A TÉTI KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATÁRA „KOMPLEX HELYZETFELTÁRÁS, STRATÉGIA ALKOTÁS, ILLETVE FORRÁSTÉRKÉP A TÉTI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK RÉSZÉRE” A TÉRSÉGFEJLESZTÉS TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEI A SOKORÓALJA TELEPÜLÉSEIN (2010-BEN)
HELYZETFELTÁRÁS
2010.
1
2
MEGRENDELŐ • Téti
Kistérség
Sokoróaljai
Önkormányzatainak
Többcélú
Társulása
(T.K.S.Ö.T.T.), mint a Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda címbirtokos
A KUTATÁS MEGVALÓSÍTÓI • GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. • Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézete (SZIE RGVI) • Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása • Helyi Vidékfejlesztési Iroda (Téti HVI) A KUTATÁSI PROGRAM SZAKMAI VEZETŐI • GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. o Dr. Horváth Mihály, ügyvezető igazgató • Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet (SZIE RGVI) o Dr. Káposzta József, CSc egyetemi docens, o Dr. Tóth Tamás, PhD egyetemi docens.
A KUTATÁSI PROGRAM OPERATÍV VEZETŐI • Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet (SZIE RGVI) o Goda Pál, okleveles gazdasági agrármérnök o Kollár Kitti, okleveles gazdasági agrármérnök • Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda (Téti HVI) o Gerencsér Ilona, okleveles agrármérnök
3
4
TARTALOM
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.......................................................................................................................... 8 II. ANYAG ÉS MÓDSZER .................................................................................................................................. 9 1 LÉPÉS (MUTATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA) ............................................................................................... 9 2. LÉPÉS (KVANTITATÍV ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE) ................................................................................... 11 3. LÉPÉS (KVALITATÍV ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE) ..................................................................................... 12 4. LÉPÉS (KVALITATÍV ÉS KVALITATÍV ADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA) ........................................................ 14 III. KUTATÁSI EREDMÉNYEK...................................................................................................................... 15 3.1. ÁRPÁS ................................................................................................................................................. 16 3.1.1. Bemutatás ................................................................................................................................... 16 3.1.2. PESTV-SWOT elemzés ................................................................................................................ 18 3.1.2.1. Infrastruktúra ........................................................................................................................................ 18 3.1.2.2. Helyi gazdaság...................................................................................................................................... 22 3.1.2.3. Társadalmi aktivitás .............................................................................................................................. 25 3.1.2.4. Agrár-környezetgazdaság ..................................................................................................................... 28 3.1.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .................................................................................................................. 31
3.2. BODONHELY ....................................................................................................................................... 34 3.2.1 Bemutatás .................................................................................................................................... 34 3.2.2. PESTV-SWOT elemzés ................................................................................................................ 36 3.2.2.1. Infrastruktúra ........................................................................................................................................ 36 3.2.2.2. Helyi gazdaság...................................................................................................................................... 39 3.2.2.3. Társadalmi aktivitás .............................................................................................................................. 42 3.2.2.4. Agrár-környezetgazdaság ..................................................................................................................... 45 3.2.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .................................................................................................................. 48
3.3. CSIKVÁND ........................................................................................................................................... 51 3.3.1. Bemutatás ................................................................................................................................... 51 3.3.2. PESTV-SWOT elemzés ................................................................................................................ 52 3.3.2.1. Infrastruktúra ........................................................................................................................................ 52 3.3.2.2. Helyi gazdaság...................................................................................................................................... 55 3.3.2.3 Társadalmi aktivitás ............................................................................................................................... 58 3.3.2.4. Agrár-környezetgazdaság ..................................................................................................................... 61 3.3.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .................................................................................................................. 65
3.4. FELPÉC ................................................................................................................................................ 69 3.4.1. Bemutatás ................................................................................................................................... 69 3.4.2. PESTV-SWOT elemzés ................................................................................................................ 71 3.4.2.1. Infrastruktúra ........................................................................................................................................ 71 3.4.2.2. Helyi gazdaság...................................................................................................................................... 74 3.4.2.3. Társadalmi aktivitás .............................................................................................................................. 77 3.4.2.4. Agrár-környezetgazdaság ..................................................................................................................... 80 3.4.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .................................................................................................................. 83
3.5. GYARMAT ........................................................................................................................................... 86 3.5.1. Bemutatás ................................................................................................................................... 86 3.5.2. PESTV-SWOT elemzés ................................................................................................................ 87 3.5.2.1. Infrastruktúra ........................................................................................................................................ 87 3.5.2.2. Helyi gazdaság...................................................................................................................................... 90 3.5.2.3. Társadalmi aktivitás .............................................................................................................................. 93 3.5.2.4. Agrár-környezetgazdaság ..................................................................................................................... 96 3.5.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .................................................................................................................. 99
3.6. GYÖMÖRE ......................................................................................................................................... 102 3.6.1.Bemutatás .................................................................................................................................. 102 3.6.2. PESTV-SWOT elemzés .............................................................................................................. 104
5
3.6.2.1. Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 104 3.6.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................... 107 3.6.2.3. Társadalmi aktivitás............................................................................................................................ 110 3.6.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................... 113 3.6.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat ................................................................................................................ 116
3.7. GYŐRSZEMERE .................................................................................................................................. 118 3.7.1. Bemutatás.................................................................................................................................. 118 3.7.2. PESTV-SWOT elemzés .............................................................................................................. 119 3.7.2.1. Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 119 3.7.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................... 122 3.7.2.3. Társadalmi aktivitás............................................................................................................................ 125 3.7.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................... 128 3.7.2.5.Turizmus Extern Kapcsolat ................................................................................................................. 131
3.8. KAJÁRPÉC ......................................................................................................................................... 134 3.8.1. Bemutatás.................................................................................................................................. 134 3.8.2. PESTV-SWOT elemzés .............................................................................................................. 136 3.8.2.1. Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 136 3.8.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................... 139 3.8.2.3. Társadalmi aktivitás............................................................................................................................ 142 3.8.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................... 145 3.8.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat ................................................................................................................ 148
3.9. KISBABOT ......................................................................................................................................... 151 3.9.1. Bemutatás.................................................................................................................................. 151 3.9.2. PESTV-SWOT elemzés .............................................................................................................. 152 3.9.2.1. Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 152 3.9.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................... 155 3.9.2.3. Társadalmi aktivitás............................................................................................................................ 157 3.9.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................... 160 3.9.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat ................................................................................................................ 163
3.10. MÉRGES .......................................................................................................................................... 166 3.10.1. Bemutatás................................................................................................................................ 166 3.10.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 167 3.10.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 167 3.10.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................. 170 3.10.2.3. Társadalmi aktivitás.......................................................................................................................... 173 3.10.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 176 3.10.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .............................................................................................................. 179
3.11. MÓRICHIDA ..................................................................................................................................... 182 3.11.1. Bemutatás................................................................................................................................ 182 3.11.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 183 3.11.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 183 3.11.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................. 187 3.11.2.3. Társadalmi aktivitás.......................................................................................................................... 190 3.11.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 193 3.11.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat .............................................................................................................. 196
3.12. RÁBACSÉCSÉNY .............................................................................................................................. 199 3.12.1. Bemutatás................................................................................................................................ 199 3.12.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 200 3.12.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 200 3.12.2.2. Helyi gazdaság ................................................................................................................................. 203 3.12.2.3. Társadalmi aktivitás.......................................................................................................................... 206 3.12.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 209 3.12.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 212
3.13. RÁBASZENTMIHÁLY ........................................................................................................................ 214 3.13.1. Bemutatás................................................................................................................................ 214 3.13.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 216
6
3.13.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 216 3.13.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 219 3.13.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 222 3.13.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 225 3.13.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 228
3.14. RÁBASZENTMIKLÓS ........................................................................................................................ 231 3.14.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 231 3.14.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 232 3.14.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 232 3.14.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 236 3.14.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 239 3.14.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 242 3.14.2.5.Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................. 245
3.15. SOBOR............................................................................................................................................. 248 3.15.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 248 3.15.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 249 3.15.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 249 3.15.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 252 3.15.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 255 3.15.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 258 3.15.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 261
3.16. SOKORÓPÁTKA................................................................................................................................ 264 3.16.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 264 3.16.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 265 3.16.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 265 3.16.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 268 3.16.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 271 3.16.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 274 3.16.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 277
3.17. SZERECSENY ................................................................................................................................... 280 3.17.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 280 3.17.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 282 3.17.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 282 3.17.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 285 3.17.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 287 3.17.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 290 3.17.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 293
3.18. TÉNYŐ ............................................................................................................................................ 295 3.18.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 295 3.18.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 296 3.18.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 296 3.18.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 299 3.18.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 302 3.18.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 305 3.18.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 309
3.19. TÉT ................................................................................................................................................. 312 3.19.1. Bemutatás ............................................................................................................................... 312 3.19.2. PESTV-SWOT elemzés ............................................................................................................ 314 3.19.2.1. Infrastruktúra .................................................................................................................................... 314 3.19.2.2. Helyi gazdaság.................................................................................................................................. 317 3.19.2.3. Társadalmi aktivitás .......................................................................................................................... 320 3.19.2.4. Agrár-környezetgazdaság ................................................................................................................. 323 3.19.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok............................................................................................................ 327
7
I. Vezetői összefoglaló A
Téti
Kistérség
Sokoróaljai
Önkormányzatainak
Többcélú
Társulása
(T.K.S.Ö.T.T.), mint a Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda címbirtokosa a Téti kistérség közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Komplex Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. 2010 februárjában kétoldalúan aláírt szerződés értelmében a GAK Nonprofit Közhasznú KFT. feladata, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Irodával együttműködve egy közös fejlesztési dokumentumot hozzon létre, amelynek keretében egy közös komplex kutatási program indult el. A kutatás tervezett időtartama másfélév. A kutatás több, egymásra épülő tanulmányra támaszkodik. Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye jelen tanulmány, vagyis a Helyzetfeltárás, amellyel tervezők és az egyes önkormányzatok közös célja az, hogy „tükröt” tartsunk a kistérség egésze elé. A Helyzetfeltárás szerepe a kutatás során meghatározó abból a szempontból, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a térség (mind a tizenkilenc település) minden fontos, meghatározó erőssége – amelyekre később építeni lehet -, valamint minden előtte nyitva álló lehetőség is – amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel talán a települések közössége önmagától nem számolna.
A kutatás célja: A kistérség minden egyes településére kiterjedő komplex helyzetfeltárás elkészítése, illetve a kapott eredmények alapján megfogalmazott stratégia és forrástérkép összeállítása.
8
II. Anyag és módszer A helyzetfeltárás egy többszereplős, többfázisos módszertanra épül. A helyzetfeltárás kvalitatív (minőségi pl.: interjúk) és kvantitatív (mennyiségi pl.: statisztikai adatgyűjtés) módszerekre alapul.
A helyzetfeltárás menete:
1 lépés (Mutató rendszer kialakítása) A; Indikátoroknak meg kellet felelni a SMART kritériumoknak: 1. Specific: a mért tényezőre jellemző 2. Measurable: mérhető 3. Available: rendelkezésre álló, elérhető 4. Relevant: releváns, lényeges 5. Time: időfüggő
B; Az indikátorok az általános pókháló öt pillére alapján lettek csoportosítva: 1. Infrastruktúra 2. Helyi gazdaság 3. Társadalmi aktivitás 4. Agrár-környezet gazdaság 5. Turizmus/ extern kapcsolatok
C; PESTV-SWOT mátrix megalkotása: A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a PESTV- SWOT mátrix (menedzsment mátrix) analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi egy komplex szemléletű, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer két angol betűszóból kapta a nevét.
9
A PESTV elemzés kistérségre ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezen tendenciák hatását azután aszerint minősíthetjük, hogy melyek fejtenek ki kedvező hatást, vagyis teszik könnyebbé a kistérség tevékenységét, illetve melyek hatnak rá kedvezőtlenül. A PESTV elemzés öt angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét: • P (Political): Politikai jellemzők • E (Economical): Gazdasági jellemzők • S (Social): Társadalomi jellemzők • T (Technological): Technológiai jellemzők • eV (Environmental): Környezeti jellemzők A SWOT elemzés célja, hogy feltárja a vizsgált terület helyzetét, fény derüljön azokra a jellemzőkre, melyek erősségeknek tekinthetők, illetve azokat, amelyek hiányoznak, vagy nem kielégítően fejlődtek. Az elemzés emellett a térség helyzetét befolyásoló pozitív és negatív külső adottságokra, tendenciákra – fenyegetésekre és lehetőségekre – fókuszál. A SWOT elemzés négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét: • S (Strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erősítendők • W (Weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt,meg kell őket erősíteni • O (Opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést • T (Threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét Pillérenként a mutatók a PESTV alapján öt csoportba lettek sorolva. A SWOT alapján két külső és két belső mutató lett meghatározva. A következő táblázat mutatja be az elemzés logikai hátterét.
10
Belső
Political
Economical
Social
Technological
Environmental
Politika
Gazdaság
Társadalom
Technológia
Környezet
PS1; PS2
ES1 ;ES2
SS1; SS2
TS1; TS2
VS1; VS2
Weaknesses
PW3;
EW3; EW4
SW3; SW4
TW3; TW4
VW3; VW4
Gyengeség
PW4
Opportunities
PO1; PO2
EO1; EO2
SO1; SO2
TO1; TO2
VO1; VO2
PT3; PT4
ET3; ET4
ST3; ST4
TT3; TT4
VT3; VT4
Strength Erősség
Külső
Lehetőség Threats Veszély
Ezek alapján településenként összesen kb. 100 darab indikátor lett előre meghatározva
2. Lépés (Kvantitatív adatok összegyűjtése) A kvantitatív adatok összegyűjtését a Téti HVI koordinálta, mint operatív vezetője a helyzetfeltárásnak. Településenként 100 darab mutatót (19 településen összesen: 1900 db) kellett számszerűen meghatározni. A feladat elvégzésére egy hónap állt rendelkezésre (2010.02.16.-2010.03.16). Az adatgyűjtés több féle módszertannal történt: interjúk, elektronikus levélben történő megkeresés; telefonos megkeresés; statisztikai adatbázisok.
A mennyiségi adatok forrásai: • Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Körzeti Iroda • Téti Kistérségi Falugazdász Iroda • Győr-Moson-Sopron
Megyei
Mezőgazdasági
és
Vidékfejlesztési
Kirendeltség • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010-es adatbázisai • Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) • A 19 település polgármesteri hivatala (polgármesterek; jegyzők) • MEPAR • TAKARNET
11
Hivatal
3. Lépés (Kvalitatív adatok összegyűjtése) A kvalitatív adatok összegyűjtését a Téti HVI, valamint a SZIE RGVI együttesen koordinálta. A Téti HVI előzetesen magadott címlistát küldött a SZIE RGVI számára, amely tartalmazta a helyi szereplők nevét, szervezet nevét, valamint elérhetőségét. Minden településről három fő érintett csoport volt előzetesen meghatározva: Önkormányzatok (polgármester, jegyző); Vállalkozók; Civil szervezetek. A kvalitatív adatok gyűjtésére két hét állt rendelkezésre (2010.03.16-2010.03.30). A kvalitatív adatgyűjtési a mennyiségi adatokra támaszkodott. Az interjúk során a mennyiségi adatokra történt a rákérdezés. Elsődleges szempont volt, hogy település szereplői hogyan vélekednek az adott indikátorról. Ezzel a módszerrel a helyi véleményekre alapoztuk a helyzetfeltárást. Összesen 51 darab interjú készült, amely településenként átlagosan 2-3 interjút jelent. Az interjúk időtartama átlagosan 2-3 óra volt. A következő táblázat tartalmazza az interjúk összefoglalását.
Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú alanya
Szervezet/beosztás
1
Szabó András
polgármester
2
Nemes László
vendéglátóegység tulajdonos
3
Gerencsér Ilona
HVI vezető
4
Kenesei Ferenc
polgármester
5
Szabó Zoltán
vállalkozó
6
Kozma Tibor
polgármester
7
Polgár Károly
agrárvállalkozó
8
Kondor László
vállalkozó
9
Takács Gábor
polgármester
10
Bognár Tibor
vállalkozó
12
Interjú időpontja 2010. március 17. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 19. 2010. március 19.
Interjú helyszíne Árpás Árpás Árpás Bodonhely Bodonhely Csikvánd Csikvánd Felpéc Felpéc Felpéc
Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú Interjú alanya Szervezet/beosztás Interjú helyszíne időpontja 2010. március 11 Tar Attila jegyző Gyarmat 18. 2010. március 12 Keszthelyi Miklós agrárvállalkozó Gyarmat 18. 2010. március 13 Liszbauer Gábor vendéglátóegység tulajdonos Gyarmat 18. Civil szervezet; Iskolánkért 2010. március 14 Polinger Márta Gyarmat Közalapítvány 19. 2010. március 15 Németh Csaba polgármester Gyömöre 19. 2010. március 16 Horváth Gyula polgármester Győrszemere 18. 2010. március 17 Ifj. Szakonyi Gyula vállalkozó Győrszemere 18. 2010. március 18 Laki György polgármester Kajárpéc 19. 2010. március 19 Zsédely Zsigmond polgármester Kisbabot 18. 2010. március 20 Kovács Dezső agrárvállalkozó Kisbabot 18. 2010. március 21 Balázs Vince polgármester Mérges 26. 2010. március 22 Kővágó György falugazdász Mérges 26. 2010. március 23 Ihász László polgármester Mórichida 25. 2010. március 24 Lappints Pál Általános iskola igazgató Mórichida 25. 2010. március 25 Tóth Szabolcs Móric Kft. Mórichida 25. 2010. március 26 Kovács Teodóra polgármester Rábacsécsény 24. 2010. március 27 körjegyző Rábacsécsény Veilandics Eszter 24. 2010. március 28 Novák Gábor Gábriel vendéglátó egység tulajdonosa Rábacsécsény 24. 2010. március 29 Horvát Gábor polgármester Rábaszentmihály 25. 2010. március 30 Horvát Gáborné Falumúzeum alapítója és vezetője Rábaszentmihály 25. Téti Kistérség Egységes Pedagógiai 2010. március 31 Kiss Balázs Rábaszentmihály Szakszolgálati Intézmény 25. 2010. március 32 Németh Szabolcs polgármester Rábaszentmiklós 26. 2010. március 33 Markó Jenő egyéni vállalkozó Rábaszentmiklós 26. 2010. március 34 Kővágó György falugazdász Rábaszentmiklós 26. 2010. március 35 Csizmazia András agrárvállalkozó Rábaszentmiklós 26.
13
Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú alanya
Szervezet/beosztás
36
Nemes László
polgármester
37
Varga Attiláné
posta vezetője
38
Mecséri Lajos
polgármester
39
Hankó Lilla
Sokoró Fogadó tulajdonos
40
Vajda Péter
Pedró Pékség tulajdonos
41
Szakács Krisztián
Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának munkaszervezetének vezetője
42
Szüts Rezső
falugazdász
43
Varga Gábor
polgármester
44
Székely Árpád
kertészetvezető
45
Kassainé Székely Rita
területfejlesztési referens
46
Szabó Ferenc
polgármester
47
Kereszt Kálmán
polgárőr
48
Szakonyi Katalin
Vendéglátóegység alkalmazott
49
Szabó Tibor
Sokoro Kft.
50
Csonka Csabáné
e-magyarország pont vezető
51
Köntös Istvánné
cukrászda tulajdonos
Interjú időpontja 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25.
Interjú helyszíne Sobor Sobor Sokorópátka Sokorópátka Sokorópátka
2010. március Szerecseny 26. 2010. március 26. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 25. 2010. március 26. 2010. március 26.
Szerecseny Tényő Tényő Tényő Tét Tét Tét Tét Tét Tét
4. Lépés (Kvalitatív és kvalitatív adatok összehangolása) A kvantitatív és kvalitatív adatok összehangolását a Téti HVI, valamint a SZIE RGVI együttesen végezte. (2010.04.01-2010.06.15). Három alkalommal történt személyes konzultáció (Tét: 2010.04.22-2010.04.23; Tét:2010.05.20.; Tét:2010.05.092010.05.11.)
14
III. Kutatási eredmények
A 244./2003. (XII. 18.) Kormányrendelet értelmében a Téti kistérség a következő tizenkilenc településből áll:
Árpás
Kajárpéc
Sobor
Bodonhely
Kisbabot
Sokorópátka
Csikvánd
Mérges
Szerecseny
Felpéc
Mórichida
Tényő
Gyarmat
Rábacsécsény
Tét
Gyömöre
Rábaszentmihály
Győrszemere
Rábaszentmiklós
A kutatási eredményeket településenként mutatjuk be. Először a településekről egy rövid bemutatás, azt követően a PESTV-SWOT elemzés található. A PESTV-SWOT elemzés eredményeit az általános pókháló öt pillérje (Infrastruktúra; Helyi gazdaság; Társadalmi aktivitás; Agrár-környezet gazdaság; Turizmus/extern kapcsolatok) alapján mutatjuk be.
