Korábbi verziók: K-EMÖPI VOPSZ Bt

AZ OROSZLÁNYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE VALAMINT KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2014.

A fejlesztési és intézkedési tervet felülvizsgálata és módosította: Farkasné Biró Mónika tanügy-igazgatási referens Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Humán Szolgáltatások Osztálya Ideje: 2009. december Korábbi verziók: K-EMÖPI 2006. VOPSZ Bt. 2007.

KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSIÉS -FEJLESZTÉSI TERV

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1. 1. A többcélú kistérségi társulás megalakulása 1. 2. A többcélú kistérségi társulás alapadatai 1. 3. Az intézkedési terv jogi alapja 1. 4. Az intézkedési terv célja és hatálya 2. HELYZETELEMZÉS 2. 1. A kistérség területi, földrajzi, gazdasági jellemzői 2. 2. Gazdasági mutatók, a gazdasági fejlődés várható tendenciái 2. 3. Népességi és demográfiai jellemzők 2. 4. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben 2. 4. 1. Intézményeknél történt változás 2. 4. 2. Kötelező és önként vállalt feladatok 2. 4. 3. A kötelező feladatokat ellátó intézmények 2. 4. 3. 1. Óvodai nevelést ellátó intézmények 2. 4. 3. 2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények 2. 4. 4. Az önként vállalt feladatokat ellátó intézmények 2. 4. 4. 1. Középiskolai oktatás: ezen belül gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás 2. 4. 4. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása 2. 4. 4. 3. Kollégiumi ellátást biztosító intézmény 2. 4. 4. 4. Alapfokú művészeti oktatást ellátó intézmények 2. 4. 4. 5. Pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézmények 2. 4. 4. 6. Pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmények 2. 5. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2. 6. A helyzetelemzés összegzése: erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezésében (SWOT analízis) 3. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLJA 4. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIT ÉRINTŐ CÉLOK ÉS FELADATOK 4. 1. Célok és feladatok az óvodai ellátás területén 4. 2. Célok és feladatok az általános iskolai oktatás területén 4. 3. Célok és feladatok a középfokú oktatás területén 4. 4. Célok és feladatok a gyógypedagógiai oktatás területén 4. 5. Célok és feladatok a kollégiumi ellátás területén 4. 6. Célok és feladatok az alapfokú művészeti oktatás területén 4. 7. Célok és feladatok a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás területén 4. 8. Összegzés 4. 9. A kistérség önként vállalt feladatainak ütemezése 5. A FELADATELLÁTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 5. 1. A feladatellátás személyi feltételrendszere 5. 2. A feladatellátás tárgyi feltételrendszere 6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 6. 1. Ellenőrzés 6. 2. Értékelés Melléklet 1. sz. Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2. sz. CD

2


1.

BEVEZETÉS

Az önkormányzatoknak törvényben foglalt kötelező feladatai közül a legnagyobb szeletét a közoktatás jelenti. A közoktatás számos, sokszor nehezen megoldható feladat előtt áll. A közoktatásnak válaszolnia kell arra, hogyan lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és törvényes működését, a demográfiai kihívásokat, a legkisebb településen élő gyermek és tanuló részére is az esélyegyenlőség biztosítását, a munkaerőpiac elvárásoknak való megfelelést illetve, milyen módon tud segítséget nyújtani a gazdaság a közoktatási rendszer fejlődéséhez. A közoktatás rendszerének oly módon kell biztosítania a tanuláshoz való jogot, hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan teherrel, és ne okozzon hátrányos megkülönböztetést egyetlen szülőnek vagy tanulónak sem. Az utóbbi években a közoktatás folyamatos átalakuláson, megújuláson ment keresztül. A közoktatás szervezésénél érvényesülnie kell a tanszabadságnak, a tanítás szabadságának, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának. Az elvárásoknak megfelelően folyamatosan változik az oktatás tartalma, bővülnek a pedagógiai módszerek és eszközök. Az elmúlt néhány évben a kistérségi közoktatási feladatellátás országosan is egyre inkább a figyelem középpontjába került. A kormány kitűzött céljai között szerepel a kistérségi szolgáltatások fejlesztése, ezen belül a közoktatási feladatok ellátása. Az intézményalapításnál az intézményi feladatok meghatározásánál biztosított mozgástér lehetővé teszi a helyi önkormányzatok részére az olyan megoldások kidolgozását, amelyek biztosítják a hatékony működést, és e mellett a szakszerű feladatellátást. A közoktatás jelenlegi problémáinak egy része a többcélú kistérségi társulások feladatellátásba való bekapcsolódásával közép- és hosszú távon megoldhatónak látszik. Az eddigieknél gazdaságosabban lehet megszervezni az intézmények fenntartását, a pedagógusok és más alkalmazottak foglalkoztatását. Mindezt úgy, hogy megmaradhat a pedagógiai szakma sokszínűsége, a pedagógusok szakmai önállósága, a pedagógiai programok függetlensége. A többcélú kistérségi társulásban szervezett közoktatási feladatellátás jobb színvonalú közszolgáltatást nyújthat, mint a települési önkormányzatok önálló feladatellátása. Ez széleskörű összefogást feltételez, mind a fenntartók, mind a pedagógus, mind a szülők részéről. A gyermek számára pedig olyan garanciákat biztosít, amelyek - legalábbis középtávon- a közoktatás minőségileg magasabb szintjének megteremtését szolgálják. 1. 1. A többcélú kistérségi társulás megalakulása Az Oroszlányi Többcélú Kistérség Társulás (a továbbiakban: OTKT) 2005. október 10-én alakult meg. A 2/2005. (X. 10.) számú OTKT határozat alapján „az Oroszlányi Kistérség Önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján - a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása és az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében - a képviselő testületek döntése alapján társulási megállapodást kötnek”. A mikro-társulások létrehozására irányuló lépések a 2006. évi költségvetési törvény elfogadását követően gyorsultak fel. Felmérve a térség gyermek- és tanulólétszámát, figyelembe véve a többlettámogatási lehetőségeket elkészült az ütemterv, mely előírta a mikro-társulások megalakítására irányuló lépéseket. Az Oroszlányi Többcélú Kistérség Társulás az Oroszlány Városkörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódja. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló módosított 1996. évi XXI. törvény 10/G.§ (1) alapján a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el. A Társulási Megállapodás rögzíti a Társulás alapvető céljait és feladatait. Ez alapján a Társulás a gondoskodik bizonyos térségi feladatok és hatáskörök ellátásáról, melyek az alábbiak: ¾ oktatás és nevelés, ¾ közművelődési, közgyűjteményi,

3


¾ szociális és egészségügyi ellátás, ¾ gyermek- és ifjúságvédelem, ¾ sport, ¾ belső ellenőrzés, ¾ területfejlesztés, ¾ valamint a bűnmegelőzés, közbiztonság. A megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatosan vezetik be. A megállapodásban meghatározott feladatok tekintetében, az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében a Társulás, az Oroszlányi kistérségre vonatkozó kistérségi adatbázist kíván kialakítani. Az így létrejövő adatbázissal szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit. A kistérségi honlap elkészült, melyen a települések alapadatai megtalálhatók. A teljes adatbázis még nem készült el, fejlesztése folyamatban van. 1. 2. A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Közép-Dunántúli régió Megye: Komárom- Esztergom megye Kistérség neve: Oroszlányi kistérség KSH azonosító: 4105

A Társulás neve: Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás A Társulás székhelye: 2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.

A Társulás tagjai, azok székhelye: • • • • • •

Bokod Község Önkormányzata (2855 Bokod, Hősök tere 6.) Dad Község Önkormányzata (2854 Dad, Fő utca 21.) Kecskéd Község Önkormányzata (2852 Kecskéd, Vasút utca 105.) Kömlőd Község Önkormányzata (2853 Kömlőd, Szabadság út 9.) Oroszlány Város Önkormányzata (2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.) Szákszend Község Önkormányzata (2856 Szákszend, Száki utca 91.)

A Társulás működési területe a hat önkormányzat közigazgatási területe.

4


1. 3. Az intézkedési terv jogi alapja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 89/A. § (5) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra – az e tv. 85. § (4) bekezdése szerint – önálló intézkedési tervet készít. A Kt. 85. § (4) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és – fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli, és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.” A fenti jogszabályok lehetővé tették a kistérségi önkormányzatok számára: - hogy az intézményszerkezet újragondolásával az intézményhálózat a jövőben valóban fenntartható és hatékony legyen, - hogy intézkedhessenek az intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról. A folyamatosan változó jogi és gazdasági környezet, a változó demográfiai mutatók nagymértékben megnehezítik a tervezési folyamatokat. Ezeket is figyelembe véve a Közoktatási törvény 2 évente kötelezően előírja a felülvizsgálatot és a szükséges módosítást, melyhez ki kell kérni a jogszabályban meghatározott érdekeltek véleményét és ennek figyelembe vételével a Kistérségi Társulási Tanács dönt az intézkedési terv módosításáról. 1. 4. A terv célja és hatálya Az intézkedési terv célja a kistérségi társulás által ellátott közoktatási feladatok számbavétele, - a demográfiai mutatók figyelembe vételével - kistérségi szinten a hatékony feladat ellátás megtervezése, az intézmények fejlesztési igényeinek, szükségleteinek pontosabb tervezése, a működtetéssel, fejlesztéssel, átszervezéssel kapcsolatos elképzelések számbavétele. Célja továbbá, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők és a feladatot ellátók előtt is világossá váljon, hogy a gyermek hol, milyen nevelésben, oktatásban, szolgáltatásban részesülhet, függetlenül attól, hogy a lakóhelye, települése milyen feladatellátásra kötelezett. Az intézkedési terv akkor éri el célját, ha olyan iránymutató dokumentum, amely tiszteletben tartja az önkéntesség elvét, a fenntartói autonómiát, és olyan prioritások mentén mutat cselekvési irányt a közoktatás fejlesztésében, amelynek előnyeit hosszú távon minden szereplő élvezheti. A kistérség települései közül egyedül Oroszlány rendelkezik – hosszabb távra szóló – 2006-2010-re kiterjedő önkormányzati intézkedési tervvel. 2006-ig a többi településnek is volt önálló intézkedési terve. A „többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell”, így az önkormányzatoknak nem kell készíteniük külön-külön intézkedési tervet. Az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás nevelési-oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét 2006-ban a 61/2006. (X.26.) sz. OTKT

5


határozatával fogadta el a kistérségi társulás, melynek felülvizsgálatára 2007-ben került sor (2/2008. (I. 17.) sz. OTKT határozat). Az eltelt két év társadalmi változásainak iránya, az Európai Uniós közoktatási tendenciák, a kormányzat szakmai tervei és költségvetési döntései, az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai (TÁMOP, TIOP) a kistérségi együttműködési formák változásai, a megváltozott igények szükségessé tették az intézkedési terv felülvizsgálatát, módosítását. Az intézkedési terv hatálya az Oroszlányi kistérség közigazgatási területén működő nevelési-oktatási intézményekre terjed ki. A 2006. október 26-ától hatályba lépett feladat-ellátási, intézkedési terv időintervallum megkötés nélkül írta elő a feladatokat. A 2006-2009. közötti időszakra épülő, a változásokat magában foglaló módosított feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv 2010. január 1-jei hatállyal 2010-2014. évre határozza meg – figyelembe véve a gyermeklétszám alakulását és a rendelkezésre álló lehetőségeket – a működtetéssel, a fejlesztéssel, átszervezéssel kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat. 2. HELYZETELEMZÉS 2. 1. A kistérség területi, földrajzi, gazdasági jellemzői Az Oroszlányi kistérség Komárom-Esztergom megye déli részén terül el. Északról a tatai-, illetve a komáromi kistérségek, keletről a tatabányai kistérség, nyugatról a kisbéri kistérség, délről pedig a móri- és a bicskei kistérségek (Fejér megye) határolják. A térség a megye legkisebb területű (199 km2 ) - 6 települést magába foglaló – kistérsége. Az 5 község - Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Szákszend - mindegyike 1.000 főnél nagyobb lélekszámú. A hat település együttműködése hosszú évekre nyúlik vissza. Állandó összlakosságszámuk mintegy 28 ezer fő (a lakónépesség 1000 fővel kevesebb). A térség települései két nagyobb tájegység területén helyezkednek el. Oroszlány, Bokod és Kecskéd a Vértes hegység északi lankáin (Vértesalja), az Által-ér völgyében található. Dad, Kömlőd és Szákszend pedig a Bársonyosi-dombság lankáin terül el. A Vértes-hegység peremvidéke változatos talajadottságú, ahol igen magas (több mint 50%) az erdősültség, amelynek közel fele védett természetvédelmi terület (Vértes Tájvédelmi Körzet). A térség földterületének 25%-án szántóföldi művelés folyik. A Vértes-hegységben kisebb vízfolyások találhatók, a térség azonban rendkívül gazdag állóvizekben, amelyek vagy mesterségesen készültek, vagy a bányászat következtében alakultak ki. A kistérség közoktatás-szervezésének vizsgálatakor, tervezésekor a térségen belüli közlekedési helyzet áttekintése is megkerülhetetlen. A térség minden települése közúton mind személygépkocsival, mind tömegközlekedési eszközzel (autóbusz) viszonylag jól megközelíthető. A kistérség észak-nyugati részén Szákszend, míg dél-keleti oldalán Oroszlány terül el. A térség településeiről Környén keresztül juthatunk el Tatabányára (7 km). Szákszendről Dadon (10,5 km), és Bokodon (3 km) át érhetjük el Környét (9,5 km). A Kecskéd – Környe között 5 km, míg Oroszlány és Környe között 6,5 km a távolság. A térség kapcsolódása közúton és vasúton a déli irány kivételével jónak mondható. Az M1-es autópálya és a 100-as főút gyors eljutást biztosít Budapest, illetve Győr és Ausztria felé. Szlovákia a megyével határos, így a komáromi és az esztergomi hídon keresztül rövid úton elérhető. A távolsági autóbusz járatok közül számos érinti a településeket. Oroszlány számára a kistérségi központi szerep erősítése, a falvaknak pedig a szolgáltatások elérésére irányuló igénye egy szervezettebb buszközlekedéssel még elérhetőbbé válna (Különös tekintettel Kömlőd esetében). A villamosított 17 km-es vasúti szárnyvonal - tatabányai csatlakozással - kapcsolódik a Budapest-Bécs vasútvonalhoz. Az utóbbi évtizedben csökkent a személyszállítás és a teherszállítás forgalma.

