KÖRMEND ÉS KISTÉRSÉGE ÖNKORMÁNYZATI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS
AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM
Helyzetelemzés
2004.
1
0. A felülvizsgálatot végzı csoport résztvevıinek bemutatása Az 1999-2000 között elkészített vidékfejlesztési program két jelenlegi statisztikai kistérség teljes területét fogta össze. Ez a két kistérség a Körmendi és a Szentgotthárdi kistérségek voltak. Az elmúl évek térségfejlesztési folyamatai a két kistérség között kétségtelenül fennálló gazdasági, közigazgatási és társadalmi kapcsolódás ellenére indokolttá teszi, hogy a felülvizsgálat különkülön készüljön el. Ezzel a vidékfejlesztési kistérség és a statisztikai kistérség a jövıben azonos területet jelöl. A két kistérségnek 2002-ben készült el, már külön-külön a térségi területfejlesztési koncepciója és programja. A körmendi vidékfejlesztési kistérség ezzel a kettéválasztással kisebb területet és népességet fog felölelni. A felülvizsgálatot Szalai Mónika vidékfejlesztési menedzser és Bauer László térségfejlesztési szakértı készítették elı. A megyei koordinátorok közül Tóth Balázs, vidékfejlesztési szakértı nyújtott szakmai segítséget.
Az elıkészítést követıen kistérségi workshop keretében az alábbi került sor a helyzetfeltárás végleges változatának kidolgozására. A munkában az alábbi szakértık vettek részt: Szalai Mónika
vidékfejlesztési menedzser
Bauer László
térségfejlesztési szakértı
Bebes Istbán
kistérségi társulás elnöke
Bicsák Jenı
Munkaügyi kirendeltség vezetıje
Czafit Csaba
építész
2
1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A vidékfejlesztési-statisztikai kistérség és az új KSH kistérség összevetése és a következmények bemutatása. Kistérség népessége, népsőrősége, térképek. Körmend térsége a Nyugat- Dunántúli Régióban, Vas megye középsı részén található. A térség területe 330,91 km2, lakónépessége 22.433 fı, az átlagos népsőrőség 68 fı/km2. A korábban elkészített vidékfejlesztési program két statisztikai kistérséget ölelt fel, amelynek területe 577,08 km2 lakónépessége 37832 fı volt. Területi és népességi adatok, 2000-2002 A települések területe Állandó népesség száma Népsőrőség (ha) településenként (fı/km2) 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 Csákánydoroszló 2661 2661 2661 1822 1812 1795 68 68 67 Daraboshegy 459 459 459 112 109 108 24 23 24 Döbörhegy 1175 1175 1175 205 196 193 17 16 16 Döröske 440 440 440 125 124 120 28 28 27 Egyházashollós 1904 1904 1904 598 595 597 31 31 31 Egyházarádóc 2479 2479 2479 1390 1393 1384 56 56 56 Halastó 565 565 565 141 139 135 25 25 24 Halogy 705 705 705 329 334 333 46 47 47 Harasztifalu 789 789 789 185 195 189 23 25 24 Hegyháthodász 808 808 808 185 188 188 23 23 23 Hegyhátsál 458 458 458 182 182 181 39 40 40 Katafa 481 481 481 375 384 390 78 80 81 Kemestaródfa 635 635 635 240 237 243 37 37 38 Körmend 5279 5279 5279 12563 12496 12431 237 237 235 Magyarnádalja 385 385 385 207 209 208 53 54 54 Magyarszecsıd 1126 1126 1126 504 506 501 44 45 44 Molnaszecsıd 1169 1169 1169 422 421 418 36 36 36 Nádasd 3560 3560 3560 1363 1354 1356 38 38 38 Nagykölked 978 978 978 147 143 150 15 15 15 Nagymizdó 676 676 676 149 145 140 22 21 21 Nemesrempehollós 1205 1205 1205 306 308 310 25 26 26 Pinkamindszent 1101 1101 1101 179 169 169 16 15 15 Rádóckölked 1895 1895 1895 290 303 294 15 16 16 Szarvaskend 1034 1034 1034 253 254 251 24 25 24 Vasalja 1124 1124 1124 352 355 359 31 32 32 Kistérség 33091 33091 33091 22624 22551 22443 68 68 0,68 Vas megye 80 81 80 333600 333600 333600 266411 268591 264290 Ny-Dunántúl 88 89 89 1120900 1120900 1120900 984151 1002959 1000370 Magyarország 108 109 109 9302922 9302922 9302922 10043224 10174853 10142362 Forrás: KSH
3
A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az İriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55%-a. A kisváros környezetében 24 település, apró és kis falvak találhatóak. Az átlagos lélekszámuk 418 fı. A városon kívüli terület népsőrősége 36 fı/km2. 1. sz. térkép. A Körmendi Kistérség települései.
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
4
2. számú térkép:Vas megye
Forrás: www.terkepcentrum.hu
5
3. számú térkép: Nyugat-dunántúli Régió
Forrás: MTA RKK NYUTI
6
1.2.Természeti adottságok és viszonyok. A kistérség éghajlata kiegyensúlyozott, szélsıségektıl mentes. Az évi középhımérséklet az országos átlag alatt, 8,3-8,9 °C között van. Hazánk csapadékban leggazdagabb tájai közé tartozik. Az évi csapadékösszeg 700-950 mm között mozog. A napsütéses órák száma évente 1700-1800 közötti. A gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes régióba tartozik. A fı talajképzı kızet az agyag és a kavics, az erısen cementált alapkızeten leginkább a pszeudoglejes barna erdıtalaj alakult ki, kevésbé kötött alapkızeten az agyagbemosódásos barna erdıtalaj, a völgyekben réti talajok a jellemzıek. A Felsı- Kemeneshát dombvidékein a Rába kavicsteraszain kialakult agyagbemosódásos barna erdıtalajok uralkodnak. A Rába völgyében a folyó hordalékán kialakult nyers és réti öntéstalajok képzıdtek. A Pinkasík talajai zömében jó vízgazdálkodású, löszön képzıdött agyagbemosódásos barna erdıtalajok, melyeken fıleg szántók vannak. Kisebb részben pszeudoglejes talajok is találhatók, ezeket inkább erdık borítják. A kavicsot és a homokot nagy mennyiségben bányásszák a Rábán (Körmend, Magyarszecsıd). Téglagyári alapanyagként Körmenden agyagot is bányásztak, de a gyár az elmúlt évtizedben megszüntette tevékenységét. A kistérség ásványkincsekben nem gazdag terület. Fıleg a talajoknál felsorolt nyersanyagokat vehetjük itt számításba. Ásványi, közvetlenül felhasználható nyersanyagok: -
folyami homokos kavics (Rába)
-
homok.
A terület a Pannon flóratartomány (Pannonicum) Nyugat-dunántúli flóravidék (Praenoricum) Alpokalja flórajárásába (Castriferreicum) tartozik. A természetes erdıtársulások fıleg lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, cseres-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a Rába mentén főz- nyár (puhafás) és tölgy- kıris- szil (keményfás) ligeterdık voltak. Utóbbi típus területe nagyon lecsökkent.
Az erdeifenyı ıshonos
elıfordulása kelet felé kb. Nádasdig terjed. A legszebb, legjobb minıségő erdık (valamennyi elegyes tölgyes): a Hollósi erdı (Egyházashollós), a Tilalmas (Körmend), kisebb foltok: a Bagóné (Kemestaródfa) és a Dobogó (Körmend). Az elmúlt évszázadban az akácot is elterjesztették, fıleg a Hegyháton vannak akácosok, a Rába mellett - az egykori ligeterdık helyén - sokszor nemesnyárasokat találunk.
7
A rétek szinte kivétel nélkül mind emberi hatásra alakultak ki. A Rába-, a Csörnöc völgyében és a Hegyháton inkább a legelık voltak a jellemzık, és még ma is jelentıs területet foglalnak el. Az ártéri mocsárrétek, üde kaszálók nagy szénatermést biztosítottak. A Rába völgyétıl északra természetközeli gyepek alig maradtak fenn, valamennyit beszántották. Külön szólni kell a holtágakról ezek nagy száma miatt. A Rába és a Csörnöc természetes (de a szabályozás miatt mesterségesen levágottak is) holtágai rendkívül értékes természeti képzıdmények. Ezekben gyékényesek, nádasok és más mocsarak esetleg főzlápok alakultak ki.
4.sz. térkép: Területhasználat a körmendi kistérségben
Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács
8
A térségben a hazai dombvidékekre általában megjelenı állatvilág a jellemzı. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad viszont jelentıs számban él. A szarvas állomány híres trófeákat adott, ma csökken az agancsok mérete, elfiatalodott az állomány. Jelentıs a szarvas és a vaddisznó által okozott mezıgazdasági vadkár, fıleg az erdık közé ékelıdött falvakban. A 2002. március 1-én megalakult İrségi Nemzeti Park a Körmendi Statisztikai Kistérség települései közül Csákánydoroszló, Halogy, Daraboshegy, Nádasd, települések külterületének egy részét érinti.
1.3 Vízkészlet, vízgazdálkodás, domborzat A földtörténet jelenkorában az erózió következtében alakult ki az erısen felszabdalt dombos táj. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A vidék rendkívül gazdag forrásokban és bıviző patakokban. Természetes állóvizei apró erdei tavacskák. Mesterséges tavak is létesültek melyek amellett hogy az élıvilág számára szaporodó- és táplálkozó helyet biztosítanak, a szabadidı változatosabb eltöltését, az ide látogatók üdülését, pihenését is szolgálják. Legnagyobb folyóvize a Rába és a Pinka. A Rába Csákánydoroszló szakaszán az İrségi Nemzeti Park részévé vált. Ez a szakasza az ország egyik legérintetlenebb vízfolyása, kiemelkedı jelentıségő zöld folyosó. A Rába és a Csörnöc jelentıs árvizet okoz szinte minden évben. Emberéletet és lakóházakat általában nem veszélyeztet, azonban az ártéri mezıgazdaságban okoz kárt, többször a közutat is elönti a víz (Molnaszecsıd- Döröske, Csákánydoroszló-Ivánc). A Rába völgye erısen aszimmetrikus keresztmetszető, kelet felé szélesedı, Csákánydoroszlótól kezdve észak felé széles síksággá tágul. Dél felé viszont meredeken dombsorral vált át a Hegyhátba. Nagyüzemi mezıgazdasági mővelésre a Rába széles völgye és a tıle északra fekvı síkvidék a legalkalmasabb (Körmend- Egyházasrádóc).
9
5. sz. térkép. Vízrajz, erdısültség.
Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács
A térségben a vezetékes ivóvízellátás minden településen biztosított. A szolgáltatást a Vasivíz RT. végzi. A szennyvízcsatorna hálózat Körmenden, Csákánydoroszlón, Nádasdon és Egyházasrádócon biztosított, a többi településen nem. A döröskei víztározó tó a statisztikai kistérség egyetlen mesterséges tava, ezen kívül néhány kisebb bányató és horgásztó található. A térségben több lefolytott termálkút van, mőködı azonban egy sem található.
10
1.4 Gazdaságföldrajzi leírás A térség gazdaságának szempontjából mindig is meghatározó volt a földrajzi elhelyezkedése. A múlt század végén a Graz- Szentgotthárd- Körmend- Szombathely- Bécs vasútépítés nyomán bontakozhatott ki a ma is jellemzı ipari struktúra. A rendszerváltozás elıtti évtizedekben politikai megfontolások miatt nem fejlesztették a térséget, amely komoly infrastrukturális elmaradásokhoz vezetett. A rendszerváltozás után, a feltámadó hagyományos közlekedési és gazdasági kapcsolatrendszer segítségével megindult a fejlıdés, de máig is alapvetı kapacitáshiányok és korszerőtlen infrastrukturális feltételek között zajlanak ezek a folyamatok. A térséget középen kelet- nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté. A folyó völgyében halad a 8-as számú fıútvonal és a vasútvonal is, amelyek meghatározzák a fı gazdasági tengelyt. Nyugaton Rábafüzesnél az ország egyik legnagyobb forgalmú határátkelıjén (mintegy 1,5 millió utas és 60000 tehergépjármő évente) keresztül kapcsolat nyílik a Graz- MariborLjubjana és a Graz- Klagenfurt- Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra. A 8-as fıútvonal mára oly mértékben túlterhelt, hogy középtávon elengedhetetlennek látszik az út négysávosítása és elkerülı szakaszok építése. A vasútvonal villamosításának tervei jelenleg készülnek, feltétlenül szükséges, hogy a Budapest-Szombathely szakasz villamosítását kövesse a Szombathely-Körmend-Szentgotthárd szakasz villamosítása. Körmend a térség gazdasági központja, ahol az intézményi, szolgáltatási háttér mellett a faipar, a bútoripar és a gyógyszergyártás a jellemzı tevékenységi területek. A közelmúltig a cipıgyártás és a konfekcióipar is jelentıs volt, ezen az ágazatok termelése azonban hirtelen és drámai gyorsasággal összeomlott a kistérségben. Körmendrıl haladva a 8-as úton Budapest felé nyílik kapcsolat. A város határában metszi a 8ast, a 86-os számú fıút, amely a térség észak-déli irányú közlekedési tengelye. Megteremti a kapcsolatot a régió nagyvárosaival, Szombathellyel és Gyırrel észak felé, míg Zalaegerszeggel déli irányba. A
már
említett
Szentgotthárd-Körmend-Szombathely-Budapest
vasútvonal
mellett,
Körmendnek Zalalövı felé is van csatlakozása. A Körmend-Zalalövı vasútvonal szerepe megfelelı korszerősítés után - a szlovén-magyar vasúthoz való kapcsolódás révén értékelıdhet fel.
11
A
térség
ásványkincsekben
szegény
terület.
Közvetlenül
felhasználható
ásványi
nyersanyagként a folyami kavics és az agyag jelenik meg. A nyersanyagok közül a fa érdemel említést. A térségben több elsıdleges fafeldolgozást végzı vállalkozás mőködik.
1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer Körmend térsége a városból és további 24 településbıl áll. Körmend város megfelelı térségi funkciókkal és a kistérség egészére, valamint a szomszédos ıriszentpéteri és szentgotthárdi kistérségekre is kiterjedı intézményrendszerrel rendelkezik. A kistérség falvai nem szeres jellegőek, szerkezetük a városok kicsinyített mására emlékeztet.A falvak egyike sem éri el a 2000 fıt, és közülük 20, az ötszáz fı alatti aprófalu. A jegyzıségek szerinti besorolásban önálló jegyzıséggel bír:
•
Körmend
•
Magyarszecsıd
•
Molnaszecsıd
•
Egyházashollós
•
Csákánydoroszló
A kisebb települések körjegyzıségeket hoztak létre, ezek: •
Rádóckölked, Harasztifalu, Nagykölked
•
Egyházasrádóc, Nemesrempehollós
•
Szarvaskend, Döröske, Döbörhegy, Halastó, Nagymizdó
•
Nádasd, Daraboshegy, Halogy, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Katafa
•
Vasalja, Pinkamindszent, Kemstaródfa, Magyarnádalja
A közigazgatási ügyek ellátása a székhelytelepülésen, Körmenden történik: Bíróság, Földhivatal, Közjegyzı, Okmányiroda, egyéb hatósági ügyek intézése.
12
1.6. Infrastruktúra 1.6.1. Közlekedés A Nyugat-dunántúli régióban a belsı közlekedési kapcsolatok fejletlenek. Ez a tény negatívan hat az egész régió belsı kohéziójára. Az észak-déli irányú tengely kiépítetlen, a közúti és a vasúti közlekedés egyaránt körülményes a régión belül. A régió külsı közlekedési kapcsolatai közül északon az M1-es autópálya és a Budapest-GyırBécs vasútvonal jelent megfelelı kelet-nyugati irányú közlekedési lehetıséget. Délen a tervezett szlovén autópálya elkészülte után jelentısen javulnak a jelenleg nem kielégítı viszonyok. Vas megye a régió közepén helyezkedik el, ezért az említett mőködı és tervezett beruházások csak közvetetten vagy részlegesen érintik. A megye belsı úthálózata sőrő, de ez elsısorban a meglévı településszerkezetnek köszönhetı. Jellemzı, hogy a falvakat összekötı alacsonyabb rendő utak minısége gyenge. Vas megye számára rendkívül fontos az észak-déli kapcsolat kiépítése, és a Budapest-Szombathely vasút villamosításának folytatása Körmend felé. Ausztria felıl rövidesen fejlesztik azokat az útvonalakat, amelyek összekötik a megyét a nyugati autópálya rendszerrel, azonban a magyar hálózatokhoz való csatlakozás jelenleg nem megfelelı. A Körmendi Kistérség közlekedési viszonyai a megyében tapasztaltakhoz hasonló képet mutatnak. A közúti közlekedés fı iránya a 8. számú fıút mentén kelet-nyugati, a 86-os számú útvonal mentén pedig észak-déli. Rábafüzes az ország egyik legnagyobb nyugati kapuja évente mintegy másfélmillió utassal és közel hatvanezer tehergépjármővel. A fıút jelenleg túlterhelt, minısége az intenzív használat miatt évrıl-évre romlik. Az út a kistérség, a megye, a régió és az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelye Ausztrián át Észak-Olaszország felé. A kistérség belsı közlekedési kapcsolatai kielégítıek, a két fıútvonal segítségével a környezı városok gyorsan elérhetık. A vasúti infrastruktúra elavult, feltétlenül szükséges a Szentgotthárd-Körmend-Szombathely szakasz villamosítására.
13
1.6..2. Ingatlanok, lakáshelyzet A kistérségben 2000. elején 8802 lakás volt. A 100 lakásra jutó lakos 253 fı, ez valamivel kisebb érték mint a megyei (258) illetve az ezzel azonos regionális átlag. Amennyiben a lakások közmőellátottságát hasonlítjuk össze, úgy ez a különbség jelentısen kedvezıtlenebb képet mutat a kistérségi lakáshelyzetrıl. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a különbözı térségi átlagoknak megfelelı, a csatornázottság helyzete rossz, a vezetékes gázhálózatba bekötött lakások aránya nagyon kevés. Az épített lakások 1000 lakosra vetített száma a megyei átlagnak háromnegyed része. Az elmúlt 10 évben arányait tekintve több lakás épült a kistérségben, mint a megyében.
Lakáshelyzet, 2000.
Térség
Lakás 100 lakásra állomány jutó lakos az év elején
Körmendi Kistérség
Az épített lakások 1000 lakosra
száma
1990-2000 között épült lakások a 2000. évi lakásállomány százalékában
8802
253
37
1,7
8,8
Vas megye
103105
258
606
2,3
7,4
Nyd. Régió
382000
258
2643
2,7
4061000
247
21583
2,2
Magyarország Forrás: KSH.
14
Lakásállomány a körmendi kistérségben, 200-2002
Lakásállomány
Gázzal főtött lakások száma 2000
2001
Lakásállomány az év végén
2002
2000
2001
2002
123
153
188
554
571
Daraboshegy
0
0
11
69
61
Döbörhegy
0
0
24
119
115
Döröske
0
0
16
81
61
Egyházashollós
62
68
71
252
253
Egyházasrádóc
150
180
198
502
500
Halastó
0
0
6
82
73
Halogy
0
0
17
150
144
46
44
44
82
81
Hegyháthodász
0
0
12
120
96
Hegyhátsál
0
0
14
90
82
Katafa
0
0
29
144
155
Kemestaródfa
0
0
18
120
2218
2298
2338
4720
Magyarnádalja
41
42
43
76
78
78
Magyarszecsıd
62
68
71
183
189
190
Molnaszecsıd
52
56
62
157
156
158
Nádasd
0
0
126
516
517
522
Nagykölked
8
10
11
67
69
69
Nagymizdó
0
0
20
87
80
80
17
20
27
143
152
152
0
0
3
102
106
107
Rádóckölked
26
29
30
127
124
124
Szarvaskend
0
0
17
129
122
122
61
51
72
130
142
142
2866
3019
3468
8802
Csákánydoroszló
Harasztifalu
Körmend
Nemesrempehollós Pinkamindszent
Vasalja Kistérség
115
115 4785
8836
Vas megye (ezer)
103
103
104
Ny-Dunántúl (ezer)
382
386
390
Magyarország (ezer)
4061
4077
4104
Forrás: KSH.
15
Épített és megszőnt lakások a körmendi kistérségben, 2000- 2002
Lakásállomány
Épített lakások száma 2000
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
1 1 4 1 3 19 1 2 3 0 1 36 606 2643 21583
2001 7 0 0 1 3 0 0 0 0 0 1 6 0 18 0 1 1 3 0 0 1 0 0 1 1 44 772 3768 28054
2002 5 0 0 0 1 1 0 0 0 2 0 1 0 14 0 1 3 5 0 0 0 1 0 0 0 34 1032 4863 31511
Megszőnt lakás 2000 7 1 8 102 419 6053
2001
2002
1 1* 92 426 6572
1 3 1 5 94 536 4902
*részleges adat Forrás: KSH.
16
Épített és megszőnt lakások a körmendi kistérségben, 2000- 2002
Lakásállomány
Épített lakások száma 2000
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
1 1 4 1 3 19 1 2 3 0 1 36 606 2643 21583
2001 7 0 0 1 3 0 0 0 0 0 1 6 0 18 0 1 1 3 0 0 1 0 0 1 1 44 772 3768 28054
2002 5 0 0 0 1 1 0 0 0 2 0 1 0 14 0 1 3 5 0 0 0 1 0 0 0 34 1032 4863 31511
Megszőnt lakás 2000 7 1 8 102 419 6053
2001
2002
1 1* 92 426 6572
1 3 1 5 94 536 4902
*részleges adat Forrás: KSH.
17
1.6.3. Közmővek A lakások közmőellátottságát vizsgálva kitőnik, hogy a kistérség minden közmővesítettségi mutatója, ha csak kevéssel is, de a megye és a régió átlaga alatt található. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 43,9%. A vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 32,5%. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 94,5%. Az 1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza csak nem eléri a megyei átlagot. Jelentısebben csak a vezetékes gázt használó háztartások aránya marad el kistérségi szinten a megyei átlagtól, azonban a Körmenden a közeljövıben meginduló biomassza főtımő – amely egyébként korszerőbbnek is számít a gáztüzelésnél – jelentıs változást jelent e téren. A megyei értékekhez közeli mutatók azt jelzik, hogy a kistérség közmő ellátottsága megfelelı, kielégítı. A puszta számok azonban csalókák, mert a közmő ellátottság eloszlása nem egyenletes. A város, Körmend közmőhálózata jól kiépített, ugyanakkor a kistérség települései közül 20-nak nincs szennyvízcsatorna-hálózata. Rendezési tervvel hét település rendelkezik. Közmőellátás (víz- és szennyvíz hálózat) 2000.
Térség Körmendi Kistérség Vas megye Nyugat-dunántúli régió Magyarország
Közüzemi 1 km közüzemi 1 lakosra Közüzemi szennyvízcsatorna vízhálózatra jutó jutó évi vízhálózatba hálózatba közüzemi vízfogyasztás, szennyvízcsatorna, (m3) bekapcsolt lakás, (%) (m) 94,5 43,9 373 30 95,6 53,7 389 32 96,4 56,6 92,4 51,1
Forrás: KSH.
Közmőellátás (vezetékes gáz, villamos energia) 2000.
Térség
Vezetékes gázt Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás fogyasztó háztartások a villamos lakásállomány vezetékes gáz, energia, m3 %-ában kWh
Körmendi Kistérség
32,5
1183,6
2651,7
Vas megye
57,7
1176,9
2270,1
Forrás: KSH.
18
A kistérség kommunális ellátottságában a közmőcsatorna hálózatba kapcsolt lakások esetében 3879-rıl 4219-re nıtt a szám 2000-2002 között. Azonban ez csak a térség 6 települését érinti, 19 település nincs csatlakoztatva a közmőcsatorna hálózatra! Összességében elmondható, hogy a térségi lakások kevesebb mint fele
van a csatornahálózathoz kapcsolva. A közüzemi
vízhálózatba kapcsolt lakások száma szintén nıtt a vizsgált idıszak alatt 8345-rıl, 8466-ra. Elmondható, hogy a vízhálózat valamennyi településen kiépített. A térségben használt víz mennyisége és az elvezetett szennyvíz mennyisége közel azonos szinten mozgott 2000-2002között.
