Konzervációbiológia 1. előadás A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia tárgykö rgyköre és feladata
A jelenkori kihalá kihalások okai
Mi a termé természetvé szetvédelmi bioló biológia? - kihalá kihalások
korá korát éljü ljük - termé természeti katasztró katasztrófához hasonló hasonló kihalá kihalások A kihalá rt az ember a felelő kihalások nagy ré részéé széért felelős – Lélekszá lekszám nö növekedé vekedés (má (más fajok élőhelyeinek pusztulá pusztulása, erő erőforrá források sajá saját cé célú felhaszná felhasználása) – Zsá Zsákmá kmányszerzé nyszerzés – Tarvá Tarvágások – Gyepterü Gyepterületek legelő legelőként való való túlhasznosí lhasznosítása – Vizes élőhelyek lecsapolá lecsapolása – Állatok és nö növények tú túlzott mé mérté rtékű hasznosí hasznosításs
Az elmú elmúlt 50 évben kihalt: – A Föld élővilágának több mint egynegyede
A kihalá rt az ember a felelő kihalások nagy ré részéé széért felelős – Idegen fajok behurcolá behurcolása (eredeti tá társulá rsulások megvá megváltoznak) – Korlá Korlátozá tozás és szabá szabályozá lyozás né nélkü lküli szennyví szennyvízelhelyezé zelhelyezés (Fö (Földkö ldközi tenger, PerzsaPerzsaöböl, AralAral-tó) Messzemenő Messzemenő és sokré sokrétű kihalá kihalások
– A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 százalékkal csökkent – A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta Szükségessé és sürgetővé vált egy új tudományág kialakulása
TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIA
1
Elő Előrejelzé rejelzések – Élőhelyek eltűnése alapján: 27,000 faj hal ki évente (2022-re a fajok 22%-a kihalhat!) – Jelenleg veszélyeztetett fajok alapján: a fajok 14-22%-a kihal a következő 100 évben – Az emberiség energia-felhasználása alapján: 70,000 - 130,000 faj évente
A csö csökkené kkenés okai Aggó Aggódás a bioló biológiai sokfé sokfélesé leségért A biodiverzitá biodiverzitás csö csökkené kkenésének né négy oka! - kihalá kihalási veszé veszélyeztetettsé lyeztetettség nagyon nagy mérté rtékű - a veszé veszély gyorsuló gyorsuló mérté rtékben nö növekszik - a biodiverzitá biodiverzitást veszé veszélyeztető lyeztető tényező nyezők szinergikusak - ami az élővilá világnak rossz az az emberi fajnak is rossz - a hatá hatások loká lokális, regioná regionális és globá globális lépté ptéken is érvé rvényesü nyesülnek
Norilszk – „Az orosz Mordor” Mordor” – 17,000 ember halá halála árán épült meg – A vilá legszennyezettebb, leghidegebb, világ legé és legé legélhetetlenebb legéletveszé letveszélyesebb nagyvá nagyvárosa – Épületek 34%34%-a életveszé letveszélyes vagy lakhatatlan – Statikai problé é m á k a permafrost miatt probl – Évi 4 millió millió tonna ká károsanyagrosanyag-kibocsá kibocsájtá jtás – Vilá Világ ké kén-dioxid kibocsá kibocsájtá jtásának 1%1%-a! – Savas eső esők, szmog
2
3
Termé Természetvé szetvédelmi bioló biológia Fő céljai: - az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata, - olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése és megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba történő visszahelyezése Multidiszciplináris tudomány: populációbiológia, taxonómia, ökológia, biogeográfia és a genetika
FIZIKAI KÖRNYEZET Pl. geológia, kémia, fizika
BIOLÓGIAI ALAPTUDOMÁNYOK Pl. botanika, zoológia, ökológia
TÁRSADALMI KÖRNYEZET Pl. szociológia, közgazdaságtan, filozófia
ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK
Természetvédelmi biológia
Pl. erdészet, vadgazdálkodás, halászat
MEGVALÓSÍTÁSI KÖRNYEZET Pl. tervezés, oktatás, jog, kommunikáció, közegészségügy
4
Az alapkutatá alapkutatások fontossá fontossága – A nagypettyes hangyaboglá hangyaboglárka (Maculinea arion) arion) esete NagyNagyBritanniá Britanniában – Populá Populáció ció méreté retének csö csökkené kkenése miatt rezervá rezervátumok lé létrehozá trehozása – Tápnö pnövény és hangyá hangyák jelenlé jelenléte ellené ellenére kipusztult a faj – Vizsgá Vizsgálatok kiderí kiderítetté tették, hogy a legelteté legeltetés felhagyá felhagyása volt a kihalá kihalás oka
A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia feladatai Krí Krízistudomá zistudományró nyról beszé beszélünk amely érté rtékvezé kvezérelt és misszió misszióorientá orientált - a dö dönté ntések általá ltalában szigorú szigorú idő időkorlá korlátok között szü születnek - termé természetvé szetvédelmi szakemberek tapasztalati taná tanácsai - tenni vagy nem tenni?
