KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK

MOSER ZOLTÁN

KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK A N É P D A L G Y U J T Ő ÉS N É P D A L ÍR Ó

CZUCZOR GERGELY

A HÉT SZABAD MŰVÉSZET KÖNYVTÁRA - ZSÁMBÉK GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 17.

MÓSER ZOLTÁN KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK A N ÉPD A LG Y Ű JTŐ ÉS N ÉPD A LÍR Ó CZU CZO R GERGELY

A könyv m egjelenését A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG M IN ISZTÉRIU M A , ANDÓD KÖZSÉG ÖNKORM ÁN YZA TA ÉS A GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY támogatta

M EGJELENT CZUCZOR GERGELY SZÜ LETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA

ISBN 8 0 - 8 9 0 0 1 - 0 0 - 9 @ M óser Zoltán

MÓSER ZOLTÁN

KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK A NÉPDALGYŰJTŐ ÉS NÉPDALÍRÓ CZUCZOR GERGELY

A HÉT SZABAD MŰVÉSZET KÖNYVTÁRA - ZSÁMBÉK GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY - DUNASZERDAHELY 2000

A HÉT SZABAD M ŰVÉSZET KÖ NYVTÁRA A ZSÁM BÉKI APOR VILM OS KATOLIKUS TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA SOROZATA

Sorozatszerkesztő: Bencze Lóránt Borítógrafika: Örsi Zsuzsa

GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY K Ö NY VEK 17.

Szerkesztik: Bárdos Gábor Huszár László Kovács László Végh László

TARTALOM E lő sz ó ............................................................................................................... I . M iféle dal?

11

.................................................................................................... 17

1. A z a lfö ldi legény ...........................................................................19 2. Szántó legény d a l a ........................................................................... 28 3. A r a n y h a lá s z ......................................................................................36 II. M entem,m ent.

...........................................................................................45

1. Szeretőhöz m en etel - K edves lá t o g a t ó ................................ .....47 2. K ék viola ......................................................................................... 60 3. A m egcsalt leány ........................................................................... 62 4. E sik e ső .................................................................................................66 III. G ondok és mentségek ...........................................................................................69 1. D olgos l e á n y ......................................................................................71 2. C s a l a t k o z á s ......................................................................................73 3. K ecskem éti legény ........................................................................76 4. K is leány g o n d j a ...............................................................................79 5. N incs m e n t s é g .................................................................................. 82 6. A sötét éj h o m á ly á b a n ....................................................................86 7. T e m e tő b e n ......................................................................................... 90 8. A bakonyi l e g é n y ........................................................................... 94 IV. Leánypanasz és kérelem ........................................................................................99 1 . A j e g y e s e k ..........................................................................................101 2. A lágy s z í v ű .................................................................................. 108 3. L átni kell ő t .................................................................................. 109 4. G ém es k ú t ......................................................................................111 V . K ívánságok ...................................................................................................115 1. 2. 3. 4. 5. 6

H a s o n la to k ......................................................................................117 L eányka és m a d á r k a .................................................................... 120 H árom b o k o r .................................................................................. 124 F a r s a n g k o r ......................................................................................127 Széles e s z t e h a ...............................................................................129 A szerelm es b o j t á r ........................................................................131

5

V I.M alm ok,szerelm ek,bánatok.........

............................................................ .133

1. C sendes m a l o m .......................................................................... 135 2. B úm alom .....................................................................................138 V II. M i kell inkább?.......................................................................................143 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mi kell i n k á b b ? .......................................................................... 145 E s d e k l é s ........................................................................................ 146 A m enyecske nyíló v i r á g .........................................................148 L e á n y k é r ő .................................................................................... 150 L e á n y p a n a s z ................................................................................. 152 M i l e n n é k .................................................................................... 154 H ázasodjam -e, vagy n e ? ............................................................ 156 M egcsalt b i z a l o m .......................................................................158 Bús le g é n y .................................................................................... 159

VIII. Regékés balladák- csárdákés betyárok.................................................... ................................... 161 1 .C z ifr a L a c z i . 163 2..V é n em ber, ifjú l e á n y ................................................................165 3. A szerelem s á n tá ja .......................................................................167 4. C s á r d á b a n .................................................................................... 169 5. B o r d a l ........................................................................................... 171 6. A boros v á n d o r .......................................................................... 174 7. C s a p lá r o s n é ................................................................................. 179 IX. H árom a tánc ! ........................................................................................ 181 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fonóházi d a l ................................................................................. 183 A g g le g é n y .....................................................................................186 Kis c s u p o r .....................................................................................187 Farsangon, táncz k ö z ö t t ............................................................ 189 Csárdás ........................................................................................ 192 M agyar t á n c ................................................................................. 194

C zuczor G ergely kéziratos népdalgyűjtése ( 1 8 3 3 ) ............................ ...197 Utószó: egy n ép d alíró költő illuzió i

..................................................... 229

B ib lio g r á f ia ...................................................................................................231

6

„ ... a ' n ép d al' m ezején C zuczor vítta ki m agának az elsőséget." Toldy F e re n c

„S zéltiben ism er és dalol tőle az összes m agyar nép szám talan szám os verseket, m elyek nagy részéről senki sem m ondaná, hogy tintába m ártott tollal irattak, hanem születtek test nélkül, m int a szellem gyerm ekei. L egközelebb, m időn népszerű dalai kiadattak, egy vevő bele nézett a könyvecskébe, s úgy találta, hogy a benne levő dalokat többnyire em lékezetből tudja: s nem vette m eg a könyvecskét." E rdélyi J án o s

„É n am a népdaloknak nem annyira szerzőjük vagyok, m int inkább csak a nép ajkáról összegyűjtőjük és m eg ig az í t óju k ..." Czuczo r G erg ely

ELŐSZÓ melyben a szerző hét pontban röviden összefoglalja munkájának célját, és keresi annak okát, hogy miért is fogott e könyv megírásához.

E lő s z ö r akkor figyeltem fel C zuczorra, am ikor K odály Z oltán m ag y a r népda lról szóló könyvében a népdalaink ősisége kapcsán arra em lékeztetett, hogy az egyik népdalpéldának, am elynek rokonai a csuvasok és cserem iszek között találhatók, és ez a Fúj, süvölt a M átra szele... kezdetű népdalunk, szövege C zuczor G ergely verse. M á so d s z o r, am ikor egy idős lelkész szobájában, könyvtára rendezése k ö zben kezem be került az 1899-ben kiadott h árom kötetes C zuczor G ergely összes költői m űvei, és belelapoztam a m ásodik kötetébe, am ely a népdalokat és népiesdalokat tartalm azza. H a r m a d s z o r, am ikor a fent em lített népdalnak som ogyi és göm öri v áltozatait m eghallottam . N e g y e d sz e r, am ikor a m ezőségi Széken a m egjelenés után m ásfélszáz év elm últával szószerint előkerült C zuczor egyik különös, nem épp népdalszerű v ersén ek folklorizált változata. Ö tö d s z ö r, am ik o r a m agyar néptánchoz, annak költői leírásához kerestem idézeteket, költem ényeket, és C zuczor versei között egy egész csokorra valóra leltem . H a to d s z o r, am ikor a M T A kézirattárában C zuczor 14 tételből álló népdalg y űjtem ényére akadtam . (E z kéziratos gyűjtés, am elyet 1833-ban k ü ldött be az A kadém iának, ám az is lehet, hogy azt írta össze, am ire otthonról em lékezett.) V ég ü l am ikor a N éprajzi M úzeum A dattárában egy perkátai földm űves kéziratos lejegyzését k ezem be vettem , am it V ass M ihály 1928-ban egy v asárnapi p ályázatra küldött be, m ásfél száz oldalon, kézírással. Ez a gyűjtem ény töm egével tartalm azott olyan népdalszövegeket, am elyek szerzője C zuczor G ergely. E zek után ki m ondaná a helyem ben, hogy engem nem érdekel C zuczor, nem érdekelnek C zuczor népies, n épd alszerű versei. * C zu czo r két barátja, Stettner és T o ldy jav allatára fogott hozzá a népdalok írásához s 1828-ban 25 népdalt írt s a következő évben újra nyolcat.1 A z első 1 Koltai 1855,99.

11

népdala 1830-ban, az A urórában jelen t m eg, s 1845-ig hetvennyolcat írt. Ezekből m ár 23-at m int a „nép ajkán élő", ism ert szerzőtől való népdalt Erdélyi János néhány év m úlva m egjelenő gyűjtem énye is tartalm azott. T oldy Ferenc egyik m egjegyzése szerint - akinek buzdítására 1827-ben fogott hozzá a népdalok gyűjtéséhez - 1841-ben népdalai m ár „szerte a hazában énekeltetnek". Ezek elterjedéséről azt az irigylésre m éltó s elgondolkodtató történetet is feljegyezték, hogy „m időn C zuczor G yőr városa utcáin sétálgatott (1838 tavaszától 1845 elejéig élt a városban), fiatal lányoktól saját dalait hallotta énekelni." Az 1800-as évek végén a m egjelent és összegyűjtött m integy 80 népdala közül Zoltvány Irén jegyzete szerint „nem kevesebb, m int 39 költem énye m ent át a nép énekes ajkára: olyan tekintélyes szám , m ely m inden esztétikai fejtegetésnél csattanósabban bizonyítja, m ennyire eltalálta C zuczor a valódi népköltészet hangját és tartalm i elem eit".1 E hhez rögtön hozzátesszük, am i e kis könyvecskéből ki is derül bizonyára, és talán ez sokak szám ára m eglepetés is lesz: senki m agyar költő nincs, m ég csak m egközelítőleg sem , akitől ennyi verset vett át a nép, s tette saját kincsei közé. (A zért m ondom ilyen határozottan, m ert általában Petőfiről szokták ezt hangoztatn i!) Ezért is kell igazat adnunk Pogány Péternek, aki szerint C zuczor G ergely tette a legtöbbet Petőfi lírája s kisepikája előtt a m agyar népi „dalbeszéd" győzelm éért. 2 Ezek alapján érdem es elgondolkodnunk azon, am it H orváth János ír Czuczorról: „M a nehéz m egértenünk - nem is a kritika, nem Toldy elism erését (m ert az term észetes), hanem dalainak a gyűjtem ényekben m egörökített nagy sikerét a népnél."3 Sikerének egyik titka valószínűleg az óriás példányszám ú K om áromi K alendárium okban rejlik, de szám os népdala jelen t m eg a K özhasznú Honi V ezérben, s a T rattner K ároly-féle N em zeti K alendárium ban, s néhány zsebkönyvben és folyóiratban. „C zuczor 1830 és 1833 közt a K om árom i K alendárium nak W einm üller Bálint nyom dász által szinte delegált szerkesztője, kvázi »farsang-felelőse« volt." U gyanezt a tevékenységet 1842 és 1848 között a M ezei N aptárban folytatta.4 A M ezei N aptár 1843-ban 60 ezer példányban jele n ik m eg, többek között V örösm arty, B ajza és C zuczor verseivel, később T om pa, Jókai, A rany János neve is olvasható. Ezek a kalendárium ok, m iként azt R. V árkonyi 1 Czuczor 1899, Első kötet. 285. 2 Pogány 1978, 269. 3 A következőket nézte át Horváth János és Zoltvány Irén is: M agyar D al-AlbumI-VII., Limbay Elemér: Magyar Daltá r I- VI. Győr, 1880-88., Erdélyi János: N é p d a lo k é s m o n d á k I.-I. 1846-47-48. Ezeken kívül számos más gyűjtemény is ide vonatható, amelyekre az egyes versek kapcsán hivatkozni is fogunk. 4 Pogány 1978,269.

12

Á gnes írja , tö m eg o lv asm án y o k voltak, s népszerűségük m a szinte elk ép zelh etetlen. „H asználják parasztok, nem esek, tiszttartók, kereskedők, várkapitányok, főúri családok, fuvarosok, diákok, tanítók és lelk ip ászto ro k ." 1 A tisztán látást segítendő szükséges egy rövid kitérőt ten n ü n k a népdal s a népzene fogalm ával kapcsolatban. E zért hadd idézzünk néhány passzust B artók egyik, 1931-ben tarto tt előadásából:

„A népzene é s a népdal fo galma körül meglehetősen nagy a zavar. A nagyközönség általában véve egyneműnek képzeli el egy ország népzenéjét, holott egyáltalán nincsen így, mivel hogy a népzene kétféle anyagból tevődik össze. Egyik alkotó eleme a népies műzene, más néven városi zene, másik alkotó eleme a f alusi népzene, más néven parasztzene. Így van ez legalább is K elet-Európában, vagyis azon a területen, amely minket elsősorban érdekel. Lássuk mármost, mi is a városi népzene, mi is az a falusi népzene? Városi népzenének, más néven népies műzenének az egyszerű szerkezetű dallamokat nevezhetjük, amelyeket úri osztályból származó, dilletáns szerzők komponáltak és amelyek elsősorban az úri osztályban terjedtek el: a paraszt osztályban vagy egyáltalán nem terjedtek el, vagy csak aránylag későn, az úri osztály közvetítésével. Nálunk ezeket a dalokat m a gyar nóta néven ismerik. A falusi népzenére, más szóval a parasztzenére viszont ez volna a legmegfelelőbb, általános meghatározás: Tágabb értelemben vett parasztzenének nevezzük mindazokat a dallamokat, amelyek valamely nép parasztosztályában el vannak terjedve, vagy valaha el voltak terjedve és amelyek a parasztok zenei érzésének ösztönszerű kifejezői. De a legfontosabb most következik: a parasztzenéből, legalábbis nálunk, Kelet -Európában ismét egy külön csoport válik ki élesen, mégpedig a szűkebb értelemben vett parasztzene. Ezt már j obban, határozottabb fo rmában lehet körülírni. Szűkeb b értelemben vett parasztzenének azokat a dallamokat nevezhetjük, amelyek egy vagy több egységes stílushoz tartoznak, más szóval: egyforma karakterű és szerkezetű dallamok nagy tömege szolgáltatja a szűkebb értelemben vett parasztzenét. Az egész parasztzenének ez a rétege a legfontosabb, amely a népies műzene termékeitől élesen megkülönböztethető. Hogy mi a különbség a szűkebb értelemben vett parasztzene és a népies műzene közt, arra elég legyen rámutatnom azzal, hogy ez a f ajta zene tulajdonképpen nem más, mint városi kultúrától nem befolyásolt emberek1 R. Várkonyi 1999, 71.

13

ben öntudatlanul működő természeti erő áta la kító munkájának eredménye. Ezért ezek a dalok a legmagasabb művészi tökéletesség megtestesítői. Valóságos példái annak, miként lehet a legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel vala milyen gondola tot legtökéletesebben kifejezni ... Eddig többször hasz n á ltam ezt a j e l z ő t : p araszti és p r imitív. Nehogy félreértsenek, én ezt a két jelzőt egyálta lán nem lekicsinylő értelemben használom. Sőt éppen ellenkezőleg: mindkettővel valami sa llangtól mentes ősi, ideális egyszerűségre akarok rámutatni. " 1 K özelítve C zuczor korához, Erdélyi Jánosról is kell szólnunk, akinek gyűjtem ényében m ár több C zuczor vers szerepel népdalként. E rdélyiről szólván m eg kell em lítenünk, hogy „zenei tárgyú cikkeiben nem tisztázta sem a népzene, sem a m űzene fogalm át, á ltalában a zenei fogalm akat. N em tért ki a cigányzene és a parasztzene közötti különbségre, inkább csak a párhuzam aira. N em választotta el a népies m űdalt és a népdalt, m int ahogy egyetlen kortársa sem ."2 A N épdalok és mond á k cím ű több kötetes gyűjtem ényében - im m áron B artókkal szólva - a m űzenei és népies d alok szövegét éppúgy felvette, m int a paraszti, népi eredetűeket. De ezeket külön m egjelölte azáltal, hogy az Í r óktó l cím ű fejezetbe vette fel. Ezzel és ezáltal talán azt is v allja m ár, hogy ezen szerzők versei, kedves O lvasó, im m áron népdallá váltak. V agy talán csak azt m ondja (gondolja) a válogató, hogy ezek olyanok, m int az „igazi" népdalok? M indezek a kérdések a korra is, C zuczorra is jellem zőek voltak, s ezért így, ekként k ell m egítélnünk szerepüket, dolgaikat. V isszatérve C zuczorhoz, úgy tűnik, hogy rá m ár a bartóki értelem ben vett népdal, parasztzene is hatással volt. Ezeknek nyom ai sokszor láthatók, m áskor csak kitapinthatók verseiben, vagy csak néhány soruk m utat népdalhatást. *

Rögtön az elején szükséges e lm ondanunk, am i versei átnézése után derült csak ki, ám az itt szereplő népdalgyűjtés szövegei m ár eléggé m eggyőzően m utatják, hogy sok népdalt és táncot ism ert. (N agyapjáról tudjuk, ki a V ág-D una m elletti kis falucskában élt, hogy kiváló táncos volt.) Így azt is tudta, vagy ösztönösen érezte, hogy a népdalnak a dallam a lelke, az éltetője. V ersírás közben sem felejtette ezt: „ A 'm i ezen dalok nótá já t illeti, azok a t a z én e k lő ifjú ság ra b ízo m ..." Egy-két jó énekesre, akik valam ely régi és új nóta szerint el tudják ezeket énekelni, így m egtanulni, tovább adni, s ekként életben tartani, így gondolta ezt C zuczor G ergely, s ebben nem is tévedett. U gyanis azon 1 Bartók 1924, 897-98. 2 T. Erdélyi Ilona: Népköltészet, népzene - népi társadalom In. It. 1974. 3. sz., 516.

14

n ép d alszerű versei m aradtak fenn m áig, am elyek dallam m al társultak. N ém e­ lyiket 100-150 év m úlva is szószerint jeg y e z té k fel anélkül, hogy szerzőjüket sejtették volna. S oknak a szövege term észetesen cserélődött: rövidült, vagy bővült. V agyis variálódott, változott a dallam m al együtt. (V égül itt szükséges m egjegyeznem , nehogy valaki hibának vagy kö v etk e­ zetlenségnek vélje, hogy a népdal szövegeket és C zuczor verseit az eredeti kiadás h elyesírása alapján idézzük.)

15

I.

Miféle dal?

Alföldi legény Szántó legény dala Aranyhalász

ALFÖLDI LEGÉNY 1845

Poco parlando ' K a - la -p o m a T i-szán ú sz-kál,

D e a szí - v e m i t - t e n d o -b o g ,

S u -b á m

z á -lo g a bí - ró -

For-ró lá n g -ja fe -lé d

nál

lo b o g .

A m a g y a r népd a l cím ű K odály könyvben (eredetileg a Z enei L exikonban) je le n t m eg ez a kotta, m ellette a következő m egjegyzéssel: Cz. G erg ely szövege, ré g i d a lla m ra . C zu czo rn ál pedig két helyen is ez áll: régi népd a l u tán. N épdallá lett a vers, vagy fordítva? Ú gy tűnik, hogy a vers folklorizációjáról van inkább szó. V agyis a két részes A lf ö ld i legény cím ű C zuczor vers vált népdallá, am e lyből H orváth János az ál-drám aiságot, az időpont-ugratást és színpadiasságot em eli ki. E nnek „első három versszaka (a legény készülődése, a bíróhoz szólása, hogy adja ki a behajtott csikóját, m ajd a csikó bíztatása) valódi lírai d rám aiság o t képvisel, m íg a további négy szintén afféle lóhátas útirajz, m int az előbbi, csak annyival jo b b , hogy a csikós beszéde, m elyből útjáról értesülünk, indokoltabb m egszólalás, indulattól korm ányozott beszéd."1 C zuczor m o nográfusa szerint „az érzelm ek drám ai előadására kitűnő például szolgál" ez a dal, am elynek a 2. része m ég drám aibb. „A z első strófában elm ondja a legény, hogy a sárga csikó paripáján m enne galam bjához, de a bírónál van, m ert tilosban kapták; a m ásodik strófában a legény kéri a bírótól a lovat, a harm adikban m ár vágtat lován k e d v e sé h e z ... V alóban m esteri e k ö ltem ény, am elynek nincs egy hibás, helytelenül alkalm azott szava, felesleges sora s m ily közvetlenül, m egragadóan van kifejezve az érzés és vágyódás a kedves u tán ."2

1 Horváth 1978,302. 2 Koltai 1885, 109-110.

19

Ím e két e llentétes vélem ény. Szerencsénkre van egy harm adik is: a népdal, a népi gyakorlat. M ost azt nézzük m eg, hogy a verset m ilyen form ában vette át, m ilyen dallam m al társította a nép. S hol és m iben m ódosult a szöveg. (E láruljuk, nem várt m eglepetéseket tartogat.) Egy m ai, Sajógöm örből való népdalpéldával kezdjük a bem utatást. M ellé, jobboldalt, az eredeti C zuczor verset tesszük. A L FÖ LD I LE G É N Y I. Sárga csikó a paripám , A zon m ennék hozzád babám , De a csősz tilosba kapta, A biróhoz behajtotta. B iró gazda, bátyám uram , K érem , adja ki a lovam , Sürgető s az utam nagyon, Subám at zálogba hagyom .

Sárga csikóm , rúgd fel a port, N e nézz árkot, ne nézz bokort, M ire a nap nyugonni száll, O tt légy velem galam bom nál. II. 1. Fúj süvölt a M átra szele, Ü ngöm , gatyám repül vele. K alapom el is kapta m ár, Tiszába vitte a tatár

Fúj süvölt a M átra szele, Ingem gatyám lobog bele. K alapom is elkapta már, T iszába vitte az aszály.

4. Subám zálog a b irónál, K alapom a T iszán úszkál, De a szívem itten dobog, Forró lángja feléd lobog. 3. H abos sárga csikóm nyaka, U jjnyi vastag a por rajta, M eg ne utálj, kedves rózsám , Hogy oly sötét poros orczám .

K alapom a Tiszán úszkál, Subám zálog a bírónál. De a szívem itten dobog, Forró lángja feléd lobog. H abos sárga csikóm nyaka, U jjnyi vastag a por rajta, M eg ne utálj, édes rózsám , H ogy ily sötét, poros orcám .

20

2. Istenadta falu nyája, Ez is csak utam at állja, T alán itt já r hét várm egye Juha, borj a és tehene. E gym ás m ellett á ll a népdal és a vers. A könnyebb összehasonlítás kedvéért cseréltük fel a vers m ásodik részében a strófák sorrendjét, de m egjelöltük, hogy hányadik versszakról van szó. Ezzel nyom ban kiválik, hogy hol és m ilyen „felfo rg atást" végzett a népi gyakorlat. K iem eltük aláhúzással a különbségeket, az egyéb eltéréseket. S zem betűnik, hogy az első rész ebben a népdal változatban teljesen elm arad. (Igaz - később idézzük is ezeket több változat csak az első részt ism eri.) A fentiekből jó l látszik, hogy m ásodik részben a versszakok sorrendjét változtatta m eg az énekes. E zért is tűnik szám unkra különösnek, hogy egy m ostani g yűjtésből szárm azó változatban, am elyet a N ógrád m egyei T ereskén lakó palóc dudástól, Pál Istvántól jeg y z e tt le 1995-ben Juhász Z oltán, a verssel egyező pontos sorrendet találunk. Rubato

Fúj,

sü - völt

a

M át

-

ra

be

In - gem

ga - tyám

Ka -

- pom

is

el

- kap

-

vit -

te

a

la

Ti - szá

ba

lo - bog

Istenadta falu nyája, Ez is csak az utam állja, T alán itt van hét várm egye Juha, b o rj a és tehene. H abos sárga csikóm nyaka, U jjnyi vastag a po r rajta. M eg ne utálj kedves rózsám , H ogy ily piros orcám .

21

sze - le,

-

ta

le,

már,

ta - tár.

K alapom a Tiszán úszkál, Subám zálog a bírónál. De a szívem itt bent dobog, Forró lángja feléd lobog. A két változatban egyetlen a közös: hogy az a sz á lyt m indkét helyen ta tá rra cserélték ki. (B árm ely változatot is nézzük, m indegyiknél ez a helyzet.) A z is jó l kiviláglik ugyanakkor, hogy a vers előzm ényeire az énekeseknek nincs szükségük. Elhagyják ezért a teljes első részt: a legény készülődését, akinek lovát a csősz a tilosban találja, s ezt követően őt a bíróhoz viszi. E lhagyják a legény beszédét a bíróhoz, a lova kikérését, aki helyett otthagyja zálogba a subáját. (Szinte gazdaságtörténésznek való adat: egy ló ára akkor m egegyezett egy suba árával !) Igenám , de m egtaláljuk az első résznek a változatait is. Időrendben az első helyre kívánkozik a Lim bay E lem ér szerkesztette M agyar D a ltá rb a n 2 olvasható alábbi szöveg, am ely egy átm eneti változatot m utat: az első részből a 2. és 3. strófát veszi át, m íg a m ásodiknak az elejét: U ram , uram , biró uram , A dja ki a fakó lovam , Sietős az utam nagyon, Subám zálogba itt hagyom . Fakó lovam , rugd fel a port, N e nézz árkot, ne nézz bokort, M ire a nap nyugvóra száll, Ott leszek a galam bom nál. Jaj de fázom kívül, belül, H ideg a szél M átra felül, Süvegem is elkapta m ár, Tiszába vitte a tatár.3 M it m utat ez a három változat? N agy valószínűséggel azt, hogy az énekesek vagy olvasták, vagy tanulták C zcuzor versét. A z eredetileg a Pesti D ivatlapban (1 8 4 5 .I . 171.) jelen t m eg nyom tatásban részekre osztás nélkül. Innen vehették át, és társították egy ism erős dallam m al. M ivel ez a szöveg talán jo b b an illett rá, jo b b an sim ult, jobban tetszett, népszerűbb lett és az előzőt kiszorította. Az 1 Juhász 1988,139. 2 Limbay I. 4. 5. 3 Czuczor 1899,257-58.

22

pedig gyorsan elfelejtődött. T erm észetesen m indezt csak feltételezzük, m ivel így tűnik logikusnak a fent leírtak alapján. * Egy rövid időre m ég térjü n k vissza a szöveghez, a vershez, m ivel ism erjü k annak n éhány m ás népdal változatát is. (E zért m inden esetben érdem es lesz a vers szövegéhez is visszalapozni, és egyik szem ünket oda, a m ásikat az abból született, folklorizált változatokra vetni.) A vers m egjelenése után néhány évvel, 1852-ben m ár nyom tatásban is m egjelent, am elyet ezzel a szöveggel ism ertek - a jeg y z e t szerint - Pest és H eves várm egyében: Fakó lovam , gyors paripám , A zon m ennék hozzád babám : De a ' csősz tilosban kapta, Bíró házához hajtotta. Bíró gazda, bátyám uram ! A dja ki a ' fakó lovam ! Sürgetős az utam nagyon, Subám at z álo g b a' hagyom . Fakó lovam rúgjad a ' port, N e nézz árkot, ne nézz bokort: M ire a nap nyugotra száll, O tt legyek én a ' ró zsá m n ál.1 A z alábbi példát egy Fejér m egyei, perkátai földm űvesnek a század első évtizedeiből szárm azó kéziratos gyűjtem ényéből vettük: H abos sárga csikóm nyaka, U jjnyi vastag a po r rajta, M eg ne utálj édes rózsám , hogy oly sötét poros orczám . Subám zálog a bírónál, K alapom a T iszán úszkál, D e a szívem itten dobog, Forró lángja feléd lobog.2

1 Mátray 1852,I/1.5. sz. 2 Néprajzi Múzeum kézirattára: EA. 000309.

23

A fenti szöveg arra utal, hogy valószínűleg közkézen forgott C zuczor egyik, a népdalokat tartalm azó kötete, ám az is lehet, hogy az iskolában valaha tanulták a verset. Szintén Fejér m egyébe, B odm ér faluba vezet az alábbi variáns: egy újstílusú népdal. A zt is látni, hogy a sárga csikóról szóló népdal ju ttatta az énekes eszébe a sárga csikóról szóló C zuczor vers egyetlen strófáját. M oderato cca

Szé - pen

le - ge - li

2)_____

Le - gelj

sár

-

1).

ga

nem

vagy

ár

va,

—* Raj - tad 1)

me - gyek

a

csa

tá

ba

2 ).

Sárga csikóm , rúgd fel a port, N e nézz árkot, ne nézz bokrot, M ire a nap nyugvóra száll, Ott légy velem a csatánál, stb.1 A csurgói (Som ogy m .) Borbély T eréz egy közeli énekes változattal lepte m eg 1962-ben a gyűjtő Együd Árpádot: ez attól érdekes, hogy a két rész strófáiból válogatva állt össze a szöveg: U ram , uram , bíró uram , A dja ki a fakó lovam . Sietős az utam nagyon, Subám zálogba itt hagyom . 1 Pesovár 1982, 154. sz.

24

Fakó lovam rúgd fel a port, N e nézz árkot, ne nézz bokort, M ire a nap nyugvóra száll, O tt legyek a galam bom nál. Jaj, de fázom kívül-belül, H ideg a szél M átra felő l, Süvegem is elkapta m ár, A T iszába vitte m ost m á r.1 A vers egyik változata K iskunhalason is ism ert volt: Poco rubato

U - ram ,

u - ram ,

bí

-

ró

u - ram , '

Ad

Si

Su -

- ja

- e

bám

-

zá

ki

a

fa

tőss

az

u

-

log

-

ba

-

-

kó

tam

itt

lo -

vam!

na -

gyon,

ha -

gyom .

Fakó lovam , rúgd fel a port, N e nézz árkot, ne nézz bokrot. M ikor a nap m enőben áll, O tt legyek a galam bom nál. D erül-borúl a D unáról, Jön a rózsám a tanyáról, Illesztgeti kis kalapját, V élem kedvelteti m agát.2 A z aldunai székelyek is ism erik egyik változatát. A z alábbi régi stílusú, általánosan elterjedt nyolc szótagú dudanótának csak ez első strófája szárm azik C zu czo rtó l:3 1 Együd Árpád gyűjtésének felhasználásával 2 N agyC zirok-V argyas 1954,24.

25

Giusto, = 112

Fa - kó

lo - vam,

rúgd

Ne

ár-

ne

nézz

M i - re a

kot,

nap

Légy ott az én

nyug

a

fel

nézz

bok - rot!

- vó

ga - lam

port,

ra

bom

száll,

nál!

A sort azzal a göm öri variánssal folytatjuk, am elyet Á g T ibor gyűjtött 1974-ben G öm öralm ágyon (ma: G em erský Jablonec, S zlovákia) Parlando rubato

Fúj

sü

In - g em,

Ka - bá

víta

ga - tyám

M át - ra

sze -

lo - bog

- tom

le ,

be le

na.

Istenem , m ár m eg kell á llnom , N incs m ár nékem csak nadrágom . (A) kabátom m ár a T iszába, (A) nadrágom is m egy utána. 5 Bodor 1998, 158. sz., 248.

26

K ispej lovam nagyon barn a, U jjnyi vastag a por rajta. N e haragudj, édes rózsám . B erúgva látol ingem m ár. 1 R övid leltárunkat egy M artoson (m a: M a rtovce, Szlovákia) g y ű jtö tt p ilikézés (vonuló tánc, böjti leánytánc) dallam ának és szövegének idézésével zárjuk. (Ez a hagyom ányőrző falu egyébként C zuczor G ergely szülőfalujának, A ndódnak a szom szédságában található.) E zzel bezárultnak hisszük azt a képzeletbeli kört, am elyet a K odály gyűjtötte, V ágfarkasdról való változat idézésével kezdtünk m egrajzolni. B ár nem vagyok léleklátó, de érzem , hogy C zuczor m ost valahol m osolyog. H ogy m iért? A választ hadd bízzam m ost a kedves O lvasóra. T em po giusto

Fúj

In

-

nak

Ti A

sze - lek,

lo - bog

le - beg.

ka - la - pom

is

vit

szá

bé

- göm

Kis

ti

m ár abőj-

ga - tyám

ba

el

Én ültettem a rózsafát, M ás szakítja le virágát, Én szerettem szölkét-barn át, M ás éli véle világát. 2

1 Ág Tibor gyűjtése. Énekelte: Tóth István (Gömöralmágy) 2 Martin 1979, 158.

27

-

ve - tet - te.

te,

SZÁNTÓ LEGÉNY DALA 1842

A Szá n tó legénydal m ellé ezt írtam m agam nak cím ként: „H iány a kéziratb a n " - avagy hol a m agyarázat? Erről a versről - bár csak a végén derül ki m éltán elm ondhatjuk, hogy valóban „m egér egy m isét". U tótörténete a jelen időben játszódik, és sokkal cifrább, m int az előbb tárgyalt A lföldi legény cím ű C zuczor versé. H orváth János egyébként erről úgy vélekedik, hogy párba állítható K isfaludy K árolynak a V edd sarlódat édes kincsem ... kezdetű dalával, m ert „szintúgy ham is drám aiságú, közönséghez szóló, időtoló m onológba m egy át". A zt is m egjegyzi, hogy „szép eredetséggel" indul a vers.1 M ivel Erdélyi János gyűjtem ényében is található egy hasonló dal, Z oltvány Irén feltételezi, hogy C zuczor ennek nyom án készítette versét.2 Á lljon itt m ost abban a form ában, ahogy Erdélyi gyűjtem ényében található: Ha kél az ég szép hajnala, K ezem ben az eke szarva, Ekém előtt négy tulok jár, Csákó, szilaj, gyöngyös, bogár, (Jézus, segélj, haj!) V égig szántok az ugaron, Járok híves gyöngyharm aton, C sillám ló hűs gyöngyharm aton, M ezei szép virágokon, (Haj no csákó, haj!) Kis pacsirta, ég m adara, Szánt fölöttem , zeng a dala, Párja vígan száll e lébe, Le-lecsalja a fészkébe, (Csali gyöngyös, haj!) Kis pacsirtám , szép m adárkám , N ézd m eg, jő-e m ár a rózsám ? 1 Horváth 1978, 302. 2 C zuczor1899, 253.

28

Ej, ha én fönn lebeghetnék, M indig rózsám felé néznék. (H ajha, szilaj, haj!) M ajd ha a nap dél felé kel, E ljő rózsám az ebéddel, T udom , édes lesz ételem , H isz ő is ott eszik velem . (C sákó, gyöngyös, haj!) M ég csak egy-kettőt fordulok, M ert pihegve já r a tulok, M egetetek, m egitatok, D élig könnyen tovább hajtok, (H ahó, hahó, h a j!)1 K oltai V irgil m egem líti, hogy „C zuczorn ak e dala átm ent a nép ajkára", m ajd hosszasan ír erről a költem ényről, „am elynél szebbet, valódibbat a helyzetdalok között népköltészetünk nem m utathat. B enne van a földm űves összes élete, külső és belső élete egyaránt." M ajd a vers „tiszta érzését és üde színezetét" ism erteti, s így zárja m ondandóját: „H a C zuczor a Szá n tó legény d a la s a Falusi kis leány P e s ten czím ű költem ényein kívül egyéb költem ényt nem is ír, m ár ezek is kétség b evonhatatlanul bizonyítanák, hogy ő tökéletesen bele tudta m agát élni a nép érzés- és eszm evilágába."2 E rről m i m o st - vagy m ár? - egészen m ásként vélekedünk. H iányérzetünk van, s talán nem erős a szó, ha inkább ham isnak, és nem szépnek érezzük. E nnek okát az egyoldalúságban, a rossz „háttérfestésben", s főleg a lelki m élység hiányában látjuk, am ely pedig m inden népdal egyik fő jellem zője. A rra a lelkiségre - vidám ságra, szom orúságra, bánatra stb. - gondolok, am ely az éneklő sajátja is. A m ivel azonosulni tud az, aki énekli és aki aztán ennek m egfelelően alakítja is. H ogy egy „m odern " hasonlattal is érzékeltessük vélem ényünket, m ajd úgy 100-110 év m úlva a traktoros legény és leány fakad ily dalra, dicsérve m indazt a ,,jót", am i vele és az országgal m egtörtént. „A Szántó legény da lá t a m ezőn m indig fogják énekelni" - írta a m o n o g ráfus e v ersrő l.3 A m ikor először ezt elolvastam elm osolyodtam , m ert jó sla tá t k é p te lenségnek tartottam . Á m ham arosan kiderült, hogy C zuczornak ez a verse

1 Erdélyi II. 435. De megtalálható egy másik korabeli gyűjteményben is: Limbay II. 122-23. 2 Koltai 1855, 115. 3 Koltai 1855,115.

29

népdalként is, népies m űdalként is szám os változatban, egym ástól távoli vidékeken is előkerült. Az első a legváratlanabb, am elyre egy em lékiratban akadtam . Ebből kiderül, hogy 1848-ban, tehát a vers m egjelenése után néhány évvel m ár valóban énekelték e verset. K arsai V idor, a kor egyik legkiválóbb színésze írja, hogy ugyan a szabadságharc idején gyerm ek volt, de em lékszik az alábbi dalra és annak szövegére:

Ha

kel

a

ke - zem - ben

E-kém

szép

nap

az

e - lőtt

su - gá - ra

e - ke

négy

Gyön - gyös, Bo - gár,

szar

t i - n ó jár,

H ajsz

-

va.

Csá - kó, S z i-la j,

ök - re - im,

hajsz.

Ez azért ju to tt eszébe, m ert a verbuválására való visszaem lékezése kapcsán egyéb szöveg is felidéződött benne. T öbbek között arra is em lékezett, hogy erre a d a llam ra énekelték a verbunkos őrm ester vezényletével az alábbi hívogatót, cigányzenészek kíséretével: G yere pajtás katonának, Jobb dolgod lesz, m int apádnak; Se nem kaszálsz, se nem kapálsz, Csak a ném et után sétálsz. Éljen a haza! *

Csapj föl pajtás katonának, A szabadság h u s z á r já nak. N égy esztendő nem a világ, Éljen a m agyar szabadság. Éljen a haza! A kotta, am ely az ism ert K ossuth- nóta dallam a, nyilván m ásokat is m eglepett, am it csak fokoz K arsai V idor azon feljegyzése, hogy erre „a dallam ra a

30

föntebbi verbunkos rigm usokat is énekelték s csak azért írtam le, hogy elm ondjam , hogy a K o s s u th L a jo s a z t üzente« szöveget csak sokkal később hallottam reá é n e k e ln i."1 E z csak az első, nem kevés csodálkozást hozó m eglepetés volt. A nagyobb akkor ért, am ikor ráakadtam V argyas Lajos könyvében arra a m ezőségi változatra, am elyet K allós Z oltán 1968-ban gyűjtött Széken:

Hej de s H a kél

az

ég szép haj -

na - la,

ke z e m -

be jaz

e - ke

s z a r-v a .

