Komposztáló Csurgalék- és csapadékvíz elvezető rendszer Csurgalékvíz kezelő rendszer Üzemi utak

Heves Megyei Vízmű Zrt. Nem veszélyes hulladékok hasznosítása Előzetes vizsgálati dokumentáció

   

Komposztáló Csurgalék- és csapadékvíz elvezető rendszer Csurgalékvíz kezelő rendszer Üzemi utak

A KEHOP 2.2.2. pályázat során a beérkező hulladékiszapok és egyéb hulladékok mérlegelésére szolgáló hídmérleg is megvalósításra kerül.

3.5. A tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását

3.5.1 Technológiai ismertetése A technológia főbb lépései: I. Rothasztás 1.) Iszaphulladék fogadása 2.) Sűrített szennyvíziszap és Iszaphulladék továbbítása az átlagosító medencébe 3.) Sűrített szennyvíziszap és az iszaphulladék átlagosítása 4.) Átlagosított iszap feladása rothasztásra 5.) Iszap rothasztása 6.) Rothasztott iszap víztelenítése 7.) Rothasztott víztelenített iszap komposztálóra történő elszállítása II. Komposztálás 1.) Hulladék beszállítása (átmeneti tárolás) 2.) Hulladék előkezelése  válogatás  aprítás  homogenizálás 3.) Érlelés 4.) Utóérlelés, utókezelés 5.) A komposzt minősítése, elszállítása (az esetleges nem megfelelő minőségű komposzt, hulladéklerakókban történő használata is lehetséges, kiváltva ezzel a takaróföld felhasználását.) 27 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.5.1.1 Rothasztás -

-

A rothasztás az iszap stabilizálását jelenti Az iszap szervesanyag tartalma 40-60 %-kal csökken, ami 30-40 %-os összes szárazanyag csökkenést jelent. A rothasztott iszap sokkal jobban sűríthető és könnyebb a víztelenítése, mint a nyersiszapé. A keletkező biogáz 2/3 rész (CH4) metánt és 1/3 rész széndioxidot (CO2) tartalmaz. A biogáz fűtőértéke átlagosan 23,0 MJ/m3 (5500 kcal/m3), tehát ez lényeges energiaforrást jelent. Az anaerob rothasztás antibiotikus hatása a Coliform baktériumok számát (0,2 %-ig) minimális mértékűre csökkenti, a betegségokozó spórákat, féreg-tojásokat, férgeket elpusztítja, illetve súlyosan károsítja.

Az anaerob iszapkezelés eredményeként: - Az iszap minősége környezetvédelmi szempontból kedvezően alakul, amely az iszap elhelyezését megkönnyíti. - A víztelenítés tulajdonságai az iszapnak nagymértékben javulnak és mennyisége csökken. - A víztelenítés gazdaságossági mutatói kedvezőbbek lesznek. - Az anaerob rothasztás során jól hasznosítható biogáz keletkezik. - A víztelenített iszap jól komposztálható lesz.

3.5.1.1.1 Iszaphulladék fogadása Az iszaphulladék átvétele a Zrt. telephelyén fog történni. Az engedélykérő a hulladék átvételére szerződést köt a termelővel. A beszállított hulladékot a tehergépjárművek az iszapfogadó műtárgyba eresztik le, ahonnan az iszap tovább kerül adagolásra az átlagosító medencébe. A hulladék átvételekor minden tehergépjármű számítógépes nyilvántartásba kerül, melyet naprakészen vezetnek. Az átvétel előtt minden egyes szállítmány súlya a központ hídmérlegen kerül lemérésre. Az átvételkor ellenőrzik, hogy a beszállított hulladék a megfelelő nedvességtartalommal rendelkezik-e.

28 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.5.1.1.2 Sűrített szennyvíziszap és iszaphulladék továbbítása az átlagosító medencébe A hidraulikus aknában lévő 3 db hidraulikus tápegység által működtetett hidraulikus munkahenger mozgatja a medence fenekén elhelyezett iszaptovábbító acélkereket. Ezek az iszaptovábbító kerekek „lökdösik” be az iszapot a csigavályúba. Iszapmozgató hidraulika:  Teljesítmény: 4 kW  Folyadékszállítás: 12 l/min  Üzemi nyomás: max. 200 bar  Munkahenger: Kettős működésű, ø 100 mm, lökethossz 680 mm, üzemi nyomás 200 bar Iszapkihordó csiga:  Névleges szállítás: 3 m3/h  Csigalevél átmérő: 290 mm  Csigahossz: 6700 mm  Teljesítmény 5 kW  Fordulatszám: 25/min Iszapmozgató kerék: A 7 m x 3,85 m alapterületű iszapfogadó műtárgy az iszap szállítócsigába juttatása érdekében a fenéken hosszirányban 3 db iszapmozgató keretszerkezettel rendelkezik. Ez úgy működik, hogy a hidraulika aknában elhelyezett munkahengerek egy iszapmozgató rúdon keresztül csatlakoznak az iszappal teli aknában elhelyezett mozgatókerékkel. A mozgatórúd vízzáró módon át van vezetve a hidraulika akna és az iszap fogadó akna elválasztó falán. A hidraulika munkahengere 600 mm-es löketre van állatva. Előrehaladáskor az iszapot a szerkezet előre tolja az iszapszállító csiga vályúba. Visszafelé pedig kényszerűen az iszap alá csúszik. Az iszapmozgató keret egy álló és egy mozgató részből áll. Az álló rész keresztben elhelyezett 50 x 50 x 5-ös zárt szelvényből áll, amelynek 700 mm-enként vannak elhelyezve és a medence fenekéhez erősítve. Minden ilyen álló keretre 6 db vezetőhüvelyt hegesztettek, amely a mozgó keret hosszirányú elemének a vezetésére szolgál. A mozgó keret alsó részéhez került hegesztésre a hajlított iszaptoló lap, amely az iszap mozgatására szolgál, és amelynek a hátsó része 30 fokos szöget zár be a medence fenekével, így hátrafelé haladva alácsúszik az iszap alá. Az alsó része szintén rá van hegesztve egy hajlított iszapterelő lap, amely a mozgó keret által előretolt iszapot az álló rész fölé tereli. 29 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


A szennyvíztisztítás során keletkező sűrített nyers és fölös iszap átlagosító medencébe való feladását a híg iszap szállító csigaszivattyú látja el. Típusa: MONO C15BC11RMÁ Teljesítmény: 9 m3/h Közeg: 2 % szárazanyag tartalmú víztelenített kommunális szennyvíziszap Sűrűség: 1 kg/dm3 Hajtás teljesítménye: 7,5 kW Darabszám: 2

3.5.1.1.3 Sűrített szennyvíziszap és iszaphulladék átlagosítása A tervezett technológia részeként még a rothasztó tornyokba vezetés előtt az iszaptároló, átlagosító medencében, a beszállított hulladékot a telephelyen keletkező nyers és fölös iszappal keverik, és a keveréket vezetik a 2 db rothasztó toronyba. Az átlagosító medencében az iszap keverését búvárkeverő végzi, amely megfelelő nedvességtartalom esetén képes az átlagosításra. A műtárgyból a szomszédos szivattyúaknában elhelyezett 2 db csigaszivattyúra 1-1 db önálló szívócső van elhelyezve. A szívócső alsó éle 20 cm-rel a műtárgy fenékszintje fölött van, amiatt, hogy az esetleges gyorsan ülepedő kavicsok ne károsítsák a gépeket. A műtárgy feneke lejtéssel és zsomppal került kialakításra.