A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia feladatai – A fajok megő megőrzé rzését szolgá szolgáló legjobb straté stratégiá giák (best practice) kidolgozá kidolgozása – A termé természetvé szetvédelmi terü területek tervezé tervezése – A genetikai sokfé sokfélesé leséget megő megőrző rző tenyé tenyészté sztési programok kidolgozá kidolgozása – A termé természetvé szetvédelmi és lakossá lakossági igé igények összeegyezteté sszeegyeztetése – Az eredmé eredmények PUBLIKÁ PUBLIKÁLÁSA, megismerteté megismertetése a kutató kutatókkal, termé természetvé szetvédelmi szakemberekkel, dönté ntéshozó shozókkal és a gazdá gazdálkodó lkodókkal
A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia gyö gyökerei – vallá vallási és filozó filozófiai né nézetek (taoizmus, sintoizmus, buddhizmus, hinduizmus) – a termé természeti katasztró katasztrófákat Isten akaratá akaratával szembeni ellenszegü ellenszegülésnek veszik – Északszak-Ameriká Amerikában vadá vadászati beavatá beavatás – a borneó borneói Penan törzs tagjai elnevezik a fá fákat és az állatokat Ezzel szemben: – legelteté legeltetés, extenzí extenzív mező mezőgazdasá gazdaság – szá számos ősi vallá vallásban állatá llatáldozatok
5
Euró Európai gyö gyökerek – Isten a vilá világot az emberé emberért teremtette nyugati filozó filozófia fő fő elve: a termé természet az ember jólétét szolgá szolgáló közeggé zeggé alakí alakítható tható – a forrá források korlá korlátlan felhaszná felhasználása, termé természetrombolá szetrombolás (ró (rómaiak) – gyarmatosí gyarmatosítások készletek
kimerí kimeríthetetlennek tű tűnő
– a kutató kutatók a gyarmatokon pusztí pusztítást és nyomort talá találtak, erdő erdők vé védelme (talajeró (talajerózió zió és éhínsé nség)
Euró Európai gyö gyökerek – 17691769-ben elrendelik a francia ható hatóságok, hogy Mauritius szigeté szigetén a birtokoknak legalá legalább 25% erdő erdősítve legyen
Kihalá Kihalások Őstulok (Bos primigenius)
– Degradá Degradált terü területeken mestersé mesterséges erdő erdőtelepí telepítés – XIX. szá században má már szabá szabályozzá lyozzák az indigó indigó és a cukorgyá cukorgyárak szennyező szennyező anyag kibocsá kibocsájtá jtását – 18501850-es évektő vektől má már erdő erdőrezervá rezervátumokban gondolkodtak Indiá Indiában – A termé természetvé szetvédelem gazdasá gazdasági elő előnyö nyökkel is já jár
6
Kihalá Kihalások Dodó Dodó (Raphus cucullatus) cucullatus)
Túzok (Otis (Otis tarda) tarda)
Angliai kihalá kihalások Rétisas (Haliaetus (Haliaetus albicilla) albicilla)
Angliai kihalá kihalások
Óriá riás alka (Pinguinus impennis
Halá Halászsas (Pandion (Pandion haliaetus) haliaetus)
Amerikai gyö gyökerek – Indiá Indiánregé nregényekben a vadon mint spirituá spirituális érté rték jelenik meg – Henry David Thoreau kétsé tségbe vonta az anyagi javak sokasá sokaságának szü szüksé kségessé gességét (Walden (Walden)) – John Muir termé természetmegő szetmegőrzé rzési etiká etikája alapjá alapján a termé természetbő szetből szá származó rmazó spirituá spirituális érté rtékek fontosabbak az anyagi javakná rezervá javaknál rezervátumok
–Termé Természetvé szetvédelmi mozgalmak National Trust (1865) Royal Society for the Protection of Birds (1899)
– Muir megfogalmazza a termé természet immanens érté rtékét
7
Amerikai gyö gyökerek – Gifford Pinchot megfogalmazza a termé a vilá természetierő szetierőforrá forrás-megő megőrzé rzési etiká etikát világ két komponensbő áll: emberekbő és komponensből emberekből erő erőforrá forrásokbó sokból – Aldo Leopold termé természetierő szetierőforrá forrás-megő megőrzé rzési etika alapjá de észrevetette a jó alapján élt, jól szervezett kö átsző kölcsö lcsönhatá nhatásokkal tszőtt ökosziszté koszisztémák fontossá fontosságát – Darwini elvek alapjá a termé alapján természetvé szetvédelem fő fő célja termé ökosziszté és természetes koszisztémák folyamataik megő megőrzé rzése – Kialakul az evolú evolúció ciós-ökoló kológiai tá tájetika
