KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA A talaj Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika

2016.03.05.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

ELŐADÁS TEMATIKA  A talaj, a talajtan története

 A talaj funkciói  A talajképződés  A talajok osztályozása  A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai

Page  2

Talaj  Hazánk legjelentősebb természeti erőforrása a talaj, a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, értéke a nemzeti vagyon 20 %-a.  A talajok romlása, szennyeződése megváltoztathatja a talaj összetételét, tulajdonságait, az emberek számára jelentős ökológiai talajfunkciók károsodhatnak.  Kincs, természeti erőforrás. – 2015 a talaj nemzetközi éve volt.

Page  3

Talajtan története  19. század: talaj – növények tápanyagforrása, a földművelés tárgya • agrogeológiai iskola (F.A. Fallou, 1862, Pedológia vagy általános és különleges talajtan) – talajok tulajdonságaiban mutatkozó különbségek nagy részét a kőzet tulajdonságaiból vezette le • agrokémiai iskola (A. Thaer és J. von Liebig) – talaj, mint tápanyagforrás a növények számára

 Tudományos, önálló talajtan: Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev (1846–1903) • talaj és növény közötti kölcsönhatások • talajok osztályozása • talajok övezetes elhelyezkedés

Page  4

Talajtan története Magyarországon  Sigmond Elek (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.) vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.  1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.  Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát. A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. Page  5

A talaj fogalma  A talaj (ősi finnugor eredetű szó) – telek, terület, termőterület kiterjedése  A Föld legkülső szilárd burka, növények termőhelyéül szolgál  Mindaz, ami a felszín és a talajképző kőzet között terül el és a rajta díszlő növénytakaróval kapcsolatban van  Alapvető tulajdonsága a termékenysége elsődleges biomassza termelését

Page  6

lehetővé teszi az

A talaj funkciói (MTA TAKI)  Feltételesen megújuló természeti erőforrás.  A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora, transzformátora, reaktora. Életteret és termőhelyet biztosít.  A primér biomasszatermelés alapvető közege, a bioszféra primér tápanyagforrása.  Hő, víz és növényi tápanyagok (és kényszerből hulladékok) természetes raktározója.  A talajt (és szárazföldi ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi tevékenység hatására bekövetkező stresszhatások pufferközege.  A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere.  A bioszféra jelentős génrezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. Page 7  Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója.

A talajképződés Dokucsajev (orosz geológus) 5 talajképző tényező + az emberi tevékenység - Együttesen alakítják a talajt - A talajok állandó fejlődésben vannak, alakulnak, változnak • • • • •

Földtani tényezők Éghajlati tényezők Domborzati tényezők Biológiai tényezők A talajok kora

• Emberi tevékenység Page  8

Talajképződés - földtani tényezők Földtani tényezők Aktív:

Kiemelkedés – kéregmozgások: reliefenergia nő, meredekség, sugárzásviszonyok változnak Süllyedés – megindul a feltöltődés, belvízveszély nő, talajvíz hatása erősödik Talajvízviszonyok – réti, szikes vagy lápos talajok kialakulása Felszíni vizek – gyarapíthatják (árterek: öntéstalajok) és csökkenthetik (oldalazó-partalámosó erózió) a talajfelületet

Passzív: Kőzet fizikai tulajdonságai (pl. tömör vagy laza, szemcsézettsége) – élővilág megtelepedésének feltételei Page  9

Kőzet ásványi (kémiai) összetétele – megszabja az aprózódásmállás jellegét, felszabaduló elemek skáláját és mennyiségét

Talajképződés – éghajlati tényezők Éghajlati tényezők

 Hőmérsékleti viszonyok – felszínre mennyi energia érkezik – milyen növények élhetnek, – szerves anyagok bomlásának üteme

 Csapadékviszonyok (víz mennyisége és formája) – párolgással együtt a vízháztartást befolyásolják – mállási folyamatok iránya és intenzitása,

– növénytakaró és mikroszervezetek élete

 Szélviszonyok – defláció (közvetlen) – párolgás fokozása (közvetett) Page  10

Talajképződés – domborzati tényezők Domborzati tényezők  Elemei közvetve érvényesülnek: – éghajlati tényezők hatásának módosítása

