Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Dr. Gáborjányi Richard, egyetemi tanár az MTA doktora
Témavezetők: Prof. Dr. Kádár Imre, tudományos tanácsadó az MTA doktora Prof. Dr. Lehoczky Éva, egyetemi tanár az MTA doktora
Komposztált vágóhídi melléktermékek és húsliszt hatása talajra, szántóföldi növények terméshozamára és elemösszetételére Doktori (PhD) értekezés tézisei
Készítette: Ragályi Péter
Budapest 2011.
1. Bevezetés és célkitűzés Az elmúlt évszázad alatt az életszínvonal emelkedésével együtt jár a húsfogyasztás növekedése, ami Magyarországon és világviszonylatban egyaránt jellemző. A hústermelés globálisan megduplázódhat, azaz a 2000-ben regisztrált 228 millió tonna 2050-re elérheti a 465 millió tonnát (AKI 2007, FAO 2006). A húsfeldolgozás során keletkező hulladékok hasznosítására sokféleképpen lehetséges. Már 19. századi források is beszámolnak arról, hogy az állati hulladékokat a talajtermékenység fokozására használták fel (Thaer 1809 In: Kádár 1996a; Wolff 1872 In: Kádár 2007). A 20. századi nagyüzemi gyakorlat szerint ezek jelentős hányadát állati takarmányokká alakították, illetve azokhoz keverték. Miután
a
szivacsos
agyvelőgyulladás
(BSE
–
bovine
spongiform
encephalopathy) megjelent, az Európai Unió korlátozta az állati melléktermékek takarmányozási célú használatát. A korábban takarmányozásra felhasznált mennyiséget tehát más módon kell hasznosítani. A képződő állati hulladékok mennyisége országos szinten évente hozzávetőlegesen 200-300 ezer tonna. Hőkezelés után az állati hulladékok kikerülnek a veszélyes hulladékok köréből, így lehetőség van további feldolgozás (komposztálás, illetve szárítás és őrlés) után a termőföldi elhelyezésükre (Kiss et al., 2001). Az így előállított anyag gyarapítja a talaj szerves- és tápanyagkészletét, így javulhatnak egyes talajjellemzők (pl. talajszerkezet, víztartó képesség). A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény célkitűzése, hogy a végleges lerakásra kerülő hulladék mennyisége, és ennek a biológiai úton lebomló szerves anyag tartalma is csökkenjen. Az állati hulladékokból készült szerves trágyaszerek hatásainak tudományos vizsgálatára eddig csak ritkán került sor, és a kutatások többnyire csak a tiszta húslisztre, vagy a hús- és csontliszt keverékére terjedtek ki. Mindezen tényezők indokolttá tették, hogy a vágóhídi hulladékokból készült komposztok és húsliszt hatását szabadföldi kísérletben tanulmányozzuk. 2
A vizsgálataink a következő célokat tűzték ki: - a vágóhídi hulladékból készült komposztok és húsliszt alapvető tulajdonságainak, tápanyagtartalmának, elemösszetételének, esetleges szennyező mikroelem-tartalmának meghatározása - a trágyák hatásmechanizmusának megismerése, annak felderítése, hogy hogyan hat a talaj alaptulajdonságaira, és hogyan módosítja az elemtartalmat - a trágyákkal kezelt talajon a növények fejlődésének, termésmennyiségének és összetételének vizsgálata - a trágyák lebomlási idejének és utóhatásainak vizsgálata - az optimális dózisok meghatározása