A hazai termé természetvé szetvédelem fejlő fejlődése – 1879. évi erdő erdőtörvé rvény: az első első törvé rvény, amely a termé természet vé védelmé delmét is szolgá szolgálta – 1935. má második erdő erdőtörvé rvény: má már kü külön fejezet foglalkozik a termé természetvé szetvédelemmel – 19381938-ban megalakult Kaá Kaán Károly elnö elnöksé kségével az Orszá Országos Termé Természetvé szetvédelmi Taná Tanács – 1939: a debreceni Nagyerdő Nagyerdő termé természetvé szetvédelmi terü területté letté nyilvá nyilvánítása
A hazai termé természetvé szetvédelem fejlő fejlődése – Primití Primitív termé természetfé szetfélelmen alapuló alapuló óvás nemzeti érzé rzés – A XIX. szá századtó zadtól mutatható mutatható ki tudomá tudományos alapokon nyugvó nyugvó védelem – Hasznos és ká káros élőlényny-kategó kategóriá riák elkü elkülönítése – Állami megbí megbízás egy termé természeti emlé emlékekkel kapcsolatos mű mű elké elkészí szítésére – Kaá Kaán Károly 19091909-ben „A termé természeti emlé emlékek fenntartá fenntartása” sa” című könyvé nyvében már nemzetkö nemzetközileg elismert mó módon adta meg a termé természeti emlé emlékek csoportosí csoportosításának az elvé elvét
A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia mai helyzete
– 19701970-es évekre a biodiverzitá biodiverzitás csö csökkené kkenés drasztikus mé méreteket öltö ltött – Michael Soulé Soulé 19781978-ban megszervezi az első első Nemzetkö Nemzetközi Konzervá Konzervácibioló cibiológiai Konferenciá Konferenciát – Soulé Soulé, Diamond és Ehrlich a tapasztalatokat ötvö tvözté zték a populá populáció cióbioló biológia, szigetbiogeográ szigetbiogeográfia tanaival – ez a kutató kutatócsoport megalakí megalakította 19851985-ben a Termé Természetvé szetvédelmi Bioló Biológiai Tá Társasá rsaságot (Society for Conservation Biology) Biology) – a biodiverzitá biodiverzitás megő megőrzé rzése politikai prioritá prioritássá ssá vált – folyó folyóiratok jelentek meg: Conservation Biology, Biology, Ecological Application, Application, Biodiversity and Conservation
8
A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia Magyarorszá Magyarországon – Magyarorszá Magyarországon is kialakult az új szemlé szemléletű letű termé természetvé szetvédelmi bioló biológia (MTA Bioló Biológiai Osztá Termé Osztály, Természetvé szetvédelmi és Konzervá Bizottsá Konzerváció cióbioló biológiai Bizottság) – Szá Számos konferenciá konferenciát és kongresszust szerveztek, (Ö (Ökoló kológus kongresszusok, Magyar Termé Természetvé szetvédelmi Bioló Biológiai Konferenciá Konferenciák) – Folyó Folyóiratok: Termé Természetvé szetvédelmi Kö Közlemé zlemények, Tájökoló kológiai lapok – A hazai termé természetvé szetvédelem prioritá prioritásai elté eltérnek a nemzetkö nemzetközi gyakorlattó gyakorlattól
Axió Axiómák a termé természetvé szetvédelmi bioló biológiá giában – – – – –
Az élőlények sokfé sokfélesé lesége jó jó (biofí biofília) lia) A populá populáció ciók, fajok idő idő elő előtti kipusztulá kipusztulása rossz Az ökoló kológiai komplexitá komplexitás jó jó Az adaptí adaptív evolú evolúció ció jó A bioló biológiai sokfé sokfélesé leségnek immanens érté rtéke van
Vezé Vezérelvek a termé természetvé szetvédelmi bioló biológiá giában – Minden tevé tevékenysé kenységünket az evolú evolúció ciós gyakorlat jegyé jegyében kell vé végeznü geznünk – Az ökoló kológiai rendszerek termé természeté szetéből adó adódik az állandó llandó változá ltozás – Az emberi faj ré része és ré része lesz az ökoló kológiai rendszereknek
Ajá Ajánlott irodalom Standová Standovár T., Primack R.B. 1998: A termé természetvé szetvédelmi bioló biológia alapjai. Nemzeti Tankö Tankönyvkiadó nyvkiadó, Budapest, pp. 1717-34. Margó Margóczi K. 1998: Termé Természetvé szetvédelmi bioló biológia. JATE Press, Press, Szeged, pp. 77-16. 16.
9