15
3.1. Árpás 3.1.1. Bemutatás Árpás a Rába bal partján fekszik Győrtől 32 km-re. Győr és Pápa felől Téten Mórichida irányában, a 85-ös főútról Dör felé érhető el. Kerékpárral, gyalog vagy lovon, a folyó gátján is járható út található. A falun átvezető országos közút minősége nem nevezhető még elégségesnek sem (leginkább a faluból kivezető részekre gondolunk itt). A településen átvezető utat a kamionok elkerülő útként használják, melynek következtében rengeteg kátyú keletkezik. Az utat folyamatosan mentesítik tőlük, de a foltozások mára már elértek egy olyan mértéket, hogy a közeljövőben felmerülő útjavításnál célszerű lenne az egyes szakaszok újra aszfaltozása. A település felső úthálózata megfelelő, illetve a pormentesített utak aránya kiváló. Árpást a Rába ártere, máshol szántók, rétek, kisebb erdők veszik körül. A település közigazgatási határán belül az alábbi vízfelületek találhatók: Sámson gödör, Nagy gödör, és a Csatorna. Árpás talaja néhol öntésiszap, néhol homokos öntésiszap, de túlnyomórészt kötött, agyagos, nehezen művelhető. Ennek ellenére a településen mégis nagy arányban művelik a földeket, fő termesztett növények a gabonafélék. A háztartások általában önellátásra termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. Árpáson az utóbbi időben megindult a szelektív hulladékgyűjtés, nem csak az utcákon kihelyezet konténerekkel, hanem a háztartásoknál is. A település úthálózata Tét felül megközelítve csalóka, a Rába híd előtt kezdődik a falu területe, melynek egy kis része - egy utca - a Rába jobb partján található. Első ránézésre a falu nagy részét a töltés eltakarja, így könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy mindössze e kis utca Árpás. Ha ezen az utcán végighaladunk, láthatjuk a gyönyörű Árpád-kori templomot és az Erzsébet ligetet. Áthaladva a hídon található a település nagyobbik része, ahol a lakosság több, mint 90%-a él. Itt található a település élelmiszer boltja és az egyetlen üzemelő vendéglátóegysége, továbbá a polgármesteri hivatal, a kápolna és a plébánia (amit a plébános nem használ, mert Árpásnak nincs saját lelkésze). A tanulmány készítéséhez kapcsolódó terepi munkán történő beszélgetéseink során megtapasztalhattuk a falusi élet barátságos hangulatát. Mindenki segítőkész volt és építő válaszokat kaptunk a feltett kérdésekre. A kis község jövőképét az aktív turizmusban látja, melyre a mai álláspont szerint még nincs felkészülve. Egynapos átjáró turizmusra nem alkalmas a település, mert túl kevés látnivalóval rendelkezik, viszont a több napos turizmus kiszolgálására nem alkalmas, mert nem rendelkezik megfelelő mennyiségű szálláshellyel. Mindezek ellenére a környezettudatos felfogás meglehetősen élénk a faluban, tiszták a közutak, így szelektív hulladékgyűjtés keretében valósul meg a szemétgyűjtés. 16
A település infrastruktúrája kiváló, ezen belül is a buszjáratok száma, az internet elérhetőség,
telefonvonal,
mobiltelefon
lefedettség,
az
esélyegyenlőséget
elősegítő
intézmények, áram-, víz-, gáz-, csatornahálózat. Az Árpáson működő 4 civil szervezet közül a legaktívabb a „Derűs alkony” Nyugdíjas Klub, mert erre a szervezetre van a legnagyobb befolyással a település polgármestere (programokat szervez nekik, aktívan bekapcsolja őket az egyes rendezvényekbe). Gyűléseket a felújított polgármesteri hivatalban – annak közművelődési termében - tartanak. További civil szervezetek: Tűzoltó Egyesület, Vöröskereszt, Polgárőrség. Ezek aktivitása csekélyebb mértékű. Az első kettő negyedévente ülésezik, a polgárőrség pedig aligha működik, vagyis a tagok nem járnak olyan rendszerességgel a faluban, mint ahogy arra szükség lenne.
17
3.1.2. PESTV-SWOT elemzés 3.1.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Technológiai
Környezeti
15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0 0 30
db db db db
Gyengeség Lehetőség Veszély Gyengeség
15
db
Gyengeség
0 0 1 0 0 0
db db db db db db (nem burkolt/ burkolt)
Lehetőség Lehetőség Erősség Gyengeség Veszély Veszély
25/75
Erősség
14
(járatok száma/munka nap)
Erősség
134
db
Lehetőség
14
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
500
db
Erősség
2
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. A településen lévő körzeti megbízott a kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz, melynek minőségével a falu meg van elégedve. Mindezek alapján ez a mutató erősség. 2. Gyengeség a meglétük, de nem a számuk, hanem minőségük miatt. Tagszáma elégséges, azonban a polgárőrök munkájukat nem az elvárásoknak megfelelően látják el. 3. A politikai pártok hiánya lehetőség a falu számára, mert legalább a politikai nézet nem osztja meg a lakosságot. 4. Az e-Magyarország pontok jelentősége napjainkra már jelentősen lecsökkent, mert az internet egyre hozzáférhetőbbé vált a háztartásokban. Vannak azonban olyan személyek,
18
akik nem rendelkeznek és nem is tudnak az internet közelébe kerülni. Ezen személyek számára fontos lenne meglétük, emiatt veszély az e-Magyarország pont hiánya. 5. Gyengeség, mert szükség lenne helyben végezhető esetleges kereset kiegészítést elősegítő és állandó foglalkoztatást biztosító vállalkozásokra. A település fekvését és adottságait tekintve a mezőgazdaság, illetve a feldolgozóipar lehetne erre a megoldás. 6. A kereskedelmi és szolgáltató egységek száma ezer főre vetítve gyengeség, ha a nyugdíjasok szemszögéből tekintjük a dolgot elegendőnek mondható, de ha turisztikai oldalról nézzük - ami a területrendezési terv fő eleme - akkor ez a szám alacsony és minősége el-hanyagolt. 7. A bank automaták hiánya lehetőség, mert elégséges a mobilposta által szolgáltatott pénzlevételi lehetőség a falu számára. Aki bankkártyán kapja a pénzét, az általában a munkahelye körül veszi le a szükséges pénzt, a nyugdíjasok pedig kézbe kapják a pénzüket. (Nem véljük kizártnak, hogy valaki igénybe venné ezt a szolgáltatást, de ennek
kihelyezése
megfelelő
kihasználtság
nélkül
nem
térülne
meg
egyik
pénzintézetnek sem.) 8. Az üzemanyag töltőállomást nem hiányolják az árpásiak, elégséges a Csornán és Téten található üzemanyagtöltő állomás, ezért ez a mutató lehetőség. 9. Erősség az egészségügyi intézmények száma, mivel sok olyan nagyobb település van az országban, ahol nincs egészségügyi ellátás, ellentétben itt megtalálható. A szolgáltatások körét azonban itt is lehetne bővíteni. 10. Oktatási intézmények hiánya gyengeség, nem feltétlenül a diákok miatt, hanem inkább az óvodás korúak miatt. A diákoknak a környező településekre járnak át iskolába, de a szállításuk megoldott. Ugyan ez nem szerencsés így, de az oktatás színvonalával elégedettek a szülők, és nem tartják fontosnak az iskola meglétét Árpáson (a gyerek szám miatt sem). Viszont az óvoda megléte jó lenne - családi napközivel -, mert a 3 és 7 év közötti gyerekek lelkiállapotának nem tesz jót a messzi utazás, nem kellene korán kelniük, és ami ezekhez még hozzá kapcsolódik, hogy megszokott környezetben tartózkodhatnának. A megvalósuló napközi pedig azon családoknak segítene, amelyeknél a gyermekfelügyelet nem megoldott. 11. Veszély a postahivatal hiánya, mert szomszéd településre kell annak utazni, akinek épp nem felel meg a 9 órai időpont, amikor a mobil-posta rendelkezésre áll. 12. Veszély a társadalmi segélypontok hiánya. Kistérségi szinten létezik egy szociális intézmény, melynek munkatársai minden településre bizonyos időközönként elmennek (családsegítők, gyermek jólétet segítők ), és a településen felmerülő szociális 19
problémákat próbálják megoldani. Fontosnak vélnénk a társadalmi segélypont meglétét, de a településen állandó jelleggel ügyintézőket foglalkoztatni nehezen megvalósítható (finanszírozási problémák). Lehetséges kiút, ha találunk egy olyan személyt, aki több munkát végezne egyszerre (orvos, családsegítők, gyermek jólétet segítők). Ilyen személyt nehéz találni, legfőképpen az ilyen fajta képzés hiánya miatt (oktatásmultiképzés indítása). 13. Erősség az utak burkoltságának az aránya, mindösszesen a minőségük kifogásolható. Ezen utak 20 %-a országos közút, melynek javításához nem nyúlhatnak, a maradék 80%-ra pedig forrás hiányában az következő időben nem várható javítás. 14. Erősség a belső tömegközlekedés megléte, mert olyan útvonalon van a település, ahol a Szanyra vezető úton a busz naponta többször is megáll, így Győrbe és Tétre is óránként van busz (egyértelműen Szanyról Tétre és Győrbe). Ezzel ellentétben Bodonhelyen és Rábaszentmihályon viszont kifogásolható ez az állapot, 4km-re van Téttől és nincs összeköttetésbe vele. Aki Tétre szeretne eljutni, annak előbb Győrbe kell menni és úgy Tétre. 15. Lehetőség az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel az otthonában. Ha átvetítjük a háztartások számát a lakosok számára (1 háztartás – 4 fő), akkor körülbelül a lakosság fele az otthonában hozzáfér az internethez. 16. Lehetőség a kistérség központjába induló járatok száma. Az interjúk alapján azt állapítottuk meg, hogy a lakosság teljes mértékben meg van elégedve ezen járatok számával. A településen egy olyan útvonalon van, ahol a Szanyra vezető úton a busz naponta többször is megáll, így Győrbe és Tétre is óránként van busz (egyértelműen Szanyról Tétre és Győrbe). 17. Erősség a csatornahálózatba bekapcsolt házak száma is, majdnem minden háztartás be van kötve a hálózatra, továbbá ezen közműszolgáltatással teljes mértékben meg vannak elégedve (jól működik) az árpásiak. 18. Erősség a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel. A község közterületen található több nagykonténeres szelektív gyűjtő állomás és a háztartások számára is kihelyezték a szelektív gyűjtőket; melyben csak egy kifogást találtunk. Névlegesen, hogy a falvakban nincs olyan nagy jelentősége a biohulladék gyűjtésének, mert egy kis faluban eddig is megoldották ezt a problémát (komposztálás). Ez csak plusz kiadásokat jelent és egyáltalán nem kifizetődő. De a papír, az üveg,a pet palack külön gyűjtése dicséretes.
20
19. Lehetőség a hulladék lerakók hiánya, mert Mórichidán lesz hamarosan egy (az elég lesz), másodsorban pedig minden településre telepíteni környezeti szempontból nem lenne megvalósítható és tanácsos. 20. Lehetőség a gyorsforgalmi utak hiánya, mert ez elkerülné a falut, így még ez a kevés átutazó ember is kikerülné a községet.
21
3.1.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
Társadalmi
9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. Környezeti
18. 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1 2000
% Ft/m2
n.a.
Minőségi mutató Erősség Gyengeség Lehetőség
0
%
Veszély
30
db
Gyengeség
70
eFt
Gyengeség
0
eFt
Veszély
2
db
Lehetőség
21 13,45
db %
Gyengeség Gyengeség
n.a.
Lehetőség
60
%
Lehetőség
40000
eFt
Erősség
0
eFt
Gyengeség
134
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
1. Erősség az 1%-os iparűzési adó, mert bevételt jelent a település számára. Bevezetése azért volt célszerű, mert egyes pályázatok elnyerésének alapfeltétele, hogy a településnek legyen saját bevétele. (Igaz ez az idetelepülni kívánó vállalkozásokat elriaszthatja.) 2. Gyengeség a 2000 Ft/év kommunális adó mértéke, mert arányosítva az egyes háztartásokra célszerűbb és igazságosabb lenne, javasolható a négyzetméter arányos mérték megállapítása. Így a kisebb háztartások számára csökkenne az értéke.
22
3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének a faluból. 4. Veszély az adókedvezmények hiánya a vállalkozások számára, mert így sok vállalkozás csak az 1 %-os helyi iparűzési adóról hall csak és emiatt nem települ ide. A falu gyorsan fejlődhetne, ha bevezetne olyan adókedvezményeket, mint például 5 évig 0% iparűzési adó, olcsóbb telek vásárlási lehetősége (önkormányzati telek esetén). Jó példa Mérges, 60 fős kis település az adókedvezményeinek köszönhetően Győrből a településükre csalogatta az Építő Ipari Kft-t. 5. Gyengeség, mert szükség lenne helyben végezhető kereset kiegészítést elősegítő és állandó foglalkoztatást biztosító vállalkozásokra. A település fekvését és adottságait tekintve, a mezőgazdaság, illetve a feldolgozóipar lehetnének erre a megoldás, mint az már a fentiekben is említésre került. 6. Gyengeség a faluban munkát vállalók nettó keresete, mely a minimálbér közelében van. Ennek következtében nő a fekete-szürke gazdaság mértéke, mert alkalmi munka nincs a községben, mellyel kipótolhatnák fizetésüket. 7. Veszély a beáramló működő tőke hiánya, mert nincs olyan cég a faluban, amely erre képes lenne. Ennek oka, hogy a vállalkozás jellege nem teszi lehetővé, vagy mert a fennmaradása is nehézséges a vállalkozásoknak. 8. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók, mert nincs megfelelő képzettséggel rendelkező ember, aki el tudná látni ezt a munkát. Másrészt a térségen belül van olyan település, ahol árpásiak dolgoznak, így ez a szám kiegyenlítődik. 9. Gyengeség a településen foglalkoztatottak száma, hiszen a lakosságra vetítve körülbelül 10 % dolgozik a faluban. A legnagyobb probléma, hogy nincs helyben, olyan vállalkozás, ahol a település képzettségének megfelelő tevékenységet folytatnánk. 10. Gyengeség az országos átlag feletti munkanélküliségi ráta. Erre az arányra, sok magyarázat van; a munkáltató sok esetben nem fizeti a munkabéren felül az utazási költséget, képzettség hiánya sok szakterületen, helyi vállalatok hiánya. 11. Pontos adatot senkitől nem tudtunk meg, de tudjuk, hogy van munkalehetőség a RÁTosoknak (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak - alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy csak 1 fő keres…), néhány ember kap ingyenes étkeztetést, és néhány ember kap szociális támogatást. Mind ezeket összevetve és a pontos érték hiánya nélkül lehetőség a szociális támogatások összege.
23
12. Lehetőség a kistérségen kívül dolgozók aránya, mert találtak maguknak munkát a gazdasági válság ellenére. Az utazásuk a jó tömegközlekedésnek köszönhetően megoldottnak tekintendő. Ezen személyeknek köszönheti a falu, hogy a szociális támogatásra nem kell annyit fordítani és nem növelik a munkanélküliségi rátát. 13. Erősség a helyi vállalkozások K+F-re fordított összege. A településen egy vállalkozás, az Árpási Arató Kft. tudta gépparkját két új traktorral fejleszteni. 14. Gyengeségnek minősül az innovációra költött pénz mértéke, aminek hátterében szintén a vállalatok jellege áll. 15. Lehetőség az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel az otthonában. Ha átvetítjük a háztartások számát a lakosság számára (1 háztartás – 4 fő), akkor körülbelül a lakosság fele az otthonában hozzáfér az internethez. 16. Lehetőség a vasúti állomás hiánya, mert az autóbuszok lefedik a tömegközlekedés iránti igényeket 17. Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállatok hiánya, de ez abból ered, hogy a vállalatok jellege nem teszi lehetővé ezen energia hasznosítását, és magas is lenne a beruházás ára. Tudtunkkal a térségben ezen energiaforrások felmérése még meg sem történt. 18. Gyengeség a megújuló energia felhasználás aránya a községben, ez visszavezethető a vállalkozások jellegére, az energiaszolgáltató által biztosított áram jellegére. Ha pedig a vállalat próbálna megvalósítani a megújuló energia előállítást a project beruházási árára, csak hosszú idő után térülne meg és erre egyenlőre még nincs forrás. 19. Lehetőség a 0 Ft környezeti bírság, mert árpásiak figyelnek a környezetre. Nem szemetelnek, részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésben és éves szinten közös hulladékgyűjtést szerveznek.
24
3.1.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
3
db
Minőségi mutató Erősség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
500
eFt
Lehetőség
30
%
Gyengeség
23
%
Erősség
2
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
0
%
Erősség
0
%
Erősség
5
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
2
db
Erősség
5 0 0 0 1
db db db db db
Erősség Veszély Veszély Gyengeség Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. Erősség, hogy a község rendelkezik környezetrendezési és területrendezési programmal, melyben a turizmus és a vizes élőhely kialakítása szerepel elsősorban. Ezen programok részletes leírása példamutató lenne, néhány nagyobb városnak is akár. 2. Erősség, hogy munkalehetőséget biztosítanak a RÁT-osoknak (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak - alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy csak 1 fő keres…), néhány ember kap ingyenes étkeztetést, és néhány ember kap szociális támogatást. 3. A politikai pártok hiánya lehetőség a falu számára, mert legalább a politikai nézet nem osztja meg a lakosságot. Az interjú készítésén több személy is ezen a véleményen volt. 25
4. Lehetőség, mert elégségesnek vélik a falusiak a falunapokra kapott támogatást. Idéznénk egy mondatot a polgármestertől, mely ezt a témát elég jól átfogja. „Lehető legjobban megírt támogatás, mert 350.000 Ft-ot arra költenek, amire akarnak a falunap rendezése során.” 5. Gyengeség a 60 évnél idősebbek aránya, mert a fiatalok folyamatosan elköltöznek Árpásról. A községben csak 10-15 család marad a településen amelyben még van aktív keresőképes személy. Így az idősek egyre nagyobb aránya, pediglen a kihalás szélére sodorja a falut. 6. Erősség a szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mert a családokban fontosnak tartják a fiatalok nevelését, továbbtanulását. Mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek a legtöbben, mely a Csornán működő iskolának köszönhető. Az utazás is megoldott, ebből eredően nem kell kollégiumba költözni a diákoknak. 7. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók, mert nincs megfelelő képzettséggel rendelkező ember, aki el tudná látni ezt a munkát. Másrészt a térségen belül van olyan település, ahol árpásiak dolgoznak, így ez a szám kiegyenlítődik. 8. Lehetőség az EU horizontális célkitűzéseit elősegítő 2 intézmény. A lehetőség biztosított, a polgármesteri hivatalba és az orvosi rendelőbe akadálymentesített bejárási lehetőség van, de nincs rá igény jelenleg a faluban. 9. Erősség a településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya. A diákoknak a környező településekre kell átjárniuk iskolába, de a szállításukról egy falugondnok gondoskodik. Ugyan ez így nem szerencsés, de a szülők az oktatás színvonalával meg vannak elégedve és nem tartják fontosnak és lehetségesnek, hogy ilyen alacsony gyermekszám mellett általános iskola működjön. 10. 0%-os nemzeti/kisebbségi arány erősség, mert a település kis lakosságát nem osztja meg nemzeti különbség. 11. Lehetőség a kistérségen belüli együttműködések száma, mert nem csak együttműködnek a közeli és távoli településekkel, hanem még nagyon jó kapcsolatban is vannak 12. Lehetőség a nemzeti és nemzetközi együttműködések száma. Ezen együttműködések a kistérség belüli kapcsolatok. De szükség lenne egy hasonló adottságokkal rendelkező településsel kapcsolatot kialakítani, mellyel tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projekteket megvalósítani.