– földtani tényezők alakulása

 Tengerszint feletti magasság – hőmérséklet csökken, csapadék nő, párolgás csökken

 Lejtők – kitettsége: víz általi talajpusztulás – lejtőviszonyok: besugárzás

Page  11

Talajképződés – biológiai tényezők Biológiai tényezők  A talajok keletkezésének biológiai szemlélete

 Mikroorganizmus, növény, állat  Fizikai hatások: –gyökerek nyomóereje, gyökérjáratok sűrűsége

–talaj szintjeinek állandó keverése a talajlakó állatok által, járatok

 Kémiai változások: –elemek biológiai körforgása során (tápanyagfelvétel, bontás…)

 Hatásukat az élőlények együttesen fejtik ki  A talaj biológiai aktivitása Page  12

Talajképződés – a talajok kora A talajok kora Abszolút kor: a talajképződés a Föld felszínén különböző időpontokban indult meg - jégtakaró vagy tenger visszahúzódása, vulkánkitörés befejeződése

Relatív kor: ugyanazon idő alatt elért különböző fejlődési állapot (egyszerűbb és összetettebb talajok kialakulása) - nagy szénsavas mész tartalmú talaj lassabb kilúgzódása

Page  13

Talajképződés – emberi tevékenység Emberi tevékenység Minél több és jobb élelem, tüzelőhöz és ruházkodáshoz szükséges anyagok Legeltető állattenyésztés (lerágás, taposás): pusztákkal szomszédos erdőségek leromlása, visszaszorulása, talajok lepusztulása Mezőgazdaság: öntözés, trágyázás, talajművelés Modern mezőgazdaság: mechanikai, kémiai talajjavítás, műtrágyázás, vízszabályozás, öntözés Káros hatások – helytelenül művelt területek:  Elsivatagosodás, eródeálódás, szikesedés, elmocsarasodás, savanyodás, szennyezés (légköri ülepedés, öntözés stb.), területek beépítése (települések, út- és vasúthálózat) …

Page  14

A talajképződés fokozatai

anyag si

ozódási

et

Page  15

Talajszelvény és talajszintek A0: talajt borító kevésbé bomlott szerves anyag A1: humuszos szint, A2: erdőtalajok vagy szikesek esetében kifehéredett vagy kifakult kilúgzási szint (csernozjom – A: humuszos szint) B: felhalmozódási szint (csernozjom – B: fokozatosan csökkenő humusztartalom) C: talajképző kőzet (Cca: felhalmozódott szénsavas mész) D: ágyazati kőzet, nem alapja a talajképződésnek Page  16

Page  17

Kilúgzás A talajszelvény: a talaj különböző mélységeiben különböző rétegek A talajszelvényt a kilúgzás alakítja ki. A felsőbb rétegből anyagok oldódnak és alsóbb rétegekbe mosódnak. Az esővíz gyengén savanyú: szénsavoldat. Bemosás: a beázás határáig vagy a talajvízbe. Kioldódási sorrend: 1. vízben oldható sók (CaCl2.6H2O, NaCl, MgCl2.6H2O) MOKKA adatbázis - www.mokkka.hu 2. földalkáli (Ca, Mg) hidrokarbonátok és karbonátok. HCO3- mélyebb rétegekben CO32- formájában kicsapódhat. CO32- kimosódása után a talajoldat elkezd savanyodni. 3. Humuszanyagok szétesése, bemosódása, lent kicsapódása. 4. Agyagásványok bomlása és bemosódása: Al- illetve Feoxihidrát gélek keletkezése, mélyebben kicsapódása. Ha már minden kioldódott, akkor a feltalajban csupán kovasavgélekből álló szürke réteg marad = podzol. Page  18

Talajképződési folyamatok  Anyag- és energiaforgalom a talajban dinamikus egyensúlyban lévő folyamatpárok formájában.  Folyamatpárok egyensúlya eltolódhat egyik vagy másik irányba, lehet ez periódusos, hosszabb vagy rövidebb szakaszos, de állandó is.  A folyamatok egyidejűleg mennek végbe, de intenzitásuk térben és időben eltérő.