A búvárkeverő adatai:  Típusa: Grundfos SMG.09.55.277.5.OB  Névleges térfogat áram: 207 l/s  Tengely irányú erő:360 N  Propeller fordulatszáma: 277 rpm  Lapátok száma: 2 db  Propeller átmérő: 550 mm  Maximális beépítési mélység: 20 m  Hőmérsékleti tartomány: 5-40 °C

3.5.1.1.4 Átlagosított iszap feladása rothasztásra 30 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


Az iszap feladó szivattyúk teljesítménye változtatható. Az átlagos mennyiségű 4 m3/h iszap feladását egyrészt a fölös eleveniszap gépi sűrítésének a figyelembe vételével, másrészt a ténylegesen rendelkezésre álló iszap mennyisége alapján valósítják meg. A legnagyobb iszapfeladási intenzitás 6,25 m3/h. Az átlagosított iszap csigaszivattyúk segítségével kerülnek a rothasztó tornyokba. Típusa: MONO C14AC11RMA Teljesítmény: 6 m3/h Sűrűség: 1 kg/dm3 Hajtás teljesítménye: 3 kW Darabszám: 2 A 2 db átlagosított iszapot a tornyokba továbbító szivattyú védelmére, a szivattyúk elé 1-1 db munchert (késes aprító) terveztek. Típusa: MONO CT201 TR muncher Teljesítmény: 2,2 kW Szállítóképesség: 6 m3/h Közeg: 6 % szárazanyag tartalmú iszap Darabszám: 2

3.5.1.1.5 Iszap rothasztása 3.5.1.1.5.1 A folyamatot meghatározó tényezők I. Szubsztrát összetétel Az iszap szubsztrátban lévő szerves és szervetlen komponensek határozzák meg azon baktériumok kiválasztódását, amelyek képesek a szóban forgó vegyületek lebontására. Az anaerob módon kezelendő iszapok szénhidrátokat, poliszacharidokat, aminosavakat, proteineket, zsírsavakat, lipideket, alkoholokat, valamint az élő sejtekből eredőn nitrogén tartalmú vegyületeket és szervetlen anyagokat tartalmaznak. Szervetlen anyagok jelenléte az anyagot felépítő fémionok miatt jelentős, melyek nélkülözhetetlenek a mikroorganizmusok enzimtevékenységéhez.



Külön kihangsúlyozandó a vas élettevékenységet serkentő hatása. A szennyvíziszap a szennyvíz jellegétől, keletkezésének körülményeitől függően változó arányban tartalmazza a felsorolt anyagokat. A települési szennyvízben ritkán mutatkozik hiány bármelyik alkotóelemből, sőt a baktériumok fő tápanyagát jelentő nitrogén, kén, szén és foszfor fölös mennyiségben található a szennyvízben és így az iszapban is. Kiemelendő a nitrogén, mivel ez fontos szerepet játszik a rendszer pH értékének beállításánál is, így a tényleges biokémiai igénynél nagyobb mennyiség jelenléte szükséges. Az ipari szennyvizekben, illetve nagymennyiségű ipari szennyvízzel terhelt település szennyvizekben előfordulhat az egyoldalú tápanyag kínálat. Szélső esetben előfordulhat, hogy a normális biológiai folyamat fenntartásához szükséges valamely fő tápanyag hiányzik. Általában a tápanyagok C:N:P = 100:7:1 aránya szükséges a megfelelő biológiai folyamat lejátszódásához. Ipari szennyvíz gyakran olyan anyagokat is szállíthat a szennyvíztisztító telepre, melyek toxikus hatást gyakorolhatnak a biomasszára. Toxikus hatást nem csupán cianidok, fémsók, szulfidok, detergensek és fenolok fejthetnek ki, hanem valamely tápanyagfajta egyoldalú túlsúlya is más tápanyagokkal szemben. Több toxikus anyag (ha egy időben fejti ki hatását, az egyes alkotóból) már a kritikus értéknél kisebb mennyiségben is toxikusan hat. Üzemelési tapasztalatok azt mutatják, hogy még a kritikus érték felett is képes a toxikus anyagok bizonyos fajtáihoz alkalmazkodni a populáció. A populáció főleg a lökésszerű terhelésekre érzékeny. II. Szubsztrát terhelés Az anaerob lebontás savas-metános lebontási fázisa akkor van egyensúlyban, ha a savas lebontás során annyi bomlástermék keletkezik, melyet a metánbaktériumok fel tudnak használni. Ellenkező esetben a savas lebontás végtermékei elszaporodnak (a zsírsavak koncentrációja növekszik és a pH értéke a savas tartományba tolódik) és a reaktortér elsavanyodik. Az elsavanyodás, mivel a metánbaktériumok pH érzékenyek, a metános lebontás leállását okozza. Következésképpen az iszapstabilizálás nem megy végbe, a keletkező iszap bűzös lesz, vízteleníthetősége nagymértékben romlik. A rothasztó ezért csak akkora tápanyagterhelést ill. hidraulikai terhelést kaphat, mely mellett a savas és metános lebontás egyensúlyban van. A megfelelő tápanyagterhelést az iszapban lévő szervesanyag terheléssel tudjuk jellemezni, amely 1,5-3,0 kg/m3/d tartományban kell, 32 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


hogy legyen. A hidraulikai terhelést pedig a tartózkodási idővel lehet jellemezni, amely minimálisan 15 nap, optimálisan 20-25 nap. III. Hőmérséklet A +30 és +35°C közti mezofil hőmérsékleti tartomány mind technikailag, mind gazdasági szempontból kedvezőbb a +50 és +55°C hőfokú termofil tartományánál. A hőmérséklet +30-35°C-ra való beállításakor fele annyi hőmennyiség szükséges az iszap stabilizációhoz, mint termofil tartományban üzemelő rothasztó esetében. Az alacsonyabb hőmérséklet tartományban a baktérium populáció kevésbé érzékeny a külső tényezők megváltoztatására és a keletkező iszap víztelenítési tulajdonságai is kedvezőbbek. A mezofil tartomány üzemelés optimális hőfoka +33-35°C tartományba esik. Biztosítani kell a rothasztó tartalmának egyenletes és állandó hőfokát. Már 2-3°C hirtelen (órák alatt lejátszódó) hőmérsékletcsökkenés a baktériumok élettevékenységét megzavarja, az aktivitásukat lecsökkenti. IV. Keverés A rothasztás optimális üzeme miatt szükséges a közel homogén reaktortér biztosítása. Ez a reaktortér megfelelő keverésével biztosítható. Keveréssel biztosítható a teljes rothasztó térfogatban az azonos pH érték és hőmérséklet. A keverés megszünteti, illetve megakadályozza a bomlástermékek (mint az illósavak) és metán feldúsulását (melyek toxikusan hatnak az anya-sejtre és a pH értékét is megváltoztatják.) A nyersiszappal a rothasztóba kerülő elemi szálakra tapadó lipidek a keletkező metán hatására felúsznak a folyadékfázis felszínére. Ott összefilcelődnek, illetve tetejük kiszárad. Így kialakul egy vastag, felül száraz réteg, melyben megáll az anaerob lebontás folyamata, és a biogáz részére záró réteget képez. Ez az úszóiszap, ha megvastagszik, üzemzavart okoz. Pl. a metán mennyisége felszaporodik a folyadékfázisban, a parciális nyomás megnő, így a metántermelő baktériumok csak nehezen tudják leadni az általuk bomlástermékként előállított metánt. Ennek következtében a metántermelő baktériumok élettevékenysége lecsökken, és a biokémiai reakciók lassabban játszódnak le. 33 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


