KÓS KÁROLY ÉLETRAJZA 1883-1977 1883. december 16. Karl Kosch temesvári postatisztviselõnek és Sidonia Sivetnek Károly nevû gyermeke születik. 1887. A család Nagyszebenbe költözik, a Reispergasse 1. szám alá. 1889. szeptember Beíratják a nagyszebeni magyar elemi iskolába, ahol három osztályt végez el. 1892. Kolozsvárra költöznek, a Nagy utcába. „… apámat helyezték ide- oda, mi mentünk vele…” 1892. szeptember A Farkas utcai Református Kollégium elemi iskolájába íratják, számítva arra, hogy a Kollégium gimnáziumi osztályában folytatja majd tanulmányait. 1893. szeptember Beiratkozik a Református Kollégium Gimnáziumába. 1894. „Dicséretet érdemel” bejegyzéssel végzi el az I. évet. 1895. Arany János Toldi címû könyvével jutalmazzák a II. évben. 1896. A Gimnázium III. osztályát jeles eredménnyel végzi. 1899. Elsõ nyilvános szereplése. Apáczai Csere János halálának 240. évfordulóján beszédet mond a Gimnázium ünnepségén. 1900 tavaszán Elsõ útja – osztálytársai meghívására a falvakba Kalotaszegre. Magyarvalkón lát elõször „virágos, vidám temetõt.” 1900. június „Kosch Károly VII. osztályos tanuló Endrõdi Sándor Kurucz nóták címû verseskönyvét kapta jutalomképpen.” 1901. húsvétján Türébe látogat, megismerkedik a református pap lányával, Balázs Idával, kit tíz év múlva feleségül vesz. 1901. május Csaknem jeles eredménnyel érettségizik a kolozsvári Református Gimnáziumban. 1901. nyarától Súlyos betegség –tífusz- dönti ágyba, közel egy évig. 1902. szeptember Beiratkozik a József Mûegyetem általános mérnöki karára, családja is felköltözik a fõvárosba. 1902. „… A törvényes formaságok szabályszerû megtétele után az ágostai hitvallású ev. egyházból az ev. református egyházba lépett át…” 1904. június Szülei megnyugtatására leteszi a szigorlatait a másodév végén, majd átiratkozik az egyetem építész karára. 1906. május Elsõ ismertebb mûvét készíti: „Kis családi ház” 1906. szeptember Schulek Frigyes professzor tanítványaként a Középkori Építészet ágazatot választja a harmadéves építészhallgató. 1906. november A Magyar Építõmûvészek Szövetsége évi rendes kiállításán Kútház c. tervével második díjat nyer. 1907. június Elkészíti „Székely Balladák” c. könyvecskéjét, melyet jegyajándékul szán kedvesének. 1907. június Csorna Dezsõvel közös terve a Kettõs mûteremház” elnyeri a MÉSZ 190. évi Wellis - pályázatának I. díját. További Wellis –pályázatra készített munkái: „Két falusi ház”. Diplomaterve – konzulens Schulek Frigyes – „Egy fõúri kastély terve” osztatlan sikert arat, diplomadíjra terjesztik fel. 1907. augusztus A diploma megvédése után – az egyetem szervezésében – olaszországi körutazáson vesz részt. 1907. október Pogány Móric mûtermében dolgozik, de egy hónap múlva otthagyja állását. 1907. Maróti Géza építész irodájába kerül, itt sem találja helyét, nem bírja a „beosztott szerkesztõi” munkát, továbbáll. Koronghi Lippich Elek – minisztériumi osztálytanácsos – ajánlására féléves ösztöndíjat kap erdélyi tanulmányútra.
