KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA VESZPRÉM. PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: április 14

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA VESZPRÉM

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 037030 2013. április 14.

Az iskola bemutatása I. Nevelési Program II. Helyi Tanterv

I. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK A) 1. Az iskola bemutatása 2. Az iskola jellemzői 3. Helyzetelemzés I.Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 1.1 pedagógiai alapelvei 1.2 céljai 1.3 feladatai 1.4 módszerei, eszközei 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 9. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei B)

AZ ISKOLA PROGRAMJA

EGÉSZSÉGNEVELÉSI

ÉS

KÖRNYEZETI

NEVELÉSI

3 1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 1.1. Iskolánk hivatalos neve, székhelye: KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200 VESZPRÉM, BUDAPEST ÚT 11. Alapításának éve: 1948. Alapító neve: Városi Tanács Veszprém Típusa: Általános Iskola Évfolyamok száma: 8 Maximális tanulólétszám: 458 fő 1.2. Az iskola építésének ideje, névváltozásai: 1898. Polgári és Kereskedelmi Fiúiskola 1899. május 15-én avatták fel 1948-tól 1. sz. Fiúiskola 1962-től 1. sz. Általános Iskola 1988-tól Kossuth Lajos Általános Iskola 1.3. Az iskola alaptevékenysége: Iskoláskorúak általános iskolai oktatása (1-8. évfolyam) Ezen belül: • Emelt szintű matematika osztályok működtetése (1-8. évfolyam) • Idegen nyelv orientációjú csoportok működése első évfolyamtól • Képesség-kibontakoztató felkészítés • Integrációs nevelés, oktatás • Napközi otthoni ellátás (1-4. évfolyam) • Tanulószoba (felső tagozat) • Iskolai intézményi étkeztetés • Diáksport 2.Iskolánk jellemzői 2.1. Iskolánk rövid története, hagyományaink Iskolánk 1898-ban épült Polgári és Kereskedelmi Fiúiskola céljából. A Polgári és Kereskedelmi iskolai múlt fél évszázada a városhoz való kötődés, a lokálpatriotizmus fontos éltetője. 1948-tól napjainkig általános iskolaként szolgálja a város és a megye oktatásügyét. Városközpontú fekvése, feltételrendszere, hagyományai lehetővé tették városi, regionális feladatok ellátására, megteremtve és táplálva presztízsét, kisugárzását. Büszkén vállaljuk e nagy múltú Alma Mater értékeit, szellemi örökségét, és szoros kapcsolatot tartunk fenn intézményünk híres diákjaival.

4 Több mint 100 esztendős iskolánk nem pusztán integrálódott a helyi társadalomba és intézményrendszerbe, hanem annak alakítójává, formálójává is vált. 2.2 Az elmúlt 30 évben iskolánk sok változáson ment keresztül: • • • • • • • • • • • • •

1974-ben elkészült a Bem József Általános Iskola, majd 1979-ben induló Nagy László Általános Iskola tanulóinak és pedagógusainak zömét iskolánk adta (272-270 tanuló). Iskolánkban alakult a város első úttörőcsapata (191. sz. Táncsics Mihály Úttörőcsapat). Központja voltunk a pedagógus továbbképzéseknek. 40 éven keresztül (1956-96-ig) egyedül láttuk el a felnőtt korúak általános iskolai képzését a város környékre kiterjedően. 1990-ben elsőként hoztuk létre és működtettük 5. évfolyamtól a matematika tagozatot, 1998-tól pedig már első évfolyamtól indítottuk az emelt szintű matematikaoktatást. 1980-1998-ig kis létszámú fejlesztő osztályok is működtek iskolánkban az első két évfolyamon. 1991. szeptember 1-jétől 2000. június 16-ig protestáns tagozatot is működtettünk. 2000. szeptember 1-jétől a protestáns tanulók a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskolában nyertek elhelyezést. 1999. szeptember 1-jétől idegen nyelv-számítástechnika csoport indult a B osztályban. Iskolánk igénybevétele, feladatvállalása bővítéseket is kikényszerített, 1961-ben a tornatermi épületünkhöz műhelytermek épültek. 1972-ben megépült a Forfa épület, ahol a 2. sz. Általános Iskola nyert elhelyezést. 1982-től a 2. sz. Iskola elköltözése után a Forfa épületet a Kossuth Lajos Általános Iskola használta. 1988-től Kossuth Lajos Általános Iskola 2006 nyarán megtörtént az iskola épületének és udvarának teljes felújítása. Lebontásra került a Forfa épülete, az udvar nagy része térkövet kapott.

3. Helyzetelemzés 3.1. Tárgyi feltételek Iskolánk helyiségei: Főépület: Osztályterem: 13 Szakterem: Szertár: Tanári: 2 Irodahelyiségek: Büfé: Könyvtár: Karbantartóműhely: 1 Ebédlő: Melegítőkonyha: Orvosi szoba: 1 Kossuth terem: 1

6 4 4 1 1 1 1

Tornaterem: Öltözők: 3 Szertár: Tanári: 1 Műhelyterem: 1

1 1

5 A szaktantermek, tantermek parkettásak, méretük megfelelő, akár 36 tanuló elhelyezésére is alkalmasak. A helyiségek bútorzata folyamatos javításra, karbantartásra szorul. A tornaterem mérete: 196 m2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata iskolánk felújítására pályázatot nyújtott be. A pályázathoz elkészített megvalósítható tanulmányban a következők szerepeltek: • A főépület teljes külső és belső felújítása • A tornaterem, műhelytermek felújítása • Aula építése • Műfüves pálya kialakítása • Futópálya és ugrópálya kialakítása • Szabadtéri telepített sporteszközök elhelyezése • Elektromos rendszer rekonstrukciója • Akadálymentesítés A város pályázata sikeres volt, de -sajnos- csak az aula nélküli változat valósulhatott meg. 2006. áprilisától megkezdődött a 460 milliós beruházás. Megtörtént • az iskola fő- és melléképületeinek teljes felújítása, • gumiborítású sportpálya kialakítása, • az elektromos rendszer teljes cseréje. • mozgássérült mosdó és lépcsőjáró segíti a mozgássérültek ellátását. Szülői és önkormányzati képviselői segítséggel egy finn játékot és 4 pingpongasztalt vásároltunk. 3.2. Személyi feltételek Nevelőtestületünk nagy szakmai tapasztalattal rendelkező jól felkészült, munkáját korszerűen végző pedagógusokból áll. Szakos ellátottságunk 100 %-os. Szakképzettségük megfelel a Köznevelési Törvényben előírt követelményeknek, szakmai összetételük teljes mértékben lefedi a NAT és a kerettanterv alapján készített óratervünket. Dolgozói közösségünkre a stabilitás jellemző. 3.3. Iskolánk struktúrája Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola. Arculatát az emelt szintű matematikaoktatás határozza meg. Felsőben 1990-ben, alsóban 1998-ban indult el az emelt szintű oktatás. Évfolyamonként 2 osztállyal működünk. Az A osztályokban emelt óraszámban tanítjuk a matematikát. A B osztályok normál tantervűek. Szakköreink minden tanulónak lehetőséget biztosítanak tehetségük kibontakoztatására. 8. osztályos tanulóink májusban záróvizsgát tesznek. A záróvizsga felkészítő tanfolyamai segítséget nyújtanak az eredményes felvételi vizsgákhoz és az általános iskolai tudás rendszerezéséhez.

6 Központi fekvésünk és szakmai eredményeink alapján több megyei és országos verseny szervezésével bíznak meg bennünket. 3.4. Iskolánk szervezi: • • • • • • • •

A Zrínyi Ilona országos matematikaverseny megyei fordulóját a MATEGYE Alapítvány felkérésére. Varga Tamás országos matematikaverseny megyei fordulóját a MATEGYE Alapítvány felkérésére. A NyelvÉSZ országos verseny megyei fordulóját a szegedi Bendegúz Akadémia felkérésére. A megyei SUDOKU bajnokságot. A megyei angol-német mesevetélkedőt. Technikaversenyeket. Bolyai matematika és magyar versenyek területi fordulóját. Kalmár László matematikaverseny megyei fordulóját a TIT felkérésére.

7 I. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

PEDAGÓGIAI

Iskolánk küldetésnyilatkozata Sokszínű, gyermekközpontú iskola megteremtése a célunk, ahol minden résztevékenység a gyermekek fejlesztéséért, neveléséért történik. 1.1 Alapelveink Tudatosság elve Nevelői tudatosságunk abban jut kifejezésre, hogy megértetjük a tanulókkal, mit miért követelünk, milyen erkölcsi normáknak kell eleget tenniük. A helyes magatartás szokásainak kialakításánál konkrét példákkal, tapasztalati úton vezetjük a gyermekeket a helyes ismeretekhez, meggyőződéshez. Tervszerűség elve A fokozatosság, következetesség, folyamatosság megköveteli tőlünk, hogy az egyes fogalmakat, ismereteket, szokásokat, készségeket folyamatosan egymásra épülve, az életkornak megfelelően közvetítsük tanulóink felé. Aktivitás elve Fontosnak tartjuk a gyermek aktív közreműködését, ezért a magatartás szabályait nemcsak magyarázzuk, hanem gyakoroltatjuk is. Ehhez megteremtjük a jó légkört és a tanulóval való személyes kapcsolatot. Tanítványainkat olyan feladatok elé állítjuk, ahol pozitív erkölcsi tulajdonságaik kifejlődhetnek. Nagy szerepe van a hagyományápolásnak: 1. 2. 3. 4.

Első osztályosok fogadása emléklappal. 8. osztályosok búcsúztatása emléklappal, az iskola logójával díszített tarisznyával. A híres diákokkal való kapcsolattartás. Névadónk emlékének ápolása (Kossuth emléktábla, szobor, Kossuth Gála, Kossuth szónoklatverseny). 5. Az iskola logójával díszített nyakkendő, sál viselése az ünnepélyeken, eredményhirdetéseken. 6. Kossuth-bál 7. Családi kirándulások 8. Családi Nap 9. Testvériskolai (finn) kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. 10. Több mint 40 éves múltra tekint vissza a nyári országjárás, amit felváltott a nyári táborozás, melyet pedagógusaink szerveztek.

8 A személyiség figyelembevételének elve Előtérbe kell helyeznünk az életkori sajátosságokat, azt a fejlettségi szintet, amely összegzi a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, érzelmi, esztétikai fejlettségének jellemzőit. Tudnunk kell, mikor minek a megtanulására, elsajátítására érett a tanuló (alsó tagozat, felső tagozat). Figyelmet fordítunk az egyéni sajátosságokra, mivel a gyermek nem minden területen tud azonos eredményt elérni, ezért abban kell elsősorban fejlesztenünk, amire egyéni adottságai képessé teszik (úszás, versmondás, matematika, stb.). Minden tanulónál egyéni bánásmódot alkalmazunk. A fejlettebb gyermeket nehezebb feladatok elé állítjuk, a kevésbé fejletteknél keressük a hiányosság okát és a felzárkóztatás módját. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve Célunk annak biztosítása, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási-nevelési lehetőségek kihasználásában. Intézményünkben maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek érdekét. Az iskolába belépő tanulók és szüleik szabadon kinyilváníthatják, hogy az emelt szintű vagy az általános képzést veszik igénybe. Az osztályba sorolás az igazgató hatáskörébe tartozik. Angol és német nyelvek közül szabadon választhatnak. Abban az esetben indul mind a két nyelvből oktatás egy osztályon belül, ha legalább 8-an választják azt az adott nyelvet, mivel ennél kisebb létszám esetén aránytalanul sokan lennének a másik nyelvi csoportban. Minden tanuló igénybe veheti az iskola ingyenes szolgáltatásait. Ezek a következők: • Tehetséggondozó szakkörök • Felzárkóztató foglalkozások • Vizsgafelkészítő tanfolyamok 8. évfolyamon • Napközi alsó tagozatban • Tanulószoba felső tagozatban • Internet-használat (tanulmányok elmélyítéséhez) a könyvtárban Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek, hogy részt vehessenek az iskolai étkezésben, kirándulásokon, erdei iskolai programon, sí- és nyári táborokban, hangversenyen, moziban, színházban. Ezekért a tanuló részvételi díjat fizet. Egyenlő bánásmód elve Az iskolánkban tanuló valamennyi gyermek a képességének megfelelő képzésben vesz részt. Pedagógusaink tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt segítik őket abban, hogy képességük maximálisan kibontakozhasson. Esélyegyenlőség elve Iskolánkban törekszünk arra, hogy az oktatási esélyegyenlőség maximálisan megvalósuljon. Törekszünk az igazságosságra, mely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában.

