Kosztur András A legújabbkori történelem fogalomtára 1914-1945
Ungvár-2014
1
Tartalom Előszó
3
Fogalmak A-tól Z-ig
4
A legfontosabb kifejezések magyar-ukrán kisszótára
85
A legfontosabb kifejezések ukrán-magyar kisszótára
91
2
Előszó A legújabbkori történelem fogalomtára 1914-1945 célja, hogy elősegítse a diákok gyors tájékozódását a tanulás során felmerülő új vagy több értelemben használt kifejezésekkel kapcsolatosan. Ennek megfelelően a fogalomtár összeállításánál elsősorban azokra a fogalmakra koncentráltam, amelyek kevésbé ismertek, vagy csak egy adott témához köthetőek, viszont az egyetemi tananyag részét képezik. A jobb átláthatóság miatt célszerű volt különválasztani a legújabb kor két korszakát, és jelen fogalomtárban csak az első, 1914-1945 közötti periódusát vizsgálni. Annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy 1939 vagy 1945, azaz a második világháború kezdete vagy vége legyen az általam választott keretdátum, az volt döntő, hogy számos, a második világháború időszakához köthető fogalom szervesen kapcsolódik az 1920-1930-as évekhez, viszont az 1945 utáni történelemhez nem vagy csak kevésbé köthető (pl. SS, fasizmus, stb.). Félkövérrel jelöltem azokat a kifejezéseket, melyek szerepelnek a fogalomtárban, dőlt betűvel pedig a kifejezések eredeti nyelvű változatát, az idegen kifejezések magyar fordítását, illetve a szövegben szereplő fontosabb, de önálló szócikkel nem rendelkező kifejezéseket. A cikkeken belül a vizsgált kifejezést ~ szimbólummal jelöltem. Egyes fogalmak esetében felmerülhet, hogy súlyukhoz mérten, főképp más szócikkekhez képest túl rövid magyarázatot kapcsoltam (pl. a bolsevikok cikk rövidebb mint az eurázsianizmus). Ennek oka az, hogy amennyiben egy adott témához kapcsolódóan több kifejezés is szerepel a fogalomtárban, úgy eltekintettem az átfogóbb fogalmak bővebb leírásától, és inkább utalásokat helyeztem el a további kapcsolódó szócikkekre. A fogalomtár végén a legfontosabb kifejezések magyar-ukrán és ukrán-magyar szótára található, amely az ukrán nyelvű anyag feldolgozását hivatott segíteni.
Kosztur András
3
Fogalmak A-tól Z-ig A A német hadsereg fekete napja Az antant 1918. augusztus 8-i támadása, amikor az angol, francia és amerikai csapatok légi és harckocsi támogatása Amiens-nél több száz kilométer szélességben áttörték a német arcvonalat, és benyomultak a németek által ellenőrzött területre. Acción Republicana (sp.= Köztársasági Akció) Spanyol politikai párt 1930-39 között. Baloldali liberális nézeteket vallott, köztársaságpárti és antiklerikális volt, támogatta a decentralizációt és a földreformot. Vezetőjét
Manuel Azaña és Jose Giral voltak, előbbi 1931-33 között a
miniszterelnöki tisztséget is betöltötte. 1934-ben az ~ egyesült a Radikális Szocialista Köztársasági Párttal Köztársasági Baloldal néven. Acélpaktum Németország és Olaszország barátsági és szövetségesi szerződése 1939 májusában, melyben a két hatalom megegyezett, hogy kölcsönösen támogatják egymást életterük biztosításában, még támadó jellegű háborúban is. Action française 1899-ben alapított francia, szélsőjobboldali politikai szervezet, fő ideológusa Charles Maurras volt. Az ~ nacionalista, monarchista, antidemokratikus ellenforradalmi csoport volt, jelentősége az 1930-as években, a fasiszta és nemzetiszocialista mintájú csoportok feltűnését követően csökkent. Maurras németellenessége ellenére a kollaboráns Vichy-kormány egyik ideológusa lett, emiatt a szervezetet 1945-ben betiltották. Action Libérale Populaire 1901-ben alapított francia politikai párt, amely a katolikus republikánusokat fogta össze. Tagjai részt vettek a Nemzeti Blokk nevű koalícióban, de maga az ~ 1919-ben megszűnt. AD l. Demokratikus Köztársasági Szövetség Afrika-hadtest (ném. Afrikakorps) 1941-ben az olaszok támogatására Afrikába küldött német hadsereg, melyet Erwin Rommel tábornok vezetett. Agrárszövetség (finn Maalaisliitto) 1908-ban alapított finn politikai párt, az 1920-30-as években az egyik legbefolyásosabb politikai erő az országban, vezetői Kyösti Kallio és Juho Sunila többször is betölthették a miniszterelnöki posztot, 1929-48 között különböző koalíciók tagjaként a ~ 4
folyamatosan kormányon volt, és két tagját, Lauri Kristian Relandert (1925-31) és Kalliót (1937-40) is megválasztották az ország elnökének. Ahnenerbe 1935-ben Heinrich Himmler, Richard Walter Darré és Herman Wirth által alapított politikai és kutató szervezet, melynek célja az árja faj és a germán múlt tanulmányozása, és ezáltal a nemzetiszocialista elméletek tudományos jellegű alátámasztása volt. Szervezetileg az SS alá tartozott, számos expedíciót szervezett, gyakran misztikus és mítikus ereklyék után kutatva. Általános Választási Szövetség (svéd Allmänna valmansförbundet) 1904-ben alapított svéd konzervatív politikai párt, Arvid Lindmann és Gösta Bagge vezetésével a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt első számú riválisa volt az 1920-30-as években. 1939-45 között a négypárti nagykoalíciós kormány tagja volt. Angliai csata (ang. Battle of Britain) A II. világháború során a német (Luftwaffe) és az angol (RAF) légierő. A csata dátumát a brit, illetve német források eltérően adják meg: az angolok 1940. július 10. és október 31. között, míg a németek 1940. augusztus közepétől 1941. május végéig. Célja az angol légierő és a hadiipar megsemmisítése, valamint az angol légtér fölötti német ellenőrzés kialakítása volt, hogy előkészítse az Oroszlánfóka (Seelöwe) műveletet, azaz Nagy- Britannia megszállását. Hitler elrendelte az angol polgári célpontok (elsősorban London) terrorbombázását, hogy megtörje a brit lakosság morális tartását. A légi háborúban a Luftwaffe végül súlyos veszteségeket szenvedett, ezét Hitler feladta Anglia megszállásának tervét. A küzdelem így angol győzelemmel zárult. angol-ír egyezmény 1921. december 6-án kötött, az ír függetlenségi háborút lezáró szerződés, amelynek értelmében Írország nagy része Ír Szabadállam (angol Irish Free State, ír Saorstát Éireann) néven a brit korona önkormányzatot élvező domíniumává vált, a brit csapatok elhagyták a Szabadállam területét, Észak-Írország pedig lehetőséget kapott az Ír Szabadállamból való kiszakadásra. Következményeiről l. ír polgárháború. Anschluss (ném. = csatlakozás) Németország és Ausztria egyesítése, amely — bár a versailles-i és saint-germain-i békeszerződés tiltotta — a két állam politikusai és polgárai között támogatásra talált. 1934-ben a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt osztrák szárnya próbálkozott az ~ végrehajtásával, puccsot kíséreltek meg Dollfuss kancellár ellen (aki a puccs során életét vesztette), azonban Olaszország fellépése megakadályozta a Hitler vezette Németországot, hogy a puccsisták segítségére siessen, akik így vereséget szenvedtek. Olaszország és Németország közeledésével (l.
5
Berlin-Róma tengely) az ~ lehetővé vált, és 1938. március 13-án német csapatok szállták meg Ausztriát, amely Ostmark néven a Német Birodalom tartományává vált. Antant (fr. entente cordiale = szívélyes megegyezés) Eredetileg Franciaország és Anglia 1904-es, németellenes egyezménye, amely 1907-ben, az angol-orosz egyezménnyel háromtagú szövetséggé alakult (Franciaország és Oroszország 1893-ban kötöttek szövetséget). Az ~ az első világháborúban a központi hatalmak ellen harcolt, a háború során több mint két tucat ország csatlakozott hozzá, többek között Szerbia, Belgium, Olaszország, Románia, Japán és az Egyesült Államok. Az első világháború az ~ győzelmével ért véget. Antikomintern Paktum Németország és Japán 1936. november 25-én kötött Komintern-ellenes egyezménye, melyben megállapodtak a Komintern tevékenységének megakadályozásáról, illetve az azzal kapcsolatos információk cseréjéről. A szerződés titkos jegyzőkönyvében pedig megegyeztek, hogy amennyiben a Szovjetunió részéről bármelyik felet támadás éri, a másik semmi olyat nem tesz, amely a szovjeteket tehermentesítené, emellett vállalták, hogy nem kötnek olyan szerződést, mely ezen egyezménnyel ellentétes tartalmú. A szerződéshez csatlakozott Olaszország (1937. nov. 6), Magyarország, Mandzsu-kuo (mindkettő 1939. február 24-én), illetve a Franco-vezette Spanyolország (1939. márc. 27.). A szerződés a Molotov-Ribbentrop paktummal veszített jelentőségéből, de 1941. november 25-én, a Szovjetunió elleni német hadműveletek kezdetét követően néhány hónappal megújították. Ekkor a korábbi aláírókon kívül Románia, Szlovákia (l. Szlovák Állam), Bulgária, a Független Horvát Állam, Finnország, Dánia és a nankingi Kínai Köztársaság (l. Kína Újjászervezett Nemzeti Kormánya) is csatlakozott. ARP l. Forradalomellenes Párt asztúriai bányászsztrájk 1934. október 4-19. között zajló munkásmegmozdulások Spanyolország Asztúria nevű tartományában, amely eredetileg a CEDA politikusainak kormányba való bevonása elleni tiltakozásként kezdődött. A sztrájk rövidesen felkelésbe csapott át, a felkelők elfoglalták a tartományi központot, Oviedót is. A köztársasági kormány csapatai — többek között a Francisco Franco vezette marokkói alakulatok — vérbe fojtották a felkelést. Atlanti Charta Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök 1941. augusztus 6-9. közötti találkozóján elfogadott közös nyilatkozata, amelyben a két nagyhatalom elutasította az erőszakos területi hódításokat, biztosítani kívánták, hogy a területi változások az érintett népek beleegyezésével történjenek, önrendelkezési jogot követeltek valamennyi nép számára, elutasították a háborút, mint a konfliktusok rendezésének módját, és nemzetközi együttműködést sürgettek a 6
politikai és gazdasági életben. 1941 szeptemberében a Szovjetunió is csatlakozott az ~hoz, amely az 1942. január 1-jén kiadott Egyesült Nemzetek Nyilatkozatának alapja lett, és kijelölte a háború utáni rendezés fő irányvonalait. Attila-hadművelet 1942 végén a vichyi Franciaország (l. vichy-i rendszer) német megszállása. Augusztus 4-i rendszer 1936-1941 között fennálló autoritárius rendszer Görögországban, amely a nacionalista Ioannisz Metaxasz tábornok államcsínyét követően jött létre, és 1941-ben, az ország német megszállásával ért véget. Ausztria
Szociáldemokrata
Munkáspártja
(ném.
Sozialdemokratische
Arbeiterspartei
Österreichs, SDAPÖ) 1889-ben alapított osztrák politikai párt, amely a két világháború között, egy rövid nagykoalíciós időszak után a Keresztényszociális Párt által dominált kormányzattal szemben a legnagyobb ellenzéki párt volt. Elsősorban Bécsben ért el jelentős sikereket, a munkásosztály körében. A ~ 1923-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja volt. A Hazafias Front uralma, majd az Anschluss idején betiltották (l. még ausztromarxizmus). ausztrofasizmus Engelbert Dollfuss kancellárhoz köthető osztrák politikai irányzat az 1930-as években, melynek célja az osztrák függetlenség megőrzése volt. Az ~ az eredeti olasz fasizmus és az osztrák politikai katolicizmus szintéziseként jött létre. Szervezete a Hazafias Front volt. ausztromarxizmus Demokratikus szocialista irányzat, amely az 1910-30-as években, elsősorban az Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja köreiben alakult ki. Egyfajta irányított kapitalizmus létrehozását javasolták, amelyben az állam ellenőrzi a pénzügyi szférát, a mezőgazdaságban és iparban pedig szövetkezetek jönnek létre. Az ausztromarxisták kiemelten foglalkoztak a nemzetiségi kérdéssel, és kiálltak a kisebbségek egyenlő jogai, illetve a nemzeti autonómia mellett. Főbb ideológusai Karl Renner, Otto Bauer, Max Adler, Rudolf Hilferding és Victor Adler voltak. Avantgárd (francia avantgarde = előörs) Az új, minden addigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a XX. század első felében. Az ~ új lendületet adott a XIX. században elindult modernségnek. Új irányzatok, „izmusok” sokasága lépett fel egymás mellett ill. közvetlenül egymás után. Alapelveiket rendszerint nyilatkozatokban, kiáltványokban fogalmazták meg. Egy részükre a tagadás, polgárpukkasztás volt jellemző, mások új látásmódot és formanyelvet akartak kialakítani. Céljuk nem a látvány visszaadása, hanem a dolgok mögött lévő tartalom érzékeltetése. Ehhez azonban nem érezték megfelelőnek a művészet hagyományos eszköztárát. Törekvéseik: a régi értékek lerombolása vagy átértelmezése, a művészi formanyelv megújítása, az emberi és művészi szabadság elérése, a társadalomra való hatni akarás. Az ~ 7
irányzatokat csoportosíthatjuk, mint formabontó és formaépítő „izmusok”. A formabontó „izmusok” jellemzői: érzelmi alapon közelítenek a valósághoz, indulatosak, lerombolják a hagyományos formákat, és újakat teremtenek, minden művészeti ágban hatnak (expresszionizmus, dadaizmus, futurizmus, szürrealizmus). A formaépítő „izmusok” jellemzői: értelmi alapon közelítenek a valósághoz, higgadtabb, a hagyományos formákból építkeznek, csak a festészetben és a szobrászatban hatnak (kubizmus, konstruktivizmus). aventinusi kivonulás A szocialista képviselők bojkottja az olasz parlamentben 1924-25 folyamán, amely Giacomo Matteotti, a párt vezetőjének meggyilkolása miatt következett be. Nevét a plebejusok ókori kivonulásairól kapta. A bojkott céljával ellentétes hatást ért el, Mussolininak ugyan hatalmon maradása érdekében vissza kellett fognia a fasiszta milíciák tevékenységét, 1925ben kizárta a parlamentből a bojkottáló képviselőket, betiltotta a szocialista pártot, és hivatalosan is egypártrendszer vezetett be (l. Nemzeti Fasiszta Párt). Azad Hind (hindi= Szabad India, teljes nevén Arzi Hukumat-e-Azad Hind, azaz a Szabad India Ideiglenes Kormánya) 1943 októberében Szingapúrban létrehozott ideiglenes indiai kormányzat, amely Japán támogatását élvezte. Vezetője Szubhasz Csandra Bosze volt. Az ~ által létrehozott Indiai Nemzeti Hadsereg a japánokkal közösen harcolt a britek ellen a távol-keleti fronton. 1945 augusztusában, Bosze halálakor feloszlott. B Bajor Földműves Szövetség (ném. Bayerischer Bauernbund, BB) Bajor politikai párt 1870-1933 között, mely elsősorban a parasztság érdekeit képviselte. Bajor Néppárt (ném. Bayerische Volkspartei, BVP) Német politikai párt a weimari köztársaság időszakában, amely tkp. a Centrum Párt konzervatívabb, bajor testvérszervezete volt. Eleinte szeparatista és monarchista nézeteket vallott, később mérséklődött. 1925-32 között minden kormánykoalíciónak tagja volt. 1933 nyarán feloszlatták. Bajor Tanácsköztársaság (ném. Bayerische Räterepublik) Rövid életű államalakulat Bajorország területén 1919. április-májusában, amely kommunista rendszer bevezetésével próbálkozott. Kikiáltásának közvetlen előzményeként jobboldali merénylők meggyilkolták Kurt Eisnert, a Bajor Szabadállam szociáldemokrata miniszterelnökét. Elnöke előbb a független szociáldemokrata Ernst Toller, később a kommunista Eugene Leviné volt. 1919 májusában a weimari kormányhoz hű csapatok a Freikorps-okkal közösen behatoltak Münchenbe és leverték a ~t, híveit, köztük Leviné8
t, kivégezték (l. még: Spartakus-felkelés, weimari köztársaság, Németország Független Szociáldemokrata Pártja). Balfour-nyilatkozat Arthur James Balfour brit külügyminiszter 1917. november 2-án kelt levele Walter Rotschildnak, az Egyesült Királyság Cionista Szövetsége vezetőjének, amelyben a brit kormány támogatását ígérte a zsidóknak egy önálló állam létrehozására Palesztina területén. Barbarossa-terv A Szovjetunió lerohanásának német haditerve, amelynek megvalósításához a német hadsereg 1941. június 22-én kezdett hozzá. A harcokban Németországon kívül Olaszország, Románia, Szlovákia, Magyarország és Finnország is részt vett. A hadműveleteknek három fő csapásiránya volt: északon Leningrád, középen Moszkva, délen pedig a Krím-félsziget elérése. A szovjet hadsereg ellenállása, a hatalmas távolságok és a rossz időjárási viszonyok miatt a német hadsereg kudarcot vallott. Bauhaus Iparművészeti és építészeti iskola. 1919-ben Weimarban alapította meg Walter Gropius (1883-1969) építészmérnök. Célja a historizmussal szakító modern építészeti és iparművészeti szemlélet kialakítása volt. A képzőművészetben az absztrakt művészet törekvéseit képviselte. A ~ növendékek (festők, építészek, keramikusok, szövők, szobrászok és formatervezők) közös műhelymunkában vettek részt, mint annak idején a reneszánsz kézművesek. A ~ stílusát az egyszerűség, a geometrikusság és a kifinomultság jellemzi. 1933-ban a német kormányzat bezáratta az iskolát, ugyanakkor a tanárai Németországot elhagyva, folytatták az iskola által képviselt eszmék népszerűsítését. BBWR (lengy. Bezpartyjny Blok Współpracy z Rządem = A Kormánnyal Való Együttműködés Pártonkívüli Blokkja) 1927-35 között gyakorlatilag kormánypártként funkcionáló, hivatalosan pártonkívüli politikai mozgalom Lengyelországban, amely a szanációs rendszer különféle politikai beállítottságú támogatóit tömörítette. bécsi döntés Német-olasz döntőbírósági döntés, amelyet két alkalommal hajtottak végre a magyar revíziós igények kapcsán. Az első ~ 1938. november 2-án a Csehszlovákia és Magyarország közötti határt jelölte ki, és Magyarországnak juttatta a Felvidék és Kárpátalja déli, magyarlakta területeit, többek között Kassa, Ungvár, Munkács és Beregszász városokkal. A második ~ 1940. augusztus 30án a román-magyar határt állapította meg, és visszacsatolta Magyarországhoz Észak-Erdélyt és Székelyföldet. A második világháború végeztével a győztes hatalmak semmisnek nyilvánították a két ~-t. Bécsi Internacionálé l. Két és feles Internacionálé 9
Belga Katolikus Unió (flam. Katholiek Verbond van België, fr. Union Catholique Belge) Belga katolikus politikai párt, amely a két világháború között a belga politikai élet domináns pártja volt. 1884-től 1945-ig a kormánykoalíció tagjai voltak, és egy rövid időszakot (1937-39) leszámítva a miniszterelnök is mindig a ~ tagja volt. 1869-1921 között Katolikus Párt, 1936 után Katolikus Blokk néven volt ismert. Belga Munkáspárt (flam. Belgische Werkliedenpartij (BWP), fr. Parti Ouvrier Belge (POB)) 1885-ben alapított belga szocialista politikai párt, amely a két világháború között többször is a kormánykoalíció tagja volt (1918-21, 1925-29, 1935-39), és Paul-Henri Spaak személyében 1938 májusa és 1939 februárja között miniszterelnököt is adott az országnak. A ~ 1923-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja volt. A német megszállás után a párt tagjai az emigránskormányt támogatták, és Belga Szocialista Párt néven szerveződtek újjá. Belgium Kommunista Pártja (fl. Kommunistische Partij van België, fr. Parti Communiste de Belgique) 1921-ben, két kisebb kommunista csoport egyesülésével létrehozott belga politikai párt, a Komintern tagja. 1925-től parlamenti képviselettel rendelkezett. A világháború alatt illegalitásba kényszerült, a német megszállással szembeni ellenállás egyik szervezője lett. Berlin-Róma tengely 1936 novemberében kötött német-olasz egyezmény, melyben Hitler és Mussolini megegyezett, hogy a két állam összehangolja külpolitikai lépéseit, elsősorban a spanyol polgárháborúval kapcsolatban. Bethlen-Peyer paktum Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly szociáldemokrata vezető 1921-es megállapodása, mely szerint legalizálták a Magyarországi Szociáldemokrata Párt működését, cserébe a párt nem folytatott propagandatevékenységet közalkalmazottak és földmunkások körében, és korlátozták parlamenti helyeinek számát. BFNSZ l. Bolgár Földműves Népi Szövetség Blitzkrieg (német, = villámháború) Olyan katonai stratégia, amely a koncentrált, váratlan, gyors támadásra épít, az erők összpontosításán és gyors bevetésén alapuló olyan csapásra, amely már akkor összeroppantja az ellenfelet, mielőtt az fő erőit fel tudná sorakoztatni. Már az I. világháborúban erre törekedett Németország az ún. Schlieffen-terv alkalmazásával. Majd ez volt a II. világháborús stratégiája is, amikor gyors csapásokkal egyenként akart leszámolni ellenfeleivel, mielőtt azok Németországénál sokkal jelentősebb együttes kapacitásukat közösen felhasználhatták volna. Ezért a háború első szakaszában óriási tüzérségi előkészítés, a polgári lakosságot, ill. a történelmi és művészeti értékeket nem kímélő barbár légitámadások után hatalmas páncélos 10
hadseregek megindításával pszichológiailag és katonailag gyorsan megtörték egy sor ország ellenállását. A villámháború azonban nem tudta megtörni Angliát, majd a Szovjetunióban (l. Barbarossa-terv) végleg csődöt mondtak a villámháborús módszerek. Bolgár Földműves Népi Szövetség (bolg. Български земеделски народен съюз, BFNSZ) 1899ben alapított bolgár parasztpárt, amely az első világháborút követően volt a legnépszerűbb. 1919ben a párt vezetője, Alekszandr Sztambolijszkij lett az ország miniszterelnöke, aki egy harmadik utas (a kapitalizmustól és szocializmustól eltérő) bolgár parasztállamot akart megteremteni. A ~ földreformja és egypárti kormányzata elégedetlenséget váltott ki a cári udvarban és a katonai körökben, és 1923 nyarán államcsínnyel megbuktatták a ~ kormányát, Sztambolijszkijt pedig meggyilkolták. Az államcsínyre való válaszként a ~ és a Bolgár Kommunista Párt felkelést robbantott ki, amelyet azonban az új kormányzat levert. Ettől kezdve a ~ csekély szerepet vitt a bolgár politikában. Bolgár Kommunista Párt (bolg. Българска Комунистическа Партия, BKP) 1903-ban a Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt tesznyák, azaz forradalmár frakciója által alapított politikai párt. Az első világháború után az második legjelentősebb politikai mozgalom az országban, eleinte a Bolgár Földműves Népi Szövetség legfőbb riválisa volt, az 1923-as jobboldali államcsíny idején, illetve azt követően szövetségre léptek, korábbi támogatottságukat azonban nem nyerték vissza. 1934-től illegalitásban működött tovább, a világháború idején az antifasiszta Hazafias Front egyik megszervezője volt. Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt (bolg. Българска работническа социалдемократическа партия, BRSDP) 1894-ben alapított bolgár politikai párt, amely 1903-ban kettészakadt egy marxista forradalmár (tesznyák v. szűk szocialisták, l. Bolgár Kommunista Párt), illetve egy reformista („széles” szocialisták) szárnyra. bolsevikok (orosz большевики = többségiek) Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártból 1903-ban Lenin vezetésével kivált marxista csoport, amely forradalmi úton akarta megszerezni a hatalmat. Az 1917. októberi forradalom során puccsal magukhoz ragadták a hatalmat, ezt követően leszámoltak politikai ellenfeleikkel, és egyidejűleg véres polgárháborúban visszaverték a cári rendszer restaurálására törekvő orosz és külföldi csapatokat. 1922-re egyeduralomra tettek szert, és totális diktatúrát vezettek be Oroszországban (l. még Össz-szövetségi Kommunista Párt, szovjetek, proletárdiktatúra). Politikai ellenfeleik gyakran bolsevikoknak hívták a kommunistákat más országokban is.
11
breszt-litovszki békeszerződés A központi hatalmak és Szovjet-Oroszország között létrejött békemegállapodás 1918. március 3-án. A ~ értelmében Oroszország lemondott Finnországról, a balti államokról, a lengyel területekről, Belarusz és a kaukázusi területek egy részéről és Ukrajnáról, ezeken a területeken németbarát államok és protektorátusok jöttek létre. Oroszország felhagyott az Ukrán Népköztársaság elleni hadműveletekkel, és jelentős jóvátételt fizetett Németországnak a háború, illetve a forradalom alatt elszenvedett károkért. Németország fegyverletétele után az oroszok semmisnek nyilvánították a ~t és megkezdték előrenyomulásukat az érintett területeken. Briand-Kellogg-paktum 1928-ban aláírt nemzetközi szerződésrendszer, amely elítélte a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések rendezésének eszközét. Eredetileg 15 ország írta alá, összesen 54 ország csatlakozott hozzá. Nevét kezdeményezőiről, Aristide Briand francia és Frank B. Kellogg amerikai külügyminiszterről kapta. Brit Fasiszta Unió (ang. British Union of Fascists) Brit fasiszta párt, melyet Oswald Mosley alapított 1932-ben, olaszországi látogatását követően, korábbi pártja, a New Party alapján. 1936-tól Brit Fasiszta és Nemzetiszocialista Unió (British Union of Fascists and National Socialists), majd 1937-től egyszerűen Brit Unió (British Union) néven működött. Olasz mintára feketeinges alakulatokat hozott létre. 1940-ben a pártot betiltották, vezetőit, köztük Mosley-t és feleségét internálták. Bruszilov-offenzíva (Брусиловский прорыв) Nagy erejű offenzíva a központi hatalmak ellen, a keleti fronton 1916. június 4-e és szeptember 20-a között. A hadművelet a mai Ukrajna területén zajlott. A támadást a Délnyugati Front parancsnokáról, Alekszej Bruszilovról nevezték el, aki a hadművelet megtervezője és irányító parancsnoka volt. A ~ az Osztrák-Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának és az antant hatalmak legnagyobb győzelmének is értékelhető az első világháború során. BU l. Brit Fasiszta Unió bukaresti békeszerződés A központi hatalmak és Románia közötti különbéke 1918. május 7-én. A béke értelmében Románia átadta Dobrudzsát Bulgáriának, egy a Kárpátok környékén elterülő keskeny területet pedig az Osztrák-Magyar Monarchiának, cserébe megszállhatta Besszarábiát. Németország és szövetségesei jelentős gazdasági koncessziókhoz jutottak Romániában, a román hadsereget pedig 32 ezer főre korlátozták. Miután Németország fegyverszünetet kötött, a ~-t semmisnek nyilvánították, és Románia győztes oldalon fejezte be a háborút.
12
Burmai Állam 1943. augusztus 1-én, a Japán megszállás alatt álló Burmában kikiáltott államalakulat, mely megalakulása után azonnal hadat üzent az Egyesült Államoknak és NagyBritanniának, és szövetségesi szerződést kötött Japánnal. Államfője és miniszterelnöke Ba Mo volt. Miután az angolok visszatértek Burmába, Ba Mo kormánya Japánba menekült, a ~ pedig megszűnt. BVP l. Bajor Néppárt BWP l. Belga Munkáspárt C Camelots du Roi (teljes nevén Fédération nationale des Camelots du Roi, kb. a király rikkancsainak nemzeti szövetsége) Francia szélsőjobboldali szervezet, amely 1908-ban az Action française ifjúsági szárnyaként alakult. Részt vett a Stavisky-ügyet követő zavargásokban, ezért 1936-ban feloszlatták. Cartel des Gauches (fr.= baloldali kartell, baloldali szövetség) A Köztársasági, Radikális és Radikális-Szocialista Párt és a Munkásinternacionálé Francia Szekciója közötti koalíció Franciaországban, amely 1924-26, illetve 1932-34 között volt kormányon. Az első ~ a két párt közötti nézeteltérések, a második pedig a Stavisky-ügy miatt bomlott fel. casablancai konferencia Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök 1943. január 14-24. közötti találkozója, amelyen a szövetségesek megállapodtak a szicíliai partraszállásról, és megegyeztek, hogy a háborút Németország teljes legyőzéséig (feltétel nélküli kapituláció) folytatják. caudillo (sp.= vezér) Francisco Franco tábornok címe 1939, azaz a spanyol polgárháború befejeződése után. CEDA (sp. Confederación Española de Derechas Autónomas = Spanyol Autonóm Jobboldal Szövetsége) 1933-ban alapított spanyol konzervatív, fasiszta jellegű párt, vezetője Jose Maria GilRobles volt. Jelentős sikereket ért el az 1933-as választásokon, a jobboldal legjelentősebb pártja volt. A polgárháború idején csatlakozott a Franco vezette Nemzeti Mozgalomhoz, és 1937-ben feloszlatta önmagát. Centrolew
(lengyel=
Balközép)
Különböző
beállítottságú
pártok
választási
szövetsége
Lengyelországban 1928-30 között, amely a szanációs rendszer ellen irányult. A ~ tagjai politikai repressziónak voltak kitéve. Az 1930-as választások után a koalíció felbomlott. 13
CGT l. Confédération générale du travail CGTU 1. Franciaország l. Confédération générale du travail unitaire. 2. Spanyolország l. Confederación General del Trabajo Unitaria Charlemagne SS 1944-ben alapított francia kollaboracionista alakulat a Waffen-SS kötelékében, amely egyike volt az utolsó harcoló alakulatoknak, mivel katonái részt vettek Berlin védelmében, és úgy vélték, német vereség és megadás esetén kivégzik őket. Chjeno-Piast Egy 1923-26 között működő lengyel pártkoalíció nem hivatalos megnevezése. A koalícióban a centrista „Piast” Lengyel Néppárt (Polskie Stronnictwo Ludowe „Piast”) és a jobboldali, kereszténydemokrata Chjeno (Chrześcijański Związek Jedności Narodowej, Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége) vett részt. A koalíciós megállapodás következtében Wincenty Witos alakíthatott kormányt, akit 1926 májusában Josef Pilsudski államcsínye buktat meg (l. szanációs rendszer). Citadella-hadművelet A német hadsereg utolsó keleti támadó hadműveletének elnevezése, amelyet a Wehrmacht 1943. július 5-13. között a kurszki kiszögellésben hajtott végre. A kurszki ütközet (július 12.) a II. világháború legnagyobb csatája volt, amelyben 2700 harckocsi, 1800 repülőgép és több mint 900 ezer katona vett részt. CNT l. Confederación Nacional del Trabajo Concordancia l. Dicstelen évtized Condor Légió A spanyol polgárháborúban a nacionalista erők megsegítésére küldött német önkéntes alakulat, mely szárazföldi és légi egységeket is magába foglalt. Leginkább Guernica baszk város 1937-es bombázásáról vált híressé. conducator (román= vezér) Ion Antonescu tábornok címe 1940-es hatalomátvétele után. Confederación General del Trabajo Unitaria (sp.= Egységes Általános Munkaszövetség, CGTU) A Spanyolország Kommunista Pártjához köthető spanyol szakszervezeti szövetség, amely 1935 decemberében a népfront-taktika jegyében egyesült az Unión General de Trabajadores-szal. Confederación Nacional del Trabajo (sp.= Nemzeti Munkaszövetség, CNT) Spanyol anarchoszindikalista szakszervezeti szövetség, amelyet 1910-ben alapítottak.
