Kooperációs Központ működési keretrendszer kialakítása szervezetfejlesztési tanulmány

Kooperációs Központ működési keretrendszer kialakítása szervezetfejlesztési tanulmány

Budapest, 2014. június 30.

Szegedi Tudományegyetem|Kooperációs Központ keretrendszer kialakítása

TARTALOMJEGYZÉK 1.

DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK ............................................................................ 3

2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................... 4

3.

KUTATÁSI SZFÉRA POTENCIÁLIS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A VONATKOZÓ UNIÓS PROGRAMOKHOZ ....................................................... 5

3.1. FuturICT.hu projekt bemutatása .....................................................................................................5 3.2. Európai Unió stratégiájának, programjainak potenciális kapcsolódási pontjai .........................6 3.2.1. 3.2.1.1. 3.2.1.2. 3.2.1.3.

Europe 2020 .................................................................................................................................................... 6 Európai Digitális Menetrend ........................................................................................................................................ 7 Innovatív Unió ................................................................................................................................................................ 8 Horizon 2020 .................................................................................................................................................................. 8

3.3. Európai Unió szintű együttműködés, források biztosításának előnyei ......................................8 4.

A KOOPERÁCIÓS KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK INDOKOLTSÁGA ..................10

5.

HAZAI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA ................................................................12

5.1. Hazai koordinációs központok ..................................................................................................... 12 5.1.1.

Nemzeti Infokommunikációs Koordinációs Központ .......................................................................... 12

5.1.2.

Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ .......................................................................................... 13

5.2. Egyéb koordinációs szervezetek: regionális innovációs ügynökségek .................................... 14 5.3. Piaci szereplők bemutatása ............................................................................................................ 15 5.3.1.

MTA SZTAKI .............................................................................................................................................. 15

5.3.2.

Kutatási tevékenységet végző vállalatok ................................................................................................... 15

5.4. Potenciális együttműködési lehetőségek ...................................................................................... 16 6.

NEMZETKÖZI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA..................................................17

6.1. Nemzetközi együttműködések jellemzői ..................................................................................... 17 6.2. Kutatási koordinációs központok Európában ............................................................................ 17 6.2.1.

ICT for brain, Body and behavior ............................................................................................................. 18

6.2.2.

TECES ........................................................................................................................................................... 18

6.2.3.

Németországi Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont (DFKI) ........................................................ 19

6.2.4.

Eindhoveni IKT Kutatóintézet (EIRICT) ............................................................................................... 19

6.2.5.

University of Twente (CTIT) ..................................................................................................................... 20

6.2.6.

Európai innovációs és Technológiai Intézet (EIT) ................................................................................. 21

6.3. Potenciális együttműködési lehetőségek ...................................................................................... 21 7.

KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYZATI ÉS SZAKMAI ELKÉPZELÉSEK ..................... 22

7.1. Kormányzati elképzelések ............................................................................................................. 22 Oldal: 1 | 55


7.1.1.

EFOP ............................................................................................................................................................. 22

7.1.2.

GINOP .......................................................................................................................................................... 22

7.1.3.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ............................................................................................... 24

7.1.4.

Potenciális együttműködési lehetőségek ................................................................................................... 24

7.1.4.1. 7.1.4.2.

Ismert hazai forrásokhoz kapcsolódóan ..................................................................................................................24 Ágazati érdekérvényesítés ...........................................................................................................................................25

7.2. Szakmai elképzelések összefoglalása ............................................................................................ 26 8.

KK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MENETE .................................................................... 27

8.1. Jövőkép............................................................................................................................................. 28 8.2. KK hosszú távú stratégiai céljai .................................................................................................... 28 8.3. KK működésének kritikus sikertényezői ..................................................................................... 30 8.4. KK megvalósításának fázisai ......................................................................................................... 30 8.4.1.

Projekt fázis ................................................................................................................................................... 30

8.4.2.

Szervezeti fázis .............................................................................................................................................. 31

8.4.3.

Végleges fázis ................................................................................................................................................ 32

8.5. Javasolt tevékenységi kör ............................................................................................................... 32 8.6. Értéklánc .......................................................................................................................................... 33 8.7. Fázisok tevékenységi körei, szervezeti modelljei ........................................................................ 36 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3.

8.7.2. 8.7.2.1. 8.7.2.2. 8.7.2.3.

8.7.3. 8.7.3.1. 8.7.3.2. 8.7.3.3.

Projekt fázis ................................................................................................................................................... 36 Tevékenységi kör ..........................................................................................................................................................37 A menedzsmentszervezet munkakörei .....................................................................................................................39 Szervezeti struktúra ......................................................................................................................................................39

Szervezeti fázis .............................................................................................................................................. 40 Tevékenységi kör ..........................................................................................................................................................41 A menedzsmentszervezet munkakörei .....................................................................................................................43 Szervezeti struktúra ......................................................................................................................................................44

Végleges fázis ................................................................................................................................................ 45 Tevékenységi kör ..........................................................................................................................................................46 A menedzsmentszervezet munkakörei .....................................................................................................................49 Szervezeti struktúra ......................................................................................................................................................50

8.8. KK tagok, kapcsolódó szervezetek .............................................................................................. 50 8.9. Horizontális elvek érvényesülése .................................................................................................. 51 8.10. A KK fenntartása ............................................................................................................................ 52 9.

MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 53

9.1. Adatgyűjtés, személyes interjúk..................................................................................................... 53 9.2. Folyamat kontext diagram bemutatása ........................................................................................ 54

Oldal: 2 | 55


1.

DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK

1.1. DOKUMENTUM ADATOK Magyarázat

Elnevezés Projekt

Kooperációs Központ működési keretrendszer kialakítása

Cím

Kooperációs Központ működési keretrendszer kialakítása szervezetfejlesztési tanulmány

Megbízó

Szegedi Tudományegyetem

Felelős

Czombos István

Verzió

4.0

Oldalszám

55

Minősítés

Bizalmas

Státusz

Megbízónak átadott

1.2. DOKUMENTUM KÉSZÍTŐI # 1 2 3

Név Czombos István Kertész Judit Borsi Ágnes

Beosztás vezető tanácsadó tanácsadó tanácsadó

1.3. DOKUMENTUM TÖRTÉNET # 1 2 3 4

Dátum 2014.03.31. 2014.04.03. 2014.05.31. 2014.06.30.

Kiállító Czombos István Czombos István Czombos István Czombos István

Változás / Megjegyzés opciókat tartalmazó előzetes tanulmány megbízó visszajelzéseinek beépítése végleges szerkezet végleges verzió

1.4. RÖVIDÍTÉSEK Rövidítés

Magyarázat

ICT (IKT)

Information and communication technologies (Információs és kommunikációs technológiák)

KK

Kooperációs Központ

GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

EFOP

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

FET

Future and Emerging Technologies (Jövőbeni és Kialakuló Technológiák)

FP

Framework Program (Európai Uniós Keretprogram)

Oldal: 3 | 55


2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen tanulmány a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 projekt keretében szervezetfejlesztési tanulmányok készítése tevékenység első, a Kooperációs Központ (javasolt elnevezés: IKT és Társadalmi Kihívások Központ, továbbiakban KK) működési keretrendszer kialakítása című tanulmányának megalapozó dokumentuma. Jelen tanulmány célja, hogy a KK működési körére vonatkozóan fogalmazzon meg javaslatokat. A projekt szakmai vezetés által meghozott döntés következtében kiválasztott tevékenységek vonatkozásában került sor a tanulmány végleges verziójának kialakítására, a tevékenységek részletes kidolgozásával és a tevékenység ellátására alkalmas szervezeti felépítés bemutatásával. Az elfogadást követően, jelen tanulmánnyal egy időben került sor a KK üzleti fenntarthatóságát biztosító üzleti modell kidolgozására. Jelen tanulmány 3-4. fejezete tartalmazza a feladat hátterét, előzményeit és indokoltságát. A fejezetek tartalma mutatja be a projekt kialakítása során meghatározott kapcsolódási pontokat, a feladat kapcsolatát a projekt céljaival és a vonatkozó Európai Uniós kezdeményezésekkel. Az 5. és 6. fejezet mutatja be az IKT területén elérhető hazai és nemzetközi kutatás koordinációval kapcsolatos gyakorlatokat, bemutatva a kialakítandó KK működéséhez felhasználható tapasztalatokat. A bemutatott koordinációs szervezetek széles köre, a hasonló tevékenységet ellátók számossága ellenére is megállapítható, hogy nincs egységes működési gyakorlat, illetve azt, hogy a több hasonló tevékenységű szereplő nem feltétlenül jelent ellenérdekeltséget, együttműködési lehetőségek mutatkoznak a különböző koordinációs szerepet célzó szervezet között is. A 7. fejezet a vonatkozó tudományos tevékenység támogatására vonatkozó kormányzati elképzelések összefoglalását tartalmazza, illetve az azokhoz potenciálisan kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket. Összefoglalásként megállapítható, hogy nincs kormányzati szándék egységes koordinációs stratégia kialakítására a szakterülethez kapcsolódóan, elérhető hazai finanszírozási forrás nem várható, illetve a 2007-2013-as programozási időszak gyakorlatától eltérő módon lesz lehetőség a hazai Európai Uniós források elérésére. Az operatív programok tartalma mellett jelentősebb változást jelenthet, hogy az érintett minisztériumi vezetők részéről nyitottság érzékelhető az egyetemekkel való szakmai egyeztetésre az EFOP és a GINOP potenciálisan kapcsolódó pályázati felhívásainak előkészítésében. Jelen tanulmány 8. fejezete tartalmazza azt a tevékenységi listát, amely a tanulmánykészítési folyamat során tapasztaltak alapján került összeállításra. Az összegyűjtött információk alapján úgy gondoljuk, hogy a felmerülő tevékenységek közül nem szükséges jelenleg választani, ezért a tevékenységek nem alternatívát, hanem opciókat jelentenek, a KK működése vonatkozhat ezek közül egyre, vagy a döntéstől függően, a későbbiekben a tevékenységek mindegyikére. A jelenleg preferált tevékenységeknek megfelelően került sor a javasolt szervezeti felépítés és finanszírozási modell meghatározására. Jelen tanulmány a működési modellt és a szervezeti felépítés leírását tartalmazza, a javasolt finanszírozási modellt a „Fenntartható üzleti modell” című szervezetfejlesztési tanulmány mutatja be.

Oldal: 4 | 55


3.

KUTATÁSI

SZFÉRA POTENCIÁLIS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A VONATKOZÓ UNIÓS PROGRAMOKHOZ

Az elmúlt években a gazdaságban és a társadalomban nagy mennyiségű információ halmozódott fel, mely adatok fontos társadalmi folyamatokat jelenítenek meg. A hazai kutatások kiindulópontjának1 tekinthetjük azt, hogy a folyamatok azonosításában, az adatok elemzésében számos előrelépésre, különböző szakterületet érintő kutatásra van szükség. A kutatások hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez, a velük kapcsolatos döntések előkészítéséhez. Ezek a hazai kutatások olyan új kezdeményezések, amelyek technológiai szempontból az Európai Bizottság Jövőbeni és Kialakuló Technológiák (Future and Emerging Technologies továbbiakban FET) támogatására létrehozott programcsomaghoz kapcsolódhatnak, a vonatkozó kutatások témáját tekintve pedig a Horizon2020 Társadalmi Kihívások pilléréhez (Societal Challenges Strand). Jelen fejezetben a FuturICT.hu projekten keresztül mutatjuk be a kutatási szféra potenciális kapcsolódási pontjait az Európai Uniós programokhoz. Összefoglaljuk a hazai kutatási szférához tartozó, FET-hez kapcsolódó FuturICT.hu projekt céljait, tevékenységeit. Ezt követően bemutatjuk a hazai információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban IKT) kutatásokhoz tartozó Európai Uniós stratégiákat, prioritásokat, kezdeményezéseket, kiemelve azokat a tényezőket, melyeket a FuturICT.hu projekt potenciális kapcsolódási pontjainak tekintettünk. A fejezet végén összefoglaljuk azokat az előnyöket, amelyek a kutatási szféra Európai Unió szintű együttműködéséből, források biztosításából fakadnak, valamint kiemeljük azokat az Európai Unió által kutatóintézetek számára megfogalmazott javaslatokat, azonosított korlátozó tényezőket, melyeket a projekt során kialakítandó kooperációs központ esetében figyelembe vettünk.

3.1. FUTURICT.HU PROJEKT BEMUTATÁSA A magyarországi FuturICT.hu, azaz az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma projekt elsősorban a FET zászlóshajó kezdeményezéshez, illetve a Társadalmi kihívások Horizon2020 pilléréhez kapcsolódik. A projekt főpályázója a Szegedi Tudományegyetem, konzorciumi partnerei az ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont/Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, a DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt. és a BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. A konzorcium résztvevő szervezetei az eddig elért kutatási és innovációs eredmények (Kutatóegyetemi Kiválósági Központ cím, Európai Unió Kiválósági Központja cím), valamint kutatók tudományos tevékenységei mögött álló intézményi folyamatok átfogó elemzését követően megállapították, hogy a kutatási programokhoz kapcsolódó feladatok komplexitása miatt a hagyományos küldetésen túl (tiszta

1

http://www.futurict.szte.hu/hu/projekt

Oldal: 5 | 55


akadémiai értékek követése) az alábbi, a jövő kutatási tevékenységének ellátására vonatkozó kritikus tényezőket szükséges definiálni:  képesek legyenek proaktív módon generált új, a FET - FuturICT zászlóshajó szempontjából releváns kutatási projektek létrehozására,  képesek legyenek a portfólió munkán alapuló, magas színvonalú nemzetközi kutatási tevékenység koordinálására, valamint a projektek nemzetközi kutatási vérkeringésbe történő becsatornázására,  bővíteni szükséges a hagyományos képzési formákon túlmutató, a kutatásmenedzsment tárgykörébe tartozó belső tudást,  biztosítani szükséges hazai kutatói szervezetek aktivizálását és bevonását a kutatásokba.

3.2. EURÓPAI

UNIÓ

STRATÉGIÁJÁNAK, POTENCIÁLIS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI

PROGRAMJAINAK

A FuturICT.hu projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember-utánpótlás biztosítása” pályázat keretében nyert el támogatást. A TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV konstrukció átfogó célja a felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszereinek javítása. A konstrukció célja a Europe 2020 stratégia céljainak, valamint a Digitális Menetrend IKT-val kapcsolatos kutatások és egyéb tevékenységek támogatása. A Europe 2020 Innovatív Unió kezdeményezése az innovációhoz kapcsolódó projekteket támogatja, emiatt ezt a kezdeményezést is a FuturICT.hu projekt potenciális kapcsolódási pontjának tekinthetjük. Az alábbiakban bemutatott összefoglalókban az Europe 2020 stratégiához, ahhoz kapcsolódó programokhoz, kezdeményezésekhez való illeszkedést mutatjuk be dőlt betűvel jelölve a potenciális kapcsolódási pontokat.

3.2.1. EUROPE 20202 Az Európai Unió az első lisszaboni stratégiát3 2000-ben indította el azzal a fő céllal, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb térségévé váljon tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtésével, dinamikus gazdasági növekedés megvalósításával, gazdasági versenyképesség biztosításával, úgy, hogy emellett szem előtt tartja a gazdasági fejlődés környezeti szempontjait. Továbbá célul tűzte ki a szociális integrációt, s ennek keretében a lehetőség szerinti teljes foglalkoztatottság és a szociális gondoskodás új európai modelljének kialakítását. Az Unió felismerte, hogy a fenti célok elérése érdekében az IKT használata kulcstényezőként jellemezhető a szektor multiplikátor szerepe miatt, jelentős hatással van a foglalkoztatottságra, termelékenységre, versenyképességre, innovációra, a társadalmi esélyegyenlőségre és életminőségre. http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm Forrás: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet, Kihívások, 205. sz., 2012. január 2 3

Oldal: 6 | 55


Már az évtized elején, a lisszaboni stratégia felülvizsgálatakor kiderült, hogy a meghatározott célkitűzéseket nem tudják teljesíteni. A program megvalósíthatóságának, finanszírozásának felülvizsgálását követően, a célkitűzések dátumát törölték, továbbra is a tudásalapú gazdaság megteremtésén alapuló versenyképesség javítását alapul véve fogalmazták meg céljaikat. A lisszaboni stratégiát váltó Europe 2020 stratégiában célul tűzték ki a tudás kiterjesztését, az innovációt, az egységes belső piac tényleges megvalósítását, a hálózatok és a digitális gazdaság erősítését, az iparág modernizálását, az energia és erőforrások hatékonyságának növekedését, új munkahelyek teremtését és új európai szociális modell kialakítását, makrogazdasági stabilizációs politikák elősegítését. Az Európai Bizottság a Europe 2020 stratégiában nemcsak EU szinten fogalmazta meg a stratégiai célokat, azokat lebontva, az egyes EU-országok gazdaságpolitikájának ehhez kapcsolódó konzisztens kialakítását megkövetelte. A Bizottság a növekedés és munkahelyteremtés előmozdításához a Europe 2020 stratégia keretében hét ún. „zászlóshajó” kezdeményezést 4 mutatott be: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Európai Digitális menetrend, Innovatív unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform.

A FuturICT.hu projekt potenciális kapcsolódási pontjait az Európai Digitális Menetrend és az Innovatív Unió kezdeményezésekhez azonosítottuk, mely kapcsolódó tényezőit az alábbiakban továbbra is dőlt betűvel jelöltük.

