KOROM ERIK* Az aktív tanulás támogatásának egy lehetőséges eszköze a számvitel területén A possible implement of supporting active learning in the field of accounting At our age the function of learning and the place it occupies in people's life have been changing radically. We have to face requirements every day, like following up the constant changes, the up-to-date acquisition of knowledge that is continuously increasing and changing in a short time, and keeping the qualification on the same level. WebTan is an interactive education system, which is to supplement the traditional education methods with the purpose of making the tutors' and student's work easier in achieving common aims, like the acquisition of knowledge used in the workforce market and the acquisition of life-long learning after finishing highlevel studies. The computer system can be extended quite flexibly you can use it for the publication of lecture outlines, it helps to learn definitions, to practise typical tasks, to carry out consultations and to support examinations. WebTan has two sides, one of them is used by the tutors and the other can be used by the students. Tutors make the curriculum, students can learn and get acquainted with the requirement of subjects.
Bevezetés Korunkban a tanulás szerepe, az ember életútjában betöltött helye gyökeresen megváltozott. Olyan követelményekkel kell naponta szembe néznünk, mint az állandó változások nyomon követése, a folyamatosan bővülő és rövid idő alatt változó tudásanyag naprakész elsajátítása, a kvalifikáció szinten tartása. A tanulás napjainkban olyan életforma, amelyet a munkaerő-piac vastörvényei is generálnak. Az „élethosszig tartó tanulás” egy új ismeretszerzési kultúra, amelynek leghatékonyabb formája – az e-Learning – a korszerű infokommunikációs technológiák alkalmazásával járul hozzá az egyéni és intézményi képzési igények kielégítéséhez. Jelen tanulmányban igyekeztem összefoglalni a hagyományos oktatási módszerek mellett párhuzamosan alkalmazható eszközök létjogosultságát igazoló írásokat és azokat a tapasztalatokat, melyeket az elmúlt két és félévben saját oktatási gyakorlatom alapján gyűjtöttem össze. Természetesen a felkészülés során összegyűjtésre került terjedelmes anyagból bemutatásra kerülő hivatkozásokat és a témához kapcsolódó megnyilvánulásokat a saját gyakorlati tapasztalataim vetületének megfelelően igyekeztem bemutatni. Az ismertetésre kerülő interaktív oktatási rendszer előzményének és a fejlesztések során felhasznált ötletek forrásának tekintem azokat a kiadványokat, melyek CD mellékletei, mint oktatási segédanyagok már több, mint hat éve szolgálják hallgatóink aktív tanulásának elősegítését főiskolánkon.
BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, Számviteli Tanszék, főiskolai adjunktus, PhD-hallgató.
*
259
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004
A lisszaboni folyamat és az oktatás A 2000. évben Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy „az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.” Az oktatási ágazat számára az tette kiemelkedő jelentőségűvé a fenti cél elérése érdekében elindult szerteágazó és ambiciózus folyamatot, hogy az oktatással szemben is egyértelmű elvárások fogalmazódtak meg. A szisztematikus munka felgyorsította és elmélyítette az 1990-es években elindult európai szintű növekvő elkötelezettséget és szakmaiságot, ami határozott és egyre kontúrosabb cselekvésre ösztönözte, ösztönzi a tagországokat. A folyamat azonban csak az Európai Közösség több mint négy évtizedes történetén végigtekintve minősíthető fordulatot hozónak, a 2010. évre kitűzött nagyra törő célok, illetve az addig rendelkezésre álló időtáv tükrében már távolról sem.
Magyarország a lisszaboni folyamatban Magyarország olyan időszakban vált az Európai Unió tagjává, amikor annak politikájában, ezen belül támogatáspolitikájában és gyakorlatában is felértékelődőben van az oktatás és a képzés. Ez a körülmény az új tagállamokkal szemben fokozott igényt támaszt a közösségi döntéshozatali folyamatokban való aktív részvételre. Az újonnan csatlakozó országok többségéhez hasonlóan az elindított átfogó reformokhoz hasznos szakmai és legitimációs hátteret biztosít a közösségi és a nemzeti oktatáspolitikai célok összehangolásának kísérlete (az időközi jelentés elsőkörös vitája során a belépő országok kivétel nélkül a Bizottság általi szigorú értékítéleteket és az ambiciózus elhatározásokat támogatták, amelyek a vita során sokat tompultak). Mindez összefügg azzal is, hogy az egymást támogató szakmapolitikai irányok mellett a lisszaboni folyamat a korábbiakat meghaladó mértékben kínál lehetőséget közösségi források megszerzéséhez is. Magyarország a 2002 második felében lezárult közösségi támogatási keretről szóló tárgyalások során élt ezzel a lehetőséggel, és jelentős támogatást ért el a lisszaboni célokkal szoros rokonságot mutató hazai oktatáspolitikai célok eléréséhez. Az EU-n belüli oktatáspolitikai koordináció megjelenése új gyakorlati feladatok elé állította a hazai oktatásirányítást. Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés feladatai kiegészültek a koordinációs folyamatban való aktív részvétellel. Ez konkrét kompetencia- és intézményfejlesztési feladatokkal járt, amelyek olyan tanulási folyamatot generáltak, amelyeknek az előrejelzéseknek megfelelően (HALÁSZ 2002) rövid időn belül megjelent a hazai irányítási eszközökre kifejtett pozitív hatása. Nem tapasztalni azonban jelentős áttörést olyan fontos területeken, mint a statisztikai adatgyűjtés és szolgáltatás, különösen a fejlesztéspolitikához kapcsolódó mutatók képzését és felhasználását illetően. Hiányzik a nemzetközi szakirodalomra figyelő, egyeztetésekre képes, sokolda260
