Környezeti értékelés Köröstarcsa Község településrendezési tervéhez
2006
1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1. 1 Előzmények A 2/2005 (I.11.) Kormány rendelet szerint település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetén szükség van környezeti vizsgálat lefolytatatására. Köröstarcsa Község egész közigazgatási területére tervezett településrendezési tervéhez a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes állásfoglalást (20882-002/2005 ikt. sz.) adott, melyben többek között felhívja a figyelmet környezeti vizsgálat lefolytatására. Köröstarcsa Község településrendezési tervének környezeti vizsgálata a 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet 4.sz. melléklete által meghatározott tartalommal készült el. 1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás A környezeti vizsgálat több ponton kapcsolódik településfejlesztési koncepció, az alátámasztó környezetalakítási és tájrendezési szakági munkarész, és a helyi építési szabályzat egyes, vonatkozó részeihez. Köröstarcsa településrendezési tervének alapját a 2005-ben elkészült településfejlesztési koncepció alkotja, melyben meghatározásra kerültek, a település hosszú távú fejlesztési tervei, minden ágazatra kiterjedően, a község jövőképe, valamint a szükséges intézkedések. A koncepció értékeli a település meglévő környezeti helyzetét, és meghatározza a legfontosabb teendőket. A rendezési terv a koncepcióban meghatározott célok térbeli vetülete. A Köröstarcsa településrendezési tervét, a település egész közigazgatási területére kiterjedő szerkezeti terv, szabályozási terv, és helyi építési szabályzat alkotja. A településszerkezeti terv kötelező
környezetalakítási
alátámasztó
szakági
munkarésze
meghatározza
a
településrendezési terv várható környezeti hatásait a település természeti és művi elemeire kiterjedően, valamint a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket. A helyi építési szabályzat környezetvédelmi része a szerkezeti terv alapján a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készült el. A környezeti értékelés vizsgálja a rendezési terv környezeti vonatkozásait, a terv megvalósulásával várható környezeti hatásokat.
2
1.3 A környezet védelméért felelős szervek állásfoglalása, szempontjainak figyelembe vétele a környezeti értékelés során Köröstarcsa településrendezési tervének készítéséhez az OTÉK* 3.sz melléklete alapján meghatározott államigazgatási szervektől előzetes állásfoglalást kért az Önkormányzat. A környezeti értékelés készítése során az alábbi - környezet védelméért felelős, és egyéb érintett - államigazgatási szervek állásfoglalásait vettük figyelembe: -
Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20882002/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, 861/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Városi Intézete, 97-2/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 50-13/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Magyar Geológiai Szolgálat, 135-2/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 490/0655/001/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Békés Megyei Földhivatal, 10.018-1/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Állami Erdészeti Szolgálat, 18-1402-02/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Békés Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, 150/1-TA/2005 ikt. számú állásfoglalása
-
Dél-Alföldi Területi Főépítész Iroda, 43-2/7/05 ikt. számú állásfoglalása
1.4 A környezeti értékeléshez felhasznált adatok forrása A Köröstarcsa Község egész közigazgatási területére kiterjedő településrendezési tervének (szerkezeti terv, szabályozási terv, és helyi építési szabályzat) környezeti vizsgálatához felhasznált adatok forrásai: -
Köröstarcsa Község településfejlesztési koncepciója
-
környezetalakítási, tájrendezési, közműfejlesztési alátámasztó szakági munkarész
-
szerkezeti terv, szabályozási terv, és helyi építési szabályzat
-
államigazgatási szervek állásfoglalása
-
helyi programok, fejlesztési tervek (pl. helyi hulladékgazdálkodási terv, települési környezetvédelmi program)
*
OTÉK: Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények
3
2. A rendezési terv rövid ismertetése 2.1 A rendezési terv célja, tartalmának összefoglaló értékelése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket Köröstarcsa
Község
nem
rendelkezik
a
hatályos
jogszabályoknak
megfelelő
településrendezési tervvel, ezért szükség volt egy OTÉK szerinti, a település egész közigazgatási területére kiterjedő településrendezési terv megalkotására. A rendezési terv alapja a 2005-ben elkészített településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció felvet számos környezet-és természetvédelmi problémát, melyek a rendezési terv vonatkozó részeiben kerültek kidolgozásra. Az elkészült rendezési tervet, Köröstarcsa község egész közigazgatási területére kiterjedő szerkezeti terv, szabályozási terv, és helyi építési szabályzat alkotja. A településrendezési terv fő célja a település sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságaira alapozva olyan, területileg kiegyenlített fejlődés feltételeinek biztosítása, amely elősegíti a különleges természeti értékek megőrzését, a település környezeti állapotának javulását. A környezeti értékelés során főleg a gazdasági, mező- és erdőgazdasági, közlekedési érdekeket szolgáló, ellátással (különösen az energia-és vízellátás, hulladékeltávolítás és – elhelyezés, szennyvízelhelyezés és –kezelés stb.) kapcsolatos fejlesztéseket, és azok környezetvédelmi hatásait vizsgáltuk. Kielemeztük, hogy a rendezési terv által kialakított szabályozás megfelel e az érvényben lévő környezetvédelmi jogszabályoknak, a tervezett térszerkezet összhangban van e a megyei és az országos területrendezési tervekkel, környezetvédelmi elvárásokkal. 2.2 A rendezési terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A Köröstarcsa egész közigazgatási területére elkészült településrendezési terv összhangban áll a megyei és országos területrendezési tervekkel. Az országos szinten, illetve országos érdekből meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak mozgásterét is. Köröstarcsa rendezési terve figyelembe veszi a már meglévő települési fejlesztési programokat, koncepciókat, terveket (pl. helyi hulladékgazdálkodási terv, környezetvédelmi program).
