Környezetállapot-értékelés és auditálás
Mi a környezetállapot-értékelés? Miért készíti (cél)?
Ki készít(het)i? Mikor készíti? Hogyan készíti? Mivel készíti?
Környezeti hatásvizsgálatok • Környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt: • Létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása • Meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása • Jelentős bővítés, technológia- és termékváltás Alapelvek • • • • • • • •
Elővigyázatosság, megelőzés: Legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel Megelőzi a környezetszennyezést Kizárja a környezetkárosítást Leghatékonyabb megoldás (bat) Felelősség Együttműködés Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság
Miért készíti? 1. Jogszabályban rögzített feladat, például: •
Környezet állapotának, mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot meghatározása);
•
Nemzeti környezetvédelmi program
•
Kétévenkénti összefoglaló jelentés;
•
Tv. javaslat + jogszabály vizsgálati elemzése;
•
Települési, megyei, regionális környezetvédelmi program;
•
Éves beszámoló a környezet állapotáról;
•
Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése;
•
Dokumentációk, tanulmányok elkészítése.
környezet állapotának bemutatása;
2. Önkéntesen végzett vizsgálat: •
Gazdálkodó szervezet meg akarja ismerni tevékenysége környezetre gyakorolt hatását;
•
NGO-k;
•
Tudományos kutatás.
Ki készíti? Közigazgatás • Államigazgatás – Országgyűlés – Kormány – Környezetvédelmi miniszter •
Önkormányzatok – Települési – Területi
•
Területi környezetvédelmi hatóság
•
Gazdálkodó szervezetek – Ipar – Mezőgazdaság – Szolgáltatás
Integrált szabályozási elvek érvényesülése a környezetvédelmi engedélyezésben • •
•
Az engedély kiadásához környezeti hatásvizsgálat szükséges. A hatásvizsgálatot a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek esetén kell elvégezni. Az ilyen jellegű tevékenységek listáját kormányrendelet teszi közzé. A vizsgálatot az adott tevékenység alábbi fázisaiban kell elvégezni: – A létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása,
– Meglévő létesítmény vagy folyamatban lévő művelet felhagyása, – A tevékenység jelentős bővítése, – Technológia- vagy termékváltás, vagy a meglévők jelentős módosítása.
Mikor készíti?
16
Termelés
14 12
1. Gazdálkodó szervezet
10 8 6 4 2 0
Idő 0
1
2
3
4
I Telepítés megkezdésekor II Tevékenység megvalósításakor (üzemelés) III Felhagyáskor
5
6
7
8
Mikor készíti? (folytatás) 2. Közigazgatás • • •
adott időszak eredményeinek értékelése új szabályozás bevezetése közvélemény tájékoztatása (időszakos).
Mivel készíti? 1. Alapadatok: • • •
Tevékenység Környezeti állapot Terjedési viszonyok
2. Értékelés:
• • • • •
Irodalom Modellek Kémiai, fizikai ismeretek Statisztikai, operációkutatási értékelések Térkép, térinformatika
Környezeti hatásvizsgálat A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
A környezeti hatásvizsgálat szempontjából: •
•
környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely – a Kormány által rendeletben meghatározott – létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása. kérelmező meghatározott tevékenység kezdeményezője, illetőleg gyakorlója.
A hatásvizsgálat • •
előkészítő és (szükségessége esetén e törvény szabályai szerint) részletes vizsgálati szakaszból áll.
Környezeti hatásvizsgálat (folytatás) A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek • •
előzetes környezeti tanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.
A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is.
Hatásvizsgálat előkészítése (Előzetes hatásvizsgálat) • • • • • • • • • • •
háttérismeretek gyűjtése a javasolt tevékenységről munkacsoport munkájának megszervezése érdekelt csoportok az előzetes hatásvizsgálatba történő bevonása beruházási alternatívák felismerése és leírása hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli hatások előzetes becslése környezeti elemek összetevőinek (mint potenciális hatásviselőknek) a felismerése a javasolt beruházási alternatívák várhatóan jelentős környezeti hatásainak felismerése mérési – megfigyelési program megtervezése EHV eredményeinek összefoglalása a részletes hatásvizsgálat munkaprogramjának kidolgozása az elkészítést követő illetékes hatósági és lakossági értékelés.
