KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS
HULLADÉK ÉS SZEMÉT • Hulladék - az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről gondosodni kell; újrahasznosítható. • Szemét - olyan hulladék mely nem hasznosítható. Megsemmisítéséről gondoskodunk kell.
HULLADÉK FOGALMA • Hulladék - olyan tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. • Veszélyes hulladék - veszélyességi jellemzővel rendelkező, illetve ilyen anyagokat tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. • Települési hulladék - háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.
HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA Halmazállapot szerint: • szilárd • Folyékony
Keletkezés helye szerint: • termelési (ipari, mezőgazdasági) • települési (háztartási, intézményi) Veszélyesség szerint: • veszélyes (közvetlen veszélyt jelentenek a környezetre) • nem veszélyes
HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELE
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS • A hulladék keletkezése emberi tevékenység eredménye, és mint ilyen a keletkező probléma megoldása vagy legalábbis kezelése szintén csak emberi tevékenység lévén valósítható meg. A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása: • a hulladékok keletkezésének megelőzése, • a keletkezett hulladékok veszélyességének csökkentése, • a hulladékok fajtánkénti gyűjtése és hasznosítása, • a nem hasznosítható hulladékok megfelelő módon történő ártalmatlanítása.
HULLADÉKHIERARCHIA Mi a legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módja a hulladékkezelésnek? • Egyszerűen az, ha nem termelünk szemetet! • Nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag... • A természeti folyamatokban a hulladék fogalma ismeretlen, azt az emberi tevékenység hozta létre.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HIERARCHIA
HOVÁ LEHET ÚJ LERAKÓT ÉPÍTENI? • • • • •
földtani adottságok telekárak helyi rendezési tervek más érdekek lakossági konfliktusok
10 OK , AMI MIATT NEMET MONDUNK A HULLADÉKÉGETÉSRE •
1. A hulladékégetés az „eldobós gondolkodásmódot” igazolja.
•
2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el.
•
3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul...
•
4. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert.
•
5. A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások.
•
6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás.
•
7. A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat.
•
8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel.
•
9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés (ki)fejlődését.
•
10.Az égetés a klímaváltozás szempontjából is az egyik legrosszabb hulladékkezelési mód.
A TERMÉSZETIDEGEN ANYAGOK KERÜLNEK KI AZ ÖKOSZISZTÉMÁKBA
Mindezeknek a változásoknak a következtében a hulladék: − vagy nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba; − vagy ha a bekapcsolódik, akkor zavarokat okozhat olyan mértékben, hogy hatását a természetes körfolyamatok már nem képesek ellensúlyozni.
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS • A hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.
• A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé tesszük azok ismételt feldolgozását.
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS • A hulladékok szelektálása a szelektív hulladékgyűjtés alapfeltétele. A szelektív hulladékgyűjtés okai: • újrahasznosítás • veszélyes anyagok elkülönítése • Energiatermelés Alaphulladékok: • papír, fém, üveg és műanyag
A VÁLOGATÁS FORMÁI • Szelektív hulladékgyűjtő sziget: a lényege, hogy a lakosok dobhatják bele külön gyűjtőedényekbe a település egy-egy pontján elhelyezett konténerekbe, szétválogatva a hulladékot. • Szelektív hulladékgyűjtő udvar: a város egy pontján elhelyezett nagyobb épületegyüttes, ahol a lakosok elhelyezhetik a hulladékot. • Szelektív hulladékszállítás: a hulladékot elszállító cég gondoskodik külön edényről vagy zacskóról az újrahasznosítható hulladék számára és el is szállítja azt.
A SZELEKTÁLÁS ALAPFELTÉTELEI •
A papír - ne legyen szennyezett, zsíros. Nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe műanyag: füzetborító, műanyag mappa, nejlon fólia; műanyag kötözőzsinór; ragasztószalag.