E - kém

e - lőtt

négy

tu - lok jár:

C sá - kó, S z i-la j,

ud

V é - g i g szán -to k

já

-

rok

C sil

az

u

k e - l e k g y ö n g y -h a r

-

B o - g á r.

ga

- ron,

- m a - t on,

- la - gon és g y ö n g y - h a r - m a - ton

m e - z e - i szép

1 Karsai 1940,25-27.

G y ö n -g y ö s ,

vi - rá - g o -k o n .

Szántó pajtás, kis pacsirta, én fölöttem zeng a dala, Párja vígan száll elébe, csalogatja ja fészkébe. Szántó pajtás, kis m adárka, nézz fel, nem látod a rózsám ? Ej ha én fellebeghetnék, m indig babám felé néznék. Kis pacsirta, ég m adara száll fölöttem , zeng a dala. Párja vígan száll elébe, csalogatja ja fészkébe. Szántó pajtás, kis m adárkám , nézz fel, nem látod a rózsám ? Ej ha én fenn lebeghetnék, m indig babám felé néznék. 1 C zuczor népies költem ényének utolsó két strófája hiányzik ebből. Ettől eltekintve, szinte szó szerint került át a vers szövege, két-két strófát eggyé olvasztva. Ez logikus, hisz a vers 8 szótagos sorait egy ism erős 16-os dallam hoz szabván ily m ódon bővítették. 1985-ben egy unitárius faluban, Székelyszentm ihályon (U dvarhelyszék) jártunk, ahol A ndrás Jó zsef a fenti ének egyik variánsát furulyán m utatta be először. Ő ilyen szöveggel ismerte: Ha kél az ég szép hajnala, K ezem ben az eke szarva, Ekém előtt négy tulok jár, C sákó, Szilaj, G yöngyös, Bogár. M ajd ha a nap dél felé kel, Eljön anyám az ebéddel, T udom , ízes lesz ételem Ő is együtt eszik velem . Kis pacsirta, ég m adara, Szánt fölöttem , zeng a dalla, (sic) Párja vígan száll elébe, S le-lerepül a fészkébe.2 A két erdélyi, a m ezőségi és udvarhelyszéki változat után egy 1971-es, m átyusfö ldi gyűjtés szövege és kottája következzék. A z énekes, aki N agym egyeren lakott, 90 éves korában énekelte az alábbi dalt. Sajnos akkor m ár csak m ásfél strófára - a vers első és utolsó részére - em lékezett. De m ár m aga a szöveg is valódi folklorizálódást sejtet:3

1 Vargyas 1981,0249 2 Juhász Zoltán gyűjtése alapján 3 Ág Tibor gyűjtésének felhasználásával

32

Rubato

Ha

Ke

kel

az

ég

- zem - ben

-

M eg -

Szi - laj,

zus,

Es

-

tig

M in

-

den

Pá

-

ros

négy

-

tek,

csó

-

-

-

la,

szar - va.

-

lok

jár:

Bo - gár,

m eg

köny - nyen

for

na

haj!

gíts,

te

tu

G yön - gyös,

se

e

-

ek e

előtt

C sá - kó,

haj

az

E - kém

Jé

szép

it a

to -vább

szán -

du

ló

-

nál,

kot

ka

-

pok.

-

tok,

tok,

A közeli H éderváron, S zigetközben is ism erték C zuczor versének egyik d allam változatát, am elyet két strófával énekeltek 1971-ben Barsi Ernőnek:1

1 B a rs i l995,76. sz, 116.

33

Ha

kel

Ke -

E -

Csá

zem

kém

- kó,

Is -

ten

az

szép

ég

-

ben

e

-

Szí -

se

-

az

haj

e -

- na

ke -

szar

jár:

lőtt

négy

tu - lok

laj,

Gyön

-

gíts,

-

gyös,

la,

-

Bo -

va,

gár,

haj!

Szántok, vetek az ugaron, Járok, kelek gyöngyharm aton. N ézem , anyám , szépszerével, Hogy jön-e m ár az ebéddel, H ajna Csákó, haj! A gyűjtő jegyzetében leírja, am i a kotta alapján is kiderül, hogy ez m űdal. „Ezt m utatja m indjárt a dallam ot indító, m eg is ism ételt dúr hárm ashangzat felbontása, az ötsorossá bővült form a, s a felső oktávon történő befejezés."1 Hol tanulta, honnan vette az énekes, nem tudjuk. Ez talán szájhagyom ány útján terje d t, ám az elsőként idézett széki változat szinte „nyom dai hűséget" m utat. A kkor hát...? B izonyára nyom tatott könyvből, talán épp az 1842-es M ezei N a p tá rból vette, ahol először m egjelent. E hhez aztán egy ism erős dallam ot kölcsönzött. Székelyszentm ihályon, sajnos, népies m űdalt. Széken valószínűleg egy ism erős, m ás szövegű, de 8 szótagos sorokból álló dallam volt az eredeti, am it a , jaj-n ó tá k "-n a k m egfelelően 16-ossá bővített az énekes.2 A z elején idéztük m ár az Erdélyi János gyűjtem ényében található szövegváltozatot. Ezt a verset a m egjelenés után jegyezték le szinte betűhív szöveggel. Idéztük a több m int 100 évvel későbbi népdal változatot is, am elynek szövege 1 Barsi 1995, 12. 2 Lásd erről: Vargyas 1981, 133-141., illetve Paksa 1977,277-306.

34

alig külön b ö zik a C zuczor verstől. És szóltunk K arsai V idor 1848-as em lékeiről is, am elyből több következtetés is levonható. Lehet, hogy erre a dallam ra írta C zuczor a versét, hisz ezt otthonról, nagyapjától tanulhatta, m int verbuváló éneket. D e lehet a fordítottja is. Á m ha a többi példát is felidézzük egy pillanatig, akkor az is felvethető, hogy itt elsősorban nem a dallam állandósult, hanem valam iért - m ert különleges, szokatlan? - a szöveg! Így őrződött m eg a vers m áig, szinte szószerint, s ezért m aradt a szöveg „m űköltői szinten". K érdés, hogy honnan vették a dallam okat, hisz egy bonyolult felépítésű strófáról van szó, am elynek nincsenek változatai! L egyen ez a vers a közölt változatokkal együtt tanulságos példája annak, hogy m ilyen furcsa, és m ennyi lehetséges form ája van a folklorizációnak, de talán azt is m ondhatnók, hogy m ilyen különös is a népdal születése.

35

ARANYHALÁSZ 1837

Egy vers, jo b b an m ondva egy népdalnak szánt vers legendájáról szólnék ebben a részben. Látszólag könnyű dolgom lesz, ám ha szám ításba veszem a szellem szabadságának határtalan lehetőségeit, akkor m ár óvatosabban kell fogalm aznom . H iszen ha a legendák születésére és terjedésére gondolok, akkor nem árt, ha az elején elárulom rögtön, hogy a jelzett legenda sehol nem található: itt és m ost készülődik, hogy a jegyzetek alapján m egíródjék. Ezért elsőként, am olyan „nekifutásként" C zuczor versét idézzük, kérvén a kedves O lvasót, hogy közben próbáljon keresni ism erős sorokat. N agy a valószínűsége, hogy talál ilyeneket. M int a tükör fényes napon, Sim án ragyog a B alaton, Tihanyi fi halász benne, Barna leányt keres benne. A vízben áll reggel, estve, A rany horgát m élyre vetve, Selyem szála, rózsa nyele, M ég sem foghat leányt vele. Barna leány, hova lettél? Talán a verem be estél? „N em estem én a verem be, M ással estem szerelem be." Istenadta rossz barnája, M ért vetettem horgot rája? A rany halra vetem ki hát, S kapok rajta szőke leányt. B arna leány csak vad alm a, De a szőke szelid alm a, M ennél több csók hull reája, Annál m osolygóbb a szája. Ez a népies költem ény 1837-ben jelen t m eg, és term észetesen C zuczor népdalnak szánta. Ám a vers kezdő strófája nem ezt ígéri. M int m űköltői indítás

36

elfogadható volna, hisz hasonló szép példát tudunk idézni m ás költőktől is ,1 de itt ezáltal döcögve halad a vers. H a tovább nézzük a szöveget, könnyű észrevenni, hogy a 2. strófájában található tiszta asszonáncok m ár gördülékenyebbé teszik, m integy „kisim ítják" az előző „gyűrődéseket". (V agy am it m i annak érzünk.) Itt sem vagyunk elégedettek: a tartalom m al van bajunk, a m egrajzolt képpel, am ely szerint a legény: A vízben áll reggel, estve, A rany horgát m élyre vetve, Selyem szála, rózsa nyele, M ég sem foghat leányt vele. A gondunk az, hogy a jelk ép helyén, a stilizálás helyén (ez a népm űvészet egyik legfőbb jelle m z ő je ) naturális (egyszerre durva és légiesen giccses) képet fest a költő. V agyis a B alaton vizében álló t i h a n y i l e g é n y t m utaj a, aki arany horgával, rózsafa botjával barna leányt akar fogni. (M iért, kérdezzük a vers olvastán, hisz nem szokás ilyenre halászni?) A vers nem enged m editálni, m ert jö n a harm adik strófa, s benne két kérdés és egy válasz: Barn a leány, hova lettél? T alán a verem be estél? „N em estem én a verem be, M ással estem szerelem be." Ez a strófa nyilvánvalóan a népdalból került ide, m ely m a elég közism ertnek m ondható annak köszönhetően, hogy K odály Z oltán 1950-ben az Á llam i N épi E gyüttes ének- és zenekara szám ára feldolgozta a K állai kettőst.

Tem po giusto

Fe

- lül - ről

fúj

az

ő

-

szi

Zö

- rög

fán

a

fa

-

le

a

szél,

- vél.

1 Pl. József Attila így kezdi a Kiáltozás című versének 3. versszakát: „Mint fatutaj a folyamon,/ mint méla tót a tutajon,/ száll alá emberi fajom..."

37

U

- gyan ba bám ,

M ár két

es - te

ho

va

let

el

nem

jö t

-

tél?

tél.

M ár két este el nem jöttél, Talán a verem be estél? N em esem én a verem be, V éled estem szerelem be.1 H ogy C zuczor ism erte a K állai-kettőst, arra bizonyság a M agyar N yelv Szótárának szócikke, am elyet ő írt. Itt (tévesen) „f r i s s m ag y ar k e ttő s tá n c z " értelm ezéssel szerepel, „m in t azt K álló b an járják vagy hajdan j á r tá k"2 Szerencsére ennél pontosabb bizonyítékunk is van. A z utolsó fejezetben közölt, C zuczor kéziratos népdalgyűjtését tartalm azó anyagban m egtalálható a fenti népdal szövegvariánsa, am ely bizonyosan C zuczor versének egyik ihletője volt: 1. M ély a ' V ágdunának széle, De m ég m élyebb a ' közepe, Szőke leány halász benne, B arna legényt keres benne.

2. Barna legény hova lettél? Talán a ' verem be estél? N em estem én a ' verem be, V éled estem szerelem be.

Bartalus Istvánnak az 1896-ban m egjelent M agyar N épdalok E gyetem es G yűjtem énye VII. kötetében (R im aszom batról szárm azó adatként) m egtalálható kottával ennek a népdalnak az egyik változata3:

1 Kodály-Vargyas Pt. 256. sz. 2 Czuczor-Fogarasi III. 3 4 4 .I. 3 Paksa 1988, 188. sz., 183. Illetve Járdányi 1961,I.88.

38

Léptetve

M ély a T i - s z á - n a k a szé le,

B ar - na

Ál

kis - lány,

tal

a -

De m ég m é-ly eb b

csu - haj - ja,

kar

raj - ta

a k ö -z e -p e ,

k e - rül - ge - ti

m en -

ni.

S zerencsére ennek ism erjü k több változatát is. A z alábbi népdalt a K olozs m egyei K id e faluban gyűjtötte Járdányi Pál: -88

M ély

a

Ti

-

De

még

mé

- lyebb

Bar

-

Á - tal

na

a

raj

kö

ke - rül

le - gény

a - kar

szé -

nak a

szá

-

ta

Á tal akar rajta m enni, T earózsát szakítani. T earózsa ne illatozz, R eám babám ne várakozz! M ert ha reám várakozol, A kkor m eg nem házasodol, G yenge vagy a házasságra, N em illik a csók a szádra.1 1 V io la l953,35. sz. 41.

39

men

le,

ze - pe.

ge

ni.

-

ti,

A fenti szövegnek egy közeli változatát a Bars m egyei A hán Á g Tibor gyűjtötte lakodalm as énekként: Poco rubato quasi giusto

M ély

a

Du - ná

nak

a

szé - le,

Hej,

de

m ég

m él - lebb

a

kö - ze - pe,

Jaj,

de

még

mél - lebb

a

kö

ze - pe.

Á t akarnék rajta m enni, Ej, bazsalicskát szedegetni, Ej, bazsalicskát szedegetni. Bazsalicska, ne virágozz, Jaj, énrám rózsám , ne várakozz, Jaj, énrám rózsám , ne várakozz. stb.1 Szintén Á g T ibor gyűjtötte 1985-ben a Pozsony m egyei V ám osfaluban az alábbi változatot: Giusto

M él

De

a

Ti

m ég

B ar - na

Ál - tala

-

mél

le

szá

-

nak

lebb

gény,

a

a

ke - rül - ge - ti,

kar

raj - ta

1 M N A I., 2.5.f.

40

kö

szé

-

le,

- ze

-

pe,

ke - rül - ge - ti,

m en

-

ni.

Á tal akar rajta m enni, R ózsát akar szakajtani, Ez a rózsa de virágos, de virágos, K isangyalom de haragos. H allod-e te, Kis K atica, M it álm odtál az éjszaka? N em álm odtam m ás egyebet, m ás egyebet, E szem a barna szem edet. 1 V isszatérve az elején k özölt C zuczor gyűjtötte népdalhoz, azt ö sszehasonlítván az általa készített verssel, jó l látszik, hogy az első strófa első két sorát írta át a költő, s csinált abból három strófát, itt talán - s itt óvatosan fogalm azunk, hisz a népdal felfedezése előtt vagyunk fél évszázaddal! - érezni kellett volna, hogy az első két sor a legfontosabb része m inden népdalszövegnek. (Erről szám os tanulm ány született m ár E rdélyi Jánostól R iedl Frigyesig, Illyés G yulától C soóri Sándorig. A z alább közölt változatok ham arosan bárkit m eggyőzhetnek erről.) Á m a fenti összevetésből az is kiderül, hogy innen szárm aznak az elején em legetett önrím ek, azonos rím ek. C supán, képletesen szólva, a legényt „teszi vissza" a h elyére, vagyis felcseréli (helyesen) a leányt a legénnyel. A vers folytatása, a többi három strófa (ez innen jó l látszik), C zuczor „csinálm ánya", betoldása. T ovábbra is C zuczor versénél m aradva a cím ről külön kell szólnunk, m ivel érzésünk szerint ez is népdalból eredeztethető. A z a ra n y ha l bizonyára sokaknak a m esékből is ism erős, de a népdalokban szerelm i vonatkozásban, erotikus jelen téssel szerepel. 2 Túl a T iszán halászlegény vagyok én, A ranyhalat jaj de ritkán fogok én. K icsúszik az aranyhal a ritka hálóból, Te m eg rózsám ölelő két karom ból. 3 H erm ann O ttó közöl A m ag y ar h a lá sz a t könyve I . kötetében egy halászszverbunkot, am elyet ő nevezett így el. E nnek első strófáját idézzük:

1 Ág 1996, 1. sz. 192. 2 Erről bővebben: Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. Bp., 1986; Hoppál Mihály: Tulipán és hal. In. Élet is Tudomány 1982., XXXVII. 47. sz. 1486-87. 3 Lükő 1942, 50.

41

Én vagyok a halászlegény Én járo k a víz tetején, Én fogom az aranyhalat A tihanyi partok alatt. 1 V an ahol az utolsó sor szerint ,, A budai L ánch íd a la tt / a D uná ba n " fogják az aranyhalat, ism ert volt ez a nóta a balatoni, és a dunai halászok között is. Ism erte ezt P á lóczi H orváth Á d á m is, aki népdalgyűjtem ényében (1813) az Aran y h a l cím en közölte. N agy valószínűséggel az itt található szöveg több népdal, vagy népdalsor egybefűzése. M ost a dallam m al együtt csak két strófát idézünk, ám a többi azt bizonyítja, hogy akkor is, de napjainkban is legtöbbször trágár szöveggel énekelték. A z első két strófa alapján, e szolid szövegből is kisejlik, hogy m iről is lehet szó.

Én

va -

Én

Én

gyok

ál -

lok

fo

-

Vi - lá

a

ha -

a

gom

tó

az

gos - kék

lász

kö

a-

- le -

- ze

rany

pap - lan

-

gény,

-

pén.

ha

a -

-

lat

latt.

Engem szeress, ne bátyádat, Bosszantom a term ő fádat. Én vagyok a rózsa virág, Engem szeret egész v ilá g ... stb.2 Á cs G edeon, ki egy eldugott dél-baranyai falu, Laskó lelkésze volt, az 1848-as szabadságharc alatt tábori pap, m ajd a bukás után K ossuth em igráns társa, az általa ism ert népdalokat idézve 1859-ben vetette papírra a követke1 Réthei 1924, 178-79. 2 Pálóczi 1953,403.

42

zőket: „D ebrecenben az én időm ben a jeg y b e n járó polgárleányt arról lehetett m egism erni, hogy vasárnap tem plom ba délután (m ert reggel hon m aradt) v iolaszín selem köténnyel m ent. S így, m időn a m agyar népdal nagy ham isan ezt kérdezi: fogtá l-e m á r a ra n y ha la t viola szín kötény a la tt érdekesebb halászatról beszél, m int első tekintetre g o n d o ln ó k ."1 H ogy C zuczor ism erte-e e szókim ondó jelk ép et (vagyis a halnak az ősidőktől fogva fennálló erotikus jelképét), nem tudjuk. Feltételezhetjük, hogy valam it ebből tudott, hisz a cím et is innen vette bizonyára, és azért is választotta az ism ert szöveg átírását, hogy így a szim bolikus tartalom m egszelídüljön. E gyébként kezdetben C zuczor versének cím e ígérkezett legendának, de igazából az a ra n y ho ro g m otívum a vált azzá. Első hallásra ártatlan, vagy talán csak különös fogalom nak tűnt, de csak addig, am íg váratlanul elő nem bukkant két különböző helyről. Ezek ism eretében m ár könnyű volt m egérteni, hogy jelk ép es m otívum ról van szó, am i egyedül az idézett népdalnak szánt versben élt tovább, igaz, m egváltozott jelentéssel. Tem esvári P e lbá r tn ak az 1499-ben m egjelent P o m e rium ába n o lvasható egyik példázatában világosan látszik az em lített m otívum , jelkép.

CSODÁS HALÁSZAT

Egypüsöklátom banegyfiú,rhzé mélybő egy szép asszonyt fogott ki. Amikor felébredt, látta, h ogy egyfiú imádkozik a temetőben az egyik sírnál. Megkérdezte, hogy mit csinál? Erre azt mondta: Anyám lelkéért mondok egy Miatyánkot, - Ekkor megértette a látomást a püspök, hogy az Úr imája szabadította meg a f iú anyjának a lelkét.2 Sokáig m agánosan állt jeg y zeteim között ez a középkori idézet s benne az aranyhorog m otívum a, ám Pázm ány Péter egyik levelében a legnagyobb m eglepetésem re és öröm öm re hasonlóra akadtam . A levél 1630. decem ber 30-án íródott N agyszom batból s II. Ferdinándnak, a „Szentséges C sászárnak" szólott. A levél m egfelelő részét idézzük: „N ehéz dolog jó so ln i, de úgy gondolom , am eddig csak lehet, nem szabad a török sereggel harcba bocsátkozni. H a vétkeink nem akadályozzák, rem élem , m egérem Felségtek végső boldogságát, am ikor a keresztény fejedelm ek figyelm e a töröktől elnyom ott népek szabadságára fordul. H a azonban török háború 1 Lábadi 1992,36. 2 Temesvári 1982. 378.

43

törne ki, m ég m ielőtt ez m egtörténne, úgy vélem , hogy olyan lenne, m int az a ra n y ho ro g g a l való ha lá sz a t, ahogy A ugustus császár szokta m ondogatni a háborúról, am elyben sok lehetőség van a veszteségre, de kevés a n y ereség re."1 Ez a levélrészlet, benne újra az arany horoggal való halászat m otívum ával, am ely egy elfelejtett szólásm ondást takar, időben jócskán kitágította jelk é p k e resésünk határait, példázván és bem utatván a m últból táplálkozó, a jelenben továbbélő hagyom ány m élységesen m ély kútját. Á m ez a m otívum , am it alighanem allegóriának is nevezhetünk, vagy toposznak, m égha többféle olvasata van is, régies, kihalófé lben lévő szólásm ondásként élt nálunk. A z a ra n y h o ro g g a l halászik/ho rg á szik annyit jelent: megvesztegetéssel a k a rja e lé rn i céljá t.2 * Ö sszefoglalásként elm ondhatjuk, hogy az idézett versben, népdalokban, közm ondásban, levélrészletben és példázatban hol együtt szerepel az a ra n y hal és a ra n y h o ro g , ho l csak a horog, vagy csak a hal, s elfeledvén az eredeti jelentést - de m elyik az eredeti, hisz a népköltészet ilyet nem ism er?! - lesz b e lőle szőke, barna leány. Á m az ara n y h a l képe, m otívum a m ajd' m indegyik változatban fennm aradt! Ennek m agyarázata bizonyára az lehet, hogy az a ra n y szín is, a h al is nagyon ősi, nagyon régi jelkép. Ha hom ályosan is, de ez él C zuczor versében, s a népdalban is.

1 In. Régi magyar levelestár I. kötet. Bp., 1981. 611. 2 O. Nagy 1976,51.

44

II.

MENTEM, MENTEM.

Szeretőhöz menetel Kedves látogató Kék viola A megcsalt leány Esik eső...

SZERETŐHÖZ MENETEL ( 1837) KEDVES LÁTOGATÓ ( 1836) A S zeretőhöz m en etel cím ű vers után egy jegyzetben ez á ll: „R égi népdal után átdolgozva". Ism erte ezt T om pa M ihály is: az 1844-es keltezésű, kottás dalgyűjtem ényében (zongorakísérettel) két versszakkal szerepel: D eres a fű, édes lovam ne egyél, M ég m a engem a ' rózsám hoz elvigyél, V így el engem édes lovam odáig, H ogy ne fájjon az én szívem sokáig. Túl a T iszán van egy hajó kikötve, A bba fekszik az én rózsám m egölve, Jertek lányok, öltöztessük bíborba, T em essük el egy n efelejcs-bokorba.1 E lképzelhető, hogy ezt ism erte C zuczor is, bár nehéz itt a választás és nehéz a döntés, ugyanis a vers m egjelenése és a kiadvány m egjelenése között hét év telt el. (C sak? C supán?) E gyébként Színi K árolynak az 1865-ben kiadott gyűjtem ényében szintén m egtalálható (177. sz.).2 Szerepel ez a népdal E rdélyi János gyűjtem ényében is két versszakkal, ám ez alighanem m ár C zuczor versének folklorizált változata: D eres a fű, édes lovam , ne egyél, Inkább engem a rózsám hoz elvigyél. V így el engem édes lovam , odáig, H ogy ne fájjon az én szívem sokáig. O tt lesz széna, ott lesz abrak, eleség, N eked, édes fakó lovam , vendégség. Itthon vetek egy abrakot, elég lesz, A rózsám nál m ajd egy helyett kettő lesz. (E rdély, E rk, Fehér,P l) o b za ,S s c é

1 Tari 1984, 128. 2 T a r i 1984, 98., 24. sz. jegyzet 3 Erdélyi I., 258. sz.

47

E gyébként egy m ásik, im m áron három versszakos változatát is beküldték E rdélyinek Patakról, Szabolcsból, Z em plénből.1 Ez csak távoli variánsa az em lített C zuczor versnek, am elyet itt közlünk. Ebből jó l látszik, hogy az első változatot bővítette, form álta át Czuczor. Száraz fűre deres harm at hulladoz, Édes lovam , ne egyél, m ert bajt okoz, Ne te! selyem kantárt vetek fejedre, S bársony nyerged lesz, csak hordozz kedvem re. K em ény göröngyhantok födik az útat, Édes lovam , őrizd tőlök lábadat, Repülj velem kedves rózsám házáig, H ogy ne fájjon szegény szivem sokáig. Fényes csillag kezd ragyogni az égen, O lyan tisztán nem tündökölt m ár régen, Fényes csillag, ragyogj nekem odáig, Hogy sötétben ne bolyongjak sokáig. C sillám lik a szőke Duna m esszérül, Talán ki sem öntött teli m edrébül, Szőke Duna, hej ne öntsd el utam at, M ert gödörbe terelhetném lovam at. Ablak előtt pislogó m écs ham vadoz, M ellette szép barna leány szunnyadoz, Barna babám , ne szunnyadozz, gyere ki, K edvesed vár régen reád ide ki. C zuczorn a k egész költem énye így, „átalakított form ában is átm ent a nép ajkára, m int ezt a Lim bay-féle D a ltárb a n látni" - írja jegyzetében Z o ltvány Irén.2 U gyanezt a változatot m egtaláljuk K riza János székely népköltési gyűjtem ényében a három széki és erdővidéki dalok között, és nem az Íróktól cím ű részben. Ez egyúttal a folklorizálódás fokát is m utatja, am ikor m ár olyannyira népdallá vált a szöveg, hogy elvált a szerzőjétől, és m egkezdődött annak rendje és m ódja szerint a dalvariánsok képződése. Idézzük a Vadrózsákban található szöveget:

1 Erdélyi I., 257. sz. 2 Limbay III. 574. sz., 225-26.

48

Száraz fűre deres harm at hulladoz, É des lovam , ne egyél, m ert bajt okoz, Inkább selyem kantárt veszek fejedre, S bársony nyerged lesz, csak hordozz kedvem re. K em ény száraz gajok fedik az utat, É des lovam , lábod m eg es botolhat: H a j! de repülj velem rózsám házáig, H ogy ne fájjon szegény szűvem sokáig Fényes csillag kezd ragyogni az égen, O jan tisztán nem tündöklött m ár régen, Fényes csillag, ragyogj nekem odáig, H ogy sötétbe ne ballagjak sokáig. C sillám lik az Ó t folyása m esszüröl, T alám ki es öntött m ár a fészkiböl, H e j! Ó t vize, ne öntsd el az utam ot, H ogy ne féltsem lovam ot és m agam ot! A blak előtt gyenge világ csillám pol, M ellette szép barn a leán szunyákol. B arn a rózsám , ne szunyákolj, je re ki, K edvesed m ár rég vár téged ide-ki!1 A bükkszéki Pozsik István 1963-ban játszo tta Sárosi B álintnak furulyán a fent közölt, D e re s a fű, édes lovam ne egyél... kezdetű népdalt. E nnek szöveges változatát K odály 1906-ban, a göm öri Z abar községben jeg y ezte le.2

Poco rubato

D e - res

M ég

a

fű,

en - ge - m et

kis

pej - l o - vám

a

ba - bám - hoz

ne

e - gyél,

el - vi

-

gyél.

1 Vadrózsák, 345. sz., Martin 1979, 177., 101. sz., ill. MNT. IX. 638. sz. 2 VH 1983,26-27.

49

Vigy

Az

el

én

en - gem,

szí - vem,

kis

pej - lo - vam,

hogy

ne

fáj - j on

o - dá

so - ká

ig,

-

ig.

Ennek egy, a Palócföldön általánosan ism ert változata m egtalálható Járdányi és Ág T ibor népdalgyűjtem ényében is:

Kis

V igy

pej - lo - vam,

el

Hogy ne

e n - gem,

de - re s

a

fű,

kis p e j - l o - v am ,

f á j - j on gyen - g y e s z í- v e m

ne

e -

o - dá -

so -k á

-

C sillám lik a szőke Tisza m essziről, Talán kis is öntött teli m edréből. Szőke Tisza, hej, ne öntsd el utam at, M ert gödörbe terelhetném lovam at! Tisza m ellé van egy karó leásva, A hhoz van a kis pejlovam pányvázva. Pányvakötél hosszúra van eresztve, N e sírj , babám , nem vagy m ég elfelejtve! 1 Szintén palócföldi változat az alábbi két népdal:

1 Járdányi 1961,I. 66., Ág 1989, 31. sz.

50

gyél,

ig,

ig!

Parlando rubato

M eg - sült

m á'

a gyen - ge

B ort is in - nék,

bor - nyú

a ta - nyán,

ha v ó - na jó

E - redj paj -tás a

pa - ri - pám,

szom - széd ta - nyá

Kérj egy csi - kót,

-

já - ra,

csak hu - szon -négy

ó - rá -

ra.

Lassan, lassan, édes lovam , ne nagyon, M egtalálnék betegedni az úton, N em m essze a kis angyalom tanyája, V így el engem oda az éjszakára. 1 Poco rubato

De - res

a

fű,

M ég

en - ge - m et

V igy

el

Az én

en - gem

szí - vem ,

kis

pej - lo - vam

a

ba - bám - hoz

kis

hogy

pej - lo - vam

ne

1 Ág 1974, 3. sz.

51

fáj - j on

ne

e - gyél,

el - vi -

gyél,

o - dá - ig,

so - ká

-

ig

Lassan vigyél kis pejl ovam , ne nagyon, M eg találok betegedni az úton, M ég m essze van kisangyalom tanyája, Ő gyógyít m eg, nem doktor orvossága. 1 A M TA Zenetudom ányi Intézete archívum ában található az alábbi, Túrricsén gyűjtött változat: 2 Poco rubato

De - res

In - kább

a

fű,

kis

pej

lo - vam

en - gem

a

Vigy el

en - gem

kis

G y e n -g e

sz i-v e m ,

hogy ne

ne

e -

ró - zsám - hoz

pej

gyél,

el - vi - gyél.

lo - vam

o - dá

fáj - j on

-

ig,

s o - k á - ig.

Szinte különösnek is m ondható, hogy B artók legelső gyűj t őútján, a Pesthez közeli T urán 1906 nyarán jegyezte le a következő szövegváltozatot egy férfitől:

Kis

pej

lo - vam,

In - kább en - gem a

Vigy

el

Hogy

ne

e n - gem,

fáj - j on

de - res

a

fű ,

ró - zsám - hoz

kis pej lo - v a m ,

gyen - ge

szi - vem

1 Ág 1989, 37. sz., 15. 2 Paksa 1988,42. Kodály Rend 5680.

52

ne

e -

el - vi -

gyél,

gyél.

o - dá - ig,

so - ká

ig .

C sillám lik a szőke D una m essziről, T alán ki is öntött teli m edréből. Szőke D una, hej, ne öntsd el utam at, M er gödörbe terelhetném lovam at! M ég u gyanebben az évben B artók felgyűjtö tte ennek egyik szöveges v ariánsát a Fejér m egyei B aracson: G yém ántbul van, kis pej lovam zablája, L agérozott b őrbül a kantárszára. L agérozott bőrbül a kantárszára, H ét m egyébül sipol a szél utána. D eres a fű kis pej lovam , ne egyél, Inkább engem a rózsám hoz elvigyél. V ig y ' el engem , kis pej lovam odáig, H ogy ne fájjon rózsám szive utánna. stb .1 lag é ro z o tt = lakkozott E csedi István gyűjtem ényében (1927) két változatban is szerepel C zuczor verse: K is pej lovam lassan vigyél, ne nagyon, M egtanálok betegedni az úton. N em m esszi van kisangyalom tanyája, O da írünk, oda írünk talán m ég nyóc órára. ad notam: Járásbíró, szógabíró... * D eres a fű , kis pej lovam ne egyél, M ég m a éngem a ró zsám h o ' elvigyél. Fínyes kantárt teszek inkább fejedre, B ársony nyerget, csak ugrass m eg kedvem re.2 A Som ogy m egyei F onyódon az alábbi variánsát jeg y ezte le 1953-ban N yék Sándor: D eres a fű , kis pejlovam ne legelj, Előbb engem a babám hoz vigyél el! N em m essze van ide babám tanyája, Ide látszik virágos körtefája. 1 Pesovár 1982, 156. sz. 236. 2 Ecsedi 1927, 73. sz., 106. sz.

53

A m oda van Búza Jani csárdája, Legényeknek lett az odacsinálva, L egényeknek, m eg a híres lányoknak, M eg annak a három szál m uzsikásnak. 1 A Szabolcs m egyei A jak faluban (ahol, többek m ellett m ár Erdélyi - és C zuczor - idejében is tudták a szövegét,2 de valószínűleg a dallam át is), 1973-ban az alábbi dallam m al és szöveggel énekelték a körtáncot já ró fiatal asszonyok: = 1 3 7 -1 6 0

De - res

M ég

az

i-g y é l

Hogy ne

a

fű ,

éj - jel V e n -g e m

fáj - j on

kis

a

kis

pej

lo- vam,

ba - bám - hoz

pej

b a- bám

lo -v a m

sz í-v e

ne

e - gyél,

el - vi - gyél.

o -d á

so -k á -

- ig,

ig.

Zöld fűre szokott a harm at leszállni, Hogy kell tőled kisangyalom elválni. Elválásom nem annyira sajnálom , Csak igazán szerettelek, azt bán o m .3 „A z ajaki karikázó nem igazi leánykörtánc, hanem körcsárdás" - írj a je g y zetében a néptánckutató M artin György. A fenti dallam egyik változata is ezt bizonyítja, am elyet ugyancsak ő jeg y zett le c sárd ásk én t a Szabolcs-Szatm ár m egyei T iszaadonyban.4

1 Nyék 1982, 56. sz. 100. 2 Lásd Erdélyi I. 257., 258. sz. énekét és a mellé tett megjegyzést: „mindkettő ismert Szabolcsban". 3 Martin 1979, 101. sz., 1. és 5. vsz. 177. 4 Martin 1970., 97. sz. kotta a mellékletben

54

B izonyára ide sorolható annak az új stílusú dallam szövegének a 2. versszaka is, am elyet 1972-ben gyűjtött B odor A nikó és T ripolszky G éza a bácskai G om bos falu b a n : 1

Giusto, = 120

Lo-vam ,lo-vam , lo-vam , lo-vam , ke - sely

V i- gyél

en - gem

V i- gyél

en - gem,

a

ró - zsám

vi - gyél

Az én k ed-ves k is -a n -g y a -lo m

el

lá - bú

lo - vam,

há

-

zá

-

ig!

o

-

dá

-

lg,

rá -csos k a - p u

-

já - ig!

U gyancsak G om bosra vezet az alábbi szövegvariáns, am elynek az az érdekessége, hogy az első strófa T om pa M ihály, a 2. pedig C zuczor versének folklorizált változata: B ékót vertem kis pej lovam lábára, M ert nem hallgat a gazdája szavára. B ékóba vert engem is a szerelem , A faluba a legszebb lányt szeretem . K int a réten a fű nagyon harm atos, Kis pejlovam , ne egyél, m ert bajt okoz! V íg y é jel a kisangyalom házáj ig, H ogy ne fájjon az én szívem sokáj ig.2 T érjünk vissza C zuczor verséhez, s az E rdélyinél található változathoz. U gyanis a N é p d a lo k és m o n d ák első kötetében szerepel 11 versszakkal Oláh G etzi d allja,3 am ely a X V II. század m ásodik felében felújuló török harcokra, feltehetőleg az 1660-as évekre utaló ének. Ebből az énekből, am elynek több kiadását ism erjük - többek között 1813-ban ponyván is m egjelent - , néhány 1 Bodor 1998, 79. sz., 134. 2 Kiss 1982,195. sz., 154., ill. Bodor 1998, 159. sz., 249. 3 Erdélyi I. 379. sz.

55

strófát azért m ásolok ide, hogy lássuk, van ilyen távoli párhuzam a is a C zuczor versnek. ...O lá h G etzi, vitéz legény Talál elöl egy nagy özet,

M ingyárt mongya fako lonak: „ Édes lovam , fa k o lovam ,

Jer,

erjuk el az nagy özet!"

A fako lo hogy el éri, O láh G etzi, tsak el lövi. M indjárt m ondja az urának: „U ram , uram , O láh Getzi, N e kerges én rajtam özet, Ha törököt nem fogsz, nem vágsz!" Paripája m ind addig fut, A m ig ura ahoz nem jut, Habos tajték rolla szakad, El esvén, egy árkon akad. „V igy ki innen, jo lovatskám , Szépen nevelt jo m atzkokám , El hid, bizony m eg hizlallak, Ö z után m ár nem nyargallak." „M ondám , rajta bátor szivel Pogant vághatz erös kezzel, De te két ellü töröddel Ö zet uztel fegyveröddel." „H oz ki m ég egyszer, jo lovam M eg lád, törökre lesz utam , Bor, petsenye lesz abrakod, N em lészen többé panaszod. H ordozd bátron bús szivem et, K eresd fel régi kedvem et, Hiddel, m ajd a pogány oszol, Oláh Getzi az hol h a rtz o l...s tb ." 1

1 RMKT 10. kötet 769., ill. 565-567.

56

Ezen k ív ü l fontos adat szám unkra az a virágének, am elynek följegyzése 1748 körül történt, tehát k ö zel két és fél évszázada. Á lljon itt a 10 strófából álló ének szövege, am ely m integy m agába foglalja a tárgyalt népdalt: R em éntelen szegény fejem , V ajon hol telik bé kedvem ; K it régolta óhajt szívem , Hol adatik m eg énnekem ? Szívem m indenfelé gondol, B ánatom ugyan ostrom ol, M ellyel, látom , testem rom bol, D e m egnyugszik m ég valahol. Édes lovam , elfogy a fű, Ő szi harm at, hideg eljő, A z is penig ha hozzám jő , T ávul van s bús bennem a szű . N incs abrakom , hol tartsalak, Sem istállóm , hol zárjalak, A sszonyodhoz juttassalak, Ily m essze hogy fárasszalak? O tt peniglen kórót rágnod, N ehéz azon csak száradnod, T alán jo b b lesz utat nyom nod, A sszonyodnál m egnyugodnod. N eked ágyat jó szalm ából, N ekem vét lágy párnájából; Részt tészen édes csókjából; M egnyugtat fáradtságidból. P a llott abrak áll előtted, Széna m ind selyem előtted, Idődöt kedvedre töltöd, N em lesz kém élve, m eghiggyed. R eggel, délben abrakod jár, N ékem édes csókokat ád. Folyóvizet nem unja szám: N e kém éld faradságod hát.