26
13. Erősségnek a közösségi együttműködést elősegítő intézmények száma, mert az általunk megtekintett kultúrház „színházteremmel” és a plébánia magas színvonalú (minőségű) volt. 14. Erősség a civil szervezetek száma. A községben élők a civil szervezetek számával meg vannak elégedve, de az aktivitásukat élénkítenék és az üléseik számát növelnék. 15. Az e-Magyarország pontok jelentősége mára már lecsökkent, mert az internet egyre hozzáférhetőbbé válást ad az otthonokban. De vannak olyan személyek, akik nem rendelkeznek és nem is tudnak az internet közelébe kerülni. Ezen személyek számára fontos lenne megléte. Így veszély az e-Magyarország pont hiánya. 16. Veszély a postahivatal hiánya, mert szomszéd településre kell annak utazni, akinek épp nem felel meg a 9 órai időpont, amikor a mobilposta rendelkezésre áll. 17. Gyengeség a környezeti nevelő hiánya a településen, de az iskolán belül megoldott lehet a kérdés, így a gyermekek tudomást szerezhetnek, miképpen tudják környezetbarátként élni minden napjaikat és így egy élhető jövőt maguknak megteremteni. 18. Gyengeség az egyetlen környezetnevelési program, ami csak abból tevődik ki, hogy az önkormányzat szervez egyszer egy évben szemétszedést a település egyes részein. 19. Veszély a kistérség által szervezett környezettudatos programok hiánya, mert legalább a kistérségi szinten kellene ezzel a dologgal foglalkozni. 20. Veszély, hogy a település nem tagja Klímabarát Település Hálózatnak, mert megfelelne a település például a szennyezés kibocsátásnak. A legfőbb probléma, hogy nem is hallottak róla és nem is tudják , hogy mi lenne ebből a haszon és mi a feltétele a tagságnak.
27
3.1.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
%
Gyengeség
0
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
60
%
Veszély
95
%
Erősség
0
db
Gyengeség
3000
eFt
Lehetőség
30 000
eFt
Lehetőség
23
%
Erősség
15
db
Erősség
0
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
15
Gyengeség
15
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
0
eFt
Veszély
79,3
%
Erősség
20,6
%
Erősség
3,5
%
Lehetőség
13,5
%
Veszély
1. Gyengeség a TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya, mert együttműködve egymással jobban kihasználhatnák erőforrásaikat. A TÉSZ-be be nem lépés hátterében sok indok 28
fogalmazódott meg, melyek a következők. Mindenkinek a TSZ jut róla eszébe, és a félreértelmezés miatt nem kívánnak csatlakozni. Nem tudnak a termelők együttműködni egymással, még a szomszédos gazdák sem. Utoljára a legfontosabb, elaprózódott a művelhető terület Árpáson, melyből kifolyólag nehéz nyereségesen termelni. 2. Gyengeség az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények hiánya, mert fontos – ösztönző – lenne a fejlesztésre, vállalatok indításához. Kistérségi szinten volt már erre példa (Bodonhelyen), hogy egy ilyen rendezvény pozitív hatással volt a vállalatokra. 3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének. 4. Veszély a 60%-os helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya, mert hiszen mindenkinek kötelező lenne, de ez plusz adminisztrációs terhet jelent, melynek köszönhetően nem túl népszerű. 5. Erősség a területalapú támogatást igénylő területek aránya (95%). Azért ilyen magas ennek az aránya, mert mindenkinek a rendelkezésére áll és nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz, mert aprótelkes termelés esetén nem lehet elég bevételt szerezni a fennmaradáshoz. A legnagyobb baj az, hogy ezt a pénz nem tudják fejlesztésre fordítani, hanem fenntartásra kell fordítaniuk. 6. Gyengeség a helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma, pedig lényeges lenne például a mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása, vagy más termelő iparág (élelmiszer) letelepedése. 7. Ha az igénylések (lehívások) számát, a vállalkozások számát és a használt területeket is figyelembe vesszükem a nemzeti támogatások összege lehetőség. 8. Ha az igénylések (lehívások) számát, a vállalkozások számát és a használt területeket is figyelembe veszem a nemzetközi támogatások összege lehetőség. 9. Erősség a 23 %-os foglalkoztatottság a mezőgazdaságban, mert a település legnagyobb részének agrárvégzettsége van, és legalább ezek az emberek nem növelik a munkanélküliek számát. De a munkanélküliségi ráta csökkentésére rövidtávon jó lenne a foglalkoztatottak számának a növelése a mezőgazdaságban (új vállalkozás, TÉSZ). 10. Erősség a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma, mert a legtöbb korszerű gazdaságban elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, viszont a jelenlegi technológiának (gépállomány, informatika) a szakközépiskolai végzettség is elég.
29
11. Lehetőség a külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők hiánya, mert a településen élők szaktudása kielégíti, a mezőgazdasági vállalkozok igényeit. 12. Lehetőség a 45 db szaktanácsadási elbeszélgetések száma, hiszen a falugazdászok heti rendszerességgel mennek a gazdákhoz. Ezen beszélgetéseken próbálnak a falugazdászok szaktanácsadást folytatni, segítséget és információkat nyújtani. 13. Gyengeség, hogy az árpási géppark átlagos életkora 15 év, melynek hatására nem olyan hatékonyan tudnak termelni, mint az máshol megtehető. Ennek javítására a legjobb megoldás a géppark korszerűsítésre kiírt pályázaton való részvétel, de ahogy már említésre került, ezeknek a vállalatok tőke hiányban szenvednek. 14. Gyengeség, hogy a korszerű technológiát alkalmazó területek aránya 15 %, melynek hatására az árpási termelők nagy része nem olyan hatékonyan tud termelni, mint az más technológiával megtehető lenne. Itt is a hiányzó tőke a magyarázat az elmaradásra. 15. Veszély a pályázatok be nem nyújtása, mert így bevételtől esnek el a gazdák. A magyarázat erre a megvalósuló fejlesztéshez hiányzó önerő. 16. Veszély a pályázatok be nem nyújtása, mert így bevételtől esnek el a gazdák. A magyarázat erre a megvalósuló fejlesztéshez hiányzó önerő. 17. Erősség az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya, mert jónak tartjuk, hogy az elmúlt évtized tömegtermelésének káros hatásait ilyen nagy aktivitással próbálják helyre hozni. A kapott támogatás a környezeti feltételek teljesítésére teljes mértékben elhasználódik, profit maximum abból ered, hogy egészségesebb terméket állítanak elő, és következő generációnak is jó állapotban tartják a területet és védik az állatfajok épségét. 18. Erősség a 10 %-os Natura 2000-es terület arány, mely a Rába árterét, a töltés túloldalán található területét (rét) fedi le. Kevés helyen található a Natura 2000 terület, melynek kihasználásával tovább nőne a fenntarthatóság a településen 19. Itt látszik a szaktanácsadás eredménye, a jogosultak 100%-a lehívják a támogatást, ezért ez lehetőség. 20. Veszély, hogy a település gazdái nem hívják le a támogatást, melyre jogosultak lennének. Sok feltétele van ugyan és az adminisztrációs feladatok összetettebbek, de véleményünk szerint érdemes lenne lehívni ezen forrásokat.
30
3.1.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
10
%
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
0
%
Lehetőség
0 1
db db
Gyengeség Gyengeség
0
eFt
Veszély
0
db
Lehetőség
2
db
Gyengeség
0
db
Gyengeség
5
db
Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
1
db (járatok száma/munka nap) (járatok száma/munka nap)
Gyengeség
5
db
Erősség
2
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
14
17
Lehetőség
Lehetőség
1. Gyengeség, hogy a fejlesztési koncepciónak csak 10%-a szól a turizmusról. Abból kiindulva, hogy a területrendezési tervet az aktív turizmusnak szentelték, ez a százalék lehetne nagyobb. Véleményünk szerint is a turizmus lenne a kiugrási pont a településnek, de belátjuk, hogy egyéb más dolog is van, amit fejleszteni kell. 2. Gyengeség az Idegen forgalmi adó mértéke annak ellenére, hogy nem tudtuk meg a pontos összegét (vagyis senki nem tudta, hogy lenne). Ennek a hiánya azért lehetséges, mert nincs vendégéjszakák eltöltésére alkalmas épületük. Mértékét pedig meg kellene határozni, mert a törvényben ez áll: Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy 31
vendégéjszakát eltölt, valamint, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. 3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének. 4. A falu turisztikai látványosságai nem igénylik, de egy 8-12 fős szállás - aminek hatására több éjszakás turizmus lehetővé válna - fellendítené a kis község turizmusát. Ezért gyengeségnek számít a hiánya. 5. Gyengeség, mert csak 1 turisztikai vállalkozás van, mert ezen turisztikai egység minősége nem felel meg a mai elvárásoknak. 6. Működő töke beáramlása a hiányzó vállalatok és a meglévő vállalkozások kicsiny nyeresége miatt 0 Ft-ra tehető ez az összeg, így a veszélyek közé sorolható. 7. Lehetőség, hogy a településen található olyan személy(ek), aki el tudja végezni/látni a turizmusban fellépő szakmai igényt. 8. Gyengeség a 2 db turizmust elősegítő rendezvények száma. Ezen 2 db nevezetesen a Rába-napok és a Falunap. Túl kevésnek tartjuk a 2 alkalmat, de színvonalukat jónak tituláltuk (az elmondottakból). 9. Gyengeségek a testvér település hiánya, melynek megléte elősegítené a falu fejlődését (tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projekteket indítására lenne lehetőség). 10. Lehetőség a kistérségen belüli együttműködések száma, mert nem csak együttműködnek a közeli és távoli településekkel, hanem még nagyon jó kapcsolatban vannak egymással. 11. Veszélynek számit az is, hogy nem rendelkezik Árpás nemzeti és nemzetközi együttműködéssel. Kapcsolatba lehetne lépni egy hasonló adottságokkal rendelkező településsel, melynek során tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projekteket lehetne indítani. 12. A falu turisztikai látványosságai nem igénylik, de egy 8-12 fős szállás, aminek hasára több éjszakás turizmus lehetővé válna, fellendítené a kis község turizmusát. Ezért gyengeségnek számit a hiánya. 13. Gyengeség, hogy csak egy vendéglátó vállalkozás van. Vendéglátó alatt első sorban egy étterem vagy egy pizzéria jut eszünkbe, de árpáson ezek hiányoznak. Az említett vendéglátó egység egy italozó hely, mely helyre nem sok turista fordul be szívesen.
32
14. Lehetőség a kistérség központjába induló járatok száma a munkanapokon. Az interjúk alapján azt állapítottuk meg, hogy a lakosság teljes mértékben meg van elégedve ezen járatok számával. 15. Lehetőség a kistérség központjába induló járatok száma a szabad/munkaszüneti napokon. Az interjúk alapján azt állapítottuk meg, hogy a lakosság teljes mértékben meg van elégedve ezen járatok számával. 16. Erősség a 5 db környezeti illetve kulturális attrakciók száma, melyek a következők: Rába-napok, Erzsébet liget, Falunap, Árpád-kori templom, Kápolna,illetve a Rába. Ezt nehéz meg indokolni, látni kell. A legnagyobb probléma abban van, hogy nem veszik észre az Árpásiak és a környező települések, milyen erőforrásokkal rendelkeznek a turisztika terén. 17. Erősség a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel. A község közterületen található több nagykonténeres szelektív gyűjtő állomás, és a háztartások számára is kihelyezték a szelektív gyűjtő szemeteseket. 18. Lehetőség a hulladéklerakók hiánya, mert először is Móriczhidán lesz hamarosan egy (az elég), másodszor pedig minden településen telepíteni hulladéklerakókat környezeti szempontból nem lenne elfogadható. 19. Lehetőség a gyorsforgalmi utak hiánya, mert ez elkerülné a falut, így még ez a kevés átutazó ember is kikerülné a községet.
33
3.2. Bodonhely 3.2.1 Bemutatás Bodonhely község a Rába folyó mentén fekszik, Csornától 17 km-re délkeletre, illetve Győrtől 30 km-re délnyugatra. Egy híd köti össze a túlparton fekvő Kisbabottal. E híd elődjét a visszavonuló német csapatok felrobbantották a 2. világháború során, az új híd ezután pedig csak 1968-ban épülhetett újjá. A talajtakaróra a változatosság jellemző, de döntően réti öntés és lápos réti talajok jellemzik. A község lakóinak életét évszázadokon át meghatározta a Rába folyó és a rajta átívelő átkelőhely jelenléte. 1959-ben a gazdákat erőszakosan Termelőszövetkezetekbe kényszerítették, mely két évig önállóan működött a településen, majd a bágyogszováti Termelőszövetkezettel egyesült. Az így létrejött szövetkezet egészen 1992-ig működött, majd a területeket a TSZ-esítés előtti tulajdonosoknak vagy leszármazottainak visszaszolgáltatták. Napjainkban újra egyéni gazdák művelik a földeket, bár mindössze négy-öt gazda képes csupán a mezőgazdaságból megélni. A többi család egyéb munka mellet gazdálkodik. A lakosság jelentős része a szomszédos városokban és Győrben talál megélhetési lehetőséget. A település lakosainak száma 347 fő, területe pedig 1110 ha. A munkanélküliek létszáma minimális (a lakosság kb. 3%-a, de állandóan változik), a Polgármester úr elmondása szerint sokan még bejelenteni sem hajlandók magukat a Munkaügyi Központba vagy nem hajlandók munkát keresni. Jelenleg a lakosság 45%-a munkavállaló. Az önkormányzat egy óvodát működtet, melyben napközi otthon is működik. Általános iskolába a gyerekek Bágyogszovátra kényszerülnek átjárni. Az iskola konyhájáról látják el a házi szociális gondozásban és szociális étkezésben részesülő időseket. A község orvosi rendelővel is rendelkezik, a betegek ellátását hetente két alkalommal a szomszédos faluban élő háziorvos látja el. Minden kedden pedig védőnői szolgálatot vehetnek igénybe a település lakosai, ami ugyancsak erről a településről megoldott. Bodonhely az egyutcás falu képét mutatja, mind térképen, mind pedig élőben. A település infrastrukturális ellátottsága méretéhez képes kielégítőnek mondható. A lakások vezetékes vízzel, telefonnal ellátottak, az utak portalanítottak. Megoldott a hulladékkezelés is, nem csak az elszállítás, hanem a szelektíven való gyűjtése is. Megtörtént továbbá a csatornahálózat és a vezetékes gáz hálózat kiépítése is. A községben evangélikus és katolikus vallásúak egyaránt élnek, 1/3 - 1/4 arányban. A faluhoz kapcsolódva üdülőtelepet építettek a nyolcvanas években, ami kb. 200 telket jelent, melyből a falu profitálhat (magasabb a 34
kommunális adó, többnapos turizmus jelenléte). A terepi munka során a település nyugalmas, barátságos képét mutatta számunkra, mindenki készséges volt, mindenhol kivétel nélkül udvarias, segítőkész fogadtatásban volt részünk. A község képe tipikusan falusias jellegű, csendes, természet közeli, körös-körül művelt földekkel szegélyezett. Összességében elmondható, hogy rendezett és tiszta utcák jellemzik. A településen és határában nagy kiterjedésű
mezőgazdasági
területek
láthatók.
A
településen
működik
szelektív
hulladékgyűjtés és egyszer-kétszer hulladékgyűjtést is kezdeményeznek a falu lakói a tiszta környezet érdekében.
35
3.2.2. PESTV-SWOT elemzés 3.2.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16.
17. Környezeti
18. 19. 20.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1 0 1 15
db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
7
db
Gyengeség
0 0 1 1 0 0
db db db db db db (nem burkolt/ burkolt) (járatok száma/munka nap)
Lehetőség Lehetőség Erősség Gyengeség Veszély Veszély
1/99 2
Erősség Gyengeség
149
db
Lehetőség
1
(járatok száma/munka nap)
Veszély
209
db
Gyengeség
1
db
Erősség
0 0
db db
Veszély Lehetőség
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott hiánya gyengeség, hiszen a közbiztonság megléte fontos tényező, nem beszélve arról, hogy a rendszeres járőrözés visszaszorítja a bűnözök megjelenését. 2. A polgárőrség megléte erősség, 27 tagja van, saját költségvetésből gazdálkodnak és munkájukat dicséretesen végzik. 3. A politikai pártok hiánya a településen lehetőség, azonban ennek hiányában nem bomlik szét a közösség, a döntéseket, véleményeket nem befolyásolják a politikai nézetek. 4. e-Magyarország pont működik a településen, ez lehetőség. Pályázat útján nyertek 2 számítógépet, azóta ez tovább bővült még két géppel, így mára már 4 gép üzemel a teleházban, használata az utóbbi években nagyon visszaesett, ugyanis akinek szüksége 36
van internet elérésre, az otthon rendelkezik vele. A kezdetekben azonban sokszor még „túlórában” is üzemelt. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 15, ez gyengeség, mert az összes lakoshoz viszonyítva kevés, nem elég a munkalehetőség és a szolgáltatás. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma gyengeség, mindössze a mindennapi, alapvető igényeket elégítik ki, (bár a falu népességének számából kifolyólag valószínűleg semmilyen más –szolgáltatásra alapozott- vállalkozás üzemeltetése nem lenne kifizetődő). 7. A bank automaták száma lehetőség, mivel a nyugdíjasok készpénzben kapják a nyugdíjat, a fiatalok, akiknek szükségük lenne automatára, megtalálják a közeli nagyobb településeken, ahol általában dolgoznak. 8. Az üzemanyag töltő állomások száma lehetőség, a közeli települések közül Téten és Csornán is üzemel benzinkút, mely kiszolgálja a környék üzemanyag szükségletét, ráadásul a település (-ek) mérete nem indokol ilyesfajta szolgáltatásbővítést. 9. Az egészségügyi intézmények száma erősség, a település rendelkezik orvosi rendelővel, így helyben megoldható ez egészségügyi ellátás, ami különösen hasznos az egyébként elöregedő falusi lakosságnak. 10. Az oktatási intézmények száma gyengeség, helyben nincs iskola, a tanulók Bágyogszovátra kénytelenek iskolába járni. Ezt iskolabusszal oldják meg. 11. A postahivatalok száma veszély, a mobilposta szolgáltatás csak szűk keretek között elégíti ki a szükségleteket, erre is csak 1-1,5 óra intervallumban van lehetőség. Régen volt posta, azonban az Európai Unióba való csatlakozással egy időben megszűnt. 12. A társadalmi segélypontok száma veszély. Nem rendelkezik ilyen szolgáltatással, a településen nincsenek mozgássérültek, így „felesleges anyagi kiadás lenne ennek eleget tenni”. 13. A pormentesített utak aránya erősség, mennyiségük kielégítő, azonban minőségük kifogásolható. 14. A belső tömegközlekedés megléte gyengeség, kevés a járat, sok helyet nem lehet közvetlenül megközelíteni, ezáltal a falu még inkább elszigetelődik a környező településektől. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma lehetőség, elegendő mennyiségben van internet szolgáltatás a háztartásokban, plusz e-Magyarország pont szolgáltatása is fellelhető.
37
16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte veszély, a kistérség központja közvetlenül nem megközelíthető, ez egyre inkább a települések leszakadását és elmaradottságát eredményezi. 17. Az ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma gyengeség, igaz mennyiségileg kedvező, azonban a rendszer rossz kialakítású „nyomott rendszerű”, aminek a fajlagos költsége háztartásonként magas. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, a település határán elhelyezett szelektív gyűjtőknek köszönhetően lehetőség van rá, sőt Győr-Moson-Sopron megyébe 2010-től új szemétszállítási rendszert vezettek be, amely ösztönzően hat a szelektív szemétgyűjtésre. 19. A hulladék lerakó megléte veszély, a hulladékot Győrbe kell szállítani, ugyanakkor nem várható el, hogy egy ekkora településen is üzemeltessen az önkormányzat egy lerakótelepet. 20. A gyorsforgalmi utak megléte lehetőség, a meglévő utak tehermentesítésére lenne szükség.
38
3.2.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
n.a. 6000/1200
Ft/m2
n.a.
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
%
Lehetőség
15
db
Gyengeség
0
eFt
Veszély
2
db
Lehetőség
13
db
Erősség
5,58
%
Erősség
1000
eFt
Lehetőség
65
%
Lehetőség
10000
eFt
Erősség
0
eFt
Gyengeség
149
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
n.a.
1. A helyi Iparűzési Adó mértéke erősség, a fuvarozó cégek súlyadójának mértéke azonban magasabb. 2. A Kommunális Adó mértéke erősség. A település lakosai 1200 Ft-ot fizetnek a telkük után, de található itt 220 hétvégi telek is, melyre magasabb (6000 Ft) a költség. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, azonban így is nehéz kitermelniük a pénzt a kötelező adókra, ezért egy esetleges emelés, akár át is billentheti a sokszor pengeélen táncoló cégek mutatóit. Fontosabb, hogy a vállalkozások itt maradjanak, mint hogy minimális hasznot húzzon belőle az önkormányzat.
