Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az állam és az önkormányzatok közötti felelősség-megosztás formája. A magyar közjogi rendszer legstabilabb elemei a közvetlenül választott önkormányzatok, a stabilitás zálogai pedig a helyben legitimitással rendelkező polgármesterek és helyi képviselők. Ez az a rendszer, amelyik az elmúlt 24 évben – minden hibája és nehézkessége ellenére – kompenzálta a központi hatalom döntéseinek a helyi társadalomban keletkező esetleges negatív hatásait, valamint fejlődési, fejlesztési lehetőségeket teremtett még az elmaradott, hátrányos
helyzetű
meghatározó,
térségek
innovatív,
számára
is.
kezdeményező
A
települések
szerepe
volt
fejlődésében és
van
a
népképviseleteknek. A helyi közösségek önkormányzataikon keresztül mindig szolidárisak
a
legsérülékenyebb
rászorultakkal,
sokszor
társadalmi
csoportokat,
erejükön a
felül
családokat.
támogatják A
a
politikai
intézményrendszeren belül az önkormányzatokat bizalom és megbecsülés övezi. Az elmúlt évtizedekben különböző költségvetési források csökkentésével és feladat-, illetve hatáskör-bővítéssel fokozatosan apadt az önkormányzatok autonómiája, az elmúlt 4 évben azonban ennek a rendszernek a tudatos leépítése zajlik. Az önkormányzatiság európai megközelítése helyett egy központból vezényelt, államigazgatási típusú rendszer kialakításának lehetünk a tanúi. Az alaptörvény módosítása megváltoztatta a helyi közügyek fogalmát és a döntési kompetenciákat, elfogadhatatlan.
amely
felfogás
a
Magyar
Szocialista
Párt
számára
Az elmúlt négy év Fidesz-kormányzása lerombolta az önkormányzatiság értékeit. A centrális erőtér rendszerében a helyi közösségek önkormányzáshoz való alapjogát száműzték az alkotmányos jogok közül, az önkormányzati jogok védelmének jogállami garanciáit megszüntették. Mára az önkormányzati autonómia bármikor megsérthető, az önkormányzat, a helyi közösség vagyona egy tollvonással elkobozható. Az Európa Tanács ajánlásai alapján a helyi döntéshozatal elsőbbségének érvényesülésére tekintettel az állam 30%-os, és az önkormányzati szféra 70%-os szerepvállalása
lenne
kívánatos.
Magyarország
a
2010-ig
érvényes
szabályozással ennek csaknem meg is tudott felelni. Mára azonban ez az arány megfordult. Különösen feltűnő a politikai érdekek alapján átalakított megyei önkormányzati rendszer, a nagyvárosok – és különös tekintettel Budapest – működésében bekövetkezett változások. A túlzott állami szerepvállalás jelentős veszélyeket rejt: ilyen a bürokratizálódás, a távolra kerülő szolgáltatások, a helyi sajátosságok háttérbe szorítása, az új állami szervezet működési többletköltsége és a központi hatalom átpolitizáltságából adódó egyre több konfliktus. Az elmúlt négy év megmutatta, hogy a kormány számára fontosabb a fenntarthatatlan stadionok létesítése, mint az emberek szociális biztonsága, vagy a gyermekéhezés megszüntetése. Az elmúlt négy évben elvették a helyi közösségektől az iskoláikat, kórházaikat, egészségügyi intézményeik egy részét. Tették mindezt úgy, hogy az államosított oktatás mellett az intézmények működtetésének terhe az önkormányzatokon maradt, a rászorulók érdemi támogatása az önkormányzati költségvetést terheli. Háttérbe szorul a tanulók érdeke, a szülők akarata, a tanárok alkotó szerepe, megszűnt az igazgatók önállósága. Az egészségügy elsősorban az elvonások, a forráshiány és a meglévő párhuzamosságok miatt az összeomlás küszöbére jutott.