14
Confédération générale du travail (fr.= Általános Munkaszövetség) 1895-ben alapított francia szakszervezeti szövetség, amely reformista irányvonalat képviselt. Confédération générale du travail unitaire (fr.= Egyesült Általános Munkaszövetség, CGTU) 1922-ben alapított francia kommunista szakszervezeti szövetség, amely 1936-ban a népfront jegyében egyesült a Confédération générale du travail-jal. cordon sanitaire (fr. = egészségügyi folyosó) Az antanthatalmak így nevezték a SzovjetOroszország és Németország között húzódó kisállamok láncolatát (balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Görögország), amelyek antantbarát politikát folytattak, megakadályozták a bolsevizmus nyugatra terjedését, és ellensúlyozták az első világháború vesztes államainak revíziós igényeit (l. még prométheizmus, kisantant). Franciaország nem rendelkezett elegendő gazdasági és katonai erővel a rendszer fenntartásához, amely Németország és a Szovjetunió megerősödésével össze is omlott (l. még müncheni szerződés, Molotov-Ribbentrop paktum). Croix-de-Feu (fr.= Tűzkereszt) 1927-ben alapított francia konzervatív szélsőjobboldali szervezet, vezetője 1930-tól François de la Rocque ezredes. A ~ a Stavisky-ügyet követő puccskísérlet egyik aktív résztvevője, 1936-ban a népfront-kormány feloszlatja, utódszervezete a Francia Szociális Párt. Cumann na nGaedheal Ír politikai párt, amely 1923-ban, az angol-ír szerződést támogatók Sinn Feinből való kiszakadásával jött létre. Vezetője W. T. Cosgrave, 1922 és 1932 között az Ír Szabadállam miniszterelnöke volt. A párt 1933-ban beolvadt a Fine Gael nevű pártba. Curzon-vonal 1919 decemberében Curzon brit külügyminiszter által javasolt etnikai határvonal Lengyelország és Szovjet-Oroszország között. Curzon javaslatát a lengyelek nem fogadták el, ebben a franciák támogatták őket, mert érdekükben állt Lengyelország megerősítése (l. cordon sanitaire). A határ miatt kirobbant lengyel-szovjet háborút a lengyelek nyerték, a határ így a Curzon-vonaltól 250 km-re keletre húzódott a két ország között (l. rigai békeszerződés). CS Cseh-Morva Protektorátus (cseh Protektorát Čechy a Morava, ném. Protektorat Böhmen und Mähren) 1939. március 15-én, a cseh területek német megszállásakor létrehozott államalakulat, amely formálisan megőrizte saját kormányzatát, azonban német védnökség alá került, a külügy és a hadügy teljesen a német kormány ellenőrzése alá került. A német érdekeket a Reichsprotektor 15
(ném.= birodalmi védnök) képviselte, aki de facto irányította a ~ politikai életét. Emil Hácha csehszlovák köztársasági elnök államelnökként megtarthatta hivatalát.
1945-ben, a német
világháborús vereséget követően szűnt meg. Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt (cseh Československá strana národně socialistická, CSNS) 1898-ban Cseh Nemzeti Szociális Párt néven alapított politikai párt, több névváltoztatás után 1926ban veszi fel a ~ nevet. A névhasonlóság ellenére nem köthető a nemzetiszocializmushoz, ideológiailag liberális, polgári nacionalista (csehszlovákista) párt volt. Legismertebb vezetője Edvard Beneš, 1935-38 között a köztársaság elnöke volt. 1921-től a párt a legtöbb kormánykoalíciónak tagja volt, 1938-ban a párt cseh tagjainak egy része a Nemzeti Egységpártba, a szlovák tagság többsége pedig Hlinka Szlovák Néppártjaba lépett át. A német megszállás után a párt vezetői emigrációba kényszerültek, az otthon maradtak csatlakoztak az ellenálláshoz. Csehszlovák Néppárt (cseh Československá strana lidová) 1919-ben alapított katolikus politikai párt Csehszlovákiában, amely 1921 után több kormánynak is tagja volt. A párt vezetője Jan Šrámek a második világháború idején a londoni emigráns kormány miniszterelnöke volt. Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (cseh Československá sociálně demokratická strana dělnická) Csehszlovák politikai párt 1918-38 között, 1923-tól a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja. Vezetői Antonín Němec, illetve Antonín Hampl. 1938-ban a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt egyes csoportjaival egyesülve átalakul Nemzeti Munkapárttá. A német megszállást követően betiltják, tagjai részt vesznek az ellenállásban. Csehszlovákia Kommunista Pártja (cseh Komunistická strana Československa) 1921-ben alapított csehszlovák politikai párt. 1925-től parlamenti képviselettel rendelkezett, a Komintern egyik legjelentősebb tagja volt. 1938-ban betiltották, illegalitásban működött tovább. csehszlovákizmus A cseh és szlovák nemzet egységét hirdető politikai eszme a XIX. század végén és a XX. században, amely szerint a cseh és a szlovák nép csak az osztrák (német), illetve magyar asszimilációs politika következtében különültek el, valójában egyetlen nemzetet alkotnak. Legfőbb támogatói Tomáš Masaryk és Edvard Beneš voltak. Cseka (orosz Всероссийская чрезвычайная комиссия по борьбе с контрреволюцией и саботажем = Összroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs Elleni Harcra) Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után létrehozott szovjet politikai rendőrség, melynek élén
Feliksz
Dzerzsinszkij
állt.
Később
többször
átszervezték,
neve
1922-től
GPU
(Государственное политическое управление, Állami Politikai Hivatal), 1923-tól OGPU 16
(Объединённое государственное политическое управление, Egyesített Állami Politikai Hivatal), 1934-től NKVD (Народный комиссариат внутренних дел, Belügyi Népbizottság), 1941-ben, illetve 1943-46 között NKGB (Народный комиссариат государственной безопасности, Állambiztonsági
Népbiztosság).
Vezetői
Dzerzsinszkij
1926-os
halála
után
Vjacseszlav
Menzsinszkij (1926-34), Genrik Jagoda (1934-36), Nyikolaj Jezsov (1936-38), Lavrentyij Berija (1938-41, ill. 1941-43), illetve Vszevolod Merkulov voltak (1941, ill. 1943-46). Az 1920-as évek második felétől kezdve Sztálin hatalmi ambícióinak eszközévé vált, a rendszer valós és vélt ellenségein túl fellépett párton belüli politikai riválisaival szemben is. A Gulag néven elhíresült büntetőtábor rendszer is a felügyelete alá tartozott. csetnikek Szerb nacionalisták, 1941 márciusában brit titkosszolgálati segítséggel megdöntötték a németbarát Cvetkovics-kormányt, aminek következtében a német hadsereg lerohanta az országot. A jugoszláv hadsereg összeomlását követően gerillaharcot kezdtek a megszálló csapatok ellen, miközben polgárháborút vívtak a kommunista Tito partizánjaival is. Vezetőjük Dragoszlav Mihajlovics volt. A második világháború után Tito marsall felszámolta a mozgalmat. CSNS l. Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt D dadaizmus (francia dada = lovacska, átvitt értelemben vesszőparipa) A ~ főként magatartás, csak másodsorban irányzat. Nevét Tristan Tzaratól (román író) kapta. A ~ tiltakozott az I. világháború pusztításai, a modern civilizáció, a polgári társadalom konvenciói és a művészeti hagyományok ellen. Az alkotók elvetették a múltat, nem bíztak a jövőben és csak a jelennek éltek. Művészetük abszurd és nihilista. Az irodalomban halandzsaverseket, szabad- és képverseket köszönhetünk neki, a képzőművészetben pedig új műfajokat teremtett: ready-made, frottázs, fotómontázs, merzkép. Jellegzetes képviselője Duchamp (A forrás). DAF l. Német Munkafront Dawes-terv Az I. világháború utáni német jóvátételi kérdés rendezésére szolgáló tervezet. 1924 januárjában, Londonban egy nemzetközi szakértő bizottság dolgozta ki Charles Dawes amerikai bankár elnökletével. Célja a német fizetőképesség helyreállítása volt. A ~ a márka stabilitására nyolcszáz millió aranymárka nemzetközi (nagyrészt amerikai) kölcsönt helyezett kilátásba. A visszafizetés biztosítására fedezetként az állami bevételek ellenőrzését javasolta, így a német gazdaság nemzetközi ellenőrzés alá került. 17
DDP l. Német Demokratikus Párt Demokrata Párt (ang. Democratic Party) 1828-ban alapított amerikai politikai párt, egyike a két nagy pártnak, amelyek hagyományosan uralják az amerikai politikát. 1913-21 között Woodrow Wilson személyében ~-i elnöke volt az Egyesült Államoknak, Wilson külpolitikai elképzelései bukása után a párt elvesztette a választást, és tíz évig a Republikánus Párt adta az elnököt. 1932ben a nagy gazdasági világválság Hoover elnök és a republikánusok választási vereségéhez vezetett, és a demokrata Franklin Delano Rooseveltet választották elnökké. Roosevelt a New Deal nevű programjával megkezdte az amerikai gazdaság helyreállítását, a széleskörű állami beavatkozás azonban aggályokat keltett az amerikai társadalomban. Ennek ellenére 1936-ban újraválasztották. A külpolitikában a demokraták fokozatosan feladták a republikánusok által képviselt izolacionizmust, és a második világháború kitörésétől egyre szorosabban együttműködtek a Németország ellen küzdő szövetségesekkel, kiváltképp Angliával, 1941-ben pedig a Pearl Harbor elleni japán támadást követően ténylegesen is beléptek a háborúba. Rooseveltet egyedülálló módon 1940-ben és 1944-ben is újraválasztották. Demokratikus Egyetértés (bolg. Демократичен сговор) 1923-ban, eredetileg többpárti választási szövetségként létrejövő politikai alakulat, mely idővel egységes párttá alakult. A Sztambolijszkijrendszerrel (l. Bolgár Földműves Népi Szövetség) szemben álló jobboldali pártokat tömörítette, vezetője Alekszandar Cankov volt. A ~ 1923-31 között kormányozta az országot, 1934-ben a többi párttal együtt betiltották (l. Zveno). Demokratikus Köztársasági Szövetség (fr. Alliance républicain démocratique) 1901-ben alapított francia jobbközép politikai párt, 1919-24 között a Nemzeti Blokk nevű koalíció tagja, legismertebb vezetője Raymond Poincaré. Demokratikus Párt (Bulgária) (bolg. Демократическа партия) 1896-ban alapított bolgár politikai párt, 1923-ban a Demokratikus Egyetértés tagja volt, majd annak párttá formálódásakor visszaállította önállóságát. 1931-ben több más párttal szövetségben (Népi Blokk) megnyerte a választásokat, azonban a demokratikus párti kormányt 1934-ben a Zveno államcsínye megdöntötte. Demokratikus Párt (Portugália) l. Portugál Köztársasági Párt DeVlag (ném. Deutsch-Vlämische Arbeitsgemeinschaft= Német-Flamand Munkacsoport) Flamand kollaboracionista szervezete a második világháború idején, amelyet 1936-ban eredetileg a leuveni és a kölni egyetem közötti együttműködés erősítése céljából alapított Jef Van de Wiele és Rolf Wilkening. 1941-től az SS közvetlen befolyása alá került. Van de Wiele a flamandokat a nagynémet 18
faj részének tekintette, és Flandria, illetve Hollandia Nagynémet Birodalomba való beolvadását javasolta, szemben a Flamand Nemzeti Szövetséggel. A ~ot 1945-ben feloszlatták. dicstelen évtized (sp. Década Infame) Argentína történetének 1930-43 közötti időszaka, amelyet a széleskörű állami korrupció, a vidéki gazdasági élet hanyatlása és az ellenzékiek üldözése jellemzett. A hatalom a Concordancia nevű, konzervatív politikai csoport kezében volt. Az időszak folyamatai hozzájárultak a Juan Peron tábornok későbbi hatalomra kerüléséhez. A ~et a hadsereg nacionalista csoportjának államcsínye zárta le. D-nap A ”D” az angol disembarkation = partraszállás szó kezdőbetűjéből származik. A ~ 1944. június 6-a, a „leghosszabb nap”, a szövetségesek normandiai partraszállásának első napja. Eisenhower tábornok főparancsnoksága alatt ezen a napon kb. 70 ezer amerikai és 80 ezer angolkanadai katona szállt partra a francia partokon, Normandiában. Ezzel megnyitották a második frontot Nyugat- Európában. DNVP l. Német Nemzeti Néppárt dodekafónia (Zwölftontechnik) Kompozíciós eljárás, amely a mai zenei hangrendszerben lehetséges tizenkét hang egyenrangúságára épül. A módszer, amelyben nem a hallás az elsődleges komponálási tényező, hanem a strukturális törvényszerűségek, nagy szabadságot ad a zeneszerzőknek. A ~t Arnold Schönberg fejlesztette ki az 1920-as években. Dragoon-hadművelet A szövetséges haderők dél-franciaországi partraszállása a második világháborúban, amely 1944. augusztus 15-én vette kezdetét. Korai tervezési szakaszában Üllő (Anvil), majd a Dragonyos (Dragoon) elnevezést kapta. Az Overlord hadművelet árnyékában tervezett, ám annak érdekében megvalósított művelet a második világháború egyik legkomplexebb partraszállási és ejtőernyős akciója volt, amely felgyorsította a nyugat-európai front megnyitását. Duce (ol. = vezér) Mussolini megnevezése az 1922-es olaszországi fasiszta hatalomátvételt követően (l. még fasizmus, Nemzeti Fasiszta Párt) DVP l. Német Néppárt dzsessz (angol jazz) Zenei stílus, amely a XX. század elején az amerikai néger közösségekből indult ki és az 1920-as évek végére vált nemzetközileg is ismertté. A ~ alapját a blues, a ragtime és a századelő divatos indulóinak zenei keveréke jelenti. A stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció, az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak, vagy válaszolgatnak egymás 19
játékára (kérdés-felelet). King Oliver volt az 1920-as évek dzsesszkirálya Chicagóban, ami akkoriban Amerika dzsesszközpontja volt. Fiatal védence, Louis Armstrong, aki az egyik legtöbbet tette a dzsessz fejlődéséért. dzsesszkorszak Az 1918-29 közötti időszakot jelöli, az első világháború végétől és a „viharos húszas évek” (ang. Roaring Twenties) elejétől egészen a nagy gazdasági világválságig. Az elnevezés F. Scott Fitzgeraldtól és a dzsessz zenéből fakad, amely ekkoriban hatalmas népszerűségnek örvendett. A kor hagyományos értékei süllyedőben voltak, ugyanakkor az amerikai tőzsde szárnyalóban volt. A ~ emberének figyelme javarészt a modernizmusra összpontosít, csodálattal néztek a technológia rohamos fejlődésére (az autókra, légi közlekedésre és a telefonra). A mondern irányzatok átformálták a kultúrát, művészeteket és a társadalmi szokásokat is. Elsődleges fontosságúak amerikai szemszögből az art déco stílus és az építészet. A kor nagy témája volt az individualizmus és az örömök és élvezetek vég nélküli hajszolása, amit egyértelműen az I. világháború szörnyűségei és pusztításai eredményeztek. E EAM (görög Εθνικό Απελευθερωτικό Μέτωπο, Etniko Apelefterotiko Metopo= Nemzeti Felszabadítási Front) Görögország Kommunista Pártja kezdeményezésére 1941-ben létrejött ellenállási mozgalom a második világháború éveiben, amely jelentős szerepet vállalt a német csapatok országból való kiszorításában, és 1944 végén az ország nagy részét az ellenőrzése alatt tartotta. Katonai szárnya a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (görög rövidítése alapján ELASz) volt. EDESz (görög Εθνικός ∆ηµοκρατικός Ελληνικός Σύνδεσµος, Etnikosz Dimokratikosz Ellinikosz Szündeszmosz = Nemzeti Köztársasági Görög Szövetség) 1941-ben alapított görög nacionalista, köztársaságpárti ellenállási mozgalom, a kommunista EAM-on kívül a legnagyobb ellenálló csoport, elsősorban Epiroszban volt aktív. A második világháború idején többször is fegyveres összetűzésre került sor az ~ és a kommunista ellenállók között. Egységes Párt (hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt, 1932-39 között Nemzeti Egység Pártja, NEP, 1939-44 között Magyar Élet Pártja, MÉP) 1922-ben alapított magyar politikai párt, amely gyakorlatilag a Horthy-rendszer kormánypártjaként funkcionált, és fennállása során minden választást megnyert. Az 1920-as években, Bethlen István miniszterelnöksége idején a rendszer konszolidálására törekedett, és mérsékeltebb politikát folytatott, az 1930-as években, Gömbös Gyula miniszterelnökségétől (1932-36) kezdve fokozatosan 20
radikalizálódott. A NEP, majd MÉP vezette kormányok németbarát politikát folytattak, zsidótörvényeket vezettek be, és a tengelyhatalmak oldalán léptek be a második világháborúba. A német megszállás idején, majd a nyilas hatalomátvételt követően a párt vezetőinek egy része (pl. Bethlen vagy Kállay Miklós v. min. eln.) szembefordult a németekkel, míg mások együttműködtek a Szálasi-kormánnyal. EKKA (görög Εθνική και Κοινωνική Απελευθέρωσις, Etniki kai Koinoniki Apelefterozisz = Nemzeti és Szociális Felszabadítás) 1942-ben alapított görög ellenállási mozgalom, az EAM riválisa és az EDESz szövetségese. endecja (ND, Narodowa Demokracja, Nemzeti Demokrácia) Lengyel politikai mozgalom a XIX. század végén és a XX. század első felében, a Lengyel Szocialista Párt, majd a szanációs rendszer legfőbb ellenzéke. Alapítója Roman Dmowski. Eredetileg a lengyel függetlenségi mozgalom egyik irányzata volt, az 1930-as években azonban radikális nacionalista és antiszemita mozgalommá vált, a kisebbségek (németek, ukránok, beloruszok) etnikai asszimilálását (szemben a Piłsudski-féle állami asszimilációval) és a zsidók kiűzését javasolta. Az ~ a Piłsudski-féle prométheizmussal inkább a lengyel külpolitikai gondolkodás ún. Piast-irányzatához köthető, amely Németországban látta Lengyelország első számú ellenségét, keleti politikájában pedig az Oroszországgal való békés viszonyt képviselte. ERC l. Katalóniai Köztársasági Baloldal Estado Novo (port. Új Állam) 1. Brazília Getulio Vargas vezette autoritárius rendszer Brazíliában 1937-45 között. Vargas már 1930-ban átvette a hatalmat egy államcsínyt követően, hatalmon maradása érdekében 1934-ben módosította az alkotmányt, majd 1937-ben újabb puccsot hajtott végre, ennek eredménye lett az ~ létrehozása. Vargas a Salazar-féle ~ (l. itt 2.), illetve az olasz fasizmus mintáját vette alapul reformjainál. Jelentős iparosításba és városfejlesztésbe kezdett. A második világháború idején eleinte semleges volt, majd a szövetségesek oldalán lépett a háborúba 1943-ban. 1945-ben egy katonai puccs vetett véget az ~nak. 2. Portugália Az Antonio Salazar vezette autoritárius rezsim megnevezése 1933-74 között. Előzményeként 1926-ban egy katonai puccs véget vetett a rövidéletű és instabilnak bizonyuló, demokratikus első köztársaságnak Portugáliában, majd az 1930-as évek elején Salazar magához ragadta a hatalmat. Az ~ idején a Nemzeti Szövetség volt az egyetlen legális politikai erő, a rendszer korporativista, nacionalista, antikommunista és antikolonialista politikát folytatott. Bár a rezsim és ideológiája közel állt a fasizmushoz, az ország a második világháború idején megőrizte semlegességét. A miniszterelnök
21
Antonio Salazar maradt egészen 1968-ig, a köztársasági elnöki posztot pedig Antonio Carmona töltötte be (1926-51). eszerek Szociálforradalmárok, a narodnyik mozgalom folytatói, fő céljuk a cári rendszer megdöntése, illetve a földosztás volt. Elsősorban a parasztságra támaszkodtak. Vezetőjük Kerenszkij az 1917-es februári forradalom után miniszterelnök volt egy ideig. A bolsevik hatalomátvételt követően egy ideig a kommunistákkal együtt kormányoztak, de később egymás ellen fordultak, és a bolsevikok leszámoltak velük. eurázsianizmus (orosz Евразийство) Az 1917-es forradalmak utáni orosz emigráció körében kialakult politikai ideológia, amely szerint Oroszország (ill. a Szovjetunió) mind Európától, mind Ázsiától eltérő, önálló civilizáció, Eurázsia. Az ~ alapgondolata Nyikolaj Trubeckoj 1920-as, Európa és az Emberiség című művéből származik, melyben a világ népeinek összefogását javasolta a dekadens és kizsákmányoló, egoista Európával szemben. Egy másik orosz emigráns gondolkodó, Pjotr Szavickij Trubeckoj művére reagálva állította szembe Eurázsiát, mint önálló civilizációt Európával, és vetette meg ténylegesen az ~ alapjait. Trubeckojon és Szavickijen kívül fontosabb képviselője volt még Pavlo Szuvcsinszkij és Georgij Florovszkij. Az eurázsianisták elvetették a pánszlávizmust (bár ideológiájuk számos elemét a szlavjanofilektől vették át), nagy jelentőséget tulajdonítottak az orosz történelemben a mongol uralomnak, Dzsingisz kán birodalmát az első eurázsiai birodalomnak és ezáltal az Orosz Birodalom előfutárának tartották. A szovjet vezetéshez és a Szovjetunió rendjéhez való viszonyulásuk felemás volt: támogatták az erős központi hatalmat és az önálló, a Nyugattól elforduló külpolitikát, azonban elvetették a kommunizmust mint ideológiát, annak nyugati gyökerei és ateizmusa miatt. Az 1920-as években az orosz emigráns körökben jelentős népszerűségre szert tevő ~ hanyatlása is a szovjet rezsim kérdése kapcsán kezdődött, hiszen ez a vita jobb-, illetve baloldali eurázsianistákra szakította a mozgalmat. Az ~ nagy hatással volt Lev Gumiljov szovjet etnográfusra és földrajztudósra, illetve a rendszerváltás utáni orosz nemzetibolsevikokra. expresszionizmus (latin expressio = kifejezés) Az avantgárd egyik legjelentősebb irányzata. Az ~ német folyóiratok (Die Brücke, Der Sturm, Die Action, Der Blaue Reiter) körül alakult ki. Jellemzői: szubjektivitás, intenzív érzelmek, indulatok megnyilvánulása; a művész saját érzéseit vetíti a tárgyi világra, tetszőlegesen alakítva a látványt (a megfestett tárgy által fejezték ki a modern ember szorongásait, félelmeit, elidegenedését a világtól); politikai tartalom (az expresszionisták szerint nem az ember rossz, hanem a világ, és az ő feladatuk, hogy szót emeljenek az emberekért, ezért az ~t a kiáltás művészetének is nevezik. Legismertebb képviselői: Edvard Munch (Sikoly), Oskar Kokoschka (Játszó gyermekek), Vaszilij Kandinszkíj (Improvizáció (sorozat)). 22
F Fáklya-hadművelet (Operation Torch) 1942. november 8-án vette kezdetét Eisenhower tábornok parancsnoksága alatt. A szövetségesek 650 hajója és 65 000 katonája vett benne részt. Céljuk Marokkó, Algéria és Tunisz elfoglalása és ezáltal az Afrikakorps két tűz közé szorítása volt. A ~ lehetővé tette az angol-amerikai csapatok gyors előretörését Tunéziában, továbbá nagy szerepe volt abban, hogy a tengelyhatalmak nem csak az Észak-Afrika feletti uralmukat vesztették el, hanem a tengeri fölényüket is a Földközi- tengeren. Falange Española Spanyol politikai szervezet, amelyet Jose Antonio Primo de Rivera, Miguel Primo de Rivera tábornok, spanyol diktátor fia alapított 1933-ban. Egy évvel alapítása után egyesült több más, nemzeti szindikalista szervezettel. 1936. november 20-án Primo de Riverát egy köztársaságpárti börtönben kivégezték, mivel a falangisták Franco tábornokot támogatták a polgárháborúban. A Falange 1937-ben összeolvadt a karlista monarchistákkal is, így teljes neve Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista (FET y de las JONS) lett, és ettől kezdve egyre inkább Franco nacionalista gyűjtőpártjává vált. 1939 és 1975 között egyfajta állampártként funkcionált, jelentősége azonban a világháború után folyamatosan csökkent (l. még falangizmus). falangizmus Spanyol eredetű politikai eszme, a fasizmus ideológiai „rokona”. A spanyol ~ köztársaságpárti, antidemokratikus, antiliberális és antikommunista ideológia volt, legfontosabb alkotóelemei a spanyol nacionalizmus és a nemzeti szindikalizmus voltak. Ennek megfelelően a falangisták ellenezték a katalán és baszk szeparatizmust, támogatták a spanyol nagyhatalmi törekvéseket, és a latin-amerikai spanyol nyelvű közösségekkel való szoros együttműködést. A gazdasági életben — az olasz fasizmushoz hasonlóan — olyan szindikátusok létrehozását kívánták, amelyekben a munkaadók és munkavállalók együtt irányítják és ellenőrzik a vállalati tevékenységet, emellett földreformot is javasoltak. A ~ magát harmadik utas, a jobb- és baloldallal egyaránt szemben álló ideológiának tekintette. A spanyol polgárháború után a ~ névleg hivatalos ideológiává vált, azonban forradalmi jellegét elvesztette, így pl. republikanizmusuk és gazdasági elképzeléseik is a konzervatív körök „áldozatává” vált a Franco-rendszerben. Az 1930-as években Latin-Amerika spanyol nyelvű államaiban számos falangista szervezet alakult, amelyek azonban nem tettek szert komolyabb jelentőségre (l. még Falange). fascio di combattimento Az első világháborús olasz frontharcosok és sebesültek politikai szervezetei, a szélsőjobboldali csoportokból létrejött rohamcsapatok tömörülései, amelyeket Mussolini szervezett egységes mozgalommá (l. még fasizmus, Nemzeti Fasiszta Párt). 23
Fasiszta Nagytanács (ol.= Gran Consilio) Olaszországban Mussolini által létrehozott kormányzati szerv, amely 1928-tól, a parlament megszüntetésétől kezdve törvényhozói hatalmat is gyakorolt. Tagjai az állam és a fasiszta párt főbb vezetői voltak (l. még fasizmus, Nemzeti Fasiszta Párt). fasizmus Olasz eredetű politikai eszme, amely 1922-1943/45 között Olaszország hivatalos ideológiája volt, de Európa számos országában akadtak hívei, akik több-kevesebb módosítással átvették a főbb elveit, és gyakran nyíltan fasisztának nevezték magukat. Az olasz ~ eszméinek eredete az első világháborút megelőző évekre nyúlik vissza, és a nacionalisták, illetve az antimarxista szocialisták közeledésével kapcsolatosan, azonban csak a háborút követően alakult egységes politikai mozgalommá (l. fascio di combattimento, Nemzeti Fasiszta Párt). Főbb elemei az állam mindenhatóságába vetett hit, a mozgalom vezetőjének kultikus tisztelete, a birodalmi ambíciók, illetve az osztályharc társadalmi összefogás általi kiküszöbölése voltak (l. korporativizmus). Jellemző volt rá az aktivizmus, a cselekvés, a fiatalság és a hősiesség kultusza, a faji retorika és főleg az 1930-as évektől az antiszemitizmus. Fédération républicaine Francia politikai párt 1903-1940 között, amely konzervatív republikánus nézeteket vallott, ellenezte a szociális reformokat és elsősorban a nagypolgárság és az üzleti körök pártja volt. fehér mozgalom a cári Oroszország visszaállítására törekvő orosz politikai és katonai mozgalom, melyet elsősorban a nemesség, a tisztikar és a pravoszláv egyház támogatott. Katonai szárnyát fehérgárdistáknak nevezték. Vezetője előbb Gyenyikin, majd Vrangel tábornok volt. A ~ az orosz polgárháborúban vereséget szenvedett a bolsevikoktól. Fehér-hadművelet A német haderő Lengyelország elleni támadása a második világháború során. A ~ során a németek három irányból támadtak Lengyelországra: a nyugati határvidéken a Déli Hadseregcsoport, Poroszország északi területeiről az északi Hadseregcsoport, míg Szlovákia felől a Déli Hadseregcsoporthoz tartozó szlovák alakulatok támadtak. 1939. szeptember 1-jén, a hajnali órákban a Luftwaffe kezdte meg a nyílt támadást, majd egy csatahajó – mely Danzigban állomásozott – nyitott tüzet egy vasútállomásra. Fekete csütörtök 1929. október 24-ére utal, amikor a New York-i tőzsdén lezuhantak a részvényárak. Rendszerint ezt a dátumot tekintik a nagy gazdasági világválság kezdetének. Félix-terv Gibraltár német megszállásának terve a második világháború során, amely nem valósult meg, mivel Franco tábornok nem akarta országát bevonni a világháborúba. 24
Fianna Fáil 1926-ban, a Sinn Fein-ből kiszakadó ír republikánus politikai párt, vezetője Eamon De Valera (1932-től miniszterelnök) volt, alapítói és támogatói jórészt az angol-ír szerződést ellenzők közül kerültek ki. Fine Gael 1933-ban alapított ír politikai párt, amely az ír polgárháború szerződéspárti erőihez köthető. Finnország Szociáldemokrata Pártja (finn Suomen Sosialidemokraattinen Puolue) 1899-ben Finn Munkáspárt néven alapított politikai párt, 1903-ban vette fel a ~ nevet. 1923-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja. A korai radikális irányultságát követően az 1920-as években Väino Tanner vezetésével a párt mérsékelt, patriotikus arculatra váltott, az 1920-as évek végén és az 1930-as években a legnépszerűbb párttá vált országban. Ennek ellenére Tanner csak egyszer alakíthatott kormányt, a Pehr Svinhufvud jobboldali (Nemzeti Koalíció Pártja) elnök ugyanis az 1930-as években megakadályozta a ~ kormányra kerülését. Svinhufvud hivatali ideje lejártát követően, 1937-53 között a ~ folyamatosan a kormánykoalíció tagja volt. Flamand Nemzeti Szövetség (fl. Vlaams Nationaal Verbond, VNV) Flamand nacionalista párt Belgiumban, amelyet 1933-ban alapított Staf de Clercq. A ~ célja Hollandia és Flandria egyetlen államban való egyesítése volt. A második világháború alatt együttműködött a németekkel, ezért feloszlatták. folklórizmus A XX. század első felének meghatározó zenei irányzata, amely a népzene talaján bontakozott ki, dallamanyagát a népzene hagyományaiból merítette. A „népies” elemeket felhasználó XIX. századi nemzeti mozgalmaktól döntő módon különbözik abban, hogy eredeti népi dallamokra, parasztzenére támaszkodik, tehát olyan nemzeti jellegű zenét kíván megteremteni, amely eredeti népzenén - népdalokon, népi hangszeres zenéken - alapul. E cél érdekében indultak irányzatának fáradhatatlan alkotói a falvakba, a nép, a parasztok közé népdalt gyűjteni. A folklorista zeneszerzők nemcsak beépítették a népzenét a műzenébe, hanem sokat merítettek annak szerkezeti és formai világából is. Előszeretettel használták műveikben a modális pentaton hangsorokat és harmóniákat és a váltakozó metrumokat. A folklórizmus útját főleg azok a zeneszerzők választották, akik mögött nem állt olyan fejlett nemzeti zenei örökség, mint a nyugat-európai kultúrákban. Ehhez az irányzathoz tartozik a magyar zenetörténet két kimagasló alakja Bartók Béla és Kodály Zoltán. Jelentős képviselő még Leos Janácek cseh, Aram Hacsaturján örmény, és de Falla spanyol zeneszerzők, de ide sorolható bizonyos vonatkozásban a francia Arthur Honegger és a német származású Carl Orff is.