39
4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények lehetőség, már az nagy kedvezmény, hogy nincs egyéb adó. Nincs megfelelő forrás adókedvezmények biztosítására. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma gyengeség, örülnének még pár vállalkozásnak, mellyel további munkahelyek és szolgáltatások válnának elérhetővé. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költségével kapcsolatos adatokhoz nem jutottunk hozzá, ezt nem is tudjuk meghatározni. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlása veszély, semmiféle tőke beáramlás nem figyelhető meg. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőség, olyan munkát vállalnak, amit helyi lakosok nem tudnak elvégezni megfelelő képesítés hiányában (pl. szakács). 9. A településen foglalkoztatottak száma erősség, a településen rendelkezésre álló munkalehetőségek telítettek. 10. A munkanélküliségi ráta erősség, csökkenteni viszont nem lehet, mert akik beletartoznak, azok legtöbbje egyáltalán nem is próbál meg munkát keresni. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege lehetőség, iskolakezdési támogatás igényelhető, nyugdíjasok kapnak karácsonyi támogatást. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest lehetőség, Csorna és Győr szívja fel, szinte teljes mértékben, mivel csak az itt élők csak ott találnak a képesítésükhöz megfelelő munkalehetőséget. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege erősség, a helyi mezőgazdasági vállalkozó korszerűsíti gépparkját, de más vállalkozások örülnek, ha egyáltalán némi plusz bevételt tudnak termelni. 14. Az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest gyengeség, szintén mindössze a mezőgazdasági vállalkozó új technológia-, és gépbeszerzéseinek köszönhető, hogy egyáltalán beszélhetünk ilyenről. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma lehetőség, elegendő mennyiségben van internet szolgáltatás a háztartásokban, plusz e-Magyarország pont szolgáltatása. 16. A településen található kötött pályás vasút állomások száma lehetőség, az autóbusz járat teljes mértékben kielégíti a tömegközlekedési igényeket, vasút pedig nincs. 17. A megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma gyengeség, nem található a településen megújuló energiát felhasználó cég, a magas befektetési ár végett.
40
18. A megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma gyengeség, nem található a településen megújuló energiát felhasználó cég. 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege lehetőség, nem került sor bírság kiszabására, így ebből nem is volt bevétele az önkormányzatnak.
41
3.2.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db)
20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
4
db
Minőségi mutató Erősség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
500
eFt
Lehetőség
27
%
Gyengeség
4
%
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
db
Veszély
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
2
db
Lehetőség
1
db
Erősség
2
db
Erősség
5 1 0 0 1
db db db db db
Erősség Lehetőség Veszély Gyengeség Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. Az, hogy rendelkezik írott jövőképpel erősség, a Rába kihasználását helyezik előtérbe, egy vizes élőhely kialakítását, továbbá környezetvédelmi programmal is rendelkezik. 2. Rendelkezik a település szociális ösztönző programmal, ez erősség. Bursa Hungarica támogatás vehető igénybe, illetve a már említett tanévkezdési támogatás. A Bursa Hungarica támogatás összege 4000 Ft. 3. A politikai pártok hiánya a településen lehetőség, ezáltal nem bomlik szét a közösség, a döntéseket, véleményeket nem befolyásolják a politikai nézetek.
42
4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összege lehetőség. Elégséges a kapott támogatás, csak keveset kell hozzá pótolni, „ez a legjobban kiírt pályázati támogatás”. 5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest gyengeség, a település elöregedik, fiatal utánpótlásra lenne szükség. 6. A szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest gyengeség, az arány lehetne jobb is, ehhez ösztönző programokat kellene folytatni. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőség, olyan munkát vállalnak, amit helyi lakos nem tudna elvégezni megfelelő képesítés hiányában (pl. szakács). 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte veszély, annak ellenére, hogy mint a korábbiakból kiderül, a településen lakóknak nincs rá szükségük. 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest gyengeség, 11-12 gyermek jár más településre tanulni, volt iskolájuk, de az alacsony létszám miatt megszüntették. 10. A nemzetiség/kisebbség aránya a település összlakosságához képest erősség, 1 roma család él a településen, de magyarnak vallják magukat. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma lehetőség, Kisbabottal és Árpással a legjelentősebb a kapcsolat, Csornával és Rábaszentmiklóssal körjegyzőséget alkot. 12. A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma erősség, egy osztrák településsel vettek részt egy közös pályázatban a vizes élőhely megvalósításával kapcsolatban. 13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte erősség, mivel kultúrház van a településen, amely számos társadalmi esemény, rendezvény lebonyolítására szolgál a településen élőknek. 14. A
civil
szervezetek
száma
erősség,
meg
vannak
elégedve
számukkal
és
tevékenységükkel is. Nyugdíjas klub, tűzoltó egyesület, stb. 15. e-Magyarország pont működik a településen, ez lehetőség. Pályázat útján nyertek 2 számítógépet, mára már 4 gép üzemel a tele házban, használata az utóbbi években nagyon visszaesett, ugyanis akinek szüksége van internet elérésre, az otthon rendelkezik vele. A kezdetekben azonban sokszor még „túlórában” is üzemelt. 16. A postahivatalok száma veszély, a mobilposta szolgáltatás csak szűk keretek között elégíti ki a szükségleteket, erre is csak 1-1,5 óra intervallumban van lehetőség. Régen volt posta, azonban az Európai Unióba való csatlakozással egy időben megszűnt.
43
17. A környezeti nevelő hiánya gyengeség. Dinamikusan fejlődő világunkban rendkívül fontos mind a természetes mind az épített környezetet jól megismerni, mivel a távoli jövőben
egyre
nagyobb
hangsúlyt
kell
fektetni
ezen
két
élettér
globális
összehangolására. 18. A környezeti nevelési program megléte erősség, rendelkezik környezetvédelmi programmal. 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte veszély, mindössze szervezett szemétgyűjtések vannak. 20. Veszély, hogy a település nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának.
44
3.2.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
Érték
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
45
Mennyiség
n.a. 1
Minőségi mutató Erősség
db
n.a.
Erősség Lehetőség
50
%
Lehetőség
95
%
Erősség
0
db
Gyengeség
n.a
Veszély
n.a.
Veszély
6
%
Gyengeség
0
db
Erősség
0
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
5
Erősség
15
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a.
Veszély
77,7
%
Gyengeség
8,5
%
Gyengeség
0
%
Veszély
0
%
Veszély
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össztermelőihez képest erősség, a mezőgazdasági vállalkozó csatlakozott a TÉSZ-hez, és fontosnak is tartja a TÉSZ-ekhez való csatlakozást. 2. Az agrár-vállalkozásokat segítő rendezvények száma erősség, a környéken szokott lenni, a településeknek összevontan ilyen. A 2009-es évben például gépbemutató volt, a helyi vállalkozó igénybe is vett innen egy tárcsát kipróbálásra. 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, de mint már említettük az amúgy is nehéz fennmaradást ez az adó csak tovább nehezítené, érdembeli bevételt pedig nem hozna az önkormányzatnak. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest lehetőség. Helyesen alkalmazzák a lehetőséget és próbálják a fenntarthatóságot megvalósítani. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest erősség, helyesen hívják le a támogatásokat azokban, nagy számban részt vesznek, azonban pályázati tájékoztatásra lenne igény. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma gyengeség, nincs ilyen vállalkozás a településen. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások veszélynek minősítettük. Pontos mennyiségi adatot nem kaptunk. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokról nem tudtunk adatot gyűjteni. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest gyengeség, lehetne nagyobb arányban is. 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma erősség, ez köszönhető a közeli mezőgazdasági iskolának. 11. Lehetőség az is, hogy nincs szükség külső területről érkező munkavállalót foglalkoztatni a faluban ezen a szakterületen. 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma lehetőség. A falu agrárnépessége igényli a szaktanácsadást, így fontos a szaktanácsadókkal való folyamatos konzultáció. 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora erősség, az átlag életkor 5 év, ami országos átlagban jónak számít. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest gyengeség, hiányos a korszerű technológiai ellátottság. 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege veszély, tudomásunk szerint ilyenre nincs lehetőség. 46
16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege veszély, annak ellenére, hogy nem ismerünk adatokat, mert ha hazai támogatást nem vettek igénybe nemzetközit még úgyse. 17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest gyengeség, kis területen alkalmazzák az AKG-t, mely a második 4 éves ciklustól kezdve egyébként nem feltétlenül kifizetődő egy olyan
gazdaságban ahol nem
a
csúcstechnológiákat alkalmazzák. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest gyengeség, több megkérdezett illető legszívesebben megszüntetné a Natura 2000 területet, mert nagyon sok korlátozással jár a gazdák számára. 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az AKG támogatásra jogosult területekhez képest veszély, annak ellenére, hogy nem ismerünk az adatokat, mert ha nincs olyan terület, ami jogosult lenne AKG-re, akkor arra nem is lehet lehívni. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest veszély, a jogosultságot a bürokrácia miatt nem veszik igénybe a termelők.
47
3.2.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
50
%
Erősség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a. 2
db
Gyengeség Erősség
0
eFt
Veszély
0
db
Lehetőség
3
db
Erősség
0
db
Gyengeség
5
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
10
db
Erősség
1
db (járatok száma/munka nap) (járatok száma/munka nap)
Gyengeség
1
db
Erősség
1
db
Erősség
0 0
db db
Veszély Lehetőség
1
0
Veszély
Veszély
1. Az, hogy milyen arányban szerepel a település fejlesztési koncepciójában a turizmus mutató, erősségnek számít, mivel a kitörés lehetőségét a helyi vezetőség a turizmusban látja. 2. Gyengeségek közé soroljuk az Idegen forgalmi adó mértékét annak ellenére, hogy nem tudtuk meg a pontos összegét (vagyis senki nem tudta, hogy lenne), mivel a hiánya azért lehetséges, mert nincs vendégéjszakák eltöltésére alkalmas épületük. Ez is lehetne egy adó kedvezmény a vállatok számára, ha ezt az összeget meghatároznák, majd ezt kihasználva turisztikai vállalkozások létesülnének a településen. 48
3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, mivel legalább ezek az adók nem terhelik a vállalkozókat. 4. A vendégéjszakák számát (annak ellenére, hogy nincs pontos adatunk róla) gyengeségnek véljük, mert az interjúink során megismert tények alapján nem feltételezünk komoly vendégforgalmat. 5. A turisztikai vállalkozások száma erősség, mivel a településen található két vállalkozás jelenleg elegendő, többre nem is lenne szükség, míg csak ilyen kis mértékben beszélhetünk a településen turizmusról. 6. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlása veszély, semmiféle tőke beáramlás nem figyelhető meg. 7. A külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma lehetőség, mivel nincs külső területről érkező dolgozó ilyen területen. 8. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma erősség, megemlíthetjük a Rába-napok nevű rendezvényt, illetve főzőversenyeket és sportnapokat. 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma gyengeség, mert ez az 1 db testvér település egy osztrák település, mely nem testvér települése Árpásnak, hanem egy közös pályázat érdekében társult község. 10. A kistérségen belüli együttműködések száma lehetőség, Kisbabottal és Árpással a legjelentősebb a kapcsolatuk, Csornával és Rábaszentmiklóssal körjegyzőséget alkot. 11. A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, 1 osztrák településsel vettek részt egy közös pályázatban a vizes élőhely megvalósításával kapcsolatban. 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma erősség, az igényeket kielégíti a 8-10 férőhely. 13. A vendéglátó egységek száma gyengeség, mert egyetlen egy van a településen. Előny lenne, ha magasabb színvonalon működtetnék és így nagyobb vendégforgalmat valósítanának meg. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte veszély, mert a jelenlegi állás szerint több busz közlekedik közelben lévő városokba, mint Tétre. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte veszély, mert a jelenlegi állás szerint több busz közlekedik közelben lévő városokba, mint Tétre. 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte erősség, rendelkezik környezetvédelmi programmal, kulturális tevékenységgel, mint már korábban szó volt róla. 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, a település határán elhelyezett szelektív gyűjtőknek köszönhetően lehetőség van rá. 49
18. A hulladéklerakó nem található a településen - azt Győrbe kell szállítani-, azonban a falu kis méretének ellenére is veszélynek mondható, mivel nagyobb mennyiségű kommunális hulladék vagy építési törmelék inkább kerül a környezetbe semmint a lerakóba. 19. A gyorsforgalmi utak megléte lehetőség, a meglévő utak tehermentesítésére valamint kiszélesítésére lenne szükség.
50
3.3. Csikvánd 3.3.1. Bemutatás A község a Nyugat-Dunántúli Régióban, azon belül Győr-Moson-Sopron megyében található. A legközelebbi nagyváros Győr, amely 32 km-re fekszik. Győrt a 83-as számú főúton lehet elérni a településről. Közeli városok még Tét (7km) és Pápa (20 km). A lakosság nagy része ezekbe a környező városokba jár dolgozni napi rendszerességgel, valamint itt veszik igénybe a Csikvándon hiányzó szolgáltatások nagy részét. A község területe összesen 14,53 km2, népessége 540 fő, mely kismértékben változik. Elmondható, hogy az idősek aránya nagy, hiszen a településen kb. 200 főt tesz ki a nyugdíjasok száma, így jellemző az elöregedő társadalom. A fiatalok helyben maradását/tartását, valamint letelepedését az önkormányzat vissza nem térítendő, úgynevezett letelepedési támogatással segíti. Ezen felül támogatják a középiskolásokat, valamint a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalokat a Bursa Hungarica ösztöndíjjal. A községben az utóbbi időben megnövekedett a munkanélküliek száma, akik számára az önkormányzat szintén biztosít támogatást. A településen kizárólag óvoda működik, melynek jelenleg egy 18 fős integrált csoportja van. Az iskoláskorúak a környező településekre járnak iskolába, az ő számukra iskolabusz biztosítja a céltelepülésbe való eljutást, valamint a haza utat is. Csikvánd természeti adottságai nem mondhatók jónak. Homokos, vörös kavicsos talaj a jellemző, viszonylag gyenge minőségű földeket találtunk, melyek aranykorona értéke: 9 és 24 között van. Ezen kívül 30 ha-on foglalkoznak gyümölcstermesztéssel, melyet helyben értékesítenek friss fogyasztásra, vagy gyümölcsléként, amelyet a pasztőrözés után egy helyi termelő csomagol és értékesít. Az ún. Szőlőhegyen 30 ha- on foglalkoznak szőlőtermesztéssel és bor készítésével. Itt található a település egyik nevezetessége, a 100-150 éves, nádfedeles zártkerti présházakból álló pincesor. A település jövőbeni tervei között szerepel a fent említett pincesor helyi védettség alá helyezése. A faluban erdőgazdálkodás is folyik, ezek az erdőterületek szinte kivétel nélkül magánkézben vannak. A községben jól működő polgárőrség, sportegyesület, nyugdíjas klub, ifjúsági klub van, ezzel is elősegítve a lakosság összetartását. Évente több programot is rendeznek, mint például a Forraltbor Fesztivált, Pünkösdi napokat, az augusztus 20-án tartott búcsút, valamint a falunapot. A jövőben nagy hangsúlyt fektetnek majd az idegenforgalomra, az új szálláshelyek kialakítására és a Csikvándi Kastély felújítására, mely igen nagy turisztikai attrakcióként funkcionálhatna a jövőben.
51
3.3.2. PESTV-SWOT elemzés 3.3.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
Érték 1. Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 2. Polgárőrség megléte (db) 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db) 11. Postahivatalok száma (db) 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1 0 1
db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség
48
db
Erősség
7
db
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1
db
Erősség
1 0
db db
Gyengeség Lehetőség
1
db
Lehetőség
60/40
14. Belső tömegközlekedés megléte
2
15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db)
56
16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte
20
17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
(nem burkolt/ Gyengeség burkolt) (járatok száma/munka Erősség nap) db
Veszély
(járatok száma/munka Lehetőség nap)
0
db
Gyengeség
0
db
Gyengeség
0 0
db db
Veszély Veszély
1. Rendőrség vagy körzeti megbízott nincs a településen, ez gyengeség, mert a közbiztonság fenntartását valamint a bűncselekmények megelőzését nem helyi szervek végzik, így ha valamilyen bűntény történik, akkor időt vesz igénybe az illetékes szervek helyszínre érkezése. Ez a helybeliek biztonságérzetét is rontja. 2. Polgárőrség viszont működik a településen. Ez erősség, mert a bűnmegelőzésben és a közbiztonság fenntartásában segítik a helyieket, és a rendőrség munkáját is helyettesíteni tudják bizonyos mértékig (észlelés, „elrettentés”) a folyamatos járőrözésekkel. Ezen kívül mivel önkéntes alapon működik, nem jelent plusz kiadást az önkormányzat számára. 52
3. Politikai pártok nem képviselik magukat Csikvándon. Ez lehetőség, hiszen az önkormányzati
választások
függetlenek
az
elmúlt
időszakban
tapasztalható
„széthúzástól”, így egységesebb vezetés jöhet létre, továbbá a lakosokat sem befolyásolja döntésükben a pártszimpatizálás. 4. e-Magyarország pont van a településen, ez lehetőség azok számára, akik nem rendelkeznek háztartásukban internet hozzáféréssel, hiszen itt ők is el tudják intézni ügyeiket, illetve élhetnek az internet által kínált lehetőségekkel és bármilyen általuk érdekesnek tartott témában informálódhatnak. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 48. Ez erősség, mert a körülbelül 540 fős lakossághoz képest igen nagy számban vannak jelen a vállalkozások és az egyre növekvő munkanélküliségre is megoldást jelenthetnek a későbbiekben. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma 7. Ez szintén erősségnek mondható, mert a lakosság igényeit teljes mértékben ki tudják szolgálni ezek az egységek. 7. A település nem rendelkezik egyetlen bank automatával sem. Ez veszély, mert a lakosoknak nincs lehetőségük bármikor pénzt felvenni, illetve a pénzfelvétel idején túl a helye is korlátozott, ezért van, hogy más településre kell elutazniuk. A nagyobb mennyiségű készpénz otthon tartása, pedig egyéb veszélyeket is magában hordoz. 8. Veszély. Üzemanyagtöltő állomással sem rendelkeznek, így a lakosok ezt szintén nem tudják helyben megoldani. Ez még nem jelentene túlzott veszélyt rájuk nézve viszont a turizmus szempontjából, ha sok látogatót szeretnének vonzani, akkor a későbbiekben szükséges lehet ilyen jellegű beruházás. 9. Erősség, hiszen a háziorvosi ellátás igénybevételéért a betegeknek nem kell elhagyniuk „otthonukat”. 10. Az oktatási intézmények közül csak óvoda működik a településen, ez a helyiek elmondása szerint nem elegendő, tehát gyengeség. Szükség lenne még egy általános iskolára is. Jelenleg a diákokat iskolabusz szállítja más településekre, és bár az óvodai létszám nem indokolja egy iskola fenntartását, a letelepedést segítő támogatások révén ez a szám folyamatosan emelkedik. Ezen kívül a busz fenntartása is plusz költséget jelent, amelyet a helyi iskolára is fordíthatnának, valamint a diákokat sem terhelné az utazással eltöltött idő. 11. Postahivatallal nem rendelkezik a település, viszont mobilposta működik. Ez lehetőség, mert így mindenki számára elérhetőek a postai szolgáltatások.
53
12. A településen működik egy társadalmi segélypont is. Ez lehetőség, mert a hátrányos helyzetben lévők igénybe vehetik a szolgáltatásait. Ez a szolgáltatás a növekvő munkanélküliség miatt egyre fontosabb. 13. A pormentesített utak aránya nem megfelelő. Gyengeség, hiszen sok a burkolatlan illetve rossz minőségű út a településen és ez rontja a település megjelenését, illetve vonzerejét is. 14. A belső tömegközlekedés megfelel a lakosság igényeinek, ezért erősségnek tituláljuk. 15. Az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások száma alacsony. Ez veszély, bár a lakosok az e-Magyarország ponton keresztül hozzáférnek a világhálóhoz, függenek annak terheltségétől, nyitva tartásától. 16. A központba irányuló közvetlen tömegközlekedés lehetőség, hiszen a lakosság számára megfelelő összeköttetést jelent azokkal a szolgáltatásokkal, amelyeket helyben nem lehet elérni, illetve az ingázó dolgozókat is kiszolgálja. 17. A település jelenleg még nem rendelkezik csatornahálózattal, így a háztartások maguk oldják meg a szennyvíz kezelését, ez gyengeség, mert így nagyobb
a
környezetszennyezés lehetősége. Ezen kívül azokon a területeken, ahol magasabb a talajvízszint ez a megoldás nem kifizetődő. 18. Ugyanez a helyzet a szelektív hulladékgyűjtéssel is, a lakosoknak nincs lehetőségük válogatva gyűjteni a háztartási hulladékot, így ez is gyengeség. Mivel a szelektív gyűjtéssel az elszállítandó szemét mennyisége is csökkenthető lenne. 19. Véleményünk
szerint
veszélyként
jelenik
meg,
mert
nem
rendelkezik
hulladéklerakóval a község, amely a szép környezetet ugyan elcsúfíthatná, de egy távolabbi hulladéklerakó csak megdrágítja a hulladék kezelését és elszállítását. Ezen kívül megoldást jelenthetne a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására is. 20. Veszélyként jelenik meg a község életében. Gyorsforgalmi útkapcsolattal sem rendelkezik a település így kiesik a regionális, illetve országos forgalomból, ezáltal a nehezebb megközelíthetőség és a nagyobb átmenő forgalom hiánya miatt a turizmus hátrányt szenvedhet. Bár ezen javít valamelyest a 83-as főút közelsége.
