Kovács Csaba Beszámoló a 2013. évre elnyert Klebelsberg Kunó-ösztöndíj felhasználásáról A kutatás témája: A vajdasági magyarság kollektív identitása és történeti emlékezete A kutatásom középpontjában álló kollektív identitás napjainkban a történeti kutatások egyik legaktuálisabb trendjének számít. Az önazonosság ezen formája folyamatos változásnak van kitéve, alakíthatják azt a társadalmi, a gazdasági és a politikai fejlemények egyaránt; elmondható ugyanez a történeti emlékezet kapcsán is. Ennél fogva a sok történelmi vihart megélt vajdasági (beszámolómban a továbbiakban a délvidéki magyarság kifejezést a vajdasági magyarság szinonímájaként használom) magyarságról elmondható, hogy 1920-tól legkevesebb a negyedik identitáskorszakát éli meg napjainkban. Az első az 1920 és 1941 közé eső években volt, majd jött a második világháború alatti terület-visszacsatolás időszaka, azt követte az egypártrendszer ideje, jelenleg pedig az 1990-től napjainkig eltelt periódus zajlik. Az e négy időszakhoz kapcsolódó azonosságtudat a közösség egészére vonatkozik, egyéni szinten ettől eltérő, több vagy akár kevesebb is lehet az identitások száma. A vajdasági magyarok identitását és történeti emlékezetét vizsgáló szakmunkák eddig is születtek, azok azonban többnyire az egyedi események emlékezetét vizsgálják, továbbá gyakorta a 20. századinál korábbi korszakokra, történésekre koncentrálnak. A történeti jellegű munkák mellett jelentős számban léteznek szociológiai és kulturális antropológiai kutatások is. Ezek közül előbbiek térben kiterjedtnek tekinthetők, lefedik a Vajdaság magyarok lakta területeit, a kutatásba bevont időszak viszont meglehetősen szűkre szabottnak mondható. Utóbbi munkák pedig egy-egy lokális helyszínt és nagyrészt igen rövid periódust vesznek górcső alá, s leggyakrabban az 1990 utáni időszakot vizsgálják. Kutatásom célja (mely megegyezik PhD disszertációm témájával) a Vajdaságban élő magyarság fentebb vázolt identitáskorszakai közül a középső kettő – vagyis az 1941–1990 közötti időszak – kollektív identitásának és kollektív történeti emlékezetének vizsgálata, mely a téma eddig meglévő kidolgozottságát tekintve új eredményeket tudna felmutatni. A témát érintő eddigi kutatásaim több részterületre vonatkoznak, ezek egyike a délvidéki magyarság második világháborúra vonatkozó emlékezete volt. Munkámhoz
1
forrásként az általam a Vajdaságban három generáció tagjaival készített oral history interjúk szolgáltak; az eltérő generációk vizsgálata nem csak az adott történeti esemény(eke)t megéltek történeti emlékezetét tárta fel, hanem alkalmat adott arra is, hogy a leszármazottakét vegyem górcső alá. Egy másik esetben – levéltári források és oral history interjúk alapján – a délvidéki magyarság számára a második világháború előtt nehezen, de a magyar impérium megjelenése folytán ismét könnyen elérhető nemzeti szimbólumkészlet spontán és állami szinten elrendelt megjelenését vizsgáltam, továbbá a nemzeti szimbólumkészlet felbukkanása kapcsán a vajdasági magyarság identitásának változását, alakulását elemeztem. Véleményem szerint az 1945-től 1990-ig terjedő időszakra vonatkozóan nem eseményeket, hanem folyamatokat, jelenségeket érdemes vizsgálni. Kiemelten fontosnak tartom például a