Környezetgazdaságtan. Bevezetés. Szemelvények a környezetgazdaságtan mikro- és makroökonómiai alapjaiból

Bevezetés

Környezetgazdaságtan Szemelvények a környezetgazdaságtan mikro- és makroökonómiai alapjaiból

Összeállította: Lukács Gábor

 „A’  XXI.

század problémája…?

közönséges igazgatás sürgeti az Erdök’ kíméllését, és az újjaknak ültetését. Az elsöt többnyire kezdjük meg-fogadni, és innen van a’ fának rettentő drágasága. De az utólsót sokan hallani-is restellik.  Talán írígyek, vagy fösvények az Atyák, a’ kik a’ Maradéknak még tsak annyit sem akarnak gyűjteni, ’s halálokkal által-adni, a’ minél mezítelen gyermekeiket megmelegítsék”. Nagyváthy (1791) A’ Szorgalmatos Mezei-Gazda II. 154. p.

Gazdasági, társadalmi, ökológiai rendszerek egymásban Ökológiai rendszer ers Ny agok y i Ke m n al d a Társa dv R Hozzá- kiboc ező rendszer sát ás adott VA érték En Munkaerő Ipari

En erg ia

„…világos az, hogy a’ Népesítés’ (Inpopulatio) elő-mozdítására nem vólna egy-egy hasznosabb eszköz, az Erdöknek jó karban való meg-tartásoknál. Ugyan-is ha a’ Paraszt látja, hogy van miböl építeni: leányait, ’s fijait a’ Házasság által külön Familiákra osztja, házatskát épít nekik, és bé-szállítja öket. Ellenben az Al-földönn a’ hol Erdeink nintsenek, a’ Paraszt-legények 25-30 esztendös korokig eg’y fedél alatt eg’y rakásban, ’s nőtlen szoronganak Apjaikkal” .

L

Tő ke K

alrendszer Gazdasági rendszer

Y Em Foglalkoztatás

W Hulladék

Nagyváthy (1791) A’ Szorgalmatos Mezei-Gazda II. 155. p.

Piacgazdaság ≠ Kapitalizmus (lokális) (globális)

Központi kérdés: Megoldható-e a gazdasági növekedés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg?

A

piacgazdaság helyi ellátó rendszereken, kultúrán, szokásokon alapul, amely fenntartható! A piacgazdaságban a társdalom tagjai által ellenőrzött termelés és fogyasztás zajlik (Korten, 1998).  A globális kapitalizmus esetében a hatalom nem ellenőrzött, így fenntarthatósága kétséges. A globális gazdasági rend kialakulásának és létezésének mozgatórugója az anyagi fogyasztás.

„A jólét napraforgója"

A Korteni életminőség összetevők

Egészség Társadalmi infrastruktúra

Élelem, élelmezés ?!

Demokrácia Környezet Kultúra, Biztonság nevelés, szabadidő Gazdasági struktúrák és vállalkozások

Energiafelhasználás és környezetminőség

A fenntarthatóság esélye   



Zöld stratégiák – ökológiai és környezetvédelmi preferenciák /Skandináv országok/ T-G-K egyensúly megteremtésének stratégiája – a társadalom egészét átfogó cselekvési program A fejlődés társadalmi dimenziói – munkanélküliség, jövedelemkülönbség, esélyegyenlőség, oktatás funkciójának recessziója Ökohatékonyság – készletgazdaság/szolgáltatásgazdaság (az emberi szükséglet nem az árutest birtoklására, hanem az árutest nyújtotta szolgáltatásokra összpontosít)

Forrás: MIT 12/97

Energiafelhasználás és környezetminőség kapcsolata  Szén-dioxid emisszió és fejlődés kapcsolata  Készletgazdaság vagy/és szolgáltatásgazdaság  Ökohatékonyság – készletgazdaság (stock economy) helyett szolgáltatásgazdaság (flow economy) 

– Nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára. Ezt olcsóbban is megszerezhetjük szolgáltatással!!!

KÖRNYEZET ÉS GAZDASÁG ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN A bioszféra átfogó rendszerébe illeszti az alrendszereket, válaszokat keres az összehangolt működésre.

A Környezetgazdaságtan tárgya



KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN A szennyezéskibocsátás optimális szintjének meghatározására törekszik. A piaci viszonyok átalakítása, a piacgazdaság környezeti érzékenysége a járható út. A környezeti költségek internalizálása.



Rövid történeti áttekintés

A környezetgazdaságtan kifejezetten a negatív környezeti hatásokkal foglalkozik, amikor externáliákról beszélünk, általában a „közrosszakra”, vagyis a negatív externáliákra gondolunk, a legtöbbször könyezetszennyezésre.

TÚLNÉPESEDÉS

TÚLNÉPESEDÉS

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS


A II. világháború utáni időszak jellemzői:

Jellemző szakaszok:

• Új energiaforrások

• I. Rádöbbenés (60-as évek)

• Termelés automatizálása

• II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek)

• Szintetikus anyagok • Szállítás és közlekedés felgyorsulása • Információk gyors áramlása

• III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek)



Globalizáció – problémák: Globalizáció:

• háború és béke

• Mennyiségi okok – túlnépesedés • Minőségi okok – nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága

• túlnépesedés • állandó élelmiszerhiány • anyag- és energiaválság • környezet nagyarányú romlása

ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein

Az összes felhasznált lóerőn belül az emberi, az állati és a gépi teljesítmények alakulása a gazdaságban 100%

1 amerikai = 2 német =

80%

3 svájci =

40%

60 indiai =

20%

140 tanzániai = 1100 ruandai

Labor

60%

0%

Fuel

Domesticated animals

1850

1870

1890

1910

1930

1950

1970

Year

A fogyasztási javak elosztása Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%)

Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%)

A nyolc környezeti nagyhatalom Ország

Népesség (%)

GDP (%)

A világ Ckibocsátása (%)

Erdős terület (%)

A világ növényei (%)

USA

4,6

21,3

25,5

6

6

Oroszo.

2,4

2,4

4,6

22

9

Japán

2,1

8,0

6,0

0,7

2

Németo.

1

4,0

4,0

0,3

1 12

Kína

21

10,2

13,5

4

India

16

5,4

4,5

2

6

Indonézia

3,5

1,3

0,9

3

11

Brazília

2,8

2,9

1,5

16

21

Összesen

53,9

55,5

60,5

54

-

Forrás: A világ helyzete, 2001. alapján

A történelem hullámai

Az emberiség GDP-jének történelmi trendje 100 ezer év

10 ezer

0

1000

1500

1800

1900

1950

1975

2000 2009

92 $/fő

93

109

133

138

195

679

1622

3714

6539 10000

Népesség, termelés

12000

10000

Pax romana 8000

467 6000

Újkori nekilendülés

Fellendülő középkor 1300

Ipari forradalom 1650

1815

1873

Adatsor1

4000

Kondratyev hullámok

2000

Időszámítás 0 -100000

-10000

0

1000

1500

1800

1900

1950

1975

2000

2010

1900

A Kondratyev ciklusok

A világ GDP/fő trendje régiónként

NyugatEU

0

1000

1500

1700

450

400

774

894

(USA)

Dow-Jones története 1900-2007

1800

1900

1950

1975

2000

1024

3120

4594

11534

17921

1000

4321

9288

16172

26146

KeletEU

400

400

462

516

566

1240

2020

4985

5461

Ázsia (-Japán)

450

450

572

575

571

610

635

1231

2936

(L) Amerika

400

400

416

437

529

1210

2554

4531

5795

Afrika

425

416

400

400

400

540

852

1365

1368

Dow-Jones története 1970-2008

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE

Samuelson-Nordhaus (1987)



Termelési tényezők: 1. Munka

• Adam Smith – Láthatatlan kéz

2. Tőke

• Klasszikus közgazdaságtan (Ricardo, Malthus): kimeríthetetlen természeti javak.

3. Természeti erőforrások 4. Vállalkozó

• Technológiailag alig fejlődő világ, alacsony népszaporulat.

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE • Ipari forradalom • 19. sz. végén, neoklasszikusok Jevons, Walras, Marshall • Gyorsan bővülő piac, kereslet-kínálat. • Meg nem újuló erőforrások. • Legfeljebb regionális környezetszennyezés.

A századfordulón Alfred Marshall vezette be a „külső költségek és hasznok fogalmát” a „Gazdaság alapelvei" c. művében. A fogalmakkal az olyan jelenségeket kívánta jellemezni, amikor egyik piaci szereplő, közvetlenül befolyásolja egy másik, piaci szereplő vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba.

• Természeti erőforrásoknak „nincs ára”.

Történelmi háttér 



Alfred Marshall – 1910-ben beszél az externális

Történelmi háttér 

Kneese (1930) – a gazdasági válság kialakulását

(külső) költségekről és haszonról először.

is a piac környezet és társadalomellenes

Arthur C. Pigou – Externáliák internalizálására

magatartásának nyilvánította

vonatkozó elmélete – 1920-ban jelent meg (Pozitív és negatív externális hatások).



Samuelson (1950) – A piaci kudarc akkor a legsúlyosabb, ha egy árucikk a külső gazdasági hatásoknak van kitéve.


Neoklasszikusok:


Neoklasszikusok: Pigou

Pigou - hátrányok

• Eladó-vevőn kívüli érintettség, EXTERNÁLIA

• Hol van az optimum?