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... lúan felkészült szakértő-elemző háttér. A közoktatatás területén a stratégiaalkotás érdemben épített a közös európai munka eredményeire, ugyanakkor kisebb mértékben mozgósította a szakértőket a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedéseinek kidolgozásakor. A felsőoktatás a bolognai folyamat által diktált feladatokat ésszerűen összekapcsolta hazai reformtörekvések megvalósításával, de a lisszaboni stratégia egyéb elemeinél nem történt meg a felsőoktatási feladatok teljes körű azonosítása. [1] Az új információs technológiák által támogatott tanulásról az elmúlt év novemberében Budapesten rendezett konferencián az uniós országok képviselői gyakorlati sikerekről, a csatlakozásra váró államok szakemberei inkább a kezdeti nehézségekről számoltak be.[2] Az e-learning (e-oktatás, nyitott tanulás, távtanulás stb.) néven is emlegetett újmódi megközelítés szakértői egyetértenek abban, hogy maga a technika csupán eszközt biztosít a hagyományos tanulás és pedagógia amúgy is küszöbönálló változásaihoz. Az új szemlélet szerint ma már nem elegendő a tudás átadása – annak hatékony alkalmazásához képességfejlesztés és gyakorlati tapasztalat is szükséges. Mindez már csak azért is igaz, mert számos területen a tudás rendkívül gyorsan, az informatikában például akár fél évente elavul. Az alapinformációk konkrét helyzetekben való kreatív alkalmazásának képessége szintén a tanítás céljai közé került, s ennek megvalósításához új eszközökre van szükség. Az e-learning, azaz a hálózaton közvetített oktatás ezt a koncepciót hivatott hatékony formákkal támogatni. A távtanulás a tanuló haladási iramában, illetve a tanulás helyszínében kötetlen volta miatt jobban alkalmazkodik korunk életstílusához, ugyanakkor a rendelkezésre álló interaktív lehetőségek (mint például a tanulócsoport online kommunikációja avagy a szimulációs technikák) új eszközöket adnak az oktatók kezébe. Ezek segítségével érhető el, hogy a hagyományos tanulás, amely lényegében a tudás memorizálásra épít, átadja helyét a megértésre fókuszáló pedagógiai módszereknek. A konferencia szembeszökő tanulsága volt, hogy míg az unióból érkezett előadók kiforrott elméletek talaján álló gyakorlati sikerekről számoltak be, addig a csatlakozásra váró országok szakértői elsősorban az e-learning elfogadtatására irányuló kísérleteiket, illetve az újdonság elterjedését gátló anyagi és szemléletbeli akadályokat mutatták be. 2004. október 28-án a következőt olvashattuk a Népszabadság hasábjain: Az információs társadalom, amelyről oly sok szó esik napjainkban, nem eljön, hanem „csinálni” kell – vallja az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese. Az idei Agria Media konferencián a résztvevők pillanatképet kaphattak egyebek mellett arról, hogyan áll a világban és hazánkban az e-learning a fenti cél szolgálatában.[3] Az egri Eszterházy Károly Főiskolán hetedik alkalommal megrendezett Agria Media információtechnikai és oktatástechnológiai konferencia konklúziója szerint egyértelmű, hogy a digitális identitásé a jövő. – Fel- és megerősítve a már meglévő kulturális, nemzeti vagy etnikai identitást, útlevelünket jelenti Európába – mondja KIS-TÓTH LAJOS, a főiskola rektorhelyettese. E gondolatot támasztotta alá CSEPELI GYÖRGY, az informatikai és hírközlési tárca államtit-
261
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 kárának előadása is, melyben a magyar kulturális örökség digitális reprezentációjáról szólva kiemelte, hogy Európa erőssége a nyelvi és kulturális sokszínűség, és ennek fenntartásában az új magyar „digitális generációnak” is fontos szerepe lesz. A digitális identitás kialakulását hazánkban elsősorban szemléletbeli és anyagi okok akadályozzák. Egy közelmúltbeli GKI-felmérés szerint a régióban Magyarország sereghajtó a lakosság internethasználatát tekintve, s ennek hátterében az áll, hogy a legtöbben nem tudják elképzelni, hogyan is lehetne segítségükre mindennapi életükben a világháló. A felsőoktatás talán legnehezebb, ,,legkényesebb” témája a folyamatos tanulás.[4] Elvileg mindenki belátja a szükségességét, sőt egy nehezebb félévi számadás után meg is fogadja, hogy a következő félévben egész szorgalmi időszakban tanulni fog, de többen ennyiben is maradnak, kísérleteznek azzal, hogy a vizsgaidőszak alatt mindent bepótoljanak, mindent megtanuljanak (erre ezer érvük van: fáradtak vagyunk, élni is kell, van még idő stb.). Ez a filozófia néha működik, legtöbb esetben viszont nem.
Az évközi tanulás módszerei A felsőoktatásban a tanulás eltér a közoktatásban megszokottól. Nem csak módszereiben, hanem követelményeiben, a tananyag mennyiségi és minőségi mutatóiban, a tanár-tanuló viszonyban jelentős változás van a középiskolához képest. A felsőoktatásban döntő az egyéni (önképzéses, önálló tanulásos) tananyag-feldolgozás, a reproduktív anyagmennyiség és a produktív anyag menynyiség aránya az utóbbi felé mozdul. A tanár inkább csak moderátor (elősegítőtanácsadó) a tanítási-tanulási folyamatban. A tananyag általában, a törzsanyagot tartalmazó jegyzeten vagy tankönyvön kívül, több kötelező irodalom önálló feldolgozásával áll össze. Az előadás, szeminarizáció, konzultáció, felmérő teszt, dolgozat módszerű tananyag-feldolgozás a döntő, de nem ritkák a nagyobb lélegzetű évfolyamdolgozatok sem. Mivel képzésről van szó, meghatározó az ismeretek gyakorlati alkalmazása, még az ún. elméleti tananyagrészek (tantárgyak) is ezt szolgálják. Tehát ezeket a tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a felsőoktatásra jellemző tanulásban. A nagyobb önállóság jó néhány hallgatót becsapott már, mert aki nem tanul év közben, az menthetetlenül lemarad és a tantárgyak, a tananyagok mennyiségi és minőségi mutatói miatt ezt fizikailag lehetetlen pótolni. A tanulmányok kezdetén meg kell tanulni a felsőoktatásnak megfelelő módon tanulni, ez nagyon fontos, e nélkül a felhalmozódó ,,kásahegyen” nem tudja átrágni magát a hallgató.