1908. Erdélyi tanulmányútjáról visszatérve építész irodát nyit Budapesten. Megjeleníti az „Erdélyország népének építése” címû tanulmányát - Koronghi Lippich Eleknek ajánlva – melyben összegzi az erdélyi útján látottakat: Segesvár, Torockó, Székelyföld és Kalotaszeg építészetét, néprajzát. 1908. nyara A fiatal építész mûterméhez megérkeznek az elsõ megbízások: Óbudai református parókia és imaház – Zrumeczky Dezsõvel tervezik. Zebegényi római katolikus templom – Jánszky Bélával tervezik, a templom freskóit Kõrösfõi Kriesch Aladár tanítványai készítik. 1909. A Székesfõváros Iparrajziskolában kap állást, kõmûves és ácsmesterséget tanít. 1909. június Szülei elköltöznek a fõvárosból, vissza Kolozsvárra.Brétfûi házukat Kós károly tervezi. Építész irodájuk újabb megbízásokat kap: A Fõvárosi Tanács közvetlenül õket kéri fel az állatkerti pavilonok tervezésére. Ezért 1909. augusztus Zrumeczky Dezsõvel Németországba utaznak tanulmányútra. 1909. szeptember Belekezd a Marosvásárhelyen építendõ gázgyári munkás lakóházak tervezésébe. Pályázaton is indul: Kereskedelmi és Iparkamara Kolozsvárra- sikertelenül. 1909. õszén Kis darab földet vásárol Sztánán, elõképet készít a leendõ otthonához: „Az én házam”, Nyaraló”, Torony a domboldalon”. 1909. végén Megírja „Atila királról Ének” c. mûvét, melyet a Magyar Iparmûvészet 109. évi mellékleteként jelentet meg. Ez a nádtollal írt könyvecske nagyobb közönségsikert hoz, mint épületei, ezért közel tíz évig nem nyúl szépírói pennához. 1909. október 19. Eljegyzi Balázs Idát, jegyajándékul a „Székely balladák” címû könyvecskét adja, mely 8 erdélyi balladát is tartalmaz. 1910. Györgyi Dénessel megtervezik a Városmajor utcai iskolát és óvodát, melyet a következõ évben fel is építenek. A „Maros- Torda Vármegyeháza Marosvásárhely” c. tervpályázaton I. díjat nyer Wigand Edével. A Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagjául választja, székfoglalójában a „Nemzeti Mûvészet” c. elõadását tartja meg, ezután felolvastatják az „Atila királról Ének” c. mûvét. 1910. május befejezi a Sztánai háza, a Varju-vár építését. 1910. szeptember Az Iparmûvészeti Iskolán – esti tagozaton – ács és asztalos-mûvészetet tanít. 1910. október 4. Feleségül veszi Balázs Idát, az esküvõt Türén tartják. Másfél hetes dalmáciai nászút után a fiatal pár visszahúzódik Sztánára. 1910 tele Elkészül a „Régi Kalotaszeg” c. könyv – szintén nádtollal. 1911. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Fõfelügyelõsége megbízza – Hültl professzor ajánlására – a sepsiszentgyörgyi múzeumépület. a Székely Nemzeti Múzeum megtervezésével. A részletes kivitelezési terveket még ebben az évben elkészíti. Világra jön elsõ gyermeke. 1911. A „Régi Kalotaszeg” c. könyve megjelenik a Magyar Iparmûvészet 1911/7. számában. 1911. december Karácsonykor megjelenik a „Kalotaszeg” c. hetilap elsõ száma. Szerkesztõség a Varju-várban, kiadóhivatal a sztánai vasútállomás irodája, nyomda Diamanstein Nándor bánfihunyadi mûhelye és a lap grafikusa Kós Károly. Cikkeit S. K. aláírással közli. Fontosabb írási a Kalotaszegben: 1912. január 14. Erdély és a pesti közvélemény 1912. január 21. Sebesi Kis Ádám (Kós Károly): Emberek a havas alatt 1912. február 25. Móricz Zsigmond: Márkus – Kós illusztrációkkal. 1912. március 26. Kalotaszeg 12. – egyben utolsó- száma is a z olvasók kezébe kerül, melyben a szerkesztõség közli, hogy megszûnik a lap, elõfizetõit. ha igénylik – átadják a gróf Bánffy Miklós által vezetett Erdélyi Lapoknak.