• Egy termék előállítása a termelőnek kevesebbe kerül mint a társadalomnak

• Közgazdaság – etika, hol van a biológiailag elfogadható határ (bonyolultság)

• Pigou-adó (negatív externáliák internalizálása), újraelosztás



Alternatív közgazdaságtan (Schumacher, Daly):

Alternatív közgazdaságtan alapgondolatai:

• A gazdálkodás teljes rendszerét vizsgálják (nemcsak az áruvilágot). • Tagadják a korlátlan gazdasági növekedést.

• Nem csak egy részét kell optimalizálni egy adott rendszernek (nem csak az árukereskedelemmel kell foglalkozni).

• Ökológiai és humán szempontok elsődlegessége.

• Fogyasztás vs. ökologizáció, humanizáció.

• Fenntarthatóság.

• Pozitivizmus (mérések) vs. Konstruktivizmus (kritika, új lehetőségek).



Fenntartható fejlődés – 9 alapelv: 1983 Brundtland (norvég miniszterelnök) ENSZ felkérése – 1987 Közös Jövőnk Fenntartható fejlődés: Racionális felhasználással úgy elégítjük ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.

A fenntartható fejlődés víziója Gazdaság sé g •G • F ene og rác lal ko iók k zta öz tás ött ie gy en lő

8. 9.

A fenntarthatóság eltérő közelítései fenntarthatóság

a természeti tőke helyettesíthető Növekedés Hatékonyság Stabilitás

lés lás ke izá rté al • É tern • In

Forrás: Markondya et al. [2002], p. 18.

5. 6. 7.

Gondoskodás az életközösségekről. Az ember életminőségének javítása. A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképességének keretein belül maradni Attitűd és magatartás változtatás Közösségeknek lehetővé tenni, hogy gondoskodjanak saját környezetükről Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása Globális szövetség létrehozása

 gyenge

Szegénység Biodiverzitás Kultúra/örökség Természeti erőforrás Konzultáció Szennyezés

Társadalom

1. 2. 3. 4.

• Generációk közötti egyenlőségKörnyezet • Közösségi részvétel

 erős

(szigorú) fenntarthatóság

a természeti tőke nem helyettesíthető (biztosítani kell állandóságát)

Nem jelent paradigmaváltást (?)

Nem jelent paradigmaváltást (?)

A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kiegyenlíteni és minimalizáljuk a termelő tevékenység szennyező hatásait.

Az egy főre jutó fogyasztás színvonalának jellemzője a megközelítési alap. A fenntarthatósági elmélet hatása a fogyasztásra nem a termékfogyasztás csökkenésében, hanem annak környezetbarát jellegében nyilvánult meg!

Fejlődési és gazdasági korlátok  Fejlődési

és gazdaság korlátozási dilemmák társadalmi értelmezése (környezetbarát fogyasztás, tisztább technológiák megjelenése, megújulók használata, minőségi növekedés).  Fejlett világ és fejlődő országok fejlődésének összehangolása (?).  A fenntarthatósági elméletek hatása a gazdasági szereplőkre és a társadalomra (értékteremtés).

Fejlődési ellentmondás Fejlett országok:  

  

Több, mint 8 órát dolgoznak naponta. 2-3 % látja el élelmiszerrel a társadalmat. Nincs szabadság. Nincs részmunkaidő. Csak, jól képzett, versenyre érett munkaerőt használ.

Fejlődő országok: 

  

Már a harmadik generáció munkanélküli (D-A). Óriási társadalmi és szociális feszültségek. Analfabétizmus. Fizikai szükségletek kielégítése segélyekkel.

Környezeti mikro- és makroökonómia

Al Gore, „secular saint”

Terhelhetőség • Környezeti makroökonómia: …mennyi ember élhet a Földön? …egyenként milyen életszínvonalon? …gazdasági növekedés szintje?

Plimsoll-vonal

 Plimsoll-vonal

ökológiai megfelelője:

A gazdasági növekedés és a környezet minőségének összeegyeztethetősége (?)

a Föld természeti tőkéjének az a maximális része, amit az emberek a bolygó létfenntartó rendszerének összeomlása nélkül kisajátíthatnak.

Környezetminőség

2

1

gazdasági növekedés

A gazdasági növekedés és környezetminőség kapcsolata 



Társadalmi igények, szolgáltatás és fogyasztás kapcsolati arányai (visszapattanó hatásFinnországban) Kuznets görbe – a növekedés és a szennyezés kapcsolata

Makroszintű egyenlőség

(Ehrlich és Ehrlich képlete)

I = WP * WGDP / WP * I / WGDP ahol: • I a globális környezeti hatás egy évre • WP a világ teljes népessége • WGDP a világ adott évi összevont GDP-je • I/WGDP a GDP egységére jutó környezeti hatás (I /WGDP a körny.szenny-i intenzitás, reciproka az ökohatékonysági mutató)

Terhelhetőség  Elosztás 

makroökonómia

mikroökonómia

vállalati pénzügyek

(H. Daly példái alapján) környezetgazdaságtan

A GAZDÁLKODÁS ABSZOLÚT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE

A függőség mértéke

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI • Az eltartóképesség együtt nő a gazdasággal

Relatív függőség Abszolút függőség

• Szigmoid növekedés • Rövid amplitudójú ingadozások • Katasztrófa modell

Ókor-KözépkorIpari forradalom Modern kor idő

AZ ELTARTÓKÉPESSÉG EGYÜTT NŐ A GAZDASÁGGAL Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség

SZIGMOID NÖVEKEDÉS Eltartóképesség, népesség és gazdaság

Eltartóképesség

Népesség és gazdaság fizikai nagysága


idő

RÖVID AMPLITUDÓJÚ INGADOZÁSOK Eltartóképesség, népesség és gazdaság

Eltartóképesség

idő

KATASZTRÓFA MODELL Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség



idő

idő

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI – RÓMAI KLUB

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI – RÓMAI KLUB

Elméletek, publikációk

Nemzetközi gyakorlat

Magyar gyakorlat

Nemzetközi gyakorlat

Magyar gyakorlat

1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ)

1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz

1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana

1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act … 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés”

Elméletek, publikációk

1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása

1972 UNEP tagság

1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Leontief világmodell (ENSZ)

1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)

Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára

1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz

1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto

1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.)

2002 Johannesburg

2003-2008 NKP II.

Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával

Vizsgálat (1900-1970):

Eredmény:

• népesedés

Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát

• élelmiszertermelés

Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan


1972-Római Klub „ A növekedés határai”

• iparosodás A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

1997-2000 NKP

2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk)


1962 Rachel Carson: Néma tavasz

1987 Montreali Jegyzőkönyv

• környezetterhelés • nyersanyagkészletek csökkenése

Ajánlat:

„ Zéró gazdasági növekedés” Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan

Környezet és Fejlesztés Világbizottság

Leontief féle világmodell

Brundtland Bizottság Cél: 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben áll egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák

• a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre • javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra • környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése

Vizsgálat: • ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést • mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák

Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges.

Eredmény: Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.


A fenntartható fejlődés fogalma


„Gyenge” fenntarthatóság

Fenntartható fejlődés 

A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti.

„Szigorú” fenntarthatóság

Bioszféra Trsd.

Bioszféra

Gazd. 

Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.” (Meadows [2000] 271. o.)


Gazdaság

Társadalom


Paradigma Dimenzió

A környezetgazdaságtan családfája a természeti környezet kezelése alapján.

Prériközgazdaságtan

Környezetgazdaságtan

Fő célkitűzés

végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás

az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagy-vagy jellegű kapcsolat)

fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja

Ember/ természet kapcsolat

rendkívül antropocentrikus

erőteljesen antropocentrikus

enyhén antropocentrikus

A legfőbb fenyegetések

éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák

a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok

Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés

Fő témák

szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése

orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése

globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásra-utaltság

Ki viseli a költségeket?

a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények)

a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség)

a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények)

Alapvető hiányosságok

kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével

a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni

alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol



A gazdaság nyitott láncainak zárása

A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere


Ökológiai gazdaságtan

1.

Input mérséklése

2.

Tisztább termelési eljárások

3.

Fogyasztási intenzitás mérséklése


A gazdaság nyitott láncainak zárása

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREKEN ALAPULÓ MÉRÉSE

4.

Újrahasználat (reuse)

5.

Újrahasznosítás (recycling)

6.

Hulladékok semlegesítése


MAKROGAZDASÁGI ALAPMUTATÓK

• GDP, GNP • Gazdasági növekedés • Infláció • Munkanélküliség

GNP, GDP Az egy év alatt a gazdaságban létrehozott áruk, és az ott nyújtott szolgáltatások összessége: • javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások • beruházási kiadások (hazai + nettó export) • javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások

A GDP, GNP HIÁNYOSSÁGAI A gazdasági jólét tökéletlen mutatói: • Munkával töltött szabadidő. • Házimunka, fekete gazdaság. • Beszámítja a „jó” dolgokat, de nem vonja le a „rossz” dolgokat (külső gazdasági hatások). • Tőkejavak amortizációja van, természeti javaké nincs (állat- és növényfaj kihalások). • Gazdasági eredmények környezeti „adósságok” árán.

