Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Karácsony és Tsa. Mérnöki Iroda

Kõszeg, Új köztemetõ VÁZLATTERV

Megbízó:

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8.

A dokumentációhoz 7 rajzi melléklet tartozik.

2.0 Aláíró-lap: Tervezõ:

Felelõs tervezõ:

Közlekedés, közmû:

Szobrászmûvész:

Dr. Józsa Miklósné okl. kertészmérnök

...........................................

Lóránthné Karácsony Sára okl. építészmérnök településtervezõ mérnök

...........................................

Szalai Péter okl. építészmérnök

...........................................

Karácsony Imre okl. építõmérnök

..........................................

Karácsonyné Nedeczky Katalin okl. építõmérnök

..........................................

Veres Gábor

...........................................

Tel: 94/511-111, fax: 94/511-112, e-mail: [email protected]



3.0 Tartalomjegyzék: Mûszaki leírások: 1.0 2.0 3.0 4.0 5.0 6.0 7.0

Címlap Aláíró-lap Tartalomjegyzék Építész mûszaki leírás Kertészeti mûszaki leírás Közlekedési mûszaki leírás Egyeztetési folyamat, Feljegyzések, Emlékeztetõk

Talajmechanika Geodéziai felmérés Rajzok: V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7

Helyszínrajz, Fogadóépület Alaprajz, Metszet Fogadóépület Tetõfelülnézet, látványterv Ravatalozó épülete, Alaprajz, Metszet Ravatalozó épülete, Tetõfelülnézet, látványterv Gazdasági épület, Alaprajz, Metszet Temetõ építmények, Alaprajz, Metszet látványterv

M 1 : 1000 M 1 : 200 M 1 : 400 M 1 : 200 M 1 : 200 M 1 : 200 M 1 : 200 M 1 : 100

2



4.0 Építész mûszaki leírás:

Elõzmények: A tárgyi területen a megbízó Kõszeg Városa új köztemetõjének kialakítását kezdeményezi. A tervezett temetõ épületeihez, objektumaihoz és környezetalakításához kapcsolódó vázlatterveit tartalmazza a dokumentáció. Kõszeg Város Önkormányzata Képviselõ-testülete 2009. augusztus 27-ei ülésén hozott 175/2009. (VIII.27.) számú határozata értelmében Kõszeg Város Új Köztemetõjének engedélyes tervezésének koordinálásához felkért konzultációs-csoporttal tartott egyeztetés alapján kialakított tervezési program és koncepció képezi a vázlatterv alapját.

Környezetalakítási koncepció, telepítés: A tervezést megelõzõ tanulmányterv alapján történ a helyszín kiválasztása, az alapvetõ megközelítési és közlekedési irányok és kialakítandó épületek meghatározása. A Nagy Tamás dûlõ kijelölt része már ma is jól kapcsolódik a városhoz. A szabályozási terv az új tehermentesítõ, elkerülõ úttal a minden irányú jó megközelítést biztosítja. A szabályozási terven temetõnek kijelölt területhez egy tartalékterület kapcsolódik, amely a késõbbi bõvítést lehetõvé teszi. A temetõ egyenletes keleti lejtésû területérõl jól látható a város, a nagytájban is jelentõs tájképi elemmé válik a fás – ligetes domboldalon létesülõ temetõ. A tervezési folyamatba bevont konzultációs-csoporttal egyeztetett és elfogadott koncepció, elrendezés és tervezési program alapján kialakult a végleges helyszínrajzi elrendezés. Az OTÉK által elõírt parkolók a Vízmû telephelye mellett lévõ területen létesítendõ parkolóban biztosított. A közel 7 Ha terület íves, trapéz alakú, északi és északnyugati oldalát a tervezett körút adja. Ennek egy része a jelenlegi, Cák felé vezetõ út kiszélesedett szakasza.. A keleti oldal egy lakóúttal, a déli kerítés a szomszédos szántófölddel, ami jelenleg a temetõ tartalékterülete, határos. A mozgássérültek számára a bejárati épület elõtt kialakuló téren biztosított a megállás. A temetõ területére a behajtás csak engedéllyel lehetséges. A kerékpárral közlekedõk részére kerékpártároló az épület elõtt kap helyet. A Fogadó épület elõtt kialakított parkosított tér, a gyalogos, személyi feltárást biztosítja. A fõbejárat és a gazdasági bejáratok, így a közönségforgalom és a kiszolgáló jellegû forgalom elkülönített. A temetõt a környezetétõl kerítés választja el. A temetõ területét elõírás szerint 30 méter széles fásított védõsáv veszi körül, ami a bõvíthetõségre való tekintettel a déli telekhatáron megszakad. A kedvezõbb terület-felhasználás érdekében a védõsáv területén a temetõ egészét kiszolgáló 3,5 méter széles, szerviz út, félreállási lehetõséggel, és egyéb épületek kaptak helyet. Az egész temetõ területére kiterjedõ belsõ közlekedési rendszer tárja fel a funkciókat és a temetkezési helyeket. A belsõ közlekedés kialakításánál figyelembe vettük a közönségforgalom, így a mozgássérült