 3 alapvető folyamatpár: – Szervetlen ásványi vegyületek szétesése és új vegyületek szintézise – Szerves anyagok elbomlása és újak képződése

– A talajképződési termékek elmozdulása, elvándorlása és más helyen történő felhalmozódása  Nem függetlenek egymástól, legtöbb esetben kölcsönhatás, ok-okozati összefüggés  Új folyamat bekapcsolódására akkor van lehetőség, ha egy korábbi folyamat végbement, hatása kiteljesedett, állandósult

Page  19

Talajképző folyamatpárok

Page  20

talaj benedvesedése

talaj kiszáradása

kilúgzás

sófelhalmozódás

szerves anyag felhalmozódás

szerves anyag elbomlás

agyagosodás

agyagszétesés (podzolosodás)

agyagvándorlás

agyagkicsapódás

oxidáció

redukció

savanyodás

lúgosodás

szerkezetképződés

szerkezetleromlás

talajpusztulás

talajborítás

erózió

szedimentáció

Talajok osztályozása  Genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer – Genetikai: talajokat fejlődésükben vizsgálja, fejlődés egyes szakaszai alkotják az osztályozás egységét – Talajföldrajzi: földrajzi törvényszerűségeket szem előtt tartva egyesíti a típusokat fő típusokban

 Talajtípus: rendszertani egység, hasonló környezeti tényezők együttes hatására alakultak ki, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el, és egyazon folyamattársulás által jellemezhetőek.  Főtípus: rokon típusok egyesítésével, földrajzi szemlélet  Altípus: az adott talajtípus termékenysége tekintetében a legnagyobb befolyást gyakorló folyamatok és ezek erőssége alapján. Page  21

Folyamatok sorrendje a talajképződés során Agyagásványok szétesése

Vasvegyületek redukciója

Felső talajszintek tartalmának levándorlása Szilikátásványok rácsainak megbontása Humuszsavak általa savanyított talajnedvesség általi szénsavas mész kioldás Humusz kialakulása holt szerves anyagokból

Talajtípusok időbeli sorozata

Page  22

A talajosztályozás főtípusai

Page  23

TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS

TÍPUS

VÁZTALAJOK Biológiai talajképződés nincs vagy alig indult meg Moha, zuzmó, füves legelő

Köves-sziklás váztalaj Kavicsos váztalaj Földes-kopár váztalaj Futóhomok Humuszos homok

KŐZETHATÁSÚ Alapkőzet dominál, rajta vékony termőréteg, erőteljes humuszképződés, pl. sötét színű erdőtalajok

Humuszkarbonát-talaj Rendzina Fekete nyirok Ranker

KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ERDŐTALAJOK (BARNA ERDŐTALAJOK) intenzív mikrobiológiai tevékenység, humuszképződés és kilúgzás, háromszintű talaj Természetes erdők, szántóföldi művelésre is alkalmas

Karbonátmaradványos barna et. Csernozjom barna erdőtalaj Barnaföld Agyagbemosódásos barna et. Podzolos barna erdőtalaj Pangó vizes barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj Savanyú barna erdőtalaj

Page  24

TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS

TÍPUS

CSERNOZJOM TALAJOK Humuszanyagok felhalmozódása, morzsalékos szerkezet, Ca-mal telített, 2 rétegű, nagy termőképességű talaj

Öntés csernozjom Erdőmaradványos csernozjom Kilúgzott csernozjom Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom

RÉTI TALAJOK Időszakos túlnedvesedés, levegőtlenség, szervesanyagképződés és ásványosodás reduktív körülmények között

Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Réti talaj Öntés réti talaj Lápos réti talaj Csernozjom réti talaj

LÁPTALAJOK Állandó vízborítás, reduktív körülmények

Mohaláp Rétiláp Lecsapolt és telkesített rétláptalaj

Page  25

TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS

TÍPUS

HORDALÉKOS Folyók és tavak üledékének és hordalékainak talajai

Nyers öntéstalaj Humuszos öntéstalaj Lejtőhordalékos öntéstalaj

SZIKES TALAJOK Vízben oldható sók (nátrium) döntő szerepe Szoloncsák: oldható sók a vizes fázisban Szolonyec: adszorbeált kation a szilárd felületen