1912. „Kispesti munkásház és tisztségviselõtelep” tervpályázaton sajátos körülmények között az õ rendezési tervét fogadják el. Belekezd a kolozsvári Monostori úti református templom tervezésébe, ami a rákövetkezõ év májusáig tart. 1913. február A Pénzügyminisztériumtól megbízást kap Kispesti munkásház és tisztségviselõtelep fõtéri ikerházának (utcaáthidalással) tervezésére és az építkezés mûvezetésére. Sepsiszentgyörgyre lakóházat tervez a Keresztes fivéreknek. 1913. október Elkészül a Kolozsvár Monostori úti templom. 1913 tele Családjával Budapesten töltik az év végét. 1914. február 1. Sztánai Reformátusbál - Batyúsbál - a Kalotaszegi Református Egyházmegyei Otthon javára. Meghívja Móricz Zsigmondot is, aki élményei hatására írja a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" c. regényét. Elnök: Kós Károly, zene: a vázalmási Ötvös Berci bandája, Cigányvajda: Balázs Balázs (Dufla). A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Mûvészeti osztályától kétéves oroszországi ösztöndíjat kap, de az utazást egyelõre elhalasztja. 1914. július Olaszországba készülnek nyaralni, de Leányfalun -Móriczéknál - éri õket a hír: Szarajevóban lelõtték a trónörököst, kitör a háború, ezért visszamennek Sztánára. Behívják katonának a lugosi nyolcasokhoz". 1914. október Felmentik a szolgálat alól, megbízzák a sepsiszentgyörgyi Vármegyei Közkórház építési munkálatainak vezetésével. Az építkezés több évig vajúdott, majd 1916ban félbeszakadt. 1915. Megírja és rajzolja a "Testamentum és agrikultúra" c. könyvét földmûvelésró1, állattartásról, növénytermesztésrõl szintén nádtollal. A Szebenben állomásozó 21-esekhez vezénylik, itt arra is van ideje, hogy tervezzen: Állami elemi népiskolák tanítólakással. 1916 nyara Szebenbõl ezredtörzsévei Szentesre menekül, útközben hazalátogat Sztánára. Már háromgyerekes családapa. A Honvédelmi Minisztérium felmenti a szolgálat alól 3 hónapra. IV. Károly koronázási ünnepségét kell elõkészítenie. "Afféle kulisszaépítés ." 1916. december 10. Megkezdõdnek a tervezési munkálatok: Lechner Jenõ a Mátyástemplom belsõ díszítését, Pogány Móric a Szentháromság-szobor környékét, Györgyi Dénes és Kós Károly a királyi vártói a templomig terjedõ útvonal házait díszítik fel és a koronázási dombot tervezik. A munka három hétig tart. 1916. december 10. Közben elkészíti elsõ linómetszeteit, melyekkel a Táltos könyvkiadó gondozásában megjelent "Kõmíves Kelemen" c. mûvét illusztrálja. 1916. december 16. IV. Károly és Zita királyné koronázási ünnepsége. A koronázási ünnepség sikeres díszítései elismeréseként megkapja a Ferenc József-rend Lovagkeresztjét. 1917. január Felmentést kap a katonai szolgálat alól, a Konstantinápolyi Tudományos Intézet építészeti szakértõje lesz ösztöndíjjal (16 török font havonta). Hekler Antal igazgatása alatt. Megbízást kap Konstantinápoly 1:5000 arányú térképének elkészítésére. 1918. Megjelenik "Sztambul" c. várostörténeti monográfiája a Konstantinápolyi Tudományos Intézet kiadványaként. Váratlanul hazarendelik, József fõhercegnek kellene vadászlakot tervezni Görgénybe. Törökországgal megszakad a vasúti összeköttetés, nem tud visszamenni Konstantinápolyba, augusztus végén Sztánán húzódik meg a háború elõl. 1918. október Õszirózsás forradalom. A Károlyi-kormány kinevezi az Iparmûvészeti Iskolaépítészeti tanszékére fõiskolai tanárrá. 1918. november Indul a Keleti újság, melyben ír, illusztrál. 1918. december 24. Karácsony napjára ér haza, Sztánára családjához. 1919 tavasza A wilsoni önrendelkezési elvek alapján megszervezi a Kalotaszegi Köztársaságot, Bánfihunyadon 40000 ember elõtt kimondották a köztársaságot. Címert,