3



közlekedés, a hulladék-gyûjtés és egyéb kiszolgáló tevékenység, valamint a temetési szertartáshoz kapcsolódó közlekedés és feltárás igényeit. A felszíni- és csapadékvizek elvezetése a kertészeti elemekkel összehangolva történik. A fogadó épületben helyet kapott funkciók, mint a kereskedelmi, porta, szolgálati lakás, temetkezési vállalkozóknak fenntartott irodák, iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek a temetõ mûködéséhez és közönségforgalmához kapcsolódó igényeket elégítik ki. A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felsõ két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelõ meghittséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi mûvészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont. A temetõ mûködtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók, mint fenntartás, és építés a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet. A temetõ egyéb funkciójától elhatárolva a 30 méteres védõsávban helyeztük el. A közös kegyeleti tér elhelyezkedése központi jellegû, és a használati igényeknek megfelelõ a kialakítása, mind méreteit és funkcióit tekintve. A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely késõbb temetõ bõvítésével az intimitását megõrizve központi helyzetbe kerül. Az urnafalak elhatárolva a gazdasági funkcióktól a bejárattól keleti irányban tervezettek. A tervezési feladat megoldásánál elsõdleges szempont a harmonikus illeszkedés a terepviszonyok adta adottságokhoz. A különbözõ funkciójú épületek a természetes anyaghasználattal és az építészeti formavilágukkal egyedi, természet közeli megvalósulást eredményezhetnek. A temetõ egész területén parkosítás és kertészeti kialakítás javasolt, egységes karakter és anyaghasználat mellett. Mindemellett nagy hangsúlyt kaptak a könnyen fenntartható épületszerkezetek és egyéb kapcsolódó objektumok. Az épületeknél és a temetkezési helyeknél a kialakítás ütemezhetõ.

A tervezési területen elhelyezett épületek, objektumok: Fogadó épület: A fogadó épület két részre tagolódik, egy körív mentén, a bejárati kapu két oldalán. A nyugati épületrészben 4 kívülrõl megközelíthetõ üzlet és egy belsõ pihenõpark kapott helyet. A keleti épületrészben egy szolgálati lakás, a temetkezési vállalkozók számára fenntartott iroda és bemutatóterem, a temetõ mûködtetéséhez kapcsolódó iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek, porta, valamint egészségügyi-pihenõ szoba tervezett. Az épület elõtti tér parkosított és részben térburkolattal ellátott, helyet ad a mozgássérült parkolási lehetõség biztosítására. A funkciók közönség forgalom felöli feltárása a térrõl, a kiszolgáló és gazdasági feltárás az épület temetõ felõli belsõ közlekedési vonalai mentén lehetséges, elhatárolva az egyéb funkcióktól. Az üzletek mûködése a temetõ üzemeltetésétõl függetlenül történhet. A gyalogos feltárás az áttört falrendszeren és fõkapun keresztül a gépjármûves közlekedéstõl elválasztva történik. Az épület és az elõtte kialakított falrendszer kapcsolatában megjelenik egyfajta kapu-motívum, melyet erõsít a kapu szobrászati megfogalmazása. A lapos tetõs épület vakolt hosszanti nyílásokkal tagolt homlokzata elõtt egy áttört „szárazon rakott”, mélyfúgás, egy oldalon vágott terméskõ falazat húzódik, melyben a kovácsoltvas jellegû kapu kap helyet. A kapun megjelenhet jelképesen a pokol és a menny, a szõlõmotívum és anyaghasználatbeli eltérések segítségével. 4