Szoloncsák Szoloncsák-szolonyec Réti szolonyec Sztyeppesedő réti szolonyec Másodlagosan szikesedett

Page  26

Magyarország genetikai talajtérképe

Page  27

A talaj fizikai tulajdonságai  A talaj szemcseösszetétele (textúrája)  A talaj szerkezete  A talaj térfogattömege és tömörsége  A pórustér nagysága, pórusok méret szerinti eloszlása  A talajok vízgazdálkodási jellemzői

 A talaj levegő- és hőgazdálkodása

Page  28

A talaj szemcseösszetétele  Különböző méretű ásványi szemcsék mennyisége/részaránya döntően befolyásolják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait.  Talajszemcsék mérete között fokozatos átmenet, de a fizikai sajátságok bizonyos mérethatár fölött ill. alatt ugrásszerűen változnak. – Jellemző mérettartományokba eső szemcsecsoportokoat (frakciókat) kell figyelembe venni.

 USA Talajtani Szolgálat szerinti osztályozás: <0,002 mm agyag 0,002-0,05 mm iszap 0,05-0,2 mm homok >0,2 kőtörmelék, kavics (csak bizonyos talajokban) Page  29

A talaj szemcseösszetétele, talaj textúra  A szemcsecsoportok tulajdonságai: – Fontosabb ásványok – Fajlagos felület (vízmegkötő képesség, adszorpciós sajátságok)

– Fizikai tulajdonságok (aggregátumképződés, pórusok nagysága, vízáteresztő képesség, víztartóképesség) Talajok szemcseösszetétele (textúra, mechanikai összetétel): •Szemcsefrakciók tömeg%-ban kifejezett mennyisége (szitálás, ülepítés) • Talaj textúra csoportok (fizikaitalajféleség): durva homok, homok, homokos vályog, vályog, agyagos Page  30vályog, agyag, nehéz agyag USDA : textúra osztály megállapítása

A talaj szerkezete •

Az aggregátumok képződése: fizikai, kémiai, biológiai folyamatok kölcsönhatásának eredménye

•

Méret alapján: mikro- és makroaggregátumok

• •

2 m-nél nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát 2 m-nél kisebb részek szerepe a vázrészek összeragasztása

Page  31

A talaj szerkezete •

•

Kötőerők:

• adhéziós (felületeken) • kohéziós erők (belül) Kötőanyagok: • szerves anyagok • agyagásványok • vas- és alumínium-hidroxidok • kationhidak • kalcium-karbonát • mikroorganizmus telepek • talajlakó állatok ürüléke Page  32

A talajszerkezet értékelése  A szerkezeti egységek alakja, kifejlettsége (morfológiai szerkezet) – Szerkezet nélküli/szerkezetes  A különböző nagyságú aggregátumok egymáshoz viszonyított aránya (agronómiai szerkezet)  A szerkezet vízzel és mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képessége (stabilitás)  A pórustér sajátságai

Page  33

A talaj pórustere  Pórustér: a szemcsék és az aggregátumok között különböző nagyságú és formájú hézagok – Összefüggő pórusrendszer, részben víz, részben levegő tölti ki – Víz, levegőgazdálkodás, gyökérnövekedés, talajmikroflóra

 Jellemzői:  A pórusok össztérfogata (összporozitás) • P%=(1-ρ/ρsz)∙100, ahol ρ a térfogattömeg, ρsz a sűrűség, ρ/ρsz így a szilárd részecskék össztérfogata egységnyi térfogatú száraz talajban • ált. 35–70%, optimális: 50–60%  Különböző méretű hézagok egymáshoz viszonyított aránya > 10 µm makro- és megapórusok: levegőellátottság < 10 µm mikro- (<0,2 µm: mikroflóra élőhelye) és mezopórusok: vízvisszatartás Page  34

A talajok vízgazdálkodása Talajok vízgazdálkodásának jellemzése:

Bennük tárolható víz mennyisége • Vízkapacitás: vízmennyiség, amelyet a talaj különböző körülmények között visszatartani és/vagy befogadni képes.