19
A körmendi kistérség településeinek kommunális ellátottsága
Kommunális ellátás Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházarádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
Közüzemi ivóvízvezetékKözcsatorna hálózatba hálózatba bekapcsolt lakások Háztartásoknak szolgáltatott bekapcsolt lakások száma víz mennyisége száma 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 100 116 222 485 489 491 42 45 45 0 0 0 60 64 64 2 3 2 0 0 0 108 108 108 4 5 5 0 0 0 76 77 77 4 6 6 0 0 0 228 231 235 12 14 16 337 339 376 465 467 472 26 30 32 0 0 0 70 70 70 3 3 3 0 0 0 147 148 149 8 8 8 0 0 0 80 80 82 4 4 4 0 0 0 106 107 108 3 4 4 0 0 0 76 76 76 5 5 5 88 88 106 147 153 153 11 11 12 0 0 0 110 111 111 4 5 6 2998 3052 3089 4538 4569 4608 436 382 429 0 0 0 74 74 70 6 5 6 0 0 0 162 163 165 10 11 11 0 0 0 149 144 147 10 11 12 356 415 426 501 501 505 34 36 37 0 0 0 62 63 63 3 3 2 0 0 0 85 85 85 4 4 4 0 0 0 139 140 141 6 6 6 0 0 0 102 102 103 3 4 4 0 0 0 120 120 125 6 6 7 0 0 0 129 129 129 7 8 7 0 0 0 126 128 129 9 9 9 3879 4010 4219 8345 8399 8466 662 628 682 55625 56761 57918 99067 99643 100281 216238 227549 237680 368139 366855 371710 2078762 2181239 2299383 3751770 3787024 3814868
Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2000 2001 2002 9 12 17 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 23 25 26 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 10 9 0 0 0 286 239 286 0 0 0 0 0 0 0 0 0 25 48 37 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 349 334 375
Forrás: KSH
20
1.6.4. Mezıgazdasági infrastruktúra A mezıgazdasági utak többsége az önkormányzatok kezébe került, ezek fenntartása komoly terhet jelent, felújításuk üteme elmarad a megkívánttól. A térségben komolyabb raktározó és hőtıkapacitást jelentı infrastukturális fejlesztés nem valósult meg. A mezıgazdasági vállalkozások gépállománya elavult, néhány külföldi tulajdonú vállalkozás rendelkezik korszerő gépekkel.
21
1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok A lakónépesség a 2000. év végi adatok szerint 22.238 fı, ami egy nagyon csekély növekedést (0,2%) jelent az 1990. évi állapothoz képest. Ez a megyei, a regionális és az országos átlagnál is egyértelmően jobb érték, hiszen valamennyi mutató 3% körüli csökkenést mutat. Terület, népesség, vándorlási különbözet 2000.
Terület Lakónépesség Település
km2
az év elején
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
(fı)
26,61
1821
20
28
18
4,59
104
0
0
-1
11,75
201
2
7
1
4,40
110
2
7
0
Egyházashollós
19,04
582
2
10
10
Egyházasrádóc
24,79
1350
16
16
4
Halastó
5,65
158
0
5
-6
Halogy
7,05
333
1
5
-7
Harasztifalu
7,89
158
2
3
2
Hegyháthodász
8,08
174
1
2
-5
Hegyhátsál
4,58
168
8
6
-5
Katafa
4,81
369
4
4
12
Kemestaródfa
6,35
234
2
3
-1
52,79
12405
117
104
-10
Magyarnádalja
3,85
190
6
3
-5
Magyarszecsıd
11,26
510
5
5
6
Molnaszecsıd
11,69
418
6
8
-9
Nádasd
35,6
1294
10
19
8
Nagykölked
9,78
136
3
2
8
Nagymizdó
6,76
154
1
4
-4
Nemesrempehollós
12,05
297
1
5
5
Pinkamindszent
11,01
182
3
5
-2
Rádóckölked
18,95
301
4
6
-9
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske
Körmend
22
Szarvaskend
10,34
257
3
4
3
Vasalja
11,24
332
2
3
6
330,91
22238
221
264
19
Körmendi kistérség Forrás: KSH
Az országos tendenciához képest jobb kistérségi mutató ellenére jól látható, hogy a 2000. évben a természetes fogyást (az élve születések és a halálozások különbsége) a pozitív vándorlási különbözet nem képes ellensúlyozni. A 25 településbıl csak négy (Hegyhátsál, Körmend, Magyarnádalja és Nagykölked) esetén elızi meg az élve születések száma a halálozási adatokat. A vándorlási különbözet tizenkét településen negatív elıjelő, egynél nem változott és tizenkét településen hoz többletet. Szerencsére az ellenkezı irányú folyamatok kiegyenlítettsége ellenére a vándorlási különbözet egyenlege pozitív. Népesség, népmozgalom 2000.
Térség
Körmendi Kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország
Lakónépesség az év a 120 fı/km2-nél elején nagyobb települések népsőrősé változása városok népsőrőségő átlagos 1990 év népessége népessége g (fı/km2) településeken fı végéhez lakók aránya (%) 22238 0 12405 890 67 55,8 266411 -3,3 149673 1233 80 57,4 984151 -3,4 88 10043224 -3 108
Forrás: KSH
A népsőrőség a megyei és az országos átlag alatti, ha Körmendet nem vesszük figyelembe, akkor 35 fı/km2-re csökken, ami a felét sem éri el a megyei értéknek. A települések átlagos népessége a megyei adat háromnegyed részét teszi ki, amely azzal magyarázható, hogy a kistérségnek egyetlen városa van, ahol egyébként a kistérség népességének több mint a fele él.
23
Élve születés, halálozás, vándorlási különbözet, 2000.
Térség
vándorlási Vándorlási különbözet évi Halálozás különbözet átlaga 19902000 1000 lakosra
Élve születés
A 60 évesnél idısebb népesség aránya az állandó népességbıl (%)
Körmendi Kistérség
9,9
11,9
0,9
0,7
19,2
Vas megye
8,5
13,8
1,4
0,4
20
Nyugat-Dunántúl
8,6
13,1
1,5
Magyarország
9,7
13,5 -
-
Forrás: KSH
Az élve születések 1000 lakosra viszonyított aránya nemcsak a megyei, hanem még az országos értéket is meghaladja. A halálozások esetén viszont ugyanez az érték alatta marad a megyei, a régiós és az országos mutatónak. A 60 évesnél idısebb népesség aránya szintén kisebb a megyei átlagnál. Mindez egyértelmően kedvezı demográfiai folyamatokat jelez elıre. Az 1000 lakosra vetített vándorlási különbözet a 2000. évben nem éri el a regionális értékeket, azonban 10 éves idıtávot nézve az átlag közel kétszerese a megyei értéknek. Kedvezı marad a kép az öregedési indexet vizsgálva is. Bár meg kell jegyezni, hogy elıfordul a kiugróan magas, 500%-os érték is Daraboshegy esetében, igaz a település kicsiny mérete, lélekszáma miatt ez az átlagot kevéssé befolyásolja. Egy-egy települést találunk a 200 és 300% feletti kategóriában (Döröske, 213%; ill. Nagymizdó, 314%), 8 telepükés öregedési indexe 150 és 200% közötti, a többi érték 100% körül szóródik. A legkisebb, legkedvezıbb értéket Körmendnél találjuk (69%), ami a település nagysága miatt sokat nyom a latba. Az országos és a megyei érték közé „ékelıdı” kistérségi arányszám azt mutatja, hogy 100 14 éven aluli lakosra 87 65 éven felüli idıskorú jut. Öregedési index, összehasonlító adatok 2000. Megnevezés
Körmendi
Vas megye
Magyarország
96,7 %
96,8%
Kistérség Lakónépesség 2000/1990 %-ban 100,2% Népsőrőség (fı/km2)
67
80
108
1000 férfira jutó nı*
1038
1073
1096
Öregedési index*
87
91,6
85,5
*: a Körmendi Kistérségnél 2001-es adattal számolva Forrás: Vas Megyei Munkaügyi Központ
24
A 2001 évi népszámlálás adatai szerint a körmendi kistérség lakónépessége 22535 fı, ami növelkedést mutat a 2000 évhez képest. A természetes szaporodás Körmenden, Nagykölkeden és Magyarszecsıdön pozitív, míg a kistérségben összeségében -681 fı 1990-2001 között. 2001. évi népszámlálás adatai
Népszámlálás Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházarádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Körmendi kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
Állandó A A A Természetes népesség lakónépesség lakónépesség lakónépesség szaporodás száma száma száma férfi száma nı ill. fogyás 2001 2001 2001 2001 1990-2001 1802 1755 881 874 -177 111 108 53 55 -17 205 204 102 102 -26 114 113 51 62 -24 585 286 299 -63 585 1387 1363 671 692 -20 136 70 66 -16 139 300 150 150 -41 319 183 182 87 95 -27 180 87 93 -42 189 180 175 87 88 -20 384 378 185 193 -32 240 235 120 115 -25 12802 6234 6568 132 12646 192 190 98 92 -11 490 483 253 230 5 401 204 197 -26 409 1378 1344 637 707 -67 146 70 76 3 151 149 146 75 71 -29 301 293 141 152 -51 161 159 71 88 -22 281 280 140 140 -15 259 252 127 125 -43 340 325 161 164 -27 22595 22535 11041 11494 -681 268591 1002959 10174853
Forrás:KSH
25
A születések száma csökkenı tendenciájú 2000-2002 között, és a folyamatosan pozitív bevándorlási egyenleg is negatívvá válik 2002-ben. Ez egyértelmő negatív jelzés.
26
Népmozgalom a körmendi kistérségben 2000-2002 között NÉPMOZGALOM
Élveszületések száma
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházarádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Körmendi kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
2000 20 0 2 2 2 16 0 1 2 1 8 4 2 117 6 5 6 10 3 1 1 3 4 3 2 221 2248 8492 97597
2001 16 1 0 1 5 12 1 2 2 1 0 6 2 130 2 6 1 5 1 1 2 0 3 6 0 206 2305 8719 97047
Halálozások száma
2002 2000 2001 2002 21 28 20 24 2 0 2 4 0 7 6 3 0 7 2 0 5 10 8 11 9 16 16 22 0 5 2 4 3 5 3 3 1 3 0 5 1 2 3 6 3 6 3 4 5 4 7 4 3 3 2 4 106 104 109 108 1 3 3 0 1 5 7 6 5 8 3 9 12 19 15 10 2 2 5 1 0 4 3 4 2 5 3 5 2 5 2 2 4 6 3 3 2 4 6 3 3 3 3 7 193 264 236 252 2325 3663 3514 3562 8657 12862 12422 12705 96804 135601 132183 132833
Belföldi vándorlási különbözet (+,-) 2000 18 -1 -1 0 10 4 -6 -7 3 -5 -5 21 -1 -10 -5 6 -9 8 8 -4 5 -2 -9 3 6 27 383 1 432 0
2001 7 -1 -4 -1 -6 -1 -4 -17 7 6 0 13 -1 -27 8 0 5 -1 2 -2 4 -7 8 3 8 33 378 1 659 0
2002 -24 3 4 -4 14 3 0 -3 -4 6 2 4 6 -93 -1 -4 10 4 3 -3 10 -4 -9 -2 13 -21 -119 1 651 0
Elvándorlások száma Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes (állandó és ideiglenes vándorlások száma) vándorlások) 2000 2001 2002 2000 2001 2002 54 65 69 72 72 93 2 5 3 1 4 6 6 9 12 7 5 16 10 5 10 10 4 6 16 27 9 26 21 23 38 33 49 42 32 52 7 4 1 1 0 1 14 7 17 7 24 14 4 3 9 6 10 5 8 5 5 3 11 11 9 4 6 4 4 8 11 13 15 23 26 19 5 3 1 4 2 7 376 407 443 366 380 350 9 7 10 4 15 9 7 10 16 13 10 12 22 7 12 13 12 22 42 54 56 50 53 60 5 4 4 13 6 7 11 3 4 7 1 1 19 11 9 24 15 19 8 16 10 6 9 6 25 14 35 16 22 26 8 3 9 11 6 7 16 13 9 22 21 22 732 732 823 751 765 802
Forrás: KSH
27
1.8. Agrárstruktúra A térség mezıgazdasági szempontból nem homogén, a Rábától északra fekvı területek kedvezıbb adottságúak, mint a Rábától délre. Ez a földek aranykorona értékében is kifejezıdik. A kistérség Rábától északra fekvı részén a mezıgazdasági területek 15 AK érték fölöttiek. A folyó melletti elsısorban attól délre esı - 2-3 km széles sáv árvízveszélyes terület, amit az évente egy vagy több alkalommal - különbözı mértékben - el is önt.
Ezért e terület mezıgazdasági termelı
tevékenységre csak korlátozottan alkalmas. A termıterület nagyobb része magántulajdonban van, kisebb része állami, illetve elhanyagolható rész van önkormányzati tulajdonban. A térség mezıgazdasági területének használói: •
magán gazdálkodók /zömében kisgazdaságok/
•
gazdasági társaságok /BT, KFT, RT/
•
szövetkezetek
1.9. Mezıgazdasági termelés és értékesítés A térség mezıgazdasági területének zöme szántóterület. Így a mezıgazdasági tevékenységen belül meghatározó a szántóföldi növénytermelés. Legfontosabb növények a gabonafélék (kalászosok és kukorica).
Ezen kívül termelnek fehérjenövényeket és olajos magvú növényeket. Korábban
termeltek cukorrépát, de ennek a termelése a Sárvári Cukorgyár bezárásának következtében 1998ban megszőnt. A legnagyobb területen termesztett növények a búza és a kukorica. A gabonafélék együttes termıterülete az összes használt szántóterület 75 %-a. Az ipari növények csoportjában jelentıs a napraforgó és a repce. Az utóbbi években nagy mértékben megnıtt az olajtök területe. A megtermett búzának általában csak 25-30 %-a éri el az étkezési minıséget, a megtermelt gabona zöme takarmány lesz.
28
A növénytermesztés mellett jelentıs az állattartás is. A legfontosabb állatfajok a szarvasmarha és a sertés. A szarvasmarhatartásban elsıdleges a tejtermelés. A tejelı tehenek száma mint egy 2 600 db. A térségben 6 nagyüzemi tehenészet van. Ezekben a tehénlétszám 200 és 600 között változik. A 6 tehenészetben összesen 2 000 db tehenet tartanak és évente 9,9 millió liter tejet fejnek . A nagyüzemeken kívül magángazdálkodók (egyéni vállalkozók, ıstermelık) foglalkoznak tehéntartással. A tehéntartó gazdák száma kb. 240 és az általuk tartott tehénlétszám 600 db. A megtermelt tej mintegy 2,2 millió liter évente. A térség összes tejtermelése 12,1 millió liter. A megtermelt tej nagy része (kb. 11,8 millió liter) feldolgozó üzemek részére kerül értékesítésre. Kisebb része a kistermelık saját háztartásaiban kerül felhasználásra. A tejelı tehenek kb. fele tejhasznú (holstein fríz), a mások fele kettıs hasznú (magyar tarka). A tejelı tehenek mellett kisebb számban tartanak húshasznú teheneket is. Két nagyüzem foglalkozik hús marhatartással. A tartási céltól függetlenül tehenenként évente 1 szaporulat számítható. Ezek ivar szerinti megoszlása 50-50 %-os. A nıivarú egyedek egy része tenyészállat lesz, a többi és a hímivarú borjak értékesítésre, hízlalásra kerülnek. Nagy súlyra (600-700 kg-os testsúly) hízlalással csak kevesen foglalkoznak. A borjúkorban (2 hónapos, 100-120 kg testsúlyú) illetve a 7-9 hónapos korban (250-300 kg testsúly) történı érékesítés a jellemzı. A szarvasmarha mellett a másik fontos állatfaj a sertés. Az ágazat által kibocsátott termék a vágósertés. Folyik ugyan tenyésztıi munka is, de ennek célja a hízó alapanyag elıállítása. Az egyes gazdaságokban született malacok száma azonban kevesebb, mint a meghízlalt sertések száma. A pótlás külsı tenyészetekbıl, vásárlással történik. A térségben 2 nagyüzem foglalkozik sertés tartással. Az általuk kibocsátott vágósertések száma 4 200 db évente. Az elmúlt évek során mintegy 60-70 magángazdálkodó
foglalkozott eladási céllal sertéshízlalással. Az általuk kibocsátott
vágósertések száma 4 000 db volt évente. 1999-ben az igen kedvezıtlen értékesítési lehetıségek és a növekvı finanszírozási gondok miatt jelentısen (várhatóan a felére) csökkent a szektor vágósertés kibocsátása. Baromfitartással a térségben 1 gazdasági társaság és körülbelül 20 magánszemély foglalkozik. A gazdálkodók többsége vágóbaromfi (húscsirke, pulyka) elıállítással foglalkozik.
29
1.10. Erdısültség, erdıgazdálkodás A Körmendi kistérség nem tartozik az ország legerdısültebb területei közé, de azért számottevı erdınagysággal rendelkezik (29%). A legnagyobb erdıtömbök a kistérségben: -
Szentkirályi erdı (Vasalja)
-
Tilalmas (Körmend-Egyházasrádóc)
-
Nádasdi erdı
-
Hollósi erdı
A kistérség községeinek erdısültségét és védett természeti területeinek arányát községenként mutatja a következı táblázat. Erdısültség 1999. Település Csákánydoroszló
Közig. terület (ha)
Erdı (ha)
Erdısültség (%)
Orsz. védett természeti terület aránya (%)
2661
851
32
0
459
256
56
94
1175
408
35
0
440
136
31
0
Egyházashollós
1904
422
22
0
Egyházasrádóc
2479
359
14
0
Halastó
565
116
21
0
Halogy
705
180
26
50
Harasztifalu
789
159
20
0
Hegyháthodász
808
299
37
0
Hegyhátsál
458
72
16
0
Katafa
481
118
25
0
Kemestaródfa
635
230
36
0
5279
826
16
0
Magyarnádalja
384
99
26
0
Magyarszecsıd
1126
277
25
0
Molnaszecsıd
1168
169
14
0
Nádasd
3560
1904
53
26
978
203
21
0
Daraboshegy Döbörhegy Döröske
Körmend
Nagykölked
30
675
Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja ÖSSZES / ÁTLAG Forrás: İrségi Nemzeti park
162
24
0
1100 1895 1034 1124
111 316 499 290 329
9 29 26 28 29
0 0 0 0 0
33961
9734
29
8
1205
A klimatikus- és a talajviszonyok miatt a kistérség jelentıs részén a természetes vegetáció erdı. A potenciális erdıterületet a két évezrede itt lakó ember csökkentette: lakott területek és mezıgazdasági mőveléső részek alakultak ki. A jobb adottságú öntés- és erdıtalajokon mezıgazdasági mővelést folytatnak. A nagy erdıtömbök fıleg a mezıgazdaságilag nem hasznosítható
domborzati-
és
talajviszonyokkal
rendelkezı
területeken
maradtak
meg.
Természetesen jelentıs a szerepe az elmúlt évtizedek erdıtelepítéseinek is. A spontán beerdısödési folyamatban a pionír jellegő erdeifenyı a legerısebb, szerepet játszik a nyír, vizes területeken a mézgás éger és a főzfajok. Az állami erdık kezelıje a Szombathelyi Erdészeti Részvénytársaság. A magánerdıket egyéni gazdálkodók és erdıbirtokossági társulatok kezelik. Jelentıs területen még nem alakult erdıgazdálkodó szervezet. Ennek oka, hogy egy-egy osztatlan közös tulajdonú erdıterületnek sok, akár 100-nál is több tulajdonosa van, melyek nagy része távol lakik. (Az értékes erdık privatizációjakor igen nagy volt az érdeklıdés a térségen kívüliek részérıl is.) Emiatt sok a tisztázatlan erdıgazdálkodási tevékenység, a számtalan kis erdıgazdálkodó a hatóságok (ÁESZ, természetvédelem) számára szinte áttekinthetetlen. A nyugati rész klímaregionálisan a gyertyános- tölgyesek és a bükkösök övében fekszik. Keleten a klíma melegedésével és szárazodásával a cseres-tölgyesek válnak uralkodóvá. Természetes erdıtársulásai a nyugat-dunántúli bükkös, kisebb területen az acidofil bükkös, gyertyánoskocsánytalan tölgyes, cseres- kocsányostölgyes, ritkábban az acidofil gyertyános- tölgyes és a gyertyános-kocsányos tölgyes. A szárazabb, kavicsos illetve a pszeudoglejes talajokon a fenyıelegyes tölgyesek (lombelegyes erdeifenyvesnek is hívják) állnak. Ma az utóbbi és a mesterségesen létesített erdeifenyvesek foglalják a legnagyobb területet. A patakok mentén égerligeteket találunk, a Rába árterében puhafás ligeterdık a jellemzık, kevés keményfás ligeterdı is van. A hatvanas évektıl az erdeifenyı arányának növelése volt az uralkodó szemlélet, nemcsak felújításokban, de erdıtelepítésben is. Ugyanakkor a lucfenyıt is erıteljesen ültették.
31
A nem ıshonos fafajok közül kisebb területeken oregoni hamisciprust és vöröstölgyet találunk. Az árterületeken a puhafás ligeterdıket részben nemesnyárasokká alakították. A keleti részen a szárazabb klímájú területeken az akác is feltőnik. Az új természetvédelmi törvény a védett területen nem engedi meg a nem ıshonos fafajokkal történı erdısítést (még az erdıtelepítést sem!). Ma - a szakmailag meghatározó államerdészetben - az új erdı- és természetvédelmi törvénynek megfelelıen elsısorban ıshonos lombos fafajokkal történik az erdıfelújítás, a vegyszeres módszereket is a minimálisra igyekszenek csökkenteni. Az erdei – és a lucfenyı erdısítése azért volt annyira elterjedt a korábbi idıszakban, mert könnyő volt a csemetét nevelni és vegyszeres technológiával biztonságosan és gyorsan be lehetett fejezni az erdısítést. A magán erdıgazdálkodókat nehéz összefoglalóan értékelni, több okból is. Elıször is korábban említettük, hogy még nem minden erdıterületre alakították meg a szervezetet. Másrészt a sok gazdálkodó több erdıfelügyelıhöz tartozik és több erdıgazdasági kistájhoz. Az üzemtervezés és az adatok összesítése, hozamszabályozás is kistájanként történik. (Pl. 1998-ban a „Felsı-İrség” erdıgazdasági táj üzemtervezése folyt.) Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a magánerdıkben inkább a kis volumenő egészségügyi termelések, gyérítések a jellemzık. A tarvágások is kis kiterjedésőek, vagy a véghasználat módja szálalás. A felújítások színvonala igen változó. Összefogottabb értékelés adható az államerdészetrıl. Az állami erdıket a Szombathelyi Erdészeti RT. Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári Igazgatóságai kezelik. A múltat elemezve a következıket érdemes kiemelni. A hatvanas években a fent leírt fenyvesítés volt a jellemzı. Ekkor kiterjedten alkalmazták a nagy területő tarvágások utáni erdeifenyı magvetést (eleinte kézi ápolással, késıbb Velpar gyomirtószer felhasználásával). Sok szántót és rétet is erdeifenyıvel telepítettek be (ültetvényszerő erdık). A patakmenti hővös, nedves völgyek jelentıs részét lucfenyıvel újították fel. A kiöregedett karácsonyfatelepek is növelték a luc arányát. Sok nem termıhelyének megfelelı fafajú erdı keletkezett ekkor, bár gazdasági szempontból elınyökkel kecsegtetett, késıbb erdıvédelmi problémák jelentkeztek (kilencvenes évek elsı fele: tömeges lucpusztulás). A nyolcvanas években a felduzzadt nagyvad (fıleg a szarvas) egyre nagyobb mértékő erdei vadkárt is okozott. A kilencvenes évekre a létszámot erıteljesen csökkentették, de a lombos fafajú erdısítéseket (tölgy makkvetés, ültetés) csak kerítés mögött sikerül felhozni.
32
Az İrségi Tájvédelmi Körzet 1978-ban jött létre. Ettıl kezdve az új, 1997-tıl életbelépı természetvédelmi törvényig csak a fokozottan védett erdıkre korlátozódott a természetvédelmi hatóság jogköre. A nyolcvanas évek végére a korábbi iparszerő erdıgazdálkodás a társadalmi nyomás, az egyre erısödı természetvédelmi törekvések és az erdésztársadalom belsı irányváltozása folytán a többcélú és természetközeli gazdálkodás felé mozdult el. Ez a folyamat az új erdı- és természetvédelmi törvény megszületésével már visszafordíthatatlanná vált. A védett területen az új szabályok szerint a felújulásra képes erdıben természetes felújítási módszereket kell alkalmazni, a mesterséges felújítás kizárólag ıshonos fafajokkal történhet és a tarvágások nem lehetnek 3 ha- nál nagyobbak. A vegyszerek felhasználását természetvédelmi hatósági engedélyhez köti és erısen korlátozza. Az erdımővelés egyre nagyobb probléma a gazdálkodónak, mert az olcsó vegyszeres technológia nem felel meg a természetvédelmi elıírásoknak, az élı munka pedig egyre kevesebb (saját dolgozó és vállalkozó egyaránt). A szabad munkaerı ennyi munkabérért és ilyen nehéz munkakörülmények között nem vállalja ezt a munkát. A fakitermelésben saját dolgozók és vállalkozók egyaránt dolgoznak.
