Krízis, preszuicidális szindróma, burnout

Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Tisljár-Szabó Eszter [email protected] Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet

Krízis fogalma

Krízis: nem az esemény fajtája határozza meg, hanem az, hogy hogyan észleljük az eseményt, helyzetet, és hogy mennyire érezzük úgy, hogy meg tudunk vele küzdeni.

Krízis definíció A krízisállapot külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus állapot, melyre jellemző, hogy a személy kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni, azaz nem elkerülhető. Ezeknek a fenyegető közelsége számára aktuálisan mindennél fontosabbá válik, minden figyelme és erőfeszítése erre irányul, ugyanakkor az adott időben a veszélyeket sem elkerülni, sem pedig szokásos problémamegoldó eszközeivel, eddig használt elhárító mechanizmusaival megoldani nem képes • Általában átmeneti állapot • Lehetséges tünetek: – Szorongás – Depresszió – Dezorganizáltság (kognitív, viselkedéses, érzelmi)

 Lehetséges kimenetek – Negatív: önértékelés csökkenés, mások megbecsülésének elvesztése – Pozitív: új élmények, újrakezdés, új készségek szerzése, belátások

Öngyilkos magatartás • Sokak számra az öngyilkosság tűnik az egyedüli megoldásnak krízishelyzetben • „Őrült pillanat?”  moralizálás  szuicid jelzések elbagatellizálása  háttértényezők figyelmen kívül hagyása.  Gyakori, hogy valódi segítség nélkül távozik a beteg a kórházból  nagyobb a valószínűsége annak, hogy az öngyilkossági kísérlet megismétlődik

Téves hiedelmek „Azok a személyek, akik beszélnek az öngyilkosságról, csak ijesztgetnek, és valójában soha nem követnének el öngyilkosságot.” „Az öngyilkosok meg akarnak halni”  A legtöbb öngyilkos vagy nyíltan beszél a szándékáról vagy valamilyen formában jelzi azt, mielőtt megpróbálja megölni magát.  Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem máshogy élni  Az orvosi gyakorlatban minden önsértő magatartást komolyan kell venni, mert a kutatások szerint a megelőző öngyilkos magatartás a legnagyobb rizikófaktor az öngyilkosság miatt bekövetkező halálnak.

Preszuicidális szindróma (Ringel) • Pszichopatológiai konstelláció • Jellemzők: 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés: kognitív funkciók, érzelmek, viselkedés, kapcsolatok  csökken a megoldás lehetőségének valószínűsége 2. Gátolt agresszió, amely a szelf felé fordul (okok:) – Frusztráció – Szégyenérzés – Önbüntető tendenciák – Ambivalens kapcsolatok – Izoláció

3. Menekülés a fantáziavilágba: a beszűkült személy befelé fordul és a fantáziavilágba menekül – itt ölt formát az öngyilkossági szándék először

 Ezen jelenségek együttes előfordulása mutatja az öngyilkossági szándékot, és a felismerés szükséges a megelőzéshez

Megelőzés lehetősége • Az öngyilkosságot megkísérlők vagy elkövetők többsége gyakori kapcsolatban állt orvosával – 40%-uk az öngyilkosság előtt egy hónapon belül járt nála • 18%-uk az öngyilkosság napján is igénybe vett valamilyen egészségügyi ellátást • Az öngyilkosság előtt a legtöbb jelzik valamilyen formában a szándékukat 

Cry for help = az ambivalencia kifejezése  direkt kommunikációtól az utalásos közlésig

„Egy texasi lány hat óra leforgása alatt 144 twitter-üzenetet küldött ki arról, hogy egy családtagja molesztálta és prostitúcióra akarja kényszeríteni. Ezután a 18 éves Ashley Billasano megírta körülbelül ötszáz követőjének, hogy megöli magát, és így is tett, írta meg a Newser.com. A Fox News Houston szerint Ashley online ismerősei közül egy sem próbált meg segíteni rajta. (…) Végül nyilvánosságra hozta öngyilkosságával kapcsolatos terveit. Arról írt, hogy szívesen meghallgatná, mit mondanak róla, de addigra ő már nem lesz köztünk. Ashley egy neten talált módszerrel fojtotta meg magát a rendőrségi szóvivő szerint, aki úgy gondolja, nyilvánvaló, hogy a lány beszélni szeretett volna a problémáiról, ezért is írta a számtalan üzenetet.” http://index.hu/bulvar/2011/11/12/twitteren_jelentette_be_hogy_megoli_magat/

 gyakran nem könnyű felismerni a jeleket  A felismeréssel lehetőség nyílik a beavatkozásra

Állapot feltérképezése • Depresszió mint rizikófaktor – Beck: kognitív triád: negatív gondolatok a világra, a jövőre és önmagára vonatkozóan

 A jövőbeli tervekre vonatkozó kérdések:  Mit tervez a következő napokra?  Jelek: bizonytalanság, ambivalencia, vagy a tervek teljes hiánya

 Halálvágy vagy öngyilkossági szándék említése; elmúlásra, meghalásra vonatkozó kifejezések vagy analógiák (elaludni örökre, elmenni)  Kis panaszok

Hogyan viselkedjünk?  Támogató és empatikus magatartás – lehetőség, hogy a beteg beszéljen a gondolatairól  Ha felmerül az öngyilkosság gyanúja, tisztázó kérdések  Téves elképzelés: ötleteket adhatunk a betegnek, ha rákérdezünk az öngyilkossági szándékára

