Ökrök takarmányozása
Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: •Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom
•Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll •Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak •Száraz, hűvös helyen tartandók
•Etetés előtt ajánlatos tálba kiönteni, különben kiszóródik •Avas ízben csak fokozza az eledel népszerűségét •Romlott (pl. penészes) állapotban nem etethetők
Diákcsemege (olajos magvak és aszalt gyümölcsök): •A Diákcsemege pörkölt földimogyorót, kesudiót, mandulát, törökmogyorót, mazsolát, aszalt szilvát és aszalt sárgabarackot tartalmaz •Szárazanyagának 75-80%-a fruktóz-egységekből áll, ezenkívül glükózt és fruktózt tartalmaz •Édes íze miatt a marha kedveli •A kérődzők jól hasznosítják
Pogácsa, sajtos sütemények: •Nagy hatású ízletes takarmány •Szárazanyagának 35-40%-a szacharóz, 15%-a nyersfehérje, melynek kb. 50%-a valódi fehérje •Elsősorban kérődző takarmány •Javasolt pálinka mellett etetni
•Ökrökkel napi 15-25 dkg, kocákkal 3-5 kg etethető
Burgonya:
•Élelmezésre és takarmányozásra egyaránt használjuk •Termésátlaga (8-22t/ha) és táplálóértéke fajtafüggő
•Szárazanyag-tartalmának 75-90%-a keményítő, emészthetősége nyers formában nem tökéletes •Fehérjetartalma a sz.a. 6-14%-a, melynek több, mint 50%-a NPN anyag •Valódi fehérjetartalma kicsi, de jó biológiai értékű, lizinben gazdag •C-vitaminban gazdag
•A gumók héjában mérgező szolanin található •Ökrök számára főzve etethető •Ökrökkel napi 10-15 dkg etethető pörkölt mellé
Főtt, füstölt csülök: •Hirtelen nagy adag etetésekor kérődzőknél acidózist okozhat •Javasolt adagja szarvasmarháknál max. 50-75 dkg
Pörkölt: •Ízletes, nagy fehérje (hús) tartalmú takarmány •A sertéshús mennyisége 40-300g/kg között van, szakácstól függően •Ökrökkel akár napi 500 g is etethető
Tökfélék:
•Tápanyagtartalma közel áll a répáéhoz, magja értékes fehérje és zsírforrás •Karotinban gazdag, különösen a sütőtök
•Kérődzőkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethető •Ökröknek sütve ajánlott •Nagy víztartalma (90%) miatt nehezen eltartható
Kenyér A Lipóti pékségből
• Ezt minden ökör szereti
Erjesztett takarmányok Bor •Alkoholos ital •A bor a szőlő erjesztésével készült alkoholos ital, időnként azonban a borok közé sorolják az egyéb gyümölcsökből készült gyümölcsborokat is. Mennyiség / 100 g
Bor 100 g
Kalória (kcal) 82 Lipidek 0 g Koleszterin 0 mg Nátrium 5 mg Kálium 99 mg Szénhidrát 2,7 g Rost 0 g Cukor 0,8 g Fehérje 0,1 g
•Erjesztett takarmányok minősítése: Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag…)
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Szénafélék •Szárítással tartósított zöldtakarmányok •A kérődzők, a ló és a nyúl alapvető takarmányai
•Táplálóanyagot szolgáltatnak, magas rosttartalmuk révén kedvezően befolyásolják a bendőmozgásokat és a bélperisztaltikát, rágásukkor nagy a nyálkiválasztás – pufferanyagok szekréciója, •A széna etetésekor a bendőben és az utóbél szakaszokban elsősorban az ecetsav termelés növekszik – a tejzsír mennyisége nő
Szénafélék •A jó minőségű széna még fontos karotin-, vitamin- és ásványi anyag forrás is, továbbá íz és zamatanyagokat is tartalmaz •Minőségét befolyásolja a:
•termőhely fekvése •a növények botanikai összetétele •a kaszáláskori vegetációs állapot •a szárítás sikere •Anyaszéna: az első kaszálásból származó széna
•Sarjúszéna: a későbbi kaszálásokból származó •Borjúszéna, csikószéna: a fiatal növényből készített finom szálú, dús levélzetű, zöld színű széna, ami fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagabb, rosttartalma kisebb
•Fűfélék szénái Réti széna •minőségét a botanikai összetétel mellett a káros gyomok aránya is befolyásolja •optimális kaszálási időpont, amikor a vezérnövény virágzik, ezt követően csökken a fehérje és a szénhidrát-tartalom, nő a rost •Sziki széna •illó olajokban, aromaanyagokban gazdag, vékony szálú, kis rosttartalmú széna •Hegyvidéki, alpesi szénák •sok fehérjét és zamatanyagot tartalmaznak, ízletesek •Sík vidéki szénák •nagy tömeget adnak, de takarmányértékük gyengébb
nagy
a
rosttartalmuk,
•Lápi széna •szintén nagy tömeget adó, rostdús, érdes szárú füveket tartalmazó kevésbé ízletes takarmány Szántóföldi fűfélék szénái •a réti szénánál rostban gazdagabbak, kevesebb fehérjét és aromaanyagot tartalmaznak •a gyengébb minőség a kevésbé változatos botanikai összetétel következménye •szudáni cirokfű széna •kemény szára miatt inkább lovakkal etetik, de ha bugahányás előtt vágják, akkor a marhák is szívesen fogyasztják •muharszéna •kemény szárú, elsősorban a lovak takarmánya •köles széna •dús levélzete és puha szára miatt a szarvasmarhák is szívesen fogyasztják