Előzetes környezeti tanulmány A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell: •
• •
•
•
a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségeit leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását; az a) pontban foglaltak megvalósításából származó várható környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását; a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítés esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását; azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg; azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek.
Előzetes környezeti tanulmány (folytatás)
A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség: •
•
•
•
részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket; kiadja – a telepítés szervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával – a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy; a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, vagy a kérelmet elutasítja.
Előzetes környezeti tanulmány (folytatás)
A felügyelőség az előkészítő szakaszban szakhatóságként bevonja minden esetben: •
az illetékes természetvédelmi igazgatóságot, illetve nemzeti park igazgatóságot;
•
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Romaniaban)il letékes megyei (fővárosi) intézetét;
•
a külön jogszabályban meghatározott más szakhatóságot.
Szolgálat
(DSP
Környezeti hatástanulmányok tartalmi követelményei • •
A hatásterület meghatározása valamennyi hatótényezőre. Az összes hatótényező beható vizsgálata a környezetvédelmi jogszabályok követelmény rendszerének megfelelően
Az engedélyezési eljárásban szereplő hatóságok: • •
Minden egyéb eljárást megelőző elsőfokú hatósági jogkör: környezetvédelmi felügyelőségek. Szakhatósági jogkör - vétójoggal - kormányrendelet szerint.
Előírások: Valamennyi hatóság követelményei a felügyelőség határozatában.
Az előzetes környezeti tanulmány tartalma
• Tervezett tevékenység célja, telepítési és technológiai lehetőségei, szük-ségessége, elmaradásból származó következmények. • Az előző pontban foglaltak megvalósításából származó, várható környezet-terhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírása. • A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése • Részletes hatásvizsgálatban vizsgálandó kérdések. • Állam-, szolgálati-, üzleti titkok.
Részletes hatásvizsgálat • • • • • • •
•
• • • •
javasolt tevékenység hatásainak előrejelzése, fellépő bizonytalanságok kezelése hatásbecslések módszertana környezeti tényezőnként: levegő felszíni vizek felszín alatti vizek és talaj élővilág táj – ipari balesetek (havária) – környezeti hatások egészségügyi következményei környezeti hatások további általános társadalmi és gazdasági következményei hatás előrejelzések eredményeinek értékelése és összesítése javaslatok a kiegészítő hatásmérséklő intézkedésekre az alternatívák összehasonlító bemutatása javaslatok a környezeti hatások mérséklésének, megfigyelésének és elemzésének módjára a beruházás megvalósításának megkezdésétől.
Részletes környezeti hatástanulmány Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak – a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – tartalmaznia kell: • •
•
•
•
részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással; a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben; a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését; a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését; a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását;
Részletes környezeti hatástanulmány (folytatás) •
•
• • •
a környezetet érő hatások – mérésének, elemzésének módját a tevékenység folytatása során, valamint – utóellenőrzésének módját a tevékenység felhagyását követően; a részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, a hatásvizsgálatban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült bizonytalanságokat; a felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzá-férés módját; azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek; a nyilvánosság számára közérthető összefoglalót.
A részletes környezeti hatástanulmány tartalma • • •
• • • •
A választott technológia összehasonlítása a leghatékonyabb megoldással. A hatásterületek behatárolását, e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben. A tevékenység következtében a környezet állapotában létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését. A környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények csökkentő intézkedések. Monitoring. Adatok forrása, módszerek korlátai, előrejelzés valószínűsége, bizonytalanságok. Állam-, szolgálati-, üzleti titkok.
Hogyan készíti? KHT
Felülvizsgálat
Teljesítményértékelés
Felszámolás, végelszámolás
Eljárás indul
Kérelemre
Hivatalból
Kérelemre
Kérelemre/Hiv atalból
Dokumentáció
Hatástanulmány
Felülvizsgálati dokumentáció
Audit
Nyilatkozat+állapotfelm. dok.