2. Anyag és módszer Általános bemutatás A
feldolgozott
vágóhídi
melléktermékekkel
2002-ben
és
2003-ban
szabadföldi kísérletek kerültek beállításra az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Őrbottyáni Kísérleti Telepén Prof. Dr. Kádár Imre vezetésével. Az öt különböző szerves anyaggal öt kísérlet került beállításra: érett komposzt – továbbiakban É1 a kísérlet jele éretlen komposzt – É2 húsliszt alapú félérett komposzt – F1 húsfőzet alapú félérett komposzt – F2 húsliszt – H A kísérletek talajának jellemzői A talaj 0-20 cm rétegében átlagosan 0-8% közötti CaCO3, 0,9-1,1% humusz készlettel és 10-15% agyagfrakcióval rendelkezik, a pH(H2O) többnyire 7-8 közötti értéket mutat. A termőhely felvehető foszforban és káliumban gyengén ellátott. A talajvíz mélysége 6-8 m. Az erodáltabb, lepusztult részeken a talaj
3
CaCO3 tartalma megnő, és a humuszos szint vastagsága lecsökken (KlimesSzmik 1955, Kádár 1999 a, b). A kísérletek beállítása, elrendezése Összesen öt kísérlet került beállításra négy különbözőképpen előállított és eltérő összetételű komposztált vágóhídi melléktermékkel, valamint egy húsliszttel, amelyeket az ATEVSZOLG ZRt. szolgáltatott. A kísérletek egyenként 5 kezeléssel és 4 ismétlésben, azaz 20-20 parcellában lettek beállítva 2002 és 2003 folyamán. A parcellák 5x8=40 m2 területet jelentettek véletlen blokk elrendezésben. Az egyes kezelésekben 0, 25, 50, 100, 200 t/ha friss komposzt, illetve 0; 2,5; 5, 10, 20 t/ha húsliszt került beszántásra egyszeri alkalommal. Az alkalmazott trágyaszerek jellemzői A komposztok és a húsliszt kijuttatásának idejéről, adalékanyagairól és érzékszervi minőségéről az 1. táblázat tájékoztat. 1. táblázat: Az alkalmazott trágyaszerek összetevői, kijuttatásuk időpontja és tulajdonságai Kísérlet és Trágyaszer Trágyaszer Kijuttatás ideje Érzékszervi trágya jele megnevezése összetevői Év Hó Nap minősítés É1 érett komposzt vágóhídi hulladék és 2002. 05. 09. szagtalan, szennyvíziszap morzsás É2 éretlen komposzt húsliszt, szalma 2002. 05. 09. bűzös, rögös F1 húsliszt alapú húsliszt, szalma 2002. 11. 18. bűzös, rögös félérett komposzt F2 húsfőzet alapú húsfőzet, szalma 2003. 05. 06. bűzös, rögös félérett komposzt H húsliszt 100% húsliszt 2002. 11. 18. szagtalan por
Az érett É1 komposzt 2 hónapos levegőztetés és a 10 hónapos érlelést követően szagtalan, földszerű, aprómorzsás szerkezetű, jól homogenizált anyag volt. Az éretlen É2 komposzt 6 hét levegőztetést követően, érlelés nélkül készült, így erősen bűzös és rögös volt. A húsliszt alapú F1 félérett komposzt az éretlen komposzt anyagának 6 hónapig tartó érlelése után jött létre, de szintén 4