9 Másrészt a befogadásra, hiszen minden tanuló számára biztosítjuk az oktatás alapvető szintjét. Ezáltal az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat. Célunk, hogy erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű szülők támogatást kapjanak gyermekeik tanulásának segítésében. Ezeknek a tanulóknak felajánljuk a tanulószobai foglalkozásokat. A nevelő vezető, szervező, motiváló szerepének elve Ez nem zárja ki a tanuló önállóságát, hanem fokozza aktivitását, kezdeményezőkészségét. A nevelő vezető szerepét a tekintély biztosítja. Tekintélyt megalapozza: szakmai tudás, műveltség, igényesség, őszinteség, jó modor, ápoltság, gyermekek szeretete, a gyermekekkel bánni tudás. A demokratikus értékek erősítésének elve Olyan demokratikus magatartás alapjait teremtjük meg, amelyben az egyén és a közösség érdeke egyaránt szerephez jut. Nevelői közösségünk ezeket az elveket magáénak vallja, és mindent megtesz megvalósításuk érdekében. 1.2 Iskolánk célja Magas színvonalú ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét, kreativitását, tudását. Segítse tanulóinkat abban a folyamatban, hogy művelt, tisztességes, sokoldalú emberré válhassanak. Olyan leendő felnőttek nevelése a célunk, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. Kiemelt célunk: Az erkölcsi, esztétikai nevelés, testi, lelki egészség értékeinek közvetítése, a tanulás tanítása, környezettudatosságra nevelés, pályaorientáció, kommunikációs kultúra.

10 Alsó tagozat Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy • óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, • vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, • tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt, • az iskola adjon teret a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, • segítse a gyermek természetes fejlődését, érését, • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Felső tagozat Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: • folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését, • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik, • vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, • vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás, • a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük, • a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, • alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. 1.3 Nevelésünk feladatai Fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz szükségesek. Fejlesztenünk kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét. Erkölcsi nevelés feladatai Alapfeladatunknak tekintjük – személyes példamutatással – az egyetemes érvényű erkölcsi ismeretek, értékek, normák, szabályok megismertetését, gyakoroltatását, fejlesztését. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek közül fejlesztjük az együttérzés, együttműködés képességét, a közösségbe való beilleszkedést. A másság elfogadása, a tolerancia, empátia, mások tisztelete, kompromisszumkészség, segítségnyújtás, önfegyelem, erkölcsi tulajdonságok segítik tanulóink közösségi beilleszkedését. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek között nevelőmunkánkban igen fontosak a munkával, tanulással, művelődéssel kapcsolatos

11 értékek. Ki kell alakítanunk a munka és a művelődés iránti igényt, s ennek feltételeit, valamint a belső meggyőződésen alapuló rendet, fegyelmet, kötelesség- és felelősségtudatot. Képessé kell válniuk az önálló gondolkodásra, a konfliktuskezelésre. Esztétikai nevelés feladatai Esztétikai nevelésen a tanuló olyan képességeinek fejlesztését értjük, amelynek birtokában átérzik, és helyesen értelmezik, hogy mi a szép a természetben, a társadalomban és a művészetekben. Az esztétikai nevelésben vezető szerepet játszik az irodalomtanítás. Az olvasás megszerettetése, az irodalmi művek megértése fontos célunk. Ezt nagyban segítik az olvasópályázatok. A rajzoktatás keretében a műalkotások megismerésén, elemzésén keresztül ismerjék meg a tanulók, hogy mi a különbség az értékes műalkotás és a giccs között. Énekórán a híres zeneművek hallgatása mély esztétikai élvezetet nyújt diákjainknak. Hangversenyen való részvétellel tudjuk fokozni ezt az élményt. A film, a színház és a televízió alkalmas arra, hogy a korosztályoknak megfelelő darabjai kedvezően befolyásolják a tanulók gondolkodását, mély érzelmi átélést váltsanak ki. A való életet őszintén, érdekesen bemutató darabok feltárják a szereplők jellemének tipikus vonásait, és tanulsággal szolgálnak. Jól egészítik ki a film és színház nevelő munkáját a tanulóinkat aktivizáló alkalmi színjátszó csoportjaink. A médiatudatosságra nevelés keretében célunk, hogy a tanuloink ́ ertsek ́ ́ az uj́ eś a hagyomanyos ́ mediumok ́ nyelvet. ́ A mediatudatossagra ́ ́ neveleś keretében a tanuloḱ megismerkednek a media ́ működesevel ́ ́ eś hatasmechanizmusaival, ́ a media ́ eś a tarsadalom ́ közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valosagos ́ ́ eś a virtualis, ́ a nyilvanos ́ eś a bizalmas erintkezes ́ ́ megkülönböztetesenek ́ ́ modjaval. ́ ́ A testi, lelki egészség értékei Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Felkészítjük tanulóinkat az egészséges életvitelre. A hangsúlyt a megelőzésre fordítjuk. Megismertetjük velük a dohányzás, alkohol és a drogfogyasztás káros hatását. Erre lehetőségünk van testnevelés, biológia és osztályfőnöki órákon. Alapvető célunk és feladatunk az egészségismeretek sokoldalú közvetítése és az egészséges életmód megalapozása, fejlesztése. Erre alkalmasak a biológia és osztályfőnöki órák, valamint a védőnő előadásai. Gondot fordítunk – a családokkal együttműködve – a rendszeres mozgásra, testedzésre, a helyes táplálkozásra, a viselkedéskultúrára, a lelki egyensúly megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére, a betegségek és balesetforrások megismertetésére. Felhívjuk tanítványaink figyelmét a súlyos egészségkárosodást előidéző veszélyforrásokra (dohányzás, alkohol, drog, AIDS). Célunk a megelőzés, ezért bekapcsolódtunk a DADA programba, munkánkat a rendőrség képviselője segíti. Tanulás tanítása Valljuk, hogy a tanulaś tanitasa ́ ́ az iskola alapvető feladata. Célunk, hogy pedagogusaink ́ felkeltsék az erdeklődest ́ ́ az általuk tanított tantárgyak iránt. A tanulás tanítása című

12 továbbképzésen szerzett ismeretek birtokában minden nevelőnk alkalmas arra, hogy megtanítsa, hogyan alkalmazható a megfigyeleś eś a tervezett kiserlet ́ ́ modszere, ́ hogyan hasznalhatok ́ ́ a könyvtari ́ eś maś informacioforrasok, ́ ́ ́ az előzetes ismeretek eś tapasztalatok. Megismertetik, melyek az egyenre ́ szabott tanulasi ́ modszerek; ́ mikent ́ dolgozhatnak együtt a tanulok ́ csoportban. Olyan tudast ́ kell kialakitanunk, ́ amelyet a tanuloḱ uj́ helyzetekben is kepesek ́ alkalmazni. Környezettudatosság Tanulóinknak ismernie és becsülnie kell a különböző eletformakat ́ ́ a termeszetben ́ eś a kulturaban. ́ ́ Meg kell tanulniuk az erőforrasok ́ tudatos, takarekos ́ hasznalatát. ́ Celunk, ́ hogy a termeszet ́ eś a környezet ismereten, ́ szereteteń alapuló magatartaś valjek ́ ́ fontossá tanuloink ́ szamara. ́ ́ Kapcsolodjanak ́ be közvetlen eś tagabb ́ környezetük ertekeinek, ́ ́ sokszinűsegenek ́ ́ ́ megőrzesebe, ́ ́ védelmébe. Pályaorientáció Feladatunk, hogy tanulóink átfogó képet kapjanak a munka világáról. Lehetőségeinkhez mérten diákjainkat megismertetjük a különböző szakmákkal gyár- és üzemlátogatások keretében, így jobban elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, könnyebben megtalálhatják a nekik megfelelő pályát. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra a műveltség, a tudás alapja. Beletartozik ebbe a tekintet, gesztus, testtartás, hanghordozás alkalmazásának ismerete is. A kommunikációs kultúra fejlesztésében nagy szerepe van az anyanyelvi nevelésnek, amely felkészíti a tanulókat a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre. A tanórák keretében nagy hangsúlyt fektetünk az olvasmánytartalmak összefüggő elmondására, a hallottak kiegészítésére, a kérdéskultúra, vitakultúra fejlesztésére, valamint véleménynyilvánításra. Tanórán kívül az ünnepi műsorokra, városi rendezvényekre való felkészülés, szavalóversenyeken való részvétel, az anyanyelvi vetélkedők mind lehetőséget biztosítanak a kommunikációs kultúra fejlesztésére. A gyerekeket megbízzuk bizonyos szervezési feladatokkal, így tapasztalatot nyernek egyes helyzetek megoldásában, csapatban is dolgoznak. Alsó tagozat Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata: • a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, • a kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását, • adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, • alapozza meg a tanulási szokásokat, • támogassa az egyéni képességek kibontakozását, • működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában, • törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak,

13 • • •

tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Felső tagozat Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata: • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek, • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, • olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét, • tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát, • tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban, • a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, • a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés, • fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt, • erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére, • fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 1.4 A nevelés módszerei és eszközei A követelés: A helyes magatartásra és cselekvésre irányuló ösztönzés, illetve a helytelen magatartás elkövetésének meggátlása. Az ösztönzés különösen azoknál a tanulóknál fontos, akik bátortalanok, visszahúzódóak. Fontosnak tartjuk a • biztatást (önbizalom-növelő), • dicséretet (pl. iskolagyűlésen, hangosbemondón, tanévzáró ünnepélyen, Kossuth Krónikában), • jutalmazást (könyvjutalom, a táborozás és a versenyek támogatása). A fegyelmezés a követelés másik eszköze. Ennek módjait és eszközeit a Házirend tartalmazza. Meggyőzés: A meggyőzés a tanulók gondolkodásának, akaratának és cselekedeteinek értelmi vagy érzelmi úton történő befolyásolása. Ebben az esetben a szabályok, követelmények megértésére helyezzük a hangsúlyt (pl. Házirend, Köznevelési Törvény szabályainak betartása).

