kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Ősz

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

2017. Ősz

A Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusa 2018. április 24–27., Eger A 30 éves autó már muzeális értéknek számít, míg a 30 éves nő még fiatal. A XXX. kongresszus meg éppen a legideálisabb: már közelít a krisztusi korhoz, hiszen kellő bölcsességet és tapasztalatot összegyűjtött, de hol van még a centenáriumtól, tehát óriási jövő áll előtte. Így minden adott a sikeres jubileumhoz. Szövetségünk XXX., jubileumi kongresszusára készül, melyet szeretnénk méltóképpen megünnepelni, ezért egy nappal meghosszabbított időtartamban rendezzük meg. Helyszínéül ezúttal Eger városát választottuk, hogy a tör-

ténelem szele még inkább megérintse résztvevőinket. A 2018. április 24–27. napokat igyekszünk a már megszokott magas színvonalú szakmai programmal, az eseményhez illő, igazi kulináris élményeket adó esti társasági programokkal megtölteni. A jubileumi alkalomból, hagyományteremtő módon, szeretnénk szervezetünk által alapítandó díjak kiosztásával elismerni, hálánkat és köszönetünket kifejezni az egészségügyben dolgozóknak áldozatos munkájukért, hűségükért, hivatásukban bizonyított elkötelezettségükért (erről rövidesen bő­vebben értesítjük tagkórházainkat.) Szakmai programunkban továbbra is lehetőséget biztosítunk a különböző szakmák aktuális kérdéseinek, a szakmapolitikai irányvonalak megismerésének (melynek aktualitását az is adja, hogy választások után leszünk), céges partnereink és a nagyvilág újdonságainak. Visszatekerjük kicsit az idő vonalát is, teszünk egy kitekintést szövetségünk kongresszusaira, az akkor felmerült témákra, és megpróbáljuk összehasonlítani az akkori és jelenlegi egészségügy működésének rendszerét. Érezzük és értékeljük a múltat, de a jelen tetteinkkel alakítsuk a jövőt! Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk rendezvényünkre! A Magyar Kórházszövetség Elnöksége

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella, Torda Júlia

Tisztelt Olvasóink!

Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

E

lmaradt mögöttünk az évszázad legforróbb nyara. Megszenvedték a betegek, az orvosok, az ápolók, de az egészségesek is. Most látszott csak, hogy az új építésű kórházak műtői, intenzív osztályai, sőt a jól temperált, szellőztetett, árnyékolt kórtermek men�nyivel könnyítik meg a betegek és a dolgozók életét. Közeli hozzátartozóm egy hetet töltött a kecskeméti kórház intervenciós osztályán. Két nagyon hatásos beavatkozás, intenzív és normál osztályon kezelés. Nem hittem a szememnek, mintha nem Magyarországon lennénk olyan tiszta, hűvös, jól szervezett volt az ellátás. Meg kell tapasztalni ezt, hogy mélyen megértsük, milyen fontos az a hatalmas kórházrekonstrukciós program, ami lassan kiterjed az eddig elhanyagolt fővárosi és Pest megyei kórházakra is. A kórházi dolgozók bizakodva beszéltek a már bekövetkezett és még várható béremelésről, és elégedettek voltak a munkakörülményeikkel. Bárcsak minél hamarabb, mindenütt így alakulnának a dolgaink. Ezért még sokat kell tenni, és ezt jól tudja az ágazatot vezető államtitkárunk is, amint ez lapunkban is olvasható. A legfontosabb a béremelés folytatása. Meg kell fordítani a szakemberek elvándorlását, fel kell tölteni az üres munkahelyeket. Országos szinten jelentősen jobban állunk a munkafeltételek javításával, mint a bérezéssel. Márpedig a szakdolgozók és az egyéb segítő dolgozók belső elvándorlása is egyre súlyosabb, és náluk a bérkérdések a legfontosabbak. Ebből a szempontból szinte érthetetlen, hogy az intézmények működtetéséért elemi szinten felelős gazdasági-műszaki területen még semmilyen érzékelhető felzárkóztató program nem indult el. Ne várjuk meg, hogy pénzügyi, gazdálkodási, informatikai szakemberek hiánya akadályozza az új, nagy ívű informatikai fejlesztések bevezetését. Ne várjuk meg, hogy a takarítás, a liftek és egyéb berendezések karbantartása akadályozza a napi munkát. Ne várjuk meg, hogy a burkolatok felújítása, a festések elmaradása, a klímaberendezések és gépi szellőző rend-

Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Svébis Mihály Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft.

szerek fertőtlenítésének elmaradása legyen az oka a kórházi fertőzések megfékezésének. Mert nem elég az egyéni védőeszközök, korszerű fertőtlenítő szerek bevezetése, a gyógyító személyzet hasznos képzése, ha a higiénés láncban ilyen rések maradnak. És tudjuk, a lánc mindig a leggyengébb ponton szakad. Ilyen jó érzésekkel és meg nem oldott problémák halmazával készülünk az Egész­ ségügyi Gazdasági Vezetők hagyományos kongresszusára, a XXIV. Magyarországi Egész­­ség­ügyi Napokra. Ezekről és sok egyébről is szó lesz Debrecenben, ahol nem véletlenül, a gazdasági kérdések mellett a fókuszba állítjuk a népegészségügyi problémáinkat, a betegségek megelőzésének kérdéseit, de szó lesz az onkológia helyzetéről is, ahol nagyon sok még a tennivaló. Közben már érezzük a politikai élet aktivizálódását, ilyen az, amikor közelednek a demokratikus választások. Mivel a lakosság prioritásai között az első helyeken szerepel az egészségügy, reménykedhetünk, hogy a politika ezt figyelembe veszi. Nagy érdeklődéssel várjuk államtitkárunk expozéját: vajon a lakosság prioritása tükröződik-e a döntéshozók munkájának eredményeiben is?

Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715, E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg.

Dr. Szepesi András

A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected]

kórház

Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868

Tartalom KÓRHÁZSZÖVETSÉG 1

Tisztelt Olvasóink!

3

Összefogással szerezhetjük vissza a szakma presztízsét!

Kórház-hírek 4 Kórházügyeink AKTUÁLIS 6

XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok

8

A harmadik negyedben

10 Vállalati változásmenedzsment 12 85 éves a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 13 Átadták a „Heves megyéért” kitüntető díjat 14 Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetése 18 Egyre egészségesebb Budapest

7 20 A járóbeteg-ellátást is fejlesztik az Egészséges Budapest Programban 22 Megkésett koncepciótlanság

34

INFORMATIKA 24 Integrált informatika Újpalotán KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 26 Radiológiai körkép 2017 29 A kontrasztanyag-menedzsment szakértője KÓRHÁZI VIZIT 31 Azok az igazán nagy élmények, amikért megküzdünk 34 Koncepcionálisan fejlesztenek a Markusovszky kórházban

A Magyar Kórházszövetség elnöke a közös gondolkodás szükségességét hangsúlyozta az EGVE 2017. évi XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok résztvevői számára.

Összefogással szerezhetjük vissza a szakma presztízsét! Az

elmúlt években jelentős változáérintett intézményvezetőkkel együttműsok érték az egészségügyet. 2010 ködve valósítja meg. Az már csak ráadás, óta a GDP növekedésével többletforrás hogy a tervhez kapcsolódva egy humánkerült az ágazatba, így eljutottunk odáig, erőforrás-fejlesztési program is megkezhogy az Egészségbiztosítási Alap költései a dődik, amely vonzóbbá teheti a pályát tavalyihoz képest idén 200 milliárd forinaz orvosok és a szakdolgozók számára tot meghaladó összeggel növekednek, ami Magyarországon. a GDP 0,6-0,7 százalékát jelenti. A  béremelések hatására lassult az orvoselvándorlás, miközben mára 1260 orvossal több dolgozik a közegészségügyben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2010-hez képest több területen is rövidült a várólista, megújult a vidéki kórházak infrastruktúrája (amely jelenleg is tart), és ultrahangkészülékek beszerzésére is jutott idén egymilliárd forint. A Magyar Kórházszövetség Elnök­sége és benne magam is örömmel konstatáltam, hogy a 2007–2014 közötti uniós ciklusban érkező 500 milliárd forintos egészségügyi beruházásokra fordítandó fejlesztési források mellett állami támogatással és koherens fejlesztéspolitikai céllal megvalósuló nagyszabású tervek is elindultak: az Egészséges Budapestért Program (EBP) immáron valósággá vált. A  következő tíz évben 700 milliárd forintból szerveződik újra a Középmagyarországi régió egészségügyi Dr. Svébis Mihály ellátása. Ebből idén már egy 40 milliárd forintos keretösszeg biztosított a költöztetésre, bontásra, az orvostechnológia cseréjére, a tervezéAz EBP mellett más rendszerszintű, sek közbeszerzési pályázataira. és a kórházak számára hatékonyságnöveA projekt számunkra nemcsak azért fonlő tényezőként aposztrofálható változást tos, mert a nagypolitika felismerte a rendis megtapasztalhatunk: elindul az elektszerben lévő, 30-40 éve zajló amortizáció ronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér megoldásának fontosságát (az eszközpark(november elsejéig lehet csatlakozniuk a ban, a fűtés és világítás korszerűsítésében, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltaállagmegóvásban), időszerűségét, hanem tóknak), egyúttal megkezdődik a teljes sürazért is, mert a fejlesztést célzó elképzegősségi és baleseti gyermekellátás átalakíléseket közösen, a szakmai szervezetekkel, tása azért, hogy a betegutak rövidülésével KÓRHÁZ 2017. Ősz

a definitív ellátás másfél órán belül megtörténjen. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint az ágazat túl van a krízisen, lezajlott a trendforduló, a romló tendenciákat sikerült megfordítani. A  Magyar Kórházszövetség szerint, habár ennek jelei érezhetők az ellátórendszerben, érdemes a számok mögé nézve, a betegek szempontjait megismerve megközelíteni a kérdést. Úgy vélem, az infrastrukturális beruházások, az eszközfejlesztések, a szak­specifikus ösztöndíj­ prog­ ramok ugyanis csak akkor érik el a céljukat, ha azok kedvező hatásait minél korábban a „saját bőrükön” érzékelik a páciensek. A  személetváltásnak ilyen módon nem csak az orvosok, hanem az általuk gyógyított emberek körében is le kell zajlania. Ennek a leghatékonyabb eszköze a betegellátás, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének további javítása, a szakma presztízsének visszaszerzése. A  felmerülő javaslatok, szakmai elképzelések megvitatásának, átbeszélésének kiváló terepe az EGVE XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok. Szükséges az összefogás, ezért közös gondolkodásra invitálom a résztvevőket azokkal a kérdésekkel kapcsolatban is, amelyekről egyeztetéseket kezdemé­ nyeztünk az államtitkársággal, és amelyekről a rendezvényen is szó lesz. Ilyen a nyugdíj melletti foglalkoztatás, valamint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő nehézségek, a kórházi adósságállomány mérséklése, a népegészségügyi mutatók javítása. Ehhez kívánok szakmai érvelésekben, építő jellegű kritikákban gazdag, tartalmas, üdítő programokat. Dr. Svébis Mihály KÓRHÁZSZÖVETSÉG

3

Kórházügyeink Tízmilliárd forintból 2140 nővérszállóférőhely újulhat meg a következő öt évben, valamint további 360 új szálláshelyet is létesítenének Előzetes felmérést végeztek az Állami Egészségügyi Ellátási Központra (ÁEEK) tartozó mintegy száz egészségügyi intézményben. Ennek alapján úgy látják, az Emberi Erőforrás Operatív Program uniós forrásaiból tízmilliárd forint szükséges 2020-ig, amiből 8,6 milliárdot a szállók felújítására, 1,4 milliárdot új szálló létesítésére fordítanának. A fejlesztések a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön, KözépMagyarországon és a Nyugat-Dunántúlon valósulnának meg.

az intézmény megújítását kezdeményezték. Ez a megújítás csak egy része annak, ami az egészségügyben történik, szükség van arra, hogy további felújítások, átalakítások történjenek, tette hozzá a politikus. (MTI) Orosházán is megújult a nővérszálló Több mint 130 millió forint uniós támogatásból újult meg az Orosházi Kórház nővérszállójának épülete. A belvárosban található, többszintes épület energetikai korszerűsítése februárban kezdődött. A homlokzatot és a tetőt is leszigetelték, és a nyílászárókat is kicserélték.

A Szent János Kórház nővérszállójának felújítása Az egészségügy lemaradását, hátrányát nem lehet pár nap alatt ledolgozni, azonban a kormány 2010 óta 500 milliárd forintot fordított a kórházak megújítására – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Szent János Kórház nővérszállójának felújítása kapcsán.

A környezet megújítása azért fontos az egészségügy területén, mert nem mindegy, hogy a ledolgozott órák után milyen körülmények között pihenhetnek az alkalmazottak. Varga Mihály a Szent János Kórház ellátási körzetéhez tartozó II. kerület országgyűlési képviselőjeként külön köszönetét fejezte ki azon helyi lakosoknak és lokálpatriótáknak, akik

4

Kórház-Hírek

Az 1978-ban épült, ötszintes, egykori „olajos munkásszállón” az utóbbi húsz évben jelentős felújítás nem történt, ezért is pályáztak az épület energetikai korszerűsítésére a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Programban (KEHOP) – tájékoztatott a kórház főigazgatója. Dr. Duray Gergő elmondta, hogy az energetikai korszerűsítéssel jelentősen csökken a felhasznált energia mennyisége, mérséklődnek az üzemeltetési költségek és csökken a légkörbe jutó üvegházhatást okozó gázok mennyisége is, mely a környezetvédelem szempontjából kiemelt fontosságú. A felújítás után a korszerű és megszépült épület méltó színfoltja lesz mind környezetének, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer kiszolgáló egységeinek, tette hozzá. (oroscafe.hu)

Európai Uniós támogatásból megújult a Soproni Gyógyközpont nővérszállójának épülete A rendelkezésre álló 83,71 millió forintból korszerűsítették az energetikai rendszert. Ezzel nemcsak az épület fűtése vált hatékonyabbá, hanem javult a bent lakók komfortérzete is. Az 1980-as években épült nővérszállóban 46 lakóegység található, melyek a kórház alkalmazásában álló orvosok és szakdolgozók részére biztosítanak kedvezményes elhelyezést. Az 1990-ben történt tetőtéri bővítésen és kisebb állagmegőrző javításokon kívül átfogó felújításra 2017-ig nem nyílt lehetőség. A mostani beruházás elsődleges célja az épület hőveszteségének csökkentése volt. Utólagosan szigetelték a külső falakat, valamint a lapos tető hő- és vízszigetelése, továbbá az elavult nyílászárók cseréje is megtörtént.

Egy 28,6 kW teljesítményű napelemes rendszer is kiépült, amely 106 napelemből áll. A kivitelezési munkák szeptember második hetében fejeződtek be. (kisalfold.hu) Kívülről már megújult a nővérszálló Befejeződött a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház nővérszállójának külső, energetikai korszerűsítése, amely a KEHOP5.2.10-16-2016-00009 azonosítószámú projekt keretében, összesen 136 millió 971 ezer forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás nem csupán a bent lakó egészségügyi KÓRHÁZ 2017. Ősz

dolgozóknak biztosít kedvezőbb lakhatási körülményeket, de éves szinten akár 5 millió forintos megtakarítást is jelenthet az intézmény rezsiköltségeiben, melyet a kórház további fejlesztéseire fordíthat. A korábbi, korszerűtlen külső nyílászárók (ablakok, ajtók, üvegfelületek) elbontása után 56 új, korszerű műanyag nyílászáró került beépítése. A tokok hőhídmentesek, ötkamrásak, ütés- és UV-állóak. A munkálatok során összesen 1589 négyzetméternyi homlokzati falfelületet újítottak fel, 883 négyzetméternyi homlokzati nyílászárót cseréltek ki, valamint leszigetelték a több mint ezer négyzetméteres lapostetőt.

épület több mint harminc éve épült általános karbantartásokat végeztek rajta, de jelentősebb felújítás erőforrások hiánya miatt nem történt. Az épület utcafronti oldala teraszokkal szabdalt, jelentős üvegfelületekkel rendelkezik, ami az energiahatékonyság szempontjából kedvezőtlen. Az ingatlan jelenlegi hőtechnikai megoldásai elavultak, működtetése nagyon sok energiát igényel. A projekt konkrét célja a kórház energiahatékonyságának növelése, és a környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedése az intézményben. (zalamedia.hu) A beruházás nyomán a kórház az energiaszolgáltatótól vásárolt villamosenergia mennyisége várhatóan jelentős mértékben csökkenni fog. A nővérszállón negyvenegy kórházi dolgozó kaphat szállást egy-, illetve kétágyas szobákban.

Előnyös küllem, takarékos üzem

Megszépül a nővérszálló A zalaegerszegi megyei kórház nővérszállójának épületenergetikai5 korszerűsítése mintegy 136,5 millió forint európai uniós forrásból valósul meg.

A nővérszálló felújítása kórház tervei szerint az épület belsejének korszerűsítésével folytatódik majd, amelyet további pályázati forrásokból kíván megvalósítani. (pesterzsebet.hu) Megújult a Hetényi kórház nővérszállója Az Európai Uniótól kapott 138 millió forintos pénzügyi támogatásból megszépült és korszerűsödött a JászNagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet nővérszállója, ezzel a gyógyítóhely újabb létesítményének szűnt meg múltidéző jellege. A munkák során az épületet falai kellemes színeket, hőszigetelést kaptak, kicserélték a nyílászárókat, valamint működtetéséhez környezetkímélő napelemes rendszerrel szerelték fel. KÓRHÁZ 2017. Ősz

Az épület megújítása biztosítja az intézmény energiahatékonyságának javítását és megújuló energiafelhasználás fokozását. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház az egészségügyi dolgozók lakhatási gondjainak megoldására a Kossuth utca 46-48 szám alatt nővérszállót tart fenn. A négyszintes

1972-ben épült a hatvani kórház nővérszállója, és nagyjából azóta nem is látott olyan mérvű felújítást, mint amelynek végére most pont kerülhetett. A dolgozók szállása mellett családi napközinek és Egészségfejlesztési Irodának is helyet biztosító épület is ugyanazokat az előnyös külső díszítőelemeket viseli mostantól, mint a néhány éve rendbe tett hotelépület, az egységesség jegyében, s megújult energetikai szempontból. KEHOP volt a forrás, több, mint 92 millió forint a támogatás értéke. Dr. Stankovics Éva, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet főigazgatója azt mondja, egy-egy álláspályázatnál nagy előny, ha a kórház tudja biztosítani a helyben lakást leendő munkatársainak. (hatvanonline.hu) Kórház-Hírek

5

A címben szereplő imponáló szám már komoly hagyományt jelez. A magyar egészségügyben dolgozó menedzsmentek évente kétszer szerveznek tudományos kongresszust, ahol szakterületük minden fontos részletkérdését, elvi és gyakorlati problémáját megbeszélik. Megismerhetik egymás munkáját, kicserélhetik tapasztalataikat. Meghallgatják az ágazat irányítóinak helyzetértékelését és a következő időszakra előkészített terveit. Tavasszal a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) kongresszusa ad erre lehetőséget, ősszel az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) rendezvényére kerül sor. A két nagy szorosan együttműködik egymással.

XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok É

rdeklődésük középpontjában az intézményi betegellátás rendszere áll, de a nézőpont bizonyos mértékig különbözik. Az  EGVE a gazdasági megközelítést helyezi a középpontba, de erősen tekintettel van a szakmai feladatokra (ennek ékes bizonyítéka a kongresszus programja), az MKSZ a gyógyítás szervezése, szakmai feltételrendszere, a szakmapolitika felől közelít, de erősen támaszkodik a gazdálkodás, az informatika és a műszaki ellátás rendszereire. A kongresszus előzményeiről, szervezéséről, céljairól dr. Ari Lajossal, az EGVE választmányi tagjával, egykori elnökével, a kongres�szus egyik szervezőjével beszélgetünk.