pénzt, zászlót, bélyeget tervez. 1920. A "Napkelet" c. folyóiratban megjelenik "Beszélnek Erdély kövei is" c. írása. 1921. január 9. Kolozsvárott megalakul a Magyar Szövetség. 1921. január 24. Megjelenik a ,,Kiáltó Szó" c. röpirat, melyet Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal állítanak össze. 1921. június 5. Megalakul az Erdélyi néppárt. 1921. július 6. A két párt egyesül, titkárul Kós Károlyt választják. 1921. november 13. Megindul Benedek Elek "Vasárnap" c. politikai népújságja (hetente), melyben publikál, szerkeszt és az adminisztrációs teendõk is reá hárulnak. Eközben tervez is: Városháza Sepsiszentgyörgyön - csak terv maradt. Kolozsvár, Görögkeleti katedrális - tervpályázat II. hely. Kolozsvár, Viola Kornél lakóháza. 1921. október Nyirõ Józseffel, Paál Árpáddal, Szentimrei Jenõvel és Zágoni Istvánnal megalakítják a Kaláka Irodalmi b. t. –t. Fõszerkesztõ: Benedek Elek. 1921. október 30. Felfüggesztik a Magyar Szövetséget. 1922. január 15. Az Erdélyi Néppárt átszervezõdik, felveszi a Magyar Néppárt nevet. Titkára: Kós Károly. 1922. február 12. A Magyar Néppárt ellensúlyozására megalakul a Magyar Nemzeti Párt. 1922. március Képviselõválasztások Románia szerte. A szatmári kerületben indul, de nem kapja meg a kívánt szavazatokat. Korteskörútjának elsõ állomása Szatmár. 1922. november Sztánán megjelenteti "Erdély kövei" c. írását saját kiadásban, kézi szedéssel, nyomással, fûzéssel, kötéssel, 1923. "Atila királról Ének." Megjelenik Sztánán, saját kiadásban, linómetszetekkel. 1923. Magyarbikal, református templom. Restaurálás, toldás. "Guild of Handicraft" címmel Ruskinról, Morrisról, Ashbeeról ír. 1924. március 29. Megalakul az Erdélyi Szép míves Céh. Alapítók: Kós Károly, Kádár Imre, Ligeti Ernõ, Nyirõ József, dr. Paál Árpád, Zágoni István. A Céh fennállásának húsz éve alatt 164 könyvet adott ki. Ez évi terve: Csulak Samu orvos lakóháza Sepsiszentgyörgyön. 1924. december A sztánai házinyomdában elkészül a Kaláka Kalendárium az 1925. esztendõre. Érrnindszenten emléktáblát készít Ady Endre szülõházára barátaival. 1925. Megtervezi a bánfihunyadi református parókiát, még ez évben fel is építik. 1956-ban leégett. Elkészíti a feleki görög katolikus templom restaurálási terveit és toldását. Sztánára barátjának Szentimrei Jenõnek lakóházat tervez. Az Erdélyi Szép míves Céh megjelenteti a "Varju-nemzetség" c. regényét. A Céh kiadványait illusztrálja: P. Gulácsi Irén: Hamuesõ, regény Kádár Imre: Bujdosó évek, versek Ligeti Ernõ: Föl a bakra, regény Makkai Sándor: Ördögszekér 1-11., regény 1925. végén Elhatárolja magát a Magyar Párttól. 1926. Több építészeti megbízást kap lakóházakra és középületekre is: Református leánygimnázium és internátus, Sepsiszentgyörgy Csibi L. nyaralóház terve, Borszék Simon Gerõ lakóháza, Csucsa Hincz György dr. nyaralóháza, Kolozsvár Létrejön a Helikon Íróközösség. Összejöveteleiket Marosvécsen, Kemény János báró kastélyában tartják.
A Céh által kiadott mûvek továbbra is az õ keze nyomát viselik. Szerkeszt, rajzol; metsz. Áprily Lajos: Vers vagy te is, versek Nagy Daniel: Cirkusz, regény Bartalis János: Hajh, rózsafa, versek Tabéry Géza: A tûzmadár, regény 1927. Épülettervei: Görög katolikus templom, Kispéteri Megjelenik az "Erdély kövei" c. munkája német nyelven Kolozsvárott. (Transsylvánia) Illusztrációi az Erdélyi Szép míves Céhnél: Erdélyi Helikon Antológiája I-II. Kádár Imre: Nászrepülés, regény Kisbán Miklós: Reggeltõl estig, regény Ligeti Ernõ: A kék barlang, regény Sipos Domokos: Vágtat a halál, versek Karácsony Benõ: Pjotruska, regény 1928. Elkészíti a "Lakóház mûvészete" c. tanulmányt Ezévi épületei, ill. tervei: Görög katolikus templom, Erdõfalva Református népiskola. tanítólakásokkal, Marosvécs Görög katolikus templom, Fejérd 1928. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadja a vécsi íróközösség folyóiratát, az "Erdélyi Helikon –t Kós 1931-1944-ig a lap szerkésztõje. Illusztrációi: P. Gulácsi Irén: Átal a Tiszán, elbeszélések Tamási Áron: Szûzmáriás királyfi I-IL, regény Nyirõ József: A sibói bölény 1-11., regény Kemény János: Kákoc Kis Mihály, regény 1928. végén Két építészeti alkotását fejezi be közel egy idõben: Kászoni Pán gyógyforrás kútháza Malmos Andor bérvillája Budapest XII. ker., Csaba u. 15. A választási manipulációk, sorozatos visszahívás ok miatt lemond pártjában elfoglalt tisztségérõl, kilép a pártból, a politikai életben egészen 1944-ig nem találkozunk nevével. 1929. Megjelenik "Erdély" c. kultúrtörténeti vázlata az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában. 1929. novemberében Belekezd a sepsiszentgyörgyi református elemi iskola tervezésébe. 1930. Megjelenik a "Gálok" c. kisregénye és három novel1ája Kolozsvárott, a Minerva kiadó gondozásában. "A lakóház mûvészete ", Kolozsvár Befejezi a sepsiszentgyörgyi református elemi iskola tervezését, elkezdõdik az építkezés. Illusztrációi: Hunyadi Sándor: Diadalmas katona, elbeszélések Berde Mária: Földindulás I-IL, regény Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye, színjáték Az Erdélyi Szépmíves Céh kalendáriuma az 1931-es esztendõre. 193l. Szolnai Sándorral megalapítja a ,,Barabás Miklós Céhet", a romániai magyar képzõmûvészek szabad érdekvédelmi és termelõ szervét. Megtervezi a CÉH pecsétjét "Barabás Miklós Céh Kolozsvár" felirattal. Kiállításokat szerveznek, elõadókat kémek fel stb. "Varjuvár" címen linómetszetsorozatot készít. Illusztrációi:
Olosz Lajos: Barlanghomály, versek Tamási Áron: Helytelen világ, novellák Építészeti munkái: A Kolozsvári Mûcsarnok terve Csiki János dr. nyaraló szanatóriuma, Gyilkos tó 1932. Kolozsvárott a Király utcai Bánffy-ház palotájában megalakul a romániai Pen-Club magyar alosztálya, az egyik alapító tag: Kós Károly. Megjelenik a ,,Kalotaszeg" c. könyve - egy néprajzi táj története és jellemzése - az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában. Ez évi építészeti termései: Református kollégium tanári lakóháza, Sepsiszentgyörgy Római katolikus kápolna, Gyilkos-tó 1933. december 16. 50. születésnapjára díszes albumot kap, 20 kalotaszegi falu aláírásával. 1934. A református egyház megbízásából a kalotaszegi egyházmegye fõkurátorságát vállalja el. Megjelenik ,,Az Országépítõ" c. történelmi regénye a Céh kiadásában, saját illusztrációival. "Az Országépítõ" megjelenése után belekezd a "Budai Nagy Antal" c. regényébe. 1934. Marosvécsen a Kemény-parkban kerti kõasztalt készít Kuncz Aladár emlékére. Illusztrációi: Tamási Áron: Ábel Amerikában c. regényéhez. 1935. Építészeti megbízásai: Református templom és tanterem, Bábony. Brassóba református kereskedelmi leányiskolát tervez, de csak terv marad, nincs anyagi lehetõsége a városnak az építkezésre. Szintén csak tervezés szintjén maradt a brassói unitárius templomépület, a hozzá tartozó parókiával. 1936. Megtartja székfoglaló beszédét, mint a kalotaszegi egyház-megye új fõgondnoka. 1965ig tölti be ezt a tisztséget. Bekapcsolódik az EMGE= Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület - munkájába. Az "Erdélyi Gazda" közli az általa tervezett gazdasági épületek, szerkezeti részletek terveit. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadja a "Budai Nagy Antal" c. színjátékát. Építész-tervezõi munkát is folytat: Elkészíti a kõrösfõi református kultúrház terveit, amit a következõ évben fel is építenek. Restaurálási feladatot is kap: a bonchidai református templom felújításával, bízzák meg. Ebben az évben kezdik el a Bánffy-kastély restaurálását Bonchidán, amit az elkövetkezõ évben fejeznek be. 1937. január Budapesten jár, elõadást tart a Magyar Mérnök és Építészegyletben "Erdélyi építészet - magyar építészet" címmel. 