Tanulás a kontakt órákon A felsőoktatásban fő ismeretátadó módszerként az előadás szerepel. Az előadásokon általában nem a tankönyv reprodukciójáról van szó – az megtalálható abban – hanem a téma szintéziséről, más aspektusairól, újabb tudományos felfedezéseiről. Az előadásokon ajánlatos jegyzetelni, de nem kötelező, mert ez
262
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... felsőoktatás, az is igaz, hogy elképzelhetetlen a felkészülés jó jegyzet nélkül. Másrészt az élőszó hatékonysága (a memóriában tartása) elég rossz hatásfokú, ha ez kibővül jegyzeteléssel is, akkor elfogadható hatékonyságot érhetünk el. Nem a legjobb módszer (nem etikai alapon megítélve) az előadást követően más jegyzetét lemásolni, vagy abból tanulni, mert mindenkinek más a lényegkiemelő képessége és az írásstílusa, azt nem biztos, hogy más is használni tudja. Az előadáson, ha van rá mód, lehet kérdezni is (igaz, hogy ez főleg a szeminárium műfaja), így a tanulás hatásfoka megnő. Az előadást követően a szemináriumra készülve, az előadásjegyzetet ki kell bővítenünk az alapirodalom, a kötelező és ajánlott irodalom vonatkozó fejezeteivel (önmagában ritkán alkalmas csak az előadás jegyzete, mert az lehet több, kevesebb, valamint más, mint a követelmény). Az egyéni tanulás a szemináriumon méretődik meg és egészül ki. Ez a tér az, ahol lehet a tanultakat pontosítani, kibővíteni, más aspektusból megközelíteni. Ha jó a szeminárium (kiselőadásokat tartalmaz, irodalom-feldolgozás kerül terítékre, tudást felmérő teszteket írnak, kérdésekre kerül sor, nem marad a végén nyitott kérdés stb.), akkor ez fontos állomása az egyéni tanulásnak, ráadásul még edzőterep is – a szereplési lehetőség, a szóbeliség által – a vizsgára, a tanár számára ellenőrzés és mérés a tananyag elsajátításáról.
A hallgatók önálló tanulni tudását kifejlesztő folyamat A tanulási tevékenység formálása s e tevékenység egyes elemeinek fokozatos elsajátíttatása a tanár segítségével történik. Sokszor a várt tanulási siker azért nem következik be, mert a hallgatók nem tudnak tanulni. A hallgatók önálló tanulásának eredményessége összefügg a tanulási folyamat során alkalmazott eljárásokkal, a különböző tanulási módokkal, stratégiákkal, tanulási orientációkkal, amelyek a tanulók mindennapi tevékenységének részét képezik, s melyek ebben a tevékenységben tudatosan és/vagy spontán módon formálódnak. Ahhoz, hogy a megfelelő tanulási módot megtalálják a tanítványaink, illetve, hogy ezeket biztonságosan tudják alkalmazni, fontos, hogy tisztába legyenek egyrészt saját tanulási stílusukkal, másrészt pedig ismerniük kell azt a széles repertoárt, amelyet ma már a pszichológiai és pedagógiai szakirodalom felkínál a hatékony egyéni tanulás szervezéséhez.
Az önálló tanulást segítő legfontosabb pedagógiai feladatok. A tanulási nehézségek felismerése Mindenekelőtt a legfontosabb pedagógiai feladat a tanulási nehézségek időbeni felismerése, okainak korrekt feltárása. A tanulási nehézségek különböző természetűek lehetnek. A sorozatos kudarcok a hallgatókban tanulással kapcsolatos averziót válthatnak ki, s következményeként az intellektuális képességeik blokkolódnak. A próbálkozások kudarca negatívan hat a hallgatók tanulási kedvére, gyengíti a tanulási motivációt. A hallgatókat az átélt kudarc csüggeszti, fokozatosan csökken erőfeszítésük, s egy bizonyos idő után már hozzá is szoknak a kudarcaikhoz. A „nekem úgysem sikerül” érzése hatalmasodhat el rajtuk. A tartós szorongás pedig lehetetlenné teszi számukra a feladattal való
263
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 beható és eredményes foglalkozást. Tudjuk azt is, hogy a permanens feszültség iskolai stresszhez vezet, mely hipermobilitásban, agresszivitásban, koncentrációs zavarban, további tanulási nehézségekben nyilvánulhat meg. A hallgatók félhetnek bizonyos tárgyaktól, tanároktól, egyes feladatoktól, helyzetektől vagy az egész iskolai szituációtól. Tanulni pedig emocionális biztonságérzet nélkül lehetetlen, különösen akkor, amikor valami újat kell elsajátítani, ugyanis az új, az ismeretlen mindig kihívást jelent az ismert gondolkodási sémákkal szemben. Az ismeretlen a legkülönbözőbb félelmeket alakíthatja ki a tanulóban. Úgy érezheti a hallgató, hogy erőfeszítései nem járnak eredménnyel. Önértékelése is zavart lesz. A legkülönbözőbb tényezők okozhatnak problémát, így a tanítás nem megfelelő tempója, a beszéd, a kommunikációs készség zavara, a feladatok megértésének nehézsége, a figyelem, a koncentrációs készség zavara, sokféle gátlás, a módszeresség hiánya, a gátoltság, az időnkénti „kikapcsolás”, a