– Hogyan kezdődött? – Az EGVE szakmai elődje az EDDSZ egészségügyi gazdasági-műszaki szakcsoportja volt, amely rendszeresen szervezett szakmai továbbképzéseket. Amikor a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben megalakult az EGVE, igény mutatkozott a folytatásra. A  korai években Papp Péter Keszthelyen (a kórház gazdasági igazgatója) szervezett két konferenciát, nagy sikerrel, és ez alakult át a máig tartó rendezvénnyé. Azokban az években a gazdasági vezetők egyik legfőbb gondja volt, hogy a kórházigazgatók partnernek tekintik-e őket. Korábban, az államszocialista világban a kórházak többségének nem orvosi működtetését gondnokok végezték, erősen alárendelve a nem ritkán gyakorló orvos kórházigazgatónak. A  90-es évek elején elkezdődött a finanszírozás reformja, megváltozott az adórendszer, valamint nem csak a szakmai működés finanszírozása, hanem a fenntartói támogatások rendszere is. A  kórházat az állami beszállítók helyett magánvállalatok tömege vette körül, és ehhez alkalmazkodni kellett. Meg kellett tanulni gazdálkodni a változó körülmények között. Ehhez szükség volt egy szakmai szervezetre, amely összesíti a megoldandó kérdéseket, képes tárgyalni az OEP-el, a kormányzattal, a tulajdonosokkal (akkor az önkormányzatok,

6

AKTUÁLIS

ma az ÁEEK). Ezeket, és még sok egyéb feladatot vállalt el az EGVE, és rendszeresen megújuló vezetéssel, egyesületi keretek között végzi ma is. Ennek a tevékenységnek a számadása, kitüntetett ünnepnapja a kongresszus. – Az elmúlt években állandósulni látszik a helyszín. Miért Debrecenre esett a választás? – Előbb meg kell válaszolni, miért nem Budapest? Az  ilyen kongresszusok rendkívül nagy értéke, hogy a szereplők három napig együtt maradnak, ebédelnek, vacsoráznak, beszélgetnek, tehát jó emberi, szakmai kapcsolatok épülnek. Budapesten a részvevők számára annyi csábító külső program van, hogy tapasztalataink szerint elvész a kongresszus összetartó ereje. Másfelől Debrecen méltó és kényelmes körülményeket kínál. Barátságos város, nagy integrált egyetem, benne a jelentős Klinikai Központ, amely mostanában lett a fenntartója a híres Kenézy Gyula Megyei Kórháznak, és alakítja át egyetemi kórházzá. A mostani kongresszusunk egyik fő témája szempontjából nagyon fontos, hogy a Népegészségügyi Kar, számos tanszékével a magyar népegészségügy kiemelkedő csúcsa, rendkívül fontos szellemi központja. Nem véletlen, hogy néhány évvel ez-

előtt kongresszusunk díszvendége, dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Régió főigazgatója itt védte meg disszertációját. – Hogyan kezdődik a program? – Hagyományaink szerint rövid ünnepélyes megnyitóval kezdünk, ahol a vendéglátó várost és egyetemet köszöntik az EGVE vezetői, a város és az egyetem vezetői üdvözlik a kongresszus résztvevőit. Ez nem csak protokoll, gyakran hangzanak el fontos mondatok, amelyek a résztvevők számára is érdekesek. – Milyen tudományos témákat fognak tárgyalni? – A nyitó plenáris ülés fő témája a népegészségügy. Gazda István professzor a Magyar Tudománytörténeti Intézetből arról tart előadást, hogy 150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása. Dr. Jakab Zsuzsanna WHO Európai Regionális igazgató az európai és a magyar lakosság egészségügyi helyzetének kialakításáról, dr. Ádány Róza profes�szor asszony a DE Népegészségügyi karáról Magyarország népegészségügyi helyzetéről, prof. dr. Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az onkológia komplexitásáról tart előadást.

Dr. Ari Lajos mérnök-közgazdász szakmai pályáját az OÉTI-ben kezdte, mint gyógyszervegyész. 1980 óta dolgozik a kórházügyben. Két és fél év István kórházi anyaggazdálkodási és egyéb szakmai gyakorlat után meghívták az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe gazdasági vezetőnek, ahonnan „ki sem mozdult” a nyugdíjazásig. Levezényelte intézete történetének legnagyobb beruházását, amelynek eredménye a magyar kórházügy egyik büszkesége, egy európai mércével is kiemelkedő rehabilitációs központ lett. Emellett széles körű szakmai-társadalmi aktivitást fejt ki. 1983-óta sok éven át vezetőségi tag volt a Kórházszövetségben. Részt vett az EGVE 1989-es alapításában, tizenkét éven át a szervezet elnöke volt, de ma is aktív választmányi tagja. A Magyarországi Egészségügyi Napok szervezője, „spiritus rectora” a magyar kórházügy és egészségügyi menedzser társadalom jelentős személyisége.

KÓRHÁZ 2017. Ősz

A  programot egy különleges téma zárja: Mányik Richárd a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület munkáját ismerteti. – Hogyan folytatódik a program? – A második nap plenáris üléssel kezdődik, ahol prof. dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke beszél a makrogazdaság, a költségvetés és az egészségfinanszírozás összefüggéseiről. Talán ez a kongresszus egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért előadása. Azt sokan tudják, hogy Kovács Árpád hosszú ideig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke volt. Az  is tudható róla, hogy kiemelkedő szakember, a közgazdasági társaság elismert vezetője. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy számvevői pályájának kezdetén ő irányította a társadalombiztosítás és az egészségügy ellenőrzéseit, és ezért az egyik legjobban tájékozott egészségügyi közgazdász is. Hogy kitekintsünk a szűk szakmánkból, a következő harminc percben műholdas kapcsolatot létesítünk Fa Nándor világhírű vitorlázó sportolónkkal. Őt a fizikai és a mentális túlélés technikáiról fogjuk kérdezni. Sokan közülünk meg vannak győződve arról, hogy kórházat menedzselni manapság van olyan nagy kihívás, mint egyedül körülhajózni a Földet. A plenáris ülés után két fontos szimpóziumra kerül sor. A Népegészségügyi Szimpóziumon Ádány professzor asszony elnökletével a Debreceni Egyetem szakembe-

Lehetetlen minden előadást felsorolni. A  programban jelentős helyet kapnak az informatikai előadások, hiszen az e-health itt kopog az ablakon, az elektronikus recept pár hét múlva már valósággá válik. Beszélünk azért magunkról is: Béres Margit (gazdasági igazgató, Országos Onko­lógiai Intézet) az EGVE jövendő elnöke „Láthatatlan csapat” címmel a gazdasági-műszaki ellátás elfelejtett szakembereiről fog előadni.

Dr. Ari Lajos

rei tartanak előadást. A szekciót dr. Boncz Imre professzor (PTE) előadása zárja a téma gazdasági vonatkozásairól. A másik az Onkológiai Szimpózium, ahol a szakma kiválóságai az onkológiai ellátás helyzetéről, lehetőségeiről beszélnek. Ennek a szekciónak az érdekessége, hogy előadást tart dr. Svébis Mihály, a Kecskeméti Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki „civilben” jelentős onkológus sebész.

– Hogyan fejeződik be a kongresszus? – Hagyományosan, pénteken szakmapolitikai fórummal zárunk. Előtte persze lesz néhány magvas előadás, hogy előkészítse a terepet az államtitkárunk expozéjára. Lesz közöttük kórházbiztonsági téma, az elmúlt harminc év minisztereinek és egészségpolitikáinak, egészséggazdasági vetületeinek értékelése. Lesz meglepetéselőadás is. Elsősorban a döntéshozókat szeretnénk meglepni a gazdasági-műszaki terület dolgozóinak valóságos helyzetének bemutatásával. Ezeket követi a szakmapolitikai fórum, amelyen az államtitkáré a mikrofon. Ezt az előadást kíséri mindig a legnagyobb várakozás. Eztán az EGVE vezetői összefoglalják a három nap eredményeit, a kongres�szus fontos üzeneteit és bezárják a kongresszust. Dr. Szepesi András

Molnár Attila leköszönő elnök Jogi szakokleveles közgazdász, egészségügyi menedzser, mérlegképes könyvelő, rendszerszervező. Gazdasági igazgatóként a XV. kerületi Szakrendelőben, a Csepeli Weiss Manfréd Kórházban, az OBSI-ban és a Zala Megyei Kórházban dolgozott. Korábban nyolc éven keresztül az OEP Finanszírozási Főosztályának főosztályvezető helyettese volt.

Törökné Kaufmann Zsuzsanna elnök A 2016. évi tisztújító közgyűlés óta az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Az egészségügyi szakközgazdász 38 éve dolgozik a balatonfüredi Állami Szívkórházban, amelynek – miután végigjárta a szakmai ranglétrát – 2010 óta gazdasági igazgatója.

Béres Margit jelölt elnök Üzem- és közgazdász (államháztartás szakon), egészségügyi szakmenedzser, regisztrált mérlegképes könyvelő a számvitel minden területén (államháztartás, vállalkozás és IFRS). A közgazdaságtan és a számvitel számos területét megismerte munkája során. Az egészségügyben 12 éve dolgozik. 2008-tól az Országos Onkológiai Intézet gazdasági igazgatója. Több szakmai társaság tagja.

KÓRHÁZ 2017. Ősz

AKTUÁLIS

7

„Túl a krízisen”. EESZT. Béremelés. Infekciókontroll. EBP. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt kérdeztük.

A harmadik negyedben – Államtitkár úr, szeptember eleje óta kíméletlen programot diktál az ágazatirányítás. WHO regionális konferencia, járóbeteg-szakellátási konferencia, sikerekről és fejlesztésekről szóló bejelentések – szinte minden nap. Kampányüzemmódba kapcsoltak? – Csak tesszük a dolgunkat. Valóban nagy megtiszteltetés volt vendégül látni Magyar­ országon az Egészségügyi Világ­szervezet európai regionális bizottságának négynapos ülését. A kormány elkötelezettségét mutatja, hogy a miniszterelnök úr tartotta a nyitóbeszédet, és a delegációk közül 24 résztvevő országot az egészségügyi miniszter képviselte. Jó volt magyarnak lenni, amikor visszaigazolták az elmúlt években itthon elért népegészségügyi eredményeket: a nemdohányzók védelmét, a rendszeresen dohányzók számának érezhető csökkenését és a chipsadó eredményeit. Ezeket az eredményeket pedig nem szabad lebecsülni: tudjuk, hogy az egészségi állapot sokkal inkább az életmód, mint az egészségügyi ellátás következménye, ezért különösen fontosak a népegészségügyi sikerek. Pár nappal később, a balatonfüredi járóbeteg-szakellátási konferencián teltházas teremben, nagyjából 350 ember előtt vonult fel a teljes ágazatirányítás, és tartottunk egy nagyon izgalmas fórumot. – „Túl vagyunk a krízisen”, „sikerült megfordítani a romló tendenciákat”, „az államtitkár beismerte: egy évtizedes lemaradásban vagyunk” – olvashattuk a tudósításokat a rendezvényről. Valóban, érezhetően jobb a helyzet? – Érezhetően jobb a helyzet, de a balatonfüredi kongresszuson az volt a legfontosabb gondolat, hogy ezt a változást együtt értük el: közösen, kórház- és szakrendelő-igazgatók, orvosok, szakdolgozók, gazdasági-műszaki személyzet. Mindenki részese a pozitív változásnak. Bár számos probléma megoldásra vár, mégis elmondható, hogy míg 2010 előtt nőtt a műtéti várólisták hossza, addig ez most csökkenő tendenciát mutat, csökken a várakozási idő. Ugyanakkor rengeteget kell dolgoznunk, hogy a járóbeteg-előjegyzési idők is csökkenjenek, hiszen ezen a területen még nem sikerült megfordítani a tendenciá-

8

AKTUÁLIS

kat. Az elmúlt másfél évben az egészségügyi szakmai szervezeteket sikerült egy asztalhoz ültetni, ennek is köszönhető, hogy hosszú távú bérmegállapodást kötöttünk. Korábban az orvosok elvándorlása évről-évre növekedett, azonban az erőfeszítések eredményeként az orvosok elvándorlása most már évek óta csökken, csakúgy mint a szakdolgozói elvándorlás, de csak akkor lehetne hátradőlni, ha senki nem hagyná el az országot. A korábbi kedvezőtlen tendenciák közül néhány megfordult, ám ez nem elég, hiszen a nővérek létszáma még mindig alacsonyabb, mint amennyi szükséges lenne. – Beváltotta a reményeket a béremelés? – Államtitkári működésem egyik legfontosabb eleme az ellátórendszer minden pontján a méltó bérezés megteremtése, a bérmegállapodás tető alá hozása. Ebben a kérdésben nagyot léptünk előre az elmúlt két évben, de nem szeretném, ha most bárki is azt gondolná, hogy hátradőltünk a székünkben, hiszen nagyon sok teendőnk van még ezen a területen is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ friss felmérése szerint ma 1260 orvossal több dolgozik munkaviszonyban az ellátásban, mint tavaly, közülük 560 rezidens, a többiek pedig visszatértek alkalmazotti állásba a kiszervezett szolgáltatásból. November elsejétől újabb béremelés jön: az orvosok bruttó százezer forintos többletjövedelemhez jutnak, míg a szakdolgozóknak 12 százalékkal emelkedik a bére – mindenki először a decemberi fizetéssel kapja kézhez a magasabb összeget. A korábbi, külön soron érkező béremeléseket később beépítettük a finanszírozásba, így most is valószínűleg ez fog történni, de még egyeztetünk az érdekeltekkel. Azt is el kell azonban mondanom, hogy bérmegállapodásunk megkötése óta a körülmények megváltoztak. Az általános béremelkedés újra tárgyalóasztalhoz fogja ültetni a feleket, hiszen szeretnénk az eredményeket megtartani. – Mi lesz az Elektronikus Egészségügyi Szol­ gáltatási Tér bevezetésével? – Minden fejlett ország egészségügyi ellátórendszerében nagy változásokat eredményez az országos EPR-rendszerek (electronic

patient record) bevezetése, Magyarországon sem lesz ez másképp. Óriási eredmény, hogy idáig eljutottunk, hogy egy nagy biztonságú, az egészségügyi ellátás minden területére kiterjedő rendszert építettünk fel, amely november 1-jétől megkezdi éles működését. Egyébként szeptember közepi adatok szerint a háziorvosok 51, az intézmények 55, a patikák közel 69 százaléka csatlakozott az egészségügyi informatikai térhez, azaz elmondható, hogy jól állunk. Az EESZT további fejlesztésének része a járóbeteg-ellátásban alkalmazott betegfogadási listák országossá szélesítése. Az adatokból világosan ki fog derülni, hol kell beavatkozni, hol hektikus a terhelés, vagy éppen kihasználatlan a rendelés, mekkora forrásra van szükség a betegek várakozási idejének csökkentésére. De az alapvető előnyök abból származnak, hogy a betegadatok, klinikai előzmények, korábbi diagnosztikus információk, leletek, zárójelentések gyorsan hozzáférhetővé válnak, hatékonyabbá válik a receptkiváltás, javul a gyógyszer compliance, és több lehetőségünk lesz a betegutak követésére, valamint a terápiás módszertanok értékelésére. – Szeptember közepén jelent meg a 2016. évi NNSR-jelentés. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye: javul a helyzet? – Úgy hiszem, az infekciókontroll folyamatos fejlesztése a magyar kórházügy egyik legfontosabb feladata. Évek óta felzúdulás követi a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer éves adatainak megjelentetését. Az idei jelentés eredményei azonban bizakodásra adnak okot – ami még nagyobb elkötelezettséget igényel a kórházi menedzsmentektől a jövőben. Az idei jelentés alapján több területen is csökkenő tendenciát mutat a kórházi fertőzések száma. Javult a helyzet a clostridium difficile fertőzések vonatkozásában. Ebben jobbak a mutatóink, mint amilyenek például Finnországban vagy Németországban. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincs hova fejlődni. Szentes Tamás országos tisztifőorvos úrral rendszeresen egyeztetünk a téma kapcsán, ő azt mondja, a clostridium difficile fertőzések dinamikus csökkenése egyértelműen a problémával kapcsolatban megjelentetett és az intézméKÓRHÁZ 2017. Ősz

nyek által betartott infekciókontroll-módszertannak tudható be. Ugyanúgy, ahogy ígéretesek a kézhigiénés szokásokra kidolgozott módszertanok, infrastrukturális fejlesztések és intézményi ellenőrzések eredményei. Az sem véletlen, hogy az uniós források jelentős részét fogjuk betegbiztonságra fordítani, hiszen a multirezisztens fertőzések száma, ahogy nálunk, úgy egész Európában is emelkedik.

társkórház és több tucat önálló szakrendelő fejlesztése valósul meg a többszáz milliárd forintos, elsősorban nemzeti forrásból. Már célegyenesben van annak a 40 milliárd forintnak a felhasználása, amit a kormány erre az évre hagyott jóvá. Az ös�szeg nagyobbik részéből, 21,7 milliárd forintból az érintett kórházi intézmények orvostechnológiai eszközöket, berendezéseket, ezen belül új CT-t, MR-t, illetve

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán

– Szeptember folyamán egymást érték az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos nagy bejelentések. Tekinthető ez államtitkári működése egyik sikertörténetének? – A Fidesz-KDNP frakcióülése 2015 februárjában javasolta egy új „szuperkórház” felépítését Budapesten. Két év fél évvel később ott tartunk, hogy nem egy presztízs beruházás készül, hanem a teljes központi régió fejlesztése kezdődik el több mint 50 helyszínen és már számtalan kormányhatározat jelent meg, kialakult a főváros és a Közép-Magyarországi Régió egészségügyi fejlesztési térképe, néhány részletkérdéstől eltekintve konszenzus övezi ezt a folyamatot, és az első eredményeket már az idén érezni lehet majd. A cél egyértelmű: az Egészséges Budapest Program eredményeként a központi régióban minden kórháznak és szakrendelőnek meg kell újulnia 2026-ra. Ráadásul a program operatív irányítását miniszteri biztosként Cserháti Péter főigazgató úrra bíztuk, aki állhatatosságával, kivételes munkabírásával és kimerülhetetlen konszenzusteremtő képességével a következő évtizedek fővárosi egészségügyi fejlesztésének motorja. A három centrumkórház mellett 27 KÓRHÁZ 2017. Ősz

ágyakat vásárolhatnak, míg a fennmaradó 18,3 milliárd forintot a kórházak tervezésének előkészítésére lehet felhasználni. A kórházfejlesztésekkel párhuzamosan elindul a közép-magyarországi régió szakrendelőinek megújítása is. Tavasszal kormányhatározat rendelkezett arról, hogy 3,8 milliárd forintból új szakrendelőt építenek a X. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház területén. Szeptember 21-dikén jelent meg az a kormányhatározat, amelyben első körben hét intézmény megújítására összesen 21 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. Ezek közül a legnagyobb lélegzetvételű a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti épületében kialakítandó XII. kerületi szakrendelő, amely eddig nem létezett. Így végre a XII. kerület lakosainak is lesz önálló szakrendelője, a szomszédos II. kerületben pedig 6,8 milliárd forintból építjük fel a Frankel Leó úton a kor kihívásainak teljes mértékben megfelelő új szakrendelő épületét. A XI. kerületben, a Szent Kristóf Szakrendelő épülete mellett létrehozzuk az „Újbudai Gyermek Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet”-et, amely lehetővé teszi, hogy a kerület jelenlegi 13 gyermekgyógyászati szakterület további 7

speciális gyermekgyógyászati szakterülettel bővüljön. Emellett fejlesztjük a Zuglói Egészségügyi Szolgálatot, a szigetszentmiklósi és veresegyházi szakrendelőt, ám ez csak az első kör, a terveinkben további két szakrendelő-fejlesztési forduló szerepel. A felsorolt fejlesztések egyébként 2018-2019-ig megvalósulnak. –  Balog Zoltán miniszter 2015. október 13-dikán nevezte meg egészségügyi államtitkárként. Hogyan értékeli az elmúlt két év tevékenységét? – A munka közben nehéz rálátni arra, pontosan hol tartunk, de az elmúlt két évben számos változás részese lehettem. Évtizedes adósságokat oldottunk meg, és néhány kérdésben évtizedekre megalapoztuk az ellátórendszert. Az csak a rövidtávú sikerek egyike, hogy a súlyszámot jelentős mértékben sikerült növelni, hogy nőnek a bérek, de az még nagyobb siker, hogy államtitkári ténykedésem alatt többszáz milliárd forintnyi friss finanszírozási forrás áramlik az egészségügybe, például jövőre 200 milliárd forinttal többet költhet az állam egészségügyi ellátásra, mint idén. Azt már kinevezésem előtt is tudtam, hogy egészségügyi államtitkárnak lenni nehéz feladat. Az érdekek hálójában kell előre jutni, javítani az ellátórendszer helyzetét. De talán a legfontosabb, hogy sikerült megértetnem a kollégákkal, hogy az elsődleges prioritás nem az ellátórendszer, hanem a beteg. Minden változásnak az ő érdekében kell történnie. – Ön az aktuális kormányzat harmadik egészségügyi államtitkára, vegyük úgy, hogy éppen a kosárlabdameccs harmadik negyede tart. Vesztésre vagy nyerésre állnak? – A napokban részt vettem egy sajtótájékoztatón, amelyen egy miniszterünk beszédet mondott. Megtetszett a hasonlata. Ő fogalmazott úgy, hogy a magyar egészségügy olyan, mint egy óriási olajszállító tankerhajó. A hajó halad előre a hullámos tengeren, már hosszú évekkel ezelőtt észrevettük, hogy rossz irányba kormányozták, de nem lehet hirtelen módosítani az irányt. Hét éve dolgozunk azon, iszonyatos erőfeszítésekkel, nem csak a kormányzat, nem csupán az állami szervek, hanem mindannyian: az ös�szes kórház, az összes járóbeteg-szakellátó, a rendszerben dolgozó orvosok, háziorvosok és szakdolgozók, hogy a helyes irányba kormányozzuk a hajót. Most először látszanak annak a jelei, hogy a hajó kezd jó irányba fordulni, de nem pihenhetünk: sok még a teendő, hiszen a betegek elégedettsége még mes�sze van. Zöldi Péter AKTUÁLIS

9

„Igenis lehet – és kell is – az egészségügyben szervezeti és vállalati kultúrát építeni.” Kilenc hónapja irányítja az Országos Mentőszolgálatot dr. Csató Gábor, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, egészségügyi szakmenedzser. Annak próbáltunk utánajárni, hogyan dinamizálta a szervezetet a 34 éves főigazgató.