6


A Közép-dunántúli régió két megyéjével (Fejér és Veszprém megye) nincs közvetlen vasúti összeköttetés. A közút Mór felé felújításra szorul, Gánt felé jó. A Velencei-tó és Székesfehérvár egy órán belül, a Balaton és Veszprém másfél órán belül elérhető. Az ország nyugati légifolyosója a megye felett halad át. A térség a kecskédi füves borítású kisrepülőtér révén érintett a légi közlekedésben. A turisztikai fejlesztéseken belül fontos terület lehet a megfelelő kerékpárutak kialakítása. 2. 2. Gazdasági mutatók, a gazdasági fejlődés várható tendenciái Komárom- Esztergom megye még napjainkra is az ország egyik legiparosodottabb térségei közé tartozik. Az Oroszlányi kistérség urbanizálódó térség, melynek társközpontjai: Tatabánya és Tata. A három város és vonzáskörzeteik között egyre szorosabb a munkahelyi, az ellátási és a szolgáltatási (oktatás, egészségügy) kapcsolat. A kistérségre inkább az iparosodottság a jellemző, amely területen belül a nyersanyag kitermelés (lakossági és energetikai szén), illetve az erre alapított energiaipar jelentős. A térségben az utóbbi 3-5 évben bekövetkezett szerkezetváltás eredményének köszönhető, hogy az energetikai iparág egyeduralma megszűnőben van, és a térség több lábon állása a biztonságos továbbélés lehetőségét biztosítja a térség lakói számára. 1997-ben Oroszlány a megyében pályázat útján elsőként alakította ki ipari parkját. Környezetet nem szennyező kis- és középvállalkozások települtek le. Az elmúlt években átlagosan kb. 2000 főnek biztosítottak itt munkát. A ma még működő bánya és a szénkészletét felhasználó erőmű előreláthatólag 2010-ig üzemel. A mezőgazdasági tevékenységek folytatása inkább a Bársonyosi-dombság területén elhelyezkedő településekre (Dad, Kömlőd, Szákszend) jellemző. Az elmúlt időszak eredményei (eseményei) egyértelműen igazolták, hogy a kistérségnek meg kell vívnia harcát a fejlődéséért (fennmaradásáért). A kistérség hosszú távú területfejlesztési stratégiája meghatározza a továbblépés lehetséges irányait. Egyik alapvető cél a kistérség együttműködésének erősítése. Ennek érdekében feltétlenül szükség van a megfelelő intézményhálózat működtetésére. Másik alapvető feltétel a térség ipari szerkezetének az átalakítása. A kivonuló bányászat helyett a hosszabb távon megtelepedő helyi ipar és szolgáltatás lehet a jövő kulcsa. A térségbe olyan vállalkozások megteremtését és letelepedését kell támogatni, amelyektől szakképzet, vagy magasabban kvalifikált szellemi foglalkozásúak alkalmazása is elvárható. Az évtized második felében bekövetkezett gazdasági növekedés hatására településeink 2007-ben kikerültek a hátrányos helyzetű kistérségek köréből. Az utóbbi években a munkanélküliség az országos átlaghoz képest alacsonyabb vagy azt megközelítő mértékű volt (2007-ben 5,3 %). Munkanélküliség alakulása a gazdasági válság idején 15,0%

11,6%

12,9%

11,8%

10,7%

9,6%

10,0%

7,6%

10,3% 7,9%

5,0%

0,0%

Országos

K-D régió

K-E megyei

2008.év vége

Oroszlányi kistérség

2009. év vége

A kedvező földrajzi helyzetnek és a jó ipari infrastruktúra alapnak és szerkezetnek köszönhetően a kényszerítő gazdasági válság 2008-ban és 2009-ben itt is éreztette a hatását, de a munkanélküliség kisebb mind az országos, mind a régiós, mind a megyei adatokhoz képest. Jelentősebb elbocsátásokra,

7


bezárásokra az ipari parkban nem került sor. Az energetikai szektor leépítése a válságtól függetlenül is tervezett volt. A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján 2009. októberében térségünkben a nyilvántartott álláskeresők végzettség és nembeli megoszlása az alábbiak szerint alakult: A munkanélküliek 82 %-a fizikai, 18 %-a szellemi munkát keresett. Az iskolai végzettséggel nem rendelkező szakképzetlenek aránya 32,8 %, a csak szakiskolával rendelkezőké 36,7 %, a szakközépiskolát végzetteké 16,2 %, a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 9,6 % és diplomásoké 4,7 % volt. A tartósan állást keresők 37, 1 %-ának legfeljebb nyolcosztályos végzettsége van, 48, 5 %-uk 45 év feletti és 58,2 %-uk nő. A szakképzettek körében a magasabb végzettségűek munkanélküli aránya kisebb, mint az alacsonyabb végzettségűeké. Ugyanakkor abból a sajátságos helyzetből adódóan, hogy a környéken mindig is kevés volt a diplomások száma, őket kevésbé érintette a munkanélküliség. A felsőfokú végzettségűek néhány hónapon belül álláshoz jutnak. A munkanélküliek elhelyezkedését a munkaügyi kirendeltség több programmal is segíti (szakképzés, átképzés, felnőttoktatás, állásbörze). Napjainkra a megváltozott munkahelyi lehetőségek, és a foglalkozási szektorok közötti átáramlási tendencia átalakította a foglalkoztatási struktúrát. 2009-ben az aktív keresőképes munkaerő száma a kistérségben kb. 15 ezer fő, akiknek a többsége Oroszlányon, illetve helyben megtalálja munkalehetőségét, egynegyedük azonban még most is a környező városokba jár dolgozni (Tatabánya, Tata, Mór). 2. 3. Népességi és demográfiai jellemzők A települések múltja több évszázadig nyúlik vissza (nyomokban a honfoglalás előtti kor is megtalálható). Az egykori jobbágyfalvak neve a századok során többször felbukkant. A különböző betelepítések eredményeként német és szlovák ajkúak élnek a környéken. A Vértes településeire jellemző etnikai sokszínűségből még ma is őrzi Oroszlány a szlovák, Kecskéd a német eredetét. Az oroszlányi bányászok életformájára hatással voltak a környékbeli német nemzetiségűek, valamint az ország különböző tájairól ideköltözők éppúgy, mint az Erdélyből áttelepült, majd Brennbergbányáról idetelepített bányászok. A legújabb kori történelem – az országon belüli migrációs folyamatok következtében – tovább formálta a települések nemzetiségi és etnikai összetételét. A kistérségen belül elsősorban Oroszlányon telepedett le az ország más területeiről érkezett cigányság. Az 1993. évi LXXVII. törvény nemzeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozta. Ennek eredményeként Oroszlányon megalakult a Szlovák, Kecskéden a Német Kisebbségi Önkormányzat, melyek feladatuknak tekintik a kisebbség nyelvének, hagyományainak az ápolását, tárgyi és szellemi kultúrájának gyarapítását, egyéni és közösségi önazonosságuk megőrzését. Érdekeik érvényesítése érdekében 1998-ban megalakult az oroszlányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat is. Az országos, régiós és megyei adatokat 1 figyelembe véve a demográfiai mutatók folyamatosan romlanak. Az adatok alapján azonban megállapítható, hogy térségünkben még rosszabb a helyzet. Lakosságszám/ fő Országos Régiós Megyei Kistérségi

1

2005. 10.097.549 1.110.897 315.544 27.742

2009. 10.030.975 1.103.132 314.450 27.036

A Központi Statisztikai Hivatal adatai

8

változásmutató - 0,66 % - 0,7 % - 0,35 % - 2,5 %


Összességében a népességszám folyamatosan csökkent. A Társulás megalakulása óta, az elmúlt öt évben ez 2,5 %-os fogyást eredményezett. (Amennyiben nem a lakónépességet, hanem az állandó lakosságszámot vesszük alapul a népességcsökkenés elenyésző, mindössze 21 fő.) Ez több okra vezethető vissza, egyrészt csökken a születések száma, ami országos helyzet is, másrészt a bányabezárások miatt elköltöztek családok, valamint a fiatalabb korosztály más városokba ment tanulni és szakma, diplomaszerzés után nem jött vissza. Újabb tendencia a külföldi munkavállalás, ezekben az esetekben a munkavállalót a család is követi. (Oroszlányban jelenleg 22 külföldön tartózkodó tanköteles korú gyermeket tartanak nyilván.) Többen a város(ok)ból a szomszédos településekre költöznek ki, mint ez a mi térségünkben Kecskéd és Kömlőd esetében is megfigyelhető. Az utóbbi néhány évben kevesebb az elvándorlás, az új üzemek létrejöttével ismételt beköltözés indult meg az alföldi térségekből, illetve Erdélyből és egyre többen térnek vissza tanulmányaik befejeztével. A változások sem tudják azonban a demográfiai okokra visszavezethető csökkenést ellensúlyozni. A települések között azonban lényeges eltérés van. Az elmúlt 20 évet alapul véve három településen (Dad, Szákszend, Oroszlány) csökkent, két településen (Kecskéd, Kömlőd) növekedett, Bokodon stagnált az ott élők száma. A 2005. óta eltelt időszakot alapul véve Dadon 5 %-kal, Oroszlányban 3,8 %-kal, Bokodon 0,8 %-kal, Szákszenden 0,5 %-kal csökkent, ugyanakkor Kömlődön 3,9 %-kal, Kecskéden 4,2 %-kal növekedett a településen élők száma.

A települések lakosságszámának alakulása 30000 25000 20000 15000

1990.

1995.

2000.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Oroszlány

21053

21082

20746

19722

19449

19328

19133

18968

Összesen

28770

28786

28432

27742

27479

27414

27255

27036

A települések lakosságszámának alakulása 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1300 1100 900 700 500

1990.

1995.

2000.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Bokod

2240

2162

2158

2263

2272

2271

2290

2245

Dad

1032

1090

1106

1073

1073

1051

1045

1019

Kecskéd

1723

1845

1858

1940

1961

1990

2008

2021

Kömlőd

1079

968

983

1202

1206

1232

1241

1249

Szákszend

1643

1639

1581

1542

1518

1542

1538

1534

*A KSH a települési adatoknál a lakónépesség számát jeleníti meg. A települések legtöbbször azonban az állandó lakosságszámmal számolnak, ez néhány fős eltérést okozhat. A demográfiai adatoknál az állandó lakosságszám is megjelenítésre kerül.

9


A kistérség népességkoncentrációja (109 fő/km2), településenként azonban jelentős az eltérés (42-252 fő/km2). A népsűrűség magasabb az országos (108 fő/km2) és a régiós (99 fő/km2) átlagnál. KomáromEsztergom megyében (139 fő/km2), a tatabányai- és esztergomi térség után a harmadik legmagasabb. A térség lakosságának 70 %-a azonban Oroszlányon él. A kistérség lakosság szerinti megoszlása 8% 4% 7% 5%

6% 70% Bokod

Dad

Kecskéd

Kömlőd

Szákszend

Oroszlány

Az intézményrendszer tervezése szempontjából alapvető fontosságú a települések születésszámának az alakulása. Születések szám ának alakulása a községekben 30 27 25

25

24

24

24

23

21

20

20

19

15

18 16 15 14

15 14

14

15

17

20

19

17

17

16

15

13

12 11 10 9

11 10

11

10

16 15 14

16

20

19

18

13 12

12

11 9

13 12

13

10

10 9

14

8 7

5 1990.

1995.

2000. 2001. 2002. Bokod Dad

2003. 2004. Kecskéd

2005. Köm lőd

2006. 2007. 2008. Szákszend

2009.

* A 2009. év adatai nem véglegesek. (December végéig 0-2 fő emelkedés várható településenként.)

Oroszlányban és a kistérségben a születésszám alakulása 450 400 350 300 250

386

300

328

255

287

207

200 150 100 50 0 1990.

1995.

2000.

253

190

2001.

279

192

2002.

206

151

2003.

Oroszlány

237

166

2004.

271

192

2005.

231

158

2006.

256

179

2007.

Összesen

*Az 1990-es és 1995-ös és 2009-es összlétszámban Bokod nem szerepel (kb. +15-20 fővel lehet számolni).

10

238

169

2008.

203

166

2009.


A születések számának alakulása valamennyi településen negatív tendenciájú. Míg a legtöbb kistérségi községben 20 éve a 20 vagy a fölötti születésszám volt a jellemző, ez a szám az elmúlt 5 évben Kecskéd kivételével 20 fő alá esett. Az utolsó 2 évet figyelembe véve még rosszabb a helyzet, Kecskéden, Bokodon 20 fő alá, Dadon, Kömlődön és Szákszenden 10 fő alá esett a születések száma. Az ezekben az években született gyermekek 2-3 év múlva elérik az óvodáskort, és ha a tendencia nem fordul meg jelentősen, csökkeni fog az óvodások, újabb 3 év elteltével a belépő első osztályosok száma. 1-1 év között jelentős az ingadozás, de a mostani gazdasági helyzetet figyelembe véve nem valószínű, hogy az előző évek időnként jelentős emelkedése az elkövetkező 1-2 évben bekövetkezne. Oroszlányon 2003-ig fokozatosan csökkent, 2003 óta viszont kisebb ingássokkal, de stabilizálódott a születésszám. Az intézmények további csökkenő létszáma a kimenő csoportok/osztályok magasabb létszáma miatt következik be. Bokod 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti Összesen Dad 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti Összesen

2005. 57 65 248 134 1363 390 2257

2006. 53 59 243 127 1371 417 2270

2007.

2008.

59 63 225 148 1398 455 2298

55 57 229 134 1392 400 2267

2009.

Kömlőd 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti

2005.

Összesen

36 33 123 70 652 183

35 38 110 80 657 180

27 37 111 70 647 185

27 36 109 67 648 182

1106

1097

1100

1077

1069

Összesen

Kecskéd 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti

41 48 192 75 1181 367

47 52 185 74 1204 371

58 53 187 75 1239 370

71 50 185 104 1247 351

71 50 162 99 1256 398

Oroszlány 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti

Összesen

1904

1933

1982

2008

2036

Összesen

2007.

2008.

2009.

30 34 117 69 671 164

34 32 118 70 679 172

38 32 119 55 693 166

30 30 117 58 699 179

31 33 116 57 698 182

1085

1105

1103

1113

1117

44 41 171 80 927 301

41 41 166 88 942 287

37 46 169 79 960 288

43 45 155 84 963 299

40 42 157 82 964 309

1564

1565

1579

1589

1594

497 597 2077 1015 12179 3756 20121

518 533 1974 1062 12105 3777 19969

525 511 1901 1059 12270 3779 20045

506 498 1834 1075 12256 3793 19962

Szákszend 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 60 év feletti

36 39 122 70 655 184

2006.

A korcsoportok létszámának alakulása 28016 28037

Összesen 5207 5162

61-100 szám a

17204 16976

19-60 évesek szám a 1525 1443

15-18 évesek szám a

2631 2927

6-14 évesek szám a 3-5 évesek szám a

717 824

0-2 évesek szám a

732 705 0

5000

10000

15000 2005. 2008.

11

20000

25000

30000


Öt év alatt a 6 éven aluliak száma 83 fővel (5,43 %), a tanköteles korú gyermekek száma 214 fővel (4,9 %) csökkent. Ennek következményei már az óvodák mellett az általános iskoláknál és a 9. évfolyamon a középiskoláknál is jelentkeztek. Az aktív korú lakosság, valamint a nyugdíjas korosztály száma 2005. óta emelkedett. A 18 éven aluliak aránya a lakosságon belül 20 %, míg a nyugdíjasoké 19 %. A fél évszázados időszak alatt jelentkező fiatalabb korösszetétel következménye még napjainkig kihat. Az adatok változásai azt mutatják, hogy a két korcsoport száma várhatóan néhány éven belül kiegyenlítődik. Ha az előbbiekben említett tendencia növekszik, ez először az eltartó lakosság számának csökkenéséhez vezethet, majd a kistérség öregedését jelentheti, ami a jelenlegi intézményrendszer (oktatási, szociális, egészségügyi egyaránt) átszervezésével kell, hogy járjon. 2008-ban a korcsoportos m egoszlás a lakosság körében

2005-ben a korcsoportos m egoszlás a lakosság körében

3%

18%

3%

10%

3% 3%

19%

9%

5%

5%

61% 0-2 évesek száma 6-14 évesek száma 19-60 évesek száma

61% 0-2 évesek száma 6-14 évesek száma 19-60 évesek száma

3-5 évesek száma 15-18 évesek száma 61-100 száma

3-5 évesek száma 15-18 évesek száma 61-100 száma

2. 4. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben A települési önkormányzatok feladatát és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg, mely szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások szervezése és ezek feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról. Ez a kötelezettség magában foglalja a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását is. A feladatellátás kötelezettsége azt jelenti, hogy biztosítani kell a nevelés, oktatás feltételeit intézmények létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján. A közoktatásról szóló törvény rögzítette a szabad iskolaalapítást. 1990-től a fenntartói többarcúság is megjelent, az önkormányzatokon kívül más jogi személyek, szervezetek és magánszemélyek is alapíthatnak iskolát. Kistérségünkben működik alapítványi és egyházi fenntartásban is intézmény, de az alapfokú intézmények fenntartói elsődlegesen továbbra is az önkormányzatok maradtak. A kistérségben évről évre folyamatosan csökken a népességszám, ami folyamatos egyeztetést, együttgondolkodást kíván a kistérségben működő intézmények fenntartói körében, a költségtakarékos közoktatási feladatellátás biztosítása érdekében. A kistérségen belül „vegyes” stratégiát folytatnak az egyes önkormányzatok, ugyanis az eredeti állapotot megőrző és az új struktúra kialakulását jelentő formák egyszerre vannak jelen a feladat ellátás módozataiban. Az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának közoktatásra vonatkozó rendelkezései az alábbi oktatási és nevelési feladatokat határozták meg: ¾ „Közoktatási feladatok keretén belül a Társulás ellátja a közoktatási intézményi feladatot, ennek keretén belül gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20.§ (1) bekezdése a.) és b.) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az

12


intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról.” ¾ „A közoktatási intézményi feladat ellátását Oroszlány város önállóan, Dad község önállóan, Bokod, Szákszend és Kecskéd községek közösen mikro intézményi társulás útján, valamint Kömlőd és Kocs községek közösen mikro intézményi társulás útján biztosítják.” ¾ „A Társulás – megállapodás alapján – helyi önkormányzat és önkormányzati társulás fenntartásában működő intézmények útján a 14/1994. (VI.24.) MKM rendeletben foglaltaknak megfelelően biztosítja a térségi települések lakossága számára a közoktatási szakszolgálati feladatokon belül az alábbi feladatokat: - Gyógy-testnevelés, - továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. A Társulás az ellátottak számára a szolgáltatásokat lakóhelyükön vagy abban a közoktatási intézményben biztosítja, ahol tanulói jogviszonnyal rendelkezik.” ¾ „Működteti a kistérségben az alábbi szakmai munkaközösségeket: - óvodavezetői, - iskolai igazgatói, - gyermek és ifjúságvédelmi felelősi.” ¾ „A térség településein az alábbi események szervezési feladatait látja el, illetve támogatja: - szakmai és bemutató napok, - szakmai konferenciák, - tanulmányi versenyek.” ¾ „Koordinálja, szervezi a kistérség településeink az óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást, utazó pedagógusok, valamint iskolapszichológus foglalkoztatását biztosítja.” ¾ „Összehangolja a kistérségben működő alapfokú művészeti oktatás területén működő intézmények szakmai munkáját.” ¾ „A társult önkormányzatok intézményei számára pályázatot írhat ki.” ¾ „Pályázatot nyújt be közös kistérségi közoktatási feladatok ellátása tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére.” ¾ „A többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott intézményben, vagy - megállapodás alapján - helyi önkormányzati vagy önkormányzati társulás fenntartásában működő intézmény útján, vagy szakember közös foglalkoztatásával.”