Formái
Előzetes/Részl etes
Teljeskörű /részleges
Teljes (ISO 14001)
Teljeskörű /részleges
Hatósági intézkedés formája
Környezetvédelmi engedély
Környezetvédelmi működési engedély
Környezetvédelmi működési engedély
Hozzájárulás /kötelezés
Készítő
Bárki
Névjegyzék
Bárki
Névjegyzék
Ügyintézési idő
90 nap
90 nap
30 nap
60 nap
A környezetállapot-értékelés folyamata Környezetállapot-értékelés
Elemzés, Mechanizmus leírás
0. Folyamatleírás
1. Folyamatleírás
1. Állapotváltozás
N-2. Folyamatleírás
N-2. Állapotváltozás
Állapotjellemzők (X1...XK) Mérés, feldolgozás
Állapotjellemzők (X1*...XK**) Mérés, feldolgozás
Állapotjellemzők (X1*...XK**) Mérés, feldolgozás
Állapotleírás
Állapotleírás
Állapotleírás
1. állapot
2. állapot
N. állapot
A környezetvédelmi engedély tartalma A környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell: • •
• •
az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezését, adatait, továbbá az engedély érvényességi idejét; azokat a környezetvédelmi előírásokat, valamint jogszabályban meghatározott biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettségeket, amelyek kielégítése az engedélyezett tevékenység telepítésének, megvalósításának, módosításának, végzésének és felhagyásának feltétele; a szakhatóságoknak az engedélyezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos állásfoglalását; indoklásban részletes ismertetést azokról a körülménykeről, amelyek figyelembe vételével a felügyelőség az engedélyt megadta, illetőleg amelyekre döntését alapította.
A környezetvédelmi engedély tartalma (folytatás)
A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító döntésnek részletes indoklást kell tartalmaznia, ebben közölni kell azokat a tényeket, megfontolásokat, amelyekre a felügyelőség az elutasítást alapította. Egyben a kérelmezőt tájékoztatni kell, hogy az elutasított kérelemtől eltérő megoldással a tevékenység lehetséges-e, vagy arra az adott térségben egyáltalán nincs lehetőség.
Az egységes környezethasználati engedély Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség. A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó, a Kormány által meghatározott szabályokat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A környezetvédelmi engedély tartalma • •
• •
az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezése, adatai, érvényességi ideje környezetvédelmi előírások, biztosítékadási- és céltartalék képzési kötelezettségek, – monitoring – határértékek – felhagyás feltételei szakhatóságok előírásai indoklás (körülmények). Elutasítás esetén: • Kérelemtől eltérő megoldással megvalósítható-e? • Adott térségben egyáltalán nincs mód a megvalósításra, • NKP-val ill. nemzetközi szerződéssel ellentétes.
A KHT illeszkedése az egyéb engedélyezési eljárásokhoz Mit
Milyen eljárásban
Engedélyező
Szakhatóság
Területfelhasználás
Területfelhasználási engedély
Önkormányzat
Környezetvédelmi Felügyelőség
Építés
Építési engedélyezési eljárás
Önkormányzat
Környezetvédelmi Felügyelőség
Vízi építés
Környezetvédelmi engedély
Vízügyi Igazgatóság
Környezetvédelmi Felügyelőség
Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység
Egyéb tevékenységek (pl. létesítés stb.)
Környezetvédelmi Környezetvédelmi engedély Felügyelőség
Adott engedélyezési eljárás
Jogszabályban meghatározottak szerint
Önkormányzat
Jogszabályban meghatározottak szerint
Tevékenység szándékának bejelentése Hiánypótlásra felszólítás
KT-t csatolták-e?
Beérkezett-e a hiánypótlás?
KHT köteles-e?
Elegendő-e?
Megfelele-e a tartalmi követelményeknek? Megküldés az illetékes szakhatóságoknak
IGEN
EKT elbírálása szakosztályoknál és hatóságoknál
NEM Elutasították-e a szakosztályok? Környezetvédelmi engedély kérelem elutasítása
Környezetvédelmi engedélyezési eljárás megszüntetése
EKT elbírálása szakosztályoknál és szakhatóságoknál
Megküldés az illetékes szakhatóságok részére
Megfelele-e a tartalmi követelményeknek?
Kell-e hiánypótlást előírni?
Részletes KHT beérkezése
Beérkezett-e a hiánypótlás?
Kell-e részletes KHT-t készíteni?
Környezetvédelmi engedély kiadása
Kérelem, ET és hirdetmény szövegének megküldése az önkormányzatok részére
Települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatása
Közmeghallgatás (nyilvános tárgyalás)
Elegendő-e?