Vállalati változásmenedzsment – Főigazgató úr, a nyári hónapokban sokat hallhattunk Önökről, hiszen egy furcsa májusi mentődolgozói demonstráció után a napi tevékenység mellett sikeresen menedzselték a nyár nagy eseményeit: az úszó világbajnokságot, a Szigetet, a Forma-1-et. Kommunikációs tevékenységük sokkal aktívabb, mint az elmúlt években, Facebook-oldaluk követőinek száma meghaladta a 60 ezer főt. Mi jellemzi az Országos Mentőszolgálat tevékenységét az Ön irányítása alatt? – Az egészségügyben működő szervezeteket a siker érdekében kénytelenek vagyunk vállalatként szemlélni. Természetesen nem profitorientált gazdasági szervezetre gondolok, hanem olyan vállalatra, amelynek fókuszában a szakmai elkötelezettség áll, amely modern menedzsment eszközöket alkalmaz, stabil gazdasági hátteret épít fel és működtet annak érdekében, hogy minőségi betegellátást nyújtson. Mérettől függetlenül fontos vállalati alapokra helyezni az egészségügyi szervezetek működését, hiszen hasonló funkciókat kell ellátnia egy városi kórháznak, egy regionális centrumnak, illetve a 7800 fős létszámával és 253 mentőállomásával az egész országot lefedő Országos Mentőszolgálatnak. – Míg korábban rendszeresen érkeztek hírek a mentőszolgálat anyagi gondjairól, mostanában mintha nem hallanánk ilyen problémákról. – Valóban, az elmúlt években sokszor kellett a fenntartónknak közbeavatkoznia az OMSZ működőképességének biztosítása érdekében. Ám ezen a téren elődeim is számtalan lépést vezettek be, amelynek eredményeként már tavaly elkezdett stabilizálódni a gazdasági helyzetünk, idén pedig ezt a stabilitást fejlett kontrolling tevékenység és keretgazdálkodás bevezetésével erősítettem meg. Ennek is köszönhető, hogy ma nem válságmenedzsmentről, hanem változásmenedzsmentről beszélhetünk az Országos Mentőszolgálatnál. Fontos a szervezeten belül mindenkinek éreznie, hogy a jó gazda szeme mindent lát. Már csak ettől a ténytől hatékonyabban működik egy szervezet.

10

AKTUÁLIS

– Fix állami költségvetésből gazdálkodnak, amely ráadásul mostanában évről-évre dinamikusan növekszik. Mi motiválja Önöket a hatékonyság fokozásában? – Mindannyian tudjuk, hogy a fix költségvetés elkényelmesíti a szervezetet, hiszen a gazdálkodási mozgástér viszonylag egyszerűen kiszámítható. Az  egészségügyi ellátásban, kórházakban, szakrendelőkben ezért előnyös a teljesítmény­finanszírozás. És ezért problémás a teljesítményvolumen-korlát. Min­denesetre, legyen szó bármilyen finanszírozásról, ha sikeresen működtetjük a keretgazdálkodási rendszert, ha növeljük a belső működési hatékonyságot, akkor több jut a dolgozóinknak is, és elégedettebbek lesznek betegeink is. – Változásmenedzsmentről beszélt. Mi mindent kell megváltoztatni az OMSZ működésében? – Nagyon sok dolgot, de talán az a legfontosabb, hogy a folyamatos változás érzését és élményét kell megismertetni és elfogadtatni a szervezettel. Ehhez sok mindent alapjaiban kell megváltoztatni, viszont óriási szerencse, hogy épülő szervezeti kultúránk nagyon jól passzol ehhez. Erőforrásaink lehetővé teszik, hogy a szervezetet folyamatosan képezzük, persze elsősorban szakmai téren, de a legmodernebb menedzs­mentmód­szertanoknak is be kell szivárogniuk ebbe a képzésbe. Nincs még egy olyan egészségügyi intézmény az országban, amely belső oktatásra és képzésre 300 millió forintot költ, pontosan ezért lehetünk még sikeresebbek, ha az oktatási tevékenységünket is még hatékonyabbá tesszük. Ám ehhez még egy fontos feltételre van szükség: kiváló csapatra. Hosszú éveket dolgoztam az Országos Mentőszolgálatban kivonulóként, tisztában voltam tehát azzal, hogy bajtársainkat kivételes morál és nagy tudás jellemzi. Nekem csak az volt a feladatom az elmúlt kilenc hónapban, hogy ezt a tudást motiváljam, új rendszerbe állítsam és hagyjam dolgozni. Alig volt szükség külső szakemberek bevonására, csak optimálisan kellett a szervezet belső erőforrásaira támaszkodni, hogy a jól képzett

dolgozók a jól meghatározott vezetői célok mentén végezzék feladataikat. – Az ősz folyamán teljesítménybérezést vezettek be, a hírek szerint évente bruttó 70100 ezer forintot kaphatnak a nagyobb terhelésű mentőállomások dolgozói. A koncepció érdekes, viszont nem túl kevés ez az összeg? – Valahol el kell indulni. Meg kell becsülni azokat a bajtársakat, akik a kivonuló állományban többet dolgoznak, mint az átlag. A teljesítménybónusz-rendszerre éves szinten majdnem félmilliárd forintot tervezünk elkölteni, egy egységes és objektív premizálási rendszer alapján. Ez az összeg, amit a 84 legnagyobb terhelésű mentőállomásunk kivonuló bajtársai kapnak, már látható tétel, és ha beválik, költségvetésünkben részaránya növelhető. Ennek kapcsán leginkább azt tartom óriási eredménynek, hogy sikerült ezt a rendszer kiépíteni és bevezetni, mert ettől lehet még jobb a dolgozói elégedettség, és nyújthatunk minőségi betegellátást. Ám az anyagi motiváció, a tudáshoz kapcsolódó motiváció nem elég. Hatékonyabban kell szervezni mindennapjainkat. – Például milyen eszközökkel? – Például a terhelés belső elosztásával. Legnagyobb terhelésű régiónk a Középmagyarországi Régió. Felismertük, hogy ha a környező régiók peremállomásairól jön a központi régióba naponta egy-egy egység, azzal érezhető mértékben csökkenthetjük bajtársaink terhelését, pihentebbek lesznek, és még jobb ellátást tudnak nyújtani. Ráadásul a szomszédos régiók peremállomásain is kedvező fogadtatásra talált ez a lépés, azt mondják, sokkal több izgalmas esettel, súlyos kórképpel és megoldandó helyzettel találkozhatnak, ami szakmai kompetenciájukat is növeli. Folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan tehetnénk még jobbá a kapacitáselosztást, és még motiváltabbá bajtársainkat. – Másként működteti az OMSZ menedzsmentjét, mint elődei? – Az új SZMSZ kidolgozásával sokkal letisztultabb vezetői struktúrát hoztam létre, KÓRHÁZ 2017. Ősz

Az OMSZ főigazgatója húsz új Mercedes-Benz mentőautó átadásakor

amelyben kevés ember jelent nekem. Nem tucatnyian ülünk egy-egy értekezleten, hanem négy szakterület jelent előre elkészített napirendi pont alapján, és határidőre hajtunk végre feladatokat, nem pedig panaszdélutánt tartunk. – A fiatal főigazgató friss szemléletet hozott a mentőszolgálathoz? – Véleményem szerint igen. Lényege, hogy szolgáltatást nyújtunk a magyar társadalom számára. Ahhoz pedig, hogy minőségi szolgáltatást nyújthassunk, megfelelő vállalati kultúrára és modern vállalatirányítási szemléletre van szükség. Modern vállalat­ irányítást pedig minimum heti frissítésű kontrollingadatok és keretgazdálkodási rendszer alapján tudunk működtetni. Ennek része az is, hogy a kontrollingadatokat nemcsak megkapjuk és tudomásul vesszük, hanem részleteiben értelmezzük, lefúrunk bennük, visszakérdezünk, bizonyos részeit kibontjuk, és valós döntéstámogatásra használjuk őket. Sőt, folyamatosan törekszünk arra, hogy minél több és minél szofisztikáltabb adatunk legyen. – Hogyan segítheti a napi munkát az adatelemzés? – A közelmúltban egy nagy informatikai cég csapata járt nálunk, és megállapodtunk abban, hogy a mesterséges intelligenciával KÓRHÁZ 2017. Ősz

felruházott rendszerükkel megvizsgáljuk mentőink futásteljesítményét, és a közlekedési balesetek napszak, évszak és időjárás szerinti előfordulását. Így ha mondjuk esős idő várható a következő napokban, több mentőegységet tudunk szervezni a 4-es főút mellé, hiszen a statisztika szerint több balesetre kell számítanunk. Az új szervezőlevéllel amúgy is rugalmasabban szervezzük kapacitásainkat, ebben például a mesterséges intelligencia még többet segíthet. – Rezidens éveit a debreceni Kenézy Kór­ házban töltötte, szakorvosként az Országos Gerincgyógyászati Központban dolgozott. Beosztott orvosként mit tanult ebben a két intézményben? –  Rezidensként és szakorvosjelöltként a debreceni Kenézy Kórházban struktúrát és szervezettséget láttam. Amikor ambu­ láltunk, az informatikai rendszer regisztrálta, hánykor érkeztem meg, illetve egy betegre mennyi időt szántam az ambulancián. A magánegészségügyben persze sokkal szabadabban gondolkozhat az ember, a betegirányítási rendszer, előjegyzési rendszer modernebb alapokon működik. Az  Országos Gerincgyógyászati Központban és a Budai Egészségközpontban azt láttam, hogy több forrással strukturáltabban lehet ugyanazt a koncepciót megvalósítani. Igenis lehet – és kell is – az egészségügyben szervezeti és vál-

lalati kultúrát építeni. Egy egészségügyi intézménynek nem csak a betegeiről, hanem dolgozóiról is gondoskodni kell. Jó, ha van egy gyümölcsnap a héten, szűrővizsgálatokat finanszíroznak, futócsapatot indítanak, amiben nem csak a dolgozók, hanem a betegek is részt vesznek. Emellett talán az a legfontosabb, hogy aktív legyen a kommunikáció a betegekkel: nem elég csak jónak lenni, el is kell mondani, hogy jó vagy. – Ezért tartja ennyire fontosnak az OMSZ közösségi média felületének még aktívabbá tételét? – A magyarországi mentés és az Országos Mentőszolgálat egyedülálló a világon, mi vagyunk az egyetlen, egész országot ellátó mentőszolgálat. Ha nagyon sarkítva nézzük, teljesen jónak vagy kevésbé jónak is láthatnak bennünket, úgyis a mi szolgáltatásunkat veszik igénybe. Pontosan ezért nagyon fontos pozitívan megnyilvánulnunk, üzeneteket továbbítanunk, hogy adekvátabb betegeink legyenek, minél több és hatékonyabb időt tudjunk szánni azokra, akiknek valóan szükségük van ránk. Akkor hívjanak bennünket, amikor kell, és a kommunikációnkkal is egy egymást megbecsülő vállalati kultúrát hozzunk létre a saját bajtársaink számára. Zöldi Péter AKTUÁLIS

11

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet alapításának 85. évfordulója alkalmából szeptember 21-dikén jubileumi tudományos konferenciát rendezett.

85 éves a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Katalin és Vízkeleti Julianna főigazgatói elismerő oklevélben részesültek. A tudományos konferencián a következő három előadást láthattak a BajcsyZsilinszky Kórház osztályvezető főorvosaitól. - Dr. Völgyes Barbara – Központi Aneszteziológiai Intenzív Terápiás és Sürgősségi Betegellátó Osztály: Az akut betegellátás biztonságos háttere. - Dr. Andrássy Péter – IV. Belgyógyászat, Non-invazív, Invazív Kardiológia: Szív- és érrendszeri betegek ellátása. - Dr. Juhász Miklós – Sebészeti Osztály, Általános hasi, mellkas- és érsebészet: A sebészeti betegellátás lehetőségei és eredményei a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. Kórházfőigazgatói megnyitó

Dr.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár fővédnökségével, csaknem ötszáz fő részvételével tudományos konferenciát rendeztek a Bajcsy-Zsilinszky Kórház alapításának 85 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepségre az egészségügyért felelős vezetők mellett meghívták az intézet ellátási körzetébe tartozó politikusokat, háziorvosokat, az intézmény valamennyi jelenlegi és volt dolgozóját, valamint az üzleti partnereket. Közösen megtekintették a „85 éves a Bajcsy” című filmet, amely bemutatja a kórház történetét, jelenlegi osztályait, valamint egy jövőképet is felvázol pácienseinek, munkatársainak. Kiadásra került hasonló tartalommal egy több mint 200 oldalas könyv is, mely méltó emléket állít az intézménynek. Az ünnepségen a Bajcsy-Zsilinszky Kórház fennállásának 85. évfordulója alkalmából díjak, elismerések is átadására kerültek. Dr. Ladányi Márta, egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár Pro Sanitate díjat adott át dr. Szabadka Hajnalka orvosigazgatónak, valamint miniszteri elismerő oklevelet dr. Zámolyi Károly főorvosnak. Dr. Bodnár Attila főigazgató Bajcsy-Zsilinszky Kórházért em-

12

AKTUÁLIS

lékéremmel tüntette ki az intézmény fejlődésében meghatározó szerepet játszó dr. Higyisán Ilona főgyógyszerészt, dr. Hermányi Zsolt MSc főorvost és dr. Végh György főorvost. A gyógyító tevékenységben több évtizeden keresztül kimagasló munkát végző műtősnők, Radicsné Ujvári

„Kétezer alkalmazottunk között számos tudományosan, nemzetközi szinten is elismert kollégát foglalkoztatunk. Munkatársaim nevében is kijelenthetem, hogy a bizalmukkal megtisztelő, hozzánk forduló pácienseket a jövőben is korszerű szakmai ismeretek birtokában, elkötelezett dolgozókkal, a lehető legmagasabb szinten kívánjuk ellátni” – nyilatkozta dr. Bodnár Attila főigazgató.

Dr. Higyisán Ilona és dr. Bodnar Attila

KÓRHÁZ 2017. Ősz

A Heves Megyei Közgyűlés Heves megyéért kitüntető díjat adományozott Dr. Ternyák Csaba egri érseknek, dr. Csizmadia Elek életműdíjas fizikusnak, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetnek, a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet és gyógyító közösségének, valamint az Abasári Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek.

Átadták a „Heves megyéért” kitüntető díjat A

díjazottak szeptember 29-dikén, a megyeháza Barkóczy termében Szabó Róberttől, a Heves Megyei Közgyűlés elnökétől, valamint Tóth Csaba alelnöktől vehették át a kitüntetéseket. A Heves Megyei Közgyűlés 26 éve alapította a Heves megyéért kitüntető díjat, mellyel azokat ismerik el, akik az oktatás, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a sport és a civil szféra, a közélet, valamint a megye épített és természeti környezetének megóvása érdekében kiemelkedő színvonalú munkát végeznek.

Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet és gyógyító közössége A névadó híres orvos, Markhot Ferenc példája alapján, a Schola Medicinalis – Magyarország első orvosi iskolája – történelmi hagyományaira és a többszáz éves egri gyógyító munkájára alapozva a kórház munkatársai a betegek gyógyítását szolgálatnak tekintik. Céljuk a magas színvonalú, hatékony, a betegek megelégedettségét biztosító járó- és fekvőbeteg szolgáltatás nyújtása. Kiemelt feladatnak tekintik a lakosság segítését az egészség megőrzésében és fejlesztésében, a betegségek megelőzésében, felismerésében, a gyógykezelésben és rehabilitációban, az ápolási igények teljesítésében. Legfontosabb, meghatározó elveik: a betegek érdekeinek érvényesítése, a gyógyítás folyamatában jogaik biztosítása, minőségi betegellátás nyújtása, belső és külső környezetünk védelme, valamint együttműködés a gyógyításban a társintézményekkel, az alapellátás szereplőivel. A kórház gyógyító közösségének tagjai tapasztalt, elismert, szakképzett orvosok és szakdolgozók, akik magas színvonalon, lelkiismeretesen és alázattal végzik embert próbáló munkájukat. Vallják, hogy a betegek partnerként való kezelése, az emberi méltóság tiszteletben tartása ugyanúgy a gyógyító tevékenység része, mint a jó minőségű, magas szakmai színvonalon végzett egészségügyi szolgáltatás nyújtása. A gyógyítás mellett aktívan részt vállalnak az oktatásban és a tudományos életben egyaránt. Markhot KÓRHÁZ 2017. Ősz

Heves megyéért dijazottak

Ferenc nevéhez méltóan mai napig megőrizték az intézet hagyományait és hírnevét. Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet A kórház 1961 óta áll a betegellátás szolgálatában. A kezdetben kisvárosi kórház mára a térség meghatározó egészségügyi szolgáltatójává vált. A kisvárosi kórháztól a térségi szolgáltatóvá válásig hosszú út vezetett, melynek során a kórház jelentős átalakuláson ment át, infrastrukturálisan és szakmailag egyaránt. Az elmúlt években az európai uniós és hazai forrásból megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően létrejött a XXI. századi rehabilitációs központ, központi műtő, szülőszobák, radiológiai osztály, mely MRvizsgálóval is rendelkezik. A fekvőbeteg-szakellátó osztályok döntő többségét komfortosították. A szakmai fejlesztéseknek köszönhetően megalakult a sürgősségi betegellátó osztály (mellyel megvalósult az egykapus rendszer), a mozgásszervi rehabilitá­ ciós osztály, az ápolási osztály, az egynapos

sebészet, az Egészségfejlesztési Iroda és a munkahelyi bölcsőde. Az újjászületés eredményeként a kórház egyre népszerűbb a szakorvosok és a szakdolgozók körében, így a térség egyik legnagyobb foglalkoztatójává nőtte ki magát. Az előző fejlesztések megvalósítása összetartó csapattá formálta a kórház dolgozóit, akik legfőbb feladatuknak a térség betegeinek ellátását, gondozását tekintik. Fontosnak tartják a prevenciót, a preventív ellátásokat, rendszeresen szerveznek szűrőnapokat, betegklubokat, úszótanfolyamot, melyen egyre növekvő a részvételi arány. A népszerű preventív programoknak köszönhetően a kórház már nem csak mint „kórház”, hanem mint közösségi tér is él a lakosság tudatában. Az ellátási területhez tartozó önkormányzatokon és civil szervezeteken túl az intézmény jó kapcsolatokat ápol Heves megye több városával, településével és egészségügyi szolgáltatójával. Forrás: egerhirek.hu AKTUÁLIS

13

A betegbiztonság, a gyorsabb gyógyulás és a személyre szabott, minőségi egészségügyi ellátás érdekében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felhőalapú digitalizált rendszere 2017. novemberére az egészségügy minden fontos szereplőjét összeköti: a háziorvosokat, a szakrendelőket, a kórházakat, a gyógyszertárakat, az ágazati irányítási rendszert és a lakosságot.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetése Az EESZT bevezetése Az EESZT használatát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet írja elő. 2017. november 1-jétől minden közfinanszírozott ellátást nyújtó egészségügyi ellátónak (háziorvosi rendelők, szakellátó intézmények) és gyógyszertárnak csatlakoznia kell az EESZT-hez és használnia kell az EESZTszolgáltatásokat, melyekkel gyorsabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá tehető a betegellátás. 2018. november 1-jétől kötelező a magán egészségügyi ellátóknak is az EESZT rendszerének használata. Ekkor fog csatlakozni az Országos Mentőszolgálat is. Az EESZT-hez csatlakoztatott medikai rendszereket használó orvosok, egészségügyi szakdolgozók és gyógyszerészek a saját, megszokott informatikai rendszerükön keresztül használják az EESZT-szol­ gáltatásokat. Az  EESZT szolgáltatásait csak a rendszerhez csatlakozott intézmények dolgozói érik el. A csatlakozást az ellátó intézmény-

14

AKTUÁLIS

nek kell kezdeményeznie az e-egesz­segugy. gov.hu oldal eKapu menüpontja alatt. Csatlakozás az EESZT-hez A csatlakozásra szolgáló eKapu portál 2017. 09. 04-dikén nyílt ki. A  2017. 09. 28-dikán a munkanap végéig 7373 csatlakozási regisztráció történt, 2644 patika, 4431 háziorvosi szolgálat és 298 járó- vagy fekvőbeteg-ellátó intézmény regisztrált. Összesen 6925 szolgáltató készítette el a csatlakozási nyilatkozatát. Az  adatok szerint a csatlakozásra kötelezettek 74,7%-a kezdte meg a csatlakozási adminisztrációt. A csatlakozási regisztráció az e-egeszseg­ ugy.gov.hu/eKapu oldalról kezdeményezhető, ahol a csatlakozás menete is megismerhető. A  regisztrációt a csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltatóknak, azaz gyógyszertáraknak, háziorvosi szolgálatoknak, valamint a fekvő- és járóbetegellátó intézményeknek kell megindítaniuk. A regisztrációt követően kezdhetik meg az intézmények a csatlakozás adminisztrációját, amelyhez minden segítséget megtalálnak a regisztráció után letölthető segédletekben.