14 Eredménye lehet a meggyőződés, olyan tapasztalaton alapuló ismeret, amely a tanuló magatartását motiválhatja. Eszközei lehetnek: • beszélgetés→ ha a pedagógiai helyzet megkívánja, akkor meg kell beszélni az egyéni és közösségi problémákat (osztályfőnöki óra, diákönkormányzat, egyéni elbeszélgetés). • példa→ A gyermek számára a pozitív példa hatása erősebb lehet, mint a szóé. Gyakran a negatív példa is lehet nevelő hatású, mert megvetést ébreszthet bizonyos emberi hibák iránt (pl. rongálás, káromkodás, lopás, stb.). Gyakorlás: A gyakorlás olyan módszer, amelyben a cselekvés ismétlődik, és eközben alakítjuk ki a pozitív erkölcsi tulajdonságokat, készségeket, és küzdünk a kialakult negatív szokások ellen. Főbb eszközei: • Szoktatás: Nagy szerepe van az iskolába belépő első osztályosoknál, illetve az ötödikeseknél. Következetes, folyamatos gyakorlással elérhetjük, hogy tanulóink egy idő után már nevelői ellenőrzés nélkül is tudatosan végzik feladatukat (tanórai előkészület, szünetek rendje, stb.). • Verseny: Lényege abban áll, hogy a résztvevők nemes küzdelemben összemérik tudásukat, képességüket. Ez növeli a tanulók teljesítményét (szaktárgyi versenyek, sportverseny, napközis ügyességi versenyek, „Ki miben tehetséges?” verseny, rajzpályázatok). Verseny közben nem tűrjük az irigykedést, gúnyolódást, önzést. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban nevelő és oktató munkánkkal önálló, aktív, kezdeményező, személyiségeket nevelünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a képességfejlesztésre.

kreatív

A tanulókban kialakítjuk a felfogás, az emlékezés és a gondolkodás képességét. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük a beszéd, az olvasás és az írás képességét a tantervi tartalmaknak megfelelően. A képességek kifejlesztése megfelelő tevékenységek gyakoroltatásával lehetséges (pl. változatos művelet és feladatsorokkal, olvasás és szövegértés gyakorlásával, stb.). A képességfejlesztéshez sok munkára és egyéni erőfeszítésre van szükség. Edison a következőt mondta: „A lángész egy százalék ihlet és 99 százalék verejték.” A személyiségfejlesztés érdekében a tanulóinkat el kell juttatnunk arra a szintre, hogy képesek legyenek önértékelésre. A tanulók személyiségfejlesztésében jelentős szerepet kap a gondolkodási képességek kifejlesztése. Mivel gondolkodni csak megfelelő ismeretek birtokában lehet, minden tantárgy követelményrendszerét a mindenkor érvényes tanterv tartalmazza. A gondolkodás fejlesztése érdekében gyakran adunk tanulóinknak olyan, probléma felvető feladatokat, amelyek nagyobb egyéni erőfeszítést igényelnek tőlük. Megfelelő gyakorlással minden gyermek problémamegoldó képessége fejleszthető. Az ismeretből csak akkor lesz teljesítményképes tudás, ha a tanulók képesek lesznek gondolkodtató problémákat önállóan megoldani.

15 Galilei mondta: „Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg.” A tanuló személyisége a nevelés és oktatás folyamatában alakul, változik. Itt két dolgot kell figyelembe vennünk: • a gyermek életkori sajátosságait, • a gyermek egyéni sajátosságait. Életkori sajátosságok: Ezek az egyes életkori szakaszokban a gyermekek átlagára jellemző tipikus vonások, tulajdonságok, amelyek a gyermek értelmi, érzelmi folyamataiban, gondolkodásában, magatartásában megnyilvánulnak. A nevelői ráhatások csak akkor lehetnek eredményesek, ha tekintetbe vesszük a gyermek fejlettségi, érettségi szintjét. Tudnunk kell azt, hogy az adott életkorban a tanuló mit képes befogadni. A NAT és a kerettantervben megfogalmazott tananyag megfelel tanulóink életkori sajátosságának. Egyéni sajátosságok: Az egyes életkori szakaszokban figyelembe kell vennünk, hogy tanulóink gondolkodásában, cselekvéseikben különbségek vannak. Az a feladatunk, hogy ezeket az egyéni adottságokat (pl. kiváló zenei, matematikai tudás vagy kiemelkedő sportteljesítmény) továbbfejlesszük. Erre iskolánkban lehetőséget biztosít az emelt szintű matematikaoktatás és a szakkörök széles skálája. A tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó szakkörök is segítik. Szakköri kínálatunk változatos, minden tanulónak lehetőséget biztosít tehetsége kibontakoztatására. A 8. évfolyamon megszervezzük a záróvizsgát. A vizsgára való felkészülést szaktanárok segítik. A gyengébb képességű, kevésbé aktív tanulókat felzárkóztatással, korrepetálással, egyéni foglalkozással, tanulószoba szervezésével fejlesztjük. A felzárkóztatásban szakvizsgázott fejlesztő pedagógus segíti a gyerekeket. Ezeken a foglalkozásokon tanulási technikákat mutatunk, gyakoroltatunk, segítünk a feladatok megértésében. Tanulóink számára ezek térítés nélküliek. A kerettantervben meghatározott nem kötelező órák lehetőséget adnak arra, hogy tanulóink bizonyos tantárgyakat emelt óraszámban tanuljanak.

16 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztéssel az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot teremtjük meg. 3.1. Nemzeti öntudat, hazafias neveleś Törekszünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg Európa és hazánk történelmét, kultúráját, közvetlen környezetünk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a kiemelkedő államférfiak, tudósok, sportolók, művészek tevékenységét, munkásságát. Ezek megismerésére lehetőség nyílik tanórán belül és tanórán kívül is. Legyenek tisztában azzal is, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással milyen előnyök járnak a továbbtanulásukat és a munkalehetőségeket tekintve. Ezek tudatosítására tanórákon, osztályfőnöki órákon, a diákönkormányzat keretén belül van lehetőségünk. A finn testvériskolával való kapcsolatfelvétel jó lehetőséget biztosít a gyerekek és a kollégák számára, hogy egy – hazánktól több mindenben – eltérő kultúrájú országban látogatást tehessenek, és megismerjék az ott élő embereket. Sajatitsak ́ ́ ́ el azokat az ismereteket, gyakoroljaḱ azokat az egyeni ́ eś közössegi ́ tevekenysegeket, ́ ́ amelyek megalapozzak ́ az otthon, a lakohely, ́ a szülőföld, a haza eś nepei ́ megismereset, ́ ́ megbecsüleset. ́ ́ Alakuljon ki bennük a közösseghez ́ tartozas, ́ a hazaszeretet erzese. ́ ́ Szervezünk kirándulásokat, túrákat, amelyek elősegítik népünk, lakóhelyünk, környezetünk, hagyományaink jobb megismerését, mélyítik a nemzettudatot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Kossuth Szövetséggel. Tanulóink alkalmanként részt vesznek az Országos Kossuth Szónoklatversenyen, vetélkedőkön, Kossuth-szobor koszorúzásokon. 3.2. Allampolgarsagra, ́ ́ ́ demokraciara ́ ́ neveleś Diákjainktól olyan allampolgari ́ ́ magatartast ́ várunk el, melynek alapja a törvenytisztelet, ́ az együtteles ́ ́ szabalyainak ́ betartasa, ́ az emberi meltosag ́ ́ ́ eś az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesseg, ́ a meltanyossag. ́ ́ ́ 3.3. Környezeti nevelés, környezettudatosság Ezzel az a célunk, hogy a gyermekek képesek legyenek a környezet sajátosságainak megismerésére, az ember alkotta értékek felismerésére, megőrzésére, megbecsülésére. Ismerjék meg a társadalmi modernizáció pozitív és negatív következményeit. Kapcsolódjanak be tágabb és közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Törekszünk arra, hogy gyermekeink az erőforrásokat tudatosan, takarékosan használják. Madárbarát-program keretében az udvaron elhelyezett etetőket rendszeresen feltöltik élelemmel. Bekapcsolódtunk a szelektív hulladékgyűjtő programba. Ezáltal tanulóinkban igyekszünk kialakítani a környezetkímélő magatartást. 3.4. A csaladi ́ eletre ́ neveleś A csalad́ kiemelkedő jelentősegű ́ a gyerekek, fiatalok erkölcsi erzekenek, ́ ́ ́ szeretetkapcsolatainak, önismeretenek, ́ testi eś lelki egeszsegenek ́ ́ ́ alakitasaban. ́ ́ ́ A szűkebb eś

17 tagabb ́ környezet valtozasai, ́ ́ az ertekrendben ́ ́ jelentkező atrendeződesek, ́ ́ a csaladok ́ egy reszenek ́ ́ működeseben ́ ́ bekövetkező zavarok miatt válik szüksegesse ́ ́ a csaladi ́ eletre ́ neveleś az iskolában. Feladatunk a harmonikus csaladi ́ mintaḱ közvetitese, ́ ́ a csaladi ́ közössegek ́ megbecsülese. ́ Biológia-, osztályfőnöki- és erkölcstan órákon, védőnői előadásokon lehetőség nyílik ennek megvalósítására. 3.5. Az önismeret eś a tarsas ́ kultura ́ fejlesztese ́ Az önismeret – mint a szemelyes ́ tapasztalatok eś a megszerzett ismeretek tudatositasan ́ ́ ́ alapulo,́ fejlődő eś fejleszthető kepesseg ́ ́ – a tarsas ́ kapcsolati kultura ́ alapja. Minden segítséget megadunk tanulóinknak ahhoz, hogy képességeiket, készségeiket, tudásukat, kompetenciáikat megfelelően tudják kifejezésre juttatni. Hozzasegitjük ́ ́ őket, hogy kepesse ́ ́ valjanak ́ erzelmeik ́ hiteles kifejezesere, ́ ́ a masok ́ helyzetebe ́ törtenő ́ beleeles ́ ́ kepessegenek, ́ ́ ́ az empatianak ́ ́ a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadasra. ́ Ahhoz, hogy az oktatasi ́ eś nevelesi ́ folyamatban resztvevő ́ tanuloḱ az elsajatitott ́ ́ keszsegekre ́ ́ eś tudasra ́ tamaszkodva ́ enkepükben ́ ́ is gazdagodjanak, a tanitas-tanulas ́ ́ ́ egesz ́ folyamataban ́ tamogatast ́ ́ kapnak ahhoz, hogy tudatosuljon bennük: a sajat/egyeni ́ ́ fejlődesüket, ́ sorsukat eś eletpalyajukat ́ ́ ́ maguk tudjak ́ alakitani. ́ A megalapozott önismeret hozzajarul ́ ́ a kulturalt ́ egyeni ́ eś közössegi ́ elethez, ́ masok ́ megertesehez ́ ́ ́ eś tiszteletehez, ́ a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakitasahoz. ́ ́ ́ 3.6. Felelőssegvallalas ́ ́ ́ masokert, ́ ́ önkentesseg ́ ́ A Nat ösztönzi a szemelyiseg ́ ́ fejleszteset, ́ ́ kibontakozasat ́ ́ segitő ́ nevelest-oktatast. ́ ́ Célja a hatranyos ́ ́ helyzetű vagy fogyatekkal ́ elő ́ emberek iranti ́ szocialis ́ erzekenyseg, ́ ́ ́ segitő ́ magatartaś kialakitasa ́ ́ a tanulokban ́ ugy, ́ hogy sajat́ elmenyű ́ ́ tanulason ́ keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajatos ́ igenyeit, ́ elethelyzetet. ́ ́ A segitő ́ magatartaś szamos ́ olyan kepesseget ́ ́ igenyel ́ eś fejleszt is egyuttal ́ (együtterzes, ́ ́ együttműködes, ́ problemamegoldas, ́ ́ önkentes ́ feladatvallalas ́ ́ eś -megvalositas), ́ ́ ́ amelyek gyakorlasa ́ elengedhetetlen a tudatos, felelős allampolgari ́ ́ lethez. ́ E célok hatékonyabb megvalósítása érdekében tanulóinkkal rendszeresen veszünk részt fogyatékkal élő gyermekekkel való közös sportprogramon, illetve látogatjuk a Láthatatlan kiállítást. Kiemelt rendezvénye városunknak, a Kozmutza Flóra Alapítvány Értelmileg sérült Gyermekekért szervezésében, a "Jótékony mozgás" integrációs sportdélután, melyen iskolánk a kezdetektől fogva képviselteti magát. 3.7. Gazdasagi ́ eś penzügyi ́ neveleś Celunk, ́ hogy tanuloink ́ ismerjeḱ fel sajat́ felelőssegüket ́ az ertekteremtő ́ ́ munka, a javakkal való esszerű ́ gazdalkodas, ́ ́ a penz ́ vilaga ́ eś a fogyasztaś területen. ́ Tudjak ́ merlegelni ́ dönteseik ́ közvetlen eś közvetett következmenyeit ́ eś kockazatat. ́ ́ Lassak ́ ́ vilagosan ́ rövid eś hosszú tavu ́ ́ celjaik, ́ valamint az erőforrasok ́ kapcsolatat, ́ az egyeni ́ eś közössegi ́ erdekek ́ összefüggeset, ́ ́ egymasrautaltsagat. ́ ́ ́ Ennek erdekeben ́ ́ intezmenyünk ́ ́ biztositja ́ a penzügyi ́ rendszer alapismereteire vonatkozó penzügyi ́ szabalyok, ́ a banki tranzakciokkal ́ kapcsolatos minimalis ́ ismeretek eś a fogyasztovedelmi ́ ́ jogok megismertetését. Ennek alapjául szolgál az ALCOA- pályázat keretében megszerzett tudás, illetve bizonyos tantárgyak ehhez kapcsolódó tananyaga.