Megfelelő-e a részlete KHT a hatóságok és lakosság véleménye alapján?
Nyilvánosság a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban SZAKASZ
ELŐZETES
RÉSZLETES
Név
Közzététel
Közmeghallgatás
Hol?
Telepítés helye szerinti és azzal szomszédos önkormányzat
Hatásterület által érintett önkormányzat
Ki?
Önkormányzat, állampolgárok, NGO-k
Önkormányzat, állampolgárok, NGO-k
Miről?
Környezetre gyakorolt hatás, RKHT tartalma
Környezetre gyakorolt hatás
Kötelező
Csak el nem utasítás esetén
Mindig
Forma
Hirdetés + dokumentáció
Tárgyalás
Időtartam
3 + 30 + 8 nap
30 + 15 nap
Eredmény
Írásos észrevétel
Jegyzőkönyv
Hatásvizsgálat módszertana
•
Tevékenységi alternatívák.
•
Adatgyűjtés szerepe a hatásvizsgálatban.
•
Mi jellemzi a környezeti hatások előrejelzését?
•
Környezeti jelentőség.
•
Bizonytalanságok jelölése.
•
Hatásmérséklő intézkedések.
•
Hatásvizsgálat ellenőrzése.
KHV jellemzők •
A KHV illeszkedik a tervezési, döntési folyamathoz, annak szerves része – jogszabály – korrekt döntés – objektív döntés.
•
A KHV különböző felek együttműködésén alapuló többlépcsős, visszacsatolási folyamat; tárgyalások, egyeztetések; érdekegyeztetési folyamatnak is tekinthető; együttműködés. Az érintett lakosság és társadalmi szervezetek bevonása. A vizsgálat során nem csupán a környezet egyes jellemzőivel, hanem a környezet egészével, mint rendszerrel is foglalkozni kell. A módszer rendszerszemléletű. A változásokat összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kell feltárni. A vizsgálat végeredménye egy előrejelzést jelent, becslésekkel kell dolgoznunk. (bizonytalansági tényezők) A hatásvizsgálat alternatívákkal dolgozik.
• •
• •
KHV jellemzők (folytatás) A tervezett tevékenységeknek ahhoz, hogy hatásvizsgálatra kötelezhetők legyenek, meg kell jelenniük valamilyen jogszabályban megfogalmazott formában és valamilyen döntési folyamatban. Ezek általában a következők: a) tényleges beavatkozás: • Beruházások, amelyek általában a leggyakoribb esetek a tény-legesen hatásvizsgálatra kötelezett/ítélt tevékenységek közül; b) korábbi tervezési fázis → folyamatok (beruházás) → környezeti hatás: • Területi tervek: terület- és településfejlesztési tervek; • Ágazatpolitikák: fejlesztési koncepciók, makrogazdasági programok (kormány, minisztérium); • Jelentősebb környezeti következményekkel járó, fontos jogszabályalkotás vagy módosítás. A megelőzés szempontjából a politikának döntő szerepe van!! Vannak olyan hibák, olyan káros környezeti következmények, amelyeket csak a politika szintjén lehet kezelni.
A hatásvizsgálatra jellemző
•
Rendszerszemléletű, módszeres környezetvédelmi kutatás.
•
Megelőző és forrás-orientált.
•
Módszeresen dokumentál és biztosítja az információkhoz való szabad hozzáférést.
•
Biztosítja a lakosság részvételét.
•
Koordinálja és integrálja összefüggő folyamatok eljárásait.
•
Teljes nyíltságot biztosít a döntéshozatalban.
Miért van egyáltalán szükség KHV-ra?
•
A megelőzés elve (minden környezetvédelmi tevékenység alfája).
•
A határértékek, terhelhetőségi határok korlátozott alkalmazhatósága.
•
Az érintettek érdekének védelme.
•
Az átlag és a kritikus pontok. A hatásvizsgálatban a kidolgozóknak az a fontos, hogy a jellemző és a tartós maximális hatásintenzitás, hogyan viszonyul a hatásviselő érzékenységéhez. Az értékelésnél a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni.
•
A következmény ismeretének hiánya.
•
A bizonytalanságok léte.