25
Forradalomellenes Párt (holl. Anti-Revolutionaire Partij, ARP) 1879-ben alapított konzervatív, protestáns politikai párt Hollandiában, 1918-46 között minden kormánykoalíció tagja, vezetője, Hendrikus Colijn 1925-26, illetve 1933-39 között az ország miniszterelnöke volt. Földművespárt (norv. Bondepartiet) 1920-ban alapított norvég agrárpárt, amely az 1920-30-as években egy rövid időszakot leszámítva (1931-33) folyamatosan ellenzékben volt. Földművesszövetség (svéd Bondeförbundet) 1913-ban alapított svéd agrárpárt, 1936-tól 1945-ig a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt koalíciós partnere volt. Francia Állam l. Vichy-i rendszer Francia Kommunista Párt (fr. Parti communiste français, PCF) 1920-ban, az SFIO-ból kilépő szocialisták által a Kommunista Internacionálé Francia Szekciója néven alapított politikai párt, amely az 1930-as évek elejéig folyamatosan marginalizálódott, és csak a Népfront időszakában nyerte vissza jelentőségét. Francia Néppárt (fr. Parti Populaire Français, PPF) 1936-ban, volt kommunisták által, Jacques Doriot vezetésével alapított, fasiszta és nemzetiszocialista nézeteket valló politikai párt, amely a második világháború éveiben együttműködött a németekkel, ezért 1945-ben feloszlatták. Francia Szociális Párt (fr. Parti Social Français, PSF) 1936-ban François de la Rocque ezredes által alapított politikai párt, az első francia konzervatív tömegpárt. 1940-ben Francia Szociális Haladás néven átalakul társadalmi szervezetté, de la Rocque eleinte támogatja a Vichy-kormányt, később azonban az ellenálláshoz csatlakozik. franciaországi csata A második világháború során, 1940. május 10-én indult meg, amelyben a náci Németország lerohanta Franciaországot és kikényszeríttette a megadását. A ~ vetett véget a második világháború kitörését követően vívott furcsa háborúnak, amelyet a harccselekmények szinte teljes hiánya jellemzett a nyugati-fronton. Freikorps Német szélsőjobboldali félkatonai szervezetek, amelyek az első világháborút követően tettek szert nagyobb jelentőségre, komoly szerepük volt a kommunista felkelések leverésében (l. Bajor Tanácsköztársaság, Spartakus-felkelés). Az 1920-as években egyre inkább az SA befolyása alá kerülnek, a hosszú kések éjszakája után pedig végleg elveszítik önállóságukat. Frente Popular (sp.= Népfront) 1936-ban kötött baloldali választási szövetség Spanyolországban, amely a fasiszta és szélsőjobboldali erők győzelmét volt hivatott megakadályozni. A szövetség 26
tagjai: Spanyol Szocialista Munkáspárt, Spanyolország Kommunista Pártja, POUM, Köztársasági Baloldal, Unión Republicana. A ~ és az azt kívülről támogató erők az 1936-os választásokon többségbe kerültek, és Manuel Azaña vezetésével kormányt alakíthattak, intézkedéseik azonban elégedetlenséget váltottak ki a konzervatív és jobboldali csoportok körében, akik összeesküvést szerveztek a kormány ellen. 1936. július 18-án jobboldali katonai lázadás tört ki Spanyol-Marokkóban, ezzel kezdetét vette a spanyol polgárháború. Front populaire (fr.= Népfront) 1936-ban kötött baloldali politikai szövetség Franciaországban, melyben a Munkásinternacionálé Francia Szekciója (SFIO), a Francia Kommunista Párt és a Köztársasági, Radikális és Radikális Szocialista Párt vett részt. A ~ tagjai győzelmet arattak az 1936 májusi választásokon, így a szocialista Leon Blum alakíthatott kormányt (SFIO), azonban a népfrontkormány népszerűtlen intézkedései és a tagjai közötti feszültségek következtében 1938-ban összeomlott. frottázs (fra. frotter, frottez = átdörzsölés) Képzőművészeti technika, amely során az adott anyagra papírt helyeznek, és egy rajzeszközzel átdörzsölik, ennek a nyomrajza az alkotás. Képzőművészeti megjelenése a szürrealizmushoz köthető, legnagyobb mestereinek egyike Max Ernst. furcsa háború (fr. drôle de guerre) A II. világháború 1939 szeptemberétől 1940 áprilisáig tartó időszaka. Bár Anglia és Franciaország hadat üzent a Lengyelországot lerohanó Németországnak, a nyugati fronton túlereje ellenére nem támadta meg a német csapatokat. A megbékélési politika hívei még Lengyelország német lerohanása után is bíztak a Németországgal való kiegyezés lehetőségében. 1940 áprilisában a németek elfoglalták Dániát és Norvégiát, ezzel a ~ véget ért. futurizmus (olasz futuro = jövő) Avantgárd irányzat, melynek programját Filippo Tommaso Marinetti tette közzé 1909-ben. A ~ a jövő felé fordul, és radikálisan szakítani akar a múlttal. Ideálja a technika, a sebesség, a dinamizmus, a modern nagyváros. Képviselői forradalmasítani akarták a művészetet. Tagadták, sőt elpusztítandónak ítélték a megelőző korok művészetét és hagyományait, és követelték a múlthoz kötődő dolgok (könyvtárak, múzeumok, képtárak stb.) lerombolását. A ~ főleg irodalmi irányzat, viszont a festészetben és a szobrászatban is megjelent, olyan jelentős művészeket adva, mint Giacomo Balla (Teraszon szaladó kislány), és Umberto Boccioni (Térbe táruló palack). A ~nak két alirányzatát lehet elkülöníteni, az egyik a nyugati irány, amely Olaszországban volt a legjellemzőbb és politikailag a fasizmussal, a másik a keleti irány, amely Oroszországban alakult ki és az irodalomban Majakovszkij révén a kommunizmussal került kapcsolatba.
27
Független Horvát Állam (horv. Nezavisna Država Hrvatska) 1941. április 10-én, Jugoszlávia német megszállását követően kikiáltott horvát államalakulat a mai Horvátország, ill. Bosznia és Hercegovina területén, amelyet a tengelyhatalmak és szövetségeseik, illetve néhány semleges állam ismert el. A ~ eredetileg formálisan királyság volt, élén II. Tomiszlávval (Aimone olasz herceg), ténylegesen Ante Pavelic, az Ustaša mozgalom vezetője kormányozta. A ~ szerb- és zsidóellenes politikát folytatott. Führer (ném.= vezér) Adolf Hitler címe, aki 1934-ben, Hindenburg német köztársasági elnök halála után saját kezében egyesítette a köztársasági elnöki és kancellári tisztséget. Hivatalos megnevezése vezér és kancellár (Führer und Kanzler) volt (l. még: nemzetiszocializmus, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Harmadik Birodalom). Führerprinzip (ném.= vezérelv) A nemzetiszocializmus egyik alaptétele, mely a vezető személyes felelősségének és tekintélyének, illetve a hierarchiának a fontosságát hangsúlyozza a demokratikus, többségi felhatalmazással szemben. Fülöp-szigeteki Köztársaság (tagalog Repúbliká ng Pilipinas) 1943-45 között fennálló, Japánnal szövetséges viszonyt ápoló Fülöp-szigeteki állam. Elnöke José P. Laurel volt. Egyetlen legális pártként a KALIBAPI (tagalog Kapisanan sa Paglilingkod sa Bagong Pilipinas = Szervezet az Új Fülöp-szigetek Szolgálatában) működhetett, amely még az ország japán megszállásakor jött létre, 1942-ben. Laurel elnök 1944. szept. 23-án hadat üzent az Egyesült Államoknak és NagyBritanniának. Az amerikai csapatok visszatérését követően a ~ kormánya Japánba menekült, majd 1945. aug. 17-én feloszlatta önmagát (l. még Nagy Kelet-Ázsia Konferencia, Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezete). G Gau (ném.= körzet, terület) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt közigazgatási egységeinek megnevezése az 1920-as években. A hatalomátvétel után az ország közigazgatásának alapegységévé vált. Élükön a gauleiter állt. GDVP l. Nagynémet Néppárt genovai tanácskozás 1922-ben az első világháborút követő európai gazdasági válság megoldására és a német jóvátétel rendezésére összehívott nemzetközi konferencia, amely eredménytelenül végződött (l. még rapallói szerződés).
28
Gestapo
(ném.
Geheime
Staatspolizei
=
Titkos
Államrendőrség)
Politikai
rendőrség
Németországban 1933-1945 között, feladata a nemzetiszocialista rendszer ellenzékével szembeni fellépés volt. Szervezetileg eredetileg önálló volt, később az SS alá tartozott az RSHA egyik alosztályaként, vezetője Hermann Müller volt. A nürnbergi perben háborús bűnös szervezetnek nyilvánították. Gleichschaltung A totális nemzetiszocialista diktatúra kiépítésének folyamatára használt német kifejezés, mely magába foglalta a pártok betiltását, a társadalmi szervezetek beolvasztását és/vagy alárendelését az NSDAP-nak (l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) és alszervezeteinek, a politikai és közigazgatási testületek átszervezését, a gazdasági élet fölötti (részleges) központi irányítás kialakítását. A Gleichschaltung az ún. Machtergreifunggal vette kezdetét, és gyakorlatilag 1935-re befejeződött a pártjelképek állami szintre emelésével és a nürnbergi törvények meghozatalával. GPU l. Cseka Gulag (orosz Главное управление лагерей = Táborok Főigazgatósága) Az NKVD (l. Cseka) irányítása alatt álló kényszermunka- és büntetőtáborok rendszere a sztálini Szovjetunióban. Gusztáv-vonal A német hadsereg Rómától délre, Monte Cassino bencés apátság közelében kialakított védelmi vonala, amelyet 1944. február-május között sikeresen védelmeztek, ezt követően viszont az angol-amerikai csapatok elfoglalták. H hadikommunizmus A szovjet kormány (bolsevikok) gazdaságpolitikája az intervenció és a polgárháború alatt, 1918 és 1921 tavasza között. Kényszerintézkedések sorozatával a teljes gazdaságot a honvédelem érdekeinek rendelték alá. Az irányítást teljesen centralizálták, államosították a kis- és középüzemeket, beszolgáltatási rendszert vezettek be. Általános munkakötelezettséget rendeltek el, a munkabéreket természetben fizették ki, megpróbálták pénz nélkül működtetni a gazdaságot. A ~sal elégedetlenkedő parasztság tömegesen lázadt fel, s főként ennek következtében került sor a parasztság terheinek csökkentésére, a NEP bevezetésére hágai konferencia 1922-es nemzetközi konferencia, melynek célja a nyugati hatalmak SzovjetOroszországgal való gazdasági nézeteltéréseinek (a cári Oroszország adósságainak kérdése, kártérítés az államosított nyugati tulajdonért) rendezése volt. A szovjetek célja az volt, hogy elérjék kormányuk diplomáciai elismerését. A konferencia eredménytelenül zárult. 29
Harmadik Birodalom A nemzetiszocialista Németország nem hivatalos megnevezése 1933 után. A fogalmat Arthur Moeller van den Bruck használta először A harmadik Birodalom (Das drittes Reich) című művében 1923-ban, de egy időre az NSDAP (l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) is átvette propagandájában. A ~ kifejezés egyrészt a dicsőitett múlthoz és a nagyhatalmi szerephez való visszatérésre, másrészt pedig a weimari köztársaságtól való elhatárolódásra utalt (az első birodalom alatt a Német-római Birodalmat, második alatt pedig az 1871-1918 között fennálló Német Császárságot értették). 1941-ben a kifejezés használatát betiltották, az ország neve pedig hivatalosan a nemzetiszocialista rendszer idején is Német Birodalom (később Nagynémet Birodalom) maradt. Harmadik Internacionálé l. Komintern Háromhatalmi Egyezmény Németország, Olaszország és Japán között 1940 szeptember 27-én kötött egyezmény, amely szerint a szerződő felek megállapodtak abban, hogy Európában Németország és Olaszország, a Távol-Keleten (Nagy Kelet-Ázsia) pedig Japán szervezi meg az új politikai rendet. Ezen kívül a szerződő felek vállalták, hogy segítséget nyújtanak egymásnak minden olyan támadó országgal szemben, amelyik a szerződés aláírásakor még nem érintett sem az európai, sem a távol-keleti konfliktusban (azzal a kikötéssel, hogy a szerződés nem érinti a felek Szovjetunióval fennálló viszonyát). Az egyezményt tíz évre kötötték, és később Magyarország (1940. nov. 20.), Románia (1940. nov. 23.), Szlovákia (l. Szlovák Állam) (1940. nov. 24.), Bulgária (1941. március 1.), Jugoszlávia (1941. március 25.), illetve ezutóbbi összeomlását követően a Független Horvát Állam (1941. június 27.) is csatlakozott hozzá. Gyakorlatilag a Badoglio-féle olasz kormány kiugrásával összeomlott, azonban a tengelyhatalmak egészen a háború végéig hivatkoztak rá (a salói olasz kormány (l. Olasz Szociális Köztársaság) biztosította ehhez a kontinuitást). Harzburgi Front A német katonai és gazdasági elit NSDAP-t támogató tagjainak szövetsége, melynek célja a párt hatalomra jutásának támogatása volt (l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt). Hazafias Front (német Vaterländische Front) Osztrák politikai szervezet, amely az osztrák nacionalizmus és a katolikus politikai szervezet híveit egyesítette. Alapítója Engelbert Dollfuss keresztényszociális párti kancellár volt. A ~ üldözte politikai ellenfeleit, így a kommunistákat, a szociáldemokratákat és a nemzetiszocialistákat is. Vezetői Engelbert Dollfuss (1933-34), Ernst Rüdiger Starhemberg (1934-36) és Kurt Schuschnigg (1936-38) voltak. Az Anschluss után feloszlatták (l. még ausztrofasizmus, Heimwehr). 30
Hazafias Szövetség (észt Isamaaliit) 1935-ben alapított politikai mozgalom Észtországban, amely 1940-ig az egyetlen legális politikai párt volt az országban. A ~ létrehozásának előzményeként 1934-ben Konstantin Päts államcsínyt hajtott végre, hogy megakadályozza a szélsőjobboldali Vaps Mozgalom hatalomrakerülését, és betiltotta az összes pártot az országban. Heimwehr Osztrák jobboldali félkatonai szervezet a két világháború között, amely Engelbert Dollfuss ausztrofasiszta kormányzatát és az osztrák függetlenség megőrzését támogatta. Jelentősége az 1930-as évek közepétől csökkent, 1936-ban szervezetileg is beolvadt a Hazafias Frontba. Hellén Állam (görög Ελληνική Πολιτεία, Elliniki Politeia) A német megszállás idején fennálló, a tengelyhatalmakkal együttműködő görög rezsim megnevezése. 1941-44 között állt fenn, a háború végeztével vezetőit elítélték. Hiwi (ném. Hilfswiliger = önkéntes) A német-szovjet háború kirobbanását követően így nevezték a németekkel együttműködő szovjet lakosokból toborzott nem harcoló alakulatok tagjait. Hlinka Szlovák Néppártja (szlovák Hlinkova slovenská ľudová strana, HSLS) 1913-ban Andrej Hlinka által alapított szlovák konzervatív, nacionalista párt, a Csehszlovák Köztársaság időszakában a legjelentősebb párt Szlovákia területén. Mivel szemben állt a csehszlovákizmussal és a prágai kormány központosító törekvéseivel, egy rövid időszakot (1927-29) leszámítva végig ellenzékben volt. 1938-ban Hlinka halála után Josef Tiso került a párt élére, aki a müncheni egyezményt követően az autonóm Szlovákia miniszterelnöke lett, és a cseh területek német megszállását követően kikiáltotta a független Szlovák Államot (1939. márc. 14.). 1938 decemberében a HSLS egyesült a Szlovák Nemzeti Párttal Hlinka Szlovák Néppártja — a Szlovák Nemzeti Egység Pártja néven. Még 1939 januárjában a Tiso vezette kormányzat feloszlatta az összes baloldalinak és zsidónak minősített politikai pártot, így a német és magyar kisebbség pártjait leszámítva a ~ maradt az egyetlen legális politikai csoportosulás. A Szlovák Állammal együtt megszűnt 1945-ben. Højre (dán = Jobboldal) 1881-ben alapított konzervatív dán politikai párt, amely elsősorban a nagybirtokosok és a dán egyház érdekeit képviselte. 1915-től Konzervatív Néppárt néven politizált. Honi Hadsereg (lengyel Armia Krajowa) Egy földalatti lengyel szervezet, amely az ország függetlenségéért harcolt a második világháborúban, miután Németország és a Szovjetunió elfoglalták Lengyelországot. Főbb tevékenységük az 1944. augusztus 1-jén kirobbantott Varsói felkelés volt, amelyet a szovjet segítség elmaradása miatt, bár több hónapig kitartottak, 1944. október 2-án végül a német csapatok leverték. 31
Horvát Jogpárt (horv. Stranka prava) 1861-ben alapított horvát politikai párt, amely a két világháború között a jugoszláv egységgel szemben a horvát nemzet önállóságát és a független horvát állam megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. 1929-ben, a politikai pártok betiltásakor a ~ radikális része földalatti mozgalommá alakult Ante Pavelić vezetésével (l. Usztasák). Horvát Parasztpárt (horv. Hrvatska seljačka stranka, HSS) 1904-ben alapított horvát politikai párt, amely ellenezte az egységes jugoszláv állam létrehozását. 1929-ben a többi párttal együtt betiltották, 1931-től újra működhetett. Vladko Maček vezetésével a ~ a legjelentősebb ellenzéki párt lett az országban, megegyezett a Cvetkovics-kormánnyal és széles körű autonómiát vívott ki a horvát területek számára, cserébe pedig támogatta a belgrádi kormányt. A német megszálláskor és a Független Horvát Állam kikiáltásakor a ~ tagjainak nagy része semleges álláspontra helyezkedett. hosszú kések éjszakája Az NSDAP-n (l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) belüli leszámolás 1934. július 30-ának éjjelén, amikor Hitler és párton belüli szövetségesei meggyilkolták vagy félreállították az önállósodó, egy második forradalom igényével fellépő SA vezetőit (köztük Ernst Röhmöt) és más riválisaikat. hosszú menetelés 1934-1935-ben Kínában a Kuomintang és a kommunisták polgárháborúja során a Mao Ce-tung által vezetett kommunista hadsereg Észak-Kínába vonulása, ahol szovjet segítséggel tovább folytatták a harcot a Kuomintang ellen. Hoyre (norvég = Jobboldal, más néven Konzervatív Párt) 1884-ben alapított norvég politikai párt, eleinte a Venstre, majd a Munkáspárt legfőbb riválisa, az 1920-30-as években a fő célja egy, az utóbbi hatalomrakerülését megakadályozó jobbközép koalíció létrehozása volt. Ez nem sikerült, 1935-ben a Munkáspárt került hatalomra, a ~ jelentősége pedig csökkent. hungarizmus Magyar eszmerendszer az 1930-as években, megalkotója Szálasi Ferenc egykori vezérkari tiszt volt. Szálasi a ~ három alappillérének a nacionalizmust, a szocializmust és a kereszténységet tartotta, az általa kidolgozott ideológiát a nemzetiszocializmus magyar változatának nevezte, attól azonban több kérdésben is eltérő álláspontot képviselt. A hungaristák 1944. október 15-től 1945 tavaszáig voltak hatalmon az ország egy részén. Husky-hadművelet Szicília szövetséges inváziója, 1943. július 9-e és augusztus 17-e között. A ~ egyik részművelete volt a Fustian hadművelet, 1943. július 13-a és 14-e között, amelynek célja az Etna melletti Simeto-folyó egyik hídjának bevétele és megtartása brit részről.
32
húsvéti felkelés A Sinn Fein ír szabadságmozgalom felkelése 1916-ban, amelyet az angolok kegyetlenül levertek, vezetőjét, James Conolly-t sokakkal együtt kivégezték. I Ideiglenes Kormány az 1917-es februári forradalom után létrejött polgári demokratikus kormány Oroszországban, amelyet 1917. október 25-én (november 7-én) a bolsevikok államcsínye buktatott meg. Vezetője előbb Georgij Lvov herceg, majd Alekszandr Kerenszkij eszer vezető volt. Indiai Nemzeti Kongresszus 1885-ben alapított indiai politikai mozgalom, amely az India függetlenségéért és/vagy önkormányzatáért küzdő legnagyobb párt volt volt a hindu lakosság körében. Legjelentősebb vezetői ebben az időszakban Mohandasz „Mahatma” Gandhi, Dzsavaharlal Nehru és Szubhasz Csandra Bosze voltak. Míg Gandhi a békés ellenállás és folyamatos haladás híve volt (l. sómenet), addig Nehru és Bosze a teljes függetlenséget célozták meg. A második világháború éveiben az ~t megosztotta az angolok támogatásának kérdése: míg Gandhi és Nehru a britek mellé állt (igaz, 1942-től polgári engedetlenségi mozgalmat szerveztek, hogy háborús erőfeszítéseiért cserébe a britek egyezzenek bele India függetlenségébe), addig Bosze kilépett az ~ból és a németek és japánok segítségével kezdett fegyveres harcot a britek ellen (l. Azad Hind) Indonéz Nemzeti Párt (indonéz: Partai Nasional Indonesia) 1927-ben alapított indonéz politikai párt, vezetője Sukarno volt. Ideológiája a nacionalizmust, az iszlámot és a marxizmust elegyítette, központi törekvése pedig Indonézia függetlenségének kivívása volt. 1930-ban a párt vezetőit, köztük Sukarnót letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1931-ben a párt feloszlatta önmagát, de Sukarno szabadulása után, 1932-ben új pártot alapított Partindo (Partai Indonesia = Indonézia Pártja) néven, azonban 1933-ban ismét letartóztatták, és 1936-ban a holland hatóságok a Partindót is feloszlatták. Sukarnót csak a japán megszállók engedték szabadon 1942-ben, aki 1945-ben, Japán veresége és Indonézia függetlenségének kikiáltása után újjáalapította az ~ot. ír polgárháború 1922-23 során az angol-ír egyezményt elfogadó és az azt elutasító erők között lezajlott katonai konfliktus Írországban, amely az előbbiek győzelmével zárult. Az ~ kérdése hosszú időn keresztül megosztotta az ír társadalmat, a Fianna Fail és a Fine Gael, azaz a két legjelentősebb ír párt a polgárháborús törésvonalak mentén jött létre. IRA (Ír Köztársasági Hadsereg, ang. Irish Republican Army, ír Óglaigh na hÉireann) Az ír függetlenségért harcoló katonai szervezet az ír függetlenségi háborúban. Az 1921-es angol-ír egyezmény után kettészakadt, egy részük az IRA de-facto vezetőjével, Michael Collinsszal együtt 33
elfogadta az Ír Szabadállam megalakulását, sokan viszont tovább folytatták a harcot a köztársaság kivívásáért és az Észak-Írországgal való egyesülésért (l. még ír polgárháború). J Január 6-i diktatúra (szerb Шестојануарска диктатура) Karadjordjevics Sándor jugoszláv király személyes diktatúrájának elnevezése. Miután 1928 nyarán egy szerb nacionalista a parlamentben lelőtte a Horvát Parasztpárt több képviselőjét (köztük a párt vezetőjét Stjepan Radićot, aki rövidesen belehalt sérüléseibe), a politikai helyzet stabilizálása végett Sándor király 1929. január 6-án betiltotta a pártokat, feloszlatta a parlamentet és magához ragadta a hatalmat. Az ország nevét rövidesen Szerb-Horvát-Szlovén Királyságról Jugoszláv Királyságra módosították. 1931-ben enyhítettek a rezsimen, újra engedélyezték a pártok működését. Mivel a ~t az erős központosító törekvések jellemezték, csak fokozta a nemzetiségi ellentéteket. A ~ 1934. október 9én, Sándor király meggyilkolásával ért véget (l. VMRO, Ustaša). Japán-szovjet megnemtámadási egyezmény Japán és a Szovhetunió között 1941. április 13-án kötött semlegességi megállapodás, mely öt évre szólt. Az egyezmény értelmében Japán elismerte a Mongol Népköztársaságot, a Szovjetunió pedig Mandzsu-kuót. Jeunesses Patriotes (fr. Hazafias Ifjúság) 1924-ben alapított félkatonai diákszervezet, amelynek célja a baloldali szövetség (l. Cartel des Gauches) kormányának eltávolítása volt. 1926-ban feloszlott, azonban a baloldal 1932-es győzelmét követően ismét aktivizálódott, és szerepet vállalt a Stavisky-ügyet követő szélsőjobboldali zavargásokban. Jugoszláv Nemzeti Párt (szerb Југословенска национална странка) 1932-ben alapított jugoszláv politikai párt, amely Sándor király politikájának támogatására jött létre, különböző politikai csoportok egyesülésével. 1932-34 között volt kormányon, politikája a centralizációra és szekularizációra irányult. Sándor király meggyilkolása után ellenzékbe került. Jugoszláv Radikális Szövetség (szerb Југословенска радикална заједница) 1934-ben Milan Sztojadinovics miniszterelnök által alapított autoritárius jugoszláv politikai párt, amely a kormány támogatói bázisát volt hivatott megszervezni. K Kairói konferencia Roosevelt, Churchill és Csang Kaj-sek kínai vezető találkozója 1943. november 22-26. között, amelyen a három hatalom megállapodott a Japán elleni hadműveletek 34
összehangolásáról, valamint a Japán által 1890 óta elfoglalt területek függetlenségének helyreállításáról. Kapp-puccs (másnéven Kapp-Lüttwitz puccs) Wolfgang Kapp junker és Walter von Lüttwitz tábornok által szervezett szélsőjobboldali puccskísérlet 1920 márciusában. Miután a puccsisták nem tudtak kellő támogatást szerezni, Kapp lemondott és Lüttwitz-cel együtt elmenekült az országból. karlizmus Ultrakonzervatív spanyol monarchista irányzat, amely a spanyol Bourbon-ház egyik ágának trónigényét támogató mozgalomból nőtt ki. Ideológiai alapjait a katolicizmus, a hazafiasság, a központosított állam elvetése és a legitimizmus jelentette. 1937-ben a karlisták nagy része beolvadt a Falange soraiba. Katalóniai Köztársasági Baloldal (kat. Esquerra Republicana de Catalunya, ERC) 1931-ben alapított szélsőbaloldali katalán nacionalista párt, amelynek célja Katalónia függetlenségének kivívása volt. 1936-ban a Népfront tagja, annak vezető ereje Katalóniában. Katlancsata A második világháborúban alkalmazott taktika, amelynek során a német csapatok gyors előrenyomulással elszakították egymástól a szovjet egységeket, amelyeket egyenként bekerítettek, majd megadásra kényszerítettek. 1942-től a szovjetek is alkalmazták ugyanezt a taktikát a német csapatokkal szemben (pl. Sztálingrádnál). Kaukázusontúli Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság A Grúz, Örmény és Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságok 1922-1937 között fennálló föderációja, amely a Szovjetunió egyik alapító tagja volt. Kék Légió (sp. División Azul, hivatalos nevén División Española de Voluntarios, azaz Spanyol Önkéntes Hadosztály) Spanyol önkéntes alakulat a második világháború idején, amely 1941-1943 között a keleti fronton szolgált a német hadsereg kötelékében. 1943 őszén hazahívták az alakulatot, egy része azonban nem tért haza, őket a Waffen-SS különböző alakulataiba helyezték át. keleti Locarno Barthou francia külügyminiszter terve Hitler hatalomra jutása után, amely ara irányult, hogy Németország esetleges keleti előretörésének megakadályozására (a locarnói egyezmény szerződéseinek mintájára) egy francia-szovjet vezetés alatt álló szövetségi rendszert hozzon létre. kemalizmus (török Atatürkçülük) A köztársasági Törökország ideológiája a török függetlenségi háborút követően, alapítójáról, Musztafa Kemalról kapta a nevét. Hat alapelve a republikanizmus, 35
a nacionalizmus, a népiség, a szekularizmus, az etatizmus és a forradalmiság volt. A ~ ideológiája Törökország nyugati típusú modernizációját célozta. Köztársasági Néppárt kemalista pártként évtizedekig egyedül kormányozta az országot. Kenszeikai l. Rikken Minszeito Keresztényszociális Párt (ném. Christlichsoziale Partei, CSP) 1891-ben alapított osztrák politikai párt, amely a két világháború között a legbefolyásosabb konzervatív pártnak számított Ausztriában. Programja az osztrák függetlenség támogatására (a Németországgal való egyesüléssel szemben, l. Anschluss), illetve a politikai katolicizmus keresztényszociális elképzeléseire épült. Elsősorban a vidékre, a földbirtokos és paraszti rétegre támaszkodott. 1933-ban beolvadt a Hazafias Frontba. keresztényszocializmus Különböző keresztény gondolkodók által a XIX. század közepén alapított politikai irányzat, mely a keresztény egyházak szociális nézetein alapult. Elvetette a forradalmakat, a liberalizmust és a kommunizmust, a társadalmi problémákat szövetkezeti, korporatív úton próbálta megoldani. A ~ eszméire nagy hatással voltak XIII. Leó pápa Rerum Novarum, illetve XI. Pius pápa Quadragesimo anno című enciklikái. Keresztény-Történelmi Szövetség (holl. Christelijk-Historische Unie) 1908-ban alapított konzervatív protestáns politikai párt Hollandiában, a két világháború között a keresztény pártok kormánykoalíciójának tagja, vezetője, Dirk Jan de Geer 1926-29, illetve 1939-40 között az ország miniszterelnöke. Két és feles Internacionálé (ném. Internationale Arbeitsgemeinschaft Sozialistischer Parteien = Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaszövetsége, más néven Bécsi Internacionálé) Néhány szocialista és szociáldemokrata pártot tömörítő nemzetközi politikai szervezet volt, amely 1921-ben jött létre Bécsben. 1923-ban beolvadt a Munkás és Szocialista Internacionálé nevű szervezetbe. Ideológiájára jelentős hatással volt az ausztromarxizmus. kettős hatalom Az 1917-es februári forradalom után az orosz belpolitikában kialakult helyzet, amikor az Ideiglenes Kormány és az általa létrehozott szervek a munkás- és katonatanácsokkal (l. szovjet) együtt birtokolták a hatalmat. Az ~nak az 1917-es októberi bolsevik hatalomátvétel vetett véget. Kína Újjászervezett Nemzeti Kormánya 1940. március 30-án a két kínai japánbarát kormányzat egyesítésével létrehozott kormányzat, melynek élén Vang Csing-vej állt. Központja Nanking volt.