18 Pályaorientáció Ennek célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a pályaválasztásnál az egyéni képességeket, adottságokat figyelembe kell venni. Megismertetjük velük, hogy az egyes pályák, szakmák betöltéséhez milyen képességek, adottságok szükségesek. Felhívjuk a figyelmüket, hogy életük során többször is pályamódosításra kényszerülhetnek. Az osztályfőnöki órák, nyílt napok, iskolák honlapjai alkalmasak arra, hogy tanulóink az iskola kiválasztásakor jó döntést hozzanak. Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a - hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő - tanítási óra. Iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. c) Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk a differenciálást, azt, hogy pedagógusaink nevelőoktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerekkel és szervezeti formákkal segítjük: • •

A tanköteles korú, szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni foglalkozást tart az iskola. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, az önálló és csoportos tevékenységeket.

Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: 1. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskola diákönkormányzata alulról építkező szervezet, amely a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának tekinti: • Az iskolai közösségi élet szervezését, a hagyományok őrzését, ápolását. • A diákok érdekeinek képviseletét.

19 • A tanulói jogok gyakorlásának segítését. A diáktanács hetente ülésezik, az iskola működésével kapcsolatos ötleteiket, javaslataikat a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül juttatják el a nevelőtestülethez. Kérdéseikre az iskolagyűléseken kapnak választ. Amennyiben építő ötleteik vannak, azok megvalósításában az intézmény pedagógusai támogatják őket. A DÖK szervezeti felépítése • Osztály-diákbizottságok: 2 fő, akik az osztályfőnökökkel együttműködve a kétirányú információáramlás legfőbb bázisai. • A diáktanács: a tanulóközösségek delegált tagjaiból áll. • A diáktanács vezetősége: 8 fő, minden évfolyam 1-1 képviselővel. A diáktanács vezetősége képviseli a diákközvéleményt. • Iskolagyűlés: évente 1-2, de szükség szerint többször is összehívható fórum, melynek résztvevőire, témájára a diáktanács, a nevelőtestület és az iskolavezetés egyaránt tehet javaslatot. A DÖK október 15-ig elkészíti rendezvény- és programtervét az ún. Diáknaptárt, melyet az iskolagyűlésen ismertet. Minden hónapban olyan programokat, rendezvényeket szervez, ami elősegíti a tanulók közösségi szemléletének fejlődését, hozzájárul a diákok szabadidejének hasznos eltöltéséhez, és igyekszik a hagyományok őrzésére. A DÖK által szervezett programok: • Papírgyűjtési akció ősszel és tavasszal, • Halloween-buli, • Márton-napi népszokások, • Mikulás járás (első osztályosok megajándékozása), • Mikulás buli, • Farsang, • Valentin-nap, • Karácsonyi és húsvéti kézműves játszóház, • Diáknap, • Kirándulások, nyári táborozás. A DÖK munkáját felsőfokú végzettségű, pedagógus szakképzettségű személy segíti alsó és felső tagozaton egyaránt. Őt a DÖK javaslatára az intézményvezető bízza meg 5 évre. Szervezi a DÖK munkáját, kapcsolatot tart a nevelőtestület és a diákkörök között, elősegíti a képviselet érvényesülését. A rendezvényeken biztosítja a kollégák, szülők bevonásával a felnőtt felügyeletet, felelős az iskolai házirend betartásáért és betartatásáért. 2. Napközi otthon, tanulószoba A Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően – a szülők igényeinek megfelelően - az iskolában, tanítási napokon, a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, a felső tagozaton tanulószoba (Házirendben szabályozva) működik.

20 A napközi otthon az általános iskolai nevelés és oktatás szerves részeként hozzájárul a tanulói személyiség fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a gyermekek érzelmi életének gazdagításához. Családias légkörével helyes közösségi szellemre szoktat. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulók mindennapos felkészülését a tanítási órákra. Tanulási technikákat, módszereket nyújt és gyakoroltat. Segíti a lemaradókat, utat mutat a tehetségeseknek. 3. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjakat helyben kell befizetni. 4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetén az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó, valamint felzárkóztató foglalkozások segítik. • • •

Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a záróvizsgára való felkészítést tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt a működtető/fenntartó egyetértésével.

5. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör biztosítja a tanulók felkészítését - a különféle sportágakban - az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6. Sítábor Minden tanévben, február környékén szervezünk tanulóinknak sítábort. Az ezen való részvétel önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fizetniük. 7. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 8. Versenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek. A tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. Ezek megszervezését,

21 illetve a diákok felkészítését a tanítók vagy a szaktanárok végzik. Csak olyan versenyekre készítünk fel, melyeket a nevelőtestület is támogat. 9. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A programon való részvétel a Házirendben szabályozott. 10. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. A programon való részvétel a Házirendben szabályozott. 11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíti a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti, színházi előadásokon való részvétel. A programon való részvétel a Házirendben szabályozott. 12. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, rendezvények, stb.). A programon való részvétel a Házirendben szabályozott. 13. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Működését az SZMSZ és a könyvtári SZMSZ szabályozza. 14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják a működtető engedélyével. 15. Erkölcstan oktatás/Hit- és vallásoktatás A Köznevelési Törvény szerint az intézményben a 2013/14-es tanévtől a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra, vagy a helyette választható hit-és erkölcstan óra. Utóbbit a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - szervezhetik. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy a tanulók melyik tanórán kívánnak részt venni.

22 16. Az osztályfőnöki munka tartalma -

Az osztályfőnök felelős vezetője az osztályközösségnek. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, szakkörvezetőkkel. Szervezi osztálya tanulóira kiterjedően a felzárkóztatást és tehetséggondozást. Összehangolja a család és iskola nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. Fogadóórát és szülői értekezletet tart. Együttműködik az osztály szülő munkaközösségével. Ellátja az osztályfőnökséggel együtt járó ügyviteli teendőket.

4.a. A MAGATARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK

NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI

A gyermek személyiségének vonásai elsősorban viselkedésben, magatartásban tükröződnek. A viselkedés erkölcsi kategória, a magatartás egyik megnyilvánulása: a gyermeknek a külső környezethez való viszonyát, kapcsolatát, és az ebből származó cselekvéseinek sorát jelenti. A gyermek viselkedéskultúrájának kialakítása jelentős része a pedagógiai folyamatnak. A viselkedés legfontosabb eleme: • ösztönös, velünk született reagálás • tanult szabályok • az adott szituációhoz illő aktuális viselkedés. E három tényező harmonikus összhangja tükrözi a kulturált viselkedést. A gyermek viselkedését alakítja: • család • nevelő közösség • társadalmi környezet. Az iskolánkba bekerülő tanulók személyisége, neveltségi szintje nagyon eltérő. Folyamatos, következetes nevelőmunkával kialakítjuk tanulóinkban azokat a viselkedési szokásokat, amelyek a nyugodt légkörű tanórák megtartásához szükségesek. A betartandó szabályokat a HÁZIREND tartalmazza. •

A szakórákon, szünetekben történt fegyelmezetlenség kezelése a probléma megoldása az eset súlyosságától függően: a szaktanár, tanító, az osztályfőnök, az igazgató feladata.

•

Először a tanulóval beszélgetünk el, ha ez hatástalan, behívatjuk a szülőt. Ha ez is eredménytelen, akkor felvesszük a kapcsolatot a szakemberekkel és a szakszolgálatokkal: Nevelési Tanácsadó, Iskolaorvos, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség, pszichológus, védőnő.

4.b. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ, BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ ÉS KIEMELTEN TEHETSÉGES) NEVELÉSE, OKTATÁSA

23 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink joga, hogy állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesüljenek. Számukra egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk, illetve szakértő segítségét kérjük. •

A tanítási órákon a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve, differenciáltan szervezzük a tanítás-tanulás folyamatát, hogy minél kisebb mértékben jelentkezzenek a tanulási és magatartási problémák.

•

A beilleszkedési problémák enyhítését szolgáló tevékenységek közé tartozik a délutáni tanulószobai foglalkozás szervezése, egyéni korrepetálások, felzárkóztató foglalkoztatások. Ezek során lehetőség nyílik a helytelen viselkedései szokásokból adódó lemaradások, hiányosságok pótlására. Sok esetben a beilleszkedési magatartási problémák mögött súlyos tanulási gondok állnak.

•

A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő tanulót – szakértői vélemény alapján – az intézmény vezetője mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.

Működésünkben kiemelkedően fontosnak tartjuk a legkülönbözőbb területeken megmutatkozó tehetségek korai felismerését, az átlag feletti, általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkező tanulók fejlesztését, motiválását. A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján a legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Ezért az általános képzést mindvégig sokoldalú képességfejlesztés kell, hogy jellemezze, hiszen minél sokszínűbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozhat meg. •

Tanórán előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. • Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a differenciálást, amely igazodik a tanulók egyéni képességéhez. • Személyre szabott egyéni feladatmegoldással segítjük a tehetségük kibontakozását. • Matematikából tehetséges tanulóink már első osztálytól emelt szintű oktatásban részesülnek. • Más tantárgyakból tehetséges tanulóinkat tanórákon kívüli tehetséggondozó tevékenységformákba irányítjuk. • A tehetséges tanulóinknak versenyekre felkészítő egyéni foglalkozásokat tartunk. Iskolánkban kiemelkedő a matematika és az anyanyelvi versenyeken való részvétel, de egyre nagyobb számmal indulnak minden más szaktárgyi versenyen is diákjaink. A tehetséggondozásunk csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus lelkiismeretes felkészítő, segítő munkája találkozik a tanuló megfelelő aktivitásával és a szülő támogatásával. 5. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánk minden pedagógusának kiemelt feladata. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége 3 területre terjed ki: a megelőzésre, a problémák feltárására és a megszüntetésére.

