KÖRNYEZETI NEVELÉS A 21. SZÁZADBAN

KÖRNYEZETI NEVELÉS A 21. SZÁZADBAN

Ön szerint hogyan fest majd a környezeti nevelés a most elkezdôdött évszázadban? A kedves Olvasónak kétségtelenül lesz szerepe az elkövetkezô történésekben. Vajon bizakodóan látja-e a fenntartható jövôre nevelés esélyeit? Vagy inkább úgy, mint sok barátunk és munkatársunk, akik szintén szembesülnek azzal, hogy az „öko” a fiatalok körében nem „menô”, hogy a környezeti nevelésre szánt pénzeszközök és támogatások nehézkes pályáztatások útján kerülnek elosztásra, és hogy a multinacionális vállalatok vezetôi nyilatkozataikban gyakran „zöldebbeknek” tûnnek, mint a mérvadó környezetvédelmi szervezetek sajtószóvivôi? Zsörtölôdô hangok saját berkeinkben is hallatszanak: „Eleget tettünk már a környezet védelméért, az embernek olyan, fontosabb problémákkal is kell foglalkoznia, mint a munkahelyteremtés a létbiztonság.” A globalizáció trendjét látva sokan belenyugszanak abba, ami történik, mondván, „egyedül úgysem változtathatunk meg semmit.” Sokan olvastunk a szakirodalomban arról, hogy a környezetrôl szerzett tudás csak nagyon kevéssé befolyásolja az emberek tényleges környezeti magatartását, és hogy a fenntartható fejlôdés irányába mutató értékek, mint a mértékletesség, a szociális gondolkodás, nehezen kerekedhetnének fölé a korlátlan individualizmus, autonómia és mobilitás általános társadalmi jelenségének.

Új folyamatok

7

Új folyamatok

8

TÖRTÉNET Lehet, hogy Ön minderre rábólint, mondván, igen, egy kissé nehezebbé vált minden, de a súlyos ökológiai válság orvoslása érdekében mégis fel kell vennünk a kesztyût. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy társadalmunk jelenlegi, erôforráspazarló életmódjának terjedése és az emberiség létszámának növekedése globális összeomláshoz fog vezetni. Környezeti nevelôi tevékenységünk során gyakran olyan hétköznapi problémákkal találkozunk, amelyek szélesebb összefüggésben tekintve megoldhatatlannak tûnnek. Wittgenstein híres mondásának parafrázisa illene ide: „Nem érezzük úgy, hogy miután már minden lehetséges tudományos vitát lefolytattunk a környezeti problémákról, valójában nem is érintettük az életünk valódi problémáit?” Ez a környezetvédelmi szervezetek gyûlésein kezdôdik, amelyek a tervezettnél hosszabb ideig tartanak és a reméltnél kevesebb eredményt hoznak. Van, hogy egy teljes éjszakán át cikket írunk szakmai pályafutásunk legsikeresebb iskolai ökológiai rendezvényérôl a helyi lapba, majd két nappal késôbb mondatainkat megcsonkítva, összefüggéseitôl és értelmétôl megfosztva látjuk viszont az újság utolsó elôtti oldalán, apró betûkkel. Ön is ismeri azt az érzést, amikor egy minden energiáját elszívó környezetvédelmi akció utáni reggelen mobiltelefonját hiába keresi két órán keresztül? A hûtôszekrényt kinyitva pedig egyszercsak ott látja a polcon —fagyosan csillogva— mert tegnap véletlenül oda tette le? “Azt hittem, hogy ez a könyv a környezeti nevelésrôl fog szólni” — mondta csodálkozva Meredith, e könyv angol fordítója. „Ha a lányom tankönyveit nézegetem és összehasonlítom ennek a könyvnek a fejezeteivel, akkor azt látom, hogy ez egyáltalán nem környezetvédelem. Inkább vezetéselméleti és kommunikációs tankönyvnek nevezném.” A világméretû, rohamos változásokat és fejlôdést tekintve ma már nem elegendô tanfolyamokat szervezni a szennyezési mutatók mérésérôl, vagy megtisztítani egy patakot a szeméttôl. Nem mintha ezek a tevékenységek haszontalanok volnának, de a jövô környezetvédelmi szervezetei leginkább egy szolgáltató vállalathoz kell hogy hasonlítsanak majd, ezért a környezeti nevelés területén is modern prezentációs és marketing stratégiákra van szükség. Annak érdekében, hogy minél több embert vonhassunk be tevôlegesen a fenntartható fejlôdésért való munkába, a legkülönfélébb célcsoportokkal kell közvetlen kapcsolatba lépnünk. A modern környezeti nevelés nem annyira tanítást jelent, mint inkább megerôsítést: a lakosság számára összekapcsolni az életszínvonal megtartása iránti érdeklôdést az ökológiai és társadalmi témákkal.