A kistérség települései

Óvodai ellátás

Általános iskolai ellátás A

F

Bokod

X

X

X

Dad

X

X

X

Kömlőd

X

X

Kecskéd

X

X

X

Oroszlány

X

X

X

Szákszend

X

X

X

Szakiskolai ellátás

SzakközépGimnáziumi iskolai ellátás ellátás

X

X

X

Alapfokú művészeti ellátás

Pedagógiai szakszolgálati ellátás

X

X

2. 4. 1. Intézményeknél történt változás Az OTKT megalakulása előtt valamennyi településen működött önálló óvoda és általános iskola. Számos együttműködési forma alakult ki a különböző területeken. Az oktatási intézmények 2003-ban létrehozták a Vértesi Iskolaszövetséget, melyhez számos kistérségünkön, megyénken kívül eső település is csatlakozott. A szervezet 11 taggal napjainkban is működik. A 2005. október 10-ei Társulási Megállapodásban foglaltak alapján – figyelembe véve a tanulói adatokat és a földrajzi helyzetet – két mikro-intézményi társulást hoztak volna létre: Kecskéd- Kömlőd

13


és Bokod-Dad-Szákszend társulásával. Végül Dad másként döntött és hasonlóan Oroszlányhoz a 2006/2007. tanévben a közoktatás intézményi feladatait továbbra is önállóan látta el. 2006. április 27-én Kecskéd és Kömlőd polgármestere, 2006. június 15-én Bokod és Szákszend polgármestere a községek Képviselő-testületének felhatalmazásával aláírták a Társulási Megállapodásokat. Ennek értelmében az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javítására, a nevelési és oktatási intézményeik közös üzemeltetésére 2006. augusztus 1. napjától határozatlan időre intézményfenntartó társulásokat hoztak létre. A társulások nevei: Kecskéd-Kömlőd Községi Önkormányzatok Közoktatási Intézményfenntartó Társulása és Bokod-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása. A társulások döntéshozó szerve a polgármesterekből és az alapító képviselő-testületek két-két tagjából álló Társulási Tanács lett. A társulások részei az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A 2007/2008-as tanévtől megszűnt a művészeti oktatás Bokodon. A tanulók a környező művészeti iskolák növendékei lettek. 2009. április 30-ai döntés alapján felbomlottak a korábbi mikro-intézményi társulások és a 2009/20010-es tanévtől a közoktatási feladatellátást Bokod – Szákszend – Kecskéd községek, valamint Kömlőd – Kocs községek egy-egy mikro intézményi társulás útján biztosítják. Intézményi átszervezésekre került sor Oroszlányban is. 2005-ben megszűnt az Arany János Általános Iskola, mely még a 2008/2009-es tanév végéig telephelyként működött. A Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és Oroszlány Város Önkormányzata által közösen fenntartott Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium korábban is fogadta a kistérség településeiről a sajátos nevelési igényű tanulókat, a Pedagógiai Szakszolgálat pedig ellátta a szakszolgálati feladatokat. 2009. augusztus 16-ától egységes módszertani intézményként látja el feladatát a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó. 2. 4. 2. Kötelező és önként vállalt feladatok Az alapfokú oktatás a települési önkormányzatok kötelező feladata, így döntési jogköre abban van, hogy milyen módon látja el az oktatási feladatokat: • saját intézmény létrehozásával önállóan oldja meg, • más helyi önkormányzattal közösen látja el, • egyéb módon (pl.: közoktatási megállapodással) látja el. Az önként vállalt feladatok közül középiskolai oktatás csak Oroszlányban van. Mind a szakiskolai, a szakközépiskolai, mind a gimnáziumi oktatás önkormányzati fenntartású intézményekben folyik. Ezekben az iskolákban lehetőség van a felnőttoktatásban való részvételre is. A kistérségi ellátást is biztosító módszertani intézmény – mely ellátja a korai fejlesztést, a fejlesztő felkészítést és a pedagógiai szakszolgálati feladatok nagy részét – a megyével közös fenntartású. A szakszolgálat feladatok közül a gyógy-testnevelést és a pályaválasztást a kistérségi társulás koordinálja. Az alapfokú művészeti oktatás intézményei megyei társulással, illetve alapítványi formában biztosítottak.

14


Feladat megnevezése

Település

Tagintézmény/ telephely neve

Intézmény neve

Bokod

Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ

Dad

Nefelejcs Óvoda

Kecskéd


Kömlőd

Kocsi Általános Művelődési Központ

Oroszlány Város Óvodái Oroszlány

Kecskédi Napközi Otthonos Óvoda Kocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Borbála-telepi Óvoda Brunszvik Teréz Óvoda Malomsori Óvoda Táncsics Mihály Óvoda

Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda

Általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamon

Általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon

Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása Dad Község Önkormányzat

Óvodai nevelés

Kötelezően ellátandó feladatok

Napközi Otthonos Óvoda

Fenntartó neve

Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása Kocs Község Önkormányzata

Oroszlány Város Önkormányzat

Gyermek Kuckó Alapítvány

Szákszend


Kiskuckó Napközi Otthonos Óvoda

Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása

Kömlőd

Kocsi Általános Művelődési Központ

Kocsi ÁMK Perczel Mór Általános Iskola

Kocs Község Önkormányzata

Bokod


Dad

Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

Kecskéd


Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Móra Ferenc Általános Önkormányzatok Közoktatási és Iskola Közművelődési Intézményfenntartó Társulása Pápai Református Gimnázium Dadi Dunántúli Református Egyházkerület Tagintézménye Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Kecskédi Általános Önkormányzatok Közoktatási és Iskola Közművelődési Intézményfenntartó Társulása

József Attila Általános Iskola Oroszlány

Szákszend

Önként vállalt feladatok

Feladat megnevezése Gimnáziumi oktatás 5-13. évfolyamon

Település

Oroszlány Város Önkormányzata

Ságvári Endre Általános Iskola Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ

Tagintézmény/ telephely neve

Intézmény neve

Oroszlány

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola

Szakközépiskolai Oroszlány oktatás 9-14. évfolyamon Oroszlány

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

Szakiskolai oktatás 9-12. évfolyamon

Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

Oroszlány

Öveges József Általános Iskola

15

Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása

Fenntartó neve Oroszlány Város Önkormányzata Oroszlány Város Önkormányzata Oroszlány Város Önkormányzata Oroszlány Város Önkormányzata


Alapfokú művészetoktatás

Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Oroszlány

Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása

Oroszlány

Kollégiumi ellátás

Oroszlány

Nevelési Tanácsadás

Oroszlány

Felnőttoktatás (7Oroszlány 8. osztály)

Felnőttoktatás (középfokú végzettség) Pedagógiai szakszolgálati feladaton belül: gyógy-testnevelés és továbbtanulás, pályaválasztás

Pusztavám

Hébé Tánc-, Képző- és Színművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó

Oroszlány Város Önkormányzata és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata Alapfokú Művészetoktatási Intézményfenntartói Társulása Hébé Alapítvány a Művészetoktatásért

Benedek Elek Egységes Módszertani Intézmény Oroszlány Város Önkormányzata és Komárom-Esztergom Megye Benedek Elek Önkormányzata Fenntartói Társulása Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola

Móra Ferenc Kollégium

Oroszlány Város Önkormányzata és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata Fenntartói Társulása

Nevelési Tanácsadó



Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola


Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola


Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ József Attila Általános Iskola

Oroszlány Város Önkormányzata Bokod-Kecskéd-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közművelődési Intézményfenntartó Társulása

Oroszlány

Bokod, Kecskéd, Oroszlány, Szákszend

2. 4. 3. A kötelező feladatot ellátó intézmények A kötelező feladatellátásnak eleget téve kistérségünkben 7 óvoda működik, ebből önállóan önkormányzati fenntartásban 2, intézményfenntartó társulásban 4 és alapítványi formában 1. A 8 általános iskolából hét 1-8 évfolyammal, egy 1-4 évfolyammal működik. 3 iskola önálló, ebből 2 önkormányzati és 1 - mely gyógypedagógiai oktatást lát el - a megyével közös fenntartású. 4 iskola fenntartói társulás, és 1 egyházi irányítás alatt áll. 2. 4. 3. 1. Óvodai nevelést ellátó intézmények Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Minden gyermek, aki betölti az 5. életévét köteles az óvodai nevelésben részt venni. Ezt megelőzően az intézmény 3 éves kortól - a család igénye szerit, illetve más jogszabályok alapján a gyermek védelme érdekében -

16


ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. 2010. szeptember 1-jétől minden 3 éves gyermeket fel kell venni, akinél ezt a szülő igényli. 2009. szeptemberétől lehetőség van egységes óvoda-bölcsőde létrehozására. Kistérségünkben Oroszlányon van bölcsőde, a 2009/2010-es nevelési évben az új intézménytípus egyik községekben sem kezdte meg működését. A kistérségben működő óvodák: •

• •

•

•

Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ (2855 Bokod, Fő u. 27.) OM azonosító: 062788 • Napközi Otthonos Óvoda (2855 Bokod, Fő u. 47/A.) • Kecskédi Napközi Otthonos Óvoda (2852 Kecskéd, Óvoda u. 4.) • Kiskuckó Napközi Otthonos Óvoda (2856 Szákszend, Dózsa Gy. u. 16.) Nefelejcs Óvoda (2854 Dad, Fő út 33.) OM azonosító: 031774 Oroszlány Város Óvodái (2840 Oroszlány, Bánki D. út 67.) OM azonosító: 031688 • Brunszvik Teréz Óvoda (2840 Oroszlány, Bánki D. út 67.) • Borbálai-telepi Óvoda (2840 Oroszlány, Radnóti út 1.) • Malomsori Óvoda (2840 Oroszlány, Rákóczi F. út 16.) • Táncsics Mihály Óvoda (2840 Oroszlány, Mester u. 1.) Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda (2840 Oroszlány, Alkotmány út 56.) OM azonosító: 200507 Kocsi Általános Művelődési Központ (2898 Kocs, Szabadság tér 6. OM azonosító: 031907 • Kocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda (2853 Kömlőd, Pálóczi u. 4.)

Óvodai nevelés keretében ellátandó alaptevékenység: - 3 éves kortól a tankötelezettség megkezdéséig a gyermekek napközbeni ellátása, - az iskolai élethez szükséges fejlettségi szint elérése, személyiségfejlesztés, - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, - beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek nevelése, - nemzeti, etnikai kisebbség óvodáskorú gyermekek társadalmi beilleszkedését segítő foglalkoztatás. Az intézmények 2009/2010. évi maximális és tényleges létszámát, óvodai csoportját az alábbi táblázat foglalja össze: Felvehető maximális létszám

Jelenlegi létszám

Csoportok száma

Nevelési helységek száma

90

55

3

3

60

60

2

3

60

54

2

2

Dad Nefelejcs Óvoda

50

40

2

2

Kömlőd Kocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda

50

36

2

2

565

521 (232) (129) (87) (73)

23 (10) (6) (4) (3)

23

74

41

3

3

949

807

37

38

Óvodák Bokod Napközi Otthonos Óvoda Kecskédi Napközi Otthonos Óvoda Szákszend Kiskuckó Napközi Otthonos Óvoda

Oroszlány Város Óvodái Sz.: Brunszvik Óvoda T.: Táncsics Óvoda Malomsori Óvoda Borbálai Óvoda Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda Összesen:

17


A táblázat az óvodák átlag csoportlétszámát és éves kihasználtságát mutatja: Óvodák

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

Bokod Napközi Otthonos Óvoda /fő

70

74

68

64

55

Átlaglétszám fő/csoport

23,33

24,66

22,66

21,33

18,33

Kihasználtság

78 %

82 %

76 %

71 %

61 %

51

58

53

52

60


25,5

29

26,5

26

30

Kihasználtság %

85 %

97 %

88 %

87 %

100 %

53

47

54

54

54


26,5

23,5

27

27

27

Kihasználtság

88 %

78 %

90 %

90 %

90 %

Dad Nefelejcs Óvoda /fő

43

43

38

44

40


21,5

21,5

19

21

20

Kihasználtság

86 %

86 %

76 %

88 %

80 %

Kömlőd Kocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda /fő

40

38

33

39

36


20

19

16,5

19,5

18

Kihasználtság

80 %

76 %

66 %

78 %

72 %

Oroszlány Város Óvodái /fő 2

582

539

513

529

521


25,3

23,4

23,3

23

22,65

103 %

95 %

91 %

94 %

92 %

74

88

66

52

41


24,66

29,33

22

17,33

13,66

Kihasználtság

100 %

119 %

89 %

70 %

55 %

Összes létszám /fő

913

887

825

834

807

Összes csoport

37

37

36

37

37

Össz. átlaglétszám fő/csoport

24,68

23,97

22,9

22,54

21,8

Kihasználtság átlaga

89 %

90 %

82 %

88 %

85 %

Kecskédi Napközi Otthonos Óvoda /fő

Szákszend Kiskuckó Napközi Otthonos Óvoda /fő

Kihasználtság Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda /fő

Az utóbbi években Dad kivételével (továbbra is nyitott az óvoda csatlakozási lehetősége) valamennyi óvoda a kistérségben átszervezésre került. Az óvodások száma az elmúlt öt év során Szákszenden stagnált, Kecskéden 17,6 %-kal nőtt, Dad és Kömlőd esetében 9-10 %-kal csökkent. A legnagyobb fogyás Oroszlányon (14,3 %) és Bokodon (21,4 %) következett be. A születésszám alakulása miatt a következő években Bokodon, Dadon csökkenés, Kecskéden, Oroszlányon és Szákszenden stagnálás várható. Kecskéden, Szákszenden a csoportok átlaglétszáma a törvényi maximum (25 fő) felett, Bokodon, Kömlődön és az oroszlányi Gyermek Kuckó Alapítványi Óvodában a törvényi átlaglétszám (20 fő) alatt működnek a csoportok. 2

Oroszlány Város Óvodáiban 2007/2008-as nevelési évben 22 csoport működött.

18


A létszámokat és az intézmények kapacitását figyelembe véve 100 %-os kihasználtsággal csak a kecskédi óvoda működik. 940 913 Oroszlány Város Óvodáiban, 920 887 900 illetve Szákszenden szintén jók a 880 mutatók, viszont Bokod (61 %) és 860 a Gyermek Kuckó Alapítványi 834 825 840 Óvoda (55 %) esetében alacsony 807 820 a kihasználtság foka. 800 Kistérségi szinten az óvodások 780 száma 106 fővel (11,6 %) 760 kevesebb. A csoportok száma 740 nem változott, de 21,8-ra 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. csökkent az átlaglétszám (Összehasonlításul a 2008/2009es nevelési év áll rendelkezésre: az országos átlag 22,77 fő/csoport, a kistérségi átlag ebben az évben 22,54 fő/ csoport.) A kistérségi óvodások számának alakulása

A jelenlegi és várható óvodai létszám a kistérségben 3 Település

Bokod

Kecskéd

Szákszend

Dad

Összesen

Nevelési év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013.

11 12 9 18 15 13 8 10 18 22 21 16 12 8 11 9 16 11 9 16 10 10 9 9 48 59 61 49

20 19 16 9 18 15 13 13 18 18 22 21 14 15 15 11 9 16 13 10 16 10 10 9 65 48 59 61

22 17 19 16 9 18 17 13 14 18 18 22 16 16 14 15 11 9 5 13 10 16 10 10 57 65 48 59

15 16 11 13 11 6 15 16 10 9 12 12 12 15 14 9 10 7 11 5 4 7 11 7 39 38 44 32

3

Óvodások száma összesen 68 64 55 56 53 52 53 52 60 67 73 71 54 54 54 44 46 43 38 44 40 43 40 35 209 210 212 210

csoportok száma

Átlag

3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 9 10 10 10

22,7 21,3 18,3 18,6 17,6 17,3 26,5 26 30 22,3 24,3 23,3 27 27 27 22 23 21,5 19 21 20 21,5 20 17,5 23,2 21 21,2 21

Az oroszlányi óvodák prognózisa megtalálható Oroszlány Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervében. A kömlődi óvoda kistérségen kívüli intézményfenntartó társulás tagóvodája.