54
3.3.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Érték 1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
3.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
4. 5. 6. Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
%
Minőségi mutató Erősség
Ft/m2
Erősség
Mennyiség
1,7 2000/15 00 n.a.
Lehetőség
0
%
Lehetőség
48
db
Erősség
73
eFt
Gyengeség
0
eFt
Veszély
0
db
Lehetőség
30
db
Gyengeség
14,45
%
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
40
%
Veszély
0
eFt
Gyengeség
0
eFt
Gyengeség
56
db
Veszély
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
1. A Helyi Iparűzési Adó mértéke elmarad a maximálisan kiszabható értéktől, ezért erősség, hiszen ezzel is ösztönzik a vállalkozásokat a helyben maradásra, illetve más területekről a községbe településüket. 2. A vállalkozásokat nem terhelik túlzott mértékben a kommunális adók, így ez is erősség. A kistérség központjában például a csikvándi három négyszerese ez az adónem. Ez is vonzóvá teheti a települést a vállalkozók számára. 3. A vállalkozásokat nem sújtják külön adóterhek, ez lehetőség, hiszen ezzel is ösztönzik a betelepülésüket, megerősödésüket. 55
4. A vállalkozások nem kapnak adókedvezményeket, ennek ellenére lehetőség, mert külön adóterhek sem sújtják őket. Ha pedig ez nem fejtene ki elegendő ösztönző erőt, a későbbiekben még mindig van lehetőség adókedvezmények nyújtására. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 48. Ez erősség, mert a körülbelül 540 fős lakossághoz képest igen nagy számban vannak jelen a vállalkozások és az egyre növekvő munkanélküliségre is megoldást jelenthetnek a későbbiekben. 6. A bruttó bérek költsége alacsony, ez gyengeség, hiszen ez egyúttal a helyben hozzáadott érték alacsony mértékére is utal. Továbbá az alacsony bérek alacsony életszínvonalat és a feketegazdaság felé mutatott magasabb hajlandóságot is gerjeszthetnek, valamint az elvándorlást is ösztöntik. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlásának mértéke nulla, ez veszély, mert eszerint a helyi vállalkozásokat és a települést elkerülik a beruházások, és ez veszélyezteti a helyi gazdaságot. Ha elmaradnak a beruházások, akkor a vállalkozások hatékonysága, így a hozzáadott érték is csökken, több ráfordítás jelentkezik, és munkavállalókat bocsáthatnak el. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma is 0, ez lehetőség, hiszen ha elkezdődnek a beruházások később a külső területekről ki tudják elégíteni a munkaerőigényeket és szakképzett munkaerőt is vonzhat a település. 9. Gyengeség. A településen foglalkoztatottak száma annak ellenére alacsony, hogy az ezer főre jutó vállalkozások száma 48, tehát mintegy 24 tevékenykedik itt és rajtuk kívül még az önkormányzati intézmények is kínálnak munkát. Ez tehát nagyobb értéket indokolna. 10. A munkanélküliségi ráta, tehát mint már említettem még az országos átlaghoz képest is magas. Ez gyengeség, hiszen ez mindinkább megterheli a község költségvetését. Valamint a munkaképes lakosság elvándorlásával is fenyeget. 11. Lehetőség, mert a szociális támogatás összege mihamarabbi munkavállalásra ösztönzi a munkanélküli réteget. 12. Veszély. A munkaképes lakosság 40 %-a a kistérségen kívül dolgozik, ez mindenképpen hátrány, mert így a lakosság egy része naponta ingázásra kényszerül és ezért fenn áll a veszélye a munkahelyek irányába való költözésnek. 13. Gyengeség. Az erre a célra fordított összeg közel nulla és amint már az előzőekben is említettem ezek hiánya hátráltatja a helyi gazdaságot, ezek nélkül csökken a vállalkozások hatékonysága, és versenyhátrányba kerülnek.
56
14. Az innovációra költött pénz arányával is ugyanez a helyzet. Gyengeség, mert az önkormányzati tulajdonra is igazak a működő tőkére és K+F -re elmondottak. Ha nem költenek fejlesztésre elavulnak például az épületek is (amortizálódnak) és ez később jelentős költségeket fog jelenteni. 15. Az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások száma alacsony. Ez veszély, bár a lakosok az e-Magyarország ponton keresztül hozzáférnek a világhálóhoz, függenek annak terheltségétől, nyitva tartásától. 16. Veszély. Csikvánd nem rendelkezik vasútállomással és a lakosok elmondása alapján erre nincs is igény/szükség. Inkább jobb főút összeköttetést szeretnének és a vasút ettől csak elvonná a forrásokat. 17. Nincs megújuló energiával foglalkozó vállalkozás a községben. Ez gyengeség, hiszen a környéken (Kisalföld, szélerőművek) −és a nemzeti- nemzetközi politikában, gazdaságban is− egyre nagyobb teret hódít ez a fajta energiatermelés. 18. A megújuló energiafelhasználás is nulla a településen, ez is gyengeség, hiszen többletbevétele is származhatna a településnek az ilyen energiából. 19. Lehetőség. Környezeti bírságot nem fizettek az elmúlt 5 évben, tisztán tartják a települést és gondozzák óvják a szép épített környezetet. Ezzel is a turizmus és a jó szokások felé orientálódva.
57
3.3.2.3 Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
0
db
Minőségi mutató Gyengeség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Veszély
50
%
Gyengeség
79
%
Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Veszély
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
3
db
Veszély
0
db
Veszély
2
db
Erősség
5 1 0 0 1
db db db db db
Erősség Lehetőség Veszély Gyengeség Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
Érték Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%)
10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) 11. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) 14. Civil szervezetek száma (db) 15. E-Magyarország pont megléte (db) 16. Postahivatalok száma (db) 17. Környezeti nevelő megléte (db) 18. Környezeti nevelési program megléte (db) 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Mennyiség
1. Nem rendelkeznek írott jövőképpel, ez gyengeség, mert így a jövőbeli terveiket, elképzeléseiket nem tudják kellő hangsúllyal képviselni a különböző fórumokon, ezáltal forrásoktól eshetnek el. 2. Rendelkeznek szociális ösztönző programokkal. Ez megnyilvánul az itt letelepülni kívánók, a felsőoktatásban, illetve középfokú oktatásban résztvevők és a munkanélküliek támogatásában. (Letelepedési támogatás, Bursa Hungarica ösztöndíj) Ez nem csak önmagában de sok más településsel szemben is erősség, hiszen támogatják a továbbtanulni kívánókat és az újonnan betelepülteket egyaránt.
58
3. Politikai pártok nem képviselik magukat Csikvándon. Ez lehetőség, hiszen az önkormányzati
választások
függetlenek
az
elmúlt
időszakban
tapasztalható
„széthúzástól”, így egységesebb vezetés jöhet létre, továbbá a lakosokat sem befolyásolja döntésükben a pártszimpatizálás. 4. Falunapokra nem kapnak támogatást, ez veszély, hiszen ezek a rendezvények is nagyban hozzájárulhatnának a turizmus fejlődéséhez, amely sok más ágazatban is fejlődést indikálna. 5. Mivel a 60 évnél idősebbek aránya magas, ez gyengeség. Elöregedő lakosságot jelez ez a mutató, ami azt is jelenti, hogy a munkaképes lakosság is egyre csökken, és a csökkent munkaképességű embereket nem szívesen foglalkoztatják, így az alacsony nyugellátásban részesülők nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Ez helyben egyenlőre főképp mezőgazdasági-fizikai munkát jelent. 6. Erősség. A szakképesítéssel illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya igen magas. Így a falu fejlesztésére irányuló elképzelések reális tervek elfogadtatása, kidolgozása és kivitelezése is könnyebb lehet, hiszen a „tanultabb” réteg általában sokkal fogékonyabb az újításokra. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma 0, ez lehetőség, hiszen ha elkezdődnek a beruházások (turizmus, innováció) később a külső területekről ki tudják elégíteni a munkaerőigényeket és szakképzett munkaerőt is vonzhat a település. 8. EU horizontális célkitűzéseit elősegítő intézkedések nincsenek, ez veszély, mert elősegíthetné a térség fejlődését is. Valamint a mozgáskorlátozottak mindennapi boldogulását is segítené. 9. Mivel a községben nincs általános iskola így az arány nulla az összes általános iskoláskorúakhoz képest. Ez egyébként gyengeség, mivel a helyiek szerint szükség lenne általános iskolára. 10. Erősség. Nincs kisebbség a településen, így nem jelentkeznek a beilleszkedési problémák sem, illetve nem kell külön figyelmet fordítani az eltérő szokásokra, és az önkormányzati munkát sem befolyásolják a kisebbségi önkormányzatok, szervezetek tevékenységei. Valamint az egységesebb lakosság a fejlesztések tervezési folyamatát is megkönnyíti, pontosan a szokások és az életmódbeli csekély különbség miatt. 11. A kistérségen belül viszonylag kevés együttműködésben vesz részt Csikvánd. Ez veszély, hiszen sok program nem valósulhat meg együttműködés nélkül. Ez talán köszönhető a községenként különböző célrendszereknek és az együttműködésre való hajlam hiányának. 59
12. Nem valósul meg sem nemzeti, sem pedig nemzetközi együttműködés sem a településsel. Ez veszély, hiszen az ilyen kapcsolatok révén is terjedhetne a falu „jó híre”, illetve különböző programokat valósíthatnának meg más településekkel együtt, egymás segítségével. 13. A közösség együttműködése jó, több intézmény is működik ezzel kapcsolatosan, és a civil szervezetek munkássága is segíti a lakosságot. Ez erősség. Az emberek összekovácsolódása, egyetértése, együttműködése nélkülözhetetlen egy ilyen apró településen és nem mellesleg a programok véghezvitelét is nagyban elősegítheti. 14. A civil szervezetek egy része ugyanilyen munkát lát el, más részük pedig ezen túlmenően segíti a lakosság egyéb irányú ellátását valamint alapítványi szerepkörben az egyes intézmények működését. Ez is erősség. 15. e-Magyarország pont van, ez lehetőség azok számára, akik nem rendelkeznek háztartásukban internet hozzáféréssel, hiszen itt ők is el tudják intézni ügyeiket, illetve élhetnek az internet által kínált lehetőségekkel és bármilyen általuk érdekesnek tartott témában informálódhatnak. 16. Postahivatallal nem rendelkezik a település, viszont mobilposta működik. Ez lehetőség, mert így mindenki számára elérhetőek a postai szolgáltatások. 17. Környezeti nevelő egyelőre nincs a községben, ez gyengeség, mert így nem vagy csak nehezen valósul meg a gyerekek és a lakosság szakszerű környezettudatosságra nevelése, ösztönzése. 18. Csikvánd rendelkezik viszont környezeti nevelési programmal, így már csak a környezeti nevelő várat magára és nem kell utólag kidolgozni a nevelési programot. Ez megkönnyíti, felgyorsítja a munkát. 19. Ennek ellenére nincsenek a kistérség által szervezett környezet tudatos programok, ez veszély mert így az olyan településekre, ahol nincs lehetőség önerőből ilyen programokat szervezni, nem jut el a megfelelő információ („nevelés”). 20. Klímabarát Települések Hálózatának sem tagja Csikvánd, ez is veszély, hiszen ma már egyre fontosabb és égető kérdés a környezetünk fenntartása és a klímaváltozás elleni védekezés.
60
3.3.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1.
2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11.
12. 13. 14. Technológiai
15. 16.
17.
18.
Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település össztermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
61
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
%
Gyengeség
2
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
55
%
Veszély
65
%
Gyengeség
0
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
10
%
Gyengeség
1
db
Gyengeség
10
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
10
év
Gyengeség
55
%
Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
68,9
%
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
%
Veszély
0
%
Veszély
1. A helyi termelők egyetlen TÉSZ-hez sem csatlakoztak, a lakosok úgy érzik, hogy „ bár csatlakoznának, nincs rá lehetőségük”. Ez gyengeség, mert a TÉSZ-ben egységesebben, nagyobb nyomatékkal tudnák érvényesíteni vállalkozásaikat, valamint termékeiknek is biztos piacot biztosíthatnának. 2. Gyengeség. Bár rendeznek az agrárvállalkozások megsegítését célzó rendezvényeket, ezek száma a helyiek, főleg az ágazatban dolgozók szerint nem elegendő. Nem tudják a termékeiket kellő hangsúllyal képviselni (reklámozni) és az értékesítésüknek is kis százalékát jelentik ezek a rendezvények. 3. Ahogy a más portfoliójú vállalkozásokat sem sújtják külön adóterhek, úgy az agrárvállalkozásokat sem. Ez lehetőség, hiszen ezek betelepülését, illetve inkább megerősödését,
„talpon
maradását”
is
segítik.
Különösen
fontos
ez
az
agrárvállalkozások szempontjából, hiszen ezek a vállalkozások jobban ki vannak téve a piaci hatásoknak (agrárolló), amely megnehezíti gazdaságosságukat. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya alacsony. Ez veszély, hiszen nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket és eszközöket, valamint az ilyen irányú szakképzett emberek száma is alacsony, melyből szintén adódik az alacsony érték. 5. A területalapú támogatást igénylők aránya is alacsony, ez gyengeség. Szintén utal a kevés szakértelemre, hozzáértésre. −Ezen potenciálok (helyes mezőgazdasági gyakorlat) is inkább a szaktanácsadási rendszernek köszönhetőek.− Mindezek mellett a pályázás bonyolultsága is hozzájárul ezen arányhoz. 6. A vállalkozások nem vagy csak igen kis mértékben állítanak elő hozzáadott értéket. Ez is gyengeség. Mindazonáltal ez összetett folyamatok hatásaként is értelmezhető, hiszen az egész országban az alapanyag előállítás jellemző a mezőgazdaságra (vertikális integráció hiánya). Ezen kívül a beruházások, az innováció és a szakértelem hiánya, a pályázatok nehézsége és a „birtokstruktúra” is problémát okoz ezen a téren. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatásokról nincs adatunk. Ez ennek ellenére lehetőség, hiszen ezen támogatások megfelelő felhasználásával javítható, de mindenesetre stabilizálható lenne a mezőgazdaság helyzete (például az előzőek). 8. Ugyanez mondható el a nemzetközi támogatásokról is. Lehetőség. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya az aktív munkavállalókhoz képest kevés, mivel alapvetően mezőgazdasági jellegű a falu, ezért ez gyengeség. Ez is jól
62
mutatja az előzőekben írtak hiányát, hiszen ha mindezek megvalósulnának, akkor még sok ember számára nyújthatna megélhetést, illetve fizetés kiegészítést ez a szektor. 10. A közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma egy. Ez igen kevés, tehát gyengeség. A mezőgazdasági képesítésű dolgozók, vállalkozók elengedhetetlenek egy gazdaságos, jó mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó vállalkozás számára. 11. Külső területről érkező mezőgazdasági munkavállalók száma viszonylag magas, a településen foglalkoztatottak harmada. Ennek ellenére lehetőség is, hiszen nagyobb számban is tudnának más területekről érkezőket foglalkoztatni, valamint mivel igény van a szakemberekre őket is pótolhatnák külső területről. 12. A szaktanácsadási rendszerek száma elfogadható, jól kiépített. Ez lehetőség, hiszen a szakképzetlen agrárvállalkozóknak segítséget nyújthatnak akár a pályázatok, akár a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása terén, valamint szak és továbbképzéseket is tarthatnak. A szaktanácsadási rendszerek kiépítettsége és kihasználtsága is egy lehetséges megoldást nyújthat a szektor problémáira. 13. A géppark átlagéletkora magas. Gyengeség. Ezáltal is romlik a hatékonyság és nőnek a fenntartási költségek, így a vállalkozók még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. 14. Gyengeség. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya alacsony. Ez összefüggésben áll az előzőekkel. Ez köszönhető az elmaradó beruházásoknak és innovációs
ráfordításoknak
is,
valamint
a
pályázatok
adta
lehetőségek
kihasználatlanságának és a szakértelem hiányának. 15. Veszély. Bár az agrártámogatásokhoz hasonlóan ezek a támogatások is felmerülhetnek lehetőségként, ugyanakkor veszélyeket is hordoz magában. Ezek elmaradása nagymértékben és rossz irányban befolyásolja a termelés hatékonyságát így a vállalkozás sikerességét, és nem megfelelő felhasználásuk esetén, illetve rossz elosztásnál kihasználatlan kapacitások jöhetnek létre (túlgépesítés) és rossz irányba tolódhat el a birtokszerkezet is. 16. Ugyanezek igazak a nemzetközi támogatásokra is. Veszély. 17. Gyengeség. A község határain belül nincsenek ÁKG támogatásra jogosult területek. Ebből a támogatási körből így kizárták őket. 18. A Natura 2000-es területek aránya szintén nulla. Ez is gyengeség, hiszen a Natura 2000-es területekre vonatkozó támogatásokra így nem tudnak szert tenni. 19. Nulla nincs ÁKG támogatásra jogosult terület. Veszély. Ettől a támogatástól, így elesnek a gazdák. 63
20. Veszély. Nincs Natura 2000-es támogatásra jogosult terület, így senki sem vehet fel ilyen támogatást.
64
3.3.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Érték
Milyen arányban szerepel településfejlesztési koncepcióban turizmus (%)
a a
2.
Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft)
3.
A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%)
4.
Vendégéjszakák száma (db)
5.
Turisztikai vállalkozások száma (db)
6.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) 7. Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) 10. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 13. Vendéglátó egységek száma (db)
Technológiai
Környezeti
14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 18. Hulladék lerakó megléte (db) 19. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
30
Mennyiség %
n.a.
Minőségi mutató Erősség Gyengeség
n.a.
Veszély
0
db
2
db
0
eFt
0
db
3
db
0
db
3
db
0
db
0
db
2
db
Gyengeség Gyengeség Veszély Veszély Gyengeség Gyengeség Veszély Veszély Gyengeség Gyengeség
7
(járatok száma/munka Lehetőség nap)
0
(járatok száma/munka Lehetőség nap)
4
db
0
db
0
db
0
db
Gyengeség Gyengeség Veszély Veszély
1. Erősségnek. Mivel a mezőgazdaság mellett erre a gazdasági ágra építkeznek leginkább és a kettő összekapcsolása is a célok között szerepel (Forraltbor Fesztivál), valamint a mezőgazdaság lehetne a turizmus egyik fő mozgatórugója. Ezzel is segítve az ágazat
65
helyzetét.
Emellett
nagy
hangsúly
nehezedik
a
csikvándi
szálláshelyek
bővítésére/kialakítására és a kastély-kúria felújítására is. 2. Nem vetnek ki idegenforgalmi adót a településen. Ez gyengeség abból a szempontból, hogy nincsenek jelen elég nagy számban olyan vállalkozások, amelyekre ráterhelhetnék ezt az adónemet, így ez nem képez bevételt a községben. 3. Veszély. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat ezen kívül nem sújtja más adóteher sem, így ilyen formán sem járulnak hozzá a költségvetéshez. Emellett pedig még nem képviselnek gazdasági erőt sem. 4. Az eltöltött vendégéjszakák száma 0. Ez gyengeség, hiszen nincs rá lehetőség, pedig egyre nagyobb szükség, igény lenne rá a növekvő idegenforgalom mellett. A vendégeknek jelenleg csak más településeken tudnak megszállni. 5. Egyetlen turisztikai vállalkozás működik a településen. Ez is gyengeség, hiszen önmagában nem képes kiszolgálni az idelátogatók igényeit, valamint szálláshellyel sem rendelkezik. 6. Ezer főre jutó működő tőke beáramlás nincs, ez veszély, hiszen a mezőgazdasághoz hasonló a helyzet a turisztikai ellátásban is, és ahogy ott úgy a beruházások és a jól kialakított promóció együttesen itt is fellendíthetné a gazdaságot. 7. Mivel egyetlen turizmussal foglalkozó vállalkozás működik csak a településen, így csak ők tudnának munkavállalókat fogadni.