Az úszóiszap kialakulása intenzív keveréssel megelőzhető. Ez a folyadékfelszín tetejét hullámoztatja és nedvesíti, illetve a felszálló szálakat ismételten bekeveri a biomasszába. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az úszóiszapot el kell távolítani a rothasztóból. Az üzemeltetés másik nagy problémája az, hogy a nehezebb fajsúlyú iszaprészecskék leülepednek és azok összetömörödve, a fenéken aktív térfogatot vesznek el. Ezért keveréssel meg kell akadályozni az iszapnál nehezebb fajsúlyú anyagok (homok) kiülepedését. V. pH, illó zsírsavak, bikarbonát lúgosság A friss iszap pH értéke 6-6,2-nél magasabb kell, hogy legyen. Amennyiben ennél kisebb, meszet vagy nátriumbikarbonátot kell adagolni az iszaphoz, minél szabályosabban. A rothasztóban pedig az optimális pH 6,9-7,5 között mozog. A pH csökkenést a rothasztóban több faktor okozhatja. A következő táblázat felsorolja azokat és annak megoldásait:

Túl sok friss iszap kerül rothasztásra, tehát túl rövid a tartózkodási idő Pillanatnyi túlterhelés (hidraulikai vagy szerves anyag) Túl alacsony a friss iszap pH-ja Alacsony a hőmérséklet Nem elegendő a keverés

Sűrűbb iszapot kell feladni, vagy megkerülni a rothasztást Jobban szétosztani 24 órán keresztül a friss iszap feladását Mész vagy nátriumbikarbonát adagolás úgy, hogy min. 6,4-6,5 legyen a friss iszap pH-ja. Hőmérséklet visszaállítása az optimális értékre Járatni folyamatosan a keverést

Minden esetben a pH-t mész vagy nátriumbikarbonátot adagolással kell megemelni, ha annak értéke 6,4-6,5 alá esik. Az illékony zsírsavak és a karbonát lúgosság a pH-nál még fontosabb paraméterek, mert jobban jellemzik a rothasztás folyamatát, valamint „időbe” jelzik az esetleges működési problémákat. A zsírsavak koncentrációja 100-500 mg/l között legyen, a karbonát lúgosság pedig 1500-6500 mg/l között. Egy összetett üzemeltetési paraméter az illó zsírsavak/karbonát lúgosság aránya, ami 0,2-0,25 alatt kell, hogy maradjon.



3.5.1.1.5.2 A rothasztás technológiai folyamata A keletkező sűrített fölösiszap és primer iszap a sűrítőgépházból és a gravitációs sűrítőből 1-1 csavarszivattyúval, terep alatt vezetett külön nyomócsöveken érkezik a zárkamrába. A sűrítőgépházból és a gravitációs sűrítőből a kb. 5 % szárazanyag-tartalmú iszap együttesen kb. 160 m3/d mennyiségben kerül a rothasztó tornyokba. Az iszap feladó szivattyúk által szállított hideg sűrített iszap egy ún. oltókeverőkben (Y cső) keveredik az iszaprecirkuláció által szállított meleg iszappal, majd a 2 db 250 kW hőteljesítményű hőcserélőn áthaladva kerül a rothasztókba. Az iszaprecirkulációs szivattyúknak a rothasztó hőntartása miatt van szerepük. Az optimális 35 C-os hőmérsékletre való felfűtést úgy biztosítják, hogy a „hideg” nyersiszaphoz a rothasztóból elszívott „meleg” iszapot keverünk. A „meleg” és „hideg” iszap térfogatáramának aránya kb 5:1 kell, hogy legyen. A szivattyúk (2 db+1db raktári tartalék) 49,75 m3/h intenzitással a program szerint kijelölt rothasztóból szívja a 35 o C-os iszapot. A kb. 4-6,25 m3/h mennyiségű hideg (felmelegítendő) iszap egy Y alakú keverő szakaszban találkozik a rothasztóból visszaszívott 35 oC-os meleg iszappal. A keverék iszap hőmérséklete ekkor 33,8 oC lesz, mennyisége pedig 56 m3/h. A 250 kW-os hőcserélő ezt a 33,0 oC-os iszapot melegíti fel a betáplálási hőmérsékletre (+ 35,7 oC). A felmelegítés hőigényét melegvíz fűtésű cső a csőben kialakítású hőcserélő biztosítja, ami a keverő és keringtető szivattyúkkal együtt a műtárgyak között kialakított ún. zárkamrában (hőcserélő gépházban) került elhelyezásre. A víz-iszap ellenáramú hőcserélő technológiai adatai: A hőcserélők tervezett max. kapacitása 250 kW Kevert iszap belépő hőmérséklete: 33,8 oC Kevert iszap kilépő hőmérséklete: 35,7 oC Fűtővíz belépő hőmérséklete max.: 80 oC Fűtővíz kilépő hőmérséklete kb.: 69 oC Iszapáram max.: 6,25 + 49,75 = 56 m3/h Fűtővízáram: 20 m3/h



A rothasztók csőszerelés kialakítása lehetővé teszi, hogy az iszap egyszerre mind két, vagy hol az egyik-, hol a másik iszaprothasztóba kerüljön. A hőcserélők a két rothasztó közötti zárkamrában vannak elhelyezve. A fűtőközeg melegvíz, mely a cső a csőben típusú hőcserélő külső köpenyében áramlik, s az iszap a belső csővezetéken felmelegedve kerül a rothasztóba, a folyadékszint alá. A hőcserélő biztosítja a rothasztók hőntartását is. Az optimális belső iszap hőmérsékleténél alacsonyabb értéknél automatikusan indulnak az iszapkeringtetést biztosító szivattyúk. Minden esetben akkor is működik a keverő szivattyú, ha elősűrített (kevert) iszap betáplálás történik. A rothasztó műtárgyakban az állandó folyadékoszlop magasságot egy túlfolyó rendszer tartja. (A teleszkópos túlfolyó állítható magasságú.) A teleszkópnál lévő kettős (kúpos) terelők célja a kigázosítás elősegítése. A rothasztók keverése külső szivattyús keveréssel (2 db +1db raktári tartalék) történik. Az iszap feladó szivattyúk teljesítménye változtatható. Az átlagos mennyiségű 4 m3/h iszap feladását egyrészt a fölös eleveniszap gépi sűrítésének a figyelembe vételével, másrészt a ténylegesen rendelkezésre álló iszap mennyisége alapján került megállapításra. A legnagyobb iszapfeladási intenzitás 6,25 m3/h. A keverő szivattyúk folyamatosan egy meghatározott ciklus szerint üzemelnek. A rothasztókba tehát párhuzamosan történik a nyersiszap betáplálása, melynek eredményeképpen ugyanakkora térfogatú fenékiszap folyik ki a teleszkópcső felső élén az utósűrítő-kigázosító műtárgyba. A rothasztók tetején korrózióálló acélból kerül kialakításra egy-egy felül részben nyitott „zseb”. A „zseb”-ben nyert elhelyezést a rothasztó folyadék szintjének beállítására szolgáló teleszkópcső és a műtárgy túlfolyója is. Mivel a rothasztóba való betápláláskor az atmoszférikus viszonyok között egy a rothasztó felső részén kialakított nyitott „zseb” –ben működő teleszkópcső felső élén bukik át a betáplált iszappal azonos térfogatú kirothadt iszap - a belső tér folyadékszintjét a teleszkópcső tartja. Az iszap elvételi rendszer a belső zseb-be telepített túlfolyóval rendelkezik, mely az utókigázosítóba vezetődik. Szintén a kigázosítóba folyik a zsebből, a kirothadt iszap is, egy (zárkamrába telepített) tolózáron keresztül. Ennek a tolózárnak mindig nyitva kell lenni, elzárni csak beüzemeléskor szabad. 36 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