A csatlakozás menete A csatlakozással kapcsolatos összes információ az e-egeszsegugy.gov.hu/ekapu oldalon található meg. A csatlakozási regisztrációt követően minden intézmény számára saját felhasználói fiók biztosítja a csatlakozási adminisztráció elektronikus felületét. Itt lehet egy kitöltendő űrlap segítségével a csatlakozási nyilatkozatot elkészíteni. A pdf formátumú dokumentumot ki kell nyomtatni, és az intézmény képviseletére jogosult aláíró szignójával ellátva, az aláírási jogosultságot igazoló okirattal együtt postán kell megküldeni az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK). A dokumentum érkeztetéséről rendszerüzenet tájékoztatja a csatlakozást intézőt. Az érintettek arról is kapnak e-mail üzenetet, ha elfogadták a nyilatkozatát, vagy ha hiánypótlásra van szükség. A csatlakozási nyilatkozat elfogadása után következik a műszaki csatlakozás, ahol fontos szerepet kapnak az intézmények EESZT-jogosultságbeállítási szerepkörrel felruházott felhasználói, akik felveszik az intézményi szerepkörrel ren-

KÓRHÁZ 2017. Ősz

delkező dolgozókat, valamint nekik kell letölteni az Ágazati portálról a műszaki csatlakozáshoz szükséges tanúsítványt is. Az ÁEEK tesztelési programjának lefuttatása által kapott eredmények alapján fogja az EESZT fenntartója ellenőrizni, hogy megfelelő-e a csatlakozás. Ennek sikerességéről igazolást állít ki az intézménynek. Ezt követően a csatlakozott intézmény EESZT-felhasználói aktiválhatják magukat a rendszerben. Ezt az Ágazati portál bejelentkezési felületén tehetik meg, e-Személyi igazol­ványu­kat használva a kétfaktoros azonosításhoz. Akik Magyarországon nem kaphatnak e-Személyi igazolványt (pl. külföldi állampolgárok), egyszer használatos jelszót generáló token segítségével léphetnek be a rendszerbe. Az e-Személyi igazolvány használata Az EESZT szolgáltatásainak használata komoly biztonsági előírások mentén valósulhat meg, amit a rendszer legmagasabb szintű biztonsági fokozata előír minden felhasználó esetében. A  belépéshez használható e-Személyi igazolvány mind a rendszert használó orvosok, egészségügyi dolgozók és gyógyszerészek számára, mind pedig az e-Személyi igazolván�nyal már rendelkező betegek azonosítására biztonságos azonosítási lehetőséget nyújt. Az e-Személyi kiváltása elengedhetetlen a kórházakban dolgozó orvosoknak és azoknak a szakdolgozóknak, akik az EESZTbe adatot továbbítanak vagy onnan adatot hívnak le. Az e-Személyi kiváltása díjmenKÓRHÁZ 2017. Ősz

tes, bármely kormányablakban igényelhető, és nem szükséges sem elektronikus aláírás, sem ujjlenyomat az EESZT felhasználói azonosításhoz. Az e-Személyi igazolvány és a hozzá tartozó PIN-kód, mint kétfaktoros, azaz birtoklás- és tudásalapú azonosítás biztosítja az EESZT-be történő bejelentkezés lehetőségét. Ehhez szükség van a géphez csatlakoztatott e-Személyi olvasóra, melyet az EESZT indulásához az ÁEEK a szolgáltatók számára a korábban bekért igények szerint ingyenesen biztosít. Az e-Személyi olvasókat a 60 darabnál többet igénylő intézmények számára az ÁEEK kiszállította, míg a 60 darab alatti igények esetén az egészségügyi szolgáltató a terület szerint illetékes járási hivataloknál veheti át. A megkapott olvasókat telepíteni szükséges, és minden olyan munkaállomáshoz csatlakoztatni kell egy olvasót, ahol EESZT-kapcsolat létesül. Az  e-Személyivel történő bejelentkezést az eSzig kliens támogatja. Az  e-Személyi olvasók telepítéséhez és az e-Személyi igazolvány használatához az e egeszsegugy.gov.hu/eszig oldalon találnak meg minden információt. Az  intézmények számára 2017. október 6-áig van lehetőség pótigénylést beadni az e-egeszsgeugy. gov.hu/eszig oldalon. EESZT-szolgáltatások Az EESZT szolgáltatásai minden ellátó számára a megszokott intézményi rendszerében lesznek elérhetőek, melyek EESZTkompatibilis szoftververzióját minden szolgáltatónak biztosítania kell a kötele-

ző csatlakozás időpontjáig. Az EESZT menürendszere jogosultságtól és szerepkörtől függően jelenik meg a felhasználónak. A kezelőorvosok és a beteg kezelésében részt vevő orvosok megtekinthetik betegük egészségügyi adatait. Az  asszisztensek számára nem elérhetőek a betegek EESZT-ben tárolt adatai. A gyógyszerészek csak az e-recept funkciót érik el, csak e-recept adatokat ismerhetnek meg. Az alábbi e-egészségügyi szolgáltatások biztosítják a gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb betegellátást. Eseménykatalógus Itt regisztrálnak minden ellátási eseményt, ami az egészségügyi ellátás folyamán történik (járóbeteg-szakellátás, fekvőbetegellátás, háziorvosi megjelenés, stb.). Itt csak az ellátás ténye kerül rögzítésre. e-Kórtörténet (EHR-betegdokumentumok) Ez a rendszer kezeli minden ellátott egészségügyi dokumentációját. A vizsgálati eredmények, ambuláns lapok, röntgenfelvételek, zárójelentések, stb. hozzáférése innen lehetséges az arra jogosult ellátó orvos számára. Az  EESZT adatbiztonsági okokból minden egyes hozzáférést – még a sikerteleneket is – naplózza. e-Beutaló Az elektronikus beutaló bevezetésével egyszerűbbé válik a betegirányítás, az erőforrás-publikációs rendszer segítségével kön�nyen megtalálható az az intézmény, amely AKTUÁLIS

15

fogadni tudja a beteget, így a beutaló elkészítésével egyidejűleg akár az időpont is lefoglalható az ellátásra felkért intézményben. A beutalóadatok ismeretében az ellátó intézmény előre felkészülhet a beteg vizsgálatára. e-Recept Az e-egészségügyi rendszer bevezetésének fontos szempontja, hogy a jelenleg meglévő folyamatokban ne okozzunk törést, így szükség esetén a jövőben is lehet majd papíralapon vényt rendelni, és a kézzel írott vények is érvényesek maradnak. A „pro familia” receptek változatlanul papír alapon lesznek rendelhetők. A  papír alapon, TAJ-számmal felírt vények kiváltáskor a gyógyszertárban kerülnek be az EESZT-be, és válnak az eredetileg elektronikus úton rendelt vényekhez hasonlóan kereshetőkké. A kiváltás felírási igazolással, vagy a páciens TAJ-száma alapján lehetséges. TAJalapon kizárólag maga a páciens válthatja ki vényeit e-személyi igazolvánnyal, vagy a TAJ-kártya és fényképes személyazonosító igazolványt együttes használatával. Más személy – például a gyermekek, idősek, szociális otthonok ellátottjai – receptjei a megszokott módon válthatók ki: a nyomtatott felírási igazolás a jelenlegi papír vényekhez hasonlóan lehetővé teszi a kiváltást a szülő, hozzátartozó által is. Kiskorú betegek esetében a szülő csak a papíralapú felírási igazolással válthatja ki a gyermekének felírt készítményeket, ahogy az most is történik. 2018 végéig a felírási igazolás megegyezik a jelenlegi nyomtatott recepttel, és az orvos minden esetben köteles azt kiállítani. 2019-től papír felírási igazolás kiadása a beteg kérésére kötelező, a kiválthatóság érdekében azonban gyermekek ellátása során szükséges minden esetben papír felírási igazolást nyomtatni.

e-Profil Az e-Profil minden ellátottról a már megismert, ritkán vagy soha sem változó adatokat tárolja, melyek létfontosságúak eset­leges életmentéskor vagy sürgősségi ellátáskor: allergiák, gyógyszerérzékenységek, ismert

betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, súlyos immunhiányos betegség), ismert egyéb jellemzők (pl. vércsoport, stb.). Az e-profil adatokat a kezelőorvos illetve a háziorvos töltik fel. A digitális önrendelkezés keretén belül bárki dönthet úgy, hogy nem engedélyezi e-profiljának feltöltését, ez esetben ezek az adatok a későbbiekben sem lesznek elérhetőek engedélyező beállítás mellett sem. Digitális képtovábbítás és távkonzílium Az ellátó orvosok eredeti minőségben tekinthetik meg a beteg korszerű, digitális képalkotó berendezéseken készült CT- és röntgenfelvételeit, illetve leleteit. Mivel ezek nagy felbontásuk miatt hatalmas tárhelyet igényelnek, nem a térben, hanem a keletkezés helyén tárolják azokat, azonban a rendszer biztosítja, hogy az orvosok hozzáférést kérjenek a digitális képekhez. Ugyanennek a szolgáltatásnak a keretében lehet távkonzíliumot kezdeményezni, ami lehetőséget ad arra, hogy a szakorvosok egy időben, azonos minőségben látva a leleteredményeket, az ország bár-

16

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2017. Ősz

mely pontján tartózkodva konzíliumot tartsanak a legjobb kezelés meghatározásának érdekében. A rendszer indulásakor ez a szolgáltatás csak a digitális képalkotó berendezéssel rendelkező, és a rendszerhez csatlakozott intézmények között teszi lehetővé a képátvitelt. A későbbiekben fokozatosan válik minden felhasználó számára elérhetővé. Önrendelkezés A digitális önrendelkezés keretében minden TAJ-jal rendelkező ellátott rendelkezhet arról, hogy az EESZT-be kerülő egészségügyi adataihoz ki férhessen hozzá. Egészségügyi adatokat csak a kezelőorvos vagy a beteg kezelésében részt vevő orvos kérdezhet le, a legérzékenyebbekhez, pl. a nemi betegségekre, pszichológiai, addiktológiai vagy HIV/AIDS-fertőzöttségre vonatkozó adatokhoz csak az adott szakterületen dolgozó kezelőorvos férhet hozzá. Az ellátottak engedélyezéseket vagy korlátozásokat állíthatnak be, lekérdező intézményre, orvosra, dokumentumtípusra, vagy betegségkategóriához kapcsolódó adatokra. Akár teljes tiltást is beállíthatnak, hogy egyetlen ellátóoldali lekérdező se láthassa az EESZT-be kerülő adataikat. A betegek azt is eldönthetik, hogy a lekérdezést kezdeményező orvos kapjon-e figyelmeztetést arról, hogy a beteg adatainak hozzáférésében korlátozva van (amennyiben nem engedélyezte a beteg a figyelmeztető visszajelzést, az orvos nem tudhatja, hogy van olyan betegadat, amit ő nem lát). A  korlátozások alól adott naptári napra szóló egyedi engedélyt állíthat be a beteg, akár a digitális önrenKÓRHÁZ 2017. Ősz

delkezés felületén, akár a vizsgálat helyszínén az orvosánál, írásban. Sürgős esetben, életmentés céljából a kezelőorvos feloldhatja a beteg korlátozó rendelkezéseit, de ezt írásban meg kell indokolnia. A modul szolgáltatásai a Lakossági portálon (eeszt.gov.hu) érhetők el, ahol Ügyfél­ kapus belépés és TAJ-szám megadása után minden ellátott megtekintheti a rá vonatkozó egészségügyi adatokat, valamint nyomon követheti, mely adata mikor és ki által került a rendszerbe, ki, mikor és milyen adatához kért hozzáférést a rendszeren keresztül. Ügyfélkapu minden személyi okmánnyal rendelkező magyar állampolgár számára igényelhető. 16 év alatti gyerekek esetében (szokásos formában) a szülő ren-

delkezhet a kormányablakoknál gyereke nevében mind az Ügyfélkapu igénylése, mind a digitális önrendelkezés esetében. Digitális önrendelkezést minden társadalombiztosítással rendelkező ellátott tehet, az Ügyfélkapun keresztül a Lakossági portál felületén belépve, vagy a Kormányablakokban. A  Kormányablak ügyintézőjénél ugyanazokat az önrendelkezési szolgáltatásokat vehetik igénybe, mint amiket ügyfélkapus regisztrációval a Lakossági portálfelületen megtehetnek. Ezért a Kormányablak ügyintézői számára az Ágazati portálon keresztül lehetőség van ezeket a rendelkezéseket érvényesíteni azon ügyfelük számára, aki személyazonosító okmánnyal (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél) és TAJ-kártyával

AKTUÁLIS

17

vagy e-személyi igazolvánnyal igazolta személyi azonosságát és érvényes társadalombiztosítási azonosító jelét. Felhasználói képzés Minden EESZT-felhasználó számára fontos, hogy a legmagasabb biztonsági szinten működő, különösen érzékeny adatokat kezelő rendszer használójaként tájékoztatva legyen a rendszer sajátosságairól. Ezért az EESZT fenntartója olyan képzési felületet biztosít, mely könnyen és gyorsan elsajátíthatóvá teszi a legfontosabb alapismereteket. Az eeszt.aaek.hu oldalon elérhető EESZT Felhasználói Tájékoztató megismerése feltétele annak, hogy a felhasználók aktiválhassák magukat a rendszerben. Ezért az e-learning képzésben megismerhető tájékoztatás és a letölthető oktatási segédlet átolvasása után egy tíz kérdéses tesztsor segítségével ellenőrzik le a megszerzett tudást. Azoknak, akik több helyen is dolgoznak, vagy helyettesítenek, természetesen csak egyszer kell a vizsgát letenniük. A felületen később elérhetővé válik majd az adott felhasználó által használt intézményi rendszer EESZT-kompatibilis szoftververzióját bemutató felhasználói segédlet is.

Problémaként vetődött fel, hogy az orvosnők miként váltsák ki az e-személyit, hiszen más a közigazgatási és az orvosi nevük. Az  ÁEEK tájékoztatása szerint az EESZT-be történő belépéskor a bejelentkező felhasználót a rendszer az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti, az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában szereplő adatai alapján azonosítja. Ez a nyilvántartás egyszerre tartalmazza a közigazgatásai nevet és az egészségügyi tevékenység során használt nevet. Mivel a személyazonosság igazolására használatos e-személyi a közigazgatási nevet tartalmazza, és ezen adatok szerepelnek az EESZT nyilvántartásában is, ezért ezeket az EESZT automatikusan összeveti, és nincs szükség változtatásra akár a személyes okmányokban, akár az orvosi működési engedélyben. Az EESZT-ről, szolgáltatásairól a https://e-egeszsegugy.gov.hu/fooldal címen olvashatnak bővebben, érdemes a kereső funkciót is használni az információk eléréséhez

Az egészségügyi dolgozók tájékoztatása Az EESZT fenntartását biztosító Állami Egészségügyi Ellátó Központ folyamatosan igyekszik megadni a legszélesebb körű tájékoztatást a csatlakozásra kötelezett ellátóknak és dolgozóiknak. Az érintettek folyamatos és naprakész tájékoztatást találnak az e-egeszsegugy. gov.hu oldalon. Kérdés esetén megtalálható a felületen a GYIK, azaz a leggyako-

ribb kérdések és válaszok listája. Aki itt nem találja meg a kívánt információt, nyugodtan keresheti az EESZT Kontakt Center munkatársait e-mailben vagy telefonon. Az  e-egeszsegugy.gov.hu felületén lehetőség van a felhasználói vélemények és javaslatok jelzésére is, melyeket az EESZTfenntartási szervezet minden esetben megvizsgál. Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Modern és hatékony egészségügyet, európai körülményeket jelenthet az Egészséges Budapest Program a főváros és környéke 4,3 millió lakosának, valamint az egészségügyi intézményekben dolgozó több mint százezer orvos, szakdolgozó és kórházi munkatárs számára.

Egyre egészségesebb Budapest Az

1900-as évek elején épült, a két világháború alatt kibővített, majd a hetvenes évek elején felújított kórházi rendszerek Európa-szerte elavultak, újra kell gondolni őket. Nincs ez másként hazánkban sem: az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt években mintegy ötszázmilliárd forintot fordítottak a fejletlenebb régiókban. Ezek eredményei már láthatóak is: javul az egészségügyi szolgáltatások minősége, növekszik a betegkomfort és az intézmények munkaerő-megtartó képessége is emelkedik. Ám mindez főleg a vidék egészségügyére igaz, amely – infrastrukturális alapjaiban – jelentős lépést tett a XXI. századi egészségügyi ellátás felé. Ezzel szemben a rendszer-

18

AKTUÁLIS

váltás óta eltelt három évtizedben kevés forrás jutott a Közép-magyarországi régió, ezen belül Budapest egészségügyi fejlesztéseire, így modern kórházak és fejlett szakrendelők kialakítására. Teljes újragondolás A 4,3 millió lakost ellátó közép-magyarországi térségben nem alakult ki a vidéki Magyarországhoz hasonló, egyértelmű sürgősségi ellátási és betegútstruktúra. A központi régió egészségügyi rendszerének teljes újragondolására van szükség, amely egyértelmű a betegek számára, világos elvek szerint épül fel, jövőt mutat egészségügyi dolgozóinknak, takarékoskodik for-

rásainkkal és erőforrásainkkal, működése fenntartható. Ötéves, összetett tervezési munka eredményeként, a Semmelweis-terv adott teret az Egészséges Budapest Programnak, amely elsősorban a sürgősségi ellátás fejlesztésére koncentrál, de komoly energiát fektet a járóbeteg-ellátás, illetve az aktív kórházakat tehermentesítő rehabilitációs ellátás megújításába is. Segítségével hierarchikus rendszer és a világos betegutak alakulhatnak ki a három budapesti centrum körül, fejlett társkórházakkal és járóbeteg-szakellátókkal. Így nem csak kórházak, hanem teljes rendszer épül ki. Európa szerte tucatnyi olyan, regionális szintű kórházfejlesztés van folyamatban – pélKÓRHÁZ 2017. Ősz

dául Londonban, Bécsben, Koppenhágában vagy Stockholmban – amelyek az egészségügyi technológia 1990 óta tapasztalt robbanásszerű fejlődését fordítják le a kórházak fejlesztésére, funkcióváltására és az ellátás teljes körű reformjára. A jövő egészségügyének létrehozására törekvő hazai program 2017–2026 között rendelkezésre álló nemzeti és uniós forrásai hatékonyan felhasználva évtizedekre alapozhatják meg a központi régió egészségügyi rendszerét, és ezzel megvalósítható a jövő kihívásaira is válaszolni képes, gyors, fejlett és költséghatékony ellátás. Centrumkórházak, társkórházak, szakrendelők Az Egészséges Budapest Program három pillére az 1040 kórházi ágyas Dél-budai Cent­ rum, az 1500 ágyas Észak-pesti Centrum és az 1300 ágyas Dél-pesti Centrum. Az első létrehozását az is indokolja, hogy Budán még nem létezik olyan jól felszerelt sürgősségi központ, ahol a súlyos, poli­ traumatizált sérültek elláthatók. A  Délbudai Centrum teljes mértékben zöldmezős beruházásban megvalósuló fejlesztés, a tervek szerint hét év alatt 140 ezer négyzetméteren jön majd létre, a legmodernebb egészségügyi és technológiai elvárásoknak megfelelően. Az Észak-pesti Centrum a volt MÁV Kórház hatszáz aktív ágyának a Honvéd­kórház Róbert Károly körúti, központi telephelyének 110 ezer négyzetméteren történő elhelyezését teszi lehetővé, és ezzel az észak-pesti ellátás teljes spektrumú súlypontja alakul majd ki. A Nagyvárad térhez közel 190 ezer négyzetméter fejlesztéssel megvalósuló Délpesti Centrum a térségben jelenleg folyó

KÓRHÁZ 2017. Ősz

egészségügyi csúcsellátást: szívsebészetet, idegsebészetet, traumatológiát koncentrálja tömbkórházi környezetben, revitalizálja a Haller utca környékét, jelentős területeket szabadít fel, és magas szintű ellátást nyújt a dél-pesti régió betegeinek. A három centrumkórház kialakítása, a társkórházak új struktúrája, a járóbeteg-szakellátók fejlesztése lehetővé teszi például azt is, hogy az évente tízezer olyan stroke-ot, gutaütést elszenvedett beteg régióra jutó hányada is megmenthető legyen az elhalálozástól vagy a súlyos bénulástól, akiknek eddig csak esetlegesen állt rendelkezésére az ehhez szükséges fejlett diagnosztikai, terápiás és szakemberháttér. A program jó lehetőséget kínál a gyermek- és anyasági ellátás három centrumhoz kapcsolódó fejlesztésére is, amire a várható gazdasági fejlődés és a családtámogatás bővülése nyomán prognosztizált születésszám-növekedés miatt van szükség. A három centrum kialakításához húsz társkórház rendszerbe illeszkedő fejlesztése kapcsolódik. Ezt egészítheti ki az önkormányzati és állami tulajdonú járóbeteg-szakellátók három ütemben megvalósuló, összesen mintegy negyven Közép-magyarországi szakrendelőt érintő fejlesztése, amelynek emblematikus fejlesztése a XII. kerületi szakrendelő Kútvölgyi úton történő létrehozása, a II. kerületi szakrendelő Frankel Leó útra történő költöztetése és a XI. kerületi szakrendelő mellett az Újbudai Gyermek Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet kialakítása Cserháti Péter miniszteri biztos korábban elmondta, hogy a megújulások részben, kisebb beruházásokkal már elindultak, több intézményben eszközbeszerzések is kezdődtek. A tervezési folyamatok végén a bontási

és közművesítési munkákkal a jövő évben indulhat a fejlesztések lényegi része. Kihívás, hogy mindez miképpen oldható majd meg a betegellátás nagyobb mértékű megzavarása nélkül, hiszen számos kórháznak vagy osztálynak költöznie kell a struktúra kialakításához (például a MÁV-kórháznak, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikáinak vagy éppen a Szent János Kórháznak). A nagyközönség számára még az is kérdéses, hogy mikor és melyik intézményhez tudnak majd fordulni, illetve számos esetben – mint a tervezett Dél-Budai Centrum – a közlekedés is megoldásra vár. Ezek megoldására a fejlesztések mellett hatékony kommunikációra is szükség van. A legfontosabb kérdés persze az, hogy a program keretében megújuló vagy létrejövő intézményekben rendelkezésre fog-e állni a megfelelő létszámú és jól képzett munkaerő, mivel az egészségügyi ágazat jelenleg szakemberhiánnyal küzd. Összehangolt fejlesztések Az Egészséges Budapest Program a főváros egészségügyi intézményeit nem egymástól elkülönülten, az egyedi fenntartói érdekek mentén, hanem egymással szoros együttműködésben fejleszti. Az  elmúlt évben számos szakmai, technológiai, építészeti, városépítészeti, infrastrukturális, illetve pénzügyi egyeztetés segítségével keresték a szakértők azt az irányt, amely az érintettek döntő többsége számára egyértelműen előnyös. Ezek során alakult ki az a szakmai konszenzus, amely a döntéshozók előtt bemutatható, és amivel a következő években a közép-magyarországi egészségügyi ellátórendszer fejlesztése valóban hozzájárulhat egy egészségesebb Budapest kialakulásához.

AKTUÁLIS

19

Hét budapesti, illetve Pest megyei rendelőintézet jelentős forrásból korszerűsítheti, integrálhatja a betegellátását a 2020-ig tartó időszakban a kormányhatározat szerint.