57

M utasd m eg hát gyorsaságod; Lássuk ékesen járásod, Serény és kedves futásod; T essék ki paripaságod! Jó paripám m egfáradott, Lábáról patkó lehullott; M ert hozzád sietve jutott, K it rágondolt hogy nem látott. 1 H add em lítsünk itt m eg egy olyan változatot, am ely színháztörténetileg fontos s ezért m űvelődéstörténetileg is becses adat. A D eres a f ű ... kezdetű dalbetét, m int Szántai, sásfalvi ispán dala Szigligeti Ede egyik népszínm űvében is szerepel.2 A bem utatón, am ely 1844-ben volt a N em zeti Színházban, Füredi M ihály énekelte. Lehetséges tehát, hogy széles elterjedésének oka itt keresendő! *

Ism ét nagy sétát tettünk a vers kapcsán, a vers ürügyén. E zek után rövid időre m ég térjünk vissza a vershez, am elyről ezt írja H orváth János: „érzelm ileg jelentéktelen történet, egy lóhátas útirajz, a m aga közbeni beszédéből kialakuló. Ez bizony nem drám aiság." A drám aiságon H orváth János a következőket érti: „A naiv népdalszerűség egyik m egnyilatkozási m ódja az, am it a dal drám aiságának szoktunk m ondani, s ami közönséggel nem törődő, cselekvő fordulatosságot jele n t." C zuczornál szerinte nem ezt kapjuk, hanem valam ilyen színpadiasságot: „nem annyira önkénytelen, m int inkább a közönség szám ára elrendezett cselekvés: vagyis a közlésnek, az elbeszélésnek dalba csem pészett form ája" ez. 3 Ö sszevetve a verset az általa ism ert népdalszövegekkel, úgy vélekedik erről az irodalom történész, hogy a népdal „tiszta líra: egy pillanat (az indulás) líraiságába szorítja bele a következendőket is, m íg C zuczor, m int láttuk, útirajz félévé hígítja fel." E gyébként ugyanennek a népdalnak a végső versszakaszát a Kedves lá to g a tóban használja fel ném i átköltéssel szintén záró szakasznak: 4

1 2 3 4

H aja,haja... 1 37.sz.253. Szigligeti Ede: Zsidó. 1844.I. szakasz, 5. jelenet Horváth 1978,301. Horváth 1978,304-305.

58

D olgod jó lesz hajlékában, T érdig állsz az agg szénában, S M ariskám a zab lelkébül E tet fehér kötényébül. vö . É des lovam , ne búslakodj, Lesz m ég néked jó abrakod. H a a rózsám hoz elviszel, Selyem kötőjébül eszel.1 vagy: O tt lesz széna, ott lesz abrak, elégség, N eked, édes fakó lovam , vendégség. Itthon vetek egy abrakot, elég lesz, A rózsám nál m ajd egy helyett kettő lesz.2

1 Erdélyi I., 257. sz. 2 Erdélyi I., 258. sz.

59

KÉK VIOLA ( 1837)

Ez Czuczornak azon népies költem ényei közé tartozik, am elyet Erdélyi János néhány év m úlva „visszatallózott a nép ajkáról", szinte változtatás nélkül.1 A párhuzam ként idézendő példák annak bizonyságáról szólnak, hogy a népdal fogalm án akkor egészen m ást értettek, m int m i, elsősorban Bartók és Kodály kutatásainak köszönhetően. Viola, kék violaszál, Be gyönyörűn kivirágzál! Süvegem re tegyelek-e? Vagy szivem re tűzzelek-e? A süvegem gyászfekete, Szűm re a bú fátyolt vete, Szom orúság m indenfelű l Sziget gyanánt fogott körűl. Kék a szem e, szög a haja G alam bom nak, nincs is baja, Neki nyujtom a violát, Tán vigasztaló csókot ád. A vers 2. strófája az, am ely m ellé analógiákat tudunk bem utatni: szövegvariánsokat, ném elyeket, az újabb gyűjtésekből m ár term észetesen dallam m al együtt. K riza János népdalgyűjtem ényében található a következő strófa: Fáj a szívem kívül-belül, Bánat szorítsa kétfelő l, Fáj a szű vem teéretted, Hogy nem beszélhetek veled. 2 Petrás Incze János a m oldvai K lézsén jegyezte le, s a M agyar N yelvőr 1874. m ájus 15-i szám ában jelentette m eg a következő szöveget: 1 Erdélyi II., 502. sz. 2 Vadrózsák, 141. sz.

60

Fáj a szüvem kívül belől. Szoríjja bánat két felől. Fáj a szűvem azt m egvallom , De kiért fáj nem m ondhatom . C sak az én Istenem tuggya K iért estem bubánatba.1 Egy Szilágyságban gyűjtött lakodalm i m enetdal m ásodik strófáját is idézhetjük kottával: 2 T em po giusto

Fája

Bá

Bár

= 84 - 88

szi - vem

-

nat

csak

szo - rít

úgy

-

kí - vül

be

ja

fe

két -

-

lől.

ta - ná,

szo - rí

m eg

lül,

3^ E z er

fe - lé

ha - sí

ta

}

ná!

E p éld ák alapján jó l látszik, hogy m it is vett, m it vehetett át a parasztdaltól C zuczor, s hogy oldotta fel annak töm örebb sorait versének „kékítő" vizében. A zt is m ondhatom , m indhárom versszakot ez szervezte m eg, a kék viola látványa, de nem m etaforája. És ezért lett a belső helyett külső élm ény.

1 Csángó népzene 1956,I. 114. 2 Almási 1979, 209. sz.

61

A MEGCSALT LEÁNY 1842

N épszerű és közkedvelt vers volt a m aga korában, m ert a m egjelenés évétől 1877-ig (ha a könyveket is ide szám ítom ) összesen hétszer jele n t m eg. E nnek lehet oka (vagy következm énye?), hogy „átm ent a nép a jk á ra".1 H orváth János szerint azért tetszik nekünk C zuczorn ak néhány dala m ert az újabb irány egyik legkedveltebb s igen dallam os versalakjában - 11-es sorokban - szól.2 Ez kedvelteti velünk a m ár párbeszédes form ája m iatt is közvetlenebb A m egcsalt leány-t. Jár a leány virágos zöld m ezőben, Fehér kendő lobog piczin kezében, Barna legény, hej ne indulj utána, B ánatvirág fakad m inden n yom ába'. Fehér kendő a szerelem zászlója, N em a világ, állj m eg rózsám egy szóra, H űs a berek, patak csörög az alján, G yere oda búslakodó kis leány. G yolcs az üngöm , kötőre van az ujja, N ézd csak rózsám , felbom lott a galandja, Jösz te ide, kösd m eg szépen bokorra, N em kivánom ingyen, tedd m eg csókom ra. „B arna legény, nem m ék én a berekbe, G alandbokrot sem kötök az üngedre; E gyszer tettem , s átkozott volt az óra, M elyben veled m eg állottam egy szóra." g a landcsokor -g a land kötő = pántlika, keskeny szalag A vers után hadd m ásoljunk ide C zuczor népdalgyűjtem ényének 12. szám ú darabjából egy strófát, annak a bizonyítékaként, hogy m iként gondolta C zuczor átalakítani a népdalokat: 1 Limbay I.21-22. 2 Horváth 1978,304.

62

V eszett volna az az óra, M ellyben kihittál egy szóra, Sírhat az a ' pillanat is, A ' m ellyben m egláttalak is. A vers 2. strófája kapcsán pedig idézhetjük azt a 19.sz. elején kiadott L eg-is leg-újabP e tri gulyás nótá i cím ű ponyvakiadványt, am iben hasonló sorra leltünk: Á llj-m eg R ózsám egy szóra, nem a ' világ egy óra, N em szorúltam tsókodra, M ajd el-m ehetsz dolgodra. 1 E gyébként C zuczornak e versére Biern aczky Szilárd egyik tanulm ánya is felhívta a figyelm ünket. Itt szól arról, hogy e vers m egtalálható népdalként Széken. L ajtha L ászlónak így énekelték 1941-ben: Poco rubato,

Jár

a - kis

= 63 - 48

lán

vi - rá - gos

Fe - j ér ken - dőt

lo - bog - tat

Fe - j ér ken - dő

N em a

vi - lág,

a

állj

zöld

két

sze - re - lem

m eg ba - bám ,

m e - ző

ke - zé

zász - ló

egy

szó

H űs a berek, patak m enyen az alján, G yere jo d a, búslakodó kisleján. B am a kislán, n e jindulj el utáno, B ánatvirág virágozik nyom ábo.

1 Pogány 1978, 142.,117.kép

63

-

ben,

ben.

ja,

- ra.

G yócs az ingem , kötőre van az ujja, N ézd csak babám , kibom lott a g a landja! G yere ide, kösd m eg szépen csokorra, N em kívánom ingyen, tedd m eg csókom ra. Barna legény, nem m enyek a berekbe, G aland csokrot nem teszek az ingedre. Tettem egyszer,s átkozott vót az óra, M ejben veled m egadottam egy szóra. 1 Itt érdekes és érdem es m egnézni a k ü lönbségeket, hisz a népdal szinte szószerint követi a verset, csak éppen a sorokat helyezi át és ezzel a versszakokat változtatja m eg. Az énekes bizonyára tanulta C zuczor versét az iskolában, s valahogy így em lékezett a szövegre s ezért így ( hol pontosan, hol pontatlanul) rakta össze azt a négy strófát. 1969-ben K allós Zoltán az alábbi változatot gyűjtötte szintén Széken: Hűs a berek, patak csörög az a'ján , H űs a berek, patak csörög az a'ján , Jöjj közelebb, te szom orú szőj ke lány, Jöjj közelebb, te szom orú szőjke lány. Barna legény, nem m egyek a berekbe, G alandkötőt nem fűzök az ingedbe. Egyszer fűztem , átkozott vót az óra. M ikor veled m egállottam egy szóra. stb. 2 N em m essze Szék városától, az észak-m ezőségi M agyarszováton a 70-es években szintén Kallós Zoltán gyűjtötte C zuczor versének im m ár valóban folk lorizált változatát. A z asszonyok énekében a m i szám unkra az az érdekes, hogy csak az első három sor egyezik a verssel. (hejde) Jár a kislány virágos, virágos szép m ező b e', (hej) Fehér kendő lobog szép két kezéb e', (s) Fehér kendő a szerelem zászlója, (hejde) A zt szerettem , akit nem kellett volna.

1 Lajtha 1954,48. sz., 212. 2 M N T IX. 598.

64

(hej s) M in d ' azt m ondják nem bú su lok, m in d ' azt m ondják nem búsulok, M e r' az utcákon nem sírok, (hej de) m er' az utcákon nem sírok, (hejde) Sírok én otthon eleget, hol nem lát senki engem et. H e jd a -la la ...s tb .1 C zuczor költem énye először 1837-ben az A urórában jele n t m eg. A zután 1842-ben a K ö zhasznú H oni V ezérben. M ajd 1854-ben és 1856-ban Czuczor népies kö ltem ényeiben, ezt követően 1858-ban C zuczor G ergely költem ényei II. kötetében, és m ég ugyanebben az évben a Szépirodalm i K özlönyben. 1863ban pedig a M agyar K oszorúsok A lbum ában, halála után (1877-ben) pedig az újra kiadott népies költem ényeiben.2 N egyven év alatt hét kiadás, m iközben C zuczor b örtönben is volt. A z egyik oka, indítéka, hogy m ár az 1870-es években „átm ent a nép ajk ára."3 S hogy egy évszázada lényegében ugyanazzal a szöveggel él, egyik m agyarázata szintén ez lehet. A m ásik oka pedig - H orváth János m egfigyelésére gondolva - , hogy a népdalok kedvelt 11-es soraiban íródott.

1 Kallós-M artin, B/6. lemez 2 C zu czo r1899,250. 3 Limbay I.21-22

65

ESIK ESŐ.. 1844

H asonlóan 11-es sorokban íródott az Esik eső... kezdetű vers, am ely H orváth Jánost idézve - „hangulata szerint is az újabb m oll-léhaság egyik korai képviselője", s olyan vers, m ely bárm ikor népdallá is válhatott volna. S mint vers, Petőfit előlegezi, hisz akár ő is írhatta volna. (D e talán V örösm arty is.) Esik eső a m ezőre, csak úgy dűl, Hej csak egy csepp esnék babám Szem ébűl. Eső után szebben virít A m ező, K önyezve szebb a lágy szivű Szerető. V iszi a szél a felhőket Lefelé, Felhők m ögül ragyogó nap Jön elé. Hej bár vinné búm at is el M agával, Csak engem et hagyna együtt Babám m al. A fenti vers szám talan hasonló népdal szöveget idézett fel bennem , de egy irodalm i párhuzam a is feltűnt: V örösm artynak a két évvel korábban (1 842-ben) írt F ó ti d a lára gondolok: F ölfélé megy bo rba n a gyöngy / J ó l teszi. / Tőle sen ki e j o g á t e l / Nem veszi... M indkettőnek nem csak a szótagszám a, ütem e és ritm usa hasonló, de a vers tördelése is. Ám idézhetünk a népdalok közül is hasonló példákat. Azt hittem , hogy nem kellek katonának, G ondját viselem az édesanyám nak. De m ár látom katonának kell lenni, Ferenc Jóska csákóját kell viselni. *

66

K ét fa között kisütött a holdvilág, O lyan vagyok, m int a pipitérvirág. Fele piros fele fehér fele m ás, M egöl engem a sok keserű sírás. *

Á rva m adár, m it keseregsz az ágon, N em csak te vagy elhagyott a világon! N ékem sincsen éldesapám , sem anyám , A jó isten m égis gondot visel rám .

Piros alm a m osolyog a dom btetőn, Sárga kendős kislány sétál a m ezőn. Szép a m ező, m egszépül a virágtól, V agy attól a sárga kendős kislánytól . A példák sora m ég tovább bővíthető. Á m m ár ezek is sejtetni engedik, hogy C zuczor versének alapja m inden bizonnyal népdal lehetett. A z utolsó három szótagnak, a harm adik ütem nek a leválasztása, és ezáltal egy új sor létrehozása C zuczornál is, V ö rösm artynál is m űköltői beavatkozás. Ezáltal m ás lett, és ezért - de csak ezért - nem nagyon hasonlít a népdalra. T érjünk vissza m ég a vershez, ugyanis a verskezdő sor eszünkbe ju ttatta az alábbi szintén három ütem ű, 11-es sorokból álló betyárballadát: = 85

E - sík

Ró - zsa

e - ső,

szép

Sán - dor

Kocs - m á - ros -

csen - d e - s e n

cse-p e

a kocs - m á - b a

né,

bort

Le g - szebb lá - nyát ál - lít - sa

1 Kodály-Vargyas 1969, Pt. 24., 45., 17., 36. sz. 2 Ujvári 1977, 475.

67

k e- se -

hoz - zon

ki

-

az

reg,

reg.

asz - tal - ra,

strá - zsá - ra.

A szilágysági Perecsenyben szerelm i dalként gyűjtötte A lm ási István: Tem po giusto,

= 96

Az

aj - tó - tól

Azt

a

gyű - rűt,

Én

is

visz - sza - a - dom

Sze - resd

új - ra

az

ab - la - kig,

a - m it ad - tam,

a

a

ré - gi

te

sze -

m eg

add

visz - sza,

visz - sza!

ken - dő - det!

re - tő

-

det!

Es az eső, jaj de szípen csepereg, Ez a kislány az ablakban kesereg. N em kesergek, csak a könnyem hullatom , M er' elhagyott engem et a galam bom . V isszakanyarodván C zuczor verséhez, annak form ájához, nem lehetetlen, hogy a XV I. század m agyar költészetben, az énekm ondók dalaiban oly gyakori három ütem ű, 4/4/3-as osztású 11 szótagos sor tért vissza ezzel. Ilyen a Gyulai névtelalábbi néhány sora is: Eszvegyültek / az gyulai / vitézek: M egszám lálok / egynehány vi- / tézeket: Egyik vitéz / az jó legény / Beke P á l... „K ésőbb e form a epikus költészetünkből kiveszett, népdalainkban viszont gyakori, s A rany, Tom pa és Petőfi is gyakran használta lírai dalként." Ő k V örösm artyval és C zuczorral együtt valószínűleg a népdalból kölcsö­ nözték. V agyis a népdal volt - lehetett! - a m egőrzője, a továbbvivője ennek a régi, három ütem ű 11-es form ának. Tehát a népdal volt - nem először és nem utoljára - a kapocs a 16. és a 18. század között.

1 Almási 1979, 90 sz., ill ui. a 280. lapon lévő jegyzet 2 Szepes-Szerdahetyi l9 8 1 ,4 19. 3 Szepes-Szerdahelyi 1981,420.

68

III.

GONDOK ÉS MENTSÉGEK

Dolgos leány Csalatkozás A menyecske nyiló virág Kecskeméti legény Kis leány gondja Nincs mentség A sötét éj homályában Temetőben A bakonyi legény

DOLGOS LEÁNY 1842

Ez a vers egyidős a m ár tárgyal .Szántó legény da lá v al (egyszerre is jelen tek m eg). H asonló is hozzá, de ez inkább a régi falvédők képére és stílusára hasonlít, bár a házasság, a párválasztás tém ájában nem egy epikus éneket és lírai dalt is ism erünk. E zekben kétféle leányról, és kétféle erkölcsről van szó (m int a jól ism ert E gyezer egy király fi ... kezdetű, vagy a K étféle m en y asszo n y típusú balladában). M egem líthetjük azt a balladás dalt, am ely többféle leányról szól, ám a kérő m indegyikben talál valam i „hibát", s ezért a legény részéről örökre elm arad a házasság. Ez a vers is hasonlóan kezdődik, de a folytatás egészen m ás. A zt is m ondhatnók, hogy erkölcsnevelő, hisz a dolgos, a szorgalm as és szép leányt dicséri. (Itt jeg y ezzü k m eg, hogy ez a dal is szerepel E rdélyi János gyűjtem ényében, jelen tő sen m egrövidítve.) A nyám m ondja, válaszsz fiam , L ány elég van a faluban, K arcsú, zöm ök, szőke, barn a, Fehér, piros, m int az alm a. É des anyám , jó nevelőm , V an énnekem m ár szeretőm , K erek tagú, m agas, sugár, D ologban fris, m int a m adár. A hajnali kakasszóra V ígan pereg m ár orsója, S korán, m ég a nap sem kele, M eg van fejve a tehene. K is kápolna a szobája, C sinos, tiszta kam arája, S ha süt-főz a lelkem adta, C supa íz m inden falatja, stb.

1 Vargyas 1976,508-516. 2 Lajtha 1954, 99. sz. 3 Erdélyi II., 300. 71

A 4. strófa m ellé szám os népdalpéldát tudunk idézni: m indegyik az édes, a szeretett leány ,,dom bon ülő házát" m utatja be, annak portáját, szobáját, m i­ közben pontos képek és m etaforák láncolatát a lkotja m eg. A legrégibb írott feljegyzésünk Petrás Incze Jánostól, M oldvából való. A rra a kérdésre, hogy „hova m énsz, hova m énsz, szép karcsú legényke", ily választ kapunk: Egy igen szép lyányhoz, M ihelyefalvára. Hat katikán forgó C sikorgó kapuhoz. Pázsint az udvarán, B oglár az ajtaján, Tornáczos eresze, V irágos kürteje. Tiszta kem encéje, Seprett háza fö lgye, T ükör e tűzhelye, T iszta fehér inge. M osott ház padlása, G yalult gerendája, C sillagos asztala, Fodros, szép abrosza. s tb K rizánál két változatát is m egtaláljuk. Csak a m egfelelő sorokat idézem : Az én édösöm nek... B oglár az ajtaja, bádog a ház fődje, G yontáros asztala, tűkör a tű zh ely e...stb . T ükör a tűzhelye, gyém ánt a házfőd je ... stb C zuczor 4. strófájának kezdő két sora (Kis kápolna a szobája, / C sinos, tiszta kam arája) nem szószerint, hanem képileg ezeket ju ttatták az eszem be.

1 Domokos 1979, 1374. Erről az énekről részletesen szóltam a Mélykútbaeiné című könyvecskémben (Székesfehérvár, 1995. 105-110.) 2 Vadrózsák, 255., ill..415. sz.

72

CSALATKOZÁS Eredetileg:L ig h yak eán 1837.

A vers tém ája ism ét csak a hűség-hűtlenség. Ez is előre „eltervelt" ítéletet hordoz, s ezért végig csak a leány hűtlenségét ecseteli. K övetkeztetése, hogy a leánynak hinni nem kell, nagyon is didaktikus, egysíkúnak is m ondható, és igaztalan is. A vers egyébként az oly sokszor kipróbált felező nyolcasokból, páros rím ű sorokból áll. Hej viganó, selyem kendő, C salfa czégér m ind a kettő, Legény szívét tőrbe ejti, S ha m egfogta, félre veti. Tüzes szem ek, m osolygó száj, K ár a szívért, m ely értök fáj, M ert a szem is, m ert a száj is, M ihent lányé, bizony ham is. C seresznyeszín piros ajak, C sókjaid be m egcsaltanak, H űségszavad, m elyet adtál, Ingadékony, m int a nádszál. M egálm odtam én azt egyszer, H ogy te neked hinni nem kell, De álm om ra nem hajtottam , S bűnöm ért ím m eglakoltam . A vers első strófája úgy kezdődik, olyan leütéssel, m int egy népdal: H ej, v iganó... Itt fel is idéződik bennünk több, ilyen kezdésű népdal. A H ej, tulip á n, tulipánsokak által ism ert, viszont egy m ásik, m elyet C zuczor szülőfaluja közelében, N agym egyeren gyűjtött B artók, m ár kevésbé.

1 Bartók 1966, 140.1. 73

Allegretto,

Hej

= 118

s á r - e - lő, sár - e - lő

Hej sár - e - l ő

sár - e - l ő

S á n - ta

B e -k e

S á n -ta

B e -k e

állj

e -lő ,

állj

e -lő .

Term észetesen tudom , hogy nem 7 szótagos a vers, és nem is úgy folytatódik, m int egy népdal. V iszont az utolsó strófa több népdal rem iniszcenciát ébresztett bennünk. A harm adik sor az árulkodó: az „álom ra nem hajtottam " helyett a félreértett „hajtottam " szerepel. De az első sor m ellé tudunk is ism erős népdalt id ézn i: M oderato

Ti - sza

Jaj

de

part

szo

-

-

eg-álm Mod

Ró

-z sám ,

el-

ján

el

mo

-

rút

a -

ál -

lud

-

tam,

m od

-

tam:

tam

azt

az

egy

ma-

ra -

dok

tő -

-

gyet,

led.

N épdal kívánkozik a vers em lített harm adik sora m ellé is. Egyúttal a fenti és az alábbi példa fényt vet talán arra is, hogy m iként készült C zuczor m űhelyében a népdal.

1 Járdányi 1961, II..48.

74

R ubato É - des

- a-

nyám

Én

vol - tam

De

egy

Ke

-

a

hűt - len

ze

kö - zött

ró - zsa - fá

le g -

szebb

-

á

ja,

-

ga.

le - sza - kaj - tott,

el - her - vasz

-

tott.

2. É desanyám m ondta nékem , M inek a szerető nékem , De én arra nem hajlottam , T itkon szeretőt tartottam . 4. É desanyám sok szép szava, K ire nem hajlottam soha. H ajlanék én, de m ár késő, H ull a könnyem , m int az eső. V agyis a népdal egyetlen —közbülső —sorát használja fel csak C zuczor, s ezt toldja m eg, variálja aztán.

1 Járdányi 1961,I. 207.

75

KECSKEMÉTI LEGÉNY 1842

Az alföldnek sík m ezején, Ott terem a m agyar legény, Sugár leány szőtte varrta G yolcs üng gatya lobog rajta. Pörge kalap nyom ja fejét, Czifra suba válla hegyét, S ha felpattan a lovára, El-kinyargal a tanyára. K ecskem éti határ felő l C sillag ragyog éjfél körűl, Én is oda való vagyok, Hol az a szép csillag ragyog. Nem vagyok én kósza betyár, Ki csárdákon szerencsét vár, Csak úgy járo k a tanyára, H ázasodom nem sokára. Tisza m entin, H ódvíz partján, M int a harm at, olyan a lány, V ékony-karcsú a dereka, C sókra csábít az ajaka. O da m ék én, ott akadok, Szerelem m adara vagyok, M ég m a szólok az anyám nak, S neki váltok Csongorádnak. A versnek a 3. versszaka keltette fel figyelm ünket (m iközben m egjegyezzük, hogy az utolsó versszakban található szerelem m a d a ra nem akárm ilyen m eta­ fora). A z em lített strófa m ellé szám talan népdalpélda sorakoztatható. Erdélyi János gyűjtem ényéből kettőt idézünk: A gallyai faluvégen Ragyog egy csillag az égen,

76

Én is oda való vagyok, A hol az a csillag ragyog.

G yöngyös város szép helyen van, H árom csillag felette van: Én is oda való vagyok, ;,2 A hol az a csillag ragyog, haja h a j! Egy csíkm énasági ballada kezdő szakaszában is m egtaláljuk ezt az indítást: Parlando, = 96

Me -

Ra

na

al

-s ó

- gyog acsil-g

Én

Hol

Hol

- ság - nak

-

azé-

is

o -d a

v a - ló

haj - nal - csil - lag

a

ré

h a j- n a l

csil -

lag

szén,

- gen.

va -gyok,

ra - gyog,

ra

- gyog.

A negyedik példánk L im bay E lem ér Ma g y a r D a ltá r á ból való. E zt a szöveget használta fel K odály a H áro m g öm ö r i népd a l cím ű kórusm űvében: A rétalj i falu végen, H árom csillag van az égen; Én is oda való való, való, való vagyok, A hol az a három csillag ragyog. 1 2 3 4

Erdélyi II., 182. Erdélyi III., 38. Jagamas-Faragó 1974, 288. sz. 1. vsz. Kodály népdalfeld. 1984, 214. (In. Limbay I. 84.)

77

Z oltvány írén arra figyelm eztet C zuczor könyvének jegyzetében, hogy az első versszak az Erdélyinél található népdal m ásodik felével egyezik: Duna m ellett van a házunk, K inyílt m ár a rózsa nálunk. H a fehér kell, szakítsátok, Ha piros kell, m agam vagyok. C selőtei sűrű berek, O tt terem a m agyar gyerek, Úgy lobog inge, gatyája, Elbám ul rá a babája. A z egyik, Erdélyben kiadott népzenei lem ezen hallható is ennek egyik változata: K irályfalvi sűrű berek, Ott terem a ritka gyerek. Én is onnan rándultam ki, Hogy a nyakam tört volna ki.

1 Erdélyi II , 174. 2 ELEKCTRECOR: STM-EPE 01034/1. Kis-Küküllő menti táncrend .S zékely verbunk

78

KIS LEÁNY GONDJA 1837.

K icsiny a lány, nagy a gondja, A nyja kérdi, m ég sem m ondja, H a nem m ondja az anyjának, M ondja m eg a galam bjának. H a én kicsiny leány volnék, A nyám előtt nem búsulnék, M ert az anya bár m ily kegyes; Igy szidna: m ért vagy szerelm es? De ha látna egy szép legény, Sohajtaznék: oh én szegény! S ő így szólna: kis angyalom , Hej nekem is nagy a bajom ! E rdélyi János 1847-es gyűjtem ényében m ár beküldött, begyűjtött népdalként található szó szerint, L im bay E lem ér M ag y ar d a ltá rán ak első kötetében is ugyanígy, m in t a nép ajkán élő szerepel. V alószínűleg így soha nem énekelte a nép. A „hogyan"-ra a népi gyakorlatból vehetünk néhány analóg példát. A sort Petrás Incze Jánosnak A lsó-K lézsén (M oldva) lejegyzett népdalával kezdjük: K icsi ökör, nagy e'járo m , Barn a legény az én párom . H árom esztendeig várom , M égis ő lesz az én p á ro m . A m ezöségi M agyarszováton így éneklik m ég m a is: K icsi tulok, nagy a járo m , fiatal m ég az én párom . K erek három évig várom , m égis ő lesz az én párom . 1 Czuczor 1899,251. 2 Domokos 1979, 1361. 8. sz.

79

K icsi tulok, nagy a szarva nem fér be az istállóba. Le kell a szarvából vágni, el kell a babám tól válni. Szintén K olozs m egyei (türei) gyűjtés a következő: Rubato,

Ki - csi

Nem

= 120 - 80

tu - lok,

fér be az

szarA

nagy a

szar- va,

is - tál

vá - bú

A ró zsám - tul

le

el

-ló-

ba.

kell

vág - ni,

kell

vál

-

ni.

Kicsi tulok, nagy a járom , B am a kislány az én párom . H árom kerek éve várom , M égis m ás lett az én párom . Kicsi csupor, nagy a füle, N em fér a babám zsebibe. A füliből le kell vágni, Tölled, rózsám , m eg kell válni. Ezek voltak azok a változatok, am elyeket - szöveg- és dallam variánsként C zuczor verse m ellé feljegyeztünk, de a legm eglepőbb változatra a közelm últ­ ban akadtam , egy erdélyi falu népzenei m onográfiáját lapozgatva. A F első-M a­ ros m entén található M agyaró énekes népzenéjét Palkó A ttila és Jagam as János gyűjtötte össze. A m eglepően sok versszakkal énekelt K icsi m adár, hej, be fenn j á r sz ... kezdetű népdalnak a különös becsét és értékét az adja szám om ra, hogy C zuczor versét is m agába olvasztotta: 1 Kallós-Martin, Magyarszovát: B/5. a. 2 Vargyas 1981, 014. sz.

80

Poco rubato,

K ék a

P i-ro s

A

= 104

k ö k én y ,

a

ba

- zért

M ert az

zöld az

-

bám

or-

ko

cá - ja.

az or - c á - j a ,

pi - ros

én csó-

á -g a,

- m at

vár

-

ja.

K icsi a lány, nagy a gondja, A nyja kéri, m eg sem m ondja N em m ondja m eg az anyjának, M egm ondja a babájának. K icsi tinó nagy a járom , V olt szeretőm tizenhárom . De m ár elhagytak a nyáron, A lig m aradt kettő-három . Ez a gyűjtés 1971-ből való, a vers 1837-ben íródott. Hol rejtezett m ásfél évszázadig? V agy: hogyan bukkant a felszínre? Ezek a rejtélyek, titkok a népköltészet - m űköltészet viszonyát, kölcsönös egym ásra hatását taglaló feje­ zet legszebb, ám legnehezebb részét m utatják, és egyben a különlegességére is felhívják a figyelm ünket.

1 Jagamas - Palkó 1981, 41. sz., 62-63.

81

NINCS MENTSÉG 1833

N em hittem én, de m ár hiszem , Hogy szerelm em búra viszen, Búra viszen, búbánatra, Ezer gyötrő gondolatra. Piros orczám , hová levél? H ervadsz, m int az őszi levél, S m int a hom okban nőtt bokor, M elyet belep a fojtó por. Elbolygok én a m ezőre, M ezőről a vad erdőre, V ad erdőrül a hegyekre, A hegyek legtetejére. Talán enyhít a zöld m ező, K em énynyé tesz a vad erdő, S a nagy hegynek nagy a szele, Tán elviszi búm at vele. De nincs sehol m aradásom , V isszaragad vonzódásom , V isszaragad Erzsikéhez, Szivem édes kedveltéhez. Egy jeg y z e t tanúsága szerint ugyanarra a dallam ra m egy, m int a Kis leány g o n d ja cím ű vers. Ezek alapján az ott közölt K icsi tulok, nagy a szarv a ... kezdetű K olozs m egyei táncdallam ra elénekelhető: az ütem is, a ritm us is illik a vershez. A z első strófa - talán csak az utolsó sor kivételével - valóban népdalszerűnek tűnik. Igaz, m ár így is m egtalálható (egy évvel a vers m egjelenése után!) az 1834-ben kiadott sárospataki D a lok Gyűjtem ényében: N em hittem én, de m ár hiszem , Hogy szerelm em búra viszen,

82

B úra viszen, búbánatra, E zer gyötrő gondolatra. * A kérdés, m int oly sokszor: ezt használta-e fel C zuczor, és vette át betű szerint, vagy fordítva történt, s akkor ez a vers szinte m egjelenése után azonnyom ban folklorizálódott. B onyolítja a válaszadást, hogy K riza János n épdal­ kiadványában is ott szerepel, m int I'róktól szárm azó egyik népdal, de szerzőjét nem em líti: N em hittem én, de m ár hiszem , Hogy igéző a leányszem : M egigézett a kaján szem , B eteg m ár azóta szivem . N em hittem én, de m ár hiszem , A jkon tiltott gyüm ölcs terem : Egyet ró la szakasztottam , S szabadságom eljátszottam . N em hittem én, de m ár hiszem , G yilkos, rabló a fejér nem : A szivem et m eggyilkolta, B ékességem elrabolta. N em hittem én, de m ár hiszem , H ogy a leány vizre viszen: V izre viszen keserüre, B úkönyüknek tengerére. Ez m ég C zuczor versénél is m esszebb m egy: ilyen sorokat, pontosabban ítéleteket a népdal nem ism er, m int a Gyilkos, r a bló a fe jér n e m ..., vagy m int az utolsó sorban olvasott, búkönyüknek a ten g e re képet. U gyanakkor azt m ond­ ja , m utatja, hogy az első sorról el lehet hinni, hogy vagy népdalból szárm azik, vagy ezt valóban ism eretlen költő írta, és ezt variálta tovább a nép, onnan ism erve pedig verssé egészítette ki Czuczor. H isz többszöri átnézés után is csak arra gondolunk, hogy sok m ás verséhez hasonlóan, ezt is „régi népdal után" írta. E zt főként a m ásodik versszak ism ere­ tében m ondhatjuk:

1 Sárospatak, 1834. II. kiadás 46. 2 Vadrózsák, 573. sz., 307.

83

Piros orczám hová levél? H ervadsz, m int az őszi levé l, S m int a hom okban nőtt bokor, M elyet belep a fojtó por. E m ásodik strófán érződik, hogy C zuczor csinálm ánya egy ism ert népdal alapján. A m it mi K odály m űve, a K állai kettős lassú részéből ism erünk, azt bizonyítottan C zuczor is ism erte. Felülről fúj az őszi szél, Z örög a fán a fa le v é l. U gyan babám , hová lettél? M ár két este el nem jöttél. M ár két este el nem jöttél, Talán a verem be estél? N em estem én a verem be, V éled estem szerelem be.

vö. Barna legény hová lettél? Talán a ' verem be estél? Nem estem én a ' verem be. V éled estem szerelem be.

A harm adik versszak m ögött is a népdal „tapintását", vagy a balladák szerkesztésm ódjának a hatását érezzük: E lbolygok én a m ezőre, M ezőről a vad erdőre, V ad erdőrül a hegyekre, A hegyek legtetejére.

Falu végén selyem m ező, Selyem m ezőn kerek erdő, Kerek erdőn hűvös patak, O tt kereslek szép gyöngyalak.

Egy m ásik, a később részletesen tárgyalandó C sendes m alm om nak a 4. versszakát tettük a N incs m e n t sé g 3. strófája m ellé, nem az azonosság, hanem a szerkesztésbeli hasonlóság révén. Ha m ár a balladákra hivatkoztuk, akkor hadd idézzük fel A vén ember férj balladánknak egy strófáját azzal, hogy később m ajd részletesen szólunk erről: Van nekem jószágom , sok szép gazdagságom , Sok szép gazdagságom , szép szántó földem , Szép szántó földem , jóterm ő szőlleim , Jóterm ő szőleim , három gulya m a rh á m ..." (N agydém , V eszprém m .) 1 Kottáját lásd a 37-38 oldalon 2 Lásd az utolsó fejezetben Czuczor népdalg yüjteményének 2. sz. darabját 3 Virágok vetélkedése 1986,229-230.

84

L átnivaló, hogy szépen építkező strófa ez: az andiplózsk ( a sorvégek m egism étlésének) m egfelelően tágítja a képet, növeli a vers terét. A bolygás, a bujdosás terét növeli és tágítja, és ezért bennünk a fájdalom érzetét, az együtt­ érzést növeli és növeszti. A vers, vagyis C zuczor „népdala" ezután a strófa után a befejezést várja, hisz eljutott a csúcsra, ahonnan alászállni lehet, sőt kell, s ezért nem baj, ha ez az alászállás m erész röptű . T alán az sem lenne baj, ha itt abba is m aradna. Á m C zuczor ezt nem így érzi, nem így gondolja, m ert valam iért egy kerek történetre vágyik, s ezért m agyarázatba kezd a 4. és az 5. versszakban. Itt, a negyedig strófában találunk egy szép sort, am ely m ár-m ár egy közm ondást rejt (A nagy hegynek nagy a szele), de a visszakanyarodás és a vonzódás „E rzsikéhez", a szíve „édes kedveséhez" m ár idegen hang, m ár nem a népdalokra jelle m z ő hang. Ism ét kilép a dalból - ezt nem lehet, és nem s z a b a d -, s m integy felülről szem léli az esem ényeket, m int oly sokszor tette és teszi. Ez az epika sajátja. A lírára, főként a (nép)dalra a külsőnek és belsőnek az egysége a jellem ző.