A gazdasági teljesítmény mérésnek alapproblémái – GDP (bruttó hazai termék)

A gazdasági teljesítmény mérésnek alapproblémái – GDP (bruttó hazai termék) A GDP nem más, mint az anyagi és nem anyagi tevékenységek körében egy országban meghatározott időszak – rendszerint egy év – alatt létrehozott termékek és szolgáltatások végső felhasználásra került összessége, pénzben kifejezve. A GDP önmagában nem alkalmas a jólét mérésére, mert nem fejezi ki azt a globális fejlődési válságot, amelyet a növekvő társadalmi polarizálódás, az egyre nagyobb mértékű elszegényedés, valamint a természeti erőforrások visszafordíthatatlan pusztítása jellemez.

A mérhető és nem mérhető szférák Állami szféra

Legális

A GDP nem tartalmazza az informális szektor tevékenységét, a termelés piaci árakban nem tükröződő

Monetizált

társadalmi kárait, valamint a környezetpusztítás költségeit. A GDP-ben minden ügyletet pozitív előjellel kell elkönyvelni (a katasztrófák helyreállítása is). A GDP-nek a család igazi veszteség. Tevékenysége nem mérhető.

Tevékenységek Nem monetizált

Nem legális

Magán szféra Szürke gazdaság Fekete gazdaság Háztartás

Piaci

Közvetlen csere

Nem piaci

Fekete gazdaság Háztartás

A természeti erőforrások és a GDP  Nem

tekinti tőkének, így azok amortizációját sem kell kimutatni.  Minél gyorsabban meríti ki erőforráskészletét egy ország, annál nagyobb a GDP-je.  Akkor veszi figyelembe a természeti erőforrásokat, ha azokért fizetnek.

A természeti erőforrások és a GDP A

természeti erőforrások pusztulása nem számít bele a GDP-be (sőt duplán jelenik meg, mivel először a szennyezést okozó tevékenység adódik hozzá, utána a helyreállító tevékenység!).  A természeti katasztrófák és bűnözés is növelik a GDP nagyságát!

A GDP és környezetminőség A

piac nem tud mindent beárazni, így azok nem részei a GDP-nek.  A GDP a pénzforgalom alapját képező környezeti tényezők állapotáról (stock) nem tud informálni.  A mutató flow jellege az oka annak is, hogy érzéketlen az ország fokozatos eladósodása iránt, mely stock jellegű jelenség.  A környezetvédelmi tevékenység sokszor a fekete vagy szürkegazdaság része (pl. ha önkéntes).

GDP/GNP hiányosságai   

  

Csak a legális, könyvelt folyamatokat tartalmazzák. A környezetminőség negatív változása pozitívként kerül bele. A természeti környezet által nyújtott szolgáltatások kimaradnak, ha nem kapcsolódnak hozzájuk piaci folyamatok. A házi munka kimarad. A fekete gazdaság kimarad. A jövedelemelosztás különbségeit nem veszi figyelembe.

Alternatív fejlődési mérőszámok

A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai A

társadalmi jólét fogalma és értelmezése Gazdasági Jólét Mutatója (MEW) = GNP  Nettó Gazdasági Jólét (NEW)  Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW)  A Valódi Fejlődés mutatója (GPI)  Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI)  Az ökológiai lábnyom



A

NEW Nettó Gazdasági Jólét Mutató (Net Economic Welfare)  1972  a GNP-t korrigálja: 

+ házi munka + szürke gazdaság + szabadidő

– környezetszennyezés externális költségei – urbanizációs hátrányok

• Nem terjedt el, de a környezeti változások hibás számbavételére felhívta a figyelmet



GDP-alapúak – NEW – ISEW – HDI – GPI Egyebek – Ökológiai lábnyom – Z mutató

NEW – Net Economic Welfare Samuelson és Nordhaus: GNP sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá az egyének jólétéhez. A következő módosításokat javasolták: adják hozzá a szabadidőt, a „csináld magad” munkákat és a fekete, szürke gazdaság értékét; vonják le a környezeti károk értékét.

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare) NEW: • GNP + (házimunka, „csináld magad” tevékenység) • GNP – (környezetszennyezés) (Környezeti károk pénzbeli kifejezésének problémája?)

ISEW-számításakor figyelembe vett tényezők

ISEW  Fenntartható Gazdasági Jólét Mutató Index of Sustainable Economic Welfare (1989) 

Jelentős adatigény, nehéz a számszerűsítés.  A jelenleg használt legátfogóbb mutató.

Az ISEW-et növelő tényezők – – – –

GNP korrigálása: – elosztási egyenlőtlenségek – természeti károk hosszú távú költségei megjelennek







háztartási munka, tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, tőkekínálat nettó növekedése.

Az ISEW-et csökkentő tényezők – tartós fogyasztási cikkek vásárlása, – a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, – ingázás közvetlen költsége, – közlekedési balesetek költsége, – természeti folyamatokba történő káros beavatkozás költsége.

Fenntartható gazdasági jólét ISEW Herman Daly és Cobb: A mutató alapja a jövedelemegyenlőtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Pozitív tényezőként veszi számba a háztartási munka értékét, a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értékét, az utak illetve országutak által nyújtott szolgáltatásokat, valamint az egészségügyi és oktatási közkiadások bizonyos hányadát.

Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: Jelenlegi legátfogóbb mutató; hármas kritériuma:

Fenntartható gazdasági jólét ISEW Levonandó a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg, a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, az ingázás közvetlen költsége, az urbanizáció költsége, a motorizált közlekedés baleseti költsége, valamint a természeti folyamatokba történő káros beavatkozások költsége. Hátránya, hogy nem áll hozzá rendelkezésre statisztikai adat.

Fenntartható Gazdasági Jóléti Index Index of Sustainable Economic Welfare ISEW

1. Átlagos fogyasztás 2. Elosztási egyenlőtlenségek 3. Természetben okozott károk •

Hosszú távú környezeti károsodás beépítése

•

Hasonló problémák mint a NEW-nél

•

ISEW az utóbbi időben (’80-as évek közepétől) egyre kevésbé nő

• A számítás alapja olyan információ, amely csak kevés országban szerezhető be. • Fejlődő országok miatt egyszerűbb mutató szükséges: a Fejenkénti Gabonafogyasztás Mutatója ilyen (180 – 800 kg). • Legmagasabb tartomány az egészségkárosodás mértékét is méri (állati zsiradék fogyasztás).

Fenntartható Gazdasági Jóléti Index

Thaiföld - ISEW

Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Amartya San indiai közgazdász (1990): Az új mutató két módszertani újdonságot tartalmazott a hagyományos GDP kiszámolásához képest. A jövedelem megítélésén változtat, főleg a csökkenő határhozadék alkalmazásával.

Forrás: Ecological Economics, 2005. febr.

A módosított jövedelmet két humán fejlődési mutató értékével összegzi, az élettartam és a tudás mérése céljából, ahol a három aspektus azonos súlyt kap.

Emberi Fejlődés Indexe (HDI)

 Emberi

HDI

Fejlődés Mutató

(Human Development Index)

A HDI három részből áll össze: 

egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva;



iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási

 1990,

ENSZ  0  HDI  1  Összetevői: – 1/3 születéskor várható élettartam – 1/3 iskolázottság szintje – 1/3 egy főre jutó jövedelem (GDP)

aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma egyharmados súllyal); 

születéskor várható élettartam.

HDI  Legelterjedtebb,

könnyen számszerűsíthető.  A környezet állapotát nem tartalmazza.  Általában együtt mozog a GDP-vel.  Szociális ellátás, elosztási különbségek.  Nem tartalmazza a természet pusztítását.

GPI 

Valódi Fejlődés Mutató



Természeti és társadalmi tőke kimerülésével számol. Jövedelemelosztás tényezőjével korrigál.



(Genuine Progress Indicator)

– környezeti vagyon és természeti erőforrások értékcsökkenése. – társadalmi költségek. – kárenyhítést szolgáló kiadások. 

Túl átfogó, nehéz a számszerűsítés.

GPI – Genuine Progress Indicator Cobb-Halstead-Rowe (1995 ISEW alapokra): A GPI-ban összeadják a gazdaságban elfogyasztott termékek és szolgáltatások értékét, Három fogyasztáshoz kapcsolódó kiadási kategóriát vonnak le: - defenzív kiadások (a múltbeli károk kompenzálása), - társadalmi költségek, - környezeti tőke és természeti erőforrások amortizációja.

GPI – Genuine Progress Indicator A GPI a természeti és társadalmi tőke kimerülésével is számol, s ezzel az aktuális gazdasági tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságáról is informál. Még mindig alulbecsüli a társadalmi károkat és túlbecsüli a természeti károkat.

Ökológiai lábnyom Az Ökológiai lábnyom az az élettér, melyre egy meghatározott emberi népességet, meghatározott életszínvonalon, végtelen ideig eltartani képes. Az ökológiai lábnyom annak a mértékét határozza meg, hogy mennyi termőföldre és vízre van szüksége a populációnak az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez, az összes hulladék semlegesítéséhez az uralkodó technológia használata mellett. Az Ökológiai lábnyomot területegységben adjuk meg.

