Krisztus Magyarországi Gyülekezete Alapszabálya (a 2015. október 2-ai hatállyal életbelépett változásokkal egységes szerkezetben)1
Preambulum Krisztus Magyarországi Gyülekezetét (továbbiakban: Gyülekezet) Krisztus Magyarországi Egyháza tagjai hozták létre 2013. február 1. napján, engedve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) kényszerének, amely átalakulási kötelezettséget ír elő a szabályainak meg nem felelő egyházaknak. A Gyülekezet vallási Gyülekezet formájában működik tovább és az Ehtv 36. § (1) alapján a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján a Fővárosi Bíróság által Pk. 60.675/1998. számon nyilvántartásba vett Krisztus Magyarországi Egyházának általános jogutódja. A Gyülekezet – tekintettel a tanításbeli azonosságra és a személyi kontinuitásra is - elődjének tekinti Krisztus Budapesti Egyháza Közösséget is, amelyet a Fővárosi Bíróság Pk. 60708/1994. számon vett nyilvántartásba. A Gyülekezet formális és lelki értelemben is elődjének tekinti a Churches of Christ XIX. századi mozgalmát (Resztoránus Mozgalom), illetve az annak nyomán létrejött International Churches of Christ mozgalmat. A Gyülekezet tagjai elkötelezik magukat az egyetlen, élő Isten által adott Biblia tanításai, illetve a Jézus Krisztus követésére épülő keresztény élet mellett, az isteni tanítás szerint építve a közösséget és szolgálva az emberiséget. A Gyülekezet az Ehtv. 34. § (1) alapján minősül vallási tevékenységet végző szervezetnek. Ezt az Alapszabályt Krisztus Magyarországi Gyülekezete átalakulást elhatározó Taggyűlése 2012. június 1-én fogadta el.
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.
A Gyülekezet neve:
Krisztus Magyarországi Gyülekezete
1.2.
A Gyülekezet székhelye:
1097 Budapest, Drégely u. 6-8 B. épület VI/6.
1.3.
A Gyülekezet célja:
Az egyetlen, élő Isten által adott Biblia tanításai, illetve a Jézus Krisztus követésére épülő keresztény élet mellett elkötelezett tanítványok lelki gondozása, tanítása, támogatása, továbbá a Biblia tanításának gyakorlatba tételén keresztül Isten Szavának megismertetése minden emberrel.
1.4.
A Gyülekezet tevékenysége:
A bibliai egyház mintájára a Gyülekezet tevékenységei a következők: A) Istentiszteletek tartása heti rendszerességgel; B) Biblia tanulmányozások egyénileg vagy csoportosan;
1
A 14/2015.(10.02.) számú rendkívüli Taggyűlési határozattal módosított szöveg félkövér betűvel szedve.
1
C) Találkozók szervezése a Gyülekezet tagjai számára; D) Egyéb, kívülállók számára is nyitott találkozók, előadások és egyéb programok szervezése; E) Egyéb a Gyülekezet céljának eléréséhez szükséges és ehhez kapcsolódó tevékenységek (pl. szegénysegítés, evangelizáció stb.). A Gyülekezet egyes tevékenységeit nyilvánosan, másokat zárt körben végzi. A Gyülekezet elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem végez, de a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:63 § (3) alapján a Gyülekezeti cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Gyülekezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. FEJEZET A GYÜLEKEZET SZERVEZETE 2.1.
A TAGGYŰLÉS A Taggyűlés a Gyülekezet legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. A Taggyűlést legalább évente egyszer kell összehívni (rendes Taggyűlés). Szükség esetén a Taggyűlés bármikor összehívható (rendkívüli Taggyűlés). A Taggyűlést az Elnökség elnöke hívja össze és elnököl a Taggyűlésen. A Taggyűlés helye megegyezik a Gyülekezet mindenkori istentiszteleti helyszínével.
2.1.1.
A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: A) az Alapszabály megállapítása és módosítása; B) az Elnökség elnökének és tagjainak, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak (továbbiakban egyenként „Tisztségviselő”, együtt „Tisztségviselők”), valamint a Szavazatszámláló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása; C) a Gyülekezet más szervezettel való szövetségének elhatározása; D) a Gyülekezet feloszlás útján történő megszűnésének elhatározása; E) az Elnökség elnöke és az Ellenőrző Bizottság elnöke éves beszámolójának elfogadása; F) az éves költségvetés elfogadása; G) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Gyülekezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; H) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és I) a végelszámoló kijelölése.
2
2.1.2.
