KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Bátmonostor készülő szerkezeti és szabályozási tervének környezetvédelmi munkarésze az alábbi törvényekkel, rendeletekkel, megyei és kistérségi tervekkel összhangban, azokhoz illeszkedve készül: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 1994. évi LV. tv. a földvédelemről 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról Nemzeti Környezetvédelmi Program Bács - Kiskun Megye Környezetvédelmi Programja Duna-Dráva Nemzeti Park térsége Területrendezési terve Bács - Kiskun Megye területrendezési terve A bajai kistérség fejlesztési koncepciója Bács - Kiskun Megye szennyvíz - elhelyezési koncepciója
Levegővédelem Bátmonostor település teljes közigazgatási területére általános szabályozás szerint a légszennyezettségnek (immisszió) az egészségügyi határértékei az irányadók a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. § - ban és 1. számú mellékletében foglaltak szerint. Mivel Bátmonostor település – légszennyezettség szempontjából – ökológiailag sérülékeny területei: a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területei (Ny – on az Öreg-Duna, illetve a Holt-Dunaág), valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területei (DNy - i., Ny - i. részen lévő belvízcsatornák vizes élőhelyei, illetve az Öreg-Duna és a Holt-Duna Nemzeti Parki területeken kívül lévő egyéb területei, vizes élőhelyei) nem érik el a 100, illetve 500 ha nagyságot összefüggően, így nem szükséges ezen területekre a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott – légszennyezettség ökológiai határértékeit alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány É - ÉNy - i. A település – levegőjének minőségét tekintve – a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegőjű részéhez tartozik – az Országos Immissziómérő Hálózat adatai szerint –, azaz az alap légszennyezettség nem számottevő. (A település a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a "szennyezett", sem a "mérsékelten szennyezett levegőminőségű települések" között nincs felsorolva.) Ez köszönhető a település és környéke adottságainak: kevés és jelentős levegőterhelést nem okozó ipari üzem, viszonylag kevés parlagon hagyott mezőgazdasági terület. 1
A nagy távolságokról érkező légszennyező anyagok által okozott levegőterhelés a térségben meghatározó. A kémiai légszennyező komponensek tekintetében a település levegője tisztának mondható. Az ülepedő- és szálló por mennyisége száraz nyári időszakban időnként számottevő lehet a nagytáblás mezőgazdasági területek és a közigazgatási terület K – i., ÉK – i. területeinek deflációra kissé érzékeny talajminősége miatt. Az állattartó telepek környezetében a bűzterhelés időnként nem elhanyagolható. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet előírásai szerinti immissziós határértékek. Légszennyező anyag kibocsátás szempontjából jelentős ipari üzemek, illetve termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmények Bátmonostor közigazgatási területén belül nem találhatóak. Ez alól kivételt csak a belterületi lakóterületen üzemelő színesfém kereskedő és feldolgozó üzem képez, ahol darálják, őrlik, valamint olvasztják is a színesfémeket (technológiai korszerűsítés várható, távlatban kiköltöznek a tervezett iparterületre), valamint a lakóterületektől ÉK – re lévő majorban üzemelő fűrészüzem és gabonaszárító időnkénti porkibocsátása, továbbá a belterülettől Ny – ra lévő állattartó telepek időnkénti bűzössége jelent, melyek hatása azonban a lakóterületen nem számottevő. Ez azt jelenti, hogy sem jelentősebb pontforrás, sem pedig jelentősebb helyhez kötött diffúz légszennyező forrás a fenti kivételektől eltekintve nincs és várhatóan nem is létesül a településen az alábbiak szerint. A meglévő üzemek és tevékenységek egyrészt a térség mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira alapozva jellemzően élelmiszer feldolgozó üzemek (gabonaszárító, terménytároló), állattartó telepek, fóliás élelmiszertermelők, géptelepek, másrészt fafeldolgozó fűrészüzem, színesfém kereskedő és feldolgozó műhely, acél és műanyag szerkezet gyártó üzem, autójavító műhelyek, varroda, pékség, egy benzinkút, valamint kisebb kereskedelmi létesítmények. A nagyobb telephelyek néhány kivételtől eltekintve a külterületi majorokban, illetve a belterületi lakóterület mellett, attól ÉK – re lévő majorban, gazdasági övezetben találhatóak. A belterületi lakóterületekhez kapcsolódva tervezett gazdasági terület fejlesztési területeire is ilyen döntően a mezőgazdasághoz kötődő feldolgozó-ipari üzemek és a jó közlekedési kapcsolat teremtette kereskedelmi és szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk elsősorban a térség gazdaságfejlesztési koncepciójához igazodva. A belterületi lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági területeken belül ipari terület kialakítása nem, illetve csak jelentős véderdősáv védelme mellett tervezett. A belterületi lakóterületeken belül gazdasági területek nem kerülnek kijelölésre. A kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterület D – i. szélén az 51. sz. főút mellett, valamint a belterülettől K – re a Vaskútra vezető út D – i. oldalán a tervezett iparterülethez kapcsolódva az iparterület és a lakóterület között kerülnek kijelölésre a szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedéssel. A viszonylag kedvezőtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége (mindegyik esetben) miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevő levegőterhelést és bűzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezően alkalmazandó tüzelőanyagok (gáz) előírásával kívánjuk a levegőminőség romlását megakadályozni. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre.
2
Jelentősebb iparterület bővülés a belterület K - i. irányú bővítésével tervezett az ÉK – i. majorhoz és a tervezett kereskedelmi szolgáltató területekhez kapcsolódva a Vaskútra vezető út mentén a szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedéssel. Kedvező továbbá, hogy a lakóterület és az iparterület közötti kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az ÉK – i. major és a lakóterület között tervezett véderdő további puffert biztosít a levegőterhelés szempontjából. A rendeletek előírásainak megfelelő „szennyezőbb” tevékenységeket a gazdasági területek lakóterületektől távolabbi (iparterületi) részeire javasoljuk települni a szélirány szempontjából is kedvező elhelyezkedéssel. A külterületi meglévő majorok iparterületi besorolást kapnak. Két kisebb major található a belterületi lakóterületektől távol Ny – i., DNy – i. irányban a Ferenc -csatorna partján a volt zártkertek közelében, valamint egy nagyobb major a belterületi lakóterületek mellett ÉK – re (a fentebbiekben részletezettek szerint). Az uralkodó szélirány szempontjából ezen majorok elhelyezkedése viszonylag kedvező. Ezen túlmenően azonban időnként érezhető a volt zártkertek területén, valamint a belterület ÉK – i. szélén ezen majorokban lévő állattartó telepektől származó bűz is. Kedvező azonban az a tény, hogy az Ny – i. majorok területe jó átszellőzésű terület, valamint ezen majorok területén belül és az ÉK – i. major Ny – i. határán a tervezett és meglévő lakóterületek irányában 50 m széles véderdősáv kialakítása tervezett melyek némi puffert biztosítanak a levegőterhelés szempontjából, továbbá – minden major esetében –, hogy Bátmonostoron külterületi tanyás beépítés gyakorlatilag nincs és ennek lehetősége a későbbiekben is korlátozott. Ezeken felül új majorok, illetve külterületi iparterületek kijelölését a rendezési terv nem tervezi Bátmonostor térségében. Bátmonostor térségében található nagyobb majorok, mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek az alábbiak: - A belterület szomszédságában, attól ÉK – re lévő majorban (volt Kossuth TSz. majorja) kis állatlétszámmal nyúl- és szarvasmarha tartó telep (fogyó létszámmal) található a fűrészüzem, a gabonaszárító, a géptelep és egy megszűnt benzinkút mellett. - A belterület szélétől Ny – ra mintegy 1000 m – re lévő un. Musztáng majorban közepes állatlétszámmal szarvasmarha tartó telep üzemel. - A közigazgatási terület DNy – i. részén a belterület szélétől mintegy 2000 m – re kis állatlétszámmal szarvasmarha, illetve birka tartó telep található. (Ezen két utóbbi majorban korábban baromfit neveltek.) A továbbiakban jelentősebb létszámú állattartó telepek működését csak ezen utóbbi két majorban szorgalmazzuk a belterületi lakóterületektől mért jelentős távolságuk miatt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy az állattartó telepek üzemelésével járó bűzterhelés a volt zártkertek területén és a belterületi lakóterületeken nem jelentős, és a távoli majorok területén belül, valamint a közeli major és a lakóterület között pufferként tervezett véderdősáv megerősödésével – a vonatkozó állattartási előírások szigorú betartása mellett – várhatóan tovább enyhül. Ezt segíti az a tény is, hogy a belterületi háztáji állattartás sem számottevő.