Ökológiai lábnyom:

Ökológiai lábnyom fogalma

 Az a föld- (és víz-) terület, melyre meghatározott

emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség.  Annak mértéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával.  Ez a föld bárhol lehetne a világon.  Az ökológiai lábnyomot „területegységekben” mérik. /Wackernagel et al (2001)/

Ökológiai lábnyom országonként

Azt a földterületet mutatja meg, amely ahhoz szükséges, hogy adott népességet, adott életszínvonal mellett végtelen ideig legyen képes eltartani. Területegységben fejezi ki az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét.

Ökológiai lábnyom térségenként

Lakossága

Ökológiai lábnyom hektár/fő

Kanada

30 millió

7,7

Egyesült Államok

268 millió

12,2

Brazília

167 millió

3,1

Franciaország

58,4 millió

4,1

Nagy Britannia

58,5 millió

5,2

Dél-Afrikai Köztársaság

43,3 millió

3,2

India

970 millió

0,8

Kína

1 milliárd 250 millió

4,3

Nyugat-Európa

6,3

2,9

3,4

Világ

2,85

2,18

0,67

Ország neve

Japán

125,7 millió

4,3

Ausztrália

18,5 millió

9

Magyarország

10,2 millió

5

térség

ökológiai lábnyom

biológiai kapacitás

ökológiai hiány

Afrika

1,33

1,73

-0,4

Ázsia/Csendesóceán

1,78

1,11

0,67

Észak-Amerika

11,7

6,2

5,5

Kelet-Európa

4,9

3,1

1,7

Ökológiai lábnyom: A nyugati civilizáció nagyobb, a Kelet és a Dél társadalmai pedig kisebb lábon élnek, mint ami járna (és jutna) nekik a Föld eltartó-képessége szerint. Nagyobb lábon él, mint ami területe szerint jár; a többletet valahonnan el kell venniük. A Nyugat a történelme során mindig gyarmatbirodalmai révén szerezte meg azokat a nyersanyagokat, amelyekre szüksége volt! A globalizáció nem más, mint az erőforrások megszerzésének új módja.

Néhány ország ökológiai lábnyoma

Az ökológiai lábnyom méretét befolyásoló tényezők  népesség

nagysága,  anyagi életszínvonal / életmód,  technológiai produktivitás,  biológiai produktivitás.

www.earthday.net/footprint/index.asp

A gyenge fenntarthatósági mutatószám (Pearce, 1989)

Z = S/Y - M/Y - N/Y ahol

S – a nemzetgazdaság megtakarítása Y – GDP M – a termelt (ember alkotta) tőke értékcsökkenése N –a természeti tőke értékcsökkenése

„Z mutató” szerint egy nemzetgazdaság akkor fenntartható, ha a megtakarítások aránya meghaladja a termelt és a természeti tőke együttes értékcsökkenését.

A nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők       

Légszennyezés Vízszennyezés Tengeri halászat Erdőpusztulás Talajerózió Kimerülő erőforrások csökkenése Egyéb

Nemzetgazdaságok fenntarthatósága Fenntartható gazdaságok Finnország Magyarország Japán USA

S/Y - M/Y - N/Y =

Z

28 26 33 18

15 10 14 12

2 5 2 4

+11 +11 +17 +2

Határesetek Mexikó

24

12

12

0

Nem fenntartható Etiópia

3

1

9

-7

Természeti erőforrások gazdaságtana

Erőforrások értelmezése

Ásványi nyersanyagvagyon osztályozása

Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat. Teljes erőforráskészlet: – Természeti erőforrások (régebben csak a föld) – Emberi erőforrások – Mesterséges erőforrások (tőke)

A kimerülő természeti erőforrások használata  Ár

=

a termelés határköltsége+lehetőség költség

AB= határprofit, bérleti díj, royalti

A megújuló és kimerülő természeti erőforrások határa Megújuló erőforrásoknak nevezhető – erdő vagy tó halállománya, legelő, óceán. Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen a ütemben azok újratermelődnek. A biológiai növekedési törvény értelmében létezik egy optimális méretű készlet (egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja.

A biológiai növekedési törvény

Optimális egyedszám Esetünkben a maximális növekményt a 6 milliós halpopulációnál találjuk, vagyis ez tekinthető a fenntartható használat szempontjából optimális egyedszámnak, ennél maximális a hozam (fenntartható egyedszám), az ábra szerint időszakonként éppen 2 millió.

Optimális egyedszám

A közjavak tragédiája

Az ábra szerint a tó eltartó képessége 12 millió hal, vagyis ez a maximális egyedszám, ami a tóban megél, de mint látjuk ez esetben a növekmény már nulla.

A közlegelők tragédiája  A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell (általános, kizárólagos, átruházható, kikényszeríthető).  A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a válasz a következő.

A maximális hozamot tehát hatmillió hal esetében kapjuk.

Következtetések

A közlegelő használata A tehenek száma

Egy-egy tehén súlya

A kéttehenes A második tehenet gazdák teheneinek beengedõk haszna az eredeti állapothoz együttes súlya képest

A tehenek összsúlya

Az összsúly csökkené se

10

1000

0

-

10000

0

11

900

1800

800

9900

100

12

800

1600

600

9600

400

13

700

1400

400

9100

900

14

600

1200

200

8400

1600

15

500

1000

0

7500

2500

16

400

800

- 200

6400

3600

17

300

600

- 400

5100

4900

18

200

400

- 600

3600

6400

19

100

200

- 800

1900

8100

20

0

0

- 1000

0

10000

Következtetések Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra). Az egyik lehetőség az, hogy a dezertálás láncreakciója most már végigfut a soron, s végül elpusztul a közlegelő. Vagy magántulajdonba kerül!

Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, ahogy szaknyelven mondják, ha mindenki kooperatív stratégiát játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme (10 000 font). Minél többen megszegik az együttélés kialakult szabályait, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra).

A környezetszennyezés gazdaságtana • a termelés okozta környezetszennyezés optimális nagysága; • a társadalmilag optimális szennyezés elérésének elméleti alapjai; • az optimális szint elérésének gyakorlati eszközei; • a gyakorlati eszközök alkalmazásának tapasztalatai.

A gazdaság és a környezet R

P

C

Környezeti externáliák

W r A környezet a hulladék befogadója R

ER

RR

Az externáliák jellegzetességei

Az externáliák Hatás

Fogyasztói

Termelői

Pozitív

Védőoltás egy fertőző betegség ellen

Méhészgyümölcsöskert

Negatív

Rádió zaja egy parkban

Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés

• Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja (a pozitív növeli, a negatív csökkenti). • Nincs ellentételezés (a negatívért nincs kárpótlás, a pozitívért viszont nem kell fizetni). • Az előidézett hatás nem szándékolt. • Externáliáról csak akkor beszélhetünk, ha mindhárom feltétel együttesen fennáll.

Externália fogalma Externáliáról beszélünk, amikor egy pénzügyileg önálló egység, pl. egy vállalkozás közvetlenül befolyásolja egy másik, pénzügyileg önálló egység, egy vállalkozás vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba.

Az externáliák közös tulajdonságai A jólét növekedéséért (pozitív externália esetén) vagy csökkenéséért (negatív externália esetén) a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt, vagyis a példánkban említett méheket nem kifejezetten azért vitték oda, hogy a beporzást elősegítsék, vagy nem kifejezetten azért füstölnek, hogy a közelben lakóknak kellemetlenségeket okozzanak.

Externália fogalma A neoklasszikusok a környezeti problémát a piac tökéletlenségével magyarázták. Az externális hatások internalizálása gazdasági, társadalmi kényszer.

Az externáliák közös tulajdonságai A tevékenység valamely harmadik személynek vagy személyeknek a jóléti függvényét módosítja. A pozitív externália növeli a jólétét (a gyümölcstermesztőnek nő a termése). A negatív externália pedig csökkenti a jólétét (például az erőmű közelében lakók gyakrabban betegek és ezért csökken a jövedelmük).

Externáliák megjelenési formái Technológiai externáliák: állattartó telep esetében képződő hígtrágya okozta környezeti problémák Pénzügyi externáliák: bevásárlóközpont hatása a kiskereskedésekre Nem kimerülő externália: tipikus példa a szennyezett levegő, amelyből attól, hogy valaki más is belélegzi a rossz levegőt, nem lesz kevesebb, vagyis mindenkinek "jut" . Főként közjavakhoz kötődik. Kimerülő externáliák: A szemét közgazdasági értelemben "magán" externália, mivel egyszerre csak egy helyen rakható le. Főként magánjavakhoz kötött.

A negatív externáliák típusai  technológiai (almos - vízöblítéses állattartás)  pénzügyi (bevásárlóközpont)

Externáliák kezelésének problémája Környezetpolitikai szempontból az igazi problémát nem az externália fajtája jelenti hanem az, hogy az externália nagysága a szennyező és a szennyezést elviselő áldozat szempontjából különbözőnek adódik. Ez az aszimmetria egyetlen piaci "ár" alkalmazásával feloldhatatlan. A szennyezőtől beszedett adóval elvileg kompenzálni lehetne az áldozatot.

A környezetszennyezés alaptípusai  flow

(szétoszló): egyszeri károkozás

 stock  közjavakhoz

kapcsolódó (nem kimerülő)

(szennyezett levegő)

 magánjavakhoz

(hulladék)

kapcsolódó (kimerülő)

(felhalmozódó)

– maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek) – lassan lebomló (növényvédő-szerek)

Az externális hatások közgazdasági következményei

A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje

• túlzó termelés • túl sok szennyezés • nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére • az ár túl alacsony • nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására.