85

A SÖTÉT ÉJ HOMÁLYÁBAN 1837

Ezt a verset ism ét csak rokokó idillnek, szentim entális gyötrődésnek érezzük, ezért csak hivatkozunk rá. A ,,Fuss, fuss tőle csalfa remény!" sor C sokonai csalfa,vakreményével rokonítható, de A z em beriség és a szeretet cím ű (1797) C sokonai versre is gondolhatunk. A z 5. strófában olvasható kérés (Halld meg, ké rlek, könyörgése m ', / Ú gyis utolsó kérésem ...), akár V örösm arty epekedő szerelm e - egy évtizeddel későbbi - utóhatásának is m ondható: Szép Etelka, halld utolszór, A m it sóhajt e csekély sor, Légy áldott! Isten veled! stb (Búcsú, 1823) A hét versszakból álló vers utolsó strófája m intha rátalálna a népdalokhoz vezető útra, pontosabban m egkísérli azt m egtalálni: Isten hozzád gyöngy viola! K it szám gyakran m egcsókola: Eszem be léssz m igcsak élek Migcsakbennem l e s z a l é l e k ! Ve rsé nyí György Szíveket újító bokréta cím ű, 1914-ben m egjelent gyűjte­ m ényében 1770-es dátum m al található az a virágének, am elynek 3. strófáját azért idézzük, m ivel szinte szószerint tartalm azza C zuczor versének fent idézett sorait:

Élj -

so

- ká -

Kit

szá

-

M eg

- em -

le

jam

-

ig,

szép

g y a k - ran

get

-

lek,

vi -

o

-

la,

csó - ko

-

la,

míg

-

lek,

é

1 Haja,haja... 1969,225 (Kottával In. Szöveggyűjtemény a régi irodalomból Bp., 1966 .II. 822.)

86

M íg

ben - nem

B uj -

do-

Bá -

na

lé

sá-

-

tim

-

sím

ér

szen

a-m íg

- ted

lé-

lek.

nyúl -

nak,

ú-ju l -

nak.

A z 1770-es feljegyzés és az 1837-es vers után egy 1863-as adat is álljon itt. A z udvarhelyszéki népdalpélda K riza János székely népköltési gyűjtéséből való: Isten hezzád, szép viola, N em vétettem neköd soha, N em is vétök, am íg élök, A m íg bennem zöng a léök. Z öng a lélek, zöng a szó, Z öng a szerelem -ajtó. A hasonlóság nyilvánvaló: a virágének és a népdal m inden bizonnyal ism ét­ léssel b ő v ü lt két sorral, ezek tehát 6 sorosak. Ezen kívül m ajd m indenben m egegyeznek, kivéve a V adrózsákban található lejegyzés 4. sorát: ahol a Míg (csak) bennemlészen a lélek sor és kép ekként alakult át: Am íg bennem zöng a lélök. H ála népzenekutatóinknak, több helyről is lejegyezték dallam m al együtt az em lített strófa szöveg-variánsait. Jagam as János a K olozs m egyei M agyarszováton jeg y ezte le, egy táncdal 4. strófájaként: T em po giusto

H osz -szú szá - rú tu - li - pánt, H o s z - s z ú s z á - r ú l i - l i - o m -s z á l,

H a sze - re - lem nem vol - na, N em vé - te t - tem nem is vé -tek, 1 Vadrózsák, 87. sz. 2 Jagamas 1974, 241. sz., 144.

87

en - gem a sze - re - lem bánt, m it v é - t et - tem, e l- h a g y - t á l?

né - kém sz áz sz or jobb vol - na. a -m íg b e n -n e m zeng a lé-lek.

Zeng a lé - lek, zeng a

szó,

zeng a sze - re - lem aj - tó

Zeng a lé - lek, zeng a szó

(de)

zeng a sze - re - lem aj - tó.

Ism erünk M agyargyerőm onostorról is egy változatot: T iltnak, rózsám , tiltnak tőled, Titkon se beszéljenek véled. De én szólok, csak beszélek. A m íg bennem zeng a lélek. Faragó Jó zsef azt írja erről a strófáról, hogy erősen érződik rajta a m űdal hatása Ö sszehasonlítva a m agyargyerőm onostori szerelm i dallal s a K riza közölte változattal úgy véli, hogy m indez C zuczor versének záradékából, a közölt befejező versszakból alakult ki, alakult tovább. H orváth János külön szól arról, hogy C zuczor „a népit átvevén rendszerint m egrontja, viszont a »nép«, ha az ő dalait átvette, rendszerint javított rajta. S e javítások igen tanulságosak." Ez pedig különösen az, s ezért is próbáljuk m ost rekonstruálni azt, am iről tudjuk, hogy szinte lehetetlen. Röviden: feltételezéseim et m ondom el. S ez a befoga­ dással kezdődik, ami a példák alapján jól is látható. Ez alapján az szűrhető le, hogy a nép a vers 8 strófájából csak egyet vesz át, pontosabban, csak egyet képes befogadni. A zon a bizonyos szűrön, az előzetes, a prevntí cenzúrá n ez m egy át. A többit valószínűleg idegennek érezte: a m egfogalm azást is, az érzést is. Ezért m ost csak az em lített strófát nézzük m eg jobban, am iből átveszi a teljes kezdősort: Isten hozzád gyöngy viola

Isten hozzád

szépviola

A vers m ásodik sorát teljesen kihagyja: ez „terra incognita", ism eretlen s ezért nem járható fö ld az ő szám ára. Ezért m ással pótolja: Kit szám gyakran m egcsókola

Nem vétettem neköd soha

1 Olosz-Almási 1969, 78. sz. 2 Horváth 1978, 305. 3 Erről bővebben In. Móser 1996, 72., ill. az 52. sz. jegyzet

88

S itt a 3. sorban egy különös dolog történik: m egism étli, felerősíti az előző félsort, a m íg a sor m ásodik fele azonos lesz C zuczor félsorával, s azonos lesz m indkét strófazáró sor is: E szem be lész, migcsak élek M igcsak bennem lesz a ' lélek!

N em is vétök, a míg élök, A m íg bennem zöng a lélek.

Ez a „m ikroszkopikus" vizsgálat erősítette m eg bennem azt a hitet, hogy C zuczor ism erte e népdalt valahonnan, és ő alakított, ahogy m ondta ,,javított" rajta. E zt nem tudom m inden pontján bizonyítani, de a népdalban a lélek húrja it m egrezdítő „zöng"-nek egy latinos, germ ános létigére, a „lesz"-re való kicseré­ lése volt szám om ra az árulkodó. N ézzük azért m eg jo b b an a K riza közölte népdalnak az utolsó sorait, am it négyszeres alli terációnak, de akár belső, kezdő rím nek is m ondhatunk. Ezáltal valam i rendkívüli erővel bíró fogalom m á lép elő ez a szókép. Itt zöng, vagyis zendül a lélek, a szó és az ajtó is. H ogy m i is ez a zengő lélek, arra egy m ásik, a K olozs m egyei V álaszú tró l való népdal szövege is m agyarázatot ad:

K a-

- ri-

ká

sz á

Hu

-

Fc r

- dít

A

-

m íg

-

- ro -

-

-

ver

san

sá -

ben

le

ra

gé -

-

jé -

se - rít

to k,

nünk

zeng

nyek,

a

-

tek.

sé -

tek,

lé - lek.

E nnek jele n té se egyértelm ű: addig járju n k körtáncot, addig táncoljunk, am íg élünk. A z életnek nem a passzívum át és szenvedő setét oldalát, hanem öröm ét és aktívum át m ondja a szöveg, m utatja a dal s a tánc. A rany János szép verséből tudjuk, hogy nem az élet öröm , hanem a tánc, az ének. L ehet-e ennél szebb üzenete egy versnek, egy népdalnak?

1 Martin 1979, 212., 119/a. kotta

89

TEMETŐBEN 1844

A z előző versünk s a m ost idézendő, népdalnak szánt költem ény között sok hasonlóság vonható. N em a tém ára, nem a szótagszám ra, a szerkezetre gondo­ lok, hanem arra, hogy m iként ott, itt is az utolsó strófa m utat csak hasonlóságot a népdallal. Bár a kezdő sor is népdalból vett, vagy ahhoz hasonló indításra vall: C sipkére van fehér kendőm szegve, B orult szem em könyekkel van telve, Fehér kendőm szellő lebegteti, K önyem et senki sem törölgeti. Fehér rózsabokor, nincs virága, Az őszi derektől tar az ága, M ajd nyílik a tavasz, s kihajt újra, N yílik énnekem is, de csak búra. Piros lábú fehér galam b elszáll, Repül, repül, m íg párjá ra talál, M ért nincs szárnyam ? de ha volna is bár, Sas röptével sem érném el őt már. Fehérfalas kis kápolna körül Fakeresztek közt sok halom zöldül, Egyikre közülök ráborulok, Szeretőm sírja ez, kit gyászolok. Á ldjon m eg a jó ég, hogy szerettél, Sötét sirba hiv szerelm et vittél, És engem et hagyjon el az Isten, Ha kívüled valakit szerettem . A z első versszak kapcsán B artalus gyűjtem ényére hivatkozhatunk, aki „A rany János után" m egjegyzéssel k ö zli.' Az első sor m ellé viszont szintén

1 ANGY 1952, 19. 90

11-es sorokból álló hasonló kezdésű népdalt idézhetünk a Felső-M aros m en té­ hez tartozó M agyaróról: C sipkés firhang félre v agyan akasztva, A szeretőm ott sétál alatta. É desanyám , eresszen ki engem hozzája, Fáj a szívem , m ajd m eghasad u tán a. A különbség látnivaló. A folytatásról, a m ásodik versszakról elm ondható, hogy alig különbözik egy népdaltól: a rím ei, asszonáncai j ó l csengenek, de a szerkesztése kicsit m odoros. S következik a harm adik strófa, ahol - a fehérkndősózaboutá, a f e h é r f a l a s k i s k á p o l n a e l ő t t - elénk tűnik egy olyan kép, am elyet nem csak a m agyar népköltészet ism ert, de az egész eurázsiai térségben elterjedt toposz volt, s m űköltők is gyakran éltek vele: a földhöz ragadt em ber és a repülő, szárnyaló m adár ellentétére épülő kép ez. E verssel egy időben, csupán csak néhány hónappal korábban írt a 20 éves Petőfi egy hasonló verset. A z összehasonlítás kedvért hadd írjam ide azt a 8 sort, am it D ebrecenben vetett papírra, 1843. decem berében. T E M E T É S R E SZ Ó L AZ É N E K ... T em etésre szó l az ének, T em etőbe kit kísérnek? A kárki! m ár nem földi rab, N álam százszorta boldogabb. Itt viszik az ablak alatt; Be sok em ber sírva f a k a d t! M ért nem visznek engem et ki, Legalább nem sírna senki. M iért is v állalkoztam az összevetésre? M ert azon Petőfi versek egyike, am ely folklorizálódott. É rdem esnek vélem kottával is közölni ezt, m ert látnivaló, hogy egyrészt a szövegen alig változtattak, m ásrészt beépítették az ism ert szövegek közé. V ég ű l, és ez a legfontosabb, egy eltűnni látszó 16-os dallam ot kerestek hozzá:

1 Jagam as-Palkó 1981, 140., 133. sz.

91

Tem po giusto

T e -m e -tő -b e

z e n g az é- nek,

v a -jon o- da

k i t kí - s é r-n e k ?

A -k ár- ki, az

n e m f ő - d i rab, ná-lam-nál száz -s zor b o l-d o -g ab b .

M ost v i-sz ik az

a b -la k a l a t t , min- den kis lány s ír - v a fa- kad.

Bár-csak en -g em vin-né-nek ki, en-gem nem s i- r a t- n a se n -k i. Tem tőben kék ibolya, N em leszek szerelm es soha. Láncot veretek szívem re, M egm utatom , bírok vele. T em etőbe' kék ibolya, Szívem gyászba van borulva, N em egyébért, csak teérted, A m ér tiltva vagyok tőled. Boldog vót az én életem , A m íg szeretni nem kezdtem . M ióta szeretni kezdtem , M inden bánatból részt vettem . M ert nekem a legszebb este Fekete gyászra van festve. M ert engem et m inden reggel Csak a búbánat ébreszt fel. Azt m ondja a kakukk m adár: N em élek én sokáig már. Sírba visz a nehéz bánat, M eghalok rózsám utánad! V erd m eg isten azt a szívet, Aki kettőt, hárm at szeret.

92

M e r' én csak egyet szerettem , M égis de sokat szenvedtem . T érjünk vissza C zuczor verséhez és annak is az utolsó strófájához, am ely m ellé K riza János gyűjtem ényéből az alábbi párhuzam ot idézhetjük: K öszönöm galam bom , hogy eddig szerettél, A rról sem tehetek, hogy m ár m egvetettél, N álam nál szebbet is, jo b b at is kerestél, Élj azzal vígabban, m int énvelem éltél . M oldvából K allós gyűjtésében ism erjü k ennek egy m ásik változatát: K öszönöm iédesem , H ogy eggyig szerettiel, H ogy eggyig szerettiél, M ost elfelejtettiél. M ás faluba m entiél, M ás leányt kerestiél, Ingem et elvettiél, El is felejtettiél. N em szól egyik változat sem a tem etőről, ezt jó l tudom , hanem egy szerelm i bánatról, az elhagyásról, ám m égis ezeket a variánsokat érezzük a legközelebb C zuczor verséhez.

1 In. Utunk, 1973. január 5. XXVIII. évf. 1. sz. 12. A hangzó felvétele megtalálható a Széki páros című kazettán. 2 Vadrózsák, 478. sz. Ennek pont az ellentétes következtetése, vagyis áldshelyett átok szerepel egy másik változatban: MNGY. III. 119. 5. sz., ill. MN. I. 392. 3 K a lló s 1974, 74. sz.

93

A BAKONYI LEGÉNY Először az 1854-iki gyűjteményben Ezt a verset kontam inációnak m ondanám , m ivel több népdalra is em lékeztet, vagyis feltételezésünk szerint több népdalból építkezik. Rögtön az elején oda is tesszük a m egfelelő helyek m ellé a hasonló részeket. I. 1. Én vagyok az erdők fia, De nem olyan haram ia, M egszólítom a dudám at. Ide csalom a rózsám at, Hej huj a rózsám at.

Én vagyok az ki nem jó, K ocsm aajtó n y ito g a tó .. .stb. Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi, N em parancsol nékem se n k i...stb

2. Elborult a H ajszabarna, V olt szeretőm szőke, barna, M ég a szőkét csókolgattam , A barnát elszalasztottam , Hej elszalasztottam .

Ég a k u n y h ó ,ro p o g a nád Szorísd hozzád azt a barnát! M íg a barnát szorongatod, A zt a szőkét elszalasztod.

Ég a kunyhó, ropog a nád Szeretem én azt a barnát! M íg a szőke lányt szerettem , A barnát csak m egvetettem ! 3. B ársonym ezőn sebes patak, Szeretőim ide hagytak, Foly a patak, de nem fut el, Szeretőm is jö n uj, ha kell, Hej huj, jö n uj, ha kell. 4. Kis m adárka ugrál a fán, C sicsereg a párja után, S fa alatt a kanászbojtár, T éged rózsám ölébe vár, Hej huj ölébe vár. Hajszabarna = az Új Magyar Tájszótárban fellelhető hajszabajszál' igére gyanakszunk, amely annyit jetent, hogy hajszolja az állatokat Ez alapján egy csúfnév is lehet: az, aki az ökröket hajszálja.

1 Toldy (1828) alapján Kottával: Kerényi 1961,19. sz.

94

A m ásodik részben a nyolcasokat felváltják a felező 12-esek. M ivel ném ely versszaknak pontos népköltési szövegváltozataira akadtunk, ezért itt egym ás alatt/m ellett közöljük a C zuczor költötte dalt és a hasonló népdalokat. II. 1. S zom orú az a fa, m elynek levele nincs, K esereg a legény, kinek m átkája nincs. H ervad az a rózsa, M elynek színye nincsen, B ággyadt az a m adár, M elynek társa n in cse n . vagy: H ervad az a rózsa, kinek töve nincsen: Én is hervadozok, hogy szerőm nincsen. Czuczor m ásodik strófájának kezdését a kuruckori Buga Jakab énekéből, annak továbbélő variánsából ismerjük. Vajon innen vette Czuczor is? 2. N e búsulj, kenyeres, nem jó az a bánat, E lvesztettem én is szerelm es rózsám at. M it búsulsz, kenyeres, m időn sem m id nincsen? Jó az Isten, jó t ád, légy jó rem inségben! A további versszakok m ellé is tudunk közvetlen, vagy távolabbi kapcsolatokat m utató népdalokat felidézni: 3. M in t őszszel az idő, neki szom orodtam , M inden fa tövénél fel-felsohajtottam . 4. A z erdő zúgása, dudám nak szólása, Siralm as volt szivem m inden dobbanása. Z öld erdő zúgása, vadgalam b szólása, Szegény B arn a Péter szája m osolygása.

1 2 3 4

Vadrózsák 97. sz. Domokos 1953, 56. sz.,123. Szentsei 1977,49. sz. ANGy 1952,60.

95

Bágyim , iédes bágyim , Ién csak attól fiélek, Z üőd erdő zúgástól, V adgalam b szólástól. 5. De szólott egy m adár, és azt énekelte, Ha rózsád elhervadt, szakaszsz m ást helyette. M ér' sírsz, m ér' sírsz, te nadzs m adar? H ogyne sírjak, keseregjek, E lvesztettem társecskám at. Társad leszek társad helyett. 6. M entem , szakasztottam , s a szívem re tűztem , B úsuljon ezután, ki rá ér, helyettem . M ert éj en szakasztottam , sz el is szalasztottam ; Kit im m ár szakasztok, azt m agam nak tartom . Petrás Incze János így jegyezte le a párhuzam ként idézett népdalt M oldvá­ ban, a vers keletkezésével szinte azonos időben. (Ez olvasható is volt, m ivel közlése 1842-ben jelen t m eg a Tudom ánytárban.) A szintén m oldvai D em se D ávidné pedig így énekelte 1954-ben: M et én szakasztattam , S el is szalasztattam , Kit im m ár szakasztak, M agam nak m aradtam . A vers harm adik része, szintén 12-esekből áll, de az előző rész 6+6-osaival szem ben ez sokkal pattogósabb, 8+3+1-es tagolású. A M eg ne mondja kom ámasszony..., a Beü lte te m kiskertem et..., a Megy a gőzös..., vagy az Ideki az évegcs ű rn é l... kezdetű m űdalokra em lékeztet: Ide ki az évegcsűrnél / jó bort m ér- / nek. Jöjjön édes kom ám asszony / Igyunk e- / gyet! E három ütem ű tizenkettes elég ritka jelenség költészetünkben. H orváth János C sokonainál jelzi első előfordulását. N épköltészetünkben pedig nem is találunk rá példát. Ám a m agyar nóták, népies m űdalok között sűrűn előfordul.

1 2 3 4 5

K alló s 1973, 46. Kallós 1971, 243 Csángó népzene 1956,I. 47. sz., 75. Csángó népzene 1956,II. 17. sz., 66. M agyar népdalok 1906, 179.

96

De C zuczor egyéb versei között találunk rá példát, s századunk költőinél pl. Jó z se f A ttilánál is előfordul. E gyébként, a fentiek jó l m utatják, hogy ez a harm adik rész szövege inkább m űdalhoz hasonló, m intsem népdalhoz. T alán csak az utolsó strófája m utat valam i rokonságot a népdallal, talán csak egyetlen ponton, a cifra-szűr m otívu­ m ában: F ehér-vörös czifra szűröm M essze látszik, V állam hegyén a zöld ággal C sak úgy játszik, Haj lo g az ág, lábam alá Hull a levél, G yere, rózsám , betakarlak, C sípős a szél. * Szűröm , szűröm , a kivarrott szűröm , Száz forintért vette a szeretőm . De nem azért vette, hogy az kéne, H anem , hogy m ajd betakarjon véle. * C ifra bunda szögre van akasztva, G yere, rózsám , akaszd a nyakam ba, H add járju k el azt a csárdás táncot, Fejérváron zörgetik a láncot! C ifra szűröm Fehérváron vettem , K iért harm inc forintot fizettem . H a én azt a nyakam ba kerítem , M inden kislány szeret akkor engem .

1 M N T VII. 270. sz., 353. 2 Járdányi 1961,I. 125.

97

IV .

LEÁNYPANASZ ÉS KÉRELEM

A jegyesek A lágy szívű Látni kell őt Gémes kút

A JEGYESEK 1839

Lelkem szűz öröm e, gyöngyviolám , H ová oly sietve, ilyen korán? M ég álom tól piros gyönge orczád, Éj lepi bogárszem ed világát, H ó karjaid hüvös szél csipdesi, Picziny nyom od irigy tövis lesi. „Ö röm em csillaga, vőlegényem , K özel ligetbe van sietésem , H arm at, m oha, s virág, m iért m enek: H arm atot napégette képednek, M ohot szedek nyugágyul fejednek, S virágot vőlegényi keblednek." Lelkem szűz öröm e, gyöngyviolám , M inek e fárasztó gondod reám ? G yöngyebb harm at képem re lehet-e, M int ajakad m éze, s lehelete? Szűz öled fejem nek bársonyos ágy, S keblem en tenm agad legszebb virág. A m ikor a B udapesti Á rvízkönyvben m egjelent verset olvasni kezdtem , rögtön ism erősnek tűnt. U gyanis egy B artók gyűjtötte, különös, felső-ireghi népdalra em lékeztetett: azonos az ütem , a ritm us és a rím képlet, és a vers m ásodik sora is hasonló, m ár-m ár azonos az idézendő népdal kezdő sorával. N em tudjuk bizonyítani, de a hasonlóságok azt sugallják, hogy ism erhette vagy ism ernie kellett C zuczorn ak - az alábbi éneket, vagy annak egyik válto ­ zatát:

101

Parlando

Hol

jár-tál

Hogy

Zöld

Ru-

i- lyen

er - dő -

É - des

ró -

zsics - kám

h a r - m a - tos

ben já r - tam,

zöld

i-lyen

a

ko-

ro-ko-

fü - vet

rán?

lyád?

a - rat - tam,

zsám.

Bartóktól tudjuk, aki a fenti népdalt gyűjtötte, hogy a dallam is, a szöveg is szlovák átvétel. Tulajdonképpen egy értelm etlenné torzult közism ert tót szöveg költői átültetése, am elynek eredetije szószerinti m agyar fordításban így szól: - A nnácskám , lelkem , hol voltál? Hol harm atoztad be csizm ádat? - A ligetben voltam , füvet sarlóztam , L elkem .' T iszteletben tartva Bartók m egjegyzését, a dallam ról m ondottakat elfogadva, a szövegre nézve nem vagyok m ár biztos annak szlovák eredetijéről. Ezt az alább közlendő variánsok sugallják nekem . A z első egy virágének, am elyet Erdélyi János közölt 1846-ban m egjelent gyűjtem ényében: Hol jártál violám , ilyen korán? Látom a cipődet, harm atos már. Rózsás kertben jártam , V iolát vizsgáltam , K edves rózsám .

1 Bartók 1924, 315. 102

H oztál-e violát a szám om ra, K it felteszek holnap kalpom ra? A m elyről m egtudják, H ogy szeretjük egym ást, K edves rózsám . B ocsáss be, galam bom , egy-két szóra, M ert im e m ár eljött az óra, M elyben búcsúzásom L észen elvállásom , K edves rózsám . Te is tégy érettem hív fogadást, H ogy énrajtam kívül nem szeretsz m ást, J ártadban-keltedben, T eljes életedben, K edves rózsám . Szívem nek, violám , az lesz nehéz, H a te ékes szem ed reám nem néz, M ert m ár tőlem elválsz, Engem árván hagysz, K edves rózsám . Szívem et szívednek m ost ajánlom , Ihol a jo b b kezem et beadom , H ogy visszajöttöm be Legyek szerelm edbe, K edves rózsám . Á ldjon m eg az Isten, kedves rózsám ! Látom , igaz szívvel voltál hozzám . K öszönöm hívséged, H ozzám szívességed, K edves rózsám . A variánsok szám át kottákkal együtt tovább tudjuk bővíteni. Szathm ári K ároly 1987-ben m egjelent gyűjtem ényében a 82 éves B ernáth Lászó énekelte az alábbi népdalt:

1 Haja, haja .1969, 138.

103

Tem po giusto

H ol já r - tá l te

rózsám

L á t-ta m a

pő-det

c i-

Ró - zsás kert - ben

E - szem - ad -

i- ! y e n - k o r ,

h a r - m a - to s ,

já r - tam,

i-iyen

k o -rá n ?

h a r - m a - t o s mán.

vi - o - lát gyom -lá

tam,

ta.

H oztál-e bokrétát a szám o m ', a szám om ra, Kit feltüzzek csárdás k alap o m ', kalapom ra? Hadd tudja m eg e világ, hogy mi szeretjük egym ást, E szem adta.' Á g Tibor 1968-ban az alábbi variánst gyűjtötte M agyarbődön a 68 éves Bodnár Jánostól: Tem po giusto

Hol

jár - tál

te

Lát - tam

a

Ró - zsás

k e rt-b e

kis - lány

ci - pő - det,

já r - tam,

E - szem - ad - ta.

1 Csillag ragyog...!1987, 8. sz. 17.

104

i- lyen

ko - rán,

har - m a - tos

már.

vi - o - lát g y o m -lál - tam,

H oztál-e violát a szám om ra? H agy tegyem a csárdás kalapom ra. H agy tudja m eg a világ, hogy mi szeretjük egym ást, E sz e m a d ta . N ógrádsipeken daliam nélkül ezt a változatot jeg y ezték fel: H ol jártál te, szőke kislány, ilyen korán, H ogy a cipőd sarka harm atos m ár? Z öld erdőben jártam ibolyázni, Fáj a szívem , m ajd m eghalok a babám ért. H évizgyörkön gyerm ekjátékdalként ism ert, m int Az egri m énes m ind szürke kezdetű népies m űdal egyik változata: Hol jártál, te kislány, ilyen korán, A cipőd jó csk án harm atos már. Z öld erdőben jártam , violát gyom láltam , C sókolom a csókos pici szádat. S zedtél-e violát a szám om ra, M itöllei csárdás kalapom ra, H add tudja a világ, hogy szeretjü k egym ást, C sókolom a csókos pici szádat. Szintén 1952-ben gyűjtötte Á g T ibor B odrogszentesen az alábbi újstílusú népdalt:

1 2 3 4

H ol - j á r

tál

Lá-tom

a

te

kis-lány,

ci -

p ő - det,

Ág Tibor kéziratos gyűjtése Nógrádsipek 1980, 48. sz., 540. Hintalan-Lázár 1980, 119. Á g l953, 98. sz.

105

i-lyen

ko -

har - m a - t o s

rán?

már.

Zöld

Fáj

er -

a

dő-ben

szí-vem

jár-tam

i -bo-

m ajd m e g - h a - l o k

a

lyá-

ba-bám-

ért.

ért.

U gyancsak újstilusú népdalként ism ert volt a vajdasági G om boson is. A 7 1 éves H odány K atalin így énekelte a gyűjtő K iss Lajosnak, aki m egjegyezte, hogy a szövegnek szám os variánsa ism ert:

Lá - tom a szok - nyá - dat,

Kis ker - tem - be jár - tam,

E-

szem

ad -

har - ma - tos

vi - o - lát

már.

gyom - lál - tam

ta.

- H oztál-e virágot kalapom ra, Hoztál-e virágot kalapom ra? - H oztam bozon pirossat, De m ég m ijen csinossat, A szám odra.' T artsunk rövid összegzést: széles körben elterjed t, a szlovákoknál is ism ert szöveggel van tehát dolgunk. Ezért is m ondjuk - hisz a párbeszédes szerkezet is erre utal a többi hasonlóság m ellett hogy nagy valószínűséggel ism erte C zuczor, és ezt alakította át a saját elképzelése szerint. N em először, hisz más versében is hasonló m ódszert követett: a népdal strófáját m egfelezte, és azt 1 K is s l982,175.sz., 140.

106

variálta tovább. Itt alaposan kibővítette - a különböző sorokat „rendbe szed te"- , s kölnivízzel m eg lo cso lta. R áadásul az egészet jam bikus form ában verselte meg. T erjengős lett, érzelm es helyett pedig érzelgős. M indezek teljesen idegenek a népdaltól, a népköltészettől. C sak egy rövid példát idézek itt a végén. C zuczor versében ez olvasható a leányról: É j lepi bogárszem ed világát. A népdal ezt így „fordítja le": fek e te (vagy: b o g á r) szem ű m enyecske. Látni és éreznivaló, hogy ez inkább V ergilius pásztoridilljeinek a p árja , sem m int a népdaloknak. D ehát Petőfitől is V ergiliust kérték szám on a kor kritikusai. C zuczor pedig, jó l tudjuk, m ég Petőfitől „innen van". Igaz, hogy ez a néhány év akkor sokkal többet jelentett.

107

A LÁGY SZÍVŰ 1839

Sokkal jo b b a következő, két versszakos kis verse C zuczorn ak. E lszakadt ugyan a népdaltól, s nem utánozta azt. Ráadásul jam bikus verselésű , és nem ütem hangsúlyos. Talán ezért is m ondhatjuk, hogy létre hozott e korban talán m ég korainak m ondható m űdalt. Ezzel azt is állítottuk, hogy szinte előkészítette Petőfi útját, aki m ajd öt év m úlva jelentkezik először. (Ekkor Petőfi m ég 16 éves, és a pesti N em zeti Színházban statiszta szerepeket játszik.) Halványka vagy, leányom , Szem edben köny ragyog, Mi lelt, vérem , irántad Talán kem ény vagyok? „N em vagy kem ény, anyácskám , De lágy az én szivem , Nem állhatom a sirást, Ha távozik hivem ." Szépen kerek ez a kis költem ény, gördülékeny a verselése és dalszerű is. Szinte zeneszerző után kiált! De nem népdal. M ég akkor sem , ha a népballadáinkra em lékeztet ez a párbeszédes forma. U gyanakkor em lékeztet G oethére is. (S általa a ném et balladákra.) M inden esetre itt rossz helyen van, ám abból a szem pontból tanulságos, hogy m it is gondolt akkor C zuczor a népdalírásról, s a népdallá válás esélyeiről.

108

LÁTNI KELL ŐT Először az 1854-iki gyűjteményben

Széles érben sürű nád, N em láthatok rajta át, L earatom a nádat, H ogy láthassam babám at. N ehéz az út, nagy a sár, Szeretőm m ár régen vár, H a ott vesz is paripám , M eg kell látnom a babám . Dörög, szakad a zápor, M ért vagy, babám , oly távol? Facsaró víz a subám , M ég sem késem el, babám . A z első strófa valóban népdalszerű szerkesztésre vall: szinte hihetetlen, hogy nem vált népdallá. P árhuzam ként hadd idézzünk hasonló kezdésű népdalt: H árom kéve leveles nád, H agyd el babám , apád, anyád, El is hagyom , kitagadom Érted, kedves kisangyalom . V agy egy m ás analóg változat: Fehér ürüm , fekete nád, V erd m eg, Isten, azt az a n y á t..."

vö. széles ér - sűrű nád

V agy: ... H a az erdőt kivágatnám , A ró zsám at m egláthatnám . A m ásodik versszak olvastán először a m ár fent idézett népdalra gondoltunk: Esik eső, nagy sár van a faluba, M eg is látszik lopott lónak a nyom a.

109

G yere, babám , seperd el a lopott ló nyom át. Ú gyis terád költöttem el az á rá t!1 Ezután ism ét és m egint csak Petőfi ju t eszünkbe, bár am ikor m egjelenik a vers, Petőfi m ár halott. E lőször csak egy m otívum kedvért idézzük az Apostolt: Sár volt az utca, s köd a sár felett. N ehéz kom or köd, s ő a sárban ködben M ezítláb és hajdonfővel á llt... Párhuzam ként tegyük a C zuczor vers m ásodik strófája m ellé a Sikos a hó. szala d a szán cím ű és kezdetű Petőfi vers egyik strófáját, am ely 1843 decem berében íródott: Sikos a hó, szalad a szán Esketőre viszik babám , E sketőre viszik szegényt, M ások kívánsága szerént.

vö. Nehéz az út, nagy a s á r

1 Paksa 1994, 101. sz. 110

GÉMES KÚT Először az 1854-iki gyűjteményben

A népdalra is igaz, am i a lírára általánosságban oly jellem ző: a kin t és bent együttes jelen léte, m egléte, az én és a te azonossága, am elyről G oethe egyik epigram m ája is szól,1 de erről szól a Prológ is B alázs B é la -B artó k B éla operájában, A kékszakállú herc e g v árában. A népdal, a líra „ábrázolta" láthatatlan nyilak iránya m indig befelé m utat: kintről indul, s a legtöbbször term észeti képpel kezd. Itt az oly sokat em legetett kezdőképet, az első két sort kell m egem lítenünk.2 S m int aki m essziről hazatér, ott bent, a m egszokott helyén az asztalnál, a asztali széken, a lócán, vagy sarokban, nyugszéken - érzi jól m agát, ekként a népdal is bent otthonos: keservek, panaszok, em lékek, volt boldog órák, elszálló pillanatok érzéseit dalolja legtöbbször. Ezt zengi a lélek, a dallam és ezt szolgálja a ritm us, ezt m ondja a szöveg. N em törekszik kerek, egész s kiform ált történetre - ez nagyon is idegen a daltól és a népdaltól - , jelen etek et nem rajzol, kerüli a párbeszédet és a poént.3 A párbeszédet, ha van - m ert lehet - , azt m onológgá alakítja. E zt azért itt kellett elm ondanom , m ert az idézendő vers pont a fordítottját m utatja, jó lle h e t C zuczor úttörő kezdem ényezését m érlegelő K oltai V irgil egészen m ásként vélekedik: „A népdaloknak egyik fő szépségük a correct szerkezet s a p o in te."4 A z idézendő versről pedig azt írja, hogy „nagyon kedves s igazi népies jelen etet rajzolt m eg a G émeskút cím ű versében, am elynek form ája, szerkezete tisztán a nép d alé."5 E zek után nézzük m eg a verset, s vegyük sorra az egyes strófákat: 1. K erek puszta, gém es kút, O da visz a gyalogút, G yalogúton egy kislány, Szedi lábát szaporán. 1 In. Lukács Gy. 1968, 439-440. Epirrhema: F ürkéssz a létm üheybn/idg egé szet a részben./Semmi héjban, semmi magban:/m e rt ami kint, benn isaz van./ Villám-szemed így hatol be/anyitott-szentrejtelembe. 2 Riedl Frigyes: Az initálás a népdalban és Petőfi költészetében. In. ItK. 1937. Közzéteszi Kozocsa Sándor 3 Erről bővebben In. Móser 1996, 17-25. 4 Koltai 1885, 108. 5 Koltai 1885, 112.

A kezdés valóban népdalszerű: engem arra a B ukovinában gyűjtött népdalra em lékeztet, am elyet K odály jegyzett le 1914-ben: K erek utca, szegelet, Jártam én ott eleget, Ha m ég egyszer ott járok, A rózsám ra találok. 1 A vers folytatása m ár inkább m űköltészetre jellem ző felépítést és szerkesztést m utat, jó lleh et népdalra is em lékeztet bennünket. T alán azt m ondhatnók, hogy félig ilyen, félig olyan. Ezt éreztetvén egy m ulatónótát idézünk, de előtte ide m ásolom N em es N agy Á gnes egyik kedves gyerm ekversét, am elynek címe: M IT B E SZ É L A T E N G E L IC E ? 2. G yalogúton a kis lány, Hova m egy oly szaporán? Ü res korsó kezében, T űz szikrázik szem ében.

M it beszél a tengelic? A zt m ondja a tengelice: cipity L őrinc,cipity Lőrinc, tyaf, tyaf, tyaf.

3. G ulyásbojtár a kútnál Itatna, de csak ott áll, Hej te kis gulyásbojtár, Tüzes szem ed kire vár?

- T engelice, fönn a fán, ilyen pici dal után m iért m ondod, hogy tyaf, tyaf, ty a f ?

4. „Ü res korsót töltök én, L ángszerelem et oltok én, G yalogúton kis leány, Erre erre szaporán."

- Pici m adár vagyok én, Pici nótát tudok én, cipity Lőrinc, m eg egy pici tyaf, tyaf, t y a f !

N épköltészet? M űköltészet? M elyik inkább? El nem tudom dönteni, főként azután, hogy nem akárm ilyen m eglepetést ért. A nógrád m egyei Tereskén élő Pál István, volt ju h ász népdalait, dudanótáit és furulyam uzsikáját összegyűjtő és azt m egjelentető Juhász Zoltánnak az alábbi éneket fújta el a palóc dudás: H ázunk előtt van egy gyalogút, G yalogút végén van egy gém eskút. A kárm ilyen nagy a sár, a sár, a sár, a Barna kislány vízért odajár.2

1 88 népdal 1974, 85. sz. 242-43. 2 Juhász 1998,98. sz

112

Ezek után bizony elcsodálkozunk C zuczor versén, s feltehetjük a kérdést, hogy m elyik volt előbb. M ivel a népdal szövegét eléggé m űköltési ízűnek érezzük, m egkockáztatjuk, hogy annak alapján született ez a népdal. D e töm örített, variált, átírt, és ezért csak távoli rokonának m ondható. N em lepődnék m eg, ha egyszer, valahol a közeli rokona is előkerülne.

113

V. KÍVÁNSÁGOK

Hasonlatok Leányka és madárka Három bokor Farsangkor Széles eszterha A szerelmes bojtár

HASONLATOK Eredetileg Kivánságok címmel, 1836.