3.2.1.1. EURÓPAI DIGITÁLIS MENETREND5 A kiadott menetrend célja, hogy az IKT kulcsfontosságú szerepet töltsön be a Europe 2020-ban kitűzött célok megvalósításában, azaz a nagy sebességű és szupergyors internetre és interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket teremtsen. Az Európai Digitális Menetrendben meghatározott területek pénzügyi finanszírozására a Többéves pénzügyi keret (EU Multi-Annual Financial Framework (MFF)) 2014-2020 biztosít forrást, mely magába foglalja a szupergyors hálózatok kiépítését célzó projekteket támogató Connecting Europe Facility (CEF) programot, valamint a Horizon 2020 programot, mely a kutatás-fejlesztési projekteket finanszírozza.

4 5

http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/flagship-initiatives/index_hu.htm http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20100601_az_europai_digitalis_menetrend_hu.htm

Oldal: 7 | 55


3.2.1.2. INNOVATÍV UNIÓ6 Az Innovatív Unió a Europe 2020 stratégiai növekedési programjának egyik zászlóshajó kezdeményezése. Az innováció a társadalom egésze számára fontos értéket képvisel: új munkahelyeket teremt, javítja az életminőséget, elősegíti a versenyképesség fenntartását a globális piacon. Az Innovatív Unió az alábbiakat jelölte ki célkitűzéseként: 1. 2. 3.

Európa világszintű tudományos eredményeket tudjon bemutatni, innovációt és azok bevezetését akadályozó tényezők megszüntetése (többek között a piacok elszigeteltségét), megújítani a közszféra és a versenyszféra közötti együttműködést, innovációval kapcsolatos partnerkapcsolatok felállítását.

Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés egyik alappillére a Horizon 2020 keretprogram.

3.2.1.3. HORIZON 20207 A Horizon 2020 a nyolcadik keretprogram, melynek szerkezete jelentősen más, mint a korábbi keretprogramoké. Magába foglalja a CIP (Versenyképességi és innovációs keretprogram), EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretprogramokat annak érdekében, hogy a kutatóintézetek és az ipari szereplők között az együttműködés hatékonyabb legyen. 87 millió EUR forrás rendelkezésre-állással 2014-2020 között biztosít pénzügyi keretet a kutatási értéklánc mentén (az alapkutatástól kezdve a kutatási eredmény piaci bevezetéséig) megvalósuló kezdeményezésekhez. Olyan kiválasztott kisszámú kutatási terület számára nyújt támogatást, amely a magas szintű tudományos tevékenységre, versenyelőny megszerzésére, társadalmi kihívások kezelésére és az EU társadalmát érintő problémák megoldására (például egészség, közlekedés) helyezi a hangsúlyt. Három fő prioritása a kiváló tudomány, az ipari vezető szerep és a társadalmi kihívások kezelése. A fő prioritások közül a KK fókusz a Jövőbeni Kialakuló Technológiák mellett a harmadik terület, a Társadalmi Kihívások közelítése technológiai aspektusból.

3.3. EURÓPAI

UNIÓ

SZINTŰ BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI8

EGYÜTTMŰKÖDÉS,

FORRÁSOK

A kutatások szerint a közszféra elősegíti a magánszféra innovációs tevékenységét. A közszféra forrást biztosít és egyben kulcs technológiákat fejleszt ki számukra, olyan alapkutatásokat végez, amelyek későbbi szakaszban jelentenek értéket számukra. A kutatóközpontok támogatása elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez, a hatékonyságnöveléshez, a társadalmi hasznosulás elősegítéséhez.

http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?pg=intro http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/what-horizon-2020 http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/horizont-2020/mi-horizont-2020 8 http://ec.europa.eu/research/innovation-union/pdf/psi_eg_exec_summary.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/themes/15_research__development.pdf 6 7

Oldal: 8 | 55


A kutatás-fejlesztés és innováció kapcsán olyan tevékenységekkel kell szembenézniük a kutatóközpontok vezetőinek, amelyek üzleti szemléletmódot kívánnak: források felkutatása, beszerzésekkel kapcsolatos tudás, társadalom-centrikus gondolkodás, kockázatvállalás. Továbbá az innováció elősegítésére a kutató központok számára elengedhetetlen. Az Európai Unió célja továbbá az, hogy a számos programon keresztül biztosított források felhasználásának hatékonyságát, minőségét növelje és a fenntartható növekedést támogassa. Viszont számos tényező befolyásolja a kutatás-fejlesztési tevékenység intenzitását:  nem megfelelő és elegendő forrás biztosítása kutatás-fejlesztési tevékenységekre,  nincs megfelelő közszféra által kidolgozott ösztönző erő, amely a versenyszféra kutatásfejlesztési tevékenységre vonatkozó hajlandóságot emelné,  kereslet és kínálat egyensúlya nem jön létre a kutatás-fejlesztési tevékenységekre vonatkozóan,  a kutatás-fejlesztési tevékenységben résztvevő vállalatok száma kevésbé növekszik. A kutatás-fejlesztési beruházások növelésére vonatkozóan a Europe 2020 stratégia célkitűzése, hogy a tagországok a GPD 3%-ára növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket. E téren mindenütt szükségesek a hazai kutatás-fejlesztések, azok bevezetésének támogatása, a belföldi innovációs központok, bázisok fejlesztése, támogatása. A kutatás-fejlesztési beruházások ösztönzése, a kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése szintén szükséges tényezők. A kutatás-fejlesztés és innováció megerősítése csak magas színvonalú felsőoktatási és tudományos képzésen alapulva valósítható meg. Az EU célja, hogy mindezt úgy sikerüljön megvalósítani, hogy a tőkeerős nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységekben való részvételét növeljék, miközben nem sérülnek, illetve nagyobb hangsúlyt kapnak az egyetemi kutatóközpontok alapkutatásai.

Oldal: 9 | 55


4.

A

KOOPERÁCIÓS

KÖZPONT

MŰKÖDÉSÉNEK

INDOKOLTSÁGA A Europe 2020 prioritásainak, kezdeményezéséinek bemutatását, FuturICT.hu projekthez való illeszkedésének, az Európai Unió kutatóközpontok számára tett javaslatainak vizsgálatát követően az alábbiakban bemutatjuk a projekt során kialakítandó Kooperációs Központ működésének indokoltságát. A 3. fejezetben ismertetett Európai Unió programjaihoz való illeszkedés alapján megállapítható, hogy a FuturICT.hu projekt és az azon belül létrehozandó kooperációs központ hozzájárul az Európai Unió célkitűzéseihez, támogatja az innováció elősegítését, a kutatás-fejlesztési tevékenység intenzitását korlátozó tényezők csökkentését. A kutatás és a koordináció nemzeti intézményének megteremtése megkerülhetetlen feladat. A hazai kutatási szférára jellemző, hogy a hazai intézményrendszerben sok intézmény foglalkozik az IKT témához kapcsolódó kutatásokkal, de ezek az intézmények leginkább szigetszerűen folytatják kutatásaikat. A nemzetközi versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy a szigetszerűség megszűnjön, az együttműködés erősödjön, kihasználják a több intézmény heterogén nézőpontjából eredő új ötletek, megoldások azonosítását, valamint azok megvalósítását. A jelenlegi kutatások több tudományterület alapkutatási eredményeiből táplálkoznak, a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek és a vonatkozó hazai források optimalizálása is igényli a FuturICT-hez kapcsolódó hazai kutatások nyomon követését, a tevékenységek hatékony koordinációját. Az FP keretében megvalósuló közös kutatások már elindították az együttműködést, a hatékonyabb kommunikációt. A KK felállításával ezek az elkezdődő folyamatok szervezeti keretbe illesztésével továbbiakban is elősegíthető a versenyképesség erősítése, az egyetemek, kutatóintézetek céljainak elérése. A Megvalósíthatósági Tanulmány és a lefolytatott interjúk szerint a KK elősegítheti, illetve feladata lehet:         

iparági stratégia meghatározásának, megtervezésének támogatását, iparági stratégia megvalósításának elősegítését, a forráselosztás támogatását, különböző tudományterületek együttműködésének elősegítését, kutatói képzési lehetőségek fejlesztése, szemléletformálás elősegítése középiskolákban, hogy megismerjék az IKT-val kapcsolatos feladatok, munkakörök valós lehetőségeit, szakmai irányait, szemléletformálás támogatása, hogy a kutató szféra kormányzati, valamint társadalmi elismertségét növeljék, a kutatócsoportok kutatói közösségének koordinációja, kooperációinak vezetése, a szükséges hatáskörök és felelősségi területek meghatározása, kormányzattal, hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel partnerségi kapcsolat ápolása, nemzetközi szintéren, hálózati együttműködés keretein belül megvalósítandó kutatási ötletek összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja,

Oldal: 10 | 55


 a kutatáshoz kapcsolódó pályázati források azonosítása, forrás elnyeréshez kapcsolódó feladatok támogatása,  a kutatási projektek projektmenedzsment és adminisztrációs feladatainak elvégzése, átvállalva az ilyen típusú feladatokat a szakmai feladatokkal foglalkozó kutatóktól,  a kutatási eredmények megosztásának és hasznosításának támogatása hazai és nemzetközi színtéren,  a kutatási eredmények csúcstechnológiát alkalmazó piaci szereplők általi hasznosításának elősegítése,  fiatal kutatók bevonása a FET zászlóshajó kezdeményezésbe, stabil kutatói munkahely feltételeinek erősítése,  a KK tagjai részére egyéb olyan szervezési, információmegosztó szolgáltatás nyújtása, amely támogatja a kutatóközpontok erőforrásainak, eszközeinek hatékonyabb kihasználását. Ahhoz, hogy a fenti elvárásoknak, Európai Uniós céloknak megfelelő KK kialakítására megfelelő javaslatot tudjunk tenni, jelen tanulmány következő fejezeteiben  megvizsgáljuk a hazai és nemzetközi gyakorlatot a koordinációs központok működtetésével kapcsolatosan,  ismertetjük a kapcsolódó kormányzati és szakmai elképzeléseket,  ismertetjük a projekt során, az IKT kutatói szféra szereplőivel lefolytatott interjúk során javasolt tevékenységeket,  bemutatjuk, hogy ezeknek megfelelően milyen működési modell felállításával javasolt kialakítani a Kooperációs Központot. Kapcsolódó szervezetek potenciális szerepei Különböző szerepek kialakításával egyértelműsíthető a különböző szervezetek kapcsolódásának tartalma, ezáltal transzparens módon bemutatható külön csatlakozási lehetőségekként, illetve a szerepek megjelenése lemodellezhető a KK különböző működési fázisainak függvényében is. Javasolt szerepek, részletesebb bemutatásukat a 8.8 fejezet tartalmazza:  Tanácsadó Testületi tag: a KK stratégiájának alakításában résztvevő, a támogató tevékenységeket közvetlenül támogató és erőforrást biztosító szervezet. A Tanácsadó Testület tagjai egyben KK tagok is.  KK Tag: a KK működését tagdíjjal támogatja, ezért cserébe hozzáférést kap a KK által nyújtott információkhoz, szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz, aktív részt vállal a KK operatív működtetésében, az operatív működés alakításában.  Együttműködő partner: a KK-hoz állandó tagként nem csatlakozó, ideiglenes együttműködő szervezet. Az együttműködés elsődleges célja további tapasztalat, ismeret, kapcsolat szerzése. Ideális esetben az együttműködő partner hosszú távú stratégiai partnerként erőforrást biztosít, illetve rendszeres közös kutatási projekteket indít a KK tagok számára, illetve kutatóival.  Ügyfél: a KK szolgáltatásait alkalmi jelleggel, eseti javadalmazásért igénybe vevő szervezet.

Oldal: 11 | 55


5.

HAZAI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

Jelen fejezet az IKT kutatások területén együttműködési, koordinációs feladatokat rendszerszerűen ellátó szervezeteket mutatja be. Ezen szervezetek tapasztalati múltjuk miatt benchmarking tevékenység potenciális szereplői lehetnek, illetve kapcsolódó pontok definiálásával, stratégiai partnerei lehetnek a kialakítandó központnak.

5.1. HAZAI KOORDINÁCIÓS KÖZPONTOK A TÁMOP-4.2.2.C-11-es kiírás keretében több pályázatot ítéltek nyertesnek, így párhuzamosan több kutatási koordinációs központ jött létre, vagy jelenleg van kialakítás alatt az ország különböző egyetemi városaiban. Ezek közül a projektek közül a következőket emeljük ki:  IT Security projekt, melyet a Pannon Egyetem Informatikai Tanszéke koordinál, a létrehozott koordinációs központ a Nemzeti Infokommunikációs Koordinációs Központ (NIKK). A projekt célja olyan kutatások megvalósítása, amelyek jelentősen növelik a szereplők bizalmát a korszerű infokommunikációs technológiákra épülő, elsősorban felhőszolgáltatásokban.  FuturInternet projekt, mely a Debreceni Egyetem vezetésével valósul meg, a létrehozott koordinációs központ a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC). A projekt kutatási célkitűzése az internet kihívásaival való szembenézés. Mindkét TÁMOP projekt keretében kialakult egy-egy kutatási koordinációs központ, mely jellemzően a kutatási projektek koordinálását, projektmenedzsment tevékenységet végez. A koordinációs központok tevékenységei jól lehatároltak, ezért az együttműködés természetes módjai meghatározhatók, például a FIRCC tevékenysége során új helyeken keletkező adattömegek elemzése lehet a KK feladata. A KK működésének 3. fázisában javasoljuk annak megfontolását, hogy a KK és a FIRCC hogyan tudna szervesen együttműködni, akár egy szervezetben, egységes irányítással.

5.1.1. NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT A NIKK a Pannon Egyetem által létrehozott koordinációs központ, mely a fejlett infokommunikációs technológiák kutatását és piaci bevezetését irányítja országos szinten. A Központ feladata a hazai szakmai és tudományos közösség felvértezése a legkorszerűbb infokommunikációs technológiák, valamint a közösségek tudásának és kreativitásának együttes használatára. A Központ feladatai a következők:  Kutatási tevékenység támogatása az alábbi alprojektekben:  Logisztikai rendszerek információs technológiája (ellátási láncok és üzleti folyamatok döntéstámogatása, robotok irányítása, szenzorfúzió),  "Jövő Internet" szolgáltatások (folyamatbányászat, üzleti kockázatmenedzsment, ágens rendszerek, virtualizáció),

Oldal: 12 | 55


 "Jövő Internet" technológiák: elosztott és felhőszámítások, tárgyak internete (szenzorhálózatok, smart grid rendszerek, felhő rendszerek, heterogén infrastruktúrák, pipeline rendszerek),  Informatikai Biztonság (rendszer robosztusság-elemzés, felhő rendszerek biztonsági kérdései, naplófeldolgozó rendszerek).  Kutatáskoordináció, melynek keretében a Központ a K+F területen érdekelt vállalatokat koordinálja és további együttműködéseket próbál generálni.  Innováció-menedzsment, melynek keretében a Központ olyan platformot üzemeltet, melyen keresztül a potenciális ipari partnerek megismerhetik a kutatási eredményeket9. A projekt szakmai vezetője és a projektmenedzser mellett fontos szerepet tölt be a projekt hasznosítási vezetője, aki kimondottan az innováció-menedzsment feladatokért felel. Emellett a négy alprojekt vezetője biztosítja, hogy a projekt által vállalt feladatok jó minőségben megvalósuljanak.

5.1.2. JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT A Jövő Internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Technology - FIRST) projekt keretében a Debreceni Egyetem Informatikai Kara létrehozta a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központot (FIRCC10, Future Internet Research Coordination Center). A központ célja elsősorban az EU-s és hazai pályázatokra való felkészülés és pályázat-előkészítés, valamint -menedzsment. A FIRCC kiemelt feladatai az alábbiak:  Szoros kapcsolat kiépítése a pályáztatást előkészítő fórumokkal mind hazai, mint EU-s szinten.  Kooperációs lehetőségek felkutatása.  A kutatási tevékenység hazai és nemzetközi népszerűsítése.  Tudástranszfer támogatása az alábbi alprojektek területein:        

A Jövő Internet elméleti alapjai, Hálózatok modellezése és analízise, Jövő Internet hálózati architektúrái és protokolljai, Testre szabható tartalomkezelő eljárások, Tárgyak Internete, "Jövő Internet közösségi alkalmazások", Tananyagfejlesztés (horizontális alprojekt), Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (horizontális alprojekt).

 Pályázatkészítés a Horizon 2020 keretében és további nemzetközi projektek generálása a kialakított kapcsolatrendszer felhasználásával.

9

http://nikk.mik.uni-pannon.hu/ct-menu-item-21/innovacio-menedzsment-bevezeto.html http://fircc.unideb.hu/

10

Oldal: 13 | 55


 FuturInternet projekthez kapcsolódó kutatások menedzsmentje és kutatóhelyek koordinációja.  Nemzeti Kutatási Platform működtetése.

országos

és

nemzetközi

szintű

A projekt vezetősége az igazgatótanács, mely alá tartozik egy nemzetközi projektvezető, szakmaitudományos vezető, gazdasági vezető és egy kommunikációs vezető.