4
3. A rendezési terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A rendezési terv céljainak összevetése országos és helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A megyei és országos rendezési tervvel összhangban helyi szinten az alábbi környezetés természetvédelmi célokat kell megvalósítani: Levegővédelem: -
a kommunális eredetű légszennyezés csökkentése (pl.: gázfűtésre való teljes átállás)
-
a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezések, elsősorban a porszennyezés csökkentése: szélvédő erdősávokkal, út menti fasorok telepítésével, a gyengébb termőképességű földrészleteken kisebb erdők telepítésével. Az elérhető legjobb, és legbiztonságosabb mezőgazdasági technológia alkalmazása (porleválasztók stb.)
-
új beruházásoknál az uralkodó szélirány figyelembe vétele, védőövezet kialakítása
-
a közlekedés okozta porterhelés csökkentésére fasor, erdősáv telepítése, burkolt útfelületek növelése
-
mezőgazdasági telephelynél (elsősorban állattartó telepnél) figyelembe kell venni védőövezet kialakításának lehetőségét
-
gyomok (különös tekintettel az allergén növényekre) irtása
Felszíni és felszín alatti vizek: -
a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezőanyag terhelések megszüntetése
-
a meglévő belvízelvezető művek feliszapolódásának megakadályozása, gyomnövényektől való megtisztítása
-
az engedély nélküli felszínalatti vízkitermelés megszüntetése, ugyanezen rétegek szennyező forrásainak felderítése, és a veszélyeztetés megszüntetése
-
holtág rehabilitáció
5
Talajvédelem: -
a talaj mennyiségének, minőségének és sokrétű funkcióinak megőrzésével a fenntartható fejlődés, ezen belül a természeti értékek és a mezőgazdaság optimális működésének és összhangjának biztosítása
-
a földvédelem korszerű eszközeinek alkalmazása (veszélyeztetettség felmérés, kockázatbecslés, költség-haszon elemzés stb.)
-
szennyvízszikkasztásból, állattartásból eredő talajszennyezések megszűntetése
-
a település legfontosabb természeti potenciáljának, a termőföldnek az adottságokhoz legjobban igazodó használata
Hulladékgazdálkodás: -
szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele
-
illegális hulladék elhelyezés felkutatása, környezetszennyezés megszüntetése
-
hulladékgyűjtő udvar létesítése
-
teljes szennyvíz csatornázottság megvalósítása
-
hulladék keletkezés csökkentése, környezettudatos életmód, intézkedések támogatása
Zaj-és rezgés elleni védelem: -
a jelenlegi kedvező állapot megőrzése
-
hosszú távon a nappali zajterhelést a nemzetközileg elfogadott norma alapján 65 dB (A) alatt tartani
-
elsősorban a kisvállalkozások körében jelen levő, lakókörnyezetbe ágyazott ipari telephelyek zajkibocsátását korlátozni, e telephelyek növekedése esetén gazdasági övezetbe telepítését támogatni.