magyar nyelven folyt történelemoktatás tankönyvszövegeinek a kutatását és a délvidéki magyarnyelvű sajtótermékek vizsgálatát is. Vizsgálatuk oly kérdésekre adhat választ, hogy mily módon jelent meg e két forráscsoportban a kollektív identitás, vagy hogyan és milyennek próbálták a jugoszláv nemzettudat építésének jegyében megjeleníteni, avagy megváltoztatni a magyar identitást. Egy másik vizsgálandó terület a magyar közösséghez való tartozás fontossága, illetve annak „következményei”. Vajon mennyire játszott szerepet a párválasztásnál a férj/feleségbarát/barátnő nemzetisége, vallása? Milyen pozitív vagy negatív előjelű események kapcsolódnak a magyar nemzeti jegyekhez (például a magyar nyelvhasználathoz, a magyar vallásokhoz), illetve a különböző léthelyzetekben mennyire hatott hátrányként vagy előnyként a magyar nemzetiség (például a továbbtanulás vagy a munkahely esetében)? Kutatandó jelenségnek tartom azt is, hogy az egykori Jugoszlávia lakóinak sorában a vajdasági magyarság körében volt az egyik legmagasabb azok aránya (az anyaország nélküli bosnyák volt a másik nemzet), akik a nemzetek feletti vagy semleges nemzettudatot vallották magukénak, azaz a népszámlálásokkor jugoszlávként definiálták nemzetiségüket. Vizsgálható, hogy a délvidéki magyarság kollektív identitásában milyen szerepet játszott a vallás, mit jelentett az egykor és milyen változáson esett át az idők során, valamint mennyire volt a vallás identitásmegtartó, identitáserősítő egy olyan időszakban, amikor az állam vallásellenes propagandát folytatott. További kérdésként merül fel, hogy mennyire befolyásolta a vajdasági magyarokat magyar identitásuk megőrzésében a viszonylagos gazdasági jólét? Miként tekintettek például a magyar–jugoszláv határra: szimbolikus jelentőséggel bíró határvonalként, mely az anyaországtól választja el őket, vagy „csak” Magyarország felé eső választóvonalként, ahol mellesleg szintén magyarok élnek? 2
A kutatás ideje, időtartama Az elnyert ösztöndíj kéthónapos, pontosabban hatvannapos kutatás feltételeit biztosította számomra. Pályázatomban célországként Szerbia, azon belül helyszínként pedig Zenta szerepelt. A kint tartózkodásra és kutatásra 2013 augusztusi és szeptemberi hónapjában került sor, 2013. augusztus 1-én utaztam ki, illetve kezdtem meg a kutatómunkát, s 2013. szeptember 29-én tértem vissza a kutatóútról.
A kutatás helyszíne A kutatóút során a Magyarországon és Szerbiában már egyaránt megkezdett levéltári, könyvtári és sajtókutatások nem szerepeltek hangsúlyosan, helyettük inkább a narratív források feltárásának folytatására, azokon belül oral history interjúk nagyszámban történő felvételére fókuszáltam. Az interjúkészítéshez több helyszín bevonását láttam szükségesnek, tekintettel arra, hogy a vajdasági magyarság csoportjainak helyzete egymáshoz viszonyítva meglehetősen eltérő; el lehet különíteni szórványban, szigetben és tömbben élő magyarságot. Fentebbieknél fogva a kutatás ideje alatt több helyszínen tartózkodtam. 