•Pillangósok szénái Jellemzőjük, hogy sikeres szárítás és betakarítás esetén fehérjében és Ca-ban gazdag, értékes takarmányok •Lucernaszéna •zöldbimbós állapotban kaszálva 15-17% nyersfehérjét, 1820% rostot, 30-60 mg karotint és 400-500 NE D-vitamint tartalmazó dús levélzetű, kellemes illatú takarmány •minőségét a levélpergés aránya alapvetően befolyásolja •Vöröshere széna •vastagabb szárú, gyérebb levélzetű a lucernánál, kevésbé ízletes •Bíborhere széna •általában durva szárú, a szár szőrözött, leginkább a lovak takarmánya •Baltacim széna •nagy fehérjetartalmú, jó étrendi hatású, ízletes takarmány •Édes csillagfürt széna •fehérjében gazdag, kérődzőkkel és lovakkal egyaránt etethető
•Keverék zöldtakarmányok szénái •Füveshere széna •minőségét és fehérjetartalmát alapvetően a pillangós komponens aránya és a betakarítás időpontja határozza meg •optimális a kaszálási ideje ha a fű bugahányás kezdetén van •Zabosbükköny széna •nehéz belőle szénát készíteni, mert a bükköny nehezen szárad, sikeres szárítás esetén azonban értékes szénaféle
•Szénalisztek, fűlisztek •Ebben a formában monogasztrikusok tápjába keverhetők •Rosttartalmuk miatt felhasználhatóságuk korlátozott •A karotinellátásban és bizonyos állati termékek színének kialakításában azonban fontos szerepük lehet •szénalisztek •hagyományos módon készített széna őrleménye •előnye, hogy kisebb az etetéskor fellépő levélpergési veszteség, továbbá az őrléssel valamelyest javul a táplálóanyagok emészthetősége •kérődzőkkel etetve viszont nem rendelkezik strukturális hatékonysággal •növendék sertésekkel 4-6%, kifejlett sertések tápjaiba 810% keverhető
•zöldnövény lisztek •a fiatalon lekaszált növényt forró levegővel megszárítják, majd megőrlik •a szárítás optimális hőmérsékletének megválasztása fontos, mivel a bioaktív anyagok (fehérjék, aminosavak, vitaminok) sérülhetnek, inaktiválódhatnak •a zöldliszt a szénánál több fehérjét, vitamint és karotint tartalmaz •az I. osztályú lucernaliszt minőségi követelményei: •max. 10% nedvesség •min. 19% nyersfehérje •min. 140 mg karotin •max. 3% sósavban nem oldódó hamu (föld, homok) •karotintartalmuk a tárolás alatt gyorsan csökkenhet, ezért a lisztekhez különféle antioxidánsokat kevernek, •csökkenti a karotin lebomlását, ha a lisztet granulálják és sötét színű műanyag zsákokban tárolják •etetését nyersrost és adott esetben szaponintartalma befolyásolhatja, sertések tápjaiba 5-15%, broiler és pulyka tápokba 2-4%, tojótápokba 4-6% felhasználása javasolható
•Teljes kukorica növény liszt •a viaszérés környékén történő levágást, szárítást és őrlést követően keletkező zöldliszt •nagy az energiatartalma, de sok rostot is tartalmaz •elsősorban pelletálva etetik, marhákkal, lovakkal, nyulakkal, esetleg vemhes kocákkal
Mezőgazdasági melléktermékek •A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek •Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik •Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye •Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Szalmafélék •a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt •nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk •rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható •elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)
•Fűfélék szalmái •legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra •tavaszi árpa szalma •a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb •őszi árpa szalma •rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé •szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját •tavaszi és őszi búzaszalma •a kettő közötti különbség nem számottevő •táplálóanyagaik emészthetősége gyenge •ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető
•zabszalma •dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma • rozsszalma •nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik •fűszalma •táplálóértékét a fű faja határozza meg •takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké •muharszalma •kemény szárú, de lovakkal etethető •szudánifű szalma •dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik
•kukoricaszár •táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb •a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rostés lignintartalma •takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké •legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal
Hüvelyesek:
Jó étvágyat!