erősen bűzös, rögös és heterogén. A húsfőzet alapú F2 éretlen komposztot 2 hónap levegőzés után 8 hónapig érlelték, a termék ugyancsak erősen bűzös, rögös és heterogén. Az alkalmazott komposztok és húsliszt átlagos összetételét a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat. A komposztok és a húsliszt összetétele szárazanyagban. Összes elemtartalom cc.HNO3+cc.H2O2 feltárásból. (Analízis: MTA TAKI laboratóriumában 2002-2003.) Összetevők, MértékÁtlagos összetétel az egyes kísérletekben Fő jellemzők egység É1 É2 F1 F2 H átlag Sz.a. % 38,9 45,8 60,0 55,7 95,0 59,1 Szervesanyag % 26,3 41,7 40,3 43,8 58,6 42,1 Szerves C % 15,2 24,1 23,3 25,3 33,9 24,4 C/N arány 7,5 7,7 7,1 8,8 5,3 7,3 Ca % 9,31 12,65 11,25 11,68 7,02 10,42 P % 2,22 5,56 4,26 5,26 4,06 4,27 N % 2,04 3,12 3,26 2,89 6,41 4,43 K % 0,76 0,76 0,83 0,50 0,41 0,65 Mg % 0,70 0,36 0,37 0,54 0,18 0,43 Na % 0,52 0,79 0,69 0,63 0,45 0,62 S % 0,50 0,70 0,62 0,75 0,60 0,63 Fe % 1,42 0,28 0,29 0,08 0,07 0,43 Al % 2,78 2,36 0,14 0,52 0,02 1,16 NH4-N mg/kg 169 3006 941 882 167 1033 NO3-N mg/kg 2480 1135 61 122 1 760
A kísérleti növények A kísérlet első évében csemege kukorica (Zea mays), a másodikban fehérmustár (Sinapis alba), a harmadik évtől kezdve pedig folyamatosan tritikálé (X Triticosecale) volt a kísérleti növény. A kísérlet csapadékellátottsága Mivel a homoktalaj víztartó képessége csekély, a csapadékellátottság meghatározó jelentőségű a termésképzés és a trágyahatások kialakulása szempontjából. A 2002. és 2003. évek aszályosak voltak, a tenyészidő alatt a kukorica 237 mm, a mustár 52 mm csapadékot kapott. A tritikálé 2004 és 2008 között többnyire megfelelő mennyiségű és kedvező eloszlású csapadékot kapott. A 2009. év újból aszályos volt, míg 2010-ben kiugróan sok csapadék esett.
5
Mintavételezések és laboratóriumi vizsgálatok Parcellánkénti talajmintavétel 2002-ben történt először alapvizsgálatok, és ammónium-acetát + EDTA oldható „felvehető” elemtartalom meghatározás céljából. A következő évben az alapvizsgálatok és az ammónium-acetát + EDTA elemtartalmon kívül a cc.HNO3+cc.H2O2 roncsolással feltárható „összes” elemtartalmat is meghatároztuk. A következő és egyben utolsó talajmintát 2008ban vettük valamennyi parcelláról. Az alapvizsgálatokon kívül ez esetben is vizsgáltuk az ammónium-acetát + EDTA, valamint királyvizes roncsolással feltárható elemtartalmakat. A növények esetében minden évben a tenyészidő során többször végeztünk bonitálást, állományértékelést. A terméselemek, valamint egyes években az ásványi összetétel megállapítására betakarításkor vettünk növénymintát. Elemösszetétel meghatározásra 2002., 2003., 2004., és 2009. években került sor. A szerves trágyák esetében alkalmazott analitikai eljárások megegyeznek a talajminták „összes” elemtartalmánál használt módszerekkel. Az adatfeldolgozás módszere A megfigyelésekből és mérésekből származó adatokat MS Excel program felhasználásával rögzítettük és kezeltük. Az adatok alapján a kezelési dózisok hatását vizsgáltuk az egyes szerves anyagok esetében talajra és növényre a már ismertetett módon és gyakorisággal. A kezelések hatásainak időbeli változását is nyomon követtük az évek során. A statisztikai értékelést egytényezős véletlen blokk kísérletek varianciaanalízisével végeztük, ahol a tényező az alkalmazott szerves anyag dózisa (Sváb 1981).