A járóbeteg-ellátást is fejlesztik az Egészséges Budapest Programban E 

redetileg az Egészséges Budapest Programban (EBP) nem számoltak a járóbeteg-ellátás fejlesztésével, ám egyre több igény jelentkezett a koncepció kidolgozása során ennek a területnek a korszerűsítésére is – nem csak a kórházakhoz rendelt intézetek, de az önálló önkormányzati rendelők részéről is. Ez év április 10-dikén jelent meg kormányhatározat arról, hogy az EBP részeként ezt a területet is fejleszteni kell, szeptember 21-én végre a részleteket tartalmazó határozatot is kihirdették a Magyar Közlöny 152. számában. A  1673/2017. (IX. 21.) kormányhatározat részletesen tartalmazza az intézményfejlesztéseket, a hozzájuk rendelt forrásokat 2020-ig. A most kihirdetett kormányhatározatról először a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptember 20-dikán rendezett XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciáján hallhattak a résztvevők Mayer Ákostól, az EBP járóbeteg-szakellátási igazgatójától. Bár akkor még csak várták a kormányhatározat kihirdetését, ez mindenképpen jelezte, hogy a járóbeteg-ellátók nem maradnak ki Egészséges Budapest Programból. Már csak azért sem, mert a szakellátást csak egységesen lehet kezelni, így fejleszteni is. A fejlesztéseket a magas ellátási számok is indokolják: 2016-ban az OEP adatai sze-

Újbudai Gyermek Egészségügyi Központ

rint évente 67,5 millió orvos-beteg találkozás történt Budapesten, Pest megyében. Az  országos járóbeteg-ellátás forgalmának 42 százaléka itt zajlott, miközben a fejlesztésekből országos viszonylatban a KözépMagyarországi Régiónak mindössze 9,3 százalék jutott. Ehhez képest sok a rossz állapotban lévő, öreg épületben működő szakrendelő, az épületek átlagéletkora meghaladja a 70 évet, az orvosi műszerek, eszközök 47 százaléka is amortizálódott a hosszú évek során elmaradt fejlesztések miatt. A járóbe-

Rétvári Bence szeptember 22-dikei sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy idén 40 milliárd forintból 22 milliárd jut 17 budapesti és 6 Pest megyei intézmény fejlesztésére, ebből a legkisebb összeg 200 millió, a legnagyobb meghaladja a 3,5 milliárdot. A fennmaradó 18 milliárd forintot későbbi beruházások tervezésére fordítják, amelyek ugyancsak elindulnak idén. Eszközparkot, informatikai rendszert fejlesztenek, épületet rekonstruálnak és új tömböket építenek. Beszélt arról is, hogy a szuperkórházak építése 2019-ben kezdődhet és 2025-ben zárulhat le. A nagy léptékű budapesti fejlesztéseket azzal indokolta, hogy országszerte számos hasonló volumenű beruházás zajlott le az emberek egészsége, annak megőrzése, illetve a betegségből felgyógyulás érdekében. A vidéki egészségfejlesztési programra eddig 500 milliárd forintot fordítottak, ebből egyebek mellett 77 kórházat újítottak fel részben vagy egészében, 54 rendelőintézet és 97 mentőállomás újult meg, utóbbiból pedig 30 új is épült.

20

AKTUÁLIS

teg-ellátásban 4814 munkavállaló, 1492 rendelőhelyiségben, több mint ezer, nagy értékű orvosi műszerrel és berendezéssel dolgozik. A fejlesztések indokoltságát tehát nem lehet megkérdőjelezni, ezek alapozták meg a most kihirdetett jogszabályt. Mint Mayer Ákos elmondta, végre elindult valami, ha apró lépésekkel is, de haladnak. A  beruházások 2019–20-ban zárulnak, köszönhetően többek között annak is, hogy a projektek már engedélyezési és kivitelezési tervvel rendelkeznek. A szeptember 21-dikén megjelent kormányhatározat 21 milliárd forintnyi forrást biztosít az alábbi ütemezésben az Egészséges Budapest Program jogcímcsoport javára: a) 2017. 273,8 millió, b) 2018. 5,1 milliárd, c) 2019. 9,2 milliárd, d) 2020. 6,5 milliárd forint. Hét intézmény fejlesztésére, korszerűsítésére jut a forrásból az alábbiak szerint. 1. A hegyvidéki szakrendelő kialakítására, diagnosztikai és eszközparkjának cseréjére, valamint informatikai fejlesztésére 9,4 milliárd forint. 2. A II. kerületi Egészségügyi Szolgálat Frankel Leó utcában építendő új, többKÓRHÁZ 2017. Ősz

emeletes, korszerű szakrendelő építésére, a korábbi telephelyek integrálására, eszköz és informatikai, ES ellátás fejlesztésére 6,8 milliárd forint. 3. Az Újbudai Gyermek Egészségügyi Központ és ES céljára meglévő épület teljes felújítása, átalakítása, a gyermekgyógyászati járóbeteg-szakellátás struktúrájának bővítése, az orvosszakmai berendezések beszerzése, ES sebészet kialakítása, informatikai eszközpark fejlesztése – minderre 1,89 milliárd forint. 4. Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál a direkt digitális röntgen technológia több

telephelyen történő kiépítésére és integrációjára, informatikai eszközök és hálózat korszerűsítésére 511 millió forint. 5. A Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ ES és rehabilitációs nappali ellátás korszerűsítéséhez új épületrész felépítésével, rehabilitációt és ápolást segítő orvosi eszközök beszerzésére, képalkotó digitális technológia bevezetésére, informatikai fejlesztésre 430 millió forint. 6. A szigetszentmiklósi rendelőintézet új épületrészre, a külső telephelyek megszüntetésére, emlőszűrésre, képalkotó

diagnosztikai informatikai fejlesztésre 352 millió forint. 7. A Kőbányai Egészségház fejlesztése, amelyről a 1201/2017. (IV. 10.) Korm. határozat úgy rendelkezik, hogy a BajcsyZsilinszky Kórház és Rendelőintézet keretében járóbeteg-szakellátást nyújtó Kőbányai Egészségház megújítását célzó beruházásokat támogatják: új szakrendelőt alakítanak ki. Felszereléséhez, informatikai eszközeihez, orvosi műszereihez 779 millió forintot biztosítanak. Sándor Judit

Mintegy kétmilliárd forint jut az óbudai Szent Margit Kórház fejlesztésére az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a kórházban tartott sajtótájékoztatón. Varga Mihály elmondta azt is, hogy a következő három évben több mint 70 milliárd forintot fordít a kormány a főváros egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére az EBP-n belül.

Mintegy kétmilliárd forint jut a Szent Margit Kórház fejlesztésére A

miniszter a Szent Margit Kórház fejlesztéséről szólva kifejtette, hogy 924 millió forintból több épületet komfortosítanak, épületgépészetileg felújítanak, létrehoznak egy szeparált műveseállomást, illetve felújítják a nővérszállót. Ezen kívül – ismertette Varga Mihály – 828 millió forint értékben bővítik a műtőkapacitást, orvosi gép-műszerbeszerzésre is sor kerül, valamint informatikai fejlesztést is végrehajthat a kórház. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt hét esztendőben a kormány nagyot sokat tett, hogy megváltozzon az egészségügy helyzete, amihez először a gazdaságot kellett rendbe tenni. Jelezte, míg 2010-ben 3,8 millió ember fizetett egészségügyi járulékot, addig mára 4,4 millióan fizetnek. Varga Mihály kiemelte, hogy komoly egészségügyi program indult Budapest egészségügyi fejlesztése érdekében, amelyet hosszú egyeztetés előzött meg. A miniszter, aki a II. és III. kerület országgyűlési képviselője is, felvázolta az Egészséges Budapest Programon belül e két kerületet érintő fejlesztéseket is. Eszerint a Szent Margit Kórház 1,8 milliárd forintos fejKÓRHÁZ 2017. Ősz

lesztésén túl a Szent János Kórházban 1,5 milliárdos, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben egymilliárdos fejlesztés valósul meg. Ezen kívül megkezdődhetnek a Budai Irgalmasrendi Kórház felújítási munkálatai, valamint több szakrendelő megújítása is több milliárd forint értékben. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ilyen mértékű fejlesztés, mint ami most indul el Budapesten, nem volt Magyar­ országon az elmúlt 25 évben. Kiemelte, hogy ez a kormány rengeteget tett azért, hogy az egészségügy fejlődjön. Az államtitkár ezek közé sorolta, hogy 2010 óta nőtt a GDP és ezzel arányosan az egészségügyre fordított forrás is, csökkentek a várólisták, kevesebb orvos megy külföldre. Emlékeztetett, hogy az előző uniós ciklusban 500 milliárd forint forrás érkezett az ágazatba a központi régió kivételével, és egyben örömtelinek nevezte, hogy a kormány úgy döntött, 2017-től Budapest és a központi régió ellátását fejleszteni majd. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, erős Magyarország nincs erős gazdaság

nélkül, erős gazdaság pedig nincs egészséges emberek és családok nélkül. A következő években három centrumkórházban, 25 egyéb kórházban és hét szakrendelőben kezdődnek el a fejlesztések – mondta. Bús Balázs III. kerületi polgármester (Fidesz) arról beszélt, hogy az önkormányzat, összhangban a kormány elképzeléseivel, célul tűzte ki a kerület járóbeteg-ellátásának fejlesztését. Így a kerületben számos pozitív változás lesz majd tapasztalható a szakrendelők életében. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter biztosa elmondta, hogy józanság és mértéktartás jellemezte a Szent Margit Kórház fejlesztési terveit, és az intézménynek fontos, egyfajta társkórházi szerepet szánnak az északbudai régióban. Badacsonyi Szabolcs, a Szent Margit Kórház főigazgatója arról számolt be, hogy a korábbi kórházkonszolidációs program intézményre eső forrásainak köszönhetően 87 millió forintból megújították a gasztro­ enterológiai részleget, kiépült a vezetékes orvosigáz-hálózat, valamint a mentőbejárat automata ajtóinak cseréje is megtörtént. (MTI) AKTUÁLIS

21

A források későn érkeztek az ágazatba, elosztásuk kifogásolható, a béremelés pedig veszített erejéből – hangzott el az Egészségügy 5 Dimenzióban konferencián.

Megkésett koncepciótlanság L

ehangoló képet festettek az egészségügyről, a magyar lakosság egészségi állapotáról augusztus 31-dikén „Egészségügy 5 Dimenzióban” című konferencián, ahol az egészségügy fejlesztésének lehetséges irányait és a megvalósítás feltételeit igyekeztek felvázolni az előadók. A konferencia első felében akarva-akaratlanul hihetetlenül egymásra rímeltek az előadások. Az  elméleti fejtegetések mellett konkrét számokkal mutatták meg az előadók, hogy lemaradásunk már válságként értelmezhető, még ha az utóbbi időben jelentősebb források is érkeznek az ágazatba. A pénz ugyanis nem csak későn érkezett, de elosztása is kifogásolható a szakértők, érdekvédők szerint. Gilly Gyula: nem abszolutizálható a GDP A legszegényebb kistérségekben 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak a leggazdagabbhoz képest. Ha az iskolázottságot nézzük, akkor tíz évvel hamarabb halnak a nem érettségizett férfiak, akik csupán 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt. Kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügy működése. Míg 1992-ben a GDP 6, addig 2015-ben a 4,7 százalékát költötte a kormányzat az egészségügyre. Egy brit populációs modell manipulálásával Marmot azt mutatta ki, hogy ha az adott populációból stasztikai alapon eltüntetik az ös�szes szívkoszorúsér megbetegedést, akkor a várható élettartam 4,5 évvel növekedhet. A nálunk mutatkozó tíz év különbség hatalmas társadalmi problémákra utal – idézte az egészségi válságot jelző megállapításokat dr. Gilly Gyula szakértő. Ez katasztrofális egészségügyi állapot, óriási a baj, és ez egyáltalán nem indokolható az ország gazdasági fejlettségével, szögezte le. Megjegyezte, nem abszolutizálható a GDP, és a gazdasági növekedés nem garancia a fejlődésre, nem fejezi ki az általános társadalmi, gazdasági jólétet. Rendezni kell az egészség ügyét, a pártpolitika fölé kell emelni, mentesíteni kell a szociális kalkulustól, és alkotmányos védelmet kell élveznie, szögezte le azzal, hogy az elsődleges társadalmi javak megfelelő szintű biztosítá-

22

AKTUÁLIS

sa nem gazdasági, hanem normatív igazságossági, tehát tisztességességi kérdés. Párbeszédre és társadalmi konszenzusra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő döntésekkel „össze lehessen rendezni” az egészségügyi ellátórendszert, mondta dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója, jelezve, hogy ennek megvalósulása nagyon távolinak tűnik. Nem csak azért, mert nagyon nehéz egy ilyen folyamatot végigvinni, de azért is, mert a társadalmi vitához széles körű tájékozottságra és érettségre van szükség. Orosz Éva: leszakadtunk, pedig együtt indultunk Még a visegrádi országoktól is leszakadtunk, holott a nyolcvanas évek végén közel azonos feltételekkel indultunk. Ezt mutatja a globális versenyképességi index, amely 105 indikátorból tevődik össze, és alkalmasabb egy ország helyzetének megítélésére, mint a GDP. Sajnos ebből az derül ki, hogy csak nálunk romlott ilyen mértékben a visegrádi országok közül a besorolás. Minderről prof. dr. Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport vezetője beszélt, vázolva, hogy míg 2005 táján a 35. helyen álltunk, ma a 69. helyen vagyunk a globális mutató szerint. A többi V3 ország javított a helyzetén, és lekörözött minket Románia és Bulgária

is. Arról is beszélt, hogy az egy főre jutó jövedelemnél a depriváció jobban kifejezi a társadalmi gondokat: súlyos deprivációban él a 16 év alattiak egyötöde, és a teljes lakosság 16 százaléka – ez a visegrádi országoknál a tíz százalékot sem éri el. Nem véletlen, hogy a lakosság az egyik legsúlyosabb problémának az egészségügyi, illetve szociális ellátást tartja, a szubjektív érzést pedig alátámasztják a költségvetési adatok is, mutatott rá. Az  egészségügyi közkiadások visszaesése mélyebb volt, a felzárkózás pedig lassúbb, mint amit a gazdaság alakulása indokolna. Becslése szerint folyóáron az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásai 1863 milliárd forinttal csökkentek 2007 és 2016 között, és bár emelkedtek az utóbbi években a természetbeni kiadások, reálértékben még mindig 6 százalékkal elmaradnak a 2006-os adatokról. Az EU-ban csak a görögöknél történt olyan, hogy az egészségügyi közkiadás éves átlagos növekedési üteme negatívan alakult volna 2005 és 2015 között, és ezért a magyar kormányokat felelősség terheli. Bár javultak a halálozási mutatóink, de közben „elszaladt mellettünk a világ”. A kezelhető halálozás – ami elsősorban az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét mutatja – két és félszeres az EU-átlaghoz képest, tette hozzá. A professzorasszony összegzése szerint a 2000-es évek közepétől egyre inkább manifesztálódik a rendszerváltozáskor kezdődött újabb gazdasági-társadalmi felzárkózási kí-

Szolgáltatás vagy szolgálat? Erkölcstelen és etikátlan eszközökkel szerezhető meg és gyakorolható az orvosi tudás, idézte dr. Oberfrank Ferencet dr. Matkó Ida egyetemi docens, aki szerint az orvos munkája közönséges munka lett az egészségügy nagyüzemében, és hanyatlásnak indult a professzionális autonómia. Kérdés, hogy mit hoz a jövő, mi lesz az orvoslás: szolgáltatás vagy szolgálat. Az egészségügyi kommunikáció szabályait taglaló dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség korábbi elnöke szerint bábeli zűrzavar mutatkozik a kommunikációban. Mint mondta, a kormányzat bármikor lábon tudja lőni magát. Leszögezte, hogy tilos a paternalista, információs asszimetriára és nem evidenciára épülő, visszajelzés nélküli kommunikáció a betegekkel. Arról is szólt, hogy az egészségügyi kommunikáció kétélű fegyver: gyógyíthat és ölhet.

KÓRHÁZ 2017. Ősz

sérlet kudarca, és úgy véli, az egészségügy volt az egyik legfőbb vesztese az eltorzult állami forráselosztásnak az elmúlt évtizedben, ennek következményei emberéletekben is mérhetők. Sinkó Eszter: késésben minden téren Megkésett koncepciótlanságról beszélt dr. Sinkó Eszter, az SE EMK főigazgató-helyettese, aki szerint immár sok pénzt beleöl a kormány az egészségügybe, ám mindezt megkésve teszi, ráadásul koncepció nélkül. Mint mondta, a helyzet rosszabb, mint bármelyik korábbi ciklusban, ugyanis az egészségügyet irányítóknak nincs programjuk, csak néhány programpontjuk, ami érhetően nem áll ös�sze rendszerré. Megszűnt az OEP (a szervezetnél alacsonyabb, egyszázalékos költségszinten nem működik szervezet, nyugaton a teljes költségvetés 4-5 százalékát fordítják erre a célra), beolvadt az OTH – ez utóbbi a járványügy miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Az államtitkárság eszköztelenné vált az irányítást tekintve, csaknem minden szervezetet kihúztak alóla. Az ÁEEK alá tervezett kancellári szint szerencsére nem valósult meg, hiszen éppen a forrásszűkös időben vette volna el a beavatkozásra képes menedzsment önállóságát. Tény, hogy ezzel a tervezett betegút-menedzselés nem valósult meg, minderre az ellátásszervezéssel együtt szükség lenne, de ezeket a funkciókat egyelőre nem telepítették sehova. Úgy vélte, már a korábbi ciklusban ki kellett volna építeni a „mezzo szintet” az államosítás után legkésőbb két évvel, vagyis a TIG-eket kellett volna felruházni rendes hatáskörrel, önállósággal. Hiába ért el 30 százalékos reálérték-javulást az alapellátás a bevételi oldalon, nincs érdeklődés a praxisok iránt, a tartósan betöltetlenek száma 280-ra tehető. Beszélt arról is, hogy a praxisközösségek jelentkezhettek uniós forrásokért idén ősztől, de alacsony az érdeklődés, és lehet, hogy emiatt visszavonják a pályázatot. Úgy vélte, funkcionálisan egyelőre nem újult meg az alapellátás, továbbra is váratnak magukra az alapellátási törvény végrehajtási rendeletei. Akár az is kimondható, hogy betegek intézményes védelme megszűnt, tette hozzá, az OBDK feladatát az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vette át, amely csak tájékoztatást kérhet. Egyedül a kórházi betegjogi képviselők maradtak még „lábon” a helyszíneken, de ezek mediátor funkciót látnak el, nem hatóságok. Holott, jelezte, szükség lenne válaszra a megugró halálozások miatt (lásd például 2017 első félévét: 8,5 százalékkal többen haltak meg, mint 2016 első félévében). A szakértő szerint a jelentős béremeléseknek alig van hatásuk, pedig az ágazat az KÓRHÁZ 2017. Ősz

Köz és/vagy magán? Egy internetes kutatás adatait osztotta meg a hallgatósággal dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökségének tagja. Eszerint a Semmelweis Egyetem 415 orvosáról a neten keresve kiderült, hogy 55 százalékuknak van magánpraxisa (döntően a 3-4 legnagyobb budapesti magánkórházban), illetve 36 százalékuk két vagy több magánintézményben is dolgozik. A kórházvezető szerint fontos lenne szabályozott és ellenőrzött körülmények között megengedni, hogy az állami kórházakban magánellátás is legyen, mert ez pozitívan hatna a munkaerő megtartására és a versenyhelyzet jótékony hatást eredményezne.

utóbbi két év alatt csaknem 30 százalékos bruttó jövedelem növekedést könyvelhetett el. A kormány számára is kudarc ez a történet, fogalmazott, hiszen nincs eredménye a ráfordított pénznek. Értesülései szerint több jelzés mutat arra, hogy jövőre változás lesz az egészségügyben, arról is hallani lehet, hogy szűkítik az egészségügyi szolgáltatási csomagot, illetve nagyobb teret nyer a magánellátás és a magánbiztosítás. Éger István: ki akar veszteséges boltot venni? Jelentős, ám messze nem elégséges ágazati béremelés történt, ráadásul súlyos késedelemben vagyunk, ami devalválja az értékét. Megint az utolsók között vannak az egészségügyiek a kereseteket illetően, hiányzik 30 milliárdnyi forrás, fogalmazott dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kamara már évekkel ezelőtt is jelezte a gondokat, riogatásnak vélték a politikusok. A fogorvosok (akik szintén szakorvosok, tette hozzá) figyelmeztető munkalassítását jogosnak ítélte, hiszen feleakkora finanszírozást kapnak, mint amire szükségük lenne. Elmondta, hogy az egészségügyért felelős államtitkár nem tudta értelmezni azt az alapellátó orvosi elvárást, miszerint ugyanakkora bért szeretnének kifizetni maguknak a praxisfinanszírozásból, mint amennyit kórházi kollégáik a bértábla szerint kapnak. Ehhez nem elegendő az alapellátás praxisainak finanszírozása. Nem csoda, hogy a letelepedési támogatás ellenére sem kelnek el a praxisok, hiszen ki akar veszteséges „boltot” venni. A migráció nem mérséklődött szignifikánsan: aki akart, már elment, és aki nem külföldre megy, az elhelyezkedik az egyre terebélyesedő magánellátásban, tehát egyre erősebb belső migráció zajlik. Jelentéktelen megtartó erővel bír az intézmények műszaki-gazdasági munkatársainak jövedelme, a szakmai érdekvédelmi szervezetek hiába kérik folyamatosan a sztrájktárgyalásokon a

terület dolgozóinak bérrendezését is, nem érnek el eredményt, az elvándorlás egyre nagyobb. A hálapénzt véleménye szerint csak drasztikus lépéssel lehet és kell kiirtani, természetesen a megfelelő bérezés mellett. Amíg a jelen van a rendszerben, addig semmit nem lehet az „alapjára” tenni, fogalmazott. Éger István szerint szakítani kell a több GDP, jobb egészségügy gondolatával, ezt fogalmazta meg a MOK Deklarációjában, jelezve, hogy megengedhetetlenül nagyok az egészségi állapot és az indokolatlan korai halálozás elkerülhető egyenlőtlenségei. Leszögezte: az eddigi technikákkal nem lehet előrébb jutni, és elodázhatatlan a politikai gondolkodás megváltoztatása. A politika és a politikusok jelentik ugyanis az elsődleges társadalmi és népegészségügyi egészségvédő faktort, vagy megbetegedési és halálozási kockázatot. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a társadalmi egészségbiztosítás intézményét és a magyar emberek egészségi ellátáshoz való jogát kell alkotmányos védelemben részesíteni, hanem az ehhez szükséges működés finanszírozás kötelező minimális szintjét is. A társadalmi egészségbiztosítás és az általa szervezett és finanszírozott egészségügyi közszolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer tisztességesen és alkalmasan elegendő szintű működéséhez éves szinten legalább az éves GDP 6,5 százalékára, azaz a jelenlegi rendszeres éves működés finanszírozási szint legalább a GDP 2 százalékában kifejezett növelésére, mai pénzben számolva éves 700 milliárd forint többlet finanszírozásra van szükség. Ezt, mint kötelező minimumszintet az alkotmányban kell rögzíteni. A félévente ismétlődő konferenciát fontos fórumnak ítélte, mondván, a szakpolitikai vélemény egyfajta kvintesszenciája, ám nagyon kevés foganatja van annak, ami itt elhangzik. Sándor Judit AKTUÁLIS

23

Budapest egyik legnagyobb szakrendelőjének informatikai fejlesztéseiről beszélgettünk dr. Sólyom Olimpiával, a Budapest XV. ker. Önkormányzat Egészségügyi Intézménye főigazgató főorvosával.