rossz tanulási módszer, a tanulási motiváció hiánya, szorongás, stressz, az önértékelés zavara, a tanítási anyag bonyolultsága, az oktatási folyamat mechanikus, monoton, differenciálatlan szervezése, a tanár helytelen bánásmódja, az osztálytársakhoz való nem megfelelő viszony. Jól látható, hogy a tanulási nehézségek külső (a hallgatóktól függetlenül ható) és belső (a hallgatókban levő) okokra egyaránt visszavezethetők. A tanulási nehézségeknél nemcsak egyéni kudarcról van tehát szó, hanem az iskola diszfunkciós működéséről is. Bizonyos csoportokban, nagyobb számban fordulnak elő tanulási nehézségekkel küszködő hallgatók, ezáltal fokozottabb mértékben nő a tanulási deficit, a jó és a rossz teljesítményű hallgatók közötti különbség. A felsőoktatásban eltöltött tíz éves gyakorlatom és az utóbbi időkben a témával kapcsolatban feldolgozásra került publikációk alapján úgy vélem, hogy a tanulás eredményessége nem a tanításra fordítható idővel lesz arányos, hanem a tanulásával. Ha tehát valaki az iskolában eltöltött kevesebb idő ellenére is lelkiismeretesen tanul, akkor jobb eredményt érhet el, mint az, aki ugyan minden tanórán jelen van, de elkalandozó figyelme miatt nem sokat használ fel a tanári magyarázatból. A tanulás nem azonos a tanári magyarázat meghallgatásával. Másrészt a tanári munka – ha az inkább csak ismeretadó – helyettesíthető a nyomtatott és az audiovizuális oktatási anyagokkal. Hogy végső soron a tanulás mennyire lesz eredményes, az nagyrészt a tanulótól függ, az ő aktivitását a tanár a maga aktivitásával nem helyettesítheti. Természetesen a tanárnak nem csak a hagyományos oktatási módszerek alkalmazása során van nagy felelőssége, hanem az aktív tanulást támogató módszerek megválasztásában és alkalmazásában is. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy • ha valamiről csak hall az ember, annak mindössze 20%-át jegyzi meg, • ha csak látja, annak 30%-át jegyzi meg, • ha látja is, hallja is, akkor az 50%-át jegyzi meg, • ha saját szavaival el is mondja, annak 70-75%-át jegyzi meg, • és ha közben még jegyzetel is, tehát cselekvést végez, akkor az olvasott, látott és hallott dolognak mintegy 90%-át jegyzi meg.[5]
264
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... A távoktatás (nyitott tanulás) ellenzői képtelenek elhinni, hogy a tanulók fel tudják dolgozni a tananyagot csupán az oktatási segédletek tanulmányozásával, úgy hogy a tanár szerepe a teljesített feladatok javítására és a tanácsadásra korlátozódik. Úgy vélik, a tanulók csak akkor tanulnak jól, ha állandóan tanári irányítás és ellenőrzés alatt állnak, ha a legteljesebb mértékben alkalmazkodnak tanáraik gondolatmenetéhez, átvéve annak szakmai értékeit. Kérdés azonban, hogy mit kezd az ilyen tudással a tanuló, ha a tanulmányai befejezése után a tudását önállóan kell majd alkalmazni az eléje kerülő problémák megoldására.
A WebTan Az eddigiekben bemutatásra került vélemények és ellenvélemények további felsorakoztatása helyett nézzünk meg egy olyan lehetőséget, mellyel megpróbáljuk ellensúlyozni az elmúlt években felhalmozódó nehézségeket. Egy olyan eszközt szeretnék bemutatni, amelyet már második éve alkalmazunk a számvitel oktatás és számonkérés támogatására a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Számvitel tanszékén. A WebTan olyan interaktív oktatási rendszer, amely a hagyományos oktatási módszereket hivatott kiegészíteni azzal a céllal, hogy megkönnyítse az oktatók és a hallgatók munkáját a közös célok elérésében, mint a munkaerő-piacon is használható tudás megszerzése és a felsőfokú tanulmányok befejezését követő folyamatos tanulás1 módszerének elsajátítása. A programrendszer igen rugalmasan bővíthető, egyaránt használható az előadások anyagainak közzétételére, a definíciók elsajátításának elősegítésére, a típusfeladatok begyakorlására, konzultációk lebonyolítására és a számonkérés támogatására. A WebTan „egyik oldalán” az oktatók töltik fel az elsajátítandó tananyagot, a „másik oldalon” a hallgatók bővíthetik ismereteiket, és megismerkedhetnek a tárgy követelményrendszerével is.
Az oktatói oldalak A programrendszer az oktatóktól sem igényel speciális számítástechnikai ismereteket. Az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokból (például word, excel fájlok) rövid idő alatt össze lehet állítani egy-egy feladatsort akár gyakorlás, akár próbavizsgáztatás céljából. A rendszerbe lépés után megjelenő lapon kiválaszthatjuk a kívánt tárgyat.
1 Az Európai Unió oktatással kapcsolatos irányelvei között kiemelt helyet kapott az élethosszig tartó tanulás („life-long learning”) koncepciója.