3. Eredmények és értékelés A trágyaszerek vizsgálati adatainak értékelése A komposztok és a húsliszt emelkedett N és P tartalommal rendelkeznek, ami alapvetően meghatározza a gyakorlatban kijuttatandó mennyiségüket. Ez 8,76
21,4 t/ha friss komposzt (5,2-8,3 t/ha/év szárazanyag) vagy 2,6 t/ha húsliszt felhasználását teszi lehetővé a nitrátérzékeny területeken, valamint 10,2-37,8 t/ha friss komposzt (6,1-14,7 t/ha szárazanyag), vagy 3,1-4,6 t/ha húsliszt kijuttatását a nem érzékeny területeken. A mikroelemek tekintetében az É1 érett komposzt kicsit magasabb, esetenként többszörös értékeket mutatott, amit vélhetően a hozzáadott szennyvíziszap okozott. A szennyvíziszapokra vonatkozó 50/2001. (IV. 3.) és 40/2008. (II.26.) Korm. rendeletek határértékeit egyedül a friss É1 komposzt 200 t/ha adagja lépte túl, itt 42 kg/ha Zn került a talajba 2002-ben a megengedett 30 kg/ha helyett. A komposztok és a húsliszt mikroelem-tartalma valamennyi vizsgált elem tekintetében megfelel a 40/2008. (II.26.) rendeletben a szennyvíziszapokra illetve szennyvíziszap komposztokra meghatározott határértékeknek. A trágyaszerek hatása a kísérlet talajára A talajvizsgálatok alapján a szerves trágyák növekvő dózisainak hatására emelkedő tendenciát mutattak a tápanyagkészlet, a szervesanyag-tartalom és a kötöttségi mutató. A „felvehető” P2O5 tartalom markánsan emelkedett. Már a 25 t/ha komposzt kezelés hatására a talajok 200-400 mg/kg NH4-acetát+EDTA oldható P2O5 tartalommal rendelkeztek, ami két-háromszoros érték a kontroll parcellákhoz viszonyítva. A N tartalom szintén erőteljesen nőtt. A 2003-as adatok alapján a legalacsonyabb kezelések 10-20%-os, nem szignifikáns növekedést okoztak az összes N tartalomban. A NO3-N tartalmat a korábban, azaz 2002 tavaszán kiadott érett és éretlen komposztok mérsékelten, a félérett komposztok 50100%-kal, míg a húsliszt csaknem négyszeresére növelte a legalacsonyabb kijuttatási adaggal. Ennek következtében a félérett komposztokkal és húsliszttel kezelt talaj 17-38 mg/kg NO3-N-nel rendelkezett, ami jó illetve bőséges N ellátást jelez. A nagyobb dózisokra hatására a talajban már 100-200 mg/kg NO3N található. A 2008-as vizsgálatok már csak mérsékelt emelkedést mutatnak. 7
A „felvehető” S és Na-tartalmak többnyire szignifikáns mértékben növekedtek, valamint az „összes” P, S, Ca, Na és Zn készlet, és az összes-N szintén általában igazolható növekedést mutattak a növekvő trágya adaggal az első években. A 2008. évi talajvizsgálatok alapján a kötöttség és a szervesanyagtartalom egyes esetekben még növekedett az emelkedő dózisok hatására. A „felvehető” P2O5, Na, S és Zn elemek általában szintén szignifikáns mértékben változtak. Az „összes” P és S, valamint az összes N is emelkedést mutatott. A kezelések hatására még az magasabb mikroelem-tartalmú É1 érett komposzt kezelésnél sem alakult ki határérték feletti vagy káros mikroelemtartalom a talajban. A talaj pH értéke és CaCO3 tartalma érdemben nem változott egyik kísérletben sem. A trágyaszerek hatása a növényi terméshozamra és elemösszetételre A kísérlet első két csapadékszegény évében a komposztok 50 t/ha, míg a húsliszt
10
t/ha
terhelésig
fejlettebb
növényállományt
és
magasabb
terméshozamot eredményeztek, a növekedés azonban nem volt szignifikáns. Az komposztok és a húsliszt maximális adagjai azonban már depresszív hatással voltak. Az É2 éretlen komposzt a kukorica 20-50%-os pusztulását okozta. A kedvező csapadék-ellátottságú 2004. évben az éretlen komposzt legnagyobb dózisa az összes földfeletti termést több mint háromszorosára növelte a kontroll parcellához képest. A maximális F1 komposzt kezelés valamivel több, mint kétszeres, az F2 és H kezelések pedig közel másfélszeres különbséget produkáltak a kezeletlen állományhoz képest. A maximális dózisok ekkor már egyik kísérletben sem okoztak depressziót. A további években az utóhatások fokozatosan mérséklődnek. Az érett komposzt 2005. után, míg a húsliszt 2007. után veszítette el termésnövelő hatását, de az éretlen és félérett komposztok magasabb adagjai még 2008-ban is igazolhatóan növelték a termést. A 2009. és 2010. évek csapadék szempontjából kedvezőtlenek voltak, de ekkor is előfordultak szignifikáns terméskülönbségek. 8
A legnagyobb termésnövekedést, a legmagasabb terméshozamokat az évek átlagában és a legtartósabb hatást komposztok közül az É2 éretlen és az F1 húsliszt alapú félérett komposztok eredményezték, melyek még a kijuttatásuk után 7-8 évvel is szignifikáns mértékben növelték a szemtermést. Az F2 komposzt hatása enyhén elmaradt az É2 és F1 komposztoktól. A húsliszt szintén erős trágyaszer volt és 2005-ben a húsliszt kezelésben voltak a legnagyobb termések, utóhatását viszont az ötödik gazdasági évre elveszítette. A terméshozamra az É1 érett komposzt volt a legkisebb hatással; a kontrollhoz képest szignifikáns különbséget csak egy évben tudott produkálni a 100 t/ha-os kezelésben (1. ábra).