De nem nyújtanak
elegendő
munkalehetőséget ahhoz, hogy más területről érkezőket fogadjanak. Ez gyengeség. A helybeliek számára sem nyílik még elég lehetőség a turisztikai munkavállalásra. A szakképzettebb munkaerő pedig munkahely nem lévén elkerüli a területet. 8. Kevés a turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma. Ez gyengeség, mert megfelelő reklámfelület nélkül nem tudják kihasználni a rendezvények, illetve látnivalók nyújtotta potenciálokat. 9. Gyengeség, mivel a testvértelepüléseken keresztül is hírveréshez juthatnának, illetve a közös rendezvények programok is segíthetnék a turizmus fellendülését, valamint egy testvértelepüléssel közösen kidolgozott programmal nyomatékosabban képviselhetnék magukat az ilyen célú pályázatokon és fórumokon egyaránt. 10. A kistérségen belül viszonylag kevés együttműködésben vesz részt Csikvánd. Ez veszély, hiszen sok program nem valósulhat meg együttműködés nélkül. Főleg a turisztikai programoknál kerül előtérbe a szervezés. Például a túraútvonalaknál, falunapok, fesztiválok szervezésénél.
66
11. Ez gyengeség, hiszen az ilyen kapcsolatok hiánya is veszélyezteti a rendezvények látványosságok
turistacsalogató
képességének
tartósságát,
valamint
a
reklámtevékenységek költsége is csökkenthető lenne ezáltal, illetve kiegészülhetne más programokkal is. Például: cserediák
kapcsolatokkal vagy diáktáborok
szervezésével. 12. Gyengeség. Szállást biztosító vendéglátóegységgel egyelőre nem rendelkezik a település, így az ide látogatók nem tudnak helyben megszállni, és mivel ez jelenti a nagyobb kiadást, a bevételek nagy része nem helyben keletkezik. 13. A meglévő vendéglátó egységek ugyan a lakosság és az egy napos látogatók igényeit kielégítik, de szálláslehetőséget ők sem kínálnak az utazóközönségnek, ezért ez is gyengeség. 14. A központba irányuló közvetlen tömegközlekedés lehetőség, hiszen a lakosság számára megfelelő összeköttetést jelent azokkal a szolgáltatásokkal, amelyeket helyben nem lehet elérni. Valamint a turizmus szempontjából sem elhanyagolható, hiszen a jelenlegi szálláslehetőségek mellett, aki szeretné tömegközlekedéssel is elérheti a községet, valamint a helyben nem elérhető szolgáltatások elérésére és a továbbutazásra is lehetősége nyílik. 15. Lehetőség. A hétvégi járatszámok alig térnek el a hétköznapi járatszámtól, viszont az megjegyzendő, hogy a tömegközlekedést igénybevevő turisták igényeit ez a járatsűrűség nem biztos, hogy kiszolgálja, tehát a későbbiekben szükség lehet a járatok sűrítésére. 16. Gyengeség. A környezeti illetve kulturális attrakciók száma szintén kevésnek tűnik nagyobb tömegek idevonzására, bár adódik rá lehetőség, de egy nagyszabású marketing túl drága lehet. Ennek megkerülésére sincs túl sok lehetőség tekintve, hogy a község kapcsolatrendszere még nem épült ki. 17. A lakosoknak nincs lehetőségük válogatva gyűjteni a háztartási hulladékot, így ez gyengeségnek minősül. Ez a környezettudatosabb látogatók körében is kétes érzéseket kelthet. 18. Veszély. Nem rendelkezik hulladéklerakóval a község, amely a szép környezetet ugyan elcsúfíthatná, és a táj szépségének vonzerejét is rombolná, de egy távolabbi hulladéklerakó csak megdrágítja a hulladék kezelését és elszállítását. Ezen kívül megoldást jelenthetne a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására is. 19. Veszély. Gyorsforgalmi útkapcsolattal sem rendelkezik a település így kiesik a regionális, illetve országos forgalomból, ezáltal a nehezebb megközelíthetőség és a 67
nagyobb átmenő forgalom hiánya miatt a turizmus hátrányt szenvedhet. Bár ezen javít valamelyest a 83-as főút közelsége.
68
3.4. Felpéc 3.4.1. Bemutatás Felpéc Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Győrtől 21 km-re, délnyugati irányban fekszik, két középtáj: a Sokorói-dombság és a Marcal-medence találkozásánál. Felpéc nevét a területen letelepült, illetve betelepített 108 Pécz nemzetségről kapta. A község Balázspéc és Hali falvak egyesüléséből jött létre. A település területe 2247 hektár, a lakosság száma 2005ben 867 fő volt, jelenleg a lakosok száma 821 főre tehető, a lakások száma 358 db. A Sokorói-dombság nyugati vonulatának délnyugati oldalát 4-6 méteres lösz borítja. A táj felszínét az erősen formálódó völgyek, a völgyoldalakba vágódó árkok, lösz mélyutak és szakadékok határozzák meg. A falutól északra futóhomok – dűnék sorakoznak, melyeket a jégkorszak végi szél fújt ki a Bakony-ér medencéjéből. Ennek a borókával benőtt területnek a mai neve a sísek, amely ma természetvédelmi területként funkcionál. A településen 1951-ben vezették be a villanyt és 1975 épült fel a helyi általános iskola, valamint ekkor épült az óvoda és az utak kiépítése aszfaltozása is ebben az évben zajlott. Jelenleg a település önálló jegyzővel rendelkezik. 1998-tól a kommunális szemétgyűjtést is megoldott a községben. A település gazdag látnivalókban, mint például az evangélikus templom, amit a reformáció korában 1620-ban építettek, illetve a római katolikus templom, ami a XVIII. században épült. A településen található Ősborókás 1992 óta védett terület, területe 15 hektár. A borókás-nyaras foltok között nyílt homokpuszta gyepek találhatók, amelyek számos védett növényfajnak adnak otthont. A településnek nagyon gazdag szőlőkultúrája van. A délnyugati fekvésű lejtők kedvező feltételeket nyújtanak - a lakosság fő megélhetési forrása - a szőlőtermesztés számára. Felpéc
intézményrendszere
viszonylag
kiépültnek
mondható
a
kistérség
többi
településeihez képest. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 1975-től társadalmi összefogással létrehozott napközi otthonos óvoda üzemel a községben. Az intézmény 25 kisgyermek befogadására képes. Az általános iskola Kajárpéccel kooperációban működik, amelyben megbontásra került az alsó és felső tagozat. 1990-ben vált ketté közigazgatásilag a két település. A község jelenleg is működő postával, községi könyvtárral, illetve kultúrházzal rendelkezik. A turisztikai attrakciók körébe sorolandó a felpéci Tájház és Falumúzeum, melyet sok turista szívesen látogat. A Tájházban alkalmas hagyományőrző kézműves foglalkozások tartására, illetve nyári napközis táborok tartására, valamint 8-10 fő részére szállás biztosítására. 69
A helyi lakosok elmondása alapján kardinális szerepe van a falu életében az 1999-ben alapított Felpécért Alapítványnak. Céljai között szerepel, hogy programokat, rendezvényeket, képzéseket, akciókat szervez, nevelési programokat valósít meg, illetve különböző közhasznú feladatokat is végrehajt. Ilyenek a következők: szociális tevékenység, családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, szabadidős sport rendezvények. Az interjúk, tapasztalatok alapján összességében elmondható, hogy Felpéc egy ambiciózus település, amely rengeteg lehetőséget rejt magában és ezeknek a lehetőségeknek a többségét felismerik és ki is használják.
70
3.4.2. PESTV-SWOT elemzés
3.4.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra
Érték 1. Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db)
1
db
1
db
2
db
1
db
68
db
13,6
db
0
db
0
db
1
db
1
db
1
db
12. Társadalmi segélypontok száma (db)
1
db
13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
35/65
(nem burkolt/ burkolt)
3
(járatok száma/munka nap)
34
db
0
(járatok száma/munka nap)
306
db
1
db
0
db
0
db
2. Polgárőrség megléte (db) Politikai 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db)
Gazdasági
5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db)
Társadalmi 11. Postahivatalok száma (db)
14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Technológiai
Környezeti
Mennyiség
15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
71
Minőségi mutató Erősség Erősség Veszély Lehetőség Erősség Erősség Veszély Veszély Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
Erősség
Veszély
Veszély
Erősség Erősség Veszély Lehetőség
1. A rendőrség és a körzeti megbízott megléte erősség, ugyanis heti több alkalommal járőröznek a településen, így a közbiztonság is kiváló. Az utóbbi években nem történtek említésre méltó bűntények, szabálysértések. Ezek fontosak a közösségi rendezvények népszerűsítésében is. 2. A településen működő polgárőrség megléte erősség, mivel a szervezet jól működik, az emberek biztonságérzete is magas. Rendszeresen járőröznek a község területén, és a lakosság minden problémáját szakszerűen kezelik. 3. A politikai pártok jelenléte veszély, mert ellentéteket szülhet, megbonthatja az összetartást a községben, megosztottságot válthat ki. 4. e-Magyarország pont megléte lehetőség, mivel aki nem rendelkezik internethozzáféréssel, az itt igénybe veheti a hét minden napján- kivéve vasárnapmeghatározott időpontban. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma a környező településekhez viszonyítva megfelelő mértékű, ezért erősség. Ezzel növelik a helyben foglalkoztatottak számát, valamint bevonzzák az újonnan letelepülni, és vállalkozást indítani kívánó vállalkozókat. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma elegendő egy 900 fős település igényeinek kielégítéséhez, ezért erősség. Minden lakossági igényt kielégítve működnek ezek a cégek, vállalkozások. 7. A bankautomata hiánya veszély, mert az emberek nem férnek hozzá éjjel-nappal a pénzükhöz, csak meghatározott időpontban, amikor a postahivatal nyitva van. Helyi lakosok igényelnék, hogy akkor férhessenek hozzá a jövedelmükhöz, amikor épp sz szükséges. Mostanság ezt a szükségletüket csak egy másik településre való átutazással tudják kielégíteni. 8. Az üzemanyag töltőállomások hiánya szintén veszély, mivel a lakosság nem tud helyben tankolni. A legközelebbi töltőállomás Téten van, Felpéctől 6km-re. A község lakói kb. fele-fele arányban tartják az üzemanyag töltőállomás létesítését fontosnak. 9. Egészségügyi intézmények száma 1db, amely helyet ad a házi orvosi rendelőnek, valamint a védőnői hálózat egy tagjának is. Ez mindenképpen erősség, mert a helyi igényeket kielégítik vele. 10. Oktatási intézmények száma 1db, a településen csak óvoda található, ami erősség, viszont az iskolát gyermekhiány következtében be kellett zárni 2009-ben. Így az iskoláskorúak a környező iskolákba járnak át iskolabusszal.
72
11. Postahivatal található a településen, ahol lehetőség van postai ügyintézésre és készpénz-felvételre nyitvatartási időben. Teljes mértékben kiszolgálja a lakosság igényeit, ezért erősség. A környező településekről is járnak ide postai ügyeket intézni. 12. Társadalmi segélypontként a családsegítő szolgálat van jelen Felpécen, amely lehetőség a szociális területen. Igyekeznek minden szociális, társadalmi, közösségen és családon belüli probléma megoldásához segítséget nyújtani. 13. Az utak 2/3-a aszfaltozott, viszont a többségük rossz állapotban van, ez gyengeség, hiszen fontos lenne az összes utat leburkolni és helyreállítani a biztonságosabb és gyorsabb közlekedés érdekében. 14. A belső tömegközlekedés erősség, napi 3 járat kiszolgálja az utasokat. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy ez nem jellemző a környező településeken. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma 34 db, ami veszély, mert kevesen tudnak a világhálóra csatlakozni. Felpécen e-Magyarország pont található, mely pótolja a hiányosságot. 16. A kistérség központjába, Tétre nincs közvetlen buszjárat, ez veszély, mert csak átszállással lehet eljutni oda- átszállással munkanapokon 11, szabad –és munkaszüneti napokon 5 járattal lehet Tétre utazni. 17. A csatornahálózat 100%-ban kiépült és megfelelően kihasznált, ez erősség. Felpécnek ez nagyon nagy előnye, hiszen a környező településeken ez nem valósul meg. 18. A szelektív-hulladékgyűjtés megoldott Felpécen, a háztartásoknál is vannak külön zöldhulladék- gyűjtő edények, amellyel csökkenthető a környezet terhelése, ez mindenképpen erősség. 19. Hulladéklerakó nincs a településen, és nincs is rá szükség, de ez veszélynek minősül, mert többletköltséget ró a lakosokra a hulladék elszállítása. 20. Nincs a település területén áthaladó gyorsforgalmi út, de tervbe van annak megépítése Felpéc közigazgatási területén keresztül. Ha ez megvalósul, akkor mindenképpen számos lehetőséget fog magában rejteni –jobb, és könnyebb megközelíthetőséget.
73
3.4.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Gazdasági
Társadalm i
Technológi ai
Környezeti
Érték 1. Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) 2. Kommunális adó mértéke (Ft/m2) 3. Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) 7. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) 8. Külső területről érkező munkavállalók száma (db) 9. A településen foglalkoztatottak száma (db) 10. Munkanélküliségi ráta (%) 11. Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db)
1,5 0
Mennyis ég % Ft/m2
n.a.
Minősé gi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
%
Veszély
68
db
Erősség
73
eFt
Gyengeség
0
eFt
Veszély
9
db
Lehetőség
23
db
Gyengeség
8,03
%
Erősség
2947
eFt
Lehetőség
80
%
Lehetőség
50000
eFt
Erősség
10
%
Erősség
34
db
Veszély
db
Lehetőség
db
Erősség
%
Gyengeség
1a 16. A településen található kötött településtől vasút állomások száma (db) 3 km-re 17. Megújuló energiával foglalkozó 1 vállalkozások száma (db) 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia 0 felhasználáshoz képest (%) 19. Az elmúlt öt évben befizetett n.a. környezeti bírság összege (eFt)
Lehetőség
1. A helyi iparűzési adó mértéke 1,5%, amely a környező településekhez képest a legalacsonyabb, ez mindenféleképpen beruházásösztönző és erősség. Így próbálják a vállalatokat arra ösztönözni, hogy ezen a területen telepedjenek meg. 2. A településen nem vetnek ki kommunális adót, nem terhelik meg a lakosságot ezzel a pluszkiadással, amely szintén erősség. A kistérség többi településén szinte mindenhol van kommunális adó. 74
3. Felpécen az iparűzési adón kívül semmilyen más helyi adó nem terheli a vállalkozásokat, ezzel segítik működésüket, mely lehetőség, hiszen bevonzza az új vállalkozásokat a településre. 4. A vállalkozások számára nem biztosítanak semmilyen adókedvezményt, ez veszély, hiszen rontja a település gazdasági versenyképességét, a nagyobb beruházók elkerülhetik a települést. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 68 db a faluban, amely erősség egy 900 fős települést tekintve. A község hosszú távú terveiben szerepel ezen szám növelése. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége 73.000 Ft, amely gyengeség, mivel ez az összeg minimálbér körüli-ez azt mutatja, hogy kevés a hozzáadott érték a faluban. 7. Az ezer főre jutó működő tőke mértéke 0 Ft, mert a településre nincs működő tőke beáramlás, ez mindenképpen veszély a jövőre nézve, ezért szükséges más területekről érkező, vagy akár külföldi működő tőke megjelenése a munkanélküliség tovább csökkentése érdekében. 8. A nem felpéci munkavállalók száma 9 fő, amely lehetőség, hiszen jövedelmük egy részét helyben költik el, továbbá a helyi cégeknek fontos munkaerőt jelentenek. 9. A településen foglalkoztatottak száma nagyon alacsony, ami az ingázók nagy számát mutatja, ez mindenképpen gyengeség. 10. A 8% körüli munkanélküliségi ráta jónak mondható, mértéke az országos átlag alatt van, ez erőssége a településnek. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege közel 3.000.000 Ft, ami lehetőség, hiszen a településen számos szociális támogatási forma igénybe vehető, mint például a Bursa
Hungarica
ösztöndíj-támogatás,
beiskolázási
támogatás,
letelepedési
hozzájárulás. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya 80% a település aktív keresőihez képest, amelyet lehetőség,mert ha helyben nem is, de leginkább Győrben van lehetőség munkavállalásra. 13. A helyi vállalkozások kutatás-fejlesztésre fordított összege kiemelkedő Felpéc tekintetében, hiszen ez az összeg 50 millió Ft körül alakult, ez mindenképpen erősség. 14. Előzetes információink alapján az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest 90%-os mértékben volt meghatározva, de a Polgármester Úr helyesbített, ez az arány 10%, amely még mindig erősség, hiszen ez a mutató a település költségvetéséből kb. 8 millió Ft-ot jelent. 75
15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma 34 db, ami veszély, mivel kevés háztartásban van lehetőség kihasználni az internet adta előnyöket. 16. A településtől 3 km-re található egy vasúti megállóhely (Győr- Pápa- Szombathely vasútvonal), amely lehetőség, mind iparvágány létesítés szempontjából, mind pedig tömegközlekedési szempontból. 17. Felpécen egy cég foglalkozik megújuló energiával, ami erősség egy kistelepülés tekintetében- szélerőművek telepítése folyamatban van. 18. A megújuló energia-felhasználás aránya az összes energia felhasználáshoz képest 0%hoz, közelít, amely gyengeség, bár az óvoda fűtésének és melegvíz-ellátásának biztosítását napkollektorokkal kívánják majd megoldani a jövőben. 19. Az elmúlt öt évben nem róttak ki környezeti bírságot, mely mindenképpen lehetőség, hiszen ez jelzi, hogy a településen vigyáznak a környezetükre a helyiek. Ezt a későbbiekben előnyükre tudják fordítani, mert egy tiszta környezetű településre szívesebben látogatnak el turisták, kirándulók.
76
3.4.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
1
db
Minőségi mutató Erősség
1
db
Erősség
Érték
1. Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) 2. Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 5. 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) 6. Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) 7. Külső területről érkező munkavállalók száma (db) 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) 10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) 11. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) 14. Civil szervezetek száma (db) 15. E-Magyarország pont megléte (db) 16. Postahivatalok száma (db) 17. Környezeti nevelő megléte (db) 18. Környezeti nevelési program megléte (db) 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Mennyiség
2
Veszély
0
eFt
Veszély
20,6
%
Erősség
55
%
Erősség
9
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
5
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
3
db
Erősség
3 1 1 0
db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
1
db
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Lehetőség
1. Felpéc rendelkezik írott jövőképpel, melyben megfogalmazzák a jövőre vonatkozó célokat. Ezek mind gazdasági-, szociális-, társadalmi- és környezeti témákkal kapcsolatos célok, melyek megvalósítása elérhető a továbbiakban, ez erősség. 2. A szociális ösztönző program a letelepedést ösztönző program keretében valósul meg, amely vissza nem térítendő támogatást jelent a Felpécen letelepedni kívánok számára, ez mindenképpen erőssége Felpécnek.
77
3. A politikai pártok jelenléte veszély, mert ellentéteket szülhet, megosztottságot. Bár az utóbbi időben az önkormányzat igyekezett ezen megosztottságot minimalizálni a lakosok körében, de még mindig veszélyként jelen van a község életében. 4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összege 0 Ft, ez veszélyként, mert egy kis közösségben fontos az ilyen összetartó rendezvények megrendezése, amelyhez meg kell találni a megfelelő támogatókat és forrásokat, hogy minél inkább ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. 5. A 60 évnél idősebbek aránya az összlakossághoz képest 20,6%, amely erősség. A mai magyar községekhez viszonyítva, a település nem elöregedő korszerkezetű és az elmúlt években számos fiatal család költözött Felpécre. 6. Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest 55%, ez a szám nagyon jónak mondható egy falu esetében, tehát viszonylag magas a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosok száma, így ez erősség. 7. A nem felpéci munkavállalók száma 9 fő, amely lehetőség, mivel jövedelmük egy részét helyben költik el, továbbá a helyi cégeknek fontos munkaerőt jelentenek. 8. Az EU esélyegyenlőségi célkitűzéseit elősegítő intézkedések napirenden vannak Felpécen, amely lehetőséget jelent egy élhető falu kialakításában. Megvalósításra kerül a nők munkavállalásának elősegítése, a közintézmények akadálymentesítése a mozgáskorlátozottak számára. Roma integrációra nincs szükség, hiszen a községben mindenki magyarnak vallja magát, kisebbség nincs. 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település összes általános iskoláskorú gyermekéhez képest 0%, ami sajnos gyengeséget jelent. 2009-ben bezárt a helyi iskola, mivel a gyermeklétszám nem volt elegendő. 10. A település társadalma homogén, nincs kisebbség, mindenki magyarnak vallja magát, ez erősség, mert kisebb az esélye a társadalmi ellentéteknek, megosztottságnak. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma 5 db (pl. Téti Kistérségi Társulás, Győr menti Települések Iskola –és Óvoda Társulása), amely mindenképpen erősség, mert ezen kapcsolatok révén nem szigetelődik el a település, és egymást tudják segíteni a társulás tagjai. 12. Nemzetközi tekintetben egy fontos kapcsolat emelhető ki a falu esetében, ez pedig a holland testvértelepüléssel, Leusten-nel való kapcsolat, amely lehetőség, mert ki lehetne jobban használni a kapcsolat adta előnyöket(pl. egymás rendezvényein való megjelenés, csereutazások). 78
13. A közösségi együttműködést elősegítő intézmények száma 3 db, ez erősséget jelent, mert több intézmény programján tudnak részt venni a felpéci lakosok. 14. Felpécen 3 civil szervezet is megtalálható, mint pl. a Felpécért Alapítvány vagy a Felpéci Sport Egyesület, amely erősség, hiszen számos programot és kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a lakók számára. 15. e-Magyarország pont megléte lehetőségnek minősül, mivel aki nem rendelkezik internet hozzáféréssel, az kihasználhatja az internet adta lehetőségeket. 16. Postahivatal található a településen, ahol lehetőség van postai ügyintézésre és készpénz-felvételre nyitvatartási időben, ez erősség, mert kielégíti a lakosság igényeit. 17. A településen még nincs környezeti nevelő, amely gyengeség, hiszen erről már törvényi előírás is rendelkezik, igaz, a helyi civil szervezetek sok környezetvédő akciót szerveznek. 18. Környezeti nevelési program hivatalosan még nem valósult meg, de számos kapcsolódó tevékenység igen, pl. parkosítás, fásítás, szemétgyűjtés, amely erősség. 19. A kistérség által szervezett környezettudatos programok még nem valósultak meg eddig, amely veszélyként jelenik meg, ezért törekedni kell kistérségi szinten is ezek megvalósítására. 20. Felpéc nem tagja a klímabarát települések programjának, ez egy lehetőség a környezettudatos település kialakítására, hiszen a környezettudatosságra nevelés már elkezdődött a községben, és a program megvalósítható lehetne.
