Konferencia a perikoncepcionális egészségről és a veleszületett rendellenességek megelőzéséről Szeged, 2010.06.10-11.
A szülészeti ellátás hatása a csecsemők életkilátásaira
Dr. Mészáros József OSZMK az orvostudomány kandidátusa, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, neonatológia országos szakfelügyelő főorvosa
A KSH adatai szerint a magyar családok 35 százalékában nincs gyerek, 34 százalékuk egy, huszonhárom százalékuk két gyereket nevel!
Élveszületések, abortuszok és a szülőképes korú nők száma
Élveszületések és terhességmegszakítások száma Magyarországon 1950-től 250 000
2 750 000 2 700 000
200 000
2 650 000 2 600 000
150 000
2 550 000 2 500 000
100 000
2 450 000 2 400 000
50 000
2 350 000 2 300 000
élveszületések száma
terhesség-megszakítások száma
15-49 éves nők száma I. 1-jén
2005
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958
1956
1954
1952
2 250 000
1950
0
Magyarország csecsemőhalálozási arányszámának alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban
1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás
25 19,9
20
20,4
17,7 14,8
15 14,8
10
10,8
9,5 7,6
10,7 5,6
5
6,7
9,2 4,8
6 4
3,4
0 1985
1990
Magyarország Európai Unió átlag
1995
2000
Svédország Közép-Kelet-Európai átlag
A csecsemőhalálozási arány 2009-ben Magyarországon 5,1‰! volt, az 1970-es évinek 1/7-e, az 1990-es évinek 1/3-a!
A gyermekgyógyászat az egészségügyi ellátó rendszer önálló alrendszere, eredményességét viszont döntően befolyásolja a perikoncepcionális és perinatális (szülészeti) ellátás színvonala
Elavult struktúrában működik a gyermekellátás A gyermekgyógyászat hiányszakma lett Szociálisan hátrányos ‹-› „nagyon fontos” gyerekek Baba-mama centrumok hiánya Orvos-védőnő-konduktorfejlesztő pedagógusok rendszer nem működik A gyógyítás rovására menő adminisztratív leterhelés
Romló, korszerűtlen terhesgondozás Elégtelen preconcepcionális gondozás Magzatot védő törvények hiányosságai Az anyaságra való felkészületlenség A valós körülmények és a magzat érdekének gyakori negligálása Tévesen értelmezett emancipáció és karriervágy
Társadalmi felelő(tlen?)ség
Prof.Dr. Paulin F.: Magyarországon a koraszülés népbetegség! Koraszülés: 9%. A művi abortuszok száma a szülések fele! A koraszülött mentést nem a rendeltetésének megfelelően használják: az in utero szállítást elmulasztva a koraszülött ellátásához hívják a mentőt. Az anyát és a koraszülöttet a legkritikusabb időben elszakítják egymástól (Eü. Törv.!).
Társadalmi felelő(tlen?)ség
Másfél tucat szülészeten nincs állandó gyermekgyógyászati háttér. A szülések kétharmadának környezetében nem tartják be sem a szakmai protokollokat, sem a rendeleteket: a megindult koraszüléseknél csak esetlegesen történik in utero szállítás. A szülészek nem szembesülnek tevékenységük „eredményeivel”, mivel a PIC III szintek, ill. azon megyei PIC II-k mellett, ahol nincs PIC III (5 ilyen osztály van), nem működnek a koraszülött szakambulanciák. Az egyre szaporodó magánszülészetek nem vetik alá magukat kontrollnak.
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (Tauffer)
A szülész főorvosi éves összesítők alapján:
Szülésszám: Újszülött: Perinatális mortalitás: Koraszülött:
2005
2006
2008
96138 97843 7,4‰ 8,79%
98031 99854 8,1‰ 9,00%
96584 98225 7,4‰ 9,21%
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (Tauffer)
Perinatális halálozás
exitus
2005 érett kora
intrauterin intrapartum postpartum
121 12 41
összesen érettek
378 19 154
174 551 (24%)
2006 érett kora 122 17 43
351 23 144
182 518 (26%)
2008 érett kora 118 9 52
301 22 225
179 548 (25%)
Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program I. cél: Az újszülöttek életminőségének javítása (2008-2009. évi feladatok - Ad hoc bizottság: Dr. Mészáros József koordinátor)
Dr. Csákány M. György szülész szakfelügyelő főorvos adataiból : 0-6 napos újszülött halálozás - a szülészeti osztályok szintenkénti besorolását is figyelembe véve 2006-ban a halottak negyede (56 eset) nem PIC-ben született! (A legsúlyosabb kimenetelű esetek ilyen nagymértékű előfordulása miatt átfogó, részletes vizsgálat végzése vált szükségessé!)