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése
1. Tervezett tevékenység 1.1. A tervezett tevékenység leírása 1.1.1. Tevékenység célja, szükségességének indokolása 1.1.2. A megvalósítás és a működés időbeli ütemezése, időtartama 1.1.3. A tevékenység ill. változatainak bemutatása 1.1.4. A tevékenység illeszkedése meglévő területhasználatokhoz, területfejlesztési és rendezési tervekhez 1.2. Kapcsolódó műveletek bemutatása 1.2.1. Anyagnyerő- vagy lerakóhelyek 1.2.2. Jelentős szállítási igények 1.2.3. Kapcsolódó infrastruktúra 1.2.4. Hulladék- és szennyvízkezelés 1.2.5. Egyéb kapcsolódó műveletek (raktározás)
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése (folytatás) 2. Környezeti alapállapot 2.1. A telepítés helyének bemutatása 2.1.1. A létesítmény helye, területigénye, elhelyezkedése 2.1.2. A jelenlegi területhasználatok bemutatása a telepítés helyén és környezetében 2.1.3. A telepítés helyén ill. környezetében található környezeti értékek bemutatása, a telepítés hatása létükre, állapotukra 2.2. A környezeti állapot bemutatása a tevékenység becsült hatásterületén 2.2.1. A hatásterület becslése, indokolása, lehatárolása 2.2.2. Az érintett környezeti elemek/rendszerek lényeges összetevőinek bemutatása a hatásterületen 2.2.3. A jövőbeni állapot becslése a kontrollkörnyezetben a működési időtartam alatt 2.3. A rendelkezésre álló adatok elégségessége a kizáró okokat illetően
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése (folytatás) 3. Hatótényezők, hatásfolyamatok 3.1. Hatótényezők vizsgálata 3.1.1. Hatótényezők bemutatása (telepítés,megvalósítás felhagyás) 3.1.2. Hatótényezők bemutatása havária esetére 3.2. Hatásfolyamatok leírása 3.2.1. Hatásfolyamatok leírása, az összefüggések áttekinthetősége, beazonosíthatósága 3.2.2. A hatásfolyamatok egyes összetevőinek intenzitása, nagysága, időbeli tartóssága, a folyamat esetleges kumulatív vagy szinergikus jellege, becsülhetősége
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése (folytatás) 3.3. Hatások leírása 3.3.1. A becsült környezeti állapotváltozások leírása az egyes környezeti elemek, rendszerek tekintetében 3.3.2. Az állapotváltozások összefüggéseinek bemutatása, az időben hosszabb távon és nagyobb térségben megjelenő hatások ismertetése 3.3.3. A hatások leírása az alapállapothoz viszonyítva 3.3.4. A hatások becslése havária helyzetekben 3.3.5. A környezeti problémák beazonosíthatósága 3.3.6. Mérési értékelési módszerek 3.3.7. Esetleges ismerethiányok
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése (folytatás) 4. Értékelés-minősítés 4.1. Összehasonlító értékelés 4.1.1. Az állapotváltozások összehasonlítása a kontrollkörnyezettel 4.1.2. A tevékenység változatainak összehasonlítása 4.2. Minősítések 4.2.1. Minősítések elvégzése a hatások függvényében 4.2.2. A minősítések alkalmassága a döntéshozatal és a kizáró okok keresése szempontjából 5. Javaslatok 5.1. A nemkívánatos hatások mérséklésének, megszüntetésének eszközei 5.1.1. Az eredeti terv részét képező mérséklő és megelőző intézkedések 5.1.2. Javaslatok a hatások további mérséklésére 5.2. Javaslatok a részletes KHT tartalmára 5.2.1. A részletes KHT szükségességének indokolása 5.2.2. Javaslatok a részletes KHT tartalmi követelményeire
Előzetes környezeti hatástanulmány értékelése (folytatás) 6. Forma, stílus, szerkezet 6.1. Elrendezés, szerkezet 6.1.1. Áttekinthetőség, egyes részek összefüggéseinek követhetősége, logikai sorrend 6.1.2. Tartalmi egységesség 6.1.3. Megfelelő összefoglaló 6.2. Az ismertetés stílusa, érthetősége 6.2.1. Világosság, egyértelműség 6.2.2. Térképek, táblázatok, ábrák mértéke, érthetősége, a szöveggel való összhangja 6.3. Forma és döntéshozatal 6.3.1. A forma elősegíti-e a döntéshozatalt 6.3.2. Az információk átadásának elfogulatlansága, korrektsége; vannak-e tendenciózus torzítások az elemzésekben, minősítésekben
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Baromfitelep (85 000 férőhely felett), sertéstelep (3000 férőhely felett) Vadaskert védett természeti területen és erdőterületen Erdőterület igénybevétele (nem termőföldként 30 ha-tól, termőföldként 50 ha-tól) Halászat Ketreces, vagy medencés termelőüzemben országos jelentőségű védett természeti területen Bányászat Szénbányászat 100 000 t/év-től, külszíni esetén 25 ha területtől is; ill. védett természeti területen és védőövezetén méretmegkötés nélkül Tőzegkitermelés 25 ha területtől védett területen méretmegkötés nélkül Kőolaj-kitermelés 500t/nap-tól, földgázkitermelés 500 000 m3/nap-tól