1. ábra. A trágyaszerek maximális dózisainak hatására elért tritikálé terméshozamok 2004. és 2010. között (Meszes homoktalaj, Őrbottyán)
A kísérleti növények elemtartalmára a kezelések szintén hatással voltak. A kukorica esetében a N, NO3-N, K, S, Zn készlet emelkedett, és mérséklődött a Mg koncentrációja a komposztok növekvő adagja nyomán. A változások elsősorban a címerhányáskori hajtásban voltak szignifikáns mértékűek. A mustár elemtartalmát tekintve a komposzt és a húsliszt trágyázás általában a N, S, P, Na elemek luxusfelvételét okozta, míg a Mo felvétele gátlást szenvedett. A 9
tritikálé N és S tartalma általában tendenciájában nőtt a komposztok, illetve a húsliszt adagolásával 2004-ben és 2009-ben is. Az egyéb vizsgált elemek koncentrációja következetes és egyirányú változásokat nem mutatott. A növényelemzés eredményei szerint extrém elemdúsulások nem álltak elő a vizsgált növényekben, az összetétel „normális” maradt. A vizsgált anyagokról elmondható tehát, hogy a szerves trágyákra jellemzően javíthatják a talajtulajdonságokat és növelhetik a tápanyagkészletet, ami a termesztett növény többlet terméséhez vezet. Általában tartós hatásúak, fokozatosan bomlanak, és így egyenletesen, hosszabb időn keresztül képesek a növényeket tápelemekkel ellátni.
4. Új tudományos eredmények 1. A vizsgált trágyaszerek magas nitrogén- és foszfortartalommal rendelkeznek, ami alapvetően meghatározza a kijuttatási adagot. A terület érzékenységétől és a vizsgált szerves trágyaszerek összetételétől függően 9-38 t/ha friss komposzt (515 t/ha szárazanyag) és 2,6-4,6 t/ha húsliszt juttatható ki évente mezőgazdasági területre. Az alkalmazott szerves anyagok elemtartalma megfelel a vonatkozó határértékeknek. 2. A komposztok többnyire igazolhatóan növelték a talaj szervesanyag-tartalmát és kötöttségi mutatóját a kijuttatás évében és 5-6 évvel az után is. A trágyaszerek szignifikáns növekedést okoztak mind a talaj „felvehető”, mind az „összes” P-, S-, Na-, és Zn-tartalmában, valamint a N-, NO3-N- és NH4-N- tartalmában. A kezelések nem okoztak káros elemdúsulást a talajban. 3. A kijuttatás utáni első-második csapadékszegény évben a 200 t/ha-os komposzt adag egyes esetekben csökkentette a termésmennyiséget. Az 10
alacsonyabb 25 és 50 t/ha-os adagok, valamint a húsliszt 5-20 t/ha-os adagjai ugyanakkor igazolható vagy tendenciaszerű termésnövekedést idéztek elő. A további, kedvezőbb csapadékellátottságú években a trágyaszerek minőségtől és adagtól függően igazolható mértékben növelték a kísérleti növények termését. 4. A kijuttatásuk után egyes komposztok 200 t/ha adagban akár 7-8 évig is képesek voltak szignifikáns termésnövekedést előidézni, míg a 20 t/ha adagú húsliszt esetében az utóhatások 2-3 évig tartottak. 5. A növények összetételét illetően az első két-három évben többnyire a nitrogén, kén és foszfor, ritkábban a nátrium és kálium koncentrációk emelkedtek igazolhatóan vagy tendenciaszerűen egyes kezelések hatására. A mustár esetében a száraz év miatti alacsony terméshozam egyes elemek koncentrációjának 2-3-szoros növekedését okozta. A trágyázás utáni hetediknyolcadik évben a tritikálé nitrogén- és kéntartalma mutatott trendszerű növekedést a komposztok növekvő adagjainak nyomán.