1937. január 27. Budapesten a Vígszínház bemutatja a "Budai Nagy Antal" c. színdarabot a felkelés 500. évfordulóján. Mint: fõkurátor létrehozza egyházmegyéjében a közkönyvtárat, majd a néprajzi múzeumot. A bonchidai Báhffy-kastélyba a felújítás során kõkandallót tervez, el is készül. (A késõbbiekben a faragott kõkandalló elpusztult.) Ketesden befejezik a tervei alapján épült templomot. Csiki János dr. is beköltözik Kós által tervezett lakóházába, Gyergyószentmildóson. . A kolozsvári Fõtéren építendõ kamaraszínházra három alternatívát dolgoz ki. Sztánán elkészíti ,,A lovakról” írott könyvét; fakötésben, nádtollal írva. „…mûvészi haszontalanság ... „ -nak nevezi ezt a munkáját. . A Varju-vár környékén szakszerû gazdaságot teremt, földmûveléssel foglalkozik. . 1938. január 8. "Az Országépítõ" c. történelmi regényéért Baumgarten díjat kap. (3000 pengõ)
Tervezési feladatot kap: Bábonyba a református egyházmegye mezõgazdasági majorját tervezi, majd e mellé elemi iskolát: Az épületek részben felépültek de l944-ben elpusztultak. Fokozatosan kiépíti a Varju-vár közelében fekvõ tanyáját, ahol dolgozik. A tanya 1945-ben teljesen elpusztul. 1939. Az ,,Erdélyi Helikon "-ban megjelenik "Találkozásaim Móricz Zsigával c. írása. 1939. Építészeti feladatai: Lakóházak és gazdasági épületek a leégett bukovinai József-falva részére. 3-3 típustervet készít. 1940. augusztus 30. A második bécsi döntés értelmében Erdély kettészakad. 1940. október Kitüntetik a "Corvin koszorú"-val az erdélyi magyarságért végzett munkájáért. A kitüntetést kapták többek között: Kemény János, Nyirö József, Reményik Sándor, Tamási Áron. Az "Erdélyi Helikon" -ban megjelennek: "Az erdei lak", "Tanya a hegyen", "Ezerkilencszáznegyven" c. írásai. A kolozsvári Házsongrádi temetõben Szenci Molnár Albert feltételezett sírjára fejfát tervez és farag a bikali fafaragóval. A budapesti Nemzeti Színház igazgatójának felkérésére belekezd "Az Országépítõ" c. történelmi színjátékba. 1940 õszén Elutasítja a „Korunk” c. folyóirat és Gaál Gábor ellen felhozott vádakat, határozottan kiáll mellettük. 1942. május 9. Irodalmi esttel nyitják meg a ,,Kolozsvári Mûvészeti Hetek”-et. Felolvassa "A magyar biblia" c. elbeszélését. 1942. május 10. Megnyílik - a Mûvészeti Hetek keretén belül - az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiállítása, ahol közel 20 esztendõs munkásságukat mutatják be. Kolozsvárott megnyílik Kós Károly 30 éves építõ mûvészi tevékenységét bemutató kiállítás. Elõadást tart a Mátyás király Diákházban "A mûvész és anyag" címmel. 1942. május 20-28. A Nemzeti Színház, Kolozsvárott mûsorára tûzi a "Budai Nagy, Antal" c. szín játékát. Személyesen fogadja és városnézésen kalauzolja a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagjait. A közéleti szereplések mellett az építészetre is marad ideje: Református kistemplomok típusterveit készíti el ötféle variációban. Megtervezi és ebben az évben fel is építik Kovács László dr. lakóházát Kolozsvárott. Szépírói munkája ebben az évben az István királyról szóló színjáték kézirata, melyet a budapesti Nemzeti Színház felkérésére írt. A színjátékot még ez évben bemutatják. 1943. november 23. Az Apafy család hamvainak elhelyezése a kolozsvári Farkas utcai templomban. A fejedelmi díszsírhelyet jelölõ emléktáblát tervei szerint készítik el. 1943. A lillafüredi Írókonferencián felszólalásában támadja Magyarország németbarát kalandorpolitikáját. A Mûemlékek Országos Bizottsága megbízza Mátyás király kolozsvári szülõházának restaurálásával. Az "Erdélyi Gazda" fõmunkatársa lesz. A csíksomlyói "KALOT" népfõiskola tervezésén dolgozik. A fõiskola egy része felépült. Hargitafürdõre református templomot tervez. "ONCSA" lakóházak típusterveit készíti el, melyekbõl néhány meg is valósult. Református templomot tervez Nagyiklód részére. 1944. január Kinevezik a kolozsvári Mezõgazdasági Fõiskola tanárává. Megkezdõdnek Mátyás király szülõházának rekonstrukciós munkálatai Kolozsvárott. 1944. január Tanulmányt ír "A székely nép építésze te " címmel.