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Bányászat (folytatás) Uránércbányászat 100 000 t/év mennyiségtől Hasonlóképpen: fémtartalmú ércek bányászata és egyéb külszíni bányászat Feldolgozóipar Papír-, kartongyártás Kőolajfinomító Kiégett nukleáris üzemanyagot és radioaktív hulladékot tároló ill. feldolgozó létesítmény Komplex vegyiművek Cementgyártás, azbeszttartalmú termékek előállítása, kohómű stb.
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Villamosenergia-, gáz-, vizellátás Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől Vízerőmű országos jelentőségű védett természeti területen Szélerőmű telep 10 MW összeteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen Villamos légvezeték 220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól Felszín alatti vizek igénybevétele, felszíni vizet átvezető létesítmény stb.
Szállítás, raktározás
Országos közforgalmú vasútvonal , gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) Meglévő forgalmi sávos út bővítése Gáz-, kőolaj vagy vegyianyag szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Szállítás, raktározás (folytatás) Víziút, kikötő létesítése Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától Kőolaj, kőolajtermékek, földgáz és más vegyi termék tárolása 200 000 t ill. m3 összkapacitás esetén Állandó árvízvédelmi mű létesítése országos jelentőségű védett természeti területen
Egyéb közösségi szolgáltatás Szennyvíztisztító telep 50 000 LE kapacitástól Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény Veszélyes hulladékot ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Sport Sípálya és létesítményei országos jelentőségű védett természeti területen 189 vagy több lyukú golfpálya és létesítményei országos jelentőségű védett természeti területen Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények Kutató vagy oktató atomreaktor ill. felhagyása Duzzasztómű vagy víztározó Vízbesajtolás felszín alatti vízbe Halastó vagy tórendszer, ha több, mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet
A hatásvizsgálat egyes lépéseinek ismertetése A javasolt hazai beruházási hatásvizsgálati folyamat 4 fázisra tagolódik: Előkészítő fázis: a megvalósítást kizáró okok keresése, a lehetséges műszaki-technológiai és telepítési alternatívák értékelése, a KHV további sorsának meghatározása és ezeknek az előzetes KHT-ban való összefoglalása. Tanulmány készítő fázis: a KHT elkészítése. Áttekintő-értékelő fázis: az elkészült hatástanulmány szakmai vitája, az érintett lakosság bevonása, a vélemények feldolgozása éa a kiegészítések elkészítése. Eredmény értékesítő fázis: döntés születik és további feladat a döntés következményeinek utólagos ellenőrzése.
Résztvevők 1
2
3
(Jelek: 1 - beruházó; 2 - illetékes hatóság; 3 - tanácsadó) 1. Előkészítő szakasz
X
X
KHV - szakaszok
X
X
X
2. Konzultációk, szándéknyilatkozat beadása, nyilvánosság tájékoztatása, KHV-bizottság ajánlása a KHV tartalmára (max. 3 hónap) 3. KHT elkészítése
X
4. A KHT elfogadhatóságának megítélése negatív (6 hét) pozitív (2 hónapon belül publikálandó)
X
5. – A KHT publikálása, az engedélyekre vonatkozó kívánalmak megadása – Az érintett lakosság bevonása – A KHV értékelése a KHV-bizottság által (min. 1 hónap)
X
X
6. Az illetékes hatóság döntése
X
7. Monitoring* (szükség esetén és/ill. tevékenység megkezdése előtt))
Beruházás előkészítésének megkezdése Kell-e előre meghatározott lista, vagy a hatóság döntése alapján KHV-t elkezdeni? Megbízás az előzetes KHT elkészítésére Információátadás a tervezőknek
A beruházás előkészítése folytatódhat a jogszabályokban foglalt környezetvédelmi követelmények betartásával
Az elővizsgálatok elvégzése Az előzetes KHT elkészítése, javaslatok
Indoklás készítése a beruházás környezetvédelmi okokból történő elutasítására Indoklás készítése a beruházás környezetvédelmi problémáktól mentes voltára
A szakmai-társadalmi vita - az előzetes KHT megvitatása – a beruházás Megfelel az előzetes KHT?