79
3.4.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
Érték
1. TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) 7. Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) 8. Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) 9. Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
80
Mennyiség
n.a. 2
Minőségi mutató Erősség
db
n.a.
Erősség Lehetőség
55
%
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
15
%
Gyengeség
8
db
Erősség
8
db
Lehetőség
45
db
Veszély
5
év
Erősség
55
%
Erősség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
54,6
%
Erősség
2,8
%
Gyengeség
0
%
Lehetőség
14
%
Veszély
1. TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település összes termelőihez képest 100%os, ez erősség, mivel a gazdák így koncentráltan, vertikális kooperációban tudnak együttműködni és tudják egymást segíteni. 2. Agrárvállalkozásokat segítő rendezvények vannak a településen, ezek segítik a helyi termékek marketingjének növelését, nagyobb teret nyernek a helyi és külső piaci palettán egyaránt, tehát ez erősség. 3. Külön adó nem sújtja az agrárvállalkozókat, ez mindenképpen lehetőség, hiszen nem terhelik még több fizetnivalóval a gazdákat. 4. Helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya 100%-os a településen. Ez mindenképpen lehetőség, hiszen a megtermelt, eladásra szánt mezőgazdasági termékek minősége jobb lesz, és ez által versenyképesebb is. 5. A terület alapú támogatást igénybevevők aránya megfelelőnek tekinthető, ez erősség, mivel a gazdák így jobban, eredményesebben tudnak érvényesülni a piacon. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma 0 db, ez gyengeség, mert ennek növelésével illetve támogatásával a gazdaság és a helyi termékek is könnyebben előtérbe kerülhetnének. 7. A nemzeti agrártámogatások igénybevevőinek számáról nincs adat, de lehetőség, ha a gazdák igénybe veszik, mivel korszerű és versenyképesebb vállalkozásokat tudnak a segítségével működtetni. 8. A nemzetközi agrártámogatásokat felhasználók számáról sincsen adat. Hasonlóan a nemzeti támogatáshoz, az ezt igénybevevők EU által elfogadott, korszerű, és versenyképes mezőgazdasági termékeket tudnának előállítani a segítségével, mely lehetőség. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település összes aktív munkavállalóihoz képest alacsony. Mivel a település alapvetően agrár-jellegű, így még vannak kihasználatlan forrásai, így ez gyengeség. 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek aránya jónak mondható a település lakosságszámához képest. Ezek a szakemberek tudják segíteni a helyi mezőgazdaság fellendítését, hiszen megfelelő képzettségük van hozzá. Ez mindenképpen erősségként jelenik meg. 11. A külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők teljes mértékben kielégítik a helyi gazdák igényeit, segítik a mezőgazdasági vállalkozók munkáját, ami lehetőség.
81
12. A településen jelen van egy falugazdász, aki segíti a helyi gazdákat, valamint tanácsokat tud adni, a mezőgazdasági vállalkozások korszerű működtetéséhez, esetleg pályáztatásához. De egyéb rendezvények, vagy szaktanácsadással foglalkozó vállalatok/vállalkozók nincsenek jelen, nem tartanak tájékoztatókat, ez veszély. 13. A Településen a géppark átlagos életkora kevesebb, mint 5 év és a korszerű technológiát alkalmazók aránya is igen magas. Ez erősség, mert az országos átlagot tekintve is fiatal gépállománnyal rendelkeznek a helyi gazdaságok és az innovációval lépést tartók aránya is megfelelő. 14. A településen korszerű technológiát alkalmazó gazdaságok területe 55 %-ot tesz ki, ez erősség, mivel versenyképesebbek így a helyi vállalkozók. 15. A technológiai fejlesztésre jutó nemzeti támogatásokat egyáltalán nem használják ki, ennek oka a mezőgazdasági szaktanácsadók által szervezett rendezvények, fórumok hiánya, továbbá a nemzeti támogatásokat kevésbé ismerik, vagy nem részesítik előnyben, ez veszély. 16. A nem megfelelő támogatási rendszer veszélyt jelent a helyi gazdaságra nézve, tekintve, hogy csak nemzetközi támogatásokat vesznek igénybe a gazdák, amelyek később elapadhatnak. 17. Az ÁKG-t igénybe vevő területek aránya 65 %-os, amely erősség, hiszen, több települést Felpéchez viszonyítva ez a szám jónak mondható. 18. A Natura 2000 területek aránya kevés, nagyobb pénzügyi forrásra lenne szükség, és jobb kihasználtságra. Ez veszély, mivel a gazdák nem akarnak szigorú szabályoknak megfelelő technológiákat használni és kevesebb bevételhez jutni. 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest gyakorlatilag 100%-os, így ezt a támogatási formát 100%-ban ki is használják a jogosultak, ez erőssége a településnek. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest igen alacsony, köszönhető ez annak, hogy az ezekre a területekre vonatkozó szabályozás miatt a gazdák visszakoznak, ez veszélyt jelent.
82
3.4.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
Érték
1. Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) 2. Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. Vendégéjszakák száma (db) 5. Turisztikai vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) 7. Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) 10. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 13. Vendéglátó egységek száma (db) 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 18. Hulladék lerakó megléte (db) 19. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
33
Mennyiség %
Minőségi mutató Erősség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a. 1
db
Lehetőség Gyengeség
0
eFt
Veszély
0
db
Veszély
5
db
Erősség
1
db
Erősség
5
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
15
db
Gyengeség
3
db (járatok száma/munka nap)
0
Erősség Veszély
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
4
db
Erősség
1
db
Erősség
0 0
db db
Veszély Lehetőség
1. A település fejlesztési koncepciójában 33%-ban kapott hangsúlyt a turizmus, ez erősség, mert látható, hogy a jövőben nagymértékben szeretnének a turizmusra építeni a községben. 2. Felpécen nem vetik ki az idegenforgalmi adót, ami gyengeség, hiszen a település bevételtől esik el. Azonban ezt törvény írja elő, így arra a következtetésre jutottunk, hogy azért nincsen kivetve ez az adónem, mert nem jelentős a községben eltöltött vendégéjszakák száma.
83
3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokra kivethető adóterhek mértékéről nincs adat, de ez lehetőség, mivel a község ezzel több bevételhez jutna. 4. A vendégéjszakák számáról nincs adat, viszont lehetőség van arra, hogy ha tisztában vannak a pontos számokkal, akkor fel tudják mérni, az esetleges helyigényeket, és ezzel hatékonyabban tudják fejleszteni a helyi turizmust. 5. Turisztikai vállalkozások száma 1 db, amely gyengeség, hiszen csak kis létszámban tudják az odalátogatókat helyben elszállásolni. 6. Az ezer főre jutó működő tőke mértéke 0 Ft, mert a településre nincs működő tőke beáramlás, ez mindenképpen veszély a jövőre nézve, ezért szükséges más területekről érkező, vagy akár külföldi működő tőke megjelenése a munkanélküliség tovább csökkentése érdekében. 7. Külső területről érkező, turizmusban dolgozó munkavállalók száma 0 fő, amely veszély, ugyanis ez egy minimális és kizárólag helyben koncentrálódó turisztikai kínálatot mutat. 8. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma 5 db, ilyen pl. a Liba-Tour, Falunap, Győri Barokk Nyár kapcsolódó rendezvényei stb., erősség, mivel ezek a rendezvények több ezer embert mozgatnak meg (nem csak helyieket). 9. Nemzetközi tekintetben egy fontos kapcsolat emelhető ki a falu esetében, ez pedig a holland testvértelepüléssel, Leusden-nel való kapcsolat, amely lehetőséget jelent a község életében (pl. egymás rendezvényein való megjelenés, csereutazások). 10. A kistérségen belüli együttműködések száma 5 db (pl. Téti Kistérségi Társulás, Győr menti Települések Iskola –és Óvoda Társulása), amely mindenképpen erősségnek számít, hiszen e kapcsolatok révén nem szigetelődik el a település, és egymást tudják segíteni a társulás tagjai. 11. A holland testvér településsel áll kapcsolatban Felpéc, ez mindenképpen lehetőség, mivel megjelennek egymás rendezvényein, ezzel a felpéci községi imázs emelkedik, nagyobb vonzerőt jelenthet a külföldi turisták számára. 12. A szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma 15 db a településen, amely gyengeség, hiszen a látogatók több napos tartózkodásához elengedhetetlen a nagyobb kapacitású szálláshely biztosítása. 13. Vendéglátó egység 3 db található Felpécen, ami erősség, mert kiszolgálják az alapvető igényeket, de fontos figyelembe venni, hogy ezek közül egyik sem melegkonyhás vendéglátóhely.
84
14. A kistérség központjába, Tétre nincs közvetlen buszjárat, ez veszély, mert csak átszállással lehet eljutni oda- átszállással munkanapokon 11 járattal lehet Tétre utazni. 15. Tétre munkaszüneti napokon sincs közvetlen buszjárat, csak átszállással lehet megoldani az oda való eljutást, ez veszély, ugyanis igény lenne rá a lakosság részéről. 16. 4 jelentős környezeti, illetve kulturális attrakció van jelen a településen, ez erősségnek, mert ez a helyi turisztikai elképzelések alappilléreiként szolgálhatnak. 17. A szelektív-hulladékgyűjtés megoldott Felpécen, a háztartásoknál is vannak külön zöldhulladék- gyűjtő edények, amellyel csökkenthető a környezet terhelése, ez erősségként jeleneik meg. 18. Hulladéklerakó nincs a településen, és nincs is rá szükség, de ez veszély, mert többletköltséget ró a lakosokra a hulladék elszállítása. 19. Nincs a település területén áthaladó gyorsforgalmi út, viszont tervbe van véve Felpéc közigazgatási területén áthaladó lehajtó a 83-as főútról, mely lehetőség, hiszen a közlekedés könnyebb lenne és a Felpéc elérhetősége is
85
3.5. Gyarmat 3.5.1. Bemutatás Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén, a Győrt Pápával összekötő 83-as számú főútvonal és a Győr-Szombathely közti vasútvonal mentén helyezkedik el. Győrtől kb. 30 kmre délre, Pápától 15km-re északra található. A falut először 1153-ban említették írott források. A falu északi határában haladt el a Győrt Mursellával összekötő római út. A győri káptalan 1268. évi levele szerint királyi buchariusok (pohárnokok) lakták. Egyéb lakosai királyi favágók és szőlőművesek voltak. Földrajzilag a Marcal-medence és a Sokoróaljai-dombvidék találkozásánál fekszik. A település terület 22,45km2, felszíne enyhén dombos, nyugatról keletre fokozatosan emelkedik. A településen jelenleg 1369 fő lakik. Településen jelenleg is aktívan működő óvoda és iskola is található. Saját háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátást. Az aktív keresők nagy része ingázik Győr, Pápa és Tét üzemeibe, illetve kereset kiegészítésként a mezőgazdaságból élnek. A házi kertekben málna, ribizli, uborka termesztésével és értékesítésével jutnak a lakosok plusz jövedelemhez. Gyarmaton az utak állapota megfelelőnek mondható, az infrastrukturális adottságok nagyon jók. Az oktatási intézmények által biztosított színvonal kiemelkedő, amit alátámaszt az a tény is, hogy a környező településekről ide hordják a szülők a gyermekeiket iskolába. Fontos kiemelni, hogy elenyésző azon általános iskolás korúak száma, akik más településre járnak iskolába. Kizárólag azon gyermekek ingáznak más településekre, akik más oktatási rendszerű intézménybe szeretnének járni. A település rendelkezik látványpékséggel és két színvonalas étteremmel, amik a településre látogató turisták igényeit korrekt színvonalon kiszolgálnák (probléma a turizmus hiánya). A pékség körülbelül 30 főt foglalkoztat, de a faluban élő gazdaságilag aktív lakosok többsége a környező nagyobb városokba, Győrbe, valamint Pápára járnak dolgozni. Turizmus jelenleg egyáltalán nincs a községben, azonban rengeteg ötlettel rendelkezik az önkormányzat a falusi turizmus kiépítését illetően. Jelenlegi látnivalók a településen a római katolikus templom, a Nepomuki Szent János szobra, illetve a présházsor. Ez is alátámasztja azt, hogy Gyarmaton nagy múltja van a szőlőtermesztésnek. A település feletti Újhegyen napjainkban is látható a szép, műemlék jellegű, vastag tömésfalú és nádtetős présházakból álló pincesor, amely a turizmus fellendítését szolgálhatná a jövőben.
86
3.5.2. PESTV-SWOT elemzés 3.5.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9. Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16.
17. Környezeti
18. 19. 20.
1.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
70
db
Erősség
14
db
Erősség
1
db
Veszély
0
db
Lehetőség
3
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
10/90
(nem burkolt/ burkolt)
Erősség
2
(járatok száma/munkanap)
Gyengeség
189
db
Lehetőség
65
(járatok száma/munkanap)
Veszély
235
db
Erősség
1
db
Erősség
1 0
db db
Lehetőség Lehetőség
Erősség, mert növeli a közbiztonságot. Nincsen bűnözés, ami így növelheti a falu lakosságmegtartó erejét. Nagyon fontos a közösségi rendezvények során, ahol általában a legtöbb bűncselekmény kerül elkövetésre.
2.
Erősség, mert még jobban csökkenti a bűnözés felmerülésének lehetőségét, továbbá nagyobb visszatartó erő a betörések ellen. A lakososság is kiveheti a részét a település és így a saját életük védelméből.
87
3.
Lehetőség, mert független maradhat a település és nincs ebből adódó belső konfliktus. A politikai pártok jelenléte képes megosztani a lakosokat politikai hovatartozásuk által, így ennek a hiánya pozitívum.
4.
Lehetőség, mert esélyt ad az internetezésre azok számára, akik nem rendelkeznek internettel, bár egyre nő az internet hozzáféréssel rendelkezők száma. Így viszont az utóbbi időben egyre csökken az e-Magyarország pont szerepe a község életében.
5.
Erősség, mert munkalehetőséget nyújt a helyi lakosok számára, és így stagnál illetve nő a faluban dolgozók száma, ezáltal csökken az ingázás.
6.
Erősség, mert kellő számmal állnak rendelkezésre a kereskedelmi és szolgáltató egységek. Képesek ellátni a település lakosait és igényeit teljes mértékben ki tudják elégíteni. Ez fontos kérdésként merülhet fel, amikor egy település turisztikai vonzerejét vizsgáljuk. Mindenképpen pozitívumként jelenik meg a turisták számára.
7.
Veszély, hogy nincs bankautomata a településen, mivel szükség lenne rá, mert csak a postán lehet felvenni bankkártyáról pénzt és azt is csak korlátozott időben. Ezzel pedig nincsenek megelégedve a lakosok. Preferálnák a helyi automatákat, mert így rá vannak arra kényszerítve, hogyha pénzhez szeretnének jutni, akkor elutazzanak egy másik településre.
8.
Lehetőség mivel nincs szükség rá, mert a környező településeken lévő üzemanyagtöltő állomások ellátják a település szükségleteit e téren. A településen élőknek nem jelent nehézséget, hogy a szomszéd falukba menjenek át tankolni.
9.
Erősség, mert a település lakosainak igényeit kielégítik, az egészségügyi ellátás megfelelő. Nem hallottunk panaszt ez ügyben. A közeljövőben szeretnék az egészségügyi ellátás színvonalát javítani.
10.
Erősség, mert az oktatás jó színvonalú és az iskolai pályázatok útján fejlesztéseket hajt végre. Az iskola menedzsmentje nagy hangsúlyt fordít az Európai Uniós pályáztatásra. Felújítási és szakmai munkát alapoztak meg a pályázati pénzekből. A jó színvonalat tükrözi, hogy a környező településekről is ide járnak a tanulók.
11.
Lehetőség, mert kielégítik a település lakosainak igényeit. Nincs szükség több postára. Vannak környező települések, ahonnan ide járnak a postai ügyeket intézni. Ők is elégedettek a posta szolgáltatásaival.
12.
Lehetőség, mert kevés a rászoruló és a meglévő társadalmi segélypont képes ellátni őket. Véleményünk szerint nem kellene bővíteni számukat.
13.
Erősség, mert az utak burkoltságának az aránya magas, és viszonylag jó állapotban is vannak, mivel nemrég lettek felújítva. 88
14.
Gyengeség, de nem a járatok számával van a gond, hanem a buszsofőrökre van panasz, hiszen nem tartják be a menetidőt és ez okoz kellemetlenséget az utasoknak. A munkába ingázók a pontosságot preferálják leginkább a javítandó problémák között.
15.
Lehetőség, mert sok háztartásba eljut az internethálózat, akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel.
16.
Veszély, de nem a járatok számával van a gond, hanem a buszsofőrökre van panasz (Kisalföld Volán), hiszen nem tartják be a menetidőt és ez okoz kellemetlenséget az utasoknak, mint már azt a fentiekben is említettük.
17.
Erősség, mert sok háztartás csatlakozott a csatornahálózathoz és számuk nőni fog. A közműszolgáltatással elégedettek a gyarmatiak.
18.
Erősség, mert van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. A településen nincs még kialakulva a szelektív hulladékgyűjtés szokása, de pozitívum, hogy van rá törekvés és lehetőség, ezáltal a fiatalokat is lehet környezettudatosságra nevelni.
19.
Lehetőség, mert helyben meg tudják oldani a szemétlerakást, így nem kell másik településre átjárni emiatt, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hulladék szállítás nem ró plusz terheket a lakosságra.
20.
Lehetőség, mert nincs rá szükség, a településen halad át a 83-as főút. Az átkelő forgalmat ki tudja elégíteni ez a főút is. A lakosok nem panaszkodnak a túlzott mértékű átmenő forgalomra.
89
3.5.2.2. Helyi gazdaság
Helyi gazdaság
Politikai
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
3.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db)
4. 5. 6. Gazdasági
7. 8. 9. 10.
Társadalmi
11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
1.
Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,2
%
4000/2000
Ft/m2
n.a.
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
%
70
db
Veszély Erősség
n.a. 0
eFt
62
db
145
db
6,6
%
10550
eFt
60
%
0
eFt
0
%
189
db
0
db
0
db
0
%
0
eFt
Veszély Lehetőség Gyengeség Erősség Veszély Lehetőség Gyengeség Gyengeség Lehetőség Lehetőség Gyengeség Gyengeség Lehetőség
Erősség, mert az önkormányzatnak szüksége van az iparűzési adó által befolyt bevételre. A mértékével a vállalkozók elégedettek, így nincs ellene panasz sem. Igyekeznek olyan kis mértéket megtartani, amivel a vállalatoknak nem okoznak túlzott mértékű kiadásokat.
2.
Erősség, mert így a lakosokra ezzel is kevesebb teher nehezedik. A kistérségben több településen is viszonylag magas az értéke. 90
3.
Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, a vállalkozók elégedettek ezzel, így nagyobb a vállalkozási kedv.