Tájrendezés, élővilág védelme: -
mezőgazdasági területeken belül a termelési hagyományokhoz igazodó, a táji, természeti értékek védelmét biztosító differenciált övezeti rendszer kialakítása
-
gazdaságilag célszerű birtokméretek kialakulását, a földrészletek túlzott elaprózódását, ill. a külterületi földterületek túlzott beépülését megakadályozó, továbbá tájba illő, a táji hagyományokat tükröző épületek kialakítását ösztönző szabályozás kialakítása
6
-
Táji, természeti értékeinek hatékony védelme szigorúbb szabályozási előírásokat tartalmazó övezetbe sorolással
-
erdősültség növelése talajadottságok figyelembe vételével, honos fafajokkal
-
növényvilág gazdagítása
-
a települést övező véderdő, illetve parkerdő rendszerének kidolgozása
Környezetbiztonság: -
árvízvédelmi biztonság növelése
-
belvízkárok megelőzése, belvízcsatorna hálózat bővítése, fejlesztése
-
komplex vízgazdálkodás
Települési környezet védelme: -
a települési légszennyezés csökkentése (elsősorban a porszennyezésé)
-
a települési szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítése, szennyvíztisztító telep bővítése
-
a felszíni és felszín alatti vizek védelme a szennyezésektől
-
a települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése. Szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele
-
a településen kibocsátott környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak alacsony szinten tartása
-
a települési zöldfelületek jelenlegi kedvező állapotának továbbfejlesztése mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban
-
a lakosság bevonása települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába
-
a településkép és a település általános tisztaságának megőrzése, ill. javítása
-
a település területén (kül- és belterületen egyaránt) található természeti értékek, élőhelyek védelme
Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai: -
a központilag elrendelt, ill. elindított intézkedések helyi szinten elérjék a veszélyeztetett lakossági csoportokat,
-
az egészségügyi szolgáltatások helyi fejlesztését koordinálja és lehetőségeihez mérten finanszírozza,
7
-
az egészségkárosító környezeti hatásokat a rendelkezésre álló közigazgatási, hatósági és finanszírozási eszközökkel igyekezzék megszüntetni, vagy legalábbis minimumra csökkenteni
-
telephelyeket csak ott szabad engedélyezni, ahol a környező lakosság számára nem jelentenek sem, tényleges sem potenciális veszélyt, s a környezetet sem zavarják
-
a település lakóinak, elsősorban a gyerekek sportolási lehetőségeinek javítása
-
zöldterületek fenntartása fejlesztése
3.2 A tervezési terület környezeti jellemzői, környezeti állapota Köröstarcsa település Békés megye középső részén, Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút és a Kettős-Körös találkozásánál, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A település lakónépessége 2003. december 31.-én 2805 fő volt, ez alapján Köröstarcsa népsűrűség 44, 65 fő/km2 ami elmarad a kistérségi (62 fő/km2), valamint a megyei (70 fő fő/km2) átlagtól. A település a Nagyalföld területének Dél-Tiszántúli egységén belül a BerettyóKörösvidék középtáj, Körösmenti-sík kistáján fekszik. A terület alacsony ártéri síkság, jelentősebb szintkülönbségek (átlagos tengerszint feletti magassága 86-94 mBf.) nincsenek. A mentesített alacsony fekvésű ártéri síkság holtmedrekkel, csatornákkal sűrűn behálózott. A település külterületén feltöltődött ősfolyó medrek és magas partok váltakoznak szeszélyesen. Tervezési terület levegőminőségi, felszíni és felszín alatti vízminőségi, talajminőségi, zaj-és rezgés minőségi, hulladékgazdálkodási jellemzőit ld. településszerkezeti terv környezetalakítási alátámasztó szakági munkarésze. 3.3 Fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A településfejlesztési koncepció alapján, szükség van az alábbi környezeti problémák megoldására, intézkedések végrehajtására: Levegővédelem: -
a meglévő gázhálózatra való rákötés nem teljes, a fűtésre használt alternatív anyagok légszennyezést okoznak
8
-
a közlekedés okozta porterhelés csökkenésére nincs elegendő fasor, erdősáv telepítve (mind kül-, illetve belterületen)
-
helyi állattartó rendelet felülvizsgálata
Felszíni és felszín alatti vizek: -
a felszíni és felszín alatti vizek kommunális és mezőgazdasági szennyezések által terheltek
-
megoldatlan a települési mezőgazdasági eredetű folyékony hulladék elhelyezése
-
holtág rehabilitáció
Talajvédelem: -
szennyvízszikkasztásból, állattartásból eredő talajszennyezések
-
a talajadottságoknak nem megfelelő gazdálkodás
-
talajdegradációs folyamatok
Hulladékgazdálkodás: -
szelektív hulladékgyűjtés nem teljes, a szelektíven gyűjtött hulladék kezelése nem megfelelő
-
zöld- és biológiailag leontható, állati eredetű, és települési mezőgazdasági eredetű folyékony hulladékok kezelése nem megoldott
-
szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem 100 %-os
-
a lakossági veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése nem biztosított
-
felhagyott és illegális hulladéklerakók által okozott környezetszennyezés
Zajvédelem: -
a településen átmenő forgalom zajhatását csökkenteni kell (passzív zaj elleni védekezés) fasorok, zöldsávok telepítésével
Zöldfelületi rendszer: -
kevés közhasználatú zöldfelület
-
zöldfelületek minőségi, és mennyiségi fejlesztésre szorulnak
-
korlátozott sportolási lehetőségek, a sportpálya területe elhanyagolt
-
a Liget helyi védelem alá helyezése javasolt
-
további védő erdősávok telepítése szükséges (szilárd hulladéklerakó, temető stb.)