A részvénytársaság
fontosnak tartja a saját dolgozók további megtartását. Az Erdészeti Rt. jelenleg már nem folytat fafeldolgozási tevékenységet, 1996-ban az utolsó fagyártmány üzemet is privatizálták, azóta kizárólag alapanyag termeléssel foglalkozik. Jelentıs a Szombathelyi Erdészeti RT exportja is: a papírfát szinte teljes egészében a bükk - és a tölgy rönk mintegy 20 %-át külföldön értékesítik. Az erıgazdálkodás mellett szólni kell az erdei mellékhaszonvételekrıl is. Ezek közül a legjelentısebbek: vadgazdálkodás, karácsonyfa kitermelés, zöldgally győjtés. A vadgazdálkodást vadásztársaságok, valamint az Erdészeti Rt. végzik. Legfontosabb vadfajok a magas erdısültségő területeken a gímszarvas és vaddisznó, a zömében agrárterületeken jelentıs az ız. Az Erdészeti Rt. Szentgotthárdi Igazgatósága Csákánydoroszló mellett kb. 500 ha-on vaddisznós kertet létesített 1999-ben. Apróvadfajok közül az erdei szalonkát lehet említeni általánosságban, de a Rába mentén a vadrécefajok is jelentısek, erısen megfogyatkozott a fácán. A karácsonyfa részben a fiatal lucfenyvesek tisztításaiból kerül ki, de ma már jóval nagyobb a volumene a kifejezetten e célra létesített ültetvényeknek. Jelenleg a közönséges lucfenyı piaca gyenge, erıs túltermelés van. A ritkább és értékesebb ezüstfenyı, duglászfenyı, jegenyefenyı és a kaukázusi jegenyefenyı (Abies nordmanniana) jobban eladható, sıt exportálható. 33
A zöldgally a karácsonyfával szemben nem idıszakos, hanem állandó kereslető. Győjtése azonban a magánerdıkben sokszor illegálisan történik. Kisebb jelentıséggel bír még a tobozgyőjtés is. Részben a mag miatt, részben díszítıanyagnak szedik.
1.11. Mezı- és erdıgazdálkodási termékek feldolgozása Az elızı fejezetben ismertetetésre került a térség mezıgazdasági és erdıgazdasági termelés, az elıállított termékek és az értékesítés. A feldolgozás részben a kistérség üzemeibe kerülnek, résznem azon kívül. Ugyanakkor a feldolgozott termékek alapanyagának egy része a kistérségen kívülrıl kerül be. A jelentısebb térségi feldolgozó üzemek: Malomipar
1 db
Takarmánygyártás
1 db
Tejfeldolgozás
2db
Húsüzem
1 db
Elsıdleges faipar
4 db
A tejfeldolgozó a kistermelıktıl győjti össze a tejet és dolgozza fel. A feldolgozás utáni termékek: pasztırözött tej, túró, tejföl. A nagyüzemi tehenészetek tejét a térségen kívüli feldolgozó üzemekbe szállítják. A vágóállat nagy része szintén a térségen kívüli üzemekbe kerül. Az elsıdleges faipar üzemek levesztették korábbi jelentıségüket. Körmenden elindult egy biomassza főtımő, amely az erdıgazdasági faapríték energetikai felhasználását teszi lehetıvé a térségben. A mezıgazdaságban a rendszerváltást követıen 1994. évvégére, 1995 elejére - a kárpótlási folyamat,
a
szövetkezeti
üzletrészek
nevesítésének
idıszakában
-
a
mezıgazdasági
termelıszövetkezetek által foglalkoztatott létszám lassú csökkenésnek indult. Az ország, sıt a megyére jellemzı átalakulási folyamat - a szövetkezetbıl való kiválás - a Körmendi Kistérség néhány területét illetve néhány szövetkezetétıl eltekintve, nem indult be gyorsan, illetve nem volt olyan robbanásszerő. Ez elsısorban abból adódott, hogy itt a termelıszövetkezetek nem gazdálkodnak több ezer hektáron, a szövetkezetekben dolgozóknak, illetve a térség „elöregedıben„ lévı mezıgazdaságból élı lakosságának nem voltak vállalkozói tapasztalatai, elképzelései,
34
eszközei. Másrészt a termıföldek minısége és termıképessége biztosította a folyamatos mőködéshez szükséges kiadások fedezetét, de megfigyelhetı hogy fejlesztésre nem tudtak ezek a szövetkezetek sem fordítani. Mindezek következtében a termelıszövetkezetekben foglalkoztatottak létszáma 1995. évre 25%-kal csökkent. Az 1995 II. félévét követıen az igazi agrárreformok kidolgozásának elmaradása miatt a Körmendi Kistérség termelıszövetkezeteiben is gyorsabb ütemben folytatódtak a kedvezıtlen gazdasági és munkaerıpiaci változások, amelyek nem a vállalkozói kedv növekedésének, hanem szigorúan a gazdasági gondok áthidalására, megoldására tett lépéseknek voltak köszönhetık. A termelıszövetkezetek kapacitás kihasználtsága egy-két vállalatot kivéve folyamatosan 50-60%-k körül mozgott, a kihasználatlanság legfıbb okát a tıkehiányban látták mivel sem a termeltetık, sem a felvásárlók, sem a pénzügyi intézetek nem finanszírozták a mezıgazdaságra jellemzı zöldszezon alatti kiadásokat. Ezért a szövetkezetek csak a biztos bevételükbıl tudták egyre csökkenı mértékben finanszírozni az újabb termelési idıszakokat. Munkaerıpiaci szempontból ennek a folyamatnak az lett a következménye, hogy az 1995.évet megelızıen foglalkoztatott pl. 100 - 150 fıbıl a szövetkezetek a továbbiakban már csak 60 - 75 fıt tudtak alkalmazni 1998. évvégére. Ezeknek a hatásoknak a következményeképpen 1999. év elejére a mezıgazdaságban foglalkoztatottak létszáma az 1992. évi létszámnak az 54%-ára csökkent le. Ez a folyamat - az İrségi mezıgazdasági munkaerıpiaci helyzethez képest - kedvezınek mondható, de az ágazatra nézve nem megnyugtató, mert a fenti arány az 1999. év végére 10%-kal tovább csökkent. Ez köszönhetı volt az elızı év illetve év elejei idıjárási katasztrófáknak, amik azt eredményezik folyamatosan, hogy csökkenı bevételek, esetleg adott termék ráfizetéses elıállítása mellett nem tud az ágazat stabilizálódni, és a további foglalkoztatotti létszám elvándorlás lesz jellemzı a jövı évezredben is, mivel a térségre jellemzı, fejlıdı feldolgozó ipar munkaerı túlkeresletet idézett elı. A meglévı szövetkezetek mőködését az új szövetkezeti törvény- tervezetben foglalt nem egészen világos elképzelések teszik újra és újra bizonytalanná. Az Európai Unióhoz való felzárkózás az ágazatban a foglalkoztatottak létszámcsökkenését szeretné elvárni, de úgy hogy közben a termék mennyiség és minıség egyre növekedjen, miközben a hatékonyabb és költségtakarékosabb szerkezeti és termelési struktúraváltáshoz szükséges anyagi- személyi- jogi- és támogatási rendszer nem áll rendelkezésre, hiszen a programok kivitelezéséhez szükséges önálló erıforrások csak az egyik napról a másikra való átlábaláshoz elegendıek a szövetkezetek jelentıs részénél. Ez a kihívás
35
pedig azt fogja eredményezni, hogy a jelenlegi 6 szövetkezetbıl talán három állni fogja a kihívásokat, de további létszámcsökkentés mellett. A Körmendi kistérség egyik jellemzı feldolgozóipari ágazatában, a fafeldolgozásban az elızı 10 évben jelentıs átrendezıdés ment végbe, amely folyamat jelenleg is tart. 1992-ben a rendszerváltást követıen is kettı (FALCO-Ládagyár, EUROFA Kft), egyenként 200-200 fı körüli foglalkoztató volt jelen a térségben a fafeldolgozás területén, kisebb vállalkozások számban, de foglalkoztatotti létszámban szinte nem is voltak tekinthetık piaci szereplıknek. 1993. év végére illetve 1994. év I. félévének a végére azonban ezen két jelentıs vállalat felszámolásra került, mert igaz, formálisan a volt szocialista nagyüzembıl Kft-ké alakultak, de termelékenységükben, termékszerkezetükben és piaci hatékonyságban nem történt meg a változás, ezért a gazdaságtalan termelési folyamatok és az eladhatatlan termékek miatt a csıd szélére kerültek. Felszámolásukat követıen 1995. évtıl új tulajdonosok (Syntra Kft, Ro-Inter Trade Rt) kezdték meg az üzemekben szintén faipari termékek gyártását. Sajnos hasonlóan elavult technológiai rendszerrel, vagy azokon a gépeken, berendezéseken, mint amit a felszámolt vállalatoktól a felszámolás során megvásároltak az üzemcsarnokokkal együtt. Ez oda vezetett, hogy a piacon csak kis mértékben tudtak érvényesülni, annak ellenére, hogy a termelési fegyelem javult, a munkavállalók költségtakarékosabban állították elı a termékeket, csak a piacon való értékesítés volt nehéz. Ezt a problémát tovább fokozta az a gond, hogy az új tulajdonosoknak a körmendi üzemek csak elhanyagolhatóan kicsi telephelyeik voltak az országban máshol is mőködı vállalataikhoz képest, mivel az újra indított üzemekben már csak 16-26%-ka volt foglalkoztatva az azt megelızı létszámnak. Így a piaci nehézségek gyarapodása miatt a legkézenfekvıbb megoldás az maradt, hogy felszámolásra kerültek a telephelyek 1997. év végén illetve 1999. évben. Az ágazaton belül azonban nem jelentett munkaerıhiányt, mivel ezekkel a folyamatokkal egy idıben 1995. évtıl munkahelyteremtı támogatás keretében kezdte meg mőködését az Ada Hungária Bútorgyártó Kft, amely vállalat szintén 100%-os külföldi tulajdonban van és termékei teljes egészében a nyugati piacra kerülnek. A foglalkoztatottak számát pedig az induló 50 fırıl a jelenlegi 432 fıre növelte. Emellett a faipari feldolgozás területén a nagyvállalatok szétbomlását követıen gomba módjára jelentek meg az 5-10 fı közötti létszámot foglalkoztató magánvállalkozások, betéti társaságok a Körmend környéki településeken, döntıen a volt szakképzett munkavállalók kezdeményezésében. Jelenleg el lehet mondani, hogy a könnyőiparban jellemzı munkaerı túlkereslethez hasonlóan a fafeldolgozásban is az 1999. évtıl munkaerı túlkereslet van döntıen szakképzett
létszám
iránt
(asztalos,
ács,
bútorasztalos,
faipari
gépmunkás,
stb.). 36
1.12. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése. Az élelmiszeripari kapcitások jelentıs része Körmendre, illetve Körmend közvetlen környezetére koncentrálódik. Ez a kép a mezıgazdasági termelés súlyával egyezik meg. M- Malomipar TJ-Tejfeldogozás f- Faipar IO-olajütés
M
F
TJ F F
O
F F
F
37
1.13. Alapvetı szolgáltatások Szolgáltató szektor A Körmendi kistérség gazdasági életében fontos szerepet tölt be a kereskedelem, és töltött be a vendéglátás is. A térség centrális berendezkedésébıl adódóan a kereskedelem központja volt - és jelenleg is az - a középpontjában elhelyezkedı Körmend város, amely azonban a rendszerváltást követıen elmaradt komplex területfejlesztési elképzelései és megvalósulásai nélkül a kezdeti külföldi vendégeknek „olcsó”-nak számító vendégmarasztaló státuszából napjainkra csak átutazóbevásárló turista központtá változott. A vendéglátás területén a nevezetességnek számító szállodák, éttermek helyét felváltotta a szétaprózott 1-2 fı fogadására alkalmas szobakiadás és a néhány férıhelyes hotel, valamint az egy-két személyes gyorsétkezdék, csárdák. Amely hatáshoz hozzájárul az is, hogy a központnak számító várost kettészeli egy gazdasági jelentıségő autóút, amelyen elhaladó forgalmat nem képes a város megkötni, mivel a város történelmi fényét emelı Várkastélypark és épület együttesnek nem a rangjának méltó a turisztikai kihasználtsága, valamint a vízi túrákról elhíresült Rába várost átszelı elınyét sem sikerült ez idáig kiaknázni. Így a vendéglátás nélkül egyedül a kis és nagykereskedelem központi szerepét sikerült a városnak megırizni.
Kereskedelem A kistérség kereskedelmi ellátottságát szemlélteti a következı táblázat. A kereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó száma éppen a megyei átlaggal egyenlı, ami az osztrák bevásárló turizmusnak és Körmend városának köszönhetı. Az ellátottság nem tekinthetı egyenletesnek, a város és a 8-as fıút menti települések sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek a többi kistérségi településnél, ahol hiányoznak, vagy csak kis számban képviseltetik magukat a különbözı szaküzletek. Mindez méretgazdaságossági problémákra is visszavezethetı, amely az érintett települések alacsony lélekszámából adódik.
38
Kereskedelem 2000.
Térség
KisÉlelmiszer Ruházati kersekedel jellegő és szaküzlet mi üzlet áruház
Körmendi Kistérség Vas megye
Vasárú-, Elektromo Kiskereske festék-, s háztartási delmi üzlet üveg cikkek / 1000 szaküzlet szaküzlete lakos
371
114
40
23
6
17
4420
1197
712
271
109
17
Forrás: KSH
A kereskedelmi ellátottság természetesen rányomja bélyegét a kialakult vásárlási szokásokra is. Ennek megfelelıen az állapítható meg, hogy a lakosság a mindennapi élelmiszer szükségletét ugyan a településen vásárolja meg, de a tartós élelmiszereket már Körmend mellett mindinkább a környezı városok (Szombathely, Zalaegerszeg) nagyobb választékot és alacsonyabb árakat kínáló kereskedelmi üzleteiben szerzi be. Az iparcikkek vásárlása esetén hasonló jelenség figyelhetı meg, általában csak azokat a termékeket vásárolják helyben, melyek felhasználása nem várhat a következı városba utazás alkalmáig.
Oktatás, egészségügy Oktatás A térségben nyolc óvoda és kilenc általános iskola mőködik. Az óvodával és iskolával nem rendelkezı települések közösen tartják fenn a hozzájuk legközelebb fekvı oktatási intézményeket. A kistérségnek két középfokú közoktatási intézménye van (Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakmunkásképzı Intézet és Kollégium, Kölcsey Ferenc Gimnázium) Körmenden. Felsıfokú oktatási intézmény nincs a kistérségben. Az ötszáz lakos feletti településeken mindenhol van általános iskola, óvodája egyedül Magyarszecsıdnek nincs, igaz, az ötszáz fı feletti kategória legalján található 506 fı állandó lakossal. Az átlagos osztálylétszám valamivel a megyei feletti. Ennek ellenére az oktatási intézmények fenntartása óriási terhet jelent a helyi önkormányzatoknak, sokszor költségvetésük legnagyobb hányadát a közoktatási intézmények fenntartása teszi ki, amely így más fejlesztési lehetıségek és feladatok elıl vonja el a forrásokat. Az iskolák, óvodák fenntartása még így is csak több település összefogásával valósulhat meg. A magas fenntartási költségek és gazdaságtalan mőködés nem teszi lehetıvé az intézményi infrastruktúra megfelelı fejlesztését, sokszor a karbantartást sem. Ezek 39
miatt az oktatás színvonala is csorbát szenvedhet (megfelelı szemléltetı eszközök, számítógépek, Internet-hozzáférés hiánya). Oktatás 1999.
Térség
Körmendi Kistérség Vas megye
Középiskolai 1 osztály / ált. Középiskola tanuló / 1000 iskolai tanuló lakos
Általános iskola 9
22
2
22
128
20
28
36
Forrás: KSH.
40
6. számú térkép: Óvodai ellátottság.
Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács
Egészségügy A lakosság egészségügyi ellátása tizenöt háziorvosra és házi gyermekorvosra hárul a kistérségben Körmend, Csákánydoroszló, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Nádasd, Szarvaskend, Vasalja székhellyel. A tizenöt háziorvosból nyolc a városban rendel. A megyén belüli adatokat vizsgálva megállapítható, hogy ebben a kistérségben több lakos jut egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra a megyei értéknél. Az egészségügyi intézményrendszer a városban jól kiépített. Az önkormányzati törvény értelmében az egészségügyi alapellátás biztosítása az önkormányzat alapfeladatát képezi. Ez magába foglalja a gyermek és felnıtt háziorvosi, minden korra kiterjedı fogorvosi, iskola- és ifjúsági orvosi, valamint a védınıi és az ügyeleti ellátást.
41
A felnıtt- és gyermek háziorvosi szolgálat csaknem teljes egészében privatizált, közalkalmazotti státuszban már csak egy felnıtt háziorvos és asszisztensei, valamint a védınık és takarítónık dolgoznak. A gyermek és iskolafogászat ez évtıl már szintén vállalkozói formában mőködik. A rendelık épületei viszont a város tulajdonában vannak. A vegyes tulajdon sok problémának a forrása, amire megoldást kellene találni. Körmenden mőködik a kistérség és a mikrorégió egyetlen általános kórháza. Az intézmény a szomszédos kistérségekkel együtt 47.766 fı ellátásáról gondoskodik. A kórházban 2002-ben az aktív ágyak száma 100, a krónikus ágyak száma 20. A járóbeteg óraszám 490 óra/hét. 2001-ben az ellátott betegek száma 64368 fı, amelybıl 4378 fı volt a fekvıbeteg. A kórházban 25 féle szakrendelés található, amelyek biztosítják a térség megfelelı egészségügyi ellátását. A kórház alaptevékenységének finanszírozása állami normatíva alapján történik. A szakellátások körében megemlítendı még, hogy a Fıvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Szakosított Otthonát mőködteti Csákánydoroszlón. A Városi Gondozási Központ a személyes gondoskodást nyújtó ellátások alap (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idısek klubja) és szakosított ellátási formáit biztosítja. Egészségügy 2000. Egy háziorvosra és Térség
házi gyermekorvosr a jutó lakos
Idısek klubja
Járóbeteg szakellátás rendelési órái (1000)
Mőködı
férıhelyeinek
kórházi ágy
száma 1000 60
10000 lakosra éves és idısebb lakosra
Körmendi Kistérség
1482
26
58
32
Vas Megye
1453
42,3*
75
21
*: megyei átlag Forrás: KSH
42
1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Körmendi Kistérségben 2000-ben 1252 vállalkozás mőködött, 390 társas és 862 egyéni formában. Ez a vállalkozásszám a megyei mőködı vállalkozások 6,57 %-ának felel meg, társas vállalkozások esetén 6,31 %, egyéni vállalkozások esetén pedig 6,69 % ez az arány. Mindez alatta marad a lakónépesség szerinti 8,34 %-os részesedésnek. Körmenden mőködik a vállalkozások kétharmad része (828 vállalkozás), ami azt jelenti, hogy 24 település osztozik a kistérség fennmaradó 102 társas és 322 egyéni vállalkozásán. A helyi gazdaság léte és mőködése döntı mértékben befolyásolja a kistérség településeinek gazdasági helyzetét. Az önkormányzatok ugyanis egyre inkább saját erıre, saját forrásokra kénytelenek támaszkodni költségvetésükben, ezért azoknak a helyi önkormányzatoknak a gazdálkodása lehet stabil, amelyek jelentıs helyi adóbevételekhez juthatnak. Ebben a szerencsésebb helyzetben csak kevés kistérségi önkormányzat van. A mőködı vállalkozások 1 km2-re és 1000 lakosra vetített aránya egyaránt a megyei érték kétharmad része. Az alacsonyabb gazdasági aktivitásra a kisebb népsőrőség és a rendszerváltás elıtti idık öröksége (szándékosan nem fejlesztett gazdaság) a magyarázat. Mőködı vállalkozások, társas vállalkozások 2000.
19056
6
72
6176
1 km2-re
gazd. szolg., ingatlan ügyletek
Vas megye Forrás: KSH
vendéglátás és fogadás
390
kereskedelem, javítás
56
ipar, építıipar
4
Összesen Körmendi Kistérség
Tevékenységük Mzg, erdıgazd., halászat
1252
Térség
1000 lakosra
Társas vállalkozások száma
Mőködı vállalkozás
28
64
96
30
107
408 1181
1702
391
1655
43
Mőködı társas vállalkozások 2000.
Térség
Körmendi Kistérség Vas megye Forrás: KSH
Társas vállalkozások száma
Ebbıl
390 6176
0 és ismeretlen
1-9
10 - 19 20 - 49 50 - 249
250 és több
fıt foglalkoztató 149 2105
202 3368
13 298
13 228
11 135
2 42
Mőködı egyéni vállalkozások 2000.
fıt foglalkoztató 715 10763
141 2050
gazd. szolg., ingatlan ügyletek
862 12880
1-9
kereskedelem, javítás
Körmendi Kistérség Vas megye Forrás: KSH
0 és ismeretlen
ipar, építıipar
Térség
Egyéni vállalkozások száma
Ebbıl
193 2426
219 2976
144 2610
A társas vállalkozások tevékenységi körét tekintve a megyei viszonyokhoz igazodó képet kapunk azzal az eltéréssel, hogy a mezıgazdaságban tevékenykedı vállalkozások részaránya a kistérségben a megyei arány másfélszerese, ami a kistérség adottságaiból fakad. A foglalkoztatotti létszám esetén a megyei értékekhez nagyon hasonló arányok jönnek ki. 1993-ig a textilipar, a cipıgyártás és a vegyipar volt a legnagyobb foglalkoztató. Ezek a vállalatok a gazdasági struktúraváltással együtt haladtak elıre, hiszen a rendszerváltás idejére már a fenti könnyőipari ágazatok kisebb-nagyobb mértékben külföldi tıkésektıl függtek (bérmunkák, stb.) és a rendszerváltást követıen a jegyzett tıkéjük szinte 100%-ban külföldi tulajdonba került, tehát rohamos termék és termelési szerkezet váltáson mentek keresztül. A foglalkoztatottak létszámát is ennek megfelelıen az új tulajdonosi szemlélet hatékonyan és költségtakarékossá alakította át, ezért figyelhetı meg szinte 1994-ig, hogy a termelési kapacitás növekedése ellenére a létszám igazából nem növekedett. 2003-ban drámai gyorsasággal megszüntették termelésüket a körmendi könnyőipari vállalkozások. Ez a várható foglalkoztatottsági nehézségeken túl a térség iparszerkezetének várható jelentıs átstrukturálódását is elindítja. 1994 után aztán a meglévı vállalatok, valamint az újonnan, döntıen munkahelyteremtı támogatást és helyi városi kedvezményeket igénybevevı új és könnyőipari vállalatok (Siberis Kft, majd Olip Hungary Kft, KLUTSHI Kft, ADA Hungária Kft, stb.) letelepedésével megkezdıdött a
44
kapacitásnövelı létszám felvétel, ami igaz kisebb létszámban, de jelenleg is tart a szakképzett létszám (szabó-varrónı, cipıfelsırész-készítı, stb.) csoportjában. A fenti három ágazaton belül egyedül a vegyipar területén nem mondhatók el az elızı események, mivel az EGIS Rt a külföldi tıketulajdon bevonásával termelési szerkezetváltáson és termék típus megszüntetésén eset át, így az 1992-es foglalkoztatott létszám (916 fı) 40%-os csökkenésen ment keresztül. Azonban ez a létszám leépítés nem jelentkezett a térség makroszintjén mivel a többi feldolgozóipari ágazat létszámfelvételi stádiumba volt és új ágazatok jelentek meg. 1994. év végére 1995 elejére kezdte meg mőködését három új vállalat a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar (Babati és Társa Húsfeldolgozó Kft, World Proteins Kft), a papírfeldolgozás (Várallai Sándor mv.) és az elektronikai ( Schifo Kft) ipar területén. Ezek az ágazatok kis részben szakembereket, de döntı többségében betanítható munkásokat foglalkoztatnak nagyszámban így a vegyipar területérıl felszabadult és csak részben piacképes szakképzettségő, de kellı munkavállalási hajlandóságú munkanélküli réteg nem maradt tartósan munkanélküli és visszakerült a munkaerıpiacra és nem jelentkezett a feldolgozóiparban a foglalkoztatottak létszámcsökkenése.