36
Fegyveres erői a japánok oldalán harcoltak a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt csapatai ellen. 1945-ben felszámolták. Kínai Kommunista Párt 1921-ben alapított kínai politikai párt, amely az 1920-30-as évek fordulóján polgárháborút vívott a Kuomintanggal. Vezetője ebben az időszakban de facto Mao Cetung volt. 1935-től a japán megszállókkal szemben összefogott a Kuomintanggal és közös harcot vívtak a háború végéig. A ~ Kína északi területein alakította ki hátországát és elsősorban a paraszti rétegekre támaszkodott. kisantant Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság politikai-katonai szövetsége 1920-21-ben, amely az Osztrák-Magyar Monarchia visszaállítása ellen, elsősorban a magyar revíziós törekvések megakadályozására alakult meg. Az 1930-as években Németország előretörésével
a
szövetség
fokozatosan
veszített
jelentőségéből,
Csehszlovákia
1938-as
feldarabolását (l. müncheni szerződés, első bécsi döntés) követően pedig megszűnt. Kolhoz Mezőgazdasági termelőszövetkezet a Szovjetunióban. Az 1920-as évek végétől a mezőgazdaság ún. szocialista átszervezésével, a kollektivizálás révén alakultak meg tömegesen. kollázs (fra. collage) művészi alkotás, amely valamilyen felületen több dolog (papír-, textildarabok, fényképek stb.) csoportos felragasztásából áll. A ~ forradalmasította a műtárgyakkal kapcsolatos felfogást. Azzal, hogy az alkotó hétköznapi anyagokat ragaszt a vászonra, ezekkel a „nem művészi” anyagokkal kapcsolatot termet a „magas művészet” és a hétköznapok környezete között. A ~ a kubisták (Braque, Picasso) alkotásai által vált népszerűvé, ugyanakkor a dadaisták és szürrealisták is gyakran használták ezt a technikát. Kollektivizálás A mezőgazdaság szövetkezetesítése, amelynek során az egyéni parasztgazdaságok helyén kolhozokat és szovhozokat hoztak létre a Szovjetunióban. A ~t erőszakos módszerekkel hajtották végre az 1920-as évek végétől 1934-ig. Komintern (Kommunista Internacionálé, orosz Коммунистический интернационал) másnéven Harmadik Internacionálé, egy, a világ kommunista pártjait összefogó nemzetközi szervezet volt, amely tkp. Moszkva felügyelete alatt állt. A ~ folyamatosan alkalmazkodott a Össz-szövetségi Kommunista Párton belüli folyamatokhoz, és ennek megfelelően rendelt el kizárásokat a különböző országok kommunista pártjai számára. 1919 márciusában alapították és 1943 májusában oszlatták fel. A szovjet párton kívül a legjelentősebb tagjai a Németország Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, illetve Spanyolország Kommunista Pártja voltak (l. még bolsevikok, szociálfasizmus, népfront). 37
Kommunisták Magyarországi Pártja 1918-ban alapított magyar politikai párt, amely 1919 márciusa és augusztusa között birtokolta a hatalmat az országban (l. Magyar Tanácsköztársaság). A tanácsköztársaság bukása után a pártot betiltották, az illegalitásban tovább működő tagjait pedig üldözték, többen börtönbe kerültek vagy emigráltak. kommunizmus (más néven marxizmus) XIX. században kialakult forradalmi politikai eszme, amelynek célja a teljes társadalmi és vagyoni egyenlőség, az osztálynélküli társadalom kiépítése volt. Legjelentősebb alapítói Karl Marx és Friedrich Engels voltak. A ~ alapgondolatát a történelmi materializmus jelenti, mely szerint minden társadalmi változás a termelőeszközök változásának függvénye, a történelmi események hátterében pedig az osztályharc, azaz a termelőeszközök birtoklásáért folytatott harc áll. A XIX. században két osztály maradt, a kizsákmányoló burzsoázia (polgárság) és a kizsákmányolt proletariátus (bérmunkások), a történelem végcélja pedig, hogy a proletariátus, mint forradalmi osztály, felszámolja a burzsoá gazdasági rendet (a kapitalizmust), és megvalósítsa az állam- és osztálynélküli társadalmat, melyben megszűnne a magántulajdon. A különböző országok proletárjainak félre kell tenniük a nemzetiségi ellentéteket, és világforradalmat kell kirobbantaniuk a tőke uralma ellen. A forradalmat követően a burzsoázia maradék pozícióinak felszámolására proletárdiktatúrát kell bevezetni, melyet az állam fokozatos lebontása követ. A ~ különösen a bolsevikok 1917-es oroszországi hatalomra kerülését követően tett szert komoly jelentőségre. L. még: marxizmus-leninizmus, sztálinizmus, trockizmus. konstruktivizmus Absztrakt művészeti mozgalom, amely 1913-ban jött létre Oroszországban. Tatlin, Gabo és Pevsner, az 1920-as Realista Manifesztum szerzői, és Kazimir Malevics indította el. A ~ eltörölte a művészet hagyományos fogalmait; azt hirdette, hogy a művészetnek a modern technológia formáit és folyamatait kell utánoznia. Ez különösen igaz volt a szobrászatra. A festészetben ugyanezeket az elveket alkalmazták, csak kétdimenziós formában; absztrakt formákat alkalmaztak a gépi technológiára emlékeztető szerkezetek megteremtésére, melyeket csaknem szoborszerűen függesztettek fel a térben. konzervatív forradalom Német politikai irányzat a weimari köztársaság időszakában, amely a hagyományos konzervativizmussal szemben gyakran forradalmi, szocialista jelszavakat is használt. A ~ nem volt egységes sem szervezetileg, sem ideológiailag, de minden képviselőjére jellemző volt az antiliberalizmus (amely erősebb volt, mint az antikommunizmus), a többpártrendszer kritikája, a nacionalizmus, és a weimari rendszerrel szembeni ellenérzések. Legjelentősebb képviselői Arthur Moeller van den Bruck, Oswald Spengler, Carl Schmitt, Eduard Julius Jung, Werner Sombart és Ernst Jünger voltak, emellett a Die Tat című folyóirathoz, illetve az olyan szervezetekhez köthető, mint a Juniklub vagy a Wandervogel ifjúsági egyesületek. A nemzetiszocialista hatalomátvételt 38
követően szervezetei megszűntek vagy betagozódtak az új rendszerbe, képviselői közül egyesek (mint Sombart vagy Spengler) elszigeteltségbe kerültek, mások (mint Schmitt) a rendszer híveivé váltak. Konzervatív Néppárt (ném. Konservative Volkspartei, KVP) Rövid életű, mérsékelt jobboldali párt az 1920-30-as évek fordulóján, Németországban, amelyet a Német Nemzeti Néppártból kiváló csoport alapított Kuno von Westarp vezetésével, miután a DNVP — amelynek élén Westarpot Alfred Hugenberg váltotta — radikalizálódni kezdett. Konzervatív Párt (ang. Conservative Party) 1834-ben alapított brit politikai párt, képviselőit közismert néven toryknak hívják. A ~ a két világháború között, a liberálisok 1922-es bukása után a legjelentősebb politikai erő volt Nagy-Britanniában. 1924-ben elsöprő győzelmet arattak a választásokon, és a konzervatív Stanley Baldwin alakíthatott kormányt. Az 1926-os nagy bányászsztrájk, majd az 1927-es sztrájkellenes törvények következtében a kormány népszerűsége gyorsan csökkent, és az 1929-es választásokon a Munkáspárt mögött másodikként végeztek és ellenzékbe kerültek. 1931-től támogatták az ex-munkáspárti MacDonald által vezetett nemzeti kormány takarékossági intézkedéseit (a konzervatív többségű, ún. nemzeti koalíció megnyerte az azévi választásokat is). 1935-ben MacDonald lemondott, és ismét Baldwin került a kormány élére, az 1935-ös választások pedig stabil többséget biztosítottak a pártnak a parlamentben. 1937-ben ~ a megbékéltetési politikát támogató csoportjának vezetője, Neville Chamberlain lett miniszterelnök, de nem tudta megakadályozni a második világháború kibontakozását. 1940 nyarán a szintén konzervatív Winston Churchill vezetésével alakulhatott nemzeti egységkormány a Munkáspárt és a liberálisok bevonásával, amely a háború végéig fennállt. konzervativizmus Politikai irányzat, illetve törekvés, amely a fennálló viszonyok megőrzésére, esetleg régebbi viszonyok visszaállítására törekszik. Hagyományosan a jobboldallal azonosítják. A XX. század első felében a ~ nem, mint egységes politikai irányzat lépett fel, hanem különböző ideológiák
(pl.
konzervatív
forradalom,
keresztényszocializmus,
karlizmus,
stb.)
alkotórészeként jelent meg. Általában jellemző rá a forradalomellenesség, a haladás elutasítása (esetleg a mérsékelt haladás elfogadása), a hagyományos (kulturális, nemzeti, vallási, stb) értékek védelme, az erős kormányzás támogatása, a magántulajdon tisztelete. Az 1920-30-as években számos radikális konzervatív politikus vált a fasizmus és nemzetiszocializmus hívévé, támogatójává, ezen ideológiák antikommunizmusa és rendpártisága miatt. korlátlan tengeralattjáró-háború Németország hirdette meg 1917. február 1-jén, ezzel az Antant gazdasági blokádját kívánta áttörni. A ~ tervét Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff, a német 39
katonai vezetés legfőbb irányítói dolgozták ki. A német kormány deklarálta, illetve a semleges államokkal jegyzékben közölte, hogy hadi zónának tekinti Anglia, Franciaország és Olaszország partvidékét, illetve a Földközi- tenger keleti medencéjét. Emellett a jegyzékben közölték, hogy az erre hajózó vízi járműveket - legyen az akár semleges, akár ellenséges - minden figyelmeztetés nélkül elsüllyesztik. Miután a britek mellett az amerikaiak is jelentős kereskedelmi konvojokat küldtek az érintett területekre elkerülhetetlen volt, hogy a német tengeralattjárók ne süllyesszenek el amerikai hajókat is. Bár a „semleges” amerikai hajók javarészt fegyvereket szállítottak a kontinensre, az elsüllyesztésüket ürügyként használva az Egyesült Államok hadat üzent a Központi Hatalmaknak és belépett a háborúba. korporativizmus v. korporatizmus (ol. corporativismo) Ideológiai irányzat, amely szerint az egyes politikai érdekcsoportok (korporációk) egymással szemben nem ellenségesen állnak, nem sztrájkokkal és osztályharccal lévő viszonyban vannak, hanem a munkabért és a munkafeltételeket békés egyetértésben rendezik. A korporáció lényegében középkori eredetű, modern formában a szigorúan centralizált gazdaságirányítás és társadalomszervezés egyik eszközeként először 1927-től a fasiszta Olaszországban vezették be (Mussolini). központi hatalmak Az első világháborúban a német-osztrák-magyar szövetség és a hozzájuk csatlakozó Bulgária és Törökország megnevezése. Nevét arról kapta, hogy a két nagyhatalom földrajzilag központi helyet foglalt el Európában. Eredetileg Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia 1882-ben Olaszországgal kötött szövetséget, az olaszok azonban végül az antanthoz csatlakoztak 1915-ben (l. londoni egyezmény). Köztársasági Akció l. Acción Republicana Köztársasági Baloldal (sp. Izquierda Republicana) 1934-ben a Radikális Szocialista Köztársasági Párt, az Acción Republicana és az Autonóm Galíciai Köztársasági Szervezet egyesülésével létrehozott spanyol politikai párt. 1936-ban részt vett a népfront megalapításában, a polgárháború idején az összes kormánynak tagjai voltak, emellett 1936-39 között Manuel Azaña, a párt tagja volt a köztársasági elnök. Köztársasági Földműves és Kisgazda Párt (cseh Republikánská strana zemědělského a malorolnického lidu) 1922-ben a cseh és szlovák agrárpártok egyesülésével létrejött csehszlovák politikai párt, amely alapításától Csehszlovákia feldarabolásáig a legjelentősebb politikai párt volt az országban, a miniszterelnök folyamatosan a ~ soraiból került ki. Vezetői a cseh Antonín Švehla (min. elnök 1922-26, 1926-29 között) és a szlovák Milan Hodža (1935-38 között az ország első 40
szlovák min. elnöke) voltak. 1938-ban Rudolf Beran miniszterelnök és a párt vezetője létrehozta a Nemzeti Egységpárt nevű gyűjtőpártot, ezzel a ~ megszűnt. Köztársasági Néppárt (török Cumhuriyet Halk Partisi) 1923-ban a török függetlenségi háború mozgalma talaján alapított török politikai párt, amely Mustafa Kemal Atatürk, illetve İsmet İnönü vezetésével
évtizedekig
egypártrendszerben
kormányozta
Törökországot,
szekularista
és
nacionalista politikát folytatva. Ideológiája a kemalizmus volt. Köztársasági Szocialista Párt (fr. Parti républicain-socialiste) Francia politikai párt 1911-34 között, mely politikailag a baloldalon, az SFIO és a radikálisok között helyezkedett el, és a reformista szocializmus híve volt. Legismertebb tagja Aristide Briand volt. A ~ baloldali koalíciók tagjaként többször is kormányra került. Köztársasági Szövetség l. Unión Republicana Köztársasági, Radikális és Radikális Szocialista Párt (fr. Parti republicain, radical et radicalsocialiste) 1901-ben alapított francia politikai párt, amely a két világháború között a legerősebb mérsékelt baloldali párt volt. Támogatták a szekularizmust, a szociális haladást és a magántulajdon védelmét. Különböző koalíciók élén többször is kormányozták az országot az 1910-30-as években, legismertebb képviselőik Georges Clemenceau, Edouard Herriot és Edouard Daladier voltak. Kraft durch Freude (ném. = Örömben az erő) A Német Munkafront által alapított szabadidős mozgalom, mely rendkívüli népszerűségre tett szert a munkások körében, elsősorban az általa biztosított olcsó üdülési lehetőségek miatt. kristályéjszaka (ném. Kristallnacht) 1938. november 9-10. éjszakáján Németországban szervezett pogromok a zsidóság ellen, amelyek során több tízezer zsidó és zsidó származású személyt letartóztattak, üzleteket, zsinagógákat és más, a zsidósághoz kapcsolható épületeket gyújtottak vagy dúltak fel. kronstadti felkelés 1921-es matrózlázadás Kronstadt városában, Oroszországban. A helyi matrózok a kommunizmus hívei voltak és a bolsevikok hatalomátvételének támogatói, azonban a diktatúra kibontakozását látva elfordultak a párttól, és az igazi szocializmus megvalósítását követelték. A lázadást Tuhacsevszkij vezetésével a szovjet csapatok vérbefojtották. kubizmus (latin cubus = kocka) Avantgárd irányzat, melynek gyökerei a primitív művészet, a fauvizmus és Cézanne művészete. Képviselői nem akartak leszámolni az ábrázolással, de annak 41
újrafogalmazására törekedtek. Úgy vélték, hogy a dolgok lényegét úgy tudják legjobban kifejezni, ha belső szerkezetüket ragadják meg, ezért a látvány tárgyait mértani formákra bontották. A Cézanne által hangsúlyozott elvet, miszerint minden forma a kúp, gömb és henger alapján formálódik, a ~ fejlesztette tovább. A kubisták egyszerű színeket használtak, továbbá lemondtak a fény és a levegő ábrázolásáról. Relatív tér és időfelfogásuk a szimultaneizmusban nyilvánult meg, vagyis egyszerre több nézetből ábrázolták a kiválasztott tárgyat. A ~ típusai: plasztikus (jellemzői: geometriai
formák,
leegyszerűsödött
színek,
főként
csendéletek),
analitikus
(jellemzői:
szimultaneizmus, kevés szín, a tárgyak elemeikre bomlanak, ezért nehezen felismerhetőek), szintetikus (jellemzői: újra áttekinthető alkotások, kollázs). Legismertebb képviselői: Pablo Picasso (Avignoni kisasszonyok, Guernica stb.), Georges Braque (Kancsó és hegedű). kulák (orosz ököl) A saját gazdaságában bérmunkást is foglalkoztató, viszonylag nagy földtulajdonnal rendelkező paraszt Oroszországban. A kollektivizálás idején megbélyegző kifejezésként használták. Sztálin ekkor hirdette meg a kulákságnak, mint osztálynak a likvidálását. A ~okat megfosztották a földjüktől. Kuomintang (kínai= Nemzeti Néppárt), 1912-ben alapított politikai párt, első jelentős vezetője Szun Jat-szen. Programja alapját az 1924-ben elfogadott három népi elv jelentette (a nép egysége, a nép joga, a nép jóléte). Az 1920-as évek elején szorosan együttműködtek a Kínai Kommunista Párttal, de 1927-től Csang Kaj-sek, a ~ új vezetője háborút kezdett ellenük. 1937-ben a japán támadással szemben ismét együttműködtek a kommunistákkal. Csang Kaj-sek csungkingi kormányát a háború alatt elsősorban az angolok támogatták. KVP l. Konzervatív Néppárt L Labour Party l. Munkáspárt Landbund 1. Ausztria. 1919-ben, Német Parasztpárt néven alapított osztrák politikai párt, amely Stájerország, Karinthia és Felső-Ausztria liberális és protestáns földműveseit képviselte. Támogatta a Németországgal való egyesülés gondolatát, szemben állt a marxizmussal, ausztrofasizmussal és a Heimwehrrel. 1930-ban szövetségre lépett a Nagynémet Néppárttal, 1934-ben feloszlatták. 2. Németország. A legnagyobb német parasztpárt a weimari köztársaság időszakában. 1921-ben alapították, a protestáns többségű területeken volt aktív. 1933-ban üdvözölte a nemzetiszocialisták hatalomra jutását. 42
lateráni szerződés 1929-ben Mussolini és XI. Pius pápa konkordátuma, amely az olasz állam és a pápaság viszonyát rendezte. A szerződésben Olaszország elismerte Vatikán Állam (Citta del Vaticano) szuverenitását, eltörölték az olasz király jogát a püspökök kinevezésére, a katolicizmust Olaszország államvallásává nyilvánították, és kb. 1,5 milliárd líra kárpótlást fizettek az 1870-ben kisajátított pápai birtokokért. lausanne-i békeszerződés Az antanthatalmak és Törökország között kötött békeszerződést felülvizsgáló szerződés, amelyet 1923. július 24-én írtak alá. A ~ a sèvres-i békeszerződéshez képest számos ponton könnyítést jelentett a törökök számára, megtarthatták az anatóliai területeket, Izmirt, Kelet-Trákiát és Isztambult, emellett az örmény és kurd területek jelentős része fölötti ellenőrzést is. Megszűntették a nyugati hatalmaknak nyújtott különleges kedvezmények (kapitulációk) rendszerét, a kis-ázsiai görög lakosságot pedig lakosság csere keretében Görögországba telepítették át. Légion des volontaires français contre le bolchévisme (Francia Önkéntesek Légiója a bolsevizmus ellen, LVF) Franciákból álló kollaboráns katonai alakulat a második világháború idején, amely 1941-44 között a szovjet fronton harcolt német irányítás alatt (l. még Charlemagne SS). Lengyel Szocialista Párt (lengyel Polska Partia Socjalistyczna, PPS) 1892-ben alapított lengyel politikai párt, 1923-1940 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja. Eleinte támogatja a Pilsudski-féle szanációs rendszert (Pilsudski korábban maga is a ~ tagja volt), később ellenzékbe kerül. A második világháború éveiben részt vesz az ellenállás megszervezésében. lengyel-szovjet háború 1920 folyamán, leginkább a mai Kelet-Lengyelország és Ukrajna területén zajlott háború Lengyelország és a vele szövetséges Ukrán Népköztársaság (UNK), illetve SzovjetOroszország között. A háború a Piłsudski vezette lengyel-ukrán csapatok támadásával indult, akik 1920. május 7-én el is foglalták Kijevet. A szovjet Vörös Hadsereg azonban Tuhacsevszkij és Bugyonnij tábornokok vezetésével ellentámadásba ment át, és rövidesen Varsót fenyegette. A varsói csatában azonban a szovjet előrenyomulás elakadt, és ismét a lengyelek nyertek területet. 1920 októberében a lengyelek fegyverszünetet kötöttek, az UNK csapatait pedig rövidesen szétverték. A háború 1921. március 18-án a rigai békeszerződéssel zárult. Lett Földműves Szövetség (lett Latvijas Zemnieku savienība) 1917-ben alapított lett politikai párt, az 1920-as években a legjelentősebb lett politikai alakulat volt az országban. 1934-ben, miután a
43
párt vezetője, Karlīs Ulmanis államcsínyt hajtott végre és autoritárius rendszert alakított ki, a többi párttal együtt a ~t is feloszlatták. Liberális Állampárt (holl. Liberale Staatspartij) 1921-1945 között létezett holland konzervatív liberális párt, 1933-37 között, 1939-ben, ill. 1941-45 között a kormánykoalíció tagja. Liberális Balodal (norv. Frisinnede Venstre) 1909-1945 között fennálló, a Venstre konzervatív szárnya által alapított norvég politikai párt, az 1930-as években Liberális Néppártra változtatta a nevét. Az 1910-20-as években több alkalommal a Hoyre koalíciós partnere volt. Liberális Köztársasági Jobboldal (sp. Derecha Liberal Republicana) Rövidéletű spanyol politikai párt a második köztársaság időszakában, amely elsősorban az 1931-es forradalom során játszott szerepet, a párt vezetője, Niceto Alcalá-Zamora 1931-ben a köztársaság ideiglenes kormányának elnöke, majd 1933-36 között a köztársaság elnöke volt. A párt még 1931-ben Köztársasági Haladó Pártra (sp. Partido Republicano Progresista) változtatta nevét. Már a spanyol polgárháborút megelőzően megszűnt. Liberális Néppárt l. Szabadgondolkodó Nemzeti Szövetség Liberális Párt 1. Belgium (fl. Liberale Partij, fr. Parti libèral) Az első belga politikai párt, 18461961 között állt fenn, 1918-25, illetve 1926-46 között a kormánykoalíció tagja. 2. Nagy-Britannia (ang. Liberal Party) a XIX. században és a XX. század elején a konzervatívok mellett a legjelentősebb politikai párt, a világháború alatt Herbert Asquith (1916-ig), majd David Lloyd George (1916-22) személyében a koalíciós kormány miniszterelnöke ~ soraiból került ki, az 1920as években azonban helyét váltópártként a Munkáspárt vette át. liberalizmus vagy szabadelvűség Politikai eszme, amely az egyéni szabadságjogok tiszteletére és a haladás támogatására épül. Eredetileg a polgárság politikai ideológiája volt az arisztokráciával szemben. Alapvető eszméi a személyes szabadság védelme, a gazdaságba és magánéletbe való állami beavatkozás mérséklése vagy megszűntetése, a demokratikus kormányzati formákhoz való ragaszkodás. A XX. század első felében a radikális mozgalmak (mint a kommunizmus, fasizmus vagy nemzetiszocializmus) számos országban háttérbe szorították a ~t. Litván Nacionalista Szövetség (litv. Lietuvių tautininkų sąjunga) 1924-ben alapított nacionalista, szélsőjobboldali párt, amely az 1926-os katonai államcsínyt követően az egyedüli kormányzó párt volt az országban egészen 1940 nyaráig.