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer
Nem kompetens szülészeteken ellátott 24-34 hetes, élve született koraszülöttek részletes adatai
Kh.kód 115 115 115 115 115 115 115 118 118 119 119 119 119 119 119 119 119 119 121 121 121 121 121 121 121 121 121 121 121 121 121 121
Kh. név Uzsoki 1495 1514
Nyírő 569 Margit 872 879
Péterfy 1601 1632
Naplósz. 182 318 438 968 1227 1327 1392 18 137 22 116 123 136 560 840 841 900 950 441 812 838 1006 1017 1048 1057 1116 1256 1286 1349 1490 582 184
Szül.idő Terh.h. Betegsz. OsztályKora/% Perinat.‰ PIC III-ba 2008.02.13 34 7 újsz 57(3,76) 5,28 20 2008.03.17 34 2008.04.14 34 2008.08.11 33 2008.10.06 33 2008.10.28 28 2008.11.11 34 2008.01.12 31 2 újsz 24(4,22) 0,00 2 2008.04.23 27 2008.03.08 33 9 újsz 39(4,44) 2,28 7 2008.04.15 34 2008.04.18 34 2008.04.23 34 2008.09.06 33 2008.11.22 34 2008.11.22 34 2008.12.08 29 2008.12.21 34 2008.04.11 34 14 PIC II 76(4,66) 3,68 3 2008.07.02 32 2008.07.08 31 2008.08.13 33 2008.08.18 32 2008.08.23 34 2008.08.26 33 2008.09.08 33 2008.10.05 33 2008.10.11 34 2008.10.27 34 2008.11.29 33 2008.05.13 34 2008.02.09 34
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (2008) 56 szülészet (52309 szülésből), 744 koraszülés (24 -34. hét), 1029 PIC III – ba helyezés
2-
9 szülés:
30 intézményben
10 - 19
„
13
„
20 - 29
„
5
„
(Kiskunhalas, Cegléd, Kaposvár Mkh., Fehérgyarmat, Miskolc Mkh.)
30 - 39
„
5
„
40 - 49
„
2
„
1
„
(István Kh., Délpesti Kh., Kenézy Kh., Salgótarján Mkh., Szekszárd Mkh.)
(Kerepestarcsa Mkh., Pécs Mkh.)
50 – 58 (Eger Mkh.)
„
Nem kompetens szülészeteken ellátott 24-34 hetes, élve született koraszülöttek gesztációs kor szerinti megoszlása
gesztációs kor betegek (hét) (n) 24 15 25 10 26 19 27 12 28 36 29 20 30 38 31 50 32 90 33 139 34 315 összes 744
Minőségi változás következhetne be a perinatális- ill. csecsemőhalálozásban és kevesebb lenne a késői károsodások aránya is akkor, ha:
PIC III nélküli szülészeteken minden 35. hét alatt megindult koraszülésben: 1) felvételkor megtörténne az im. steroid profilaxis - ami a nagyon kissúlyúaknál életmentő lehet, 2) azonnal elkezdenék a megtartó kezelést, 3) valamint im. profilaktikus antibiotikus kezelés elindulna, 4) ezt követően a terhest mentővel az illetékes PIC III szinttel rendelkező szülészetre szállítanák, ahol megtörténhetne a definitív ellátás, 5) majd ott, helyben biztosítanák a közvetlen utógondozást, a koraszülött kivizsgálását az utóképek tisztázása céljából! Sürgős megvalósítás halaszthatatlan!
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről:
II. Fejezet: A betegek jogai és kötelességei 17.§ (2) a) a 24. hetet betöltött magzat egészségének és testi épségének prioritása az anyai önrendelkezéshez való joggal szemben XII. Fejezet: A halottakkal kapcsolatos rendelkezések 216.§ d) perinatális halál: da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következik be…. db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be…..
Leila (szül. súly: 490 g, gesztációs hét: 26)
Sz.Lili (szül. súly:: 480 g. geszt.hét: 26) 1997
A károsodások kialakulásának kritikus pontjai
1./ Intrauterin (nem gondozott terhesség, fertőzések, i.u. hypoxiához vezető állapotok: depresszió, stressz, belszervi betegségek) 2./ Intra partum (koraszülésként, vagy abortuszként vezetett szülés!?, kiemelés módja?, traumatizáció, hypoxia) 3./ Post partum (kiképzett személyzet és technológia, kompetens PIC III és PIC II szintek hiánya, traumatizáció, fertőzések) Minden esetben komplex team – munka szükséges az eredményességhez!
Nagyon kissúlyú koraszülöttek a szülések 1,5%-a, kb. 1300-1500 csecsemő
súlykategória
túlélési arány
súlyos károsodások aránya
VLBW szül.súly < 1500 g
90%
10%
ELBW szül.súly < 1000 g
75 -80%
15-20%
A betegek észlelésének és fejlesztésének problémái
VLBW és ELBW koraszülöttek utógondozása: extrapiramidális neuroterápia (habilitáció), korai konduktív kezelés, korai DSGM (generalizált izomhypotonia, spasticus tetraparesis). 30 – 36 hetes koraszülöttek utógondozása: gyakran csak otthon derül ki, hogy kimutatható neurologiai károsodás nélkül, psycho-motoros fejlődés késés van. Érettek utógondozása: újszülött korban a vitális funkciók gyorsan rendeződnek, kóros tünetek később, otthon jelentkeznek!
Intrauterin szabályozás zavarai (egyes szabályozási mechanizmusok átprogramozása)
A normális magzati fejlődést elsősorban az „inzulin – szerű” hormonok szabályozzák : - működési zavaruk méhen belüli sorvadást, vagy - a normális fejlődést ellehetetlenítve, koraszülést indukálhatnak! A sorvadás következtében átprogramozott szabályozási mechanizmusok a felnőtt korban metabolikus zavarokhoz vezetnek: - elhízás, - diabetes, - hypertonia, - alvadási zavarok jelentkeznek, - csontok ásványi anyag tartalma jelentősen kisebb lesz. Az éretlen, un. „igazi” koraszülötteknél nem programozódik át a szabályozás, az érrendszer fejlődése mégsem fiziológiás, kedvezőtlen lehet az oxigén és a gyógyszerek mellékhatása is, ezért náluk később: - hypertonia, - stroke a gyakoribb!
Köszönetemmel együtt reményemet fejezem ki, hogy a közömbösség, a lehetetlen körülmények ellenére legalább ezek a súlyos szakmai hibák mielőbb korrigálhatók