Új folyamatok

TÖRTÉNET Egész Európában gyors léptekben változik a környezeti nevelés. Amíg korábban a természet és a környezet védelmével kapcsolatos tartalmi célok álltak elôtérben, addig most elsôdleges pedagógiai célként egyre inkább az olyan alapvetô készségek kialakítása jelenik meg, mint a csoportmunkára és az átgondolt, reflektív cselekvésre való képesség, a szervezési, társadalmi és médiaismeretek. Kiadványunk példatár és módszertankönyv a 21. század eleji európai környezeti neveléshez. Tizenkét fejezetében különbözô európai színhelyekrôl olvashatunk, olyan, különféle foglalkozású szakemberektôl, akik az Agenda 21 (Ajánlások a 21. századra) célkitûzéseink helyi megvalósításán dolgoznak. A könyv esszéket, naplófeljegyzéseket, módszerleírásokat, projektbeszámolókat és sok háttérinformációt tartalmaz a fenntartható jövôre irányuló környezeti nevelésrôl. Vizsgálódásunk középpontjában olyan emberek állnak, akik a társadalmi és ökológiai problémák orvoslása mellett kötelezték el magukat egy olyan világban, ahol az egyetlen biztos dolog a változás. Mint e könyv olvasóját, Önt is közéjük számíthatjuk. Minden tervben rejlik némi kockázat is. Bizonyos tervek korlátlan szabadságot biztosítanak, mások sok nehézséggel és bizonytalansággal járnak. Kockázatvállalás nélkül azonban sajnos nincs fejlôdés Gondoljunk csak arra, hogyan tanul meg a kisgyermek járni: az egyéves gyerek még biztosan elesne, ha nem kapnák el újra és újra. Nem azt kérjük, hogy ugorjon fejest valami szörnyen kockázatos dologba. De ébredjen tudatára annak, hogy másokkal együtt Ön is hozzájárulhat az új évszázad környezeti nevelésének fromálásához.

Amit az egyén tesz, mindig része egy nagyobb folyamatnak.

9

Új folyamatok

MÓDSZEREK

10

EGYÜTT-MÛKÖDÉS A mi szempontunkból legfontosabb képességek a csoportmunka és a konfliktuskezelés. A varázsszó pedig a motiváció. Milyen jó lenne, ha mindenki azonos célért cselekedne! A valóságban azonban mindenki a saját pecsnyéjét sütögeti. Hogyan tudunk olyan helyzetet teremteni, amelyben közösségének vagy iskolájának tagjai felismerik, hogy jobb együttmûködni, mint kijátszani a többieket? Éppen a különbözô szándékok feszültségébôl jöhet létre az elsô fenntarthatósági projekt. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a csoportok, ahol az emberek képesek a problémákat megbeszélni, harcolni az ötleteikért és álláspontjukért, jobb eredményeket érnek el. Együttmûködési játékok