A rothasztóban a biogáz nyomása 40-45 mbar között változik. Az anaerob rothasztás során keletkező – jórészt metánt tartalmazó – biogáz habcsapdán keresztül a gáztartályba kerül. A habcsabdában keletkezett habot, időprogram szerint vezérelt nagynyomású vízsugár töri össze. A dómnál lévő gázcső és öblítővízcső fej feletti szerelésű a körbejárhatóság biztosítása miatt. A fázishatáron esetleg keletkező uszadék-hab az utókigázosító medencékbe vezetődik a zárkamrában lévő motoros laptolózár rövid idejű kinyitása esetén. Vízzárat a kigázosító medence iszapszintje biztosítja. Öblítővíz működtetésével (a dómtető melletti gömbcsapok nyitásával) a hab összetörése, terelése áramlással biztosítható az elvezető vályúív felé. A rothasztó alsó részébe beépített DN125 elszívó csövön át, szívótömlő rácsatlakoztatással időnként homok is eltávolítható a rothasztóból, melyet szippantó kocsival célszerű végezni. A rothasztótér biztonsági gázlefúvatóval rendelkezik, mely robbanásveszélyes övezetet alakít ki a gázkibocsátás környezetében. A belső zseb kiszellőztetését, illetve esetleges folyadék kiáramlás visszavezetését a hozzá kapcsolt flexibilis cső biztosítja. A cső anyagának antisztatikusnak kell lennie a robbanásveszély miatt. A rothasztók tetején a tűz- és robbanásveszélyes övezetben valamennyi elektromos berendezés robbanásbiztos kivitelű. A hőcserélő gépház (zárkamra) „D” mérsékelten tűzveszélyes besorolású. A felfűtött meleg iszapot továbbító, illetve fagyveszélyes helyen lévő vezetékek hőszigeteltek. A rothasztók felső részéhez vezetett öblítővíz cső a meleg gázcsővel egybe hőszigetelt. A műtárgyak DN600 méretű alsó búvónyílással-, és DN110 méretű szippantó kocsihoz való csatlakozással rendelkeznek. Ez a csatlakozás egyben az esetlegesen beszállított zsiradék közvetlen rothasztóba juttatására, illetőleg nagynyomású mosóvíz betáplálására, valamint a tisztavizes feltöltésre is szolgálhat. A két egyenként 1200 m3 térfogatú hőszigetelt rothasztót 25 m tengelytávolságra telepítették egymástól. A hengeres és felül csonkakúp alakú rothasztók között helyezkedik el a lépcsőház, melyen keresztül lehet feljutni a műtárgyakat felül összekötő hídra.



3.5.1.1.5.3 Anaerob biológiai stabilizálás Az anaerob metántermelő lebontás kétfajta mikroorganizmus közösség együttes hatására játszódik le. Az első az ún. savtermelő fázis. Ekkor aerob, fakultatív anaerob, és az anaerob baktériumokból álló populáció van jelen, mely az oldott szerves anyagokat rövid szénláncú illó zsírsavakra bontja le. Ezek a metántermelő baktériumok számára szubsztrát anyagul szolgálnak. A metántermelő baktériumok szigorúan anaerobok és tiszta kultúrában nehezen állíthatók elő. Jellemzőjük még, hogy pH-ra és a hőmérséklet változásaira nagyon érzékenyek. A második fázisban a rövid szénláncú illó zsírsavakat a metántermelő baktériumok metánra, széndioxidra bontják le. A metán a mineralizálás során közbenső terméknek számít, mivel ezt a szerves anyagot tovább lehet bontani CO2 és H2O-ra. Az anaerob rothasztásnál szerves anyagok mineralizálása azért akad meg a metánnál, mivel a kémiai gyökök nem tartalmaznak annyi oxigént, mely a szerves anyagok lebontásához, oxidálásához szükséges. Mesterséges körülmények között, tehát anaerob rothasztóknál a savas és metán, tehát a két fázist alkotó mikroorganizmus közösség közös térben és azonos körülmények között folytatja élettevékenységét.

3.5.1.1.6 Rothasztott iszap víztelenítése A rothasztókból kikerülő 2,7 %-os szárazanyag tartalmú szennyvíziszapot a telephelyen lévő iszapvíztelenítő centrifugával 23 %-osra víztelenítik. A rothasztás teljes kapacitásának kihasználása esetén 19 tonna víztelenített szennyvíziszap keletkezhet naponta, ami éves szinten 7 000 tonna.

3.5.1.1.7 Rothasztott, víztelenített iszap komposztálóra történő szállítása A víztelenített szennyvíziszapból maximum 1 700 tonnát helyben komposztálni terveznek, a fennmaradó 5 300 tonnát pedig tárolni kívánják. A tárolt mennyiség a komposztáláshoz felhasznált mennyiség függvényében változhat.



A szennyvíziszap tárolására a szennyvíztisztító telepen egy 2 100 m2 fedett és 700 m2 fedetlen vízzáró beton burkolatú tároló területen lesz lehetséges. A szennyvíziszap tárolók KEHOP 2.2.2. pályázat alapján kerülnek kivitelezésre. A tárolt iszapot a Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya NO-F/01/17-6/21/2015. számú szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezésére vonatkozó engedélye alapján évente egy alkalommal mezőgazdasági területre helyezik ki. A rothasztott szennyvíziszapot konténerekben szállítják át a komposztáló telep előkezelő terére.