265
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004
A tantárgy kiválasztása után a megjelenő üdvözlő felirat mellett az alábbiak közül választhatunk: • A Kezdőlap feliratra kattintva visszajutunk a nyitó lapra. • A Tananyag kiválasztása pontnál visszakapjuk az előző lépésben már bemutatott listát, így a több tantárgyat kezelő tanár könnyen átléphet egyik tárgyából a másikba. • Az Adatbázisok karbantartása menüpont az oktatói oldal azon része, melyben az oktató az elméleti és gyakorlati kérdéseket, valamint a próbavizsgák időpontját tudja felvinni. • A Tananyag felvétele pontot választva tudunk felvinni újabb tárgyakat, vagy a már meglévőkhöz újabb oktatókat rendelni. A tantárgyakat itt lehet törölni, valamint az egyes tárgyakhoz is itt lehet adatbázisokat rendelni. • A Lekérdezések pontban a próbavizsgákról találhatunk részletes információkat: ⇒ A Vizsgaeredmények kiválasztásával láthatjuk az összes vizsgát kezdési és befejezési idővel. Ha kattintással kiválasztunk egy vizsgát, akkor a lista alján megtekinthetjük az adott vizsgára bejelentkezett hallgatók nevét, kódját, a vizsga kezdetének és befejezésének dátumát, a vizsgán adott feladatok elérhető maximális és a hallgató által ténylegesen elért pontszámát feladatonként és összesen is, valamint a végeredményt százalékos formában. ⇒ A Vizsgaösszesítés kiválasztásával láthatjuk az összes hallgatót a maximális és a ténylegesen elért pontokkal (százalékban is), valamint a követelményeknek megfelelő vizsgák számával. A lista alatt megtekinthetjük egyesével is a hallgatók teljesítményét – mégpedig vizsgánként –, a vizsgához tartozó dátummal és eredményekkel. Ha egy konkrét hallgatóra va-
266
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... gyunk kíváncsiak, akkor a képernyő közepén található, a két listát elválasztó ablakban kód és név alapján is rákereshetünk a hallgatóra. ⇒ Az előző menübe a Vissza feliratra kattintva jutunk. • A Neptun kódok pontban találhatjuk meg az összes regisztrált hallgató nevét, ebben a menüben van lehetőség újabb hallgató felvételére, az elérhető tárgyak listájának bővítésére vagy szűkítésére, valamint a hallgató jogosultságainak törlésére. Az előzőekben ismertetésre került menüpontok közül az Adatbázisok karbantartása az egyik legfontosabb menü egy adott tárgy létrehozását követően, ennek megfelelően ezt a menüpontot a továbbiakban részletesebben is vizsgáljuk meg.
• A Fogalom pontban vihetünk fel új és módosíthatunk régi fogalmakat. • Az Igaz/Hamis pontban a feldolgozásra kerülő tananyaggal kapcsolatos elméleti ismeretek igaz/hamis állítások formájában történő gyakorlására vagy számonkérésére van lehetőség. • A Teszt pontot választva hagyományos (4 válaszos) teszteket tudunk készíteni és a már meglévőket módosítani. Mind az előző, mind ebben a menüpontban lehetőség van arra is, hogy a helyes megoldáshoz pontszámokat rendeljünk. • A Feladat pontban a számításos jellegű feladatokat lehet felvinni és javítani, megadva az induló feladatot, a kérdéseket és a hozzájuk tartozó megoldást, pontszámot. Minden kérdéshez mellékelhetünk egy megjegyzést is, például a számítás módját. Az egy feladathoz tartozó kérdéseket külön-külön és a feladatot egészben is lehet módosítani. Itt lehet meghatározni azt is, hogy az adott feladat gyakorlásként vagy csak próbavizsgán jelenjen meg. • A Dolgozat pontban az esszé (kifejtős – elméleti) jellegű feladatokat lehet megadni. • A Vizsgaidő pontban próbavizsgákat írhatunk ki. A következőkben nézzük meg, hogyan lehet a WebTan rendszerben egy teszt típusú feladatot felvinni. Az új feladatot az Adatbázisok karbantartása menüpontban készíthetjük el, a következő lépésekkel: • A menüpontot kiválasztva a következő listából kiválasztjuk a Teszt pontot. Itt tudunk létrehozni új tesztet, vagy a korábbiakat módosíthatjuk. 267
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 • A tesztbe belépve a következő képet látjuk:
Megjelenik az elsőként felvitt kérdés, a hozzá tartozó válaszokkal és pontszámmal együtt. Ha módosítani akarunk egy tesztfeladatot, akkor a feladat alatt lévő nyíllal megkereshetjük az adott feladatot, vagy a Lista megjelenítése pontra kattintva az egész listából választhatunk. Most egy új kérdést szeretnénk felvinni, így válasszuk az Új kérdés pontot. Megjelenik egy üres tesztlap, ahol a megfelelő mezőket kitölthetjük:
A kérdést és a lehetséges válaszokat közvetlenül is be tudjuk gépelni, de ha a feladat már létezik – például word vagy excel dokumentumban –, akkor egyszerűen bemásolhatjuk a kérdést és a válaszokat. A válaszok mellett található kis kockát kipipálva adhatjuk meg a jó választ – akár többet is egyszerre. A válaszok alatti Kategória mező lehetővé teszik, hogy az adott tantárgyon belül csoportokat különítsünk el a tananyag feldolgozásának megfelelően. Pél268
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... dául a pénzügyi számvitel II. tárgy esetén az első kategória lehet a saját tőke, a következő az osztalékfizetéssel kapcsolatos ismeretanyag, majd a mérlegérték meghatározása, stb. Ezzel segíthetjük a hallgatókat a tárgy elsajátításának helyes ütemezésében is. A Szint mező lehetővé teszi a követelmény rendszernek megfelelő nehézségi fokok beállítását. A Gyakorló vizsga mezőben határozhatjuk meg, hogy az adott tesztet a hallgatók gyakorolhassák, vagy csak a próbavizsgán találkozzanak vele. Természetesen a megadott besorolások tetszőlegesen módosíthatók. Végül írjuk be a teszt pontszámát – például a számvitel tárgy esetén 1 pontot –, és ne felejtsük rögzíteni a bevitt adatokat. A tesztek pontozásánál lehetőség van az egyes kérdések eltérő pontozására is, például nehézségi fok alapján vagy tapasztalataink alapján az is előfordul, hogy az oktatók egy helyesen kitöltött tesztkérdést két esetleg három ponttal jutalmaznak. Az Igaz/Hamis állítások felvitele, módosítása, besorolása és pontozása hasonlóan történik a tesztnél bemutatottakkal. A feladatok és a dolgozatok összeállítása is hasonló lépések sorozatából áll, ezért most inkább nézzünk meg egy próbavizsga kiírását. Egy új vizsga kiírása a következő lépésekből áll: • Az Adatbázisok karbantartása menüpontba lépve válasszuk a Vizsgaidő pontot.