19


A jelenlegi prognózis alapján a meglévő intézményhálózatra középtávon továbbra is szükség lesz. Ugyanakkor Kecskéden, hasonló létszámok mellett is (terem rendelkezésre áll) jelenleg növelhető eggyel a csoportok száma, így sem kerülne a csoportonkénti létszám a törvényben megállapított átlaglétszám alá. Oroszlány Város Óvodáiban és Szákszenden és különösen Bokodon a megmaradó csoportok száma esetén, csökkenni fog a csoport átlagszám. Dadon a legkisebb a változás, itt csak távlatokban várható jelentősebb csökkenés. Gyermek Kuckó Alapítványi Óvodában viszont a jelenlegi és a várható gyermeklétszám mellett fontolóra kellene venni a két-két csoportos működtetést. A kistérségen belül az óvodai ellátás kifejezetten helyben teljesülő szolgáltatás. A szolgáltatást igénybe vevő gyermekek közül 5-en „bejárók”. Ez az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, kedvező. 2. 4. 3. 2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények Az oktatási törvény hatálya alá eső valamennyi gyermek tanköteles. Az 1998/99-es tanévtől az 1. osztályba lépők számára a 18. életév betöltéséig tart a tankötelezettség. (A 2009/2010-es tanévben már a 12-esek ezek a gyerekek.) Általános iskolai keretek között továbbra is csak 16 éves korukig tanulhatnak a gyerekek. Az alapfokú nevelés-oktatás az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig az általános iskolákban folyik. A tanulók kötelező tanórai és tanórán kívüli órákon vesznek részt, melyek során alapszintű műveltségre tesznek szert. Ki milyen szintre jut el, az függ a saját képességeitől és az alkalmazott pedagógiai módszer hatékonyságától, a pedagógus személyiségétől. A kistérségben működő általános iskolák: •

• • • • •

Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ (2855 Bokod, Fő u. 27.) OM azonosító: 062788 • Móra Ferenc Általános Iskola (2855 Bokod, Fő u. 27.) • Kecskédi Általános Iskola (2852 Kecskéd, Vasút utca 100.) • Öveges József Általános Iskola (2856 Szákszend, Száki u. 95.) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (8500 Pápa, Március 15. tér 6.) OM azonosító: 037178 • Pápai Református Kollégium Dadi Tagintézménye (2854 Dad, Fő út 25-37.) József Attila Általános Iskola (2840 Oroszlány, Táncsics M. út 42.) OM azonosító: 031828 Ságvári Endre Általános Iskola (2840 Oroszlány, Ságvári köz 1-3.) OM azonosító: 031829 Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2840 Oroszlány, Eszterházy u. 102.) OM azonosító: 038528 Kocsi Általános Művelődési Központ (2898 Kocs, Szabadság tér 6. OM azonosító: 031907 • Kocsi ÁMK Perczel Mór Általános Iskola (2853 Kömlőd, Komáromi u. 16.)

Az általános iskola keretében ellátandó alaptevékenység: - az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, - a tanulók érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre történő felkészítése, - a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása, - képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, - fejlesztő-, felzárkóztató oktatás, - a különleges helyzetben lévő tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók oktatása, - nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók beilleszkedését segítő nevelés, oktatás, - az 1-4. évfolyamon tanulók napközis ellátása, - az 5-8. évfolyamon tanulószoba biztosítása.

20


Az intézmények 2009/2010. évi maximális és tényleges létszámát, óvodai csoportját az alábbi táblázat foglalja össze: Általános Iskolák 4

Felvehető maximális létszám

Jelenlegi létszám

Tanulócsoport száma

Tantermek, szaktantermek száma

300

183

8

11

224

189

8

9

248

139

8

11

150

87

8

9

104

34

2

4

710

590

26

28

784

699

30

33

2520

1921

90

105

Bokod Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskola Szákszend Öveges József Általános Iskola Pápai Református Kollégium Dadi Tagintézménye Kömlőd Kocsi ÁMK Perczel Mór Általános Iskola (1-4. éf.) Oroszlány József Attila Általános Iskola Oroszlány Ságvári Endre Általános Iskola Összesen:

A táblázat az iskolák átlag osztálylétszámait és éves kihasználtságát mutatja: Általános Iskolák Bokod Móra Ferenc Általános Iskola /fő Tanulócsoport száma Átlaglétszám fő/csoport

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

Alsó

Felső

Alsó

Felső

Alsó

Felső

Alsó

Felső

Alsó

Felső

94

114

91

100

92

85

92

91

94

89

208 4

5

23,5

Tanulócsoport száma Átlaglétszám fő/csoport Kihasználtság %

177

4

5

9

4

4

9 22,8

22,75

183 4

4

8 20

23

183 4

4

8 21,25

23

8 22,8

23,5

22,25

23,11

21,22

22,13

22,88

22,88

70 %

64 %

59 %

61 %

61 %

Kihasználtság Kecskédi Általános Iskola /fő

191

79

84

87

163

88 175

4

4

4

21

21,75

8 19,75

92

92

97

184 4

4

22

23

8

90

102

187 4

4

23

24,25

8

87 189

4

4

4

22,5

25,5

8

8 21,75

20,38

21,88

23

23,38

23,65

73 %

78 %

82 %

83 %

84 %

4

Általános iskolai nevelés-oktatás folyik még a Benedek Elek Általános Iskolában, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulnak, továbbá a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola 5-8. évfolyamán. Ezen intézmények elemzésére másik feladatellátásnál kerül majd sor.

21


Szákszend Öveges József Általános Iskola /fő Tanulócsoport száma Átlaglétszám fő/csoport

65

Tanulócsoport száma Átlaglétszám fő/csoport


4



67

4

77

63

4

16

71 139

4

4

8

20

68

140

4

8

16,25 16,25

4

4

8

8

19,75 16,75 19,25 15,75

17

17,75

16,25

18

18,25

17,5

17,38

52 %

58 %

59 %

56 %

56 %

-

44

-

4

-

44

52

38

4

4

52

4

11

48

39

4

4

86

4

-

13

43

4

4

44

82

8

-

43

87 4

8

9,5

12

9,75

8 10,75 10,75

11

11

13

10,75

10,25

10,88

-

-

57 %

55 %

58 %

41

34

34

39

74

41

39

73

4

4

4

8,5

8,5

39

4

10,25

34

2

4

8 9,75

34

75

4

8

10,25

36

80

4

8

2

-

6 9,75

18

2 9,75

17

-

9,25

9,13

10

12,5

17

-

-

-

-

33 %

451

500

362

951

486

323

848

21

22

421

288

744

17

22

41

14

17

39

358

277

646 13

14

31

313 590

13

13

27

26

21,48 22,72 21,29 22,09 23,07 24,76 22,15 25,57

Kihasználtság Oroszlány Ságvári Endre Általános Iskola /fő

79 146

4

8

Kihasználtság Oroszlány József Attila Általános Iskola /fő 7

64 144

4

Kihasználtság Kömlőd Kocsi ÁMK Perczel Mór Általános Iskola /fő 6

80

130

Kihasználtság Pápai Református Kollégium Dadi Tagintézménye /fő 5

65

21,3

24,08

23,2

21,74

24

23,93

22,69

59 %

52 %

85 %

91 %

83 %

319

399

339

352

697

718 13

358

16 29

14

336 688

15 29

15

24,03

5

378

375

724 14

16

29

24,13 24,94 24,21 23,86 23,46 24,75

376

699 14

30 24

23,72

23,5

324

16

14 30

27

24,13

23,43 23,14 23,3

A 2007/2008-as tanévig a dadi iskola felső tagozata még önkormányzati fenntartású volt. Kömlődön a felső tagozatos tanulók a 2009/2010-es tanévtől Kocsra járnak. A korábbi maximális férőhelyszám ismerete nélkül nem került megállapításra az intézmény kihasználtság mutatója. 7 Az oroszlányi általános iskoláknál intézményi átszervezések miatt folyamatosan változott a maximális férőhelyszám. A kihasználtság mindig az adott évre megállapított értékkel került megállapításra. A József Attila Általános Iskolánál 2006-ig a volt Arany János Általános Iskola épületének férőhelyszáma is megjelenik. 6

22


Kihasználtság

78 %

Összes létszám

1049 1240 2289 50

Összes tanulócsoport

Kihasználtság átlaga 8

59 109

Össz. átlaglétszám fő/csoport

75 %

88 %

92 %

993 1187 2180

1017 1088 2105

1005 1062 2067

993 928 1921

47

49

47

47

58 105

51 100

89 %

48 95

43 90

20,98 21,02 21,12 20,46 20,75 21,33 21,38 22,13 21,13 21,58 21

20,76

21,05

21,75

21,34

-

-

-

-

76 %

A tanulólétszám 9 az általános iskolások körében az elmúlt 5 év során 16,08 %-kal lett kevesebb, ami ismételten rámutat a születésszám csökkenésre. Dadon és Kömlődön stagnált a létszám. Míg Szákszenden 6,9 %-os és Kecskéden 15,95 %-os növekedés, addig Bokodon 12,02 %-os és Oroszlányon 22,77 %-os csökkenés figyelhető meg. 2005-2009. között a tanulócsoportok száma 19-cel lett kevesebb, ami elsősorban kömlődi felső osztályok megszűnésével és az oroszlányi iskolák tanulólétszámában történt változások, valamint a jelentős intézményi átalakításoknak köszönhetően következett be. Az induló tanulócsoportok és átlag létszámaik megfigyelhető csökkenése megállt a kistérségen belül. Az átlaglétszámban öt év alatt (20,76 és 21,75 fő/osztály) jelentős ingadozás nem volt. A kömlődi iskolát kivéve (2 osztály) valamennyi községi iskola 4 alsó és 4 felső osztállyal tervez. Az átlagokhoz képest azonban nagy eltérések mutatkoznak az egyes települések között. Szákszend, Dad, Kömlőd osztályaiban mind alsóban (21 fő/osztály), mind felsőben (23 fő/osztály) a törvényi átlag alatt vannak, a többi településen a törvényi átlag közelében alakultak a létszámok. Egyedül Kecskéd alsó osztályaiban magas a létszám, megközelítik a törvényi maximumot (26 fő/osztály). Valamennyi településen a felső osztályok jóval a törvényi maximum (30 fő/osztály) alatt vannak. (Összehasonlításul a 2008/2009-es tanév áll rendelkezésre: az országos átlag 20,83 fő/osztály, a kistérségi átlag ebben az évben 21,75 fő/ csoport volt.)

Kistérségben a tanulólétszám alakulása 2400 2300

2289 2180

2200

2105

2100

2067

2000

1921

1900 1800 1700

2005.

2006.

2007.

8

2008.

2009.

Az évenként eltérő maximális férőhelyszámítás miatt csak a 2009/2010-es átlag került megállapításra. A Benedek Elek Általános Iskola létszámát nem tartalmazza, mivel az iskola a sajátos oktatás-nevelés miatt más mutatószámokkal elemezhető.

9

23


A jelenlegi és várható tanulólétszám a kistérségi Intézményfenntartó Társulásban 10

Összesen

Szákszend

Kecskéd

Bokod

Település

Tanév

1.

2.

3.

4.

T.cs. száma

5.

6.

7.

8.

T.cs. száma

Összes

Átlag

2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014.

23 22 24 24 25 17 18 14 12 17 27 26 25 27 15 15 19 19 25 20 14 14 16 18 14 14 10 68 50 47 47 41

28 21 21 23 24 25 17 18 14 17 19 26 25 24 27 15 15 19 15 26 20 15 15 16 18 14 14 63 68 50 47 47

20 27 22 22 23 24 25 17 18 19 19 20 28 24 24 27 15 15 17 15 27 21 15 15 16 18 14 62 63 68 50 47

23 21 25 23 22 23 24 25 17 26 22 20 19 27 24 24 27 15 8 19 17 27 22 15 15 16 18 71 62 63 68 50

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 12 12 12 12 12

27 24 20 25 22 22 23 24 25 18 31 25 20 18 27 24 24 27 17 9 18 17 26 22 15 15 16 66 71 62 63 68

24 23 25 20 25 22 22 23 24 17 18 33 23 20 18 27 24 24 22 19 9 19 17 26 22 15 15 62 66 71 62 63

36 19 25 26 21 25 22 22 23 21 18 15 31 18 20 18 27 24 13 21 19 9 19 17 26 22 15 58 62 66 71 62

27 34 15 20 21 21 25 22 22 28 21 19 16 31 18 20 18 27 13 15 21 18 9 19 17 26 22 61 58 62 66 71

5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 12 12 12 12 12

208 191 177 183 183 179 176 165 155 163 175 184 187 189 173 170 169 170 130 144 145 140 139 148 143 140 124 511 500 489 474 449

23,11 21,22 22,13 22,88 22,88 22,38 22 20,62 19,38 20,38 21,87 23 23,38 23,62 21,62 21,25 21,13 21,5 16,25 18 18,13 17,5 17,38 18,5 17,88 17,5 15,5 21,29 20,83 20,38 19,75 18,7

A jelenlegi prognózis alapján a meglévő intézményhálózatra középtávon továbbra is szükség lesz. Az iskoláknál a tanulók számának csökkenése összhangban áll a születésszám és az óvodából kilépők számának csökkenésével. Szákszend kivételével az átlagok a törvényi átlag körül várhatóak. A napköziotthonos és a tanulószobai ellátási forma a gyermekeknek - napközbeni tanításon kívüli időben - otthont nyújtó, felügyeletüket, ellátásukat, gondozásukat megoldó nevelő tevékenység. A törvény előírja a 1-10. évfolyamokon az ellátás biztosítását oly módon, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Emellett kötelezően biztosítani kell a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét és e tanulók száma, aránya folyamatosan emelkedik. Tény az is, hogy a növekszik azon tanulók aránya, akik ingyenesen vagy kedvezményesen étkezhetnek. A napközis- és (iskolaotthonos) csoportok működtetése a 6-10 éves korcsoport számára jelent kiemelten támogatandó megoldást.

10

Az oroszlányi általános iskolák prognózisa megtalálható Oroszlány Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében. A dadi általános iskola nem önkormányzati fenntartású és a kömlődi iskola pedig kistérségen kívüli intézményfenntartó társulás tagiskolája.

24


A napközis ellátást igénylők száma a kistérségben:

Összesen

Iskolák Tanulócsoportok/tanulók 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. napközis 29 28 25 26 27 csoportok száma Alsó napközis tanulók tagozat 663 647 603 627 616 száma tanulószobai 2 5 5 5 6 csoportok száma Felső tagozat tanuló szobás 46 70 74 76 96 tanulók száma Iskolaotthonos 2 2 3 3 3 tanulócsoportok száma Iskolaotthonos tanulócsoportokban 51 48 74 67 70 tanulók száma

Míg öt éve az általános iskolás gyerekek 33,2 %-a igényelte ezt a szolgáltatást, addig 2009-ben már 41 %-uk. Várhatóan továbbra sem lesz arányban a napközisek számának alakulása a gyermeklétszám csökkenésével, mert a társadalmi-gazdasági viszonyok miatt emelkedik a szolgáltatás iránti igény. Valamennyi iskolában működik alsó évfolyamokon napközi, és Kecskéd kivételével a felsősök számára tanulószobai ellátás. Az utóbbi években nőtt a csoportok (ezen belül a tanulószobák és iskolaotthonok) száma. A csoportok összességében alacsonyabb átlaglétszámmal (23 helyett 21,7 fő/csoport) működnek, mint öt évvel ezelőtt. Ezen belül az alsósok átlaga 22,86, a felsősöké 16 fő/csoport. Kistérségben a napközisek számának alakulása 785 780 775 770 765 760 755 750 745 740 735

782 770 765 760 751

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

Az ellátás tervezhetőségét nagymértékben megnehezíti, hogy ez a szolgáltatás „költséges”, ezért mindig a tanév kezdetén realizálódik az ellátottak száma, továbbá itt a legnagyobb az ingadozás a tanév eleji és a tanévvégi létszámadatok között. Kistérségünk önkormányzatai által önállóan vagy társulásban fenntartott iskolák közül jelenleg - ha csak a tanulólétszámot és az átlagot vesszük alapul - Szákszendnél (17,38 fő/osztály és 15 fő/csoport) jelentkezhet intézményfinanszírozási probléma. A nyelvoktatás sokat változott az utóbbi években. Míg korábban a „tagozatos” osztályok az 1. évfolyamtól ajánlották a nyelvoktatást, jelenleg csak a kecskédi iskolában és az oroszlányi Ságvári Endre Általános Iskolában ismerkednek idegen nyelvvel az alsóbb évfolyamosok. A többi iskolában a NAT szerint a 4-8. évfolyamon folyik nyelvoktatás. Oroszlányon a tanulók nagyobb része angolt, a községi iskolákban inkább németet tanulnak. A német nemzetiségi oktatás a kistérségen belül éveken át hagyományosan csak Kecskéden volt jelen, a település német nemzetiségi összetételének köszönhetően. A 2006/2007. tanévtől kezdődően azonban a mikro-intézményi társulás keretében

25


létrejött Kecskéd – Kömlőd Általános Iskola és Óvoda kömlődi tagintézményében is megkezdődött a német nemzetiségi oktatás. A mikro-társulás felbomlásával a kömlődi felső tagozatosok Kocsra járnak, az alsósoknál pedig megszűnt a német nemzetiségi oktatás. Oroszlányon iskolai rendszerben nincs szlovák nyelvtanítás. A Benedek Elek Általános Iskola a roma gyermekek esélyegyenlőségét a cigány kisebbségi oktatás keretében igyekszik biztosítani. Ezen belül a cigány népismeret és a roma nyelv beépül az iskola helyi tantervébe is. A cigányság oktatását vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi években a roma gyermekek viszonylag kis hányada járt óvodába. Így az óvodai nevelés hiánya miatt közülük több gyermekről a beiskolázás idején derült ki, hogy hiányok mutatkoznak azokban a képességekben, melyek a sikeres iskolakezdéshez szükségesek. Ez a tendencia a közelmúltban változott, egyre magasabb számban kerülnek a roma gyermekek az óvodába, s ennek következtében a normál általános iskolába. Ezek a gyerekek otthon kevés segítséget kapnak, mivel a szülők között magas az általános iskolát el nem végzettek száma. Oroszlányon a Benedek Elek Általános Iskola cigány kisebbségi oktatás keretében segíti a roma gyerekeket a megalapozott szaktárgyi tudás megszerzésében. A tanulás hatékonyabbá tételéhez a cigány tanulókat ösztöndíjakkal is segítségítik. A kistérségen belül az általános iskolai ellátás - hasonlóan az óvodai ellátáshoz - helyben teljesülő szolgáltatás. A szolgáltatást igénybe vevő gyermekek mindössze 4,5 %-a „bejáró”. Ez az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, elfogadható mértékű. A „bejárók” aránya Kecskéden azonban továbbra is magas, az itt tanuló gyerekek több mint negyede (28 %) a környező településeken lakik. 2. 4. 4.