24 Tevékenységünk súlypontja a prevenció. Az osztályfőnöki és nevelői munka leghangsúlyosabb feladata a potenciálisan veszélyeztetett csoportok, egyének, veszélyeztető tényezők korai felismerése, a preventív tevékenység csoportokra, egyénekre lebontott tervezése, megszervezése. Az osztályfőnöki órák keretében: • • • •

Megismertetjük tanítványainkkal a veszélyforrásokat, a védekezés módjait. A testi, lelki egészséget veszélyeztető kábítószerek hatásait. A különböző deviáns csoportok és magatartásformák jellemzőit. A problémák megoldásával foglalkozó intézmények, társadalmi közreműködését kérjük.

szervezetek

Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • •

felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások differenciált képességfejlesztés pályaválasztás segítése személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése családi életre történő nevelés napközis és tanulószobai foglalkozások iskolai étkezési lehetőségek egészségügyi szűrővizsgálatok tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek, szünidei programok) tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás).

szabadidős

A feladatok ellátásában nagy segítséget nyújt az iskolai védőnő, aki heti 2 alkalommal tartózkodik az iskolában, ezen kívül hetente 1 alkalommal pszichológus is foglalkozik a gyerekekkel. Az intézményben működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: • • • • • • • •

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályfőnökökkel együttműködve felméri, és nyilvántartásba veszi a hátrányos helyzetű tanulókat, akiknek a személyiségét valamilyen károsodás fenyegeti. A hátrányos helyzetű tanulók esetében védő-óvó intézkedéseket kezdeményez. Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervekkel, hatóságokkal. Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá - vagy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Családlátogatásokat végez a tanuló családi környezetének megismerésére. Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

25 • • •

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a Kormányhivatalnál. Az iskolavezetés gondoskodik a szülők megfelelő tájékoztatásáról: - ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának időpontja: tájékoztató füzetben szülői értekezleten iskolai faliújságon iskola honlapján - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát.

6. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Az ifjúságvédelmi felelősök az osztályfőnökökkel együttműködve felderítik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat és problémáikat, számukra felzárkóztatásukat segítő programokat javasolnak. Ezek a következők: • • • • •

Megszervezzük az egyéni képességekhez igazodó tanórai haladást (differenciált foglalkoztatás). Szorgalmazzuk a szülők felé a tanulási nehézséggel küzdő alsó tagozatos tanulóinknak napközi igénybevételét, ahol pedagógiai segítséget nyújtunk a felzárkóztatásukhoz. A gyengébb tanulóknak felső tagozaton tanulószobát működtetünk, számukra szaktárgyi korrepetálásokat biztosítunk. Szorgalmazzuk a könyvtár használatát (könyvtáros pedagógiai irányításával). Sajátos nevelési igényű tanulónál egyéni fejlesztési tervet készítünk, megszervezzük a tanuló egyéni foglalkoztatását.

7. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Iskolánkban az osztályfőnökök, szaktanárok az ifjúságvédelmi felelőssel és az iskolai pszichológussal együttműködve feltárják a veszélyeztető körülményeket, és megoldásokat keresnek. A szülőket tájékoztatjuk, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedni szükséges. A szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek: a) Tanórák keretében Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást megszervezzük. Személyre szabott feladatokkal tudjuk segíteni a hátrányos helyzetű tanulókat. Minden tantárgyból személyre szabottan gyakorló feladatokat kapnak. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók térítés nélkül megkapják a könyveket.

26 b) Napközi, tanulószoba A napközi és tanulószoba egyik legfontosabb pedagógiai funkciójának tekintjük a felzárkóztató tevékenységet. A hiánypótlás mellett fontos a tantárgyak és a gyermekek adottságainak megfelelő tanulási módszerek gyakorlása, házi feladatok elkészítése. Ez megköveteli a tanítók, szaktanárok és napközis nevelők közötti mindennapos szakmai kapcsolatot és együttműködést. Iskolánkban jelenleg alsó tagozaton 8 napközis csoport működik. Felső tagozaton tanulószobát biztosítunk. c) Szakkörök Minden tanuló bekapcsolódhat az iskolánkban működő térítésmentes tehetséggondozó szakkörökbe. Jelenleg a következő szakkörök működnek: Alsó tagozat : matematika, angol, német, sport, furulya, kézműves Felső tagozat: sport, kézműves, énekkar, furulya, fizika-kémia, nyelvi, matematika. A szakkörök segítséget nyújtanak tanulóinknak a versenyekre való felkészüléshez. d) Vizsgafelkészítők Iskolánkban 1997/98-as tanévtől bevezettük a 8. osztályosok év végi záróvizsgáját. Kötelező tantárgyak: • Magyar nyelv • Magyar irodalom • Matematika A tantárgyakból tételek kidolgozásával rendszerezzük a tananyagot, amelyből írásbeli vizsga keretében számot adnak a tanulók egy kijelölt vizsganapon. A gyakorlati tudásukat a kompetenciamérés feladatlapjain keresztül mérjük le. Választható tantárgyak: történelem, biológia, fizika, kémia, földrajz, angol, német, informatika. (Ebből csak egyet kell választaniuk.) A vizsgafelkészítésre tanfolyamokat szervezünk • •

Kötelező tantárgyaknál 15-15 óra A választott tantárgynál 10 óra

e) Alapítványi támogatás Iskolai alapítványunk célja és tevékenysége: - képességfejlesztés, ismeretterjesztés, tehetséggondozás - felszereltség javítása, eszközfejlesztés - versenyek szervezése, nevezési díjainak és utazási költségeinek támogatása - kiállításhoz, ünnepélyekhez dekorációs anyag vásárlása - rendezvényhez kapcsolódó kiadások támogatása - hazai és külföldi tanulmányutak, táborok, kirándulások szervezése, támogatása

27 -

közösségfejlesztő és a szabadidő értelmes eltöltését célzó programok szervezése, támogatása gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet továbbtanulási programok szervezése, támogatása hátrányos helyzetű tanulók támogatása kiadvány nyomdai költségének támogatása

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A taneszköz-jegyzék szempontjából taneszköznek tekinthetők azon tárgyak, információhordozók, amelyeket a köznevelésben - a NAT tartalmára és követelményeire támaszkodva - ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmaznak. A felújítás során minden tanteremben és irodában kiépítésre került a számítógépes hálózat internet eléréssel. A jelenlegi tantárgyi szemléltető és taneszköz-állományunk lehetőséget biztosít arra, hogy helyi tantervünk minimumát minden területen teljesíteni tudjuk. A hagyományos taneszköz-állományunkon kívül könyvtárunkban megtalálhatók a legkorszerűbb ismereteket tartalmazó oktatóprogramok, CD-k, DVD-k és interaktív tananyagok. Az ehhez szükséges számítástechnikai eszközök – interaktív tábla, laptop, projektor – rendelkezésre állnak. Folyamatosan figyeljük a pályázatokat, és minden alkalmat megragadunk arra, hogy pályázati pénzekből a meglévő elhasználódott eszközeinket kicseréljük, a hiányokat pedig beszerezzük, így az Eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltakat teljesíteni tudjuk. 9. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A Köznevelési törvényben olvasható: „ A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.” Ez az érdekeltség fűzi össze az iskolát és a családot, s ez együttműködésük alapja. • • •

Megköveteljük a tanulóktól, hogy a kötelező és választott foglalkozásokon részt vegyenek és rendszeres fegyelmezett munkával tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségüknek. Védjék az iskola eszközeit és társaik testi épségét. A NKT 46.§ (1) bekezdése alapján tanulóink közreműködnek a környezetük és az eszközök rendben tartásában, tanítási órák, rendezvények előkészítésében. Figyelembe vesszük: a tanuló életkorát a tanóra védelmét a pedagógus felügyeleti és irányító tevékenységét.

28 • • • • • • • • • • •

•

• •

Megköveteljük a tanulóktól a padok tanórák utáni rendbe tételét, a tanterem tisztán tartását, és elvárjuk tőlük a szemetelés mellőzését. Figyelemmel kísérjük a mulasztásokat, igazolatlan hiányzás esetén írásban értesítjük a szülőt. Amennyiben ez eredménytelen, úgy a Kormányhivatalt tájékoztatjuk. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. A szülők kötelessége, hogy kísérjék figyelemmel gyermekük tanulmányi előmenetelét, és adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy gyermekük teljesítse kötelességét. A szülőket rendszeresen tájékozatjuk a fogadóórák és a szülői értekezletek időpontjáról, ahol megbeszélhetjük személyre szabottan a problémákat. Egyeztetett időpontban bármikor a szülők rendelkezésére állunk segítségnyújtás céljából. Elvárjuk a szülőktől, hogy tartsák tiszteletben a pedagógusok emberi méltóságát, és az ezzel kapcsolatos törvényi vonatkozásokról tájékoztatjuk őket (osztály szülői értekezletek). A szülőket egyenrangú partnernek tekintjük, és együtt kívánunk működni velük a gyermek érdekében. Amennyiben a szülő kötelességét nem teljesíti, gyermeke veszélyhelyzetbe kerül (pl. nem jár rendszeresen iskolába), akkor az illetékes gyermekjóléti szolgálatot az intézmény vezetője köteles haladéktalanul értesíteni. Tájékoztatjuk a szülőket az osztályozó és a javítóvizsga módjáról, tananyagáról. Törekszünk arra, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásunk rendszeres és folyamatos legyen, így segítséget tudjunk adni gyermekük neveléséhez. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülői munkaközösség figyelemmel kísérhesse a tanulói jogok érvényesülését és a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben az igazgató tájékoztatja a szülői munkaközösséget. (Megjegyzés: Nagyobb csoport: a tanulóknak több mint fele.) Ennek érdekében: - Az iskolai dokumentumokat nyilvánosságra hozzuk, amit a könyvtárban elhelyezünk, megjelentetjük az intézmény honlapján, így minden szülő számára hozzáférhetővé válik. - A szülői munkaközösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekről van szó. A pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos információkat illetően. A titoktartás nem terjed ki a gyermek érdekében végzett megbeszélésekre (tanulmányi, magatartási problémák megoldása). Iskolánk pedagógusai bizalmasan kezelik a tanuló szüleivel, családjával kapcsolatos információkat. A titoktartás tekintetében az Nkt. 42.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint járunk el. Minden tanév végén tájékoztatjuk a szülőket – az iskolai honlapon keresztül – a következő tanévben használandó tankönyvekről és taneszközökről.

A kapcsolattartás módjai: 1. Szülői értekezletek 2. Fogadóórák 3. Családlátogatások 4. Írásos és elektronikus kapcsolatok 5. Iskolai hirdetőtáblák

29 6. Intézmény honlapja (www.kossuthiskola.hu) 1. Szülői értekezletek A szülők és pedagógusok együttes munkáját fejleszti minden olyan alkalom, amikor találkozhatnak, és kölcsönösen kicserélhetik gondolataikat, elképzeléseiket.