3.5.1.2 Komposztálás 3.5.1.2.1 Hulladék beszállítása A szennyvíztisztító telepen keletkező kirothasztott, víztelenített iszap esetében kéthavonta, illetve szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik az iszap szárazanyag tartalmát, nedvesség tartalmát, összes N tartalmát, összes P tartalmát, illetve nehézfém (As, Cd, Co, Cu, Cr, Hg, Ni, Pb) tartalmát. A rothasztás során keletkező kirothasztott iszapot az ellenőrzést követően a komposztáló telep fedett előtároló terére szállítják, és ömlesztve ott tárolják az előkezelés megkezdéséig. A kirothasztott szennyvíziszaphoz struktúra anyagként zöldhulladékot adagolnak. A zöldhulladék átvétele a Zrt. telephelyén történik. Az engedélykérő a hulladék átvételére szerződést köt a termelővel, egyéb hulladékgazdálkodási szervezettel. A beszállított hulladékot az előkezelő nyitott tároló terére szállítják, és a kezelés megkezdéséig itt tárolják ideiglenesen. A hulladék átvételekor minden tehergépjármű számítógépes nyilvántartásba kerül, melyet naprakészen vezetnek. Az átvétel előtt minden egyes szállítmány súlyát a központ hídmérlegen lemérik. Az átvételkor ellenőrzik, hogy a beszállított hulladék tartalmaz-e idegen anyagokat (fémet, műanyagot, üveget), illetve, hogy a komposztálási technológiában megfelelő nedvességtartalommal rendelkezik-e. A nyilvántartásba vétel során tételesen feltüntetésre kerülnek az alábbiak: A beszállított és a kezelésre átadott hulladék: o megnevezése, o azonosító száma, 39 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


o mennyisége, o az átadás időpontja o a kezelés kódját A beszállítás során szemrevételezéssel ellenőrzésre kerül a beszállított hulladék megfelelősége. Amennyiben a hulladék nem megfelelő, abban az esetben az átadás nem történik meg, az engedélykérő az átvételt megtagadja.

3.5.1.2.2 A hulladék előkezelése A szilárd burkolatú előtárolóba beszállított szerves hulladékok összetételük alapján elkülönítve kerülnek lerakásra. Az előkezelő téren történik a továbbiakban a hulladék beszállításával bekeveredett egyéb hulladékok, idegen anyagok kiválogatása, a hulladék szükség szerinti aprítása, homogenizálása. Az aprítást igénylő nyersanyagokat a prizma felrakása előtt a megfelelő méretűre (5-8 cm) aprítják. Az apríték mérete fontos tényező a megfelelő lebomlási folyamatok lejátszódásában, mivel a túl nagyméretű apríték fajlagos felülete kisebb ezért a lebontó mikroorganizmusok élettere kisebb. Túl apró nyersanyag az aerob bomlási feltételek létrejöttét gátolja, minimális pórustérfogatot eredményez. Az aprítás, homogenizálás mobil késes aprítógép, dobrosta és homlokrakodó vagy trágyaszóró gép segítségével történik. Az eredményes komposztáláshoz biztosítani kell a mikrobiológiai folyamat beindulásához szükséges megfelelő tápanyag-összetételt, ami főként a C/N-arány beállításában nyilvánul meg. Az optimális C/N-arány 30:1-hez. A túl magas C/N-arány arra utal, hogy a nehezen bomló anyagok részaránya van túlsúlyban, az alacsony arány pedig azt jelzi, hogy a könnyen bomló alkotók vannak többségben. A megelőző aprítás és homogenizálás (keverés) célja az érlelési folyamat felgyorsítása. Ez részben a mikroorganizmusok szerves anyagokhoz való hozzáférési esélyeit javítja, részben a különböző hulladék-összetevők keveredett, egyenletes elhelyezkedését biztosítja a komposztálandó anyagtömegen belül. A komposztáláshoz minél többféle szerves anyagot célszerű felhasználni, mert fizikailag, kémiailag és biológiailag jól kiegészítik egymást és ezzel nő a komposzt felhasználási értéke is. A komposztálón belüli anyagmozgatást a homlokrakodó gép végzi. A hulladék, a komposztáló telepre történő beérkezése után az előkezelő téren csak az aprítás 40 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


megkezdéséig illetve a keverék összeállításáig, homogenizálásáig kerül tárolásra, majd a komposztáló téren kerül elhelyezésre (a komposztáló szabad kapacitásának függvényében).

3.5.1.2.3 A komposztálás folyamata A C/N-arány beállítása után a másik fontos tényező a komposztálandó anyagtömeg víztartalma, ugyanis a komposztálást megelőzően az apríték felületén kialakuló vízfilmben elhelyezkedő mikroorganizmusok aerob körülmények között extracelluláris enzimekkel bontják le, illetve alakítják át a szerves anyagokat. Az ideális nedvességtartalom alsó határa 30-40 m/m%, felső határa 60-65 m/m%. A komposztálási folyamat harmadik fontos feltétele a hőmérséklet. A mikroorganizmusok életfeltételei a mezofil, illetve a termofil tartományokban a megfelelő mikrokörnyezeti hőmérséklet fenntartását igénylik, ami a folyamat rendszeres hőmérséklet-ellenőrzését teszi szükségessé. A hőmérsékletalakulás jó kifejezője a folyamatban résztvevő tényezők (anyagminőség, levegőellátás, nedvességtartalom, ph-érték) összehasonlításának. A komposztálás egyik legfőbb feladata, a hulladékban esetlegesen előforduló kórokozók elpusztítása. Ez a tartósan magas hőmérsékleten végbemenő komposztálással érhető el. Az előkezelt, homogenizált hulladék a komposztálótérre kerül, amely során a komposztálás megtörténik. Ennek technológiája a következő: 1. A prizmák felrakása: A komposztáló téren első lépésben a levegőztető csöveket kell lefektetni és összeszerelni a prizmák méretének és elhelyezkedésének megfelelően (8 m széles prizmák estében a két sorban lefektetett levegőztető-csövek közötti távolság 2 m). Ezután következik a gégecsövek felszerelése, amivel a ventillátorhoz csatlakoztatás valósítható meg. Az összeszerelés után kezdődik a komposztálandó nyersanyag felrakása a levegőztető csövekre. A lyukak esetleges eltömődésének megakadályozása érdekében legalulra lazább szerkezetű anyagot terítünk kb. 30 cm vastagságban. Az anyag azonnali levegőztetése miatt, a levegőztető rendszert a prizma felrakása során folyamatosan bekapcsolt állapotban kell tartani. A prizma felrakása során folyamatosan bekapcsolt állapotban lévő levegőztető rendszer az anyag azonnali levegőztetését is szolgálja. A felrakáskor ügyelni kell arra, hogy a komposztálandó nyersanyag ne temesse be a gégecsöveket, mert a levegőztető csövek kihúzása előtt a gégecső és a levegőztető cső kapcsolatát meg kell szüntetni.