E zt a költem ényt akár m odernnek is m ondanám . E verset olyan em ber írta, aki jó l ism eri a népdalokat. (Ez, tudjuk, C zuczor esetében igaz is.) V ajon ism erte-e a rokon népek népköltési anyagát? B iztosan állíthatjuk, hogy nem . Igaz ugyan, hogy R eguly A ntal ekkor, 1843-ban indul az északi nyelvrokonaink közé s 1848-ban tér haza, ám korai halála m egakadályozta abban, hogy hatalm as anyagát közzé tegye. (E z m ajd közel fél évszázad m úlva je le n ik m eg.) A nyelvész és etnológus M unkácsy B ern át pedig csak 1885-ben indul el a K ám a folyó vidékére a votjákok, m ajd a csuvasok és vogulok közé. F elbecsülhetetlen gyűjtéseit bem utató kötetei az 1800-as évek végén látnak napvilágot. (A csuvas, a cserem isz és a m agyar népdalok rokonságára pedig csak e század első évtizedeiben figyel fel K odály és B artók.) E zért ezt előrem utató versnek is m ondanám , am ely kár, hogy elkerülte a zeneszerzők figyelm ét! S a K ívánságok helyett adott H a s o nlato k cím telitalálat. A négy versszak (m indegyike 4+ 4-es sorokból áll) a finnugor népek népköltészetére jelle m z ő sorpárral indul, am elyeket aztán C zuczor bővít, alakít tovább. E zért m o st ism ét azt az eljárást követjük, hogy baloldalt közöljük a verset, jo b b o ld a lt a hasonló, vagy inkább szerkesztésm ódjában analóg m agyar nép d alpéldákat idézzük: H A SO NLA TOK Ó, te rózsa, be piros vagy, Édes lelkem , be kedves vagy. Piros orcád, m ind a vér, C sókot, m ind csak csókot kér.1

1. K edves a rózsa illatja, H a ki ezt leszakaszthatja, Szép a leány piros ajka, H ogy ha legény csókolgatja.

É desanyám rózsafája, Én vótam a legszöbb ága. Egy rossz leán leszakaszta, Piros keblin elhervaszta.2

1 Vadrózsák, 390. 2 Vadrózsák, 176.

117

2. N agy fának jó az alm ája, De m agasan van az ága, N yúlánk a babám növése, De tilalm as ölelése.

V an egy m alom , nincsen köve, M égis lisztet jár, V an szeretőm , tiltják tőlem , M égis hozzám jár. 1 *

3. D una vize m egy lefelé, De fölülről m ás foly b elé, Haj ha babám el fog m enni, H elyette m ás fog-e jönni?

Lefelé folyik a Tisza, N em folyik az többet vissza. R ajtam van a babám csókja. Ha sajnálja, vegye vissza.2 *

4. M ikor a nap lenyugoszik, U tána bús harm at esik, Ha galam bom eltávozik. Én szem em is harm atozik.

R opog a hó lábam alatt, A z én napom m án lehaladt, Szógáni m önt az én babám . Soha m eg nem látom talán.3 *

M inden napfeljötte előtt, könnyem m el m egm osdom előbb, M osdóvízre nincsen gondom , m ert a könnyem ben m egm osdom .4 A C zuczor vers m ellé tett népdalpéldák összevetésekor érezhető, hogy itt valam i sántít. R osszak a párhuzam ok? Ezt nem m ondanám . A k k o r... ? K erestem én b izony sokat és sokfelé hasonló népdalsorokat, m ert első elolvasáskor m ár tudtam , hogy valahol ilyeneket m ár olvastam . És egyszer csak a H asonlatok hasonlói m egszólaltak K odály révén, a Bicinium okból: a negyedik füzetben található (kétszólam ú) c sere m isz (m ari) népdalok szövegei köszöntek vissza, köszöntek rám és C zuczorra. A kkor szép a kicsi fenyő, ha kibújik a levele, A kkor csinos ám a lány igazán, házból ha kilép, utcán sétál, A kkor szép a rezgő nyárfa, ha tetején virul a lom b, A leány igazán csak akkor szép, ha a legény rám osolyog. (D evecseri G ábor fordítása) De széles a m ező, de tom pa a kasza, N incs egy legény a faluban, ki lekaszálja. 1 2 3 4

Vadrózsák, 474 Jagamas 1974, !2. sz. Vadrózsák, 213. Kallós Zoltán kedves dalai - lemez. Hungaroton, 1984 (SLPX 18110)

118

D e széles ez a falu, de éles a szava, N incsen benne senki, aki nékem jó t akar. (D evecseri G ábor fordítása)

V íz elfolyik, partja m arad, M adár elszáll, fészke m arad. Ti m aradtok, én elm egyek, Isten m aradjon veletek. (B uda Ferenc fordítása) Írni jö n kedvem , m égsem írok, H a írótollam nincs nékem . Élni jö n kedvem , m égsem élek, Ha édesanyám nincs nékem . (K épes G éza fordítása) Szép zöld vetést látok am ott, Hej vajon ki vetette? Z öld ruhás lányt látok am ott, H ej, vajon ki nevelte? (K épes G éza fo rd ítása)1 E zekre a négysoros pentaton cserem isz dallam okra - am elyek a m agyar népköltészetre is oly jellem ző term észeti képpel indulnak - a párhuzam os szerkesztés a jellem ző . E zek a cserem isz népköltészet legrégebbi rétegét m u tatjá k , s esetleg genetikusan is kapcsolatban állhatnak a nyelvrokon népek lírájával, talán a m ag y ar népdalokkal is.2 E zért v olt szám om ra m eglepő C zuczor verse: ha a vers szerkesztésére, a g o n dolatpárhuzam okra figyelünk, a hasonlat szép ívére, a négy soros (zárt) egységre - hisz itt jó l látható, hogy erről van szó - , akkor bizony a cserem isz n yelvrokonaink népdalai közelebbi rokonságot m utatnak C zuczor versével, m in t a m ag y ar példák. E zért is m eglepő ez a vers, és ezért m ertem „m odern nek" nevezni.

1 Képes Géza: Napfél és Éjfél. Bp.,1972., Buda Ferenc:Varázsének. Kecskemét, 1973. 2 Uralisztikai olvasókönyv 1977,306-307.

119

LEÁNYKA ÉS MADÁRKA Eredetileg:In áb k leány, m intm adárka 1837

A H a so n latok cím ű versnek a testvérpárja: itt is két-két sor építkezik a párhuzam okból és ellentétekből. M adárkáról szól az első két sor (ez a m adárka a kényes, finom leány allegóriája), a strófa m ásik fele ezzel szem ben a falusi leányról. Igaz, hogy egy év különbséggel jele n t m eg a két vers, de nagy valószínűséggel egyszerre, egy időben született. Szeretem én a m adárkát, De m ég jo b b an a leánykát, A m adárka tovább repül, D e a leány ölem be ül. M adárkával bánni nehéz, Félve sim ogatja a kéz, De a leányt m egölelem , M ég sem éri veszedelem . A m adárka, bár m int szeret, Csak csicsereg, csak csipeget, De a leány hozzám sim ul, S m ézzel kínál ajakirul. Hej de a kis m adárka hív, Párj a után nyögdelve sír, A leányka pedig ham is, Ha m ég tízannyi volna is. A z utolsó strófa arról árulkodik, hogy a költő vagy a középkori hagyom ányból, vagy a népköltés (általa ism ert) kútjából m erített. U gyanis a párját nyögdécselve, sírva hívó m adár m otívum a egy régi toposz: fellelhető a régi, a klasszikus balladáink között is. A hűség próbájáról szóló m oldvai ballada egy változatát idézzük. K övecses víz közepibe, S úgy ferdik kiét gőrice. S arra m ene egy nagy m adár, S egy nagy m adár, ily nagy m adár.

120

S az egyiket m egitatá, S a m ásikat elvadázá. Ő es onnat felreppene, B éreppene ződ erdőbe. S ott sem szállá szép ződ ágra, Felüle egy asszú-ágra, K opogtassa asszú-ágát, Ú gy rikoltsa párecskáját. Párom , párom , iédes párom , R ikoljtnálak, de nem hallod: K eresnélek, de nem kaplak, V igyáználak, de nem látlak. 1 Ezen balladarészletből az is jó l látszik, hogy ha ism erte a tém át, akkor hol rontott rajta C zuczor. Szinte érthetetlen, hogy a versben az addig logikusan felépített, bár erőtlen p árhuzam okat-ellentéteket m iért is így fejezi be? U gyanis hirtelen m egcserélődik valam i: az időrend és a sorrend, s az utolsó versszakban a p árját hívó m adárról m ondja azt, hogy hív, vagyis hűséges. A leány pedig egyszer csak a ham isság allegóriájának a képviselője lesz. De nem tudni, hogy m iért? U gyanakkor arra is fel kell hívnunk a figyelm et, hogy a hű m adár (a gerlice) m otívum a ősi toposz: ezért érdem esnek véljük, hogy bővebben foglalkozzunk vele, hisz szám os költőnknél m egtalálható ez a m otívum . S am it C zuczor versében végső képnek használ, az m ásoknál jelk ép , s ezért ott nekik nem is kell m agyarázniuk. E gyébként ezt a toposzt ism erte C zuczor is. B izonyság rá a népdalgyűjtem én y éb en található egyik strófa: M ajd elm egyek valam erre, V alam elly ország szélére, Fészket rakok alm afára, Á rva gerlicze m ódjára.2 E nnek variánsairól bővebben fogunk idézni az utolsó fejezetben, itt csak egyet em elünk ki. A K olozs m egyei M éráról való keservesünk két versszakát idézzük:

1 Kallós 1971, 70. sz., 244. 2 Lásd az utolsó fejezetben, Czuczor kéziratos népdalgyűjtésben az 1. sz. szöveget.

121

Úgy elm egyek, hírt sem halltok felőllem , Párjaveszetett kis m adár lesz belő llem . L eszállok egy zöld erdőbe zokogva, Fészket rakok egy nefelecs b o k o rra .1 A p árjá t vesztett gerlice m otívum a, a m adár bánatos viselkedése ó-, illetőleg középkori hiedelem ben gyökerezik. Ez a hiedelem , vagyis hogy a gerle csak egyszer párosodik, s ha elveszti társát, csak száraz ágra száll, és ott siratja párját, m ár A risztotelésznél előfordul, de ism eri az ókori „term észetm agyarázó", a Physiologus is.2 Ez a m otívum a m agyar irodalom ban először T em esvári Pelbárt (1504) latin prédikációjában olvasható, m ajd ham arosan m agyarul is jelentkezik a N ádor-kódexben (1508). De m egvan Balassinál is, m int utalás, és R im ay János is él vele. É nekeskönyveink közül elsőként a V ásárhelyi D aloskönyvben (1672 körül) akadhatunk a gerlice-m otívum ra.3 Egy 1834-ben lejegyzett virágének első három versszakában nem csak a m otívum ot, de annak m agyarázatát is kapjuk. Sőt a szöveg tovább m egy, és értelm ezi is a hasonlatot. (Ezzel - kicsit C zuczorhoz hasonlóan - fel is bontja a töm ör, m etaforikus képet.) M időn elvész gerlicének K edves szép párja, M agát adja siralom ra, Búra, bánatra. N yers ágra soha nem lépik, T iszta vízből soha nem iszik, H aláláért, szép párjá é rt Ő csak bánkódik. Azt m ondhatom m agam felől, Hogy én is frissen, M int gerlice szép párjával Éltem ékesen. N oha V énus ajándékát Tőlem elvette, M inervám ot s violám ot M ás m ár elnyerte.

1 M N T IX. 173. 2 Vargyas 1976, 2. kötet 388. 3 Kallós 1971, 630.

122

G yászom ot csak teéretted, S zívem , viselem , M ert náladnál soha nem volt N agyobb szerelm em , stb 1 A n ép k ö ltészet gyűjtői közül először Petrás Incze János jeg y ezte le két változatban is, m indkettőt a m oldvai m agyarok között, K lézsén. U gyanitt gyűjtötte K allós Z oltán egy évszázaddal később a fent idézett népballadát. (Á m ezen kívül több változatot is lejegyzett M oldvában.) A b alladákon kívül egy népdalt is idézhetünk: É n vagyok az a gerlice, A ki párját elvesztette. Egy vadgalam b elkergette, S zerelm ünket irigyelte. K is kertem ben cserfa ződül, tetejibe vadgalam b ül. H ogyne sírnék a b ab á m é r'? M iként ő is a párjáért?2 E z a népdal m intha C zuczor verse és a népballada között állna. A rra a jó sla tra is hajlanék, hogy ez, vagy akár ez is lehetett a vers előképe. S a m adár és a lány párhuzam ánál m aradva, ezt kom binálta aztán C zuczor a fent je lz e tt m ódon versszakról versszakra.

1 Haja,haja... 1969, 11. sz. 205. 2 Magyar népdalok 1906, 60. sz., 36.

HÁROM BOKOR Először 1854-ben Á rokháton három bokor, Rózsa, csipke, kökénybokor, El-elnézem m ind a hárm at, B ennök látom szép babám at. Rózsa a babám orczája, Csipkebogyó piros szája, És a szem e ham vas kökény; M ind a hárm at szeretem én. A vers e lső sora arról árulkodik, hogy írója ism erte a népdalt. A ztán előtérbe lép a költő, és toldozza-foldozza, alakítgatja, ám nem nagy sikerrel. Ám m égis itt, a cím és az első két sor kapcsán szám olatlanul sok példát tudunk idézni. Ennek oka a hárm as szám ban keresendő, am ely a költő-nyelvész C zuczornak a hárm as szám ról írott gondolatait is tartalm azza.1 U gyanakkor azt is tudni kell, hogy a h á rm a s szám az életünknek és ezért a szám szim bólikának is az egyik legfontosabb szám a. Hogy m ost ilyen sok analógiát felsorakoztatunk, annak oka ebben keresendő. Három kéve leveles nád, Hagyd el, babám , apád, anyád!2 * Három út előttem , m elyiken induljak m eg, Három szeretőm van nékem , m elyiktől búcsúzzam el? Ha egytől búcsúzom , kettő m egharagszik, Így hát az én szívem soha m eg nem n y ugszik.3 *

H árom a tánc m indhalálig, K ivilágos kivirradtig! K icsiny nekem ez a ház, B erúgom az oldalát!4

1 2 3 4

Lásd: Czuczor-Fogarasi I I .,1422-23. Paksa 1995,43 sz„ 61. Bartók Béla fonográf felv., II., 1 a. lemez Tavaszi szél 1972, 142. 124

H árom véka kenderm ag, Jaj de büszke legény v a g y ...1 * M adocsai faluvégen H árom csillag van az égen. M ind a három azt jelenti: K atonának el k ell m enni.2 * H árom alm a egy tányérba m ind piros. A legénynek lányhoz járn i nem tilo s ... 3 *

H árom bokor saláta, H árom kislány kapálta. N em köll n ék öm saláta, C sak az, aki kapálta. * H árom tepszi pogácsa, H árom kislány csinyáta. N em köll néköm pogácsa, C sak az, aki csinyáta. 4 * H árom szor iszik a m agyar, D e ezerszer is jó t akar.5 T alán az alábbi párhuzam illik leginkább C zuczor verse m ellé: H árom csillag já r az égen, H árom szeretőm vót nékem : E gyik szölke, m ásik barna, A harm adik aranyóm a. M ásfelöl pedig, ha az á ro kp a r t a „hívószó", akkor a következő, L ápafőrő l való karikázó éneket idézhetjük azzal a m egjegyzéssel, hogy ennek dallam ára elénekelhető C zuczor verse is: 1 2 3 4 5 6

Ág 1974,48. 88 népdal 1974,122. MNA I., II. A. 3. lemez MN I ,708. Czuczor-Fogarasi II.,1423. MN I. 139. sz. 294.

125

J = 80 - 95 ( FU TÓ - K a rik á z ó )

Á -

$

rok

Ez a

kis -

Il

Sze

- par -

-

ton

ré

ce

to -

jás,

ru -

hás.

lány

hosz

- szi

van

né

te

né

lik

né

ki,

m er'

re

tő

je

vet

Árok, árok, de m ély árok, Én arra többet nem járok. H a já ro k is, kegyelem bül, De nem igaz szerelem bül. 1

1 88 népdal 1974, 22. sz., 74.

126

-

ki.

-

ki.

FARSANGKOR 1844

A z alábbi vers m intha a Leánykérő, s Petőfi Reszket a bok o r ... cím ű versének (és dalának) a tém áját variálná. A C zuczor vers kezdete a következő, Erdélyi János gyűjtem ényében is m egtalálható - tehát akkor biztosan ism ert - , szerelm i dallal vethető össze: Szom orú az erdő, F öldön a levele; V íg az én szivem nek K ülseje, belseje.

Szom orú az idő, M eg akar változni. Talán a rózsám tól K elletik elválni?

A vers 3. versszakának első két sora m ellé az alábbi párhuzam illeszthető: H egedűszó hallik A falu utczáján, M osolygás vonul el A leány orczáján. Tem po giusto

Du

Ju

- da -

szó

hal

lat

szik,

ker A

tek

al

já

ba,

gény

fúj

ja

hász

-

-

le

— ^— Szí

ve

fáj

dal

má

ba.

V ajon szeret-é engem et a leány, kérdezi a 4. versszakban a legény elég bizonytalanul, am it a végén, az 5. strófában így old fel, így old m eg a költő:

127

Ha tudnám igazán. Én vagyok szivében. Elvenném őt m ég a Farsang m enetében. Itt j ó l látszik, hogy a vers és a következtetései is ham isak. B ár az is igaz, hogy rögtön az elején vét a népdal szerkesztésm ódja e llen Czuczor. H ogy m iben és m it, azt az ellenpélda jó l m utatja. A népdal kezdő képe, a szom orú az idő m integy előlegezi a folytatást is. A vers logikátlanul pont a fordítottját m utatja: szom orú az erdő - de víg az én szívem. Ilyet el nem tud elképzelni a népdal párhuzam os szerkesztésm ódja. E nnek bizonyságául is idézzük az elején m ár közölt népdal két m ásik változatát: Szom orú az idő, m eg akar változni, Szom orú a szívem , el akar hasadni. Ha folyóvíz vónék, bánatot nem tudnék. H egyek vőgyek alatt zengedezve j á rnék. stb. *

Szom orú ja z idő, m eg akar változni, S z o m o rú já n szüvem , m eg akar hasadni. Fudd e l jó szél, fudd e l, hosszú jú tn ak porát. Fudd e l jó szél, fudd e l az én szüvem buját.

1 Kodály fonográf-felv., 1/2.a., c. lemez

128

SZÉLES ESZTERHA1 1844

1. Széles a m i házunk eszterhája, M eleg a nap, babám je r alája, G yöngéd orczád pirosa, fehére N apsugártól égne feketére. Á lljunk m eg a kezdő képnél, m ert a jelző k re felfigyelve (széles-m eleg-gyöngéd) hasonlóan építkező, s hasonlóan kezdődő népdalpéldát tudunk idézni: Széles azK eskny asztal, az abrosz, ékonya v a c so ra ...stb. V Széles a D una, esknya p a rtja .. .stb. K Széles a T isza Magos a p a rtja .. .stb. Széles a Balaton vize/ keskeny a híd rajta.. .stb. Ö sszevetve a hasonló példákkal látnivaló, hogy m itől vált erőtlenné C zuczor verse: nem találja a pontos ellentéteket, illetve ahol talál (m int a 3-4. sorban: piros-fehékt)ott túlhajszolja. N em stilizál, nem jelképekben fogalm az, hanem a naturális m ivoltában fogja fel a körülötte lévő valóságot, és ez a népdalt átvevők szám ára elfogadhatatlan. A vers h arm adik strófáját azért idézzük, m ivel a m ellé is tudunk népzenei példát tenni: 3. Ú j a s u b á m , fé lv állam ra vetem , Irígyeim kényem re nevetem ; M it nekem a vilá g , hadd fecsegjen, C sak a szivem igaz helyén legyen. Szinte biztos, hogy ha népdallá válna, az utolsó két sor ekként m ódosulna: M it nekem a világ , hadd fecsegjen, C sak a szíved igazán szeressen. 1 A hasonlóságok, párhuzamok kiemelése céljából kurziváltuk a megfelelő részeket.

129

De itt idézhető m ás analóg példa is: M it ér nekem a világ, a világ. Csak te szeress gyöngyvirág. Vagy: M it ér nekem a világ, Szeress engem gyöngyvirág. Ezen analóg példák után hadd idézzük az első sorral összecsengő népdalt: Új a csizm ám , a szegre van felakasztva, Sarkantyúját belepte a rozsda. Ö sszeverem olyan betyár m ódra. M ind egy szálig lepereg a rozsda róla. Ú j a szűrőm , a szögre van felakasztva, G yere, babám , akaszd a nyakam ba! Így is, úgy is ott annak a helye, M ég az éjjel betakarlak, babám , vele. Vagy: Új a csizm ám , m agas sarkú, szegedi, A szeretőm , kisangyalom b e c s e i...s tb . 1 N épdalkezdő az első sor, és népdal hatására m utat a harm adik sor is. Ebből sejteni lehet, hogy ilyen, vagy efféle népdal alapján született ez a vers.

1 M N T IX. 1075. 130

A SZERELMES BOJTÁR Először 1854-ben jelent meg A szerelm es b ojtár szive szom orú, E lőveszi furulyáját, bele fíú, E stve reggel csak azt fújja, énekli: „G yönyörű szép gyöngyalakom , gyere ki." Susog az ág a szellőtől, és m ondja, A ki szeret, be sok annak a gondja; M egnyílik a virágbim bó, de benne M intha csak a bánat gyöngye rem egne. G iliczepár turbékol az erdőben, M éhecske ül a virágnak ölében: „M it énnekem a zöld erdő és virág, H a a bánat, a szerelem férge rág." Szinte az előző vers egyik sora köszön vissza. Itt az olvasható: M it énnékem a zö ld erd ő és virág, ott pedig: Mit nekem a világ... E versben van néhány olyan m otívum , am ely népdalpéldát, vagy közeli-távoli párh u zam o t ju tta t az eszünkbe. N yilvánvalóan ilyen a g ilic e p á r, a g e lice, g e r lícem a d á r . L assan

Kis - kér tem - ben

van

M in - d e n

bús g e - l i - c e

ös - t e

J Bús ge - li - ce

egy

3

m in - dég

e -p e r

ö - reg

szól

-

ra j-ta .

^ = 1= csak

é-

azt

n e k -li,

J Jaj de bol - dog,

fa,

a - ki nem tud

131

sze - re t -

-----— ti-------! -------[ "*W ni

Erre a K odály gyűjtötte népdalra C zuczor verse el is énekelhető: m egegyezik a szótagszám , az ütem , és a fő m otívum is. De ism erünk egy m ásik, sokkal közelebbi párhuzam ot: folkloristáknak is fejtörést okoz, hogy m elyik is volt előbb? A Felső-M aros m enti M agyarózdon gyűjtött, a K éső ősszel ... kezdetű népdalvariáns előtt hadd idézzük Faragó Jó z se f jegyzetét, aki szerint lehet, hogy véletlennel van dolgunk, de az idézett népdal 1. versszakának a 3. sora és C zuczor G ergely versének, A szerelmes b o jtá rn ak első versszaka, annak szintén a 3. sora szinte m egegyezik.1 T együk is egym ás m ellé a verset és a népdalt: A szerelm es bojtár szive szom orú, Előveszi furulyáját, bele fú, E stve reg g e l csak azt fújja, énekli „G yönyörű szép gyöngyalakom , gyere ki."

K éső ősszel erdő m ellett m egyek el, Zöld erdőbe' fü lem ile énekel. F ülem ile m ind azt fújja, énekli Igaz boldog, aki nem tud szeretni.2

M ás népdallal való kapcsolatot is m utat a C zuczor vers fent idézett első strófája. A m ár egyszer idézett dudanótát ism ételjük m eg itt: D udaszó hallatszik, A kertek aljába' Juhászlegény fújja Szíve fájdalm ába'. O lyan szépen / keservesen szól, A kertek a ljá b a', M ég a m adár sem repül Szíve fájdalm ába'.3 Ism ét egy m otívum beli egyezésre, hasonlóságra bukkantunk. H isz az a juhászlegény, aki szíve fájdalm ában fújja a dudáját, azonos azzal a szerelm es bojtárral, aki szintén szíve szom orúságában fújja a furulyáját.

1 Jagamas-Faragó 1974,414. 2 Jagamas-Faragó 1974, 204. sz., 208. 3 Juhász 1998, 131. Kottáját lásd a 127. oldalon

132

V I.

MALMOK, SZERELMEK, BÁNATOK

Csendes malom Búmalom Nem láthatja szeretőjét

CSENDES MALOM 1832

E nnek a költem énynek a verselése igen szép, gördülékeny felező nyolcasokból áll. Szinte dallam után kiált! A versben a legény kutat az eltűnt kedvese, galam bja után: tűvé tesz m indent. H ová lett az én galam bom , H ogy sehol sem találhatom ? N incs aratás, hogy aratna, N incs szüret, hogy ott m ulatna. B etekintek kis kertébe, De csak nyom át veszem észbe, Sövény m ellett egy rózsafa, L egszebb szála leszakasztva. H ova lettél, édes babám , G yöngyharm atot gyüjtesz talán? D e hisz a nap dél felé jár, A harm atot felitta m ár. Falu végén selyem m ező, Selyem m ezőn kerek erdő, K erek erdőn hűvös patak, O tt kereslek szép gyöngyalak.1 De jaj! sem a selyem m ező, Sem a sűrű kerek erdő, N em tud rólad a hűs patak, H ova tűntél szép gyöngyalak? Egy m alom van itt nem m essze, D e annak nincs sem m i nesze, T alán beteg a m olnárja, Szerelem a nyavalyája.

1 A gyöngyalak, amely itt kétszer fordul elő, megtalálható A szerelmes bojtá r első versszakában is.

135

N yavalyája, ha szerelem , Egy kenyéren van úgy velem , Szegény m olnár, csendes m alom , Be m eglepett az unalom ! M egnézem őt, ha tán beteg, Jaj de szivem m ajd m egreped. Piros rózsa a kalapján, S karjai közt pihen babám . Babám voltál, de m ár nem az, N em kell nekem leány ravasz, Igen lisztes lett az orczád. C salfa lélek, Isten hozzád! A 6. versszak kapcsán hadd idézzük azt a m agyar népdalt, am ely a bánatot őrlő m alom ról szól: Túl a vízen van egy m alom , I: B ánatot őrölnek azon. :I H áj-ná-náj-ná, náj-ná-náj-ná, náj-náj-ná. Én vagyok annak m ónárja , I: Ki ja bánatot próbálja. :I H áj-ná-náj-ná, náj-ná-náj-ná, n á j-n áj-n á.1 Ezekből is látszik, hogy a bánatot őrlő m alom a m agyar népköltészet egyik kedvelt m otívum a. U gyakkor a m alom m ellett annak gazdájáról, a m olnárról is szólnunk kell m indenképpen. Aki vele kapcsolatban a középkorig visszavezethető hagyom ányt ism eri, (lásd: Ch a u c h er rem ekm űvéből, a C a n te b u ry m es ékből a rászedett m olnár történetét) az a vers felénél sejthette, hogy m iért is csendes ez a m alom . E gyébként a „m alom , a m olnár a francia és m agyar lírai dalok, balladák tanúsága szerint szoros kapcsolatban van a szerelem m el" - írja V argyas Lajos. H isz itt volt idő, alkalom a hosszú, üres várakozás alkalm ával politizálni, de szerelm eskedni is. „Ezért nem csak a m alom jelentette valam iképpen a szerelm et, hanem a m olnár is ilyen szerepben m utatkozik m indkét nép költészetében, m int aki annak legfőbb teljesítője. M indenképpen biztos, hogy az olyasfajta szövegek, m int az alábbi, a szerelm i bánatra vonatkozó m egvigasztalódásról szólanak: A m alom nak nincsen köve, M égis lisztet jár, T iltják tőlem a rózsám at, M égis hozzám jár. 1 Jagamas-Faragó 1974,45. sz., 59.

136

K ő nélkül nem tud a m alom lisztet adni. Ez az irreális kép a párhuzam ban kapja m eg m agyarázatát: m égiscsak m egvalósul a szerelem . M ásképp kapcsolja a m alm ot a szeretőhöz az alábbi: Sej nem őröl a, sej nem őröl a péterkei gőzm alom . Sej m ert nincs benne, sej m ert nincs benne az én kedves g a la m b o m .1 A m alom ról a következő vers kapcsán m ég újból szólunk. E gyébként itt, e vers 2. strófája újból egy finom , szintén szim bolikus értelem m el bíró, a népdalok m egőrizte képre em lékeztet. E z a virá g o s k ert, am ely E urópa-szerte a szerelem h e ly e .2 A vers 2. strófája m ellé szép párhuzam tehető D om okos Pál Péter m oldvai gyűjtésből: K isétálék kis kertem be, V irágot látni. H át leütte őszi harm at V irágom színét.3 V égül m ég egy párhuzam , a 4. versszak m ellé. U gyanis hasonlóan szépen szerkesztett strófát m ár egyszer találtunk C zuczor versei között. A C send m alom 4. v ersszakára figyelve idézzük a N incs m e n t sé g (1833) cím ű vers egyik strófáját: 3. E lbolygok én a m ezőre, M ezőről a vad erdőre, V ad erdőrül a hegyekre, A hegyek legtetetejére. O tt szóltunk m ár A vén ember fér

jballádánknak egy strófájáról is:

V an nekem jó szág o m , sok szép gazdagságom , Sok szép gazdagságom , szép szántó földem , Szép szántó földem , jó te rm ő szőleim , Jóterm ő szőleim , három gulya m a rh á m ...4 L átnivaló, hogy szépen építkező strófa m indhárom : az anadiplózisnak (a sorvégek m egism étlésének) m egfelelően tágítja a képet, növeli a vers terét.

1 2 3 4

MN V., 495-496. MN V., 481. Domokos 1953, 128. Virágok vetélkedése 1986, 229-230. 137

BÚMALOM 1836

A búm alom - könnyű észrevenni a csendes m alom nak az ellentéte. A két vers, m ivel egy évben jele n t m eg, nagy valószínűséggel egy időben is íródott. Hej pusztai csendes tanya, Régi kedvem be elhagya, Jobbra, balra, köröskörül Szivem m ár sem m in sem örül. Piros az ég falunk felű l, De tanyám ra felhő szegűl. M ég sem m egyek a faluba, M ert m ajd ott is beborulna. V asárnap van, a tem plom ba Hí a harang nagyot kongva, Lovam nyerít, körm e vágtat, M enni akar a jó állat. Édes lovam , m aradj veszteg, N em m ehetek, szivem beteg, Szivem beteg, lelkem vérzik, M ert szeretőm m a esküszik. M int a veszett lakodalom , Falun kivül zúg egy m alom , O da m egyek, a garaton B ánatom at lejáratom . B alladának is beillő tém át választott Czuczor. De rögtön tegyük hozzá, hogy Ő - valószínűleg több ism ert népdal alapján - a keservesek hangját is felidéző verset írt. A z utolsó strófában olvasható bánatot őrlő m alom a vers legerősebb képe, am ely elképzelésünk szerint a versíró képzeletét m egm ozdította. Ezt bővítette, tágította, epikus keretbe foglalta, sajnos nem túl szerencsésen. M ivel szám os hasonló példát tudunk idézni, látnivaló lesz, hogy m itől m ás ez, m int a nép d al. A z első a Vas m egyei Ő riszentpéteren feljegyzett v á lto z at.1

1 Kodály-Vargyas 1969, Pt 34. MN V., 495-496.

138

Tempo giusto

Du - na - par - ton

van

egy

ma - lom,

Bu-bá-na-totőlnekazon,ejeha! Nekemis vanbubánatom

O - da - vi- szem,

le - já - ra - tom,

e - je - ha!

Őrölnek

K riza János korabeli gyűjtem ényében két m ásik változatot is talá lu n k : * T úl az Ó ton zörgő m alom , B út s bánato t törnek azon; B ár az enyim et törn é m eg, H ogy bús szívem ne ölné m eg.1 *

T o rd átfalván van egy m alom , B ánatot őrőnek azon, N ekem is van búbánatom , O daviszem a hátam on. O daviszem a hátam on, F ölöntöm és le já ra to m ...stb .2 A z utóbbi példánkban m ár van egy sor (odaviszem a hátam on), am elyik oldja a kép erejét, s ezért - a többi példa jó l m utatja teljesen fölösleges. A C zuczor vers talán ahhoz a m oldvai keserves szövegéhez áll a legközelebb, am elyet egy korabeli gyűjtés is tartalm azott: Itt e K lézsei patakon V an egy bánat őrlő m alom . B ár bánatom m egőrlené H ogy bú szűvem ne gyötrené. 1 Vadrózsák, 369. sz. 2 Vadrózsák, 38. sz.

139

Jót rem éltem , rosszat értem Jaj be szerencsétlen le tte m ...s tb .1 Jagam as János az erdélyi M ezőségen több helyen is lejegyezte egy-egy változatát. (T öbbek között V álaszúton, G yörgyfalván, M agyarózdon, Ördöngő sfüzesen.) Túl a vízen van egy m alom , I: Bánatot őrölnek azon, :I H ajnahajna, hajnahajna, najnana. Én vagyok annak m ónárja , I: Ki ja bánatot próbálja, :I H ajnahajna, hajnahajna, najnana. R övid összegzésként elm ondható, hogy egy ism erős, elég elterjedt népdalváltozatról van szó, am it - szám om ra a vers utolsó strófája jól m utatja - C zuczor is ism erhetett. A 2. versszak ugyan távoli népdal-rem iniszcenciát ébreszt, de a közvetlen rokona inkább C zuczornál keresendő. A tárgyalt versünkkel egy időben íródott a N em láthatja szeretőjét, am elynek első strófáját idézzük, és tesszük m ellé az em lített 2. strófát: 1. K o m o r az ég mindenfelűl, T öbbé talán ki sem derűl, M int eget a sötét ború, Körülvett engem is a bú.

2.P iro s a z é g fa lu n k fe lű l De tanyám ra felhő szegűl. M ég sem m egyek a faluba, Mert majd ott is beborulna.

S hogy m ely népdal is lehet a két hasonló, vagy hasonlóan kezdődő C zuczor vers m ögött, arra nézve C zuczor saját gyűjtése nyújthat tám pontot: Ki ki derül, m eg beborul, S az én szivem csak szom orú, H ogy ne volnék én szom orú Körül fogott engem a bú.3

Tokaj felé piros az ég V alld ki rózsám , szeretsz-e m ég? Ha nem szerettelek volna, M egsem csókoltalak volna.4

A m egfelelések és párhuzam ok, am elyeket kiem eltünk, nyilvánvalók. S ha ez elfogadható, akkor az is látható, m iként bánt a népdallal, m iként gondolkodott és dolgozott Czuczor. 1 2 3 4

Csángó népzene 1956,I. 31. sz., 59-60. Jagamas-Faragó 1974,45. sz., 59. Czuczor kéziratos népdalgyűjtése. 1. sz. Lásd: az utolsó fejezetben Czuczor kéziratos népdalgyűjtése. 12. sz. Lásd: az utolsó fejezetben

140

E gyébként a C zuczor gyűjtötte m ásodik példánk variánsát dallam m al M oldvában jeg y e z te le D om okos Pál Péter:

=144

Ve

- res

az

V e - res

az

S az

ró - zsám

én S az én

ég

to - va

ég

ró-zsám

to - va

fe - lé,

fe - lé.

ar - ra

a r - r a

Szeretsz-e m ég engem rózsám ? Szeretnélek, de nem érlek. Szeretőd van s attól félek. H olnap este hozzád m egyek.1

1 Domokos 1953, 88. sz. 141

fe - lé,

f e - l é .

VII. MI KELL INKÁBB?

Mi kell inkább? Esdeklés A menyecske nyíló virág Leánykérő Leánypanasz Mi lennék Házasodjam-e, vagy ne? Megcsalt bizalom Bús legény

MI KELL INKÁBB? Először az 1854-iki gyűjtem ényben 1. V irág o s kertecske, R ózsafa sövénye, Két fekete bogár B abám szem efénye.

2. B abám háza előtt T erepély alm afa, Szép zöld a levele, P iro s alm a rajta.

3. N em kell zö ld levele, Sem alm ája, Inkább kell a babám Liliom orczája. M eglehetősen rossz, elhibázott népdalnak m ondható. Pedig a versben az általam kiem elt színek ( fekete, a kétszeres zöld és piros s a liliom révén a fehér) nem csak színtobzódást m utat, de ősisége révén a színszim bolika legm élyebb rejtelm eit is őrzi. Illetve őrizné ha ezt tudatosan használná C zuczor. (M ivel a színszinbolikáról külön könyvben szeretnék szólni, itt m ost ezzel külön nem foglalkoznék.) A vershez, annak m ásodik strófájához visszatérve elm ondhatjuk, hogy ez kö zvetett k apcsolatot m utat a népdallal: egy olyan toposzt őriz, am elyet balladáinkból, rab én ek ein k b ő l ism erünk: Szép ablakja alatt, felnőtt egy alm afa. Jó édes alm ája Szép csokros virágja. L eszedem virágját, E szem jó a lm á já t... M íg alm áját eszem , K edvesem et nézem , V irágot ad nekem , K alapom ba tesz e m .1 *

A rra nevelkedik Egy édes alm afa. É des az alm ája C sukros a levele. 2 1 Csángó népzene 1956,I. 92. 2 Vargyas 1976, 102.

145

ESDEKLÉS 1842

A szom jas őzike Hűs patakot keres, Én érted sohajtok, G alam bom m eg ne vess. H űs patak eloltja Az őzike szom ját, Te elűzted égő Szivem ny u g o d alm át... stb. Ez a vers egy (ism erős) népdal egyetlen strófájára épül, m ondandója is e népdal köré szerveződik. V agyis a népdal csak eszköz, am elynek egyik strófáját használja fel, am ihez (ism ét?) hűs forrást keres, m ellé az égő szívet, az égő napot, az égi csillagokat és a kelyheit nyitó virágot. M intha egy előre m egrajzolt falvédő üres képei volnának, am ire rím ekből szóvirágot rak a költő. M indezt j ó l m egvilágítja Pongrácz Lajos Ipoly-m enti népdalgyűjtéséből való, valószínűleg 1845 táján ism ert és népszerű m űdal két strófája, am elyeket m ost C zuczor versének 6. és 7. versszaka m ellé tesszük: 6. N e szalaszd el, rózsám , A z alkalm as időt. N em m inden órában Lelsz ily hív szeretőt.

A m ott egy patak csörög A m ellett csókoltalak m eg De m ég az ki nem apad Hív leszöl azt fogadtad.