Integrált informatika Újpalotán – Főigazgató asszony, hogyan látja, felkészültek a november 1-jétől élesedő Elekt­ro­ nikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez való csatlakozásra? – Úgy érzem, mindent megtettünk annak érdekében, hogy informatikailag az ország élvonalába kerüljünk. Jelentős fejlesztéseken vagyunk túl. Az  év közepén bevezettük a FŐNIX-Pro medikai informatikai rendszert, jelenleg folyik a DIVAS PACS-rendszer bevezetése, ráadásul már hos�szú ideje működik nálunk a TERASY teleradiológiai rendszer. Teljes egészségügyi informatikai hátterünket a BékerSoft Informatika szállította, ők az EESZT-vel kapcsolatos minden illesztési feladatot megvalósítanak a rendszereinkben.

– A megoldást a fejlett minőségbiztosítási módszertan következetes működtetése jelenti. Minőségbiztosítási akkreditációnkat komolyan vettük és kiváló eredménnyel végeztük el, rendszeresen folytatunk betegelégedettségi vizsgálatokat, illetve dolgo-

–  Az integrált informatika a csúcsdísz az elmúlt öt év főigazgatói tevékenységén? – Kiváló csapatmunka eredménye, ami a XV. kerületi szak­rendelőben az elmúlt öt évben megvalósult. 2012-ben, amikor az új vezetés megjelent az intézményben, első lépéséként komplex epidemiológiai elemzést végeztünk a kerületről. Én akkor még a Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Dr. Sólyom Olimpia Központot vezettem, jó összeköttetéseim voltak a KSH-val, ez segített az említett epidemiológiai analízóink véleményeiket, tanácsaikat egy erre zis elkészítésében. Az elemzés alapján készíszolgáló ládában helyezik el. Kiváló a kaptettünk egy tervet, amely a lakosság epicsolatunk intézményünk külső környezedemiológiai jellemzőihez és igényeihez tének szereplőivel, a helyi nyomtatott és alakította szakrendelőnk ellátási strukelekt­ ronikus sajtón keresztül rendszeresen túráját. Természetesen megoldandó feltájékoztatjuk a lakosságot fejlesztéseinkről, adatunk volt az állagukban megromlott, felújításainkról. A  fejlett intézményi strukmagas költségigényű telephelyek felszátúra kialakításában sokat segít a magas szinmolása illetve felújítása, valamint a szemtű vezetői gárda. Gazdasági igazgatónkat és léletváltás: a beteg- és dolgozóközpontú kontrolling-finanszírozás-informatikai vezeintézmény kialakítása. tőnket az EMMI Finanszírozási Főosztályáról sikerült elcsábítanunk. Az  ő segítségükkel – Hogyan lehet egy intézmény egyszerre behoztuk létre azt az ötéves fejlesztési tervet, teg- és dolgozóközpontú? amelynek fő célja, hogy az intézmény minél

24

INFORMATIKA

több szakmában legyen képes a definitív ellátásra. – Ezáltal bővülhet a szakrendelő szerepe? – Amikor elkezdtem dolgozni a magyar egészségügyben, a szakrendelők még az egészségügy partvonalán voltak. Sokszor büntetésből mentek szakrendelőbe az orvosok, akik a kórházak levetett eszközeit használták. Mára ez teljes mértékben megváltozott. A magyar egészségügy racionalizálásának és költségcsökkentésének egyik záloga a szakrendelők definitív ellátásának kiemelése és támogatása. A mai modern szakrendelők kiváló szakorvosokkal, szakdolgozókkal és műszerezettséggel dolgoznak. – Mennyire segítenek a betegközpontúság megteremtésében az elégedett, megbecsült kollégák? – Arra különösen büszke vagyok, hogy sikerült egy nagyon összetartó dolgozói gárdát felépítenünk. Rendszeresen tartunk kommunikációs képzéseket, kiégés elleni tréningeket, illetve kollégáink családtagjai és a többi önkormányzati dolgozó számára nyitott rendezvényeket szervezünk. Büszkék vagyunk arra, hogy több Pro Sanitate-díjas kollégánk van, illetve egy Astellasdíj nyertes orvosunk és egy Astellas top hármasunk volt. Ez is szakrendelőnk szakmai színvonalát támasztja alá. Gazdálkodásunk stabil, likviditásunk rendben van, az önkormányzattal nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk. Jelentős támogatásokat kapunk infrastrukturális fejlesztésekre, műszerezettségünk és diagnosztikai eszközeink a legkorszerűbb technológiát képviselik. – Honnan a dinamizmus? – Azok a vezetők alkalmasak a jó vállalati kultúra kialakítására, akik alaposan átgondolt egyéni értékrendszert tudhatnak magukénak. Intézményünkben nem csak a vezetők, hanem a szakdolgozók, az orvosok és a műszaki-gazdasági személyzet is olyan innovatív elköteKÓRHÁZ 2017. Ősz

lezettséggel bír, hogy a csapat szinte mindent meg tud valósítani. Emellett nagyon fontos a társintézményekkel való együttműködés, például a gyermekszakellátás területén szorosan együtt dolgozunk a Bethesda Kórházzal, de további terveink vannak az idegsebészeti ellátásban, a primer traumatológiai ellátásban, és szeretnénk egy lelki egészségügyi központot is kialakítani egyik telephelyünkön. Ebben nagy segítségünkre lehet az Egészséges Budapest Program, amelyhez konkrét szakmai tervvel szeretnénk csatlakozni. – Mitől lehet modern egy szakrendelő? – Hiszek az alapellátás-szakellátás és kórházi ellátás hatékony együttműködésében, ezért már régóta várom azt az informatikai megoldást, amely ezeket a kapcsolatokat

A integrált informatikai rendszer kialakításáról Rádics András gazdasági igazgatót és Nagy Imre finanszírozási, kontrolling és informatikai csoportvezetőt kérdeztük. – Nehéz volt lecserélni a korábbi medikai rendszert? Rádics András: Intézményünk az elmúlt négy-öt évben jelentős informatikai fejlesztéseket valósított meg. 2017-ben jutottunk el odáig, hogy az informatikai betegadminisztrációs program cseréje, teljes mértékben önkormányzati támogatásból, megvalósulhatott. Azt már évekkel korábban felismertük, hogy olyan medikai rendszerre van szükségünk, ami korszerű, viszonylag sok intézmény használja, valamint innovatív. Eközben láttuk, hogy az ágazati törekvések az egységes informatikai rendszer irányban mutatnak, és a kialakítandó országos rendszerhez kötelezően kell csatlakozni, ezért úgy döntöttünk, hogy mi is leváltjuk a rendszert. Korábban az átállással és betanulással kapcsolatban aggályaink voltak, de ezeken sikerült túltennünk magunkat és meghoztuk a döntést. – Hogyan választották ki az új rendszert? R. A.: Sokat segített, hogy rendszeresen eljártunk a konferenciákra, láttuk a különböző cégek standjait, meg is látogattuk a lehetséges partnereket. A kiválasztás során fontos szempont volt, hogy olyan partnerrel oldjuk meg hosszú távon informatikai feladatainkat, amelynek komoly referenciái, jelentős partneri köre van és

KÓRHÁZ 2017. Ősz

informatikailag is rendezi. A  FőnixWEB-en keresztül a háziorvosok az előjegyzés mellett minden lelethez hozzáférnek. A  háziorvosokkal való korrektebb együttműködés és más intézményekkel kialakított együttműködések alapfeltétele, hogy olyan informatikai rendszer működjön az intézményben, amely bármikor bármilyen országos hálózatra rá tud csatlakozni. Élünk a modern technológiával, a teleradiológia területén is jelen vagyunk, már nem csak beküldő intézményként, hanem egy éve rendszeresen leletezünk is a rendszernek. Mivel a Károlyi Kórház bezárását követően a kerületben, de a környéken sincs fekvőbeteg-ellátó intézmény, még közelebb kell hoznunk az alapvető diagnosztikát a lakossághoz: CT-berendezést szeretnénk működtetni – erre pedig többletkapacitás-befogadást kezdeményeztünk.

látjuk benne az innovációt. Az  előzetes beszélgetések során éppen azért látogattuk meg a cégek központját, hogy lássuk, milyen szakmai munka folyik náluk, hiszen egy ilyen komoly házasságban minden részletet ismerni kell. Végül a beszerzési eljárásban a Béker-Soft Informatika FŐNIX-Pro rendszere lett a nyertes, aminek azért is örültünk, mert amikor elmentünk a Béker-Soft központjába, láttuk a személyi állományt, a kubatúrát, a fejlett irodarendszert, és azt a következtetést vontuk le, hogy a cég stabil lábakon áll, ismeri saját jövőjét. – Hogyan zajlott az átállás? Nagy Imre: A régi és új céggel több tárgyalást folytattunk. Az  adatátadás nem volt egyszerű, de sikerült megállapodni. Ezt követte a több körös és több hetes betanítási folyamat: a helyszínen oktatták az asszisztenseket és orvosokat, a FŐNIX-Pro későbbi felhasználóit. Így időben sikerült megismerni az új rendszert, és a váltás után, az első hetekben alig volt panasz probléma program használatával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan bevezettünk egy modern kontrolling rendszert is, ami ugyan nem kötelező, hiszen nem kell kontrolling adatszolgáltatást végeznünk, ám nagyon hasznos, mert sokat segít 1,5 milliárdos intézményünk pontos irányításában. Az utolsó lépés a képalkotó vizsgálatokat menedzselő PACS-rendszer bevezetése, amelybe nemcsak a röntgent, hanem az ultra­hangberendezéseket és a fogászati röntgeneket is bekötjük, így a kerületi fogorvosok on-

– Ez valóban azt mutatja, hogy informatika nélkül már nincs egészségügy? – Továbbmegyek. Integrált informatika nélkül nincs hatékony egészségügy. A betegutak nyomon követhetőségéhez elengedhetetlenek az integrált adatok. Az egészségügyben az egyik legfontosabb dolog az informatika után a logisztika fejlesztése, a diagnosztika együttműködésének racionalizálása, ebben egységes informatikai rendszerre van szükség. Ez időt és pénzt spórol mindenkinek. A döntéshozatalhoz, ahhoz, hogy korrekt és jó döntéseket hozzanak a vezetők, valamint megfeleljenek az aktuális jogszabályi és uniós elvárásoknak, a nélkülözhetetlen, hogy az adatok, azok összefüggéseiben, nagyon rövid idő alatt rendelkezésre álljanak. Ezt pedig integrált technológiával lehet a legoptimálisabban megvalósítani.

line felületen nézhetik majd meg az általunk készített panoráma és intraorális röntgeneket. – Milyen működési előnyöket nyújt az új, in­ teg­rált technológia? N. I.: Egy új rendszer bevezetésétől azért tartottunk, mert legtöbb medikai informatikai rendszernek nem volt labormodulja, illetve nem ismerte a fogászati alapellátást, a foglalkozás-egészségügyet és a gondozókat. Ráadásul laborunk saját magunk által kifejlesztett betegfogadási renddel, már az elejétől kezdve vonalkódokkal működik. Az  új rendszer képes kezelni a mi eltérő módszertanunkat, és a házon belüli laborkérések online módon valósulhatnak meg. A  kontrolling rendszerből származó adatokból a vezetői információk gyorsan előállíthatóak, és elősegítik a gyors és strukturált döntéshozatalt. Ez a funkció a menedzsment és a tulajdonos önkormányzat felé nagy segítséget nyújt. – Hogyan fognak csatlakozni az Elekt­ ronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez? N. I.: Szerencsére a Béker-Soft Infor­ma­ tika alvállalkozóként nyakig benne volt az EESZT fejlesztésében, így minden információ és segítség rendelkezésünkre áll. A  bevezetésről, kártyaolvasókról, e-személyiről szóló információk még lassan csorognak, bár dolgozóink soron kívül kérhetnek új személyit a helyi kormányablaknál, de nem aggódunk: ahol a FŐNIXPro működik, ott nem lesz gond a kapcsolódással.

INFORMATIKA

25

Dinamikus átalakulás jellemzi a magyar képalkotó diagnosztika világát. Annak próbáltunk utána járni, hogy merre tart a magyar radiológia hajója.

Radiológiai körkép 2017 J

úlius elején akkor került az érdeklődés középpontjába a magyar képalkotó diagnosztika világa, amikor a nagyközönség számára is kiderült az a két évtizedes tény, hogy a Gottsegen György Or­szágos Kar­ diológiai Intézetben nincs CT-beren­dezés, hanem az intézet kerítésétől hatvan méterre, a Szent István Kórház CT-laborjába viszik át a betegeket CT-vizsgálatra, illetve a kiskorú, altatásos vizsgálatra kiírt pácienseket a Heim Pál Kórházba szállítják CT-re. Már éppen körvonalazódott a megoldás, és mindenki megígérte: az év végére CT-berendezés fog működni a Haller utcá-

CT-berendezést be nem üzemelték az ajkai CT-laborban. Sokakban fel is merült, hogy vajon óriási lemaradásban van-e a magyar radiológia, elavult gépek tucatjaival kell-e szembenéznünk, vagy pedig a 2015 végi TIOP és KEOP gépfejlesztések érezhetően javították-e a technikai felszereltséget. Merre tart a magyar képalkotó diagnosztika? Lapunk megjelenésekor, 2017. október elején, a radiologia.hu képalkotó diagnosztikai portál nyilvántartása szerint 114 CTberendezés és 66 MR-berendezés működik országszerte. A portált megkértük arra is,

A CT- és MR-berendezések számának változása 2010 óta. Forrás: radiologia.hu

ban, amikor kiderült: az ÁNTSZ egy betegpanaszra hivatkozva felfüggesztette az ajkai CT-labor működését, hiszen a 2001-es gyártású, egyszeletes CT-berendezés (2017 júliusát írunk…) nem felel meg a 2014 júliusában módosított minimumfeltételeknek az ajkai, R-2 besorolású radiológiai osztály esetében. A megoldás itt is gyorsan érkezett, egy 16 szeletes mobil CT-berendezés személyében, amely néhány hétig működött a kórház mellett egy kamionban, míg az egyik AEEK-fenntartású intézmény tulajdonában lévő, jó állapotú, 16 szeletes

26

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

állítsák össze, 2010 óta hogyan nőtt a CTés MR-berendezések száma – ezt a szomszédos ábra mutatja évekre, illetve félévekre lebontva. A módszertan szerint nem csak az OEPbefogadással rendelkező berendezé­seket, hanem az országhatáron belül működő berendezéseket is vizsgálják. Az MR-beren­dezések esetében valamivel magasabb az egész­ség­ biztosítói finanszíro­ zással nem rendelkező berendezések száma, mint a CT-k esetében, viszont a módszertan a CT-berendezések között tartja számon a PET/CT-ket, hiszen vé-

geznek rajtuk CT-vizsgálatot, illetve a sugárterápiás CT-szimu­ látorokat is, hiszen azokon a sugár­terápiás tervezéshez szükséges CT-vizsgálatok folynak. A portál tájékoztatása szerint az elsősorban fogászati, de más területen is használt, ún. cone-beam CT-berendezések jelenlétét a módszertan nem vizsgálja, bár egyre több helyen a fogászati képalkotás mellett orr­ melléküreg CT-vizsgálatokat is végeznek ezekkel a gépekkel. A magyar adatok vizsgálatakor nyilvánvaló késztetést érez az ember, hogy nemzetközi adatokkal összehasonlítsa ezeket, ám később ki fog derülni: ennek nincs túl sok értelme, mert a berendezések működtetéséhez és leletezéséhez szükség van szakemberre is. A legmegbízhatóbb nemzetközi információkat a brüsszeli székhelyű nonprofit kereskedemi szervezet, a COCIR (Euro­pean Coordination Committee of the Radio­ logical, Electromedical and Healthcare IT Industry) szolgáltatja, amelynek gyártói adatokon alapuló 2016-os jelentése szerint Nyugat-Európában egymillió lakosra 24,1 CT és 18,5 MR, Kelet-Európában 13 CT és 6,5 MR jut. Magyarországon ebben az összevetésben 11,5 CT és 6,7 MR a friss adat, ami azt mutatja, hogy a keleteurópai átlagot közelítjük, lassan beérjük, ám ha ez megtörténik, még mindig feleannyi CT- és harmadannyi MR-berendezés fog jutni egymillió lakosra, mint NyugatEurópában. Szükség van-e több CT-re és több MR-re? Az egyes egészségügyi ellátórendszerek fejlettségének összehasonlítására kiváló adat a CT- és MR-sűrűséget vizsgálni. Ám ez nem mindig mutatja meg a rendszer valós teljesítményét. Nyugat-Európában több országban is jellemző az a működési modell, hogy a meglévő CT/MR mellé vásárolnak egy ugyanolyan berendezést, mert jobban megéri egy új gépet megvásárolni, telepíteni és egy műszakban üzemeltetni, mint a meglévő berendezést a műszakrenden kívül túlórában vagy hétvégi felárral, háromszoros óradíjjal működtetni. Ezt táKÓRHÁZ 2017. Ősz

masztja alá az az adat, hogy míg 2011-ben Dániában egy CT-re évente átlagos 4247, egy MR-re évente átlagosan 3475 vizsgálat jutott, Magyarországon ez a két átlag 2011-ben 11.223 (CT) és 10.905 (MR) volt, és 2016-ban is csupán 8500 (CT) és 7000 (MR). A nyugat-európai nagydiagnosztikai berendezéseket ugyanis messze az elméleti kapacitáshatár alatt működtetik, itthon viszont teljesen természetes, hogy egy gépen naponta 50 CT-vizsgálatot, vagy 30 MR-vizsgálatot végeznek el – több műszakban. Mindezek ellenére egészen biztosan szükség van több CT-re és MR-re Magyar­or­ szá­gon, de nem sokkal többre, mint ahány berendezés ma működik az országban. A CT-operátor és a CT-diagnosztikához értő radiológus ugyanis egyértelmű hiánycikk a magyar radiológia világában, tehát bármennyi gépet is vásárol a kormányzat vagy magántulajdonosok, nem nagyon lesz, aki üzemeltesse ezeket a gépeket. A CT-berendezésekhez értő szakembereknél már csak az MR-hez értő operátorokból és MR-diagnosztikában jártas radiológusokból van kevesebb, tehát ezen a területen is nehézségekbe ütközik a gépek megfelelő szakemberekkel való ellátása. Ennek ellenére az MR-diagnosztika térhódítását semmi sem állíthatja meg: a betegek ugyanis egyre jobban igénylik az MRvizsgálatokat, orvosaik tanácsára egyre szívesebben mennek el ízületi, agyi, gerincés egyéb bántalmaik pontos diagnosztizáKÓRHÁZ 2017. Ősz

lására, és mivel az MR-diagnosztika ionizáló sugárzás nélküli eljárás, sokkal nagyobb kedvvel veszik igénybe ezeket a vizsgálatokat, mint a röntgen- vagy CT-diagnosztikát. A CT/MR-diagnosztika demokratizálódása Az első jelet a nagydiagnosztikai eszközök demokratizálódására akkor láttuk, amikor hosszú évekkel ezelőtt egy budapesti bevásárlóközpontban térítéses CTdiagnosztikai szolgáltatást indított egy magánszolgáltató. Az elképzelés bejött, de a kezdeményezés PR-értéke talán nagyobb volt, mint valós üzleti haszna. A valódi demokratizálódás akkor indult útjára, amikor a budapesti XI. kerületi Szent Kristóf Rendelőintézet pályázatot írt ki MR-beren­ dezés beszerzésére és üzemeltetésére. A  szakrendelő csupán a helyet biztosítja a magánszolgáltatónak, akinek az építészeti munkák mellett a gépbeszerzésről is gondoskodnia kellett. OEP-finanszírozás nincs, kedvezmény viszont jár a helyi lakosoknak, az önkormányzat és a szakrendelő dolgozóinak. Az elmúlt egy éves működés egyértelmű sikernek tűnik. Még nagyobbat álmodott a budapesti XIII. kerületi önkormányzat, amikor Viseg­ rádi utcai szakrendelőjében egy olyan fejlesztést valósított meg, amely egyedülálló kísérletnek számít a magyar egészség­ügy világában. Az önkormányzat saját forrásból rendezett be egy olyan CT/MR-labort, amelyet bármelyik megyei kórház megirigyel-

hetne – nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Az önkormányzat vásárolt egy 128 szeletes, kardiodiagnosztikára is alkalmas, teljes kiépítettségű CTberendezést, valamint egy minden földi jóval ellátott 1,5T térerejű MR-berendezést. Ezt követően viszont kiszervezte a szolgáltatást, és pályázati úton olyan üzemeltetőt talált, amely vállalta, hogy a XIII. kerületi lakosoknak havonta meghatározott számú CT- és MR-vizsgálatot ingyenesen, tehát egészségbiztosítási finanszírozás nélkül és térítésmentesen elvégez, cserébe bármen�nyi térítéses vizsgálatot értékesíthet saját fizetős betegeinek. A központot október elején avatják fel méltó keretek között – a modell életképessége pedig hamarosan kiderül. De nem ördögtől való a vidéki önálló szakrendelők CT- vagy MR-berendezéssel történő ellátása sem. Több olyan, már elbírálás alatt lévő projektről hallani, amelyben a város tulajdonában lévő szakrendelő adott be pályázatot állami vagy uniós fejlesztési forrásra, hogy nagydiagnosztikai eszközt vásároljon. Ennek főként olyan nagy, sokszakmás szakrendelők mellett van létjogosultsága, ahol a kórházi CTdiagnosztika legalább 20-30 kilométeres távolságban van, és a szakrendelő több tízezres lakosságot lát el. Egy heti többszáz órás járóbeteg-szakellátó szakrendeléseiből ugyanis meg lehet tölteni egy CTberendezést annyi beteggel, hogy a gyors, helyi CT-diagnosztikát rentábilisan lehessen KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

27

üzemeltetni – és csökkenjen a szomszédos kórházban működő CT terhelése is.