1) „Az élet vize” Egy egyszerû gyakorlat segítségével elérhetjük, hogy a résztvevôk az együttmûködés összes nehézségét és annak feltétlen szükségességét is átéljék. Ragadjuk el ôket a mindennapokból a játék és képzelet világába. Így a problémákról fesztelenebbül, új szemszögbôl beszélhetünk. Tegyünk képzeletbeli utazást a vak nagabongok és a látó diricsikik távoli országába. Mialatt Ön mesél, kösse be a fél csoport szemét. A csoport másik fele a kezét nem használhatja. Miért? Mesélje el a következô történetet, vagy találjon ki egy hasonlót: A születésüktôl fogva vak nagabongok a hegyen, szomszédaik, a kar nélküli diricsikik a völgyben élnek. A vidék nagyon száraz, ezért a vizet szentként tisztelik. Évenként egyszer, az esôs idôszak elôtt e törzsek megtartják az „élet vizének” ünnepét. Azért, hogy a közönséges halandók ne kerülhessenek a szent folyadék közelébe, a vízzel teli edényt nagyon hosszú kötelek segítségével cipelik. Ha az edény felborul vagy a játékosok megsértik a szabályokat, az szerencsétlenséget jelent mindkét népnek. A szertartás csak akkor sikeres, ha a törzsek békében élnek és tagjaik között nem tör ki veszekedés. Egy kerti úton elhelyezünk egy kisebb vödröt, amelyre 3 méter hosszú köteleket erôsítettünk. A diricsikik szerepét játszó, fedetlen szemû résztvevôk elôtt megtöltjük az edényt valamilyen értékes folyadékkal. (Egyesek pezsgôben, mások friss mustban egyeznek meg.) Távolabb elhelyezünk annyi poharat, ahányan részt vesznek a játékban. A csoportok feladata az, hogy az „élet vizével” teli edényt a kötelek segítségével odacipeljék a poharakhoz, és mindegyik poharat töltsék meg. Lehet, hogy idáig egyszerûnek tûnt, ám a játék szabályai a következôk: 1) 2) 3) 4) 5)

Az edényt és a poharakat nem érinthetik meg. A „vakok” a kötelet csak a végén foghatják és nem rövidebben. A „látók” nem érinthetnek meg semmit. A csoportok beszélhetnek egymással. Miután a csoportok megoldották a feladatot, megihatják a italt, egészségükre!

Új folyamatok

MÓDSZEREK

11

C/P

Tag 1

Ehhez a feladathoz nem annyira a résztvevôk ügyességére, mint inkább a „vakok” és a „látók” közötti jó kommunikációra van szükség. A játék befejeztével használjuk fel a csoport élményeit és beszélgessünk az együttmûködésrôl. Például elôször kérjük meg a „vakokat”, hogy meséljenek arról, hogyan élték meg korlátozottságukat. A „látók” eközben szótlanul figyeljenek, hogy elkerüljük a támadó - védekezô vitahelyzeteket. Majd ugyanezeket a jogokat a „látóknak” is biztosítsuk, most a „vakok” figyelnek. Utolsó lépésként a résztvevôk összeülnek és a gyakorlat során szerzett élményeket felhasználva megfogalmazzák, milyen feltételeken múlik az együttmûködés és a csoportmunka sikere.

A KÖRÜLMÉNYEKHEZ ALKALMAZKODÓ CSELEKVÉS Sikeres-e a környezeti nevelés? Vajon miképp mérhetô eredményessége? Mit mondjunk a fiataloknak a világgal való fenntartható kapcsolatról? Hogyan készítsük fel a gyerekeket az esetleges munkanélküliségre éppúgy, mint a kreatív, önálló munkára? A környezeti nevelés álláspontja szerint kulcs fontosságú a mindenkori körülményekhez alkalmazkodó cselekvés képessége. 2) Beszélgetô elemzés A csoport egyik tagjának gondja van, amelyre megoldást keres. Gyakran anélkül látjuk el ötletekkel és tanácsokkal, hogy ismernénk a részleteket. Csak ha elbeszélgetünk a konkrét helyzetrôl és érdemben meghallgatjuk ôt, akkor érthetjük meg a probléma lényegét. A beszélgetô elemzés a csoportközpontú és együttmûködô oktatás kulcs fontosságú eszköze.