7. Lásd, m ég elbúsulom Ö rökre m agam at, S te lelkedre vennéd E lholt nyugalm am at?

H ajlandozik széltől a nád H ajlandó lettem hozzád, De ha elhagysz valaha M eghalok b án ato m b a.1

N épdalnak term észetesen nem m ondható sem ez, sem az. Ám C zuczor versében azért van egy kivételes (árulkodó?) strófa: ez a 8. versszak. Újból egym ás m ellé tesszük a népdalt és C zuczor versét, de a folytatást is, hogy érezzük és lássuk az alapvető különbséget. (A szerkesztésben, a képi látásban.)

1 Csillagok, csillagok... 1993, 60. 146

8. S zerelem , szerelem , K eserű szerelem , Beh m eggyűlt a bajom , H ogy így b á n ol v e lem.

Szerelem , szerelem Á tkozott szerelem , M ért nem virágoztál M inden fa tetején.

9. M int az őszi m ező S árguló virága, H ervadoz bújában S zivem ifjúsága.

M inden fa tetején, C idrusfa levelén, H ogy szakajtott v o lna, M inden szegény legény.

10. D e a m ezőt m égis L angy eső é lteti, S zívem et m ár csak a Sohajtás tengeti.

Én is szakasztottam , E l is szalasztottam , U tána szaladtam , De m eg nem foghattam .

A népdalban - igaz, a dallam m al együtt - az egyéni fájdalom hangját h alljuk, a vers, kissé terjengős hasonlataival erőtlen panasz inkább. U gyanakkor ez a hang m ár Petőfi felé m utat, s ta lán az ő korai, elégikus hangú szerelm i verseivel hozható rokonságba.

147

A MENYECSKE NYÍLÓ VIRÁG 1837.

Falu m entén és széltében, Járok-kelek közép délben, De sem innen, sem am onnan L ányt nem látok a faluban. Ha elbujtak , Isten neki, Jő helyettök m ás valaki. K ökény szem ű szép m enyecske, Fürge, m int a parti fecske. A m enyecske nyíló virág, Csak ő tudja, mi a világ, S arany m inden gondolatja, H a angyalát karolhatja. Talán csak az utolsó versszakból köszön vissza (elég halványan) a népdal. Az erdélyi táncház-lem ezről, a K is-K ülküllő m entéről való népdalunk egyik strófáját idézzük: A m enyecske drága lélek, Ad ő nekem , am it kérek. A m enyecske drága kincs: Sohase m ondja, hogy nincs. M agyarbükkös (A lsó-Fehér vm .) Itt is m enyecskéről szól a dal, de épp ellentétes a m ondandója, m int a C zuczor versnek. (V agyis szó sincs arany-gondolatokról, sem arról, hogy a m enyecske „virág" volna.) Lehet, hogy valam i ilyesm it ism ert C zuczor is, és ezért érthető, hogy ,,ja v íto tt" , finom ított rajta: tervének m egfelelően m egpróbálta szalonképessé tenni! Em líthetünk egy m ásik, a vershez m ég közelebb álló változatot is. A z alább idézendő, Székről szárm azó lakodalm i szokásdalnak és versünk 3. versszakának első sora szinte teljesen m egegyezik. A szótagszám viszont m ás: a versben az ism erős felező 8-as sorokat találjuk a népdal 4+3-as 7-esei helyett: A m enyasszony szép virág, K oszorúja gyöngyvirág. A m enyasszony gyöngykoszoró,

148

C sak az én szívem szom oró. A m ennyasszony szíve tájo, B oldog m inden d o b b a n á so ...s tb .1 A vir á g - vilá g rím párt is m egtaláljuk a népdalban csakúgy, m int a legrégibb verses nyelvem lékünkben, az Ó m ag y ar M á ria -sira lo m b a n , vagy akár Jó z se f A ttilánál:2 T án azt tudod, te virág, B előled áll a világ? N álunk is van egy virág, A bból sem áll a világ.3 K ászonújfalu (C sík vm .)

1 Lajtha 1954, 55. sz., 225-26. 2 Az Ómagyar Mária-siralom ismert sora. ,, Virágnak virága, világnak világa. ." József Attilától a Kertész leszek című vers utolsó strófáját idézhetjük: elez ,K nagyon, igen nagyon/ napkeleten, napnyugaton-/ ha már elpusztul a világ,/ legyen a sírjára virág. " (Ugyanezt a példát idézi Szabolcsi Miklós az Érik a fény című monográfiájában: Bp.,1977. 339.) 3 Kodály-Vargyas 1969, Pt. 54.

149

LEÁNYKÉRÖ 1843 Kis tubám , g iliczém . Jaj be szeretlek én, Hát te szeretsz-e m ég? Á ldjon m eg a jó ég.

A k é zir a tb a n e z o lv a s h a tó :

M ásra, kérlek, ne nézz, Szivem nek ez nehéz, N e á llj az utczára, M ások csudájára.

M ásra, kérlek, ne nézz, Szivem nek ez nehéz, Bizony o lly bús vagyok, N éha m ajd m eghalok.

B ár csak rózsa v o ln ál, V agy zö ld rozm aringszál, Be m egőriznélek, Sziven v iselnélek

Ne á llj az utczára, V ilág csodájára, H iszen ha én jövök, E lőre köhögök.

Adj kezet szaporán, Jer a paphoz aztán, Szeretni foglak én, Kis tubám , giliczém . K eretes vers, keretes történet, a népies dalra v a lló tanulsággal. És szám olatla n u l sok tévedéssel, hibáva l. Em ögött is nyilván egy o lyan népdal á llt, am it C zuczor ism ert. A z is lehet, hogy m int sokszor, e lem ekkel (m ai szóval p an elekkel) dolgozott. V ett egy-két sort v alahonnan, valam elyik népdalb ó l, b a lladából, és azt bővítette, kerekítette. A z az érzésünk, hogy itt is ez történt. A pontos m egfele lés helyett inkább hasonló példákat idézünk. Az a lábbi katonabúcsúztatót Bartók 1907-ben C síkvacsárcsiban gyűjtötte: M ikor a nagy erdőn kim ész, / A rra kérlek, vissza ne nézz: N e legyen szűvednek nehéz, Hogy az idegen fö ldre m ész. Jaj Istenem , én Istenem ! / Jaj, hát C síkból ki k e ll m ennem . A babám at itt k e ll hagynom , a babám at itt k e ll hagynom . K atonának vagyok írva, m eghal é ldes anyám sírva, K atonának vagyok írva, m eg h al é ldes anyám sírva, s tb 1

1 Kodály-Vargyas, Pt. 139. sz.

150

Vessük össze a vers és a népdal hasonló sorait: M ásra, kérlek, ne nézz, Szívem nek ez n e h é z ...

A rra kérlek, vissza ne nézz, N e legyen szűvednek n e h é z ...

Ide illik a kéziratban szereplő m ásodik strófának távolabbi összecsengést m utató 4. sora is: N éha m ajd m eghalok.

M eghal éldes anyám s írv a ...

V alam i hasonló történt a versíró „konyhájában", am ikor kifőzte ezt a verset. Ism e rte -e vajon ezt, vagy egy m ásik változatát? Talán, ha általánosan ism ert volt (m int szám os népdalunk szövegéről kiderült), akkor igen. Ez csak feltételezés, és csupán a versre hagyatkozva m ondjuk.

151

LEÁNYPANASZ 1845

C sak az első és az utolsó strófát idézzük, m ert e versnek kevés köze van az igazi népdalhoz: N em esik az eső, Sár sincs a faluban, Szeretőm m ég se jön, Jaj talán baja van. De ha m ég egyszer jön, A kit szivem szeret, El nem m egy, fogadom , M ig paphoz nem vezet. A z első m ellé, igaz ugyan hogy fordított előjellel, több népdalpéldát is idézhetünk: J a j , deszépen esik az eső ..., E sik eső, szép csendesen e sik, tavasz a k a r le n n i..., E sik eső,hajnalodik ,/H átas lovam ágaskodik... T alán az idézett C zuczor strófához a legközelebbi párhuzam ként a következő változat sorolható: Esik eső, nagy sár van a faluba, M eg is látszik a lopott lónak a nyom a. G yere, babám , seperd el a lopott ló nyom át, Ú gyis terád költöttem el az árát! Esik eső, hull a m ennykű rakásra, B elevágott a karcsai csárdába. Ég a csárda, nincsen aki eloltsa, Á rva a szeretőm , leszek vígasztaló ja.1 A z utolsó strófa - és a vers többi része - ellenpélda: ennek felépítése, rapszodikus, cikázó „okoskodása", a csattanóra való kihegyezettsége se nem bölcs, se nem igaz. Pedig a népdal hasonló „m egoldást" kínál. K odály gyűjtéséből idézünk egy jól ism ert keservest: Elm ent, elm ent a m adárka, Ej, de üres a kalitka.

1 Paksa 1994, 10 1 .sz. 152

A ztot írja vala vissza, H ogy m ég visszajő tavaszra. A ztot írj a . . .stb. H a tavaszra vissza nem jő , B uzakinyílásra e lj ő . H a akkorra vissza nem jő, Jól tudom , hogy soha többet (se) jő. K ászonim pér (C sík vm .)1

1 In. Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből. (Szerk. Tari Lujza) 153

MI LENNÉK 1844

Egy kivétellel csak m űköltési párhuzam okat tudunk felvonultatni. A kivétel az utolsó strófa lesz: Szeretőm hónyaka Sim a, m int a bársony, Ott lenne énnekem K edves nyugovásom . Érezni, hogy az utolsó, a negyedik versszak egészen m ás, m int a három előző. H add idézzük egy 1846-ban lejegyzett, nyilván jó v al korábbi v irá g é n e k egy strófáját: L ehajtom fejem et,/ R ózsám a válladra. H ullatom könnyem et / H ószínű nyakadra. Ennek a népdalváltozata eléggé ismert, ezért csak a szövegét idézzük: M egkötöm lovam ot Szom orúfűzfához, Lehajtom fejem K ét első lábához. Lehajtom fejem et A babám ölébe, H ullajtom könnyeim R ózsás kötényébe. U jszász (Pest vm .) 1 A z első három strófáról azt is m ondhatnók, hogy egy évszázaddal m egelőzi - előlegezi? - W eöres Sándor két ism ert gyerm ekversét is: Ha m adár lehetnék, G ilim adár lennék, Szeretőm ablakán Éj-nap turbékolnék.

Ó ha cinke volnék, útra kelnék, H öm pölygő sugárban énekelnék m inden este m orzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára.

1 Kodály-Vargyas 1969, Pt. 98. 154

H a virág lehetnék, H alvány rózsa lennék, S zeretőm nek szive S zínem en m egesnék.

Ó ha szellő volnék, m indig fújnék, m inden bő kabátba b e le b ú jn é k ...

És ha gyöngy lehetnék, C sak igaz gyöngy lennék, Szeretőm nyakáról S elyem szálon függnék.

Ó ha csillag volnék kerek égen, csorogna a földre sárga fényem ...

MI V O L N É K ? T űzben fa parazsa volnék, vízben puha m oha volnék, szélben jeg en y efa volnék, földön apám fia volnék. M indkét költem ény a m i volnék, m i lennék? kérdéssel kezdődik, és az erre adandó válasszal folytatódik aztán. A B uba énekében is, C zuczor versében is három feleletet kapunk. De C zuczor verse négy versszakból áll! Igen, ám érzi, jó l érzi a hárm asságot, és ezért a negyedik valam i egészen m ás. A hogy jeleztük, ez lehet az az ének, vagy inkább n é p d a l-c síra , am elyből kisarja d t ez a népdalnak szánt szép vers. M ert vers ez, m éghozzá m odern vers, a harm adik strófájában akár J ó z se f A ttila K lárisok cím ű versének száz évvel korábbi m egfogalm azása. H ogy ez m ég jo b b a n érezhető legyen, az első versszak m ellé (H a m adár le h e tn é k ...) idézünk egy Széken gyűjtött keservest, am ely szerkesztésében, felépítésben sokban hasonló a vershez, ám m ondandójában épp ellentétes: I: Ú gy elm ennék, ha m ehetnék, ha szabad m adár lehetnék. :I Szabad m adár nem lehetek, rózsám , hozzád nem m ehetek, Sa la la laj, la la la laj, la laj lam m .1

1 Lajtha 1954, 170-172. 155

HÁZASODJAM-E, VAGY NE? Először 1854-ben jelent meg

N épies m űdalokat előlegező vers, ám form ájában m égis népdalt: kanásznótát, kanásztánc ritm usú népdalt rejt. Tegyünk is a vers m ellé két hasonló példát: K om or a legény élete, N incs víg hava, nincs jó hete, T öbbször így gondolkodom . Egy kis feleség jó volna, Kivel gondom m egoszolna: M ár csak m egházasodom .

Szivárványos az ég alja, N em j ó l van fejem alja, A ngyalom , csillagom . G yere, babám , igazítsd m ög, Fáj a szívem ,vigasztald m ög, A ngyalom , csillag o m .1

Jó fi vagyok én, m int a vaj, N em is csúnya; de ez a baj, H ogy m ajd feleségecském Igen tüzesen szeretne, M indig nyakam on csüggene, D ehogy házasodom én!

M eg k ell a búzának érn i, M ert m inden nap bánat éri, K isangyalom barn a. M eg k e ll szívem nek repedni, M ert m inden nap bánat éri. Kis angyalom barna.2

A form a m ellett a tartalom m al is törődjünk. H isz ennek m ondandója ism ert, ism erős a balladás dalaink között, am elyeknek ilyen cím et is adhatnánk: M ié rt ne h á z a s o d ja k ? A válasz ott a balladás dalban: El kéne indulni, m eg kén házasodni, De m ég az a kérdés kit kéne elvenni, Jaj jaj jaj, jaj jaj jaj, kit kéne elvenni. Ha kisasszonyt veszek, nem tud szőni, fonni. Jaj de szégyen nekem pénzért gatyát venni. Jaj jaj jaj, jaj jaj jaj, pénzért gatyát venni. Ha öreget kérek, az m indig szom orú, A nnak m inden szava egy égi háború, Jaj jaj jaj, jaj jaj jaj, egy égi háború.

1 Kiss G. 1937,425. 2 Rajeczky-Gönyey 1975,47.

156

H a g azdagot kérek, m indig csak azt hányja, H ogy „az enyim ből élsz ebadta hitvánnya ," Jaj jaj ja j, jaj jaj ja j, ebadta hitvánnya . H a szegényt m egkérek, avval m it csináljak, Egy kódusból kettőt tehát m ért csináljak? Jaj jaj ja j, jaj jaj jaj, ugyan m ért csináljak? Istenem , Istenem , ugyan m it csináljak, L egénykedjem -e m ég, vagy m egházasodjak? Jaj jaj ja j, jaj jaj ja j, vagy m egházasodjak? A z az egy rem énység táplál ezután is, Jó lesz a legénység nekem továbbra is. Jaj jaj ja j, jaj jaj jaj, nekem továbbra is .1

1 Kodály-Vargyas Pt. 72. sz., 132-133.

157

MEGCSALT BIZALOM 1832

Suhog a szél, rem eg a fa, Juhászlegény ül alatta, R ojtos, hím es gyolcs ruhája, Bús panaszt nyög furulyája. Így kezdődik a vers, am elynek első strófája az egyik új stílusú balladánk kezdő strófájára em lékeztet: Szendre báró birtokában van egy fa, Juhászlegény furulyázik a latta, O lyan szépen fújja azt a furulyát, B ehallatszik Szende báró a b lak án .1 A vers a vágyakozó juhászról szól, aki várja Erzsit, hogy hozzon „rózsát k a la p já ra ,/ F o r r ó c s ó k o t a ja k á r a " De hiába is várja a leányt, akit hűségesnek gondol, m ert feltételezése szerint biztosan beteg. S jö n az utolsó, a 4. versszak a csattanóval: Jó juhász, be csalatkozol, Ha lány hűségében bizol, Erzsi tegnap kora reggel A huszárok után m ent el. H a valaki jó népdal- vagy balladaíró, akkor bizonyosan itt indítja el a cselekm ényt. Ezt a hűség és hűtlenség, bűn és b űnbánat, szégyenteljes elm enetel és m egbánó visszatérés m otívum át feldolgozó M oln á r An n a balladánk ism eretében gondolom . M ég akkor is ezt m ondom , ha az a ballada az asszonyi, a C zuczor vers a leányi hűtlenségről szól. Ám erről olvashatunk a következő versben is.

1 Jászárokszállás, saját gyűjtés 1969-ből 158

BÚS LEGÉNY 1843

Inkább rokokó idill ez a vers, m int népdal. E zért csak az utolsó strófa befejező négy sorát idézzük, s teszünk is m ellé m indjárt hasonló népdalból, balladából való sorokat. . . . Á rv a pinty sirása, V adgalam b nyögése, E zekkel párosul Szive kesergése.

Z öld erdő zúgása, V adgalam b bugása, Szegény B arna Péter Szája m o so ly g ása.1 Istensegíts (B ukovina) *

B ágyim , iédes bágyim , Ién csak attól fiélek, Z üőd erdő zúgástól, V adgalam b szólástól.2 K lézse (M oldva)

1 ANGy 1952,60. 2 Kallós 1973, 46.

VIII. REGÉK ÉS BALLADÁK CSÁRDÁK ÉS BETYÁROK

Czifra Laczi Vén ember, ifjú leány A szerelem sántája Csárdában Bordal A boros vándor Csaplárosné

CZIFRA LACZI 1845

Ezzel a „n épregével" - C zuczor nevezte így - P etőfihez kell kanyarodnunk. Petőfi v erseinek folklorizációja kapcsán akadtam egy C zuczor vers részletére. A F ü rd ik a h o ld v ilá g az é j te n g e ré b e n cím ű és kezdetű Petőfi versről van szó, am elynek szám os folklorizált változatát ism erjük. Á m a m ost bem utatandó részlet bald. A hom oródalm ási adatközlő a nagyapjától tanulta, s hogy ki írta, és ki a cím ben szereplő betyár, azt nem tudta. Fürdik a holdvilág az éj ten g eréb e', B ujdosik a betyár erdők sűrűjébe. Sűrű a fü vön az ég harm atozása, M ég sűrűbb két szem e könnyének hullása. B altája nyelére tám aszkodva m ondja: - M ért is nem (!) adtam fejem tilalm as dolgokra. É desanyám m indig jav a m at akarta, É desanyám , m ért nem hallgattam szavadra? E lhagytam házadat, útonálló lettem , R ablók, fosztogatók közé keveredtem . M ost is köztük élek m agam szégyenére, Á rtatlan uatasok nagy veszedelm ére. E lm ennék én innen, de m ost m ár nem lehet, Itt hagynám ezeket, de nem eresztenek. É desanyám m eghalt, kis kunyhóm azóta R égen összeroskadt, áll az akasztófa. (egy) C sárda van a híres B akony közepébe, N agy annak a híre kilenc várm egyébe, M ert hogy C zifra Laci iszik, m ulat benne, K it rettegve keres a kilencz várm egye.1 M ég m ielő tt b izonyságot tennénk az eredet felől, s m ég m ielőtt ism ét balladát, b allada-töredéket em legetnénk, érdem es Petőfi versét is elolvasni. Ha 1 Faragó József: Petőfi versből - székely népballada. In. Igaz Szó VIII. (1960) 9. sz. 452-456.

163

összehasonlítjuk a két szöveget, látnivaló, hogy szinte szó szerint m egegyezik és m ind a négy strófa pontosan követi az 1844-ben íródott költem ényt. Az összehasonlításban az az érdekes, hogy az 5. versszakban egyszercsak váratlanul m egjelenik és előlép C zifra Laci. Ez pedig m ár C zuczor m aga csinálm ánya. A z elég hosszú, népregének m ondott költem ényt eredetileg az 1845-ös M ezei N aptár közölte, tehát egyidős Petőfi versével. „E költem ény kétségkívül a híres rablókról (Zöld M arci, B ecskereki, A ngyal Bandi stb.) szóló pusztai dalok és népies rom áncok hatásra készült. Főhőse a bakonyi C zifra Laci, úgy látszik, csak költött alak; ellenben Czifra Jancsi nevű szegény legény csakugyan létezett és a negyvenes évek végén G öm ör m egyében m ég élt."1 M ost a hosszú népregének m ondható vers első részéből idézünk: Egy csárda áll B akony erdejében, N agy a híre három várm egyében. M agas bükkfák lengenek fölötte, C sörgő patak futkos körülötte. H am is hely ez, bujdosók tanyája, Em ber legyen, ki betér alája, M inthogy Czifra Laczi iszik benne. Ki az ördögnek is neki m enne. Ilyen legény egyszerre csak egy van, N oha csárda több van a B ak o n y b an ...stb . L átnivaló, s a m egfelelő sorokat ki is em eltük, hogy Petőfi versének szinte szerves folytatásaként kapcsolták C zuczor regéjének néhány sorát. K önnyen tehették, hisz ez is, az is egy betyárról szól. C supán a szótagszám on kellett változtatni, és ha dallam hoz kötötték, ez könnyű volt szintén: C zuczor versének 10-es (6+4 vagy 4+ 2/ 3+1-es) sorait 12-es (6+6) sorokká bővítették. Így születik, így születtek valaha a népdalok, a népballadák, így válik valam i népköltészetté. Ezt a folyam atot szépen példázza C zuczor versének, a Czifra Laczi cím ű népregének (m űballadának) az esete, de azt is j ó l m utatja, hogy mit tesz egy költő, ha népdalhoz hasonló verset, regét, b a lladát akar írn i.

1 Czuczor 1899, II. 264.

164

VÉN EMBER, IFJÚ LEÁNY 1839

C zuczor alábbi verse, am it ism ét regének m ondanánk, egy kevésbé ism ert balladánkra em lékeztet. A leány virágot ültet, S vidám an így énekelget: „Nőj m agasra szép virágszál, G alam bom nak illatozzál." A kis virág m agasra nő, Sudárra, m int gyönge fenyő, Sok szép legény m egkívánja, De letörn i m ég sajnálja. B im bót hoz m ár szebbnél szebbet, A lány nézi s énekelget: „N yílnál nem de szép virágom , H a jö n n e, ki leszakaszszon?" S egy rút özvegy em ber és vén N ásznéppel jö n , a lányt kérvén, E kkor a lány virágjához Szom orúan így sohajtoz: „O h ha azért neveltelek, D értől, naptól őriztelek, H ogy vénnek keze szakaszszon, Inkább hervadj el száradon." M eglehetősen zavaros a „szereposztás". E zért a cselekm ény is csak akkor érthető, ha idézzük annak a balladának a kezdetét, am elynek távoli sugárzását, közvetett hatását nem éreznünk lehetetlen.

165

A V É N E M B E R FÉRJ E lm ent, elm ent a vénem ber A fiának leányt kérni. M egkérette a fiának, H azavitte ő m ag án ak ... s tb .1 * I: E lm ent, elm ent a vényem ber :I I: Lánykérőbe, lánynézőb e . :I I: K éri, kéri ő fiának :I I: Haza viszi ő m agának. :I I: Én nem azért vettelek e l :I I: H anem azért vettelek e l :I I: K oszos fejem fés ü lg e tn y i:I I: R ühös hátam v akargatnyi... :Istb.2 A vers utolsó versszaka rokonságot m utat a m ennyasszonybúcsúztatókkal, am elynek nagy, évszázados hagyom ánya volt, s csak m ostanra veszett ki a köztudatból és a lakodalm i szertartásokból. Kedves, édes lányom , drága virágszálom . G yönge rozm aringszálam , drága m adárkám . Szépen fölneveltelek, szárnyadra eresztöttelek, S z é ltő l ő rizte le k ,n a p tu l m eg ó v ta la k ...stb . Püspökszenterzsébet (B aranya)3 A kurzívval kiem elt részek m utatják, hogy C zuczor verse olyan, m intha egy igazi m ennyasszonybúcsúztatóból vált volna ki.

1 M N G Y VIII., 192 2 Ág Tibor gyűjtésének felhasználásával, ill. Virágok vetélkedése 1986, 85. sz. 3 M N I., 512.

166

A SZERELEM SÁNTÁJA 1839

Ez a vers igazából szép m ű b allada lehetett volna, csak a drám ai erő hiányzik belőle. Fiam , te sántikálsz, T án m egrúgott a ló? „N em anyám , arattam , M egsérte a sarló." A bokréta, fiam , K itől süvegeden? „N em tudom , valaki T réfát űzött velem ." Ég az orczád, fiam , T alán csak forró láz? „N em anyám , dehogy az, Sőt a hideg is ráz." Fiam , m aradj itthon, K im éljed sebedet. „K eresnem kell, anyám , G yógyító füveket. O da m egyek, a hol M egsérté a sarló, O ttan van egy fűszál A sebem re való." V alahol a regét író K isfaludy K ároly, s a m űballadát m agas szintre juttató G oethe (példaként az E rlk ö n ig cím ű ism ert balladáját em líteném ), valam int a skót n épballadák párbeszédes form ája, és annak kapcsán A rany János ju t önkéntelenül is az em ber eszébe. De népballadáink közül is találunk hasonló felépítésre példát. A szégyenbe esett lány balladánk egy részletét idézzük: 3. L ányom , lányom , lányom , /A ngoli B orbála Mi dolog lehet a ': / K erek-aljú szoknya 4. E lül kurtábbodik, / H átul hosszabbodik, Szép karcsú derekad / E gyre vastagodik?

167

5. Szabó nem j ó l szabta,/ V arró nem j ó l varrta, Ez a szobaleány / R eám nem j ó l adta. 6. L ányom , lányom , lányom , /A n g o li B orbála Mi dolog lehet a '; / K erek-aljú szoknya 7. E lü l kurtábbodik, / H átul hosszabodik, Szép karcsú derekad / Egyre vastagodik? 8. A nyám , anyám ,anyám , / V ándorvári Kati, F oljó v izet ittam , / A ttól vastagodom . 9. Lányom , lányom , lányom , /A n g o li B orbála Mi dolog lehet a ': / K erek-aljú szoknya 10. E lül kurtábbodik, / H átul hosszabodik, Szép karcsú derekad / Egyre vastagodik? 11. M it tűröm -tagadom , / C sak ki kell v a llanom : G yöngyvári úrfitól, / A ttól vastagodom , stb.1 Idézhetünk egy vígballadát is, kim ondottan a hasonló párbeszédes form a párhuzam aként. V agyis a párbeszéd közben, az á lkifogások folytán h a lad a cselekm ény e lőre, m iközben sem m i nem m ozdul. A m egcsalt férj balladánk egy ném et v á ltozat szövegének és d allam ának az átvétele: 1. Édes-kedves feleségem ! / M i baj angyalom ? M it keresnek itt a lovak /A z udvaron? 2. N ézze em ber oktondérját, / Ki lát itt lovakat? Fejős tehén, a vásáron / V ettem azokat. 3. Fejős tehén fölnyergelve, / Ó ki látott m ég? Elhagyatott, m egcsalatott / Férj vagyok m in d é g ... 4. Bejjem m entem a szobába, / M it kellett látnom : Egy pár csizm át az asztal alatt / Egy kettő három . 5. K érdem : édes feleségem ! / Mi baj no, angyalom ? M it keresnek itt a csizm ák / A z asztalon? stb.2 Ezek alapján m ondjuk, hogy egy balladának induló verssel van dolgunk, am ely hirtelen, a cselekm ény lezárása nélkül ér véget C zuczornál.

1 Vargyas 1976., 122. 2 Vargyas 1976 ,779.

168

CSÁRDÁBAN 1844.

A vers az É letképekben je le n t m eg először, T oldynak ezzel a m egjegyzésével: Elsőrendűköltőinkegyikétől,kia,,népdal"költeményeibenmajdnemutolérhetetlen.1 E z a vers szintén m egtalálható népdalként Erdélyi gyűjtem ényében, két szónyi eltéréssel.2 A m űfaját illetően ez is bordal, m ulató nóta. Ez csak a 4. versszakban derül ki ilyen egyértelm űen. T ávoli rokona az egyik, K odály gyűjtötte som ogyi m ulatónótának: C saplárosné, egy kupa bort, H a van, a legjobb b a k a to rt, Iszom világ bosszújára, S zívem vigasztalására.

K ocsm árosné, gyöngyviolám , K öszöntsön egy k u p a b o rt rám! De vizet ne töltsön bele, M ert a kedvem tűnik tőle.3

b a k a to r = egy szőlőfajta neve v a g y :K ocsm árné, bort ide a kupába H add igyék a szegény legény hej-húj bújába!4 A legközelebbi párhuzam azzal a m ulatónótával m utatható ki, am elyet a Kállai kettősből ism erünk, s am elyet D incsér O szkár gyűjtött 1937-ben a N ógrád m egyei B orsosberényben:

= 138 Ke

Pi

1 2 3 4

-

re k

az

ros

se

szű -

én

-

m el

lem

Életképek 1844.I. kötet 373-74. Erdélyi János II., 369. sz. Kodály népdalfeld. 1984, 290. sz., 192. MN I., 552. 169

röm

ki

aly

-

lya,

var -

va.

M a - gam

Szű - röm

-

ról

ha

le-vet

fe-jem

-

a - lá

ke-

te-

ze m,

szem.

M óric gazda, egy icce b ort, Frissen, akit m ost fölm arkolt. T orkom on akadt a bánat, H ogy öntsem le, m ert föltám ad .1 A z ezt követő, utolsó versszak ezek után m eglepőnek is m ondható, mivel annak első két sora a jókívánságokat kinyilvánító szám os névnapi és újévi köszöntővel m utat hasonlóságokat: A djon az ég békességet, Hív leányban több b ő sé g e t...

A djon Isten füvet, fát, Tele pincét, kam arát, Sok öröm et e h á z b a .. .stb .2

1 K odály népdalfeld. 1984, 311. 2 M N II., 8.

170

BORDAL 1843

A cím e szerint ez a vers valóban szinte ham isítatlan bordal - am i m iatt a ham arosan jele n tk e z ő P etőfinek annyi baja lesz a kritikusokkal-, s a m ulatónóták rokona. B ort iszom én, bort, bort, F ejér és vörös bort, É nnekem az régi bajom , K ésőn, korán m egszom jazom . B or k ell nekem , bor, bor. Fejér, vagy vörös bor. Poharam ba tölts, tö lts, M ostan fejéret tölts, É rm ellék, vagy Som ló szürte, M indegy, ég a torkom érte. B or kell nekem , bor, bor. M ost fejér szinű bor. P oharam ba tölts, tölts, M ostan vöröset tölts, N e félj, hogy torkom on akad, T ág az, m int a m alom -garad. B or kell nekem , bor, bor. E z egyszer vörös bor. Jaj a torkom ,ég, ég, O ltani kell, m ég, m ég, C sak v ízzel ne, az fölbujtja, B orral, borral, az elfujtja. B or kell nekem , bor, bor. A kárm i szinű bor. F anyar a szám , ja j, j a j ! C sak m éz volna, ah baj, H egyaljait ham ar ide, H add jő jö n m eg szájam ize. B or kell nekem , bor, bor. H egyaljai m éz-bor.

171

Ü ssünk össze, csert! csört! Jaj poharam eltört. H ová legyek szégyenem be'? K ancsót fogok a kezem be. B or kell nekem , bor, bor. Egy te li kancsó bor. Bort iszom én, bort, bort, Fejér és vörös bort, Énnekem az régi bajom , K ésőn korán m egszom jazom . B or kell nekem , bor, bor. Fejér, vagy vörös b o r.1 H add tegyek m ellé egy D él-D unántúlon á lta lánosan ism ert hasonló bordalt: M oderato

Vö

-

Két

rös

kraj

bor

-

nem

cár

drá

az

-

á -

ga,

ra,

Piu m osso

hozz

kocs - m á - ros,

m ég

há -

Az - u -

tán

rom

egy

me -

ver

-

szelyt,

set,

el - m e - gyek !

1 Ritmikus szerkezetére és a refrénjére nézve hasonlít némileg a költeményhez az Erdélyinél (III. 165.) található bordal. (Zoltvány Irén megjegyzése. In. Czuczor 1899, II. 256 )

172

Igyál m ég, van benne, M ost van m ódod benne! H ej, m ajd m eginnád pénteken is, szom baton is, V asárnap is, bú nélkül is, du s nélkül is, bundáskutya bőréből is, H ogyha lenne benne! A közeli rokonság nyilvánvaló. A M N T III/B . kötetében egyébként fél tucat dallam - és szövegvariánsa található a fenti bordalnak: ezek m indegyike lakodalm i borozónóta, dus-nóta. 1

1 MNT/III/B., 77-83. sz. 173

A BOROS VÁNDOR 1837

A K is le á n y g o n d ja cím ű népies költem énnyel egy időben született, és egyszerre is jelen t m eg az Atheneumban1 a Bo ro s vá n d or. R áadásul erről is azt írja a költő, hogy eredeti népdal átdolgozása.2 M indezeket, az időbeli egyezést és a közvetlen népdalhatást azzal toldhatjuk m eg, hogy nem csak a m egjelenés éve, hanem az ütem és a ritm us azonossága, az indítás rokon volta is jó l m utatja a hasonlóságokat. Bort ittam én, boros vagyok, H aza m ennék, de nem tudok, A ki tudja, m ért nem m ondja, M erre van az országútja. Leányt láttam , s m egszerettem , De a nyom át elvesztettem , A ki látja, m ért nem súgja, M erre van a szivem búbja. Piros csizm ás lelkem , hugom , K ár sietned olyan nagyon, H isz én oly jó legény vagyok, Ily hetykén csak m a ballagok. Törjön el az út kereke, Sülyedjen el a feneke, M ért oly hosszú, m égis szoros, A lig fér el ra jt' egy boros. T ipikus kom piláció, am elyről igazából nem is tudni, hogy m iről szól. U gyanakkor pontosan érződik, hogy az első strófa ism ert volt C zuczor szám ára, és azt variálta a költő, m egítélésünk szerint elég szerencsétlenül. N yilván ezért írhatta H orváth János, hogy szerinte is az első versszak a legjobb. A többiről ő is eléggé negatívan vélekedik: „C zuczor azonban ezúttal sem volt szerencsés a továbbköltéssel: e népi strófa (B ort ittam én, boros vagyok 1 Atheneum 1837. I. 40. sz. 316. (május 18.)

2 Koltai 1885, 113. 174

stb.) hasonlatosságára írta m eg dala m ásodik versszakát, m ellyel m ár szerelem re kezdi átértelm ezni am annak tisztán m ám oros céltudatosságát, m ajd egy harm adikkal igen is jó z a n o n szól a leány után, hogy végül a negyedikben m egint boros em ber m ódjára szidja a szoros utat. Ez nem továbbköltés, csak egy m egkedvelt népdal b eszö v ése saját következetlen k o n cep ció jáb a."1 C zuczor jeg y z e té b e n be is vallja versének az eredetét: N é m e ly ú jd iv a tú eredetiség-vadászoknak m eg kell jegyezni, hogy ezen négy vers ré g ism e re tes s a ' n é p ' szájában é l. " (A z 1854-es kiadásban röviden csak ennyi áll: „ Régi népd a l u t á n " ) M elyik lehet ez? N yilvánvaló, hogy ezek után a dallam ra is kíváncsiak voltunk. K erényi G yörgy a N épies m űdalok cím ű gyűjtem ényében, annak 16. sz. dala kapcsán a jeg y z e tb e n idézi is, hogy ez m egtalálható M indszenty D ániel, Z em plén m egyei táblabírónak, az 1832-ben lejegyzett N em zeti D algyűjtem ényében (1 7 .sz.)A z é rt,h o g y k e n d k ic sit ra g y á s... kezdetű szöveggel.

A - zért,

Kend

hogy

az

Il

lik

H ogy

e gy

ki - csit

kend

én

sze

re -

kend

- nek

ret

tőm,

hím - l ő

ki - csit

ra -

nem

gyás,

más.

te - ne - tes,

he - lyes.

A népdal szövegváltozata E rdélyi János népdalgyűjtem ényében is m egtalálható: K im entem én a szőlőbe, K apát vettem a kezem be, Felakasztottam a fára, B ort ittam az árnyékába.

1 Horváth 1978,305. 175

Bort ittam én boros vagyok, haza m ennék, de nem tudok. Aki tudja, m ért nem m ondja, M erre van az ország útja. Zsíros hajam , vállam veri, G yolcs az üngöm , elkeveri, M osd ki babám , ha nem tiszta, K apum előtt foly a T isz a .1 A z első két strófa m egegyezik azzal a T állyán (Z em plén) gyűjtött változattal, am elyet Lajos Á rpád adott közre.2 A B ort ittam én... kezdetű szöveggel önállósult, s A szökött színész és katona (1845) és az Egy szekrény re jtelm ei (1846) cím ű népszínm űvek betétdalaként m ár így volt ism ert.3 Színi K árolynak A ma g y a r nép dalai és dallam ai (1865) cím ű könyvében szintén m egtalálható m int közkedvelt, dúr kvintváltó dallam 4: Élénk

Bort

Ha

it -

- za

A -

ki

tam

én,

m en

-

tud

- ja,

bo

nék,

-

de

mért

1 2 3 4

va -

nem

gyok:

tu -

nem

M r -re van a

ros

m ond

dok.

- ja:

e

ró - zsám

há

E rdélyi II., 499 sz L a jo s l9 5 5 ,8 9 .ill. MN 1.568. Kerényi 1961,209. P a k s a l988,47. sz., 159.

176

-z a ?

ró - zsám

há-za?

Ism erte A rany János is. A népdalgyűjtem én y éb en a dallam át is m egtaláljuk:1

B ort

H a-

it -

za

tam

én

bo-

nék

m en-

ros

de

ba

(a

va-

nem

bám

gyok,

tu -

há -

dok.

za.)