3
Ennek ellenére a településen a kül- és belterületekre vonatkozóan egyaránt az állattartást helyi rendeletben célszerű szabályozni, melyben különös fontosságú kérdésként kell kezelni a lakosságot érintő bűzhatásokat. (Belterületi lakóterületi ingatlanon csak az önellátást biztosító mennyiségű állat tartható az egyéb vonatkozó előírások betartása mellett.) Bátmonostor közigazgatási területén üzemelő tevékenységek esetében a jelenlegi termelési, vagy kibocsátási kapacitások alapján – új légszennyező forrás létesítése esetén - a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § - a szerinti védelmi övezetet nem kell kijelölni (a település D – i. részén lévő üzemanyagtöltő állomás kivételével, melynek esetében az 50 m sugarú védelmi övezet telken belül biztosított). A kereskedelmi, szolgáltató, illetve az iparterületre javasoljuk szintén olyan technológiák, tevékenységek telepítését a vázolt elveknek megfelelően, melyek légszennyező forrásai körül nem kell védelmi övezetet kialakítani. Ilyen tevékenységek megjelenése esetében, vagy a meglévő üzemek termelési, vagy kibocsátási kapacitásának tárgyi rendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékei fölé történő növekedése esetén a légszennyező forrás körül védelmi övezet alakítandó ki. A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani –, azaz védelmi övezetet a kereskedelmi, szolgáltató, illetve az iparterületek köré nem tervezünk kijelölni. (Kedvező, hogy a külterületeken jelenleg lakóépület – a volt zártkerteken kívül – gyakorlatilag nem található és ilyen létesítményekkel a későbbiekben is csak korlátozottan beépíthető a terület.) A védelmi övezetek kialakítására, hasznosítására vonatkozó előírásokat a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § - a, valamint 2. számú melléklete tartalmazza. Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy – Bátmonostor közigazgatási területén üzemelő, illetve a későbbiekben ide települő tevékenységek az elérhető legjobb technikát alkalmazzák üzemelésük során. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Vonatkozó előírások: A telepítendő üzemeknek és technológiáknak légszennyező anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyes rendeletek (14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet , stb.) előírásainak. Különösen bűzös, kellemetlen szaghatásokkal járó technológiák telepítésénél szükséges a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) vonatkozó rendelkezéseinek, illetve függelékének figyelembe vétele. A deflációveszélyes területekkel a termőföld- és talajvédelmi fejezet foglalkozik. A település szilárd hulladék lerakója a tervezett és meglévő belterületi lakóterülettől K – re, ÉK – re mintegy 900 m – re az ÉK – i. major ÉK – i. sarka mellett – az 51. sz. főút
4
tervezett elkerülő szakaszának K – i. oldalán – található az előírt 1000 m - s védőtávolságon belül. Bűzkibocsátása és egyéb légszennyező anyag kibocsátása – időszakonkénti felgyújtása miatt – jelentős, melyet csak az uralkodó szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedése enyhít a lakóterületek szempontjából. A regionális hulladéklerakó elkészülte után a telep bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. A település (felhagyott) folyékony hulladék leürítő helye a szilárd hulladéklerakó telep közelében, attól Ny - ra mintegy 100 m – re – az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának Ny – i. oldalán – található az ÉK – i major ÉK – i sarkában ugyancsak az előírt 1000 m - s védőtávolságon belül. 2002. január 1. óta a leürítő hely nem használható, (bűzkibocsátása egyre csökkenő mértékű) a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet értelmében, így rekultivációjáról a későbbi hasznosításnak megfelelőem gondoskodni kell. A település állati hulla elhelyező létesítménye (dögtemetője) a belterülettől K- re a lakóterületekhez közel a volt vasúti töltés mellett (annak lakóterületektől távolabbi oldalán) található időnkénti bűzkibocsátással. A vaskúti konténeres dögtároló elkészülte után a dögtemető bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. A regionális hulladéklerakó és a szennyvíztisztító, valamint a konténeres dögtároló kérdéseivel a későbbi fejezetek foglalkoznak részletesen. Az üzemi veszélyes-, termelési-, és a kommunális hulladékok tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. A közúti forgalomból adódó levegőterhelés a település térségében időnként jelentős, ugyanis az igazgatási területet É-D – i. irányban átszelő (jelentős forgalmú) 51. sz. főút a belterületen halad keresztül és az uralkodó szélirány ezen légszennyező anyagokat a lakóterületek egy része felé továbbítja. Számottevően befolyásolja ezen út forgalmát a Jugoszláv határforgalom, amely az ország gazdasági helyzetétől, valamint egyéb gazdasági intézkedések hatásaitól függ. Várhatóan a gazdasági helyzet javulásával a jelenleginél a későbbiekben nagyobb forgalom, ezáltal jelentősebb levegőterhelés várható ezen úton, illetve környezetében. Némileg csökkenti a főút belterületi szakaszának a terheltségét az a tény, hogy a főút viszonylag nagy közterületi szélességű és jó átszellőzésű. A településről K – re (a településen keresztül) Vaskútra vezető önkormányzati út forgalma jelenleg és az út melletti iparterületek kiépülése után sem lesz jelentős, így számottevő levegőterhelést nem okoz a jó átszellőzésű úton haladó forgalom. A településről (a településen keresztül) a Ny – i. majorhoz, illetve – szilárd burkolattal történő kiépítése után – Szeremlére vezető önkormányzati út nem bonyolít számottevő forgalmat jelenleg és várhatóan a Szeremléig történő kiépítése után sem, így jelentős levegőterhelést a településen nem okoz az ezen az úton haladó forgalom. Az önkormányzat az 51. sz. főútnak Bátmonostor belterületét K – i. irányból elkerülő új nyomvonalat tervez kialakítani.
5
Az új nyomvonal a belterületi lakóterületek szélétől távol halad beépítetlen (és a későbbiekben sem beépíthető) jó átszellőzésű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területeken, érintve a tervezett iparterület bővítési területeit is. Kiépítése kedvező az uralkodó szélirány szempontjából és várhatóan a közlekedési eredetű levegőterhelés csökkenését fogja eredményezni a belterületen. Az elkerülő út elkészültéig javítható az 51. sz. főút belterületi szakaszainak légállapota például forgalomtechnikai szabályozással, mely azonban nem képezi a településrendezési terv részét. Az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának esetében az út tengelyétől számított legalább 25 m – s védelmi övezetet kell kialakítani, míg a főút meglévő nyomvonala esetében az úttengelytől számított legalább 25 m – s védelmi övezet kialakítása, illetve megtartása javasolt levegővédelmi szempontból a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint. A védelmi övezet beépíthetőségének és használhatóságának feltételeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § - a tartalmazza. A védelmi övezeten belül talajvédelmi és zajterhelő hatások ellen is védelmet nyújtó védő zöldsávok, fasorok telepítése javasolt. Az egyéb külterületi utak, illetve belterületi lakóutak forgalma csekély, így számottevő levegőterhelést nem okoz a jó átszellőzésű utakon haladó forgalom. Vasútvonal Bátmonostor közigazgatási területét 1973 óta nem érinti, így a vasúti közlekedésből származó levegőterheléssel a településen nem kell számolni. A települési környezet levegőminőségét a gépjárműforgalom (ezen belül is a nehéz járművek arányának) növekedése kedvezőtlenül, míg a gázfűtés terjedése kedvezően befolyásolja. A külterületi majorok gazdasági épületeinek, valamint a majorokban és környezetükben található néhány lakóépület és a volt zártkertek téliesített épületeinek a fűtése esetenként hagyományos tüzelőanyagokkal történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfűtéses megoldások alkalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezőgazdasági területek dűlőútjai mellé védőfásítás javasolt.