44
locarnói egyezmény 1925-ben kötött garanciális megállapodás egyrészről Németország, másrészről a győzteshatalmak között, amely Briand francia és Stresemann német külügyminiszter kezdeményezésére született. A szerződés alapgondolata, hogy Franciaország, Németország és Belgium kötelezik magukat arra, hogy egymás határait tiszteletben tartják. Németország végleg lemondott Elzász-Lotharingiáról, Franciaország pedig a Rajna vidék megszállásáról. A határok kölcsönös biztosítását Anglia és Olaszország szavatolták, vállalva, hogy a szerződések bármelyik tagját fegyveres erővel támogatják, ha egy másik fél a szerződést megszegi. A locarnói egyezmény tehát több szerződés foglalata (alapjegyzőkönyv, biztonsági szerződés Franciaország keleti határaira vonatkozóan (rajnai garanciális paktum), döntőbírósági szerződések (francia-német, belga-német, német-lengyel, német-csehszlovák), illetve kölcsönös biztonsági szerződések Franciaország, illetve Csehszlovákia és Lengyelország között). A szerződések következményeképpen Németországot 1926-ban felvették a Népszövetségbe. Lokoty-önkormányzat (orosz Локотскoe самоуправление) Rövidéletű kísérleti önkormányzat Oroszország területén, amelyet a németekkel kollaboráló oroszok hoztak létre Lokoty központtal, Broniszlav Kaminszkij vezetésével. 1942 júliusában jött létre, és 1943 augusztusában, a szovjet hadsereg előrenyomulása okán szűnt meg. londoni egyezmény Az antanthatalmak és Olaszország 1915. április 26-án aláírt titkos egyezménye, mely szerint Olaszországnak ki kellett lépnie a hármas szövetségből és csatlakoznia kellett az antanthoz, hadat kellett üzennie Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. Cserébe neki ígérték Dél-Tirolt, Zárát, Isztriát, Dalmácia egy részét, a Dodekanészosz-szigeteket, Albánia feletti protektorátust és Törökország felosztása esetén (l. Sykes-Picot-egyezmény) annak egyes területeit. lövészárok-háború Védelmi jellegű, egymással összekapcsolt lövészárkokban folyó hadviselési forma. A lövészárokban tartózkodó katonák védve voltak az ellenséges kézifegyverek tüzétől, bár a tüzérségi eszközök és a légierő eredményesen használható ezek támadására. Az egymással szemben álló lövészárkok közötti terület („a senki földje”) mind a kézifegyverek, mind a tüzérség tüzének teljes mértékben ki volt téve, emiatt még a sikeres támadások is jelentős veszteségeket okoztak a támadóknak, akiknek először ezt kellett leküzdeni, mielőtt közelharcban el tudták volna foglalni az ellenséges lövészárkot. Különösen nagy szerepet kapott az első világháborúban, amikor az antant és a központi hatalmak hadseregei, elsősorban a nyugati fronton, lövészárkok, bunkerek és szögesdrótakadályok bonyolult és jelentős véráldozatok nélkül szinte bevehetetlen rendszerét építették ki. Nagy előnye volt, hogy ellenséges tűzhatás alatt is lehetőség nyílt a saját csapatok rejtett mozgatására. A második világháborúban már a harckocsik tömeges megjelenése a 45
lövészárkok eredményes védelmét nem tette lehetővé, de kisebb konfliktusokban vagy különleges terepviszonyok esetén ez után is alkalmazták. Luftwaffe Német Légierő, (szárazföldi haderő, és a haditengerészet után) a Wehrmacht harmadik haderőneme. Szervezését 1934-ben kezdték először rejtett, majd 1935 tavaszától nyílt formában. A ~ repülő, légvédelmi és repülő-híradó csapatokból állt. Legmagasabb szervezeti köteléke a légiflotta (Luftflotte) volt. Ebből a háború végéig összesen hetet szerveztek meg (arab számozással jelölték, amelyből egy a Reich elnevezést kapta). Egy légiflotta többnyire két repülőhadtestből, vagy több repülőhadosztályból állt, melyhez általában 500-1000 repülőgép tartozott. Repülőhadtestből (Fliegerkorps) összesen tizenhármat szervezetek meg, melyeket római számozással jelöltek a hadrendben. A ~ a spanyol polgárháborúban mutatkozott be először, majd aratott sikereket a II. világháborúban. LVF l. Légion des volontaires français contre le bolchévisme M Machtergreifung (ném.= hatalomátvétel) Adolf Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezésére használt fogalom Maginot-vonal 1929-32 között a francia- német-luxemburgi határon felépített erődítményrendszer. Nevét André Maginot francia hadügyminiszterről kapta. A ~ felépítése a biztonság hamis illúzióját nyújtotta Franciaországnak, mivel az erődítményrendszert a francia-belga határon nem építették ki. Így a német hadsereg 1940-ben Belgiumon keresztül megkerülhette a védelmi vonalat és lerohanta Franciaországot. Magyar Élet Pártja l. Egységes Párt Magyar Tanácsköztársaság Rövid életű államalakulat Magyarországon 1919 márciusa és augusztusa között, amely kommunista rendszer bevezetésével próbálkozott. Tényleges vezetője a kommunista belügyi népbiztos, Kun Béla volt. A ~ Vörös Hadserege forradalmi háborúba keveredett a román és a frissen felállított csehszlovák csapatokkal, az ellenséges nyomás és a belső feszültségek (a szocialista reformokkal szembeni széleskörű ellenállás) következtében összeomlott. A ~ vezetősége 1919. augusztus 1-én lemondott és Bécsbe távozott. Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-ben alapított magyar politikai párt. A ~ tagjai részt vettek az 1918-as őszirózsás forradalomban és elősegítették a Magyar Tanácsköztársaság 46
megalakulását, ezért annak bukása után illegalitásba került. Kihagyták az 1920-as választásokat, reformista alapon szerveződtek újjá Peyer Károly vezetésével. Működésüket a Bethlen-Peyer paktum biztosította. A Horthy-rendszer idején végig ellenzékben volt. mandátumterület Az első világháború után a vesztes Török Birodalom közel-keleti területeiből, illetve Németország afrikai és óceániai gyarmataiból kialakított területek, amelyek igazgatását a Népszövetség Anglia és Franciaország gondjaira bízta. A mandátumok jogállása eltérő volt, a korábbi török tartományok széles körű autonómiával rendelkeztek, az afrikai területeket viszont a gyarmatosító államok törvényei szerint kormányozták. Mandzsu-kuo Japán által 1932-ben létrehozott állam Mandzsúria területén. Élén az utolsó kjnai császár, a Csing-dinasztiából származó Puji állt, 1932-34 között régensként, 1934-45 között császárként. Államformája alkotmányos monarchia volt, fennállása alatt Japán megszállás alatt állt. Az országban a valódi hatalmat a japán Kvantung-hadsereg gyakorolta (l. még mukdeni incidens). Manhattan-terv A második világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozás, melyben részt vett az USA, Nagy-Britannia és Kanada. Megindításáról 1942-ben döntött Roosevelt elnök a magyar Szilárd Leó kezdeményezésére (akit ebben Albert Einstein is támogatott. A terv során Los Alamos (Új Mexikó) lett a kutatás központja, Robert Oppenheimer vezetésével. Az új-mexikói Alamogordo mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első atombombát. Truman, amerikai elnök a terv résztvevőinek ellenzése dacára döntött az új fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amire 1945. augusztus 6-án Hirosima és 9-én Nagaszaki felett sor is került. Az előbbi egy urán-, az utóbbi egy plutóniumbomba volt. Az atomtámadások azonnali következménye több mint kétszázezer civil áldozat volt, és ez döntő szerepet játszott Japán feltétel nélküli kapitulációjában. Mannerheim-vonal A szovjet-finn határon kiépített védelmi vonal. Nevét Carl Gustaf Emil von Mannerheim, finn marsallról kapta, aki a haditanács elnökeként 1931-39 között építette ki a ~at. Maquis Francia fegyveres ellenálló csapatok a második világháború éveiben, amelyek gerillatámadásokat indítottak a vichy-i rendszer rendfenntartó erői és a német csapatok ellen. Politikai összetételük vegyes volt, nacionalisták, liberálisok és kommunisták egyaránt akadtak soraikban. Tagjaikat maquisard-oknak hívták. Marcia su Roma (ol. = menetelés Rómába) 1922. október 28-30-án Mussolini a fasiszta rohamosztagok élén bevonult Rómába, és magához ragadta a hatalmat. Ezt követően III. Viktor Emánuel miniszterelnökké nevezte ki (l. még Nemzeti Fasiszta Párt). 47
Marica-hadművelet A Balkán megszállásának német hadműveleti terve, amit a német hadsereg 1941. április 6. – június 1. között hajtott végre Jugoszlávia és Görögország lerohanásával. A hadjárat célja az volt, hogy a Szovjetunió elleni háború előtt biztosítsa a német hadsereg déli szárnyát, illetve a romániai kőolajmezőket. marxizmus l. kommunizmus, marxizmus-leninizmus marxizmus-leninizmus Marx tanainak (l. kommunizmus) Lenin által bővített, módosított változata, amely 1917-1991 között a Szovjetunió hivatalos ideológiája volt. Lenin legfontosabb újításai: „forradalmi élcsapat”, azaz a kommunista párt szerepének hangsúlyozása a kapitalizmus megdöntésében; a szegényparasztság, mint forradalmi osztály felfogása; elvetette Marx azon tételét, miszerint a világforradalomnak a kapitalizmus legfejlettebb területein kell elkezdődnie, és azt éppen a leggyengébb kapitalista országokban várta. második görög-török háború 1919-22 között zajlott török-görög konfliktus, melynek kezdetét a görög csapatok kis-ázsiai megjelenése jelentette 1919-ben. A sèvres-i békeszerződést követően kitört a török függetlenségi háború, melynek nyugati frontját jelentette a ~. A háborúban a görögöket az antant, elsősorban a britek, míg a törököket a szovjetek támogatták. A kezdeti görög sikereket követően a háború teljes török győzelemmel ért véget. Második Internacionálé A világ szocialista pártjait tömörítő nemzetközi szervezet 1889-1916 között, amely az első világháború elején, miután számos szocialista és szociáldemokrata párt az internacionalizmussal szemben támogatta kormánya háborús törekvéseit, felbomlott. második japán-kínai háború Japán és Kína 1937-1945 közötti háborúja, mely 1939-től a második világháború egyik hadszínterévé vált. 1937-ben Kínát már hosszú ideje polgárháború sújtotta, a japánok pedig nem voltak érdekeltek a háború elhúzódásában, így gyors japán sikernek ígérkezett az újabb konfliktus. Azonban a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt együttes harcot kezdett Japán és támogatói (l. Ta-tao, Mengcsiang, Mandzsu-kuo, Kína Újjászervezett Nemzeti Kormánya) ellen. A háború így elhúzódott, Csang Kaj-sek csungkingi kormányát a britek (és egy ideig a németek), a kommunistákat pedig a szovjetek támogatták. Japán második világháborús vereségével kínai foglalásait is elvesztette, az általa létrehozott államalakulatokat pedig felszámolták. medzslisz A török nemzetgyűlés neve
48
megbékéltetési politika a nyugati hatalmak egyes vezető politikusainak Németországgal kapcsolatos politikája, amely úgy kívánta elkerülni az újabb háborút, hogy engedett a németek bizonyos követeléseinek (l. müncheni konferencia). Legjelentősebb képviselője Neville Chamberlain brit miniszterelnök volt. A cseh területek német megszállását követően a britek lemondtak a ~ alkalmazásáról, garanciális szerződést kötöttek Romániával és Lengyelországgal, majd az utóbbi elleni német támadást követően erre hivatkozva Franciaországgal együtt hadat üzentek Németországnak. Mein Kampf (ném. Harcom) Hitler könyve, amelyben társadalmi és politikai eszméit és elképzeléseit foglalta össze. Első kötetét 1923-as landsbergi börtönfogsága idején, második kötetét 1925-27 között írta (l. még nemzetiszocializmus, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt). Az első kötetet a november 9-i felkelés során elesett nemzetiszocialistáknak, a másodikat pedig egyik eszmei mentorának Dieter Eckhartnak ajánlotta. Mengcsiang A japánok által létrehozott autonóm terület a mai Belső-Mongóliában, mely formálisan a nankingi kormány (l. Kína Újjászervezett Nemzeti Kormánya) fennhatóságát ismerte el, gyakorlatilag viszont japán uralom alatt állt. Merkúr-hadművelet Kréta német megszállásának hadműveleti terve, amelyet 1941. május 20. – június 1. között hajtottak végre. merzkép Dadaista művészeti műfaj. Mindennapi tárgyak (például hulladékok) egymás mellé ragasztása a képen. Megalkotója Kurt Schwitters német dadaista művész volt. metafizikus festészet (Pittura metafisica) Olaszországban, 1917-ben alkotta meg De Chirico és Carrá. Az irányzatot a torzított perspektíva, a természetellenes megvilágítás és a furcsa képzeletvilág jellemzi; az emberi test helyett gyakran használnak próbababát és szobrokat. A metafizikus festők szokatlan környezetbe helyezve a tárgyakat, álomszerű, mágikus atmoszférát teremtenek. Ebből a szempontból a mozgalom sokban hasonlít a szürrealizmusra, abban viszont különbözik tőle, hogy szigorú kompozíciós szerkezeteket alkalmaz, és felhasználja az építészet értékeit. Legismertebb képviselője Giorgo de Chirico (Metafizikai táj, fehér toronnyal). Metaxasz-vonal A második világháborúban Trákiában, a görög-bolgár határon kiépített védelmi vonal, amely nevét Metaxasz görög tábornokról és miniszterelnökről kapta. 1941 áprilisában a német csapatok Jugoszlávián keresztül, a ~at megkerülve rohanták le Görögországot, így a Maginot-vonalhoz hasonlóan ez a védelmi rendszer is csődött mondott. 49
Mineiro Köztársasági Párt (port. Partido Republicano Mineiro, PRM) 1888-ban alapított brazil politikai párt, amely Minas Gerais állam agrárius elitjének az érdekeit képviselte. 1914-1926 között hatalmon volt, 1930-ban feloszlatták. Minszeito l. Rikken Minszeito Molotov-Ribbentrop-paktum 1939. augusztus 23-án kötött német-szovjet megnemtámadási egyezmény. A ~ előzményeként a szovjetek nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásai kudarcba fulladtak, mivel az angolok és franciák nem tudtak kellő támogatást ígérni a szovjeteknek egy Németország elleni háború esetére, és azt sem tudták elérni, hogy a lengyelek és románok beleegyezzenek a szovjet csapatok átvonulásába. Így a szovjetek a németek felé kezdtek közeledni, augusztus 22-én Moszkvába érkezett Ribbentrop német külügyminiszter, és másnap, 1939. augusztus 23-án hajnalban pedig Molotov külügyi népbiztossal aláírták a megnemtámadási egyezményt a két ország között. Az egyezményhez csatoltak egy titkos záradékot is, melynek értelmében a két ország érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. Eszerint abban az esetben, ha a balti államokban területi és politikai átrendeződés megy végbe, a két ország érdekszféráinak határa Litvánia északi határa, amennyiben pedig Lengyelország viszonylatában történnének változások a két fél határa nagyjából a Narew, San és Visztula folyók vonalát követi. Emmellett a német kormány teljes érdektelenségét fejezte ki Besszarábiával kapcsolatban, a lengyel államiság további sorsa felől pedig a további fejlemények alapján később kívántak dönteni. Mongol Néppárt (mongol Монгол Ардын Нам) 1921-ben alapított mongol politikai párt, amely szovjet segítséggel megdöntötte a fehérgárdista Ungern báró uralmát, és 1924-ben létrehozta a szocialista Mongol Népköztársaságot, amelyet egypártrendszerben kormányzott. Alapítói Damdin Szühebátor és Horlógín Csojbalszan voltak. 1924-ben felvette a Mongólia Népi Forradalmi Pártja (mongol Монгол Ардын Хувьсгалт Нам) nevet és 1928-ban belépett a Kominternbe. montázs (fra. összeszerelés) Eredetileg a képzőművészetben a XX. század elejétől alkalmazott alkotási elv, „az intellektus műve”, ahol a gondolat a mű lényege. Előre gyártott elemeket használ (fotók, rajzok stb.), amelyek egymásba illesztésével sokjelentésű szimbólumokat tömörítő képek születnek anélkül, hogy a művésznek a technikával kellene törődnie. A ~ később a filmművészetnek is elengedhetetlen elemévé vált (vágástechnika). moszkvai találkozó 1. Az amerikai, brit és szovjet külügyminiszter találkozója 1943. október 1930. között, amelyen megállapodtak a nagyhatalmak háború végéig tartó együttműködéséről, a Szovjetunió belépéséről a Japán elleni háborúba, nemzetközi békeszervezet alapításáról, a háborút 50
követően az általános leszerelésről és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. 2. Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető 1944. október 9-18. közötti találkozója, amelyen százalékosan felosztották a két nagyhatalom háború utáni kelet-közép-európai és balkáni befolyását. Mouvement Franciste 1933-ban alapított francia fasiszta mozgalom, vezetője Marcel Bucard. Részt vett az 1934-es februári zavargásokban (l. Stavisky-ügy), ezért a népfront-kormány betiltotta, 1941-ben Parti franciste néven alapították újra, együttműködött a németekkel. 1944-ben megszűnt. mukdeni incidens 1931. szeptember 18-án Mukden városa közelében végrehajtott akció, amely során a japánok által épített dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát felrobbantották. A japánok az esetért a kínaiakat tették felelőssé, csapatokat küldtek Mandzsúriába, 1932-ben pedig kikiáltották Mandzsu-kuot. Az akció valószínűleg a japán hadsereg egyik befolyásos, nacionalista érzelmű része, a Mandzsúriában állomásozó Kvantung-hadsereg műve volt. Munkás és Szocialista Internacionálé 1923-ban a Nemzetközi Szocialista Bizottság és a Két és feles Internacionálé egyesülésével létrehozott, több ország szocialista és szociáldemokrata pártjait tömörítő politikai szervezet volt, amely élesen szembehelyezkedett a Kominternnel. A ~ legbefolyásosabb tagja Németország Szociáldemokrata Pártja volt, egyéb fontosabb tagjai: Ausztria
Szociáldemokrata
Munkáspártja,
Belga
Munkáspárt,
Csehszlovák
Szociáldemokrata Munkáspárt, Finnország Szociáldemokrata Pártja, Lengyel Szocialista Párt, Munkásinternacionálé Francia Szekciója, Spanyol Szocialista Munkáspárt, Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt. Munkásinternacionálé Francia Szekciója (fr. Section Français de l’Internationale Ouvrière, SFIO) francia szocialista párt, amelyet 1905-ben alapítottak. 1920-ban kettészakadt, nagy része megalapította a Kommunista Internacionálé Francia Szekcióját (l. Francia Kommunista Párt). 1923-40 közözz a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja volt. 1924-26, illetve 1932-34 között támogatták Edouard Herriot radikális kormányait (l. Cartel des Gauches), majd 1936-38 között a Népfront-kormányt. Munkáspárt 1. Nagy-Britannia (ang. Labour Party) 1900-ban alapított brit politikai párt, amely mérsékelt szocialista elveket követ. Nagy hatással volt ideológiájára a Fábiánus Társaság tevékenysége, amely a szociális kérdésekben a reformokat támogatta a forradalmi módszerek helyett. Támogatta a gazdaságban való állami szerepvállalást (l. még keynesianizmus). Felemelkedése az 1920-as években kezdődött, amikor kiszorította a váltópárt szerepéből a 51
liberálisokat. Ramsey MacDonald 1924 januárjában alakíthatta meg Anglia első munkáspárti kormányát a liberálisok támogatásával, amely azonban rövidesen megbukott, az új választások pedig a konzervatívok elsöprő sikerét hozták (l. Zinovjev-levél). 1929-ben első ízben a ~ több szavazatot szerzett, mint a Konzervatív Párt, így ismét MacDonald alakíthatott kormányt, ezúttal is a liberálisok támogatásával. 1931-ben a gazdasági válság miatti takarékossági intézkedések kérdése a párton belül szakadást okozott, maga MacDonald is kilépett a pártból és a konzervatívok támogatásával alakított nemzeti koalíciós kormányt, a ~ pedig ellenzékbe vonult. Az 1931-es és 1935-ös választásokon súlyos vereséget szenvedtek, és ellenzékben maradtak egészen 1940-ig, a háború okán létrejött nemzeti egységkormány megalakulásáig. 2. Norvégia (norv. Arbeiderpartiet) 1887-ben alapított norvég politikai párt. 1919-ben a Komintern alapítótagja volt, 1923-ban kilép a szervezetből, és Oscar Torp vezetésével a korábbi forradalmi arculatát folyamatosan reformista irányvonalra váltotta. Ennek eredményeképpen 1935-től a munkáspárti Johan Nygaardsvold kormányozhatta az országot, és a ~ 1963-ig folyamatosan kormányon volt (1940-45 között emigrációban). 1938-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja volt. Muszlim Liga 1906-ban alapított indiai muszlim mozgalom, amely az 1930-as évektől egyre erőteljesebben képviselte egy független muszlim állam (Pakisztán) létrehozásának eszméjét BritIndia észak-nyugati területein. müncheni konferencia 1938. szeptember 29-én Hitler német vezér és kancellár, Mussolini olasz, Chamberlain brit és Daladier francia miniszterelnökök részvételével tartott konferencia, amelyen a résztvevők
megállapodtak
a
Csehszlovákiához
tartozó
német
lakosságú
Szudéta-vidék
Németországhoz csatolásáról. A konferencián német-angol megnemtámadási szerződést kötöttek, valamint Hitler újra elismerte a francia-német határokat. Ugyanakkor a nagyhatalmak felszólították Csehszlovákiát, hogy kezdjen tárgyalásokat Magyarországgal a Felvidék déli, magyarok által lakott részének Magyarországhoz csatolásáról (l. bécsi döntés). N nacionalizmus A francia forradalom idején létrejött politikai eszme, mely eredetileg a független és egységes nemzetállamok kialakítását célozta meg, és törekvései gyakran együtt jártak a liberalizmussal. Később a fennálló nemzetállamokban a nacionalizmus gyakran antiliberális, konzervatív irányzattá vált, mely az individualizmussal szemben a nemzet egységét állította középpontba. A XX. század első felében a ~ olyan ideológiák alkotóelemévé vált, mint a fasizmus, nemzetiszocializmus, falangizmus, kemalizmus. A XX. század elejének ~át olyan gondolkodók alapozták meg, mint a francia Charles Maurras és Maurice Barrés, illetve az olasz Enrico Corradini. 52
Nagy Kelet-Ázsia Konferencia Japán és távol-keleti szövetségesei vezetői részvételével lezajlott konferencia Tokióban, 1943. november 5-6-án, mely elsősorban propagandacélokat szolgált, és Japánnak a nyugati imperializmus elleni harc és a pánázsianizmus eszméje iránti elkötelezettségét volt hivatott bemutatni. A konferencián részt vett Todzso Hideki japán miniszterelnök, Vang Csingvej, a nankingi kormány (l. Kína Újjászervezett Nemzeti Kormánya) feje, Csang Csinghui, Mandzsu-kuo miniszterelnöke, Ba Mo, a Burmai Állam vezetője, Szubhasz Csandra Bosze, a Szabad India Ideiglenes Kormányának (l. Azad Hind) vezetője, José P. Laurel, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke, és Wan Waithayakon thaiföldi herceg vett részt. Nagy Októberi Szocialista Forradalom (orosz Великая Октябрьская социалистическая революция) az 1917. október 25-én (az új naptár szerint november 7-én) végrehajtott bolsevik hatalomátvétel hivatalos megnevezése, évfordulója a kommunista ideológia egyik legjelentősebb ünnepe. Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezete Japán második világháborús propagandájának egyik fő eleme, amely a nyugati gyarmatosítók uralma alóli felszabadulást és az ázsiai népek Japán vezetésével megvalósuló együttműködésének fontosságát hirdette (l. még Tanaka-terv, Nagy Kelet-Ázsia Konferencia). Nagynémet Néppárt (ném. Grossdeutsche Volkspartei, GDVP) 1920-ban alapított német nacionalista, antiszemita és nemzeti liberális párt Ausztriában. Főleg a diákok, tanárok és hivatalnokok körében volt népszerű. 1930-ban szövetségre lépett a Landbunddal. Az 1930-as években az NSDAP (l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) osztrák szárnyának felemelkedése miatt jelentősége csökkent, 1934-ben pedig a többi párttal együtt betiltotta az ausztrofasiszta rendszer. Nasjonal Samling (norv.= Nemzeti Szövetség) 1933-ban alapított norvég nemzetiszocialista párt, vezetője Vidkun Quisling volt, aki az ország német megszállása idején, 1942-1945 között az ország németekkel együttműködő miniszterelnöke lett, szemben a Munkáspárt vezette emigráns kormánnyal. 1945-ben a pártot betiltották, Quislinget pedig kivégezték. Negyedik Internacionálé A trockista pártokat és személyeket összefogó nemzetközi politikai szervezet, amely nemcsak a kapitalizmussal, hanem a sztálini rendszerrel is szemben álltak. 1938ban jött létre, de már 1940-ben kettészakadt (l. még trockizmus).
53
Német Centrumpárt (ném. Deutsche Zentrumspartei) 1870-ben alapított német politikai párt, amely a weimari köztársaság idején a mérsékelt, katolikus jobboldal legnagyobb pártja volt. 191932 között minden kormánykoalícióban részt vett, 1933 nyarán feloszlatta önmagát. Német Demokratikus Párt (ném. Deutsche Demokratische Partei, DDP, 1930-tól Német Állampárt, Deutsche Staatspartei, DStP) 1918-ban alapított német politikai párt, amely szociálliberális nézeteket képviselt. 1919-26, illetve 1928-31 között több kormányban is részt vettek, a párthoz olyan személyek köthetők, mint Walter Rathenau vagy Max Weber. 1933-ban feloszlatták. Német Középosztály Birodalmi Pártja (ném. Reichspartei des deutschen Mittelstandes, 1920-25 között a Német Középosztály Gazdasági Pártja, Wirtschaftspartei des deutschen Mittelstandes, WP) Konzervatív német politikai párt a weimari köztársaság idején, amely elsősorban a középpolgárság érdekeit kívánta képviselni. Német Munkafront (német Deutsche Arbeitsfront) A nemzetiszocialista Németország egyetlen legális munkásszervezete, mely a korábbi szakszervezetek felszámolásakor jött létre. Vezetője dr. Robert Ley volt. L. még: Kraft durch Freude Német Nemzeti Néppárt (ném. Deutschnationale Volkspartei, DNVP) Német konzervatív nacionalista párt a weimari köztársaság időszakában, amely az NSDAP (l. Német Nemzetiszocialista Munkáspárt) felemelkedése előtt a legjelentősebb nacionalista csoportosulás volt Németországban. 1932-ben támogatták Papen és Schleicher kormányait. 1933-ban egy ideig az NSDAP-val koalícióban kormányozták az országot, de a nemzetiszocialisták folyamatosan kiszorították őket a hatalomból, majd június 30-án az ekkor már Német Nemzeti Front néven szereplő mozgalom kormányzati nyomásra feloszlatta önmagát. Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (ném. Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) Német politikai párt, amelyet Anton Drexler alapított 1919-ben Német Munkáspárt néven. 1921-ben Adolf Hitler került a párt élére. Ideológiája a nemzetiszocializmus volt, huszonöt pontos programjának középpontjában Németország önrendelkezésének és nagyhatalmi szerepének visszaállítása, a határok revíziója és a zsidóság politikai és gazdasági életből való kiszorítása állt. A párt 1923-ban Münchenben sikertelenül puccsot hajtott végre (l. november 9-i felkelés), így ezután a választási győzelmet próbálták megcélozni a fegyveres hatalomátvétel helyett. A gazdasági válság hatására a párt népszerűsége jelentősen növekedett, 1932-re a legnagyobb parlamenti erővé váltak. 1933. január 30-án Hindenburg birodalmi elnök egy jobboldali koalíciós kormány élén Hitlert 54
nevezte ki kancellárrá, aki a Reichstag felgyújtását követően rendkívüli állapotot vezetett be, betiltotta a többi pártot és diktatúrát alakított ki (Gleichschaltung). Az NSDAP ettől kezdve egyedüli legális politikai erőként egészen 1945-ig, a második világháborúban elszenvedett vereségig irányította az országot (l. még nürnbergi törvények, hosszú kések éjszakája). A nürnbergi perben háborús bűnös szervezetnek nyilvánították. Német Néppárt (ném. Deutsche Volkspartei, DVP) Német nemzeti liberális politikai párt a weimari köztársaság időszakában, alapítója Gustav Stresemann, 1923-29 között számos kormány külügyminisztereként szolgált. A DVP elsősorban az ipari vállalkozók képviseletét látta el. Az 1930-as évek elején, Stresemann halála után eljelentéktelenedett, majd 1933-ban, az NSDAP hatalomátvétele után feloszlatta önmagát. Németország Független Szociáldemokrata Pártja (ném. Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands, USPD) Az SPD-ből (l. Németország Szociáldemokrata Pártja) 1917-ben kivált politikai párt, amely köztes álláspontot képviselt a revizionizmus és a bolsevizmus között. 1922-ben a párt nagy része újraegyesült az SPD-vel, de egy kisebb csoport ~ néven egészen 1931-ig működött. Németország Kommunista Munkáspártja (ném. Kommunistische Arbeiter-Partei Deutschlands, KAPD) 1920-ban a Németország Kommunista Pártjának balszárnya által létrehozott politikai párt, amely a KPD-vel szemben elvetette a demokratikus politikai életben való részvételt és közvetlen harcot javasolt a burzsoá állam ellen. 1922-ben kettészakadt, jelentősége csekély volt. Németország Kommunista Pártja – Ellenzék (ném. Kommunistische Partei Deutschlands – Opposition, KPDO vagy KPO) Német politikai párt, amelyet 1929-ben hoztak létre a KPD-ből kizárt jobboldali ellenzék tagjai Heinrich Brandler és August Thalheimer vezetésével. 1932-ben a párt egy része csatlakozott Németország Szocialista Munkáspártjához. Németország Kommunista Pártja (ném. Kommunistische Partei Deutschlands, KPD) Német politikai párt, amelyet 1918 decemberének végén hoztak létre a Spartakus Szövetség tagjai. A weimari köztársaság időszakában folyamatos parlamenti képviseletével és tömegbázisával a legjelentősebb európai kommunista párt volt a Szovjetunión kívül. A ~ a Komintern tagja volt, szorosan alkalmazkodott a moszkvai vonalvezetéshez (l. szociálfasizmus). 1933-ban elsők között tiltották be, vezetőit, köztük a párt főtitkárát, Ernst Thälmannt, internálták, mások, mint Wilhelm Pieck vagy Walter Ulbricht a Szovjetunióba emigráltak.
55
Németország Szociáldemokrata Pártja (ném. Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) 1863-ban alapított német politikai párt, a weimari köztársaság időszakában az egyik legnagyobb befolyású politikai erő. 1918-20, 1921-22 között, 1923-ban, illetve 1928-30 között a kormánykoalíció tagja volt, de szociáldemokrata volt az első köztársasági elnök, Friedrich Ebert is (1918-25). A Munkás és Szocialista Internacionálé egyik legbefolyásosabb tagja. 1933-ban betiltották. Németország Szocialista Munkáspártja (ném. Sozialistische Arbeiterpartei Deutschlands, SAPD) 1931-ben alapított német politikai párt, amelyet a Németország Szociáldemokrata Pártjának pártból
kilépő
balszárnya
hozott
létre.
Rövidesen
egyesült
Németország
Független
Szociáldemokrata Pártjával és kisebb kommunista csoportokkal. 1933-ban illegalitásba került. Nemzeti Blokk Konzervatív jobboldali kormánykoalíció Franciaországban 1919-24 között, melyet a kommunizmustól való félelem és a nacionalizmus tartott össze. Tagjai a Demokratikus Köztársasági Szövetség, az Action Libérale Populaire és Fédération républicaine voltak. Jelszava „A boche-ok [fr. pejoratív németek] fizetni fognak!” volt, mely a háború utáni német jóvátételek behajtásának igényére utalt. A Ruhr-vidék 1923-as, e célból való megszállása azonban ellentétes hatást ért el, a gazdasági helyzet romlott, így az 1924-es választásokon vereséget szenvedtek a baloldali szövetséggel szemben (l. Cartel des Gauches). Nemzeti Demokrácia l. endecja Nemzeti Egység Párt l. Egységes Párt Nemzeti Fasiszta Párt (ol. Partito Nazionale Fascista, PNF) Olasz politikai párt, amely 1921-ben jött létre a fascio di combattimentók, azaz a világháborús veteránok félkatonai szervezeteinek összefogásából. Vezetője Benito Mussolini volt. A párt nem ért el jelentős választási sikereket, viszont feketeinges milíciái segítségével fontos tényezővé vált az olasz belpolitikában. A feketeingesek 1922-es római menetelését (Marcia su Roma) követően a polgárháborútól és kommunista forradalomtól tartó király Mussolinit nevezte ki miniszterelnöknek, aki fokozatosan a saját kezébe összpontosította a teljes hatalmat, a PNF-en kívül az összes pártot feloszlatták. A párt 1943-ig kormányozta az országot, amikor is a Badoglio vezette államcsíny Mussolinit elmozdította a miniszterelnöki székből, a pártot pedig feloszlatták. Miután a németek kiszabadították Mussolinit, vezetésével Olaszország északi, németek által ellenőrzött területén a pártot újjászervezték Köztársasági Fasiszta Párt néven (l. még Olasz Szociális Köztársaság).