• A belépés után megjelenik az eddig létrehozott vizsgák listája. A felsorolás alatt lehet új vizsgát kérni az Új vizsga kiválasztásával. • Itt írjuk be a vizsga megnevezését, a kezdés és a befejezés dátumát és idejét. Kiválaszthatjuk azt is, hogy a feladatokat tételesen vagy véletlenszerűen kapják a vizsgázók. A tételes vizsgakiírás során a vizsgára szánt feladatok (Igaz/Hamis állítások, tesztek, feladatok, esszé jellegű kérdések) mindegyike megjelenik a próbavizsgán. Például jelenleg ez a megoldás kerül alkalmazásra 269
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 a távoktatásos hallgatók félév során beadandó házi dolgozatára. A véletlenszerű változat során a hallgatók a rendszerben szereplő vizsgára szánt feladatok közül véletlen számgenerátorral kapják meg a vizsgafeladatokat. Végül ne felejtsük rögzíteni a vizsgát. • A lista alatt válasszuk az Új tétel sort, és a következő képet kapjuk:
• A Feladattípus mezőből válasszuk ki a tesztet, a feladatszám mezőbe írjunk 10-et, majd rögzítsük az adatokat. Az újonnan kiírt vizsga most 10 db tesztkérdésből fog állni. Ha más típusú példát is szeretnénk adni a vizsgán – például számításos feladatot –, akkor válasszuk újra az Új tétel sort, és válasszuk ki a Feladattípus mezőből a feladatot. Természetesen mind a teszteknél, mind az Igaz/Hamis állításoknál lehetőség van tetszőleges kérdésszám beállítására. A kérdések számának beállításánál csak arra kell figyelni, hogy az adatbázisban legalább annyi vizsgakérdésként (V jelűnek) beállított kérdés szerepeljen, ahány a megadott kérdésszám. A pénzügyi számvitel II. tárgyból az első zárthelyi dolgozat – a hallgató választása szerint – kiváltható az interneten előre meghatározott időpontokban közzétett „házi feladatok” megoldásával. Az első zárthelyi dolgozat időpontjáig – meghatározott időpontokban – az interneten közzétételre kerülő „házi feladatokból” legalább öt alkalommal kell „megfelelt” minősítést elérni. A „megfelelt”hez legalább 70%-os teljesítményt kell nyújtani. A „házi feladatok” heti három napon naponta háromszor, szombatonként egyszer érhetők el a neten. Időtartamuk 30 perc, ez alatt kell 10 tesztet, 10 igaz/hamis kérdést és 1 feladatot megoldani. A feladatsorok felépítése minden esetben azonos. A hallgatókat arra szeretnénk ösztönözni, hogy az „aktív tanulás” szellemében ne csak az első zárthelyi dolgozat kiváltására törekedjenek, hanem lehetőleg folyamatosan foglalkozzanak a tananyaggal. Ezért az öt „megfelelt” „házi dolgozatnál” többet megoldók 70%-os teljesítmény feletti pontszáma külön gyűjtésre kerül, mellyel a második zárthelyi dolgozat eredménye maximálisan 10%kal korrigálásra kerülhet. A 70%-os teljesítmény feletti pontszámokból az értékelésnél maximálisan 100 pont kerül figyelembe vételre. (A 100 pont = 10%!)
270
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE...
Hallgatói oldalak A WebTan site megkeresését követően a Hallgatói oldalakat választva az első belépés alkalmával a Regisztráció menüpontot kell választanunk. A regisztráció során meg kell adni a hallgatói azonosítót, a nevet, egy jelszót és egy a programrendszer használatára jogosító kódot. A regisztráció folyamatáról a program tájékozatja a felhasználókat. Sikeres regisztráció esetén közvetlenül be lehet lépni a programrendszerbe. A következő belépések során már csak a hallgatói azonosítót, a jelszót és a programrendszer használatára jogosító kódot kell megadni. Ezzel már a belépés során azonosításra kerül a felhasználó, meghatározva jogosultságait. A rendszerbe lépést követően az alábbi képernyőt láthatjuk:
A kép bal oldalán lévő listából ki lehet választani azt a tárgyat, ahol gyakorolni vagy vizsgázni szeretnénk. A jobb oldalon a „Fontos!” felirat helyén a hallgatók számokra hasznos információkat tudhatnak meg, például a félév elfogadásának feltételeiről, vagy a programrendszer működtetéséről stb. A Pénzügyi számvitel II. tárgy kiválasztása után a következő menüpontok jelennek meg: • A Főmenü menüpont választásával visszajutunk az előző menübe, ahol akár egy másik tárgyat is választhatunk. • A Fogalmak tanulása menüpontban az oktatói oldalon definiált fogalmak jelennek meg. Az Új leosztás kérésével véletlenszerűen kapjuk meg a következő fogalmakat:
271
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 Lehetőség van egy konkrét fogalom közvetlen kikeresésére is. Ehhez a fenti képernyő bal felső részén található mezőbe kell beírni a keresett fogalmat majd a Keresés gombra kattintva megjelenik a kívánt definíció. Az is megvalósítható, hogy az adott fogalom vagy idegen nyelv esetén adott szó, kifejezés kiejtésre kerüljön. • A Fogalmak párosítása menüben arra van lehetőség, hogy a hallgató leellenőrizze önmagát. Egy adott fogalmat kiválasztva megjelenik a fogalom definíciója, a hallgatónak egy legördülő listából a fogalom megnevezését kell kiválasztania. • A Feladatok pont alatt találhatók a gyakorlásra szánt tesztek, Igaz/Hamis állítások és a végeredményt számértékkel egyértelműen meghatározható feladatok. A számvitel tárgy oktatása során több olyan feladat típus is bemutatásra kerül, melyek viszonylag könnyen megfogalmazhatók abban a formában, hogy válaszként egy konkrét számértéket kérjünk. • A Próbavizsga választásával a hallgató a próbavizsgákra jelentkezhet be, és itt van lehetőség a vizsgák letételére is. Nézzük meg egy kicsit részletesebben a feladatok gyakorlásának lépéseit! A feladatok gyakorlásához először válasszuk a Feladatok menüpontot! • A feladatok közül válasszuk a Teszt pontot, ahol a következő képet látjuk:
• Jelöljük meg a szerintünk helyes választ és a Megoldás elküldése gombra kattintva küldjük el a megoldást. • A program kiértékeli az elküldött választ és megmutatja a helyes kitöltést. Ezután lépjünk vissza és kérjük a következő feladatot. A tesztkérdés alatt láthatjuk a megoldott tesztek számát és az elért pontokat. A teszteknél lehetőség van több helyes válasz magadására is, a program csak akkor adja meg az oktató által az adott tesztkérdéshez rendelt pontszámot, ha a hallgató a válaszként megadott négy sorban szereplő állítást mind helyesen jelöli meg.