2013. augusztus 1-étől 2013. augusztus 21-éig – a záróidőpont az adott helyszínen eltöltött utolsó éjszaka dátumát jelöli – Zentán tartózkodtam, Zentáról Újvidékre utaztam, ahol 2013. augusztus 22-étől 2013. szeptember 18-áig dolgoztam. Újvidékről 2013. szeptember 19-én utaztam Szabadkára, szabadkai tartózkodásom 2013. szeptember 19-e és 2013. szeptember 25-e közé esett. Végezetül lezáratlan teendők befejezése végett visszatértem Zentára, ahol 2013. szeptember 26-a és 2013. szeptember 28-a között tartózkodtam. A zentai tartózkodás alatt a szakmai támogatást ígérő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (a továbbiakban VMMI) igen szívesen fogadott, vezetője Hajnal Jenő mindenben igyekezett támogatást nyújtani kutatásomhoz. Többek között az Intézet foglalt szállást számomra a mellettük működő Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban, majd a későbbi lakhelyemül szolgáló, szintén az Intézettel egy helyen működő Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban is. Az interjúkészítés a VMMI, a Zentai Történelmi Levéltár és a Zentai Városi Múzeum munkatársaitól kapott segítség (konkrétan az interjúalanyokkal történő kapcsolatfelvétel vagy annak megkönnyítése) révén valósult meg. Majd az iratanyag feltérképezése után – mivel külföldi állampolgárként engedélyköteles a
3
levéltári kutatás – engedélyt kértem a Zentai Történelmi Levéltárban a 2014 során folytatandó levéltári kutatás elvégzéséhez is. A következő helyszínen, Újvidéken egy belvárosi szálláson laktam, ahonnan minden helyszín könnyen megközelíthető volt. Az újvidéki tartókodás idején az interjúk készítése mellett tájékozódtam Újvidék Város Történelmi Levéltárában és a Vajdasági Levéltárban a tervezett disszertációhoz felhasználható iratanyagokról, továbbá kutatási kérelmet nyújtottam be mindkét helyen a jövő évre vonatkozóan. Mindezek mellett anyaggyűjtés céljából felkerestem Szerbia nemzeti könyvtárát, az Újvidéken található Szerb Matica Könyvtárát (Biblioteka Matica Srpska) is, ahol 1945 utáni magyarnyelvű történelemtankönyveket kölcsönöztem ki, dolgoztam fel, illetve másoltam le. Újvidéki munkámat (tehát az interjúalanyok keresését, a levéltári forrásokról való tájékozódást, a könyvtári kölcsönzést stb.) már meglévő helyismeretem, kapcsolatrendszerem segítette. Szabadkai tartózkodásom idején egy szintén a belvárosban lévő hostelben szálltam meg, melynek fekvése nagyban megkönnyítette és felgyorsította munkámat. Az interjúk készítésén túl szabadkai tartózkodásom alatt felkerestem a Szabadkai Történelmi Levéltárat, ahol igyekeztem felmérni a disszertációhoz szükséges források jellemzőit, továbbá a külföldiként szükséges, a 2014-es évre szóló kutatási kérelmet is benyújtottam. Megemlíthető még, hogy több később lehetséges interjúalannyal is felvettem a kapcsolatot. Mindezek mellett kapcsolatépítés szempontjából is eredményesnek tekinthető a szabakai tartózkodás, hiszen a város számomra eddig ismeretlen kutatási terep volt. Munkámhoz a Szabadkai Történelmi Levéltár és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai nyújtottak segítséget.
A kutatott gyűjtemények Mivel pályázatomban oral history típusú interjúk készítésére kértem támogatást, így alább a kutatott gyűjtemények felsorolásaként a felvett interjúk listáját közlöm. Az oral history interjúk készítését több ok is indokolja. Egyrészt az interjúk a narratív források oly körét jelentik, melyekből leginkább feltárható a személyes történelem, az egyéni múlt. Másrészt az interjúk olyan kérdésekre adhatnak választ, melyekre a többi forrástípus korlátozottan vagy egyáltalán nem képes. Példaként elég talán felhozni több, a jugoszláv rezsim által tabuként kezelt témát (a magyarok ellen 1944–1945-ben zajlott atrocitáshullámot