28

De honnan lesz ember? A legfrissebb adatok szerint Magyar­ országon jelenleg 1305 fő rendelkezik aktív, működési engedéllyel bíró radiológiai szakvizsgával. Ami nemzetközi összehasonlításban nem rossz adat, jóval magasabb, mint az amerikai (45 radiológus/millió lakos), vagy a brit (100 radiológus/millió lakos). Ám a probléma a részletekben rejlik. A magyar radiológusok harmada 60 éven felüli, és talán ez is az oka annak, hogy többségük az ultrahang- és röntgendiagnosztikában képzett, ám a CT- és MR-diagnosztikában nem mindenki szerezte meg a jártasságot. A szakma becslései szerint az 1305 radiológusból nagyjából 600 radiológusnak van CT-diagnosztikai, 400 radiológusnak MR-diagnosztikai jártassága, ám ez a

Előtérben a telemedicina Mindeközben november 1-jén megkezdi működését az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely, ha nem is módosítja alapjaiban a radiológiai vizsgálatok iránti szükségletet, számos ponton hatékonyabbá teszi a rendszert. A Tér használatának felfutásával, a leletek feltöltésével sok esetben feleslegessé válik a magasabb progresszivitású szinten az ismételt vizsgálat elvégzése, hiszen mind a lelet, mind a képi információ rendelkezésre állhat. Ezzel becslések szerint nagyjából a vizsgálatok 10%-át lehet hosszabb távon megspórolni. A Tér egyik modulja, amelyet elsősorban az akut stroke-ellátás kiszolgálására fejlesztettek ki, lehetővé teszi, hogy bármelyik a rendszerben lévő CT-labor elküldje a képanyagot a stroke központ PACS-rend­ szerébe, így az akut stroke ellátás során a

két halmaz nagymértékben fedi egymást. A radiológiai ellátásba most belépő fiatalok: rezidensek, szakorvosjelöltek viszont főként a CT/MR-diagnosztika iránt érdeklődnek, és a legjobb képzőhelyek kivételével nem kapnak kellő motivációt az ultrahang- és röntgendiagnosztikai jártasság megszerzésére. A megoldás egy olyan dinamikus képzési program – az egyik hazai teleradiológiai szolgáltató már be is vezette –, amelyben a rezidensek és szakorvosjelöltek supervisor radiológus mellett, nagy esetszámmal, már rezidensi éveik alatt elsajátíthatják a CT/MR-vizsgálatok leletezési módszertanát, amellett, hogy stabil tudást szereznek az ultrahang- és röntgendiagnosztikában.

manuális trom­bektómia szakértő radiológusa gyakorlatilag valós időben tekinthesse meg a beteg koponya CT-vizsgálatát, és dönthessen a regionális akut intervenciós stroke központba történő azonnali szállításról. Ám az EESZT legnagyobb szakmai ígérete, hogy átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a rendszert: mind a képanyag, mind a leletek távolról elérhetőek, szakmai megfelelőségük vizsgálható, ami már rövid távon fokozni fogja a vizsgálatkészítési és leletezési protokollok iránti igényt. Rendszert alkot és segít a rendszeralkotásban, hasonlóan ahhoz, amit az országszerte egyre több helyen működő teleradiológiai megoldások nyújtanak.

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

A több mint 30 kórházban és több mint 50 szakrendelőben működő teleradiológiai szolgáltatások a magyar képalkotó diagnosztikai teljesítmény közel 10%-ának leletezésében nyújtanak segítséget, CT-, MRés röntgendiagnosztikában. Van, ahol a teljes megye radiológiai ellátása egységes teleradiológiai módszertanban valósul meg, van, ahol a szakrendelő olyan messze van bármilyen nagyobb településtől vagy egészségügyi intézménytől, hogy nincs lehetőség radiológus folyamatos alkalmazására, ezért segít a teleradiológia, de számtalan esetben van ugyan helyi radiológus, szaktudása azonban általános, illetve a specialista szaktudás nem érhető el a helyszínen. Ilyen speciális terület a neuroradiológia, a kardio CTés kardio MR-diagnosztika, a nyaki lágyrész CT/MR, az MR-ente­rográfia, illetve az MRmammográfia. Tanmese Arról, hogy egy ideális világban hogyan működik a teleradiológia, álljon itt bizonyítékul az a történet, ami szeptember utolsó napjaiban esett meg Magyar­országon. A megyei kórházban a beteg operációját követően epilepsziás rohamra gyanakodtak, akut koponya MR-vizsgálatot kértek. Mivel a helyszínen nem állt rendelkezésre neuro­radiológus szakember, a vizsgálatot a beutalóval és az előzmény­információkkal együtt azonnal feltöltötték az egyik tele­radiológiai szolgáltató szerverére. A Neuro­lógiai Osztály osztályvezető főorvosa azonnal hívta a teleradioló­ giai cég esetmenedzserét, aki az éppen MR-ügyeletben lévő, a megyei kórháztól egyébként 280 kilométerre dolgozó neuror­ adiológushoz irányította a vizsgálatot. Az ország egyik legnagyobb tapasztalattal bíró neuroradiológusa pedig a vizsgálat elkészülte utáni 63. percben kiadta az egyébként negatív leletet, ami automatikusan visszakerült a megyei kórház medikai rendszerébe. Az osztályvezető főorvos erről a medikai rendszerből azonnal értesítést kapott, így tovább tudták kutatni az epilepsziagyanús eset okait. Tanulság: a jól felépített teleradiológiai folyamatok segítenek abban, hogy a helyben rendelkezésre álló specialista tudás a teljes ellátórendszerben megjelenjen, támogassa a gyors terápiás döntéshozatalt, és hatékonyabbá tegye az ellátást. Mindez nem Nyugat-Európában történt, hanem a XXI. századi magyar egészségügy valósága. Persze, sok még a teendő, de a magyar radiológia hajója, a belső erőforráshiány megléte és az informatikai megoldások ütemes fejlődése eredményeként egyre inkább a szervezettség irányába tart. Zöldi Péter KÓRHÁZ 2017. Ősz

Közel két évtizede foglalkozik kontrasztanyagokkal, segíti a kórházak beszerzési döntéseit és a radiológiai osztályok minél hatékonyabb munkáját dr. Jászberényi Miklós. Az Astromedic Kft. ügyvezető igazgatójával a kontrasztanyagok aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

A kontrasztanyag-menedzsment szakértője – Igazgató úr, mennyit változott a kórházügy ezen területe, a gyógyszerbeszerzés, gyógyszermenedzsment és a radiológiai osztályok működtetése az elmúlt két évtizedben? – Az 1990-es évek második fele egyértelműen a pionír időszak volt. Akkor még a legfrissebb és talán a legmodernebb orvosi technológiának számított az MR-diagnosztika, hiszen csak néhány gép működött az országban, és ugyan a CT-diagnosztikának már volt múltja, de csak a legnagyobb intézményeknek volt lehetősége a mai szemmel meglepően kis teljesítményűnek szá­mító, de akkor a csúcstechnológiát képviselő spirál CT-berendezések működtetésére. A CT-kontraszt­anyagok akkor már jól ismert molekulának számítottak, a nyíltés zártláncú, gadolinium tartalmú MRkontrasztanyagokat is akkoriban vezették be a piacra. Akkoriban még egyfejes kontrasztanyag-injektorokat használtak, amelyek jóval nagyobb kontrasztanyagfogyást eredményeztek. A  kontrasztanyagok milliliterára pedig jóval magasabb volt, mint mostanában. Ráadásul egészen 2005-ig az OEP zárt CT/MR-kasszát működtetett, ami finanszírozási ösztönzőkön keresztül korlátozta a nagydiagnosztikai vizsgálatok mennyiségét. Amikor 1997-ben elkezdtem a munkát, valamivel több mint 30 CTberendezés és tucatnyi MR-berendezés működött az országban, mára ez a szám nagymértékben megnőtt, a júliusi adatok szerint 106 CT és 65 MR működik országszerte. A zárt kasszát is megszüntették 2006-tól, így elméletben bármennyi CT/ MR-vizsgálatot lehet végezni az állami finanszírozású egészségügyben, aminek csak a teljesítményvolumen-korlát szab határt. Ma egy sokkal jobban strukturált, gazdálkodási folyamataiban sokkal jobban lemodellezett, bizonyos helyeken egészen professzionálisan működő, folyamatokhoz kötött rendszereket látni a radiológiai osztályokon. A  gyógyszerbeszerzés és gyógyszermenedzsment szintén elképesztően KÓRHÁZ 2017. Ősz

sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben, erről a területről elmondható, hogy a gyógyszergyáraktól a nagykereskedőkön keresztül az intézményi gyógyszertárakig világszínvonalú technológiával, nagyon szigorúan ellenőrzött és validált folyamatok szerint, kivételesen nagy gyógyszerbiztonság mellett jutnak el a kontrasztanyagok az intézményekbe. Az  intézményen belüli kontrasztanyag-menedzsment terén, tehát onnantól, hogy az intézményi gyógyszertárból a CTMR-laborba kiszállításra kerül a kontrasztanyag, még akad fejlesztenivaló. – Mennyire jellemzi a radiológiai osztályokat az üzletszerű működés? – Partnereink között egyaránt megtalálhatóak állami fenntartású kórházak radiológiai osztályai, egyetemi klinikák, egészségbiztosítói finanszírozással rendelkező vagy közreműködőként dolgozó magántulajdonú diagnosztikai központok, illetve kizárólag térítéses ellátást nyújtó magándiagnosztikai központok. A képalkotó diagnosztikára, mint a gazdasági élet többi területére erősen jellemző az üzemméret növekedésével a méretgazdaságosság javulása. Minél nagyobb egy radiológiai szervezet, annál hatékonyabban lehet üzemeltetni, és a legkisebb hatékonyságnövelő intézkedés is meglátszik az eredményeken. Érdekes módon, a legkomplexebb, a legkisebb részleteiben is üzletszerű, mutatószámokon alapuló, a radiológusok teljesítményét valós időben figyelő, napi frissítésű intézményi kontrolling adatokat alkalmazó radiológiai osztályt egy állami fenntartású intézményben láttam, és a szakmán kívüliek számára meglepően sok helyen fejlett gazdálkodási módszertannal irányítják a radiológiai osztályokat. Természetesen ez jellemző az egészségbiztosítói vizsgálatokat végző magántulajdonú diagnosztikai központokra, ám itt is található olyan szereplő, ahol lehetne még javítani a gazdálkodási módszertanon. A kizárólag térítéses vizsgálatokat ellátó kisebb központokban pedig egyszerű a helyzet: aki nem működik kellően ha-

tékonyan, annak egyszerűen felkopik az álla. A képalkotó diagnosztika ugyanis csak akkor jó üzlet, ha jól csinálják. – Az osztályos költségek mekkora részét képviselik a kontrasztanyagok? – Egy átlagos, teljes modalitású, tehát CTvel és MR-rel ellátott radiológiai osztály költségvetésének 7-10%-át költi kontrasztanyagokra. A munkabérek, mérettől függően a kiadások 60-70%-át képviselik, tehát elmondható, hogy a dologi kiadások harmadát-negyedét jelentik az osztályos kontrasztanyag kiadások. Ehhez még hozzáadódnak az egyszer használatos kontrasztanyag injektor szerelékek, például betegösszekötő szerelékek költségei, amelyek első látszatra a filléres kategóriát képviselik, hiszen egy ilyen szerelék ezer forint alatti tétel, de ha évente 8-10 ezer kontrasztanyagos vizsgálat történik egy osztályon, egyáltalán nem mindegy, hogy egy ilyen szerelék 600 vagy 1000 forintba kerül. –  A kontrasztanyagok használata során alapvető kérdés az infekciókontroll, a kórházi fertőzések megelőzése. Ezen a területen mennyire fejlett a technológia? – Világszerte valós probléma a CT- és MRlaborokban a kontrasztanyag-felhasználáshoz kapcsolódó átfertőzések, illetve tűszú­ rá­ sos balesetek megelőzése. Az  utóbbit speciális kialakítású branülökkel könnyen meg lehet oldani, az átfertőzések, elsősorban a hepatitis b elleni védelmet pedig speciális, többszörös visszafolyás gátlós, 6 vagy 8 órán keresztül steril védelmet nyújtó injektor-szerelékekkel lehet megoldani, amelyek alkalmazása mindenhol erősen javallt, de a nagy forgalmú helyen egy betegre lebontva filléres kiadás jelentenek. – Hogy az intézményvezetők egyszerűen tudjanak számolni, egy betegre nagyjából men�nyi kontrasztanyag jut? – A CT-kontrasztanyagok esetében egy átlagos, 75 kilós beteg a kontrasztos KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

29

koponyavizsgálatoknál­30 ml CT-kontraszt­ anyagot, az összes többi kont­rasztos vizsgálatnál 90-100 ml kontraszt­ anyagot kap, MR-kont­rasztanyagok esetében pedig testsúly­kilogrammoként 0,2 ml a dózis, tehát egy átlagos beteg esetében 15 ml a felhasznált mennyiség. Ebből az következik, hogy az egy esetre jutó átlagos kontrasztanyag-költség 5–10000 Ft között mozog, ami a kontrasztos vizsgálat finanszírozási többletének töredéke. Ezért is szoktam javasolni a gazdasági igazgatóknak vagy főgyógyszerészeknek, hogy a gyógyszerkeretet ne vonatkoztassák a kontrasztanyagokra, ne az alapján ítéljék meg a kontrasztanyag felhasználást, hogy az adott hónapban mennyi fogyott, hanem hogy mennyi bevételt termelt az intézmény a kontrasztanyagos CT/MR-vizsgálatok eredményeként.

bi, kontrasztanyag nélkül végzett vizsgálatoknál is fokozott kontrasztot találtak. Sőt, boncolások során a gadolínium agyban való jelenlétét is igazolták, a legnagyobb mértékű felhalmozódást a bazális ganglionokban kimutatva. Fontos tény, hogy jelen pillanatig a gadolíniumlerakódással összefüggő egészségkárosodást nem mutattak ki, de az EMA szakvéleménye szerint ennek a lehetősége teljes biztonsággal hosszú távon nem zárható ki. Ezért az EMA szigorító intézkedéseket javasolt a gadolíniumtartalmú kontrasztanyagok alkalmazása kapcsán,

– A közeljövőben minden magyar radio­ lógus hivatalos gyógyszerbiztonsági tájékoztató levelet kap az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a nyílt láncú MR-kontraszt­ anyagokkal kapcsolatos vizsgálatának eredményeiről. Milyen megállapításokat hozott ez a vizsgálat? – Bár a végső döntést a napokban hozza meg az Európai Bizottság a nyílt láncú, azaz lineáris szerkezetű MR-kont­raszt­anyagokkal kapcsolatban, az európai gyógyszerhatóság, az EMA, a legújabb mellékhatás-jelentésekre és vizsDr. Jászberényi Miklós gálati eredményekre támaszkodva bizonyos, a mágneses rezonan­ cia (MRI)-vizsgálatok során alkalmazott kontraszt­anyagok felhasználásának korlátoamelyet döntéshozatalra továbbított az zását javasolja. A ritkaföldfém gadolíniumot Európai Bizottságnak. Abban a pillanattartalmazó kelátok MR-diagnosztikában vaban, amikor az EB meghozza döntését, az ló használata, ahogy említettem, hos�kötelező érvényű lesz minden uniós tagálszú múltra tekint vissza. Bár maga a fém lam számára. erősen toxikus, annak a lineáris, illetve a makrociklusos szerkezetű kelátjait eddig – Hogyan befolyásolja ez az MR-kontraszt­ az egészségre ártalmatlannak tekintették. anyagok felhasználását Magyarországon? Egyre több arra utaló jelet ismertek azon–  Az Európai Gyógyszerügynökség jaban fel, ami alapján a gadolínium bizonyos vaslata szerint három lineáris kontkörülmények között szabaddá válik a komprasztanyag felfüggesztésre kerülhet, egy lexéből, és a szövetekben tartósan lerakólineáris kontrasztanyagot kizárólag májdik. Ennek a lerakódásnak az egyik következvizsgálatoknál lehet majd alkalmazni, és ménye a nefrogén szisztémás fibrózis lehet, három makrociklikus és egy lineáris kontamit már 2006-ban összefüggésbe hoztak rasztanyag használatban maradhat. A  maaz MR-kontrasztanyagok alkalmazásával. gyar piacot mindazon kontrasztanyagok Néhány éve arra utaló jeleket is felismermegtalálhatóak, amelyek használatát a totek, amik szerint a gadolínium az agyban is vábbiakban nem korlátozza a hatóság, de lerakódhat. Azoknál a betegeknél, akiknél a piaci elemzések szerint két makrociklikus korábban többször gadolínium-kontrasztkontrasztanyaggal fogják végezni az MRanyagos MR-vizsgálatot végeztek, a későbvizsgálatok döntő részét.

30

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

– Nem jelent kockázatot, hogy korábban jelentős számú betegnél alkalmazták a felfüggesztésre kerülő kontrasztanyagokat? – Amit szakmámban talán a legjobban szeretek, az a páratlan betegbiztonság, amit a farmakovigilancia szabályok eredményeznek. A kontrasztanyagok intravénás gyógyszerek, nem mindegy hát, milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Az elmúlt két évtizedben több kampány is volt, például a CT-kontrasztanyagok kontraszt indukált nefropátiájával kapcsolatban, vagy az MR-kontrasztanyagok nefrogén szisztémás fibrózisa kapcsán, ám ezek olyan megelőző intézkedéseket tartalmaztak, amelyek az amúgy is biztonságos magyarországi környezetben még nagyobb biztonságot eredményeznek betegeinknél. Magyarországon ugyanis, ellentétben több nyugat-európai országgal, messze nem jellemző a CTés MR-vizsgálatok túlhasználata. A  kontrasztanyagok mellékhatásait rendre olyan országokban fedezték fel, ahol az egészségügyi ellátórendszerbe kerülő betegeken számos nagydiagnoszti­kai vizs­ gálatot végeztek, és szervezetük nem tolerálta a kontraszt­anyagok túlhasználatát. Az  európai farma­ kovigilancia rendszer óriási előnye, hogy az esetleges kockázatokról mi jóval azok megjelenése előtt értesülünk, tájékoztatjuk radiológus és intézményvezető partnereinket, és megtaláljuk a legjobb megoldást az aktuális helyzet megnyugtató rendezésére. – Ezért van szükség kontrasztanyagszakértőkre? – Nekünk valóban ez a szakterületünk, és az elmúlt két évtizedben kiderült, partnereink meghálálják a korrekt és őszinte együttműködést. Nem mindegy, hogy milyen kontrasztanyaggal dolgozik az intézmény, nem mindegy, hogy milyen injektort használ, hol és milyen hőmérsékleten tartja a kontrasztanyagot a felhasználást megelőzően, illetve a felhasználás során, nem mindegy, hogy milyen injektor szerelékeket alkalmaz, mennyire van tisztában az esetleges mellékhatásokkal, és hogyan kezeli azokat a radiológus és radiográfus csapat. Évtizedes állami egészségügyi partnereink ugyanúgy, mint ahogyan legújabb magándiagnosztikai ügyfeleink visszaigazolják ezt a szakértelmet – és talán ez a legnagyobb jutalom számunkra. Zöldi Péter KÓRHÁZ 2017. Ősz

Kevés olyan kórházi szülészet létezik az országban, ahol az ott dolgozók szinte ugyanazt vallják, mint az otthonszülést pártolók: legyen ez az élmény a legtermészetesebb.