D e ha ezt nem ism ern ők, akkor A rany János versei közül két helyen is erre akadnánk. A betyár cím ű, 1849-ben születtet versciklusának első darabja fölött ott szerepel a B ort ittam én, boros vagyok... sor nótajelzésként. (E bben az a szép és különös, hogy a K o ndorosi c s á rd a m elt. kezdetű A rany vers Festetics Leo (1800-1884) által szerzett dallam m al ism ert és kedvelt m űdallá vált.) A R e g e a cso d a sz arv a sró l cím ű jó l ism ert költem ény egy strófája, am ely a B uda halála a egyik „betétdala", szintén erről árulkodik: Szól a M agyar: hej! ki tudja, M erre van a hazánk útja? K erek az ég m indenfelé A nyám , anyám , m eghalsz belé! E zek az idézetek m eggyőzhetnek bárkit, hogy ism ert volt abban a korban, és ism erte A rany is, C zucz or is, aki az első strófát veszi át, és azt variálja elég szerencsétlenül. A rany - ellentétben C zuczorral - szöveg-variánst készít b elő le. Így és ezáltal alig látható finom szálakkal beleszövi versének szövetébe, az odaképzelt dallam m al együtt. A rany esetében szinte letagadhatatlan, hogy az ism erős dallam is zengett benne, s annak nótájára írta versét.2

1 AM Gy 1952,37. sz. 2 Erről bővebben In. Móser 1996, 61. és a jegyzetek. 177

T a lán ju talo m n ak is m ondhatom , hogy ennek a régi nótának, vagy szövegnek, K odály 1924-ben B alatonlellén m egtalálta a népdalszerű változatát, szövegvariánsát: Parlando, = 1 0 0

É -

des

Ki -

nyílt

- a-

a

nyám

ró -

zsa

A k - ko - rá - ra

B ort

it-

tam

az

ab

-

ja - vá

nyílt

á r - nyék

la

-

az

-

-

ká

-

ba

ba,

á

-

ga:

já - ba.

Bort ittam én, boros vagyok, H azam ennék, de nem tudok, Aki tudja, m ért nem m ondja: M erre van a babám ú tja .1 Együd Á rpád a Som ogy m egyei B uzsákon (1974-ben) az alábbi szövegvariánst gyűjtötte: Z örög a cidrus a kertbe' Ej, lulu lulululu lulárom , H ogyan m egyek ki belőle, Ej, lulu lulululu lulárom . Aki tudja m ért nem m ondja, Ej, lulu lulululu lulárom , M erre van a babám utja, Ej, lulu lulululu lulárom .

1 Százszorszép, 131. 178

CSAPLÁROSNÉ 1834 Hideg szél fúj Mátra felől, A lelkem is fázik belűl, H ol vegyek én m elegítőt, Ő szi éjjel fölhevítőt? C saplárosné, virágszálom ! N e hagyj soká kivül állnom , E gy jó italborod van-e? Szőke lányod ébren van-e? Szőke lányod kökényszem e, O lyan m int az Isten ege, S ha m osolyog piros szája, N y íló hajnal az orczája. Á l o m i d e ,á l o m o d a , R á m n é zz h ú g o m , n e a m o d a ,

T öltsed teli a kupám ot, C sókban vehetsz érte vám ot. Hejje,hujja,dínomdánom,

H ogy betértem , dehogy bánom , T anyám m eleg, van italom , O lvad a fagy s aggodalom . És ha szőke leány kedve H ozzám hajlik enyelegve, S rám -rám derül m osolygása, É letem nek nincsen m ása. A vers 5. strófája népdalem léket, m ulatónótát idéz fel bennünk: F eleségem olyan tiszta, E gyszer m osdik egy hónapba, Sej, dinom -dánom M íg élek is bánom , H ogy m egházasodtam ! A fejibe olyan tetyü, M int egy közönséges kesztyü .

179

S ej,dinom -dánom , M íg élek is bánom , Hogy m egházasodtam 1 T h aly K álm án is közöl egy ilyen refrénszerű m ulatónótát: egy változatát A rchipoeta2 híres bordalának: N ékem egy szép gondolat ju to tt m ost eszem be, Fel is tettem én m agam ban: teljes életem be H oltig bort nyalni, A korcsm án m eg h aln i... Héj dínom -dánom , T öltsd tele, nem b á n o m !3 A 4. strófa első két sora a következő részben tárgyalandó táncszókra em lékeztet, m íg a vers kezdete pontosan m egegyezik a Zö ld M a rc iról szóló betyárballadánk kezdetével, am elyet ponyván árultak: H ideg szél fu Észak felő l. A lelkem is fázik belőll, G yere elő a szép karton Paplan alá szivem M árton, stb.4 H ideg szél fúj m indenfelől. A lelkem is fázik belől. G yere V eronkám , ölelj m eg A jó Isten úgy áldjon meg.5 A cím hez és a m ásodik strófához alig k ell v alam it hozzáfűzni: szám talan m ulatónótát, dudanótát idézhetnénk. Ez is, az eddigiek is j ó l m utatják, hogy e zekből állt össze C zuczor népdalnak szánt verse, a m e ly attól erőtlen, hogy felhígította a sorokat s a betyárballadából lírát próbált terem teni. D ehát C zuczor ilyen volt: m ajdnem m inden népdalem lékből v a lam it, sokszor egészen m ást próbált összehozni. K önyvünk m egpróbálta bem utatni, hogy h o l s hogyan sikerült ez.

1 Kodály-Vargyas: Pt. 280. Egyéb változata: Seres 1984, 105. sz., 113. 2A rchipoeta (írói álnév, je lentése görögül f ő k ö ltő ): 113 0 -1140 között működő, latinul alkotó Rajna vidéki költő, klerikus 3 Thaly 1864, I I .385. 4 Vargyas 1976, 2., 667. 5 Vargyas 1976, 2., 668.

180

IX . ,H ÁROM A TÁNCZ!" Néptánc emlékek és élmények

Czuczor Cergely „ népdalai; " és „ népies dalai" közül itt a tánccal kapcsolatos verseket gyűjtöttük csokorba. Ugyanis az anyagirendezése közben kivált egy - a tö lérő iek b c s o p o r t :k ü l ö n f e je z e t b e kívánkoztak azon versek, amelyek mögött valamely táncnóta, vagy magának a táncnak az ismerete, élménye rejtezik.

Fonóházi dal Agg legény Kis csupor Farsangon, táncz között Csárdás Magyar tánc

FONÓHÁZI DAL (1842)

A vers am olyan kerek történet, am ely nem szokásos a népdalok között. V iszont itt a form ában feltűn ik valam i új, és ez a nép d al - közvetlen - hatását m utatja. N ézzü k m eg az egyik versszakát: 3. A kinek van / szeretője, Fonjon neki / jegykendőre, H ajja ha, / hajja ha! K i m átkáját / nem szereti, K osárruhát / fonjon neki, H ahha ha, / hahha ha!

R

i

t

m

u

s

a

4+4 4+4 3+3 4+4 4+4 3+3

:

A ritm u s is, a szótagszám is m utatja, hogy a r e frén m ás: ezért is lehet, hogy először azt vesszü k észre. S azt is érezzük, hogy az első, a „hajja ha" az igazi, m íg a „hahha h a " - valam i nevetést im itáló, m egjelenítő indulatszó volna?! csak ennek a „kifordítása". S azt is érezzük, hogy a 3. és 6. sor valahonnan jö v ő betoldás, bővülés. Á m ez nem C zuczor m unkája, nagy valószínűséggel Ő is m ár készen kap ta a népdalból. A zo k at a 4x8-as szerkezeteket - m int itt is - , am elyek úgy fejlődnek, hogy a szerkezetük fellazul, és ism étléssel, kihagyással variálódnak tovább, K odály n y o m á n janótáknevezzük az „annyira jelle m z ő közbeékelt kis szócskák" - jaja ja , csuhajja, hajaha stb. - m iatt.1 M eglepő, hogy e jaj-n ó ták között a vershez közelálló népdalpéldát többet is találtunk. K allós Z oltán gyűjtései közül való az első: K inek nincsen szeretője, K inek nincsen szeretője, nana na,

1 Paksa Katalin, 1977. 277. 183

M ennyen ki a zöld erdőbe. M ennyen ki a zöld erdőbe, nana na. (V álaszút - K olozs m .) 1 Ezt az éneket néhány évvel korábban - 1951-ben m ásként énekelte az énekes.2 (A z összehasonlítás azt is példázza, hogy ahol m ég él, hogyan változik a népdal!) Az akkor m ondott ének szinte pontosan m egegyezik a K riza János gyűjtem ényében található szöveggel,3 de ennek nyilván m ás volt a dallam szerkezete. K inek nincsen szeretője, M ennyen ki a zöld erdőre, Írj a fel egy falevélre, Hogy nincs neki szeretője. 4 E fenti példák azt m utatják, hogy valam i hasonló sorszerkezetű dalszöveg lehetett az ihlető. A z idézett versszak m ásodik része m ellé egy m ásik - sokban hasonló - éneket idézhetünk: Ki az urát nem szereti, Sárgarépát főzzön neki, Jól m egsózza, paprikázza, Hogy a hideg is kirázza, hujjuju! (D unaszekcső-D unafalva, B aranya m .)5 V égül szóljunk a vers első strófájáról: Fel, leányok, paripára, Ki guzsalyra, ki rokkára, H ajja ha, hajja ha! A legénynek nincs itt helye, O tt a szurdék, bujjék bele, H ahha ha, hahha ha!

1 2 3 4 5

Paksa 1977,287. Jagamas-Faragó 1973, 187. Vadrózsák. 482.sz. Jagamas-Faragó 1973,408. Marhn 1979,98 184

E lőször m u latságosnak éreztük az első sort, a felszólítást: F e l, leányok, p a r ip á r a . A ztán elfelejtve az értelm ét, egy népdal szólalt m eg bennünk, szintén guzsalyosba hívogató. B artóknak így énekelte 1938-ban egy m oldvai asszony: 1. H ejtok lányok guzsalyosba :I Idejöttek a legiények. :I 2. S leselkednek, m ind a kutya, :I S onnat fordul ez ajtó ra. :I s tb .1 (Trunk, Bákó m .) M intha ezzel m utatna tartalm i rokonságot. És m ég valam ivel lehet vagy lehetett: a táncszókkal. E zeket - a későbbiekben látni fo g ju k - , ism erte Czuczor. M intha itt is azokat használta volna fel költése anyagául, és két-két soronként bedolgozta versébe. Íg y elképzelhető, hogy azok alapján írta m eg - írta át fonóházi dalát. A m inta pedig valam elyik népdalunk lehetett.

1 Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel. LPX 18058-60. 185

AGG LEGÉNY (1843)

E dalban az agglegény siratja önm agát, am i kissé szokatlan. T alán azért, mert a fordítottját szoktuk m eg, a vénleány csúfolókat, a vénasszony c sú fo lókat? „E lvirágzott rózsafá" -nak, m eg „száraz ág"-nak nevezteti m agát, aki „egyszer virág" volt. Ez azért is szokatlan, m ivel a rózsa, a virá g a lovagkor óta, annak továbbéléseként a népköltészet virágszim bolikájában a leányt, a fiatal leányt jelz i és jelenti. A vers tanulsága: „Így já r az, ki válogató, / A lányokat fitymálg ató" - nem rejt, nem hordoz olyan élm ényt, a visszafordíthatatlanság szom orúságát, am inek szándékát érezteti a vers. Talán nem is teheti ezt ilyen form ában, bár az is igaz, hogy a dal, a népdal alkalm as volna erre, de C zuczor ezt olyannyira kitágítja, hogy m egszünteti a dal-form át, és átm egy elégiába, m iközben népdalé lm ényeket dolgoz fel versében, m int teszi - és tette - annyiszor. E lőször ilyen párhuzam okat idézünk fel. N ézzük a vers első szakaszát: E lv irá g zo tt a ró z safa C sak a tövis m aradt rajta, N ekem is nyilt a szerelem , De m ost puszta a kebelem .

K ivirágzott a diófa, N agyot vetett az árnyéka, A z alatt van jánosdinnye, Jánosdinnye, rézm elence. 1

Így énekelték ezt a gyerm ek körjátékot a som ogyi Pogányszentpéteren. M inden bizonnyal a gyerm ekek közé leszivárgott dalról van szó, m ivel ez a dal a m oldvai m agyarság körében élő tip ik u s p árosító.2 Ezek közül idézzünk egyet: M egvirágzott a diófa, :l De ja z ága nagyot hajlott. :I A z ám yékja m ég nagyobbat. :I Á m yékjába egy vetett ágy. :I stb. 3 M ind erre, m ind az előtte lévő dallam ra elénekelhető C zuczor G ergely verse. T alán ő is egy ilyen párosítóból - vagy egy hasonló, m ás variánsból, ám m egegyező szótagszám ú sorokból - alakította át saját versét.

1 Együd 1975,374. 2 Lásd: MNT IV. 423-425., valamint a jegyzeteket: ui. 531-532. 3 MNT IV. 424 sz. (Lészped-Moldva. Gyűjt. Kallós, 1956.) 186

KIS CSUPOR (1843)

E versben a strófák első két sora (am elyhez m ég két sornyi refrén tartozik) táncszókat rejt. T alán csak a 3. versszak C zuczor sajátja: a m ásik kettő - sőt a refrén is! - pontos átvételnek látszik. Idézzük fel a rövid verset, m ajd utána néhány hasonló táncszót: M it ér a bokrétás kalap, H a a legény csak egy darab? Hej huj kis csupor, B enne a szerelem forr. M it ér a fodros viganó, H a a lány nem férjhez való? H ej, huj...stb. A kis leány, a kis legény, A z m enyasszony, ez vőlegény, Hej huj...stb. * M it ér az a pörge kalap, H a az em ber csak egy falat.1 *

M i haszna a pántos ing, H a a legény csak egy sing2 * K icsi csupor ham ar forr, A vénasszony puskapor.3 * H árom krajcár a napszám ja, M égis fodros a szoknyája.4

1 2 3 4

Népismereti Dolgozatok. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976. 154. M N G Y VII. 364. sz. M N T I / B . 357. sz. M N G Y I . 241.sz.

187

M eg k ell em lítenünk azt is, hogy T óth István kéziratos gyűtem ényében is m egtalálható C zuczor versének egyik előzm ényeként em líthető változat A szerető kislány cím m el.1 E rdélyinél Kis csupor cím m el m ár három változat is található, de csak az utolsóban van ném i hasonlóság: Kis csupor, be parán y i tüznél forr.... a vers refrénjének hasonm ása, ám az is lehet, hogy innen vette C zuczor is.2 A táncszók felidézése után m ég valam iről szólnunk k ell. U gyanis a vers ritm usa figyelem re m éltó, és nem túl gyakori:

E vers ritm usa egyébként m egegyezik a következő, F a rsa n g o n , táncz között cím ű C zuczor vers ritm usáva l. Igy m indkettő rokonságba hozható a K arádi nótákból ism ert B o rsó t vittem a m alom ba... kezdetű népdalunkkal: B orsót vittem a m alom ba. A zt gondoltam , tiszta búza. Dujj e l, dujj el, dujj, D unyhám a lá jó l elbújj.3

1 Tóth István 62., No. 113. 2 E rdélyi I. 209-210., II.363. sz. 3 Borsy-Rossa 1970, 50.

188

FARSANGON, TÁNCZ KÖZÖTT ( 1843)

T áncot idéző vers, a m e ly az előbbi, a K is csu p o r cím ű verssel egy időben készült.1 E rdélyi János gyűjtem ényében is m egtalálható.2 G yors elterjedésének okát illetően csak találgathatunk, m int m inden ilyen esetben, de nem nehéz azt abban látni, hogy valam ely n épdalhoz társították m egjelenése után rögtön. Az előbbiekben szó volt a két vers nem túl gyakori ritm usáról. V alószínűleg egy ilyenre „húzták rá" és így társulva terjedt aztán tovább. Á lljon itt a vers Erdélyi gyűjtem ényében található népdalváltozata: R opog a hó a láb alatt, A z én rózsám tánczba szaladt, H ipp hopp, heje haj, N in csen eddig sem m i baj. V ígan zeneg a m uzsika, R ózsám pereg, m int karika, H ipp hopp,...stb. T árva, nyitva a kebelem , K incsem aprózza m eg velem , H ipp hopp, ...stb. Iszom a bort, rúgom a port, Szeretem a húgom asszonyt, H ipp hopp, stb. E z az élet a gyöngyóra , A ki bánja, tegyen róla, H ipp hopp, ...stb.3 A vers utolsó szakasza tartalm i rokonságban áll egy m a is jó l ism ert kanásztánc ritm usú, verbunkos szövegű népdallal:

1 Horváth 1978,303. 2 Erdélyi II. , 402. sz. 3 vö. Gvadányi József: A mostan folyó ország gyülésének satyrico critice leírásában (1791) szereplő sorral: „Ez az élet! ez! ez! gyöngyélet... "

189

Száztalléros katonának igen j ó l van dolga, Iszik-eszik a kocsm ában, sem m ire sincs gondja, Hej élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, C sak az m enjen katonának, ki m inket nem szeret .1 H ogy C zuczor verse valam ilyen „táncnóta" - az alapján született vagy annak szánta - , arról a cím en túl a szöveg több helyt is árulkodik: „A z én rózsám tánczba szaladt..." „K incsem aprózza m eg velem ..." „R ózsám pereg, m int karika..." A vers első sora m ellé párhuzm ot K riza népdalgyűjte m é n y é b ő l vehetünk: R opog a hó lábom alatt, A z én napom m ár lehalatt. S zó g á'n i m önt az én babám, Soha m eg nem látom talán.2 L eginkább „nyom ra vezetőnek" azt a részletet m ondanám , am ely az utolsó fejezetben található C zuczor népdalgyűjtésből szárm azik. A negyedik versszak m ellé tegyük az alábbi szövegvariánst, am elyet C zuczor 1833-ban küldött be az A kadém iára: Iszom a ' bort, rugóm a ' port, Szeretem a bam a asszonyt, B am a asszony ábrázatja, A z vitt engem gyalázatra. E nnek a dallam át is ism erjük K iss G éza orm ánsági gyűjtéséből.3

1 Vargyas Lajos 1981, 0237. sz., vö. Amade László (1703-1761) Katonadalának első strófájával. 2 Vadrózsák, 213. sz. 3 K iss G. 1937,20. sz.,406. 190

I-

szom

a

S z e - r e - töm

én

H o - zott

en - göm

bort,

a

ru

szép

-

asz - szonyt,

gya - lá - zat - ba,

191

gom

a

port,

h e -je -h a !

he - je - ha!

CSÁRDÁS Először az 1854-iki gyűjteményben E „táncnóta" utolsó két versszaka nem m ás, m int a táncszók (réják) gy ű jtem ényéből vett két idézet. A gyűjtem ény helyett az em lékezetet is m ondhatnók, hisz nyilván onnan került a vers szövetébe: „H árom a táncz! m eddig addig, K ivilágos, kivirradttig, Új a csizm ám , addig gyűröm , M íg a talpát el nem nyű vöm ." „Ez az élet csak az élet, I jju ju ju , ijju juju! Itt a halott is föléled, Ijju ju ju , ijju ju ju !" A „H árom a táncz!" kifejezést, fogalm at C zuczor-Fogarasi szótára is m agyarázza, am ely szerint a m agyar táncnak hárm as tagozódására vonatkozik: „ti. először lassú, aztán czifrázó, végre friss, m int hajdan a toborzók járták , s ehhez voltak alkalm azva a tán czen ék ."1 Réthei Prikkel M arián elism eri, hogy lehetséges a kifejezést ebből is szárm aztatni, bár nem tartja valószínűnek, hogy ez az eredet! „M ivel a legrégibb ism ert m agyar táncszó - írja - , egészen biztosan a m ai 'h o g y volt?'-tal volt egyértelm ű: a közbeszédben pedig azt jelentette, am it a 'három a m agyar ig azság ' szólás, vagyis: om ne trium perfectum ."2 U gyancsak ő írja: „A táncszók a m agyar néptáncnak sajátszerű költői sallangjai, m ondhatni: a táncm ozzanatokkal és figurákkal összehangzó költő szó- és m ondásalakzatok. (...) A legbővebben ontja őket a székelység, de m ás vidékek m agyarsága sem hagyja ki táncaiból. M int m ár fentebb m egjegyeztük, jobban illenék reájuk a tán crik k an tás név, m ert igazában úgy kurjan tjá k , rikkantják őket a táncba."3 V isszatérve a vers cím éhez, s ezáltal a c s á rd á s tánchoz, a korabeli értelm ezés, G aray János „R egélő" cím ű folyóiratának tanulsága szerint , , C s á r d á s a csárd i . csá y ag ,v tn m rdákbanleg.eredetiben,legterm észetesebbenjárt. 1 Czuczor-Fogarasi, VI. 58. 2 Réthei 1924, 265. 3 Réthei 1924,247.

192

népi tánc... a m a g y a r nép tán c 'c s á r d á s ' névvel le tt m inden időkre az egész m ag y ar nem zetnek tán ca. E zen a néven ism erik m a m ár külföldön is." 1 M egjegyzendő azonban - fűzi hozzá Réthei Prikkel M arián-, hogy a csárd á ssa l kezdetben inkább csak a páros friss táncot akarták nevezni. Egyebek közt bizonyság erre C zuczor G ergely C sá rd ás c. verse, m elyben nyilván a friss m agyart írj a le: A láb tapos a kéz hadász, D obog a fö ld, rem eg a ház, Ki aprózza, ki reszeli, M int csak lehet, úgy keveri.

A lányokat illegetik, Ide vetik, oda vetik. S a lányok m int hegyezgetik, K ezüket csípőre vetik.2

Ez tehát a tánc leírása, am it a „rikkantások", a táncszók, réják követnek. Az első k ét versszak pedig a helyet és a zenészeket m utatja be: Ej be füstös ez a csárda, D e szűk az ivószobája, H árom czigány az asztalon, C zineg, peneg a czim balom . Egy klarinét, egy hegedő, C sak úgy sivít a levegő, K özben a sok legény dala, M ajd kidől a ház oldala. A V ígan táncoló m agyarok cím ű, a m últ század első felében, a vers m egírásával egy időben készült képen a csárda előtt cim balom - klarinét- és hegedüszóra m ulatnak a táncosok. V an ahol a klarinét helyett bőgő, illetve brácsa szól. M int például C anzi Á gost: Szüret V ác vidékén cím ű (1859) ism ert festm ényén, vagy L otz K ároly (1858) és T han M ór (1859) P a ra s z tlakodalom cím ű képein. Jankó János: C sokonai a lak o d alo m b an cím ű, szintén 1859 körül festett képén ilyen hárm as összetételű banda m uzsikál. M ásutt két hegedű (prím ás és kontrás) és brácsa az összetétel. Ez sok helyen - pl. M ezőségen és E rdély nagy részében - m áig m egm aradt. A hol m indezek nincsenek, ott furulyaszó vagy dudaszó hallatszik, m int a népdal m ondja, vagy ahogy Jankó Ján o sn a k A n é p d a l születése cím ű, 1860-ban készült festm énye m utatja.

1 Regélő, 1844. 127. 2 Réthei 1924, 78. 193

MAGYAR TÁNCZ ( 1828)

Ez a „táncos" vers a verbunkos pontos leírásá t ta rta lm a zz a .1 C zu c z o rn a k m ódjában állott, hogy e táncot k ellő alapossággal m egism erje" - írja róla Réthei Prikkel M arián , ak itő l azt is tudjuk, hogy C zuczor jó ism erője volt a m agyar néptáncnak. „Ö regapja tudniillik a K árolyi-huszárezrednek2 híres verbunkos káplárja volt, ki odahaza, A ndódon (N yitra vm .) alkalm asint eleget beszélhetett unokájának nem csak a verbuválásról, hanem a saját, sokszor m egbám ult deli verbunkos táncáról is. Ezenfelül az unoka később m aga is többször látta és figyelem m el kísérte a korabeli verbunkos katonák táncát."3 A „M ag y ar tán cz cím ű verses rajza, vagy inkább népies tanító költem énye a verbunkos tánc legfőbb esztétikai és nem zeti vonásait foglalja össze. A z egész tizenkét versszakból tízben a verbunkosról s két utolsóban a friss m agyarról való tudnivalókat (utasításokat) adja elő, m agát az előtáncos káplár szerepébe kép zelv e"4 Ezzel a verssel m integy em léket is állít nagyapjának. Ő t véljük látni és hallani a vers utolsó két versszakában, am ikor az előtáncos, vagy a táncvezető felhívására végül m indenki lánykát vett m agához, a karéj, a kör „szétoszolt", s páros táncot kezdettek: M ost m ár rakjuk szaporábban, M ert három a táncz! N em bánom , hadd oszoljon szét A karélyos láncz. De leánykát vegyen kiki S járja páronkint, S ha m egperdül egyszer kétszer, A dja soronkint. S ti leánykák lejtőzzetek M ódos léptekkel, N em zetünk tánczát soha ne 1 1843-ban az Atheneum folyóiratban „A magyar tánczról" címmel Szilágyi álnéven ismerteti Czuczor. 2 Károlyi István gr., politikus (1797-1881): a szabadságharc idején Pest vm. főispánja volt és saját költségén huszárezredet szerelt fel. 3 Réthei 1924,39 ,158. 4 Réthei 1924, 160 194

F eledjétek el. Ti pedig ne tágítsatok, R ajta legények! Ú gy szeretem az ifjakat H ogyha serények. E zután nézzük a leíró, illusztráló vers form áját, a versszakokat: tulajdonképpen a 8+ 5-ös tagolású 13-as sorokat osztja ketté C zuczor, s ezért kapunk páros rím ek helyett félrím es sorokat: x,a,x,a,x,b,x,b. A verset ütem ezve ped ig : M ost m á r ra k ju k /s z a p o rá b b a n , / /M e r t h á ro m a / tá n c z ... 4+ 4+ 4+1-es szótagszám ú ütem ekből álló sorokat kapunk, am inek rokona m egtalálható népdalaink között. A legism ertebb a Tyukodi-nóta dallam ának népi változata, a Kecskeméti is kiálítja... kezdetű verbunk: K ecskem ét is / kiállítja / nyalka verbunk- / ját, C sárda előtt ki is tűzi veres zászlaját. G yertek ide fiatalok tessék beállnyi, N yolc esztendő nem a világ, lehet próbálnyi.1 E nnek 13-asai olyan pontos ritm us- és ütem képletet m utatnak a verssel, hogy erre el is énekelhető. D e idézzünk m ég néhány példát: ilyen a szintén Bartók gyűjtötte B eteg az én ró zsám szegény, Talán m eg is hal...2 , vagy A m alom nak nincsen köve, m égis lisz te t já r... (M aros-T orda m .) kezdetű népdalunk.3 T ovábbá: Valamennyi b ú zaszál van víg a ra tá s k o r... (U dvarhely vm .)4 ,M in d en k in ek szereteje, c sa k nekem nincsen... (K ászonjakabfalva)5, és a V ietórisz kódexben feljegyzett Sokan szólnak m ost énreám nagy ártatlanul... kezdetű ének variánsai M oldvából, B ukovinából, H o n tból.6 V isszatérve a vershez elm ondhatjuk: ilyen, vagy ezekhez hasonló népdal lehetett az alapja. E z zengett, szólt C zuczor lelkében, am ikor a versét írta. Talán m int régi, nagyapjától örökölt ének, dal.

1 2 3 4 5 6

Bartók 1924, 304. sz. Bartók 1924, 258. sz. Borsy-Rossa 1970, 64. sz. K odály-V argyas l969, Pt. 338. Jagam as-Faragó 1973, 50. sz. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979, I. 118-119., II. 56.

195

Czuczor Gergely kéziratos népdalgyűjtése 1833.

Czuczor Gergely Népdalok 14 drb közli Czuczor Gergely Levelező Tag. Rév-Kom árom . Jan. 20. 1833. M TA Kézirattár. Irodalom 8r. 206/57. 1. K i ki d e r ü l, m eg b e b o ru l, S az én szivem c sa k s z o m o rú , H ogy ne v o ln é k én sz o m o rú K ö r ül fo g o tt e n g em a ' b ú . M a jd e lm e g y ek v a la m e rre , V a la m e l y o rsz á g szélére, F é sz k e t r a k o k a lm a fá r a , Á rv a g e r licze m ó d já ra P árhuzam ok,szövegvariánsok,iletve d a lla m m a l le je g y z e tt v á lto z a to k : R ubato

Ki

B ús

-

m eg

ki - de: - rül,

szi - vem ,

B ár

csak

Az

én

vem

-

bo -

szo - m o -

de

jaj,

egy - szer

s z i-

be

ki

-

m eg

-ö

rul,

rú.

de - rül - ne,

-

rül - ne. 1

*

1 Bartalus III. 39. sz. 199

Ez a kerek ég ha beborul, kiderül, H aragszik a kisangyalom , kikerül. K erülhetsz m ár, barna legény, örökre, Sok szép szavaid m ind el vannak felejtv e!1 Éjen el m enek R ozsám valam erre, M agyarország köllős közepibe. O tt leszállo k liliom képébe Édesz A nyám háza elejibe.2 *

Én elm egyek rózsám , valam erre, B ukovina kellős közepébe, O tt leszállo k tulipán képibe, Az én rózsám háza elejibe.3 *

Poco rubato

El - me - nye k é n

ar - ra

hej - re,

El - me - nye k é n

ar - ra

hej - re,

A

- hol

Fész - ke t

lát

nak

en - ge - met.

r a - kok

egy

sű - rű - be,

nem

V isa (K olozs)4 1 2 3 4

Járdányi 1961,II. 22. Domokos 1979, 1359. MNT VII. 254., 259., 260. sz. M N T IX. 347. sz.

200

2. M é ly a ' V á g d u n á n a k széle, D e m ég m ély e b b a ' közepe. S ző k e le á n y h a lá sz b e n n e , B a r n a le g é n y t k e re s b e n n e . B a r n a leg én y h o v á le tté l? T a lá n a ' v e re m b e e sté l? N em e ste m én a ' v e re m b e , V éled e ste m s z e re lem be. P á r h u z a m o k , s z ö v e g v a r i á n s o k ,i l l e t v e d a l l a m m a l l e j e g y z e t t v á l t o z a t o k :

M ély a D unának a széle, De m ég m élyebb a közepe, A z én rózsám kerülgeti Á ltal akar m enni. 1 * M ély a D unának a széle D e m ég m élyebb a közepe, B arna kis lyány m éregeti Á ltal akar rajta m enni. Á ltal akar rajta m enni, B azsa ró zsát szakasztani, B azsa rózsa bokrosodjék, B am a legény házasodjék.2

Léptetve

De még mé -lyebb a kö -ze -pe,

Mély a Ti-szá - nak a szé le-

Bar - rna

Ál

-

kis- - lány,

tal

csu - haj - ja,

a - kar

r a j- ta

1 Erdélyi II. 30., 52. sz. 2 Bartalus III. 153. sz., ill. 155. sz. 3 Paksa 1995, 188. sz. 201

men -

ke- rül -ge - ti

ni.3

=88

M ély

a

D e m ég

Bar

-

Á - tal

na

Ti

-

szá

mé

- lyebb

le - gény

a - kar

raj

-

nak

a

a

kö

-

ke - rül

-

ta

szé -

m en

Á ltal akar rajta m enni, T earózsát szakítani, T earózsa ne illatozz, Reám rózsám ne várakozz! M ert ha reám várakozol, A kkor m eg nem házasodo l, G yenge vagy a házasságra, N em illik a csók a szád ra.1 K ide (K olozs)

1 Viola 1953, 35. sz., 4 1., ill. MNT VI. 579. sz.

202

le,

ze - pe.

ge

-

-

ni.

ti,

Giusto

M é ly a

De

Ti

m ég

m él

B ar - na

Ál

le -

- tal

-

a

szá

-

-

lebb

gény,

-

nak

a

a

kö

ke - rül - ge - ti,

kar

raj - ta

szé

-

le,

- ze

-

pe,

ke - rül - ge - ti,

m en

- ni.

Á ltal akar rajta m enni, R ózsát akar szakajtani, Ez a rózsa de virágos, de virágos, K isangyalom de haragos, stb. 1

Poco rubato quasi giusto

D u - ná

-

nak

a

szé - le,

M ély

a

H ej,

de

mé g

m él - lebb

a

kö-

Jaj,

de

m ég

m él - lebb

a

kö

ze - pe,

-

ze - pe. (Aha)2

1 Ág 1996, 192. 2 Ág Tibor gyűjtése (Aha - Bars megye)

203

3. Szőke leány megy a' kutra, Megy utána a galambja, Addsza babám egy kis vizet, Ne szomoritsd a´ szivemet. Iszom a' bort, rugom a' port, Szeretem a' barna asszonyt, Barna asszony ábrázatja, Az vitt engem gyalázatra. vö:Farsangon, táncz között, 4.vsz. Iszom a bort,rúgom a port, Szeretem a húgomasszonyt, Hipp hopp,stb.

Párhuzamok,szövegvariánsok,illetve dallammal lejegyzett változatok:

Allegretto

= 104

Sző -k e k i s - lány

P i-r o s

al - ma

A - ki

Az - é

lesz

azt

a

megy

a

k ú t-ra,

h a -ja -h a !

hull

az

ú t-r a ,

ha - j a - ha!

majd

fel -

kap -

sző - ke kis - lány,

1 M átray I. köt 14. sz. 204

kod

- ja,

ha - ja - ha!1

S z ő -k e kis lány m egy a kút-ra,

kor - só van a

U - t á - n a m e g y a k a -p i-tá n y ,

M eg - állj te b a r - n a lány,

adj

Itt a fo -rin t a zse-b em -b e,

P arlando rubato

I

- szom

tű - zes p a - r i

egy

i-ta l

m eg - fi- z e - te k

k a r-já n ,

-

p á -já n .

vi - zet,

ér - te.1

- 92

a

bort,

ru

- gom

a

Szereteménaszépasszont,

iten - gem V

1 Szunyoghné,512. sz 2 Együd Árpád somogyi gyűjtéséből. Lejegyezte: Szalay Olga

205

port,

Lento, rubato

I -

Sze

szom

- re -

a

tem

szép

I -

Szép

asz

szom

S z e -re -te m

asz -

Vitt en - gem

bort,

én

-

szony

a

a

gom

asz

áb

bort,

a

-

szép

szony

a

én

ru

- rá -

rú -

szép

a sz -sz o n y t,

- nak

áb

gya - lá - zat - ba,

gom

a

port,

-

szonyt.

zatja,

a

port,

s e -je -h a j.

- rá -

zat

- ja,

se - je - haj.

U ccu, rózsám , ugorj eggyet, N e sajnáld a cipellődet, sejehaj! Ha elszakad, ujjat veszek, M égis, rózsám , tiéd leszek, sejehaj!2 T ovábbi variánsok In.: M N T V III. 304., 366., 915., 952., X. 712. 1 MNT IX. 986. 2 M N T VII. 15. sz.

206

4. Meghalok, meghalok, még beteg sem vagyok, Deáki temetőn nyugodni akarok. Csináltatsz-e nekem diófa koporsót? Bizony csináltatok márványkő koporsót. Lehuzatod-e azt fekete fátyollal? Bizony lehuzatom fekete bársonnyal. Ki vereted-e azt sárga rézszegekkel? Bizony kiveretem tiszta aranyszeggel. Eltemetsz-e engem temető szélébe? Eltemetlek biz én virágos kis kertbe. Sirodnak tetején rózsa fog nyilalni, Egy szép legény fogja nyarankint kaszálni.

P á rhuzam o k,szö veg variá nso k,illetve d allam m al lejeg yzett válto zato k:

M eg - ha - lok,

K o - lo - nyi

m eg - ha - lok,

te - m e -

tőn,

M ég

be - teg

N yu - god - ni

se

va - gyok,

a - ka - rok.

Érted vagyok, érted, Érted ilyen beteg, T eérted lél rúzsám M inden napi hideg.1 *

- A dd ide, add ide, Fogarasi sógor, A dd ide énnékem gyűrü söm , jegyösöm ! C sináltatok néki m árvánkő-koporsót, Be is behúzatom földig bakacsinnal, M eg is m egveretem aranyfejű szeggel, M eg is gyászoltatom hatvan katonával.2

1 Kodály népdalfeld. 1984, 15. sz., 21. 2 Virágok vetélkedése 1986, 161.

207

5. Csak az nékem nagy bajom, Szeretőm nem láthatom, Az én szemem távol néz Reád Rózsám, az nehéz. Tizet ütött az óra, Jer ki Rózsám egy szóra, Gyöngyel nyilo szép orcádat Csókolom ajakadat. Fáj a' szivem, megvallom, Érted édes Angyalom, Érted a' szerelemben Nagy bánat van szivemben. Csudalkozom dolgodon Szép két piros orczádon'. Hogy olly nagyon változik, Gyötrelembe öltözik. Ne csodálkozz dolgomon, Sem két piros orczámon, Mert bántja a' szerelem, Nagy öröm és gyötrelem. Hej azért fáj a' szivem, És változik a' szinem, Mert belől van nyavalyám, Kiről nem szólhat a' szám.

ok,söveginltdjy:P árhuzam

1 M N T VII. 246. 208

Fáj a szívem , am íg élek, Fáj a szívem , am íg élek, H ogy m é ' szerettelek téged, H ogy m é ' szerettelek téged. H a nem szerettelek vóna, H a nem szerettelek vóna. A szívem m ost nem gyászolna, A szívem m ost nem gyászolna . 1

6. (Quodlibes) Nem vagyok én Kapitány Nem járok én paripán, Szegény legény vagyok én Gyalog sétálgatok én. *

Egy szem búza, két szem rozs, Szeress Rózsám engem most, Ha most nem hát sohasem Ha te nem, hát senki sem. *

Csötörtökön délután Ki mentem egy lúd után, Lefeküdtem a' gyepre, Rózsa nyilt a' keblembe. *

Vörös deszka kerítés Jól esik az ölelés, Ölelj Rózsám kedvedre Nem vetik a' szemedre. *

Lelkem adta barnaszűz, Ég a' szemed mint a' tűz Ha az enyém úgy égne, Egész világ szeretne. 1 MNT IX.6. sz. 79. 209

E gyenes v agy, m in t a n á d , N ékem nevelt az A n y á d . Se nem kicsiny, se nem n agy, É p e n h o zzám v a ló vagy. P á r huzam ok,szövegvariánsok,illetve dallam m al lejegyzett változatok: Ez a kislány gyöngyöt fűz, Ég a szem e, m int a tűz. H a az enyém úgy égne, C suhaha, barna legényt szeretne!1

Lassan

C sá r-d a

k ö -z e -p é -b e

M in - d e n e s - t e

I - gyál

ugy

I -

is

gyál

v á -g o m

a

su -

bá

-

m at,

o -d a -v á -ro m

a

ró - zsá

-

m at,

ró - zsám,

fi - ze

tek:

te - rád

ke - re

sek,

ró - zsám,

ki - fi

ze

Egy szem búza, egy szem rozs, M ost csókolj m eg, m ost, m ost, most! Ha m ost nem , holnap sem H olnapután m ég úgy sem.3

1 Járdányi 196, I . 165. 2 Bartalu s III. köt.1 50. sz. 3 M N T III/B .3 9 4

2 10

tem.2

C sárda közepébe vágom a subám at, M inden este odavárom a rózsám at. Igyál rózsám , fizetek,úgy is terád keresek; Igyál rózsám , kifizetem . 1

Tem pó giusto

= 126

Egy

sár

va

-

Fel - öl

nap

dél

nagy

tö - zök

A r - r a jö n egy

A zt

-

e -g e r-s z e -g i be-tyár,

kér - de

-

zi

ki - jé

-

u

-

c if -

tán,

rán.

sze m e szá-ja

ez

a

el - áll,

lány.