Mozgékonysága (növények általi felvehetőség): nedvességformák • Kötött víz: kémiailag kötött (szerkezeti) és adszorbeált víz (növények számára „holtvíz”) • Kapilláris víz: 0,2–10 µm kapillárisok

• Szabad víz

Nedvesség térbeli és időbeli változása •A talajok vízforgalma (vízháztartása) Page  35

Talajértékszám

Page  36

A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ában.

A talaj levegő- és hőgazdálkodása  A talaj levegőgazdálkodása

– A talajlevegő összetétele: N2 79,2%, O2 20,6%, CO2 0,3–0,7%. Növények számára kedvezőtlen: O2 10% alatt, CO2 5% felett. – A talajok levegőháztartása (minimális levegőkapacitás a pórustére %-ában): homok 30–40%, vályog 10–25%, agyag 5–10%. Levegőigényes növények: cukorrépa, kukorica, burgonya, lucerna, kender.  A talaj hőgazdálkodása – Növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele, mikrobiológiai folyamatok intenzitása, tápanyagfeltáródás üteme, talajképződés fizikai és kémiai folyamatainak sebessége függnek a hőmérséklettől. – Megszabja: beérkező és távozó hő egyensúlya és a talaj hőtani tulajdonságait megszabó jellemzők. Page  37

A talaj kémiai tulajdonságai  Vízben oldódó sók mennyisége és minősége

 Kolloidkémiai reakciók  Kémhatás  Redoxi feltételek

Page  38

Oldható sók a talajban  Talajnedvességben: – Szervetlen sók (ionok): Ca2+, Mg2+, Na+, K+, NH4+, Al3+, Fe3+ v. Fe2+ (kationok), HCO3-, CO3-, Cl-, SO42-, NO3-, H2PO4-, HPO42- (anionok)

– Szerves anyagok: szerves savak és kis molekulájú humuszanyagok – Gázok: CO2 és O2  Mállás és talajképződés termékei, talajvíz, (műtrágyák, öntözővíz)

 Kis sótartalmú talajok: 1–2 g/l, szikes talajok: 15–20 g/l  Időszakonként is változhat: beszáradás: sókiválás, csapadék: oldódás  Megadása: vízben oldható sókészlet tömeg%-ban vagy elektromos vezetőképességgel (EC, vizes kivonat) Page  39

Kolloidkémiai reakciók  Talajkolloidok (többsége negatív töltésű) – Tömegükhöz képest nagy felület: szervetlen (ásványi) és szerves kolloidok a talajban. Szervetlen: pl. agyagásványok, kovasav; Szerves: pl. humuszkolloidok ásványi-szerves komplexumok

 Határfelületi reakciók: – Nagymennyiségű ion és molekula megkötése. Apoláris és poláris molekulák megkötődése is.

 Adszorbeált kationok: – Na+, Ca2+, Mg2+, K+ és H+, H3O+, Al3+-ionok

 Anionadszorpció – Klorid-, nitrát- és foszfát-, szulfát-, szilikát-, fluoridionok

 Nagy ionmegkötő képesség = jó tápanyagvédelem Page  40

A talaj savanyúsága és lúgossága  A talaj savanyúsága és lúgossága – 1:2,5 arányú desztillált vizes vagy KCl-oldatos szuszpenzió kémhatása – adszorbeált kationok minőségével összefügg – növényélettani szempontból fontos (pl. savanyú pH-t tűrő növény: rozs, zab, burgonya, lúgosabb talajt igényel: lucerna, cukorrépa)

pH 4,5 alatt erősen savanyú pH 4,5–5,5 savanyú pH 5,5–6,8 gyengén savanyú pH 6,8–7,2 semleges

pH 7,2–8,2 gyengén lúgos pH 8,5–9,0 lúgos pH 9,0 felett erősen lúgos

A talaj pufferoló hatása: bekerülő anyagok lekötése, átalakítása hatásuk tompítása vagy közömbösítése • Sav/bázis pufferképesség • Tápelem és toxikus elem megkötő képesség

Page  41

Redoxi folyamatok a talajban  Redoxi rendszerek: oxidáló és redukáló anyagokat együtt tartalmaz. Jellemzése: redoxipotenciál (Eh) ált. -300–600mV (csernozjom: 450–600 mV, réti: 100–200 mV, vízzel borított: -150– -300 mV)  Redoxreakciók kiemelkedő jelentőségűek a talajok nedvesedése, száradása, vízborítása, vízzel való telítettsége esetében.  Anaerob körülmény kedvez: fakultatív és obligát anaerob baktériumoknak.