A Körmendi Kistérség gazdasági életében fontos szerepet tölt be a kereskedelem, és töltött be a vendéglátás is, amely utóbbi sokat vesztett pozíciójából Körmenden. Így a vendéglátás nélkül egyedül a kis- és nagykereskedelem központi szerepét sikerült a városnak megırizni, annak ellenére, hogy a monopolhelyzetben lévı Körmend és Vidéke ÁFÉSZ-nak a foglalkoztatotti létszáma az 1992. évinek a 46%-ra csökkent. A felszabaduló kereskedıi létszám közel fele a magánszférában folytatta a kereskedelmet, míg a másik fele a városban letelepedı konkurens kereskedelmi hálózatoknál (SPAR, Penny Market) talált álláslehetıséget. A Nyugat-dunántúli régió munkaerıpiaci szempontból az ország egyik legkedvezıbb területe, az egyes kistérségeket azonban – gazdasági adottságaiktól függıen – eltérı mértékben sújtja a munkanélküliség. A Körmendi Kistérség ebbıl a szempontból is rendkívül kedvezı helyzetben van, hiszen a megyei adatoknál is jobb mutatóval rendelkezik. A következı táblázatok a munkanélküliek kor, nem és iskolai végzettség szerinti összetételét mutatják.
45
Regisztrált munkanélküliek összetétele iskolai végzetség szerint 2002. V. hó. Végzettség
Munkanélküliek száma
8 általánosnál kevesebb
18
8 általános
163
Szakmunkásképzı
110
Szakiskola
5
Szakközépiskola
59
Technikum
13
Gimnázium
40
Fıiskola, egyetem
15
ÖSSZESEN
423
Forrás: Vas Megyei Munkaügyi Központ Körmendi Kirendeltség
Regisztrált munkanélküliek összetétele. 2002. V. hó. Életkor
Férfi
Nı
17 év alatti
Összesen
0
0
0
17-25 év
36
30
66
26-45 év
111
75
186
46-60 év
107
60
167
1
0
1
255
165
420
60 év felett ÖSSZESEN:
Forrás: Vas Megyei Munkaügyi Központ Körmendi Kirendeltség
A 2000-2002 közötti munkanélküliségi mutatók alapján a körmendi kistérség a megyében, a régióban és az országban is a kedvezıbb adottságúak közé tartozik.
46
Munkanélküliség Csákánydoroszló
Regisztrált Regisztrált Regisztrált Regisztrált munkanélküliek Regisztrált munkanélküliek Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon száma 180 napon száma 180 napon munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek túl, nı túl, férfi túl összesen száma, nı száma, férfi száma összesen 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 10
7
6
5
2
1
15
13
21
4
5
6
25
20
27
9
7
7
Daraboshegy
0
0
0
0
0
0
2
3
2
1
0
1
2
3
2
1
0
1
Döbörhegy
0
3
0
0
1
0
5
9
7
2
5
2
5
12
7
2
6
2
Döröske
1
2
0
0
0
0
2
2
0
1
2
0
3
4
0
1
2
0
Egyházashollós
6
10
5
2
3
3
18
29
18
7
8
3
24
39
23
9
11
6
Egyházarádóc
9
4
9
5
2
3
13
22
21
5
4
9
22
26
30
10
6
12
Halastó
0
1
1
0
1
1
3
2
1
3
2
0
3
3
2
3
3
1
Halogy
2
1
4
0
0
2
6
5
5
1
1
1
8
6
9
1
1
3
Harasztifalu
0
0
2
0
0
0
2
3
2
2
1
1
2
3
4
2
1
1
Hegyháthodász
1
0
2
0
0
0
5
8
3
4
6
2
6
8
5
4
6
2
Hegyhátsál
0
0
1
0
0
0
2
2
3
1
2
2
2
2
4
1
2
2
Katafa
2
3
2
1
2
0
3
5
5
1
1
4
5
8
7
2
3
4
Kemestaródfa
1
0
0
1
0
0
3
3
6
1
2
1
4
3
6
2
2
1
90
82
85
34
24
22
152
129
140
29
35
29
242
211
225
63
59
51
Magyarnádalja
0
0
0
0
0
0
2
3
6
2
1
1
2
3
6
2
1
1
Magyarszecsıd
5
7
3
3
4
2
17
8
9
5
2
4
22
15
12
8
6
6
Molnaszecsıd
7
5
3
2
3
1
9
9
15
1
4
2
16
14
18
3
7
3
13
10
7
7
3
3
15
18
9
5
3
2
28
28
16
12
6
5
Nagykölked
1
0
0
0
0
0
3
0
2
1
0
0
4
0
2
1
0
0
Nagymizdó
0
0
0
0
0
0
1
3
2
0
0
1
1
3
2
0
0
1
Nemesrempehollós
3
1
3
2
0
1
7
6
6
3
1
2
10
7
9
5
1
3
Pinkamindszent
1
1
1
1
1
0
1
0
1
0
0
1
2
1
2
1
1
1
Körmend
Nádasd
47
Rádóckölked
3
3
2
1
2
1
4
4
4
0
0
2
7
7
6
1
2
3
Szarvaskend
4
3
2
2
3
1
7
7
8
3
4
3
11
10
10
5
7
4
Vasalja
1
4
0
1
1
0
4
3
5
1
1
1
5
7
5
2
2
1
160
147
138
67
52
41
301
296
301
83
90
80
461
443
439
150
142
121
Kistérség összesen Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
6154 6079 6103 23018 22280 23011 37240 34301 34490 9 2 1
Forrás: KSH
48
A foglalkoztatottak 72%-a térségben dolgozik, a megyébe naponta bejárók elsısorban Szombathelyen és Szentgotthárdon találnak munkalehetıséget. A megyén A belül más Helyben mezıgazdasá Az inaktív településre Az inaktív foglalkoztato gi keresı NÉPSZÁMLÁLÁS II. naponta keresı nık ttak száma foglalkozású férfiak eljáró száma összesen foglalkoztato száma foglalkoztato ttak száma ttak 2001 2001 2001 2001 2001 Csákánydoroszló 506 320 26 256 334 Daraboshegy 14 22 2 23 29 Döbörhegy 47 42 5 39 56 Döröske 7 19 1 28 32 Egyházashollós 60 161 7 85 110 Egyházasrádóc 268 371 30 155 249 Halastó 42 19 8 23 28 Halogy 30 58 8 59 70 Harasztifalu 22 38 1 29 53 Hegyháthodász 39 43 6 26 46 Hegyhátsál 50 33 9 28 44 Katafa 25 114 6 50 80 Kemestaródfa 16 67 4 42 47 Körmend 6744 1044 79 1154 2039 Magyarnádalja 11 67 4 20 41 Magyarszecsıd 77 134 5 64 82 Molnaszecsıd 70 116 3 39 77 Nádasd 252 361 26 144 267 Nagykölked 8 28 2 21 37 Nagymizdó 8 39 1 34 41 Nemesrempehollós 54 68 20 44 54 Pinkamindszent 18 39 5 19 43 Rádóckölked 136 61 19 31 63 Szarvaskend 57 48 3 34 59 Vasalja 93 78 7 52 81 Körmendi kistérség 8654 3390 287 2499 4062
49
1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában A Körmendi kistérség gazdasági társadalmi helyzetét vizsgálva a megyei átlagnál valamivel kedvezıbb képet kapunk. Az adatok elemzése után azonban két jelentıs problémát tapasztalhatunk. A kistérségen belül jelentıs fejlettségi különbségek alakultak ki. A város és a 8-sz. fıútvonal menti települések infrastruktúrával jól ellátottak, bennük aktív gazdasági tevékenység folyik. A környezı településekrıl is felszívják a szükséges munkaerıt. Ettıl a zónától távolodva, a csak néhány kilométerre fekvı településeken hiányzó infrastruktúrájú, csökkenı népességő falvakat találhatunk. Másrészt a meglévı gazdasági potenciál egyoldalúan fejlıdött. Külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalkozások dominálnak, amelyek a munkaerı árának növekedésével az elmúlt esztendıben sorra beszüntették mőködésüket. Kevés a mőködı kis- és közepes vállalkozás, és alig akad a helyi adottságokra alapozó tájtermékeket elıállító szervezet. A térség számára meghatározó jelentıségő az ipar, amelyben a foglalkoztatottak száma eléri a 40 %-ot. Az iparon belül a faiparnak, a könnyőiparnak, a vegyiparnak és az élelmiszeriparnak vannak hagyományai. Az elmúlt idıszak gyárbezárásai valószínőleg ezt a szerkezetet át fogják strukturálni. A gyárbezárások miatt a közel 1000 munkahely szőnt meg a térségben. A dolgozók jelentıs része egyelıre a térségen kívül meg tudta tartani állását. Azonban ez az új, nagyarányú ingázás hosszú távon nem segíti a térség népességmegtartó képességét. Körmenden és a térségben ezért közepes és nagyobb vállalatok letelepítése is szükséges a jövıben. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 24%, ami a megyei átlag fölötti érték. A térség nagyobb aranykorona értékő területeire koncentrálódik a mezıgazdaság és az élelmiszer feldolgozás egyaránt. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közeli érték. Fejlett a kereskedelem és a vendéglátás. A turizmus és a helyi lakosság rekreációját elısegítı szolgáltatások színvonala nem éri el a kívánt mértéket. Összességében
elmondható,
hogy
a
térség
hagyományos
ipari
bérmunkára
alapozó
gazdaságszerkezete összeomlóban van. A negatív folyamatok megfordítása elsısorban a helyi adottságokra alapozó szolgáltatások és termelés fejlesztésében keresendı. A nagyarányú munkahely csökkenése miatt azonban a térségben mindenképp szükséges ipari jellegő középvállalkozások letelepítésére is.
50
1.16. Jóléti, jövedelmi viszonyok A körmendi kistérségben a megyei átlagnál valamivel magasabb az egy fıre esı személyi jövedelemadó nagysága. A munkanélküliség elmarad a megyei átlagtól. Adófizetık a körmendi kistérségben
SZJA
Összes adófizetı darabszáma 2000
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja Körmendi kistérség
2001 811 37 83 37 291 679 57 113 65 77 82 160 108 6751 92 245 201 657 36 59 133 71 153 106 163 11267
811 37 83 37 291 679 57 113 65 77 82 160 108 6751 92 245 201 657 36 59 133 71 153 106 163 11267
Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 216, ami szintén a megyei átlag felett van. A gépkocsik számának alakulását az egyes településeken az alábbi táblázat mutatja. Ugyancsak itt
51
foglaltuk össze az egyéni távbeszélı fıvonalak számát. A távbeszélı fıvonalakkal ellátott lakások aránya 68,1%, ami eléri a megyei mutatókat.
Közlekedés, hírközlés
Személygépkocsik száma az év végén 2000
2001
2002
Egyéni távbeszélı fıvonalak száma (lakásfıvonal). Táblázat 1000 lakosra adja meg 2000 2001 2002
Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsıd Molnaszecsıd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja
335 22 33 27 131 281 37 61 48 40 40 87 52 3077 40 107 94 301 13 45 50 45 62 55 78
366 23 30 26 136 297 34 61 52 44 40 98 59 3222 39 121 103 306 15 41 53 44 60 60 84
391 22 32 27 144 312 40 67 49 47 46 106 61 3367 45 133 107 315 17 39 60 51 65 64 86
410 39 79 48 164 380 34 92 60 52 46 110 61 3687 60 124 106 402 45 40 83 58 76 74 107
394 35 75 47 161 371 29 82 60 51 45 107 60 3502 57 117 104 370 40 39 79 57 72 69 101
Kistérség
5161
5414
5693
6437
6124
Forrás: KSH
A körmendi kistérségben összességében a régiónak megfelelı, a megyei mutatóknál valamivel kedvezıbb jövedelmi, jóléti viszonyok alakultak ki. Itt is fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy éppen a felülvizsgálat idıszakában érkeztünk el a külföldi bérmunkára berendezkedett ipar
52
válságához, amely válság elhúzódása jelentısen megváltoztathatja a térségrıl jelenleg kimutatható kedvezı képet.
1.17.
Idegenforgalom,
agroturizmus,,
kézmő,
kisipar
és
egyéb
alternatív
jövedelemszerzési lehetıségek A kistérségben az elmúlt évtizedben az idegenforgalom legjelentısebb formája a bevásárló turizmus volt. Rábafüzesen évente mintegy 1,5 millió ember lépi át a határt, közöttük jelentıs azoknak a száma, akik célja a közvetlen határmenti területeken történı bevásárlás, étkezés illetve bizonyos szolgáltatások igénybevétele. Mára ez az üzletág jelentısen visszaesett, de még mindig nem elhanyagolható. A zömében osztrák és szlovén vendégek igényeihez igazodóan számos kiskereskedelmi egység és vendéglátóhely található a kistérségben. A kereskedelmi szálláshelyeken az 1000 lakosra vetített férıhelyek száma a megyei átlagnak egynegyed része, a vendégéjszakák száma pedig egy hatod része. Magánszálláshelyek esetében hasonlóan nagy a lemaradás, férıhelyek esetén egyharmados a mutató a megyei értékhez képest, a vendégéjszakák tekintetében pedig a kereskedelmi szálláshelyek esetén tapasztalt egy hatodos arányszámot kapjuk.
Térség
Körmendi Kistérség Vas megye
Vendéglátóhely
Idegenforgalom 2000.
118 1325
Ebbıl Étterem, bár, cukrászda borozó
Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely vendég vendég férıhely éjszaka férıhely éjszaka férıhely férıhely 1000 lakosra
62 772
55 449
234 11887
11 45
506 3029
1000 lakosra 139 5486
6 21
175 945
Forrás: KSH.
A turizmus további formái messze elmaradnak a kistérség lehetıségeitıl. Ennek alapvetı okai a kapacitáshiány, a programkínálat szőkössége és a turisztikai szakértelem hiánya. Az átutazó vendégek elsısorban Körmenden szállnak meg, ezen kívül a fıútvonal menti panziókban (Csákánydoroszló) sikerül egy-egy napra megállítani ıket.
53
A hosszabb ideig itt tartózkodó vendégek szintén Körmenden találhatnak különbözı kategóriájú panziókat. További turisztikai célpont a taváról ismertté váló Döröske. A városban az itt található külföldi vállalkozások tevékenységével együtt megindult a hivatásturizmus, ez alapja lehet további fejlesztéseknek. A turizmus a kistérség által deklaráltan a fı fejlesztési irányok egyike. A térség hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le, a cél az lehet, hogy vonzó programkínálattal és minıségi szolgáltatásokkal minél további itt tartózkodásra és pénzköltésre ösztönözzük ezt a réteget. A minıségi turizmus fejlesztése ösztönzıleg hat a kistérség mezıgazdaságára, iparára és a szolgáltatásokra egyaránt, ezért meghatározó a kistérség szempontjából. Ennek fı irányai az alábbiak:
•
A hivatásturizmus meglétét kihasználva Körmenden regionális és nemzetközi határmenti konferenciák szervezése. A szükséges infrastrukturális feltételek jelenleg hiányosak, hiszen nincs a térségben megfelelı rendezvényközpont. A meglévı kapacitások csak kisebb 100150 fıs tanácskozások lebonyolítását teszik lehetıvé, amelyhez a termálpark program megvalósulása után nagyobb rendezvények kapcsolódhatnak.
•
A falusi turizmus fejlesztése, amelyhez kisebb vidéki panziók, falusi szálláshelyek, vendéglık hálózatának kiépülése szükséges. A kistérségben elkezdıdött egy folyamat, azonban a mezı és erdıgazdálkodás megújulása nélkül nem lehet sikeres.
•
A kistérséget középen szeli ketté a Rába folyó, amely hazánk egyetlen vadvízi turizmusra lehetıséget adó folyója. A jelenleg is élı vízi turizmus egyik alapját a folyó jelentheti, köré fonva szinte az egész kistérség felfőzhetı, bemutatható az érdeklıdık számára. A Rábaturizmus Sárvár és Gyır bekapcsolásával regionális programmá fejleszthetı. A kistérségben több mesterséges tó is található, ezek szintén alapját képezhetik turisztikai fejlesztéseknek.
A térségben a fafeldolgozáshoz kapcsolódó kisipari tevékenységek valamint a textiliparhoz kapcsolódó tevékenységek találhatóak meg. A népi mesterségek gyakorlása csak kulturális, hagyományırzı csoportok kiegészítı tevékenységeként fordul elı.
54
1.18. Kulturális örökség, civil társadalom A kistérséget a város és a vonzáskörzetét alkotó települések alkotják. Ez a terület a földrajzi összetartozáson túl, a történelmi gyökerekkel és a mindennapokat átszövı egymásra utaltsággal kapcsolódik egymáshoz. A városra jellemzı, hogy környezetének gazdasági, egészségügyi és kulturális központja. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínő civil tevékenység folyik. Körmend, a középkori mezıváros a XVII. századtól a Batthyány család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres mőemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos Batthyány kastély. A kastély és a mellette található park a kistérség egyik meghatározó kulturális öröksége. A városban mőködik a legteljesebb körő intézményrendszer. Ez a közigazgatási intézményeken túl, a kulturális intézményeket is jelenti. A városi könyvtár, mővelıdési ház és színház az alappillérei a kulturális tevékenységeknek. A Rába Helytörténeti Múzeumban értékes győjtemény tekinthetı meg. A Cipıipari Múzeum az ország egyetlen ilyen jellegő győjteménye. Körmenden kiemelkedı sportélet folyik, a város kosárlabdacsapata országos, sıt nemzetközi hírnévnek örvend. Természetesen ez a kiugró eredmény nem lett volna folyamatosan tartható az elmúlt évtizedek tudatos és hatékony tömegsport bázisa nélkül. A városban meghatározó szerepet játszanak a különbözı profilú civil szervezetek. Régi hagyományokkal bír a Városvédı és Szépítı Egyesület. Az lokálpatriotizmus másik bástyája a Körmendi Hagyományırzık Baráti Köre. A számos mővészeti együttes közül a Béri Balogh Ádám néptáncegyüttest és a Körmendi fúvószenekart határainkon túl is ismerik. A körmendi rendezvények közül kiemelkedik az évente augusztus 20-án megrendezésre kerülı vízikarnevál. Ekkor a Rábán tutajos, tőzijátékos felvonulás zajlik, a vidám és szép látványosságot kulturális programmal főszerezik.
55
A kistérség településein összesen kb. félszáz civil szervezet tevékenykedik. Legnagyobb a sportkörök és az önkéntes tőzoltó egyesületek száma. Általánosságban elmondható, hogy a kistérség aprófalvaiban a kulturális tevékenységek végzésének feltételei egyre rosszabb körülmények között folynak. A kistérségben található kultúra ápolására tett erıfeszítések nem tudják megakadályozni a hagyományok elhagyását, az asszimilációt. A falvakban lezajló folyamatok ellenére még élnek bizonyos népszokások, amelyek megırzése a vidékfejlesztés egyik eleme lehet. A kistérségi népszokások részben a különbözı munkafolyamatokhoz kapcsolódnak. A hosszú téli estéken a tollfosztás és a tökmagköpesztés zajlott, amelyeket nagyobb társaságban végeztek. A társas együttlétekhez viccelıdések, közös éneklések kapcsolódtak. A farsangi idıszak számos mulatsággal volt főszerezett, közülük a húshagyó kedden történı maskarás falujárás jelenleg is dívik néhány településen. Ilyenkor a beöltözött fiatalok nótázva, táncolva járják a falut és szórakoztatják a lakókat. Kedves hagyomány a rönkhúzás is. Azokon a településeken, ahol nem volt házasság, egy úgynevezett bolondlakodalmat tartanak. Egy hatalmas farönköt több kocsira fektetve a legények végighúznak a falun. Egy leány és egy legény menyasszonynak és vılegénynek öltözve ülnek rajta, természetesen jelen van egy igazi falusi lakodalom minden más szereplıje is. A húsvéti szokások közül a tojásfestés, a locsolás és a suprálás található még meg. Utóbbi során főzfavesszıbıl font korbáccsal verik el azokat, akiknek jót kívánnak. A májusfa állítás szintén elterjedt. Ilyenkor a legények egy magas fenyıfát vágnak ki, amit a felsı része kivételével legallyaznak és lekérgeznek. A megmaradt ágakat színes szalagokkal és borosüveggel díszítik. Az éj leple alatt a kedves leány háza elé állítják fel. A nyári idıszakban az egyházi ünnepekhez kapcsolódva búcsúkat, falunapokat tartanak. Itt elsısorban a sportrendezvények és a mulatságok szerepe hangsúlyos. A téli munkákkal kezdtük a bemutatást, az ıszi munkákhoz kapcsolódó kukoricafosztással kell befejeznünk. Ekkor a munka melletti társas beszélgetések nótázások szerepe volt meghatározó. 56
A leírtakból látható, hogy a térségben számos népszokás található, amelyek a kulturális örökség részét képezik. Az életmód változása, az elzártságból való kitörés azonban néhány kivételtıl eltekintve a szokások elhagyását erısíti.
57
2. A környezet állapota Talaj A Felsı- Kemeneshát dombvidékein a Rába kavicsteraszain kialakult agyagbemosódásos barna erdıtalajok uralkodnak. Jellemzı, hogy a talajban összecementált kavicsréteg található. A talajok termıképességét ilyenkor ezen réteg mélységbeli elhelyezkedése határozza meg. Ha föléje jó vízgazdálkodású homokos vagy löszös üledék települt, akkor kedvezı termıképességő agyagbemosódásos barna erdıtalaj képzıdik. Ha cementált réteg magasan fekszik, vagy a talaj más okból vízzáró, ott pszeudoglejes jellegő talajokat találunk. A Vasi- hegyhát és a Felsı-İrség szinte kizárólag ilyen talajokkal rendelkezik. Ezek szántóföldi mővelésre alig alkalmasak, inkább célszerő rétként vagy erdıként való hasznosításuk. A Rába völgyében a folyó hordalékán kialakult nyers és réti öntéstalajok képzıdtek. A Pinka- sík talajai zömében jó vízgazdálkodású, löszön képzıdött agyagbemosódásos barna erdıtalajok, melyeken fıleg szántók vannak. Kisebb részben pszeudoglejes talajok is találhatók, ezeket inkább erdık borítják. A kavicsot és a homokot nagy mennyiségben bányásszák a Rábán (Körmend, Magyarszecsıd). Téglagyári alapanyagként Körmenden agyagot is bányásztak, de a gyár az elmúlt évtizedben megszüntette tevékenységét. A kistérség ásványkincsekben nem gazdag terület. Fıleg a talajoknál felsorolt nyersanyagokat vehetjük itt számításba. Ásványi, közvetlenül felhasználható nyersanyagok: -
folyami homokos kavics (Rába)
-
homok.
58
7. sz. térkép. Talajtípusok a Körmendi Kistérségben.
Forrás: Vas Megyei Területfejlesztési Tanács
Víz Viszonylag sok a csapadék, amelynek hatására számos patak és forrás található a térségben. A falvakon átfolyva kommunális szennyezıdés éri ezeket az élıvizeket. A vezetékes ivóvíz-ellátottság teljes. A szennyvízcsatorna ellátottság a térség jelentıs részén megoldatlan. Levegı A levegı a jelentıs erdısültség és a kis létszámú lakosság miatt, továbbá a szennyezı ipari létesítmények hiánya miatt tiszta maradt. Ez jelentıs turisztikai vonzerı.