4
vagy egyéb, a mindennapok során a kisebbségek irányában megnyilvánult negatív eseményeket), melyek a magyar közösség hallgatásra kényszerítése miatt igen csekély mértékben jelennek meg a közbeszédben, a sajtóban és a történeti emlékezetben egyaránt. Az interjúkészítésnek sajátos jellemzői vannak. Ezek sorába tartozik például az, hogy az adott interjúalany rendelkezik-e kész narratívával saját és/vagy közössége életét illetően, hogy milyen az interjúalany beszéd- és kifejezőkészsége, illetve pillanatnyi hangulata. Az interjút meghatározza továbbá az interjút adó személy életének, az általa megélt korszaknak a hossza, az országban történtek, esetleg az általa megélt események jelentősége, továbbá az, hogy egyáltalán mennyi időt tud vagy akar szánni a felvételre. Az interjúalanyoknál meglévő életkor, nem, társadalmi rétegződésben elfoglalt hely, életmód stb. adta eltérő jegyek megfigyelésével további területek válnak kutathatóvá. Fentebbiek mellett pedig a különböző közegekben, például a városi és a falusi életvilágokban folytatott kutatásokkal is újabb nézőpontok vonhatók be a vizsgálatba. Ezen okoknál fogva egy-egy általam készített, az identitást megvilágító kérdésekkel tematizált interjú eltérő hosszúságú, akad köztük két óra hosszúságú, de nem ritka az öt-hat-hétórásra nyúló sem, melyek egyszerre nem is készíthetők el, hanem több alkalmat vesznek igénybe. A interjúk felépítését és a kifejtett témákat tekintve röviden elmondható, hogy az elsőként az életút részei, fordulópontjai kerültek szóba. Majd azok értékelése mellett az egyes történeti események, jelenségek emlékezetére, a többségi szerb és a magyar
közösség
együttélésének találkozási pontjaira és tapasztalataira, illetve az identitás elemeit tükröző érzésekre, szituációkra, történésekre kérdeztem rá. Az interjúk felvételekor egy előre elkészített kérdőívet használtam, de amennyiben szükségesnek láttam, változtattam egyes témák sorrendjén, illetve beiktattam újabbakat, s nem törekedtem a kérdőív végigkérdezésére sem, ha nem láttam relevánsnak egy-egy kérdést az adott személy esetében. A kérdőív tehát egyfajta vezérfonalként szolgált csak. A kérdések, témakörök kapcsán minden esetben hagytam az adott gondolatmenet és jelenség kibontását, végigvitelét. Az alábbi listán az adott interjúnál a személy megjelölése és a felvétel helyszíne mellett szerepeltetem az interjú felvételének idejét, a hangfile-ok számát, továbbá az egyes hangfile-ok, illetve a teljes interjú időtartamának hosszát is. A listán szereplő tételek az elkészítés időrendjében tűnnek fel.
5