Az önként vállalt feladatokat ellátó intézmények 11

A közoktatási törvény előírja, hogy a megyei önkormányzatok kötelesek a térségre kiterjedő közoktatási szolgáltatói feladatokat ellátni. Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt a helyi önkormányzatoknak arra, hogy maguk döntsék el, hogy a település hatókörén kívül eső feladatok közül melyiket kívánják ellátni. Ilyen ellátás a közoktatási törvény szerint: - a középiskolai és szakiskolai ellátás, - a kollégiumi ellátás, - a felnőttoktatás, - az alapfokú művészetoktatás, - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelés-oktatás. Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzatokat külön törvény kötelezi arra, hogy körzeti feladatellátásról gondoskodjanak. Ez a települések nagyságától függően, eltérő módon állapítható meg. 2. 4. 4. 1. Középiskolai oktatás: ezen belül gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás A tankötelezettség korának kitolódásával a következő években megnő a középiskolák szerepe. A középiskolák alapfeladata a tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi, érettségi, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése, melyek a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében zajlanak. Kistérségünkben Oroszlányon működik két középiskola: • Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (2840 Oroszlány, Kossuth L. u. 2.) OM azonosító: 031932 • Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola (2840 Oroszlány, Asztalos J. u. 2.) OM azonosító: 031969

11

Az önként vállalt feladatokat ellátó intézmények részletesebb elemzése megtalálható Oroszlány Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.

26


A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskolában az ellátandó alaptevékenység: - az 5-12. és a 9-12. gimnáziumi évfolyamon általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, - a 9-14. szakképzési évfolyamon érettségi és szakmai, valamint 13-14. évfolyamon középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében a szakmai vizsgára felkészítés (iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli képzési és vizsgáztatási formában), - az idegen nyelvi képzést előkészítő 9. évfolyam szervezése, - a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, - a gyógypedagógiai, konduktív, pedagógiai ellátás, - a felnőttoktatás. Az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskolában az ellátandó alaptevékenység: - a 9-12. évfolyamon szakiskolai oktatás keretében szakmák oktatása és a szakmai vizsgák lebonyolítása, - a 9-14. évfolyamon szakközépiskolai oktatás keretében érettségi és szakmai, valamint technikus-képesítő vizsgák lebonyolítása, - felzárkóztató oktatás, - az iskolarendszeren kívüli szakképzés és szakmai továbbképzés, - a felnőttoktatás, átképző tanfolyamok szervezése. Maximális tanulólétszám Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

665 fő

435 fő

Jelenlegi tanulólétszám 579 ebből nappali: 512 fő esti: 54 fő levelező: 13 fő 437 ebből nappali: 406 fő esti: 31 fő

Tanulócsoport Oktatási helységek száma/ nappali száma 22

22

19

27

A középfokú oktatással szembeni követelmények közül napjainkban felértékelődött a minőségi alapés emeltszintű képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek oktatása, a számítástechnika, informatika mind szélesebb körben történő elsajátítása, ezek alkalmazása a szakképzésben.

Középiskolások számának alakulása 650 600 604

550

568

500 450 400 350

537

512 406

476 339

342

335

348

300 250 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

Az új képzési formák megjelenése is közre játszott abban, hogy a nappali képzésben az elmúlt években 12,63 %-kal növekedett a tanulók létszáma. Ezen belül a gimnáziumi képzésben 2007-ig

27


jelentős növekedés, majd az elmúlt két évben csökkenés tapasztalható, de 2005-höz képest, még mindig 7,56 %-kal magasabb a létszám. A műszaki iskolában a folyamatos emelkedés eredménye, hogy 19,77 %-kal több tanuló tanul az intézményben, mint öt éve. A középiskolai beiskolázásnál erősíteni kell a kistérségi szerepet is. A gimnáziumban 2007-ben a tanulók 30,2%-a, 2009-ben már csak 22,07 %-a bejáró. Ez a szakközépiskolánál szintén csökkent 24,4 %-ról 21,43 %-ra. Az adatokból kitűnik, hogy az iskolák több tanuló beiskolázását tudnák felvállalni. A demográfiai csökkenés elérte a középiskolák bemenő osztályait is, de jelentősebb csökkenésre még nem kell számítani. Egyrészt a 2006-os tanévtől a középiskolába kerültek a 18. életévükig tanköteles tanulók, (most 12. évfolyamosok) másrészt munkaerő-piac igényeinek megfelelő (eleve nem munkanélkülit termelő), korszerű technológiát alkalmazó (TISZK) képzéssel nagyobb számban itt tartható a középiskolai korosztály. A lemorzsolódás csökkenhet azáltal is, hogy a 2010/2011-es tanévtől lehetővé válik, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskolából történő kilépést követőn közvetlenül bekapcsolódjanak a szakképzésbe. A 2006-ban bevezetett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulóknál el kell érni, hogy minél többen tegyenek sikeres vizsgát és kezdjék meg a szakképzésben tanulmányaikat, ellenkező esetben „zsákutcás” képzés marad az itt tanulóknak. Oroszlány város fenntartásában működő két középfokú intézményben iskolarendszerű felnőttoktatással is foglalkoznak, tanfolyam jellegű képzéseket indítanak, valamint más szervezet által meghirdetett tanfolyamoknak is helyet adnak. E területen kiemelt cél a második esély lehetőségének a biztosítása, továbbá kiemelt feladat az is, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők minél nagyobb számban vegyenek részt szakképesítés, érettségi megszerzésében. A felnőttek körében az érettségi megszerzésére irányuló igény a kistérségben változatlan, úgy tűnik, hogy még évekig szükség lesz erre az oktatási formára. A szakmai át- és továbbképzések fontosságát a munkavállalók oldaláról is erőteljesebben hangsúlyozzák, mint korábban. Várhatóan a középfokú intézményeknek ebben az irányban lesznek további lehetőségeik. A Benedek Elek Általános Iskola az alapfokú felnőttképzés (általános iskola 7-8. osztály) ismételt megszervezésével azoknak a felnőtteknek nyújt segítséget, akik általános iskolai végzettség hiányában nehezebben jutnak munkához. 2. 4. 4. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban üzemeltetett Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadóban folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai nevelése, oktatása. • Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola (2840 Oroszlány, Eszterházy u. 102.) OM azonosító: 038528 Az iskolában ellátandó alaptevékenység: - az enyhe fokban értelmi fogyatékos, az értelmileg akadályozott, az autista, esetleg társfogyatékossággal élő gyermekek általános iskolai és szakiskolai oktatása, nevelése 1-10. évfolyamon, - nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, - alapfokú felnőttképzés.

28


Maximális tanulólétszám Benedek Elek EGYMI, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nev.T.

Jelenlegi tanulólétszám 97 fő, ebből: 58 fő ált. isk. 27 fő spec. szakisk. 12 korai f., fejlesztő felk.

120 fő


Tantermek száma (tanulószoba sz.)

9 (5) (2) (2)

15

Az intézménybe a gyerekek a Komárom-Esztergom Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek. Ebbe az iskolatípusba irányított gyermekek száma az elmúlt öt évben 16,38 %-kal csökkent. Az alacsony létszám miatt az általános iskolai nyolc osztályából három összevontan működik, így az átlaglétszám 11,4 fő/osztály, mely megfelel a törvényi előírásoknak. A tanulók 67 %-a napközis vagy tanulószobás, ez az arány jóval magasabb a normál tanrendű iskolákénál. A speciális kistérségi feladatellátásból adódóan a felvett tanulók 21,6 %-a a környező településeken lakik és jár be naponta az iskolába. A korszerűen felújított és berendezett iskola jóval több speciális ellátást igénylő gyermeket tudna fogadni és ellátni. A szakszerű fejlesztésből adódóan várható, hogy a korai fejlesztésben és a fejlesztő felkészítésben résztvevők száma - az ambuláns ellátást is figyelembe véve - növekedni fog. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai, továbbá habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesülnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása valamennyi kistérségi intézményünkben is folyik az alábbi módon: ⇒ a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése elsődlegesen az épek óvodai közösségében (Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ óvodáiban, Oroszlány Város Óvodáiban), ⇒ a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése az épek iskolai közösségében (BokodKecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ általános iskoláiban, az oroszlányi József Attila Általános Iskolában és a Ságvári Endre Általános Iskolában), ⇒ a különleges gondozást igénylő gyermekek szegregált oktatása, ellátásuk szakszerűségének biztosítása érdekében (Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskolában), ⇒ a tankötelezettségüket fejlesztő felkészítés keretében teljesítő fogyatékos tanulók otthoni vagy intézményi ellátása (Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény). SNI gyermekek száma a kistérség iskoláiban 140 120 100 80 60 40 20 0

116

2005/2006.

119

108

2006/2007.

98

97

24

28

36

2007/2008.

2008/2009.

Benedek EGYMI

2009/2010.

Kistérségi iskolák

A beintegrált tanulók száma a normál tanrendű iskolákban alacsony, de folyamatosan emelkedik (50 %-os növekedés). A 2009/2010-es tanévben a tanulók 1,9 %-a részesült gyógypedagógiai oktatásban. Az óvodákban 3 év alatt összesen 7 SNI gyermeket tartottak/tartanak nyilván, közülük 5-en oroszlányi, 2-en bokodi óvodások. A számok tükrében válik fontossá a gyógypedagógusok alkalmazása.

29


2. 4. 4. 3. Kollégiumi ellátást biztosító intézmény A kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához teremti meg a feltételeket. Kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt az itt elhelyezett gyermekek számára. • A Móra Ferenc Kollégium (2840 Oroszlány, Asztalos J. u. 4.) Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó tagintézményeként fogadja és integráltan ellátja: - azokat az általános és középiskolai tanulókat, akiknek tanulmányaik folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük; akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani, - sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Móra Ferenc Kollégium (tagintézmény)

Maximális tanulólétszám

Jelenlegi tanulólétszám

77 fő

40 fő

Tanulócsoport Tantermek száma száma (tanulószoba sz.) 2

2

Kollégiumunkban lehetőséget kapnak tanulmányaik folytatására a várostól távol lakó középiskolás diákok és azok az oroszlányi és környékbeli általános iskolai tanulók, akik számára a szülői ház nem tudja biztosítani a tanulási feltételeket. Az elhelyezett gyermekek több mint felénél az otthoni körülmények nem nyújtanak biztos hátteret sem a tanulásban, sem az ellátás területén. A kollégium elősegíti a tanulás mellett a társadalmi szerepek, közösségi együttélés, a konfliktuskezelés technikájának megismerését. Ha a tanulói létszámadatokat nézzük, akkor az elmúlt öt évben a 60 felvettek száma az emelkedést követően ismét csökkent. 55 55 Figyelembe kell azonban venni, 50 50 hogy a bekerülő gyermekek nagyobb 47 része hátrányos helyzetű és jelenleg 45 15 %-uk sajátos nevelési igényű. A Benedek Iskolával történt intézményi 40 40 39 összevonás lehetővé tette, hogy 35 ezekkel a gyermekekkel gyógypedagógusok foglalkozzanak. 30 A kollégium esetében meg kell 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kihasználtság ismételten növekedhet: a városi halmozottan hátrányos helyzetű tanulók valamint a városkörnyéki „dűlőkbe” kiköltöző családok gyermekeinek legalább az őszi-téli hónapokra történő elhelyezése, a pályakezdő vagy beköltöző pedagógusok ideiglenes szálláslehetőségének biztosítása, szabad férőhelyek értékesítése (vállalatok felé). A kollégisták számának alakulása

2. 4. 4. 4. Alapfokú művészeti oktatást biztosító intézmények • A Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (2840 Oroszlány, Asztalos J. u. 4. ) OM azonosító: 039939 Az intézményben az ellátandó alaptevékenység: - a növendékek az előképző (1-2.), az alapfok (1-6.) és a továbbképző (7-10.) évfolyamain fejleszthetik készségeiket az alapfokú művészeti oktatás különböző területein,

30


-

az alapfokú művészeti oktatás területei: a zene, a tánc, képzőművészeti ágak.

Bakfark Bálint AMI

Maximális tanulólétszám

Jelenlegi tanulólétszám


Oktatási helyiségek száma

660 fő

318 fő

19

24

Oroszlányban a művészetoktatás több területet felkaroló tevékenység, magában foglalja a zene, a tánc oktatását. 2007-től a megváltozott finanszírozás miatt a képzőművészeti ág oktatását szünetelteti az intézmény. A zeneoktatással megismerhetik a tanulók a különböző zenei műfaj 600 sajátosságait, a művészeti megjelenítés 552 550 módjait, gazdagítják önkifejezésük 500 eszköztárát. A tánc oktatásával a tanulók a hagyományokat és értékeket 450 ismerhetik meg, lehetőséget kapnak 408 400 tánctechnikájuk fejlesztésére. 350 336 A Bakfark Bálint Alapfokú 318 304 300 Művészetoktatási Intézmény 250 növendékeinek száma 2005-2007. 200 között jelentősen csökkent. Ez egyrészt 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. a gyermeklétszám csökkenésével, másrészt a hangszerek magas árával és a jogszabályban előírt tandíjnövekedéssel függ össze. Jelentős számú növendéket vett át a megalakult HÉBÉ művészeti iskola is. 2007-2009. között kisebb növekedés figyelhető meg. Művészeti oktatás

A 2007/2008-as tanévtől megszűnt a művészeti oktatás Bokodon. A községekben nincs alapfokú művészetoktatás. A tanulók a környező városokba (Oroszlány, Tatabánya, Tata) járnak zene vagy táncórákra. • 2006-tól alapítványi fenntartásban a Hébé Tánc-, Képző- és Színművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is megkezdte működését Oroszlányban. (2840 Oroszlány, Ságvári köz 1-3.) OM azonosító: 200781 2. 4. 4. 5. Pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézmények 2009. augusztus 15-éig a szakszolgálati feladatokat Oroszlányban és a kistérség többi településén a Pedagógiai Szakszolgálat látta el. Az intézmény átszervezés következtében Nevelési Tanácsadó néven tagintézményként működik tovább. A szakszolgálati feladatok összetettségéből adódóan feladatmegosztással több intézmény is ellát feladatokat. • Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó tagintézményeként a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (2840 Oroszlány, Eszterházy u. 102.) OM azonosító: 038528 • Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó tagintézményeként a Nevelési Tanácsadó (2840 Oroszlány, Asztalos J. u.2.) OM azonosító: 038528 • József Attila Általános Iskola (2840 Oroszlány, Táncsics M. út 42.) OM azonosító: 031828 • Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ (2855 Bokod, Fő u. 47/A) OM azonosító: 062788

31


Az EGYMI-ben ellátott szakszolgálati feladatok: - gyógypedagógiai tanácsadás, - korai fejlesztés, - fejlesztő felkészítés, - logopédiai ellátás, - konduktív pedagógiai ellátás, - utazó gyógypedagógiai ellátás. A Nevelési Tanácsadó által ellátott feladatok: - nevelési tanácsadás, ezen belül a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, - a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, - iskolaérettségi vizsgálat elvégzése és szakvélemény készítése, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő SNI-b gyermekek ellátása. Társulási Megállapodás alapján ellátott szakszolgálati feladatok: - gyógy-testnevelés, - továbbtanulás és pályaválasztási tanácsadás. A feladatellátás során a gyermekek vizsgálata, kezelése a szülők írásos jelentkezése alapján, illetve az oktatási intézmények, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvosok kérésére történik. A felvétel szempontjából kiemelten kezelik a halmozottan sérült, a korai fejlesztést igénylő, a súlyos beszédhibás, a krízishelyzetben lévő és a beiskolázás előtt álló gyerekeket. A logopédiai szolgáltatás során a beszédindítás, a beszédhibák nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és javítása a feladat. A tanulási nehézségekkel, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek és fiatalok problémáinak feltárása, fejlesztő célú foglalkoztatása a nevelési tanácsadás keretén belül működik. Fontos, hogy minél előbb szakemberek komplexen foglalkozzanak ezekkel a gyermekekkel, valamint továbbra is hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a kapcsolattartásra az intézmények között. A kistérségek intézményeiben a vizsgálatokat, a fejlesztéseket a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó látja el. A képességfejlettség szintjéről az óvodás korú gyermekek esetében már alkalmazható a DIFER mérés, melynek során kiderül, hogy egy adott készség, képesség fejlődésében hol tart egy-egy gyermek. Az iskola kezdő szakaszában ugyancsak ezen mérőeszköz alkalmazása kimutatja az iskola fejlesztő munkájának eredményét. Az eredmények értelmezése egyaránt segítséget nyújt az óvodáknak és az iskoláknak. A szakszolgálati ellátás alá tartozó intézményekben ellátott gyermekek száma magas. Az iskolaérettségi vizsgálaton résztvevő gyermekek, az utazó gyógypedagógusi és a logopédiai ellátást igénybe vevők száma az elmúlt két évben csökkent, de ez a demográfiai csökkenésből és nem a problémás esetek számának csökkenéséből adódik. 2008-ban az összes óvodás és általános iskolás 24,26 %-ának volt valamilyen problémája, amit a szakszolgálat igyekezett kezelni, megoldani. Ez az arány öt évvel ezelőtt még csak 18,83 % volt. 2007-2008-ban kistérségi iskolapszichológusi hálózat is működött, mely várhatóan 2010-től ismét fogadja az ellátásra szoruló gyermekeket.