A rendes Taggyűlést az Elnökség elnöke hívja össze a tagok számára igazolható módon kiküldött meghívó útján, illetve a Gyülekezet honlapján a helyszín megjelölésével és a napirend közlésével legalább 21 nappal a Taggyűlés időpontját megelőzően. A Taggyűlésről szóló értesítést az Elnökség elnöke szóban is megismétli a Gyülekezet istentiszteleti alkalmain. A rendkívüli Taggyűlést a tagok egytizedének vagy az Elnökség kezdeményezésére, az ok és cél megjelölésével lehet összehívni. Rendkívüli Taggyűlést az Elnökség elnöke a tagok számára igazolható módon kiküldött meghívó útján, illetve a Gyülekezet honlapján köteles összehívni legalább 7 nappal a Taggyűlés napját megelőzően, a helyszín megjelölésével és a napirend közlésével. A rendkívüli Taggyűlésről szóló értesítést az Elnökség elnöke szintén megismétli szóban a Taggyűlés időpontját megelőző istentiszteleti alkalmakon. Ha a Taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Taggyűlés időpontjának kihirdetésétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és a Gyülekezet tisztségviselői a Taggyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Taggyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Taggyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A napirend kiegészítéséről szóló meghívót annak esedékességkor még a taggyűlés előtt kell kiküldeni a taggyűlési meghívó megküldésével azonos módon. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A Taggyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Taggyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot. A Taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; 3
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A Taggyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A jelenlévő tagok egyharmada, illetve az Elnökség bármely tagja bármely határozat meghozatala előtt titkos szavazást kérhet. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló Taggyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozatokat 15 napon belül a Gyülekezet istentiszteleti helyszínén vagy helyszínein közzétett hirdetménnyel kell kihirdetni. 2.1.3. Megismételt Taggyűlés Megismételt Taggyűlést akkor lehet tartani, ha a Taggyűlés nem volt határozatképes. A megismételt Taggyűlés a részvevők számától függetlenül, az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit, a megismételt Taggyűlés helyét és idejét a meghívó tartalmazza. A megismételt Taggyűlést az eredeti Taggyűlési meghívóban az eredeti Taggyűlés napjára lehet összehívni. Az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. 2.1.4.
A rendes Taggyűlés napirendjén az alábbi pontoknak kell szerepelniük: (A) az Elnökség elnökének beszámolója a Gyülekezet előző évi működéséről; (B) a Gyülekezet pénzkezelőjének beszámolója a Gyülekezet előző évi gazdálkodásáról, amit 14 nappal a Taggyűlés előtt elérhetővé tesz; (C) az Ellenőrző Bizottság elnökének beszámolója a Gyülekezet előző évi gazdálkodásáról, valamint a Gyülekezet pénzkezelőjének tevékenységéről;
2.1.5
Az Elnökség köteles a Taggyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a Gyülekezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) a Gyülekezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) a Gyülekezet céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott Taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Gyülekezet megszüntetéséről dönteni.
2.2 AZ ELNÖKSÉG 2.2.1 Az Elnökség a Gyülekezet ügyintéző, képviseleti és döntéshozó szerve, amelynek 4
feladatkörébe tartozik: a) a Gyülekezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Taggyűlés elé terjesztése; c) a Gyülekezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; d) a Gyülekezet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; e) a Taggyűlés összehívása, a tagság és a Gyülekezet szerveinek értesítése; f) az ügyvezető szerv által összehívott Taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g) részvétel a Taggyűlésen és válaszadás a Gyülekezettel kapcsolatos kérdésekre; h) a tagság nyilvántartása; i) a Gyülekezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j) a Gyülekezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k) a Gyülekezet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele; l) Az Elnökség feladata a Gyülekezet éves költségvetésének előkészítése is. A költségvetés tervezetének elkészítéséről az Elnökség elnöke gondoskodik, és a Gyülekezet Taggyűlésén azt ismerteti. Az ismertetést követően az Elnökség elnöke a költségvetés tervezetét az ismertetés napjától számított 14 napra a Pénzkezelőnél helyezi el, ahol kizárólag a Gyülekezet tagjai abba betekinthetnek és annak módosítására és kiegészítésére írásban javaslatot tehetnek. Az Elnökség a költségvetésre vonatkozó döntésének meghozatalakor – nem kötelező jelleggel figyelembe veszi a benyújtott javaslatokat. A költségvetés végső változatát a Taggyűlés fogadja el. 2.2.2 Az Elnökség szükséghez képest ülésezik, határozatainak érvényességéhez legalább három tag egybehangzó szavazata szükséges, feltéve, hogy valamennyi tag értesítést kapott az ülésről, és annak napirendjéről. Az Elnökség tagjai: a) az Elnök b) a Titkár c) három másik tag, oly módon, hogy az Elnökség tagjai közül (az Elnököt és a Titkárt is beleértve) legfeljebb kettő állhat a Gyülekezet alkalmazásában. Az Elnökség tagjait a Taggyűlés 1-5 évre választja. Az Elnökség bármely két tagja együttesen jogosult a Gyülekezet bankszámlája feletti rendelkezésre, a Gyülekezet nevében való aláírásra és a Gyülekezet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtti képviseletére. Az Elnökség által megbízott Pénzkezelő önállóan jogosult a Gyülekezet bankszámlája feletti rendelkezésre, valamint a Gyülekezet nevében való aláírásra és a Gyülekezet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtti képviseletére. Jelen alapszabály 1.4. pontja szerinti célkitűzésének megvalósítása érdekében az Elnökség felhatalmazást kap arra, hogy a Bibliában lévő kritériumokkal összhangban vezető lelkészeket (evangelistákat), lelkészeket, véneket, tanítókat és más szolgálatban tevékenykedő személyeket bízzon meg, illetve alkalmazzon. A vezető lelkész, illetve a vezető lelkészek jelen alapszabály elfogadásának napjától felhatalmazást kap(nak) arra, hogy a Krisztus Magyarországi Gyülekezete ezen pontban felsorolt szolgálattevőit képezze 5
(képezzék), valamint felettük az alkalmazás és a felmondás kivételével a munkáltatói jogokat gyakorolja (gyakorolják). 2.2.3.
