Környezetgazdaságtan 2. előadás:
A természet-társadalom kapcsolat, a környezetgazdaságtan ökológiai alapjai
1. rész: A természet-társadalom kapcsolat jellegzetességei
© 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Társadalom (gazdaság) és környezet kapcsolódási pontjai 1.
Az atlanti tőkehal halászat fogási eredményei (tonna) Newfoundland keleti partjainál
Természeti környezet
inputok
Társadalom
(Gazdaság) szennyezések, hulladékok
Mi az erőforrások felhasználásának optimális szintje?
Ez vajon optimális eredmény?
Társadalom (gazdaság) és környezet kapcsolódási pontjai 2.
A világ szén-dioxid kibocsátása Forrás: www.climatedata.info 2010 (Tényadatok 2010-ig, onnan becslés)
Természeti környezet
inputok
Vajon az optimum felé tartunk?
Társadalom
(Gazdaság) szennyezések, hulladékok Mi a szennyezéskibocsátás, hulladékképződés optimális szintje?
Hogyan használja a társadalom a természeti javakat? 1) Inputként: ásványkincsek, energiahordozók,
élelmiszerek, stb. 2) A szennyezések és a hulladékok befogadójaként Mindkét használati mód megváltoztatja a természeti készletek mennyiségét és/vagy minőségét. A mennyiségében vagy minőségében megváltoztatott természeti erőforrások már nem szolgáltatnak annyi inputot vagy csökken a további terhelhetőségük – az ezeket kihasználó gazdasági tevékenységek szűkülnek – negatív visszacsatolási hatás A természeti erőforrások tőkeként viselkednek
Gazdasági tevékenységek hatása a talajok ökoszisztéma szolgáltatásaira Forrás: Pálvölgyi etal, 2011
KIVÁLTÓ OKOK, HAJTÓERŐK
FIZIKAI, KÉMIAI HATÁSOK A TALAJBAN
KÖVETKEZMÉNYEK AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLT.-OKBAN
- ipari tevékenységek
- talaj termékenységének
- biodiverzitás csökkenése
- bányászat - beépítettség - közlekedés - turizmus - helytelen agrotechnika - agrokemikáliák - illegális hulladéklerakás - szennyvíz szikkasztás
csökkenése - széntartalom, szerves anyag csökk. - kisebb vízmegtartó kapacitás - anyagkörforgalom változása - szennyezőanyagok feldúsulása - növekvő víz- és szélerózió - talajtömörödés, savanyodás - talaj puffer-hatásának csökkenése
- élelmiszerbiztonság veszélyezt. - kockázat emberi egészségre - mezőgazd. termelési ktsg. növ. - növekvő aszályérzékenység - vizek, ivóvízbázisok elszennyeződ.
A társadalom és a természet rendszereinek kölcsönhatásai és azokat vizsgáló tudományok Forrás: Costanza-Daly-bartholomew, 1991
a kölcsönhatást „fogadó” rendszer társadalom
természeti környezet
társadalom
„hagyományos” közgazdaságtan
környezetgazdaságtan: szennyezések gazdaságtana
természeti környezet
környezetgazdaságtan: erőforrásgazdaságtan
„hagyományos” ökológia
a kölcsönhatást „indító” rendszer
Tőke- (termelési tényező) típusok - gazdasági vagy fizikai tőke, Km: a tőke klasszikus értelmezése, a későbbi termelési célból előállított jószágok (az esztergagép, a szobafestő pemzlije, a taxis gépkocsija, a szoftveríró számítógépe, stb.) tartoznak ide; - emberi erőforrások, Kh: munkaerő mennyisége (munkára fogható népesség nagysága, munkaórák száma) és a munkát vállaló emberek tudása, képességei, egészségi állapotuk; - a társadalmi tőke, Ks: az emberek értékrendje, a közöttük lévő kapcsolatok egyes jellemzői (például a bizalom) és az általuk létrehozott intézmények minősége; valamint - a természeti erőforrások, Kn: az ásványkincsek, az energiahordozók és az ökoszisztéma-szolgáltatások. Tehát a rendelkezésünkre álló teljes tőkeállomány: K = Km + Kh + Ks + Kn
2. rész: A természeti tőke fogalma, az ökológiai szolgáltatások
A természeti tőke hozamai – a négy alapvető erőforrás funkció anyagi jellegű inputok gazdasági
tevékenységekhez (termeléshez, fogyasztáshoz) befogadó, puffer funkció (pl. hulladékok, szennyezőanyagok asszimilációja) alapvető ökoszisztéma szolgáltatások (pl. létfenntartó funkciók, tápláléklánc, biodiverzitás) kulturális, táji, esztétikai funkció (pl. rekreáció, oktatás, művészeti inspiráció stb.)
Az inputok csoportosítása – a természeti erőforrások típusai
Nem megújuló inputok – szervetlen
anyagok: kőzetek, ásványok (vasérc, kőolaj, dolomit, stb.) Feltételesen megújuló erőforrások – szervetlen és szerves anyagok: pl. termőföld, erdő Megújuló inputok – nap, szél, víz, stb.