Felvett interjúk listája: I. Menyhárt Miklós (Zenta): 1. file: 2013. 08. 04. (80 perc 4 másodperc) 2. file: 2013. 08. 11. (139 perc 23 másodperc) összesen: 219 perc 27 másodperc = 3 óra 49 perc 27 másodperc II. Kurunczi Anikó (Zenta): 1. file: 2013. 08. 06. (87 perc 23 másodperc) 2. file: 2013. 08. 06. (54 perc 23 másodperc) összesen: 141 perc 46 másodperc = 2 ór 21 perc 46 másodperc III. Sándor László (Zenta): 1. file: 2013. 08. 07. (50 perc 43 másodperc) 2. file: 2013. 08. 07. (45 perc 31 másodperc) 3. file: 2013. 08. 08. (50 perc 39 másodperc) összesen: 146 perc 53 másodperc = 2 óra 26 perc 53 másodperc IV. Torma Éva (Felsőhegy): 1. file: 2013. 08. 09. (68 perc 26 másodperc) 2. file: 2013. 08. 09. (65 perc 37 másodperc) összesen: 134 perc 3 másodperc = 2 óra 14 perc 3 másodperc V. Sándor Valéria (Zenta): 1. file: 2013. 08. 13. (30 perc 7 másodperc) 2. file: 2013. 08. 13. (28 perc 52 másodperc) 3. file: 2013. 08. 13. (8 perc 5 másodperc) 4. file: 2013. 08. 15. (54 perc 49 másodperc) 5. file: 2013. 08. 16. (29 perc 23 másodperc) összesen: 151 perc 16 másodperc = 2 óra 31 perc 16 másodperc
VI. Zsiga Ilona (Zenta): 1. file: 2013. 08. 14. (87 perc 7 másodperc)
6
2. file: 2013. 08. 16. (34 perc 20 másodperc) 3. file: 2013. 08. 16. (56 perc 3 másodperc) 4. file: 2013. 08. 16. (4 perc 8 másodperc) összesen: 181 perc 38 másodperc = 3 óra 1 perc 38 másodperc VII. Törköly István (Zenta): 1. file: 2013. 08. 20. (32 perc 26 másodperc) 2. file: 2013. 08. 20. (81 perc 3 másodperc) 3. file: 2013. 08. 21. (23 perc 54 másodperc) 4. file: 2013. 08. 21. (97 perc 23 másodperc) összesen: 234 perc 46 másodperc = 3 óra 54 perc 46 másodperc VIII. Falb Gabriella (Újvidék): 1. file: 2013. 08. 24. (99 perc 55 másodperc) 2. file: 2013. 08. 26. (48 perc 46 másodperc) 3. file: 2013. 09. 03. (63 perc 35 másodperc) összesen: 212 perc 16 másodperc = 3 óra 32 perc 16 másodperc IX. Buzás Mihály (Újvidék): 1. file: 2013. 08. 29. (19 perc 8 másodperc) 2. file: 2013. 08. 29. (8 perc 58 másodperc) 3. file: 2013. 08. 29. (14 perc 38 másodperc) 4. file: 2013. 08. 29. (89 perc 38 másodperc) 5. file: 2013. 09. 02. (33 perc 55 másodperc) 6. file: 2013. 09. 02. (0 perc 53 másodperc) 7. file: 2013. 09. 05. (17 perc 9 másodperc) 8. file: 2013. 09. 05. (36 perc 5 másodperc) összesen: 220 perc 24 másodperc = 3 óra 40 perc 24 másodperc X. Fischer Jenő (Újvidék): 1. file: 2013. 09. 08. (38 perc 8 másodperc) 2. file: 2013. 09. 08. (81 perc 22 másodperc) 3. file: 2013. 09. 09. (9 perc 14 másodperc) 4. file: 2013. 09. 09. (17 perc 35 másodperc) 7
összesen: 146 perc 19 másodperc = 2 óra 26 perc 19 másodperc XI. Tamás László (Újvidék): 1. file: 2013. 09. 11. (43 perc 23 másodperc) 2. file: 2013. 09. 11. (73 perc 43 másodperc) 3. file: 2013. 09. 15. (61 perc 56 másodperc) 4. file: 2013. 09. 15. (32 perc 29 másodperc) 5. file: 2013. 09. 15. (61 perc 58 másodperc) összesen: 273 perc 29 másodperc = 4 óra 33 perc 29 másodperc XII. Harmos Vilmos (Újvidék): 1. file: 2013. 09. 15. (40 perc 35 másodperc) 2. file: 2013. 09. 15. (35 perc 7 másodperc) 3. file: 2013. 09. 18. (43 perc 44 másodperc) 4. file: 2013. 09. 18. (51 perc 43 másodperc) összesen: 171 perc 9 másodperc = 2 óra 51 perc 9 máspdperc XIII. Szalács István (Maradék): 1. file: 2013. 09. 18. (101 perc 58 másodperc) 2. file: 2013. 09. 18. (3 perc 11 másodperc) összesen: 105 perc 9 másodperc = 1 óra 45 perc 9 másodperc XIV. Szabó Lajos (Szabadka): 1. file: 2013. 09. 21. (86 perc 15 másodperc) 2. file: 2013. 09. 21. (8 perc 40 másodperc) 3. file: 2013. 09. 21. (30 perc 47 másodperc) 4. file: 2013. 09. 21. (56 perc 21 másodperc) 5. file: 2013. 09. 23. (93 perc 29 másodperc) 6. file: 2013. 09. 23. (27 perc 53 másodperc) összesen: 303 perc 25 másodperc = 5 óra 3 perc 25 másodperc XV. Horváth József (Szabadka): 1. file: 2013. 09. 21. (69 perc 26 másodperc) 2. file: 2013. 09. 21. (100 perc 5 másodperc) 8