• •
Az üveg - üveget két nagy csoportba válogatják: Fehér üveg: tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üveg konzerves, parfümös stb. - tartozik ide. Tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet ne dobjuk ide!
•
Színes üveg: színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget. Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!
•
A fémek - a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez üdítős, sörös, konzerves stb. és a háztartási kis fémhulladékok (például evőeszközök stb.). A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!
•
A műanyag - üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra!
•
Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-t, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (például nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott!
KOMPOSZTÁLÁS Miért komposztáljunk? • Hulladékcsökkenés –a háztartási hulladék 2050%-a komposztálható. A hulladékkezelési díj csökkenthető. • Tápanyag – a humusz kiváló minőségű termőképesség javító, mind a kerti és szobanövényeknél használható.
• Öntevékenység – környezettudatos magatartásra tanít.
KOMPOSZTÁLÁS • Mi a komposzt? • A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. • A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. • A komposztálás célja: - a hulladékmennyiség csökkentése, és - a talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával.
A KOMPOSZTÁLÁSI FOLYAMATOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK • A természetes humuszképződéshez hasonlóan a komposztálás során is a nyers szerves anyag lebontása és ezzel párhuzamosan a humuszanyagok szintetizálása játszódik le. • A lebontást főleg a talajlakó baktériumok végzik, ha megfelelő körülményeket (oxigén, víz, hőmérséklet, C/N) biztosítunk számukra.
KOMPOSZTÁLÁS OXIGÉNSZÜKSÉGLET A szerves anyagok biológiai lebontásának két lehetséges formája van: • levegő jelenlétében az aerob fajok szaporodnak el és levegős lebomlásról, korhadásról, ill. oxidációs folyamatról beszélünk, • oxigén (levegő) hiányában, az anaerob fajok szaporodnak el és levegő nélküli lebomlásról, rothadásról, fermentációról, ill. redukciós folyamatról beszélünk. • Komposztálásnál természetesen mindkét folyamat lejátszódhat.
AZ AEROB LEBOMLÁS • Szerves anyag aerob lebomlása során jelentős mennyiségű hő keletkezik, a komposztálódó anyag 65-70°C-ra is felmelegszik. • A hő a mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége kapcsán termelődik. • A komposzthalomban sok a penész- és sugárgomba, s az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is. • A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan (ez a természetben is általánosan érvényesülő lebomlási folyamat).
AZ ANAEROB LEBOMLÁS • Az anaerob folyamat során a szerves vegyületekből nagy részben metán és egyéb alacsony szénatom-számú szénhidrogének és hidrogén keletkezik.
• Rothadásnál a felszabaduló ammónia, kénhidrogén és bizonyos szerves savak okozzák a jellegzetes bűzös szagot. • A komposzthalomban és alatta a föld kékesszürkévé válik, kellemetlen szagú lesz, és az egész elsavanyodik. • A redukció uralkodó, nem szabadul fel annyi hő, 30-35°C. • A természetben a redukciós folyamatok ritkábbak, általában lápos, vizenyős talajok levegőtől elzárt, alsó rétegében tapasztalhatók. A keletkező metán a levegővel érintkezve meggyulladhat, ez okozza a lidércfény (bolygótűz) jelenségét.
A KORHADÁS ÉS ROTHADÁS FOLYAMATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
NEDVESSÉGTARTALOM • A víz hiánya vagy bősége nagymértékben befolyásolja a szerves anyagok lebomlását. • Kevés a nedvesség - nem indul be vagy abbamarad a lebomlás. • Sok a víz - kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, a lebomlás anaerob formát vesz fel – ezt a kellemetlen szag jelzi. • 40-60%-os nedvességtartalom a legkedvezőbb.