A bekevert hulladék prizmába rakása homlokrakodó géppel történik, mindaddig, amíg az érlelő tér teljesen meg nem telik. Minden komposztálandó prizmát prizmatörzskönyvvel kell ellátni, melynek célja az, hogy információkat szolgáltasson a hasznosítási folyamatról – így különösen a komposztálandó hulladékok, segédanyagok fajtáiról, összetételéről, eredetéről, mennyiségéről, az előkezelési műveletekről a felrakás időpontjáról, az érés folyamatáról (hőmérséklet, nedvesség- és oxigéntartalom stb.), annak időtartamáról, a prizmabontás időpontjáról stb. Minden prizmával kapcsolatos adatot változást rögzíteni kell a számítógépen – beleértve a laborvizsgálati eredményeket is. 2. A szondák elhelyezése: A prizma felrakása után a levegőztetés irányításához szükséges hőmérséklet és oxigéntartalom mérő szondákat helyeznek el. A hőmérsékletmérő szondát merőlegesen, az oxigénmérő szondát 45 °-os szögben helyezik az anyagba, hogy a kondenzcseppek képződése ne befolyásolhassa az oxigénszondával mért adatokat. Az adatátvivő kábelt a prizma felszínén vezetve közvetlenül a kültéri irányítástechnikai dobozhoz kell csatlakoztatni. Fontos, hogy a prizmák elindítása előtt a hőmérsékletmérő szondákat minden egyes alkalommal kalibrálni kell. A szondák helyzetét az érés folyamán bekövetkező térfogatcsökkenés miatt rendszeresen ellenőrizni és igazítani kell a prizmában. 3. A prizmák letakarása: A felrakott és szondával ellátott prizmákat a háromrétegű GORE-Cover® membrántakaróval kell lefedni. A takarást mozgó csévélő rendszer segítségével végzik el, rögzítése a helyszínen kiválasztott módszerrel történik. A takarás manuálisan vagy falra szerelt csévélő berendezéssel oldható meg, rögzítése a helyszínen kiválasztott módszerrel történik (gumiabroncsokkal, homokzsákokkal, vízzel töltött tömlővel, stb.). Az érés folyamán bekövetkező térfogatcsökkenésből kifolyólag szükséges a laminát időnkénti utánfeszítése, és a rögzítés megigazítása. 42 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


4. Levegőztetés A takarás után indítják a hőmérséklet és oxigéntartalom-mérő szondák adatainak visszacsatolásával működtetett levegőztető rendszert. A komposztálandó anyagkeverék darabos, fellazított szerkezete biztosítja az aerob viszonyok fenntarthatóságát, a folyamat megfelelő levegőellátását. A levegőztetés alapvető fontosságú a szerves hulladékok gyors, szagmentes lebontásához, hasznosításához. Nyomó-rendszerű levegőztetést alkalmaznak, amely a környező levegőt beszívja, majd az érő anyag alatt elhelyezett levegőztető perforált csöveken át az érő anyagba fújja. A csövek ellenálló anyagból készülnek, lyukprofiljuk, perforációjuk egyedi tervezés alapján készül. A lyukakon keresztül történik a levegő befúvatása. A levegőt MD-45/282 ventilátor biztosítja. 5. Az érés folyamata: A kb. 4 hetes érési időtartam alatt a levegőztetés a beállított oxigéntartalomra, hőmérsékletre vagy nyersanyagra vonatkozó határértékek alapján történik. A prizmák nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztálás ideje alatt nem szükséges. A komposztálás ideje alatt a prizmák térfogata mintegy 25 %-kal csökken, ami elsősorban a zöldhulladék tömegből kijutó csurgalékvíznek tudható be. Ez a csurgalékvíz rácsos folyókán keresztül betonmedrű aknákba, majd onnan a szennyvíztisztítási technológia elejére kerül visszavezetésre. Az érés alatt bekövetkező anyagveszteség miatt a GORECover® membrántakarót néhányszor után kell feszíteni. A technológiát az alábbi ábra szemlélteti:

3.4. ábra: Az alkalmazott GORE komposztálási technológia

A számítógép szabályos működését naponta ellenőrizni kell, valamint az esetleges áramkimaradás után a gépet azonnal újra kell indítani. A mért adatokat rendszeres időközönként el kell menteni. 43 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


6. A prizmák lebontása: A prizmák lebontására a 4 hetes érés után kerül sor. Első lépésben a takarót kell eltávolítani, majd a szondákat és vezetékeket kell kiszedni a prizmából. Ezután kezdődik meg a prizma lebontása. A komposztot homlokrakodóval az utóérlelő térre szállítják.

3.5.1.2.4 Utóérlelés, utókezelés: A szerves hulladék fajtájától függően a komposztálás után különböző ideig tartó utóérlelésre van szükség. Az utóérlelés általában nem levegőztetett, nyitott rendszerben, a komposzt átforgatása nélkül történik az utókezelő téren. Az utóérlelés előtt ismételten ellenőrizni kell a komposzt nedvességtartalmát. A túl száraz komposzt nedvességtartalmát locsolással kell pótolni (akár csurgalékvíz visszajuttatásával), a túl nedves komposzt nedvességtartalma pedig többszöri átrakással, esetleg forgatással csökkenthető. Az utóérlelés után a komposztból ki kell válogatni a nagyobb méretű idegenanyagokat, fémet, műanyagot, üveget, fóliadarabokat. A manuális válogatást követi a rostálás, mely után a rostán átjutott komposzt ömlesztett formában értékesítésre kerülhet. A rostán fennmaradt darabok közül újból ki kell válogatni az idegen anyagokat. A megmaradt, nem teljesen lebomlott komposzt darabok újra felhasználhatóak, ezért ezeket oltóanyagként újra vissza lehet keverni a nyersanyagok közé.

3.5.1.2.5 Az egyes leválogatott frakciók elszállítása A kiválogatott hulladékok elkülönítetten kerülnek gyűjtésre a további elszállításig, hasznosító szervezet felé történő átadásig.

3.5.1.2.6 Prizmatörzskönyv és dokumentálás A törzskönyv célja az, hogy információkat szolgáltasson a prizmáról, úgymint azonosító szám, felrakás időpontja, nyersanyagok, előkezelés, összetétel aránya, hőmérsékleti adatok, lebontás időpontja, stb. Minden, a prizmával kapcsolatos változást rögzíteni kell a számítógépen. 44 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


A prizmasorszám a prizma felrakásának időpontjáról és az adott időben felállított prizmák számáról ad tájékoztatást. A prizmasorszám első tagja a felrakás évét, a második pedig a folyóhét számát jelenti. A harmadik számmal az adott héten felépített prizmák számát jelöljük. A prizmatörzskönyvben fel kell tüntetni a komposztálandó nyersanyagok összetételét, azok eredetét, valamint mennyiségét is. Így a későbbiekben a komposztálás során esetlegesen felmerülő problémák könnyen visszavezethetőek, és megvizsgálhatóak. A komposztálás során a rendszer automatikusan gyűjti a beérkező adatokat a prizmában különböző helyeken mért hőmérsékleti értékekről és az oxigéntartalomról. A gépen tárolt adatokat elektronikus formán kívül nyomtatott verzióban is meg kell őrizni. A prizmatörzskönyvben pontosan dokumentálni kell a prizma lebontásának időpontját, valamint az utóérlelés időtartamát is. Ezen kívül a keletkezett, lerostált, és további felhasználásra kész komposzt mennyiségét is fel kell tüntetni. A komposztáló telepen keletkezett összes fő- és mellékterméket, valamint hulladék anyagokat, azok mennyiségét, minőségét, és rendeltetési helyüket szintén dokumentálni kell:  Komposzt pontos mennyisége elszállítás időpontja  Vizsgált minták eredményei

3.5.1.2.7 Kész komposzt értékesítése A komposztálási technológia befejeződését követően a szükség esetén dobrostán átrostált kész komposzt (végtermék) földszerű, kb. 40-50 % nedvességtartalmú, amely humuszképző szerves anyag és növényi tápanyag tartalma miatt a talaj termőképességének növelésére hasznosítható. A telepen előállított komposztot a komposzt felhasználásától függően, akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatni, az előírásoknak megfelelő paraméterekre vonatkozólag. A Kérelmező egy adott tulajdonságokból/alapanyagokból álló komposzt esetében termékké minősítéssel rendelkezik. Ha a végtermék a termékké minősítés paramétereinek megfelel, 45 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


abban az esetben termékként értékesítésre kerül. Amennyiben termékként nem feleltethető meg a komposzt, abban az esetben azt továbbra is hulladékként kezelik (továbbadják hasznosításra vagy ártlamatlanításra). Az esetleges nem megfelelő minőségű komposzt, hulladéklerakókban történő használata is lehetséges, kiváltva ezzel a takaróföld felhasználását.