Zaj- és rezgésvédelem
6
Bátmonostor település a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területeit, valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területeit –, melyek az ökológiai hálózat elemei – zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Védett természeti terület" területi funkcióba szükséges sorolni. A település lakó- és intézményterületeit, a volt zártkertek területét, valamint a külterületi beépítetlen mezőgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)" területi funkcióba szükséges sorolni. A külterületi majorok és az iparterületek, a különleges területek, valamint a kereskedelmi, szolgáltató területek zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület és különleges terület" területi funkcióba sorolandók. Ezen besorolást a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet vonatkozó előírásai indokolják. A fentiek szerint a vizsgált területen 3 különböző zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthető el: Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységekből származó zaj esetén: Zajterhelési határérték (L TH dB) Védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű Gazdasági terület és különleges terület
45 dB nappal / 35 dB éjjel 50 dB nappal / 40 dB éjjel 60 dB nappal / 50 dB éjjel
A közúti közlekedéstől származó zaj esetén: Zajterhelési határérték Gyűjtő-, összekötő- és bekötőutak mentén (L TH dB) Védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű Gazdasági terület és különleges terület
55 dB nappal/45 dB éjjel 60 dB nappal/50 dB éjjel 65 dB nappal/55 dB éjjel
Megjegyzés: Az 51. sz. főút mentén (II. rendű főút) a zajterhelési határértékek minden területi funkció esetén 5 dB-el nagyobbak – a vonatkozó rendelet előírásai szerint. Zajterhelés szempontjából jelentős ipari és mezőgazdasági üzemek Bátmonostor közigazgatási területén belül nem találhatók (a terület üzemektől származó zaj szempontjából nem terhelt). (Ez alól kivételt időszakonként a lakóterületen üzemelő színesfém feldolgozó 7
műhely zajossága jelent, ahol technológia korszerűsítés várható és távlatban kiköltöznek az iparterületre.) A gazdasági területekre a levegővédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezőgazdasághoz kötődő feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési kapcsolat teremtette kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A gazdasági területeken belül a kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak, illetve kerülnek közelebb a lakóterületekhez, ahová kisebb zajkibocsátású tevékenységek települését javasoljuk, míg az iparterületek a lakóterületektől távolabb, illetve kereskedelmi, szolgáltató területek, vagy véderdő védelmében létesülhetnek, illetve üzemelhetnek, ahová a rendeletek előírásainak megfelelő „zajosabb” tevékenységek is települhetnek. Iparterületi besorolást kapnak a külterületi majorok is. A hatályos előírások szerint a kereskedelmi, szolgáltató, az ipar és a különleges területek is azonos zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkcióba sorolandók. A különleges területek az alábbiak: temető, sportpálya, hulladéklerakó, stb. terület. Ezen gazdasági és különleges területek több helyütt meglévő lakóterületi funkcióval (lakóépület, volt zártkertek területe, külterületi mezőgazdasági területek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 dB a különbség. Ezt a különbséget - a korábban részletezett, tanyákkal beépítetlen külterületek és a későbbi korlátozott beépítési lehetőség ellenére - a gazdasági terület határán belül létesítendő 30 m széles, háromszintű, örökzöld növényeket is tartalmazó véderdősávval szükséges csökkenteni. Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelő létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába lakóterület bővítést csak véderdő védelmében tervezünk. A gazdasági területek körüli mezőgazdasági területek nem beépíthetőek. A különleges területeken üzemi zajforrások nincsenek és nem is létesülnek. A belterületi meglévő és tervezett lakóterületek, valamint a szomszédos ÉK – i. major közötti területre 50 m széles véderdősáv telepítendő – a két különböző zajterhelési funkció teljesíthetősége érdekében – mely hangárnyékoló hatásával biztosítja az iparterületről származó zaj – a lakóterületekre előírt zajterhelési határértékekre történő csillapítását. A Ny – i. és DNy – i. major védett természeti terület mellett található (a két területi funkció között 15 dB a különbség), azonban zajhatárérték túllépésre ebben az esetben sem kell számítani a majorok területén belül kialakítandó 30 m széles véderdősávok esetén, ugyanis az állattartó telepek üzemelése nem jár jelentős üzemi zajkibocsátással. A védett természeti területek, illetve a lakóterületi funkció között 5 dB a zajhatárérték különbség. Ezen területek esetében az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységekből származó zaj- és rezgésterhelési határértékek túllépése nem várható, ugyanis a védett természeti területekkel szomszédos lakóterületi funkciójú mezőgazdasági területek üzemi létesítményekkel nem beépíthetőek.
8
A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékei a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt: az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ehhez kapcsolódó probléma Bátmonostor közigazgatási területén jelenleg nincsen és a későbbiekben sem várható – adatszolgáltatás szerint. A közúti közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés az 51. főút környezetét kivéve a település térségében nem jelentős, de a forgalom növekedésével egyre növekvő mértékű. Az igazgatási területet É – D – i. irányban átszelő 51. sz. főút ezen szakaszának becsült távlati forgalmából számított kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint értéke a belterületi lakóterületen L Aeq (7,5) = 70/63 dBA (nappal/éjjel). A közút ezen szakaszai mellett meglévő lakó- és intézményterületi funkciójú területek találhatóak a viszonylag nagy szabályozási szélesség mellett általában előkert nélkül, vagy rövid előkerttel épített épületekkel, valamint tervezett kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak. Az út ezen szakaszain a viszonylag nagy közterületi szélességnek és a II. rendű főút miatti legenyhébb zajterhelési határértékeknek köszönhetően kismértékű (1-3 dBA) zajhatárérték túllépés számítható. A zajcsökkentés – az elkerülő út elkészültéig – passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhető el (sebességkorlátozás, a főút felőli védendő helyiségek nyílászáróinak zajvédő üvegezése, stb.) A levegővédelmi fejezetben részletezettek szerint a közeli határátkelő miatt a gazdasági helyzet javulásával a későbbiekben jelentősebb forgalomnövekedés, ezáltal zajterhelés növekedés és határérték túllépés várható. A településről K – re a (települési lakóterületen keresztül) Vaskútra vezető önkormányzati út forgalma jelenleg és az iparterületek kiépülése után sem lesz jelentős, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is. A településről a (települési lakóterületen keresztül) a Ny – i. majorhoz, illetve – szilárd burkolattal történő kiépítése után – Szeremlére vezető önkormányzati út ugyancsak csekély forgalmat bonyolít, így a beépítések figyelembe vételével – a távlati forgalom esetében is – a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek. Az önkormányzat az 51. sz főútnak Bátmonostor belterületét K – i. irányból elkerülő új nyomvonalat tervez kiépíteni. (Ezen útszakasz segítségével mentesül a belterületi lakóterület érintett szakasza az átmenő forgalomtól.) Az új nyomvonal kialakítása a belterületi lakóterületektől távol történik, így a lakóépületek környezetében zajhatárérték túllépés ezáltal nem várható. (Az út meglévő és tervezett nyomvonala is külterületen beépítésre nem szánt területek mellett halad.) 9
Új lakóövezet kijelölése ezen utak irányában az utak hatásterületén belül nem történik. Az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának esetében az út tengelyétől számított kötelezően kialakítandó legalább 25 m – s, míg a főút meglévő nyomvonala esetében javasolt az úttengelytől számított legalább 25 m – s levegővédelmi szempontú – védelmi övezeten belül a levegő- és talajvédelmi szempontok mellett zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő fasorok, illetve véderdő telepítendő. Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekből adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (Vaskútra és Szeremlére vezető önkormányzati út és az egyéb utak) – az első kivételével – jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak – külterületen beépítésre nem szánt területek mellett haladnak, ennek ellenére ezen utak mellett is indokolt a levegő- és talajvédelmi szempontokon túl zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő fasorok, véderdő telepítése a tájesztétikai szempontokra is figyelemmel. A tervezett gazdasági területek kijelölése és majdani üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebből adódóan zajhatárérték túllépésre kelljen számítani. A tervezett és meglévő belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a későbbiekben sem várható. Vasútvonal Bátmonostor közigazgatási területét 1973 óta nem érinti, így a vasúti közlekedésből származó zaj- és rezgésterheléssel a településen nem kell számolni. Lakóterület bővülés a belterület É – i. részén K – i. és Ny – i. irányban, illetve a belterület középső és É - i. részén meglévő üres telkek beépítésével tervezett. Egyik lakóterület bővítési terület sem érint jelentősebb forgalmú közutat (hatásterületen belül) és gazdasági területet sem (meglévő lakóterületekkel, illetve lakóterületi funkciójú területekkel határosak közvetlenül). (Az ÉK – i. major és a tervezett, valamint meglévő lakóterületek közé 50 m széles, míg az egyéb gazdasági területek lakófunkció - felőli telekhatárán belül 30 m széles véderdősáv kialakítását írtuk elő.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Vonatkozó előírások: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 96/2002. (V. 5.) Korm rendelettel és a 88/1990. (IV. 30.) MT. sz. rendelettel módosított 12/1983. (V. 12.) MT. sz. és a 8/2002. (III. 22.) KöMEüM együttes rendelet előírásai az irányadók a terület beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban.