Page  42

A talaj egyéb fontos összetevői  A talaj szerves anyagai: humuszanyagok mennyisége és minősége  Talajszerkezet: ragasztóanyagok, agyag-humusz komplexek  Tápanyag-gazdálkodás: N, P, S forrás és tápanyagok megkötése  Hő-, levegő- és vízgazdálkodás: vízmegkötés és sötét szín  Növényi tápanyagok:

 N, P, K, S, Ca, Mg (elemek körforgása)  Mikroelemek: Fe, Mn, Cu, Na, Cl, B, Si, Se, Co, Mo (növények számára felvehető: vízoldható és kicserélhető)

Page  43

A talaj szerves anyagai Élettelen szerves anyagok: nem-humuszanyagok, a növényi és állati maradványok részlegesen lebomlott, átalakult termékei (szerkezetük kémiailag azonosítható) és a humuszanyagok. A nem-humuszanyagok jellegzetes csoportjai:  szénhidrátok (poliszacharidok pl. cellulóz, pektin, monoszacharidokból és uronsavakból épülnek fel, a talaj összes szervesanyag-tartalmának 6-15%-a)  nitrogén tartalmú szerves vegyületek (pl. aminosavak, fehérjék)  ligninek (növényi vázanyag), tanninok

 szerves savak: alifás (pl. hangyasav, zsírsavak) és aromás (pl. szalicilsav, galluszsav) karbonsavak  foszfor tartalmú szerves vegyületek (pl. foszfolipidek, nukleinsavak)

Page  44

A talaj szerves anyagai: humusz A humuszanyagok a természet élő szénciklusából kikerülő szerves molekulák véletlenszerű halmazából képződő, kémiailag heterogén összetételű, funkciós csoportokban gazdag makromolekulás anyagok. A humusz képződése: a holt szerves anyag lebomlik kisméretű szerves molekulákká. A nem mineralizálódott felesleg kondenzálódik, polimerizálódik, egyre növekvő, végül kolloid méretű molekulákat eredményez. A humusz kémiája: kinoidális szerkezetű vegyületek, főleg ligninből. Aktív csoportok: karboxil, fenolos OH, karbonil, metoxi-, amino-csoport Page  45

A talaj szerves anyagai: humusz Alkotóelemek alapján osztályozva: 1. Fulvosavak kis moltömegű, kevés N (<4%), sok O (45–48%), karboxil és fenolos OH, erősebben savas jellegű, sárgás, vörösesbarna Előfordulás: savanyú erdőtalaj: humusz 70 %-a, jó minőségű talajnál: 20 %. 2. Huminsavak nagy moltömegű, ~4 % N, kolloid vegyületek, kevésbé savas, sötétebb 3. Humin és huminszén nagy móltömegű, >4% N, legkevésbé savas, legsötétebb

Funkció alapján osztályozva:  Táphumusz: könnyen bontható frakció, mineralizálható, tápanyag  Szerkezeti humusz: nehezen bontható, állandó frakció: szerkezetjavító, ionok megkötője

Morfológiai osztályozás:  Szárazföldi: nyershumusz, móder (korhany), televény (mull): szerves-szervetlen komplex  Félig szárazföldi: tőzeg (láp), kotu  Víz alatt keletkezett: dij és gitsa Page  46

Ajánlott irodalom  Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György: Talajtan (1999) Mezőgazda Kiadó, Budapest – On-line elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Talajtan/index.html

 KÖRINFO adatbázis: www.körinfo.hu → Talaj – Talajtérképek: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/2809 – Interaktív talajtérképek: http://www.enfo.hu/gis/korinfo/

Page  47