Ez a kettõs falrendszer a temetõ többi építményén is megjelenik. Ezzel és az anyaghasználattal lehetséges az egységes építészeti karakter hangsúlyozása.

Ravatalozó épülete: A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felsõ két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelõ meghittséget, és szélvédettséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi mûvészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont. A forma választást a belsõ jelentések mellett a könnyebb terepbeilleszthetõség és a tér, illetve az épített területek helytakarékossága is indokolta. A ravatalozó megközelítése két irányból történik egyrészt a szervizút, másrészt a fõbejárat felõl. Az akadálymentes megközelítés is innen lehetséges. A ravatalozó épületében tervezett funkciók két részre bonthatók. A közönség funkciók a nyitott elliptikus térrõl közelíthetõk meg, míg a kiszolgáló funkciók az épület és a rézsûs támfal közötti hátulsó részrõl feltárhatók. Így a két forgalom elválasztva történik, és nem zavarja egymást. A fedett-zárt és fedett-nyitott ravatalozó tér, illetve a különterem összenyithatók, így az igények szerint bõvíthetõk. A hátsó oldalról megközelíthetõ kiszolgáló funkciók, mint a halott elõkészítõ, hûtõ, öltözõ és pihenõ helyiségek mellett tervezett egy mozgássérültek számára is használható WC is. Ez nem csak a szertartáson résztvevõket, hanem a temetõ más részeirõl is igénybe vehetõ. A hátsó bejáratnál kialakított elõtetõ a halott szállítását és elhelyezését könnyíti meg. Az ellipszis fákkal tagolt tér illeszkedik a terepadottságokhoz. A tér peremén és a fák árnyékában elhelyezett ülõfelületek, a tájolás és az árnyékok meghitt, kellemes, és mégis fennkölt hangulatot idéznek. Az alkalmazott elliptikus formák centrális dinamizmusa utal az ember és a világmindenség kapcsolatára, az egyházak centralizmusára és keresztény vonatkozásában az újjászületésre, megújulásra, valamint a kiteljesedésre. Az épületben megjelenõ kapu motívum, a kettõs falrendszer és a jelképes víz a túlvilágra való átkelést szimbolizálja. A „kapu” szobrászati megfogalmazásánál megjelenhet a szõlõ, mint helyi vonatkozású motívum, kovácsoltvas jellegû, jelképes formában.

5



Az épület mögött egy árnyas sziklakert jellegûen kialakított rézsûs terméskõ fal és egy keskeny kertecske jelenik meg. A kettõs áttört falrendszeren és a hátsó kerten keresztül visszafogott fényjáték jut a ravatalozótérbe. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskõ falazat természetes hatást kelt. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre. A rétegvizek a falon keresztül kerülnek elvezetésre, így a falfelületen megjelenhet egyfajta visszafogott vízesés. A koszorúk és virágok elhelyezése a ravatalozó nyitott terébe illesztett rácsos burkolati elemben lehetséges. Az épület egésze nem épületszerû, egy támfalként jelenik meg a lejtõben. A zöldtetõ, zöldes vagy zöldeskékes bejárati üvegtetõ felületek elõsegítik a tájba való belesimulást. Az épület vízelvezetése az épített zöldfelületeken keresztül egyszerûbben megoldható.