C/N ARÁNY • A lebomlás gyorsasága - lebontandó anyagban milyen a szén és a nitrogén egymáshoz viszonyított aránya (C/N), ideális a 25-30:1. • Ha sok a szén, szén-dioxid keletkezik és távozik a rendszerből, a folyamat igen lassú. Ha pedig nitrogénből van sok, a nitrogén jelentős része ammónia formájában távozik. Magas nitrogéntartalmú anyagok: • konyhai hulladék, • zöldségmaradvány, • fanyesedék, • híg trágya. Magas széntartalmú anyagok: • fakéreg, • faforgács, • fűrészpor, • avar, • kartonpapír.
A KOMPOSZTÁLÁS ALAPANYAGAI 1. konyhából és a háztartásból: • zöldségtisztítás hulladékai • krumpli-, gyümölcs és tojáshéj • káposzta- és salátalevél • kávé- és teazacc • hervadt virág • szobanövények elszáradt levelei • Virágföld • fahamu (max. 2-3 kg/m3) • növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr • papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, de újságpapír nem!) • kis mennyiségben, gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva, szintén kis mennyiségben.
A KOMPOSZTÁLÁS ALAPANYAGAI 2. kertből: • lenyírt fű • kerti gyomok (virágzás előtt) • falevél • szalma • összeaprított ágak • gallyak • elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.
A KOMPOSZTBA NEM KERÜLHET • festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék • szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek) • az ételmaradék, hús, csont – a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt • fertőzött, beteg növények • húsevő állatok alma - fertőzés veszélye miatt • veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék; fű, falevél, stb.), elem, akkumulátor, porszívó gyűjtőzsákja.
MIÉRT HASZNOS A KOMPOSZT? • a komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat, • javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését, • sötét színe segíti a talaj felmelegedését, • a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása, • nő a talaj biológiai aktivitása, • a komposzban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését, • tápanyag visszapótlásra, trágyázásra is kiválóan alkalmas, • nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedéket, falevelet, ezáltal a levegőt se szennyezzük.
HOGYAN TUDJUK ÚJRAGONDOLNI A SZEMETET? Először is, fogyasszunk kevesebbet! Másodszor, vegyük figyelembe a termék tulajdonságait! A hulladék minimalizálása vagy akár megszüntetése érdekében a termékek újratervezése szintén megoldást jelenthet. A Földön jelenleg az erőforrások fogyasztásának csökkentése az egyik legnagyobb kihívás.
TUDATOS ÉLET, TUDATOS VÁSÁRLÁS! Utasítsuk vissza a felesleges csomagolást, ne vásároljunk „túlcsomagolt” termékeket! • A fogyasztó tulajdonképpen kétszer fizet a csomagolóanyagért: a boltban, amikor megveszi, majd otthon - a szemétdíjat - mikor a kukás elviszi.
• Minél szebb és „minőségibb” egy csomagolás, annál drágább volt az előállítása, ezt a költséget pedig - a termék árába beépítve - mindig a vevővel fizettetik meg. • Az „agyoncsomagolt” termékek vásárlása tehát nem kifizetődő sem a vevő, sem a környezet számára.
CSOMAGOLÁS • Nincs döntési helyzet, nincs választási lehetőség, a környezetbarát alternatíva eltűnt. • A csomagolás gyakran drágább, mint maga a termék. • Teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra a csomagolás árát. • A csomagolás már rég nem az eredeti funkcióját tölti be, hanem marketingfunkciókat. • Még a hulladék kezelésének is a vásárló fizeti a költségeit.
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS AZ ISKOLÁKBAN • A tanár feladata, hogy a diákok környezettudatos szemléletét formálja, értesse meg a szelektív hulladékgyűjtés eszköz, de nem cél. => Cél: megelőzés!!! • A diákok ismerkedjenek meg a csomagolóanyagok környezetre gyakorolt hatásaival.
• Célszerű kerülni: a versenyt, valamint az iskolán kívülről érkezett hulladék gyűjtését.
REKLÁM SZÜNET! • A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. • Egy átlagos állampolgár évente kb. 500 kg hulladékot termel. • Ennek a háztartási hulladéknak kb. 20-50%-a komposztálható szerves anyag.