3. file: 2013. 09. 22. (6 perc 17 másodperc) 4. file: 2013. 09. 22. (26 perc 47 másodperc) összesen: 202 perc 35 másodperc = 3 óra 22 perc 35 másodperc XVI. Bruscsek Éva (Szabadka): 1. file 2013. 09. 23. (67 perc 31 másodperc) összesen: 67 perc 31 másodperc = 1 óra 7 perc 31 másodperc XVII. Fülöp Cecília (Felsőhegy): 1. file: 2013. 09. 27. (86 perc 29 másodperc) 2. file: 2013. 09. 27. (11 perc 34 másodperc) 3. file: 2013. 09. 27. (55 perc 10 másodperc) összesen: 153 perc 13 másodperc = 2 óra 33 perc 13 másodperc Összességében tizenhét interjú felvételére kerítettem sort. A felvett interjúk öt helyszínen (Zentán, Felsőhegyen, Újvidéken, Maradékon és Szabadkán) készültek. A hangzóanyag összesített időtartama: 3065 perc 19 másodperc = 51 óra 5 perc 19 másodperc. Mint említettem interjúk készítése mellett magyarnyelvű történelemtankönyveket is tanulmányoztam, illetve lemásoltam, így alább ezek listáját adom közre. A magyarnyelvű történelemoktatás tankönyvi szövegeinek kutatását, elemzését – mint fentebb hangsúlyoztam – kiemelten fontosnak tartom témám szempontjából, ugyanis a történelemoktatásban meglévő állami monopólium révén az állam, pontosabban annak kormányzata az, amely leginkább befolyásolni szeretné és leginkább képes is meghatározni polgárai öndefinícióját és történeti emlékezetét. Az összegyűjtött magyarnyelvű történelemtankönyvek listája az adott könyv szerzője/összeállítója, illetve címe mellett tartalmazza a kiadás helyét és évét is; a lista tételeit alfabetikus sorrendben tüntetem fel. Az adott szerző nevének írásképe a tankönyvben feltüntetett írásképet követi.
9
Magyarnyelvű történelemtankönyek listája: – Božić, Ivan: Történelem az általános iskolai oktatás és nevelés 6. osztálya számára. Harmadik kiadás. Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983. – Csubelics, Tomo – Milosztics, Milován: A jugoszláv népfelszabadító háború történetének áttekintése. Újvidék, 1953. – Grubač, Đorđe: Történelem az elemi iskolák VII. osztálya számára. Minerva Könyvkiadó Vállalat, Szabadka, 1963. – Grubač, Đorđe: Történelem az elemi iskolák VIII. osztálya számára. Minerva Könyvkiadó Vállalat, Szabadka, 1963. – Janyusevics, Golub: Történelem az általános (elemi) iskola III. osztálya számára. Újvidék, 1953 – Jovánovics, Arszó: A népfelszabadító harc áttekintése. Szaabdka, 1947. – Jovanovics, Cveja: A nyolcosztáylos iskolák IV. osztálya számára. Magyar Szó, Újvidék, 1957 – Mali, Karmen: Történelem a nyolcosztályos iskola VI. osztálya illetve a gimnázium II. osztálya számára. Minerva Könyvkiadó Vállalat, Szabadka, 1956 – Mirnics József – Gaál György: Történelem és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság társadalmi berendezése. Tankönyv az általános iskolai nevelés és oktatás 8. osztálya számára. Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1980. – Nešić, Jovan: Történelem az elemi iskolák VI. osztálya számára. Minerva Könyvkiadó Vállalat, Szabadka, 1963. – Pastyik László: A régiek öröksége. Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1980.