Az externália optimális nagysága B:

az externália gazdaságilag optimális szintje A+B: a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A: a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D: az externália azon része, amit el kell kerülni C: a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q*: a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm:a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon

A környezetszennyezés gazdaságtana

A termelés magán és társadalmi költségei nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére Ár, költség Kínálat (ha a költségek tartalmazzák az Kereslet

Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok

externális határköltségeket)

az ár túl alacsony

Externális határköltségek (MEC) Egyéni tiszta határhaszon (MNPB)

Kínálat (ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe)

p* pm

Q*

Forrás: Kerekes-Szlávik, 1989, 56. o.

Termelés Qm túlzó termelés, több szennyezés

Az MNPB görbe származtatása

D

0 Q* Qm Gazdasági aktivitás MEC: a termelés egy egységgel történő növelése milyen többletkárt idéz elő a környezetben

Az externália optimális szintje

Ár, költség MC P

Ár, költség

De: Így:

Q Mennyiség

MNPB = MEC MNPB = P - MC P - MC = MEC P = MC + MEC MSC (társadalmi határköltség)

M

Tehát: Q Mennyiség

MNPB (MΠ) : a termelés egy egységgel történő növelése milyen többlet hasznot hoz

vagy

MNPB = MEC P = MSC

Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok

Egyéni tiszta határhaszon Externális határköltségek (MNPB) (MEC)

A

D B

0

C Q*

Qm Gazdasági aktivitás

Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma

B - az externália gazdaságilag optimális szintje, A + B + C – a magántermelő maximális haszna B + C + D – a maximális magánhasznot eredményező termelés melletti externália A + B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma, A - a társadalmi tiszta haszon maximuma, C + D - az externália azon része, amit el kell kerülni, C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el, Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje, Qm - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon.

Az externáliák internalizálása Feltételezések Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni.

 tökéletes

verseny  szennyezés arányos a tevékenységgel  MNPB, MEC ismert

A Pigou-i adó optimális nagysága Költségek, hasznok

Egyéni tisztahatárhaszon MNPB

Externális határköltségek MEC

MNPB-t* t* 0

Q*

Qm

Gazdasági aktivitás

A Pigou-i elmélet gyenge pontjai • • • • • •

Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális termelési szinthez tartozó externális határköltséggel.

a MEC görbe meghatározása információs aszimmetria egységnyi termelés - egységnyi szennyezés tiszta piaci verseny nem ösztönöz környezetvédelmi innovációra az MEC sokszorosa lehet az MC-nek nem kívánatos áreltérítés.

 Az

erőforrások allokációja során figyelmen kívül hagyjuk az externális hatásokat, emiatt a termelés nagyobb a társadalmilag optimális szintnél.  Az externália optimális nagyságánál a társadalmi tisztahaszon maximális.  Az externáliák internalizálására először Pigou tett javaslatot, aki szerint állami beavatkozásra van szükség, és a termelés egységére adót kell kivetni.  Az optimális adó nagysága megegyezik az optimális termeléshez tartozó externális határköltséggel.

A pigoui adó 



Pigou a társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adók segítségével vélte internalizálhatónak. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel.

Az externáliák kezelése adóval

A pigoui adó Problémák: 

A hatóság általában nem ismeri az egyéni tiszta határhaszon görbék helyét és helyes lefutását.



Az egyéni termelő nem ismeri az általa okozott társadalmi károkat. Információ aszimmetria.



Tiszta piacgazdaságot feltételez, illetve egységnyi termeléshez egységnyi szennyezést rendel.

A Coase-elmélet • Ronald Coase (1910- ) • 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költségek kérdése) (Journal of Law and Economics) • Újszerű megközelítés: ki a károkozó és ki a károsult?

Coase-tétel Amennyiben a tulajdonjogok meghatározottak, akkor függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot (nincs szükség állami beavatkozásra).

Feltételezések      

tökéletes verseny tulajdonjogok meghatározottak szennyezés arányos a tevékenységgel MNPB, MEC ismert minden érintett birtokában van a szükséges információknak a tranzakciós költség nulla

A hatékony tulajdonosi szerkezet legfontosabb feltételei:  Általános érvényűség (universality) – minden jog maradéktalanul meghatározott  Kizárólagosság (exclusivity) – költségek /hasznok a tulajdonost terhelik  Átruházhatóság (transferability) – tulajdonjogok adhatók vehetők, örökölhetők  Kikényszeríthetőség (enforceability) – védett tulajdonjogok

A jogok definiálása Erdő Fafeldolgozó Szálloda

faúsztatás (impregnálás)

1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez

vendégek elpártolnak

Hg-feldúsulás

Kárpótlás 1. eset

Erdő

Költségek, hasznok

Fafeldolgozó faúsztatás (impregnálás)

Az optimális termelési szint kialakulása alku útján Egyéni tiszta határhaszon (MNPB)

Externális határköltségek (MEC)

Szálloda Kárpótlás 2. eset

vendégek elpártolnak

Hg-feldúsulás 0 Pearce – Turner, 1990, 72. o.

Q*

Qm


Esély az alkura  Látszólag

azonos a jogok bármiféle definiálásakor  valójában, ha mindenkinek joga van szennyezni a környezetet (Qm-ből indulunk), a fizetési hajlandóságnak fizetési képességgel is kell párosulnia, vagyis ebben az esetben kisebb az esély az alku létrejöttére

A Coase-elmélet kritikája • tökéletes versenyt feltételez • nehéz az alkuban résztvevők azonosítása • nagyszámú érintett • károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása (a való világban bonyolult helyzetek jellemzők, ugyanaz lehet egyszerre károsult és károkozó is) • jövő generáció tagjai: ki képviselje őket az alkuban? • a tranzakciós költségek összege nem nulla (Coase feltételezései közül ez a legproblematikusabb)

A tranzakciós költségek hatása az alkura Legyen: T = a tranzakciós költségek nagysága B = az alkudozó felek közül annak a nyeresége az alkuból, aki a tranzakciós költségeket állja G = a kormányzati beavatkozás költsége Ha T < B az alku létrejöhet Ha T > B alku nem jön létre Ha B > T > G a kormányzati szabályozás lesz hatékony

Az externáliák internalizálása: normaállítás A

normák valamilyen korlátot, előírást jelentenek akár a termelés, akár a szennyezés nagyságára, de egyéb módon is definiálhatók.  A norma csak akkor működik, ha az azt be nem tartókat szankcionáljuk, vagyis a norma feletti termelésre büntetést kell fizetniük. A termelők viselkedését mindig a büntetés szintje határozza meg.

A norma állítása optimális esetben Költségek, hasznok

MNPB

szabvány MEC

A normával történő szabályozás nem kielégítő megoldása Költségek, hasznok

szabvány

„Fojtó” büntetés

MNPB

MEC PS

Büntetés* (P*) PB 0

Q*

A norma éppen a társadalmilag optimális termelési szintet jelöli ki maximális termelési szintnek. A büntetés nagysága is optimális, hiszen éppen a Q*-ig éri meg a termelőnek termelni, és nem éri meg továbblépni egyetlen egységgel sem.

Qm Gazdasági aktivitás

Mekkora az optimális büntetés?  



Minimálisan MNPB = S, amiből Ps adódik (ehhez ismerni kell MNPB-t) információhiány esetén ún. fojtó büntetés, amelynél igaz, hogy Ps jóval nagyobb, mint a minimális szint Büntetést csak a norma feletti termelésre fizet a termelő, ezért a normáig a büntetés mértéke nem befolyásolja tevékenységét.

0

QS

Q*

QB

Qm


A termelő PB büntetés mellett egészen QB-ig elmegy a termelésével A vállalat összes büntetése

A termelő megmaradó haszna a büntetés kifizetése után

 Coase-nak

az externáliák internalizálására tett javaslatának lényege a piaci szereplők közötti alku, amely a tulajdonjogok meghatározottsága esetén a társadalmi optimumba vezet  Nem a hagyományos módon értelmezi a károsult és a károkozó fogalmát.  A normák alkalmazása egy újabb eszköz az externáliák internalizálására.  A norma hatékonyságát a büntetés szintje határozza meg.

A Coase tétel

A természeti javak értékelése

• Nincs szükség állami beavatkozásra, ha tulajdon vagy rendelkezési jogok meghatározottak. • Függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. • A szennyeződés ugyanolyan mértékű csökkentése érdekében nem mindig a szennyezőre kell kivetni az adót, esetenként a károsultnak kellene fizetnie azért, hogy csökkenjen az emisszió.

Nem kinyerhető természeti javak

Közjavak kereslete (táj, víz, legelő) A biodiverzitás fenntartásához (pl. zöldsávok telepítése, költőhelyek fenntartása stb.) szükséges bevétel akkor állítható elő, ha különböző (az egyéni preferenciáknak megfelelő) árakat számítunk fel. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a Nemzeti Parkba való belépőjegy árát aszerint kellene egyénenként megállapítani, hogy kinek mennyire fontos a természet védelme.