Visszatükrözés I

Új folyamatok

12

MÓDSZEREK Elôször is ismertessük a résztvevôkkel az elôttünk álló beszélgetés menetét: 1) Az érintett 5 percben elôadja a gondját és a jelenlegi helyzetet, amelyben a probléma érzékelhetôvé vált. 2) A többiek kérdéseket tesznek fel neki, hogy átfogó és árnyalt képet kapjanak a helyzetrôl. Ez 20 percet vesz igénybe, melynek során: a) Tilos ötleteket vagy tanácsokat adni. Ez a szabály azt biztosítja, hogy minden résztvevô törekedjen a probléma mélyebb megértésére. b) A résztvevôk nem mondhatják el saját értelmezésüket, mert az megszakítaná a kérdezés és megértés folyamatát. c) Tilos az érintettet vagy a helyzet más szereplôit bírálni. A kérdésekbe csomagolt kritikákat is kerüljük, hogy a panaszkodó ne kerüljön olyan kellemetlen helyzetbe, hogy védekeznie kelljen. 3) A résztvevôk most 5-10 percig saját tapasztalataikról mesélhetnek, és ha akarnak, kritikus észrevételeket is tehetnek a szituációval kapcsolatban. Az a szabály továbbra is érvényes, hogy a gondját megosztó személlyel tisztelettel kell bánni. 4) Az érintett most felelhet a kérdésekre és tanácsokra, és elmondhatja, mit szûrt le a beszélgetô elemzésbôl. A beszélgetés moderátoraként szigorúan ügyeljünk a szabályok betartására, hogy a gondját feltáró személy számára kellemes és védett légkört biztosítsunk. Egyes csoportoknál a második szakaszban, amikor a tilalmak még érvényben vannak, használhatunk olyan különbözô színû kártyákat, amilyeneket a focimeccseken a bírók, amikor valaki szabályt sértett. Például pirosat a bírálatért, sárgát a tanácsért, javaslatért és zöldet a hozzászólásokért. De legyünk elôvigyázatosak. A „szabálysértések” gyakran burkoltan jelennek meg, például: „Az ügyed során gondoltál arra, hogy…?” Bírálat ez is: „Nem gondoltad át elég alaposan…!” A kérdezôk könnyen tévednek saját történeteikhez: „Éppen úgy jártál, mint én három évvel ezelôtt, amikor…” Legyünk rajta, hogy a beszélgetés egy bizonyos pontig ne vehessen ilyen irányt. Ilyen elemzô beszélgetést mindenfajta csoportban végezhetünk, amennyiben a szabályokat betartjuk és a résztvevôk garantáltan tisztelettel fordulnak egymás felé. A tapasztalatok szerint a csoport tagjai az ilyen beszélgetések közben felismerik az összefüggéseket és megtalálják a probléma lényegi pontjait.

Új folyamatok

MÓDSZEREK

13

CÉLORIENTÁLT TERVEZÉS Valóban szeretnénk, hogy ötleteink megvalósuljanak? Miként biztosíthatjuk, hogy terveink látható nyomot hagyjanak a világban? Egész egyszerûen. Úgy, hogy kívánságainkból célt formálunk! Ha Ön és csoportja valóban tudja, hogy mit akar elérni, és világos elképzelése van a várható eredményrôl és a megvalósításról, akkor a többi már csak abból áll, hogy ki, mit, mikor és milyen erôforrásokból valósítson meg. Sok függ az egyéni motivációktól. Valódi indíttatás nélkül, jobb, ha hozzá sem fogunk. Ha a terv megvalósításába csak fél szívvel kezdünk bele, akkor az biztos, hogy nem hozza meg a várt eredményt, csak kiábrándulásban lesza részünk. A következô gyakorlat segít rátalálni, hogy valójában mit is akarunk, és mely célok mellé vagyunk képesek odaállni teljes odaadással. 3) A felhôk felett Nincs olyan varázsgömbünk, amely megmondja a jövendôt? Nem baj, megpróbáljuk emberi képességeinket felhasználni a jövô tervezésében. Helyezzük magunkat kényelembe hangulatos világítás, kellemes zene mellett, kedvenc italunkkal a kézben. Vegyünk magunk elé egy darab papírt és néhány színes ceruzát. Rajzoljunk a lap közepére egy hôlégballont, amellyel felszállunk majd. Ez a ballon fog minket elvinni a jövôbe és a múltba. Szálljunk fel és repüljünk a felhôk fölött, kiemelkedô hegycsúcsok között, egészen hét évet elôre, a jövôbe… Elrepülök tehát oda, ahol hét év múlva tartani fogok majd. Melyik év is lesz az? Mennyi idôs leszek akkor? Gondolatban körülnézek. Van társam vagy társnôm? Vannak gyermekeim? Ugyanabban a házban lakom, ahol most is, vagy valahol messze innen? Tanulmányaimat befejeztem és dolgozom? Mivel foglalkozom, mit teszek testem és lelkem egészségéért? Ugyanolyan zenét hallgatok, mint azelôtt? Milyen készségeket, jártasságokat szereztem hobbijaim kapcsán? A papír bal felére írjunk egy 7-es számot, s köré jegyezzük fel gondolatainkat, érzéseinket, hangulatainkat. Ne szakadjunk el egészen a valóságtól, hiszen ez nem egy merôben képzelt utazás, hanem a saját jövônket vizsgáljuk, amelyet magunk fogunk megteremteni az eljövendô hét év alatt. A légballont lassan engedjük visszafelé szállni. Álljunk meg a harmadik évnél. Írjuk fel a 3-as számot, és nézzünk körül. Melyik évben is vagyunk? Hány éves vagyok