272
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... A pénzügyi számvitel II. tárgy keretében a gyakorló tesztek közül – a próbavizsgákhoz hasonlóan – véletlen generálással 10 tesztet kap a hallgató. Az Igaz/Hamis állítások a tesztekhez hasonlóan gyakorolhatók tízes csoportokban. A rendszerben futó egyéb tantárgyaknál előfordult már, hogy az adott tesztkérdésnél csak három válasz került megadásra vagy négynél több válasz szerepelt egy vizsgadolgozatban. A feladatok pont alatt legördülő listából választhatók ki a gyakorolni kívánt feladat. Egy konkrét feladat kiválasztása után a következő képernyő képet láthatjuk:
A megjelenő kép felsőrészében szereplő feladat kérdéseire a kérdések mellett szereplő téglalapokba írhatjuk be a megoldásokat. Az ellenőrzést követően a program azonnal kiértékeli a megoldásokat és megadja a helyes sorok számát. A vizsgadolgozatokhoz hasonlóan az egyes válaszokhoz rendelt pontértékek alapján a feladat megoldás során elért összes pontszám és a teljesítményszázalék is megjelenik. A megadott válaszok kiértékelése úgy történik, hogy a program a hallgató által beírt eredmények mellé megadja a helyes válaszokat. Ezzel a hallgatónak lehetősége van arra, hogy az általa megadott és a helyes válaszokat összehasonlítsa, és a hibák okait megkeresse. A hallgatónak arra is lehetősége van, hogy a megadott válaszokra helyezve az egeret megtekintse a helyes megoldások számításának menetét, illetve az oktató által megadott megjegyzéseket. A feladatok menüpont alatt szereplő feladat típusok megegyeznek az egyes próbavizsgák során megjelenő feladat típusokkal. A feladatok nehézségi szintjét az egyes feladatokra adott összpontszámok alapján jelezzük a hallgatók felé. A próbavizsgákon megjelenő feladatok (ebben a félévben) rendszerint tíz pontosak voltak, ez alapján a hallgatók fel tudják mérni, hogy például egy öt pontos feladat milyen nehézségű és mennyi lenne a megoldási idő szükséglete egy próbavizsga során. A gyakorlás ezen formájával a hallgató számára lehetővé válik, hogy egyrészt megismerkedjen az adott tantárgy követelmény rendszerével, másrészt 273
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 minden következmény nélkül meg tudja ítélni saját felkészültségét. A programrendszer minden körülmények között biztosítja a teljesítményértékelés „objektivitását” és az eredmények közvetlen összehasonlíthatóságát. Eddigi tapasztalataink alapján a hallgatók bizonyos részénél problémát jelent a képernyő előtti munka (ami érthető is, hiszen eddig nem volt lehetőségük a számvitel tanulás ezen formájának alkalmazására!). Az idegenkedés bizonyos mértékű csökkentésének egyik igen jól bevált módszere a megjelenő feladatok kinyomtatásának lehetősége. A gyakorlás után iratkozzunk fel egy próbavizsgára! • Válasszuk először a Próbavizsga menüpontot!
A megjelenő kép három részre van osztva, melynek felső részén láthatjuk a következő próbavizsgák időpontját, amire még nem jelentkeztünk be. A középső részben azok a próbavizsgák jelennek meg, amelyekre már bejelentkeztünk, a képernyő alsó részében a már teljesített próbavizsgák eredményeiről kapunk tájékoztatást. • A Vizsgaidők mezőben található próbavizsgát válasszuk ki, ezzel az időpont megjelenik a bejelentkezett vizsgák között is. A hallgatók tetszőleges időpontban és tetszőleges számban jelentkezhetnek be a kitűzött időpontokra. A bejelentkezés ebben a félévben még semmiféle kötelezettség vállalással nem jár. • A Bejelentkezett vizsgák között találhatók azok az időpontok, amelyekre a bejelentkezés megtörtént. Az adott vizsgára kattintva kell kiválasztani azt a próbavizsgát, amit meg szeretnénk írni. A vizsga feladatsorok csak előre meghatározott időponttól érhetők el. A programrendszer nem engedi meg, hogy a 274
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... kiírt időpontnál hamarabb kezdjék el a feladatok megoldását és az előre meghatározott befejezési időponton túl nincs lehetőség az eredmények rögzítésére. • A Vizsgaeredmények alatt már a próbavizsga befejezését követően megjelennek az eredmények. Az eredménytáblából a hallgatók azonnal tájékozódhatnak az adott vizsgák kezdési és befejezési időpontjairól, mellyel lehetőségük van a számukra szükséges megoldási idők értékelésére az egyes időszükségletek öszszevetésére. Az eredménytáblából kiolvashatók az egyes feladattípusok maximális és elért pontszámai is. Természetesen az oktatói oldalakon az oktató számára is láthatóvá válnak a hallgatók eredményei. Az eredmények ismeretében az oktató figyelemmel tudja kísérni hallgatói előre haladását és arra is lehetősége van, hogy különféle statisztikákat készítsen. • A kép bal oldalán látható ablakban a Teszt megoldása menüponttal tudjuk elindítani a próbavizsgát. Ezután megkapjuk az első kérdést, amit megoldva és a megoldást elküldve a gép azonnal kiértékel. A baloldali ablakban a Frissítés ikonra kattintva az eredmény azonnal meg is jelenik. • A Vissza gombbal lépjünk vissza, majd kérjük a következő kérdést. • Amikor az összes tesztkérdést megoldottuk, kattintsunk a Befejezés ikonra, majd ott válasszuk a Vizsga befejezése pontot. Ezzel a vizsgát befejeztük. Az előző félévben vezetői számvitel című tárgy keretében nem került sor a programrendszer kezelésének ismertetésére a hallgatók körében, ennek ellenére több mint 70%-uknak sikerült kiváltani az első zárthelyi dolgozatot. Ez nem jelenti azt, hogy csak 271 fő foglalkozott volna az internetes feladatok megoldásával, ugyanis az adott időszak alatt több mint 3500 belépést regisztráltunk, és természetesen olyanok is akadtak, akiknek a „próbálkozások” ellenére nem sikerült a feltételek teljesítése. Ebben a félévben előadás keretében rövid bemutató során az alapvető funkciók ismertetésre kerültek, projektor segítségével „élő” internetes kapcsolatot teremtettünk és bemutatásra került a regisztráció, a menü kezelése, a feladatok megoldása és az eredményként kapott adatok mellékszámításainak megtekinthetősége. A tapasztalatok alapján a programrendszer használatának bemutatása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi számvitel II. tárgyat hallgató 609 főből 413 fő összesen 3119 próbavizsgát írt. A félév elején kihirdetett követelményeknek 338 hallgató felelt meg.