Ma világosan látszik: fontosabb a kormány számára a közszolgáltatások központosítása, mint azok színvonalának növelése, az elérésükhöz való hozzáférés egyenlő esélyének biztosítása. Az önkormányzatok által korábban ellátott ügyek államigazgatási szervekhez telepítésével, a járási hivatalok és a közös hivatalok felállításával az emberektől távolabb került a mindennapi ügyeik intézése. Az önkormányzati szervek eljárásához képest egyre nő az ügyintézési határidő. Magyarország bajban van. A jelenlegi hatalom gyakorolói eljátsszák a jövőjét és meghamisítják a múltját. A nemzet sok százéves törekvéseinek hátat fordítva egyre messzebb sodorják a fejlett Európa világától. Magyar állampolgárok százezrei menekülnek Nyugatra, miközben az állam vezetői keleti diktatúrák kegyeit keresik. A megnövekedett társadalmi különbségek szétszaggatják az országot, a leszakadás riasztó mértékű. A jogállam elsorvad, a demokratikus intézmények romokban és nem védenek a kiszolgáltatottságtól. Mi, szocialisták olyan önkormányzatokat akarunk, amelyek számára fontosabb
a
település
látványberuházás.
Az
lakosainak elvégzett
szociális
biztonsága,
tevékenység
mint
eredményességét
egy-egy nem
a
polgármester kormányzati elkötelezettsége minősíti, hanem a lakosság által elérhető közszolgáltatások színvonala. Olyan önkormányzatokat akarunk, amelyek számára a településen élők létbiztonsága és közbiztonsága egyformán fontos. Ahol olyan testületek működnek, amelyek számára a döntéshozatal nem csupán
a
többségi
szavazatokat,
hanem
az
érintettek
részvételével,
együttműködésével hozott döntést jelenti. Olyan testületeket, amelyek számára a település lakosságának képviselete fontosabb, mint az adott kormányzatnak való megfelelés. Mi olyan önkormányzatokat akarunk, amelyek számára fontos, hogy minden gyermek naponta legalább egyszer meleg ételhez jusson.
A Magyar Szocialista Párt a saját hálózatára, a meglévő, ismert helyi politikusaira
és
azok
szakértelmére
alapozva
felkészült
az
októberi
önkormányzati választásra. Minden lehetséges helyen megteremtjük annak a lehetőségét, hogy jelöltjeink önállóan, vagy szövetségeseinkkel együtt szerepeljenek a szavazólapon, valódi választási lehetőséget kínálva ezzel a polgároknak. Fő ellenfelünknek ezen a választáson a jelenlegi kormánypárti polgármestereket és helyi képviselőket tekintjük, akik az önkormányzatokat csupán a kormány végrehajtó szervének tartják. Készen állunk – ahol ez a törvényből kiemelten következik –, hogy teljes körű demokratikus ellenzéki összefogást hozzunk létre, s minél több településen megteremtsük a jelenlegi kormányzat helyi ellensúlyát. Felhívásunk célja, hogy kifejezzük: az őszi helyhatósági választás nemcsak egy szavazás, hanem értékválasztás is lesz. A választás tétje az, hogy a központi akaratot kiszolgáló kiskirályok intézkedéseinek elszenvedői maradunk, vagy a saját ügyeinket kezünkbe véve, a közösséget érintő döntéseket érdemben befolyásolni tudó polgárokká válunk. Napjainkra a demokratikus, európai értékek és a baloldaliság érvényesülésének utolsó lehetséges színterei az önkormányzatok maradtak. A falvakban, városokban megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők a lakosok mindennapi ismerősei, a helyi közélet fontos szereplői. Munkájuktól nagyban függ a közösség boldogulása a település gyarapodása. A szocialisták programját a helyi ügyek, a helyi sajátosságok ismeretében akarjuk kézzel fogható, baloldali tettekre váltani. Míg az állam „szolgabürokratái” csak felfelé akarnak megfelelni, addig a helyi ügyekre érzékeny önkormányzati képviselőktől az emberek naponta számon
kérhetik a közügyek, saját dolgaik alakulását. A baloldal képviselői a szolidaritás és az igazságosság érvényesítésével fognak munkálkodni az önkormányzatokban az emberekért, településükért.
Budapest, 2014. július 19.