3.5.2 Berendezések főbb műszaki adatai

3.5.2.1 A rothasztó tornyok berendezéseinek ismertetése 1.) Zárkamra  Cső a csőben hőcserélő A korrózióálló acél anyagú hőcserélőben az iszap felmelegítése történik. Iszapcső: Fűtővíz cső:

11db x 4,0 m, 114,3 x 3 mm korrózióálló acélcső 11 db ~ 4,0 m 139,7 x 2 mm szénacél cső

Iszap áram: Iszap hőmérséklet: Iszap oldali ellenállás:

56 m3/h 33-36 oC ~0,9 bar

Fűtővíz áram: Fűtővíz hőmérséklet Fűtővíz oldali ellenállás:

20 m3/h 80/69 oC ~0,4 bar

A hőcserélőnél az egyik oldalon levehető 180o-os a csőív, innen – ha szükséges - megfelelően kialakított célszerszámmal tisztítható a hőcserélő belső fala. A hőcserélő környékén a csövek magaspontján elhelyezett 1”-os golyóscsapon át lehet légteleníteni. Szintén 1”-os golyóscsappal vízteleníthetők a cső mélypontjai. A hőcserélők úgy lettek elhelyezve, hogy köztük az átjárást, körbejárás biztosított legyen. A hőcserélők esetleges mosatása (főleg az iszapcső) elvégezhető a zárkamrába bevezetett kb. 5 bar nyomású, max. 12 m3/h intenzitású nyomásfokozott öblítővízzel (telepi kútvíz). Mosóvíz a 2 db padlóösszefolyóba vezethető. 46 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


 Keverő szivattyúk A rothasztókban lévő iszapmennyiség intenzív keverésére szolgálnak a szivattyúk. Az épület dilatáció hatásának, és a szivattyúk keltette rezgés hangtompításának kiküszöbölésére gumikompenzátort alkalmaznak. Típus:

F10K-HD3R+FFM1X-X/160

(HIDROSTAL gyártmány)

Műszaki adatok: Szállítandó mennyiség:

95-167 l/s (342601 m3/h) A szállítandó mennyiséget a szivattyú fordulatszámának változtatásával lehet beállítani, frekvenciaváltóval Emelőmagasság: 3m Szállítandó közeg: kommunális szennyvíziszap, max. 5 % homok, illetve szilárdanyag tartalommal Iszaphőmérséklet: max. 40 oC Teljesítményfelvétel: 7,4 kW Villamos motor teljesítmény: 11 kW (400 V 3 fázis 50 Hz) Gyártmány: FFD. Szívócsonk átmérője: 250 mm Nyomócsonk átmérője: 250 mm Szivattyú komplett tömege: 750 kg A szivattyú szabad átömlő keresztmetszete 120 mm. Magas szálasanyag tartalom mellett is biztosított a dugulásmentes folyamatos üzem. A járókerék mögötti teret szakaszosan, óránként ipari vízzel öblíteni kell! Öblítési időtartam 5-6 perc. Öblítő nyomás: szivattyú üzemi nyomása +0,5 bar. Üzemmód:

állandó

A rothasztó feltöltése, vagy ürítése kizárólag a szivattyú szívó és nyomócső oldali laptolózárak nyitott helyzeténél végezhető.  Iszap keringtető szivattyúk (fűtésnél) Feladatuk a rothasztókban lévő iszap hőcserélőkön való átnyomása, illetve a felmelegített iszap visszatáplálása a rothasztókba. A szívó és nyomócsonkokra gumikompenzátor és 47 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


laptolózár kerül beépítésre konfuzor és diffuzor alkalmazásával, az előbbi fejezetben leírt előnyökkel. A járókerék mögötti térbe itt is be kell vezetni öblítővizet, mint a keverőszivattyúknál. Típus:

CO80-LH3R+CDM1M-G/302 (HIDROSTAL gyártmány)

Műszaki adatok szállítandó mennyiség: emelőmagasság: szállítandó közeg:

13,5-15 l/s (4954 m3/h) 15-16 m kommunális szennyvíziszap, szilárdanyag tartalommal iszap hőmérséklet: max. 40 oC fordulatszám: 2930 f/min. indítás: direkt szívócsonk átmérője: 100 mm nyomócsonk átmérője: 80 mm szivattyú komplett tömege: 85 kg

max.

5%

homok,

illetve

A szivattyú szabad átömlő keresztmetszete 60 mm. Magas szálasanyag tartalom mellett is biztosított a dugulásmentes folyamatos üzem. A járókerék mögötti teret szakaszosan, óránként ipari vízzel öblíteni kell! Öblítési időtartam 5-6 perc. Öblítő nyomás: szivattyú üzemi nyomása +0,5 bar. Üzemmód:

Darabszám:

szakaszos (kb. 16 h/d) üzemmel, ha nyersiszapot táplálnak a rothasztóba, illetve ha a rothasztóban visszaesik az üzemi hőmérséklet 2 db beépített és 1 db raktári közös tartalék

 Nyomásfokozott vízellátás (öblítések) A rothasztókhoz tartozó műtárgyrészeken a következő helyeken szükséges öblítővíz biztosítás. Rothasztók felső részénél: - Hableválasztónál: habérzékelés, mágnesszelepes működtetés - DN 1000 „belső-zseb”-nél: ¾”-os fúvóka (kézi csapos állítható) - DN 600 „felső búvónyílás”-nál: ¾”-os fúvóka (kézi csapos állítható) 48 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


-

DN 65 „öblítővíz 2x60o-os ívcső”-nél: kézi, gömbcsapos működtetés (A 60o-os ívcső szakaszok külön-külön, vagy a 120o-os szakasz egyszerre is működtethető) Megjegyzés: A 2”-os gerinc csővezeték a zárkamrából indulóan a DN 200 méretű gázcső nyomvonalán (annak szigetelésébe, héjalásába rejtetten) van felvezetve a lépcsőházon, majd kezelőhidakon át a gázdóm közeli csatlakoztatási helyekre. A szigetelésből kivezetett rövid csőszakaszokat, szerelvényeket fagyveszélyes időben villamos fűtőkábel – termosztátos szabályozással – az üzemeltetési tapasztalatok figyelembevételével – üríteni kell a zárkamrán kívüli teljes csőszakaszt. A DN600 és DN1000-es szerkezetekhez tartozó fedeleken az öblítővíz fúvókák gömbcsapjánál lévő helyekre gyors csatlakoztatóval ellátott flexibilis tömlővel lehet használatkor csatlakozni.