Termőföld- és talajvédelem
10
A talaj védelmét szolgáló javaslatok jelentős része egybeesik a felszín alatti vizek védelmében tett javaslatokkal. A termőföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel - a talaj, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. A termőföld védelméről a többször módosított 1994. évi LV. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek, a védett természeti területeken azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. előírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. Bátmonostor térsége a Duna menti síkság DK – i. és a Bácskai – síkvidék Ny – i. határán, ezen belül a Ny – ra eső területek a Csepel – Mohácsi – síkság DK – i. szélén, a Mohácsi-sziget ÉK – i. és a Bácskai löszös síkság Ny – i., ÉNy- i. határát képező tájegységén helyezkedik el. A tájegységek közötti markáns határvonalat a Ferenc-csatorna és a hozzá kapcsolódó övcsatornák völgye és a szomszédos magas-part képezi. Földtani szempontból a talajképző kőzet a magas-parttól Ny – ra eső területen a folyóvízi homok, kavics, ártéri iszap, agyag, mésziszap, tőzeg és futóhomok, míg ettől K – re a magas-parton a futóhomok, foltokban pedig a folyóvízi és ártéri homok, kavics, iszap, infúziós lösz. Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási terület Ny – i. részein az ártéri infúziós lösz és a futóhomok, míg a K – i. területeken a futóhomok, illetve foltokban a mésziszap és az édesvízi mészkő a jellemző talajtípus. Mérnökgeológiai területbeosztás határa húzódik a közigazgatási területen hozzávetőlegesen a magas-part vonalában É – D – i. irányban. Ettől Ny – ra a nagy folyók ártere, K – re a fedett hordalékkúp található. Genetikai talajtérképek alapján a magas-parttól Ny – ra meghatározó módon a réti öntéstalaj a jellemző, míg K – re csernozjom jellegű homoktalajok, egyes helyeken pedig futóhomok és humuszos homok talajok fordulnak elő. Fao talajtérképek szerint a Ferenc-csatornától Ny – ra a Holt-Dunaág és az ÖregDuna térségében öntéstalaj, ettől K – re a magas-partig a Ferenc-csatorna környezetét is beleértve réti talajok, míg K – re tovább haladva a magas-parton csernozjom jellegű homoktalajok találhatóak. A fentieket összefoglalva és kiegészítve az alábbi tájtípusok különíthetőek el a település közigazgatási területén: • A magas-parttól Ny – ra lévő területek a Ferenc-csatorna völgyét is beleértve az „ártéri síkság magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyeppes” tájtípusba sorolhatóak. Ezen belül:
11
A vizsgált terület tájtípusa: „Mentesített ártár holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel, illetve mocsári erdőtalajokkal.” • A közigazgatási terület a magas-parttól K – re eső része „futóhomokos hordalékkúp síkság, szőlő – gyümölcsös és erdőmozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással” típusba sorolható. Ezen belül: A vizsgált területek tájtípusa: "Csernozjomos homokhátság, kertészeti és szántóföldi hasznosítással.” Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetűen felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződmények. Ezt fokozzák - a következő fejezetben részletezendő - a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a bátmonostori talajok szerves anyag tartalma közepes, illetve egyes helyeken alacsony, mely kedvezőtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. A jellemző É - ÉNy - i. széliránynak és a helyenkénti viszonylag kedvezőtlen talajszerkezeteknek, valamint egyes helyeken a parlagon hagyott termőföldeknek köszönhetően, továbbá az út menti védőfásítások eltűnése miatt az igazgatási terület egyes részein (döntően a közigazgatási terület K – i., középső részein a Vaskútra vezető út mentén) előfordulnak időszakosan deflációra érzékeny területek. Ezen területeken mezővédő erdősávok telepítése javasolt a megfelelő területhasznosítás mellett. Az erdősávok telepítése különös figyelemmel - a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem előtt tartva - végzendő. A belterület Ny – i., illetve középső részén É – D – i. irányban húzódó magas-part rézsűje (löszös) homokos talajjal borított. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a löszös homoktalaj meredekebb rézsűknél a talajvíz hatására könnyen suvad és erodálódik. A vízellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz-elvezetés javaslatait ennek figyelembe vételével vizsgáljuk a következő, valamint a közmű fejezetben. A vizsgált területen kiemelt védettségű geológiai képződmény, védendő földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, működő építőipari, illetve ásványi nyersanyag lelőhely (működő bánya, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény) sem. Építőipari nyersanyag (homok) lelőhely kijelölését javasoljuk külterületi mezőgazdasági területen - természetvédelmi szempontból F övezetben a települési szilárd hulladéklerakó térségében - a megfelelő részletes vizsgálatokat követően. A településen található korábban felhagyott anyaggödröket a területek későbbi hasznosításának megfelelően rekultiválni szükséges. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékű szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelő műszaki védelem nélkül nem végezhető.
12
A megtörtént és esetlegesen bekövetkező szennyezések szakszerű ártalmatlanításáról, (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentősebb és a kisebb egyéni gazdaságok műtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenőrzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhető meg. Erről részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerő utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát előnyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. A belterülettől DK – re mintegy 200 m – re a megszűnt vasúton túl a motocross pálya alatt található a település korábbi – felhagyott – szilárd hulladék lerakója. A létesítmény – adatszolgáltatás szerint – 1986. – ig. működött (egy gödör lett feltöltve települési kommunális és némi ipari nem veszélyes termelési hulladékkal), majd lezárásra (humusszal betakarásra) került. (Ismereteink szerint korábban folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) is ürítettek le a szeméttelep területén.) A lezárás és az utógondozás, azaz a rekultiváció szakszerűsége a hatályos rendeletek előírásai szerint felülvizsgálandó. A település üzemelő szilárd hulladék lerakója a tervezett és meglévő belterületi lakóterülettől K – re, ÉK – re mintegy 900 m – re az ÉK – i. major ÉK – i. sarka mellett – az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának K – i. oldalán – található felhagyott anyaggödörben került kialakításra 1986-87 - ben hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül (potenciális talaj- és talajvízszennyező forrás). A regionális hulladéklerakó elkészülte után a jelenlegi lerakó területe bezárandó és rekultiválandó a későbbi hasznosításnak megfelelően. A szilárd hulladéklerakó telep közelében, attól Ny - ra mintegy 100 m – re – az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának Ny – i. oldalán – található a település (felhagyott) folyékony hulladék leürítő helye. (Volt homokbánya gödrébe engedték a szippantott szennyvizet.) Az ugyancsak hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül kialakított leürítő hely 2002. január 1. óta nem használható a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet értelmében, így rekultivációjáról a későbbi hasznosításnak megfelelően gondoskodni kell. A felhagyott szilárd hulladék lerakó közelében a focipályával szemben a megszűnt vasút belterület felőli oldalán található a település építési törmeléklerakója. A hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül egy felhagyott agyaggödörben kialakított törmeléklerakót a rendezett törmeléklerakó elkészülte után be kell zárni és a területet rekultiválni a későbbi hasznosításnak megfelelően. A település állati hulla elhelyező létesítménye (dögtemetője) a belterülettől K – re a lakóterületekhez közel a volt vasúti töltésen túl található az előírásoknak nem megfelelő kialakítással és üzemeltetéssel. A konténeres dögtároló elkészülte után a dögtemető bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. Konténeres dögtároló terület Vaskút közigazgatási területén került kijelölésre a településen a Hulladékgazdálkodási fejezetben részletezettek szerint.