9
3.4
A rendezési terv megvalósulásával közvetlenül, vagy közvetve környezeti
hatást kiváltó tényezők, intézkedések A rendezési terv a település egész közigazgatási területére kiterjedően fogja szabályozni a térszerkezetet, így közvetve befolyásolja a környezeti elemeket, a természeti környezetet. A rendezési terv készítése során a szakági tervezők segítségével
olyan
szabályozás
került
kialakításra,
amely
megfelel
a
környezetvédelemi elvárásoknak, figyelembe veszi a fenntartható fejlődés elveit, és az emberek számára, egy egészséges, élhető környezetet biztosít hosszú távon. A rendezési terv megvalósulása alatt a szerkezeti terv, szabályozási terv, a helyi építési szabályzat alkalmazását, használatát érthetjük. A településrendezési tervnek minden olyan kérdésben meghatározó szerepe lesz, melynek térbeli vetülete van. Az alábbiakban összefoglaltuk a rendezési terv környezetvédelmi vonatkozású, környezeti hatást kiváltó részeit: A közigazgatási terület azon részét ahol ökológiai folyosó területei és a potenciális természeti területek találhatók korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként javasolt kezelni (a közigazgatási terület DNy-i és DK-i része, lásd: Tájrendezési javaslat c. tervlap). A külön övezetbe sorolást a táji és természeti értékek hatékony védelme érdekében szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása tette indokolttá. Az övezetben a természet érdekek elsőbbséget élveznek, a területen bármilyen változtatást véghezvinni csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében lehet. A természetközeli élőhelyek (gyeptársulások) zavartalanságának biztosítása érdekében: -
a jelenlegi tájhasználat – extenzív jellegű gyepgazdálkodás – megőrzendő, a gyep, nádas művelési ágat fent kell tartani
-
nem lehet viszont a táji-, természeti értékeket veszélyeztető, a táj karakterét megváltoztató épületeket, építményeket elhelyezni, ill. tilos a területek gazdálkodáshoz, hagyományos tájhasználathoz nem igazodó beépítése, így e területekre vonatkozóan a HÉSZ-ben szigorúbb szabályozási előírások vonatkoznak
-
a szabályozás a gazdasági épületek kialakítását nagyobb teleknagysághoz, ill. gyepterület fenntartásához köti.