Visszacsatolás

Új folyamatok

14

MÓDSZEREK most? Mivel foglalkozom éppen és kivel vagyok együtt? Kérdezzünk rá sok mindenre, ami foglalkoztat bennünket. Még egyszer elindul a légballon visszafelé, a jelen irányába. Állj, maradjunk a jövôben az elsô évnél. Mától számított egy év múlva. Gondolatban nézzünk körül. Miket tettem ebben a jövô évben? Gondoljunk a körülöttünk élô emberekre. Ôk hol lesznek akkor? Néhányuktól búcsút kell vennünk, de új emberekkel is fogunk találkozni. És most visszatérünk a jelenbe. A légballon közepére írjunk fel néhány olyan ötletet, amelyeket a jövôben meg akarunk valósítani. Mégegyszer útra kelünk, ezúttal visszafelé, hét évvel ezelôttig ahol feltárjuk a múltat. Expedíciós anyagként szolgálhatnak naplóink, fotóink, videó felvételeink, szakmai anyagaink, publikációink. Szálljunk tehát be, és utazzunk vissza hét évet. Mi minden maradt meg az emlékeimben? Mirôl álmodtam az utóbbi hét évben? Kikkel voltam gyakran együtt hét évvel ezelôtt? Mi töltött el elégedettséggel hét évvel ezelôtt? Ne nevessük ki önmagunkat, akkoriban ez fontos volt számunkra. Milyen értékek maradtak meg mindebbôl? Az elmúlt hét év átrepülése közben figyeljünk fel az elintézetlen dolgokra. Majd térjünk vissza a szobánkba, a zenénkhez, a pohárhoz, és szálljunk le. Most a léggömb és a jövôre vonatkozó tervek alá írjuk fel, mi az, amit elintézetlenül hagytunk. Ebbôl még feladat is kerekedhet. Most a léggömb alatt ott vannak immár a jövôre vonatkozó terveink és a félbehagyott dolgaink is. Bármilyen döntéseket hozunk is a majd jövôben, ezek az elintézetlenül hagyott dolgok segíthetik vagy akadályozhatják ôket. Talán magyarázatot szolgáltatnak arra is, miért tétovázunk bizonyos döntések elôtt, miért lepnek meg váratlanul bizonyos érzések, vagy éppen miért vagyunk annyira önfejûek egyes kérdésekben.

RÉSZVÉTEL Képzeljük el, hogy munkahelyünk, az iskola vagy az egyetem, ahol tanítunk, egy napra bezár, mert egy olyan konferenciát akarunk rendezni, amelyen a fônöktôl a takarítónôig mindenki részt vesz. Elég merész dolog, nem? De semmit sem szabunk meg, egyszeruen bárki eljöhet és elôadhatja a problémáit. Valószínûleg ez az információáramlás legmerészebb formája. De a célunk az, hogy minden érintettet meghívjunk, beleértve azokat a csoportokat is, akik kevesebb vagy egyáltalán semmilyen befolyással nem bírnak, így a fiatalokat, a más kultúrákból érkezetteket, a lányokat és nôket és a nagy élettapasztalattal rendelkezô idôs embereket.