5. Irodalomjegyzék AKI (2007): Agrárgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 2006. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest. 133 pp. FAO (2006): World Agriculture: towards 2030/2050. Interim Report. (ed.: Alexandratos N. et al.) Rome. Italy. 1-78. pp. www.fao.org/ES/esd/ AT2050web.pdf Kádár I. (Szerk: 1996a): Albrecht Thaer: "Az ésszerű mezőgazdaság alapjai. A trágyázástan." MTA TAKI. Budapest. 99 pp. Kádár I. (1999a): Tápanyaggazdálkodás Magyarország homoktalajain. IPI-MTA TAKI. Budapest, 34 p. Kádár I. (1999b): A hazai homoktalajok műtrágyaigényéről. Agrokémia és Talajtan. 48:217-223. Kádár I. (Szerk.: 2007): Emil Wolff „Gyakorlati trágyázástan.” MTA TAKI. Budapest. 128 p. Kiss J., Simon M., Horváth Z., Kádár I., Kriszt B., Szoboszlay S., Morvai B., Csomor L., Szántó G. (2001): Állati eredetű zsíros hulladékok biológiai 11
degradációjának vizsgálata. In: XVI. Orsz. Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk: Elek, Vécsi) 351-360. Siófok. Klimes-Szmik A. (1955): Aljtrágyázott homok tápanyagviszonyai és földművelési vonatkozásai. Agrokémia és Talajtan. 4:313-334. Sváb J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 557 pp. 40/2008. (II. 26.) Korm. Rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 31: 1316-1327. 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 39: 2532-2545. 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról. Magyar Közlöny. 53:31263144. 6. Publikációk Az értekezés témakörében írt publikációk Közlemény referált, külföldi szerkesztésű folyóiratban Lončarić, Z., Vukobratović, M., Ragalyi, P., Filep, T., Popović, B., Karalić, K., Vukobratović, Ž. (2009): Computer model for organic fertilizer evaluation. Poljoprivreda / Agriculture. 15(2):38-46. Közlemények hazai szerkesztésű folyóiratokban Ragályi P., Kádár I. (2008): Processed slaughterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agronomica Óváriensis. 50(1):95-101. Ragályi P., Kádár I. (2008): Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Talajvédelem (Különszám):497-506. Teljes közlemények konferenciák szerkesztett tanulmányköteteiben Ragályi P. (2005): The Effect of Processed Animal By-products on Crops. Proceedings of the International Scientific Conference "Innovation and Utility in the Visegrad Fours". Volume 1. Environmental Management and Environmental Protection. 31-36. (Ed.: Dr. Simon László) October 13-15, 2005. Nyíregyháza. Continent-Ph. Ragályi P., Kádár I. (2007): Composted Slaughterhouse By-products Effect on Crop Yield. In: Joint International Conference on Long-term Experiments, 12
Agr. Research and Nat. Res. Proc. 239-246. (Ed.: Láng, I. et al.). 31 May-1 June, 2007. Debrecen – Nyírlugos. Univ. of Debrecen Centre of Agr. Sci. Ragályi P., Kádár I. (2007): Effect of processed slaughterhouse waste on soil fertility. In: 16th International Symposium of the International Scientific Centre of Fertilizers (Ed.:S. De Neve et al.) 427-432. 16-19 September 2007. Ghent, Belgium. CIEC Ragályi P., Rékási M., Loncaric Z., Kovacevic V. (2009): Composted slaughterhouse waste as organic fertilizer. In: 44th Croatian and 4th Internat. Symposium on Agriculture Proc. 629-633. (Eds.: Maric and Loncaric). 