10
A potenciális természeti területekre eső mezőgazdasági majorok külön övezetbe kerültek besorolásra, a szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása érdekében. A Kettős-Körös árterületén lévő erdőterületeket javasolt védelmi rendeltetésű erdő övezetbe sorolni. E területekre – az árvízvédelem miatt - szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása szükséges. A védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet. A táj karakteresebbé tétele végett a védelmi rendeltetésű erdőterületeken, erdő felújításánál, új erdő telepítésénél a honos fa- és cserjefajokat javasolt előtérbe helyezni: magyar kőris (Fraxinus pannonica), szürke- és fehérnyár (Populus canescens, Populus alba), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sp.), mezei szil (Ulmus minor), tatárjuhar (Acer tataricum), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), vadrózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa). A település egyéb erdőfoltjait – a talajvédelmi és vadvédelmi erdők kivételével - a gazdasági erdő övezetbe javasolt sorolni, ahol az erdőgazdálkodás érdekei az elsődlegesek. Ezen övezetben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő építmény. A Békés Megyei Szerkezeti Terv Köröstarcsa közigazgatási területén a Kettős-Körös árterében új tervezett erdők telepítését irányozza elő. Egyéb új erdők, erdősávok telepítése elsősorban a dűlő utak mentén, a tanyák, majorok körül, a vízfolyások mentén javasolt. Az újonnan létesítendő erdősávokba őshonos fa-, cserje- és vadgyümölcs fafajok telepítése, ill. többszintes állomány kialakítása javasolt. A vízfolyások karakteresebbé tétele, a vízminőség védelme érdekében a vízfolyások mentén tájfásítás, környezetükben természetkímélő gazdálkodás folytatása javasolt. A vízügyi kezelésbe tartozó vízfolyások mindkét partján 6-6 m, az egyéb csatornák partján 2-2 m szélességű sávot kell szabadon hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A vízgazdálkodási terület övezetben a vízügyi jogszabályoknak megfelelő vízkárelhárítási, vízi sport és sporthorgászás célját szolgáló építmények helyezhetők el. A vízfolyásokat kísérő jelentősebb nádas foltok a vízgazdálkodási területen belül a nádas övezetbe tartoznak. A természet hatékony védelmének biztosítása érdekében e
11
területeken szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása. A természetközeli nedves élőhelyek zavartalanságának biztosítása érdekében: -
fent kell tartani a területeken a jelenlegi tájhasználatot
-
tilos viszont a táji-, természeti értékeket veszélyeztető, a táj karakterét megváltoztató épületek, építmények elhelyezése
A szerkezeti tervben meghatározásra kerültek a gazdasági területek (ipari, szolgáltatókereskedelmi) térbeli fejlesztési lehetőségei. A gazdagági fejlődésnek teret kellett biztosítani a szerkezeti tervben, úgy, hogy a beruházások a helyi lakosságra, és a környezetre nézve is a lehető legkevesebb veszélyt, zavarást jelentsenek. 3.5
A terv megvalósítása esetén a környezeti elemeket érő hatások előrejelzése
Talaj A rendezési terv a hatályos jogszabályoknak megfelelő talajvédelmi szempontok figyelembevételével készült el. A rendezési terv megvalósítása nem okoz talajdegradációt, talajszennyezést. A rendezési tervben javasolt területhasználat összhangban áll a talajadottságokkal. Vízvédelem A település szennyvíz-csatornázottsága jelenleg 75 %-os, a további fejlesztésekre az Önkormányzatnak vízjogi engedélyes terve van. Az egyes fogyasztók szennyvíz elhelyezését az OTÉK vonatkozó előírásai alapján tervezték. A települési mezőgazdasági folyékony hulladék elhelyezése jelenleg nem megoldott a településen. A környezetalakítási szakági, alátámasztó munkarész tervlapján jelölt helyen javasolt kialakítani egy hígtrágya fogadására, kezelésére alkalmas létesítményt. Az alátámasztó munkarész javaslatot tesz a vízminőség-védelmi szempontból előnyösebb
almos,
mélyalmos
tartás
helyi
állattartó
rendeletben
történő
szabályozására. A település közigazgatási területét érintő Kettős-Körös, és Sebes-Körös, csatornák és egyéb élővizek vonatkozó jogszabályoknak megfelelő vízvédelmi övezete és az ennek megfelelő szabályozás a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban biztosított.
12
Levegővédelem A rendezési terv a levegővédelmével kapcsolatos 21/2001 (II.14) Kormány rendelet figyelembe vételével készült. Mezőgazdasági (elsősorban állattartó) telepek esetén védőövezet biztosítása szükséges, melyet a helyi építési szabályzat ír elő. A gyakran zavaró bűzhatást eredményező nagyüzemi, illetve háztartási szükségleteket meghaladó mennyiségű állat tartására a kialakított szabályozás alapján csak külterületen (elsősorban meglévő tanyákon, majorokon) van lehetőség. A tervezett új, illetve meglévő közlekedési útvonalak mellett a közlekedés okozta porterhelés csökkentése érdekében mind külterületen, mind belterületen fasorok, erdősávok telepítését terveztük. Zaj elleni védelem A rendezési terv készítésénél figyelembe vettük a 8/2002. (II.22) KöM-EüM együttes rendelet előírásait. A településem átmenő forgalom zajhatásának csökkentése érdekében, ahol lehetséges, fasorok, zöldsávok telepítését terveztük. Élővilág A természeti adottságokra, a táji értékekre vonatkozó vizsgálatok szerint Köröstarcsa külterületén az egykori élőhelyek gazdag élővilágát őrző, szigetszerűen elhelyezkedő, maradvány gyepterületek, erdőfoltok, vízállások, holtágak találhatóak. A mezőgazdasági területek közé ékelődött táji, természeti értékek megőrzése, védelme a Szabályozási Terv kiemelt feladata.