32


Szakszolgálati feladatellátás 900

798

800

705

700

662 603

600 500

449 400

360

376

383

158 104

145

300 200

173 128

100

99

64

77

51

0

2005/2006 nevelési tanácsadás

67

2006/2007 korai fejlesztés

iskolaérettségi vizsgálat

74 60

2007/2008 2008/2009. logopédiai fejlesztés

utazó gyógypedagógus

összesen

A szakszolgálati teendők közül az OTKT kötelezően a gyógy-testnevelési és pályaválasztási tanácsadás feladatait vállalta fel. A gyógy-testnevelői feladatokat az oroszlányi gyermekek esetében a József Attila Általános Iskola, a kistérségi Intézményfenntartó Társulás intézményeiben a bokodi Móra Ferenc Általános Iskola gyógy-testnevelője látja el. Gyógy-testnevelés mellett az oroszlányi Uszodában gyógy-úszáson is részt vesznek a rehabilitáció érdekében az arra rászoruló gyermekek. Gyógytestnevelésre utalt tanulók száma 271262

300 250 200 150 100 50

33 30

29 45

Bokod

Kecskéd

72 67 14 5

12 11

33 39

24 18

6

54 41

0 Kömlőd

Szákszend

József

2008/2009.

Ságvári

Benedek

Eötvös

Lengyel

Összesen

2009/2010

2008-ban az összes kistérségben tanuló gyermek 8,8 %-ánál találtak problémát, melynek során részt kellett vennie a gyógy-testnevelésben, gyógy-úszásban. Ez az arány 2009-re a tanulólétszám csökkenése ellenére 8,9 %-ra emelkedett. A továbbtanulási és pályaválasztási feladatokkal az OTKT a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet bízta meg. A visszajelzések alapján meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezzel a feladattal olyan szakmai szolgáltatót bíz meg a kistérség, mely jobban ismeri a térségben működő oktatási intézményeket, a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket megyénkben.

33


2. 4. 4. 6. Pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmények Az EGYMI-ben ellátott szakmai szolgálati feladatok: - szaktanácsadás, - pedagógiai tájékoztatás, - pedagógusképzés, továbbképzés, - tanulók, szülők tájékoztató tanácsadó szolgálata. Társulási Megállapodás alapján ellátott szakmai szolgáltatási feladatok: - munkaközösségek szervezése, - szakmai és bemutató napok, - szakmai konferenciák, - tanulmányi versenyek szervezés. A szakmai szolgáltatás a kistérség jól működő munkaközösségeire építve teremtheti meg a szakmai együttműködés fórumait, az iskolai dokumentumok aktualizálásának és harmonizációjának előkészítését, a belső képzések megszervezését és a pályázatírás lebonyolítását. Az OTKT keretében az alábbi szakmai munkaközösségek alakultak meg: • óvodavezetői, • iskolai igazgatói, • gyermek és ifjúságvédelmi felelősi. A munkaközösségek negyedévente tartanak szakmai értekezletet, melynek keretében eldöntik az adott nevelési-oktatási év feladatait. Az elmúlt két év során szakmai konferenciákra, továbbképzésekre, jogszabályi tájékoztatásra és szakmai bemutatókra került sor. Továbbra is hangsúlyt kell fektetni a tanulás tanítása, a tanulásszervezés, a fejlesztő pedagógia, ill. az integráció módszertanára. A vezetői munkaközösségek szorosan együttműködnek a fenntartókkal, akik rendszeresen részt vesznek a munkaközösség programjain. A munkaközösségek tevékenységükről minden esztendőben beszámolnak OTKT Tanácsának. A korábbi javaslat ellenére nem alakultak meg további munkaközösségek. Célszerű lenne a következő években a kistérségi tantárgyi munkaközösségek létrehozása, különös tekintettel a kompetencia alapú oktatás elvárásaira, a tanulmányi versenyek kistérségi lebonyolítására. A sajátos nevelési igényű tanulók problémáinak kezeléséről, integrációs lehetőségeik biztosításáról, a nekik szervezett programokról szintén célszerű lenne, ha külön munkaközösség gondoskodna. Az ehhez szükséges szaktudás is rendelkezésre áll a kistérségben. A szakmai szolgáltatás másik forrása külső szolgáltatók igénybevétele lehet. Számos területen - iskolai dokumentumok készítése, felülvizsgálata, továbbképzések, módszertani napok szervezése - bíznak meg szakértőket. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet megszűnésével számos szakmai szolgáltató ajánlotta fel szolgáltatásait. Közülük többször szervezett kistérségi előadásokat a Közép-dunántúli Pedagógiai Intézet. A kistérségen belül jelenleg nincsen mód (mivel a kistérségen belül egyetlen közoktatási intézmény alapító okiratában sem szerepel ilyen jellegű feladat ellátása) és kapacitás arra, hogy az OTK - a Társulási Megállapodásban is meghatározott néhány területen túl (szakmai és bemutató napok, szakmai konferenciák, tanulmányi versenyek szervezése) - további szakmai szolgáltatás körébe tartozó feladatot vállaljon fel. A tanulmányi versenyek koordinálására először – több-kevesebb sikerrel – a 2008/2009-es tanévben került sor. A tapasztalatok alapján megállapodtak abban az intézmények, hogy a 2009/2010-es tanévben intézményenként 1-1 olyan versenyt szerveznek, amelyen valamennyi intézmény képviselteti magát. A további versenyek időpontjait is igyekeztek koordinálni. A tehetséggondozásra a kistérség iskolái nagy gondot fordítanak. Számos szakkör és sportkör áll az érdeklődök rendelkezésére.

34


2009/2010. tanév Általános iskolák Középiskolák

Szakkörök Résztvevők Sportkörök Résztvevőkők Énekkarok Résztvevők száma száma száma száma száma száma 55

743

45

1387

5

140

4

56

21

619

1

20

A pedagógusok eredményes felkészítő munkáját dicséri, hogy sok tanuló jut el megyei, országos és nemzetközi versenyre és ér el szép sikereket. A 2008/2009-es tanévben csak Oroszlányon 150 tanuló ért el országos tanulmányi, művészeti és sportversenyeken 1-6. helyezést. 2. 5.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése és 89.§-a alapján minden többcélú társulásnak – ki kell dolgoznia Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. 2006-ban elkészült az „Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve”, mely az intézkedési terv mellékletét képezi. Oroszlány önálló „Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal” rendelkezik. A program az alábbi területeken fogalmaz meg kiemelt feladatokat: - Az egyenlő bánásmód követelményének (diszkriminációmentesség) és a szegregációmentességnek az azonos intézménytípusok között és intézményeken belül a csoportok között érvényesülnie kell. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 2. 6. A helyzetelemzés összegzése: erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezésében (SWOT analízis) A helyzetelemzésben foglalt következtetéseket figyelembe véve néztük meg, hogy melyek azok az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek, amit a stratégia kialakításánál figyelembe kell, hogy vegyünk.

»

»

»

»

»

»

» »

Erősség A közoktatási intézmények széles körű működtetését kötelező és önként vállalt feladatként a Kistérségi Társulás biztosítja. Az intézményhálózat széleskörű, az infrastrukturális ellátottság valamennyi településen jónak mondható. Az intézmények, szervezetek szép eredményeket érnek el a tehetséggondozásban. A szociális hálózat kiépítettsége valamennyi korcsoportnak biztosítja a szociális ellátottságot. Helyi rendeleti szinten az önkormányzatok számos területen biztosítanak támogatást (ösztöndíj, óvodáztatás, étkeztetés stb...). Egyre többen kérik a gyermekükkel kapcsolatos problémák megoldásához szakemberek közreműködését. Többségében támogató szülői háttér. A Vértesi Iskolaszövetség (VISZÖV)

35

» »

»

» »

»

»

Gyengeség Folyamatosan csökken a fiatalok száma. A továbbtanulás, az életpálya kezdetén az integráció, a támogatások ellenére továbbra is előnyösebb helyzetben vannak azok a fiatalok, akiknél a szülők magasabb iskolai végzettséggel, jobb anyagi helyzettel rendelkeznek. A kompetenciaalapú oktatás bevezetése ellenére a mérések eredményeiben még jelentős változás nem mutatkozik meg. Magas a szociális támogatásra rászoruló fiatalok száma. Még mindig nagy a lemorzsolódás, ezáltal az iskolázatlanok száma magas (rosszabb elhelyezkedési lehetőség). Az önkormányzat és a civil szféra közötti feladat-ellátási megállapodás hiányzik, kevés a civil szervezetekben a 18 év alatti aktív fiatal. A kistérség közös intézményi adatbázisának hiánya.


»

»

» » »

»

» »

» »

» »

»

»

» »

»

keretében létrejött szakmai együttműködés pozitív tapasztalata. A szakos ellátottság növelését célzó korábbi gyakorlat; adott szakos pedagógus óraadóként történő alkalmazása a kistérség más intézményében. A kistérségi együttműködés számos területen jó (továbbképzések, versenyek, fórumok, stb.) Valamennyi intézménynél működik a minőségirányítási program. Valamennyi településen aktív a sport és a civilszféra. Gyógy-testnevelés biztosítása kistérségi szinten. Lehetőség A fogyatékosok esélyegyenlőségének biztosítása nem minden intézménynél valósult meg (pl. akadálymentesítés) de több területen jelentős előrelépés történt (Benedek EGYMI, eszközellátottság, fejlesztések stb...). Pályázatokkal az oktatási infrastruktúra további fejlesztése. Az info-kommunikációs eszközök széleskörű használatával hatékonnyá válhat az információáramlás, a tudás hozzáférésének lehetősége. A továbbképzések segítséget adhatnak az ifjúság problémakezelésekre. A szakképzés átszervezése (helyi piaci igények, hiányszakmák) az elhelyezkedés esélyeit növelheti. A kistérségi középiskolai szerepvállalás erősítése. A prevenciós munka kiszélesítése, erősítése, melyhez adott az intézményi és szakmai háttér. A jelenleg működő program folytatásával a csellengő fiatalok hasznos időtöltésének megszervezése. A sportolási lehetőségek kiszélesítésével, több fiatal esetében lehetne a mozgásszegény, az egészségtelen életmódot megszüntetni. A közösségi szintér kiszélesítése, a kulturált szabadidő hasznos eltöltésének érdekében. A turisztikai lehetőségek fejlesztése kihatással lenne a fiatalok helyzetére (szabadidő, diákturizmus, nyelvi és szakképzési gyakorlatok). Az óvodai- és iskolai élet kulcsfeladatait teljes körűen lefedő szakmai közélet megteremtése a munkaközösségek hálózatán

36

» A kis földrajzi távolságok ellenére a tömegközlekedés hiányos.

»

» »

»

»

»

»

»

»

Veszélyek A válságot leginkább a szegény családok érzik meg, várhatóan nőni fog a hátrányos helyzetű gyermekek száma. A periférián élő fiatalok az iskolai rendszerből kikerülve még inkább a perifériára kerülnek. A későbbi önálló életkezdés és családalapítás magában hordozza a további népességcsökkenést és 1-2 évtized elteltével az eltartottsági ráta negatív alakulását. A tankötelezettség kiterjesztésével arányosan nem javul a középiskolát sikeresen elvégzők száma, a lemorzsolódás 1-2 évet kitolódik, ugyanakkor a tanulni akarókat negatívan érintheti. A szakiskolai képzés színvonala csökken, a kikerülő fiatalok egyre nagyobb hányada funkcionálisan analfabéta. A tanulás, a szakmaszerzés egyre több fiatalnál nem motiváló tényező (a munkaerő-piac nagy számban alkalmaz betanított munkást, bérpolitika, otthoni minta hiánya). Nő az ifjúság körében a deviáns magatartás szélsőségesebb megnyilvánulása (ön és közveszélyesség). A kistérségeket valamint a térségben működő önkormányzatokat érintő kedvezőtlen központi döntések, hatások. A kistelepülések intézményfenntartó önkormányzatai - az állami normatíván felül a jelenlegi iskolaszerkezet működtetésére a szükségesnél kisebb, de így is erejüket meghaladó mértékben tudnak csak biztosítani kiegészítő támogatást.


»

3.

keresztül. Az igazgatói, az óvodai és a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösségek munkájának további bővítése, újabb szakmai munkaközösségek létrehozása és működtetése. A kistérség társulás közoktatási és kulturális feladatainak egymásra épülése a KÖZKINCS pályázat eredményeinek felhasználásával. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLJA

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az elmúlt években többször módosította a közoktatási törvényt. 2004-ben elkészítette a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiáját, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési területéhez kapcsolódva, az Európai Unió elvárásait is figyelembe véve, alapul szolgál a helyi céloknak, feladatoknak. A közoktatási stratégiából átemelt alapvető célokat, s a hozzájuk rendelt további feladatok megvalósulását a megyei fejlesztési terv – a helyi önkormányzatok tekintetében – differenciáltan kezeli. Egyértelműen rögzíti valamennyi fenntartó közoktatási feladat-ellátási felelősségét, annak érdekében, hogy a célok megvalósulhassanak. A magyar közoktatás stratégiájában megfogalmazottakat és a megyei közoktatásunk fejlesztésének célkitűzéseit egybevetve kistérségünk oktatáspolitikai elképzeléseit a következőkben összegezhetjük: ¾ Az élethosszig tartó tanulás megalapozása Az élethosszig tartó tanulás az ember teljes életén át folyamatosan történik kezdve az iskola előtti neveléstől, a tankötelezettség időtartamán át, a felnőtt tovább -és átképzésig. A tanítás-tanulás folyamatában a nevelési-oktatási célok időnkénti újragondolása, az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata elengedhetlen, hiszen a jogszabályok, a gazdasági és társadalmi elvárások változnak. A célok kijelölése során kellő hangsúlyt kell kapnia a tanulási technikáknak (tudatos és rutinszerű tanulás), az intelligens tanulásnak (összefüggések megértése, problémamegoldó képesség), az alkalmazó tudásnak (a változások megértésének képessége). Kistérségünkben meg kell keresni azokat az intézményi és egyéb lehetőségeket, amelyekkel biztosítani lehet a lakosság különböző korosztályainak tanulási szándékát. ¾ Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése az egyes oktatási intézmények közötti különbségek enyhítése, az egyének társadalmi-gazdasági vagy etnikai hátteréből adódó hátrányok mérséklése. Városunk közoktatási intézményeiben jelentős a hátrányos helyzetű, valamint roma gyermekek száma. Célunk a szegregált oktatás helyett az integrált oktatás megvalósítása (ennek megfelelő körzethatárok kialakítása és módosítása), az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni hatékonyabb eszközök elterjesztése, az eltérő ütemű előrehaladás és felzárkóztatás intézményi lehetőségeinek a bővítése (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus alkalmazása). ¾ Az oktatás minőségének fejlesztése Az átfogó minőségértékelési rendszer magában foglalja a helyi-települési és intézményi szintű értékelést. Célunk, hogy az országos mérési és értékelési rendszer mellett továbbfejlesszük a helyi intézményi átfogó külső és belső önértékelési rendszert mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében. ¾ A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A pedagógus szakma fejlesztését olyan szakmai koncepcióra kell építeni, amely figyelembe veszi a mai társadalom és gazdaság igényeit, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó új követelményeket, azokat a szakmai kihívásokat, amelyekkel a mai iskolák szembesülnek. Ehhez kell igazítani a továbbképzést, a szakvizsgákat és a további felsőfokú tanulmányokat. A minőségi munka egyik alapvető feltétele a szakmai színvonal erősítése. Helyi szinten fel kell mérni és támogatni kell azokat a továbbtanulási, képzési lehetőségeket, amelyek a korszerű tanítási technológiák elsajátítását, a nyelvi, a számítástechnikai ismeretek továbbfejlesztését segítik.