16-20 Feb 2009 Opatija, University of Josip Juraj Strossmayer in Osijek, Croatia. Ragályi P., Kádár I. (2009): Feldolgozott vágóhídi melléktermékek többéves utóhatása tritikálé terméshozamára. In: Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. 281-286. (Szerk.: Berzsenyi Z., Árendás T.) Martonvásár. 2009. okt. 15. MTA MGKI, Martonvásár. Más témában megjelent publikációk Közlemények hazai szerkesztésű folyóiratokban Ragályi P., Kádár I. (2006): Effect of NPK fertilization on yield and mineral element content of an established all-grass. Agrokémia és Talajtan. 55 (1): 155164. Kádár I., Ragályi P., Szemán L., Márton L., Nagy S. (2007): NPK műtrágyázás és foltszerű trágyaterhelés hatásának vizsgálata legeltetett ősgyepen. Gyepgazd. Közl. 5:16-25. Kádár I., Márton L., Ragályi P., Szemán L., Csatári G., Nagy S., Ardai Á. (2007): Trágyázás hatása legeltetett ősgyepekre. Növénytermelés. 56(5-6):287-306. Ragályi P., Kádár I. (2008): NxP and NxK interactions on grass yield and mineral element composition. Cereal Research Communications. (Suppl.) 36:79-82. Kádár I., Rékási M., Márton L., Ragályi P., Filep T.: (2009): Effect of soil pollution on alfalfa yield and element composition. Cereal Research Communications (Suppl.) 37: 601-604. Kádár I., Koncz J., Ragályi P. (2009): A kémiai elemek légköri ülepedése és agronómiai/környezeti jelentősége. Növénytermelés. 58(4):17-43.
13
Szemán L., Kádár I., Ragályi P. (2010): Műtrágyázás hatása a telepített pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. Növénytermelés. 59(1):85-105. Kádár I., Ragályi P. (2010): Soil nutrient supply, yield and mineral element composition of grass. Növénytermelés (Suppl.) 59:149-152. Kádár I., Ragályi P. (2010): Aerial deposition at two research stations in Hungary. Agrokémia és Talajtan. 59(1): 65-76. Ragályi P., Kádár I. (2011): Trágyázás hatása természetes legelők gyephozamára és elemtartalmára. Talajvédelem. (Különszám). 405-412. Teljes közlemények konferenciák szerkesztett tanulmányköteteiben Ragályi P., Kádár I. (2005): Long Term Effects of Mineral Nutrition on the Yield and Element Content of Grass. In: Biogeochemistry of Potassium in Agricultural Systems. Institute of Soil Science and Plant Cultivation, Polish Fertilizer Soc.CIEC; 13-14 June 2005; Warsaw; 395-400. (Ed.: Fotyma, M.) Kádár, I., Ragályi, P. (2006): Effect of NPK fertilization on the yield and Nrecovery of grass. In: 41st Croatian and 1st Int. Symposium on Agriculture Proc. 405-406. (Eds.: Jovanovac, S., Kovacevic V.) Opatija, Croatia. Kádár I., Németh T., Ragályi P. (2006): Nehézfémek mélységi eloszlása talajszelvényekben. Magyarország környezetgeokémiai állapota. 51-60. (Szerk.: Szendrei G.) Innova Print Kft, Budapest. Kádár I., Ragályi P. (2007): Relationships among soil nutrients, yield and mineral composition of grass. In: 16th International Symposium of the International Scientific Centre of Fertilizers 258-263. (Ed.:S. De Neve et al.) Ghent, Belgium 16-19 September 2007. CIEC Kádár I., Ragályi P. (2008): Effect of fertilization and liming on crop responses. In: 43rd Croatian and 3rd Internat. Symposium on Agriculture Proc. 531-534. Eds.: Pospisil, M. 18-21 Feb. 2008 Opatija, University of Zagreb, Croatia. Kádár I., Ragályi P., Rékási M. (2008): Effect of fertilization and liming on triticale yield and composition. In: 43rd Croatian and 3rd Internat. Symposium on Agriculture Proc. 578-582. Eds.: Pospisil, M. 18-21 Feb. 2008 Opatija, University of Zagreb, Croatia. Rékási M., Filep T., Ragályi P., Loncaric Z., Kovacevic V. (2009): Effect of soil contamination on alfalfa yield and quality in a long term field experiment. In: 44th Croatian and 4th Int. Symposium on Agriculture Proc. 639-642. Eds.: Maric