H a én aztat m egtudnám , K i j é e z a szép kislány. E lm ennék én hozzá vacsorára, csirkepaprikásra, K im u latnám véle m agam at. H árom hordó borom van, M ind a három csapon van. Én fekszem a csepegő csap alá, te m eg kisangyalom , az én gyenge karjaim alá.2

K ihajtom a lovam a gyepre, M agam is lefekszek m elléje, íg y babám , úgy babám , így lesz jó , A csárdás m enyecske m ellett jó .3 1 Bartalus III. köt., 150. sz. 2 Ág Tibor kéziratos gyűjtése 3 M N T VII.4 3 1 .sz .

211

= 132-136

Vé -

kony

desz

Á t - lát

szik

Ö-

ba

N em

lelj,

há

ke - rí

ka

az

tés,

öle

bám,

ked - ved

nyom a

lés.

-

re,

re.1

sze - m ed

= 113 - 124

H ej,

roz

ma -

Le - sza

Van

Ki

kadt

ne -

m eg

-

ke m

varr

ring

ró

lam

e gy

- ja

az

roz

ma -

az

ing.

ked

ve -

i n -

V ékony deszkakerítés, Á tlátszik az ö lelés. Ö lelj,b ab ám , kedvedre, N em hányom a szem edre, stb.2 *

1 K iss L. 1982,28. sz. 2 M N T VIII. 473. sz

2 12

gem.

ring,

sem,

= 72

Fe

-

hér

fu -

Ne

jöjj

ná -

G ye

- re

ná

H ogy

ű

-

je k

ka

szuj

- vi

nap - vi -

lunk

sö - tét

lam

ölöd

az

-

lág.

-

be!

V ékony deszkakerítés, Á tlátszik az ölelés. Ö lelj,babám , kedvedre, V áljon egészségedre!1

H ej, rózsa, rózsa, ékes vagy. H ajnali csillag, fényes vagy. E gyenes vagy, rózsám , m int a nád; N ekem n ev elt az édesanyád .2

7. Á rv a v a g y o k , a z z á lette m , S z e re n c s é tle n n e k sz ü le tte m , M e r t a ttó l e lre k e s z te tte m , A 'k it sziv e m b ő l s z e re tte m . B e z á ro m te h á t sziv em et S ira to m s z e re te te m e t, V eled e g y ü tt m in d e n e m e t, M in t le g d rá g á b b k in cse m et.

1 M N T VIII. 517. sz. 2 MN I. 260.

213

-

be,

rág,

E n g e d j m eg m á r te jó lélek, L á to d én tég ed k é m é llek, M e rt h a to v á b b s z e re tn é lek, S z e re n c sé tlen n é te n n é lek. K e re ss e z u tá n n á la m n á l M a g a d h o z szivesset jo b b a t, É lj vele b o ldog n a p o k a t, F e le jtsd el az e lm u lta k a t. É n a z a la tt k e serv e m b e n J á r o k sz á m k iv e tte té sb e n , O tt h a lok m eg k e se rv e m b e n , O tt ro th a d o k el k ö n n y e im b e n . A h o l m a jd nem lá tn a k m áso k , O tt m a g a m n a k egy s írt ások, J a jo k és k ö n n y h u lla jtá s o k L eszn ek é n n é k em sírá só k .

P árhuzam ok,szövegvariánsok,illetve dallam m al lejegyzett változatok: Á rva vagyok, jaj, de igazi árva, Ki vagyok a babám szívéből zárva. Ha kizártál bús szívedből (kebeledbő l), Z árjo n ki a nagy jó Isten az égből!1 *

Á rva vagyok, szegény vagyok, Szegény em ber fija vagyok. Ojan árva nincsen, m ind én, A ndrásfalva híres he jé n .2 *

Á rva vagyok apa nélkül, de m ég árvább anya n é lk ü l. A pám sincsen, anyám sincsen, Egy igaz barátom sincsen.

1 M N T VI. 651 sz.,653. 2 M N T V III 409 sz„ 18. vsz.

2 14

N in csen engem ki szeressen, C sak a rózsám s a jó Isten. K inyílt a fa m andulástól, E lm aradtam a rózsám tól. Ú gy elm aradtam szegéntől, M in t ősszel fa levelitől. H a valaki hírét hozná, A j ó Isten m egáldaná.1

8. Szeretlek én téged nagyon, Mert fekete szemed vagyon, Szemöldököd sudár vagyon, Az enyémhez illik nagyon. Szemed ollyan,mint a' kökény Magad szép vagy, mint a' napfény. Nem láttam Duna mentében Másod' egész életemben. Hibáztam én, hogy szerettem Mást, mig téged nem ismértem Te vagy a' szép hamis leány Kedvemre való alkotmány. Úgy szeretlek, ha lehetne, Béfektetnélek szivembe, Tudom, te is szeretsz bizony, Szived csak ne tétovázzon. Nem adnálak téged azért Egy pünkösdi királyságért, Hozzám illesz lelkem nagyon, Szived az enyém maradjon.

1 M N T IX .2. sz. 215

P á r huzamok, szövegvariánsok, illetve dallammal lejegyzett változatok:

Pariando rubato

= 92

O - jan

van

Két - rét

S ha

m ég

Szi -

vem

bú

a

az

haj - lott

egy - rét

m eg

sz í - ve -

- ha

e

haj

-

-

ge -

ke n.

lott

vol -

na,

sa - dott

Szeretem én m agát, nagyon, M er' fekete szem e vagyon. T alál az enyém m el nagyon, T alán az enyémmel nagyon.1

1 M N T IX. 335. sz. 15. vsz. 2 16

m e n,

vó - na.

9. A' vén asszony mindig morog, Ifjabb tükör előtt forog, A'vén senkit sem tüzesít, A'szép idegent melegít. A'szegénynek felfuvása, Gazdagnak uralkodása Mindegyike tűrhetetlen, Maradj hát férjfi nőtelen.

Párhuzamok, szövegvariánsok,illetve dallammal lejegyzett változatok:

A' vén asszony kását főz, M ind m egposzogatja, A vén em ber b o rju t öriz, M ind elszalasztgatja, F ut utána, fut utána, L ebeg a gatyája, Fut utána, fut utána, R eszket a szakála. 1

10. Elhajtom én a' zsibákat A' Sióra mezítláb, Tovább is elhajtanám Ha Galambom láthanám. Éjfél után egy az óra, Ég a' boltban egy gyertya, Ott mérik a pántlikát És várják a rokolyát. Miska Zsidó, Miska Zsidó! Van-e nálad pirosító? Vagyon nálam pirosító De nem Galambodra való!

1 P ak sa 1988, 286. sz. 2 17

Az én lányom ollyan sárga Rá fér harmincz forint ára, Nosza legény ne kapj rajta, Pirosító vagyon ok,P árhuzam rajta.

szövegvariánsok, illetve dallam m al lejegyzett változatok:

El - h aj

-

ta - nám

Ko - má

-

ro -m ig

Még

a ja

to

-

vább

a

li

bám

me - zít

is

el -

ba - bám

mög

láb.

haj -

-

lá -

tom,

tom. 1

Este van már, nyolc óra, ég a világ a világ a boltba', sallárom, sallárom, ég a világ a boltba'. Ott mérik a trafikát, violaszín pántlikát, sallárom, sallárom, violaszín pántlikát, stb2

1 M N T VII.4 3 4 .sz., 504-505. 2 Dobszay 1984, 132. sz. További variánsai: MNT IV. 123-152. sz. 218

1.

Ha mégy a' temető kertbe, Ird föl sírhalmom fölébe: Itt nyugszik egy hív szerető Nyugosztalja a' Teremtő. Ültess valami kis fácskát, Avagy egy két szál rózsácskát. Hogy tudja meg, a'ki itt jár, Nem volt ez soha csapodár. Ha lelkem testemből kimul, Akkor is csak hozzád simul, Szivemben vagy kedves lélek, Ottan is lész, mig csak élek. Gyászban borult el hajnalom, Nincs szivemben nyugodalom, Mert elhagyott egy hívtelen, A' kiért sokat szenvedtem. Jaj be sokat rimánkodok, Szünet nélkül imádkozok, Könyezve kért, hogy szeressen, Másként hogy ő meghal értem. Párhuzamok, szövegvariánsok,illetve dallammal lejegyzett változatok:

Csendes

Kí

Az

-

sér j

ö - rök

Vess

Ta - lán

rám

ki,

ró

nyu -

egy

meg - ér -

-

zsám,

sí -

go - da - lo

két

ka -

dem - lem 219

-

tő

ro m

-

ig

m ig

pa

-

fö l

led.

-

det ,

H a m égy a tem etőkertbe, Írd föl sírom keresztjére: Itt nyugszik egy hű szerető, N yugtassa m eg a Terem tő. Sírom ra ültess egy fácskát, V agy pedig egy bokor rózsát; H add tudja m eg, a ki ott jár: Soha nem voltam csapodár.1 Lassan

Kí

-

sérj

ki

ró -

Az

ö - rök

Vess

rám

Ta

-

lán

egy

zsám

nyu

sí -

rom

-

ig.

- go - da -

lom

-

ig.

két

ka

meg - ér - dem

- lem

Ha m égy a tem ető kertbe, Ird fel sirom keresztére: Itt fekszik egy hiv szerető, N yugtassa m eg a terem tő. Sirom ra üttess egy fácskát, V agy pedig egy bokor rózsát H add lássa m eg a ki ott jár, Soha nem voltam csapodár.2

1 Színi 1865, 113. sz. 2 Bartalus 128. sz.

220

-

pa

tő

föl - det,

-

led.

Rubato

Jer

bé

Írd

fel a

A

ja

sí

vi - lá -

O -ja n ár - va

te

-

-

me

- tő

ro m

kö

gon

a

kert

-

föld

vi

- be

- re,

szi - nén

n in - csen m int én. 1

G yászba bo ru lt az életem tem iattad, M ert a szíved, csalfa leány, m ásnak adtad. H a m eghalok, ne borulj a koporsóm ra, M egtört szívem m ég a sírban is sajogna!2 *

H a m égy a tem etőkertbe Ezt írjad sírom kövére Itt n yugszik egy hív szerető N y ugtassa m eg a tem ető.3 * A zért, hogy én sárga vagyok, N e gondold, hogy beteg vagyok: B ánat szorítja szivem et, A z sárgított m eg engem et. N em hitted, hogy beteg vagyok, M ajd elhiszed, ha m eghalok. N em jö ttél a nézésem re, E ljössz a tem etésem re. 1 L a jth a l954, 70. sz. 2 Kerényi 1961, 127. 3 Csillagok, csillagok... 1993, 62.

221

N ézz ki, rózsám , ablakidon, M ost visznek ki kapuidon(!); N ézz utánam keservesen! V agy látsz többet, vagy sohasem . Kisérj ki, rózsám , sírom ig, A z örök nyugodalom ig! V ess rám vagy két kapa földet! T alán m egérdem lem tőled. Ha m égysz (!) a tem etőkertbe, Írd fel sírom keresztjére: „ Itt nyugszik egy hű szerető, N yugtassa m eg a terem tő!" Ü ltess sírom ra egy fácskát, V agy pedig egy bokor rózsát! H add tudja m eg, aki itt jár: Sohase voltam csapodár! 1 * V égigm enék a tem etőn, E szöm be ju ta szeretőm ; De m i haszna ju t eszöm be, M ikor el vagyok tem etve.

Ha jö ssz a tem etőkertbe, Írd a sírhalm om fölébe: Itt nyugszik egy hű szerető, N yugtassa m eg a Terem tő. Ü ltess akarm i kis fácskát, A kar bár egy szál rózsácskát, H add lássa m eg, aki itt jár, Hogy te nem vótál csapodár. V agy díszösítsd bús fűzfákkal, O m lott sírom ződ hantokkal; De ne engedd elvesztöm öt, E ngedd nyugunni testöm öt. 1 M N G Y XVIII/2. 4 8 7 .sz.

222

De m ég az egyre kérnélek, H ogy hótom ig szeretnélek; C sakhogy osztán m ást ne szeress, T öbb szeretőt el ne tem ess. Ingöm anyám m egátkoza, M ik o r e világra hoza, S zerencsém ne legyen soha A z én ifjúságom ba. N em hitted, hogy beteg vagyok, M eghiszed, m ik o r m eghalok; N ézésöm re nem jö tté l el, T em etésöm re hát j őjj el. K ísérj ki a sírhalom ra, A z örök nyugodalom ra, V ess két-három kapa fődet, T alám m egérdöm löm tőlled . 1

12 M essze v a n T o k a j tá já tó l M essze estem a ' ró z sá m tó l, M essze m essze j a j szegénytől, H ir é t sem h a llo m se n k itő l.

(inkább: T á llyától)

T o k a j fe lé p iro s a z ég V a lld ki ró z s á m , sz ere tsz -e m ég? H a n e m s z e re tte le k v o ln a , M e g se m c s ó k o lta la k v o ln a. H a n e m sz e re tsz , irj levelet, H o g y én is n e sz ere sse lek. K ö n n y e s lev eled o lv aso m , N em h a g y la k h o ltig a n g y a lo m .

1 Vadrózsák, 240. sz. 223

Hogy szerettük egymást, valld ki Bátran, ha valaki kérdi, Csak hogy te többet ne szeress, Több illy szivet el ne temess. Veszett volna az az óra, Mellyben kihittál egy szóra. Sírhat az a' pillantás is, A' mellyben megláttalak is. Meg engedi érnem az ég, Nem lészesz te boldog mindég, Meg engedi érnem az ég, Az én sorsomra jutsz te még. vő.

Amegcsalt leány c. vers 4. versszakával: „B arna legény, nem m ék én a berekbe, G alandbokrot sem kötök az üngedre, Egyszer tettem , s á tkozott volt az óra, M elyben veled m egállottam egy szóra.

P á r h u z a m o k ,s z ö v e g v a r i á n s o k ,i l l e t v e d a l l a m m a l l e j e g y z e t t v á l t o z a t o k :

K om árom tól zörög az ég M ond m eg babám szeretsz-e m ég M utasd hozzám szerelm edet Ú gy sem soká látsz engem et. stb. 1 *

A láfelé vörös az ég, M ondd m eg babám , szeretsz-e m ég? Szeretsz-e, vagy szeresselek, V agy szívem ből kivesselek? Szerettelek, nem tagadom , S annak im m ár vége vagyon. Aki m ián vége vagyon, A nnak Isten jó t ne adjon.

1 Csillagok, csillagok... 1993, 61. 224

M eguntál a panaszim tól, S zem em nek a sírásától. Szájam csókolózásától, K arom ö lelk ezésétő l.1

1- 44

Ve - re s

V e - re s

S az

S az

én

én

az

az

ég

to - va

to - va

ég

ar - ra

ró - zsám

ró -

zsám

ar - ra

Szeretsz-e m ég engem rózsám ? Szeretnélek, de nem érlek. Szeretőd van s attól félek. H olnap este hozzád m egyek.2 * A zt, hogy szerettelek, m ondd ki B átran, ha kérdi valaki. De azután m ást ne szeress, Több szeretőt el ne tem ess.3

1 Seres 1984, 79. sz., 95. 2 Domokos 1953, 38. sz., illetve: MNT X. 725-727. sz. 3 Színi 1865, 113. sz. Bartalus 128. sz.

225

fe - lé,

fe - lé.

fe - lé,

fe - lé.

Hűs a berek, patak csörög az a'ján. Jöjj közelebb, te szomorú szőke lány, Jöjj közelebb, te szomorú szőke lány. Barna legény nem megyek a berekbe, Galandkötőt nem fűzök az ingembe. Egyszer tettem, átkozott vót az óra. Mikor veled megállottam egy szóra, stb.1

13. Zavaros a' Tisza vize, Barna babám mosdott benne. Én is meg mosdottam benne, Rám is ragadt a' szerelme. Én ültettem a' czédrus fát, Más köti hozzá a' lovát, Én szerettem egy szép barnát, Más éli véle világát.

Párhuzamok,szövegvariánsok,illetve dallammal lejegyzett változatok:

Zavaros a Tisza vize, nem tiszta, Rávezettem kis pej lovam, nem issza. Hogy es issza, mikor ujan zavaros, Nem vagyok én a babámmal szabados.2

1 MNT IX 569 sz 7-8. vsz. 2 MNT VII. 208., VIII. 587., IX. 480. sz., Kerényi 1961, 85.

226

V er' m eg,

Is

-

ten,

M ér'

-

te

hoz

köt

-

a

gaz - dá

zá

ja

-

ját,

lo -v á t. 1

*

Lassan

Ne

Gyen -

Ha

Ki

m enj,

ge

ró -

vagy

el - vá -

süt

zsám ,

a

tar - ló

m ég

a

sar - ló

god

kis

ne - k em

lágy

ke - ze

ke - nye

Én ültettem a diófát, M ás köti hozzá a lovát, Én szerettem m eg a szép lányt, M ás éli vele világát. 2 1 MNT IX. 742. sz., ill. ui. 1176., X. 19. sz. 2. vsz. 2 Kerényi 19 6 1 ,3 1.

227

-

-

-

-

ra,

ra.

det,

ret.

14. Kertek alatt szánt az eke, Barna legény áll mellette, Úgy megtetszett a' termete Csak a halál választ el tőle.

228

UTÓSZÓ Egy népdalíró költő illúziói M i az, am it összegzésül, befejezésül elm ondhatok, szám os vers és szám olatlan sok népdal bem utatása után? H ogy C zuczor G ergely ism erte a népdalokat, a néptáncokat ezt biztosan állíthatjuk, és valószínűleg ez a kis könyvecske m indenkit m eg is győzött erről. D e m int költő, s m int tudós em ber, ennél többre vágyott. E zért itt m o st hosszabban idézzük C zuczornak azt az írását, am elyet a saját n ép dalait bem utató gyűjtem ény előszavaként kívánt közreadni, de e gyűjtem ény nem jele n t m eg.

„Fö l d i e k ! - A z t m o n d j a a z Í r á s , h o g y m i n d e n n e k megvan a' maga ideje. Van dolgozni és pihenni, van szomorkodni,és vigadni való idő. És én ez utolsót nem tartom rossznak, mert tisztességesen vigadni szép dolog. Kivált a szegény húzó-vonó embernek vajmi jóízűen esik, ha néha-néha félre tévén az Orbán süvegét, szegre akasztja minden búját, s a maga módja szerint, mint illik, a becsület határai között elenyeleg és elmulat.De a' mulatság sem egyféle. Egyik kornak egyik, másiknak másik kedvesebb. A gyerek, ha kibújik a tavasz ,laptást, csigást, gombost, csürköst, piliczket s több e félét játszik ugy hogy szinte örül a lelke bele. A serdülő ifjuság megint másban leli kedvét.Neki táncz és ének a lelke. Könnyebb a szívének,ha egy kedves nótát eldúdolhat otthon vagy a mezőn, uton vagy utfelen.Csak az a kár,hogy nem talál s nem tud gyakran alkalmas éneket érzelmeinek kifejezésére.Mert némely éneknek se eleje, se veleje, némelyik pedig olyan rövid, mint a nyul farka.Nem szólok azokról, mellyek mocskos kifejezéseik miatt tisztességes emberek közé nem valók.Hogy tehát ezen hibát helyre hozzam, próba gyanánt egynehányat közrebocsátok,s ha kapósak lesznek, többel is előállok. A mi ezen dalok nótáját illeti, azokat az éneklő ifjúságra bízom.Minden faluban találkozik egy-két jó énekes legény és leányka,akik vagy a régi vagy valamelly ujonnan kigondolt nóta szerint el fogják tudni dalolni ezeket is, s kendernyüvéskor, kukoricafosztáskor, szüretben , s a fonókban többi társaikkal megismértetik. Ideje már egyszer, hogy a Senki Pál, Angyal Bandi, Zöld Marczi, Becskereki, Czigány lakodalom s több illyféle igen aljas könyvecskénél valamivel csinosabb népdalok is megforduljanak a jámbor falusi ember kezei között. Kivánom, kedves jó földim, hogy a következő dalok szép érzést s jó kedvet gerjesszenek bennetek.1 1 Czuczor l899,II. 241-242. 229

Mi volt tehát C zuczor szándéka? R öviden: régi népdalok után és azok alapján akart „csinosabbakat" írni. „Én am a népdaloknak nem annyira szerzőjük vagyok, m int inkább csak a nép ajkáról összegyűjtőjük és a k iig azító ju k "- olvassuk egyik vallom ásában. A régieket javítgatta, tudós és költő m ódján, ám m indhiába. A m i „m ocskos" volt - az az alkalom szerint, szándéka szerint volt az, hogy úgy m ondjam , olyan helyen született csak az m aradt; a rövid nem szenvedhette a bőbeszédűséget, a szótagszám a dallam által adott volt, így a sorok szám a is. De nem volt szüksége a „se eleje, se veleje" éneknek a keretes, poénnal záruló történetekre. A m it C zuczor kijavított, az visszakerülve újra m egváltozott: a népi énekes gyakorlat kitörölte a fölöslegeset, a nem oda valót, az idegent, m iként azt láttuk is a felsorolt példák kapcsán. De azon „verseket", am elyek a nép szám ára ism erősek voltak, azokat csekély változtatással átvette, párosította, összeházasította a legszebb dalokkal. Ezek a versei m aradtak fenn m áig, sokszor erősen m egváltozott form ában, ám van ahol - ez eléggé különös - szinte szószerint. A versek m ellé néhány esetben m ár m űdal társult: ezek ugyanúgy, ugyanazzal a szöveggel jönnek elő a legkülönbözőbb helyekről. (Pontosan nem tudjuk, de valószínűleg az iskola hatása áll ezek m ögött.) * Ezek után m it is m ondhatok befejezésül? C zuczor népdalairól szól ugyan ez a könyvecske, de talán jobb, ha azt m ondom , hogy C zuczor versei kapcsán inkább arra a kérdésre próbált válaszolni, hogyan készül, születik a népdal? A rövid válasz: valahogy így, m iként itt e tervben, s annak m egvalósulásában láttuk. Azt is szükséges elm ondanom , hogy ez a könyv nem m ost íródott. Az eredeti kézirat im m ár két évtizede elkészült, s azóta egy fiók alján pihent. Az eltelt idő csak hasznára vált, hisz az elm últ években Czuczorral kapcsolatban sok új népdal, variáns került e lő . (Ebben sokat segítettek a népzenekutatók, ism erősök, barátok, akiknek nagy hálával tartozom .) Ennek ellenére tudom , hogy több helyen is adós m aradtam a m egnyugtató v á la s s z a l, ám itt bevallottan a keresés volt a fő c é l. A keresés útjának és a m egtalálá s ö rö m én e k le írása : ta lán c sa k ennyi ez a könyv. E lköszönésként m ég egy fé l m ondatban azt kell elm ondanom , hogy én a „látásnak a m ezejét" köszönöm C zuczornak. S ha ebből sikerült valam it m egm utatnom a kedves O lvasónak, akkor örülök, hogy kézbe vette és átnézte ezt a könyvecskét. oltán óserZ M

230

BIBLIOGRÁFIA Ág Ág Ág Ág

1953 1974 1989 1996

= = = =

Ág Ág Ág Ág

Tibor: Daloskönyv. Bratislava Tibor: Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok. Bratislava Tibor: Tiszta rozm aringszál. Dunaszerdahely Tibor: Ki népei, vári vagytok. K om árom -D unaszerdahely ási197= lm ási István: Szilágyság m agyar népzenéje. Bukarest lm A A N G y 1952 = Arany János népdalgyűjtem énye 1874. Közzétette: Kodály Zoltán és Gyulai Ágost. Budapest B arsi 1995 = Barsi Ernő: Daloló Szigetköz. G yőrzám oly B a rta lu s = Bartalus István: M agyar népdalok. Egyetem es Gyűjtem ény I-VII. Budapest, 1873-1896 B a rtó k 1966 = Bartók Béla: A m agyar népdal.(1924.) In. Bartók összegyűjtött írásai I. 101-350. Közreadja: Szőllősy András. Budapest B a rtó k fo n o g rá f felv. = Bartók Béla fonográf felvételei (Lemezsorozat) B o d o r 1997 = Bodor Anikó: Vajdasági m agyar népdalok. Újvidék B o rsy -R o ssa 1970 = Borsy István - Rossa Ernő: Tiszán innen, Dunán túl. Budapest C z u c z o r-F o g a ra s i = Czuczor G ergely-Fogarasi István: A M agyar Nyelv Szótára I-VI. 1862-1874. Pest C z u c z o r 1899 = Czuczor G ergely összes költői m űvei II.kötet. Sajtó alá rendezte Zoltvány Irén. Budapest C sángó népzene 1956 = Dom okos Pál Péter-R ajeczky Benjamin: Csángó népzene I-II. Budapest C sillagok,c s i l l a g o k = „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Tanulm ányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére. K om árom -D unaszerdahely C silla g r a g y o g 1 9 8 7 = Szathmári Károly: Csillag ragyog... 100 hajdúszováti népdal. Debrecen D obszay 1984 = Dobszay László: A m agyar dal könyve. Budapest D om okos 1953 = Dom okos Pál Péter: Rezeda. 96 csángóm agyar népdal. Budapest D om okos 1979 = Dom okos Pál Péter: „ ...é d es hazám nak akartam szolgálni". Budapest E csedi 1927 = Ecsedi István: Hortobányi pásztor- és betyárnóták. Debrecen E g yüd 1975 = Együd Árpád: Somogyi népköltészet. Kaposvár E rd é ly i = Erdélyi János: Népdalok és mondák I-III. Pest, 1846-48. H a ja , h a ja ... 1969 = Haja, haja, virágom ... Virágénekek. Szabó T. Attila gondozásában. Bukarest

231

H in ta la n -L á z á r 1980 = H intalan László-Lázár K atalin : Gyermekjátékok. Hévízgyörk, Pest m. Szentendre H o rv á th 1978 = Horváth János: A m agyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. 2. kiadás Budapest Ja g a m a s -P a lk ó 1981 = Jagamas János-Palkó Attila: M agyaró énekes népzenéje. Bukarest J a g a m a s -F a ra g ó 1974 = Jagamas János-Faragó József: Romániai magyar népdalok Bukarest J á rd á n y i 1961 = Járdányi Pál: M agyar népdaltípusok I-II. Budapest Ju h á sz 1998 = Juhász Zoltán: Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége. Budapest K a lló s-M a rtin (é.n.)= Kallós Zoltán-M artin György: Észak-m ezőségi magyar népzene I-IV. (lem ezsorozat:Hungaroton LPX 18111.) K allós 1971 = Kallós Zoltán: Balladák könyve. Bukarest K allós 1973 = Kallós Zoltán: Új guzsalyom mellett. Bukarest K arsai 1940 = Karsai Vidor: Emlékezései. Sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor Budapest K erényi 1961 = Kerényi György: Népies dalok. Budapest Kiss G. 1937 = Kiss Géza: Ormányság. Budapest Kiss L. 1982 = Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje. Újvidék Kiss L. 1982 = Kiss Lajos: Lőrincréve népzenéje. Karsai Zsigmond dalai. Budapest K o d ály -V arg y as 1969 = Kodály Zoltán-V argyas Lajos: A m agyar népzene, 4. kiadás. Budapest Kodály fonográf-felv. = M agyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből. Szerk. Tari Lujza. (Lemezsorozat: Hungaroton LFX 18075-76.) K odály népdalfeld. 1984 = Bereczky János-D om okos M ária-O lsvai Imre-Paksa Katalin -Szalay O lga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam - és szövegforrásai. Budapest K olta i 1885 = Koltai Virgil: Czuczor Gergely élete és munkái. Budapest K orom pay 1998 = Korompay H. János: A ,,jellem zetes" irodalom jegyében. Budapest L áb ad i 1992 = Lábadi Károly: Meg vagyok én búval rakva. Ács Gedeon élete és feljegyzései a XIX. századi drávaszögi életről. Újvidék L a c k o v its-L u k á c s-V a rró 1995 = Lackovits Em őke-Lukács László-V arró Ágnes: íme az én népem. Székesfehérvár Lajos 1940 = Lajos Árpád: A m agyar nép játékai Budapest L ajos 1955 = Lajos Árpád: Borsodi népdalok. Miskolc L a jth a 1954 = Lajtha László: Széki gyűjtés Budapest L im bay = Limbay Elemér: M agyar daltár I-V I. 1880-1888 Győr L ukács 1968 = Lukács György: M űvészet és társadalom Budapest L ü k ő 1942 = L ükő Gábor: A m agyar lélek form ái. Budapest

232

M a g y a r n é p d a lo k 1906 = M agyar népdalok. Sajtó alá rendezte: Erdődi Sándor. Budapest M a rtin 1970 = M artin György: M agyar tánctípusok és táncdialektusok. Budapest M a rtin 1979 = M artin György: A m agyar körtánc és európai rokonsága. Budapest M á tra y 1852 = M átray Gábor: M agyar Népdalok Egyetem es Gyűjtem énye I. kötet, 1-ső füzet. Buda M N = M agyar népdalok I-II. Szerk.: Ortutay Gyula. Budapest, 1970. M N V. = M agyar N éprajz V. M agyar népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos M N V I. = M agyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játékok. Főszerkesztő D öm ötör Tekla. Budapest, 1990. M N V II. = M agyar Néprajz V II. Népszokások,néphit, népi vallásosság. Főszerkesztő D öm ötör Tekla. Budapest, 1990. M N A = M agyar Népzenei Antológia (lem ezsorozat) I. Tánczene (Szerk. M artin György, Ném eth István, Pesovár Ernő) II. Észak (Szerk. V ikár László) III. Dunántúl (Szerk. Olsvai Im re) IV. A lföld (Szerk. Paksa Katlain) M N G y I I I . = M agyar Népköltési Gyűjtem ény III. Kriza János-O rbán Balázs-B enedek E lek-Sebesi Jób: Székelyföldi gyűjtés. Budapest, 1882. M N G y VII. = M agyar N épköltési G yűjtem ény VII. M ailand Oszkár: Székelyföldi gyűjtés. Budapest, 1905. M N G y V III. = M agyar Népköltési Gyűjtem ény VIII. Sebestyén Gyula: Dunántúli gyűjtés. Budapest, 1906. M N G y X V III/1 -2. = M agyar Népköltési Gyűjtem ény XVIII. kötet. Szatmári gyűjtés. Gyűjtötte: M óricz Zsigm ond. Szerk. Katona Imre. Budapest, 1991. M N T = A M agyar N épzene Tára III/A-B. Lakodalom . Sajtó alá rendezte Kiss Lajos. Budapest, 1955-56. IV. Párosítók. Sajtó alá rendezte Kerényi György. Budapest, 1959. VI. N épdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte Járdányi Pál és Olsvai Imre. Budapest, 1973. VII. N épdaltípusok 2. Sajtó alá rendezte Olsvai Imre. Budapest, 1987. VIII/A-B. N épdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte Vargyas Lajos. Budapest, 1992. IX. N épdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte D om okos M ária. Budapest, 1995. X. N épdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte Paksa Katalin. Budapest, 1997. M ó ser 1996 = M óser Zoltán: Babilonban ez nem így van. Csíkszereda M u sk átli 1954 = Deák Bárdos Tam ás: M uskátli. 97 m agyar népdal. Budapest N agy C z iro k -V a rg y a s 1954 = Nagy Czirok L ászló-V argyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról. Budapest

233

Nó g rád sip e k 1 980 = Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu m agyar folklórjából. Budapest N yék 1982 = Nyék Sándor: Balatoni népdalok. Veszprém 88 n é p d a l 1974 = 88 Tolna megyei népdal. Szerk. Olsvai Imre és Könczöl Ferenc. Szekszárd O. Nagy 1976 = O. Nagy Gábor: M agyar szólások és közmondások. Budapest O lo sz -A lm ási = Olosz K atalin-A lm ási István: M agyargyerőm onostori népköltészet. Bukarest P aksa 1977 = Paksa Katalin: A ,,jaj-nóták" zenei világa. I n. Népi Kultúra N épi Társadalom IX. 277-306. Budapest P aksa 1988 = Paksa Katalin: M agyar népzenekutatás a 19. században M űhelytanulm ányok a m agyar zenetörténethez 9. Budapest P aksa 1995 = Paksa Katalin: M agyar Népzenei Antológia IV. dallam ai Budapest P á lóczi 1953 = Pálóczi Horváth Ádám: Ó és Új m int-egy Ö tödfél-száz Énekek. 1813 Közzéteszi Bartha Dénes és Kiss József. Budapest P esovár 1982 = Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres... Székesfehérvár Pogány 1978 = Pogány Péter: A m agyar ponyva tüköre . Budapest R ajeczk y -G ö n y ey 1975 = Rajeczky B enjám in-G önyey Sándor. 111 népitáncdal Budapest R éthei 1924 = Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. Budapest R iedl 1937 = Riedl Frigyes: Initálás a népdalban és Petőfi költészetében. In. ItK Közzéteszi: Kozocsa Sándor. R M K T 10. = Régi M agyar Költők Tára - XVII század 10. Sajtó alá rendezte: Varga Imre B udapest,1981. Seres 1984 = Seres András: Barcasági m agyar népköltészet és népszokások. Bukarest S ze n d re i-D o b sza y -R a je c z k y 1979 = Szendrei Janka-D obszay László-R ajeczky Benjámin: XVI-XVII. századi dallamok a népi emlékezetben. Budapest Szentsei 1977 = Szentsei György daloskönyve I-II. Sajtó alá rendezte:Varga Imre Budapest S z e p e s-S z e rd a h e lyi 1981 = Szepes Erika-Szerdahelyi István: Verstan Budapest Színi 1865 = Színi Károly: A m agyar nép dalai és dallamai. Pest T a ri 1984 = Tari Lujza: Tom pa M ihály Dalfüzér c. gyűjtem ényének dallamai In. Zenetudom ányi dolgozatok Budapest T avaszi szél 1972 = Tavaszi szél vizet áraszt. 200 m agyar népballada. Ö sszeállította: Almási István Bukarest T em esvári 1982 = Temesvári Pelbárt válogatott írásai Budapest T h a ly 1864 = Thaly Kálmán: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, h. n. T o ldy 1828 = Toldy Ferenc: H andbuch dér U ngrischen Poesie. Pest és Böcs

234

U jv á ry 1977 = U jváry Z oltán: G öm öri népdalok és népballadák. M iskolc U ra lisz tik ai olvasókönyv 1977 = Dom okos Péter: Uralisztikai olvasókönyv. Budapest V a d ró z sá k = Kriza János: Vadrózsák. Kolozsvár, 1863. R. V á rk o n y i 1999 = R. Várkonyi Ágnes: Századfordulóink. Budapest V a rg y a s 1976 = V argyas Lajos: A m agyar népballada és Európa 1-2. Budapest V a rg y a s 1981 = Vargyas Lajos: A m agyarság népzenéje. Budapest V H 1983 = K odály Zoltán: Voyage en Hongrie. Budapest V iola 1953 = Hajdú M ih ály - H alász Kálmán: Viola. 93 m agyar népdal. Budapest V irág o k vetélkedése 1986 = Faragó József -A lm ási István: Virágok vetélkedése. Régi m agyar népballadák. Bukarest

235

Ez a könyv a VALEUR KFT. NYOM DÁJÁBAN

készült 929 01 Nagymegyer (Veľký Meder) Vasút utca 61/6 Telefon, Fax: +421/(0)709 555 34 51, 555 33 91

Móser Zoltán KÖRÜLVESZNEK. ENGEM A DALOK A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely ISBN 8 0 - 8 9 0 0 1 - 0 0 - 9

Kiadta a Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya * A kiadásért a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára, Huszár László felel *A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok területi választmányán készültek, 2000-ben *Kottagrafika Ág Tibor * Megjelent 1000 példányban, ebből 500 példány a Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola és 500 példány a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya részére *Nyomta a Valeur kft. nyomdája Nagymegyeren, 2000-ben

M iért vált n é p d a llá C z u c z o r G e r g e ly n e k m in te g y h á r o m s z o r a n n y i v e r s e , m i n t P e t ő f in e k ? Ig a z i n é p d a llá . Itt 8 4 k o tta s z e r e p e l, é s m ellettü k C zu c zo r e d d ig k ia d atlan k ézirato s n é p d a lg y ű jte m é n y e . M ó ser Z oltán két év tized e n át g yű jtö tte a n ya gá t, és k ereste a n é p d a llá v á lá s titk át. S e g íte tte e b b e n e g y r e f o r m á tu s le lk é sz , tö b b b e n c é s szerzetes és n ép d a lg y ű jtő barát, eszk ö ze p ed ig eg y T rab an t é s h á r o m fé n y k é p e z ő g é p volt. A k u ta tá s e r e d m é n y e so k fe lfe d e z é s é s e g y ta lá lk ozá s. A „ h a r m a d ik v ilá g b a n , a k u ltú ra v ilá g á b a n találk ozik C z u c z o G e r g e ly b e n c é s sz e r z e te sta n á r , k öltő, n y e lv é sz , v a sra v ert s z a h a d s á g h ő (* 1 8 0 0 A n d ó d — flH 6 6 P est) és M ó se r Z oltán m ű v e lő d é stö r té n é s t a n á r , f o t ó m ű v é s z ( * 1 9 4 6 S z e k s z á r d — ). E k ö n y v o lv a s ó j a is r é s z e s e l e h e t e n n e k a n e m m i n d e n n a p ta lá lk ozó n a k és a m e g le p ő felfed ezésn ek .

r s z i

B encze Lóránt

A HÉT SZABAD MŰVÉSZET KÖNYVTÁRA - ZSÁMBÉK CYLRCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 17.