Gazdasági épület, gazdasági udvar: A temetõ mûködtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet. A temetõ egyéb funkciójától elhatárolva a 30 méteres védõsávban helyeztük el, így biztosítva a védõsáv területének a megfelelõ kihasználtságát. A kerítés vonalában épült lapos tetõs épületben a temetõben dolgozók számára kialakított blokkban fekete- és fehér öltözõt, a kapcsolódó vizes helyiségekkel, teakonyhát, és pihenõ-étkezõt helyeztünk el. Az épületben helyet kapott még két mûhely, illetve raktár, és egy két beállós fedett-nyitott gépkocsi tároló. Az épület mellett további gépkocsik elhelyezése lehetséges. A gazdasági udvarban nyitott tárolókat, kõanyag tárolót, komposztálót, zöldhulladék-, és hulladéktárolót tervezünk. A gazdasági udvar megközelítése nyugati irányból egy gazdasági kapun keresztül lehetséges. Innen tárható fel az egész temetõ területe a szerviz utakon keresztül. Az épület építészeti megfogalmazása alkalmazkodik a temetõ területén alkalmazott szerkezetekhez és anyagokhoz. A vakolt, terméskõvel tagolt homlokzat illeszkedik az egységes karakterhez, és a környezethez. 6



Közös kegyeleti tér: A temetõ bejárati részéhez közel, a terület középpontjában helyezkedik el. A több ellipszisbõl kialakuló teret egymásba futó terméskõ falak határolják. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskõ falazat természetes hatást kelt. A falazaton megjelenõ keresztet világosabb csiszolt felületû terméskõ betét rajzolja ki. A terméskõ falazat részben rézsûsen kialakítva alkalmazkodik a terepadottságokhoz. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre. A gyertyák, mécsesek, és virágok elhelyezése a tér ellipsziseinek kapcsolatából adódó „karéjaiban” lehetséges. A gyertyák és mécsesek a tér formáját alkalmanként szép fénnyel emelnék ki. A formák és az anyaghasználat környezetbe illeszkedõ, természetes jellegû teret eredményeznek.

Szóró parcella: A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely késõbb temetõ bõvítésével az intimitását megõrizve központi helyzetbe kerül. A több ellipszisbõl kialakuló teret rézsûs terméskõ fal határolja. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskõ falazat természetes hatást kelt, rézsûs kialakítása kihasználja a terepadottságokat. A borostyán alkalmazásával kialakított visszafogott rézsû a vízfüggöny felfogására is szolgál, hogy a felületén visszavezesse a vizet az ellipszisek központjában kialakuló zöldfelületre. Ezen a zöldfelületen kerül elhelyezésre a hamvakat szóró üvegcsõ, amit kettõs víz függöny vesz körül. A tér átellenes részében a résztvevõk helyezkedhetnek el. A természetes zölddel tagolt teret íves falazatokon kialakított ülõ felületek határolják el a környezõ ligetes zöldterülettõl.

7



A halotti hamvak egy üvegcsövön keresztül hullnak a szóró kút alatt elhelyezkedõ, a hamvak végleges nyughelyéül szolgáló 10 m3-es tároló aknába. A vízgépészeti rendszer -25 °C- ig fagyálló folyadékkal feltölthetõ, így az üzemelés télen is lehetséges.

Temetkezési helyek: § Urnafal: A urnafalakat a környezõ funkcióktól elhatárolva, zöldbe ágyazva tervezett kialakítani. Az íves falrendszer szakaszosan építhetõ és bõvíthetõ, így az aktuális igényeknek megfelelõen alakítható. Az urnafalak tervezésénél szempont volt a lehetõség szerinti humanizálás, és megosztás, elkerülve az ismétlõdõ formák nagy felületen történõ kialakítását. Az íves alacsony növényzet befogadására alkalmas, szakaszos terméskõ falra merõlegesen helyeztük el az urnafalakat. Így kialakulhatnak intim öblök a megemlékezés nyugalmát megteremtve. hely a kegyeleti tárgyak elhelyezésére A lefelé szélesedõ, „szárazon rakott”, mélyfúgás, nem vágott terméskõ falba illesztve kapnak helyet az urnafülkék, mint fehér „ablakok”. § Urnasírok, Sírhantok: A sírok egységes rendszer mentén alakulnak ki, figyelembe véve a terepadottságokat. A megközelítésük és a sírok melletti terek a funkciójuknak megfelelõen méretezettek. A természetbe illeszkedõ anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez. A parcellák területén elhelyezett fák árnyékot adnak és megbontják a sírhelyek monotonitását. A sírhelyek megválasztásakor a talajvíz szintjének váltakozását is figyelembe vettük. § Díszsírok, Kriptasírok: A díszsírokat és kriptasírokat parkosított környezetbe egységes rendszer alapján tervezett elhelyezni. A természetbe illeszkedõ anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez.