5.2. EGYÉB

KOORDINÁCIÓS SZERVEZETEK: INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉGEK

REGIONÁLIS

Az Európai Unió kutatás-fejlesztés és innováció erősítésének, az ebből eredő versenyképesség növelésnek érdekében alakították ki a hazai Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot11. Feladata, hogy regionális szinten generáljon innováció tevékenységeket, támogassa az innovációs folyamatokat, hangolja össze a regionális innovációs kezdeményezéseket, nyújtson ezekhez kapcsolódóan innovációs szolgáltatásokat. Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat tagjai:  INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Nonprofit Kft. (www.innova.eszakalfold.hu),  NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. (www.norria.hu),  Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (www.darinno.hu),  Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (www.innoreg.hu),  Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (www.kdriu.hu),  Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (www.pannonnovum.hu),  Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (www.ddriu.hu). A Regionális Innovációs Ügynökségek főbb feladatai (melyek ügynökségenként eltérő módon valósulnak meg):  Innovációs projektek generálása: kis- és középvállalkozások számára fejlesztési igények azonosítása, projektötletek kidolgozása,  Innovációs projektek szakmai támogatása: innovációs projektek megvalósításának, hasznosításának szakmai támogatása,  Pályázati projektmenedzsment: innovációs pályázatok előkészítésének és megvalósításának projektmenedzsment támogatása,  Kommunikáció, marketing, PR: innovációhoz kapcsolódó marketing, kommunikációs és PR tevékenység támogatása,  Szellemi tulajdon- és iparjogvédelem: iparjog-védelem kereteinek, folyamatainak megismertetése a kis- és középvállalkozásokkal, operatív segítségnyújtás,

11

http://www.riunet.hu/

Oldal: 14 | 55


 Tudásmegosztás: regionális kutatási-fejlesztési eredmények összegyűjtése, kezelése, információ megosztása. Nemcsak regionális, hanem további hazai és nemzetközi kutatásfejlesztési eredmények összegyűjtése és érintettek tájékoztatása. Innovációs kutatásokhoz, azok eredményeihez kapcsolódó további információk összegyűjtése és megosztása a kis- és középvállalkozásokkal,  Tréningek tartása a kis- és középvállalkozások számára,  Kapcsolatrendszer fejlesztése kis- és középvállalkozások számára,  Regionális innovációs ügynökség partnerségi kapcsolatainak fejlesztése,  Regionális kutatás-fejlesztési és innovációs kereteinek fejlesztése,  Innovatív humán erőforrás fejlesztése,  Környezetei kapcsolatok fejlesztése.

5.3. PIACI SZEREPLŐK BEMUTATÁSA 5.3.1. MTA SZTAKI A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI lényegében egy kutatóbázis az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületeken. Az intézet foglalkozik mind alap-, mind alkalmazott kutatással a következő területeken: 1. táblázat: MTA SZTAKI kutatási területei Alapkutatás    

Számítástudomány és- technika Rendszer- és irányításelmélet Gépi érzékelés és interakció Mérnöki és üzleti intelligencia

Alkalmazott kutatás     

Járműipar és közlekedés Termelésinformatika és logisztika Energia és fenntartható fejlődés Biztonság és felügyelet Hálózatok, hálózati rendszerek és szolgáltatások, elosztott számítások

A fentiek mellett a kutatóintézet jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, az európai kutatási térség kulcsszereplője, FP6 és FP7 projektek kedvezményezettje. Tagja több nemzetközi kutatási szervezetnek, köztük az ERCIM-nek (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) is.

5.3.2. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ VÁLLALATOK Az adatgyűjtés során kiderült, hogy számos olyan piaci szereplő van az IKT területén, melyek saját kutatásokat végeznek és az eredményeket kimondottan a saját kutatásaikban használják fel. Számukra nem az a fontos, hogy publikálnak, hanem az, hogy az eredmények megfelelően hasznosuljanak. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy bár számos esetben együttműködnek az egyetemekkel, mégis jellemzően a maguk számára végeznek kutatásokat. Oldal: 15 | 55


5.4. POTENCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A potenciális együttműködések tekintetében legfontosabb potenciál a klasszikus kutatás-fejlesztés alapú együttműködések helyett innováció alapú együttműködések kialakítása. Ehhez tisztázni szükséges az innováció és a kutatás-fejlesztés közötti különbséget. Az innováció az OECD Oslo-i kézikönyve szerint: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás; új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” Az OECD által kiadott Frascati kézikönyv12 határozza mega kutatásfejlesztés definícióját: „A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunka, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál - beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket -, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások keretében használjuk fel”. A kutatás fejlesztés fogalmába beletartozik az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés folyamata is. Az innováció komplex folyamat, mely számos esetben különböző hátterű szereplők együttműködését vagy együttműködését követeli meg. Ahhoz, hogy a kutatási eredmények valóban felhasználásra kerüljenek a kooperációs munkába jelentős energiát szükséges fektetni. A KK a már létrejött hazai koordinációs központokkal és RIÜ-kkel többek között a következő területeken működhet együtt:  közös projektek generálása és megvalósítása,  tudásmegosztás,  közös konferenciák, szimpóziumok szervezése annak érdekében, hogy a hazai kutatóbázis egységesen mutassa be a kutatási eredményeket,  partnerközvetítés,  tenderkiírásokról szóló adatbázis kölcsönös megosztása,  kutatási adatbázis egymással való összekapcsolása,  piaci igényfelmérés a RIÜ információi alapján,  kutatási projektek testre szabása az innovációs igényekhez igazodóan,  szellemi tulajdon-védelemmel kapcsolatos segítségnyújtás,  közös, teljes innovációs láncot lefedő oktatások szervezése. Amennyiben a KK „híd” szerepet kíván betölteni a piaci szereplők és a kutatói bázis között, úgy érdemes a piaci szereplők igényeiből kiindulni. Ez nem utolsósorban a KK finanszírozásának a kérdéskörét is érinti. Bár a K+F intenzív nagyvállalatok rendszerint saját innovációs bázissal rendelkeznek, a KK is lehetőséget kaphat a velük való együttműködés során, amennyiben alkalmazkodni képes az igényekhez.

12

A Frascati kézikönyv online letölthető innen

Oldal: 16 | 55


6.

NEMZETKÖZI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

6.1. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JELLEMZŐI A kutatás-fejlesztés területe mindig is kiemelkedően fontos volt a közösségi politikákban. Nem lesz ez másképp a most induló 2014-2020-as programozási időszakban sem: meghirdetésre kerülnek a hazai pályázati lehetőségek a Horizon 2020 is (ld. bővebben a 3.2.1.3 alfejezetben). A keretprogram segítségével a hazai K+F szféra szereplőinek lehetőségük van arra, hogy akár nemzetközi projektpartnerekkel dolgozzanak és kutatásukat közösségi társfinanszírozás forrásaiból fedezzék. A nemzetközi projektcsapattal való együttműködés köszönhetően tartós kapcsolat alakulhat ki a külföldi koordinációs központokkal vagy kutatóintézetekkel. A tapasztalatok szerint a projektpartnerek kiválasztásakor nem elég figyelembe venni kizárólag a tudományos eredményeket, legalább olyan fontos a nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalat. Annak fő jellemzői, hogy egy kutató csatlakozik-e egy nemzetközi projekthez, az alábbiak szerint határozhatóak meg: 1. ábra: A sikeres nemzetközi projektek fő jellemzői

Kapcsolattartás

Projekttagok hozzáállása

Tudományos és informális személyes találkozók

Elkötelezettség

Proaktivitás Tudásmegosztásra való lehetőség Nyitottság az új ötletekre Rendszeres brainstorming

Más területek felé irányuló kíváncsiság

6.2. KUTATÁSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONTOK EURÓPÁBAN A továbbiakban klasszikus értelemben vett kutatóközpontokat és intézeteket mutatunk be, amelyek Európában működnek különböző tudományterületek mentén.

Oldal: 17 | 55


6.2.1. ICT FOR BRAIN, BODY AND BEHAVIOR Helyszín: Wageningen, Hollandia. Kutatási terület13: kognitív pszichológia, kommunikációtudomány, számítástechnika, mesterséges intelligencia, elektronika, matematika és statisztika, ergonómia, ipari design. Az „i3B” egy nyílt innovációs ökoszisztéma (living lab) az agy-, a megismerés- és a viselkedéstudomány területén. Itt az innovatív high-tech vállalatok olyan módon kombinálhatják a kutatás, méréstudomány és mérési rendszerek előnyeit, ahogy nekik az a leghasznosabb. A living lab az alábbi konstrukciókat és szolgáltatásokat nyújtja tagjainak:  kutatás és fejlesztés (pl. többtagú kutatócsoportok létrehozása és menedzselése),  infrastruktúra és szolgáltatások igénybevételének lehetősége (pl. közös laboratórium használata, tanúsítványokkal kapcsolatos ügyintézés),  kommunikációs szolgáltatások (pl. hírlevelek, publikációk),  események szervezése (pl. szimpóziumok, kongresszusok),  akadémia (pl. oktatás, klaszterekbe való bekapcsolódás),  üzletfejlesztés (pl. intenzív vállalati kapcsolatok kezelése, start-up vállalkozások összekapcsolása a kutatókkal). A rendszer alapja a szorosabb együttműködési lehetőségek biztosítása, a tesztelési infrastruktúra megosztása, referenciák együttes begyűjtése és kölcsönös megosztása. Weboldal: http://www.i3b.org/ Javasolt együttműködési téma: a stabilizálódás időszakán túljutott intézet tapasztalatainak megismerése, kapcsolódó tevékenység.

6.2.2. TECES Helyszín: Maribor, Szlovénia. Kutatási terület: elektromos hajtásrendszerek. A szlovén TECES (Research and Development Centre of Electrical Machines) azzal a céllal jött létre, hogy segítse az elektromos hajtásrendszerek területén működő helyi vállalatok, oktatási intézmények és kutatóintézetek között létrejövő stratégiai partnerség kialakítását. A TECES egyrészt mediátorszerepet lát el, tehát összekapcsolja a helyi ipari, oktatási és kutatási szereplőket; koordinálja a közös projektek adminisztratív/pénzügyi végrehajtását; valamint egyedi tudásszervezetként olyan K+F infrastruktúrával és know-how-val rendelkezik, mely további piaci fejlesztéseknek adhat teret. A TECES három területen nyújt szolgáltatást tagjai részére:  K+F szolgáltatások: software alkalmazások fejlesztése, fejlesztési lehetőségek azonosítása, közös projektek koordinációja és végrehajtásának támogatása,

13

A teljes lista a http://www.i3b.org/content/scientific-disciplines oldalon található.

Oldal: 18 | 55


 oktatási tevékenység, prezentációk és szemináriumok szervezése,  hazai és nemzetközi tenderekhez kapcsolódó tanácsadás. A fenti tevékenységeknek köszönhetően a TECES kiemelten hozzájárul a különböző szférák közötti partnerség kialakításához és a magas színvonalú, high-tech elektromos hajtásrendszerek kifejlesztéséhez. Weboldal: http://www.teces.si/prikazi.asp?vsebina. Javasolt együttműködési téma: a fejlesztési lehetőségek azonosítására és felhasználására, a trendekhez kapcsolódó tanácsadásra vonatkozó tapasztalatok megismerése.

6.2.3. NÉMETORSZÁGI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KUTATÓKÖZPONT (DFKI) Helyszín: Kaiserslautern, Saarbrücken, Bréma, Berlin; Németország. Kutatási terület: mesterséges intelligencia. A DFKI Németország vezető kutatóintézete az innovatív szoftver technológia területén és élen jár a mesterséges intelligencia kutatásban. Az intézetben 60 ország 400 kutatója dolgozik közösen közel 260 kutatási projekten. A szervezeten belül 14 kutatócsoport, 10 kompetenciaközpont és 5 „living lab” működik, melyek a kutatási tevékenységen kívül többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleinek:      

technológiatranszfer innovációs coaching és startup konzultáció egyedi design, fejlesztési és bevezetési megoldások keresése piackutatás, szakértői felmérések, megvalósíthatósági tanulmányok készítése mesterséges intelligenciához kapcsolódó informaltikai fejlesztések komplex szoftvermegoldások kiválasztásához és bevezetéséhez kapcsolódó tudományos tanácsadás  mesterséges intellgencia megoldások  szoftvermegoldások tudományos értékelése és bechmarking  technológiai workshopok szervezése A kutatóintézet finanszírozása EU-s, nemzeti forrásból, valamint ipari partnerek által biztosított hozzájárulásokból történik. A tartományok képviselői mellett a kutatóintézet felügyelőbizottsága számos német és nemzetközi high-tech vállalat képviselőiből áll. Weboldal: http://www.dfki.de. Javasolt együttműködési: nemzetközi kutatók bevonásával technológiatranszferre vonatkozó tapasztalatok megismerése.

történő

projektekre

és

6.2.4. EINDHOVENI IKT KUTATÓINTÉZET (EIRICT) Helyszín: Eindhoven, Hollandia. Oldal: 19 | 55


Kutatási terület: IKT klaszterkutatás. Az EIRICT (Eindhoven Institute for Research on ICT) az Eindhoveni Műszaki Egyetem IKT kutatási intézete, amely az egyetem hét karának a kutatásai tevékenységét fogja össze. Az intézet részt vesz számos nemzetközi projektben, de klasszikus értelemben nem nyújt szolgáltatásokat, hanem inkább az egyetemen belül különböző IKT témakörök mentén ún. „konzultációs csoportok”-at működtet. Ezek a csoportok egymással együttműködve új kihívásokat, új alkalmazási területeket és új együttműködési lehetőségeket vizsgálnak meg, támogatva ezzel az innovációt és az értéktartást. A csoportok szimpóziumok keretében végzik a tudásmegosztást. Általánosságban az EURICT az egyetemi kapcsolattartó minden olyan IKT kutatás területen megvalósuló projektben, ahol a közszféra, a közintézmények, vállalatok vagy kutatási konzorciumok vesznek részt. Érdemes megemlíteni, hogy maga az EIRICT a karok és a kutatócsoportok felett álló virtuális szervezet, mely viszonylag kevés alkalmazottal üzemel. Weboldal: http://eirict.win.tue.nl/ Javasolt együttműködési téma: a konzultációs csoportok működtetésére vonatkozó tapasztalatok megismerése, projektek megismerése.

6.2.5. UNIVERSITY OF TWENTE (CTIT) Helyszín: Twente, Hollandia. Kutatási terület: IKT alkalmazások A CTIT (Centre for Telematics and Information Technology) Hollandia egyik legnagyobb kutatóintézete az IKT és az IKT alkalmazások területén, közel 400 alkalmazottal. Az intézet keretein belül jellemzően kutatócsoportok dolgoznak együtt napjaink technológiai, gazdasági és társadalmi kihívásaira keresve a választ. Az említett kutatócsoportok multidiszciplináris kutatásra koncentrálnak. A CTIT kutatásai kitérnek mind a cyber-fizikai rendszerekre, a „ember-gép” kapcsolatra és napjaink nagy társadalmi kihívásaira is. a központ által kínált megoldások közé tartoznak az intelligens energetikai megoldások (smart grid rendszerek), távoli egészségi ellátás (tele-medicine) és komplex logisztikai rendszerek is. A CTIT tevékenysége az egyetemi keretek között alapvetően három területre osztható:  spin off vállalatok létrejöttének támogatása  üzleti akcelerátor tevékenység, azaz üzleti szereplők, vállalkozók és tehetséges kutatók és technikusok összekapcsolása  együttműködések kezdeményezése a piaci szektor szereplőivel, pénzügyi intézetekkel, közintézményekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, logisztikai szolgáltatókkal Weboldal: http://www.utwente.nl/ctit/. Javasolt együttműködési téma: egységes kooperációs működés multidiszciplináris projekteknél, nagy létszám mellett.

Oldal: 20 | 55


6.2.6. EURÓPAI INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET (EIT) Székhely: Budapest, Magyarország, továbbá Berlin, Eindhoven, Stockholm, London, Párizs, Helsinki és Trento. Kutatási terület (EIT ICT Labs): okos terek, okos energia terek, egészségügy és jólét, digitális városok, média- és tartalomszolgáltatás, intelligens mobilitás és közlekedési rendszer. Az EIT (European Institute of Innovation and Technology) egy uniós kezdeményezés, melynek fő célja, hogy összehangolja az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, ösztönözve ezzel az innovációt. Az EIT szervezete decentralizált, úgynevezett tudás- és innovációs közösségeken (Knowledge Innovation Communities, KIC) keresztül működik a klíma (Climate KIC), az IKT (EIT ICT Labs), valamint az energetika (KIC Inno Energy) területén. Az EIT ICT Labs KIC az infokommunikációs társadalomra fókuszál a következő szempontok mentén:  Kapcsolatépítés és kooperáció: különböző mobilitási programokon keresztül potenciális partnereket összeismertetése, együttműködési lehetőséget teremt az oktatási-, a kutatási- és az üzleti szféra között mellyel hozzájárulhat az innovációs folyamatok felgyorsításához.  Oktatás: az EIT ICT Labs olyan képességek megszerzéséhez segíti hozzá a tanulókat, kutatókat és akadémikusokat, melyek hozzájárulhatnak kreativitásuk fejlődéséhez, valamint kockázatvállaló- és vállalakozói attitűdjük kialakulásához is. Weboldal: http://www.eitictlabs.eu/. Javasolt együttműködési téma: a fiatal kutatók fejlesztésére, kapcsolatépítésre vonatkozó tapasztalatok megismerése.

6.3. POTENCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontos szerepet játszhat a KK innovációs tevékenységet támogató folyamataiban. Ilyen módon a KK szélesebb körből tud ismeretet szerezni, mindezt ráadásul viszonylag alacsony költséggel és kockázatmentesen. A KK együttműködésnek különböző formái lehetnek, érdemes olyan partnerekkel együttműködni, akiknek a tevékenysége a KK profiljába vághat. Az alábbi területeken javasoljuk a nemzetközi együttműködést:          

Horizon 2020 kutatási projektekben való közös részvétel, Látogatások, best practice megtekintése, Közös lobbi tevékenység, Twinning projektekben való részvétel, Közösen szervezett nemzetközi ösztöndíjprogramok, kutató-csere program, Közös innovációs ötletek megvalósítása, Tematikus tudásmegosztás, Közös forrásszerzés, Benchmarkok egymásnak való bemutatása, Közös szimpóziumok szervezése egy-egy témában. Oldal: 21 | 55


7.