Az Elnök Az Elnökség Elnöke egyben a Gyülekezet elnöke (továbbiakban: Elnök), aki vezeti az Elnökség és a Taggyűlés üléseit, továbbá irányítja a Gyülekezet ügyeit az Elnökség tagjainak egyetértésével. Az Elnök gondoskodik az Elnökség valamennyi határozatának végrehajtásáról. Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy, vagy ha ilyen nincs, akkor a Titkár helyettesíti.
2.2.4.
A Titkár Felelős a Taggyűlési és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséért.
2.3.
AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Az Ellenőrző Bizottság a Gyülekezet ellenőrző szerve. Az Ellenőrző Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság tagjai: a) az elnök b) két tag Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja nem lehet az Elnökség tagja. Az Ellenőrző Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Elnökség gazdálkodási és adminisztratív döntéseinek végrehajtását és ezen felül a pénzkezelő munkáját, továbbá – az Elnökség elnökének egyedi felkérése nyomán – egyéb gazdálkodással kapcsolatos ellenőrző feladatokat lát el. Elnöke útján - beszámoló formájában - jelentést tesz a rendes Taggyűlésen a Gyülekezet tagjai számára. Az Ellenőrző Bizottság elnöke vezeti az Ellenőrző Bizottság üléseit és annak jegyzőkönyveit az általa erre kijelölt tag készíti el.
2.4.
A PÉNZKEZELŐ A Pénzkezelő - az Elnökség irányítása mellett - felelős vezetője a Gyülekezet gazdálkodásának, ennek keretében kezeli a Gyülekezet vagyonát, felelős továbbá a Gyülekezet könyveléséért és rendelkezik a Gyülekezet bankszámlája felett. Intézi a Gyülekezet levelezését és felelős a Gyülekezet okmányaiért, azok megőrzéséért.
2.5.
VEZETŐSÉGI CSOPORT
2.5.1
A Gyülekezet vallási jellegű működésére tekintettel a Gyülekezet lelki vezetését a Gyülekezet ügyintéző és képviseleti szerveitől elkülönülten működő Vezetőségi Csoport (a továbbiakban Vezetőség) végzi.
2.5.2.
Az Elnökség a Vezetőség által meghatározott lelki célokat figyelembe véve végzi tevékenységét. A Vezetőség tagjai a vezető lelkész(ek) által kijelölt Gyülekezeti tagok. Az Elnökség minden Gyülekezeti alkalmazás, illetve felmondás előtt köteles kikérni a Vezetőség véleményét.
6
2.5.3.
A Vezetőség feladata a szertartásrend és a Gyülekezeti hitvallás meghatározása, továbbá a Gyülekezet lelki szükségleteinek megfelelően a tanítási rend meghatározása.
III. FEJEZET A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
3.1.
Minden magyar vagy külföldi állampolgár, illetve hontalan személy, aki elfogadja a Gyülekezet jelen alapszabályát és a Bibliában előírt formában csatlakozik a Gyülekezethez, a Gyülekezet teljes jogú bejegyzett tagjává válhat.
3.2.
A tagság megköveteli a Bibliai Szentírás követése iránti folyamatos elkötelezettséget, ezen belül Jézus Krisztus bibliai tanításának egyértelmű vállalását.
3.3.
A tag felvételéről a Vezetőség dönt.
3.4.
A tagsági viszony megszűnik: (A) a tag tagsági viszonyát egyoldalú nyilatkozattal megszünteti, (B) a tag meghal; (C) Gyülekezet megszűnésével; (D) a tag kizárásával.
3.5.