A szülői értekezletek típusai a) Iskolai szintű szülői értekezlet Ezt az igazgató hívja össze a szülői munkaközösség elnökével közösen. Ennek a témája az iskola egészének távlati pedagógiai munkájából adódik. Erre akkor kerülhet sor, ha egy iskola strukturálisan átalakul, új tanterv lép életbe, vagy változik a tanítás rendje. b) Alkalomszerű szülői értekezletek. •

•

Ide tartozik a leendő első osztályosok szülőinek értekezlete. Az értekezletet május első hetében tartjuk. Témája: az adott iskola nevelési-oktatási célkitűzései, hagyományai, szokásai, házirend, a tanulók számára nyújtott szolgáltatások (napközi, étkezés), valamint az oktatáshoz szükséges felszerelések, taneszközök ismertetése. A végzős 8. osztályosok szülei részére november hónapban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Célja: Ráébressze a szülőket a szigorú mérlegelésre, hogy gyermeküknek a képességük, tanulmányi eredményük figyelembevételével válasszanak iskolát. Ekkor kapnak tájékoztatást a felvételi eljárás rendjéről, a betartandó határidőkről és a jelentkezési lapok kitöltéséről.

Az utóbbi években a szülők részéről nem fogalmazódott meg igény az évfolyamszintű pályaválasztási szülői értekezlet összehívására, hanem a középiskolák által szervezett nyílt napokat, a középfokú intézmények honlapjait, szülői értekezleteket veszik igénybe. Az ott hallottakat, valamint az osztályszintű értekezleten az osztályfőnöktől kapott javaslatokat veszik figyelembe döntésüknél. c) Osztályszintű szülői értekezletek. Iskolánkban évente 3 alkalommal tartunk osztályszülői értekezletet: szeptemberben, februárban, májusban. Ezeket az osztályfőnök tartja. Az osztályfőnökök igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, mert csak így tudják elérni, hogy szakmai tanácsaikat elfogadják. Megértetik velük, hogy az osztályközösség minőségileg más, mint külön-külön egy-egy gyerek. A tanuló magatartása eltérő lehet családi és iskolai közösségben, a következetes szigorú fellépésünk a házirend megsértőivel szemben a tanuló érdekét szolgálja. Az osztályfőnökök közvetítik a szülők felé a szaktanárok kéréseit, elvárásait saját tantárgyukkal kapcsolatban. Megismertetik a szülőkkel tanórán kívüli foglalkozásokat. Tájékoztatást adnak a Pedagógiai Program, SZMSZ tanulókat, szülőket érintő részéből, valamint ismertetik a tanulói házirendet. Felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a dokumentumok nyilvánosak. d) Réteg szülői értekezletek. Évenként 1-2 alkalommal kerül sor ilyen jellegű szülői értekezletre: • Sítáborba készülő tanulóknak. • Nyári táborozáson részt vevő tanulóknak.

30 • •

Ballagó 8. osztályos tanulók szüleinek. Testvériskolásokat fogadó családoknak.

e) Ünnepélyes szülői értekezletek. Alkalomszerűek, valamilyen ünnepélyes eseményhez kapcsolódhatnak • Anyák napja. • Jubileumi ünnepség. • Iskolai ünnepségek. • Ballagás előtt műsor a szülőknek és a tanároknak köszönetképpen. 2. Fogadóórák Iskolánkban központi fogadóórát évente két alkalommal (novemberben és áprilisban) tartunk, ezen kívül pedagógusaink hetente egy órában fogadják a hozzájuk forduló szülőket előzetes bejelentkezés alapján. Amennyiben a szülőnek a kijelölt időpont nem felel meg, lehetőség van telefonon történő időpont egyeztetésre. Céljuk: négyszemközti beszélgetés a szülővel a tanulót érintő problémákról, az érdemjegyekről, a javítás lehetőségéről. 3. Családlátogatások Súlyos probléma esetén az osztályfőnök az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kollégával meglátogatja a családot, hogy árnyaltabb képet kapjon a gyermek hátteréről. 4. Írásos kapcsolatok Legtöbb esetben az üzenő-füzeteken, tájékoztató-könyvön, az iskola honlapján keresztül történik a szülők tájékoztatása (mozi, színház, kirándulás, táborozás, farsang, dicséret, büntetés, stb.). Mindig ügyelünk arra, hogy a beírás hangneme, stílusa kulturált, etikus legyen. A családokkal való kapcsolattartás hagyományos szervezeti formái mellett más lehetőségeket is keresünk. Meghívjuk a szülőket: • Gálaműsorainkra • Tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyeinkre • Iskolával kapcsolatos eseményekre • Kossuth-bálra • Családi napra Elfogadjuk segítségüket: • Kirándulásokon • Kulturális bemutatókon • Versenyekre való kíséretnél • Alapítványi támogatásnál. Együttműködés fejlesztése érdekében

31 Alkalomszerűen • Közérdekű információkról nyomtatott vagy elektronikus formában adunk tájékoztatást.

32 B. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA A program felépítése 1. A program elkészítésének alapjai a) Helyzetelemzés b) A környezet és egészségnevelés színterei iskolánkban 2. A programmal kapcsolatos célkitűzések meghatározása 3. A program feladata 4. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés területei, mindennapos testmozgás 5. Tevékenységek 6. Kapcsolatrendszer a) iskolán belüli kommunikáció b) külső partnerekkel 7. Pedagógus-továbbképzés 1. A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI a) Helyzetelemzés Az intézmény adottságai Iskolánk a város központjában helyezkedik el. Fennállásának 115. évfordulóját ünnepeljük 2013-ban. Az épület teljes felújítására 2006-ban került sor. Az iskola helye és környezete erőteljesen befolyásolja az egészség és környezeti nevelés lehetőségeit és tartalmát. A programok lebonyolításában minden pedagógus részt vesz: • szakórai foglalkozásokon • osztályfőnöki óra keretén belül • nem hagyományos tanórai keretben • tanórán kívüli programok szervezésében. b) A környezet és egészségnevelés színterei iskolánkban Az egészségnevelés színterei a) Tanórán • 1-6. évfolyam Testünk és egészségünk, személyi higiénia • 7-8. évfolyam Biológia • 1-8. évfolyam Testnevelés • Elsősegélynyújtás (elméleti) alapismeretek megismertetése környezetismeret és biológia órák keretében a védőnő bevonásával

33 b) Nem hagyományos tanórai keretben • Erdei iskola: választható oktatási forma minden évfolyam számára • Mentálhigiénés foglalkozások osztályfőnöki órákon • Drogprevenciós foglalkozások (DADA program) • Sport/tömegsport foglalkozások c) Tanórán kívüli programok • Családi nap Jeles napok programjai iskolai és városi szinten: • Föld Napja • Fuss az állatkertért • Állatok Világnapja • Víz Világnapja A környezeti nevelés színterei a) Tanórán • 1-4. évfolyam: környezetismeret órák • 5-6. évfolyam: természetismeret órák • 7-8. évfolyam: földrajz, biológia, fizika, kémia órákon A megfelelő témaköröket a helyi tantervek rögzítik. b) Nem hagyományos tanórai keretben Múzeum és intézménylátogatások. c) Tanórán kívüli programok • Évente két alkalommal papírgyűjtés szervezése. • Szelektív hulladékgyűjtés. • Pályázatokon és vetélkedőkön való részvétel. 2. A PROGRAMMAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA Mottó: „Szeresd egészségedet, mert az a jelen Védd a kisgyermekeket: mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét: - mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” Alapelvek • • • •

emberi jogok demokrácia alapvető emberi szükségletek biológiai és társadalmi sokféleség.

34 Jövőképünk Olyan intézményben kívánunk tanítani és tanulni, ahol: • az iskola tárgyi és személyi feltétele egészségtámogató, egészségbarát; • az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység integráns részévé válik a környezeti nevelésnek; • valamennyi tantárgyat áthatja, valamint az iskola mindennapjait átszövi az egészség és a környezeti nevelés; • programjaink megvalósításának cselekvő résztvevői lesznek a családok és a lakóhely polgárai. Az egészség és környezeti nevelés kulcselemei • • • • • •

Egészségnevelésre elkötelezett tantestület A feladatra felkészített pedagógusok A kapcsolatok ereje Az egészségvédő motívumok fejlesztése Az egészségvédő képességek kialakításának segítése A szülők bevonása, aktív részvétele a programban

3. A PROGRAM FELADATA A tanulók számára • • • • • • • •

Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésben, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ismertesse meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait, készítse fel őket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, egészségvédő szokásrendek kialakítására. Nyújtson segítséget az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, adjon tanácsokat azok kivédésére, elhárítására. Tudatosítsa az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozza az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az elsősegélynyújtáshoz szükségesek. Adjon javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására.

A pedagógusok számára Az egészséges életmód közvetítői a pedagógusok. Hitelessé akkor válnak, ha életmódjukkal elsősorban - azt az értéket képviselik, melyet a gyerekek felé igyekeznek átadni. Ezért meg kell tennünk mindent azért, hogy testben és lélekben egészségesen álljunk tanítványaink elé. Ennek elérése érdekében a következőt tehetjük: •

önképzés, továbbképzéseken való részvétel

35 •

természetjárás.

A családok számára A programok tematikáját a szülőkkel is megismertetjük. A tanórán kívüli foglalkozásokon aktív részvételükre számítunk. 4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÜLETEI Tanórai • • • • •

1-8. évfolyam - A mindennapos testedzés lehetőségeinek biztosítása (felmenő rendszerben) 1-4. évfolyam - Környezetismeret: Testünk és egészségünk tantervi tananyag feldolgozása 5-6. évfolyam - Természetismeret óra ide vonatkozó témáin keresztül 7-8. évfolyam - Biológia, földrajz óra ide vonatkozó témáin keresztül 1-8. évfolyam - Osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek

A témakörök és a tananyagtartalmak részletes leírása a helyi tantervekben található meg. Tanórán kívüli tevékenység • • • • • • • • • • • • •

A „jeles napok” rendezvényein való aktív részvétel. A témához kapcsoló vetélkedőkön, pályázatokon, versenyeken való részvétel. Az úszás lehetőségének biztosítása (2. és 3. évfolyamokon). Sportköri és tömegsport foglalkozások. A túrázás alkalmankénti szervezése. Sítábor és korcsolyázás szervezése tanulóink számára. Erdei iskolai program. A tanulók nyári táboroztatása (alsó, felső tagozat). A tanulók egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezése. Papírgyűjtés évente két alkalommal. Az iskola udvarának virágosítása. Madáretetők elhelyezése és gondozása. Ünnepkörökhöz kötődő játszóház szervezése.

Mindennapos testmozgás A mozgáshiányos életmód következtében romlott tanulóink fizikai állóképessége és egészségi állapota (súlyos gerincproblémák). A helyzeten azért kell változtatnunk, mert a fizikai állapot, az egészség nagymértékben befolyásolja tanulóink szellemi teljesítményét. Iskolánkban jelenleg egy 196 m2-es tornaterem és egy 800 m2-es kézilabdapálya van. Mozgásfejlesztési programunkat úgy kell megszervezni, hogy alsó tagozatosainknak minden nap legyen egy szervezett testmozgásos foglalkozás. Ez lehet a tornateremben vagy a szabadban. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben biztosítjuk a mindennapos testnevelés megvalósulását.