KAPCSOLÓDÓ

KORMÁNYZATI

ÉS

SZAKMAI

ELKÉPZELÉSEK

7.1. KORMÁNYZATI ELKÉPZELÉSEK A KK működéséhez és potenciális finanszírozásához kapcsolódóan három alapvető forráshoz kapcsolódó tervezési folyamatot irányító személy véleményét ismertük meg: a hazai Európai Uniós források körén belül az emberi erőforrás fejlesztéssel (EFOP) és a gazdaságfejlesztéssel (GINOP) kapcsolatos elképzeléseket, illetve az elérhető hazai forrásokkal kapcsolatos elképzeléseket. A felsorolt információk az interjúk idejére vonatkozó, 2014. márciusi állapotot mutatnak be.

7.1.1. EFOP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP fő beavatkozási területei a társadalmi felzárkózás, a család társadalmi szerepének megerősítése, az egészségfejlesztés, a köznevelés minőségének fejlesztése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, valamint az utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. A 2007-2013 programozási időszak, jellemzően TÁMOP forrásaihoz hasonló nagyságrendű támogatás a GINOP-ban lesz elérhető, az EFOP-ban hasonló nagyságrendű és jellegű támogatás nem várható. Az EFOP rendelkezésére álló források mértéke körülbelül 400 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint az előző ciklusban hasonló célú TÁMOP és TIOP források összege. Emellett fontos változás, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban közvetlenül munkahely létesítésre már nem biztosítható EU forrásból származó támogatás, csupán közvetett módon a támogatott projektek eredményként létrejövő munkahelyek támogathatóak. Az EFOP célkitűzései közül az egyetlen, amihez kapcsolat azonosítható a 3.B specifikus cél, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése kapcsolódhat, elsősorban a kutatói utánpótlás fejlesztése, tudományos műhelyek együttműködésének az erősítése (hálózatépítés) céljából. A kapcsolódó kutatásfejlesztés támogatására rendelkezésre álló források mértéke 58 milliárd forint a teljes programozási ciklusra vonatkozóan.

7.1.2. GINOP Az Európai Unió a 2014-2020 programozási időszakban is támogatja Magyarország felzárkózását a különböző strukturális alapok forrásainak biztosításával. A programozási időszakra vonatkozó felzárkózási célok megvalósítását 7 operatív program segíti elő, amelyek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). A célok Oldal: 22 | 55


elérése érdekében a GINOP 7 prioritási tengelyt jelöl ki, melyek a kis- és középvállalkozások, a kutatás és innováció, az IKT, az energia, a foglalkoztatás és szakképzés, a turizmus támogatására, illetve a pénzügyi eszközök alkalmazására terjednek ki. A felsorolt prioritási tengelyek közül a KK működésének lehet közvetlen kapcsolódása a 2. (K+I) és 3. (IKT), közvetett pedig az 1. (KKV) és 5. (foglalkoztatás) prioritási tengelyekkel. A közvetlen kapcsolódás a tevékenység jellegéből adódik, a közvetett kapcsolódások kihasználásához a KK szervezeti működésének célzott alakítása szükséges: a KK gazdasági társaságként (KKV) működtetése, illetve vállalkozások munkaerő-piaci rugalmassága fejlesztésének megjelentetése a KK szolgáltatásai között, különböző képzési formákon keresztül. Az 5. prioritási tengely kivételével a GINOP prioritási tengelyei ERFA jellegű forrásokat biztosítanak, azaz a GINOP-on keresztül beruházási jellegű támogatások érhetők el, melyek jelentőségét az támasztja alá, hogy a vezetői interjúk tanulsága szerint a felsőoktatási kutatói tevékenység gazdasági fenntarthatóságának egyik legnagyobb akadálya, hogy eszközök hiányában nagyon nehéz szabadalmakat létrehozni, az egyetemek számára bejegyeztetni. Tudásgazdaság fejlesztése A 2. prioritási tengely a tudásgazdaság fejlesztését tűzi ki célul, ezen a területen belül az alábbi lehetőségek azonosíthatók a KK számára:  A tudás- és technológia-intenzív vállalkozások támogatása lehetőséget jelenthet a KK számára, amennyiben vállalkozások innovációs tevékenység keretében adnak megbízást IKT területen.  A prioritási tengely specifikus céljai támogatják a K+I beruházásokat együttműködés, hálózatosodás fejlesztése érdekében. A támogatások célcsoportja a vállalkozások, azonban a támogatott tevékenység a célcsoport együttműködése, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása. A vállalatok fejlesztési gyakorlataiból adódóan a KK természetes együttműködési partnere a KKV-k köre lehet, akiknek jellemzően nincs kialakított felsőoktatási kapcsolatrendszerük és jellemzően K+I elképzelésük, azonban a KK proaktivitásán keresztül kialakíthatók ilyen típusú együttműködések, amelyekhez kapcsolódó tevékenység finanszírozható lehet a GINOP 2. prioritási tengelyén keresztül.  A kapcsolódó intézkedések támogatást biztosítanak a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek, valamint vállalkozások növekvő részvételéhez a Horizon 2020 által biztosított lehetőségek igénybevételében. Infokommunikációs fejlesztések A 3. prioritási tengely az infokommunikációs tevékenységek fejlesztését tűzi ki célul, ezen a területen belül az alábbi lehetőségek azonosíthatók a KK számára:  Az 1. specifikus cél többek között a kutatóintézetek, egyetemek innovációs képességének fejlesztését tűzi ki elérendő eredményként.  A prioritási tengely 2 specifikus célja a vállalkozások informatizáltságának növelését támogatja, amely tevékenység a KK vállalkozásokat célzó tevékenységével teljes összhangot mutat. Oldal: 23 | 55


7.1.3. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Az alap befizetéseinek felhasználásáról a miniszter dönt, mely döntés értelmében 2014-ben az elérhető hazai forrásokból az agykutatás kerül támogatásra. A KK tervezett tevékenységi köréhez kapcsolódóan jelenleg nem azonosítható közvetlenül elérhető hazai forrás. A hazai források felhasználására vonatkozó stratégiák és célkitűzések meghatározásra kerültek, nem találtunk nyitottságot az IKT terület nemzeti fejlesztési programjának kialakítására, esetleges kormányzati koordinációs szerepvállalására vonatkozóan.

7.1.4. POTENCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK 7.1.4.1. ISMERT HAZAI FORRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓAN A felsorolt kormányzati elképzelésekhez kapcsolódóan több finanszírozási lehetőség mutatkozik, következők szerint. EFOP Az EFOP tervezéséért felelős vezetők is nyitottságot mutattak arra vonatkozóan, hogy a társadalmi partnerek bővítése során párbeszédet folyatassanak a KK-val, az egyetemmel. Ezen párbeszédek során arra érdemes fókuszálni, hogy az operatív program végrehajtásáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint az IKT tevékenység felhasználója jelenjen meg, hiszen jelenleg a legösszetettebb Minisztérium, amely már nem képes áttekinteni a működése során keletkező adatokat. Az ilyen jellegű fejlesztési források az újonnan alakuló Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban lesznek elérhetők. Tudásgazdaság fejlesztése A GINOP 2. prioritási tengelyével kapcsolatos potenciális lehetőségekről összefoglalóan elmondható, hogy ezek kihasználásával a KK kutatási tevékenységet folytató tagjainak további működési céljainak megvalósítását alapozhatja meg, például kutatásokhoz szükséges eszközpark fejlesztésével. Releváns pályázati kiírás esetén, nyertes pályázatot követően bővülhet a szabadalmi folyamatokhoz elengedhetetlen berendezések köre. Infokommunikációs fejlesztések A GINOP 3. prioritási tengely tervezéséért felelős vezetők várják azokat az IKT partnereket, akikkel közösen definiálhatók a prioritási tengelyen keresztül elérhető források felhasználásai területei, a kapcsolódó pályázati felhívások, ezért javasoljuk a vezetők megkeresését, melyre a megkérdezett vezető nyitottságot mutatott. Az egyeztetéshez konkrét szakmai tartalom meghatározása szükséges, hogy mit javasol a KK, vagy az egyetem támogatásra. A támogatás sikerességének kulcsa lehet annak meghatározása, hogy a támogatott tevékenységből olyan eredmények születnek, amelyek újabb forrásfelhasználáshoz vezethetnek. Ehhez kapcsolódó elvárás, hogy a támogatási igény mindenképp ERFA, azaz beruházási jellegű legyen, vagy vállalkozásokon keresztül ösztöndíj jellegű támogatás.

Oldal: 24 | 55


A FuturICT támogatott pályázatának elvárása is a Digitális Menetrend egyes kulcsterületeihez való kapcsolódás biztosítása, mely elvárás teljesítése magában is természetes kapcsolódást biztosíthat a 3. prioritási tengely céljaihoz. Összefoglalásként megállapítható, hogy a GINOP 3. prioritási tengelyének forrásaihoz való hozzáférés érdekében a KK proaktív szerepvállalása esetén jelentős potenciál mutatkozik. A kapcsolódó forrásokhoz való hozzáféréshez valószínűsíthetően ipari partnerrel való együttműködésre van szükség, ahol az ipari partner a pályázat kedvezményezettje. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A hazai források felhasználásával kapcsolatosan az információgyűjtés során felmerült javaslat volt a hazai források közvetett elérése érdekében annak vizsgálata, hogy a KK által koordinált tevékenységek hogyan kapcsolódhatnak az Innovációs Alapból támogatandó tevékenységhez. Javasolt megkeresni azokat a kutatási témákat, amiken keresztül az IKT tevékenység támogatni tudja az agykutatást. A tanulmány 8.7. KK javasolt tevékenységi köreit bemutató fejezete a KK megvalósításának 1. fázisában javasolt IKT iparági stratégiaalkotásba való bekapcsolódás, IKT kutatási forráselosztás támogatása, valamint a Kutatási ötletek tolmácsolása alaptevékenységek keretében javasoljuk a kormányzati szereplőkkel való kapcsolatfelvételt.

7.1.4.2. ÁGAZATI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A javasolt tevékenységek bemutatását követő visszajelzések során kiemelt hangsúlyt kapott a lobbytevékenység szerepe a KK tervezett működésén belül. Az eredményes ágazati érdekérvényesítés érdekében a következők javasoltak:  Az érdekérvényesítési tevékenységért felelős személy kiválasztása és felhatalmazása, aki rendszeres kommunikációt folytat a különböző kormányzati döntéshozói szintekkel, részt vesz a társadalmasítási, az ágazat finanszírozását is érintő platformokon, ismeri a forrás allokáció és felhasználás kapcsolódó stratégiáit, jogszabályait és képes a döntéshozók céljainak megfelelő, társadalmi hatáson alapuló javaslatokat bemutatni.  A képviselt terület pontos definiálása, az érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a terület folyamatos bővítése, a területre vonatkozó közös hosszú távú vízió, stratégiai célok megfogalmazása.  A hazai és nemzetközi döntéshozók elvárásainak pontos megismerése és kommunikációja az ágazat szakmai képviselői felé, szakmai egyeztetések koordinációja az elvárásokhoz kapcsolódó szakmai tervezetek összeállítása érdekében.  Tudatos és rendszeres kapcsolatépítő tevékenység a kormányzati és az ágazati szakmai döntéshozók körében. Az aktuális hazai forrástervezési folyamatra vonatkozó konkrét érdekérvényesítési javaslat: A felmérés tapasztalatai alapján javasoljuk az operatív program véglegesítését és a parlamenti választásokat követően egyeztetés céljából megkeresni a szakpolitikáért felelős helyettes-államtitkárt egy konkrét IKT területre vonatkozó szakmai koncepcióval egy potenciális pályázati kiírás tartalmának kialakítására vonatkozóan. A szakmai anyagra vonatkozóan javasolt a szaktárca értelmezését segítő megfogalmazása, azaz maximum 2 A4-es oldal terjedelemben bemutatni a támogatandó tevékenység Oldal: 25 | 55


által elérendő társadalmi hatást, a hatás eléréshez szükséges tevékenység költséghatékony voltát és az operatív programhoz, valamit az S3 stratégiákhoz (regionális intelligens szakosodást szolgáló innovációs stratégiák) való konkrét kapcsolódási pontjait.

7.2. SZAKMAI ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A javasolt tevékenységek 8.5. fejezetben szereplő felsorolása az interjúkon elhangzottakra alapul, jelen fejezet célja az interjúk során elhangzott KK működéssel kapcsolatos elvárások összefoglalása, a működés során kialakuló szerepek leírását célozza. Az interjúk során elhangzottakat az említés gyakorisága és megjelölt fontosság alapján az alábbi fő kategóriákba sorolhatjuk: 1. Információs központ: Tudatos és folyamatos információgyűjtés és megosztás több platformon keresztül, mind a KK-hoz kapcsolódó tagszervezetek, mind a tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó szervezet, nemzetközi kutatók és hazai ipari szereplők felé, valamint a különböző képzések résztvevői és a társadalom felé. A szerep célja, hogy az iparággal kapcsolatosan keletkező összes információ hasznosulásának optimális mértékét segítse elő. 2. Szervező, kapcsolaterősítő: Meglévő folyamatok és működési formák támogatása kutatói tudás és kapcsolati bázis építésével, projektek lebonyolításával kapcsolatos bejáratott mechanizmusok kialakításával, definiálásával és működtetésével. A szerep célja, hogy a kutatási tevékenységgel kapcsolatosan rendelkezésre álló kapacitások és potenciális szinergiahatások maximális kihasználására biztosítson lehetőséget. A szerephez kapcsolódó tevékenység a kutatási eredményekkel kapcsolatos szabadalmi lehetőségek bővítése, szabadalmi ügyintézés is. 3. Forrásfeltáró, kapcsolatépítő: Új kapcsolatok és források feltárása, az azokhoz való hozzáféréshez szükséges direkt, illetve támogató tevékenységek ellátása. A kapcsolatépítő tevékenység új, elsősorban finanszírozási, illetve kutatási fókuszokat biztosító hazai és nemzetközi kutatói, illetve vállalati kapcsolatok kialakítására vonatkozik. A szerep célja a működés hosszú távú fenntarthatóságának, beágyazottságának megteremtése. 4. Képviselő, előkészítő: A KK-hoz kapcsolódó szervezetek érdekeinek, elvárásainak érvényesítése például politikai döntéshozók irányába. A tevékenység a finanszírozási lehetőségek kialakítására vonatkozó szakmai lobbi tevékenység mellett kiterjed az iparág hosszú távú érdekeinek támogatására a közép- és felsőfokú képzések fejlesztésében, illetve igényfeltáró, piackutatási tevékenységre. A szerep célja a tudományterület népszerűsítése, érdekeinek érvényesítése a vonatkozó keretrendszerek befolyásolásán keresztül. A felsorolt szerepek működtetésének közös előfeltétele a proaktivitás, a felmérés során kapott válaszok alapján egyértelműnek tűnik, hogy reaktív szerepben a KK működése nem lehet eredményes, így fenntartható sem. A koordinációs jellegből adódóan ez a proaktivitás bővíti a KK-hoz kapcsolódó szervezetek lehetőségeit, azaz a tagok szervezeti céljait, érdekeit támogatja, illetve a felsoroltak közül minél több szerep működtetése jelez egyre erősebb igényt a kutatókra jellemző képességeket kiegészítő készségekre, így eltérő típusú személyek részvételét is igényli, ami biztosítja, hogy a KK működtetése elválik az egyetemek alapvető működésétől, jobban kiegészíti, támogatja azt.

Oldal: 26 | 55


8. KK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MENETE Az Európai Unió stratégiai céljainak, programjainak, a hazai IKT kutató szféra jelenlegi helyzetének, a hazai és nemzeti koordinációs szervezet működésének megismerését, illetve a kormányzati és szakmai elképzelések, valamint az IKT kutatói szféra javaslatai alapján azonosított szerepkörök bemutatását követően felvázolható a KK javasolt működési modellje. A korábbi fejezetben bemutatott helyzetfelmérést, ismertetett elvárásokat követően első feladat a KK jövőképének meghatározása, majd a megfogalmazott jövőkép megvalósításának támogatásához állítjuk fel a lehetséges szervezeti működési modellt:  A jövőbeli állapot elérését, a javasolt tevékenységek megvalósítását, bevezetését meghatározott ütemezés szerint javasoljuk megvalósítani a szervezet létrehozásának korlátai, a finanszírozási feltételek figyelembevétele miatt. Ehhez kapcsolódóan ismertetjük a jövőkép hosszú távú céljainak megvalósítási fázisait.  Szerepkörönként ismertetjük az azonosított, KK működését megalapozó tevékenységeket.  A működési folyamatokra vonatkozó javaslattételünk kitér a KK alapfolyamatait és támogató folyamatait bemutató értéklánc, valamint a folyamatok közötti kapcsolatot bemutató folyamat kontext diagram ismertetésére.  Részletesen ismertetjük a fázisonként megvalósítandó tevékenységi köröket.  Javaslatot teszünk a fázisonként megvalósítandó szervezeti modell kialakítására.  Ismertetjük a kormányzattal, kutató intézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, piaci szereplőkkel kapcsolatos együttműködési módokat, függőségi viszonyokat. Az alábbi ábra grafikusan ábrázolja, a projekt során alkalmazott, a működési modell kialakításának folyamatát. 2. ábra: Szervezeti működési modell összeállításának folyamata

HELYZETFELMÉRÉS, ELVÁRÁSOK, JAVASLATOK FuturICT projekt céljai

Hazai és nemzetközi koordinációs központok működése

Európai Uniós kutatási stratégiai céljai

Kormányzati és szakmai elképzelések

Hazai IKT kutatási szféra helyzete

IKT kutató szféra által javasolt tevékenységi kör

KK JÖVŐKÉP LEHETSÉGES SZERVEZETI MŰKÖDÉSI MODELL MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK ÉRTÉKLÁNC FOLYAMAT KONTEXT

SZERVEZETI MODELL SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

Oldal: 27 | 55


8.1. JÖVŐKÉP A szakmai elképzelések, interjúk alapján, a kooperációs központtal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseket figyelembe véve megfogalmaztuk a KK jövőképét, azaz vízióját. A jövőkép definiálja azt a jövőbeli állapotot, a kutatási szférában elfoglalt pozíciót, a KK-val együttműködő intézmények, szervezetek kiszolgálásával, a KK működtetésével kapcsolatos elképzeléseket, amelyet a KK hosszú távon el szeretne érni. Jövőkép: 2017-re a Kooperációs központ jól működő és fenntartható együttműködési platformként működik a hazai társadalmi kihívásokkal foglalkozó IKT kutatások területén kutatásokat végzők és a kutatásokban érintett szereplők legszélesebb köre számára, folyamatosan erősítve nemzetközi szintéren a magyar kutatók ismertségét és elismertségét.

