Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás és környezet
Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt
Kreativitás és környezet
A kreativitás fejlıdése
Család szocializációs hatása döntı befolyással van, pl.: tradicionális nemi szerepek irányába erıteljes nyomás, túlzott konvencionalitás negatívan hat Ösztönzı, magas kulturális és oktatási feltételeket biztosító család pozitív hatású Játék és fantázia szerepe Kreatív gyerekek társas kapcsolatai sajátosak: képzelt barátok, álmodozó szerep, magányosság, elszigetelıdés
Kreativitás és pedagógia
Az iskolában elınyt élvez az intelligencia, de a kreativitás sokszor problémaként jelenik meg Kreatív tehetségek csoportja kevésbé kerül kiemelt képzésekbe Óvodás- és kisiskoláskorban magas a kreativitás szintje A kreativitás ellensége a konformizmus Néhány kutatás kimutatta, hogy a kreativitás fordított U alakú kapcsolatban van az oktatási szinttel: egy bizonyos pont után a formális oktatás negatív hatást kezd gyakorolni a kreativitásra.
Kreativitás és motiváció
Thomas Edison: “Genius is one percent inspiration and ninety-nine percent perspiration” A kreatív emberek intrinzik motivációjúak Flow-elmélet alapján: ha valaki tudja, hogy jutalmat kap a munkája minıségéért, nem tud elfeledkezni a jutalomról, és így nem kerül a flow állapotába, amikor is azért csinál valamit, mert szereti azt csinálni. Amabile (1996) kutatásai igazolták, hogy ha a vizsgálati személyeknek azt mondták, a munkájukat jutalmazzák, értékelik, akkor a kreativitási szintjük és egyben az intrinzik motivációjuk jelentısen csökkent.
A kreativitás motivációja
Az alkotás vágya Érdeklıdés, elkötelezettség Kíváncsiság Önmegvalósítás szükséglete
A kreativitás fejlıdését segítı feltételek
Elfogadás, bizalom Támogató felnıtt gyerekek esetében Motiváció Segítıkész, megértı társak Lehetıség az egyedüllétre Lehetıség az elmélyülésre Játékos, nem versenyszerő helyzet (fıleg gyerekek esetében) Megfelelı értékelés, visszajelzés
A kreativitás fejlesztésének hátráltatói
Sikerorientáltság Konformizmus A természetes tudásvágy kielégítetlensége, elfojtása Kortársakhoz, munkatársakhoz való igazodás Az átlagtól való eltérést abnormalitással azonosítani Környezeti korlátok (hely, eszköz, idı) Túlzott szigor és rend Erıltetett fejlesztés Munka – játék kettıssége (gyerekek esetében fıleg) Visszajelzés hiánya, elégtelensége
A kreativitás fejlesztésének útjai
Guilford (1967), Torrence (1963): direkt módszerekkel is fejleszthetı a kreativitás oktatási programok, tanítási technikák Felfedezési – problémamegoldási megközelítés: indirekt tanítási módszer, felfedezési folyamat, a környezet manipulálása, kísérletezés Kognitív-affektív modellek: a tudás, gondolkodás fejlesztése, illetve az esztétikai érzék fejlesztése, érzelmek kifejezése
Kreativitás fejlesztése – Renzulli (1992)
Konzisztens és állandó érdeklıdés kialakítása, fenntartása Tudományterületeken való gondolkodás kialakítása Rugalmasság: a gyerekek képességeihez, érdeklıdési köréhez, tanulási stílusához való igazodás A gyerekeket profi felfedezıvé tenni egy területen
A kreativitás fejlesztése – Sternberg és Williams (1996)
Elıfeltételek A kreativitás modellezése Én-hatékonyság fejlesztése Alaptechnikák Az alapfeltevések megkérdıjelezése A problémák meghatározása és újradefiniálása Az ötletelés elısegítése „Gondolatfertızés” Tanítási tippek Elég idıt hagyni a gondolkodásra Instrukció a kreativitásra A kreatív gondolatok, megoldások jutalmazása
Az akadályok elhárítása A hasznos „kockázat” megtartása Az akadályok beazonosítása és elhárítása A többértelmőség tolerálása Lehetıséget adni a hibázásra Komplex technikák alkalmazása Önmagukért való felelısség megtanítása Az önszabályozás elısegítése A jutalom halasztására való képesség fejlesztése
A kreativitás fejlesztése – Sternberg és Williams (1996)
Szerepmodellek Kreatív emberek pályaképének bemutatása Kreatív kollaboráció támogatása Más nézıpontok megvizsgálása A környezet felfedezése A környezeti lehetıségek felismerése Izgalom találása Stimuláló környezet keresése Erıforrások kihasználása
Hosszú távú célok Kreativitás fejlesztése Átváltás a kreatív mőködésre
A kreativitás PDP modellje – Jackson (2006) 2. tenni, elıadni, elkészíteni
1.végiggondolni, mit kell tenni, döntéshozás
kontextus
3. átgondolni a tapasztalatokat, hatásokat
Kreativitás csoportszinten
Bizonyos esetekben a csoportok kreatívabbak, mint az egyének:
Amikor a megosztott tudás segíti a probléma jobb megértését Új kihívások, problémák keresésénél jobb a különbözı hátterő és tudású emberek együttmőködése A problémamegoldás különbözı fázisaiban különbözı mértékben hangsúlyos az egyéni, illetve csoportos kreativitás A problémamegoldás folyamatában a különbözı területeken kreatív emberek különbözı szerepekben járulnak hozzá a produktum létrehozásához, pl.: ötletgazda, erıforrások feltárója, kivitelezı, stb. Fontos a támogató, bizalmat biztosító légkör, a megfelelı vezetés