13
A fenti területek újrahasznosításának feltételeit teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációban kell megállapítani, amely rendelkezik a terület szakszerű rekultivációs munkáiról. A lerakók és a leürítő hely, valamint a dögtemető közvetlen területe a későbbiekben is be nem építhető terület lesz. (Megjegyezzük - ellenkező szándék esetén -, hogy a felhagyott létesítmények beépítése állékonysági problémák és a bomlás következtében keletkező gázok, stb. miatt néhány évtizedig nem javasolt és ezután is a beépítés feltételeit részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell meghatározni.)
Vízgazdálkodás és vízvédelem A Bátmonostor térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a terület magasan fekvő K - re eső részén az igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó talajok, míg a közigazgatási terület középső részén a magaspart és a Ferenc-csatorna közötti területen a közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok, a közigazgatási terület Ny – i. részein (Ferenccsatornától Ny – ra) pedig a jó víznyelésű és vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó talajok a jellemzőek – az utóbbi két esetben – az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kőzetek a területen a magas-parttól Ny – ra eső részeken a pleisztocén és holocén kiváló vízvezető képességű (alluviális- és terasz-) homokos kavics rétegek (a Duna mentén a parti szűrésű vízkészletek tárolói.) A rétegvíztárolók határa a térségben nagyjából a Ferenc-csatorna és a magas-part völgyének vonulatát követi. A rétegvíztárolók a magas-parttól K – re eső területeken a pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics rétegek, még ettől Ny – ra a pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkő rétegek. Bátmonostor közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: A. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1. melléklete, valamint a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 5. mellékletében foglaltak szerint (a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából). A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján Bátmonostor közigazgatási területe nitrátérzékeny terület, ezért a településen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a fenti rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során. A vizsgált térség - a felszíni vizek tekintetében - VI. (nem kiemelt) vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik a jelenleg érvényes 3/1984. (II. 7.) OVH. rendelkezés 1. számú melléklete szerint. 14
A 2003. január 1. - től hatályos "A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól" szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai szerinti - a fenti helyett alkalmazandó technológiai és országos területi kibocsátási határértékeket a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen rendelet előírásai szerint a vizsgált térség a legenyhébb (3.) általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területi kategóriába sorolt. A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. Bátmonostor és térsége a Duna vízgyűjtőjén, a Duna menti síkság és a Bácskaisíkvidék határán helyezkedik el a 90 - 110 mBf. - i. tengerszint feletti magasságon. A mély fekvésű terület enyhe lejtésű, míg a magas-part viszonylag hirtelen emelkedése után a felszín változatos, hullámos. A terület fő lejtésviszonya a Ferenc-csatorna felé mutató irányú, azaz K – ről Ny – i., míg Ny – ról enyhén K – i. irányú. Ezen belül K – ről Ny – ra mutató a fő lejtésirány. A terület mély fekvésű részét átszelik a régi folyómeder, illetve holtágak többé - kevésbé feltöltött nyomai, mélyedései, illetve egyes helyeken megmaradt elzárt holtágai. A vízrendezés, vízhasznosítás és árvízvédelem kérdéseit a közmű munkarész tárgyalja részletesen. A felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettek. Bátmonostor közigazgatási területén különböző vízháztartású talajok találhatóak: - A Ferenc-csatornától Ny – ra – a Holt-Dunaág és az Öreg-Duna térségébe eső területek a felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusába tartoznak. - Az ettől K – re eső területeken a magas-partig a Ferenc-csatorna környezetét is beleértve a felfelé irányuló vízmozgás a jellemző. - K – re tovább haladva a magas-part talajai az „áteresztő” típusba tartoznak. A talajvízkészletek a térségben a 10 - 30 m vastag pleisztocén korú dunai hordalékban a Ny – i. területeken, illetve a magas-part laza összletében találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felső - pannóniai és a Levantei agyagos - homokos - kavicsos üledéksor következik. A talajvízkészletek feküszintje a térség D - i., középső és K – i. részén 12 - 16 m közötti mélységben, míg a közigazgatási terület Ny – i., ÉNy – i. részein kevéssel 30 m alatt találhatóak. (A talajvízkészlet terepszint alatti feküszintje az Alsó - Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság vízföldtani ismeretei szerint készült – a közmű munkarészhez – mellékelt "Kutak engedélyezhető talpmélysége" c. térképen került meghatározásra.) A terület vízföldtani adottságai a kinyerhető víz mennyisége szempontjából nem kedvezőek.
15
A talajvízszintek az utóbbi időszakban a térségben kissé emelkedtek. A település környezetében Vaskút közigazgatási területén lévő 1 db. általunk ismert talajvízszint-észlelő kút adatai alapján a minimális és maximális talajvízszintek a magasan fekvő területeken (a közigazgatási terület K – i részét jellemzően) az alábbiak szerint alakultak: A 003862 törzsszámú talajvízszint – észlelő kútban a sokévi megfigyelések szerint a minimális talajvízszint a terepszint alatt -237 cm (99,85 mBf.), a maximális talajvízszint a terepszint alatt -96 cm (101,26 mBf.) Ezen kútban 1995 óta végeznek megfigyeléseket. A kút Vaskút közigazgatási területén a Bátmonostort Vaskúttal összekötő út mellett található. A kút koordinátái EOV szerint: X = 84.600 km (8) Y = 644.000 km (4) Bátmonostor közigazgatási területén a talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége – a szennyvízcsatorna hálózat engedélyezési terv műszaki leírása alapján – a magasabb területrészeken 6-7 m, míg a mélyebb területeken 2-2,5 m. Ezen - kb. 10 – 30 m mélységig - kitermelhető talajvizek minősége a térségben többek között magas ammónia, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának fő iránya ismereteink szrint a Ferenc-csatorna felé mutat, azaz K – ről Ny – i. irányú. A rétegvizek Bátmonostor közigazgatási területén a 10 – 30 m alatt kezdődő – a Ny – i. területeken – a mintegy 80 – 100 m vastagságú pleisztocén és pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkő rétegekben, míg a K – i. területeken – a mintegy 100 – 120 m vastag pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics, illetve Felső-pannon rétegekben találhatóak. A Villányi hegység mezozoós karsztvíztároló képződményeinek felszíne a közigazgatási terület DNy – i. szélén 500 m – nél kisebb, míg a közigazgatási terület egyéb részein 500 m nél nagyobb mélységben található. A rétegvíztárolók vízvezető képessége a terület Ny – i. részén jó, míg a K – i. részeken igen jó. A kitermelhető rétegvizek (minősége) vas-, ammónia- és mangántartalma haladja meg általában a rendeletben előírt értékeket. A térségben a rétegvizek áramlásának fő iránya K – ről Ny felé mutat. A felszín alatti vizek szennyező forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen gyűjtése, a települési szilárd hulladéklerakó és folyékony hulladék leürítő hely, valamint a dögtemető megfelelő műszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csőkutak, stb. A vízellátás (települési vezetékes és egyedi kutas), vízbázis-védelem, valamint a szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés kérdéseit a közmű munkarész tárgyalja részletesen. A vízvédelem érdekében tett javaslatok – a közmű munkarészben foglaltakon túlmenően – a következők:
16
A települési csatornahálózat kiépüléséig – a csatornahálózattal a későbbiekben érintett területeken – a házi kommunális szennyvizek gyűjtését megfelelő közműpótló berendezéssel szükséges megoldani. Ez javaslatunk szerint a fenti területeken kizárólag zárt gyűjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben) valósítandó meg, annak ellenére, hogy az OTÉK 47. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a prioritási sorrendben élen álló szakszerű szikkasztáshoz általában a belterület K – i. magasan fekvő részein kedvezőek a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok. A fentieket az alábbiak indokolják: - A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekből keletkező kommunális szennyvizek szakszerű szikkasztása az MSz 15287/2000. számú (Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések című) szabvány előírásai szerint kell, hogy történjen. A szabvány előírásainak megfelelő szakszerű szikkasztók kialakítása rendkívül költséges és megfelelő szakértelmet igényel. - Az előzőektől eltérő – termelőktől származó, vagy a háztartási igényeket meghaladó mennyiségű és minőségű szennyvizek szikkasztása: A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. A rendelet előírásainak megfelelő szikkasztó megtervezése, létesítése és üzemeltetése még az előbbiekben leírtaktól is jóval költségesebb és komolyabb szakértelmet igényel. Figyelemre érdemes továbbá, hogy nem megfelelő üzemeltetéssel ezen technológiák potenciális szennyező források. (A belterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyező forrásai a szakszerűtlenül kialakított szennyvízgyűjtő, -elhelyező létesítmények). A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 37/1999. (II. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. IV. 5.) Korm. rendelet alapján kötelezhetőek a szennyvíz törzshálózata mentén lévő ingatlanok a hálózatba való bekötésre. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep üzemeltetőjének törekvése a megfelelő minőségű szennyvíz összegyűjtése és „egy központi helyen” történő tisztítása, mely a környezetvédelem elveivel is összhangban lévő törekvés. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep kiépülése a településen néhány éven belül várható. A fentieket összevetve – véleményünk szerint – indokolt a csatornahálózattal későbbiekben érintett területeken a zárt gyűjtők előírásai az átmeneti időszakra, ugyanis akit „belekényszerítünk” az előírások szerinti szikkasztók kialakításába- az előbbiekben vázolt hátrányokon túl – sokkal nehezebben „tudjuk rávenni” néhány éven belül, hogy egy újabb beruházással csatlakozzon a szennyvízcsatorna hálózatra. A fentieken túl zárt gyűjtők (vízzáróan kialakított medencék), vagy megfelelő közműpótló berendezések kialakítását tartjuk szükségesnek – a csatornahálózattól függetlenül – (a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként) az alábbi területeken a következő indokokkal:
17
- Bátmonostor település a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területeire, valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területeire – melyek az ökológiai hálózat elemei – az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről), valamint a Nemzeti Park területrendezési terve és az egyes területek kezelési szabályzata alapján. - A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából A. (kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek) szennyeződésérzékenységi besorolású területeken, azaz Bátmonostor teljes közigazgatási területén a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 5. mellékletében foglaltak szerint. A fentieket tovább erősíti az a tény, hogy Bátmonostor Ny – i. térsége közepes, egyes helyeken pedig magas talajvíz-állású terület. (Egy terület több - fentebb vázolt - szempont alapján is beletartozik a zárt gyűjtők, illetve megfelelő közműpótló berendezések kötelező alkalmazását indokló területek közé.) A zárt műtárgyak vízzáróságát - javaslatunk szerint - üzembe helyezés előtt víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. Javaslatunk szerint a közigazgatási terület K – i. magasan fekvő részein, melyek nem érintenek az első két pontban megjelölt védőterületeket és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m – s távolság) – ez általában a közigazgatási terület magasan fekvő részein mindenhol igaz-, és a telekméretek is megfelelőek - a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint elvégzett lokális érzékenységi vizsgálatot követő IV. – V. szennyeződésérzékenységi besorolású területeken – szakszerű szikkasztással is lehet a szennyvizek elhelyezéséről gondoskodni. A szikkasztók tervezését, kialakítását és üzemeltetését a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet és az MSz 15287/2000. számú szabvány előírásai szerint kell végezni. A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai az irányadók a kommunális szennyvizeken kívül az egyéb kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe történő közvetlen, illetve közvetett bevezetése, valamint elhelyezése esetén is (pl.: szennyezett előkezelt csapadékvizek elszikkasztása, stb.) Ezen tevékenységek végzése az ADUKÖFE által kiadott engedély, illetve az ADUKÖFE szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c., pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, vagy ennek hiányában – a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott – (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.) Mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási területen történő szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb kockázatos anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Bács Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye szükséges a 49/2001. (IV. 3.) és az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek előírásai szerint.
18
Az állattartó telepeken előnyben kell részesíteni az almos tartási módot a hígtrágyás megoldásokkal szemben. Állattartó telep csak úgy üzemeltethető, hogy tevékenységével a felszíni és felszín alatti vizeket ne veszélyeztesse, illetve ne veszélyeztethesse. A település folyékony hulladék leürítő helyét azonnal, míg a szilárd hulladék lerakót a regionális hulladéklerakó elkészülte után, a dögtemetőt pedig a vaskúti konténeres dögtároló terület elkészülte után rekultiválni szükséges. A létesítmények talajvízre gyakorolt hatását fel kell tárni, ezért a talajvíz minőségének észlelésére szükséges monitoring rendszer kiépítése. A gazdasági területekre elsősorban víztakarékos technológiák telepítendők. Az üzemek szennyvizei - ha szükséges előtisztítás után - a tervezett csatornahálózatba köthetők és a tervezett szennyvíztisztító telepre vezetendők, vagy az üzemeltető fogadónyilatkozata birtokában szállítással a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásai szerinti települési folyékony hulladék leürítő helyre (pl.: szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya, illetve közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája) kerülhet. A közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségi paramétereinek határértékeit a „Csatornabírságról” szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, valamint a rendelet előírásait kell alkalmazni a szennyvízcsatornába bocsátott szennyvizek kibocsátóinak a különböző átmeneti rendelkezések figyelembe vételével. (Ezen rendelet - csatorna befogadó esetén - nem tesz különbséget vízminőség-védelmi területi kategóriák között.) Csapadékvíz felszíni vízbe vezetésének minőségi kritériumait jelenleg a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés, míg 2003. január 1. - től a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet, valamint a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásai tartalmazzák. A szikkasztásra kerülő csapadékvizek esetében a 33/2000. (III. 7.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak minőségi szempontból. Szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető nyílt árkokba, illetve felhagyott kutakba. További vonatkozó előírások: A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés tekintetében a 37/1999. (II. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni a korábbiakon túl. Vízvédelem tekintetében a fentieken túl be kell tartani a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. számú törvény, valamint a 4/1981. (IV. 4.) OVH. rendelet (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) előírásait is.
Hulladékkezelés és elhelyezés
19
Bátmonostor közigazgatási területén keletkező települési (kommunális) szilárd hulladékok a belterületi lakóterülettől ÉK - re mintegy 900 m - re az ÉK – i. major ÉK – i. sarka mellett – az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának K – i. oldalán – az előírt 1000 m - s védőtávolságon belül található – meglévő hulladéklerakóra kerülnek. A lerakó felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területen található, mely hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül lett kialakítva. A lerakóként használt mély fekvésű területre (volt anyagnyerőhely) 1986-87. óta szállítanak Bátmonostor belterületéről kommunális hulladékokat. A lerakó ezen kívül számottevő por és bűzkibocsátó, rontja a tájképet, közegészségügyi problémákat okozhat a rágcsálók és rovarok elszaporodásával, valamint potenciálisan veszélyezteti a felszín alatti vízkészlet minőségét. (A lerakó területe körülkerített, rendezetlen, az őrbódét, stb. ellopták, néha a hulladékot meggyújtják.) Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, valamint a jelenlegi elképzelések alapján Bátmonostor a Vaskúti regionális lerakóhoz csatlakozik. Ezen - a regionális lerakó kapcsán létrejött - kistérségi társulás tagja jelenleg Bátmonostor. A térségi lerakó elkészültéig a települési lerakó üzemeltetője a 2000. évi XLIII. tv. 56. § (5) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésétől (2001. január 1.) számított 2 éven belül köteles teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégeztetni és annak dokumentációját benyújtani az Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A dokumentáció alapján a hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján az alábbiak szerint dönthet: - Engedélyezi a tevékenység folytatását. - Az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet. - Korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a tevékenység folytatását. A térségi lerakó elkészülte után - az üzemeltető szándékai szerint - a jelenlegi lerakót be kell zárni és meg kell kezdeni a terület hasznosításon alapuló rekultivációját - figyelembe véve a terület állékonyságát és a bomlási folyamatok következtében keletkező gázok károsító hatását, stb. A lerakó és térsége a későbbiekben is beépítésre nem szánt terület lesz. "A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről" szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben foglaltak szerint kell a hulladéklerakót a lezárásig üzemeltetni, majd a lerakót lezárni és az utógondozást folytatni a rekultivációig. A bezárást követő monitorozást 30 évig kell végezni. A felülvizsgálati dokumentáció megállapításai alapján azután az érintett hatóságok határozzák meg a távlati használati, beépítési feltételeket.