8.2. KK HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI A KK hosszú távú célja, hogy a FuturICT.hu projekt céljaihoz igazodva egy olyan koordinációs központ jöjjön létre, amely által a KK tagjainak hosszú távú sikeressége az alábbi szempontok által meghatározott célok elérésével megvalósulhat:  Szolgáltatások szempontjából  a KK tagjai képesek legyenek proaktív módon generált új, a FET szempontjából és a Társadalmi Kihívások szempontjából is releváns kutatási projektek létrehozására,  képesek legyenek a portfólió munkán alapuló, magas színvonalú nemzetközi kutatási tevékenység koordinálására, valamint a projektek nemzetközi kutatási vérkeringésbe történő becsatornázására,  bővíteni tudják a hagyományos képzési formákon túlmutató, a kutatásmenedzsment tárgykörébe tartozó belső tudást,  a számítástudományok területén dolgozó kutatók kapcsolódásának szervezett keretek biztosításával támogatni tudják a hazai kutatói szervezetek aktivizálását és bevonását a kutatásokba,  összefogó szerep kialakításával a szférában Magyarországon koordinációs, illetve támogató tevékenységet ellátó szervezetek számára az együttműködést elősegítse,  alakítsanak ki kompetens és elfogadott döntéstámogató szerepet a magyar kormányzat különböző döntéshozó szintjei képviselői számára,  alakítsanak ki hub szerepet a nemzetközi szervezetek számára a magyar kutató szféra megkeresése tekintetében,  képesek legyenek a tagok és partnerek részéről folyamatosan felmerülő igényeknek megfelelő szolgáltatói szerepkör kialakítására.  Működési folyamatok, technológiai környezet szempontjából  a KK olyan működési folyamatokat alakítson ki, amely megfelelő minőség biztosítása mellett költséghatékonyan látja el a feladatokat,

Oldal: 28 | 55


 a szolgáltatások széleskörűek legyenek, mely által nemcsak az egyes kutatási projektek támogatása, hanem azok definiálása, forrásgenerálása, eredményeinek széleskörű felhasználása is megvalósuljon,  a szolgáltatásokat és a technológiai környezetet úgy alakítsa ki, hogy a KK tagjainak fizikai elhelyezkedését figyelembe véve a távoli elérés biztosítható legyen, az információbiztonsági követelményeknek megfeleljen,  a rendszerek megfelelő működése, folyamatos fejlesztése szükséges a tagok által lefedett tudományterületek kutatási témái, trendek, a kutatási eredmények felhasználási területeinek kutatása céljából, továbbá a tagok kutatási eredményeinek megosztását illetően az oktatás és a társadalom irányába.  Szervezet szempontjából  a KK olyan menedzsment szervezetet alakítson ki, melynek tagjai a támogatási intézményi rendszer, a kutatási szféra, illetve az IKT szektor megfelelő szakmai ismeretével rendelkezzen annak érdekében, hogy hitelesen tudja képviselni a KK tagok érdekeit,  a szervezet felépítése, a munkatársak készségei, képességei segítsék elő, hogy a KK által kezelt információk pontosak, frissek legyenek, azok gyors áramlása megvalósítható legyen,  a KK munkatársaival kapcsolatban cél, hogy széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezzenek, jól együttműködve, proaktívan, erős kommunikációs készséggel tudják megvalósítani a KK feladatait annak érdekében, hogy a KK tagjai közötti kommunikáció, elvárások, igények, javaslatok összegyűjtése, összegzése, további felhasználásra való előkészítése hatékonyan és eredményesen megvalósuljon,  A Központ tevékenységének segítésére a terület hazai kutatásaiban részt vevő intézmények részvételével Tanácsadó Testületet hoznak létre.  Finanszírozás, fenntarthatóság szempontjából  a KK menedzsment szervezet fenntarthatóságával kapcsolatos cél, hogy „non-loss”, azaz veszteség nélkül valósuljon meg a tevékenységek működtetése, azaz a bevételek fedezzék a tevékenységek elvégzésének, illetve a KK szervezet működésének költségeit,  a tagok számára a kutatási projektek, kutatói állások finanszírozására vonatkozó finanszírozási rendszer kialakítása érdekében hazai és nemzetközi pályázati források, ösztöndíjak és vállalkozási bevételek biztosítását segítse elő.

Oldal: 29 | 55


8.3. KK MŰKÖDÉSÉNEK KRITIKUS SIKERTÉNYEZŐI Kritikus sikertényezőknek azokat a feltételek nevezzük, amelyek alapvetően szükségesek és elengedhetetlenek a KK sikeres működtetéséhez. Ahhoz, hogy ezek a célok meg tudjanak valósulni, a KK működtetéséhez kapcsolódóan az alábbi kritikus sikertényezőket fogalmaztuk meg:  A KK jogi formája és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített együttműködési rendszer biztosítja a KK tagok egyéni kutatási céljainak megvalósulását, de lehetővé teszi a KK tagok együttműködését is a kutatások során.  A pályázati források elnyeréséhez fontos, hogy a KK székhelye olyan konvergencia régióban épüljön ki, amely elősegíti további működtetésre fordítható támogatások elnyerését.  A Központ tevékenységének segítésére a terület hazai kutatásaiban részt vevő intézmények részvételével Tanácsadó Testületet hoznak létre.  A KK tagjai együttesen elfogadják a KK működési és üzleti modelljét, támogatják a KK céljait, tevékenységeinek hatékony és eredményes megvalósítását.  A KK folyamatosan és tudatosan fejlessze kapcsolatrendszerét, melyhez támogatásul szolgál a KK tagok kapcsolatrendszerének tudatos megosztása a KK menedzsment szervezettel.  A KK működtetésének technológiai környezete felhasználóbarát, támogatja a hatékony és gyors kommunikációt, biztosítja az információk távoli elérését, megfelelően kezeli a jogosultságokat.  A KK kialakítása az erőforrások és a működési keretek figyelembevételével meghatározott fázisok szerint valósuljon meg.

8.4. KK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FÁZISAI A megfogalmazott jövőkép elérése távlati célként értelmezhető a megvalósításhoz szükséges előkészítés és a szükséges erőforrások időbeni megvalósíthatósága miatt. A KK szerepe ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a projekt megvalósítási ideje alatt, az ott kialakult együttműködésre épülve azonnal megkezdődjön a kooperáció intézményesülése. Ezen célok miatt a teljes tevékenységi kör kialakítása előtt előkészítő fázisok tervezése és megvalósítása szükséges. A felvázolt vízió céljai és azok elérésének alapja a TÁMOP projekt, a megvalósítása során kialakult együttműködés és a szerzett együttműködési tapasztalatok. A megjelölt célok elérése során három időben, finanszírozási, szervezeti és tevékenységi körre vonatkozóan is elkülönülő fázis különül el.

8.4.1.

PROJEKT FÁZIS

Az első előkészítési fázis célja a FuturICT.hu projekt megvalósítása során már kialakult szakmai és adminisztrációs együttműködés pozitív gyakorlatainak gyűjtése és feldolgozása annak érdekében, hogy megalapozza a további hasonló típusú tevékenységek végrehajtását, valamint a további együttműködési feladatokat. A fázis ideje alatt a megvalósításhoz nincs pótlólagosan rendelt erőforrás, a végrehajtás a projekthez rendelt menedzsment erőforrások használatával történik.

Oldal: 30 | 55


Előzetes elvárások a Megvalósíthatósági Tanulmányban A kialakítandó végleges tevékenység szakmai céljaként a projekt Megvalósíthatósági Tanulmány hálózati integrátor szerepet jelöl meg, amely elősegíti a csatlakozó egyetemek harmadik generációs felsőoktatási intézményekre vonatkozó jellemzőinek megerősítését. Megfogalmazott elvárások:  Proaktív módon generált új, a FET - FuturICT zászlóshajó szempontjából releváns kutatási projektek létrehozásának képessége;  Portfólió munkán alapuló, magas színvonalú nemzetközi kutatási tevékenység koordinálására és a projektek nemzetközi kutatási vérkeringésbe történő becsatornázására való képesség;  Hagyományos képzési formákon túlmutató, a kutatásmenedzsment tárgykörébe tartozó belső tudás bővítése;  FET - FuturICT zászlóshajó nemzetközi központjával közvetlen kapcsolat fenntartása, illetőleg a hazai tágan értelmezett kutatói szervezetek aktivizálása és bevonása;  Be tudja fogadni a FuturICT zászlóshajó projekt jellegéből adódóan idővel megjelenő újabb szakmai közösségeket;  Biztosítsa a nemzetközi és hazai munkában szükséges operatív rugalmasságot a működésében, ne váljon bürokratikus szervezetté;  Ismerje és monitorozza az üzleti szféra kapcsolódó tevékenységét, lehetőség esetén képes legyen bevonni a tevékenységekbe piaci szereplőket;  Hosszú távon is olcsón, fenntarthatóan működjön, ne jelentsen (jelentős) plusz terhet az érdekelt intézmények számára;  Képes legyen többféle finanszírozási konstrukcióban is forrásokat bevonni. A fázis a projekt megvalósítási időszakának végéig, 2014. november 30-ig tart. Ebben az időszakban a projektszervezet irányítási és adminisztratív kapacitásaira épített tevékenységi köröket a 8.7.1. fejezetben részletesen ismertetjük.

8.4.2.

SZERVEZETI FÁZIS

A második előkészítő fázis célja a projekt során kialakult gyakorlatok intézményesítése és a KK fenntarthatóságának kialakítása. Ebben a fázisban a KK a Szegedi Tudományegyetemen belül a Rektori Hivatal szervezeti egységeként önálló pénzügyi kerettel, erőforrásokkal rendelkezik, az alaptevékenységek mellett megjelennek a szervezeti működésre jellemző támogató tevékenységek. A felmerülő tevékenységek ellátása történhet a KK-hoz dedikált egyetemi személyek által vagy a KK tagok, egyéb szervezetek által felkínált, a KK menedzsmentje által koordinált személyek által. A fázis kezdetéhez szükséges a szervezeti keretek kialakítása és engedélyezése, ezért a javasolt kezdeti dátum az egyetem szenátusi döntését követően 2014 nyarán várható. A tanulmánykészítés során a projektre, projektműködésre vonatkozó szabályok és sajátosságok miatt a szervezeti fázissal a projekt lezárását követő időszakban tervezünk. A Központ ügyrendjét a vonatkozó jogszabályok és szenátusi határozatok alapján maga állapítja meg

Oldal: 31 | 55


A 2. fázis időszakában a szervezethez rendelt irányítási és adminisztratív kapacitásokra építve a működési modell tanulmány elkészítésekor meghatározott tevékenységeket a 8.7.2. fejezetben részletesen ismertetjük.

8.4.3.

VÉGLEGES FÁZIS

A fázis célja az előző fázisok megalapozó tevékenységeinek fenntartása, szükséges fejlesztése mellett kiépíteni és fenntartható módon működtetni az előzetes elvárásoknak megfelelő koordinációs tevékenységet. A vízió teljes körű megvalósításához szükséges szervezetben kialakított diverzifikált működést alakít ki a KK, melynek fő jellemzője, hogy a Szegedi Tudományegyetem szervezetén kívül, egyéb szervezetek menedzsmentbe való integrálásával, a bevételeket és kiadásokat tekintve is önállóan gazdálkodó jogi személyként működik. A KK irányításában az SZTE mellett egyéb szervezetek is megjelennek, elsősorban jelen projekt konzorciumi tagjai. A fázis javasolt kezdeti időpontja 2017. január 1. Ebben az időszakban a szervezethez rendelt irányítási és adminisztratív kapacitásokra építve a megvalósítandó tevékenységeket a Hiba! A hivatkozási orrás nem található.. fejezetben ismertetjük.

8.5. JAVASOLT TEVÉKENYSÉGI KÖR A lefolytatott mélyinterjúk, valamint fókuszcsoportos beszélgetés alapján információt gyűjtöttünk arról, hogy a megkérdezettek hogyan képzelik el a KK  feladatait;  szervezeti felépítését;  jövőbeli fenntarthatóságát. A fentieken túl információt gyűjtöttünk a pályázathoz kapcsolódó horizontális szempontok szerinti vállalások beépítéséről is. Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a KK tevékenységi körei, feladatai. Jelen fejezetben az egyes szerepkörökhöz kapcsolódóan ismertetjük az összegyűjtött és egyeztetett tevékenységek listáját. Ezt követően a tevékenységek részletes kifejtését a KK kialakításának fázisait figyelembe véve mutatjuk be. A KK 7.2. fejezetben ismertetett szerepkörök szerint javasolt tevékenységeit az alábbi táblázatban összesítettük. A tevékenységek részletes leírását a Hiba! A könyvjelző nem létezik.8.7 fejezetben ismertetjük.

Oldal: 32 | 55


2. táblázat: KK szerepkörök szerinti tevékenységek

Szerepkör

1.

Információs központ

2.

Szervező, kapcsolaterősítő

3.

Forrásfeltáró, kapcsolatépítő

Tevékenység                      

4.

Képviselő, előkészítő

   

Hazai kutatók tudástérképének kezelése, Kutatási adatbázis működtetése, Kutatói adatbázis működtetése, Kutatási eredmények adaptálása, Konferenciák, szimpóziumok szervezése, Esettanulmányok készítésének koordinálása és megosztása. Pályázati projektmenedzsment, Kutatási eredmények szinergiájának keresése, Szükségletek (kapacitás, tudás, erőforrás) közvetítése, Erőforrás kapacitások (infrastruktúra) kihasználásának javítása, Közbeszerzési tanácsadás, Marketing, mely magába foglalja a kutatási eredmények kommunikálását iparágon kívülre, Szabadalmi vizsgálatok előkészítése. IKT kutatási forráselosztás támogatása, Forrásfigyelés, Pályázatírás, mely magába foglalja az indikátorok kialakítását is, Centralizált nemzetközi kapcsolattartás, Stratégiai partnerség kialakításának támogatása az IKT szereplők között, partnerkeresés, projektgenerálás, Vállalati képzések koordinálása (együttműködés, projektgenerálás elősegítésére), Egyéni kutatási stratégia támogatása, ötletinkubátor, saját kutatások koordinálása. IKT iparági stratégiaalkotásba való bekapcsolódás, Kutatási ötletek tolmácsolása (kormányzati szereplők, döntéshozók felé), Érdekegyeztetés (a KK tagjai közös álláspontjának kialakítása), Piackutatás, Jogszabály értelmezés, Iparági felülről lefelé történő célmeghatározás támogatása.

8.6. ÉRTÉKLÁNC A fent ismertetett tevékenységeket a KK alaptevékenységeinek tekinthetjük. A KK tevékenységeinek elvégzése során hozzáadott értéket teremt és ezt az értéket a szervezet „vevői” (intézmények, szervezetek, piaci szereplők) érzékelik és hajlandóak a hozzáadott értéket megfizetni. A fő tevékenységek kapcsolódását, egymás utániságának ismertetését, a szervezet értékteremtésének folyamatát értékláncon ábrázolhatjuk. Az értéklánc koncepció lényege azt segíti azonosítani, hogy a „vevő” számára melyik tevékenység elvégzése érték. A „vevő” számára pedig az tekinthető értéknek, amely hozzájárul az ő céljainak eléréséhez, sikereinek megvalósulásához. Az értéklánc két részre bontható:  Alap folyamatoknak azokat a fő tevékenységeket nevezzük, amelyek egymást követően folyamatként összekapcsolódva végzik el a „vevők” számára fontos érték megteremtését.

Oldal: 33 | 55


 Támogató folyamatoknak azokat a folyamatokat hívjuk, melyek a „vevők” számára értéket nem vagy csak elenyésző mértékben termelnek, de elengedhetetlenek az alapfolyamatok elvégzése, a szervezet fenntartása, működtetése szempontjából. Ennek megfelelően a 8.5. fejezetben ismertetett szerepkörök mentén bemutatott alaptevékenységek mellett a KK működtetéséhez szükséges alábbi támogató tevékenységeket definiáltuk:  Menedzsment tevékenységek: stratégiai, illetve üzleti tervezéssel kapcsolatos tevékenységek, melyek támogatják, a KK piaci helyzetének, működésének hosszú távú fenntarthatóságát.  Minőségirányítás: működési folyamatok szabályozásának, dokumentáltságának kialakítása a folyamatos magas szintű minőség biztosításának érdekében.  Marketing: a KK saját marketing tevékenysége annak érdekében, hogy minél több nemzetközi és hazai szervezet, kutató központ, kutató értesüljön a KK céljairól, működéséről, illetve hosszú távú együttműködést tudjanak kialakítani velük.  Kereskedelem (sales): a KK meghatározott tevékenységi köréből egyes tevékenységek szolgáltatásként való értékesítése külső szervezetek, iparági szereplők számára.  Emberi erőforrás menedzsment: KK munkatársainak felvételével, értékelésévelminősítésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok.  Kontrolling: a meghatározott éves üzleti terv követése, riportok, elemzések készítése annak érdekében, hogy a tervezett feladatokról, tevékenységekről, költségekről, bevételekről a KK vezetése, valamint a meghatározott KK tagok időben értesüljenek.  Pénzügy, könyvelés: többek között a számlák kezelése, kifizetések lebonyolítása, banki átutalások kezelése, cash flow menedzsment, éves beszámoló készítése.  Információs technológia: biztosítása, üzemeltetése a megfelelő IT rendszerek, alkalmazások kiépítése, üzemeltetése. Továbbá a szükséges irodai eszköz beszerzése (pl. laptopok, nyomtató, telefonok), amely alapvető szükséglet a KK működtetéséhez.  Ügyviteli tevékenységek: az iroda adminisztrációs feladatai és az azok ellátásához szükséges eszközök beszerzése, pl. dokumentumok érkeztetése, iktatása, iroda felszerelések beszerzése.