37


Fontos a megszerzett szakmai ismeret fokozatos fejlesztése, szinten tartása, az egyetemeken beinduló tanügyi-igazgatási szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódás. Biztosítani kell az intézményvezetők számára, hogy az oktatásigazgatási vezetőképzésben részt vegyenek, megszerezzék a szükséges ismereteket. Az önkormányzati képviselőket tájékoztatni kell az oktatást érintő konferenciákon való részvétel lehetőségéről. ¾ Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a fejlesztése Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül napjainkban elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, a munkaerő-piaci érvényesülés. Városunkban mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban e technológiák személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Intézményeinkben arra kell törekedni, hogy valamennyi tanuló ezen eszközök használatához hozzáférhessen, pedagógusaink megismerhessék a munkájukat segítő programokat, a pályázati lehetőségeket. Fejleszteni és korszerűsíteni kell a közoktatási információs rendszert, ehhez biztosítani kell a pénzügyi fedezetet és a szakmai hátteret. ¾ Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Az intézmények eszköz –és felszerelés állományának korszerűsítése elengedhetetlen feladat. Fokozatosan fel kell számolni az oktatási intézmények felújításában, felszereltségében és eszközellátottságában megmutatkozó hiányosságokat. ¾ A közoktatás irányításának és költséghatékonyságának javítása Fontos középtávú stratégiai cél a közoktatás költséghatékonyságának javítása, a finanszírozás és az oktatás eredményességének összekapcsolása. Ennek érdekében fel kell tárni a rossz költséghatékonyság okait. A magyar közoktatás irányítása nagymértékben decentralizált, a felelősség megosztott, ezért a költséghatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása egyben szükségessé teszi az oktatásirányítás rendszerének modernizálását is. 2006-ban került elfogadásra az Új Magyarországi Fejlesztési Terv, mely hasonlóan a Közoktatási stratégiához a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) az oktatás területén is újabb célokat és feladatokat fogalmazott meg 2007-2013. közötti időszakra. Kiemelt területek: ¾ A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása ¾ Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése ¾ A változásokhoz való alkalmazkodás segítése ¾ Az egész életen át tartó tanulás elősegítése, ezen belül kiemelt cél: • Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek − A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása. − A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása. − A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban. − Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás. Ezek elérése érdekében a program hangsúlyozza: „az egész életen át tartó tanulásban való részvételre való alkalmasság jelentős mértékben függ a gyerekkori fejlődéstől, az e területen elérhető javuláshoz elengedhetetlen az oktatási, képzési rendszerek átfogó korszerűsítése, a formális, nem formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása, együttműködésük támogatása. Különösen a gyermekés ifjúsági korosztály tekintetében fontos cél a kulturális szegénység okozta hátrányok csökkentése, az iskoláskor előtti és alatti készség- és képességfejlesztés, a kreativitás fejlesztése, a szabadidő élményszerű eltöltése révén.” „A közoktatás minőségének javítása során jelentősen növelni kell az eredményességet az alap és kulcskompetenciák fejlesztésében. Meg kell szüntetni az oktatási rendszeren belüli szegregációs mechanizmusokat, lakóhelytől és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül minden gyermek számára elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű oktatást.” ¾ Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása ¾ A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása

38


Kompetencia alapú oktatás Az 1993. évi LXXIX. tv. 40. §-a és 99. §-a olyan többletfeladatokat ír elő a közoktatási intézmények és az intézményfenntartók számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. A Kt. 99.§ (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen mérni, értékelni kell a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon minden tanuló esetében. A matematikai és a szövegértési képességek vizsgálatára irányul a kompetenciamérés. A felmérés tesztjei nem a tantervi követelmények teljesülését mérik, hanem elsősorban azt, hogy a tanulók a valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán hogyan tudják alkalmazni a tanultakat. Az évente megrendezésre kerülő mérésekről az oroszlányi intézmények esetén a fenntartó önkormányzat - előterjesztés formájában - részletes tájékoztatást kap. A Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ év végi beszámolójában ad tájékoztatást a tagintézmények méréseredményeiről. A kulcskompetencia területek fejlesztésére, oktatási programok és taneszközök bevezetésére, adaptációjára, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítására, illetve önálló intézményi innováció megvalósítására pályázatot írt ki a kormány. A TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című pályázaton a kistérségi települések közül Kecskéd és Oroszlány indult. 4.

A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIT ÉRINTŐ CÉLOK ÉS FELADATOK

4. 1.

Célok és feladatok óvodai ellátás területén

Az óvodai neveléssel szemben támasztott követelményeket nemcsak a jogszabályok, rendeletek, központilag elfogadott programok határozzák meg, hanem az igénybevevők, tehát a családok részéről jelentkező elvárások is. Ezeket is figyelembe véve dolgozták ki az óvodák a nevelési programjaikat, mely intézményenként és telephelyenként a következő sajátosságokat tartalmazza: A kistérségi óvodák a családszerű nevelés intézményei. Törekednek az alapvető feladatuk megvalósítására, a képességek kifejlesztésére, az érzelmi, lelki és szellemi otthonosság megteremtésére. Néhány településre jellemző, hogy sok a szegény és az alacsony iskolázottságú szülő. Az ő gyermekeiknél a szocializáció terén az óvodák nevelési szerepe nélkülözhetetlen. A felsoroltak mellé társulnak még a csonka családok helyzetéből adódó problémák. A kistérség óvodáinak sok esetben kell pótolniuk a családi háttér hiányosságait. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a szülők egyre inkább igyekeznek gyermekük iskoláztatási kötelezettségének teljesítését a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A fenntartónak el kell érni, hogy az óvodáskorú gyerekek az óvodában legyenek, az iskoláskorúak viszont kerüljenek az általános iskolákba, ezért: - Hatékonyabb egyéni fejlesztéssel biztosítani kell, hogy a hat éves kor betöltésén túl a gyerekek minél nagyobb számban érjék el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. - A szülő kérésére a gyermek csak abban az esetben ne kezdje meg általános iskolai tanulmányait, ha a nevelési tanácsadó - az óvodapedagógusokkal egyetértésben – is javasolja. Alapvető cél: ♦ az óvodáskorú gyermekek számára a teljes óvodai szolgáltatás nyújtása (délelőtti foglalkoztatás, délutáni napköziotthonos ellátás), ♦ a családias nevelést kiegészítve, a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, ♦ minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődni tudjon, testi, szociális, érzelmi és értelmi téren alkalmassá váljon az iskolai életre.

39


Alapvető feladat: ♦ a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, olyan változatos tevékenység biztosítása, amelynek során eljutnak képességeik optimális határára, ♦ a fejlesztés színtere a játék legyen, melynek során az ismereteket észrevétlenül el tudja sajátítani, ♦ a fejlettség szerinti beiskolázás elősegítése, a vonatkozó jogszabály érvényesítése, ♦ a Nevelési Tanácsadó segítségével a tankötelezettség megkezdése előtt a gyermekek beiskolázás előtti fejlettségi szintjének megállapítása (az eredmények ismeretében még hatékonyabban meghatározhatók a nevelési feladatok, az egyénre szabott fejlesztési tervek), ♦ az óvodás korosztály – minden nevelési év kezdetén történő – létszámának a felülvizsgálata, javaslat a szükséges intézkedésekre, ♦ a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítése, fejlesztése. Fejlesztési javaslatok ♦ A férőhely-kihasználás optimális szintjének beállításához szükséges az óvodák fejlesztő munkájának fokozása, a Nevelési Tanácsadóval való folyamatos együttműködés annak érdekében, hogy a hat éves kort betöltött gyermekek minél nagyobb arányban érjék el az iskolaérettségi szintet. ♦ Az óvoda-iskola átmenet nehézségeit áthidaló közös megoldások keresése, az óvodavezetői- és iskola igazgatói munkaközösségek keretén belül. 4. 2.

Célok és feladatok az általános iskolai oktatás területén

Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptanterv, a munkát a pedagógiai program biztosítja. Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményrendszere egymásra épül. Általános iskoláink a társadalmi környezet igényeit és a fenntartók elvárásait fogalmazták meg pedagógiai programjaikban, melyben meghatározzák az intézményük egyéni arculatát. Alapvető cél: ♦ a tanköteleskorú gyermekek általános műveltségét megalapozó nevelés és oktatás, ♦ a továbbtanuláshoz szükséges szilárd ismeretek kialakítása, ♦ a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció kiemelt kezelése, ♦ korunk igényeinek megfelelő, alkalmazható tudás elsajátítása, a kulcskompetenciák átadása: logikus gondolkodás, kreativitás, lényegkiemelés elsajátíttatása, ♦ a természettudatos magatartás és egészséges életmódra nevelés, ♦ az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Alapvető feladat: ♦ a helyi tantervek alapján a tanulókkal való sokoldalú differenciált foglalkozások biztosítása, ♦ a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, beilleszkedésének segítése, ♦ a tanulási módszerek elsajátíttatása, az élethosszig tartó tanulás érdekében, ♦ a kulcskompetenciák területén olyan térségi mérési rendszer kialakítása, amely jól illeszkedik az országos teljesítménymérésekhez is, ♦ a tanulók egyéni képességének, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő fejlesztő tevékenység biztosítása, ♦ a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítése, fejlesztése. Az általános iskolai oktatás része a napköziotthonos és a tanulószobai ellátás, melynek keretében a napközbeni tanításon kívüli időben felügyelet, ellátás és tanórára történő felkészülést szolgáló tevékenységek szervezésére kerül sor. Feladat: ♦ a tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatása,

40


♦ a pedagógusok felkészítése a heterogén összetételű tanulócsoportok hatékony foglalkoztatására. Egyre növekvő számmal vannak olyan tanulók is, akik nem mindenben azonosulnak az iskolai nevelés céljaival, és társadalmi beilleszkedésük megoldása különösen nehéz feladat elé állítja az iskolákat. A tanulási, a magatartási problémákkal küzdő gyerekek komoly részképességzavarokkal, hiányokkal kerülnek az iskolákba. Szakszolgálati és iskolai visszajelzés alapján leggyakrabban előforduló probléma a gyermekek körében: dac, makacsság, feladatmegtagadás, verekedés, agresszivitás. Cél és feladat: ♦ az intézmények rendelkezzenek olyan személyi feltételekkel (gyógypedagógus, iskolapszichológus), melynek következtében a deviáns magatartású tanulókkal való foglalkozás is elfogadható eredményre vezessen, ♦ az iskolákban olyan oktatási programok megválasztása, melyekkel a probléma kezelhetővé válik. 4. 3.

Célok és feladatok a középfokú oktatás területén

A kistérségben középfokú oktatás csak Oroszlányban folyik. A tankötelezettség kitolódásával a középiskolák szerepe növekedett. A középfokú oktatás népességmegtartó erejét hangsúlyozva, a középiskolai oktatás kiterjesztése kiemelt feladat az elkövetkező öt évben. Alapvető cél: ♦ a kistérség általános iskoláiból érkező tanulók számára középiskolai továbbtanulási lehetőség biztosítása, ♦ a középiskolai oktatásban résztvevők arányának növelése, valamilyen középiskolai végzettség megszerzése, ♦ a képzés során a tanulók felkészültségét és tanulási képességeit figyelembe vevő differenciált oktatás biztosítása, ♦ olyan monitoring rendszer kialakítása, amely alapján a konkrét adatokból önkormányzatunk a középfokú oktatást végző intézményeink számára meghatározhatja a ténylegesen biztosítható és biztosítandó képzési formákat, ♦ a középfokú szakmai képzés kiszélesítése (nyitás a női szakmák felé) a szakközépiskolai oktatásban, ♦ az általános iskolákból kikerülő tanulók minél nagyobb arányban Oroszlány középiskoláiban vegyenek részt követelményeknek megfelelő oktatásban. Alapvető feladat: ♦ a monitoring rendszer segítségével kistérségben a 7-8. osztályos tanulók továbbtanulási szándékának felmérése, ♦ pályakövetési rendszer kiépítése, melynek segítségével nyomon követhető a végzett tanulók elhelyezkedése a munkaerőpiacon, ♦ az érettségire épülő szakképzések, illetve át-, és továbbképzések megvalósítására történő kezdeményezések támogatása akár más szervezetek bevonásával, ♦ a tanulásban lemaradó tanulók megkülönböztetett támogatása felzárkóztató programokkal, ♦ a pedagógusok felkészítése a heterogén összetételű tanulócsoportok hatékony foglalkoztatására, ♦ az érettségi vizsgát tett tanulók arányának emelése, ♦ a tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatása, ♦ a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítésének a biztosítása a két középfokú intézményben. Fejlesztési javaslatok az oktatási intézményekben ♦ A tornatermi ellátottság a sport- és szabadidő ellátási helyek, helyiségek megteremtése, a meglévő infrastruktúra tovább fejlesztése. ♦ Az oktatási intézményekben (délután, hétvégén) felszabaduló helyiségek iskolán kívüli nevelést szolgáló és segítő civil szervezetek számára történő biztosítása.

41


♦ A továbbképzés rendszerében a helyszínre hozott képzések ösztönözzék a pedagógusokat a többirányú felkészültségre. 4. 4.

Célok és feladatok a gyógypedagógiai oktatás területén

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozás keretében, állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, továbbá habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesülnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése elsősorban az épek óvodai közösségében folyik. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása a kistérség általános iskoláiban, a fokozottabb szakszerűség okán egy intézményben elkülönült formában zajlik. Alapvető cél: ♦ a sajátos nevelési igényű gyermekek kellő időben történő szűrése, hogy a rehabilitációs célú foglalkozások időben elkezdődhessenek, ♦ a gyermekek a sajátos nevelés-oktatás, valamint az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás során jussanak el képességeik maximumára, ♦ a tanulók felkészítése a megfelelő életvitelre, az eredményes szocializációra, ♦ az intézmény helyiségeinek, eszköztárának további fejlesztése. Alapvető feladat: ♦ a tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe kell venni az egyes tanuló különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét, ehhez kell megtalálni a megfelelő módszert, ♦ folyamatosan biztosítani kell az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást, ♦ megfelelő tanulásszervező formák és módok alkalmazása, annak érdekében, hogy érvényesüljön a differenciált fejlesztés, ♦ a szakmatanulás és a későbbi önálló életvezetés érdekében a 9-10. osztályos képzés feltételeinek biztosítása. 4. 5.

Célok és feladatok a kollégiumi ellátás területén

Alapvető cél: ♦ minden olyan tanuló jusson kistérségi szinten kollégiumi ellátáshoz, akiknek más módon nem biztosítható a tanuláshoz való joguk, ♦ olyan légkör megteremtése, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Alapvető feladat: ♦ sajátos módszerek és eszközök felhasználásával a tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelően az iskolai tanulmányok segítése, ♦ a tanulók szocializációjának, személyiségfejlődésének segítése, ♦ az integrált nevelés biztosítása a tanulásban akadályozott, az enyhe fokban sérült, a különféle problémákkal küzdő gyermekek számára, ♦ művelődési és önképzési lehetőségek biztosítása. 4. 6.

Célok és feladatok az alapfokú művészeti oktatás területén

Az alapfokú művészeti oktatás gazdagítja a tanulók személyiségét, sikerélményhez juttatja a tanulókat, megalapozza a művészeti kifejező képességeik fejlődését. A zeneoktatással az önkifejezés eszköztárának gazdagítását idézik elő. Hagyományai vannak a térségben – elsősorban a szénbányászat kulturális tradíciói folytán – a zenekultúrának. A kistérség rendelkezik vonós és fúvószenekarral, tánccsoportokkal. A tánc oktatásával a tanulók a hagyományokat és értékeket ismerhetik meg.