59
Hulladékgazdálkodás A hulladékgyőjtés és szállítás a térségben megoldott. Két szolgáltató látja el ezt a feladatot. Harasztifaluban korszerő EU szabványoknak megfelelı térségi hulladéklerakó mőködik. A szelektív hulladékgyőjtés számos településen bevezetésre került. Rendszeres lomtalanítási akciókat minden település szervez a szolgáltatóval együttmőködve. A térségben több illegális hulladéklerakó is létezik, ezek felszámolása megkezdıdött. Zajvédelem A térségben számottevı zajhatás nincs. A meglévı ipari üzemek nem zajosak, Védett területek A 2002. március 1-én megalakult İrségi Nemzeti Park a Körmendi Statisztikai Kistérség települései közül Csákánydoroszló, Halogy, Daraboshegy, Nádasd, települések külterületének egy részét érinti. Fokozottan védett területtel nem érintett a térség. Megyei jelentıségő védett terület található Nádasd-Hegyalján a Csörnöc partjától délre levı vizes, mocsaras területen. A Körmendi Várkert természetvédelmi terület országos jelentıségő védett terület, kezelıje az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság. A Rába-Csörnöc mentén Csákánydoroszlótól Egyházashollósig a Csörnöc-menti tervezett tájvédelmi körzet helyezkedik el, mely egyrészt az ártéri és vizes élıhelyek, másrészt a Hegyháti természetközeli erdık és lápok megırzésére szervezıdik. A tájvédelmi körzet javaslata összeállt, 2000-ben lett felterjesztve a Természetvédelmi Hivatalba. A védett terület mintegy kétharmadát borítják az erdık, így gazdasági jelentıségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. Az erdık nagyobbrészt erdeifenyvesek, bükkösök, tölgyesek. A védett növényfajok száma száz fölött van. A mészkerülı erdeifenyvesekben jellemzı fajok a máshol ritkaságnak számító
korpafüvek,
páfrányok, megtalálható több körtike fajunk, a fekete áfonya, a csarab. A tájképet jellegzetessé teszi a lucfenyı megjelenése A bükkösökben és gyertános-tölgyesekben él az egzotikusan szép kakasmandikó és az erdei ciklámen. A térségben több helyen találhatók tızegmohás lápok, mohaszintjükben mintegy 16 tızegmohafaj fordul elı. A láprétek ritka, mutatós virága a nedvességkedvelı buglyos szegfő, a sárgaliliom, a csillagos nárcisz, a szibériai nıszirom és a kornis tárnics és számos hazai orchideánk. A kaszálórétek rendkívül fajgazdagok és különleges természeti értéket jelentenek. Tömeges a szártalan kankalin, az agárkosbor, a réti kakukkszegfő, az enyvesszegfő, a terebélyes harangvirág. Fajgazdag a rétek 60
gombavilága is.
A kiterjedt fenyıelegyes lomberdık és fenyvesek, a kaszálók, láprétek,
patakvölgyek és a vizes élıhelyek láncai változatos állatvilágnak adnak otthont. A gerinctelen állatok közül elsısorban a lepkéket és a szitakötıket emelhetjük ki, közülük több a nemzetközi védelem alatt álló faj. Rendkívül gazdag és változatos a táj gerinces faunája. Tizenegy békafaj és három hazai farkos kétéltő faj egyedeivel találkozhatunk, melyek védettek. Az fenyvesek jellegzetes faja a fenyvescinege és a búbos cinege. A térség legféltettebb és legritkább fokozottan védett madara a háborítatlan, zárt erdık belsejében költı fekete gólya, a települések jellegzetes fészkelı madara a fehér gólya. A Körmenden található fészkek száma alapján a város a „fehér gólyák fıvárosa”, megırzésük, fészkelıhelyeik biztosítása kiemelt feladat. A nemzeti park egyetlen fokozottan védett emlıse a vidra, mely a Rába mentén jelen van. Kis számban borz is elıfordul. A vaddisznó, az ız általánosan elterjedt. Szép és értékes a terület gímszarvas állománya.
61
3. Összehasonlítás és viszonyítás- a kistérség a megyében és a régióban A Körmendi kistérség a Nyugat- dunántúli régióban, Vas megye középsı részén található. A régióban 646 település, vasmegyében 216 település, a körmendi kistérségben 25 település található. A települések közül Körmend egyike a megye kilenc városának.
Terület km2 Kistérség Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország
2000
Népesség 2001
2002
Népsőrőség 2001 2002
2000
331 22624 22551 22443 3600 266411 268591 264290 11182 984151 1002959 1000370 93030 10043224 10174853 10142362
0,68 80 88 108
0,68 81 89 109
0,68 80 89 109
Forrás: KSH
A kistérség népessége a 22443 fı, ami a megy 9%-a. A népsőrőség 80 fı/km2, ez elmarad a megyei, a regionális és az országos átlagoktól egyaránt. A régióra a többlábon álló gazdaság a jellemzı. A foglalkoztatottak 53%-a a szolgáltatásban, 49,6%-a az iparban és 7,4%-a a mezıgazdaságban dolgozik. A régióba és a megyében egyaránt jelentıs különbségek mutatkoznak az egyes kistérségek között a népesedési trendek, a képzés, a munkaerıpiac, az infrastruktúra elérhetısége vagy az innováció tekintetében. A regionális megosztottság a kistérségben is visszatükrözıdik. A 8-sz fıútvonal menti települések többségükben
kedvezıbb
infrastrukturális
alapfeltételekkel
és
gazdasági
lehetıségekkel
rendelkeznek. Ettıl a tengelytıl eltávolodva azonban jelentıs hiányosságok és sokszor elmaradó leszakadó települések helyezkednek el. A kistérségben a 10.000 lakosra jutó épített lakások száma 20,6, ez Vas megyében 38,5, a régióban 48,5 volt 2002-ben. A csatornahálózat kiépítettsége 47,7 %, a megyében 55,8%, a régióban 56,6%. A 100 lakásra jutó lakos száma Vas megyében 258, a körmendi kistérségben 253. A vezetékes gáz a lakásállomány 39,3 %-a a kistésrégben, a megyében ez az adat 61,6%. Az adatokból látható, hogy a térség infrastrukturális ellátottsága a megyei és regionális adatok alatt található. Az ipar megyei szinten 4,9%, a kistérségben ez az arány5%. A kiskereskedelmi üzletek1000 lakosra száma Vas megyében 17, a kistérségben 16. Az 1000 lakosra jutó mőködı vállalkozás 74 Vas megyében , 62 a körmendi kistérségben.
62
A kereskedelmi szálláshelyek1000 lakosra jutó vendégéjszakáinak száma 3153 a megyében és 381 a körmendi kistérségben. A magánszálláshelyeken az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a megyében 846, és 119 a kistérségben. Mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma a régióban 4,09% , a megyében 5,6%, a körmendi kistérségben 6,1 %.
63
ÉRINTETTEK ELEMZÉSE Érintett csoport
1. Önkormányzatok
2. Ipari vállalkozások
3. Mezıgazdasági vállalkozások
4. Szolgáltató szektor 5. Civil szervezetek
Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik elsısorban?
Infrastruktúra fejlesztése; Vállalkozások-és a gazdaság fejlesztése; Identitás erısítése Korszerő intézményrendszer mőködtetése Tıkehiány; Infrastruktúra hiánya Munkaerı megfelelı minısége Alacsony jövedelmezıség; Kiszolgáltatottság, Nem megfelelı termékstruktúra Külföldi bevásárló turizmus csökkenése Kereslet koncentrálódása Önkéntesség hiánya Forrásszerzés képességének hiánya
6. Turizmus
Tıkehiány Kiaknázatlan adottságok
7. Lakosság
Életminıség; Jövedelem, Identitás
Az érintett csoport készsége/ motivációja a problémákkal való foglalkozásra
Az érintett csoport viszonya más érintettekhez (pl. partnerség, együttmőködés, konfliktusok)
Az érintett csoport fı céljai
A program pozitív hatásai az érintett csoportra
A program negatív hatásai az érintett csoportra
Településfejlesztés; Gazdaságfejlesztés; Helyi igények kielégítése
Szolgáltat; Igazgat, Partner
A lakosság életminıségén ek javítása
Térség népességmegtartó erejének erısödése
Termékfejlesztés; Új piacok
Partnerség; Versenytárs
Profitszerzés
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Forrásszerzés; Információszerzés; Új technológia; Szervezıdés egymás között Profit Termékfejlesztés Profit
Partnerség; Versenytárs
Profitszerzés
Versenyképessége nı Környezetvéde lmi szempontok érvényesülése Biztosabb Egyes megélhetés; ágazatok nem Helybentartás kapnak erısítése fejlesztési forrásokat
Partnerség Versenytárs
Profitszerzés
Generálja az új vállalkozásokat
nincs
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Lokálpatriotizmus; Emberszeretet, Hobby, érdeklıdés
Segítı; Partner
Bizonyos csoportok igényeinek kielégítése Profitszerzés
Erısödik a kapcsolat
nincs
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Partneri együttmőködés erısítése; Tıkevonzás Az életkörülmények javítása
nincs
Folyamatos és korrekt kommunikáció
nincs
Folyamatos és korrekt kommunikáció
Turisztikai termékek fejlesztése, Profit
Ipari szereplıkkel ellentét Partnerség Versenytárs Pénz;„Jól -lét” Partnerség Szemléletmód - neveltetés, Konfliktusok lokálpatriotizmus
Szükségletek kielégítése
Kistérségen belüli szerepkör átrendezıdése
Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása érdekében? Bevonás a programba; Tájékoztatás
Bevonás a programba; Tájékoztatás
64
5. A térség stratégiai elemzése 5.1. SWOT analízis 1., Infrastruktúra ERİSSÉG -
Körmend térségi funkciókat ellátó,
GYENGESÉG -
infrastruktúrájúak
rendezett kisváros -
A város teljes körően ellátott
-
A belsı úthálózat hiányos, rossz minıségő;
infrastruktúrával
-
Szegényes intézményi infrastruktúra;
A 8-as számú fıútvonal menti
-
A fıközlekedési utak túlterheltek,
települések infrastruktúrája a
-
A településeket összekötı belsı utak
csatornázás kivételével kielégítı. -
Körmend közúti és vasúti
elhasználódtak. -
közlekedési csomópont. -
A 2000 fı alatti kistelepülések hiányos
A térségben a környezet állapota jó,
A csatornázottság a falvak nagy részében megoldatlan.
-
A térség fıútvonaltól távolabb esı részének
védett természeti területek találhatók
infrastruktúrája gyenge (nincs gáz,
benne.
csatornázás, nehézkes a hulladékkezelés, néhány településen a víz és áramellátás sem megoldott, az utak rosszak).
LEHETİSÉG -
A 8-as út korszerősítése (M8-as úttá
VESZÉLY -
fejlesztése) a nemzetközi forgalom mellett a kistérség fı gazdasági
maradnak (saját erı hiánya miatt); -
tengelyét is biztosítja -
Vasútvonalak korszerősítése, Külsı források bevonása, a csatornázottság növelése és a
Regionális hatású infrastruktúra fejlesztések megvalósítása elhúzódik
-
villamosítása -
Támogatási lehetıségek kihasználatlanok
Az infrastrukturális fejlesztések lassú megvalósítása miatt a gazdaság stagnál
-
Települések népességmegtartó képessége csökken.
hulladékkezelés javítása érdekében, amelyek minden további fejlesztéshez elengedhetetlenek. -
Pinkamindszenti határátkelı megnyitásával közvetlen kapcsolat a kistérség és a vele szomszédos osztrák települések között.
65
Gazdaság ERİSSÉG
GYENGESÉG
-
Kedvezı földrajzi fekvés
-
A földrajzi fekvésbıl adódóan a
falvakban a gazdasági aktivitás
Nyugat- európai közlekedési hálózat
elenyészı
(autópálya, vasút, repülıtér) a
-
-
közelben elérhetı -
Többlábon álló gazdaság, élénk
-
A megfelelı információs szolgáltatások hiányoznak
-
gazdasági aktivitás. -
A 8-as számú fıúttól távolabbi
A térségi munkanélküliség emelkedı tendenciát mutat.
Közeli fizetıképes piacok (belföldi
-
Tıke hiánya a vállalkozók körében
is);
-
Turisztikai lehetıségek kihasználatlanok.
Biomassza főtımő révén térségi megújuló energiahasznosítási program
-
Kedvezı mezıgazdasági adottságok LEHETİSÉG
-
A csúcstechnológiát képviselı üzemek -
K+F tevékenység nem jelentıs, ami
a tiszta környezetet keresik;
egy tartósan függı helyzetet okoz
Logisztikai bázis kialakítása
-
-
A betelepülı vállalkozások nem
Körmenden
kellıen építenek a térség
Szentgotthárd-Körmend között egy
hagyományaira, adottságaira
innovációs tengely létrehozása. -
VESZÉLY
-
A fejlesztések elhúzódása esetén a
A hatalmas tranzitforgalomból fakadó
szomszédos kistérségekkel szemben
lehetıségek jobb kihasználása
versenyhátrány alakul ki.
Jó idegenforgalmi adottságok kiaknázása, fogadóképesség és
-
A földtulajdon jelentıs része nem a térségben élık kezébe kerül
programkínálat kialakításával. -
Tájfenntartó gazdálkodás során a mezıgazdaság, a természetvédelem és a turizmus összhangjának megteremtése.
-
Határmenti együttmőködési lehetıségek kiaknázása (GüssingKörmend tengely)
66
Humán erıforrások ERİSSÉG -
GYENGESÉG
A pozitív bevándorlás miatt
-
Nem megfelelıen képzett munkaerı
összességében a térség lakóinak
-
Diplomások elvándorlása
száma nem csökken. -
tapasztalható a térségbıl
A város alap és középfokú oktatási
-
A természetes szaporulat negatív.
intézményekkel megfelelıen ellátott
-
Az alacsony képzettségőek körében gond a munkanélküliség
Körmenden széleskörő közigazgatási intézményrendszer mőködik, amely a
-
szomszédos kistérségek számára is -
Eltérı a fejlettségi szint a térségen belül
biztosítja szolgáltatásait
-
A falvak intézményrendszere hiányos
Kedvezı korstruktúra, jó demográfiai
-
Rekreációs lehetıségek hiányosak.
mutatók.
-
Térségi információs és
A Kistérségben teljeskörő az
kommunikációs hálózat humán
egészségügyi ellátás
feltételrendszere hiányos
LEHETİSÉG -
-
VESZÉLY
Korszerő és változatos képzési formák -
A térség lakossága fogyásnak indul.
alkalmazása regionális és nemzetközi
A városban meglévı szolgáltatások
-
kapcsolatrendszerben
egy része a regionális koncentráció
EU források megszerzése a felsıfokú
jegyében a régióközpontokba
képzési formák és a térségi szellemi
költözik.
potenciál hatékony kihasználása
-
A minıségi munkahelyeken dolgozók
érdekében.
a térségen kívül (megyeszékhelyeken)
-
K+F tevékenységek növelése
telepednek le.
-
Az EU csatlakozást követıen hosszútávú, kedvezı finanszírozási források megszerzése
-
Regionális, országos és nemzetközi partnerkapcsolatok mőködtetése.
67
6. Tervezési környezet 6.1 Körmendi fejlesztési stratégia és operatív program A körmendi kistérségben elfogadásra került a kistérség területfejlesztési programja. Az alábbiakban összefoglaljuk a program jövıképét, célkitőzéseit és prioritásait. A kistérség jövıképe A körmendi kistérséget kedvezı földrajzi fekvése, fejlett infrastruktúrája, többlábon álló gazdasága és széleskörő intézményi kiépítettsége révén megfelelı alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy regionális központtá válva a MIKRORÉGIÓ MOTORJA legyen. A kistérségben a fenntartható fejlıdés követelményeinek megfelelı módon egyszerre erısödik a gazdaság, virágzik a kultúra, mindez egy egészséges a XXI. század Európájába illeszkedı környezetben. A térség minden lakója számára biztosított az információs társadalom vívmányihoz való hozzáférés, amely segítségével a helyi közösség tagjai versenyképes tudással és képességekkel rendelkeznek. Olyan mintaprogramok valósulnak meg, amelyek bekapcsolják a térséget az európai innovációs vérkeringésbe. A kistérség központja széleskörő szolgáltatásokat és változatos munkalehetıségeket nyújt a város, a térség és a szomszédos területek számára. Körmend szoros regionális és nemzetközi kapcsolatokat ápol a Nyugat –Pannon EU Régióban, a szomszédos országokkal. A jövıkép eléréséhez javítani kell a térség elérhetıségét, amellyel megteremtjük egy természetes logisztikai központ alapjait. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a gazdaság szereplıinek programszerő támogatását a térségben. Biztosítani kell az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás korszerő formáit. A természeti és épített örökség megırzésével és megújításával biztosítani kell a környezet és a helyi közösség értékeinek hosszú távú fennmaradását.
67
A kistérség területfejlesztési célkitőzései Az elérendı jövıkép érdekében a kistérség számára az alábbi stratégiai célok fogalmazhatók meg: A, Infrastrukturális és gazdaságfejlesztési beruházásokkal a kistérség logisztikai központi szerepkörének erısítése B, A környezet és a természet védelme, a fenntartható fejlıdés biztosítása C, A humán erıforrás fejlesztése, a térség demográfiai helyzetének stabilizálása. D, Az életszínvonal közelítése az EU átlaghoz.
1. Prioritás. A kistérség külsı és belsı kapcsolatrendszerének fejlesztése A prioritás indoklása: A körmendi kistérség jövıképében egy központi logisztikai szerepkör kialakítása hangsúlyos szerepet kap. A kistérségben ehhez számos infrastrukturális programot kell megvalósítani. A prioritáshoz tartozó operatív programok egyrészt a kistérséget kapcsolják össze a régió meghatározó gazdasági központjaival, másrészt a belsı kohézió erısítését célozzák meg az elérhetıség javításával. A kistérség közúti, vasúti kapcsolatrendszerének fejlesztése mellett a légi közlekedés lehetıségének vizsgálata és az informatikai hálózat fejlesztése is elısegíti a célkitőzések megvalósítását. A települések közötti megfelelı összeköttetést közúti és vasúti koszerősítésekkel kell biztosítani. A helyi lakosság igényei és a turizmus növekvı szerepe egyaránt megkívánja a kerékpárút hálózat fejlesztését. A határmenti települések számára fontos, hogy közúti kapcsolataik újra visszaálljanak az osztrák szomszédaikkal. Ez az EU csatlakozás után megkönnyíti a térség integrációját. Az egyes települések térszerkezete, a fejlesztésre kijelölt területek számos településen a még hiányzó rendezési tervek miatt nyitott kérdéseket rejt magában. A fejlesztések tervezhetısége és megvalósítása érdekében szükséges az egyes településrészek, kül- és belterületek távlati funkcióinak meghatározása, a rajtuk történı fejlesztések ütemes megkezdése. A prioritás valamennyi stratégiai célkitőzés megvalósulását elısegíti.
68
2.Prioritás: Gazdaságfejlesztés A prioritás indoklása: A körmendi kistérségben több lábon álló gazdasági tevékenység folyik. Az ipar mellett a mezıgazdaság és a szolgáltatások is jelentıs súllyal képviseltetik magukat. A gazdaságfejlesztési prioritás kapcsán jelenleg a térségben még hiányzó korszerő infrastruktúrával ellátott iparterületek létrehozása az egyik feladat. A kiépülı iparterületekre elsısorban a kis és közepes vállalkozások letelepítése a cél. Részben a régióban meglévı nagyvállalatokhoz való alvállalkozói kapcsolódás lehetıségét kell segíteni, részben a kistérségben található helyi vállalkozások és a szomszédos országokkal létrejövı vegyes vállalatok támogatása valósulhat meg így. A turizmus fejlesztése a kistérség alapvetı célkitőzései közé tartozik. A szomszédos területekkel összefogva
regionális
turisztikai
programokhoz
történı
kapcsolódás
bizonyulhat
a
legeredményesebb iránynak. Fontos lépés a Rába viziturizmusához kapcsolódó lehetıségek kihasználása, az aktív turizmust segítı beruházások és programfejlesztések. A falvak mezıgazdasági vállalkozásait a komplex vidékfejlesztési programok révén kell támogatni A prioritás valamennyi stratégiai célkitőzés megvalósulását támogatja, hozzájárul a helyi gazdaság versenyképességének növeléséhez, az életszínvonal emelkedéséhez. 3.Prioritás: Humánerıforrás fejlesztés A prioritás indoklása: Egy térség népesség megtartó erejét többek között az ott mőködı intézményrendszer teljessége, az általuk nyújtott szolgáltatások minısége határozza meg. A kistérség ebbıl a szempontból kedvezı helyzetben van, hiszen Körmend a megye egyik legkiépítettebb intézményhálózatát tudhatja magáénak. Az oktatás területén az óvodai, általános iskolai, és középiskolai ellátás egyaránt biztosított. A városban kollégiumi ellátás, felnıttoktatás, alapfokú mővészeti képzés és zeneiskola is mőködik. Megtalálható a nevelési tanácsadó és a logopédiai ellátás. A városban és a kistérségben meglévı jó adottságok ellenére a jövıben is komoly erıfeszítéseket igényel ennek a rendszernek a fenntartása és a változó igényekhez igazodó fejlesztése. Fontos, hogy a kistérségben folyó tevékenységekhez olyan kutatási- fejlesztési programok is csatlakozzanak, amelyek segítik a régió innovatív folyamataihoz történı kapcsolódást.
69
A kistérségbıl hiányzó felsıfokú képzési lehetıségek a távoktatás eszközeivel válhatnak helyben is elérhetıvé. A prioritás céljai és megvalósításuknak eredményessége minden további kistérségi fejlesztéshez biztosítja a nélkülözhetetlen emberi erıforrás megkívánt minıségét.
4.Prioritás: A Kistérségben lakók életminıségének javítása A szentgotthárdi kistérség jelentıs része Nemzeti Park területén található. Kiemelt fontosságú, hogy ebben a védett környezetben, csak a fenntartható fejlıdés kritériumait figyelembe véve történjen meg a fejlesztési programok megvalósítása. Szükséges, hogy a környezeti elemek és a társadalmi tényezık harmonikusan fejlıdjenek a térség gazdaságával. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a kistérség kellemes életfeltételeket biztosítson az itt élık számára, ugyanakkor ne sérüljenek a meglévı csodálatos és gazdag természeti értékek. Jelenleg nem teljes körő a kistérségben a szennyvízkezelés, részben megoldatlan hulladékkezelési problémák vannak. A kistérség területét kettészeli a Rába folyó és több patak is található, amelyen árvízvédelmi feladatok elvégzése szükséges, és a nyomukban keletkezı létesítmények hasznosítása lehetséges. Az infrastrukurális fejlesztések mellet nagy szerepe van a tudatformáló, nevelı jellegő intézkedéseknek ezen a területen is. Az itt lakók életminıségét a gazdasági és infrastrukturális kérdések mellett az egészségügyi ellátás minısége és a szociális biztonság megléte is meghatározza. A kistérségben élı magyar, szlovén és német ajkú emberek identitásának megırzése, kultúrájuk ápolásán és fejlesztésén keresztül valósulhat meg elsısorban. A kulturális örökség védelme és a kistérségi identitás fejlesztése az egész helyi közösség részvételével tud eredményesen megvalósulni, amelynek fı mőhelyei a különbözı öntevékeny civil szervezetek lehetnek.
70
6.2 Megvalósított vidékfejlesztési program a kistérségben Megújuló energiahasznosítási program Körmenden a szomszédos ausztriai tapasztalatok felhasználásával és a Phare CBC program támogatásával elindult egy faaprítékos tüzelési technológiára alapozó főtımő felépítése. A főtımő hosszútávú üzemeltetése és a rendszer fejlesztése egy kistérségi energiahasznosítási program keretében képzelhetı el. A program eredményeként a város intézményei olcsóbb és a helyi gazdaságot is segítı energiaellátáshoz jutnak. A kistérségben pedig megvalósulhat egyes mezı és erdıgazdasági területek energia célú ültetvényekkel történı hasznosítása, amely hosszútávon növeli az egyébként nem hasznosítható területek jövedelemtermelı képességét. Általános célok •
Körmend korszerő energiaellátásának biztosítása
•
A helyi gazdaság élénkítése
•
A térség fenntartható fejlıdésének biztosítása
A Körmenden felépülı faaprítékos főtımő egy olyan minta értékő beruházás, amely a város energiaellátásának racionalizálása mellett a kistérségi gazdaság élénkítését és a fenntartható fejlıdést biztosító nemzetközi programokhoz történı hosszútávú kapcsolódást is biztosítja. A főtımő mőködtetése során felhalmozódó tapasztalatokat a további fejlesztések során figyelembe kell venni, és törekedni kell a megújuló energiaforrások lehetı legnagyobb arányú hasznosítására a kistérségben. A faprítékos főtımő hosszú távon történı alapanyag ellátása érdekében energia célú erdıtelepítési programot kell megvalósítani a térségben. A Rába mentén vannak elsısorban azok a mezıgazdasági területek, amelyek árvízveszély miatt biztonságosan nem mővelhetıek meg. Elsısorban itt lehet ezeket az energiaültetvényeket létrehozni. A program megvalósításának része kell legyen, hogy az egyes településeken is felmérésre kerül a biomassza energetikai hasznosításának lehetısége. Hosszú távon Magyarország egyik mintaterülete alakulhat ki a megújuló energia hasznosítása területén. Az operatív program a kistérség valamennyi települését és valamennyi lakóját érinti. Egyes fejlesztési projektek a térségközpontra koncentrálnak, de hatásuk általános.