56
Nemzeti Haladó Párt (finn Kansallinen Edistyspuolue) 1918-ban, az Ifjú Finnek Pártja és a Finn Párt republikánus elemeinek összeolvadásával keletkezett politikai párt, amely 1931-1946 között folyamatosan kormányon volt, és Kaarlo Juho Ståhlberg (1919-25), illetve Risto Ryti (1940-44) személyében két elnököt is adott az országnak. Nemzeti Koalíció Pártja (finn Kansallinen Kokoomus) 1918-ban alapított finn konzervatív, monarchista politikai párt, amely az 1920-as években jelentős szerepet játszott az ország politikai életében, Pehr Evind Svinhufvudot, a ~ tagja 1931-37 között az ország elnöke volt. A radikális nacionalista mozgalmak feltűnése az 1930-as években a párt gyengüléséhez vezetett, de 1940-45 között ismét a kormánykoalíció tagja volt. Nemzeti Liberális Párt (román Partidul Naţional Liberal) 1875-ben alapított román politikai párt, amely a Brătianu-testvérekkel (Ionel, Vintilă és Dinu) az élén az 1910-20-as években a vezető politikai erő volt Romániában. Ionel Brătianu 1927-es halálát követően öccsei nem bizonyultak hozzá hasonlóan sikeres vezetőnek, így a ~ elvesztette hegemóniáját a román politikai életben. Nemzeti Parasztpárt (román Partidul National Tărănesc) 1926-ban az erdélyi Román Nemzeti Párt és a Parasztpárt egyesülésével létrehozott politikai párt, vezetője Iuliu Maniu volt. A párt konzervatív, korporativista és nacionalista nézeteket képviselt, 1928-33 között egy rövid megszakítással kormányon volt. Nemzeti Szövetség (port. União Nacional) 1930-ban Antonio Salazar által alapított politikai mozgalom, amely az Estado Novo idején az egyetlen legális politikai erő volt Portugáliában. Nemzeti Újjászületés Frontja (rom. Frontul Renaşterii Naţionale) 1938-ban alapított román nacionalista, antiszemita, korporativista politikai párt, amely II. Károly király diktatúrája idején az egyetlen legális politikai erő volt az országban. 1940 szeptemberében Ion Antonescu államcsínyt hajtott végre, II. Károly megbukott, a ~ pedig gyakorlatilag megszűnt. nemzetiszocializmus Leginkább Németországban jelentős politikai irányzat, amely a fasizmushoz hasonló nézeteket vallott. 1933-1945 között, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) uralma idején Németország hivatalos ideológiája volt. Az NSDAP ideológiai alapjait Adolf Hitler Mein Kampf című műve, illetve Gottfried Feder Az NSDAP programja és világnézeti alapjai című könyve jelentette, filozófiai jellegű megalapozását Alfred Rosenberg végezte el. Legfőbb jellemzői az antikommunizmus, az antiszemitizmus, a liberális demokrácia elvetése, az erős nacionalizmus és a tekintélyelvűség (l. Führerprinzip) voltak. A legalapvetőbb ideológiai különbséget a nemzetiszocializmus és a fasizmus között a faji kérdésnek a ~ban kapott kiemelt szerepe jelentette. 57
A ~t eleinte erős tőkeellenesség és szocialista retorika jellemezte, Feder a kamatrendszer eltörlését javasolta, amely követelését Hitler is átvette, később a Harzburgi Front megalakítása érdekében szociális elképzeléseiket mérsékelték, és végül hatalomra kerülve egyfajta tervezett piacgazdaságot alakítottak ki, számos intézkedéssel a dolgozók helyzetének javítása érdekében. Külpolitikai elképzeléseinek középpontjában a német nagyhatalmi státusz visszaállítása és a Szovjetunió területének német gyarmatosítása állt. A ~ németországi hatalomra kerülését követően Európa számos országában megjelent, a korábbi fasiszta-orientációjú szélsőjobboldali pártok is a német mintát kezdték követni. neoklasszicizmus 1. A két világháború közötti, avantgárddal szembeforduló művészeti és irodalmi irányzatok összefoglaló elnevezése. Lényege a klasszicizmus elveinek feltámasztása. 2. Az 1920-as években fellépő zenei irányzat, amely elvetette a romantikus zenei hagyományokat, és a barokk zene elveit és stílusát újította fel, s ezeket a legújabb zene elemeivel ötvözte. Két legjelentősebb mestere Arthur Honegger és Paul Hindemith volt. neoszocializmus
a
szociáldemokrata
mozgalomból
kiváló,
egyszerre
antikapitalista
és
antikommunista irányzat az 1930-as években, melyet a korporativizmus támogatása és a középosztályra való támaszkodás jellemzett. Alapítói a belga Henri de Man és a francia Marcel Deat voltak. A neoszocialisták többsége a második világháború idején a kollaborált a németekkel és a vichy-i rendszerrel. NEP (magyarországi párt) l. Egységes Párt NEP (orosz Новая економическая политика, Novaja Ekonomicseszkaja Polityika = új gazdaságpolitika) 1921-ben, Lenin kezdeményezésére elindított gazdaságpolitika, amely a hadikommunizmust váltotta fel a Szovjetunióban. Ennek értelmében megszüntették a kötelező terménybeszolgáltatást, és helyette bevezették a terményadót, valamint eltörölték a jegyrendszert. A parasztok számára engedélyezték, hogy feleslegüket értékesítsék a piacon. A szovjet kormány engedélyezte a külföldi tőkebefektetéseket. A külkereskedelem, a nehézipar, a közlekedés és a nagy építkezések irányítása állami kézben maradt, míg a többi gazdasági ágazat magán- vagy szövetkezeti kézbe került. A ~ bevezetése tehát vegyes tulajdonú gazdaság létrejöttét eredményezte. A ~ hatására a korábbi parasztlázadások is megszűntek, és az új gazdaságpolitikának köszönhetően az 1920-as évek közepére sikerült talpra állítani a gazdaságot. Az 1920-as évek végéig tartott. Népbiztosok Tanácsa (orosz Совет народных комиссаров, Совнарком, Szovnarkom) Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után Lenin elnökletével létrehozott kormányzati szerv, amely a 58
végrehajtó hatalmat gyakorolta. Vezetője 1924-es haláláig Lenin maradt, őt Alekszej Rikov (192430), Vjacseszlav Molotov (1930-41), majd Joszif Sztálin (1941-46) követte. 1946-ban a ~t a Minisztertanács váltotta. népfront A szociálfasizmus elméletét váltó kommunista doktrína, mely szerint a feltörekvő fasiszta erőkkel szemben minden demokratikus erő összefogására van szükség, és ennek érdekében kompromisszumokat lehet kötni. A népfront 1936-ban Spanyolországban (l. Frente Popular) és Franciaországban (l. Front populaire) is győzelmet aratott. Népi Radikális Párt (szerb Народна радикална странка) 1881-ben alapított szerb politikai párt, amely Nikola Pasics vezetésével a XIX. század végétől Szerbia, majd az 1920-as években a SzerbHorvát-Szlovén Királyság vezető politikai ereje volt. A Pasics-kormányzat liberális programja ellenére nyomásgyakorlással és az ellenzék korlátozásával biztosította hatalmon maradását. A január 6-i diktatúra idején a többi párttal együtt betiltják, tagjai nagy része később a királypárti Jugoszláv Nemzeti Párt tagja lesz. Népszövetség vagy Nemzetek Szövetsége 1919-ben, az első világháború után Wilson amerikai elnök javaslatára létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges feladata a béke és az egyes államok biztonságának védelme volt. A versailles-i békerendszert elutasító Egyesült Államok végül kiamaradt a ~ből, az első világháború vesztes államait csak később vették fel a tagjai közé. A szövetség legfőbb testülete a Közgyűlés volt, amelyben valamennyi tagállam egy-egy szavazattal rendelkezett. A Tanács négy (később hat) állandó és kilenc nem állandó tagból állt. A Közgyűlés és a Tanács munkáját az Állandó Főtitkárság koordinálta, amely az adminisztrációt is intézte. A szervezet székhelye Genfben volt. A ~hez tartozott a Hágai Nemzetközi Bíróság is. Az 1930-as években számos tagja kilépett (pl. Japán, Olaszország, Németország és Magyarország is), nemzetközi súlya folyamatosan csökkent. Végül 1946-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása után feloszlatta önmagát. Neue Sachlichkeit (német új tárgyiasság) Realista irányzat az 1920-as évek Németországában, amely az expresszionisták érzelmi töltésű festészetével ellentétben a látható világra koncentrál. Tiszta, tárgyilagosan figuratív ábrázolásmód jellemzi. Legismertebb képviselője Otto Dix (Sylvia von Harden újságíró portréja). neuilly-i békeszerződés az antanthatalmak és Bulgária közötti békeszerződés, melyet 1919. november 27-én írtak alá. A ~ értelmében Bulgária területeket vesztett a Szerb-Horvát-Szlovén
59
Királyság és Görögország javára, elvesztette égei-tengeri kijáratát, jóvátételt kellett fizetnie és hadseregét 20 ezer főben korlátozták. New Deal (ang. = új irányvonal) F. D. Roosevelt amerikai elnök által 1933-ban elindított gazdasági reformprogram a gazdasági válság leküzdésére. A munkanélkülieket közmunkák keretében foglalkoztatták. A farmereket a vetésterület csökkentésére és az állatállomány egy részének elpusztítására szólították fel, viszont mindezért az állam kártérítést fizetett nekik. Rögzítették a béreket (minimálbér) és maximálták a munkaidőt, valamint elismerték a munkások szervezkedéshez és sztrájkhoz való jogát. Széleskörű szociális reformot valósítottak meg. A ~ változást hozott a külpolitikában is. Az USA felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, a jószomszédság elve alapján módosította korábbi latin-amerikai politikáját, és a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött szerződést a latin-amerikai országokkal. New Party (angol = Új Párt) brit politikai párt az 1930-as évek elején, amely a gazdasági életbe való széleskörű állami beavatkozást követelt. Alapítói Oswald Mosley vezetésével a Munkáspártból 1931-ben kilépett politikusok voltak. Mosley 1932-es európai körútja során a fasizmus híve lett, és hazatérve megalapította a Brit Fasiszta Uniót, a ~ pedig megszűnt. NKGB l. Cseka NKVD l. Cseka november 9-i felkelés Közismert nevén sörpuccs (a felkelés kezdetének helyszíne, egy müncheni söröző után) Erich von Luddendorf, illetve az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt közös hatalomátvételi kísérlete Münchenben 1923-ban, amely egyes, a puccskísérlet szervezésében katonai vezetők kihátrálása következtében szinte rögtön elbukott. Hitlert börtönbüntetésre ítélték, de rövidesen szabadon engedték. NSDAP l. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nürnbergi törvények 1935. szeptember 15-én hozott törvények, amelyek a németországi zsidókat — faji alapon — megfosztották állampolgári jogaiktól. Megtiltották a vegyes házasságot zsidók és németek között, és kizárták őket bizonyos foglalkozásokból (pl. köztisztviselők, közalkalmazottak). L. még: nemzetiszocializmus, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, kristályéjszaka. NY
60
Nyilaskeresztes Párt 1939-ben Szálasi Ferenc által alapított magyar politikai párt, amely a hungarizmus ideológiáját követte. Elődpártjait, a Nemzeti Akarat Pártját (1935-37), a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot (1937-38) és Nemzetiszocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalmat (1938-39) a Horthy-rendszer kormányai betiltották. A párt 1942-ben felvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet. 1944. október 15-én Szálasi német segítséggel megbuktatta a kormányt, hogy megakadályozza a háborús kiugrást, ettől kezdve a háború végéig a ~ volt az egyetlen legális párt az általuk ellenőrzött területen. nyilasok l. Nyilaskeresztes Párt, hungarizmus O OGPU l. Cseka oktobristák Az orosz alkotmányos monarchisták pártja, az 1917-es februári forradalmat követően bekerültek a kormányba. Legjelentősebb vezetőjük Gucskov volt. Olasz Szociális Köztársaság (ol. Repubblica Sociale Italiana, a központja alapján salói köztársaságként (ol. Repubblica di Salò) is ismert) Olaszország német ellenőrzés alatt álló területén a Badoglio-kormány szövetségesekhez átállását követően létrejött államalakulat. 1943. szeptember 23-án kiáltották ki. Az ~ élén Benito Mussolini állt, egyetlen legális pártként csak a Köztársasági Fasiszta Párt működhetett. Az ~ időszakát ideológiailag a korai fasizmushoz való visszatérés jelentette, élesen bírálták a monarchiát (a király Mussolini leváltásában játszott szerepe miatt) és szocialista intézkedéseket hoztak a gazdaság területén. Az ~ területe a háború során egyre csökkent, kormányának valódi befolyása az események alakulására csekély volt. 1945 áprilisában a partizánok kivégezték Mussolinit és több más fasiszta vezetőt, ezzel az ~ megszűnt. Orosz Felszabadító Hadsereg (orosz Русская освободительная армия) 1944-ben létrehozott orosz hadsereg, amely hivatalosan az Andrej Vlaszov volt szovjet tábornok által vezetett Oroszország Népeinek Felszabadító Bizottsága (orosz Комитет освобождения народов России) fennhatósága alá tartozott, gyakorlatilag viszont a Wehrmachtnak volt alárendelve. Részt vett a szovjetek elleni hadműveletekben, a háború végén tagjainak nagy része a nyugati szövetségeseknek adta meg magát, akik kiadták őket a Szovjetuniónak. A szovjet hatalom az ~ tagjait deportálta, vezetőiket kivégezte. Oroszlánfóka-művelet (Seelöve) A Nagy-Britannia elleni német invázió terve a II. világháborúban. Nem valósult meg. 61
Oroszországi Demokratikus Tanács 1917 szeptemberében a Kerenszkij-kormány által létrehozott többpárti testület, melynek célja a demokratikus átmenet biztosítása volt, de tevékenységét csak rövid ideig tudta kifejteni. OUN l. Ukrán Nacionalisták Szövetsége Overlord-hadművelet A normandiai partraszállás tervének fedőneve. Ennek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban. A szövetségesek négy hadseregcsoportot és három ejtőernyős hadosztályt szándékoztak partra tenni Normandiában, Caen és Volognes között. Normandiát főként a kedvező földrajzi jellemzői alapján választották ki, emellett még az is mellette szólt, hogy beleesett az angol repülőterekről rajtoló vadászgépek hatótávolságába, és a normandiai partszakaszt a németek másodlagosnak ítélték az invázió valószínűségének szempontjából, ezért kevésbé erősítették meg a Calais-i partszakaszt. Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt (orosz Всесоюзная коммунистическая партия (большевиков), ВКП(б), 1918-1925 között Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt) 1912-ben az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik frakciója által alapított politikai párt, amely 1917-1991 között Oroszország, illetve a Szovjetunió egyeduralkodó pártja volt. Az ~ 1917 nyarán próbálkozott először Lenin vezetésével a hatalom megragadásával, ekkor azonban rövid időre vereséget szenvedtek az Ideiglenes Kormánytól. Végül 1917 októberében megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, majd többéves polgárháborúban vereséget mértek a fehér mozgalomra és más politikai ellenfeleikre, beleértve az orosz uralom alatt élő nemzetiségi mozgalmakat. A volt Orosz Birodalom nagy részét 1922 decemberében egy új, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevet viselő államalakulatba tömörítették. Lenin 1924-es halála után Sztálin került a párt élére, aki az 1920-as évek végétől totális diktatúrát vezetett be (l. sztálinizmus, Cseka, kollektivizálás), az 1930-as években pedig óriási mértékű tisztogatást hajtott végre a párton belül, hogy leszámoljon vélt vagy valós politikai ellenfeleivel. P Partindo l. Indonéz Nemzeti Párt partizánok Az ellenség által megszállt területen harcoló irreguláris katonai alakulatok tagjai. A második világháború idején, főképp a kommunisták szervezésével partizánmozgalmak bontakoztak ki több, németek által megszállt országban. A legjelentősebbek ezek közül a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv ~, a francia Maquis, illetve a szovjet és észak-olasz területek partizánjai voltak. 62
Paulista Köztársasági Párt (port. Partido Republicano Paulista, PRP) 1873-ban alapított brazil politikai párt, amely São Paulo állam földbirtokos (elsősorban kávéexportőr) elitjének érdekeit képviselte. A Mineiro Köztársasági Párt elsőszámú riválisa volt. 1926-30 között a párt tagja, Washington Luís volt az elnök. A ~ot 1937-ben feloszlatták (l. Estado Novo). PCE l. Spanyolország Kommunista Pártja PCF l. Francia Kommunista Párt permanens forradalom Trockij elmélete, amely szerint állandó forradalomra van szükség, hogy a proletárdiktatúra államapparátusa ne válhasson új elnyomó osztállyá. A ~ így tkp. a forradalom utáni állami bürokrácia elleni harcot jelenti (l. még trockizmus). Pindoszi Fejedelemség (aromun Printsipat de la Pind) Rövid életű aromán államalakulat Görögország területén, amely 1941-ben jött létre az olasz kormány támogatása mellett. 1943-ban megszűnt. Portugál Köztársasági Párt (port. Partido Republicano Português, ismertebb, nem hivatalos nevén Demokratikus Párt (port. Partido Democratico)) Portugál politikai párt, amely az első köztársaság időszakában (1910-26) domináns erő volt a portugál politikai életben. Vezetői Afonso Costa és Antonio Maria da Silva voltak. potsdami konferencia Truman amerikai elnök, Churchill, majd az őt váltó Attlee brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető 1945. július 17. – augusztus 2. között tartott találkozója, amelyen megállapodtak Németország háború utáni újjárendezéséről (négy megszállási övezet: amerikai, angol, francia, szovjet; négy részre osztották Berlint is), a kelet-közép-európai németek kitelepítéséről, Németország teljes leszereléséről, a nemzetiszocialista mozgalmak betiltásáról, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról és a jóvátétel kérdéseiről. POUM (sp. Partido Obrero de Unificación Marxista = Egyesült Marxista Munkáspárt v. Marxista Egység Munkáspártja) Spanyol kommunista politikai párt, amely 1935-ben jött létre a trockista Spanyolországi Kommunista Baloldal és a jobboldali kommunista ellenzéki Munkás-Paraszt Blokk egyesülésével. 1936-ban csatlakoztak a népfronthoz, 1937-ben azonban a sztálinista Spanyolország Kommunista Pártjával való konfliktusuk fegyveres összetűzésekhez vezetett Barcelonában a köztársasági csapatok, illetve a ~ és az őket támogató anarchisták között. Ezt követően a ~ot betiltják, vezetőjét, Andreu Nint az NKVD (l. Cseka) ügynökei kivégzik, a
63
szervezet tagjait pedig fasiszta ügynököknek nyilvánítják. A szervezettel való leszámolás nagy hatással volt George Orwell antitotalitárius nézeteire. proletárdiktatúra A kommunizmus elképzelése szerint olyan munkásállam, amelyben a hatalom teljes mértékben a munkásosztály kezébe kerül, a kizsákmányoló társadalmi rétegeket pedig kizárják belőle. prométheizmus (lengyel Prometeizm) Josef Piłsudski lengyel vezető nevéhez köthető külpolitikai elképzelés, mely szerint Lengyelország történelmi küldetése a lengyel területektől keletre élő, orosz uralom alatt álló népek felszabadítása. 1926-ban Párizsban Prometeusz (Prométheusz) néven a különböző, szovjet uralom alatt álló népek képviselőiből álló szervezetet is létrehoztak a ~ népszerűsítésére. A ~ a lengyel külpolitikai gondolkodás jagellonista vonalához köthető, amely hagyományosan Kelet-Európa felé orientálódik és Oroszországot tekinti riválisának. Piłsudski a ~ alapján állva egy lengyel vezetésű föderáció (lengyel Międzymorze = Tengerköz) létrehozását javasolta. Ez szemben állt a többek között a Dmowski-féle nemzeti demokraták (l. endecja) nézeteivel. PSOE l. Spanyol Szocialista Munkáspárt Quadragesimo anno XI. Pius pápa 1931-ben, a Rerum novarum negyvenedik évfordulójára kiadott enciklikája, amelyben a pápa a szociális kérdések megoldását a társadalom korporatív (l. korporativizmus) átszervezésétől, a hivatásrendiségen alapuló társadalom megvalósításától várta. R Radikális Baloldal (dán Det Radikale Venstre) 1905-ben a Venstre, Dán Liberális Pártból kilépő politikai párt, 1929-40 között a Szociáldemokraták koalíciós partnere volt. Radikális Köztársasági Párt (sp. Partido Republicano Radical) 1908-ban Alejandro Lerroux által alapított spanyol politikai párt, amely éles antiklerikalizmusával és köztársaságpártiságával tűnt ki, 1931-ben részt vett a spanyol forradalom utáni ideiglenes kormányban, majd a választások után a baloldali Azaña-kormány legjelentősebb ellenzékét alkotta. 1933-ban egyezségre lépett a jobboldali CEDA-val, így Lerroux alakíthatott kormányt, de ezután és az asztúriai bányászsztrájk leverését követően népszerűsége folyamatosan csökkent, majd a párt 1936-ban megszűnt. Radikális Párt l. Köztársasági, Radikális és Radikális Szocialista Párt
64
Radikális Polgári Szövetség (sp. Unión Cívica Radical) 1891-ben alapított argentin politikai párt. 1916-ban a párt jelöltje, Hipólito Yrigoyen megnyerte az első, a férfiak általános szavazati jogán alapuló választást, és egészen az 1930-as államcsínyig hatalmon maradtak. Yrigoyen (1916-22, 1928-30), és párttársa, Marcelo de Alvear (1922-28) vezetésével Argentína megőrizte semlegességét az első világháborúban, a gazdaság és életszínvonal emelkedni kezdett, az ország pedig sikeresen őrizte gazdasági és politikai függetlenségét. Az 1930-as katonai puccs után Yrigoyent házi őrizetbe helyezték, a párt pedig az 1950-es éveikig ellenzékben volt. Radikális Szocialista Köztársasági Párt (sp. Partido Republicano Radical Socialista, PRRS) spanyol politikai párt, amely 1929-ben jött létre a Radikális Köztársasági Párt balszárnyának pártból való kiválásával. Vezetői Marcelino Domingo, Álvaro de Albornoz, és Félix Gordón Ordás voltak. 1933-ban a párt Gordon de Ordas vezette jobbszárnya újraegyesült a Radikális Köztársasági Párttal, a balszárny pedig 1934-ben az Acción Republicanával egyesülve létrehozta a Köztársasági Baloldal nevű pártot. RAF (ang. Royal Air Force = Brit Királyi Légierő) A ~ 1918. április 1-jén alakult meg. Ez volt az első légierő a világon, amely mind a haditengerészettől, mind a hadseregtől külön, önálló haderőnemet alkotott. rapallói szerződés Németország és Szovjet-Oroszország 1922-ben, a sikertelen genovai tanácskozás után kötött egyezménye, amelyben kölcsönösen lemondtak az egymással szemben fennálló követeléseikről, valamint felvették a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat. Reichsführer-SS (ném. = Birodalmi SS-vezető) A második legmagasabb cím és fokozat az SS kötelékén belül (a legmagasabb a Hitler által viselt Der Oberste Fuehrer der SS, azaz Legfelsőbb SS-vezető volt), melyet 1929-1945 között Heinrich Himmler viselt. Republikaner Schutzbund (ném. Köztársasági Védszövetség) osztrák baloldali félkatonai szervezet, amelyet Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja hozott létre 1923-ban. 1933-ban Dollfuss kancellár betiltotta, 1934-ben a lefegyverzésére tett kísérlet komoly összecsapásokhoz vezetett a ~, illetve a Heimwehr és az azt támogató osztrák kormánycsapatok között. Republikánus Párt (ang. Republican Party) 1854-ben alapított amerikai politikai párt, egyike a két nagy pártnak, amelyek hagyományosan uralják az amerikai politikát. A republikánusok a demokratákkal szemben izolacionista külpolitikát javasoltak és elérték, hogy az Egyesült Államok ne lépjen be a Wilson Demokrata Párt-beli elnök kezdeményezésére létrejött Népszövetségbe. 1920-ban jelöltjük, warren Harding megnyerte az elnökválasztást. Harding alkoholtilalmat vezetett 65
be, amely céljával ellentétes hatást ért el és a szervezetbűnözés minden korábbit felülmúló növekedéséhez vezetett. 1923-ban Hardingot halála után Calvin Coolidge váltotta, őt pedig 1929ben Herbert Hoover. Az 1920-as évek gazdasági fellendülését 1929-ben a nagy gazdasági világválság váltotta (l. fekete csütörtök), így Hoover elnök 1932-ben elvesztette a választásokat, és ettől kezdve 1953-ig a Demokrata Párt adta az ország elnökét. revizionizmus 1. A szocialista munkásmozgalom eredeti marxista tanokat felülvizsgáló irányzata, amely elvetette a forradalmi módszereket, és reformok útján próbálta győzelemre juttatni a szocialista elképzeléseket. 2. A háborút lezáró békeszerződések felülvizsgálatára irányuló politikai törekvés az első világháborút elveszítő államokban. Rexista Párt (fr. Parti Rexiste) belga nacionalista és antikommunista politikai párt, amelyet Leon Degrelle alapított 1930-ban. A ~ eleinte inkább a fasizmushoz és a falangizmushoz állt közel, később azonban a nemzetiszocializmus felé orientálódott. Elsősorban a francia nyelvű Vallóniában volt népszerű. A második világháború idején a ~ együttműködött a németekkel, ezért 1944-ben betiltották. rigai békeszerződés A lengyel-szovjet háborút lezáró békeszerződés, melyet 1921. március 18-án kötöttek. A ~ értelmében a lengyel-orosz határ a Polock-Minszk-Kamenyec-Podolszk vonaltól nyugatra húzódott (Galíciában az 1914-es zbrucsi osztrák/magyar-orosz határt megtartva), összességében mintegy 200 km-el keletre a Curzon-vonaltól, azaz az etnikai határtól. Lengyelország elismerte az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságot, ezzel lemondott az Ukrán Népköztársasággal való szövetségről. Rikken Minszeito 1927-ben alapított japán politikai párt, a Rikken Szeijukai fő riválisa. A ~ a Mitsubishi-konszern által támogatott pártként és így a Kenszeikai utódjaként jött létre, politikai opponensénél liberálisabb nézeteket vallott, és mérsékeltebb külpolitikai vonalvezetést javasolt. A Kenszeikai 1924-27, a ~ 1929-31 között volt kormányon. 1940-ben feloszlatta önmagát, miután a Taiszei Jokuszankai gyakorlatilag egypártrendszert vezetett be. Rikken Szeijukai 1900-ban alapított konzervatív politikai párt Japánban, amely támogatta a hivatalnoki kar befolyásának megőrzését, a militarista kül- és belpolitikát. Fő támogatója a Mitszui konszern, legfőbb riválisa a Kenszeikai, majd a Rikken Minszeito volt. 1940-ben feloszlatta önmagát, miután a Taiszei Jokuszankai gyakorlatilag egypártrendszert vezetett be. RKSP l. Római Katolikus Állampárt 66
RKVP l. Római Katolikus Néppárt Roaring Twenties l. dzsesszkorszak római jegyzőkönyvek 1934. március 17-én kötött háromoldalú szerződések, melyeket Benito Mussolini olasz és Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, illetve Engelbert Dollfuss osztrák kancellár írt alá. A ~ szorosabb politikai és gazdasági együttműködést irányoztak elő a három ország között, és megerősítették az eddig kialakult jó viszonyukat. Római Katolikus Néppárt (holl. Roomsch-katholieke Volkspartij, RKVP) 1922-ben alapított holland katolikus, keresztényszocialista párt, 1937-ben egyesült a Római Katolikus Állampárttal. Római Katolikus Politikai Párt (holl. Roomsch-Katholieke Staatspartij, RKSP) 1926-ban alapított holland katolikus politikai párt, az 1920-30-as években a legnagyobb politikai erő az országban, elődszervezetével, az 1904-ben alapított Általános Szövetséggel együtt 1918-1945 között egy pár hónapos időszakot leszámítva a kormánykoalíció tagja volt. A ~ vezetői Weil Nolens (1931-ig) és Piet Aalberse voltak, a párt tagjaként Charles Ruijs de Beerenbrouck 1918-25, illetve 1929-33 között miniszterelnöki tisztséget töltött be. RSHA
(ném.