A

természeti táj nyújtotta szépség, Nemzeti Parkok páratlan élővilága – „in situ” vagy helyben való erőforrásoknak nevezzük.  Közgazdasági dilemma lehet, hogy a hegy, mint turisztikai látványosság hozhat-e akkora hasznot, mint ásványi vagyonának kitermelése!

Nem kinyerhető természeti javak A

természeti tájnak, mint „in situ”

A környezet értékelése A

társadalmi elvárások erősségének

erőforrásnak időben növekvő értékét a

monetáris formában történő kifejezése

legtöbb beruházás figyelmen kívül hagyja

lehetővé teszi számunkra, hogy a

(pl. vízierőmű). De a szállodasorok is

természetet, mint tőkét értékeljük,

okozhatnak annyi problémát a tájban, mint

és ezzel kifejezésre juttassuk a

a vízi erőmű.

természetvédelem jelentőségét.

A természeti erőforrások értékösszetevői

A környezet értékelése A természet pénzbeni értékelése azért is fontos, mert ha elég nagy értékről van szó, az a politikusok és más döntéshozók számára, akik tonnákhoz és forint milliárdokhoz szoktak, érzékelhetővé és világossá teszi a probléma jelentőségét.

A

természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik a társadalom értékrendje, erkölcsi állapota.  A módszerek azt vizsgálják valamilyen módon, hogy mennyit ér a társadalomnak, egy nemzeti park, vagy egy növényritkaság megőrzése.  A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, az úgynevezett fizetési hajlandóságot vizsgálja.

Teljes gazdasági érték rendszere

Az elfogadott értékelés rendszere

Egy fejlesztés csak akkor célszerű, ha a fejlesztésből származó gazdasági haszon nagyobb, mint a fejlesztés ráfordításainak és a természeti környezet érintetlenül hagyásából származó haszonnak az összege. Ha a várható haszon kisebb, akkor a fejlesztés értelmetlen.

Környezeti értékelés  Élvezeti

ár módszer (ingatlan ármeghatározás alapján)  Feltételes értékelés (feltételes ármeghatározás)  Utazási költség módszer (parkok, természeti, turisztikai látványosságok értékelése)  Feltételes kárértékelés (negatív externális költségek becslése)

Élvezeti ár módszer Iái =

Aá + b1Xi1+b2Xi2+...+bnXin

Ahol Iái=az adott ingatlan piaci ára, Xin= az ingatlan árát befolyásoló jellemzõk (például közmûellátottság, be-építettség, közlekedési helyzet, szomszédság, környezetminõség stb) Aá = az ingatlan alapára bn = az n-edik, árat befolyásoló jellemzõ fontosságának a mértéke

Feltételes értékelés A

leggyakrabban használt módszer a

Feltételes értékelés  Mennyiért

hajlandóak elviselni, mekkora

feltételes értékelés, ami az emberek

kompenzációt igényelnek a

megkérdezésén alapul, miszerint egy

környezetminőség romlásáért.

bizonyos haszonért (pl. a tisztább levegőért)

A

megkérdezés célja, hogy olyan árat

mennyit hajlandóak fizetni (fizetési

keressünk, ami kialakulna, ha a vizsgált

hajlandóság, willingness - to - pay).

környezeti elemre létezne valóságos piac.

Utazási költség módszer

Utazási költség módszer Választhatunk, hogy elmegyünk egy parkba

 Az

utazási költség módszert előszeretettel

használjuk parkok, természeti turisztikai látványosságok értékelésére. Abból a feltevésből szokás kiindulni, hogy az idő pénz.

vagy abban az időszakban dolgozunk. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a parkba való belépésért belépődíjat kell fizetni és az odautazásnak is vannak költségei, akkor képet kaphatunk arról, hogy valójában mennyibe kerül egy parki látogatás.

Környezeti kárértékelés A környezeti kárértékelés nem más, mint a negatív externális költségek (MEC) becslésének értékelése, a hatásmechanizmusuk és hatásorientációjuk alapján. A környezetszennyezés által okozott kár különböző formában jelentkezik.

Környezeti kárértékelés 

 

Elsőként kiemelt az emberi egészségre gyakorolt hatás. (Mint ismeretes a szervezetbe bejuttatott szennyezett levegő, víz, egyéb környezeti hatás betegségeket okozhat.) A károk másik nagy csoportját adják az élő természetben okozott károk. Harmadik csoportba tartoznak a szennyezés következtében az épített környezetben keletkezett károk.

Környezetszabályozási eszközök rendszerezése Direkt szabályozás

A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása

Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása!

Indirekt szabályozás

Megelőző szabályozás

Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás.

Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után.

Közvetett (gazdasági) szabályozás sémája

Közvetett vagy gazdasági szabályozás A GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG ALAPJÁN IGYEKSZIK A GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLŐIT A MEGFELELŐ KÖRNYEZETI MAGATARTÁS IRÁNYÁBA TERELNI! LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT FORMÁI:   

Adók, díjak, járulékok Kibocsátási díj v. adó: a normatív szabályozással ellentétben - ahol csak a normán felül szennyezők fizetnek bírságot - itt minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet. Ezzel megfelelő ösztönzést biztosíthatunk valamennyi szennyezőforrásnál a szennykibocsátás állandó csökkentésére. Az adó mértékének a meghatározásához ismerni kell a szennyezés megszüntetésének határköltségeit az egyes szennyezőknél.

Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher) Támogatás (szubvenció) Piacteremtés

A vállalatok összes szennyezés kibocsátása és a szennyezés csökkentés költségei Szennyezés kg/nap

Szennyezéscsökkentés költségei fillér/kg

A

100

2

0

B

200

5

200

C

500

10

500

D

400

4

0

E

400

8

400 0

A vállalat jele

4,5 fillér/kg-os bírság alkalmazása mellett a szennyezés nagysága

F

100

4

G

200

2

0

H

500

10

500

Összesen

2400

1600

A kibocsátási díj előnyei és hátrányai A módszer több előnnyel is jár: módosítja a költségelosztást a negatív külső hatások belsővé tételével, a termelés a kevésbé szennyező irányba tolódik el, mivel ezek költsége kisebb. Ezért környezetkímélő termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz, egyúttal visszatart az erősen szennyező tevékenységektől. Diffúz szennyezőkre is alkalmazható pl. üzemanyag termékdíj.

Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 





dotáció (támogatás), amit a vállalat a visszatartott, a

környezetbe ki nem bocsátott szennyezőanyag fejében kap, ill. a környezetvédelmi célú beruházások részleges vagy teljes finanszírozására. Állami, költségvetési pénzt igényel. adókedvezmények, gyorsított leírás az adómérséklés, vagy adóelengedés azt célozza, hogy a korábbinál szigorúbb normáknak a termelők anyagi tönkremenetelük nélkül tudjanak eleget tenni. Ennek értelmében bizonyos környezetvédelmi célokra úgy fordíthat nagyobb összegeket a termelő, hogy anyagi terheit megosztja a költségvetéssel, amennyiben a környezeti kiadásokat, vagy azok egy részét le lehet írni az adóalapból. állami kölcsönök, kamatkedvezmények esetén a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli.

A kibocsátási díj előnyei és hátrányai Hátránya: a közgazdaságilag megalapozott díjak nagyságának meghatározása komoly apparátust igényelne, a gyakorlatban általában eltekintenek ettől, és a díjkivetés elsőszámú motiváló tényezőjévé a bevételképzés válik.

Piacteremtés Az USA-ban az 1970-ben bevezetett légtisztasági törvénnyel (Clean Air Act) kapcsolatban került kidolgozásra, és a gazdasági (piaci) és a normatív (hatósági) szabályozást kapcsolja egybe. A módszer alapját az immissziós normák alkotják, előírva a megengedhető szennyezettségi szintet. Annak érdekében, hogy az immissziós normákat teljesíteni tudják, megállapítják a szennyezőkre vonatkozó emissziós normákat is.  Emissziócsökkentési jóváírás  Emissziókiegyenlítés  Buborékpolitika  Összevont szennyezés kibocsátás

Norma vagy adó közötti választás információhiány esetén

Az állami szabályozás és piac A

vállalkozások és a környezetvédelem idődimenziói eltérőek.  A vállalkozások egy része nem fejt ki ellenállást a hatósági szabályok szigorodása ellen.  Kutatás - biztonságos használat – profitszerzés (30 évre volna szükség, a piac max. 10 évig türelmes)  Eladási kényszer, reklámok hatása (Pepsi Vietnámban 5% reklámból nem jön ki!)

Feltételezések:  

 

a hatóság ismeri az MEC-t a hatóság alábecsüli az MNPB-t (vagyis nincs birtokában a szükséges információknak), meredekségét jól határozza meg a vállalat betartja a normát (pl. egy fojtó büntetés miatt) az MEC különböző meredekségű

Az MNPB és az MEC közel hasonló meredekségű Költségek, hasznok f

szabvány

MNPB (igaz) MNPB (hamis)

Tabc: a normatív szabályozás miatt elmaradt társadalmi haszon

d

a

Tcde: Az adóval történő szabályozás miatti többlet társadalmi kár

c b

0

MEC

Q

e

Q*

Q’

adó

Qm


Közgazdasági értelemben a két helyzet egyenértékű (elmaradt haszon bekövetkezett kár) DE a környezet szempontjából nem!