Lehetséges kérdések „Látom, hogy nagyon lehangolt. Volt olyan, hogy esetleg arra gondolt, hogy jobb lenne nem is élni?” „Ebben a nehéz helyzetben volt olyan, hogy arra gondolt, hogy az lenne a legjobb, ha véget vetne az életének?”  Segít a betegnek felfedni, megosztani a problémáit  Ha fennáll az öngyilkosság veszélye, segít eldönteni, hogy szükség van-e azonnali kórházi ellátásra

Mit ne tegyünk  Ne bagatellizáljuk a helyzetet – elvész az orvosba vetett hit és a kapcsolat  Nem próbáljuk meg felvidítani a beteget (Szedje össze magát, nincs itt semmi baj)

Nehézségek az öngyilkosságot elkövető betegek kezelésében • Szomatikus kezelés elsődleges • DE: hiba, ha a beteg anélkül hagyja el a kórházat, hogy pszichológiai segítséget kapott volna • Enélkül gyakori, hogy az öngyilkossági kísérlet megismétlődik, súlyosabb formában

Öngyilkosság orvosoknál NŐK • Nő orvosoknál nagyobb az öngyilkosság előfordulási aránya, mint az átlagpopulációban és mint más tudósok körében (Hawton et al., 2001, Arnetz, 1987) FÉRFIAK • Férfi orvosoknál nem magasabb az öngyilkosság aránya, mint az átlagpopulációban, de magasabb az arány más akadémiai szakmákkal összehasonlítva (Hawton et al., 2001, Arnetz, 1987)

Kiégés (Maslach) 22 kérdés

Deperszonalizáció

Érzelmi kimerültség

Személyes hatékonyságérzés

Burnout

Érzelmi kimerültség • Mennyire élvezetes a munka • Mennyire érzed magad kimerültnek a nap végén • Apátia, letargia, energiátlanság, depresszió • Motiválatlanság, az embernek nincs kedve semmit sem csinálni

Deperszonalizáció • Ahogyan az emberekkel bánunk • A személyek tárgynak, arctalan, névtelen lényeknek tekintése • Érzelmeket nélkülöző, imperszonális magatartás a betegekkel • cinizmus • Annak a jele, hogy másoktól visszahúzódsz, mert a velük való kapcsolat túl intenzív • Így jut az ember levegőhöz

Személyes hatékonyságérzés • Mennyire észleled magadat hatékonynak • Annak az érzése, hogy van értelme annak, amit csinálsz • Gyakran annak abból következik, hogy mennyire vagy jó abban, amit csinálsz • Hatékonyság • A célok és az értékek egyezése

Burnout kiváltói Emberekkel való foglalkozás • Krónikus betegek – sokszor kevés az esély a gyógyulásra • Mások élete függ tőled • Másoknak rád van szüksége • Mások terhének cipelése • Kevés a pozitív visszajelzés • Rossz munkaközösség

Burnout kiváltói Munkakörülmények • Stresszes környezet: nyomás, betegek, munkafeltételek, eszközhiány • Kontrollhiány – merev vezetés, beleszólás lehetőségének hiánya • A „piszkos munka” elvégzése • Nem működik együtt a team

Munkakörülmények:  nem stresszes orvosok is hasonló munkakörülmények között dolgoznak  Nincs vagy csak nagyon gyenge a korreláció a munkával eltöltött órák, az egy orvosra jutó betegek száma és a stressz vagy a kiégés között Nem a munkaterhelés önmagában a megterhelő, hanem a befektetések és a jutalmak aránytalansága – sok munka kevés jutalomért (anyagi, pszichológiai, szociális vagy szakmai)  ez vezet leginkább kiégéshez

Burnout kiváltói Személyiségtényezők • • • • • •

Támogató környezet hiánya Célok hiánya Önbizalomhiány Folyamatos igény a külső megerősítésekre Negativizmus Merev személyiség

Depresszió • Az élet minden területén jelentkezik

Burnout • A munkához kapcsolódik • helyzetspecifikus • Az értelmesség érzésének hiánya • A munka fontosságával összefügg

Stressz • A munkaterheléshez köthető

A burnout megelőzése és kezelése Személyes szempontok • megfelelő táplálkozás • tarts szünetet, sétálj egyet • tanuld meg kezelni a frusztrációt, haragot, irritációt • ne vedd magadra a dolgokat • gondolkodj pozitívan • tanulj relaxációs technikákat • sportolj rendszeresen

A burnout megelőzése és kezelése Társas és szervezeti szempontok • tanulj meg nemet mondani • ne hagyd, hogy a munka begyűrűzzön a magánéletedbe • használj hatékony kommunikációs stílust • legyen valaki, akiben megbízol • szánj időt és energiát valami értelmes dologra • szórakoztasd magad humorral • állj ki azért, amit fontosnak tartasz

Irodalom • Csabai & Molnár (1999) Egészség, betegség, gyógyítás. Budapest, Springer Kiadó. • Major J., Ress K., Hulesch Bors, Túry F.(2006) A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. LAM (Lege Artis Medicinæ). Letölthető: http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0604/11.htm • Pilling (2008) Orvosi kommunikáció • McManus (2007) Stress in health professionals. In Ayers, S. (Ed.), Baum, A., McManus, I. C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J. et al., Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press