Reichssicherheitshauptamt
=
Birodalmi
Biztonsági
Főhivatal)
A
német
nemzetiszocialista rendszer rendőri és belbiztonsági szerveit egyesítő hivatal, amely az SS, s így Heinrich Himmler fennhatósága alá tartozott. Vezetője 1939-42 között Reinhard Heydrich, 1942 folyamán maga Himmler, 1943-45 között pedig Ernst Kaltenbrunner volt. S SA (ném. Sturmabteilung = rohamosztag) A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1921-ben alapított félkatonai fegyveres szervezete, vezetője Ernst Röhm volt. Az NSDAP radikális, forradalmi elemeit tömörítette. 1934-ben vezetőivel leszámoltak, ezután elvesztette jelentőségét (l. hosszú kések éjszakája). saint-germaini békeszerződés 1919. szeptember 10-én aláírt, az antanthatalmak és Ausztria közötti békeszerződés, melynek értelmében Ausztria elismerte az Osztrák-Magyar Monarchia területén létrejött új államok függetlenségét, a volt Osztrák Császárság területei közül pedig a cseh és morva területek Csehszlovákiának, Galícia Lengyelországnak, Bukovina Romániának, Dél-Tirol és Isztria Olaszországnak, Dalmácia, Karintia egy része, valamint Bosznia és Hercegovina területe pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak jutottak. Ausztria hadseregét 30 ezer főben korlátozták, 67
és megtiltották számára a monarchia visszaállítását, valamint a Magyarországgal vagy Németországgal való egyesülést. san-sebastiani egyezség A spanyol köztársaságpárti politikai erők (mint a Radikális Köztársasági Párt, az Acción Republicana, a Radikális Szocialista Köztársasági Párt vagy a Liberális Köztársasági Jobboldal) megállapodása 1930 augusztusában, mely szerint összehangolták a monarchia megdöntésére irányuló lépéseiket. Az egyezségben részt vevő erők győzelme az 1931-es helyhatósági választásokon végül XIII. Alfonz király bukásához és a köztársaság kikiáltásához vezetett. Sarekat Islam (indonéz Indonéz Szövetség) 1912-ben alapított politikai-szakszervezeti mozgalom Indonéziában. Korai ismertebb vezetője Csokroaminto, de a ~ soraiban kezdte politikai tevékenységét a nacionalista Sukarno (l. Indonéz Nemzeti Párt) és a szocialista Semaun is. 1923ban kettészakadt (l. Sarekat Rajat), és folyamatosan elvesztette jelentőségét. Sarekat Rajat (indonéz Népi Szövetség) 1923-ban a Szarekat Iszlámból kiváló baloldali elemek által alapított munkás és paraszt mozgalom, amely Indonézia Kommunista Pártjának befolyása alatt állt. 1926-27 során több felkelést robbantottak ki Jáván és Szumátrán, ezeket azonban leverték. Sárga-hadművelet (Fall Gelb) A franciaországi hadjárat első szakasza, amelynek során a német páncélos ékek átkeltek az Ardennek hegységen és hátulról bekerítették a szövetséges főerőket, amelyek Franciaország északi részén és Belgiumban harcoltak. A harcok eredményeként a Brit Expedíciós Haderő a tengerpartra szorult vissza és a Dynamo hadművelet keretében több mint 300 000 brit, francia és más nemzetiségű katonát kellett kimenteni Dunkerque -ből. Sarlóvágás (Sichelschnitt) Gyakorlatilag az 1914-es Schliffen-terv ellentéte volt. Ennek során a Waffen-SS csapatokkal kiegészített Luftwaffe támogatta a Wehrmachtot, amely „villámtúrát” tett a Benelux államokban, hogy ezután az Ardenneken keresztül, a Meuse folyó irányában előrenyomuljanak Franciaországba. Schlieffen-terv Az Alfred von Schliffen (1833-1913) porosz tábornok, német vezérkari főnök nevéhez fűződő kétfrontos háború haditerve. Ennek értelmében a német haderő zöme Belgiumon keresztül bekerítené és megsemmisítené a francia hadsereget, míg kisebb német erők és az osztrákmagyar csapatok a lassan mozgósító oroszokat tartanák föl. A franciák elleni győzelem után pedig a teljes német hadsereg az oroszok ellen vonulna. A ~ módosított változatát alkalmazták a központi hatalmak 1914-ben, az I. világháború kezdetén, de a franciák marne-i sikere és a gyors orosz mozgósítás megakadályozta győzelmüket. 68
Schutzbund l. Republikaner Schutzbund SDAP l. Szociáldemokrata Munkáspárt SDAPÖ l. Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja sèvres-i békeszerződés Az antanthatalmak és Törökország közötti békeszerződés, melyet 1920. augusztus 10-én írtak alá. A ~ értelmében rendkívül súlyos területi veszteségek érték az országot, le kellett mondani az Arab-félszigeten lévő területeiről és az Észak-Afrika feletti (amúgy is formális) uralmáról, elismerte az Egyiptom feletti brit protektorátust és Ciprus brit annexióját. Szíria és Libanon francia, Palesztina, Transzjordánia és Mezopotámia brit mandátumterületté váltak; Törökország európai területei, az Égei-tenger szigetei (az Olaszországhoz kerülő Dodekanészosz kivételével) valamint Szmirna/Ismir környéke Görögországhoz, Isztambul pedig nemzetközi ellenőrzés alá került. Anatólia déli és keleti területein olasz, angol és francia „befolyási övezeteket” hoztak létre, emellett Törökországnak el kellett ismernie Örményország és Kurdisztán függetlenségét. A békeszerződés óriási felháborodást váltott ki a törökök, elsősorban a tisztikar körében, és nemzeti függetlenségi háború kirobbanásához vezetett, mely a lausanne-i békeszerződés aláírásával zárult. SFIO l. Munkásinternacionálé Francia Szekciója Sigmaringen-enklávé 1944 augusztusában, a szövetségesek elől menekülő vichy-i rendszer és hívei által létrehozott francia kolónia Németország területén. Vezetője Fernand de Brinon volt. 1945. április 22-én érték el a Szabad Franciaország csapatai. Sinn Fein (ír = Mi magunk) 1905-ben alapított ír politikai párt, amelynek képviselői az 1918-as brit parlamenti választások után Dublinban önálló parlamentet alapítottak, az ezt követő brit katonai beavatkozás pedig az ír függetlenségi háború kirobbanásához vezetett (l. még IRA). Az ír polgárháború alatt, illetve után több csoport is kivált belőle, jelentősége pedig csökkent. Sixtus-levelek IV. Károly osztrák császár és magyar király békeüzenetei az antantnak 1916 karácsonyán, melyeket sógora, Sixtus pármai herceg juttatott el Poincaré francia miniszterelnökhöz. IV. Károly a háború befejezését javasolta, a békében az 1914-es állapotok helyreállításával. Ajánlatát az antant elutasította. sómenet Mahatma Gandhi által 1930-ban szervezett békés demonstráció, amelyben több tízezren vettek részt. A tengerparton jelképesen sólepárlást végeztek, ami az indiai brit uralommal és a brit 69
gazdasági befolyással való szembenállást jelképezte, mivel Nagy-Britannia sómonopóliummal rendelkezett. sörpuccs l. november 9-i felkelés spanyol polgárháború 1936-1939 között zajlott politikai-katonai konfliktus Spanyolországban, melyet a Francisco Franco vezette nacionalista és konzervatív erők vívtak a baloldali népfront által vezetett köztársasági kormány csapatai ellen. A ~ba több külföldi állam is beavatkozott, a fasiszta Olaszország és a nemzetiszocialista Németország a nacionalistákat, míg a Szovjetunió a köztársasági erőket támogatta. A ~ a nacionalisták győzelmével zárult, melynek következtében Francisco Franco diktatúrát vezetett be. Spanyol Szocialista Munkáspárt (sp. Partido Socialista Obrero Español, PSOE) 1879-ben alapított spanyol politikai párt, 1923-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja. 1936-ban a népfront tagja, annak legjelentősebb pártja, 1936 szeptemberétől a polgárháborús vereségig Largo Caballeróval, illetve Juan Negrin Lopezzel az élen ők vezetik a köztársasági kormányt. Spanyolország Kommunista Pártja (sp. Partido Comunista de España, PCE) 1921-ben alapított spanyol politikai párt, 1921-43 között a Komintern tagja. A köztársaság évei alatt nem tett szert komolyabb jelentőségre, 1936-ban a népfront tagja. Legismertebb vezetője Dolores Ibarruri. A spanyol polgárháború idején jelentős szerepet vállal a köztársasági ellenállás megszervezésében, közben az NKVD (l. Cseka) segítségével baloldali politikai riválisaival való leszámolást folytat (l. POUM). A polgárháborús vereséget követően a pártot betiltották, tagjait üldözték. Spartakus Szövetség (ném. Spartakusbund) Kommunista szervezet, eredetileg az USPD (l. Németország Független Szociáldemokrata Pártja) része, amely 1918-ban Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht USPD-ből való kiválásakor önállósult és 1919-ben fegyveres felkelést robbantott ki (l. Spartakus-felkelés). A ~ Németország Kommunista Pártjának elődszervezete. Spartakus-felkelés Kommunista forradalmi kísérlet Berlinben, 1919 januárjában, amelyet a Friedrich Ebert vezette szociáldemokrata (SPD-USPD) kormányzat a szélsőjobboldali Freikorps segítségével vert le, vezetőit kivégezték. SS (ném. Schutzstaffel = védcsapat) A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fegyveres szervezete. Eredetileg Hitler személyes testőrsége, amely az SA keretein belül működött. Főparancsnoka 1929-től Heinrich Himmler volt. 1934-től, az SA-val történt leszámolást (l. hosszú 70
kések éjszakája) követően az állam legfőbb fegyveres végrehajtó testületévé vált. Szervezetileg három fő részre tagolódott: az Allgemeine-SS (általános SS) rendőri, belügyi feladatokat látott el; a Waffen-SS (fegyveres SS) a Wehrmacht hatáskörén kívüli harcoló alakulatokat foglalt magába, míg a Totenkopf-SS (halálfejes SS) a koncentrációs táborokat irányította. A nürnbergi perben háborús bűnös szervezetnek nyilvánították. Stahlhelm (ném. Stahlhelm, Bund der Frontsoldaten = Acélsisak, a Frontharcosok Szövetsége) szélsőjobboldali félkatonai szervezet a weimari köztársaság időszakában, vezetői Franz Seldte és Theodor Duesterberg voltak. A nemzetiszocialista hatalomátvétel után a ~ az SA kötelékében működött tovább, míg 1935 novemberében fel nem oszlatták. Stavisky-ügy Alexandre Stavisky zsidó származású francia vállalkozó nevéhez köthető pénzügyi botrány 1933-34 telén Franciaországban, melynek során 200 millió frank értékű hamis váltó kibocsátására derült fény, és magasrangú hivatalnokok és politikai vezetők érintettségére is bebizonyosodott. A ~ politikai válságot okozott, a kormány lemondott, 1934. február 6-án különböző szélsőjobboldali és fasiszta csoportok próbálták átvenni a hatalmat, ezt azonban a kormány a kommunista munkásság segítségével elhárította. Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (sv. Sveriges socialdemokratiska arbateraparti, SAP) 1889ben alapított svéd politikai párt, 1923-40 között a Munkás és Szocialista Internacionálé tagja. A párt 1917-től kezdve mindig az élen végzett a választásokon, így 1917-20, 1921-23, 1924-26 között, illetve 1932-től folyamatosan kormányon volt. Sikerét jórészt annak köszönhette, hogy a hagyományos szociáldemokráciával szemben a munkásságon túl a középosztály és a kisbirtokos földművesek felé is nyitott, és a ~ által felvázolt jóléti állam (Folkhemmet, a Nép Háza) elmélete a gazdaságba való erőteljes állami beavatkozást helyett a szociális rendszer fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A párt vezetői ebben az időszakban Hjalmar Branting (1907-25) és Per Albin Hansson (1925-46) voltak. Svédország
Kommunista
Pártja
(sv.
Sveriges
kommunistiska
parti)
1917-ben,
Svéd
Szociáldemokrata Balpárt néven alapított svéd politikai párt, amely 1921-től viselte a ~ nevet. 1929-ben a párt tagságának nagy részét, köztük a vezetőket, Karl Kilbommot és Nils Flyget, ill. az összes parlamenti képviselőt, az ún. Kilbommare csoportot, a Komintern kizárta. A kizárt Kilbommare-csoport új pártot alapított (l. Szocialista Párt), a Kominternhez hű kisebbség pedig Hugo Sillén vezetésével kezdett bele a párt újjáépítésébe, amely az 1930-as évek végére sikerült. Az 1940-es évek elején a svéd kormány nyomás alá helyezte ~t, ennek ellenére a párt megerősödött a második világháború végére. 71
Sykes-Picot egyezmény 1916-ban kötött angol-francia-orosz megállapodás az Oszmán-török Birodalom felosztásáról, kidolgozói, Georges Picot francia és Mark Sykes angol diplomaták voltak. A ~ szerint az első világháború végeztével Jordánia és Irak nagy része Haifa és Akka palesztin városokkal együtt a britek, Szíria, Libanon, Észak-Irak és a mai Törökország dél-keleti területei francia fennhatóság alá kellett, hogy kerüljenek. Az oroszoknak a Boszporusz és a Dardanellák, az örmény területek és Kurdisztán északi része jutott volna. Később Olaszország is csatlakozott az egyezményhez, Anatólia jelentős területeit vehette volna birtokba. A háború végén Oroszország kiválása és a török függetlenségi háború miatt végül csak a brit és részben a francia követelések teljesültek. SZ Szabad Demokrata Párt, más néven Radikális Demokrata Párt (ném. Freisinnig-Demokratische Partei, fr. Parti radical-démocratique, ol. Partito liberale-radicale svizzero, rétoromán Partida liberaldemocrata svizra) 1894-ben alapított svájci liberális politikai párt, amely 1910-43 között az ország vezető politikai ereje volt. Szabad Franciaország francia emigráns kormányzat és ellenállási mozgalom a második világháború idején, amelyet Charles de Gaulle tábornok alapított Londonban. De Gaulle nem ismerte el a Pétain marsall által a németekkel kötött fegyverszünetet és a felálló vichy-i rendszert, és ellenállásra szólította fel a franciákat és a gyarmatokon tartózkodó csapatokat. A ~ harcot folytatott a Vichy-i kormánnyal a francia gyarmatok feletti ellenőrzésért, illetve a diplomáciai elismertségért. A háború végére az Egyesült Nemzetek elismerték szövetségesüknek a ~ot, amely a francia ellenállással (l. Maquis) együtt aktív szerepet vállalt a francia területek felszabadításában. Szabadelvű Demokratikus Szövetség (holl. Vrijzinnig Democratische Bond, VDB) 1901-ben alapított holland liberális párt, 1933-37, ill. 1939-40 között a kormánykoalíció tagja. Szabadelvű Nemzeti Szövetség (svéd Frisinnade Landsföreningen) 1902-ben alapított svéd liberális párt, az 1910-20-as években többször is kormányra kerültek. 1923-ban a párt kettészakadt az alkoholtilalom kérdése kapcsán, és a tiltásellenes kisebbség saját pártot alapított. A két párt 1934-ben egyesült újra Liberális Néppárt (Folkpartiet liberalerna) néven. 1939-45 között a négypárti nagykoalíciós kormány tagja volt. szanációs rendszer autoritárius politikai rendszer Lengyelországban 1926-39 között, amely a társadalom erkölcsi „meggyógyításának” (lengyel sanacja) Josef Pilsudski által meghirdetett programjáról kapta a nevét. A ~ 1926 májusában a Pilsudski vezette katonai államcsínnyel vette 72
kezdetét, üldözte az ellenzéket, kiváltképp az endecját és a kommunistákat, korlátozta a sajtószabadságot, viszont stabilizálta a gazdaságot és megállította az inflációt. Nemzetiségi politikájában az állami asszimilációt, azaz a lengyel állam iránti lojalitást hirdette szemben az endecja etnikai asszimilációs politikájával. Szeijukai l. Rikken Szeijukai Szlovák Állam (Slovenský štát) az első független szlovák államalakulat 1939-1945 között, elnöke Josef Tiso, miniszterelnöke Vojtech Tuka volt. 1939 márciusában, a cseh területek német megszállását követően kiáltották ki függetlenségét, a második világháború végeztével, Csehszlovákia helyreállításával szűnt meg. 1939. július 21-étől Szlovák Köztársaságnak (Slovenská republika) hívták. A ~ autoritárius, konzervatív, fasiszta jellegű rendszer volt, amelyben a német és magyar kisebbség pártját leszámítva a kormányzó Hlinka Szlovák Néppártja volt az egyetlen legális politikai erő. Németország szövetségeseként vett részt a második világháborúban, csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez és az Antikomintern Paktumhoz is. Szlovák Köztársaság l. Szlovák Állam Szlovák Nemzeti Párt (szlovák Slovenská národná strana, SNS) 1871-ben alapított szlovák politikai párt, 1918-ban a Szlovák Nemzeti Tanács egyik kezdeményezője volt, a Csehszlovák Köztársaság időszakában folyamatosan veszített népszerűségéből, majd 1938. december 15-én egyesült Hlinka Szlovák Néppártjával. Szlovén Néppárt (szlovén Slovenska ljudska stranka, SLS) 1892-ben alapított szlovén politikai párt, amely a XX. század első felében a legjelentősebb szlovén politikai párt volt (1892-1905 között Katolikus Nemzeti Párt, 1909-20 között Pánszlovén Néppárt volt a neve). Az 1920-as évek végétől az együttműködést kereste a belgrádi kormánnyal. Anton Korošec, a párt vezetőjének 1940-es halála után a ~ elvesztette jelentőségét. szociáldemokrácia A marxista kommunizmustól eltávolodó szocialista munkásmozgalmi irányzat, amely elvetette a világforradalmat és a proletárdiktatúrát, és helyette a munkások sorsának reformok útján való jobbítását, illetve a szocialista társadalom parlamentáris eszközökkel való kialakítását célozta meg. Alapítójának Eduard Bernstein tekinthető. A bolsevikok opportunistáknak nevezték a szociáldemokratákat, és egy ideig elsőszámú ellenségekként tekintettek rájuk (l. szociálfasizmus). Az 1920-30-as években jelentős volt a ~ szerepe Ausztriában (l. ausztromarxizmus), Németországban és a skandináv államokban. L. még: Munkás és Szocialista Internacionálé. 73
Szociáldemokrata Munkáspárt (holl. Sociaal Democratische Arbeiders Partij) 1893-ban alapított holland politikai párt, a két világháború között a keresztény pártok koalíciójának mérsékelt baloldali ellenzéke, a második világháború alatt a nemzeti koalíció tagja volt és maradt az emigrációban is. Szociáldemokraták (dán Socialdemokraterne) 1871-ben alapított dán politikai párt, az 1920-as évek közepétől a vezető politikai erő Dániában. 1924-26, ill. 1929-42 között kormányozta az országot Thorvald Stauning vezetésével. szociálfasizmus a Komintern által meghirdetett doktrína, mely szerint a kommunista mozgalom legfőbb ellenfele a szociáldemokrácia, amely valójában a fasizmus magát baloldalinak mutató változata. A nemzetiszocialista és fasiszta mozgalmak előretörése, különösképpen a Hitler hatalomátvétele után elvetették, és meghirdették a népfront taktikát. Szocialista Párt (sv. Socialistiska partiet) svéd politikai párt 1929-48 között, vezetője Nils Flyg, majd Agaton Blom volt. 1929-ben jött létre a vezetője, Karl Kilbomm után Kilbommare-csoportnak nevezett frakció Svédország Kommunista Pártjából való kizárásával. 1934-ben vette fel a ~ nevet. A második világháború idején németbarát nézeteket képviselt. A párt támogatottsága folyamatosan csökkent, maga az alapító Kilbomm is kilépett belőle, Flyg 1943-as halála után pár évvel pedig meg is szűnt. szocialista realizmus v. szocreál A marxizmus-leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. Az első világháborút követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat a Szovjetunióban. Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Képviselői a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben. Ennek legfőbb eszköze a típus volt, mert Friedrich Engels filozófiája szerint a típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű. Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek. A Szovjetunióban a festészetben első megnyilvánulásai Joganszon, Rjazsszkij és Grekov művei voltak, Olaszországban a „neorealistának” nevezett festészet képviselői (Guttuso, Mucchi, Zigaina) tartoznak ide. szovhoz A mezőgazdaság kollektivizálása során megalakult állami gazdaság a Szovjetunióban. szovjet (orosz совет = tanács) az 1917-es forradalom során a munkások, a katonák és parasztok helyi hatalmat gyakorló önkormányzati szervei (l. még kettős hatalom) szovjet-finn háború A Szovjetunió és Finnország közötti katonai konfliktus 1939 decembere és 1940 márciusa között, amely azután robbant ki, hogy a finn kormány elutasította egyes 74
Szentpétervár védelme szempontjából fontos, illetve más, nikkelben gazdag területek cseréjét bizonyos szovjet határmenti területekre. A szovjet hadsereg óriási számbeli és technikai fölénye ellenére sem tudott döntő csapást mérni a finnekre, így Finnország elkerülte a balti államok sorsát, amelyeket a Szovjetunió szocialista köztársaságok formájában bekebelezett. Az 1940-es moszkvai békében a finneknek le kellett mondaniuk Karélia egyes területeiről. 1941 nyarán, a német-szovjet háború kezdetén a finnek a németek oldalára álltak és visszavették az elvesztett területeket. A finnek ezt a háborút az 1939-40-es háború közvetlen folytatásának tartották, és Folytatólagos Háborúnak nevezték. sztálinizmus a kommunizmus egyik, Sztálin által kidolgozott és gyakorolt irányzata, amely 19291953 között a nemzetközi kommunista mozgalom (l. Komintern) vezető irányzata volt. Hivatalosan a marxizmus-leninizmus folytatásának tartotta magát, hívei nem használták a ~ megnevezést. Ideológiailag Sztálin politikai érdekeinek megfelelően gyakran változott, legfőbb állandó motívuma a „szocializmus egy országban” elmélete volt, amely szerint a szocialista rendszert egy különálló országban is fel lehet építeni. Ennek gyakorlati következménye volt az erőteljes iparosítás és az annak fedezetét biztosítani hivatott kollektivizálás meghirdetése, a szakítás a NEP-pel, illetve a Trockij körül csoportosuló ellenzék pártból való kizárása (l. trockizmus). Sztálin kíméletlenül számolt le vélt vagy valós ellenfeleivel a titkosrendőrség segítségével (l. Cseka, Gulag). szuprematizmus A XX. század elején Kazimir Malevics orosz festő által kifejlesztett stílusirányzat. Tiszta mértani - absztrakt - formákra szorítkozik, ezekkel kíván elérni minden hatást. szürrealizmus (francia surrealisme = valóság fölötti) A két világháború közti időszak legismertebb mozgalma. Kiáltványuk szerint az irányzat pszichikai automatizmus, amellyel az ember a gondolkodás tényleges működését követheti nyomon. A ~ kulcsszavai és témái az őrület, álom, hallucináció, delírium és asszociáció. Freud megállapításaira hivatkozva fel akarták szabadítani a tudatalattit az automatikus írás vagy festés módszerével. A ~ vezéralakja Salvador Dalí, akinek képei (A polgárháború előérzete) ismét bizonyították, hogy egy szín, egy forma nagyon sok jelentést ölthet magára. T Taiszei Jokuszankai 1940-ben Fumimaro Konoe miniszterelnök által alapított japán nacionalista és militarista politikai mozgalom, amelynek célja a japán társadalom totális háborús mozgósítása
75
volt, és gyakorlatilag egypártrendszert vezetett be az országban. 1945-ben még a háborús vereség előtt a császári kormányzat oszlatta fel. Tájfun-hadművelet A Moszkva ellen irányuló német támadás fedőneve, amely 1941. szeptember 30-án vette kezdetét és 1942. április 20-án ért véget, a szovjetek győzelmével. Ez volt a Vörös Hadsereg első komoly eredménye a keleti fronton, amely utat nyitott a „fordulat” felé. Ennek eredményeképp három év múlva már szovjet csapatok álltak Berlin előtt. Tanaka-terv Tanaka japán miniszterelnök 1927-ben meghirdetett külpolitikai programja, amely Japán egész Ázsia feletti uralmának kialakítását tűzte ki célul, hogy a fejlett iparral rendelkező állam számára élelmiszert, nyersanyagokat és felvevőpiacokat szerezzenek. Az első cél a szénben és ércekben gazdag Kínához tartozó Mandzsúria feletti ellenőrzés megszerzése volt, amelyet 1931-32ben sikerrel meg is valósítottak (l. mukdeni incidens, Mandzsu-kuo). Ta-tao (Nagy Út) Japán által létrehozott városállam a kínai Sanghaj területén 1937-38 között. 1938ban elismerte a nankingi japánbarát kormány fennhatóságát. teheráni konferencia Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető találkozója 1943. november 28 – december 1. között, amelyen a szövetségesek megállapodtak, hogy a németek elleni második frontot a Balkán helyett Észak-Franciaországban nyitják meg, továbbá hogy a háború után Lengyelország keleti határa a Curzon-vonal lesz. Kárpótlásul az elveszített területekért a lengyelek megkapják az Odera-Neisse-vonaltól keletre eső német területeket, Sziléziát is beleértve. tesznyák szocialisták l. Bulgária Kommunista Pártja totalitarianizmus olyan politikai rendszer, amely a társadalom minden területe felett teljes (totális) ellenőrzésre törekszik. A két világháború között hatalomra került totalitárius ideológiák a fasizmus, a nemzetiszocializmus és a sztálinizmus. Tőrdöfés (ném. Dolchstoss) a német szélsőjobboldal első világháború utáni propagandájának egyik fontos eleme, amely azt hirdette, hogy amíg a hadsereg a háborúban teljesítette a kötelességét, addig a hátország (liberálisok, kommunisták, zsidók) elárulta őket, és forradalmat robbantott ki, és ez vezetett a világháborús vereséghez. A ~ gondolatát Hindenburg vetette fel 1919-ben. török függetlenségi háború a törökök Musztafa Kemal vezetésével vívott háborúja az antant intervenciója és az örmények ellen 1920-22 között, melynek kiváltó oka a sèvres-i békeszerződés 76
súlyos feltételei voltak. A függetlenségi háború következtében megdöntötték a szultanátust, Törökország világi köztársasággá alakult, és a lausanne-i békeszerződésben sikerült elérni a békefeltételek enyhítését (l. még második görög-török háború, török-örmény háború). török-örmény háború az első Örmény Köztársaság és Törökország 1920-as háborúja, melyben a török csapatok rövid idő alatt szétzúzták az örmény hadsereg ellenállását, és kiszorították őket a mai török területekről. 1920. december 2-án a törökök és örmények békét kötöttek és megállapodtak a határokról, rövidesen azonban szovjet csapatok vonultak be Örményországba, akik a Törökországgal való barátsági egyezményért cserébe újabb területeket adtak át a törököknek. trianoni békeszerződés az antanthatalmak és Magyarország közötti békeszerződés, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. A ~ értelmében Magyarország elveszítette területe kétharmadát, a Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély és Székelyföld, illetve a Partium egyes részei Romániához, a Vajdaság és a Banat egy része, valamint Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, az Őrvidék (Burgenland) pedig Ausztriához került. A magyar hadsereget létszámát 35 ezer főben maximalizálták, nem tarthatott nehézfegyverzetet, emellett Magyarországnak jóvátételt kellett fizetnie. trockizmus Lev Trockij nevéhez köthető kommunista irányzat, amely a sztálinizmust elhajlásnak tekintette az eredeti marxista-leninista tanokhoz képest. Tagadta a „szocializmus egy országban” elméletét, illetve a parasztság forradalmi osztályként való értelmezését. Elengedhetetlennek tartotta a permanens forradalmat (l. még Negyedik Internacionálé). U UGT l. Unión General de Trabajadores Új Bécsi Iskola (Neue Wiener Schule, Zweite Wiener Schule) A XX. század első felének egyik fő zenei irányzata. Alapítója Arnold Schönberg, akinek újító munkássága a szabad atonalitástól az 1920-as évek közepén kialakított dodekafóniáig – rendezett atonalitásig – jutott el. Az ő hangnemnélküliséggel, azaz atonalitással írt műveiben vált először teljessé a dodekafónia. Ukrán Nacionalisták Szövetsége (ukrán Організація Українських Націоналістів) 1929-ben Bécsben alapított ukrán nacionalista szervezet, vezetője Jevhen Konovalec, egyik fő ideológusa Dmitro Doncov volt. Az ~ elsősorban Nyugat-Ukrajna lengyel uralom alatt álló területein volt aktív, erőszakos akciókat hajtottak végre a kormányzati szervek és a velük együttműködő ukránok ellen. Miután Konovalecet az NKVD (l. Cseka) 1938-ban meggyilkolta, a szerevezet rövidesen két 77
frakcióra szakadt Andrij Melnyik, illetve Sztepan Bandera vezetésével. A Bandera vezette csoport 1941 nyarán megpróbálkozott a német megszállás alatt álló területeken az ukrán állam kikiáltásával, de a német hatóságok internálták a szervezet vezetőit. Az ~ tagjai közül a második világháború idején sokan a németek mellé álltak, mások az Ukrán Felkelő Hadsereg soraiba szegődtek, amely 1943-tól harcot folytatott a németek ellen éppúgy, mint a szovjet partizánok és a Vörös Hadsereg ellen. Az Ukrán Felkelő Hadsereg az 1950-es évek közepéig folytatta az ellenállást. Ukrán Népköztársaság (ukrán Українська Народна Республіка) Az 1917-es év végén, a bolsevikok petrográdi hatalomrakerülése után megalakult ukrán államalakulat, amely 1918 januárjában kikiáltotta függetlenségét. 1919 januárjában egyesült a Galíciában kikiáltott Nyugatukrán Népköztársasággal. Az ~ harcban állt a fehérgárdistákkal és a bolsevikokkal egyaránt. 1920ban lengyel segítséggel próbálta kivívni függetlenségét a szovjetekkel szemben, sikertelenül. A rigai békeszerződésben a lengyelek elismerték a szovjetek által létrehozott Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságot, az ~ ellenállását pedig rövidesen felszámolták. Unión General de Trabajadores (sp. = Általános Munkásszövetség, UGT) 1888-ban alapított, a Spanyol Szocialista Munkáspárthoz köthető szakszervezet. Unión Republicana (sp. = Köztársasági Szövetség) 1934-ben Diego Martinez Barrio által alapított politikai párt, 1936-ban a Népfront tagja, de nagy jelentőségre nem tesz szert. A polgárháborús vereséget követően az emigráns köztársasági kormány legfőbb támasza Mexikóban. Ustaša 1930-ban Horvát Jogpárt Ante Pavelić vezette radikális, szerbellenes szárnyából alakított ultranacionalista mozgalom és terrorszervezet, amely az 1930-as években a független Horvátország létrehozásáért küzdött. Együttműködött a VMRO-val, élvezte az olasz, illetve részben a bolgár és magyar kormány támogatását. Részt vett Sándor király 1934-es meggyilkolásában. 1941 áprilisában, Jugoszlávia német megszállásakor az ~ tagjai kikiáltották a Független Horvát Államot, amely a tengelyhatalmak szövetségeseként harcolt a második világháborúban. V V-1 (Vergeltungswaffe-1) A második világháborúban kifejlesztett, lüktető sugárhajtóművel felszerelt német pilóta nélküli repülő eszköz volt. Elsődleges feladata a dél-angliai, főként londoni területek rombolása volt.