71
A program eredménymutatói és hatásai •
Körmendi faaprítékos főtımő
•
Térségi biomassza program
•
Egyes településeken a biomassza energetikai hasznosítása
•
A helyi gazdaság élénkülése
•
A lakosság életszínvonalának emelkedése
Az intézkedések egy innovatív fejlesztési program megvalósítása révén erısítik a kistérség gazdaságát, új munkahelyek teremtésével az emberi erıforrásfejlesztést támogatják.
72
II. STRATÉGIA FEÜLVIZSGÁLATA
73
1. FÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEK A körmendi és a szentgotthárdi kért statisztikai kistérség a múltban egy vidékfejlesztési térséget alkotott. Jelen programozás keretei során a két statisztikai kistérségre külön-külön készülnek el a fejlesztési stratégiák. A körmendi statisztikai kistérség így most megegyezik a jelen dokumentumban tárgyalt vidékfejlesztési térséggel, ennek területe 33091 km2, állandó lakóinak száma 22443, népsőrősége 68 fı. A térséget nyugatról a szentgotthárdi statisztikai kistérség, és Ausztria, délrıl az ıriszentpéteri és a zalaegerszegi kistérségek, keletrıl a vasvári kistérség, és északról a szombathelyi kistérség határolja.
A térségi helyzetfeltárás eredményei ráirányítják a figyelmet a lehetıségekre és az elmaradott területekre, amelyekre a fejlesztési program alapozható. A térség stratégiai pozíciója:
Offenzív stratégiai területek: •
Erısíteni a jó földrajzi, logisztikai elhelyezkedést a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésével, Környezet jó állapotának megóvása érdekében csatornázási és hulladékgazdálkodási
•
programok elindítása, •
Turisztikai programfejlesztés
•
K+F, és képzési projektek elindítása
Váltásorientált stratégiai területek: •
Térségi vonalas infrastruktúra fejlesztése,
•
Munkahelyteremtı beruházások, vállalkozásfejlesztés,
•
Tájfenntartó gazdálkodás erısítése,
•
Információs társadalom vjvmányinak alkalmazás az egész kistérségben
74
Deffenzív stratégiai területek: •
Alacsony hozzáadott értéket elıállító, bérmunkára alapozó ipari tevékenységek arányának csökkentése,
Diverzifikált stratégiai területek: •
Többlábon álló térségi gazdaság szektorainak errısítése,
75
2. PRIORITÁSOK
1. Prioritás. A kistérség külsı és belsı kapcsolatrendszerének fejlesztése A körmendi kistérség jövıképében központi logisztikai szerepkör kialakítása hangsúlyos szerepet kap. A kistérségben ehhez számos infrastrukturális programot kell megvalósítani. A prioritáshoz tartozó operatív programok egyrészt a kistérséget kapcsolják össze a régió meghatározó gazdasági központjaival, másrészt a belsı kohézió erısítését célozzák meg az elérhetıség javításával. A kistérség közúti, vasúti kapcsolatrendszerének fejlesztése mellett a légi közlekedés lehetıségének vizsgálata és az informatikai hálózat fejlesztése is elısegíti a célkitőzések megvalósítását. A települések közötti megfelelı összeköttetést közúti és vasúti koszerősítésekkel kell biztosítani. A helyi lakosság igényei és a turizmus növekvı szerepe egyaránt megkívánja a kerékpárút hálózat fejlesztését. A határmenti települések számára fontos, hogy közúti kapcsolataik újra visszaálljanak az osztrák szomszédaikkal. Ez az EU csatlakozás után megkönnyíti a térség integrációját. Az egyes települések térszerkezete, a fejlesztésre kijelölt területek számos településen a még hiányzó rendezési tervek miatt nyitott kérdéseket rejt magában.
A fejlesztések tervezhetısége és megvalósítása érdekében szükséges az egyes
településrészek, kül- és belterületek távlati funkcióinak meghatározása, a rajtuk történı fejlesztések ütemes megkezdése. A prioritás valamennyi stratégiai célkitőzés megvalósulását elısegíti.
2.Prioritás: Gazdaságfejlesztés A prioritás indoklása: A körmendi kistérségben több lábon álló gazdasági tevékenység folyik. Az ipar mellett a mezıgazdaság
és
gazdaságfejlesztési
a
szolgáltatások
prioritás
kapcsán
is
jelentıs
jelenleg
a
súllyal
képviseltetik
térségben
még
magukat.
hiányzó
A
korszerő
infrastruktúrával ellátott iparterületek létrehozása az egyik feladat. A kiépülı iparterületekre elsısorban a kis és közepes vállalkozások letelepítése a cél. Részben a régióban meglévı nagyvállalatokhoz való alvállalkozói kapcsolódás lehetıségét kell segíteni, részben a
76
kistérségben található helyi vállalkozások és a szomszédos országokkal létrejövı vegyes vállalatok támogatása valósulhat meg így. A turizmus fejlesztése a kistérség alapvetı célkitőzései közé tartozik. A szomszédos területekkel összefogva regionális turisztikai programokhoz történı kapcsolódás bizonyulhat a legeredményesebb iránynak. Fontos lépés a Rába viziturizmusához kapcsolódó lehetıségek kihasználása, az aktív turizmust segítı beruházások és programfejlesztések. A falvak mezıgazdasági vállalkozásait a komplex vidékfejlesztési programok révén kell támogatni A prioritás valamennyi stratégiai célkitőzés megvalósulását támogatja, hozzájárul a helyi gazdaság versenyképességének növeléséhez, az életszínvonal emelkedéséhez. 3.Prioritás: Humánerıforrás fejlesztés A prioritás indoklása: Egy térség népesség megtartó erejét többek között az ott mőködı intézményrendszer teljessége, az általuk nyújtott szolgáltatások minısége határozza meg. A kistérség ebbıl a szempontból kedvezı helyzetben van, hiszen Körmend a megye egyik legkiépítettebb intézményhálózatát tudhatja magáénak. Az oktatás területén az óvodai, általános iskolai, és középiskolai ellátás egyaránt biztosított. A városban kollégiumi ellátás, felnıttoktatás, alapfokú mővészeti képzés és zeneiskola is mőködik. Megtalálható a nevelési tanácsadó és a logopédiai ellátás. A városban és a kistérségben meglévı jó adottságok ellenére a jövıben is komoly erıfeszítéseket igényel ennek a rendszernek a fenntartása és a változó igényekhez igazodó fejlesztése. Fontos, hogy a kistérségben folyó tevékenységekhez olyan kutatási- fejlesztési programok is csatlakozzanak, amelyek segítik a régió innovatív folyamataihoz történı kapcsolódást. A kistérségbıl hiányzó felsıfokú képzési lehetıségek a távoktatás eszközeivel válhatnak helyben is elérhetıvé. A prioritás céljai és megvalósításuknak eredményessége minden további kistérségi fejlesztéshez biztosítja a nélkülözhetetlen emberi erıforrás megkívánt minıségét.
77
4.Prioritás: A Kistérségben lakók életminıségének javítása A szentgotthárdi kistérség jelentıs része Nemzeti Park területén található. Kiemelt fontosságú, hogy ebben a védett környezetben, csak a fenntartható fejlıdés kritériumait figyelembe véve történjen meg a fejlesztési programok megvalósítása. Szükséges, hogy a környezeti elemek és a társadalmi tényezık harmonikusan fejlıdjenek a térség gazdaságával. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a kistérség kellemes életfeltételeket biztosítson az itt élık számára, ugyanakkor ne sérüljenek a meglévı csodálatos és gazdag természeti értékek. Jelenleg
nem
teljeskörő
a
kistérségben
a
szennyvízkezelés,
részben
megoldatlan
hulladékkezelési problémák vannak. A kistérség területét kettészeli a Rába folyó és több patak is található, amelyen árvízvédelmi feladatok elvégzése szükséges, és a nyomukban keletkezı létesítmények hasznosítása lehetséges. Az infrastrukurális fejlesztések mellet nagy szerepe van a tudatformáló, nevelı jellegő intézkedéseknek ezen a területen is. Az itt lakók életminıségét a gazdasági és infrastrukturális kérdések mellett az egészségügyi ellátás minısége és a szociális biztonság megléte is meghatározza. A kistérségben élı magyar, szlovén és német ajkú emberek identitásának megırzése, kultúrájuk ápolásán és fejlesztésén keresztül valósulhat meg elsısorban. A kulturális örökség védelme és a kistérségi identitás fejlesztése az egész helyi közösség részvételével tud eredményesen megvalósulni, amelynek fı mőhelyei a különbözı öntevékeny civil szervezetek lehetnek.
78
3. CÉLKITŐZÉSEK
Az elérendı jövıkép érdekében a kistérség számára általános célkitőzésként a kistérség versenyképességének növelése, ezáltal népesség megtartó erejének fenntartható biztosítása fogalmazható meg. A programban az alábbi speciális célok fogalmazhatók meg: 1. Infrastrukturális és gazdaságfejlesztési beruházásokkal a kistérség logisztikai központi szerepkörének erısítése. A cél illeszkedik az NFT-ben szereplı KIOP, ROP, GVOP-hoz. 2. A környezet és a természet védelme, a fenntartható fejlıdés biztosítása. A cél illeszkedik az NFT-ben szereplı KIOP, ROP, AVOP-hoz. A célkitőzés illeszkedik a NVT programjaihoz. 3.
A humán erıforrás fejlesztése, a térség demográfiai helyzetének stabilizálása. A cél illeszkedik az NFT-ben szereplı HEFOP, ROP.
4. Az életszínvonal közelítése az EU átlaghoz. A cél illeszkedik az NFT-ben szereplı KIOP, ROP, GVOP, AVOP-hoz.4
A Program kapcsolódik regionális, megyei és kistérségi stratégiákhoz is: •
Nemzeti Fejlesztési Terv – Regionális Stratégia /Területfejlesztési Operatív program intézkedése – Munkaközi anyag/
•
Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja
•
Vas Megye Területfejlesztési Programja
•
A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja
•
A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja
•
Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon – a Régió kerékpáros jövıképe
•
Vas megye területrendezési terve (egyeztetési változat)
79
4. ALPROGRAMOK PRIORITÁSOK 1. Prioritás A kistérség belsı és
2. Prioritás: Gazdaságfejlesztés
külsı
3. Prioritás Humán erıforrások fejlesztése
4. Prioritás A kistérségben lakók életminıségének javítása
kapcsolatrendszerének fejlesztése ALPROGRAMOK 1.1. Alprogram Települési infrastruktúra kialakítása
2.1. Alprogram Ipari területek kialakítása
3.1. Alprogram A K+F tevékenység fejlesztése
1.2. Alprogram. Kistérségi informatikai hálózat fejlesztése
2.2. Alprogram Térségi turisztikai programok fejlesztése 2.3. Alprogram Helyi termékek és szolgáltatások elıállításának támogatása
3.2. Alprogram Civil szervezetek támogatása
1.3. Alprogram Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése
4.1 .Alprogram Kistérségi környezetvédelmi beruházások 4.2 .Alprogram Kistérségi megújuló energiahasznosítási program 4.3. Alprogram A kulturális örökség védelme, településrehabilitáció
1.4. Alprogram Határmenti és kistérségi belsı közlekedési kapcsolatok fejlesztése
80
PROBLÉMAFA Kistérség népességmegtartó ereje csökken
Elmaradnak átfogó beruházások
Körmend szubregionális szerepköre csökken
az
KISTÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGE CSÖKKEN
Emelkedı munkanélküliség
Hiányos infrastruktúra
Szennyvíz Hulladék Közút Informatika
Képzetlen munkaerı
Vállalkozások bezárása
Kevés kis- és közepes vállalkozás
Helyi adottságok kihasználatlanok
Turisztikai adottságok kihasználatlanok
Vízi, Vallási, Kerékpár Falusi turiz.
Mezıgazdasági adottságok kihasználatlanok
Ökogazdálko dás, speciális mezıgazdasá gi termékeke
Intézményre ndszer fenntartása nehéz
Forráshiányos önkormányzatok
Fejlesztésre nincsen elegendı forráso 81
CÉLFA Kistérség népességmegtartó ereje nı
Bevándorlás miatt a népesség továbbra sem csökken
Térségi beruházások megjelennek
Körmend szubregionális szerepköre megerısödik
KISTÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERİSÍTÉSE
Térségi infrastruktúra fejlesztése
Szennyvíz Hulladék Közút Informatika
Munkaerı képzése
Kistérség adottságaihoz illeszkedı programok
Munkahelyteremtı intézkedések
Munkahelyterem tı beruházások ösztönzése
KKV fejlesztési projektek
Kistérségi turisztikai programok létrehozása és mőködtetése
Vízi, Vallási, Kerékpár Falusi turiz.
Tájtermékek fejlesztése
Ökogazdálko dás, speciális mezıgazdasá gi termékeke
Önkormányzati gazdálkodás korszerősítése
Intézményrends zer korszerő és racionális mőködtetése
Pályázati lehetıségek hatékony kihasználása 82
ÉRINTETTEK ELEMZÉSE Érintett csoport
Infrastruktúra fejlesztése; Vállalkozások-és a gazdaság fejlesztése; Identitás erısítése Korszerő intézményrendszer mőködtetése Tıkehiány; Infrastruktúra hiánya Munkaerı megfelelı minısége
Településfejlesztés; Gazdaságfejlesztés; Helyi igények kielégítése
Az érintett Az érintett csoport viszonya csoport fı más érintettekhez céljai (pl. partnerség, együttmőködés, konfliktusok) Szolgáltat; A lakosság Igazgat, életminıségén Partner ek javítása
Termékfejlesztés; Új piacok
Partnerség; Versenytárs
Profitszerzés
3. Mezıgazdasági vállalkozások
Alacsony jövedelmezıség; Kiszolgáltatottság, Nem megfelelı termékstruktúra
Partnerség; Versenytárs
Profitszerzés
4. Szolgáltató szektor
Külföldi bevásárló turizmus csökkenése Kereslet koncentrálódása Önkéntesség hiánya Forrásszerzés képességének hiánya
Forrásszerzés; Információszerzés; Új technológia; Szervezıdés egymás között Profit Termékfejlesztés Profit
Partnerség Versenytárs
Profitszerzés
Lokálpatriotizmus; Emberszeretet, Hobby, érdeklıdés
Segítı; Partner
Ipari szereplıkkel ellentét Partnerség Versenytárs Partnerség Konfliktusok
Bizonyos csoportok igényeinek kielégítése Profitszerzés
1. Önkormányzatok
2. Ipari vállalkozások
5. Civil szervezetek
Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik elsısorban?
Az érintett csoport készsége/ motivációja a problémákkal való foglalkozásra
6. Turizmus
Tıkehiány Kiaknázatlan adottságok
Turisztikai termékek fejlesztése, Profit
7. Lakosság
Életminıség; Jövedelem, Identitás
Pénz;„Jól -lét” Szemléletmód - neveltetés, lokálpatriotizmus
Szükségletek kielégítése
A program pozitív hatásai az érintett csoportra
Térség népességmegtartó erejének erısödése
A program negatív hatásai az érintett csoportra Kistérségen belüli szerepkör átrendezıdés e
Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása érdekében? Bevonás a programba; Tájékoztatás
Versenyképessége nı Környezetvé delmi szempontok érvényesülés e Biztosabb Egyes megélhetés; ágazatok nem Helybentartás kapnak erısítése fejlesztési forrásokat Generálja az új nincs vállalkozásokat
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Erısödik a kapcsolat
nincs
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Partneri együttmőködés erısítése; Tıkevonzás Az életkörülmények javítása
nincs
Folyamatos és korrekt kommunikáció
nincs
Folyamatos és korrekt kommunikáció
Bevonás a programba; Tájékoztatás
Bevonás a programba; Tájékoztatás
83
KÖRMEND ÉS KISTÉRSÉGE ÖNKORMÁNYZATI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS
AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM
Helyzetelemzés
2004.
84
1. AZ OPERATÍV PROGRAM SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÁSA
A körmendi kistérség versenyképességének megtartása és növelése a 2004-2006 tervezési szakaszban az a központi cél, amelynek központi célként való megfogalmazása mentén határoztuk meg a kistérség fejlesztésnek négy fı prioritását. Ezen négy fı prioritás mentén fogalmazódtak meg a tervezési idıszakban megvalósítandó intézkedések. A kistérség külsı és berlsı kapcsolatrendszerének infrastrukturális feltételeinek megteremtése Az elsı prioritás által indukált intézkedések összessége. A megvalósított támogatási tevékenységek
hatására
a
térségben az
Internet
használat növekszik,
határmenti
együttmőködések száma és hatékonysága nı, korszerő, biztonságos úthálózat jön létre, igényekhez illeszkedı lakó és vállalkozási övezetek alakulnak ki. A prioritás hatásindikátora a gazdaság fejlesztése A második prioritás esetében -mely a gazdaság fejlesztését jelenti- a tervezett hatás indikátorok a gazdaság teljesítményének növekedése, kis és közepes vállalkozások megerısödése, turisztikai és szolgáltatói tevékenységek megjelenése A humán erıforrás fejlesztés esetébena K+F tevékenység megerısödése és az abban foglalkoztatottak számának növekedése, valamint az érdekérévnyesítést fokozó, civil szervezetek megerısödése az elvárt eredményindikátor. A negyedik prioritás a kistérségi környezetvédelmi beruházások esetében a kistérség több elırelépést is tett a elmúlt tervezési idıszakokban, így a 2004-2006 közötti idıszak eredményindikátorai a közmőellátottság növelésén túl a további megújuló energiforrások növelése.
1
2. ÖSSZEFOGLALÓ IDİ ÉS PÉNZÜGYI TÁBLÁZAT
Költségek összesen (ezer Ft) Intézkedések
2004
Településrendezési tervek készítése
36 000
Új területek infrastuktúrával való ellátása
30 000
Új területek infrastuktúrával való ellátása 1.1 Alprogram összesen A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése
2005
2006
30 000
90 000
66 000
30 000
90 000
1 000
1 000
1 000
20 000
20 000
10 000
Kistérség szereplıinek képzése
3 000
3 000
3 000
1.2 Alprogram összesen
4 000
34 000
24 000
8-as számú fıközlekedési útvonal fejlesztése
100 000
Vasútvonal korszerüsítése
20 000
1.3 alprogrma összesen
20 000
Ausztriával való összekötı utak fejlesztése
5 000
Ausztriával való összekötı utak fejlesztése Kistérségi úthálózat fejlesztése
100 000
400 000 500
500
Kistérségi úthálózat fejlesztése
15 000
5 000
Kerékpárút hálózat fejlesztése
3 000
1.4 Alprogram összesen Kis és közepes vállalkozási letelepedésének támogatása 2.1 alprogram összesen Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése
500
5 500
18 500
405 500
3 000
3 000
3 000
3 000
3 000
3 000
20 000
100 000
2
Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése
2 500
Termálvíz hasznosítása 2.2 Alprogram összesen
2 000
25 000
2 500
80 000 8 500
Tájtermékek fejlesztése Tájtermékek fejlesztése
200
131 200
110 500
20 000 10 000
Tájtermékek fejlesztése
16 000
Tájtermékek piacra jutásának elısegítése
30 000
Tájtermékek piacra jutásának elısegítése Tájtermékek piacra jutásának elısegítése
6 000 2 000
Ökogazdálkodás 2.3 Alprogram összesen A megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó K+F A megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó K+F A megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó K+F
1 000
40 000 12 000
26 000
87 000
5 000 4 000 30 000
3.1 Alprogram összesen
5 000
Kistérségi civil szervezetek támogatása
4 000
Térségi kulturális és sportrendezvények
3 000
3 000
3 000
Térségi kulturális és sportrendezvények
8 000
100 000
15 000
3.2 Alprogram
15 000
103 000
21 000
Szennyvíztisztítási program
15 000
Szennyvíztisztítási program
34 000 3 000
800 000
Kistérségi hulladékkezelési program
35 000
4.1 Alprogram
50 000
Kistérségi biomassza program megvalósítása
10 000
800 000
3
Kistérségi biomassza program megvalósítása
45 000
4.2 Alprogram
10 000
Települési központok megújítása
20 000
2 000
20 000
Települési központok megújítása
2 000
2 000
2 000
22 000
4 000
22 000
201 000
1 203 700
908 000
4.3 Alprogram összesen Mindösszesen
45 000
4
3. AZ OPERATÍV PROGRAM MENEDZSMENT STRUKTÚRÁJA
A térség versenykésségének erısítése elérésének érdekében megfogalmazott intézkedések és támogatandó tevékenységek megvalósítása során a legfıbb projekt generáló szervezet a kistérségi társuláson a z érintett települési önkormányzat(ok). Az egyes fejlesztések elıkészítése és végrehajtása során minden esetben projektgeneráló szerepben tőntek fel ezidáig is az önkormányzatok és jelen operatív program során is aktív szerepet kívánunk adni nekik. A fejlesztések kivitelezésénél részben a vállalkozók által birtokolt anyagi tıkére részben pedig- a z állami utak esetében – a központi költségvetési forrásokra építünk. Több projekt esetében a tervezési elıkészítési költségegeket a települési önkormányzatok vállalják a költségeket a fejlesztések mihamarabbi megvalósítása érdekében. A kistérségi társulás és a települési önkormányzatok eddig kiépített kapcsolatrendszerük alapján jól felkészült szakértıkkel dolgoznak együtt, akik a kistérség további projektjei megvalósításhoz is elegendı referenciával bírnak.
5
4. INTÉZKEDÉSEK 1. Prioritás A kistérség belsı és külsı kapcsolatrendszerének fejlesztése A prioritás indoklása: A körmendi kistérség jövıképében egy központi logisztikai szerepkör kialakítása hangsúlyos szerepet kap. A kistérségben ehhez számos infrastrukturális programot kell megvalósítani. A prioritáshoz tartozó operatív programok egyrészt a kistérséget kapcsolják össze a régió meghatározó gazdasági központjaival, másrészt a belsı kohézió erısítését célozzák meg az elérhetıség javításával. A kistérség közúti, vasúti kapcsolatrendszerének fejlesztése mellett a légi közlekedés lehetıségének vizsgálata és az informatikai hálózat fejlesztése is elısegíti a célkitőzések megvalósítását. A települések közötti megfelelı összeköttetést közúti és vasúti korszerősítésekkel kell biztosítani. A helyi lakosság igényei és a turizmus növekvı szerepe egyaránt megkívánja a kerékpárút hálózat fejlesztését. A határmenti települések számára fontos, hogy közúti kapcsolataik újra visszaálljanak az osztrák szomszédaikkal. Ez az EU csatlakozás után megkönnyíti a térség integrációját. Az egyes települések térszerkezete, a fejlesztésre kijelölt területek számos településen a még hiányzó rendezési tervek miatt nyitott kérdéseket rejt magában. A fejlesztések tervezhetısége és megvalósítása érdekében szükséges az egyes településrészek, kül- és belterületek távlati funkcióinak meghatározása, a rajtuk történı fejlesztések ütemes megkezdése. A prioritás valamennyi stratégiai célkitőzés megvalósulását elısegíti. Általános célok: • A kistérség megfelelı regionális kapcsolatainak kialakítása •
A kistérség belsı kapcsolatrendszerének kialakítása
•
A szükséges határmenti kapcsolatok újbóli kiépítése
•
A települések funkcionális szerkezetének kialakítása
6
1.1. AlprogramTelepülési infrastruktúra kialakítása Az alprogram indoklása A kistérség településeinek fejlıdése a megfelelıen kiépített települési infrastruktúra nélkül nem tud megvalósulni. A kistérség lakóinak száma az országos tendenciával ellentétben nem csökkent az elmúlt tíz esztendıben. Ez a tény önmagában is alátámasztja
annak
szükségességét,
hogy
a
fejlesztésekhez
megfelelı
infrastruktúrával ellátott lakó és gazdasági övezetek kialakítására van szükség. A fejlesztési elképzeléseknek azonban csak a települési fejlesztési koncepciók és rendezési tervek mentén szabad megvalósulniuk. Elıször ezeket az elıkészítı munkákat kell elvégezni. Az elkészült településrendezési tervek által meghatározott fejlesztési elképzelések mentén lehetséges a kistérség településeinek hosszútávú átgondolt fejlesztése. Az operatív program két intézkedése megvalósítása eredményeként az egyes települések infrastrukturális fejlesztés révén válnak alkalmassá a többi fejlesztési elképzelés fogadására. Alprogram céljai: •
A települési infrastruktúra fejlesztése
•
A térség fejlıdéséhez szükséges területek biztosítása
•
A térség népességmegtartó erejének növelése
1.1.1. Intézkedés. Települési rendezési tervek elkészítése Az intézkedés szükségességének indoklása: Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl tartalmazza a területrendezési tervekkel kapcsolatos követelményeket. A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozóan helyi szabályok kialakításával: •
meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlıdésének térbeli-fizikai kereteit
•
a település adottságait és lehetıségeit hatékonyan kihasználva elısegítse annak mőködıképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett
•
biztosítsa a település megırzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.