A meredek externális határköltség görbe esete MEC szabvány d

Költségek, MNPB hasznok f (igaz) MNPB (hamis)

a

Tabc: a normatív szabályozás miatt elmaradt társadalmi haszon

c

Tcde: Az adóval történő szabályozás miatti többlet társadalmi kár

b

e adó

Q

0

Q*


Qm

Q’

Meredek MEC görbe esetén kisebb hibát követünk el, amennyiben normákkal szabályozunk.

A lapos externális határköltség görbe esete Költségek, hasznok

f

Tabc: a normatív szabályozás

MNPB (igaz)

szabványmiatt elmaradt társadalmi

haszon Tcde: Az adóval történő szabályozás miatti többlet társadalmi kár

MNPB (hamis)

MEC

a c b

0

Q

d e

Q* Q’

adó Qm


Lapos MEC esetén kisebb hibát követünk el, ha adókkal szabályozunk.

A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei A két eszköz (norma vagy adó) közötti választást az MEC meredeksége határozza meg információhiány esetén.

a

termelés visszafogása (eddigiek) szennyezés elhárítása pl. szűrővel (MAC) tisztább technológia alkalmazása (magasabb szintű ismeretet igényel, nem foglalkozunk vele) a

A termelők általában a fenti megoldások kombinációját alkalmazzák termelésük során.

Az optimális szennyezettségi szint az asszimilációs kapacitás figyelembevételével Költségek, hasznok

0

(MAC) szennyezés elhárítási határköltségek

QA WA

Q* W*

MEC Externális határköltségek

Qm Wm


MEC: QA-ból indul, amely azt fejezi ki, hogy a környezetSzennyezési szint MAC : megmutatja, hogy a szennyezés egy egységének rendelkezik egy bizonyos hulladékasszimiláló képességgel, elhárítása milyen többletköltséget eredményez vagyis eddig a szennyezési szintig nem keletkezik externália

Az optimális szennyezettségi szint a szennyezéselhárítási költségek alapján h. költségek

MAC = MEC (a társadalmi költségek minimalizálása)

MAC2

MAC

MEC

MAC1 0

WA W2

W*

MAC = szennyezés elhárítási határköltség

W1 Wm Szennyezés A szennyezés elhárítása

A szennyezés-elhárítás megosztása két szennyező között Feltételezések:  Két szennyező vállalat 15-15, összesen 30 egység szennyezést bocsát ki;  A hatóság 15 egységet szeretne elháríttatni összesen;  A szennyező tökéletesen keveredik Cél: A legkisebb összköltséggel elhárítani a 15 egységet.

A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között (a szennyezés tökéletes keveredése esetén) költség

Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)


Tökéletesen keveredő szennyeződés  Amennyiben

teljesen mindegy, hogy egységnyi kibocsátás mely vállalattól kerül ki a környezetbe, mivel ugyanolyan koncentrációváltozást okoz.

A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)

költség


MAC1 = MAC2 Szennyező forrás 1

Szennyező forrás 2

A szennyezés-kibocsátás csökkentése

A

B


A szennyezés-kibocsátás csökkentése *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992. p. 371.

Tietenberg, 1992, p. 371.


A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező)

Feltételezések  3 vállalat (MAC1, MAC2, MAC3)  Eredeti emisszió: q* + q  Elhárítandó összmennyiség: q  A szennyeződés tökéletesen keveredik Hogyan hárítható el q a legkisebb összköltséggel?

A szennyezéselhárítás megosztása optimális esetben 



Az ábrából következik, hogyan érhetjük el az optimális, vagyis legkisebb összköltségű szennyezéselhárítást: az a vállalat csökkenti nagyobb mértékben a szennyezését, amelynek az kevesebbe kerül (laposabb az MAC görbéje), és az kevesebbet, amelyiknek ez többe kerül (meredekebb MAC) Amennyiben adóval érjük el ezt az optimális elhárítás-megosztást, úgy az adó éppen egyenlő a két feltétel együttes teljesülése során bármely vállalat MAC értékével az utolsó elhárított egységnél.

A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - tökéletesen keveredő szennyezés esetén költség, haszon

M

AC =M AC

Te =

1+

MA

MAC2 Te

C2 +

MA

q1+ q2+ q3 = q

ahol q az emisszió csökkentés mértéke

C3

MAC3

MAC1

q1

MAC1= MAC2= MAC3

határérték

q2

q3

MEC

q*

q

szennyezési szint (emisszió)

szennyezés elhárítás

Nem tökéletesen keveredő szennyeződés emisszió

immisszió

átviteli koefficiens q x a = i, ahol q = emisszió a = átviteli koefficiens i = kialakuló koncentráció (immisszió) (a tökéletes keveredés speciális eset, a vállalatok átviteli koefficiensei azonosak)

A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés h.költség MAC 1 MAC 2 MAC 3 = Ti   a1

M Ti

1

2

3

AC

i

a2

a1q1+ a2q2+ a3q3 = határérték ahol a q az emisszió csökkentés mértéke

aq

a3q3 szennyezés elhárítás



= Ti

a1q1 + a2q2 + a3q3 = aq*

aq szennyezési szint (immisszió)

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA



MAC 1 MAC 2 MAC 3   a1 a2 a3

a3

(qi1 + qi2 + qi3 = qi*) a1q1 a2q2



A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés esetén

Információhiány esetén a hatékony szabályozóeszköz az MEC görbe meredekségétől függ: meredek MEC esetén a norma, lapos MEC esetén az adó ahtékonyabb. A vállalatok szennyezéselhárítással is csökkenthetik kibocsátásukat, ekkor az MAC görbe a releváns. A szennyezéselhárítás társadalmi optimumát a legkisebb összköltségű elhárítás jelenti több vállalat esetén, amely akkor áll fenn, ha az utolsó egység elhárított szennyezés költsége minden vállaltnál azonos. Nem tökéletesen keveredő szennyeződés esetén számolni kell az átviteli koefficienssel.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI  Ábra

segítségével magyarázza el, miért nem hatékony információhiány esetén, lapos MEC görbe mellett a norma alkalmazása?  Hogyan értelmezhető a társadalmilag optimális helyzet szennyezéselhárítás esetén?  Mi a költségminimalizálás feltétele tökéletesen/nem tökéletesen keveredő szennyeződés esetén?  Milyen értéket vesz fel az átviteli koefficiens tökéletes keveredés és n vállalat esetén?

AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI 

Szakirodalom: – Kerekes (2007): A környezet-gazdaságtan alapjai, AULA Kiadó, Budapest



Egyéb források: – Pearce - Turner (1990) : Economics of Natural Resources and the Environment, Harvester Wheatsheaf. – Tietenberg, Tom (1992): Environmental and Natural Resource Economics, Harper Collins Publishers.

A forgalmazható szennyezési jogok piacának elemei, kialakulása

A forgalmazható szennyezési jogok elmélete  Dales

(1968)  a szabályozó hatóság a megengedett kibocsátás mennyiségének megfelelő jogot bocsát ki  a szennyezési jogokkal kereskedni lehet

A forgalmazható szennyezési jogok előnyei

MACn = MEC

Ár, költség S* MAC(n)

MEC

P* P1

Szennyezés 0

MAC a jogok keresleti görbéje S* = a=jogok kínálati görbéje Forrás: Pearce-Turner, 1990, p. 111.

Q*

Q1

Q2

szennyezési jogok száma

1. 2. 3. 4.

Költségminimalizálás Az új szennyezőket kezelni tudja A nem szennyezők lehetőségei Az inflációt kezeli

1. Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal

MA C=M AC 1+

MA C

2+

P*

 Az

S*

A jog ára ktg.

MAC2 MAC1

Q1

Q2

MAC3

MA C3

Q*

Q3

Jogok száma (emisszió)

Forrás: Pearce-Turner, 1990, p. 112.

A költségminimalizálás feltételei  Tökéletesen

keveredő szennyeződés esetén: P (e) = MAC1= MAC2= MAC3 Q1+ Q2+ Q3 = Q* (emisszió)

 Nem

tökéletesen keveredő szennyeződésnél: P (i) =

MAC a1

1



MAC a2

2



A jogok szétosztása ábrából leolvasható, hogy csak a szennyezéselhárítás mértékére érvényes az a magállapítás, amely a költségminimalizálás feltétele, vagyis, az a vállalat hárít el többet, amelyiknek az kevesebbe kerül.  A megvásárlásra kerülő jogok mennyisége attól is függ, milyen kezdeti kibocsátása volt a vállalatnak.

2. A jogok keresletének változása új belépők hatására Ár, költség P** P*

MAC a3

Q1+ Q2+ Q3 = Q*

S* MAC** MAC* Új szennyező hatása

3

0 (immisszió)

Forrás: Pearce-Turner, 1990, p. 113.

A jogok száma

3. A forgalmazható szennyezési jogok kínálatának változásai

A jogok ára, költségek

S*1

S*

S*2

P*1

S1* = a jogok kínálata csökken S2* = a jogok kínálata nő

P* P*2

D *

*

Q2 Q1 Q* A nem szennyezők felvásárlásai csökkentik a jogok kínálatát, így ha van fizetőképes kereslet a jogok iránt a nem szennyezők részéről, azzal a környezetminőség további javulása érhető el.