3.6
A terv megvalósulásának hatása a Natura 2000 területek állapotára,
valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, fejlesztésének lehetőségeire Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet, ill. a KMNPI adatszolgáltatása alapján Köröstarcsa közigazgatási területét a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Sebes-Körös, Kettős-Körös) érintik. A településrendezési tervben ökológiai hálózat kategóriában szerepeltetjük a Natura 2000 területeket. A megkülönböztetett jelölés, és a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a Natura 2000 területek védelmét.
13
3.7 Az érintett emberek egészségi állapotának, társadalmi, gazdasági helyzetének, életminőségének várható változása A rendezési terv közvetlenül nem lesz hatással az emberek egészségi állapotára, társadalmi és gazdasági helyzetére. Közvetve (a kialakított szabályozás, és térszerkezet révén) azonban jelentős szerepet játszhat a település lakóinak életében. Olyan térszerkezet kialakítása volt a cél, amely egy élhető, egészséges teret biztosít a helyi lakosságnak, és mellette teret biztosít (gazdasági övezetek stb.) a lakók gazdasági, társadalmi fellendülését befolyásoló beruházások létesítésére is.
3.8
A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezet, területfelhasználási
mód kialakításának lehetősége a rendezési tervben A rendezési terv teljes mértékben a helyi adottságokhoz alkalmazkodva határozza meg a területfelhasználási módokat, és építési követelményeket. A kialakításra került övezeti rendszer figyelembe veszi a védett területeket, felszíni vizeket, az emberi egészség védelmét stb. 3.9 Helyi természeti erőforrások hasznosítása, megújulásának lehetősége Köröstarcsa legfontosabb természeti erőforrása a termőföld, felszíni és felszín alatti vizek, tájpotenciál. A rendezési terv során csak olyan szabályozás lett kialakítva mely a meglévő természeti erőforrásokat, a helyi adottságokat figyelembe véve hasznosítja, illetve a fenntartható fejlődésnek, és a természeti erőforrások megújulásának teret biztosít.
4. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben,
illetve
programban
szereplő
intézkedések
környezeti
hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A terv nem irányoz olyan változtatásokat, amelyek a környezetre káros hatással lehetnének. A rendezési terv által meghatározott területhasználat, és szabályozás meghatározza hova, mit, hogyan lehet építeni, de a kialakításra kerülő létesítmény stb. környezetre gyakorolt hatása (és ennek alapján a szükséges intézkedések
14
meghatározása) szakhatósági jogkörbe tartozik, ezért a rendezési terv kapcsán külön intézkedésre nincs szükség.
5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, amelyeket a terv által befolyásolt más tervben, figyelembe kell venni A rendezési terv által meghatározott térszerkezet és szabályozás keretet ad a településen történő fejlesztéseknek, építésügyi hatósági körbe tartozó beruházások stb. esetén, ezért minden esetben be kell tartani a helyi építési szabályzat előírásait.
6. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A rendezési terv megvalósítása, illetve gyakorlati alkalmazása közvetlenül nem okoz számszerűsíthető, mérhető környezeti hatást. Közvetve azonban, a tervezett fejlesztések megvalósulásával, az adott szabályozás mellett, olyan létesítmények kerülhetnek megvalósításra, melyek környezeti hatását, erre vonatkozó jogszabály alapján monitoringozni kell. Ebben az esetben az illetékes hatóságok állapítják meg a monitoring rendszer felépítését, a vizsgálandó komponenseket stb.
7. Összefoglaló A rendezési terv a vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi előírások, jogszabályok figyelembe vételével, a helyi adottságokhoz alkalmazkodva, minden esetbe a környezet védelmét prioritásként szem előtt tartva készült el. A kialakításra került térszerkezet, és a szabályozás megfelel a fenntartható fejlődés elvárásainak, a helyi lakosságnak élhető, egészséges lakóteret biztosít. A meglévő természeti és tájpotenciálra a tervezés során különös figyelmet fordítottak a tervezők, hogy hosszú távon is biztosítható legyen az értékes élőhelyek, növény és állatvilág védelme. Káros hatása közvetlenül nincs a rendezési tervnek környezet, és természetvédelmi szempontból, a közvetett hatások a realizálódó fejlesztések során fognak érvényesülni.
15