7
A fejlesztési elképzelések megvalósításának keretét a települési rendezési terv jelenti. Ennek elkészítése kötelezı feladata az önkormányzatoknak. A kistérségben több olyan település van, amelyek nem rendelkeznek megfelelı tervekkel. Ezeknek a terveknek kell tartalmazniuk a hosszú távú fejlesztések számára kijelölt lakó és vállalkozói övezeteket, amelyek fejlesztése együtt biztosítja az egyes települések és a kistérség gazdasági és társadalmi épülését. A tervek gyors elkészítése kiemelten fontos feladata az önkormányzatoknak, amelyek évek óta hiába próbálkoznak a szükséges források elıteremtésével. A településrendezési tervek mind a települési gazdaság, mind az életkörülmények, életminıség fejlesztése szempontjából meghatározó jelentıséggel bírnak, és számos kapcsolódási pont található a területfejlesztési program egyes intézkedései és a településrendezési tervek között. Intézkedés célja: •
Az építés helyi rendjének szabályozása
•
A települések terület-felhasználásának és infrastruktúra hálózatának kialakítása
•
A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme
•
A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése
•
Az erıforrások kíméletes hasznosításának elısegítése
Intézkedés tartalma A településrendezési tervek elkészítése. A tervek tartalmazzák az egyes települések különbözı besorolású övezeteit, az övezetekben megengedett és tiltott tevékenységeket. Ez minden vidéfejlesztési elképzelés keretét jelöli ki. Célcsoport: A kistérség települési önkormányzatai (melyek nem rendelkeznek még településrendezési tervvel).
Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Tervezés
8
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település) Településszerkezeti
Halastó
költség (ezer Ft)
Tervezési feladat
terv készítése
Halastó
Halastó
2000
Önkormányzata
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A települési szerkezeti tervek az önkormányzatok számára kötelezıen lekészítendı feladatok. A tervek elkészítése során számos szakhatóság véleményezi és engedélyezi. A szakhatóságok az érintett önkormányzattal együtt jelentenek biztosítékot a tervben megfogalmazottak betartására és így a települések fejlesztési irányainak napi érdekektıl független stabilitást adnak. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Az intézkedés keret feltételeket határoz meg az egyes települések számára. A kidolgozott keretfeltételek között minden érintett lakosnak, vállalkozónak és civil szervezetnek azonos lehetıségei vannak.
1.1.2. Intézkedés. Új területek infrastruktúrával való ellátása támogatása Az intézkedés szükségességének indoklása: Az elmúlt évtizedben a kistérség demográfiai mutatói jól alakultak, a születések és a letelepedések hatására a lakosság összlétszáma nem csökkent. A jövıben is kívánatos ennek a kedvezı tendenciának a megtartása. Ehhez Körmenden és a többi településen is lakóterületeket és vállalkozási területeket kell fejleszteni, amely egyrészt biztosítja a letelepedni kívánó vállalkozások számára az infrastrukturális alapokat, másrészt a lakosság számára kínál építési lehetıségeket. El kell érni, hogy a kistérség települései infrastrukturális ellátottságuk következtében is vonzó lakóhelyekké váljanak.
9
Intézkedés célja: Az intézkedés célja, a lakosság és a letelepedni kívánó vállalkozások számára a szükséges alapvetı, a kor követelményeinek megfelelı infrastrukturális környezet biztosítása. Intézkedés tartalma A települések rendezési terveiben megfogalmazott lakóövezeti fejlesztések és vállalkozói övezeti fejlesztések megvalósításának támogatása Célcsoport: A térség fejlesztésben érintett önkormányzatai és vállalkozói. Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Tervezés
•
Közmővesítés
•
Útépítés
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település) Hunyadi úti lakóövezet
Körmend
költség (ezer Ft)
A város északi részén 10ha
Körmend
közmővesítése és telkek
Város
kialakítása
Önkormány-
Körmend
300000
zata
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A városban nagy igény jelentkezett az elmúlt idıszakban lakóterület kialakítására. Erre a célra az önkormányzat kijelölt egy 10 ha-os területet. A tervek elkészülte, a megvalósítás 2-3 év alatt megtörténhet. Az alapinfrastruktúra bevezetését követıen az egyes telkek értékesítésre kerülnek, így a gazdasági, társadalmi fenntarthatóság biztosítottá válik. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre:
10
Az infarstuktúra kiépítésével új lakások építése válik lehetıvé, ez növeli a térségben a különbözı vagyoni helyzetben lévı családok lakáshoz jutási lehetıségét.
1.2. Alprogram. Kistérségi informatikai hálózat fejlesztése Az Alprogram indoklása A körmendi kistérségben az elérni kívánt központi szerepkör egyik alapvetı feltétele az információs társadalom vívmányinak széles köző használata. A megfelelıen kiépített információs és kommunikációs hálózat a kistérség belsı kohézióját erısíti, ugyanakkor nélkülözhetetlen kapcsolatot biztosít a hazai és a nemzetközi környezethez. A kistérségnek csatlakoznia kell az Intelligens Nyugat-Dunántúli Régió programhoz, és meg kell találnia benne a megfelelı partneri szerepet. A kistérségben biztosítani kell az internetes a gyors és olcsó internetes hozzáférési lehetıséget és konkrét projekteket kell kidolgozni az intézmények, a vállalkozások és a civil szervezetek számára. Alprogram céljai •
A gazdasági kapcsolatok élénkítése
•
A kistérségi információáramlás javítása
•
A kistérség gazdaságának szorosabb csatolása a régió vérkeringésébe.
•
Humán erıforrás fejlesztés.
•
Térségi marketing.
1.2.2. Intézkedés. A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben hiányos az a kommunikációs rendszer, amely segítségével a jövıben hatékony
fejlesztési
tevékenység
folytatható.
Az
információ
áramlásának
megfelelıen biztosítottnak kell lennie egy településen belül, a kistérség szereplıi között és a külsı környezet felé egyaránt. Több település önkormányzata csatlakozott az İrségNet programhoz, amely egy Internet alapú információs és kommunikációs hálózat kifejlesztését célozta meg. A program továbbfejlesztése a
11
szomszédos kistérségekkel együtt lehetısége nyújt a regionális irányzatokhoz történı gyors csatlakozásra. Az EU elvárásokat támasz a közigazgatási szolgáltatások elektronizálására. Informatikai eszköz segítségével intézhessék az állampolgárok ügyeiket, a gazdálkodó szervezetek kiszolgálása is ilyen módon történjen, valamint fontos kitétel, hogy a csatlakozást követıen az önkormányzatok számára közvetlenül megjelenı kötelezettséggé válik az e-közbeszerzésés a gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése. Intézkedés célja: •
Önkormányzati mőködés modernizálása
•
E-önkörmányzat, intelligens kistérség megvalósítása
Intézkedés tartalma •
A követelményeknek megfelelı hardver és szoftverbeszerzések
•
Szélessávú Internet elérhetıség biztosítása
Célcsoport: Kistérség települési önkormányzatai, intézményei, vállalkozásai, lakosság Támogatandó tevékenységi kör leírása •
TERVEZÉS
•
Kábelhálózat fejlesztés
•
Hardver szoftver fejlesztés
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település) Kistérségi portál létrehozása
Kistérség
költség (ezer Ft)
Egy korszerő, a kistérség Körmend és
Körmend
valamennyi
és
bekapcsoló hálózat megteremtése
települését Kistérsége
3000
információs Önkormány- Kistérsége alapjainak zati Területfej-
Önkormányzati
12
Térségi kommunikáció, a lesztési
Területfej-
külsı információkhoz való Társulás
lesztési
hozzáférés,
Társulás
valamint
az
információnyújtás lehetıségeinek kialakítása Optikai
Kistérség
Kábelhálózat építése
kábelhálózat
településeken belül és
fejlesztése
települések között
60000
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A portált és a hálózatot a kistérség összes csatlakozó önkormányzata, a vállalkozások, az intézmények és a lakosság nagy része is használni fogja. A fenntartáshoz szükséges finanszírozást a fogyasztók biztosítják. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A térségi szolgáltatások könnyebben és gyorsabban elérhetıvé válnak, ez a hátrányos helyzető csoportok (pl. mozgássérültek) számára nagy elınyt jelent.
1.3. AlprogramRegionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése Az alprogram indoklása A kistérség fejlıdésében meghatározóak lesznek a régió nagyobb fejlesztési központjaival való közlekedési kapcsolatainak alakulása. A fı közlekedési utak és vasutak minısége, a kor követelményeinek megfelelı szintre fejlesztése a biztosítéka annak, hogy a térség vállalkozásai kapcsolódhassanak a környezı gazdasági centrumokhoz. Az operatív program intézkedései a meglévı fı közúti és vasúti közlekedési folyosók korszerősítésére helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor a hiányzó légi közlekedés fejlesztésére is gondolni kell. A kistérség és Körmend kedvezı földrajzi elhelyezkedését, csak fejlett közlekedési hálózat segítségével lehet jól kihasználni. Alprogram céljai •
A térség fı közlekedési folyosóinak korszerősítése
•
A térség gazdaságának összekapcsolása a régió gazdasági centrumaival
13
1.3.1. Intézkedés. A 8. számú fıközlekedési útvonal fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérséget a 8. számú fıútvonal kelet-nyugati irányba kettészeli. A fıútvonal köti össze a térséget Budapesttel, szomszédos kistérségekkel és az európai autópálya rendszerrel. A fıútvonalon kisebb korszerősítéseket végeztek, azonban hosszú távú megoldást csak a hiányzó települési elkerülı utak megépítése és az autóúttá való fejlesztés jelenthet. A 8-as fejlesztésére egy több megyét összefogó szervezet jött létre, ebben a körmendi kistérség képviselıjének is aktívan kell tevékenykedni, és közösen elérni, hogy a helyi és az országos érdekeknek is megfelelı fejlesztés minél gyorsabban elkezdıdjön. Intézkedés célja: •
Fıútvonal korszerősítése
•
Települési elkerülı utakkal megépítése
•
Fıútvonal fejlesztése
Intézkedés tartalma A fıútvonal Körmendet és több más települést is kettészel a kistérségben. Itt települési elkerülı utakat kell építeni. Az elkerülı utak a települések közlekedési terheltségén javítanak, mellettük fejleszthetı területek jönnek létre, és a 8-as úton való közlekedést is meggyorsítják egyszerre. Célcsoport: Települések Támogatandó tevékenységi kör leírása
•
Tervezés
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek
14
Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
M8 autópálya
8-as számú
Az M8 nyomvonalának
Veszprém és
Vas
terveinek
fıútvonal
pontos megtervezése, út
Vas Megyei
Megyei
terveinek elkészítése
Közútkezelı
Közútkezel
Kht.
ı Kht.
elkészítése
100000
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Kelet- nyugati tengely felértékelıdése kapcsán a Közútkezelı Kh. lesz a fenntartó. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Minden csoport számra gyorsan és biztosságosan elérhetıvé válnak más autópályák és külföldi területek is. 1.3.2. Intézkedés. A vasútvonalak korszerősítése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben a Szombatlely – Körmend - Graz és a Körmendet Zalalövınél a szlovén vasúttal összekötı vasútvonalak haladnak át. Ezek a vasútvonalak a fıvárossal és a nemzetközi környezettel való kapcsolat meghatározó elemei. A vonalak korszerősítése és villamosítása elsırendő érdeke a kistérségnek. Amennyiben ez nem történik meg, úgy elıfordulhat, hogy a közlekedés fı útvonalaitól távolabb kerülve a kistérség gazdasága nem tud a kívánatos fejlıdési ütemben növekedni. Ezért minden fórumon szorgalmazni kell a Szentgotthárd-Körmend-Szombathely vasútvonal korszerősítését, továbbá a kistérség gyorsforgalmi vasúti csatlakozását a szlovén vasút felé. Intézkedés célja: •
Vasútvonalak fejlesztése
Intézkedés tartalma: A mai igényekhez igazodó pályakorszrősítés, biztonsági berendezések kiépítése. A körmendi pályaudvar korszerősítése, a logisztikai és utasforgalmi igényeknek megfelelıen.
15
Célcsoport: A szolgáltatásokat igénybe vevı vállalkozások és a lakosság. Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Tervezés
16
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Körmend- Zalalövı
Körmend- Zalalövı A magyarországi déli vasúti
vasútvonal
vasútvonal
Máv Rt.
Máv Rt.
20000
folyosó
megvalósíthatósági tanulmánya
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A vasútfejlesztés hatására gazdasági élénkülés következik be. A térség összeköttetése megfelelıvé válik a Dél-európai régióval. A vasút szerepe felértékelıdik az árufuvarozás és a lakossági szolgáltatás területén egyaránt. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Könnyebb, gyorsabb és olcsóbb elérhetıséget biztosít a térség lakói számár a regionális és nemzetközi központok felé.
1.4. AlprogramHatármenti és kistérségi belsı közlekedési kapcsolatok fejlesztése Az alprogram indoklása A kistérség természetes kapcsolatokkal rendelkezik Ausztriával. Az EU csatlakozásig a szomszédos országokkal összehangoltan ki kell építeni minden olyan közúti kapcsolatot, amely az egységessé váló gazdasági térség fejlıdését elısegítheti. A kistérség települései számára alapvetı fontosságú, hogy Körmenddel jó minıségő és biztonságos összeköttetésben álljanak. A napi munkába járáshoz, az oktatási intézmények látogatásához és az egészségügyi szolgáltatások biztosításához egyaránt nélkülözhetetlen a jó minıségő települések közötti úthálózat. A turizmus fejlesztésének egyik fontos feltétele, hogy megfelelı kerékpárút hálózat is kialakuljon a kistérségben.
Alprogram céljai 17
• A kistérségi belsı kapcsolatrendszer fejlesztése •
A kistérség összekapcsolása a szomszédos országok határmenti területeivel
•
A turizmus fejlıdésének elısegítése
1.4.1. Intézkedés. Ausztriával való összekötı utak fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben a trianoni határok kialakulása és bezárulása után évszázados gazdasági, kulturális és rokoni kapcsolatrendszer szakadt meg. Ezzel együtt természetesen a térséget összekötı utak jelentısége is megszőnt. Az EU csatlakozást követıen ismét lehetıvé válik a régi kapcsolatrendszer felújítása, ehhez azonban szükség van az összekötı utak megfelelı, korszerő kiépítésére is. Az intézkedés során az osztrák partnerekkel egyeztetve kell kialakítani azokat a közös fejlesztési projekteket, a melyek eredményeként az igényeknek megfelelı közúti kapcsolatrendszer helyreállítható. Intézkedés célja: A régi természetes úton kialakult közlekedési kapcsolatok visszaállítása, ezzel a határmenti együttmőködések támogatása. Intézkedés tartalma Meglévı közutak felújítása. Célcsoport: Települési önkormányzatok Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Tervezés
•
Építés
18
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település)
költség (ezer Ft)
Pinkamindszenti út Körmend-
A 8-as számú fıútvonaltól a Vas Megyei
Vas
400 millió
felújítása
Magyarnádalja-
pinkamindszenti határhoz
Állami
Megyei
Ft
Vasalja-
vezetı útvonal felújítása,
Közútkezelı
Állami
Pinkamindszent
maely mint hathoz vezetı út Kht.
Közútkeze
megfeleleı minıségő,
lı Kht.
könnyen bejárható
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A közutakat az illetékes állami szervek tartják fenn. Az élénkülı gazdasági, turisztikai, kulturális kapcsolatokhoz biztosítanak megfelelı közlekedési kapcsolatot, gyorsabbá és hatékonyabbá válik a határmenti együttmőködés. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A rövidebb és gyorsabb határátlépés a hátrányos helyzető csoportok számára is könnyebben elérhetıvé teszi a szomszédos ausztriai térséget.
19
2. Prioritás: Gazdaságfejlesztés 2.1. Alprogram: Ipari területek kialakítása Az alprogram indoklása: A körmendi kistérség gazdaságában az iparnak fontos szerepe van, elsısorban a körmendi ipari székhelyő vállalkozások révén. A Magyarországon elindult ipari fejlesztési programhoz azonban a kistérség nem csatlakozott, ezért az elmúlt években számos központi és nemzetközi fejlesztési forrást nem vehetett igénybe. A jövıben olyan ipari és logisztikai központ fejlesztése látszik célszerőnek Körmenden, amely a kedvezı közlekedési és földrajzi adottságok kihasználása révén innovatív tevékenységet folytató nagyvállalat, továbbá kis és közepes vállalkozások számára nyújt versenyképes letelepedési feltételeket. A térség több településén van olyan ingatlanfejlesztési lehetıség, amely kisebb üzemek letelepedéséhez biztosít jó feltételeket. Ezeket a kisebb iparterületeket a körmendi ipari és innovációs parkkal összehangoltan érdemes fejleszteni. Alprogram céljai: •
A térség gazdaságának fejlesztése
•
A térség kis és közepes vállalkozásai versenyképességének megerısítése
•
Munkahelyteremtés
2.1.4. Intézkedés Kis és közepes vállalkozások letelepedésének támogatása Az intézkedés szükségességének indoklása: A Körmenden és a kistérségben letelepedni kívánó vállalkozások számára széleskörő információnyújtást és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat kell biztosítani. Szükséges egy vállalkozásfejlesztési szervezet létrehozása, amely információs tevékenységét a térség önkormányzatainak támogatásával, tanácsadói tevékenységét piaci alapon nyújtja. Intézkedés célja: Munkahely teremtése a térség településein. Intézkedés tartalma A helyi vállalkozások támogatása tevékenységük bıvítése érdekében.
20
Célcsoport: A térség kis- és közepes vállalkozói Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Képzések
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Nıi vállalkozók
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Kistérség
Szakképzett nıi vállalkozók
Körmend
vállalkozói
általános vállalkozói
Foglakoztatás
kézségeinek
kézségeinek fejlesztése
áért
fejlesztése
tanfolyamokkal,
Közalapítván
szaktanácsadással
y
Körmend
5000
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A megélénkülı térségi vállalkozások munkahelyeket teremtenek, tevékenységük hosszabb távon is stabilizálja a térség gazdasági, társadalmi környezetét. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A kisebb érdekérvénysítési erıvel rendelkezı vállalkozások versenyképesebbé válnak. 2.2. Al program: Térségi turisztikai programok fejlesztése Az alprogram indoklása: A körmendi kistérség rendelkezik olyan turisztikai adottságokkal, amelyek jelenleg nincsenek megfelelı módon kihasználva. A térségi turisztikai programok fejlesztése kapcsán a szomszédos kistérségekben elindított folyamatokkal együtt érdemes mőködni. Óriási lehetıséget ejt magában a Rábára, mint természetes turisztikai útvonalra épülı regionális projekthez való kapcsolódás. Az İrségi Nemzeti Park közelsége, az ökoturizmus számára nyit lehetıséget. Ehhez a programhoz a kistérség minden mikrokörzete tud kapcsolódni, azonban fontos, hogy a Rába- mente, a Hegyhát, az İrség és Pinka völgy önálló arculattal jelenjenek meg. 21
A kistérségben megtalálható termálvíz hasznosítása a regionális termálprogramhoz kapcsolhatja a kistérséget. A körmendi kastély és parkja olyan turisztikai attrakcióvá válhat a megfelelı fejlesztések után, amely nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja. A kistérség turizmusának fejlesztése összességében egy olyan stratégiai feladat, amely illeszkedik a megyei és regionális fejlesztési célokhoz, és a kistérség minden települése számára csatlakozási lehetıséget nyújt. Alprogram céljai: •
A térség gazdaságának fejlesztése
•
A kistérség bekapcsolása a megyei és regionális turisztikai programokba
•
A lakosság életszínvonalának növelése
2.2.1. Intézkedés. A Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérséget kettészelı Rába folyó, napjainkban is népszerő turisztikai cél. A lehetıség jobb kihasználása érdekében egy regionális Szentgotthárdtól- Gyırig tartó fejlesztési programot kell kidolgozni. Ebben a körmendi kistérség érintett települései számára is számos kapcsolódási lehetıség nyílik. A megfelelıen kialakított szálláshelyek csónakkikötık és csónakházak jelenthetik az elsı lépést. A Rába parton több kempinget és rekreációs területet is ki kell az igényeknek megfelelıen alakítani. Azonban a kistérségben a cél az, hogy az ide látogatók ne csak átsuhanjanak, hanem minél tovább itt tartózkodva, a vizi-, horgász-, vadászés a kerékpáros turisztikai lehetıségeket kombinálva bebarangolják az egész vidéket. Intézkedés célja: •
Rába, mint az Évtized folyója által kínált turisztikai lehetıségek fejlesztése
•
Szolgáltatásfejlesztés
Intézkedés tartalma A Rába folyó és az érintetlen természeti környezet által kínált lehetıségek kihasználása elsısorban a vízi turizmus területén.
22
A fejlesztéssel a természetbe történı legminimálisabb beavatkozással olyan típusú infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztést kívánunk végrehajtani, amely az ide látogatók számának növekedését hozza magával. A kistérségben és azon túl is összehangolt fejlesztést valósítunk meg, ahol minden egyes csónakkikötıben az ide látogatók igényeihez mérten kívánunk ellátást biztosítani. A vízen ide érkezık számra kínált programokkal az egész kistérség bebarangolását kívánjuk lehetıvé tenni. Célcsoport: Turisztikai vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Folyó menti turisztikai infrastruktúra fejlesztése
•
Marketing eszközök fejlesztése
•
Rendezvények szervezése
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település)
költség (ezer Ft)
Csónakkikötık a
Rába teljes
Csákánydoroszló, Körmend Arrabo
Csákány-
Rába folyón
magyarországi
és Molnaszecsıd
Szabadidı
doroszló
szakasza
településeken túrabázisok
Egyesület,
kialakítása
Önkormányz
30000
atok
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A Rába egyre ismertebb és keresettebb turisztikai célterületté válik. A fejlesztések a jelenleg elmaradott szolgáltatási környezetet teremtik meg. A fenntarthatóságot a programban résztvevı vállalkozások és a turisták biztosítják. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Az élénkülı Rába menti turizmushoz programjaihoz kapcsolódni tudnak a térség kisebbségi szervezetei, egyesületei. 23
2.3. Alprogram: Helyi termékek és szolgáltatások elıállításának támogatása Az alprogram indoklása Az operatív program abból az igénybıl indul ki, hogy a kistérségben szükség van olyan stabil kivállalkozásokra, amelyek biztosítják a helyi lakosság foglalkoztatását, és szolgáltatásaikkal kielégítik a helyiek és a turisták által támasztott igényeket. A térségben meginduló turisztikai fejlesztéseket jól egészíthetik ki a táji sajátosságra építı termékek és szolgáltatások. Ezzel erısödik a kistérség egyedi jellege, és még vonzóbbá válik az ide látogatók és az itt élık számára egyaránt. A vállalkozásfejlesztési tevékenységet úgy kell megvalósítani, hogy a kistérség megırizze az évszázadok során kialakított táji arculatát. Ehhez olyan tájhasználat elterjedését kell támogatni, amely megfelel a piaci követelményeknek és a térségi sajátosságoknak egyaránt. Alprogram céljai: •
Sajátos térségi termékeket és szolgáltatásokat elıállító kisvállalkozások megerısítése.
•
Kistérségi nemzetiségi identitás megırzése
•
Helyi munkaerı foglalkoztatása
•
A kistérség sajátos arculatának megırzése
2.3.1. Intézkedés. Tájtermékek fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A térség adottságaira alapozva elsısorban a mezıgazdasági termékek feldolgozására /tej, gyümölcs, tökmagolaj, stb. /, a fafeldolgozásra, és ezen termékek elıállításához és értékesítéséhez szükséges szolgáltatásokat végzı vállalkozások támogatására van ahhoz szükség, hogy jellegzetes tájtermékek jelenhessenek meg a piacon. Az intézkedés fontos eredménye a termékek megjelenésén felül az új munkahelyek teremtése. Az intézkedés megvalósítása során a térségi vállalkozók kezdeményezéseit kell felkarolni, olyan projekteket kell támogatni, amelyek piaci oldalról is megalapozott üzleti tervet tudnak felmutatni.
24
Fontos, hogy a különbözı térségi termékek egységes arculattal jelenjenek meg, a vállalkozások támogatásának ez is az egyik feltételét kell képeznie.