Oldal: 34 | 55


A kutató szféra működésének felmérését követően a tanulmányban ismertetett tevékenységkörök alapján a KK-ra vonatkozóan az alábbi értékláncot azonosítottuk. 3. ábra: Értéklánc

TÁMOGATÓ FOLYAMATOK

ÉRTÉKLÁNC FOLYAMATCSOPORTJAI

IKT KUTATÁSI SZFÉRA STRATÉGIA TÁMOGATÁS

Iparági Iparági stratégia stratégia meghatározás megvalósítás támogatása támogatása

KK vezetése Menedzsment

Minőségirányítás

IKT KUTATÁS KOOPERÁCIÓ KOORDINÁCIÓ KK TAGOK RÉSZÉRE

Kutatás generálás és kiválasztás támogatása

Kutatás tervezés támogatása

Marketing

Kereskedelem

Kutatás megvalósítás támogatása

Kutatási eredmény dokumentálás, rögzítés támogatása

Emberi erőforrás menedzsment

Kutatás marketing támogatása

Kontrolling

EGYÉB KOOPERÁCIÓ KK TAGOK RÉSZÉRE

Kutatás eredmény eladás, felhasználás támogatása

Pénzügy, számvitel

Utókövetés támogatása

IT

Egyéb koordináció elvégzése

Ügyvitel

A KK értékláncához kapcsolódóan folyamat kontext diagramba rendeztük a KK szerepköreit és javasolt tevékenységeit. A tevékenységek alapfolyamatokhoz rendelése és ábrázolása segíti a tevékenységek elhelyezését az értékteremtés folyamatában. A folyamat kontext diagramot a 9.2. mellékletben ismertetjük.

Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 35 | 55


8.7. FÁZISOK TEVÉKENYSÉGI KÖREI, SZERVEZETI MODELLJEI Jelen Tanulmány 8.5. fejezetében felsorolt tevékenységek alapján a FutureICT.hu projekt szakmai vezetése és a konzorcium vezető kutatói által meghozott döntés értelmében a tevékenységek teljes köre elfogadásra került. Áttekintve, hogy mely tevékenységek mekkora értéket teremtenek a KK célcsoportjai számára, milyen korlátozó tényezőkkel szükséges számolnunk a KK kialakítása során, a tevékenységek megvalósítását az egyes fázisokhoz illesztettük. A tevékenységek fázisonkénti részletes ismertetésekor kitérünk a tevékenység elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekre, tapasztalatra, a KK szervezet és a KK tagok felelősségvállalási szintjére. A tevékenységek és a felelősségelosztás alapján állítjuk fel a javasolt szervezeti modellt.

8.7.1.

PROJEKT FÁZIS

Az első előkészítési fázis célja a FuturICT.hu projekt megvalósítása során már kialakult szakmai és adminisztrációs együttműködés pozitív gyakorlatainak gyűjtése és feldolgozása annak érdekében, hogy megalapozza a további hasonló típusú tevékenységek végrehajtását, valamint a további együttműködési feladatokat. A projekt fázis során a KK szerepköreit tekintve és tevékenységeit lefedve megvalósulnak mindazok az elvárások, amelyeket a Megvalósíthatósági tanulmány megfogalmazott. A KK kiemelt feladata a lobby tevékenység: A projektfázisban a kapcsolódó tevékenység elsődleges célja a lobby tevékenységhez kapcsolódó gyakorlatok összegyűjtése a konzorciumi partnerektől, illetve a lobbytevékenység működési szerkezetének kialakítása, felelősének kijelölése és felkészítése. A projekt fázisban ehhez a tevékenységhez kapcsolódó feladatok az alábbiak: o o o o

érdekegyeztetés: a tagok közös álláspontjának kialakítása, igényeinek összegyűjtése, kutatási ötletek tolmácsolása: forrásokért felelős döntéshozók számára tolmácsolása a számukra ismert szempontrendszer szerint, IKT iparági stratégiaalkotásba való bekapcsolódás: az iparágra vonatkozó stratégiák kialakítására vonatkozó platformokon való aktív részvétel, IKT kutatási forráselosztás támogatása: a kapcsolódó operatív programok tervezési folyamata során a társadalmasításban való részvétel, társadalmi partnerként potenciális konstrukciók szakmai tartalmának támogatása.


Oldal: 36 | 55


8.7.1.1. TEVÉKENYSÉGI KÖR A projekt fázis során megvalósítandó tevékenységeket az alábbi táblázatban ismertetjük: 3. táblázat: Projekt fázis tevékenységi körök, felelősség megosztás Ssz

Tevékenység

Felelősség megosztás KK menedzsment szervezet

Tevékenység leírása

KK Tagok

KK Alaptevékenységei  1.1

Hazai kutatók tudástérképének kezelése



A projekt szakmai szerkezete iránymutató a résztvevők szakmai fókuszára vonatkozóan. Az alprojektek eredményeinek megosztása során elvégzendő feladat a projekt résztvevőinek a projekt során használt és ezen túlmutató ismereteinek, gyakorlatának tudatos rendszerező gyűjtése, elemzése. A pályázat megvalósításához kapcsolódó elsősorban adminisztratív és szervezői, információ megosztó tevékenység a konzorciumi partnerek részére. A jövőbeni működés érdekében a tevékenység konzorciumi partnerek számára szükséges és hatásos működésének azonosítása és fejlesztési szempontjainak meghatározása.

1.2

Pályázati projektmenedzsment

1.3

IKT iparági stratégiaalkotásba való bekapcsolódás



Az iparágra vonatkozó stratégiai, koordinációs és finanszírozásra vonatkozó párbeszédekben való részvétel.



1.4

Kutatási ötletek tolmácsolása (kormányzati szereplők, döntéshozók felé)

A hazai kutatási tevékenység bemutatása és az igények tolmácsolása a kormányzati szereplők felé, a döntéshozók számára fontos szempontrendszernek megfelelően.

1.5

IKT kutatási forráselosztás támogatása




A kapcsolódó operatív programok tervezési folyamata során a társadalmasításban való részvétel, társadalmi partnerként potenciális konstrukciók szakmai tartalmának támogatása.

 





Tudástérkép összeállításához szükséges adatok meghatározása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja a Támogatási szerződésben meghatározottak szerinti feladatok ellátása Kapcsolattartás a konzorciumi tagokkal, a kutatókkal, külső szervezetekkel.



Aktív részvétel a releváns párbeszédeken



Ötletek összegyűjtése, megfeleltetése az iparági trendeknek, Kapcsolatfelvétel döntéshozókkal, kutatási ötletek ismertetése.

 

Kapcsolatfelvétel döntéshozókkal, aktív részvétel a kutatási forráselosztás irányainak meghatározásában.



Tudástérkép összeállításához szükséges friss adatok átadása a menedzsment szervezet részére



A pályázat megvalósításához szükséges szakmai támogatás biztosítása



KK szakmai támogatása véleményalkotással, szakmai támogatással.



Kutatási ötletek összegyűjtése, továbbítása a KK felé. Szükség esetén szakmai támogatás biztosítása.

 



Kutatási forrásigények összegyűjtése, továbbítása a KK felé. Szükség esetén szakmai támogatás biztosítása.

Oldal: 37 | 55


Ssz

Tevékenység

1.6

Forrásfigyelés

1.7

Érdekegyeztetés (a KK tagjai közös álláspontjának kialakítása)

Tevékenység leírása 

A hazai, valamint EU-s tenderkiírások folyamatos figyelése, nyomon követése, kommunikációja a konzorciumi tagok felé.

 



A KK és partnerei érdekeinek egyeztetése, közös álláspont kialakítása és képviselete iparágon kívüli szereplők felé.



A KK működéssel kapcsolatos dokumentumok kezelését és irodai eszközök, felszerelések kezelését.



Felelősség megosztás KK menedzsment szervezet KK Tagok  Kutatási forrásigények Forrásfigyelés és kommunikációja összegyűjtése, továbbítása a a partnerek felé. menedzsment szervezet felé. Szükséges működési keretek meghatározása Megbeszélések, workshopok szervezése.



Igények jelzése és aktív részvétel.

irodai ügyvételi folyamatok elvégzése



-

KK Támogató tevékenysége 1.8

Ügyvitel (dokumentumok érkeztetése, iktatása)




Oldal: 38 | 55


8.7.1.2. A MENEDZSMENTSZERVEZET MUNKAKÖREI A projekt fázis során a KK tevékenységek alapján javasolt emberi erőforrás állományát, a hozzájuk kapcsolódó feladatokat és a javasolt kompetenciákat és követelményeket az alábbiakban ismertetjük. Ebben a fázisban a feladatok nagysága és számossága várhatóan nem követeli meg, hogy teljes munkaidőben foglalkozzanak a KK munkatársai a KK feladatok lebonyolításával. 4. táblázat: Projekt fázis KK menedzsment szervezet munkakörei Menedzsment szervezet tagjai   1 fő KK (szakmai) igazgató 

  1 fő pályázati projektmenedzser

   

1 fő asszisztens

1. fázis javasolt kompetenciák, követelmények

1. fázis feladatai

  

Kapcsolatépítés külső (potenciális üzleti partnerek, hazai és nemzetközi kutató szervezetek, kormányzati szereplőkkel) és belső (KK tagok) szervezetekkel, Bekapcsolódás hazai IKT kutatási stratégiaalkotásba, javaslattétel, stratégiai célok, prioritások, megvalósítás ütemezésére vonatkozóan, javaslatok egyeztetési a KK tagokkal, kapcsolódó szervezetekkel, kormányzati szereplőkkel, Kutatói szféra kutatási ötleteinek egyeztetése a kormányzati döntéshozókkal, IKT kutatási forráselosztás támogatása, szakmai érdekek és célok képviselete, Munkatársak koordinálása, szakmai irányítása, támogatása. A projektmenedzsment feladatok operatív irányítása, a Támogatási szerződésben szereplő feladatok megvalósítása. A projekt megvalósítás irányítása, folyamatos kapcsolattartás a kutatókkal és egyéb résztvevőkkel, partnerekkel. Asszisztens pályázati projektmenedzsmenttel kapcsolatos munkájának koordinálása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, elemzések készítése Kapcsolattartás a tagszervezetekkel, külső piaci szereplőkkel, tulajdonosokkal (levelezés bonyolítása), Megbeszélése szervezése, lebonyolítás támogatása, irodai adminisztrációs feladatok ellátása, Igazgató, valamint a projektmenedzser munkájának támogatása.

        

             

Gazdasági végzettség Jogi ismeretek Cégvezetési tapasztalat K+F+I szakmai ismeret IKT kutatási szféra, intézményi rendszer átfogó ismerete Szakmai szervezetekkel élő kapcsolatokkal rendelkezik Stratégiai szemléletmód Jó kommunikációs készség Idegen nyelvi ismeret

Gazdasági végzettség K+F+I ismeret Stratégiai szemléletmód Pályázati projektmenedzsment tapasztalat Jó kommunikációs és szervező készség Idegen nyelvi ismeret Gazdasági végzettség Jó kommunikációs készség Idegen nyelvi ismeret Asszisztensi tapasztalat Önálló munkavégzés Analitikus szemléletmód Precizitás Jó szervezőkészség

8.7.1.3. SZERVEZETI STRUKTÚRA A projekt fázis szervezeti felépítésére a funkcionális szervezeti felépítés a jellemző. A projekt során szerepkörönként elkülönülnek a feladatok: a stratégia kialakításának támogatása, a pályázati projektmenedzsment, valamint a kutatói tudástérkép kezelése. A szervezet vezetője dönt a funkciókat érintő vezetői kérdésekben, a funkcionális egység az adott funkció elvégzéséhez kapcsolódó szakmai kérdésekben hoz döntést, emiatt jellemző a döntéshozatal centralizáltsága. A KK működésére ebben a fázisban a hierarchikus szervezeti működés jellemző, egyértelműen azonosítható az egyes munkaköröket betöltők döntési-felelősségi rendszerben elfoglalt helye. Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 39 | 55


A KK szervezet 1. fázisban jellemző szervezeti felépítést az alábbi ábrán szemléltetjük. 4. ábra: Projekt fázis szervezeti struktúra KK Menedzsment szervezet Konzorciumi tagok

KK vezető

Pályázati projektmenedzser

Asszisztens

8.7.2.

SZERVEZETI FÁZIS

A második fázis célja a projekt során kialakult gyakorlatok intézményesítése és a KK fenntarthatóságának kialakítása. Ebben a fázisban a KK a Szegedi Tudományegyetemen belül a Rektori Hivatal szervezeti egységeként önálló pénzügyi kerettel, erőforrásokkal rendelkezik, az alaptevékenységek mellett megjelennek a szervezeti működésre jellemző támogató tevékenységek. A Központ élén az igazgató áll. A felmerülő tevékenységek ellátása történhet a KK-hoz dedikált egyetemi személyek által, vagy a KK tagok, egyéb szervezetek által felkínált, a KK menedzsmentje által koordinált személyek által. A KK munkáját a hazai kutatókat reprezentáló intézményeket magába foglaló Tanácsadó Testület segíti, amelyben minden (felsőoktatási) intézmény 2 fővel képviselteti magát. A Központhoz gazdasági társaságok is csatlakozhatnak, amelyek a Tanácsadó Testületben 1 fővel képviseltethetik magukat. A szervezeti fázisban továbbra is hangsúlyos a lobby szerepe, de ebben a fázisban további hangsúlyt kap a KK tagok között információ megosztás, kapcsolatépítés az együttműködések, a források biztosítása, a sikeres kutatói munka megvalósítása érdekében.


Oldal: 40 | 55


8.7.2.1. TEVÉKENYSÉGI KÖR A szervezeti fázis során a működési modell tanulmány elkészítése során azonosított megvalósítandó tevékenységeket az alábbi táblázatban ismertetjük: 5. táblázat: Szervezeti fázis tevékenységi körök, felelősség megosztás Ssz

Tevékenység



KK Tagok


Kutatási adatbázis működtetése

 2.2

Kutatói adatbázis működtetése 

2.3

Kutatási eredmények adaptálása

2.4

Konferenciák, szimpóziumok szervezése

2.5

2.6



Kiindulásként a projekt eredményeinek rögzítése, folyamatosan bővítve a tagok új, illetve a projektet megelőző kutatási eredményeivel, az adatbázis szerkezetének kialakítása és folyamatos fejlesztése. Kutatói információk összegyűjtése, rendszerezése annak érdekében, hogy kutatói igény felmerülésekor azonnal választ tudjon adni a KK. A kutatási adatbázisban rögzített eredmények széles tömegek számára való hozzáférésének támogatása. Olyan anyagok előkészítésének támogatása, melynek segítségével lehetővé válik a kutatási eredmények bemutatása és felhasználása az egyetemi oktatásban, akár akkreditált képzésben is.



Kutatások lezárását követően az eredmények megosztása iparágon kívüliek számára különböző információs platformokon, kapcsolatépítés és együttműködésre vonatkozó igényfelmérés céljából.

Kutatási eredmények szinergiájának keresése



A kutatási adatbázisban rögzített eredmények közös felhasználásának, lehetséges kutatási témák azonosítása.

Erőforrás kapacitások (infrastruktúra) kihasználásának javítása



A tagok nem 100%-os mértékben kihasznált, más tagok által is használható infrastrukturális kapacitásainak azonosítása, közös használatuk rendjének kidolgozása.


    

Kutatási adatbázis funkciónak, adattartalmának összeállítása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja Kutatói adatbázis funkciónak, adattartalmának összeállítása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja Kutatási eredmények adaptálására vonatkozó információk összegyűjtése, Szakmai, oktatási kapcsolatok, együttműködések kapcsolati hálójának elősegítése.



Kutatási adatbázis feltöltéséhez friss adatok biztosítása



Kutatói adatbázis feltöltéséhez friss adatok biztosítása



Vonatkozó információk átadása KK számára, Javaslattétel az oktatási anyag felhasználására vonatkozóan, együttműködési javaslatok megfogalmazása.





Konferenciák, szimpóziumok szervezése, lebonyolítása, részvétel előadóként.



Konferenciákon, szimpóziumokon részvétel előadóként, hallgatóként.



Kutatási adatbázis elemzése, kommunikációja a KK tagok felé.



Javaslattétel a kutatási szinergiákra vonatkozóan.



Infrastruktúra kapacitás adatbázis funkciónak, adattartalmának összeállítása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja



Infrastruktúra kapacitás adatbázis feltöltéséhez friss adatok biztosítása



Oldal: 41 | 55


Ssz

Tevékenység 

2.7

Szükségletek (kapacitás, tudás, erőforrás,) közvetítése

2.8

Pályázatírás

2.9

Piackutatás

Felmerült pályázati lehetőségek esetén a KK tagok számára pályázatírási tevékenység ellátása.