42


A művészetoktatás kistérségi szinten történő biztosítását indokolja a viszonylag magas költségigénye, a személyi feltételek kötöttsége, valamint az esélyegyenlőség elvének érvényesítése. Alapvető cél: ♦ az igényekhez igazodó, széleskörű művészeti tevékenység biztosítása, ♦ a képességeik fejlesztése során a magasabb képzési fok felé történő igény kialakítása, ♦ a hangszerállomány karbantartása, fejlesztése. Alapvető feladat: ♦ az oktatómunka alapozza meg az önkifejezést, fejlessze a tanulók improvizációs készségét, ♦ zeneszerető, -értő, amatőr muzsikusok nevelése, ♦ amatőr együttesek utánpótlásának tudatos nevelése, ♦ kiemelt tehetségű gyermekek szakpályára irányítása. Fejlesztési javaslatok: ♦ Az alapfokú művészeti oktatás működtetésének lehetőségével.

kistérségi

szintű

koordinálása

kihelyezett

tagozatok

4. 7. Célok és feladatok a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás területén A sajátos nevelést igénylő tanulókkal való foglalkozás a kistérségi társuláson belül két területen zajlik. Részben a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó által nyújtott szolgáltatások felhasználásával, másrészt az iskolákban működő gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógusi végzettséggel rendelkező szakember segítségével. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztése a legtöbb iskolában fejlesztő pedagógusok közreműködésével történik. A súlyos tanulási beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok figyelemzavar, vagy az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. A logopédiai ellátás a kistérségen belül megoldott. A nevelési tanácsadás akkor válik igazán hatékonnyá, ha az érintett szakemberek jutnak el az óvodákba, az iskolákba és helyben a gyermekek, a tanulók „természetes közegében” végzik el a szükséges vizsgálatokat, figyelik meg az érintett gyermekeket, tanulókat. Alapvető cél: ♦ a problémás gyermekkel való törődés további fejlesztése, ♦ a prevenció, a folyamatos, komplex ellátás biztosítása. Alapvető feladat: ♦ a fejlesztés, gondozás, tanácsadás jelenlegi keretek közötti biztosítása, további fejlesztése, ♦ az intézmény szerkezetéből adódóan a komplex ellátás érvényesítése, ♦ rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, intézményekkel, ♦ szakmai konferenciákon, munkaértekezleteken, tapasztalatcsere-látogatásokon való részvétel, ♦ ösztönözni kell a helybeli pedagógusokat a szakértői feladatok vállalására, hogy az iskola működésének valamennyi területén szakszerű közvetlen segítséget kérhessenek az intézmények. Fejlesztési javaslatok: ♦ Az utóbbi években eltűntek a tanácsadói gyakorlatból a tanév előkészítő megbeszélések, a tervezett, rendszeres iskolalátogatások, a pályakezdők segítése, az óralátogatások, óraelemzések. Ezeknek az újraélesztésére szükség lenne.

43


4. 8. Összegzés A kistérség népességmegtartásának egyik módja a megfelelő színvonalú oktatás biztosítása - vagyis a gyermekek helyben tartása -, a helyi munkavállalásra való felkészítéssel a megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázással, a továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindez az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést kíván. Az óvodákban, az általános iskolákban az általános alapképzést közösen kell erősítenünk. A törvényi előírásokat be kell tartani és tartatni a nevelési-oktatási folyamatban. A fenntartó megfogalmazta a minőségi elvárásokat és ezeket számon kell kérni. Továbbra is biztosítani kell a szükséges óraszámokat, ezek pénzügyi fedezetét, a közoktatási intézményeknek pedig a minőségi képzést, a megfelelő szakembereket, körülményeket. Az óvodáknak, az iskoláknak, egyéb szolgáltató intézményeknek folyamatos kapcsolatot és olyan visszajelző rendszert szükséges kialakítaniuk, mely a fenntartó részére is hasznos és értékelhető információkkal szolgálhat. 2010-2014. között a kistérség önkormányzatok: • a jelenlegi helyzet fenntartását tervezik, és nem tervezik az óvodai és az iskolai csoportok számának sem jelentősebb bővítését, sem csökkentését. • fenntartják a kialakult mikro-társulási intézményrendszert. A dadi Nefelejcs Óvoda későbbi társulására továbbra is lehetőség van. • nem tervezik a szakmai és szakszolgálati ellátás önálló megszervezését. • a törvényben meghatározott feladatok egy részét társulási keretek között oldják meg. • az intézmények szakember ellátottságának biztosítása érdekében új emberek alkalmazását nem tervezik (kivéve üres álláshelyek betöltése). A meglévők képzését, átképzését, valamint egy hatékony helyettesítési rendszer kialakítását támogatják. • az intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdekében jelentősebb intézménykapacitás bővítést nem, de kisebb mértékű eszközbeszerzést, felújítást terveznek. 4. 9. A kistérség önként vállalt feladatainak ütemezése

Feladat A szakmai munkaközösségek működtetése (óvodavezetői, iskolai igazgatói, gyermek és ifjúságvédelmi felelősi)

Határidő

Felelős

Működtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente

intézményvezetők a kistérség munkaszervezeteinek megbízott vezetői

Szakember közös foglalkoztatásával gyógytestnevelés biztosítása


a kistérség munkaszervezetének megbízottja az óvodavezetői, iskolai igazgatói munkaközösségek

A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás biztosítása


a kistérség munkaszervezetének megbízottja iskolai igazgatói munkaközösségek

Szakmai napok, bemutatók és konferenciák szervezése



Tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása


a kistérség munkaszervezetének megbízottja iskolai igazgatói munkaközösségek

44


A kistérség településeinek az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás területén folyó munkájának koordinálása és szervezése

Működtetése: folyamatos Felülvizsgálata: 2 évente


Utazó pedagógusok foglalkoztatásának biztosítása



A társult önkormányzatok intézményei számára pályázat kiírása


a kistérség munkaszervezetének megbízottja

Pályázatok készítése ( a kistérségi közoktatási feladatok ellátása tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére)



5.

A FELADATELLÁTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

Mindazok a célok és feladatok megvalósulása, amelyek az intézkedési tervben megfogalmazásra kerültek, csak megfelelő személyi és tárgyi feltételek megléte mellett biztosíthatóak. 5. 1.

A feladatellátás személyi feltételrendszere

A nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételeket - a vezetők, a pedagógusok, a pedagógus munkát segítők körét - a közoktatási törvény szabályozza. A közoktatási intézmények további munkakörben gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottakat is foglalkoztathatnak.

Intézménytípus óvoda általános iskola* középiskola művészeti iskola Összesen

pedagógusok száma teljes és részmunkaidős 77 161 68 14 320

egyéb

ebből gyógypedagógus

logopédus

10

24

6

10

24

6

pedagógiai munkát segítő gyermekvédelmi dajka és szab. idő sz. 36 1 7 6 2 43

9

*A kömlődi iskola esetében csak az alsóban tanító pedagógusok száma került feltüntetésre. Az oroszlányi Benedek EGYMI az általános iskoláknál kerül megjelenítésre. Az egyéb: pszichológus, konduktor, fejlesztőpedagógus, gyógy-testnevelő.

A feladatellátás során az álláshelyek száma intézményeknél a legtöbb esetben magasabb, hiszen a statisztikák nem jelenítik meg a betöltetlen álláshelyeket, illetve a táblázat sem tartalmazza az óraadók számát. Kistérségi szinten a szakos ellátottság 100 %-osnak mondható. Az alacsony óraszámú szaktantárgyak esetén a hiányzó szaktanárt óraadó alkalmazásával biztosítják. Főiskolai, egyetemi végzettsége valamennyi óvodai és iskolai pedagógusnak megvan, egyre több a másoddiplomával rendelkezők száma. A pedagógus munkát segítők közül a munkakörtől függ, hogy az alkalmazott középfokú vagy felsőfokú végzettséggel látja el a feladatot. A pedagógiai munkát segítők száma a jelzettnél magasabb, az intézményekben előfordul az órakedvezménnyel vagy félállásban elvégzett feladat, ebben az esetben a pedagógust nem itt jelenítik meg. Az egyéb személyzet számának alakulása a mindenkori feladat nagyságának a függvénye. A hosszabb távú előrejelzésből adódóan fel kell készülni arra, hogy a pedagógusok száma elsődlegesen Oroszlányon - tovább csökkenhet. Továbbképzések, átképzések biztosításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a pedagógusok továbbfoglakoztatása biztosítható legyen.

45


A nevelés-oktatás eredményes végzéséhez alapvetően biztosítottak a személyi feltételek, annak ellenére, hogy egyszerre több problémával kell szembenézni: o A gyermeklétszám csökkenés először az óvodában, jelenleg az általános iskolákban, 1-2 év múlva „csökkent mértékben” a középiskolákban fogja éreztetni hatását. o Érvényesül a munkaerőpiac elszívó ereje különösen az idegen nyelvet (angol, német), a számítástechnikát oktatók körében. A versenyszféra a közalkalmazotti bér többszörösét képes garantálni a dolgozóknak. o A pályán nem mindig a legalkalmasabb, a legrátermettebb pedagógusok maradnak. o A pálya elnőiesedése egyre több vitát vált ki, a gyermekek személyiségfejlődése, attitűdjének kialakulása szempontjából jóval több férfi pedagógusra lenne szükség. Ezekkel a problémákkal hosszútávon együtt kell élnünk, de keresni kell ellensúlyozásuk lehetőségét, megoldásuk módjait: o elsősorban a pályakezdők köréből kell pótolni a hiányzó szakembereket, o az anyagi elismerés mellett keresni kell az erkölcsi elismerés további lehetőségeit (pl.: pedagógus díj létrehozása). 5. 2.

A feladatellátás tárgyi feltételrendszere

Az oktatási miniszter rendeletben határozta meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell. A jogszabály intézménytípusonként írja elő a kötelezően biztosítandó helyiségeket, azok bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a nevelőmunkát segítő eszközöket, a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközeit, az egészség- és munkavédelmi eszközöket. (A rendelet 2008-ig tette kötelezővé a szükséges korrekciókat és beszerzéseket, melyek a legtöbb esetben forráshiány miatt csak részben valósultak meg. Az új rendelet megjelenése folyamatban van.) A kistérség valamennyi közoktatási intézményének épületállaga megfelelő. Jelentősebb felújítás az elmúlt két évben Szákszenden és Oroszlányon volt. Valamennyi intézményben megfelelő számú csoportszoba, tanterem és szaktanterem áll a rendelkezésre, melynek kihasználtsági mutatószámai az intézkedési terv feladat-ellátási helyeinél bemutatásra kerültek. Intézménytípus

intézmény/ telephely száma

könyvtár

10 8 2 1 1

8 2 1 -

tornaterem/ szoba/ táncterem 8 9 4 2 -

2

-

24

11

óvoda általános iskola* középiskola művészeti iskola kollégium szakszolgálati feladatellátás Összesen

8 2 -

Nyelvi szaktanterem 3 1 -

informatikai és híradástechnikai eszközök megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

-

-

-

megfelelő

23

10

4

Informatikaterem

* A Benedek Iskolával együtt.

A közoktatási törvényben megfogalmazott feladatoknak az intézmények akkor tudnak maradéktalanul megfelelni, ha intézményen belül biztosított a megfelelő helység, infrastruktúra. A mindennapos testmozgás többféle formában biztosítható a gyermekek, tanulók számára. A 10 óvodából 2 oroszlányi intézményben nincs kialakítva tornaszoba, a gyermekek mozgásfejlesztését másik intézménybe átjárva oldják meg. Az általános és középiskolák mindegyike rendelkezik 1-2 tornateremmel, tornaszobával. Az informatikaoktatás, nyelvtanítás valamennyi iskolában kötelező, a termek a megfelelő eszközparkkal kialakításra kerültek. Nyelvi szaktanteremmel a kistérségi községek közül Kecskéd (nemzetiségi nyelvoktatás is folyik), illetve Oroszlányban a két általános iskola és a gimnázium rendelkezik. A tanulás, a szabadidő hasznos eltöltésének hátterét biztosítják a könyvtárak. Valamennyi iskola rendelkezik könyvtárral. Bokod és Szákszend a községi könyvtárakkal összevontan biztosítja a szolgáltatást.

46


A fejlesztési tervben megfogalmazott feladatokat optimális ütemezéssel és több helyről történő finanszírozással lehet csak megoldani. Ezek a források: állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati lehetőségek, szakképzési hozzájárulás, intézményi szintű alapítványi és, közalapítványi pénzforrás. A közoktatási törvényben foglaltak értelmében a közoktatási rendszer működtetéséért elsődlegesen az állam felelős, ebből adódóan a közoktatás finanszírozásában kiemelt szerepe van az állami költségvetésnek. A közpénzek képzésének és a közfeladatokhoz való eljuttatásának általános elveit az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az összegszerűségről és a források elosztásáról a naptári évre szóló költségvetési törvény rendelkezik. Az önkormányzatok intézményeinek finanszírozásáról a helyi naptári évre szóló költségvetési rendeletében dönt. 6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 6. 1. Ellenőrzés Az OTKT alapvető érdeke a hatékony alap- és középfokú oktatási intézményrendszer kistérségi működése, melynek feltételeként biztosítja a közoktatási, szakképzési és közalkalmazotti törvényben a fenntartóra vonatkozó előírásokat, ugyanakkor szorgalmazza: az ön- és belső ellenőrzés rendszeressé tételét, a szakmai munka értékeléséhez külső szakértők bevonását. A közoktatási törvény alapján a fenntartó rendszeresen – ha jogszabály másként nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési- oktatási intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Ellenőrzések az alábbi területeken várhatók: 9 A nevelési és pedagógiai program beválásának, a házirend betartásának vizsgálata, célok, feladatok, tevékenységek, sikerkritériumok összevetése alapján az óvodában, az általános- és középiskolákban. 9 A minőségpolitika által meghatározott elvárásokból adódó intézményi feladatteljesítés ellenőrzése. 9 Az emelt óraszámban tanított tantárgyakban a többlettudás megjelenítése. 9 Pedagógusok továbbképzésének eredményességi mutatói, annak vizsgálata, hogy a továbbképzések választása szinkronban van-e az intézmény nevelési, pedagógiai programjával, a tanultak hasznosításának lehetőségeivel. 9 A tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések. 9 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ellenőrzése, vizsgálata. 9 A gyermekek fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatására. 6. 2. Értékelés A megvalósulás eredményességének elősegítése érdekében, és a fejlesztési célok helyességének ellenőrzése céljából bizonyos időnként szükséges értékelést végezni. A fejlesztési tervben foglalt egyéni és közös intézményi célok és feladatok alapján az intézmények évente értékelik, a fenntartó kétévente értékeli a megvalósítási folyamat eredményességét. Ennek módszerei: 9 A fenntartó négyévente értékeli a pedagógiai programban és az intézményi minőségirányítási programban meghatározottakat. 9 Az intézmények szakmai dokumentumai összhangjának elemzése, értékelése.

47


9 Komplex intézményértékelés a nevelőmunka hatékonyságáról az alábbiak figyelembe vételével: - a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái és fejlesztésének lehetőségei, - elégedettségvizsgálat a szülők körében (kérdőíves módszer), - értékelési rendszer és a belső vizsgák hatékonysága a tanulók tudásának hasznosításában, - a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, napközi otthon, tanulószoba, sporttevékenység) kihasználtsága, valamint hatása a tanulók tudásának gyarapításában, egészségében, - a felzárkóztatás formái és hatása a tanulók továbbhaladásában, - a választott taneszközök (tankönyvek, munkafüzetek, témazárók, olvasmánynaplók) és tanítási segédletek hatékonyságvizsgálata, - a tanulók magatartása és viselkedéskultúrája (neveltségi szintmérés), - a 9. osztályba lépő tanulók felkészültségének vizsgálata: bemeneti mérés matematikából és magyar nyelv és irodalomból, a bemeneti mérést követő mérés, a hozzáadott érték megadása matematikából és magyar nyelv és irodalomból. 9 A kiadott szempontok alapján a közoktatási intézmények minden évben átfogó beszámolót adnak az adott évre vonatkozóan tevékenységükről, melyről összefoglaló beszámoló készül a fenntartó részére. 9 Minden intézményben az intézményvezetői ciklus lejártakor a vezetői pályázat kiírása előtt a fenntartó – az intézményvezetői beszámoló alapján – tájékozódik a szakmai munka eredményességéről. 9 Az Oktatási Minisztérium által szervezett országos mérés alapján a fenntartó figyelemmel kíséri az intézményeiben folyó pedagógiai szakmai munka eredményességét. A társulás pozitív hatása, hogy erősödtek azok a kapcsolatok, amelyek segítik az intézményekben folyó nevelő-oktató munkát. Közvetlenebb kapcsolat alakult ki a kistérség településeinek egyes intézményei között, valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal és a fenntartókkal. Az önkormányzatok a közoktatási törvényben biztosított törvényességi ellenőrzésen, irányításon, külső szakértőkkel elvégzendő vizsgálaton túl valamennyi intézménnyel partneri kapcsolat kialakítására törekszenek.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az intézkedési terv érvényessége: 2010-2014. Az intézkedési terv értékelése, felülvizsgálata: 2012. vége A feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet a települési képviselő-testületek fogadják el és az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa hagyja jóvá, megvalósulásáért a települési Önkormányzatok vállalnak garanciát. Az intézkedési terv elfogadása:

48

Korábbi verziók: K-EMÖPI VOPSZ Bt

Recommend Documents