A természeti tőke meghatározásának céljai
beruházások költség-haszon elemzése természeti értékváltozások becslése nemzeti elszámolásokban való figyelembevétel külső gazdasági hatások nagyságának értékelése környezeti szabályozás tervezése
A természeti tőke hozamainak monetizálása - A teljes gazdasági érték teljes gazdasági érték = használati érték (közvetlen és közvetett) + + opciós érték + kváziopciós érték + létezési érték + hagyatéki érték A használati érték azt a hasznosságot fejezi ki, amit az emberek az adott természeti érték közvetlen vagy közvetett használatából nyernek.
A létezési érték azt fejezi ki, hogy az emberek hasznossági érzetét növeli csupán annak tudata is, hogy az adott természeti érték valahol létezik.
A hagyatéki érték abból származik, hogy sokak számára megelégedést
jelent az, hogy tudják, hogy a természeti érték a jövő generációk számára is fennmarad. Az opciós érték fejezi ki azt, hogy az emberek értékelik, ha fennmarad annak a lehetősége, hogy egy természeti jószágot a jövőben használjanak, még akkor is, ha a jelenben ezzel a lehetőséggel nem élnek. A kváziopciós érték azzal függ össze, hogy a természeti javakkal kapcsolatosan nem rendelkezünk tökéletes információval, ezért, főleg egy irreverzibilis döntés meghozatala esetében érdemes lehet a döntéssel várni, amíg pontosabb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy az adott jószág hogyan hasznosítható, milyen funkciókat lát el az ökoszisztémában.
A természeti tőke meghatározásának szükségessége A gazdasági tevékenységek során sokszor
természeti tőkét áldozunk fel. A feláldozott természeti tőke értékét a beruházási döntés tervezésekor a költségek között kell beszámítanunk. A természeti tőke értéke közvetlenül nem megfigyelhető, mert nem piaci javakról van szó (amiknek van megfigyelhető piaci áruk) A természeti tőke értékét „kerülő úton” tudjuk kiszámítani = természeti tőke értékelési módszertan szerint
Természeti tőke értékelési módszerek Feltételes értékelés (CVM) Választási modellezés (CM/CE) Utazási költség módszer (TCM) Hedonikus ár értékelés (HPM) Ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése (ESVM) További módszerek is léteznek…
Károk kialakulása Igény egy termékre, szolgáltatásra >>> Terméktervezés >>> A termék előállítása (technológia) >>> Melléktermék jut a környezetbe (emisszió) >>> Terjedés a környezetben >>> Koncentráció a környezetben (kitettség) >>> Koncentráció a szervezetben (dózis) >>> Hatás a szervezetre >>> A hatás gazdasági értéke (kár) = SZENNYEZÉSI LÁNC MODELL
3. rész: A környezeti károk, a szennyezési lánc modell
Szennyezési lánc modell - példa Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár
mobilitás gépkocsi belső égésű motor szénhidrogén emisszió kipufogógázok terjedése koncentráció a városi levegőben szénhidrogének a tüdőben asztma egészségügyi és gazdasági károk
Károk típusai (általában)
Emberi egészségkárosodás Társadalmi egészségügyi károk A termelésre gyakorolt hatások Az épített környezet károsodásai A természeti erőforrásokat érő károk (Nem használati értékek kárai)
PÉLDA: Az asztma költségei (USA, 1990)
Költség tétel Költség millió dollárban Közvetlen orvosi költségek Kórházi ápolás 2044.9 Egyéb kezelések 493.0 Gyógyszerek 1099.7 Közvetett költségek Iskolai mulasztott napok 899.7 Munkából való távollét 849.3 Halálozás 819.3 TELJES KÖLTSÉG 6205.9
A természeti környezet terhelhetősége Asszimilációs kapacitás: a szennyezés egy
meghatározott nagyságát a természet képes ártalmatlanítani (pl. az erdő szén-dioxidot alakít szénhidrogénekké a fotoszintézis révén) Reziliens rendszer: ha a főbb rendszerfunkciók (pl. az anyagáramlások fenntartása, struktúrák és az információ megőrzése) fennmaradnak külső "sokkok" ellenére is. Következmény: bizonyos mértékű erőforrás-felhasználás vagy szennyezés még nem feltétlenül okoz kárt a használat növelésével azonban nem lineáris, akár visszafordíthatatlan változások állhatnak elő
PÉLDA: A közlekedés társadalmi költségei Az externália nagysága közúti közlekedés esetén (EU, 2000) torlódás (dugó) zaj levegőszennyezés éghajlatváltozás
0- 6 €/km 0-13 €ct/km 0-38 €ct/km 0- 3 €ct/km
Egy budapesti csúcsforgalomban közlekedő, balestet nem okozó gépkocsi esetén: kb. 0,32 €/km ≈ 85 Ft/km
Becslések a környezeti károk nagyságára
A GDP 5,8%-ával megegyező károk
Kínában a levegő- és vízszennyezés miatt (World Bank, 2007) A GDP 8%-ával megegyező károk Indiában a levegő- és vízszennyezésből, talajdegradációból és erdőirtásból eredően (Tata Energy Resources Institute)
Környezetpolitikák Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár
szerkezetváltó / megelőző _______________________________ forrásorientált _______________________________ hatásorientált _______________________________ gyógyító _______________________________
A beavatkozás lehetőségei Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár
várostervezés – közelebbi munkahelyek gépkocsi helyett tömegközlekedés üzemanyagcellás autók katalizátor több méter magas kipufogócsövek (???) szénhidrogén-elnyelő növények ültetése gázálarc gyógyszeres kezelés kártérítés