20
A regionális lerakó elkészültéig a telephely fokozott ellenőrzésére van szükség – a lerakó besorolása, a lerakón elhelyezhető és az el nem helyezhető hulladékok tekintetében – a 22//2001. (X.10.) KöM rendelet 3-5.§-nak értelmében. A regionális lerakó elkészülte után a jelenlegi lerakó lezárandó és meg kell kezdeni az utógondozását a fenti rendelet előírásai szerint. Ezen túlmenően javasoljuk a jelenlegi hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatos szempontokat a fenti rendelet 11. § - a alapján elkészített - a felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési tervben rögzíteni, majd az üzemeltetést a bezárásig eszerint végezni, mivel a tervezett új hulladéklerakási megoldás még nem "realizálódott". (A regionális lerakó elkészültéig Bátmonostor területén új rendezett lerakó kijelölése és kiépítése többek között a rendkívüli költségessége miatt nem reális lehetőség.) A települési (kommunális) folyékony hulladékokat a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep teljes kiépítéséig a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti települési folyékony hulladék leürítő helyre – javaslatunk szerint – a bajai, vagy a garai szennyvíztisztító telepre kell szállítani. A belterületi lakóterülettől ÉK – re a szilárd hulladéklerakó teleptől Ny – ra mintegy 100 m – re az ÉK – i. major ÉK – i. részén – az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának Ny – i. oldalán – található Bátmonostor – megfelelő műszaki védelem nélkül kialakított – (felhagyott) települési folyékony hulladék leürítő helye, mely a fenti kormányrendeletben foglalt – előírásoknak nem felel meg, így 2002. január 1. óta nem használható. A létesítményt a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválni szükséges. A település állati hulla elhelyező létesítménye (dögtemetője) a belterülettől K – re a lakóterületekhez közel a volt vasúti töltésen túl található az előírásoknak nem megfelelő kialakítással és üzemeltetéssel. A későbbiekben részletezendő Vaskút közigazgatási területén tervezett konténeres dögtároló terület elkészültéig a telephely fokozott ellenőrzésére van szükség, majd a lezárási és utógondozási fázisok következnek a szilárd hulladéklerakónál leírtak szerint. A felhagyott szilárd hulladék lerakó közelében a focipályával szemben a megszűnt vasút belterület felőli oldalán található a település építési törmeléklerakója. A hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül egy felhagyott agyaggödörben kialakított törmeléklerakót a rendezett törmeléklerakó elkészülte után be kell zárni és a területet rekultiválni kell a későbbi hasznosításnak megfelelően. A fenti területeken az újrahasznosítás feltételeit (a rekultivációt és a monitorozást is beleértve) a szilárd hulladék lerakónál leírtak szerint kell meghatározni. A szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldásával és a folyékony hulladékok egyéb kérdéseivel az előző tervfejezet, valamint a közmű munkarész foglalkozik. Építési törmeléklerakó (inerthulladék - lerakó), kijelölését tervezzük a közigazgatási területen – a szilárd hulladék lerakó területe mellett – az önkormányzat szándékaival összhangban. A törmeléklerakó létesítése (kialakítása), üzemeltetése, majd lezárása és utógondozása a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásainak a figyelembe vételével történhet. (A lerakó védőtávolságát tárgyi rendelet előírásai szerint a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg, amely nem lehet kevesebb mint 300 m.) A rendezési terv ezen területet települési kommunális létesítmények területének jelöli ki.
21
A külterületi térségek hulladékainak fogadására (ahol nincs szervezett hulladékszállítás), továbbá a lomtalanításkor keletkező hulladékok és törmelékek átmeneti tárolására a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 3.§-ban foglaltak szerinti hulladékudvar (vagy gyűjtősziget, átrakóállomás) kialakítását tartjuk indokoltnak a településen pl. a tervezett települési kommunális létesítmények területén. (A hulladékudvar kialakítására az önkormányzat részéről is igény merült fel.) Innen időszakosan szállítható szervezetten a rendezett lerakóra, vagy egyéb hasznosításra a hulladék. Bátmonostor térségében a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése abban az esetben javasolható, ha a gazdasági területek valamelyikére, vagy a hulladékudvarral összefüggésben hulladék-feldolgozó technológia is települ, vagy a regionális lerakó előszelektált hulladékok fogadására is alkalmas. A szelektálást a veszélyes és hasznosítható komponensekre, illetve szerves anyagokra lehet végezni. A hulladékudvaron a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjthető, vagy ott szelektálható és tárolható a további hasznosításig. A hulladékudvarral összekapcsolhatóan létesíthető komposztáló telep is a területen pl. a hulladékudvarhoz kapcsolódva a szerves anyagok hasznosítására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hulladékudvar és a komposztáló telep létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A szelektív hulladékgyűjtés az újrahasznosítható hulladékok visszaforgatásával, a lerakásra kerülő hulladék mennyiség csökkenésével oktatási célokat is szolgálhat iskolák bevonásával, ezáltal a környezetkultúra fejlődését hozhatja. Amennyiben a tervezett regionális lerakóhoz kapcsolódóan utólagos szelektálás is lesz, akkor mérlegelni kell a szelektív gyűjtés bevezetésének gazdaságosságát. A szervezett hulladékgyűjtést (hulladékszállítást), közszolgáltatás keretében a település egészére ki kell terjeszteni. Ipari termelési hulladékok a településen jelenleg nem jelentős mennyiségben keletkeznek. A gazdasági területeken ennek megtartása érdekében a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák üzemelését és telepítését szorgalmazzuk esetleg az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. A termelési hulladékokkal (a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősölő szilárd hulladék, illetve inert hulladék) kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásai szerint kell végezni. Ipari veszélyes hulladékok jelenleg Bátmonostor területén számottevő mennyiségben ugyancsak nem keletkeznek. A gazdasági területekre települő technológiák javaslatunk szerint legyenek veszélyes hulladékok szempontjából hulladékszegények. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyen belül oldandó meg szakszerű gyűjtőhelyen, míg ártalmatlanítása arra engedéllyel rendelkező cég, vagy magánszemély telephelyén történhet.
22
A veszélyes hulladékok keletkezésével, gyűjtésével, szállításával, ártalmatlanításával kapcsolatban "A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről" szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet hatályos bekezdéseinek előírásai az irányadók. A hulladékok jegyzékét a módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Hulladékkezelési tevékenység – ha törvény, kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A néhány mezőgazdasági üzem és állattartó telep ellenére a mezőgazdasági hulladékok mennyisége nem jelentős a területen. Ennek ellenére a távlatban létesülő üzemek kapcsán felhívjuk a figyelmet a következőkre: A hígtrágyával szemben - annak potenciális környezetkárosító volta miatt - az almos tartási mód élvez prioritást. A mezőgazdaságban keletkező veszélyes hulladékok: növényvédő szerek, műtrágyás zsákok, lejárt vegyszerek, stb. tárolása ugyancsak a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell történjen. A településen keletkező állati tetemek gyűjtése, elhelyezése jelenleg Bátmonostoron nem megfelelően megoldott – korábbiakban részletezettek szerint. Vaskút közigazgatási területén – a vonatkozó rendeletek (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) előírásainak megfelelő - konténeres dögtároló terület kerül kialakításra. A Bátmonostor közigazgatási területén keletkező elhullott állatok tetemeit is ezen területen elhelyezett konténerben lehet gyűjteni, ahonnan egyedi megrendelésre, illetve időszakos rendszerességgel az ATEV végzi a szállítást a megfelelő megsemmisítő telephelyére. A dögtároló konténerbe kizárólag a lakosság szállíthat állati tetemeket, az állattartó telepeknek maguknak kell gondoskodniuk ezen hulladékok megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről. A tervezett kommunális létesítmények területe (építési törmeléklerakó, hulladékudvar, a belterületi lakóterülettől K – re 900 - s távolságra – az 300 m – s védőtávolságon kívül – az uralkodó szélirány és a különböző védőterületek szempontjából is megfelelő irányba és megfelelő helyen kerül kijelölésre. Célszerű - a nem elhanyagolható belterületi állattartást szem előtt tartva - a település területén az állattartást rendeletben leszabályozni a belterületre és külterületre egyaránt figyelemmel a lakosságot érhető bűzhatásokra is. A rendelet elkészítésénél figyelembe kell venni az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásait is.