10
– Perović, Milutin – Smiljević, Bogdan: Történelem a középfokú oktatás és nevelés I. osztálya számára – 1987. – Rakić, Lazar: Történelem az általános iskolák 7. osztálya számára. Tartományi Tankönyvkaidó Intézet, Újvidék, 1977. – Szilipicsevics, Fuad: A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek története a világtörténelem alapjaival. I. rész. Újvidék, 1957. – Szilipicsevics, Fuad: A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek története a világtörténelem alapjaival. II. rész. Minerva Könyvkiadó Vállalat, Szabadka, 1957. Történelem szakkifejezések gyűjteménye az általános iskolák számára. Összeáll. Tóth Lajos – Csehák Kálmán – Tóth László – Stevanovic Milutin. Tankönyvkiadó, Budapest – Tartományi Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1968.
Gyakorlati észrevételek Az interjúkészítés sajátos jellemzői (az interjúalanyok felkutatása, az interjúk felvételéhez közös időpont megbeszélése, az interjúkészítő és az interjút adó személy közötti kapcsolatteremtés, egy-egy interjú eltérő hosszúsága, mely miatt általában egy találkozásnál többre kerül sor stb.) folytán a kutatás időtartamát – főként ha megfelelő mennyiségi és minőségi mutatók elérése a cél – nehéz tervezni. Fontos tudnivaló továbbá, hogy Szerbiában külföldiként engedélyköteles a levéltári kutatás, melyet minden esetben az adott levéltárnál kell kérni. Miután szinte minden vajdasági levéltárban (a Vajdaságban kilenc regionális és egy tartományi levéltár található) dolgozik magyar vagy magyarul jól beszélő alkalmazott, így a kérvény magyar nyelven is benyújtható. A kapott tájékoztatók szerint a kutatási kérelem elbírálási ideje három-négy hét. A legtöbb városi és az újvidéki nemzeti könyvtárban szintén található magyar anyanyelvű vagy magyarul jól beszélő könyvtáros.
11
Az anyagi ügyek kapcsán elmondható, hogy hasznosabb az euró kivitele, s annak Szerbiában történő dinárra váltása, mert még a kétszeri pénzváltás is jobban kifizetődő, mint a Magyarországon forintról dinárra történő átváltás vagy a Szerbiában forintért lebonyolított dinárvásárlás. A helyi vagy tartományi magyar intézmények, egyesületek, szervezetek felkutatása (a nem szakmai jellegűeket is értve ez alatt), a velük való kapcsolatfelvétel szinte mindig hasznosnak bizonyult. Továbbá a segítségnyújtás mellett barátsággal, érdeklődéssel is fordultak témám és személyem felé.
Összegzés Összegezve elmondható, hogy a kutatóút igen eredményes volt a több mint ötvenegy órára rúgó interjúanyag felvétele, valamint a majd másfél tucatnyi vajdasági magyarnyelvű történelemtankönyv tanulmányozása és archiválása révén. Nemcsak az összegyűjtött jelentős anyagmennyiség tekinthető azonban eredménynek, hanem annak számít a vajdasági levéltári kutatásokhoz külföldiként elengedhetetlen kutatási engedélyek beszerzésének elindítása, illetve a levéltári anyagok felmérése is. Kutatási témám levéltári forrásai túlnyomó része a délvidéki levéltárakban lelhető fel, többek között a Zentai Történelmi Levéltárban, a Szabadkai Történelmi Levéltárban, a Vajdasági Levéltárban, illetve Újvidék Város Történelmi Levéltárában. A kint tartózkodás és kutatás a jövőbe mutató kapcsolatépítés miatt is nagyon fontosnak bizonyult, hiszen a kialakult szakmai és magánjellegű kapcsolatok, ismeretségek révén (értve ez alatt a zentai, az újvidéki, a szabadkai levéltár
témám
szempontjából
fontos
iratanyagának
előzetes
felmérésekor
történt
kapcsolatteremtést, a VMMI munkatársaival, illetve magánszemélyekkel való ismeretséget stb.) a következő, 2014 elejére tervezett utam során a disszertációhoz szükséges anyag nagysága bővülni tud majd az eddigiekhez képest.
2013. december 31.
Kovács Csaba
12