A jogszabályt, az alapszabályt vagy a Gyülekezeti határozatot sértő, illetve a Gyülekezet céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén, különös tekintettel a Gyülekezet vallási jellegű működésére, a tag kizárásáról a Vezetőség jogosult írásban, határozattal dönteni, amennyiben megítélése szerint a tag nem követi a Bibliai tanításokat. A kizárás szándékáról a tagot a vezetőség a kizárás tárgyában döntő ülés megtartása előtt értesíteni köteles. Az értesítésben meg kell jelölni a kizárás okát és tájékoztatni kell a tagot a védekezés lehetőségéről. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A vezetőség határozatával szemben a kizárt tag, a határozat jogszabálysértő jellegére hivatkozva a bírósághoz fordulhat.
3.6.
A Gyülekezet tagjai jogosultak a Gyülekezet ügyintéző, képviseleti és döntéshozó szerveinek (azok tagjainak) megválasztására, továbbá részt vehetnek a Gyülekezet tevékenységében és rendezvényein.
3.7
A hivatalos tagjegyzéket az Elnökség által felkért tag vezeti.
IV. FEJEZET 7
4.1.
Vezető tisztségviselők (Elnökség elnöke, titkára, Elnökség további tagjai, Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai) választására kerül sor: A) a megbízás lejártakor, B) a Tisztségviselő tagsági viszonyának megszűnésekor, valamint C) a Tisztségviselő lemondása vagy halála esetén. Bármely tag írásban jelölteket állíthat. Jelöltállításra a Taggyűlés összehívásának napjától a jelöltek listájának közzétételéig van lehetőség. A jelölést az Elnökség titkárának kell benyújtani. A titkár vagy az általa kijelölt személy a jelölést kapott személyeket nyilatkoztatja a jelölés elfogadásáról. A jelöltek listáját az Elnökség a választás előtt legalább 3 nappal a Gyülekezet istentiszteleti helyszínén, vagy helyszínein elhelyezett hirdetmény útján közzéteszi. A választás nyílt szavazással történik a Taggyűlésen. A jelenlévő tagok egyharmada, illetve az Elnökség bármely tagja bármely határozat meghozatala előtt titkos szavazást kérhet. A választási eredményről az Elnökség a tagokat – legkésőbb a választást követő 5. napon – a Gyülekezet istentiszteleti helyszínén vagy helyszínein közzétett hirdetményben értesíti.
4.2.
A Vezetőség tagjait a mindenkori vezető lelkész (vagy vezető lelkészek együttesen) egy évre nevezi(k) ki, írásban. A Vezetőség tagjainak kinevezése megszűnik: A) a kinevezés lejártakor, B) a Vezetőségi tag Gyülekezeti tagsági viszonyának megszűnésekor, C) a Vezetőségi tag lemondása, D) a Vezetőségi tag halála esetén.
4.3.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő a feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
V. FEJEZET A GYÜLEKEZET GAZDÁLKODÁSA 8
5.1.
A Gyülekezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint jogosult vagyonával gazdálkodni és rendelkezni. A Gyülekezet kezdő vagyona azonos Krisztus Magyarországi Egyháza megszűnéskori vagyonával. Működése során a Gyülekezet bevételei elsősorban adományokból és egyéb hozzájárulásokból állnak.
5.2.
A tagok tagsági díj fizetésére nem kötelesek.
5.3.
A Gyülekezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el.
5.4.
A Gyülekezet bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Gyülekezet tagjai a Gyülekezet tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
VI. FEJEZET A GYÜLEKEZET MEGSZŰNÉSE
6.1.
A Gyülekezet megszűnik, ha (A) a Gyülekezet egy másik Gyülekezettel egyesül (összeolvad, beolvad), (B) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, (C) a bíróság feloszlatja, (D)a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, (E) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, (F) ha a Gyülekezet megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, (G) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt és a Gyülekezetet a nyilvántartásból törlik.
6.2.
Abban az esetben, ha a Gyülekezet jogutód nélkül szűnik meg, a Ptk. 3:85 § (1) bekezdése alapján a hitelezők követelése után fennmaradó vagyont a Gyülekezet céljával megegyező vagy más hasonló célra létrehozott közhasznú szervezetnek kell átadni.
ZÁRÓ RENDELKÉZÉS
9
Az Elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Gyülekezet jelen Alapszabálya a jelenléti ívvel együtt a Fővárosi Törvényszéknél benyújtásra kerüljön. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
________________________ Elnök
________________________ Titkár
________________________
________________________
tanú
tanú
Krisztus Magyarországi Gyülekezetének képviselői aláírásunkkal igazoljuk, hogy jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege, a 2015. október 2-ai hatállyal életbe léptetett módosításokkal megfelel az okirat hatályos tartalmának.
Kelt: Budapest, 2015. október 2.
_______________________ Nagy Sándor Elnök
_______________________ Szappanos Péter Titkár
10