8



§ Belsõ közlekedési hálózat: A temetõi területet 5 méter széles szilárd útburkolatú úttal tárjuk fel, ami alkalmas a közönség - és a kiszolgáló forgalom levezetésére. Az utak mindkét szélén 2-2 méter széles gyepsáv tervezett a közmûveknek és a fasoroknak fenntartva. Bizonyos területeken az utak közösségi területekké szélesednek ki, árnyas sétányokat, pihenõhelyeket képezve. Az úthálózat mentén elhelyezett hulladéktárolók és vízvételi helyek könnyen üríthetõk, és harmonikusan illeszkednek a tervezett építészeti karakterhez és a környezethez. A tájékozódást segítõ térkép a fogadó épületen megtekinthetõ és a jelzésekkel ellátott oszlopok a temetõ egész területén segítik az eligazodást.

Szerkezeti kialakítás, anyaghasználat: A temetõ egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, és figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtõs terephez való alkalmazkodás rézsûs támfalakat, sziklakert jellegûen megoldott vízelvezetéseket, és támfal jellegûen kialakított épületeket eredményezett. A természet közeli anyagok mint a terméskõ, növényzet elõtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kõanyag használata fontos szerepet kapott. A szobrászati elemek kialakításánál a kovácsoltvas jellegû szõlõ motívum használata is utal a helyi hagyományokra. Az alkalmazott homlokzati anyagok a terméskõ falazatok, „szárazon rakott”, mélyfúgás egy oldalon vágott, illetve nem vágott változatban és a fehér vakolt felületek váltakozása. A terméskõ a Kõszegihegységre jellemzõ kikristályosodott palakõ zöldeskékes vagy kékesszürke változata, ami a helyben kedvelt régen bányászott Cáki kõvel hasonló. A kövezet lehet rusztikus (rakottkõ) és vágott felületû, amennyiben a palakõ vágottan nem szép vagy nem ellenálló (palaszerûen leválik) hasonló zöldeskékes vagy kékesszürke színû gránit is elképzelhetõ. Az épületszerkezetek statikailag egyszerû egyszintes, kis fesztávú falas szerkezetek, sávalapozással, lapos tetõvel. A ravatalozónál extenzív zöldtetõ kialakítása tervezett. Az egész területen és az építményeknél is a vízelvezetés megoldott. Az építményeknél terméskõ és kiskockakõ tér burkolatok, a fõ közlekedési hálózaton akadálymentesen kialakított zöld, szerpentinit, zöldpala zúzalékkal készült aszfalt kerül kialakításra.

9



5.0 Kertészeti mûszaki leírás:

Elõfásítás: A tájban megjelenõ létesítmény tájképi értékét az itt növõ fák és cserjék nagyban meghatározzák. Nem szabad egy merev, egységesen magas, sûrû sávot létesíteni. A tervben laza, változatos szintû, többszintes telepítés az ajánlott. Az erdõalkotó fafajok közül a fenyõfélékbõl az erdeifenyõ ( Pinus silvestris ), a lucfenyõ ( Picea abies ) és a vörösfenyõ ( Larix decidua ), a lombos fák közül a bükk ( Fagus silvestris), a kocsánytalan tölgy ( Quercus petrea ) a jellemzõek. Az elõírt 30 m széles sáv erdõnek kevés, de védõ és takaró szerepe jelentõs. A telepítésre kerülõ fa és cserje fajok és fajták a honos növénytársulás tagjai, de az egyéb, itt is a jól fejlõdõ díszfajtákat is alkalmazni kell. Belsõ utak és táblákon belüli telepítés A belsõ utak melletti fasorok tág térállásúak, a táblákon belül az elõfásítás ligetes, fenyõ és lombos facsoportok váltakoznak. A táblákon belüli telepítés a pontos parcella kiosztás után történhet meg. Növényjegyzék: Honos fajok: Fenyõfélék:

Közönséges boróka Európai vörösfenyõ Közönséges luc Erdeifenyõ

Lomblevelû fák:

Mezei juhar Hegyi juhar Korai juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Szelíd gesztenye Közönséges bükk Magas kõris Csertölgy

- Juniperus communis - Larix decidua - Picea abies - Pinus silvestris - Acer campesre - Acer psudoplatanus - Acer platanoides - Betula pendula - Carpinus betulus - Castanea sativa - Fagus sylvatica - Fraxinus excelsior - Quercus cerris

10



Kocsánytalan tölgy Barkóca berkenye Madárberkenye Nagylevelû hárs

- Quercus petrea - Sorbus torminalis - Sorbus aucuparia - Tilia platyphyllos

A nagytermetû fákat szórványban, a kisalakúakból csoportos ültetést tervezünk. Ajánlott díszfák és cserjék Fenyõfélék: Kék Atlasz-cédrus Hamisciprus és fajtái Szerb luc Fekete fenyõ Tiszafa és fajtái Nyugati tuja és fajtái

- Cedrus atlantica "Glauca" - Chamaecyparis lawsoniana sp. - Picea omorica - Pinus nigra - Taxus baccata sp. - Thuja occidentalis sp.

Lombos fák: Török mogyoró Krimi hárs

- Corylus colurna - Tilia euchlora

Örökzöld cserjefélék: Júlia-borbolya Bibircses borbolya Örökzöld puszpáng Magyal Kerti mahónia Babérmeggy Tavaszi bangita Prágai bangita

- Berberis julianae - Berberis verruculosa - Buxus sempervirens - Ilex aquifolium - Mahonia aquifolium - Prunus laurocerasus - Viburnum burkwoodii - Viburnum "Pragense"

Lombhullató és félörökzöld cserjefélék: Közönséges mogyoró - Corylus avellana Télizöld fagyal - Ligustrum ovalifolium és még sok díszcserje ajánlható.

11



6.0 Közlekedési mûszaki leírás: BURKOLATÉPÍTÉS, KÖZMÛELLÁTÁS 1.0

Közlekedés:

1.1.

Közúti feltárás:

A Kõszeg, új temetõ helye a 8719 sz. Kõszeg – Kõszegszerdahelyi út és a 195/9 helyrajzi számú földút által határolt területen lett kijelölve. A temetõ feltárása a 8719 sz. út 1+640 kmsz-bõl történik I. ütemben. Végleges feltárás (II. ütem) a 89 és 8719 sz. utakat összekötõ tervezett új elkerülõ útról történik, mellyel egyidejûleg a város felé a végleges útcsatlakozás után az 1+553 kmsz-en kell kialakítani egy bekötõ ágat. 1.2.

Tömegközlekedés:

Az I. ütemben kiépülõ útcsatlakozásnál kétoldali autóbuszmegálló (öböl) kerül kiépítésre. Az autóbuszöbölhöz a temetõ feltáró útja mentén gyalogjárdát kell kiépíteni. 1.3.

Gyalogos és kerékpáros közlekedés:

A város felõl a temetõ elérhetõségét mind gyalogosan, mind kerékpárosan biztosítani kell. A gyalog- és kerékpárút a lakótelep felõl a Vízmû feltáró útjáig kiépítendõ. A Vízmû feltáró útján (0195/34 hrsz.) szintén biztosítani kell a gyalogos és kerékpáros közlekedést a létesítendõ temetõ fõbejáratáig kiépítendõ É-i kerítés mellett. A gyalogos közlekedést a cáki út mellett D-rõl is biztosítani kell. 1.4.

Gazdasági feltárás:

Szintén a Vízmû feltáró útján a 0195/9 helyrajzi számú földút kiépítésével a gazdasági udvarig történik. 1.5.