Új folyamatok

MÓDSZEREK

15

Miként támogathatjuk a demokratikus fejlôdést az olyan társadalmakban, ahol a családok ugyan a közös megegyezés alapján döntenek, ám a munkahelyeken és az iskolákban a döntési mechanizmusok még mindig mereven hierarchikusak? A döntési kompetencia minden érintettre ki kellene, hogy terjedjen. Ez azt jelenti, hogy nagyon óvatosan kell oktatnunk vagy irányítanunk, s lépésrôl lépésre a partneri kapcsolat és az önálló cselekvés irányába kell elmozdulnunk növendékeinkkel, beosztottainkkal. 4) Nyitott tér

A tervezés eszközei

E módszer mottója az önszervezôdés. Olyan személyeket hívunk meg erre a gyakorlatra, akik egy meghatározott témán szeretnének dolgozni. Mi biztosítjuk hozzá a körülményeket. Azonban a programért nem vagyunk felelôsek, azt a részvevôk maguk alakítják. Mindenki hozhatja a maga témáját. Mi a szervezôk feladata ebben? Az ön-segítéshez nyújtott támogatás néha többet ér, mint a közvetlen segítség! A „nyitott tér” négy alapelve: ■ Aki eljön, az a megfelelô személy ■ Ami történik, az az egyetlen lehetséges történés ■ Amikor megkezdôdik, az mindig a legmegfelelôbb idô ■ Bármikor érjen is véget, akkor ér véget Ezen kívül van még egy fontos alapelv, a „saját láb szabálya”: mindenki önmagáért felelôs. Azaz mindenki eldöntheti, mely témák érdeklik és mennyi ideig marad a foglalkozáson. Aki unatkozik, mert semmi újat nem mondanak neki vagy nem akar hozzászólni, az „saját lábán” elhagyhatja a termet. A részvétel teljesen önkéntes.

KIFEJEZÔKÉSZSÉG A munkahelyeken gyakran kiderül, hogy a dolgozók nem rendelkeznek jó kifejezôképességgel. A szülôk is gyakran úgy érzik, gyermekeik nem tudják megfelelôen kifejezni magukat — pedig a különféle felvételiken jól jönne ez a képesség. A diákok joggal panaszkodnak arra, hogy a tanóra nagyrészében csak a tanár beszél. Gondoljunk a saját környezeti nevelôi tevékenységünkre: milyen arányban kap szerepet benne az információközvetítés, a tények bemutatása és a médiumok, pl. szórólapok, brossúrákés újságok használata? Egyre fontosabb készséggé válik a modern média eszközeinek megfelelô kezelése. Hiszen, ha belegondolunk, minden környezeti kampány annyira nevezhetô eredményesnek, amennyire sikerül a közönséggel való kapcsolatfelvétel. A közlendônket egyre színesebbé, csillogóbbá és látványosabbá kell tennünk annak érdekében, nehogy elmerüljön a világméretu információáramlásban.

Harrison Owen: A nyitott tér módszer (San Francisco, 1998

Új folyamatok

MÓDSZEREK

16

Kreatív média

5) Web kamerák Nézôk elé szeretnénk tárni környezetvédelmi oktatóközpontunk friss híreit, vagy ökologikus háztartásunkat szeretnénk bemutatni? (Ne is tagadjuk, van bennünk egy csöpp feltûnési vágy.) Szereljünk hát fel egy vagy több web-kamerát, kössük össze számítógépünkkel, s így, amit a kamera érzékel, az internet segítségével élôben közvetíthetjük a világba. Ezer és ezer olyan internet cím található a világhálón, ahol bármikor bepillanthatunk valakinek a fürdô- vagy hálószobájába. Olyan emberek, mint bárki más. Inget vasalnak, leveleket írnak, barátaikkal vörös bort isznak és esténként fogat mosnak. A különbség csak annyi, hogy ezt élôben láthatjuk is. A web-kamerák a kívánt képeket felveszik és elektronikusan tárolják. Beállítástól függôen minden harmincadik másodpercben, ötödik percben vagy óránként automatikusan váltja ezeket a fotókat egy idôgenerátor a honlapon. Egy egyszerû saját honlappal és a web-kamerák csatlakoztatásával máris elértük, amit akarunk! De mi köze van ennek a környezeti neveléshez? Az állatkertek például már felfedezték ezt a lehetôséget. A www.discovery.com/cams/orang/orangmain.html cím alatt világszerte az orángutánok életét közvetítik. Olyan szervezetek használják ezt az eszközt, amelyek arra akarják ösztönözni a látogatókat, hogy gyakran látogassanak el a honlapra, mert mindig találnak ott valami újdonság.

@

Mikor láthatjuk meg Önt vagy szervezetét élôben a neten? Minket mindenesetre elérhet, ha kérdése és véleménye van e könyvrôl, vagy további információra van szüksége: Címünk: http://www.umweltbildung/proj/ecotrain [email protected]