78
V-2 (Vergeltungswaffe-2) A második világháború idején a Harmadik Birodalomban kifejlesztett egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta. A háború során Nagy-Britannia és Belgium ellen vetették be. Vafd Párt 1919-ben Szaad Zaglul által alapított egyiptomi nacionalista politikai párt, amely az 1920-30-as években a legnépszerűbb politikai párt volt Egyiptomban és az alkotmányos monarchia kialakítását és a függetlenség kivívását tartotta céljának. Vezetője 1927-től (1952-es betiltásáig) Musztafa el-Nahhasz pasa volt. Vaps Mozgalom (észt Eesti Vabadussõjalaste Keskliit= Észt Függetlenségi Háború Veteránjainak Szövetsége, vapsnak a szövetség tagjait nevezték) 1929-ben alapított radikális nacionalista és antikommunista politikai mozgalom Észtországban, vezetői Andres Larka és Artur Sirk voltak. A ~ olyan népszerűségre tett szert, hogy a mérsékelt politikai erők Konstantin Päts vezetésével államcsínyt hajtottak végre, hogy megelőzzék hatalomra kerülését. Päts az összes párt tevékenységét felfüggesztette és 1935-ben hivatalosan is feloszlatta a ~at, vezetőit pedig letartóztatták. Vasgárda (rom. Garda de fier) más néven Légionárius Mozgalom vagy Szent Mihály Arkangyal Légiója, 1927-ben alapított szélsőjobboldali román politikai mozgalom, alapítója Corneliu Zelea Codreanu. Fontos szerepet kapott a mozgalomban az ortodox kereszténység, a halál és a mártíromság kultusza, az erőszakos akciók. Miután 1933-ban Ion Duca miniszterelnök betiltotta a mozgalmat, és a ~ több tagját is megkínozták vagy megölték a belügyi erők emberei, a légionáriusok merényletet követtek el a min. elnök ellen. Miután a vasgárdisták üldözése csökkent, pártot alapítottak Mindent a Hazáért néven. 1938-ban, a királydiktatúra idején a pártot betiltották, Codreanut börtönbe zárták és meggyilkolták, válaszul a ~ merényletet követett el Calinescu belügyminiszter ellen. Az illegális mozgalom új vezetője Horia Sima lett, aki részt vett Ion Antonescu államcsínyében 1940 őszén. Rövid időre Sima alakíthatott kormányt, a vasgárdisták megkezdték a politikai ellenfeleik és a zsidók nyílt üldözését. 1941 januárjában a ~ felkelést robbantott ki a hatalom teljes átvételére, amelyet azonban levertek, a szervezetet pedig betiltották. Sima Németországba menekült, és az 1944-es román átállást követően egy rövid életű németbarát emigránskormány élére állt. Vaterländische Front l. Hazafias Front VDB l. Szabadgondolkodó Demokratikus Szövetség
79
Venstre (norv.= Baloldal) más néven Liberális Párt 1884-ben alapított norvég politikai párt, alapításától 1935-ig számos kormány tagja és vezető ereje, az 1910-es években a legjelentősebb norvég politikai párt volt. A Munkáspárt felemelkedése következtében jelentősége csökkent. A párt vezetői Gunnar Knudsen és Johan Ludwig Mowinckel voltak. Venstre, Dán Liberális Párt (dán Venstre, Danmarks Liberale Parti) 1870-ben alapított dán liberális politikai párt, eredetileg a konzervatív Højre ellenfele, de az 1910-es évektől a Radikális Balodal és Szociáldemokraták felemelkedésének következtében középre húzott és többször szövetségre lépett a konzervatívokkal. Verdinaso (fl. Verbond van Dietsche National-Solidaristen = Nagyholland („Diets”) Nemzetiszolidaristák Szövetsége) belga nemzeti-szolidarista szervezet, amely 1931-1941 között működött. Ideológiája a fasizmusra hasonlított, eleinte nagyholland, majd belga nacionalista nézeteket vallott. 1941-ben beolvadt a Flamand Nemzeti Szövetségbe. verduni vérszivattyú az első világháború egyik legvéresebb ütközete, mely 1916 februárjától decemberéig zajlott Verdun erődjénél a franciák és a németek között, és több, mint negyedmillió halottja volt. versailles-i békeszerződés az antanthatalmak és Németország között 1919. július 28-án aláírt békeszerződés, az első világháborút lezáró szerződések egyike. A szerződés szerint Elzász és Lotaringia Franciaországhoz, Eupen és Malmedy Belgiumhoz, a Saar-vidék pedig 15 évre a Népszövetség felügyelete alá került, a szénbányák erre az időre francia tulajdonba mentek át. A Rajna bal partját 15 évre szövetséges csapatok szállták meg, a jobb parton egy 50-60 km széles demilitarizált övezetet kellett létre hozni. Kelet-Poroszország és Pomeránia egyes részei, Posen és Felső-Szilézia határterületei Lengyelországhoz kerültek, Danzig szabad város lett a Népszövetség felügyelete alatt, a Memel-vidék szintén a Népszövetség felügyelete alá került. Csehszlovákia és Németország határa az egykori német-osztrák határ mentén húzódott, illetve Csehszlovákiához került a felső-sziléziai Hlucin vidéke. Az egykori német gyarmatok közül mandátumterületként Német Kelet-Afrika nagy része a briteknek jutott, Ruanda és Urundi Belgiumnak, Kionga pedig Portugáliának. Togót és Kamerunt felosztották a britek és franciák közt, Német Nyugat-Afrika a Dél-afrikai Uniónak jutott, Új-Guinea német területei Ausztráliához, Szamoa pedig Új-Zélandhoz került. A japánok megtarthatták csendes-óceáni foglalásaikat (Marshall, Karolina és Marianna szigetek), és a Santung félsziget fennhatóságát. A jóvátételeket illetően eredetileg csak az első részlet összegét állapították meg (20 milliárd aranymárka 1921. május 1-ig), a többiről nem döntöttek. A békeszerződés ezen kívül megszabta a német hadsereg méreteit is, éspedig maximum 80
100 ezer főben, légierő, tengeralattjárók, tankok és páncélautók nélkül, emellett 6 páncélos hajóból, 6 könnyűcirkálóból, 12 torpedórombolóból és 12 torpedónaszádból álló flottát tarthatott Németország.
A szerződést
már aláírásakor többen
bírálták,
Németországban
komoly
tiltakozóakciókat váltott ki (különösképpen a német etnikai területek elcsatolása és a hadseregre kiszabott korlátozások miatt), de győztes oldalról is többen bírálták, így a francia Foch marsall, vagy John Keynes közgazdász. vichy-i rendszer a németekkel együttműködő francia kormány hagyományos megnevezése, amely 1940-44 között állt fenn. 1940 nyarán jött létre Franciaország összeomlását követően (l. franciaországi csata). Hivatalos megnevezése Francia Állam (État français) volt, élén Philippe Pétain marsall állt. Fennhatósága csak a németek által meg nem szállt területekre terjedt ki (1942 novemberében a németek megszállták az ország maradékát is, l. Attila-hadművelet). A Pétainkormányzat nemzeti forradalmat hirdetett, üldözték a kommunistákat, a zsidókat, a baloldaliakat és más ellenségesnek nevezett elemeket, kollaboráns önkéntes alakulatok pedig a németek hadműveleteiben is részt vettek (l. Légion des volontaires français contre le bolchévisme, Charlemagne SS). Miután a szövetségesek uralmuk alá vonták az ország nagy részét, a ~ megszűnt, bár egyes hívei megpróbálkozta egy emigránskormány megalakításával Németországban (l. Sigmaringen-enklávé). VMRO (makedón Внатрешна Македонска Револуционерна Организација = Belső Macedón Forradalmi Szervezet) 1893-ban alapított macedón forradalmi felkelő- és terrorszervezet, amely a két világháború között a görög és jugoszláv uralom alatt álló macedón területek függetlenségéért harcolt a bolgár kormányzat és a fasiszta Olaszország támogatásával. Gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartotta a bolgár-jugoszláv határvidéket. 1934 nyarán a Zveno államcsínye után a bolgár hadsereg lefegyverezte a ~ bulgáriai alakulatait, de a szervezet tovább folytatta tevékenységét, és 1934-ben az Ustašával közösen merényletet hajtott végre Sándor jugoszláv király ellen. A második világháború idején a ~ egy része együttműködött a bolgár hatóságokkal a macedón területek megszállásakor, míg a szervezetből 1925-ben kivált kommunista szárny az antifasiszta ellenálláshoz csatlakozott. W Waffen-SS l. SS washingtoni konferencia 1. Az első világháború után egyrészről az Egyesült Államok, másrészről Anglia és Japán között felmerült csendes-óceáni vitás kérdések rendezésére hivatott konferencia 81
1921-22 folyamán kilenc ország (USA, Anglia, Japán, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Portugália és Kína) részvételével. A konferencia során több szerződést is aláírtak. Elsőként 1921. december 13-án egy négyhatalmi szerződést, melyben Anglia, Japán, az Egyesült Államok és Franciaország megállapodtak, hogy ha a Csendes-óceánon a szerződő felek bármelyikét veszély fenyegetné, tárgyalásokat folytatnak, és az 1902-ben kötött angol-japán szerződés érvényét veszti. 1922. február 6-án írták alá
„A tengeri fegyverzet csökkentéséről” szóló öthatalmi
szerződést, mely 5:5:3:1,75:1,75 arányban állapította meg az USA, Anglia, Japán, Franciaország és Olaszország flottáinak arányait, és megtiltották a 35 ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajók építését (1936. dec. 31-ig tartó érvénnyel). A szerződés ezen kívül biztosította Japánt, hogy tőle számított 5-6 ezer km-es övezeten belül egyik szerződő fél sem építhet flottatámaszpontot, rajta kívül. 1922. február 4-én Japán és Kína képviselői szerződést kötöttek, melyben Japán kötelezte magát a csapatai kivonására Santungból, a helyi bányák kínai-japán vegyestársaságok kezébe kerültek, Kína visszakapta a Csinan-Csingtao vasutat. Február 6-án aláírtak egy kilenchatalmi szerződést is, melyben a konferencia résztvevői kötelezték magukat, hogy tiszteletben tartják Kína szuverenitását és területi épségét, és figyelembe veszik a nyitott kapuk elvét. A ~ tehát megerősítette az Egyesült Államok pozícióit a Távol-Keleten és a Csendes-óceánon, így az angolok és részben a japánok számára kudarccal végződött. 2. Amerikai-brit konferencia 1943. május 12-25. között, amelyen a franciaországi invázióról, az atomfegyverről, és a két ország hadiflottájának fejlesztéséről tárgyaltak, és elismerték az addigi szovjet területi foglalásokat. Wehrmacht ném. véderő, a német hadsereg elnevezése a hitleri Németországban 1935-től a II. világháború végéig. Egyesítette a szárazföldi hadsereget, a légierőt (Luftwaffe) és a haditengerészetet. weimari köztársaság az 1919-1933 közötti polgári demokratikus német állam megnevezése. Nevét arról kapta, hogy a parlament 1919 elején a forradalmi Berlin helyett Weimarban ülésezett, és ott fogadta el alkotmányát. Weser-gyakorlat (Weserübung) Dánia és Norvégia megszállására irányuló német hadművelet. 1940. április 9-én a német haditengerészet és majdnem ötszáz Luftwaffe-repülőgép védelmében kilenc német hadosztály vonult be Dániába. Mindössze 48 órával később átvették a teljes irányítást az ország felett. Németország ugródeszkának használta Belgiumot a Norvégia elleni támadásához. Dél-Norvégia elfoglalása után a norvég király és kormánya elhagyta az országot (április 29.), így a németek norvégiai győzelme elé sem tornyosult több akadály.
82
Wilhelm Gustloff 1937-ben készült német üdülőhajó, melyet a második világháború idején a német haditengerészet háborús célokra foglalt le. 1945-ben a ~ részt vett a kelet-poroszországi német lakosság szovjetek előli menekítésében, melynek során 1945. január 30-án fedélzetén kb. 9-10 ezer emberrel, főképp civilekkel és sebesültekkel egy szovjet tengeralattjárótól torpedótalálatot kapott. A hajón tartózkodók többsége életét vesztette, így ez volt minden idők legnagyobb hajókatasztrófája. Wilson elnök 14 pontja Wilson amerikai elnök 1918. januári kongresszusi üzenetében nyilvánosságra hozott, 14 pontból álló béketerve. Főbb javaslatai: nemzeti önrendelkezés, gazdasági, politikai szuverenitás az egyes államoknak, szabad versenyre épülő gazdaság, önállóság az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek, Népszövetség felállítása a háborús konfliktusok elkerülésére. A győztes antanthatalmak revánsvágya miatt a wilsoni pontokból csak kevés jutott érvényre az 1919-es párizsi béketárgyalásokon. Young-terv Az első világháborús német jóvátétel végleges rendezésére vonatkozó terv, amelyet 1930-ban fogadtak el. Ebben meghatározták a német jóvátétel végleges összegét és megszabták a fizetendő részleteteket. A tervezetet egy bizottság dolgozta ki Owen Young amerikai bankár elnökletével. A német állami bevételek külföldi ellenőrzését és kezelését megszüntették. Németország 1932-ben beszüntette a jóvátétel fizetését, így a terv nem valósulhatott meg. A ~ből adódó német tartozásokat a második világháború után rendezte az NSZK. Z Zimmermann-távirat Alfred Zimmermann német külügyminiszter a mexikói német nagykövetnek küldött távirata, melyben bejelentette, ha az Egyesült Államok belépne a háborúba az antant oldalán, akkor Németország szövetséget ajánl Mexikónak a korábban az Egyesült Államokhoz tartozó Új-Mexikó, Texas és Arizóna visszaszerzésére. A távirat 1917 februárjában az Egyesült Államokban botrányt robbantott ki. Zinovjev-levél más néven Komintern-levél egy, többek között Grigorij Zinovjev szovjet vezető politikus nevében írt hamisítvány, amely a brit hadseregben és flottában való aktív földalatti tevékenység folytatására szólította fel a kommunistákat, egy jövőbeni polgárháború kádereinek kialakítása céljából. 1924 októberében került nyilvánosságra a Daily Mail című lapban, pár nappal a választások előtt. A levél komoly botrányt okozott Nagy-Britanniában, és hozzájárult az ország Szovjetunióhoz való közeledését megindító Munkáspárt választási vereségéhez. Zveno (Звено) 1927-ben, a bolgár hadsereg tisztjei által alapított politikai mozgalom. 1934-ben a ~ tagjai Kimon Georgiev vezetésével államcsínyt hajtottak végre, feloszlatták a pártokat és 83
szakszervezeteket, és korporativista (l. korporativizmus) intézkedéseket hoztak. 1935-ben egy III. Borisz cár által kezdeményezett államcsíny megbuktatta Georgiev kormányát, és monarchista diktatúrát vezettek be. 1943-ban a ~ az antifasiszta ellenálláshoz csatlakozott.
84
Legfontosabb kifejezések magyar-ukrán kisszótára Acélpaktum Сталевий пакт Action francais Аксьон Франсез Ahnenerbe Аненербе Allgemeine SS (Általános SS) Загальні СС Általános Választási Szövetség Союз загальних виборів Anschluss Аншлюс antant Антанта Antikomintern Paktum Антикомінтернівський пакт Atlanti Charta Атлантична хартія Bajor Néppárt Баварська народна партія Bajor Tanácsköztársaság Баварська радянська республіка Balfour-nyilatkozat Декларація Бальфура Barbarossa-terv план «Барбаросса» bécsi döntés Віденський арбітраж Berlin-Róma tengely Вісь Берлін – Рим Blitzkrieg бліцкриг Bolgár Földműves Népi Szövetség Болгарський землеробський народний союз Bolgár Kommunista Párt Болгарська комуністична партія Breszti béke Берестейський мир Briand-Kellogg-paktum Пакт Бріана — Келлоґа bruszilovi áttörés Брусиловський прорив Bukaresti békeszerződés Бухарестський мирний договір Cartel des Gauches (Baloldali Kartell) Картель лівих сил CEDA (Spanyol Autonóm Jobboldal Szövetsége) Іспанська конфедерація незалежних правих Centrumpárt Партія центру Citadella-hadművelet операція «Цитадель» Concordancia Конкордансія Condor Légió легіон «Кондор» Curzon-vonal лінія Керзона Dawes-terv План Дауесса Demokrata Párt Демократична партія Demokratikus Egyetértés/Demokratikus Szövetség Демократична угода/Демократичний союз Demokratikus Párt Демократична партія 85
Duce дуче Egyesült Nemzetek Nyilatkozata Декларація Об'єднаних націй ellenállási mozgalom Рух Опору endecja ендеція eszerek есери Falange Española Іспанська фаланга Fasiszta Nagytanács Велика фашистська рада Fehér-hadművelet план «Вайс» Finnország Szociáldemokrata Pártja Соціал-демократична партія Фінляндії Forradalomellenes Párt Антиреволюційна партія Francia Kommunista Párt Французька комуністична партія Francia Néppárt Французька народна партія Freikorps Вільні корпуси furcsa háború Дивна війна Führer фюрер genovai konferencia Генуезька конференція Gestapo Гестапо Gleichschaltung Гляйхшальтунг hadikommunizmus воєнний комунізм hágai konferencia Гаазька конференція Harmadik Birodalom Третій Рейх Háromhatalmi Egyezmény Троїстий пакт Hazafias Front Вітчизняний фронт Heimwehr Хеймвер Højre Хейре Honi Hadsereg Армія Крайова Horvát Jogpárt Хорватська партія права Horvát Parasztpárt Хорватська селянська партія hosszú kések éjszakája Ніч довгих ножів hosszú menetelés Довгий похід Hoyre Хейре Ideiglenes Kormány Тимчасовий уряд Indiai Nemzeti Kongresszus Індійський національний конгресс ír polgárháború Громадянська війна в Ірландії Japán-szovjet megnemtámadási egyezmény Японсько-радянський пакт про нейтралітет 86
Kapp-puccs каппівський заколот Katalán Köztársasági Baloldal Республіканська лівиця Каталонії Keresztényszociális Párt Християнсько-соціальна партія Keresztény-Történelmi Szövetség Християнсько-історичний союз Kínai Kommunista Párt Комуністична партія Китаю kisantant Мала Антанта kollektivizálás колективізація Kommunista Internacionálé Комуністичний інтернаціонал Konzervatív Párt Консервативна партія korlátlan tengeralattjáró háború необмежена підводна війна kristályéjszaka Кришталева ніч kulák куркуль Kuomintang Ґоміньдан lausanne-i békeszerződés Лозаннський мирний договір Lengyel Szocialista Párt Польська соціалістична партія Lengyel-szovjet háború Радянсько-польська війна Liberális Párt Ліберальна партія locarnói egyezmény Локарнський договір locarnói konferencia Локарнська конференція Lokoty-önkormányzat Локотське самоврядування Luftwaffe Люфтваффе Maginot-vonal лінія Мажіно Magyar Tanácsköztársaság Угорська радянська республіка Magyarországi Szociáldemokrata Párt Угорська соціал-демократична партія Mandzsu-kuo Маньчжоу-Го Mannerheim-vonal лінія Маннергейма marcia su Roma (menetelés Rómába) похід на Рим Második görög-török háború Друга греко-турецька війна második japán-kínai háború Друга японо-китайська війна megbékéltetési politika політика умиротворення Mengcsiang Менцзян Molotov-Ribbentrop-paktum Пакт Молотова — Ріббентропа Munkásinternacionálé Francia Szekciója Французька секція Робітничого інтернаціоналу Munkáspárt (Labour Party) Лейбористська партія Munkáspárt (Norvégia) Норвезька робітнича партія 87
Muszlim Liga Мусульманська ліга Német Nemzeti Néppárt Німецька національна народна партія Német Néppárt Німецька народна партія Németország Kommunista Pártja Комуністична партія Німеччини Németország Szociáldemokrata Pártja Соціал-демократична партія Німеччини Nemzeti Blokk Національний блок Nemzeti Egység Pártja Партія національної єдності Nemzeti Fasiszta Párt Національна фашистська партія Nemzeti Koalíció Pártja Національна коаліційна партія Nemzeti Liberális Párt Національна ліберальна партія Nemzeti Szövetség Національна єдність Nemzetiszocialista Német Munkáspárt Націонал-соціалістична робітнича партія Німеччини Nemzetiszocializmus Націонал-соціалізм NEP (Új Gazdaságpolitika) нова економічна політика népfront Народний фронт Népszövetség Ліга Націй neully-i békeszerződés Нейїський мирний договір New Deal Новий курс Olasz Szociális Köztársaság Італійська соціальна республіка Orosz Felszabadító Hadsereg Російська Визвольна Армія Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt Російська соціал-демократична робітнича партія Oroszlánfóka-hadművelet операція «Морський лев» Overlord-hadművelet операція «Оверлорд» Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt Всесоюзна комуністична партія (більшовиків) (ВКП(б)) Polgári Radikális Szövetség Громадянський радикальний союз Potsdami konferencia Потсдамська конференція potsdami konferencia Потсдамська конференція quebeci konferencia Квебекська конференція Radikális Baloldal Радикальна Венстре rapallói szerződés Рапалльський договір Reichsführer-SS Рейхсфюрер-СС Republikánus Párt Республіканська партія Rigai békeszerződés Ризький мир Rikken Minszeitó Ріккен Мінсейто 88
Rikken Szeijukai Ріккен Сейюкай Római Katolikus Politikai Párt Римо-католицька політична партія Római szerződések Римські договори RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) Головне управління імперської безпеки SA СА Saint-germaini békeszerződés Сен-Жерменський мирний договір saint-germaini békeszerződés Сен-Жерменський мирний договір Schutzbund Шуцбунд sevres-i békeszerződés Севрський мирний договір Sèvres-i békeszerződés Севрський мирний договір sómenet соляний марш sörpuccs пивний путч spanyol polgárháború Громадянська війна в Іспанії Spanyol Szocialista Munkáspárt Іспанська соціалістична робітнича партія Spartakus Szövetség Союз Спартака SS СС Svédország Szociáldemokrata Pártja Соціал-демократична партія Швеції Sykes-Picot egyezmény Угода Сайкса-Піко Szabad Franciaország Вільна Франція szanációs rendszer режим «санації» Szlovák Állam Словацька держава Szlovén Néppárt Словенська народна партія Szociáldemokraták Соціал-демократи Szovjetunió Kommunista Pártja Комуністична партія Радянського Союзу Tájfun-hadművelet операція «Тайфун» Tanaka-memorandum (Tanaka-terv) меморандум Танаки teheráni konferencia Тегеранська конференція török-örmény háború Турецько-вірменська війна trianoni békeszerződés Тріанонський мирний договір V-1 Фау-1 Vafd Párt Партія «Вафд» Vaps Mozgalom Вапси Vasgárda Залізна гвардія Venstre Венстре verduni vérszivattyú Верденська м'ясорубка 89
Versailles-i békeszerződés Версальський договір vichy-i rendszer Режим Віші világforradalom всесвітня революція villámháború блискавична війна VMRO (Belső Makedón Forradalmi Szervezet) Внутрішня Македонська Революційна Організація (ВМРО) Waffen-SS Ваффен-СС washingtoni konferencia Вашингтонська конференція Wehrmacht Вермахт weimari köztársaság Веймарська республіка Wilson elnök 14 pontja «14 пунктів» Вільсона Young-terv План Юнга Zveno Звено
90
Legfontosabb kifejezések ukrán-magyar kisszótára Аксьон Франсез Action francais Аненербе Ahnenerbe Антанта antant Антикомінтернівський пакт Antikomintern Paktum Антиреволюційна партія Forradalomellenes Párt Аншлюс Anschluss Армія Крайова Honi Hadsereg Атлантична хартія Atlanti Charta Баварська народна партія Bajor Néppárt Баварська радянська республіка Bajor Tanácsköztársaság Берестейський мир Breszti béke блискавична війна villámháború, Blitzkrieg бліцкриг Blitzkrieg Болгарська комуністична партія Bolgár Kommunista Párt Болгарський землеробський народний союз Bolgár Földműves Népi Szövetség Брусиловський прорив bruszilovi áttörés Бухарестський мирний договір Bukaresti békeszerződés Вапси Vaps Mozgalom Ваффен-СС Waffen-SS Вашингтонська конференція washingtoni konferencia Веймарська республіка weimari köztársaság Велика фашистська рада Fasiszta Nagytanács Венстре Venstre Верденська м'ясорубка verduni vérszivattyú Вермахт Wehrmacht Версальський мирний договір Versailles-i békeszerződés Віденський арбітраж bécsi döntés Вільна Франція Szabad Franciaország Вільні корпуси Freikorps Вісь Берлін – Рим Berlin-Róma tengely Вітчизняний фронт Hazafias Front Внутрішня Македонська Революційна Організація (ВМРО) Belső Makedón Forradalmi Szervezet (VMRO) 91
воєнний комунізм hadikommunizmus всесвітня революція világforradalom Всесоюзна комуністична партія (більшовиків) (ВКП(б)) Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt Гаазька конференція hágai konferencia Генуезька конференція genovai konferencia Гестапо Gestapo Гляйхшальтунг Gleichschaltung Головне управління імперської безпеки Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) Громадянська війна в Ірландії ír polgárháború Громадянська війна в Іспанії spanyol polgárháború Громадянський радикальний союз Polgári Radikális Szövetség Ґоміньдан Kuomintang Декларація Бальфура Balfour-nyilatkozat Декларація Об'єднаних націй Egyesült Nemzetek Nyilatkozata Демократична партія Demokrata Párt/Demokratikus Párt Демократична угода/Демократичний союз Demokratikus Egyetértés/Demokratikus Szövetség Дивна війна furcsa háború Довгий похід hosszú menetelés Друга греко-турецька війна Második görög-török háború Друга японо-китайська війна második japán-kínai háború дуче Duce ендеція endecja Есери eszerek Загальні СС Allgemeine SS (Általános SS) Залізна гвардія Vasgárda Звено Zveno Індійський національний конгресс Indiai Nemzeti Kongresszus Іспанська конфедерація незалежних правих Spanyol Autonóm Jobboldal Szövetsége (CEDA) Іспанська соціалістична робітнича партія Spanyol Szocialista Munkáspárt Іспанська фаланга Falange Española Італійська соціальна республіка Olasz Szociális Köztársaság каппівський заколот Kapp-puccs Картель лівих сил Cartel des Gauches (Baloldali Kartell) Квебекська конференція quebeci konferencia 92
колективізація kollektivizálás Комуністична партія Китаю Kínai Kommunista Párt Комуністична партія Німеччини Németország Kommunista Pártja Комуністична партія Радянського Союзу Szovjetunió Kommunista Pártja Комуністичний інтернаціонал Kommunista Internacionálé Конкордансія Concordancia Консервативна партія Konzervatív Párt Кришталева ніч kristályéjszaka куркуль kulák легіон «Кондор» Condor Légió Лейбористська партія Munkáspárt (Labour Party) Ліберальна партія Liberális Párt Ліга Націй Népszövetség лінія Керзона Curzon-vonal лінія Мажіно Maginot-vonal лінія Маннергейма Mannerheim-vonal Лозаннський мирний договір lausanne-i békeszerződés Локарнська конференція locarnói konferencia Локарнський договір locarnói egyezmény Локотське самоврядування Lokoty-önkormányzat Люфтваффе Luftwaffe Мала Антанта kisantant Маньчжоу-Го Mandzsu-kuo меморандум Танаки Tanaka-memorandum (Tanaka-terv) Менцзян Mengcsiang Мусульманська ліга Muszlim Liga Народний фронт népfront Націонал-соціалізм nemzetiszocializmus Націонал-соціалістична робітнича партія Німеччини Nemzetiszocialista Német Munkáspárt Національна єдність Nemzeti Szövetség Національна коаліційна партія Nemzeti Koalíció Pártja Національна ліберальна партія Nemzeti Liberális Párt Національна фашистська партія Nemzeti Fasiszta Párt Національний блок Nemzeti Blokk Нейїський мирний договір neully-i békeszerződés 93
необмежена підводна війна korlátlan tengeralattjáró háború Німецька народна партія Német Néppárt Німецька національна народна партія Német Nemzeti Néppárt Ніч довгих ножів hosszú kések éjszakája нова економічна політика (неп) NEP (Új Gazdaságpolitika) Новий курс New Deal Норвезька робітнича партія Munkáspárt (Norvégia) операція «Тайфун» Tájfun-hadművelet операція «Морський лев» Oroszlánfóka-hadművelet операція «Оверлорд» Overlord-hadművelet операція «Цитадель» Citadella-hadművelet Пакт Бріана — Келлоґа Briand-Kellogg-paktum Пакт Молотова — Ріббентропа Molotov-Ribbentrop-paktum Партія «Вафд» Vafd Párt Партія національної єдності Nemzeti Egység Pártja Партія центру Centrumpárt пивний путч sörpuccs план «Барбаросса» Barbarossa-terv план «Вайс» Fehér-hadművelet План Дауесса Dawes-terv План Юнга Young-terv політика умиротворення megbékéltetési politika Польська соціалістична партія Lengyel Szocialista Párt Потсдамська конференція Potsdami konferencia Потсдамська конференція potsdami konferencia похід на Рим marcia su Roma (menetelés Rómába) Радикальна Венстре Radikális Baloldal Радянсько-польська війна Lengyel-szovjet háború Рапалльський договір rapallói szerződés режим «санації» szanációs rendszer Режим Віші vichy-i rendszer Рейхсфюрер-СС Reichsführer-SS Республіканська лівиця Каталонії Katalán Köztársasági Baloldal Республіканська партія Republikánus Párt Ризький мир Rigai békeszerződés 94
Римо-католицька політична партія Római Katolikus Politikai Párt Римські договори Római szerződések Ріккен Мінсейто Rikken Minszeitó Ріккен Сейюкай Rikken Szeijukai Російська Визвольна Армія Orosz Felszabadító Hadsereg Російська соціал-демократична робітнича партія Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt Рух Опору ellenállási mozgalom СА SA Севрський мирний договір sevres-i békeszerződés Севрський мирний договір Sèvres-i békeszerződés Сен-Жерменський мирний договір Saint-germaini békeszerződés Сен-Жерменський мирний договір saint-germaini békeszerződés Словацька держава Szlovák Állam Словенська народна партія Szlovén Néppárt соляний марш sómenet Соціал-демократи Szociáldemokraták Соціал-демократична партія Німеччини Németország Szociáldemokrata Pártja Соціал-демократична партія Фінляндії Finnország Szociáldemokrata Pártja Соціал-демократична партія Швеції Svédország Szociáldemokrata Pártja Союз загальних виборів Általános Választási Szövetség Союз Спартака Spartakus Szövetség СС SS Сталевий пакт Acélpaktum Тегеранська конференція teheráni konferencia Тимчасовий уряд Ideiglenes Kormány Третій Рейх Harmadik Birodalom Тріанонський мирний договір trianoni békeszerződés Троїстий пакт Háromhatalmi Egyezmény Турецько-вірменська війна török-örmény háború Угода Сайкса-Піко Sykes-Picot egyezmény Угорська радянська республіка Magyar Tanácsköztársaság Угорська соціал-демократична партія Magyarországi Szociáldemokrata Párt Фау-1 V-1 Французька комуністична партія Francia Kommunista Párt Французька народна партія Francia Néppárt 95
Французька секція Робітничого інтернаціоналу Munkásinternacionálé Francia Szekciója фюрер Führer Хеймвер Heimwehr Хейре Højre/Hoyre Хорватська партія права Horvát Jogpárt Хорватська селянська партія Horvát Parasztpárt Християнсько-історичний союз Keresztény-Történelmi Szövetség Християнсько-соціальна партія Keresztényszociális Párt Шуцбунд Schutzbund Японсько-радянський пакт про нейтралітет Japán-szovjet megnemtámadási egyezmény «14 пунктів» Вільсона Wilson elnök 14 pontja
96