Belsõ úthálózat:

• Közönségforgalom: A belsõ úthálózaton szilárd burkolattal kiépített 3,0 m széles vegyes forgalmú utakon biztosított. A mozgáskorlátozottak folyamatos közlekedését biztosítani kell. A temetõ területén gépjármûvel behajtani csak külön engedéllyel lehetséges. • Gazdasági célú közlekedés: A temetõ fenntartását, mûködését biztosító jármûvek közlekedése a kerítés mentén a belsõ védõsávban kiépített max. 3,50 m széles utakon biztosított. A szembejövõ forgalmat a lecsatlakozásokon, illetve a ~100 méterenként leállókon biztosítjuk. 1.6.

Parkolás:

Férõhelyigény OTÉK szerint:

150 db – temetõ 18 db – gazdasági létesítmények

12



Összesen: Tervezett parkolók helye: 2.0.

168 db

fõbejárat mellett 4 db mozgássérült 0195/32 hrsz-on: 100 db

Csapadékvíz elvezetés:

Az elõzetesen készített tanulmánytervben (2001. év) rögzítetteknek megfelelõen az alábbiak szerint kell a csapadékvizet elvezetni: A tervezési területen a környezõ területekrõl lefolyó csapadékvizektõl meg kell védeni. A létesítményt Ny-ról a 8719 sz. Kõszegszerdahelyi út, K-rõl a 0195/5 helyrajzi számú földút, D-rõl a 0195/16 helyrajzi számú szántóterület, É-ról pedig a Vízmû illetve a tervezett elkerülõ út határolják. A terület hosszesése DNy felõl ÉK-i irányú kb. 6,5 – 7%-os. A Kõszegszerdahelyi út útárka, és a kiépülõ elkerülõ út útárka megfogja, illetve befogadója a lefolyó csapadékvizeknek. A D-i oldalról a terület felszíni vizeket nem kap. A terület a talajmechanikai szakvélemény megállapítása szerint a „10 hektárnyi területbõl 8 hektáron tervezhetõk 2,0 m leásási mélységig talajvízmentes vízgödrös temetkezések. A talajvíz és az idõszakos fakadóvíz mellett a gyakorlatilag vízzáró és rossz vízelvezetõ agyagtalajok dominanciája miatt a területre hulló csapadék- és oldásvizek jelentenek mûszaki problémát.” Ezért a területre hulló csapadékvizeket a temetõ területén zártan kell elvezetni, a felszíni vizeket a belsõ úthálózat folyókarendszerében kell összegyûjteni és víznyelõkön keresztül az elkerülõ útárokba, illetve a K-i oldalon lévõ út alatti átereszen keresztül a 0186/128 hrsz-ú önkormányzati területen keresztül nyíltárkosan kell elvezetni a Tamás árokig, mint befogadóig. Lefolyó csapadékvíz mennyisége: 7 ha terület – 7000 m2 burkolat + tetõfelület F = 1,56 ha mértékadó felület 4 éves gyakoriságú 10 perces intenzitású csapadékhozammal számolva: Qm = 1,56 ha x 270 l/sec/ha = 421 l/sec. 3.0

Víz- és szennyvízellátás:

A temetõ területén hosszútávon és maximum 180 m2-es iroda, szociális épület, raktár építését kell elõirányozni. Ezen létesítmények vízigénye a Vízmû területérõl közvetlenül biztosítható kb. 120 fm bekötõvezetékkel. A szennyvízellátás szintén a Vízmû területérõl biztosítható, befogadó akna a Vízmû DK-i kerítésénél. A szennyvízellátás gravitációs csatornahálózattal megoldható. A temetõ vízigénye: Iroda, raktár: dolgozónként 20 – 30 l/fõ/d 450 l/d Locsoló vízigény 10 vízvételi lehetõséggel alkalmanként kannába: 100 l/d Összesen: 550 l/d

13



7.0 Egyeztetési folyamat, Feljegyzések, Emlékeztetõk

14

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Recommend Documents