Azok az igazán nagy élmények, amikért megküzdünk összesen 280 ezer lakosa tartozik ide, mégis túlzásnak tűnik ez a tömeg. „Sokan jönnek vidékről, távolabbról is, múltkor például Nyíregyházáról, hogy itt szeretnének szülni, mert hallották, hogy mi olyat is megteszünk a kismamákért, amit más kórházak nem” – meséli Sziller főorvos, aki a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti Klinikáján eltöltött 25 év után egyetemi docensként vette át a Szent Imre osztály vezetését. – „Például eljönnek hozzánk olyan anyukák, akik az első gyermeküket császárral szülték, de a másodikat, harmadikat hüvelyi úton szeretnék világra hozni. Tudják, hogy mi vállaljuk ezt. Igaz, mindig elmondjuk: 70 százalék esély van rá, hogy sikerül, de 30 százalékban szülés közben kiderül, hogy a biztonság érdekében muszáj a második, vagy harmadik gyermeknél is császározni. De így is, bár az országos átlag bőven 30 százalék fölött van, nálunk az évente világra segített 2800-3000 gyermeknek csupán 22-23 százaléka születik császármetszéssel.” És hogy miért fontos a mai kismamáknak, hogy ne az „egyszerűbb”, de legalábbis fájdalommentesebb császármetszést

Nyulas Jolán és dr. Sziller István

E

kevés intézmény egyike a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya, ahol nem véletlenül nagyon alacsony az epidurális érzéstelenítések, a gátmetszések száma és a többi kórházzal összevetve talán itt végzik a legkevesebb császármetszést is. Dr. Sziller István főorvos, aki hat éve vezeti az ország negyedik, Budapest második legnagyobb forgalmú szülészeti osztályát, és aki októberben épp 40 éve kezdte meg hivatását, több, a természetes szülés élményét növelő újítást is bevezetett. A Szent Imre A épületének II. emeletén lévő szülészet folyosóján csak úgy nyüzsögnek a várandós, mosolygós szemű kismamák, az izguló kispapák. Bár a kórház ellátási területe elég nagy, a főváros délnyugati kerületei, valamint tizenegy közeli település KÓRHÁZ 2017. Ősz

Alternatív szülőszoba

KÓRHÁZI VIZIT

31

válasszák?­„Megkeresett egy kismama, aki a harmadik gyermekével volt várandós” – mondja dr. Sziller István. – „Elmesélte, hogy az előzőeket császárral, altatásban szülte. Azt kérte, hogy ezt a harmadikat próbáljuk világra segíteni természetes módon, mert hiába van két gyermeke, mégis azt érzi, hogy még nem szült. Sok kismama van így, aki csak akkor éli meg igazán az anyaságot, ha bevállalja a vajúdás, a szülés minden nehézségét. Valahol érthető ez, hiszen valljuk be, azok az igazán nagy élmények, amikért megküzdünk. Nagy csaták után élhetjük át teljesen azt az érzést, hogy megtettük, amit meg kellett.” Mire eljön a szülés ideje, a kismamák, a családok már otthonosan mozognak a kórházban, az osztály ugyanis ingyenes szülésre felkészítő tanfolyamokat tart. A kéthetente megrendezett előadássorozaton orvosok, szülésznők, diabetológusok mondják el a családoknak például, hogy mi a helyes étrend és helyes életmód a terhességben, milyen vizsgálatokra kell számítani a várandósság alatt, milyen fájdalomcsillapítási és alternatív le-

Dr. Sziller István főorvos

32

KÓRHÁZI VIZIT

A Szent Imre Kórház szülészete már több mint tíz éve továbbadja tapasztalatait egy szülésznőknek, védőnőknek, gyógytornászoknak, gyermekápolóknak, műtős szakasszisztenseknek szervezett szakmai konferencián. A Bábafonó elnevezésű akkreditált továbbképzést mindig Siófokon tartják és egy témát járnak körül. Idén a vízben vajúdás, vízben szülés volt a fő téma, az előadók között pedig volt hidroterapeuta és kismamajóga-oktató is.

hetőségek vannak az osztály gyakorlatában. Az előadásokhoz kapcsolódóan havonta kismamaklubot is szerveznek, ahol a várandósok találkozhatnak, beszélgethetnek, kérdezhetnek a szülésznőktől a szülés élettani folyamatáról, a vajúdást támogató praktikákról és a kórházban töltött napok várható eseményeiről. „Huszonnyolc éve vagyok szülésznő, és ezalatt nagyot változott a világ” – mondja a kismamaklubok házigazdája, Nyulas Jolán, a Szülőszoba Részleg szülésznő vezetője. – „Amikor elkezdtem dolgozni sokkal

medikalizáltabb volt a szülés, szinte minden folyamatát orvosi segítséggel, beavatkozással végeztük. Most jóval természetesebb módon jönnek világra a kisbabák, ez a mamáknak nagyobb pozitív élményt ad, de persze nehezebb is. Természetesen, ha valakinek szüksége van rá, most is rendelkezésre áll a gyógyszeres és gerincközeli vezetéses fájdalomcsillapítás, de sokan választják inkább az alternatív módszereket. Főleg az epidurális érzéstelenítést szinte teljesen helyettesítő vízben vajúdás, vízben szülés technikáját, és a zuhanyzást, illetve ahogy az osztályvezető főorvos úr szokta mondani a hidromasszázst.” A szülésznő adatai szerint az elmúlt három évben több vízben vajúdás és szülés volt, mint az előző 18 évben összesen. Ma már a vajúdások 85 százaléka vagy kádban vagy hidromasszázzsal történik, és a gyerekek 5-10 százaléka is a víz alól bukkan fel. Nem csoda, hogy ma már a szüléseknek csupán 4-6 százaléka történik epidurális érzéstelenítéssel. A népszerű „vizes” fájdalomcsillapítási technika miatt a korábbi egy helyett már két olyan alternatív szülőszoba van, amelyben hidromasszázsra is alkalmas sarokkád van. A vajúdás könnyebbé tételét, az otthonosság érzését ezen kívül olyan eszközök is segítik, mint a franciaágy, labda, bordásfal, kötél, matrac. De az eszközöknél is sokkal fontosabbak azok a pénzbe nem kerülő, tudáson, tapasztalaton alapuló módszerek, amelyek olyan élménnyé tehetik a baba és a mama számára is a születést, amely egész életüket befolyásolhatja. „Nemzetközi tapasztalatok alapján mi is bevezettük, hogy nem vágjuk el azonnal a köldökzsinórt, csak akkor, amikor már nem pulzál, ami akár a születés után még 19 percig is eltarthat” – meséli dr. Sziller István. – „Ez azért is fontos, mert ezen plusz néhány perc alatt a köldökzsinóron keresztül a baba összvérének akár 20 százaléka is átmegy. Az is kevés kórházban lehetséges, ami nálunk már rendszeresen bevett gyakorlat, hogy nem várunk, hanem abban a pillanatban, hogy megszületett a gyermek, az édesanya mellkasára fektetjük. Ez császármetszések után is így van. Ezt a szerintünk nagyon fontos anya-gyermek korai bőr-bőr KÓRHÁZ 2017. Ősz

len. A kismamák választhatják meg, hogy kiben bíznak, ki az, akinek a jelenléte fontos számukra a nagy eseménynél. Ha úgy kívánják, például a saját bábájuk, dúlájuk is ott lehet velük. Nem véletlen, hogy sok kórházi szakemberrel ellentétben az otthonszülésről is más véleménye van az osztályvezető főorvosnak. „Elfogadjuk, ha valaki úgy dönt, hogy otthon szeretné világra hozni a gyermekét. Felnőtt emberekről van szó, ők döntenek az életükről” – mondja dr. Sziller István. „A mi álláspontunk elfogadó és befogadó. Már csak azért is, mert errefelé megy a világ. Régen, amikor még az emberek többsége nem a nagyvárosokban élt, a többség természetes úton hozta világra a gyermekeket. Aztán észrevették, hogy a nagyvárosokban jobb a túlélési arány, ezért egyre inkább a városokba mentek szülni az emberek, ahol ezért egyre több intézmény jött létre. Ha már ott voltak a kórházakban a kismamák, felmerült, hogy nem lehetne-e csökkenteni a fájdalmukon, aztán lassan eljutott oda a szülészet, hogy szinte minden medikalizálva lett. Ma fordított folyamat zajlik, egy sokkal természetesebb irányba. Nekünk az a dolgunk, hogy a hátteret, a biztonságot nyújtsuk, de legyünk nyitottak a kismamák vágyaira, hiszen mindenki azt szeretné, ha a szülés biztonságos, otthonos, pozitív élmény legyen.” Három napja született itt, az osztályon Anna – a boldog szülőkkel és Nyulas Jolán vezető szülésznővel

kontaktust ráadásul hosszú ideig fenntartjuk. Ezt hívjuk Arany órának.” „Nagyon sok kórházat végignéztünk, köztük a magánklinikákat is, mert a legjobb helyen szerettem volna szülni” – meséli Fruzsina, aki néhány napja hozta világra kislányát. – „Az összes szempontot végigvettük, és végül a Szent Imre szülészete mellett döntöttünk. Nem csalódtam, nagyon hálás vagyok az orvosomnak, és szülésznőnknek, Jolikának is” – teszi hozzá a boldog kismama, aki szintén a kádas szülést választotta. Nemcsak a császármetszéssel, a gátmetszéssel is csínján bánnak a Szent Imre szülészetén. Hacsak nem muszáj, nem teszik ki ennek a beavatkozásnak sem a kismamákat. Pedig húsz évvel ezelőtt a szülő nők 90 százalékánál átmetszették a gátat, az első gyermeket szülőknél szinte mindig. Ma már 70 százaléknál gátvédelemmel jönnek világra a babák, ha lehetőség van rá, akkor az elsők is. A Szent Imrében mindezeken túl nem állítanak olyan akadályokat sem a kismamák elé, hogy a szülésnél csak az édesapa és a kórház által kijelölt szülésznő lehessen jeKÓRHÁZ 2017. Ősz

Bernáth Bea

Ultrahangkészülékek-pályázat A konvergenciarégiókhoz tartozó, közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátók vehetnek részt az egymilliárd forintos beszerzésben. Az intervenciós kardiológiától a nőgyógyászaton, szülészeten át az urológiáig, számos szakterületre szerezhetnek be pályázati forrásból UH-készülékeket a konvergenciarégiókban található, közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátó intézmények egymilliárd forint értékben – jelentette be szeptember 8-dikán Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A szeptember 11-dikén indult és október 10-dikéig záruló felhíváson az ellátók minimum 10, maximum 50 millió forintos támogatást nyerhetnek egyszerűsített kiíráson, amelynél az elbírálás a pályázatok beérkezési sorrendjében történik majd. Egy ellátó maximum öt UH-készülék vásárlására pályázhat egy-egy külön szakmában. A beszerzést maguk az ellátók bonyolítják, egy év áll rendelkezésükre. A most megjelent EFOP-2.2.20-17 „Az egészségügyi ellátórendszer orvostechnikai infrastruktúra készültségi szintjének javítása” felhívás a 2014–2020-as fejlesztési ciklus utolsó pályázati lehetősége. Az államtitkár felidézte, hogy korábban csak 70 milliárd forintos fejlesztési lehetőség mutatkozott a 2014–2020-as uniós ciklusban, ma azonban 160 milliárd forintnál is magasabb forrás jut az ágazatnak, amelyből 19 projektet tudnak támogatni, olyan programokat, amelyek a betegellátás, betegbiztonság javítását szolgálják.

KÓRHÁZI VIZIT

33

Az intézmény stratégiájába illeszkedve folynak a fejlesztések, amelyek a kilencvenéves kórház megújulását eredményezték. Hét év alatt 17 milliárd forintot fordíthattak a betegellátás és betegbiztonság színvonalának emelésére, kiemelten fejlesztették az onkológiát, és integrálták Vas megye betegellátását.

Koncepcionálisan fejlesztenek a Markusovszky kórházban V 

as megye egyetlen, széles szakmai spektrummal rendelkező kórháza a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház. Az intézmény meghatározó szerepet tölt be a Nyugat-Dunántúli Régióban is számos, hármas progresszivitási szintű betegellátásának köszönhetően. A kétezer munkavállalót, 1500 ágyat számláló kórház központi telephelye Szombathelyen található. A  kilencvenéves kórház az elmúlt hét év alatt teljesen megújult a megyei kórház stratégiájába illeszkedő 17 milliárdos fejlesztési program eredményeként, amelyről prof. dr. Nagy Lajos főigazgató tájékoztatta a Kórház szaklapot. Először is bemutatta, melyik az az öt pillér, amely meghatározza a kórház stratégiáját, s amelyet szem előtt tartva pályázott az intézmény a rendelkezésre álló forrásokra: 1. az akut betegségek teljes körű, legmagasabb szintű ellátása; 2. a legmagasabb szintű, teljes spektrumú onkológiai betegellátás; 3. a betegek biztonságának és a betegellátás komfortjának állandó emelése; 4. a megyei betegellátás integrációja; 5. a környező kórházakkal való kapcsolatok fejlesztése. Az akut betegellátás fejlesztésének egyik fontos lépéseként a tizenkét éve létrehozott

haemo­dinamikai labor egyetlen katéteres asztala mellé egy másodikat szereztek be a KEOP 5.6.0 pályázatban. A két párhozamosan működő munkahely javítja az esetlegesen egyszerre érkező akut betegek ellátásának biztonságát. Emellett lehetővé vált az

Belgyógyászati tömb, 360 beteg komfortos elhelyezésére van lehetőség

akut nem kardiológiai – neurológiai és perifériás – intervenciók folyamatos biztosítása is. Kiemelt figyelmet fordítanak a traumatológia fejlesztésére, bővítették az artroszkópos sebészeti eljárásokat, fejlesztették a kéz-, váll- és térdsebészetet, létrehozták a szeptikus részleget – sorolja prof. dr. Nagy Lajos csal példaként említve az akut ellátásban történt előrelépéseket.

Prof. dr. Nagy Lajos

34

KÓRHÁZI VIZIT

vé teszi a személyre szabott terápia gyors választását. Ugyancsak ide sorolnám a daganat diagnosztikához nélkülözhetetlen nagy értékű képalkotókat. KEOP pályázatból szereztünk be egy CT- és egy MRkészüléket, valamint folyamatban van egy

Onkológia teljes spektrumban – A teljes körű onkológiai ellátás egyik alappilléreként megteremtettük a molekuláris genetikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas molekuláris genetikai labor tárgyi és személyi feltételeit. Mindez lehető-

SPECT/PET CT beszerzése – tájékoztat a főigazgató. – A  daganatsebészet terén is jelentős a műszer- és személyi fejlesztés. A laparoszkópos technika, az intraoperatív ultrahang-diagnosztika, a minimálinvazív műtéti technikák bevezetése, a rádiófrekvenciás tumorabláció meghonosítása is az elmúlt évek hozadéka. Idegsebészeti osztályunk működését alapvetően változtatta meg a saját forrásból beszerzett neuronavigációs rendszer. Ugyancsak az onkológiai betegellátást szolgálja az endoszkópos diagnosztika mind a pulmonológia, mind a gasztroenterológia területén. Az onkológiai ellátás másik alappillére a sugárterápia, mely a technika exponenciális mértékű fejlődése miatt jelentős forKÓRHÁZ 2017. Ősz

rásokat igényel, teszi hozzá. A meglévő két sugárforrás mellé egy nagy tudású abszolút első vonalbeli gyorsítót sikerült beszerezniük TIOP 2.2.6 forrásból. Emellett saját forrásból egy after loading készüléket vásároltak, illetve a sugár tervező rendszer folyamatos fejlesztéseire is 100 milliós nagyságú forrást nyertek. Ezek a fejlesztések minőségileg magasabb fokra emelték a daganatos betegek ellátásának színvonalát, biztonságát. A kubatúra átalakítása, a műtők, a hotelellátás modernizálása Tíz évvel ezelőtt az épületek amortizációja miatt az egyik legfőbb problémát a kórház kubatúrája, a hotelellátás színvonala jelentette. A betegek jó részét hatágyas szobákban helyezték el, húsz emberre egyetlen WC és zuhany jutott. A  csőtörések, a beázások mindennaposok voltak. Ebben hozott alapvető változást a TIOP 2.2.4 pályázat, amely a kórház volumenében a legnagyobb beruházás. Elkészült a nem műtéti szakmák egymáshoz közeli elhelyezését lehetővé tevő belgyógyászati tömb. Itt 360 beteget tudnak modern – 1-23 ágyas, önálló fürdővel, WC-vel rendelkező – betegszobákban kezelni. Ugyancsak ebben a pályázatban modernizálták a kórház műtőit. Igaz, hogy 1970-ben a központi műtőblokk létrehozása úttörő fejlesztés volt, ám ezek a műtők az elmúlt négy évtized során elavultak, jegyzi meg. – A TIOP 2.2.4 pályázat keretében modern panelműtőket alakítottunk ki, ame-

Ízléses beltér

lyekben a képalkotók megtekintése, a klíma felújítása, hatalmas előrelépést jelentett a betegellátás biztonságának és színvonalának javítása terén. Ugyancsak itt kell megemlítenem az elavult központi sterilizáló teljes körű felújítását. A fejlesztés része volt a központi intenzív osztály felújítása. Emellett közel egymilliárd forint értékű műszer beszerzésére is lehetőségünk volt – mondja prof. dr. Nagy Lajos, majd a rendelőintézetről is szót ejt. – Teljesen amortizálódott a kórház járóbeteg-szakellátásának otthont adó öt-

venéves épület, amelyet kiürítettünk, és a szakrendeléseket a teljesen felújított Vérellátó Szolgálat épületébe, valamint a kórház megüresedett földszinti területeire helyeztünk át. Ennek összértéke hozzávetőlegesen 500 millió forint volt, túlnyomó részét szintén pályázati forrásból fedeztük, mint a TIOP 2.2.6 és retró pályázatok. Megyei integráció, kapcsolatok A Vas megyei kórházi struktúra specialitása az volt, hogy egy nagy kórház mellett­kis, száz

Lineáris gyorsító – 2015-ben került beszerzésre

KÓRHÁZ 2017. Ősz

KÓRHÁZI VIZIT

35

A központi műtőblokk egyik panelműtője

ágy körüli kórházak működtek számos­problémával. Emiatt a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház stratégiájának fontos része az integrált megyei betegellátás. Ennek keretében a Körmendi Batthyány Strattmann Kórház és a Celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház egyaránt beolvadt a megyei kórházba, idézi az elmúl évek történéseit, hozzátéve, hogy Körmenden és Celldömölkön is jelentős fejlesztések történtek. A Körmendi Kórház hotelrészét teljesen felújították. A  járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás integrációjakor a kórház műszerparkja is megújult. Az  aktív sebészeti osztály modern műtőket kapott. A teljesség igénye nélkül a járóbeteg-szakellátás rendelései, úgymint a gégészet, radiológia, kardiológia, gasztroenterológia, nőgyógyászat műszerparkja is teljesen megújult. Celldömölkön az akkor még önálló Kemenesaljai Egyesített Kórház járóbeteg-ellátása újult meg egymilliárd forintból. A szombathelyi megyei kórháznak hagyományosan jó kapcsolata van a környező kórházakkal. Ezek közül kiemelkedő a Soproni Gyógyközponttal való szakmai együttműködés a kardiológia, az érsebészet, az onkológia és az invazív radiológia területén. Az  integrált betegellátás fejlesztésére a két kórház közös pályázatával együttesen több mint félmilliárd forintot nyertek. A Zala Megyei Szent Rafael Kórházzal többek között onkológia, kardiológia és idegsebészet terén szoros a szakmai együttműködés. Minden megyei kórház fejlesztésében kiemelt szerepet kap a gyermekgyógyászat. Erre a területre jellemzően jelentős alapít-

36

KÓRHÁZI VIZIT

ványi források is érkeznek. Emellett kiemelendő a Perinatális Intenzív Centrumok országos hálózatának fejlesztése a TIOP 2.2.2 pályázat keretében. Mint mondja, a szombathelyi kórház is 160 millió forint összegben kapott fejlesztési forrásokat, amelyek inkubátorok, modern lélegeztető

Teljesen megújult a gasztroenterológiai eszközpark. Új technológiaként a legmodernebb manometria beszerzése kiegészült a reflux sebészeti eljárás bevezetésével. Az endoszkópos ultrahangtechnikák a gasztroenterológia és a bronchológia területén is beépültek a rutinszerű betegellátásba. Az  érsebészeti ellátásban ambulanciát alakítottunk ki, mellette a műtőblokkba beszerzett angiográf által a hibrid beavatkozások jelentettek előrelépést. A  3D thoracoscop, 3D kardiológia ultrahangtechnikák bevezetése is a közelmúlt eredménye. Az  OCT a szemészet és az invazív kardiológia terén jelentett fejlesztést. A kórház stratégiai problémának tekinti a humánerőforrás fejlesztését, amelyben az oktatás, az ösztöndíjprogramok mellett a TÁMOP programok jelentettek segítséget. Jelenleg folyamatban lévő pályázataik közül a Skill labor kialakítása, a járóbeteg-ellátás, az egynapos sebészet fejlesztése, a labor, patológia, pszichiátria, az ápolás fejlesztése emelhető ki a teljesség igénye nélkül. A Markusovszky Egyetemi Oktató­kór­ ház folyamatosan gazdasági egyensúlyban működik. Ez lehetővé tette az összességében 17 milliárd forintos pályázati forrá-

Modern épületdizájn – belgyógyászat

gépek, központi monitorrendszer beszerzését eredményezték. – Kórházunk törekszik a legmodernebb technológiák bevezetésére – szögezi le prof. dr. Nagy Lajos. – Az elmúlt évek fejlesztésének eredményeként megtörtént a radiológiai képalkotás teljes körű digitalizálása.

sok mellett kisebb mértékben saját források bevonását is. Emellett Szombathely Megyei Jogú Várossal kialakított stratégiai kapcsolat révén rendszeresen évi 50-100 millió forintos támogatást kap a kórház. Sándor Judit KÓRHÁZ 2017. Ősz