Kutatási tevékenység támogatása kutatási trendek, ipari elvárások, potenciális hasznosulások szisztematikus gyűjtésével és célzott megosztásával. A releváns pályázati kiírásokban szereplő jogszabályok és pályázati definíciók, valamint a tagok által megjelölt tartalmának egységes értelmezése a tagok felé. KK saját marketing tevékenységének megvalósítása annak érdekében, hogy minél több nemzetközi és hazai szervezet, kutató központ, kutató értesüljön a KK céljairól, működéséről, illetve hosszú távú együttműködést tudjanak kialakítani ezekkel a szervezetekkel. A marketing tevékenység magába foglalja a tudományterület népszerűsítésére tett törekvéseket, feladatokat.

Jogszabály értelmezés 

2.11



A konzorciumi tagok közösen is használható erőforrásainak azonosítása, közös használatra vonatkozó rendjének kialakítása és a tagok által biztosítható igények azonosítása, beleértve a KK működtetéséhez szükséges erőforrás igényeket is.



 2.10



KK saját marketing tevékenysége 

  





Kapacitás adatbázis funkciónak, adattartalmának összeállítása Adatok összegyűjtése, rendszerezése, kommunikációja Kutatási pályázati dokumentáció összeállítása, egyeztetése a kutató szervezetekkel Piackutatás előkészítése, lebonyolítása, eredmények kommunikációja Jogszabályváltozások figyelése, változás esetén KK tagjainak megfelelő tájékoztatása

KK Tagok



Kapacitás adatbázis feltöltéséhez friss adatok biztosítása



Pályázati dokumentáció elkészítésének támogatása



Szükség esetén információ biztosítása



Releváns jogszabályi kérdések egyeztetése a KK-val.



Közreműködés a marketing stratégiai készítésben Marketing stratégiai megvalósításának támogatása



Marketing stratégiai készítése és megvalósítása





Üzleti terv elkészítése



Üzleti terv véleményezése



Feladatok, kapacitások, szükséges kompetenciák elemzése, értékelése, javaslattétel változtatásra



Visszajelzés a KK munkatársainak munkájával kapcsolatosan



Bevételek és ráfordítások rendszeres követése, elemzése, riportok összeállítása

KK Támogató tevékenységei 2.12

2.13

2.14

Menedzsment folyamatok

Emberi erőforrás menedzsment

Kontrolling




Éves célok kialakítása az egyes tevékenységekre vonatkozóan, várható bevételek és ráfordítások tervezése.



Működéshez szükséges dedikált erőforrásigénynek megfelelő emberi erőforrás biztosítása, menedzsmentje.



Éves üzleti terv követése, riportok, elemzések készítése annak érdekében, hogy a tervezett feladatokról, tevékenységekről, költségekről, bevételekről a KK vezetése, a KK tagok időben értesüljenek.

-

Oldal: 42 | 55


8.7.2.2. A MENEDZSMENTSZERVEZET MUNKAKÖREI A szervezeti fázis során a KK tevékenységek alapján javasolt emberi erőforrás állomány jellemzően nem változik. A kutatási projektek számától függően előfordulhat, hogy az egyes projektek, pályázatainak összeállításához, pályázati projektmenedzsment feladatok elvégzéséhez további projektmenedzserek, pályázati asszisztensek megbízása szükséges, melyek felelősségi köre a projekt idejére és hatókörére terjed ki, a KK munkatársainak létszámát nem növelik. A KK menedzsment szervezet az SZTE Rektori Hivatal szervezeti egységéhez tartozik, az KK igazgatója feladatait a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettes felügyelete mellett látja el. A KK feladatainak támogatására Tanácsadói Testület jön létre, melynek tagjai hazai kutatókat reprezentáló intézmények képviselői: minden (felsőoktatási) intézményből 1 fő az operatív vezetése részéről (rektor, dékán vagy megbízottja), 1 fő a szakmai-kutatói stáb részéről, továbbá a KK-hoz csatlakozó gazdasági társaságok részéről 1-1 fő. A 2. fázis KK munkatársai által ellátandó feladatok és a javasolt szükséges kompetenciák és követelmények során csak azokat ismertetjük, amely a projekt fázisnál feltüntetett mellett újonnan megjelenő tevékenységek, illetve elvárások. 6. táblázat: Szervezeti fázis KK menedzsment szervezet munkakörei Menedzsment szervezet tagjai

2. fázis javasolt új kompetenciák, követelmények

2. fázis új feladatok   

1 fő igazgató   

Kutatási eredmények felhasználásának szakmai koordinálása, Kutatási eredmények szinergiájának azonosítása, elemzése, egyeztetése a kutató szervezetekkel, Konferenciákon, szimpóziumokon előadás tartása, szakmai támogatás, Jogszabály értelmezés, piackutatás szakmai koordinálása, KK támogató tevékenységeit ellátó külső szervezetek KK-hoz kapcsolódó feladatainak szakmai koordinálása.





 Tanácsadó Testület

   

1 fő pályázati projektkoordinátor 1 fő asszisztens

pályázati projektmenedzserek

Központ saját ügyrendjének jóváhagyása, Véleményezi a Központ vezetése elé kerülő javaslatokat, Részvétel a jövőbeli pályázatok kidolgozásában.



Kutatási pályázati dokumentáció összeállítása, egyeztetése a kutató szervezetekkel, KK üzleti tervének összeállítása, kontrolling feladatok ellátása.

  



Adatbázisok kezelése





Kutatási pályázati dokumentáció összeállítása, egyeztetése a kutató szervezetekkel, A Támogatási Szerződésben szereplő feladatok megvalósítása, A projekt megvalósítás irányítása, Projekt asszisztens irányítása.

 



  


 

A Központ vezetőjét az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport javaslatára, a Tanácsadó Testület véleményezését követően az SZTE Rektora nevezi ki. Az Igazgató feladatait a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettes felügyelete mellett látja el,

Hazai kutatókat reprezentáló intézményenként 1 fő az operatív vezetése részéről, 1 fő a szakmaikutatói stáb részéről, Csatlakozó gazdasági társaságok részéről 1-1 fő. Pályázatkészítése tapasztalat Gazdasági jellegű tapasztalat Analitikus szemléletmód Adatbázis-kezelő informatikai rendszer kezelésének ismerete K+F+I ismeret Pályázatkészítési és pályázati projektmenedzsment tapasztalat Jó kommunikációs és szervező készség Idegen nyelvi ismeret

Oldal: 43 | 55


Menedzsment szervezet tagjai  pályázati asszisztensek


2. fázis új feladatok Pályázati projektmenedzser munkájának támogatása, pályázati adminisztráció elvégzése.

   

Jó kommunikációs, szervező készség Idegen nyelvi ismeret Önálló munkavégzés Analitikus szemléletmód, precizitás

8.7.2.3. SZERVEZETI STRUKTÚRA A szervezet stratégiai céljainak, környezetének, alapfolyamatainak vizsgálatát, illetve meghatározását

követően, az azonosított tényezőkhöz illeszkedően szükséges meghatározni a szervezeti struktúrát. A szervezeti fázis szervezeti felépítésére a mátrix szervezeti felépítés jellemző. A működés során szerepkörönként elkülönülnek a feladatok, de a pályázati projektek lebonyolítása miatt időszakosan projektszerűen megvalósítandó feladatok jelentkeznek a szervezetnél. A KK változó tevékenységei változó intenzitással végezendőek el. Számos feladat (például partnerkapcsolatok ápolása, forrásfigyelés, kutatási ötletek összegyűjtése, továbbítása) kiszámítható ütemezés szerint végezhető. Kutatási projekt indításakor, tervezésekor, megvalósításához viszont projektszerű működés kapcsolódik, mely a projekt ütemezéséhez köthetően kívánja meg a KK lehetséges közreműködését, támogató tevékenységét. Ez a viszonylag dinamikusan változó környezet kívánja meg a mátrix szervezeti struktúra létrehozását. A mátrix szervezet magában foglalja azt is, ha meghatározott feladatokra a tagok delegálnak erőforrást, akiket a menedzsment szervezet koordinál. A szervezetben megtalálhatóak így a funkcionális szervezetre jellemző, jól elhatárolt funkcionális egységek, de a projektszerű működést is támogatja a szervezet felépítése. A szervezetre emiatt a centralizált és a nem centralizált döntéshozatal is jellemző. A szervezet vezetése irányít, stratégiai döntéseket hoz a funkcionális egységekkel és a projektszervezetekkel kapcsolatban. A funkcionális egységek vezetői az adott funkció szakmai kérdésében döntenek, a projektvezető a projektek megvalósításához kapcsolódóan hoznak döntéseket. A mátrix szervezetek koordinációjára jellemző, hogy a projektekhez kapcsolódó tevékenységeket strukturális eszközökkel (hierarchikus felépítés, projektszervezet felállítása) és technokrata eszközökkel (szabályzatok, tervek, előrehaladási jelentések, költségkeretek, elszámolások) is szabályozzák. A mátrix szervezet előnye, hogy képes együtt kezelni a stabil és a dinamikusan változó feladatokat, a szervezeti struktúra nagyobb teljesítményre ösztönzi a szervezeti tagokat. Hátránya viszont, hogy több szervezeti egység vezető (funkcionális, projekt) adhat utasítás a feladatok elvégzésére, több egyeztetés szükséges a feladatok ütemezésének, az erőforrás kapacitások kihasználásának optimális szintjének megállapításához, fenntartásához. A szervezeti tagoknak megfelelő szintű kommunikációs és döntéshozatali készséggel szükséges rendelkezniük, hogy a mátrix szervezet kihívásainak megfelelni tudjanak. Struktúra célszerűségét megalapozza, hogy a KK dinamikusan változó, heterogén környezetben fog várhatóan működni, ahol folyamatosan változhatnak a kutatási projektekkel kapcsolatos elvárások, finanszírozási lehetőségek, a kutatási projektekben résztvevő kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények számára biztosított források elosztása. Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 44 | 55


A KK szervezet 2. fázisban jellemző szervezeti felépítést az alábbi ábrán szemléltetjük. 5. ábra: Szervezeti fázis szervezeti struktúra SZTE Rektori Hivatal Tudományos és Innovációs Rektorhelyettes

KK Menedzsment szervezet Tanácsadó Testület

Igazgató


Asszisztens


Projekt 1.

Pályázati asszisztens


Projekt 2.


KK Tagok

8.7.3.

VÉGLEGES FÁZIS

A fázis célja az előző fázisok megalapozó tevékenységeinek fejlesztése mellett kiépíteni és fenntartható módon működtetni az előzetes elvárásoknak megfelelő koordinációs tevékenységet. Ebben a fázisban a KK már nem az egyetem szervezeti keretein belül működik, önálló szervezetként működik. A felmerülő tevékenységek ellátása történhet a KK-hoz dedikált egyetemi személyek által, vagy a KK tagok, egyéb szervezetek által felkínált, a KK menedzsmentje által koordinált személyek által. A KK munkáját a hazai kutatókat reprezentáló intézményeket magába foglaló Tanácsadó Testület segíti. A szervezet felállításához kapcsolódóan az alábbi tevékenységeket és felelősségi köröket azonosítottuk. A 3. fázis során továbbra is erős szerepe van a lobbi tevékenységnek, viszont ennek nemzetközi kiterjesztése is egyre nagyobb szerepet kap. A KK további támogató tevékenységgel segíti a kutatások eredményeinek felhasználását az oktatás területén, illetve értékesítését potenciális iparági szereplők felé. Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 45 | 55


7. táblázat: Végleges fázis KK önálló menedzsment szervezet létrehozása Felelősség megosztás Ssz

Tevékenység

Tevékenység leírása  

3.0

KK önálló menedzsment szervezet létrehozása

 

KK menedzsment szervezet 

Önálló menedzsment szervezet létrehozása (alapítás) Tulajdonosok által elfogadott üzleti tervben meghatározott kompetenciáknak megfelelő szakemberek felvétele Menedzsment szervezet működési szabályzat kialakítása Működési stratégia kialakítása





KK Tagok

Menedzsment szervezet létrehozása (alapítás) Tulajdonosok által elfogadott üzleti tervben meghatározott kompetenciáknak megfelelő szakemberek felvétele Működési szabályzat, stratégia kialakítása



Üzleti terv, működési stratégia megismerése, elfogadása

8.7.3.1. TEVÉKENYSÉGI KÖR A 3. fázis során megvalósítandó tevékenységeket az alábbi táblázatban ismertetjük: 8. táblázat: Végleges fázis tevékenységi körök, felelősség megosztás Felelősség megosztás Ssz

Tevékenység


KK menedzsment szervezet

KK Tagok


Esettanulmányok készítésének koordinálása és megosztása

3.2

Közbeszerzési tanácsadás

3.3

Marketing - Kutatási eredmények kommunikálása iparágon kívülre


Internetes platform kialakítása és működtetése elsősorban fiatal kutatók által. Felhasználási célja a különböző célcsoportok tájékoztatása mellett a kutatási eredmények oktatásban való felhasználásának elősegítése.



A pályázatokhoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatás közbeszerzés témakörében.



A kutatási eredmények felhasználóinak, célcsoportjainak azonosítása, a tagok által felkínálható szolgáltatások pozícionálása és promóciója a célcsoportok felé.





Esettanulmány adatbázis funkciónak, tartalmának összeállítása Adatok gyűjtése, rendszerezése, kommunikációja



Közbeszerzési szakértő biztosítása



Marketing tevékenység elősegítése, koordinálása



Esettanulmány adatbázis feltöltéséhez friss adatok biztosítása



Igények, kérdések megfogalmazása



Marketinghez szükséges információk biztosítása

Oldal: 46 | 55


Felelősség megosztás Ssz

Tevékenység



  3.4

Szabadalmi vizsgálatok előkészítése

 3.5

Centralizált nemzetközi kapcsolattartás



3.6

Nemzetközi ösztöndíjprogramokba való bekapcsolódás

3.7

Stratégiai partnerség kialakításának támogatása az IKT szereplők között, partnerkeresés, projektgenerálás

3.8

Vállalati képzések koordinálása (együttműködés, projektgenerálás elősegítésére)










Együttműködési keretek kialakítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a szabadalmak bejegyzéséhez szükséges feltételek biztosítása növekvő mértékben a KK tagok részére.

Az érdekegyeztetési tevékenység eredményeként kialakult területen a kutatói adatbázisban tárolt nemzetközi kapcsolatok tekintetében a KK, mint önálló, az iparág főbb szereplőihez kapcsolatot biztosító szervezetként kommunikálása nemzetközi fórumokon. A kutatói tudásbázisban szereplő oktatási intézményekkel ösztöndíjprogramban való részvétel kialakítása és működtetése. Nemzetközi ösztöndíjprogramok felkutatása, hallgatók közvetítése szakmai tudásuk és nemzetközi ismertségük növelése érdekében, valamint a hazai kutatói szféra kapcsolatainak erősítése külföldi ösztöndíjasok Magyarországra vonzásával. A projekt során a konzorciumi tagok között kialakult együttműködési formák összegyűjtése és hosszú távon is fenntartható kereteinek kialakítása. Vállalkozások megkeresése, számukra lehetséges együttműködési előnyök bemutatása, projektek generálása. IKT tevékenységhez kapcsolódó alapvető kutatási lehetőségek és módszertanok oktatása vállalkozások részére, a képzések során együttműködési lehetőségek keresése.



 

Együttműködés kialakítása Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával Szabadalmaztatási eljárások támogatása

Kapcsolatfelvétel nemzetközi kutató szervezetekkel. Az általuk megfogalmazott igény továbbítása a KK tagjai felé, koordináció



Nemzetközi ösztöndíjprogramok összegyűjtése, kommunikációja a KK tagok felé



Kapcsolatfelvétel kutatói és iparági szereplőkkel Projektgenerálás előremozdítása



 

Kapcsolatfelvétel vállalkozásokkal Vállalati képzések megszervezése, képzési anyag összeállítása, részvétel előadóként-

KK Tagok

 





Szabadalmi igény megfogalmazása Tevékenységek megvalósítása, dokumentációk összeállítása

Nemzetközi kutató szervezetek kapcsolatfelvétele esetén KK bevonása Aktív részvétel az együttműködések megvalósításához.



Ösztöndíjprogramban való részvételhez szükséges információk összegyűjtése



Együttműködések elősegítése



Vállalati képzések, képzési anyagának összeállítása, részvétel előadóként

Oldal: 47 | 55


Felelősség megosztás Ssz

Tevékenység

Tevékenység leírása 

3.9

Egyéni kutatási stratégia támogatása, ötletinkubátor, saját kutatások koordinálása. 

3.10

Iparági felülről lefelé történő célmeghatározás támogatása

Egyéni kutatási stratégia támogatására és saját kutatások koordinálására vonatkozó keretek (témák azonosításának folyamata, a feldolgozásban résztvevők KK tag általi koordinálásának módszere) kialakítása és működtetése, partnerek, finanszírozási lehetőségek generálása. A megismert nemzetközi és hazai kutatási trendek, piaci igények és támogatási lehetőségeknek megfelelően javaslattétel kutatási irányokra a KK szakmai együttműködő partnerei részére, ezen keresztül szinergiahatás biztosítása, nemzetközi szinten a hazai kutatási eredmények hatásának erősítése.


KK Tagok 

Javaslattétel a működési keretekre vonatkozón Kutatási ötletek gyűjtése, egyeztetése a KK-val

 

Működési keretek meghatározása Projektgenerálás, partnerkeresés segítése



Kutatási trendek feldolgozása, iparági célok meghatározása és kommunikációja



Kutatási trendek alapján javaslattétel iparági célokra vonatkozóan.