A KHV eljárás folyamata
Szükséges változások elvégzése, az eltérő vélemények leírása az EKHT-ban Folytatható-e a beruházás előkészítése? Kell-e folytatni KHV-t? A KHV további követelményeinek megállapítása Megbízás a végleges KHT elkészítésére Továbbtervezés: új információk átadása A vizsgálatok elvégzése A KHT elkészítése; Lakossági tájékoztatásra alkalmas változat elkészítése
IGEN NEM
Megfelel-e a KHT? Döntéshozó számára a végső KHT kidolgozása az ellenvélemények ismertetésével A környezetvédelmi hatóság A beruházás megvalósítása engedélyezi-e a beruházást? Nem / Igen, feltételekkel Megvalósítható így? Érdemes más megoldást keresni? Lemondás a beruházásról
Információ az érintett környezet állapotáról A telephely belterületen van?
nem
igen
Tájvizsgálat
Telepítés-vizsgálat Az alkalmatlan alternatívák kizárása nem
igen
A telephely érint-e értékes ökoszisztémát?
Ökológiai vizsgálat nem
A döntéhozó szerint kell-e tovább vizsgálni?
Maradt-e alkalmas telephely?
nem igen
Az alkalmatlan alternatívák kizárása
igen
Hatótényezők és hatásfolyamatok áttekintése telepítési és technológiai alternatívánként
A hatásfolyamatok és hatásterületek pontosítása folyamatos iterációval
Új alternatívák képzése
Nagyvonalú hatásterület becslés. Információ gyűjtése az érintett környezet állapotáról. A hatásterület érzékenységének vizsgálata Az alternatívák értékelése
nincs
Van-e elfogadható alternatíva ?
van Feltétel nélkül elfogadható?
A KHV folyamatainak fázisai
nem Végleges KHT tartalmi követelményeinek meghatározása A vizsgálatba bevonandó szakintézmények az érinett szervezetek, csoportok, egyének meghatározása Az elővizsgálat összefoglalása az előzetes KHT-ban Szakmai, társadalmi viták Állásfoglalások értékelése
igen
Nem kell tovább vizsgálni
Kiinduló információk EKHT, beruházási tervek A hatásterület pontosítása
Hatásterület becslés az EKHT alapján Kontrollkörnyezet állapotának leírása
Hatótényezők (A) meg- Háttérhatások (B) vizsgálata a hatásterület határozása a beruháérzékenységének vizsgálata az elemek zási tervek alapján állapota és használata alapján Közvetlen hatások A+B alapján
Közvetett hatások (C) hatásláncok A hatásfolyamat (A+B+C) feltárása pl. hatásfolyamat ábrával
Részletes KHV elkészítésének folyamata
Módosító tényezők (időbeni változások és kockázati tényezők)
Közgazdasági tényezők (a hatások okozta kár és haszonszámítás; a káros hatások elhárításának közgazdasági következményei)
Összehasonlítás a határértékekkel: normák, szabványok, ajánlások alapján Összehasonlítás a kontroll-környezettel: környezeti elemenként a környezet egészére Az embert érő összhatás értékelése Javaslatok a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére, mérséklésére
Iteráció
A hatásvizsgálat készítés alapfolyamata HATÓTÉNYEZŐK létének megállapítása
HATÁSFOLYAMAT feltérképezése B
A
A HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása
Az állapotváltozások becslése a hatásterületen
C E A HATÁSTERÜLET környezeti állapotának bemutatása C
Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre nézve és a környezet egészére F