Zárkamrában: - Hőcserélő iszapcsövek belső felületeinek mosatása, tisztítása - Zárkamra padlózat, falazat tisztántartása - Kézi mosó vízellátása (nem ivóvíz céljára, feltűnően jelölten) - Csővezetékek, egyéb technikai részek mosatása - Keverő szivattyúk járókerék mögötti részének időszakos, rövid idejű, rendszeres öblítővíz ellátása, mágnesszelepes időprogram szerinti működtetéssel. Közös (1 db) nyomáscsökkentő beépítése szükséges 2,5-3 bár szekunder nyomásra beállítva a szivattyú tömítésének védelme céljából összes vízáteresztő képesség: 4 db szivattyú egyidejű üzemeltetésének megfelelően. - Iszap keringtető szivattyúk járókerék mögötti részének öblítővíz ellátása, mint a keverő szivattyúknál. Az előző célokra szükséges öblítővizek kb. Qmax= 12 m3/h térfogat árammal, kb 5 bar nyomással kell állandóan rendelkezésre állni a zárkamrában, természetesen a telepi egyéb fogyasztók szükségleteivel összhangban biztosítva. E célra saját kútvíz biztosított a (más műtárgyban elhelyezett) megszakító szívótartállyal ellátott nyomásfokozó berendezéstől. A zárkamrába érkező földbe fektetett nyomócső fő elzáró szerelvénnyel és nyomásmérő feszmérővel lesz ellátva a légtérben. A vízellátási csővezetékek anyaga: horganyzott acélcső 2.) A rothasztók felső részének egységei (külső térbe szerelten)  Gázdóm A dóm átmérő és falvastagság

1840 mm; s=6 mm 49

GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


Belső tér üzemi nyomása: Darabszám:

max. 50 mbar (gáznyomás) 2 db torony (1 db jobbos és 1 db balos kivitel)

A gázdóm karimázata alatti részen a hengeres szakállrészt a felső-kúp acélbéléséhez, lemezkarimájához kerület hegesztésre, majd az alapcsavarok elhelyezése után a hengeres nyakrész (külső 2150 mm) körüli rész kibetonozásra került. A dóm mozgatása toronydaruval, illetve segéd emelőállvánnyal végezhető. A gázdómra szerelt bevilágító ablakhoz helyezett (közös használatú) LUMIGLAS Mini-Ex típusú hordozható lámpa fényével a keverő szivattyú által nyomott iszap és annak terelése szemlélhető a figyelő ablakon át. Ezen lámpa segítségével figyelhető továbbá a felszíni uszadék öblítőrendszer (csőív fúvókákkal) működtetésének hatásossága, illetve az elvezető vályú-ív szakasz állapota, esetleges eltömődése, vagy hosszú-szálas anyag kirakódása a beömlő vályúélnél. A gázdóm átmérőjén kívül (a rothasztó belső födémsíkjára beépített 4 db horoghely) a keverőszivattyú DN600 nyomócsövének és a kihorgonyzásának ellenőrzéséhez, vizsgálatához szükségesek - a teljes függőleges rész hossza mentén – a tartókötélzet rögzítése mellet. A gázdómra karimás csatlakozással kapcsolódnak az egyedi gyártmányú következő szerelvény egységek:  biztonsági gázlefúvató (fagyálló folyadékkal töltve, hőszigetelten)  hableválasztó (öblítő-fúvókákkal, filterrel, mágnes szeleppel, csappal, hab-érzékelő szondával, hőszigetelten)  Belső zseb DN 1000 (fedéllel együtt) Zseb átmérő és falvastagság (kúpos-lapos fenékkel): Vésztúlfolyónak csőcsonk (bordázva): Rothasztott iszap felvezetésnek csőcsonk (bordázva): Rothasztott iszap elvezetésnek csőcsonk (bordázva) Kigázósító tányéros, állítható tömítéssel ellátott teleszkóp vég: Kezelőszint csapadékvíz bekötés csőcsonkjai: Karimás tömített zárófedél, csapadékvíz levezetéssel:

1000 mm, s=4 mm DN150 DN150 DN150 DN200 2x60x3 DN600

Kisszellőztető habelvezető csonk csatlakozása: ARMOFLEX flexibilis csővel + ABA bilincs Öblítővíz szerelvény csatlakoztatás: tömlős gyors csatlakoztatóval ¾” (működtetés idejére) 50 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


Bevilágítási (ellenőrzési) lehetőség: DN125 csőcsonknál, hordozható lámpával Belső tér és teleszkópvég tisztíthatósága: a mozgatható öblítővíz (3/4”) bevezetővel Belső tér üzemi nyomása: atmoszférikus Darabszám: 1 db/rothasztó = 2 db (1 db jobbos és 1 db balos kivitel) A belső zseb belső részét (rothasztott iszap túlfolyatása, utókigázosító kúpok tisztasága, elvezető csőcsonk esetleges dugulása, túlfolyási helyzet) a fedélbe szerelt figyelő ablakon át lehet szemlélni. Ekkor a fedél DN125 csőcsonkjáról le kell húzni a flexibilis gégecsövet, és a csonkra kell helyezni a hordozható bevilágító lámpát. Jelentősebb tisztítási műveletekhez (mechanikai tisztítások) vagy a teleszkópos csővég átállításhoz-beszabályozáshoz a házról le kell venni a zárófedelet. A fedélen lévő DN125 csőcsonk kettős funkcióval bír, egyrészt kiszellőzteti a túlbukó rothasztott iszap gáztartalmát az atmoszférába, másrészt levezeti a biztonsági gázlefúvatón esetleg kiáramló habos iszapot. A fedél csőcsonkja, illetve a biztonsági gázlefúvató DN200/DN125 csonkja ABA-bilincsekkel ellátott, ARMOFLEX műanyag, átlátszó (flexibilis) csővezetékkel van összekapcsolva, mely könnyen eltávolítható, visszaszerelhető.  Felső búvónyílás (DN 600) Búvónyílás névleges átmérő (karimázott, tömített, csapadékvíz levezetéssel): DN600 Csatlakozás a felső kúp acélbélésének karimájához: csavaros kötéssel Öblítővíz szerelvény csatlakoztatása: tömlős gyors csatlakoztatóval: ¾” Bevilágítási lehetőség a habelvezető vályú mosatásakor: dómtető bevilágító ablaknál Belső tér üzemi nyomása: max. 50 mbar (gáz) Darabszám: 1 db/rothasztó = 2 db A felső búvónyíláson át a rothasztó belső tere közelíthető meg a dómtető igénybevétele nélkül. A buvónyílás átmérőjén kívül (a rothasztó belső födémsíkjára) beépített 3 db horgonyhely a belső részek ellenőrzésénél szükséges a tartókötélzet rögzítéséhez. A fedélbe szerelt figyelőablakon a felszíni uszadék elvezető vályú –ív működése, esetleges szennyeződése, illetve az uszadék elvétel hatásossága ellenőrizhető. A belső zsebhez hasonlóan a fedélbe beépítésre került a kézikaros, gömbcsapos öblítővíz bevezető elem, mellyel a vályúív belépő élét, vagy a lejtős fenékrészt, illetve az elvezetőcsonk belépő nyílását lehet szükség szerint mosatni.


Komposztáló Csurgalék- és csapadékvíz elvezető rendszer Csurgalékvíz kezelő rendszer Üzemi utak

Recommend Documents