23
A hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó előírásokat jelenleg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A jegyző hulladékgazdálkodási feladat – és hatásköréről a 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet rendelkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásai szerint a jelenleg kidolgozás alatt álló Országos Hulladékgazdálkodási Terv, majd annak elfogadását követően elkészülő Területi Hulladékgazdálkodási Terv alapján a törvényben (a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 56.§ (6) bekezdésében) megadott határidőn belül el kell készíteni a Települési Hulladékgazdálkodási Tervet. Bátmonostor település területén létesítendő - az egyes övezeti előírásoknak megfelelő jelentősebb beruházások tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor és felhagyásakor figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait. Bátmonostor település területén létesítendő - az egyes övezeti előírásoknak megfelelő egyes beruházások létesítése, működtetése egységes környezethasználati engedély alapján történhet. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját, valamint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit "Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól" szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.
Kecskemét, 2002. május hó.
Csuvár Gábor
24
Környezetvédelem 18. § (1) A módosított 1995. évi LIII. tv. – ben foglaltak alapján a település közigazgatási területén biztosítani kell: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet védelmét, a zaj- és rezgés elleni, valamint a hulladékok káros hatásai elleni védelmet. Termőföld- és talajvédelem (2) A területek beépítése és hasznosítása során a – többször módosított – termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. és a hozzá kapcsolódó rendeletek előírásai az irányadók termőföld- és talajvédelmi szempontból. Vízvédelem (3) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. (4) Bátmonostor közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: II. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint (a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából). (5) Bátmonostor közigazgatási területe nitrátérzékeny terület a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján, ezért a településen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak ezen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során. (6) Bátmonostor közigazgatási területe – a felszíni vizek tekintetében – VI. (nem kiemelt) vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik a jelenleg érvényes 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 1. számú melléklete szerint. A 2003. január 1. – től hatályos „A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól” szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai szerinti – a fenti helyett alkalmazandó – technológiai és országos területi kibocsátási határértékeket a 9/2002. (III. 22.) KöM–KöViM együttes rendeletének 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen határértékeket 2003. január 1. – től kell alkalmazni. Ezen rendelet előírásai szerint a település közigazgatási területe a (3.) „általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területi kategóriába” sorolt. (7) Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolatú aljzaton végezhető, a lefolyó csapadék- és szennyvizeket az előkezelés szigorú betartása mellett és után lehet közcsatornába juttatni, vagy mezőgazdasági területre történő kihelyezéssel hasznosítani a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével.
25
(8) Kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe történő közvetlen, illetve közvetett bevezetése, valamint elhelyezése esetén a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. (9) Mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági területen történő szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb kockázatos anyagok elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye szükséges a 49/2001. (IV. 3.) és az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek előírásai szerint. (10) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz, illetve a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt határértékeket nem meghaladó összetétellel bíró technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben ezen határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges. (11) Csapadékvíz felszíni vízbe vezetése esetén jelenleg a 3/1984. (II. 7.) OVH. rendelkezés, míg 2003. január 1. – től a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet és a 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet előírásai az irányadóak. (12) A szikkasztásra kerülő csapadékvizek esetében a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell figyelembe venni minőségi szempontból. (13) Szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba. Levegővédelem (14) Bátmonostor teljes közigazgatási területére általános szabályozás szerint a légszennyezettségnek az egészségügyi határértékei az irányadóak a 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet előírásai szerint. (15) Az üzemelő és telepítendő üzemeknek és technológiáknak légszennyező anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtásra kiadott egyes rendeletek (14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 10/2001. KöM rendelet, stb.) előírásainak. (16) Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó előírások betartásával (üzemi állattartásnak minősül az 5 számosállatnál nagyobb mennyiségű állat tartása telephelyenként). (17) Az üzemi veszélyes-, termelési- és kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. (18) Üzemi terület, út, nyitott anyagtároló, törmeléklerakó pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni.
26
(19) A deflációs porszennyezés mérséklése érdekében a szántóföldek földrészletein belül min. 10,0 m széles mezővédő erdősávok telepítése indokolt az egyéb előírások figyelembe vételével. (20) A pollen és egyéb növényi részek okozta allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a település területén fel kell tárni a fenti értelemben szennyező hatású növények termőhelyeit és intézkedéseket kell hozni ezek rendszeres eltávolítására, visszaszorítására. (21) Az allergikus megbetegedéseket okozó fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fatelepítés esetén allergiát okozó faj nem alkalmazható. (22) A település belterületén szag- és bűzkibocsátással járó tevékenység a környezetet zavaró módon nem folytatható. Zaj- és rezgésvédelem (23) A zajkibocsátással járó tevékenység (létesítmény létesítése, üzembe helyezése, felújítása, valamint jelentős építési munka) megkezdése előtt az első fokú környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási (emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell. (24) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 88/1990. (IV. 30.) MT és a 96/2002. (V. 5.) Korm. rendelettel módosított 12/1983. (V. 12.) MT sz. és a 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendelet előírásai az irányadók a területek beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban. (25) A környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembe vételével elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetve megszüntetését. (26) A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajjal kapcsolatosan ugyancsak a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásait kell betartani. Hulladékgazdálkodás és –ártalmatlanítás (27) A regionális szilárd kommunális hulladéklerakó elkészültéig a települési lerakó üzemeltetője köteles a lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát elvégeztetni. (28) A regionális hulladéklerakó elkészülte után a települési lerakót le kell zárni, majd az utógondozását folytatni a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásai szerint. (29) A településen keletkező veszélyes hulladékok keletkezésével, gyűjtésével, szállításával, ártalmatlanításával kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet hatályos részei az irányadók.
27
(30) A települési szilárd háztartási hulladékgyűjtést és szállítást (a helyi közszolgáltatás keretében) a beépítésre szánt terület teljes területére ki kell terjeszteni. (31) A közüzemi hulladékszállításba bekapcsolt településrészeken kötelező a települési szilárd háztartási hulladék intézményesített elszállítása, és a hulladékszállításba való bekapcsolódás. (32) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül kell elhelyezni, tartósan közterületen tárolni csak hatósági engedéllyel szabad. (33) Lomtalanításról (annak módjáról) évente legalább egyszer, szervezetten kell gondoskodni. (34) Az elkülönítetten, vagy együttesen gyűjtött szilárd hulladék begyűjtésére, tárolásának vagy kezelésének mechanikai előkészítésére a településen hulladékudvar létesíthető, ahol a tanyás területekről származó hulladékok fogadása is lehetséges. (35) Építési törmeléklerakó (inerthulladék-lerakó) létesítése (kialakítása), üzemeltetése, majd lezárása és utógondozása a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásainak a figyelembe vételével történhet. (36) A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) gyűjtése és szállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű eszközökkel végezhető. (37) A szippantott szennyvíz befogadója csak a vele szerződésben álló, engedéllyel rendelkező szennyvízszállító által beszállított – a befogadóra hatóság által előírt minőségű és mennyiségű – szennyvizet fogadhatja be, melyekről nyilvántartást köteles vezetni. (38) A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet írja elő. (39) A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörét a 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet szerint kell, hogy ellássa. (40) A település területén az állattartást – beleértve az állati hulladékok ártalmatlanítását is – helyi rendeletben kell szabályozni a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre egyaránt vonatkozóan, figyelemmel a lakosságot érhető bűzhatásokra is, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásainak a figyelembevételével. (41) Állati tetemeket csak a Vaskút közigazgatási területén lévő dögtároló konténerben szabad elhelyezni. (42) Üzemi állattartó telepek, illetve feldolgozó üzemek a keletkezett állati eredetű hulladékaik elszállításáról, ártalmatlanításáról, az engedélyezett módon maguk kötelesek gondoskodni. (43) Hulladékkezelő létesítmények csak az Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével létesíthetők.
28
(44) Bátmonostor település területén létesítendő – az egyes övezeti előírásoknak megfelelő – jelentősebb beruházások tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor és felhagyásakor figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait. (45) Bátmonostor település területén létesítendő – az egyes övezeti előírásoknak megfelelő – egyes beruházások létesítése, működtetése a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedély alapján történhet.
29