36 • •

• • • • • • • •

2. és 3. évfolyamos tanulóink heti 1 alkalommal úszáson vesznek részt. Alsó és felső tagozatos tanulóink 3 korcsoportban (1-2., 3-4., 5-6.) a versenyfociban is részt vehetnek (MLSZ Bozsik-program). Lehetőséget biztosítunk szivacskézilabda, floorball, birkózás, trampolin, kosárlabdaedzéseken részvételre. Ezek köre az igényeknek megfelelően változhat. A „Ki miben tehetséges?” versenyek keretében pingpong, ugrókötél, hulahopp-karika, kerékpáros ügyességi versenyt is szervezünk. Minden évben megszervezzük az 1 hetes sítábort. Minden tanévben rendezünk Diáknapot. A Diáknap programjának zöme mozgásos ügyességi játék. A tanév folyamán részt veszünk erdei iskolai foglalkozásokon. Ösztönözzük tanulóinkat az egyesületekben való sportolásra (úszás, asztalitenisz, atlétika, stb.). Szervezünk nyári tábort. Sporteszközeinket folyamatosan korszerűsítjük, fejlesztjük. Bővítjük a sportolási lehetőségeket. A kosárlabdázás mellett a kézilabdázás feltételeit is megteremtettük.

A napközis foglalkozások testmozgási programja A mindennapos testnevelés biztosítása érdekében kiemelt feladata a délutáni foglalkozásoknak a mozgás, a játék, a tánc. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, a szabadban szervezzük meg. Amikor délelőtt nincs testnevelés órája a gyermekeknek, minimum 45 perc aktív mozgást biztosítunk a tanulóknak, szervezett formában. A testnevelésórákat segítve az ugrálókötél, a labda, a sor- és váltóversenyek, a hulahopp karika, tollaslabda és kötélhúzás változatos programot biztosít a gyermekek számára, melynek során megismerhetik önmagukat és társaikat. Nem csak egészségük, testük fejlődik, hanem önértékelésük, toleranciájuk is, s egyben megtanulnak a közösség szabályai szerint élni, alkalmazkodni társaikhoz. Az együttes élmény segíti az ön- és emberismeretet, gazdagítja a kapcsolatteremtő képességek kibontakozását, amely a napközinek egyik fontos feladata. Fejleszti a gyermek testi, térbeli biztonságát, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját. Az ének tanításával összhangban a népi játékok különböző típusainak megtanítása is segíti a közösség építését és a mozgásfejlesztést. Ilyenek: • • • • • •

ügyességi játékok népi játékok, körjátékok labdajátékok erőjátékok fogócskák ügyességi versenyek

37 A zenére végzett tornagyakorlatok végezhetőek az osztálytermekben is. Időtartamát tekintve azonban csak 10-15 percig, mivel a padok nem mozdíthatóak, így a mozgástér korlátozott. A tanóra közben végezhető 5-10 perces ujj-, légző-, egyensúly- és keresztező mozgásos tornák kis helyet igényelnek és bármikor beiktathatóak. Fontos szerepe az agyműködésben és a mozgáskoordinálásában van. A mozgás megszerettetésének módja évszakonként hétvégi kirándulásokkal is bővül, ahol egész napos túrán vesznek részt a gyerekek. A városban tett sétákkal is szélesítjük a lehetőségeket. Ősszel és tavasszal - több helyszínen - futóversenyeken veszünk részt. 5. TEVÉKENYSÉGEK Felvilágosító tevékenység • • • • • •

Rendkívüli osztályfőnöki órákon Szülői értekezleteken Nevelőtestületi értekezleten Munkaközösségi foglalkozásokon Iskolai szintű rendezvényeken (vetélkedők, versenyek, előadások egy-egy téma körül) Továbbképzéseken.

6. KAPCSOLATRENDSZER Iskolán belüli kommunikáció Az intézményen belüli koordinátori szerepet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a Diákönkormányzat munkáját végző pedagógusok látják el. Munkájukat a tantestület minden tagja segíti. A tapasztalataink cseréjére a munkaközösségi foglalkozásokon és a nevelési értekezleten kerül sor. Külső partnerek • • • • • • • • •

Iskolaegészségügyi szolgálat és iskolafogorvos Gyermekjóléti Szolgálat Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület Kittenberger Kálmán Vadaspark BaBaKO MLSZ Bozsik-program Pannon Várszínház Veszprémi Magyar-Finn Egyesület TOE – Tanárok Nemzetközi Egyesülete

Pedagógus továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás a pedagógusok számára is létkérdés. A megújuláshoz újabb módszertani és szakmai ismeretek elsajátítására van szükség. Mindennek megvalósítására a kötelező és nem kötelező szakmai továbbképzéseken való részvétel biztosít lehetőségeket.

38 II. HELYI TANTERV TARTALOMJEGYZÉK 1. • • •

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai az előírt tananyag és követelményei mindennapos testmozgás

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, magántanuló, bukás 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formai rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei • a tanuló teljesítménye, • magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái, • szöveges értékelés 7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, témazáró dolgozatok száma 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • •

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. H2012 = 110/2012. sz. Kormányrendelet által kiadott új NAT, valamint az 51/2012. sz. EMMI-rendelet 8.§-a alapján jóváhagyott kerettanterv szerint elkészített, 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

2004. szeptember 1-jétől háromféle tantervi koncepció 2004.: „új” NAT és kerettanterv vagy

39 helyi tanterv Iskolánk az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján elkészítette a helyi tantervet, a helyi óraszámokat, ahol figyelembe vette az iskolában folyó emelt szintű oktatást matematikából HELYI ÓRASZÁMOK 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben. 185 tanítási nappal, illetve 37 tanítási héttel számolva. 1.

2.

3.

4.

Éves kötelező óraszám

740

740

740

833

Heti kötelező óraszám

20

20

20

22,5

Heti szabadon választható

2

2

2

2

A MOZAIK Kiadó által javasolt óraszámokat és tantervet választottuk, figyelembe véve az emelt szintű matematikaoktatást. 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben. 183 tanítási nappal, illetve 36 tanítási héttel számolva. 1.

2.

3.

4.


900

900

900

972


23

23

22

24


2

2

3

3

5.

6.

7.

8.


1008

1008

1116

1112


26

25

28

28


2

3

3

3

40 Alsó tagozat A osztály: Emelt szintű matematikaoktatás H 2004 Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Életvitel és gyak.ism. Testnevelés és sport Évfolyamok heti kötelező óraszám Heti szabadon választható óraszám

Heti óraszámok évfolyamonként 1. 2. 3. 4. 8

8

8

4,5+1,5* 1 1 1 0,5+0,5* 1 5 22

4,5+1,5* 1 1 1 0,5+0,5* 1 3 20

4+1,5* 1,5 1 1 0,5+0,5* 1 3 20

7 2 4+1,5* 2 1,5 1,5 0,5+0,5* 1 3 22,5

2*

2*

2*

2*

A * a szabadon választható órákat jelzi a matematikánál és az informatikánál. A 2 órából 1,5 órát az emelt szintű matematikaoktatásra használjuk, 0,5 órát pedig informatikára. Így az első és második évfolyamon 6-6 matematika órája lesz hetenként a tanulóknak, harmadik, negyedik osztályban pedig 5,5-5,5 óra. Az informatika óraszám pedig heti 1 órára emelkedik mindegyik évfolyamon.

41 Alsó tagozat 2013-14es tanévtől (felmenő rendszerben) A osztály: Emelt szintű matematikaoktatás H 2012 Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Technika Testnevelés és sport Évfolyamok heti kötelező óraszám A szabadon választható órák terhére: Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika

Heti óraszámok évfolyamonként 1. 2. 3. 4. 7 0 4+2* 1 1 2 2 0 1 5 25

7 0 4+2* 1 1 2 2 0 1 5 25

6+1,5* 0 4+1,5* 1 1 2 2 0 1 5 25

6+1* 2 4+1* 1 1 2 2 +1* 1 5 27

2

2

1,5 1,5

1 1 1

42 Alsó tagozat B osztály: Normál oktatás H 2004 Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyak.ism. Testnevelés és sport Kötelező Szabadon választható

Heti óraszámok évfolyamonként 2. 3. 4.

8 1* 4,5 1 1 1 0,5+0,5* 1 5 22

8 1* 4,5 1 1 1 0,5+0,5* 1 3 20

8 1* 4 1,5 1 1 0,5+0,5* 1 3 20

7 2+1* 4 2 1,5 1,5 0,5+0,5* 1 3 22,5

2*

2*

2*

2*

A * a szabadon választható órákat jelzi az idegen nyelvnél és az informatikánál. A szabadon választható órákból a B osztályokban 1,5 órát használunk fel.

43 Alsó tagozat 2013-14es tanévtől (felmenő rendszerben) B osztály: Normál oktatás H 2012 Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika Testnevelés és sport Kötelező Szabadon választható A szabadon választható órák terhére: Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika

Heti óraszámok évfolyamonként 2. 3. 4.

7+1* 0 4+1* 1 1 2 2 0 1 5 25

7+1* 0 4+1* 1 1 2 2 0 1 5 25

6+1,5* 0 4+0,5* 1 1 2 2 +1* 1 5 25

6+1* 2 4 1 1+1* 2 2 +1* 1 5 27

2*

2*

3*

3*

1 1

1 1

1,5 0,5 1

1 1 1

44 Felső tagozat A osztály: Emelt szintű matematikaoktatás H 2004 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom + dráma + tánc Történelem, ember, társ., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret + egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene + hon és népismeret Rajz + mozgókép és médiaismeret Technika-életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező A szabadon választható órák terhére: Matematika

5.

6.

7.

8.

4 1,5 3 4+2* 1 2

4,5 2 3 3+2* 1 2

3,5 2,5 3 3+2* 1

3,5 2,5 3 3+2* 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2,5 0,5 25,5+2

2

1,5 1,5 1 5 0,5 25

1,5 1,5 1 2,5 0,5 22,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 25+2

2

2

2

A tantárgyi modulokat 6. évf. egészségtant beépítettük a természetismeretbe 5-6. évf. a hon és népismeretet az énekbe építettük be 5-6. évf. tánc és dráma a magyar nyelv és irodalomba építettük be 7. évf. ember és társ., etika a történelembe építettük be 8. évf. mozgókép és médiaismeretet a rajz tantárgyba építettük be Az informatika önálló tantárgy.

45 Felső tagozat 2013-14es tanévtől (felmenő rendszerben) A osztály: Emelt szintű matematikaoktatás H 2012 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember, társ., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Dráma/ hon Természetismeret + egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz + mozgókép és médiaismeret Technika-életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező A szabadon választható órák terhére: Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Rajz Fizika Biológia

5. 4 2 3 4+1* +1* 1 1 2

6. 4+0,5 2 3 3+2* 1 1

7. *

8. *

3+1 2 3 3+2* 1 1

4 2 3 3+2* 1 1

1+0,5* 1+0,5* 2 2 1 1

2

2

1 1 1 5 1 28

1 1+0,5* 1 5 1 28

2 2 1 1 1 1 1 5 1 31

1 1

2

2

0,5 0,5

1

5 1 31

0,5 0,5

46 Felső tagozat B osztály: Normál H 2004 Tantárgy

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember, társ., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret + egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene + hon- és népismeret Rajz + mozgókép és médiaismeret Technika-életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező

4 1,5 3 4 1 2

4,5 2 3 3 1 2

4 2,5 3

4 2,5 3

3,5 1

3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5

1 2,5 0,5 25+1

1 2,5 0,5 25,5+1

0,5 0,5

0,5 0,5

A szabadon választható órák terhére: Magyar nyelv és irodalom Matematika

1,5 1,5 1 5 0,5 25

1,5 1,5 1 2,5 0,5 22,5

47 Felső tagozat 2013-14es tanévtől (felmenő rendszerben) B osztály: Normál H 2012 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember, társ., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Dráma/ hon Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz + mozgókép és médiaismeret Technika-életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező A szabadon választható órák terhére: Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Rajz Fizika Biológia Ének

5.