Intézkedés célja: A térség adottságaira és értékeire alapozó mezıgazdasági és kézmőves termékek elıállítása Intézkedés tartalma A tájtermékek felkutatása, piacképes áruvá formálása. A térségen belüli szinergiahatások kiaknázása. Célcsoport: Vállalkozások, civil szervezetek, kistelepüléseken élı munkanélküliek. Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Élelmiszeripari termékek fejlesztése
•
Kézmőves termékek fejlesztése
•
Kisipari termékek fejlesztése
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A helyi adottságokra alapozó tájtermékek a növekvı turisztikai igények és a lakosság tudatos termékválasztása tartja fenn. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A termékek elıállításában elsısorban a vidéki települések hátrányos helyzető tagjai vesznek részt.
2.3.2. Intézkedés. A tájtermékek marketingje, piacra jutásának elısegítése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérség gazdaságának egyik fejlesztési lehetısége a megélénkülı turizmus nyomán az ide látogató turisták ellátása. A turisták igénylik a helyi sajátosságokat is tartalmazó termékeket és szolgáltatásokat. El kell érni, hogy a régió termál központjaiban megtalálhatóak legyenek a kistérség kézmőves és tájtermékei. 25
A vállalkozások számára információt, képzési programot adó és beruházási kedvezményeket kell biztosítani. Fontos azoknak a stabil partnerkapcsolatoknak a kialakítása, amelyek révén a speciális termékek biztonságosan eljuthatnak a célpiacokra. Intézkedés célja: A termékek fenntartható gyártásának segítése. Intézkedés tartalma Minıségbiztosításhoz és a termékek promóciójához kapcsolódó tevékenységek. Célcsoport: Tájtermékeket elıállító vállalkozások, szervezetek. Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Reklám és kiadványok
•
Vásárokon való megjelenés
•
Elárusító hely kialakítása
•
Piackutatás
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávet da
helyszíne
települé ıleges s
(település) Szent István nap termékbemutatói
Körmend
költség (ezer Ft)
Tájtermékeket felvonultató
Kistérségi
Kistérségi 6000
kiállítás és vásár
társulás
társulás
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A tájtermékek jobb piacra jutása esetén a termékeket elıállító szervezetek fogják a további marketingakciókhoz szükséges finanszírozást biztosítani. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Hátrányos helyzető csoportok kiegészítı jövedelemszerzéséhez járul hozzá.
26
27
3. Prioritás. Humán erıforrások fejlesztése 3.1. Alprogram: A K+F tevékenység fejlesztése Az alprogram indoklása: A körmendi kistérségben mőködı széleskörő intézményhálózat és a többlábon álló gazdasági szerkezet jó alapot nyújt a régió K+F folyamataihoz történı intenzívebb csatlakozáshoz. A kistérségben egyedülálló kezdeményezéskén valósítják meg a faaprítékos eljárásra alapozó megújuló energiafelhasználási programot.
Ez regionálisan és országosan is olyan
mintaprojekt lehet, amelynek fejlesztése és megvalósítása szükségessé teszi a legújabb nemzetközi eredmények alkalmazását. A programhoz a helyi szakoktatási intézmények mellett egyetemi és az osztrák kapcsolatokból fakadó nemzetközi szervezetek bevonása is szükséges. A kistérségben mőködı szakképzés profiljának formálásával a mikrorégióban fokozatosan kialakuló ökogazdálkodási programhoz történı szellemi háttér kialakítása válhat lehetségessé. A Körmendek kialakítandó innovációs és ipari övezet fejlesztése során szükségessé válik a régió programjaihoz történı intenzív kapcsolódás. Ezek a tevékenységek meghatározzák a kistérség arculatát, és olyan egyedi szerepkörök kialakítását teszik lehetıvé, amelyek megléte a kistérség hosszútávú fejlıdésének zálogát jelentik. A kistérség K+F tevékenységet végzı intézményinek és munkatársak eredményei kisugárzásuk révén az egész közösség általános fejlıdéséhez járulnak hozzá. Alprogram céljai. •
A kistérségi fejlesztési projektek összekapcsolása a regionális és nemzetközi kutatási programokkal
•
A kistérség emberi erıforrások fejlesztése
•
A kistérség innovációs kapacitásának növelése
28
3.2.1. Intézkedés. A megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó K+F Az intézkedés szükségességének indoklása: Körmenden a szomszédos ausztriai megújuló energihasznosítási elképzelésekhez csatlakozva egy faaprítékos főtımő megépítése kerül megvalósításra. A főtımő a térségben megtermelhetı faaprítákos hulladék energia célú hasznosításával a fenntartható fejlıdés korszerő követelményeinek megfelelı mintaprojekt jön létre. A program kiterjesztése révén kistérségi biomasszatermelési program megvalósítására van lehetıség. A projektet az EU fejlesztési programjai is támogatják, és a további fejlesztések nagy biztonsággal alapozhatnak külsı források támogatására is. A körmendi és kistérségi programra alapozva célszerő egy tartós kapcsolatrendszert kiépíteni a régióban és Ausztriában. Intézkedés célja: A meglévı biomassza beruházás mellett további megújuló energiahsznosítási programok elterjesztése Intézkedés tartalma Megújuló energiahasznosítási program kutatási rendszerének felépítése, olyan típusú gyakorlati bázis létrehozása, amely a szakterületen tevékenykedık számra demonstrációs helyet jelent. Célcsoport: Települési önkormányzatok Vállalkozások Felsıoktatási intézmények Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Kutatói és beszállítói hálózat fejlesztése
•
Építés, eszközfejlesztés,
•
Kutatási programok kidolgozása
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A régió egyetlen hasonló területő kezdeményezése, amelyet osztrák tapasztalatokra építve indítottak el. Az alternatív energiahasznosítás kérdései egyre inkább elıtérbe kerülnek, a projekt ezen a területen tud mintául szolgálni. 29
Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Felsıoktatásban résztvevık hazai helyszínen is végezhetnek kutatást, gyakorlatot.
3.2. Alprogram: Civil szervezetek támogatása Az alprogram indoklása A civil szervezetek számos olyan feladatot vállalhatnak fel, amelyek fontosak a helyi közösség megerısödéséhez. Az öntevékeny csoportok mőködése hozzájárul a résztvevık és az ıket megismerık igényeinek formálásához, végsı soron a kistérség minden lakója fejlıdéséhez, identitásának megerısödéséhez. Az operatív program megvalósítása során, a szervezetek támogatása mellett a hagyományos falusi rendezvények és az infrastrukturális háttér biztosítása jelentik a fı intézkedési területeket. Lényeges szempont, hogy minden településen kialakuljanak azok a civil szervezetek, amelyek felvállalják az adott falu múltjából fakadó értékeket. Lehetıséget kell teremteni arra, hogy a fejlıdésükhöz szükséges szakmai kapcsolatrendszert kiépíthessék a kistérségen belül és a megyei, országos szinteken egyaránt. Az elmúlt évek pozitív folyamatai ellenére, még mindig kevesebb a jól mőködı civil szervezet, mint például a szomszédos országokban (Szlovénia, Ausztria). A szervezetek rendkívül nehéz körülmények között fejtik ki tevékenységüket. A kistérség nemzetközi kapcsolatrendszerét még jobban ki kell használni abban a tekintetben, hogy a szomszédos országok és a testvérvárosok hasonló szervezeteivel még szorosabbra vonják a kapcsolatukat. Alprogram céljai •
A kistérségben élık identitásának megerısítése
•
A nemzetközi kapcsolatok ápolása
•
A kistérség kulturális örökségének ápolása
•
A kistérség vonzerejének növelése
30
3.2.2. Intézkedés. Térségi kulturális és sportrendezvények fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása:
A kistérségben és Körmenden több olyan hagyományos kulturális rendezvény és sportesemény is létezik, amelyek elısegítik a térség lakóinak szellemi és testi fejlıdését, egyben a térség vonzerejét is növelik az ide látogatók számára. A nagyobb rendezvények visszatérı megrendezéséhez szükséges infrastrukturális és pénzügyi forrásokat a térségben elı kell teremteni. Ehhez a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és gazdasági szereplık együttmőködése szükséges. El kell érni, hogy az év minden szakában olyan színvonalas kulturális és sport események legyenek a térségben, amelyek révén a körmendi kistérség országos és nemzetközi ismertségre tehet szert. Intézkedés célja: Színvonalas programok szervezésével, a kistérség vonzerejének növelése. Intézkedés tartalma Fesztiválok, kiállítások, egyéb sport és kulturális hagyományırzı programok szervezése. Célcsoport: A civil szervezetek helyi lakosság és a térségbe érkezı turisták Támogatandó tevékenységi kör leírása •
Marketing
•
Rendezvényszervezés
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Batthyány emlékév
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Kistérség
Kulturális és vallási
Körmend
programsorozat Güssin-
önkormány-
Körmend
100000
31
Körmend kistérségekben
zata
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A programok a helyi hagyományokra épülnek, vagy a térség szereplıi által kezdeményezett ötletek. A fenntarthatóságot a szakmai hátteret nyújtó civil szervezetek teremtik meg.
Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Érdekérvényesítési esély nagyobbá válik az összefogás következtében.
32
4. Prioritás. A kistérségben lakók életminıségének javítása
4.1.Alprogram: Kistérségi környezetvédelmi beruházások Az alprogram indoklása A körmendi kistérség önkormányzatainak egyik legfontosabb célkitőzése a közmőellátottság teljessé tétele, a hulladékkezelés javítása és a Rába folyó, illetve a bele ömlı patakok mentén a még helyenként hiányzó árvízvédelmi beruházások megvalósítása A térségben a szennyvízhálózat kiépítése jelenti a legnagyobb közmőfejlesztési programot. A települések részben a kistérségi szennyvíztisztítási rendszerekhez tudnak csatlakozni, részben egyedi szennyvíztisztítási megoldások alkalmazása lehetséges. A kistérséget kettészeli a Rába folyó. A megfelelı árvízvédelmi beruházásokat a kistérség minden érintett részén meg kell valósítani. A hulladékkezelés megnyugtató megoldása a kistérség számára alapvetıen fontos feladat. A folytonosan újra keletkezı illegális hulladéklerakók a környezetszennyezés mellett a természetvédelem és a turizmus számára is elfogadhatatlanok. Az operatív programok intézkedései a környezet védelme mellett, a lakosság egészséges életkörülményeit javítják, és a gazdaság szereplıi számára is kedvezıbb viszonyokat biztosítanak. Alprogram céljai: •
A kistérség infrastrukturális helyzetének javítása
•
A kistérség népességmegtartó erejének növelése
•
A környezet védelme
33
4.1.1. Intézkedés. Szennyvíztisztítási program megvalósítása Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben minden településen meg kell valósítani a kor követelményeinek megfelelı színvonalú szennyvíztisztítást. Ahol még hiányoznak a szükséges tervek, ott elıször ezeket kell haladéktalanul kidolgozni. A meginduló
beruházásokat
kistérségi
szinten
is
egyeztetni
kell.
Ahol
lehetséges
szennyvíztársulásokat kell létrehozni, de az egyedi szennyvíztisztítási megoldásoknak is van létjogosultságuk. A megvalósításhoz a hazai támogatási lehetıségek mellett az EU programok forrásaira is lehet támaszkodni. Intézkedés célja: •
Környezet védelme
Intézkedés tartalma Szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségének növelése, valamint a szennyvíztisztítók kapacitásának megfelelı mértékő kihasználása, ahol szükséges ott kapacitás bıvítése Célcsoport: Települési önkormányzatok Támogatandó tevékenységi kör leírása Szennyvíztiszító csatornahálózat tervezése Szennyvíztiszító csatronahálózat kivitelezése Körmendi szennyvíztisztító térségi tisztítóvá fejlesztése, kapacitásának növelése
34
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Szennyvíztisztító
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Körmend
kapacitás növelése
A körmendi szennyvíztisztító Vasivíz Rt, bıvítése, amely az
Körmend
agglomerációs körben
Város
található telelpülésekrıl
Önkormányza
érkezı szennyívtz
ta
Körmend
100 millió Ft
700 millió
befogadására és tisztítására iselgendı kapacitással rendelkezik Pinka völgye
Pinka völgye
szennyvízelvezetése (AusztriaMagyarország)
Moschendorf településtıl,
Körmend és
Körmend
Pinkamindszenten, Vasalján,
Kistérsége
és
Magyarnádalján és Körmend
Önkormányza Kistérsége
két külváros területén
ti
keresztül érkezik a szennyvíz
Területfejlesz yzati
a körmendi
tési Társulás
szennyvíztisztítóba
Önkormán Területfejl esztési Társulás
Rába mente
Egyházashollós-
A Körmendtıl keletre, a Rába Molna-
Molna-
szennyvízcsatorna
Molnaszecsıd-
mentén található települések
szecsıd
hálózat tervezése
Magyarszecsıd
szennyvízcsatorna
települések
beruházásának megtervezése,
szecsıd
15 millió Ft
amely a körmendi szennyvíztisztítóra való rácsatlakozás telejs tervdokumentációinak és engedélyezetési eljárásainak lefolytatását foglalja magába
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A szennyvíztisztítót és a csatronahálózatot az üzemeltetı fogja fenntartani. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: Minden háztartás számára rácsatlakozást biztosít a kiépítendı csatronahálózat
35
4.2.Alprogram: Kistérségi megújuló energiahasznosítási program Az alprogram indoklása Körmenden a szomszédos ausztriai tapasztalatok felhasználásával és a Phare CBC program támogatásával elindult egy faaprítékos tüzelési technológiára alapozó főtımő felépítése. A főtımő hosszútávú üzemeltetése és a rendszer fejlesztése egy kistérségi energiahasznosítási program keretében képzelhetı el.
A program
eredményeként a város intézményei olcsóbb és a helyi gazdaságot is segítı energiaellátáshoz jutnak. A kistérségben pedig megvalósulhat egyes mezı és erdıgazdasági területek energia célú ültetvényekkel történı hasznosítása, amely hosszútávon növeli az egyébként nem hasznosítható területek jövedelemtermelı képességét. Alprogram céljai •
Körmend korszerő energiaellátásának biztosítása
•
A helyi gazdaság élénkítése
•
A térség fenntartható fejlıdésének biztosítása
4,2.1. Intézkedés. Kistérségi biomassza program megvalósítása Az intézkedés szükségességének indoklása: A faprítékos főtımő hosszú távon történı alapanyag ellátása érdekében energia célú erdıtelepítési programot kell megvalósítani a térségben. A Rába mentén vannak elsısorban azok a mezıgazdasági területek, amelyek árvízveszély miatt biztonságosan nem mővelhetıek meg. Elsısorban itt lehet ezeket az energiaültetvényeket létrehozni. A program megvalósításának része kell legyen, hogy az egyes településeken is felmérésre kerül a biomassza energetikai hasznosításának lehetısége. Hosszú távon Magyarország egyik mintaterülete alakulhat ki a megújuló energia hasznosítása területén. Intézkedés célja: •
Körmendi faapírték alapú főtımő alapanyaggal való ellátása
•
Tervezhetı enegiaárak
•
Földterületek hasznosítása
•
Természet és környezet védelme
•
A földgáztól való függıség csökkentése
Intézkedés tartalma 36
A körmendi biomassza főtımő folyamatos alapanyaggal való ellátása nem oldható meg a térségben található erdık, valamint faipari vállalkozók által biztosított alapanyaggal. Többszáz hektárnyi energiaerdı telepítésre van szükség ahhoz, hogy az 5 MW teljesítményő főtımő folyamatos mőködése biztosított legyen. Célcsoport: Földtulajdonosok, vállalkozók, önkormányzatok Támogatandó tevékenységi kör leírása
•
Tervezés
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Energiaerdı telepítési tervek
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Körmendi kistérség Olyan típusú tervek készítése, Települési
Települési
amely a telepítendı fafaj,
önkormányza önkormán
telepítési hálózat, vágási
tok
10 millió Ft
yzatok
ciklus, betakarítási technológia elemeit az adott földterület minıséghez határozza meg
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Az intézkedés fenntarthatóságát azon szereplık biztosítják akik energiaerdıt telepítenek, illetve közvetett módon a felvásárló, aki egyben főtımővet üzemeltetni fogja. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A kevésbé kedvezı helyzető csoportok számára kiegészítı támogatást nyújthat az energiaerdı telepítésbıl származó bevétel, továbbá a kedvezıtlenebb adottságú területek földtulajdonosai is hasznosítani tudják földterületeiket.
4.4. Alprogram. A kulturális örökség védelme, településrehabilitáció
37
Az alprogram indoklása Körmend számos olyan épülettel, közparkkal rendelkezik, amelyek felújítása, megfelelı funkcióval való mőködtetése egy városrehabilitációs program keretében képzelhetı el. A program megvalósítása során a Batthyány kastély turisztikai- kulturális hasznosítása, a Fıtér rekonstrukciója a város kulturális örökségének meghatározó elemei. A Várkert adottságai rendkívül kedvezıek, itt megfelelı fejlesztések után a térség és az ország egyik legszebb közparkja alakulhat ki. A kistérség minden településén több felújításra váró épület található. Az építészeti értékek megırzése mellett, a kor követelményeihez igazodó funkciók betelepítésével kell mindenütt szorgalmazni. Az operatív program intézkedései révén segíti a kistérség lakói identitásának erısítését, ugyanakkor megújuló települések nagyobb vonzerıt jelentenek a turisták számára is. Alprogram céljai •
A térségi építészeti örökség megırzése
•
A települések megújítása
•
A kistérség vonzerejének növelése a vállalkozások, az itt élık és a turisták számára egyaránt
4.4.1. Intézkedés. Települési központok megújítása Intézkedés indoklása: A térség településeinek központjai általában a közösségi élet, a szolgáltatások és a turizmus elsıdleges helyszínei. Számos egykor szebb napokat látott régi épület, mővelıdési ház vagy lakóház áll kihasználatlanul, gyakran megfelelı szerepkör nélkül. A faluközpontok épületeinek és infrastruktúrájának megújítása egyszerre szolgálja a helyi szolgáltató kisvállalkozások számára az eredményesebb feltételek kialakítását, a közösségi, hitéleti funkciók gyakorlásának igényesebb lehetıségét és az ırségi épített örökség legjavának megırzését az itt lakók, az ide látogatók és az egész ország számára. Az intézkedés során minden településen ki kell alakítani azt a rehabilitációs programot, amely segítségével karakteres falvak jönnek létre. Egymás között is el kell dönteni egyes szerepkörök kialakítását. Ki kell használni a térségben található magyar, német és szlovén hagyományokban rejlı lehetıségeket.
38
Intézkedés célja: Vonzó települési környezet kialakítása Épített örökség védelme Intézkedés tartalma Épített és természeti környezetet javító beruházások támogatása Közösségi terek kialakítása Célcsoport: Települési önkormányzatok Lakosság Támogatandó tevékenységi kör leírása Tervek készítése Épületek fejújítása Utak, mőtárgyak, térelemek felújítása Zöld felületek kialakítása, fejlesztése Régészeti kutatás, bemutatás
- Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt
Projekt
megnevezése
megvalósulási
Nádasdi
Projekt rövid leírása
Projektgaz Gesztor- Hozzávetı da
település leges
helyszíne
költség
(település)
(ezer Ft)
Nádasd
faluközpont
Római katolikus templom és
RKEgyház
Nádasd
30000
a templomkert felújítása
felújítása
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) A megújuló településközpontok élénkítik a z adott település gazdasági életét, növelik népességmegtartó erejét. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlıségre: A korszerősített központok szolgáltatásai mindenki számára könnyebben elérhetıek lesznek.
39
Kistérség neve
Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség
Kistérség jelzıszám Intézkedés megnevezése
Támogatandó tevékenység megnevezése
Mg-i beruh-kal kapcsolatos tevékenységek Támogatandó ágazati projektektevékenység besorolása ötletek (ezer Ft) 2004ön típusa (kód I.) (kód II.) száma
Településrendezési tervek készítése
Tervezés
126
18 32000,0
Új területek infrastuktúrával való ellátása
Tervezés
126
5 30000,0
Új területek infrastuktúrával való ellátása A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése A kistérségi információs és kommunikációs hálózat kiépítése
Közmővesítés- Útépítés Tervezés Kábelhálózat fejlesztése Hardver- softver fejlesztés,m kistérségi portál
90-94
2004köz
közpénz forrásai
2005ön
közpénz forrásai
4000,0 CÉDE
3
50000,0
126
3
1000,0
92
2
5000,0
92
1
2000,0 500,0
2005köz
250000, 0 NFT, Céltámo
1000,0
Kistérség szereplıinek képzése
Informatikai képzés
127
3
2500,0 HEFOP, IHM
500,0
8-as számú fıközlekedési útvonal fejlesztése
Tervezés
126
1
Vasútvonal korszerüsítése
Megvalósíthatósági tanulmány
126
1
Ausztriával való összekötı utak fejlesztése
Tervezés
126
1
Ausztriával való összekötı utak fejlesztése
Útfelújítás
92
1
Kistérségi úthálózat fejlesztése
Tervezés
126
3
Kistérségi úthálózat fejlesztése
Útfelújítás
92
3
4000,0
Kerékpárút hálózat fejlesztése
Tervezés
126
1
300,0
Kis és közepes vállakozási letelepedésének támogatása
Képzés
127
3
1000,0
15000,0 IHM, ORTT, N 8000,0 NFT, IHM 2500,0 HEFOP, IHM
19000,0 PHARE
5000,0
500,0
500,0
500,0
2500,0 HEFOP
500,0
11000,0 CÉDE, GKM 2700,0 PHARE
2500,0 HEFOP ROP, AVOP, P 15000,0 CBC
4803 Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése
Folyó menti infrastuktúra
75
3
5000,0
4803 Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése
Marketing
73
4
200,0
1800,0 PHARE
4803 Rába folyóhoz kötıdı turisztikai program fejlesztése
Rendezvények
73
6
500,0
2000,0 ROP, PHARE,
4803 Termálvíz hasznosítása
Tervezés
76
2
20000,0
4803 Tájtermékek fejlesztése
Élelmiszeripari termékek fejlesztése
71
1
2000,0
4803 Tájtermékek fejlesztése
Kézmővestermékek fejlesztése
77
1
4803 Tájtermékek fejlesztése
Kisipari termékek fejlesztése
78
1
4803 Tájtermékek piacra jutásának elısegítése
Elárusító hely kialakítás
92
1
4803 Tájtermékek piacra jutásának elısegítése
Vásárokon való megjelenés
86
2
4803 Tájtermékek piacra jutásának elısegítése
Piackutatás
73
1
4803 Ökogazdálkodás A megújuló enrgiaforrások hasznosításához kapcsolódó 4803 K+F
Biotermelés kapcsolódó beruházás
44
1
126
1
Kutatási programok kidolgozása
500,0
1000,0
2000,0 ROP, PHARE, KÖM
60000,0 GKM, NFT 18000,0 AVOP
9000,0 PHARE
2000,0
4000,0 AVOP, GVOP
2000,0
600,0
4400,0 HEFOP, OM
40
Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség Körmendi kistérség
A megújuló enrgiaforrások hasznosításához kapcsolódó 4803 K+F A megújuló enrgiaforrások hasznosításához kapcsolódó 4803 K+F
Kutató és beszállítói hálózat fejlesztése
66
1
400,0
3600,0 HEFOP
Építés, eszközfejlesztés
84
1
10000,0
20000,0 Interreg
122
2
400,0
3600,0 NCA 1000,0
2000,0 MEH,
4803 Kistérségi civil szervezetek támogatása
Közösségfejlesztés
4803 Térségi kulturális és sportrendezvények
Marketing
73
3
1000,0
2000,0 MEH,
4803 Térségi kulturális és sportrendezvények
Rendezvényszervezés
88
6
2000,0
6000,0 MEH, PHARE
4803 Szennyvíztisztítási program
Tervezés
90
1 15000,0
4803 Szennyvíztisztítási program
Szennyvízcsatorna hálózat kivitelezése
90
2
4803 Kistérségi hulladékkezelési program
Szelektív hulladékgyőjtés
92
1
5000,0 30000,0 KVVM, KIOP
4803 Kistérségi biomassza program megvalósítása
Energiaerdı telepítési tervek
94
1
1000,0
4803 Kistérségi biomassza program megvalósítása
Energiaerdı telepítési tervek
94
1
4803 Települési központok megújítása
Épített környezet felújítása
111
6
4803 Települési központok megújítása
Települési zöldfelületek megújítása
112
3
10000,0
90000,0 PHARE, KÖM
80000,0
720000, 0 PHARE, KIOP
5000,0
15000,0 AVOP, SAPAR
500,0
1500,0 AVOP, SAPAR
9000,0 PHARE
5000,0 15000,0 AVOP, SAPARD AVOP, SAPARD, 500,0 1500,0 KVVM
41