 

Partnerkeresés Megbízások generálása



Partnerkereséshez információ biztosítása



KK működését bemutató dokumentáció, szabályozók elkészítése ISO tanúsítvány megszerzése



KK működését bemutató dokumentáció, szabályozók véleményezése



KK Támogató tevékenység  3.11

Kereskedelem 

3.12


 3.13

Pénzügy, könyvelés

3.14

IT

3.15

Ügyvitel (irodai felszerelések, eszközök beszerzése, kezelése)


A kereskedelmi (sales) tevékenység során a KK meghatározott tevékenységi köréből egyes tevékenységeket szolgáltatásként értékesíti külső szervezetek, iparági szereplők számára. A KK működési folyamatainak szabályozásának, dokumentáltságának kialakítása a folyamatos magas szintű minőség biztosításának érdekében. A minőségi célok, célértékek megvalósulását ISO tanúsítvány megszerzése, illetve az ahhoz kapcsolódó éves auditok támogatják A szervezeti működéssel kapcsolatosan felmerülő számlák kezelése, könyveléshez kapcsolódó riportok, beszámolók készítése, bank, cash flow menedzsment.



IT eszközök kezelése (számítógép, nyomtató, telefon), rendszerüzemeltetés, jogosultság-kezelés



Dokumentumok érkeztetése, iktatása, irodai felszerelések, eszközök beszerzése, kezelése.

 

Feladatok végrehajtás törvényi megfelelőséggel



Tevékenység ellátásához szükség informatikai rendszerek, alkalmazások biztosítása, üzemeltetése Dokumentumok érkeztetése, iktatása, irodai felszerelések, eszközök beszerzése, kezelése





Elérhető adatbázisok a meghatározott User guide szerinti használata

-

Oldal: 48 | 55


8.7.3.2. A MENEDZSMENTSZERVEZET MUNKAKÖREI A 3. fázisban az alábbi tevékenységi körökkel egészülnek ki a KK feladatai, ezzel is megerősítve piaci jelenlétét, forrásfeltáró és kapcsolatépítő szerepét, a kutatói szféra együttműködésének segítését. Ebben a fázisban a feladatok megemelkedett száma, valamint a kereskedelemi (sales) tevékenység erősödése miatt javasoljuk az Igazgató szakmai feladatainak megosztását, egy részének átadását Iparági kapcsolatépítő és kapcsolaterősítő szakmai vezető számára. Az asszisztensi feladatok megnövekedése megkívánja az asszisztens feladatainak megosztását, külön pályázati projektmenedzsert támogató projektasszisztens, illetve KK vezető és az újonnan kialakított szakmai vezető munkakör számár külön asszisztens alkalmazását. Továbbra is azokat a tevékenységeket mutatjuk be, melyek az 1. és a 2. fázison tevékenységeihez hozzáadódó feladatok, kompetenciák köre. 9. táblázat: Végleges fázis KK menedzsment szervezet munkakörei

Menedzsment szervezet tagjai

1 fő Igazgató

Tanácsadó Testület

1 fő Iparági kapcsolatépítő és kapcsolaterősítő szakmai vezető

1 fő Pályázati projektmenedzser 1 fő Pályázati projektasszisztens 1 fő Asszisztens Pályázati projektmenedzserek Pályázati asszisztensek

3. fázis új feladatok


 Centralizált kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel,  Stratégiai partnerség kialakításának szakmai támogatása, koordinálása,  Iparági célmeghatározás koordinálása, kutatási ötletekhez illesztése,  Szabadalmi vizsgálatok támogatása,  Minőségirányítási folyamat vezetése.  Kutatási ötletek azonosításának, rendszerezésének, kutatói tudásbázis szakmai felelőse,  Egyéni kutatási stratégiai, , ötletinkubátorok szakmai koordinálása,  Vállalati képzések koordinálása, partnerségi kapcsolatok kiépítése iparági szereplőkkel. -

-

 Pályázati projektmenedzser munkájának támogatása

-

 KK vezető és Iparági kapcsolatépítő és kapcsolaterősítő munkájának támogatása -

-

    

Gazdasági végzettség Értékesítési tapasztalat K+F+I szakmai ismeret IKT kutatási szféra ismerete Szakmai szervezetekkel élő kapcsolatokkal rendelkezik  Jó kommunikációs készség  Idegen nyelvi ismeret -

-

A megnövekedett feladatok miatt optimális esetben a jogi feladatok támogatására, a szabadalmi vizsgálatok koordinálására külön jogi szakértői munkakör kialakítását javasoljuk. Továbbá amennyiben a kutatási projektek marketing kommunikációjához kapcsolódó feladatok számossága megkívánja, a KK-n belül külön a marketing szakértői munkakör kialakítását javasoljuk.


Oldal: 49 | 55


8.7.3.3. SZERVEZETI STRUKTÚRA A szervezet stratégiai céljainak, környezetének, alapfolyamatainak vizsgálatát, illetve meghatározását

követően, az azonosított tényezőkhöz illeszkedően határoztuk meg a szervezeti struktúrát. A végleges fázis szervezeti felépítésére a mátrix szervezeti felépítés jellemző. A szervezet koordinációs eszközeire a szervezeti fázisra jellemzőek, viszont a szervezet mérete növekszik. A KK szervezet a végleges fázisban jellemző szervezeti felépítést az alábbi ábrán szemléltetjük. 6. ábra: Végleges fázis szervezeti struktúra

KK Menedzsment szervezet Igazgató

Tanácsadó Testület

Iparági kapcsolatépítő és kapcsolaterősítő szakmai vezető


Asszisztens



Projekt 1.



Projekt 2.


KK Tagok

8.8. KK TAGOK, KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK A KK menedzsment szervezet céljainak megvalósulásához, fent felsorolt tevékenységek elvégzéséhez hosszú távon az alábbi szervezetekkel működik együtt:  Tanácsadó Testület tagjai: minden (felsőoktatási) intézmény 2 fővel képviselteti magát: egy fő az intézmény operatív vezetése részéről (rektor, dékán, vagy megbízottja), egy fő a szakmai-kutatói stáb részéről. A Központhoz gazdasági társaságok is csatlakozhatnak, amelyek a Tanácsadó Testületben 1 fővel képviseltethetik magukat. Feladata a Központ Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 50 | 55




     

saját ügyrendjének jóváhagyása, véleményezi a Központ vezetése elé kerülő javaslatokat, részvétel a jövőbeli pályázatok kidolgozásában. KK tagok: a KK menedzsment szervezet felállításában szerepet játszó egyetemek, kutató központok, melyek a KK kialakításának fázisai szerint először a KK szolgáltatásai veszik igénybe, majd a KK szervezet végleges kialakításakor a KK menedzsment szervezet irányításában is részt vesznek a Tanácsadói Testületben képviseltetve magukat. Kormányzati szereplők: IKT-val kapcsolatos stratégiai irányok meghatározásában, a források definiálásában, elosztásában vállalnak szerepet, illetve döntési joggal rendelkeznek. Pályázatkezelő szervezet: a támogatáspolitikai intézményrendszer szervezetei. Felsőoktatási intézmények: kutatási ötletek megfogalmazásában, kutatások elvégzésében, a kutatási eredmények felhasználásában résztvevő nem tag intézmények. Kutató szervezetek: kutatási ötletek megfogalmazásában, kutatások elvégzésében, a kutatási eredmények felhasználásában résztvevő nem tag szervezetek. Koordinációs központok: kutatásokhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi központok. Ipari szereplők: kutatási, innovációs igényeit rendelkező vállalkozások, akik közös együttműködés során elősegíti piaci pozíciójának erősítését és a kutató szervezet, egyetem számára státuszának, megítélésnek erősítését.

8.9. HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A tanulmánykészítés során kiemelt vizsgálati szempont a projekttel kapcsolatos, illetve az iparágra vonatkozóan az esélyegyenlőség érvényesülésének támogatása, az esélyegyenlőség érvényesülésére ható tényezők azonosítása. Ennek érdekében a tanulmány elkészítéséhez szükséges információgyűjtés szakaszában három célcsoport véleményét ismertük meg: a projekt irányításában résztvevő kutatási vezetők, a projektben résztvevő, kiválasztott fiatal női és férfi kutatók körében. Felmértük a kutatási tevékenységgel kapcsolatos esetleges érvényesülési korlátokat a nők számára, a nők által képviselt egyedi értékekre a munkavégzés során, illetve a nők részvételére és szerepére. Az interjúk összefoglalásaként megállapítható, hogy nem tapasztalható szignifikáns különbség a férfiak és a nők megítélésében, ezért nincs szükség a nők igényeire specializált változásokra. Ugyanakkor iparági sajátosság a nők alacsony aránya, mellyel kapcsolatosan az alábbi javaslatok merültek fel:  Az IKT informatikával való azonosítása helyett a számítástudományokként való azonosítása különböző nemek szerinti megoszlást mutat. Nemzetközi együttműködési potenciál mutatkozik az informatika és határterületei közötti együttműködés megerősítésével, így amennyiben a KK ezen tudományterületek közös kutatási tevékenységét támogatja, azzal hozzájárul az IKT-n belül a nők magasabb számú részvételéhez, így érvényesüléséhez is.  A kutatói projekteken az alacsony női részvételi arány (és egyben a kiemelkedő képességű tanulók aránya) az informatikai felsőoktatásban résztvevő nők alacsony létszámával indokolható. A jelenlegi arány kialakulása időbeliséget tekintve összefüggést mutat a középiskolai informatikai oktatás bevezetésével. Mivel a középiskolai oktatásban nem tudományként mutatják be az informatikát, a tanulókban hamis kép alakul ki a tudományról, így az informatikai felsőoktatás nem a megfelelő tanulókat vonzza, a jobb képességű diákok Dokumentum verziószám: 4.0

Oldal: 51 | 55


inkább más tudományterületeket választanak. A jelenség kezelésében a KK a 2. fázisra tervezett Marketing tevékenységnél meghatározottak szerint a KK szerepet vállal a középiskolai informatikai képzésre vonatkozó tudományterületi érdekek képviseletével, illetve az informatikai képzések értékének kommunikálásával a végzős diákok felé.  Az interjúk során felmerült érv volt, hogy a nemek arányának hatása nem csupán a nők érvényesülési lehetőségeinek szempontjából fontos tényező, részvételük növelésével a kutatásban, a kutatások irányításában résztvevő csoportok heterogenitási foka nőhet. A nemek arányának változása javítja a csoportos együttműködés, valamint a döntéshozatal hatékonyságát, ezzel is elősegítve a kutatási projektek sikerességét. A döntéshozó csoportok homogenitása minden helyzetben kockázatot jelent, ami alátámasztja a KK létjogosultságát is, hiszen az irányításában megjelenő több intézményi képviselő együttes döntései javítják a KK eredményességét, így a kapcsolódó kutatói tevékenység érvényesülési lehetőségeit.

8.10. A KK FENNTARTÁSA A KK működési kereteinek meghatározását követően szükséges a gazdasági fenntarthatóság vizsgálata. A tanulmány készítése során gyűjtött információk alapján a következő reálisan elérhető bevételi források célzott felhasználását javasoljuk, a biztonságos működés érdekében: Hazai Európai Uniós források: Mind az EFOP, mind a GINOP specifikus céljai és tervezett intézkedései kapcsolódnak a KK lehetséges tevékenységeihez, az ezekhez való hozzáférés érdekében nyitottság érzékelhető a tervezők részéről a pályázati kiírások előkészítésének tekintetében is, így a források megszerzése mellett lehetőség nyílhat a számítástudományhoz kapcsolódó érdekek egyéb kormányzati érvényesítésére, képviseletére. Nemzetközi keretprogramok: A nemzetközi keretprogramokban való aktívabb részvétel, a hazai együttműködés, koordináció révén jelentősebb mértékű elismertség és projektméret elérésének a támogatása válik lehetővé a szervezett központi szerep működtetésével, mely során a magyarországi kutatási programok háttérének biztosítását segíti elő a KK. Tagdíj: Azon tevékenységek esetében, amelyek a KK alapműködéséhez tartoznak (pl. tudás és kapcsolat adatbázisok működtetése, pályázatfigyelés stb.) a csatlakozó szervezetek tagdíjat fizetnek, amely a KK alapműködését biztosítja. Ipari szereplők bevonása a kutatási projektekbe: A kutatási tevékenység működési feltételeinek biztosításához szükséges mértékben piaci alapú megbízásokból származó bevétel generálása. Amennyiben a KK tevékenységeinek megvalósítására további pályázati támogatás lesz elérhető, a Központ működtetését szakmai és pénzügyi szempontok alapján is a pályázat finanszírozási keretei között lesz indokolt megoldani. A fázisonkénti tevékenységek finanszírozási forrásainak, a felmerülő költségeknek részletes elemzését az Üzleti modell tanulmány keretében végezzük el.


Oldal: 52 | 55


9. MELLÉKLETEK 9.1. ADATGYŰJTÉS, SZEMÉLYES INTERJÚK Név

Szervezet BME Egyesült Tudásközpont

Dr. Jelasity Márk

SZTE (SZTE-MTA Mesterséges tudományos Intelligencia Kutatócsoport) főmunkatárs

2014. február 5.

Dr. Kovács Kálmán

BME Egyesült Tudásközpont

igazgató

2014. február 11.

Prof. Dr. Benczúr András

ELTE TTK

egyetemi tanár

2014. február 12.

Prof. Dr. Csirik János

SZTE (SZTE-MTA Mesterséges kutatócsoport Intelligencia Kutatócsoport) egyetemi tanár

Prof. Dr. Gyimóthy Tibor

SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék

tanszékvezető, egyetemi tanár

2014. február 5.

Prof. Dr. Kampis György

ELTE TTK

egyetemi tanár

2014. február 11.

Prof. Dr. Kertész János

CEU, BME Villamosmérnöki Informatikai Kar

egyetemi tanár

2014. február 13.

Prof. Dr. Levendovszky János

BME Villamosmérnöki és Informatikai egyetemi tanár Kar

2014. február 11.

Prof. Dr. Vattay Gábor

ELTE

egyetemi tanár

2014. február 13.

Dr. Jánosi Imre

ELTE TTK

dékánhelyettes

2014. február 25.

Dr. Vajta László

BME Villamosmérnöki és Informatikai dékán Kar

2014. február 27.

Dr. Bertók Botond

Pannon Egyetem

2014. március 3.

David Hales


kutató

2014. március 5.

Dr. Kelemen Csaba

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

főosztályvezető helyettes

2014. február 20.

Horváth Viktor

Emberi Erőforrások Minisztréiuma

főosztályvezető

2014. márcisu 6.

Szabó István

Nemzeti Innovációs Hivatal

főosztályvezető

2014. február 27.

Hegedűs István


PhD hallgató

2014. március 20.

Vincze Veronika


egyetemi adjunktus

2014. március 20.

Hulmán-Knipl Diána


egyetemi tanársegéd

2014. március 20.

Németh Tamás


tanársegéd

2014. március 20.

Dr. Vinkó Tamás


egyetemi adjunktus

2014. március 20.

Innovációs

és

Interjú időpont

Dr. Bakonyi Péter


Innovációs

Beosztás

és

és

vezető tanácsadó

2014. február 12.

vezető,

2014. február 5.

Oldal: 53 | 55


9.2. FOLYAMAT KONTEXT DIAGRAM BEMUTATÁSA 7. ábra KK folyamat kontext diagram IKT KUTATÁS KOOPERÁCIÓ KOORDINÁCIÓ KK TAGOK RÉSZÉRE

FOLYAMATCSOPORTOK

IKT KUTATÁSI SZFÉRA STRATÉGIA TÁMOGATÁSA

Iparági stratégia meghatározás támogatása

Iparági stratégia megvalósítás támogatása

Kutatás generálás és kiválasztás támogatása

Kutatás tervezés támogatása

Kutatás megvalósítás támogatása

Kutatási eredmény dokumentálás, rögzítés támogatása

Kutatási adatbázis üzemeltetése

1. Információs központ

Konferenciák, szimpóziumok szervezése

Kutatás eredmény eladás, felhasználás támogatása

Utókövetés támogatása

Egyéb koordináció elvégzése

Kutatói adatbázis üzemeltetése Hazai kutatók tudástérképének kezelése Kutatási eredmények adaptálása Esettanulmányok készítésének koordinálása

Szükségletek közvetítése

2. Szervező, kapcsolatépítő 3. Forrásfeltáró, kapcsolatépítő

KK ALAPFOLYAMATOK

Kutatás marketing támogatása

EGYÉB KOOPERÁCIÓ KK TAGOK RÉSZÉRE

Kutatási eredmények szinergiájának keresése

Közbeszerzési tanácsadás

Marketing

Erőforrás kapacitások kihasználás javítása

Szabadalmi vizsgálatok előkészítése

Pályázati projektmenedzsment

IKT kutatási forráselosztás támogatás Stratégiai partnerség kialakulásának támogatása

Forrásfigyelés

Vállalati képzések koordinálása Nemzetközi ösztöndíj programokba bekapcsolódás

Pályázatírás

Centralizált nemzetközi kapcsolattartás

IKT iparági stratégiaalkotásba bekapcsolódás

Egyéni kutatási stratégia támogatása, ötletinkubátor, saját kutatás koordináció

Kutatási ötletek tolmácsolása

TÁMOGATÓ FOLYAMATOK

4. Képviselő, előkészítő

Érdekegyeztetés Piackutatás Iparági felülről lefelé történő célmeghatározás Jogszabályértelmezés

KK vezetése


Marketing

Kereskedelem

Emberi erőforrás mgmt

Kontrolling

Pénzügy, számvitel

IT

Ügyvitel

Megjegyzés: Zöld tevékenységek: Projekt fázis, Lila tevékenységek: kiterjesztett Szervezeti fázis, Rózsaszín tevékenységek: kiterjesztett Végleges fázis


Oldal: 54 | 55

Kooperációs Központ működési keretrendszer kialakítása szervezetfejlesztési tanulmány

Recommend Documents