A forgalmazható szennyezési jogok típusai 1. Immissziós jogok rendszere: a jogok számát a környezeti koncentrációk alapján definiálják, kereskedés az átviteli koefficiensek alapján (túl bonyolult). 2. Emissziós jogok rendszere: kibocsátás: emissziók alapján, csere: egy az egy alapon (forró pontok). 3. Szennyezés kiegyenlítési rendszer: a két előzőt kombinálja: a jogokat az emissziók alapján határozzák meg, kereskedés az átviteli koefficiensek arányában.

A jogok száma

A jogok rendszerének problémái • Melyik típust válasszuk? • Hogyan osszuk szét a jogokat induláskor? • Csak akkor működik, ha a jogok száma kellően nagy. • Nem képes kezelni a diffúz szennyezőket. • Minden szennyezőanyagra külön piacot kell létrehozni. • Nagyon szennyezett területen nem gazdálkodhatunk.

A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) EPA (’80-as évek)  emisszió-csökkentési

jóváírások

 emisszió-kiegyenlítés  összevont

szennyezés-kibocsátás

 buborékpolitika

Ólom-jogok (1982)  benzin ólom-tartalmának csökkentésére (gramm ólom/gallon)

A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok)

A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Európa) Dánia (1984) jog, buborék az erőművekre Németország (1986)  rugalmas kompenzációs szabályozás Hollandia (1990)

Ózonkárosító anyagok (1987) 

 SO2

Klórozott-fluorozott-szénhidrogének (CFCk), halonok

SO2-jog (1995)    

a savas kiülepedés csökkentésére fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekre 1 tonna SO2/jog új belépő: hatóságtól vásárolhatott (1500 USD/jog)

 SO2,

NOx

Az EU-15 kiotói vállalása és ÜHG kibocsátásuk alakulása

Az emmissziós jogok kereskedelme és az elért költségmegtakarítás Ólom CFC-k, USA Kén EPA költség

Németország

keresk.

Hollandia

% változás (1990=100)

115 110 105 +7%

100 -8%

95

Dánia 0 Forrás: Powell et al., 1997.

10

20

30

40

50

60

70

90 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Forrás: EU Commission DG Environment

EU-15 baseline Kiotói vállalás

EU ÜHG emisszió kereskedelmi Irányelv

Az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) emisszió kereskedelmi Irányelve   

Az EU a Kiotó Jegyzőkönyv meghiúsulása esetén is kikényszeríti a tagállamoktól a kiotói vállalásokat Kötelező hatályú kibocsátás szabályozási rendszer – először csak CO2-re (később CH4, N2O, HFC-k, PFC-k, SF6) Nagy energia termelő és felhasználó iparágak részvételével – Energetikai tevékenységek (tüzelőberendezések, olajfinomítók, kokszolók) – Vas- és acélipar – Ásványanyag-ipar – Papíripar

 

 Kb.

4-5 ezer kötelezett vállalat  A várható költségmegtakarítás kb. 35% egy ugyanekkora csökkentést eredményező, de kereskedés nélküli szabályozáshoz képest

Közlekedési, vegyipari és alumíniumipari ágazat teljesen kimarad Az EU összes CO2 kibocsátásának mintegy 46%-a

Allokációs terv 

Két kereskedési időszak:

 2005. jan. 1. – 2007. dec. 31. (3 év)  2008. jan. 1. – 2012. dec. 31. (5 év)



Kereskedés

Az allokáció módja:

– Az öt ágazat számára szétosztható összes kvóta mennyiség meghatározása – 1. időszak: az összes kvóta 95%-a ingyenes allokáció – 2. időszak: az összes kvóta 90%-a ingyenes allokáció – Korábbi emissziós adatok alapján vagy termelés-arányosan, csak a szükséges mennyiséget – A későbbi új belépők kvótához jutásának biztosítása: tagállamok dolgozzák ki

   

Az időszakon belül korlátozás nincs Nem csak a kötelezett vállalat vehet részt Nem csak tagállamon belül, de az egész EUban Másik EU tagállamban vásárolt kvótát minden EU tagállam köteles elfogadni

Magyarországi bevezetés

Szankció  Szankciót

von maga után, ha az engedélyes az adott évben többet bocsát ki, mint amennyi kvótát a hatóság felé benyújt

Mintegy 200-250 vállalat esik a hatálya alá Átvétele kötelező volt: 2004. május 1.-ig Viszonylag „kényelmes” országos ÜHG kibocsátás csökkentési célkitűzés Magyarországon az ÜHG kibocsátás csökkentés olcsóbb az EU átlagnál, ezért a magyar vállalatok potenciális kvóta eladók

  

– az 1. időszakban a bírság 40 euró/t többlet – a 2. időszakban a bírság 100 euró/t többlet



A

hiányzó kvóta mennyiséget a következő évben be kell nyújtani

Az MAC haszonnal jár (negatív MAC)

Példák a negatív MAC-re

Hktg. 

MAC

a szennyezés elhárítása haszonnal jár

Szennyezés Sz. elh

 



„mosott gyümölcs tálban”, „alacsonyan csüngő gyümölcsök” izzócsere kénsav-gyártás (kettős kontakt eljárás) SO2  SO3  elnyeletés kénsavban (1,5%-os hatékonyság-növekedés = 15 t SO2/nap kibocsátás-megtakarítás) üzemanyag töltőállomás (töltőpisztoly)

Az intenzív környezetvédelem paradoxona Hktg. hhaszon t’ t

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA



kívánt MNPB - technológiaváltás előtti környezetminőség MNPB’ - technológiaváltás utáni MNBP’



MNBP 

szennyezés Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett adót kell emelni az eredeti környezetminőség megőrzése érdekében

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI  Mi

a lényege a forgalmazható szennyezési jogok elméletének?  Milyen előnyei vannak ennek a rendszernek? Mutassa be ezeket ábrák segítségével!  Milyen problémák merülnek fel az eszköz gyakorlati alkalmazása során?  Mit jelent az MAC negatív tartománya? Mondjon gyakorlati példákat is erre!  Ábrával mutassa be az intenzív környezetvédelem paradoxonát!



A forgalmazható szennyezési jogok rendszere számos előnnyel rendelkezik az egyéb eszközökhöz képest: kiemelhető a gazdasági változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, vagy a piac változásaihoz történő automatikus alkalmazkodás. Az EU 2005. január 1-től elindította a gyakorlatban is a szén-dioxidra vonatkozó jogrendszerét, amelytől jelentős költségmegtakarítást, illetve környezetminőség javulást vár. A környezetszennyezés elhárítása bizonyos szennyezési egységekre vonatkozóan nyereséges is lehet. Technológiaváltás esetén előfordulhat, hogy a körábbi környezetminőség további biztosítása érdekében adóemelésre lehet szükség (az intenzív környezetvédelem paradoxona).

Környezetgazdaságtan „…csak egy vállalat van ami több mint 4.5 milliárd éve működik, ez a természet…” Frederic Vester

Felhasznált források: Fonyó György: Környezetgazdaságtan. Dr. Fogarassy Csaba: Környezetgazdaságtan. Medvéné dr. Szabad Katalin: Környezetgazdaságtan. Marjainé Szerényi Zsuzsanna-Kerekes Sándor: Környezetgazdaságtan.

AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI 

Szakirodalom: – Kerekes (2007): A környezet-gazdaságtan alapjai, AULA Kiadó, Budapest



Egyéb források: – Pearce - Turner (1990) : Economics of Natural Resources and the Environment, Harvester Wheatsheaf. – Powell, J., Kaderják, P., (1997): Economics for Environmental Policy in Transition Economies. Edward Elgar.

 Kerekes

(2007): A környezetgazdaságtan alapjai, AULA Kiadó, Budapest  Egyéb források: – Kerekes-Szlávik (1989): Gazdasági útkeresés környezetvédelmi stratégiák, KJK, 1989 56. o.

 „A’ közönséges igazgatás sürgeti az Erdök’

kíméllését, és az újjaknak ültetését. Az elsöt többnyire kezdjük meg-fogadni, és innen van a’ fának rettentő drágasága. De az utólsót sokan hallani-is restellik.  Talán írígyek, vagy fösvények az Atyák, a’ kik a’ Maradéknak még tsak annyit sem akarnak gyűjteni, ’s halálokkal által-adni, a’ minél mezítelen gyermekeiket megmelegítsék”. Nagyváthy (1791) A’ Szorgalmatos Mezei‐Gazda II. 154. p.

„…világos az, hogy a’ Népesítés’ (Inpopulatio) előmozdítására nem vólna egy-egy hasznosabb eszköz, az Erdöknek jó karban való meg-tartásoknál. Ugyan-is ha a’ Paraszt látja, hogy van miböl építeni: leányait, ’s fijait a’ Házasság által külön Familiákra osztja, házatskát épít nekik, és bé-szállítja öket. Ellenben az Al-földönn a’ hol Erdeink nintsenek, a’ Parasztlegények 25-30 esztendös korokig eg’y fedél alatt eg’y rakásban, ’s nőtlen szoronganak Apjaikkal” . Nagyváthy (1791) A’ Szorgalmatos Mezei-Gazda II. 155. p.

2009. V. 07. 16 óra, Dékáni Tanácsterem

Környezetgazdaságtan. Bevezetés. Szemelvények a környezetgazdaságtan mikro- és makroökonómiai alapjaiból

Recommend Documents