Kilátót és vendéglõt tervez Budapestre, a Rózsadombra. A Magyar Mérnök és Építész Egyesület Czigler-éremmel tünteti ki. 1944. õszén A Mezõgazdasági Fõiskolát Keszthelyre költöztetik. Kós Károly Erdélyben marad. A "dél-erdélyi zsandárok, meg a gárdák" kifosztják, feldúlják sztánai otthonát, eddigi összes munkájának minden ott talált dokumentumát megsemmisítve. 1944. december A Magyar Népi Szövetség segítségével - és néhány barátjával ,,feltámasztják" a Mezõgazdasági Fõiskolát, mely néhány hónap múlva be is indul. Újjászervezik és munkába állítják az erdélyi földmûves nép százesztendõs szervezetét, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. A "EMGE" elnökigazgatójává választja. Naptárat és folyóiratot adnak ki. 1945. január A Mezõgazdasági Fõiskola dékánjává választják. 1945. március A "Méhkas" diákszövetkezet kiadja a "Budai Nagy Antal" c. elbeszélését. A Magyar Népi Szövetség megyei elnökének választják, tagja az országos vezetõségnek is. A Romániai Magyar Képzõmûvész Szövetség elnöke lesz. Tagjának választja a Mûemlékvédõ Bizottság. 1945. június 16. A "Világosság"-ban a Petõfi-síremlék felújításának szükségességérõl ír. Tervezési feladatokra is jut ideje: Györgyfalván kultúrházat építenek tervei alapján. Balla Mihálynak lakóházat tervez Magyardécsre. 1945. augusztus 31. "Épít a falvak népe" címmel írását közli a "Világosság". Gaál Gábor meghívja a Józsa Béla Athenaeumba, ahol könyvnapot rendeznek. 1946. Országgyûlési képviselõnek választják. Két évig képviselõ. 1946. február A "Világosság" c. lap munkatársa lesz. "Meg kell nyernünk a kenyércsatát" c. írása jelenik meg a lapban. 1946. június Földmûves népünk üzenete. Cikk a Világosságban. 1946. augusztus Szerény falusi indulások. Cikk a Világosságban. Hallgatói jegyzetet ír a fõiskolai diákok számára: "A mezõgazdasági építészet rövid tanfolyama" címmel. Tanulmányköteten dolgozik (csak a kéziratig jut vele): "Az építészet a szocialista mezõgazdaságban." „Kollektív gazdaságok istállói"; "A helyi építõanyagok felhasználása"; "A Mócföld istállótípusainak korszerûsítése", 1946. november A "Világosság" társszerkesztõje lesz. Építészeti tevékenységet sem hagyja abba: A széki református templomrestaurálását tervei alapján végzik. 1947. Budapestre érkezik a Román Kultúra Hete alkalmából az íródelegáció tagjaként. ,,A város ahol találkozunk" - egy építõmûvész jegyzetei. Elkészíti a Petõfi-síremlék, a környezõ kert és a kis emlékház felújítási terveit. Magyarkályára református templomot tervez. Kultúrház tervezésére kérik fel a fehéregyháziak. 1948. Teljes erõvel építészeti munkáin dolgozik: Kolozsvárott, a Deportáltak útján, református templom épül tervei alapján. Körtvélyfáji református templom restaurálása, bõvítése, új torony építése. Elkészíti a csernakeresztúri református templom kiviteli terveit. , Kultúrház tervei Rákosdra és Magyarbikalra. Kabay Gábor dr. lakóházát készíti el Csemakeresztúron. 1950. Ex librist készít Kabay Gábor dr. részére. 1951. Gaál Gábor felkérésére székely népballada-kötetet szerkeszt a "Haladó
hagyományok" c. könyvsorozat részére. Ez a munkája csak kézirat formájában maradt fenn. Mezõgazdasági munkás- és tisztviselõtelep tervezésére kérik fel Kolozs-Monostoron. Kispetribe kollektív gazdaság üzemi központját tervezi. 1952. A 70. évében járó tanárember nyugállományba vonul. Mint építész-írógrafikus továbbra is alkot: Kereskedelmi iskolát és internátust tervez Sepsiszentgyörgyre. Mezõkókon lévõ kollektív gazdaság üzemi központjának terveit készíti el. 1953. Tervei szerint ravatalozó épül Szamosújvárott. Református parókiát tervez Nagypetribe. A nagykapusi kultúrház tervezésekor három alternatívát is készít. 1953. december 16. 70. születésnapját családja körében tölti. 1954. Szaktanulmányt ír "A kollektív gazdaság üzemi épületberendezései" címmel, melyet a Bukaresti Állami Kiadó jelentet meg. 1955. Az "Utunk" c. lap mûvelõdéspolitikai körkérdésére válaszol egy terjedelmes cikkben. Református parókiát és templomot tervez Detrehem-telepre. Gaál Gábor síremlékének tervét készíti el a Házsongrádi temetõben. 