275
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 Az eddigi tapasztalatok alapján több félévnek kell eltelnie, hogy a hallgatók minél szélesebb körben felismerjék ezen oktatás támogató rendszer használatának mikéntjét, és saját tudásuk gyarapításának megfelelően tudják használni. Összességében véve az e-learning a tradicionális oktatási módszerek, valamint az internet nyújtotta új lehetőségek találkozása, a képzés egy új, hatékony módszere. Az e-learning valódi lehetőségei azonban nem merülnek ki a puszta megjelenítésben – ezt a tankönyvek is tudják. Amiben egyedi, az egyrészt az interakció, ami a „tanuló” és a „tananyag” között végbemegy (a legegyszerűbb, tesztjellegű értékeléstől egészen a komplex – és akár szórakoztató – szimulációkig bármi elképzelhető), másrészt az a lehetőség, hogy a tanulók az internetet eközben eredeti céljára, az egymás közti kommunikációra is használhatják. Így a tudás szélesebb rétegekhez juthat el, mint a hagyományos képzések, tréningek keretében, viszont megmarad az a lehetőség is, hogy – immár egy nagyobb fórumon – megosszák egymással tapasztalataikat. Ezen technika kétségtelen előnye a • rugalmasság, elérhetőség, kényelem: a felhasználók bármikor kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint haladhatnak az anyagban, • költséghatékonyság, • könnyen frissíthető: elég az anyagot egyszer frissíteni és a változás minden felhasználónál azonnal megjelenik, • személyre szabottság: megfelelő tartalmi és technikai háttérrel illetve előkészítés után lehetővé válik az, hogy mindenki a neki leginkább megfelelő anyagot kapja, a neki megfelelő formában és mennyiségben. A tantárgyak, bármikor bárhonnan hozzáférhetőek és egy igazán hatékony technológiai háttérrel a napi munkában is hasznos és azonnal hasznosítható tudásanyagot adnak át. Gyakran felmerülő kérdés, hogy az e-learning kiváltja-e a hagyományos képzést? A hazai szakembereknél nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező amerikai vagy uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint természetesen nem, sokkal inkább kiegészíti azt. Olyan területeken kerülhet alkalmazásra, ahol ezzel a megoldással gyorsabb, szélesebb közönséget elérő megoldáshoz jutunk. Ehhez járul hozzá az is, hogy az e-learning sok esetben rugalmasabb, nyíltabb és személyre szabottabb és költséghatékonyabb képzési lehetőséget kínál a hagyományos képzési módszereknél.
Hivatkozások [1] http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-07-Vt-Kovacs-Lisszaboni.html [2] Origo.hu 2003 december 11. [3] http://www.nol.hu/cikk/337960/ [4] Fórum 2000/5. A folyamatos tanulás jelentősége (szükségessége) a felsőoktatásban
276
KOROM E.: AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ESZKÖZE... [5] Segítség tanulok!? Kézikönyv nyitott- és távoktatásban tanulóknak, SZIE, Gödöllő, 2001.
277
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004
Felhasznált irodalom SZILÁGYI ANTAL: Az e-oktatás és a felnőttoktatás jövője az információs korban, eVilág, 2002. október. www.fn.hu, E-learning – siker vagy bukás? 2003. június 17. www.fn.hu, E-learning – csodavárás múltán, csalódás előtt? 2002. május 21. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2002-10-oe-Ranki-Tanulok.html. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=oecd-Mihaly-Milyen.html. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2002-02-ko-Matrai-Standard.html. http://www.eduport.hu/cikk.php?id=9945&PHPSESSID=9ddb8abe53640e565a6 a110f429a70cc. Az e-learning-ről humantrener.hu 2003. december 10. 18:53. Az e-learningről rendeztek konferenciát, Origo.hu 2003. december 11. 12:16. Felnőttképzés JOHN BRYCE módra – Tárcatámogatás az Iqusoftnak, Piac & Profit http://www.piacesprofit.hu/?r=6102 BÓDI ZOLTÁN: Hands-on training, Radio.hu 2003. december 11..12:27. NAGY CSABA: Eredmények a személyiségfejlesztés terén, Radio.hu 2003. december 11. 12:35. Az e-tananyag fejlesztésének pedagógiai-távoktatási alapjai, SZIE, Gödöllő, 2001. MARÓTI ANDOR: Elméleti alapok a felnőttek tanításához és tanulásához, SZIE, Gödöllő, 2001.
278