14
and Loncaric. 16-20 Feb. 2009 Opatija, University of J. J. Strossmayer in Osijek, Croatia. Loncaric, Z., Csathó P., Vukadinovic, V., Rékási M., Vukobratovic, M., Ragályi P., Durdevic, B., Filep T. (2009): Soil Productivity Determination and Fertilizer Recommendations in Croatia and Hungary. In: Proc. 7 th Int. Symp. on Plant-Soil Interactions at Low pH. 37-38. (Eds.: Liao, H. et al.). Guangzhou, China, 2009 May 17-21, South China Univ. of Technology Press. Kádár I., Ragályi P., Fekete S. (2009): Movement of Mo in soil-plant-animal system. Long-term experimental field studies. In: Trace Elements in the Food Chain. Vol. 3. 387-391. (Eds.: Szilágyi M, Szentmihályi K.) Budapest. 21-23 May 2009, Working Committee on Trace Elements and Institute of Materials and Environmental Chemistry of the HAS. Rastija M., Kovacevic V., Rastija D., Ragályi P., Andric L. (2010): Liming impact on soil chemical properties. In: 45th Croatian and 5th Internat. Symposium on Agriculture Proc. 124-127. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. 15-19 Feb. 2010 Opatija, University of J. J. Strossmayer in Osijek, Croatia. Rékási M., Kádár I., Filep T., Loncaric Z., Ragályi P., Kovacevic V. (2010): Effect of sewage sludge treatment on mobility and soil-plant transfer of Cu, Mn, Ni and Zn. In: 45th Croatian and 5th Internat. Symposium on Agriculture Proc. 906-910. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. 15-19 Feb. 2010, Opatija, University of Josip Juraj Strossmayer in Osijek, Croatia. Ragályi P., Kádár I., Loncaric Z., Kovacevic V. (2010): Yield response and element content of grass in a fertilization experiment. In: 45th Croatian and 5th Int. Symp. on Agriculture Proc. 896-900. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. 15-19 Feb. 2010, Opatija, University of J. J. Strossmayer in Osijek, Croatia. Kádár I., Ragályi P., Loncaric Z., Kovacevic V. (2010): Residual effect of superphosphate on a calcareous chernozem soil. In: 45th Croatian and 5th Int. Symposium on Agriculture Proc. 766-770. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. 1519 Feb. 2010, Opatija, University of J. J. Strossmayer in Osijek, Croatia. Kádár I., Rékási M., Filep T., Loncaric Z., Ragályi P., Kovacevic V. (2010): The fate of molybdenum contamination in the food chain. In: 45 th Croatian and 5th Int. Symposium on Agriculture Proc. 761-765. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. 15-19 Feb. 2010, Opatija, University of J. J. Strossmayer in Osijek, Croatia. Kádár I., Ragályi P., Loncaric, Z., Kovacevic, V., Rastija, M. (2011): Effect of aerial deposition on an experimental station near to Budapest, Hungary. In: 46th Croatian and 6th Int. Symp. on Agriculture Proc. 107-111. Ed.: Pospisil, M. 1418 Feb. 2011, Opatija, Univ. of Zagreb, Faculty of Agriculture, Zagreb, Croatia. 15