1956. A "Varju-nemzetség" c. regényének újabb kiadása. Zrínyi Katonai Kiadó. 1956. október Barátja Vince Géza református lelkész meghívására Budapestre látogat. Major Máté a Magyar Építõmûvészek Szövetségének Elnöke átadja neki a "Szövetség egyszerû szürke tagkönyvét", Tervei ebben az évben: Ferencbányai református imaház Kós András szobrász-tanár mûterem-lakóháza Kolozsvárra, a Rákóczi útra, Részletekben is felépíthetõ minimál hétvégi házak. 1957. május Az Állami Magyar Színház fennállásának 10. évfordulóján bemutatja a Budai Nagy Antal" c. színjátékot. Az elõadáshoz plakett-tervet készít, díszleteket tervez. Lefordítja Bubennov, Gogol mûveit. "Mezõgazdasági építészet" címmel szakkönyvet ír. Elkészíti a marosvásárhelyi református templom terveit. A templomot nem építették fel anyagi nehézségekre hivatkozva. 1958. A "Budai Nagy Antal" újabb kiadása a Bukaresti Állami - Kiadó gondozásában jelent meg. A Székely Színház felújítja a Budai Nagy Antalt. Református templomot tervez Magyarvistára. 1958. Ismét Budapesten. Elõadásokat tart, találkozik - többek között - Ortutay Gyulával, Tamási Áronnal. Az Országos Kamara Színház bemutatja a Budai Nagy Antalt, melyet megtekint a szerzõ is. 1958. december 16. 75. születésnapján köszönti a romániai Írószövetség, Románia Nagy Nemzetgyûlésének Elnöksége irodalmi és közéleti tevékenységéért a Munka Érdemrend I. fokozatával tünteti ki. 1959. Újra Magyarországon. A magyar sajtó közzéteszi nyilatkozatait, találkozik Áprily Lajossal, Tamási Áronnal, Kovács Lászlóval. 1959. augusztus A Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatják a "Budai Nagy Antal" címû drámáját. 1960. Ismét építészeti terveken dolgozik. Református parókiát tervez Farnasra, melyet még ebben az évben fel is építenek. Megvalósul a magyardécsei református parókia terve is.
Református parókia Kalotaszentkirály - a tervezés stádiumában maradt. Református parókia, Csucsa. Szintén csak terv. Utolsó megépült épülete a misztótfalusi református parókia. 1962. Visszavonultan él Donát úti kertjében, idejét leköti arra a rengeteg levélre való válaszolás, amit ismerõsei és tisztelõi a világ minden tájáról írnak neki. 1963. Én és az írás címmel az "Utunk" 24. száma közli cikkét. 1963. október 22. Szívinfarktussal kórházba szállítják, közel három hónapig ápolják. 1966. A Budapesti Mûszaki Egyetem díszdoktorává avatja. 1968. december 16. 85 éves. Ez alkalomból az Államtanács a Kulturális Érdemrend I. fokozatával tünteti ki. 1969. Megjelenik "Hármaskönyv" c. mûve - szépírás, publicisztika, grafika - a Bukaresti Irodalmi Könyvkiadó gondozásában. Vári Attila filmet készít Kós Károlyról. 1972. A marosvásárhelyi "Igaz Szó" 'különszámában: Kós Károly és Benkõ Samu beszélgetése a grafikáról. 1973. január 3. Meghal felesége, magára hagyva õt 63 évi házasság után. Felesége halála után a 90 éves ember új lakásba költözik; otthagyva a Mihail Viteazul tér 11-es blokklakását, a Rákóczi úti villába megy lányához, testvéreihez. 1973. nyara B. Farkas Tamás és Kemács Gabriella "Hajlékot embernek" címmel filmet készítenek Kós Károlyról. Bemutatja a Magyar Televízió. A szegedi "Tiszatáj" közli Kós Károly és Benkõ Samu beszélgetését a földmûvelésrõl. 1973. december Hasonmás kiadásban megjelenik egykori jegyajándéka: "Székely Balladák". 1973. december 16. 90 éves. A Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa az "Augusztus 23" érdemrenddel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a "Gyémántokkal ékesített Zászlórend" 1. fokozatával tünteti ki. 1977. április Az "Utunk" évkönyve számára: két beszélgetés Benkõ Samuval a ,,sakkfigurákról " és a közügyekrõl. 1977. augusztus 24. A reggeli órákban otthonában meghal. 1977. augusztus 29. Búcsúzik tõle Erdély népe a Házsongrádi temetõben.
/Forrás: Kós Károly 1883-1977. Bercsényi 28-30. A BME Építészhallgatóinak kiadványa 1983./