6. *

4+0,5 2 3 4 +1* 1 1 2

1 1+0,5* 1 5 1 28

1 0,5 0,5

7. *

8.

3+1,5 2 3

4+0,5* 2 3

3+1* 1 1

3+1* 1 1

2 2 1 1 1 1+0,5*

1+0,5* 1+0,5* 2 2 1 1+0,5*

1 5 1 31

5 1 31

1

1

1

1 0,5

1,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

4+1 2 3 3+1* 1 1

*

2

1+0,5* 1+0,5* 1 5 1 28

0,5

48 Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első, második és ötödik, hatodik évfolyamon - heti 5 kötelező testnevelés óra (melyből heti 2 óra kiváltható sportolásra az iskolai sportkörben vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel) A harmadik és negyedik évfolyamon - heti 3 kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig játékos egészségfejlesztő testmozgás A hetedik-nyolcadik évfolyamon • heti 2,5 kötelező testnevelés óra • az iskolai sportkör különféle sportágakban szerezett foglalkozásai (ld. egészségnevelési programnál) • tömegsport foglalkozások, amelyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban és a tanulószobán • játékos, egészségfejlesztő testmozgás (ld. az egészségnevelési programnál)

49 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI •

Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzéket a megérkezést követő 1 napon belül a tankönyvfelelősökön keresztül eljuttatja az alsós munkaközösséghez és a szaktanárokhoz. • A munkaközösségek, szaktanárok tájékozódnak a tankönyvek tartalmáról, szakmai színvonaláról és áráról (szakmai fórumokon, továbbképzéseken, tankönyvbemutatókon). • Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. • A tankönyvek kiválasztásakor minden esetben a szakmai szempontok dominálnak. Elvei: • érthető nyelvezet • tudományos pontosság • problémák életszerű bemutatása • a többi tankönyvvel való összehangoltság • ábrák legyenek szemléletesek • feladatai változatosak, a tanult ismeretek alkalmazását gyakoroltató könnyebb és nehezebb feladatokat is tartalmazzon. • • • • • • • • •

Előnyben részesítjük a tantervi követelményeknek megfelelő, kipróbált, olcsóbb tankönyveket. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók térítés nélkül megkapják a tankönyveket. Tanév közben tankönyvváltoztatás csak akkor lehetséges, ha ez a szülőkre anyagi terhet nem ró (pl. iskolai kölcsönzéssel megoldható). Tornafelszerelés tekintetében sportnadrágot, pólót, sportzoknit (minőségtől, ártól független) és tornacipőt kérünk. A szülő joga eldönteni, milyen minőségűt vásárol. Matematikaórán szerkesztésekhez szükséges körzőt, vonalzót, szögmérőt a szülőknek kell biztosítaniuk. Rajzórákon a tananyaghoz szükséges rajzfelszerelést kérünk. A technika tantárgy tanításához szükséges fát, fémet, műanyagot iskolánk biztosítja − egyéb anyagot (ragasztó, színes papír, cérna, főzéshez alapanyagot stb.) a szülők vásárolják meg. A többi tanórához szükséges taneszközöket az iskolában biztosítjuk. A taneszközök és tankönyvek kiválasztásánál kérjük a szülői munkaközösség véleményét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (tanév végi szülő értekezlet, iskolai honlap) tájékoztatjuk. Az iskola törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból (iskolai alapítvány) egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.

3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI • •

Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a kormányhivatal határoz meg - minden jelentkező tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiskolázás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

50 •

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - a szülő és a gyermek személyi igazolványát vagy útlevelét, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolványt - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta).

•

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szülő és a gyermek személyi igazolványát vagy útlevelét, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolványt - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

•

Emelt szintű matematika osztályba való beíratás feltétele normál osztályból: alsó- és felső tagozaton matematika képesség-felmérés szóban vagy írásban. Azok a tanulók, akik előző iskolájukban is emelt szintű matematikaoktatásban részesültek, a szabad férőhelyekre képességfelmérés nélkül is felvehetők. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

•

4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI • • • •

A tanuló a köznevelési törvény előírásának megfelelően magasabb évfolyamba léphet, ha a tanév során az előírt tantervi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulóknak osztályozó vizsgát kell tenniük, ha: - Az iskola igazgatója felmenteti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. - A tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolttá teszi, élünk a Köznevelési törvény adta lehetőséggel - 55. § (1) bekezdés -, felmentést adhat az igazgató (részben vagy egészben) a tanuló kérelmére a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, és felmentheti a készségtárgyak tanulása alól. - Magántanuló. (A magántanulók felmentést kapnak a készségtárgyak tanulása alól. Ha a szülő kérte a felmentést, akkor ő köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről. Amennyiben az iskola menti fel, akkor az osztályozó vizsgára felkészítjük. A Magántanulói Szabályzat tartalmazza ennek részleteit.) - Az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % - át meghaladja, vagy a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma 30 vagy annál több tanítási óra, és emiatt a tanuló teljesítménye

51

• •

tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén 3-nál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az iskola évfolyamának megismétlésére lehetőséget adunk abban az esetben is, ha a tanuló felsőbb évfolyamra léphetne, de a szülő kéri az évfolyam megismétlését. Az adott évfolyamot a tanuló egyszer ismételheti meg.

5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMAI RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA •

Az elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz esetében a témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak a tanulók.

•

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében a témakörön belül szóbeli felelet formájában is ellenőrzik a pedagógusok a követelmények elsajátítását.

•

Ének-zene, informatika, rajz, technika tantárgy elméleti része írásban is számon kérhető. Ezeknél a tantárgyaknál a számonkérés gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik.

•

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

•

A szóbeli és írásbeli feleleteket egyenlő súllyal számítjuk be a félévi és év végi osztályzatokba. A témazáró dolgozatok érdemjegye viszont nagyobb mértékben számít be a félévi és év végi zárójegyekbe.

52 6. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI Az ellenőrzés és értékelés a személyiségfejlesztést és közösségépítést egyaránt szolgáló pedagógiai tevékenység szerves része. Funkciója a tájékozódás és tájékoztatás a tevékenység eredményéről. Alapja, mércéje helyi tantervünk követelményrendszere, amely magában foglalja a NAT és a kerettanterv követelményeit. Az értékelő tevékenységünk folyamatos, sokszínű, változatos. •

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

•

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, fejlődött-e vagy hanyatlott-e az előző értékeléshez képest.

•

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: a) Kitűnő szinten teljesített b) Jeles szinten teljesített c) Jól teljesített c) Megfelelően teljesített d) Felzárkóztatásra szorul. - A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni munkája alapján kell meghatározni. (Ez alapján az év végi osztályzat nem matematikai átlag.) • Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kitűnő osztályzatot adhat a szaktanár annak a tanulónak, aki kiemelkedően teljesített a tanév során. Ennek jelölése félévkor 5K, tanév végén kitűnő. • A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Ennek bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. • A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

53 teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-40 % 41-55 % 56-75 % 76-90 % 91-100 % •

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - második-harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, informatika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, informatika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének- zene, rajz, technika, testnevelés. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, testnevelés.

Az erkölcstan és vagy hit-és erkölcstan tantárgy a 2013/2014-es tanévben kerül bevezetésre 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. • •

• • •

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az érdemjegyről. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba kell bejegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a Házirendben szabályozottak. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-

54

• •

nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a Házirendben szabályozottak. Az iskolai dicséretek és büntetések formái a Házirendben szabályozottak.

Szöveges értékelés A 2012/2013-as tanévtől első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon pedig félévkor szöveges minősítést alkalmazunk. a) Alapelvei • • • • • • • •

A követelményrendszer érthetően meghatározott legyen. Tisztában legyen a pedagógus az általa használt értékelés céljával. Az értékelés alapján meghatározható legyen az egyén fejlesztésének stratégiája. Minimalizálja a szubjektivitás lehetőségét. A személyiségfejlesztés szempontjából legyen pozitív. Törekedjen az értékelés sokféleségére (megfigyelés, szóbeliség, együttműködési készség, egyéni személyiségvonások) a pedagógus. Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak. A tanulási folyamatban a vele együttműködőket (tanuló, szülő) egyenrangú félként kezelje a nevelő.

b) Szempontjai • • • • • •

Tartalmazza a tanuló tanulásra vonatkozó jellemzőit: tanulási stratégiája, stílusa, motivációja. Tartalmazza ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Tartalmazza a tanuló eszköztudásra vonatkozó minősítését (olvasás, írás, számolás). Tartalmazza ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Vegye figyelembe az egyéni különbségeket, és ne alkosson rangsort. Az értékelés legyen érthető a szülőnek, gyereknek egyaránt.

c) Dokumentációja A naplóban év közben érdemjegyeket is adunk, de félévkor és év végén csak szöveges értékelést alkalmazunk. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, akkor a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot teszünk a megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, TÉMAZÁRÓ DOLGOZATOK SZÁMA

55 Iskolánkban az alábbi szabályok érvényesülnek: • • • • • • •

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-nyolcadik évfolyamon hétvégére feladott házi feladat mennyisége nem lehet több, mint a hét közbeni házi feladat. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- egyik óráról másikra esedékes feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulmányi versenyen részt vevő tanulók kaphatnak versenyre felkészítő feladatokat hétvégére és szünetre is. Első-negyedik évfolyamon naponta 1 témazáró dolgozat íratható. Ötödik-nyolcadik évfolyamon naponta maximum 2 témazáró iratható, de ezek nem lehetnek egymás után következő órában. Írásbeli és szóbeli házi feladatok elvégzésének együttes ideje alsó tagozaton 1 ill. 1,5 óra felső tagozaton 2 ill. 2,5 óra

8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE, A HELYI MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA A köznevelési törvény alapján az „általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente egy alkalommal”, tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről meghatározott mérési módszerek segítségével, valamennyi évfolyamon. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánkban a fizikai állapot mérése a Hungarofit-felmérés alapján történik.

56 2013/2014-es tanévtől iskolánkban az alábbi kiadók által kidolgozott helyi tantervek alapján dolgozunk. Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom

Apáczai Kiadó

Élő idegen nyelv

Pearson Kiadó – Huber Kiadó - Nemzedékek Tudása Tankönyvkaidó

Matematika

Apáczai Kiadó – Műszaki Kiadó

Erkölcstan

Apáczai Kiadó

Környezetismeret

Apáczai Kiadó

Ének-zene

Apáczai Kiadó

Rajz

Apáczai Kiadó

Informatika

Apáczai Kiadó

Technika

Apáczai Kiadó

Testnevelés és sport

Apáczai Kiadó

Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom

Apáczai Kiadó

Élő idegen nyelv

Pearson Kiadó – Huber Kiadó - Nemzedékek Tudása Tankönyvkaidó

Matematika

Apáczai Kiadó

Történelem

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Erkölcstan

Apáczai Kiadó

Természetismeret

Apáczai Kiadó

Biológia

Mozaik Kiadó

Földrajz

Apáczai Kiadó

Fizika

Mozaik Kiadó

Kémia

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Ének-zene

Apáczai Kiadó

Rajz

Apáczai Kiadó

Informatika

JOS

57

Technika

Apáczai

Testnevelés és sport

Apáczai

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA VESZPRÉM. PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: április 14

Recommend Documents