4.
Veszély, mert ha lenne, akkor nagyobb lenne a motiváció az új vállalkozások letelepedésére, és ha több vállalkozás lenne, akkor az iparűzési adóból is több folyna be az önkormányzat kasszájába. Több fajta kedvezményt be lehetne vezetni a vállalkozók számára (Pl. telekvásárlási kedvezmény).
5.
Erősség, mert munkalehetőséget nyújt a helyi lakosok számára. Képesek ellátni a település lakosait és igényeit teljes mértékben ki tudják elégíteni.
6.
Nincs adatunk a településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költségéről, ezért nem tudunk véleményt nyilvánítani róla. Az interjú alanyok becslései alapján a minimálbér körüli bérek lehetnek az átlagosak a településen, ami nagyon alacsonynak mondható.
7.
Veszély, hogy nincs beáramló működő tőke, mivel nincs olyan cég, aki képes lenne tőkét beáramoltatni. Ezért lenne szükség a falunak olyan törekvésekre, amik vonzzák az erre képes cégeket.
8.
Lehetőség, mert nem veszélyezteti a településen lakók munkahelyét, mivel vannak hiányszakmák (pl. ács). Kellenek a szakemberek és jó, hogy legalább így elérhetőek más településekről jövők által.
9.
Gyengeség a foglalkoztatottak kevés száma. Ennek oka, hogy nincs elegendő munkahely, ezért ingáznak az itt élők. E probléma megoldására növelni kellene a vállalkozások, és ez által a munkalehetőségek számát.
10.
Erősség, mert elmarad az országos átlagtól (11,14%), de ezt az arányt is lehetne még csökkenteni. A válság tekintetében még mindig az alacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező települések közé sorolható.
11.
Veszély, mert emiatt több munkanélküli család költözik a településre. Sok a színesfém tolvaj és emiatt nem mennek vissza dolgozni, de ha elfogy a színesfém nem fog rendes állást keresni, így e következtében szociális támogatásból fog megélni.
12.
Lehetőség, mert a közlekedésnek köszönhetően jól megoldható az ingázás. Akik helyben nem tudnak elhelyezkedni, azok a kistérségen belül tudnak keresni munkát, így nem növelik a munkanélküliségi rátát.
13.
Gyengeség, mert nem fordítanak pénzt a vállalkozások K+F-re, pedig fejlesztésekre szükség lenne, főleg, hogy versenyben maradni csak így lehet. Gondot jelenthet az is, hogy sok vállalkozás még nem tudja, hogyan juthatna K+F forrásokhoz.
91
14.
Gyengeség, mert szükség lenne innovációra. Ezen a jövőben változtatni kellene. Ösztönözni kellene a vállalkozásokat. Az innováció legnagyobb akadályának az anyagi források hiányát látjuk, ezt pályáztatással lehetne segíteni a faluban.
15.
Lehetőség, mert sok háztartásba eljut az internet hálózat, akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel.
16.
Lehetőség, mert nincs szükség rá. A buszközlekedés kielégíti a közlekedéssel kapcsolatos igényeket, illetve sok háztartás rendelkezik már gépkocsival.
17.
Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások hiánya, de van már rá törekvés, hiszen már pályázatot is adtak be rá. Fontos kiemelni, hogy nem az elzárkózást tapasztaltuk a megújuló energiák terén, hanem inkább a nagyfokú érdeklődést.
18.
Gyengeség a megújuló energia felhasználás hiánya, hiszen a háztartások még nem alkalmazzák, a vállalatok pedig még nincsenek jelen a községben.
19.
Lehetőség, mert nem szabtak ki környezeti bírságot és ebből következik, hogy a lakosok vigyáznak a környezet tisztaságára, nincs környezetszennyezés.
92
3.5.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
2
db
Minőségi mutató Erősség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Veszély
25,56
%
Erősség
13
%
Gyengeség
62
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
92
%
Erősség
n.a.
Erősség
2
db
Veszély
3
db
Lehetőség
3
db
Erősség
5 1 1 1
db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség
1
db
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
Erősség, mert a falunak van írott jövőképe, így vannak tervek a fejlesztésekre, ami fontos az előrehaladás szempontjából. Így egy-egy társulási ülésen már tudják a jövőbeni terveiknek megfelelő koncepciókat érvényesíteni.
2.
Erősség, mert ösztönzi a diákokat a továbbtanulásra (Bursa Hungarica), illetve, ezáltal nő a szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
93
3.
Lehetőség, mert független maradhat a település és nincs ebből adódó belső konfliktus. A politikai pártok jelenléte képes megosztani a lakosokat politikai hovatartozásuk által, így ennek a hiánya pozitívum.
4.
Veszély , mert egy település számára fontosak az ilyen típusú támogatások.
5.
Erősség, mert nagyobb a fiatalok aránya a településen, ami által nem öregedő településnek minősített a település, ez pedig nagyon ritka a falvakban. Ebből következően számos közösségi rendezvénybe is bevonhatóak a fiatalok, ami a többi környező településen nem számottevő.
6.
Gyengeség, mert alacsony a számuk, így hiányszakmák is kialakulnak a faluban, ami pedig idegen munkaerő beáramlásához vezet.
7.
Lehetőség, mert nem veszélyezteti a településen lakók munkahelyét, mivel vannak hiányszakmák (pl. ács). Kellenek a szakemberek és jó, hogy legalább így elérhetőek más településekről jövők által.
8.
Lehetőség, mert tesznek az esélyegyenlőségért. Ezek száma nőni fog. Az önkormányzat igyekszik úgy meghozni az intézkedéseit, amivel a falu lakosai között az esélyegyenlőséget meg tudja teremteni.
9.
Erősségnek számít, mert az oktatás jó színvonalú, az iskola pályázatok útján fejlesztéseket hajt végre az önkormányzat. A jó színvonalat tükrözi, hogy a környező településekről is ide járnak a tanulók.
10.
Erősség, hogy nincs nemzetiség/ kisebbség a településen, így nincsenek konfliktusok, és nem osztja meg a lakosságot.
11.
Veszély, hogy a kistérségen belül az együttműködések száma csak kettő, ez a szám nagyobb is lehetne. Ezáltal több lehetőség állna a falu előtt esetleg közös pályázatok benyújtására.
12.
Lehetőség, mert így közös programok megszervezésére kerül sor, ami erősíti a nemzeti, nemzetközi összetartást.
13.
Erősség, mert vannak intézmények, amelyek elősegítik a közösségi együttműködést. Például az iskola nagyon fontos szerepet tölt be a közösségi együttműködésben az általa szervezett programokkal, rendezvényekkel.
14.
Erősségek a civil szervezetek száma. A lakosok szerint már nem kellene növelni a számukat, inkább a szervezetek munkáját kellene publikálni, mert a lakosok nagy többsége nem tudja, hogy melyiknek pontosan mi is a feladatköre.
15.
Lehetőség, mert esélyt ad az internetezésre azok számára, akik nem rendelkeznek internettel, bár egyre nő az internet hozzáféréssel rendelkezők száma, így viszont 94
csökken az E-Magyarország pont szerepe, mert akinek nincs internet kapcsolata az igénybe veheti ezt a szolgáltatást. 16.
Lehetőség, mert kielégítik a település lakosainak igényeit. Nincs szükség több postára, mert ez az egy kiszolgálja az igényeket, mint azt már a fentiekben is említettük.
17.
Erősség, mert környezettudatosságra tanítja a fiatalokat. Fontos, hiszen a mai világban a környezetvédelem fontos szerepet tölt be.
18.
Erősség a környezeti nevelési program megléte, hiszen ez is környezettudatosságra tanítja a fiatalokat. A környezetvédelem napjaink legfontosabb feladatai közé tartozik.
19.
Veszély a környezettudatos programok hiánya. Szükség lenne ilyen programok szervezésére. A közösségi összetartást is lehetne vele növelni.
20.
Veszély, hogy nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának, mert fontos lenne csatlakozni ehhez a hálózathoz. Egy falu versenyképességét is növelni tudja ez a tagság.
95
3.5.2.4. Agrár-környezetgazdaság
Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
96
Érték
Mennyiség
0
%
2
db
n.a.
Minőségi mutató Gyengeség Gyengeség Lehetőség
65
%
65
%
2
db
Lehetőség
Erősség Gyengeség
n.a. n.a. 7
%
Gyengeség
n.a. 3
db
45
db
10
Lehetőség Lehetőség Gyengeség
55
%
0
eFt
0
eFt
65,1
%
0
%
0
%
0
%
Gyengeség Veszély Veszély Erősség Erősség
Veszély
1.
Gyengeség, hogy nincs a TÉSZ -ekhez csatlakozó gazda. Ezáltal nem tudja összefogni a termelőket, és így nincs, aki képviselje a termelők érdekeit. Sokan nem is tudják mi az a TÉSZ, mert a régi TSZ-ekkel keverik. Célszerű lenne a megyében működő TÉSZ (ek) munkájának publikálása.
2.
Gyengeség az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények kevés száma. Több ilyen rendezvényt kellene tartani, mert szükség lenne tájékoztató fórumokra illetve bemutatókra.
A gazdák egymással meg tudnák osztani gondjaikat, problémáikat,
esetleges összefogásra is lehetne őket ösztönözni. 3.
Lehetőség, mert ösztönzi az agrárvállalkozások alakulását a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya.
4.
Lehetőség, mert fontos, hogy a helyes mezőgazdásig gyakorlatot alkalmazó területek aránya nagy a vele járó kötelezettségek ellenére is. Ez a 65 % elég magasnak mondható.
5.
Erősség, mert viszonylag nagy (65 %) a terület alapú támogatást igénylő területek aránya. Ez mutatja, hogy a gazdálkodók kihasználják a lehetőséget. A magas bürokratikus terhek ellenére, aki jogosult mindenki pályázik, mert szükséges a fennmaradáshoz számukra a támogatás összege.
6.
Gyengeség, mert csak 1 vállalkozás járul hozzá a helyben hozzáadott értékek előállításához. Ennek a számnak sokkal nagyobbnak kellene lennie, hiszen nagyobb profittal lehetne így értékesíteni a termékeket.
7.
Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatásokkal kapcsolatban nem rendelkezünk adattal.
8.
Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokkal nem rendelkezünk adattal.
9.
Gyengeség, mert a 7% nagyon kis százalék.
10.
Közép
és
felsőfokú
végzettséggel
rendelkező
agrárszakemberek
számának
tekintetében nem rendelkezünk adattal. 11.
Lehetőség, mert a mezőgazdaság munkát biztosít nem csak a helyieknek, hanem a külső területről érkezőknek is, így a munkanélküliségi ráta nem növekszik általuk.
12.
Lehetőség
a
mezőgazdasági
szaktanácsadási
rendszer
megléte,
hiszen
mezőgazdasággal foglalkozók számára a folyamatos információszerzést biztosít, ami segítséget nyújt a gazdálkodóknak. 13.
Gyengeség, mert a mezőgazdasági géppark átlag életkora 10 év, amelyet fiatalítani kellene. Lehetne fejlettebb is a géppark, ha igénybe vennék a mai támogatások géppark korszerűsítésre.
97
14.
Gyengeségnek számít a korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a településen kevés (55 %), összes termőföldjeihez képest, mert fejlesztési pályázatok segítségével nagyobb lehetne ez a %.
15.
Veszély, hogy a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege nulla, tehát nincs kihasználva, pedig szükség lenne rá. Sok gazda sajnos nincs is tisztában a pályázati lehetőségekkel, amelyeket a technológiai fejlesztésre fordíthatna.
16.
Veszély, hogy a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege nulla, tehát nincs kihasználva, pedig szükség lenne rá.
17.
Erősség az, hogy az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település összes termőföldjeihez képest 65%.
18.
Erősség, a Natura 2000-es területek aránya a település összes termőföldjeihez képest 3,5 %, turisztikai szempontból és természetvédelmi szempontból vonzerő lehet.
19.
Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek nagyságának tekintetében nem rendelkezünk adattal.
20.
Veszély, hogy a település nem hívja le a támogatást melyre jogosult, nincs kihasználva, sokkal nagyobb lehetne az arány. Ennek okát a bonyolult pályáztatási és bürokratikus rendszerben látjuk.
98
3.5.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2.
Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft)
3.
A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
1.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
5
%
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a. 2
db
Gyengeség Gyengeség
0
eFt
Veszély
2
db
Veszély
6
db
Erősség
2
db
Erősség
2
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
8
db
Erősség
4
db
Erősség
28
(járatok száma/munkanap)
Veszély
15
(járatok száma/munkanap)
Veszély
4
db
Erősség
1
db
Erősség
1 0
db db
Lehetőség Lehetőség
Gyengeség, mert lehetőségük lenne rá, hogy településfejlesztési koncepcióban a turimus nagyobb mértékben lehetne jelen, de jelenleg nincs kihasználva. De pályázatot már nyújtottak be rá, folyamatban van. Inspirálni kellene a lakosságot a turizmus felvirágoztatására.
2.
Gyengeség, mert az önkormányzat elesik ettől a bevételi forrástól, pedig ez növelhetné bevételeit. A törvényi előírás értelmében a közeljövőben meghatározzák a mértékét.
99
3.
Lehetőség, mert ösztönzi a falusi turizmus kiépítésére vállalkozó vállalkozókat, hogy még ilyen fajta fizetési kötelezettség sem sújtja őket.
4.
Gyengeség, mert a turizmus fellendítéséhez szükség lenne több szálláshelyre, amikkel még nem rendelkezik a település. Gyengeség, hogy nincs elég turisztikai vállalkozás. Ez azért probléma, mert nem hoz bevételt a településnek.
5.
Gyengeség, mert a férőhelyek száma nagyon alacsony, de pozitívum, hogy legalább van szállást biztosító vendéglátó egység a településen, mert biztosítja az idelátogatók szálláshelyét.
6.
Veszély, hogy nincs beáramló működő tőke, mivel nincs olyan vállalat vagy vállalkozás, aki képes lenne tőkét beáramoltatni. Ezért lenne szükség a falunak olyan törekvésekre, amik vonzzák az erre képes cégeket.
7.
Veszély, mert nincs külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállaló, de ennek az az oka, hogy a turizmus sincs a faluban.
8.
Veszély, mert ez a szám nagyon kevés. Sokkal több rendezvényt kellene szervezni, erre igény is lenne. Lehetőséget nyújtana a településen lakók és a településre látogatók számára a település népszerűsítésére, ill. megismerésére.
9.
Erősség, mert kiépíti, ill. erősíti a nemzeti és nemzetközi együttműködést, ami fontos lehet a társadalmi együttműködés szempontjából is.
10.
Erősség, mert szoros együttműködés van a települések között, elősegíti a közös érdekek érvényesítését.
11.
Lehetőség, mert erősíti a nemzeti és nemzetközi együttműködést.
12.
Gyengeség, mert a férőhelyek száma nagyon alacsony, de pozitívum, hogy legalább van szállást biztosító vendéglátó egység a településen, mert biztosítja az idelátogatók száláshelyét.
13.
Erősség, mert teljes mértékben ellátja a település lakóinak igényeit, illetve az idelátogatók igényeit is.
14.
Veszély, de nem a járatok számával van a gond, hanem a buszsofőrökre van panasz, hiszen nem tartják be a menetidőt és ez okoz kellemetlenséget az utasoknak.
15.
Veszély, de nem a járatok számával van a gond, hanem a buszsofőrökre van panasz, hszen nem tartják be a menetidőt és ez okoz kellemetlenséget az utasoknak.
16.
Erősség, mert kielégítik a helyi szokásokat és turisztikai vonzerőt jelent.
17.
Erősség, mert van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. A településen nincs még kialakulva a szelektív hulladékgyűjtés szokása, de pozitívum, hogy van rá törekvés és lehetőség, ezáltal a fiatalokat is lehet környezettudatosságra nevelni. 100
18.
Lehetőség, mert helyben meg tudják oldani a hulladéklerakást, így nem kell másik településre átjárni emiatt, így nem keletkezik plusz költség sem.
19.
Lehetőség, mert nincs rá szükség, mivel a településen halad át a 83-as főút.
101
3.6. Gyömöre 3.6.1.Bemutatás A megye déli határánál a Győr-pápai vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben helyezkedik el. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton található. A település megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrig, majd tovább déli irányban a 83-as úton Tétig onnan tovább délkelet felé 4,1 km, vasúton: a Győr-Celldömölk vonalon. A település a rendszerváltás után vált ismét önállóvá, előtte
Téthez
tartozott.
A
rendszerváltást
követően
a
lakosok
nagy
részéből
kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. Napjainkban 1325 főt tartanak nyilván a 20,49 km2es területen. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajnálatos módon kimaradtak a Pannonhalma-sokoróaljai borvidék tagjainak közösségéből. Jelenleg az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napközi otthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a kerti munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet üzemel a településen. A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A cigány kisebbség jelen van a településen, azonban kisebb-nagyobb sikerrel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap, melyet a község lakói szívesen forgatnak. Az ide látogatók első látásra megállapítják, hogy a településen nincs túl sok látnivaló. Rendelkezik viszont egy szórakozóhellyel, ami a Fehér ló Disco Bár nevet viseli, valamint egy Zöld Teve nevű fagylaltozóval. A település lakosainak élelmiszerigényét a helyi Coop áruház szolgálja ki szinte teljes mértékben. Pozitív dolog a munkavállalók szempontjából, hogy a község szélén található egy vasútállomás, amely 102
megkönnyíti az itt élő lakosok és munkavállalók eljutását a környező nagyobb városokba. A turizmus szempontjából az alábbi látnivalók fontosak: a barokk stílusú római katolikus templom, melynek építtetése Eszterházy Károly és Fellner Jakab tervei alapján történt. A templom közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt. A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály Borbála építtetett Összességében elmondható, hogy Gyömöre is egy ambiciózus település, amely nagyon nagy hangsúlyt fektet a helyi hagyományőrzésre. A közeljövőben a falusi turizmus fejlesztését, illetve kialakítását látják a helybeliek kitörési pontnak.
103
3.6.2. PESTV-SWOT elemzés 3.6.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra
Érték 1.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db)
2.
Polgárőrség megléte (db)
3.
Politikai pártok jelenléte (db)
4.
E-Magyarország pont megléte (db)
5.
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db)
Politikai
6. Gazdasági 7. 8. 9.
Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db)
10.
Oktatási intézmények száma (db)
11.
Postahivatalok száma (db)
Társadalmi
Technológiai
0
db
1
db
0
db
0
db
8,9
db
8,9
db
0
db
0
db
1
db
2
db
1
db
12.
Társadalmi segélypontok száma (db)
1
db
13.
Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
20/80
(nem burkolt/ burkolt)
14.
Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
15.
Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db)
16.
A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
17. Környezeti
Mennyiség
Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
104
Minőségi mutató Gyengeség Erősség Lehetőség Veszély Gyengeség Erősség Veszély Lehetőség Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség
0 71,9
db
22
(járatok száma/munka nap)
Veszély
Veszély
148,3
db
Erősség
0
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Veszély
1.
Erősség, mert növeli a közbiztonságot, ugyanakkor jó lenne ha a körzeti megbízott a településen lakna, mert jobban értené a településen kialakult konfliktusokat és könnyebb lenne a problémák megoldása is.
2.
Erősség, mert még jobban csökkenti a bűnözést, nagyobb visszatartó erő a betörések ellen a településen. A településen 60 fő polgárőr van, viszonylag aktív közösségnek mondható.
3.
Lehetőség, mert független maradhat a település és nincs ebből adódó belső konfliktus. Ez a közösség összetartását is inspirálja.
4.
A településen nincs, ezért veszélyt jelent, mert szükség lenne rá. Vannak háztartások, ahová nem tudják az internetet beköttetni ( a szolgáltató által biztosított relatív magas ár miatt). Nekik mindenképpen hasznos lenne, ha működne egy e-Magyarország pont a községben.
5.
Gyengeség,
mert
ezek
a
vállalkozások
csak
mezőgazdasággal
foglalkozó
vállalkozások, szükség lenne más vállalkozásokra is. 6.
Erősség, mert kellő számmal állnak rendelkezésre, ellátják a település lakosait és igényeit teljes mértékben kielégítik.
7.
Veszély, nincs bankautomata a településen, de szükség lenne rá, mert csak a postán lehet felvenni bankkártyáról pénzt és azt is csak korlátozott időben.
8.
Lehetőség, nincs szükség rá, mert a környező településeken lévő üzemanyagtöltő állomások ellátják a település szükségleteit e téren.
9.
Lehetőség, mert a település lakosainak igényeit kielégítik, az orvosi ellátással a településen meg vannak elégedve.
10.
Erősség, mert az oktatás jó színvonalú és a környező településekről is ide járnak a tanulók, az iskola most lett felújítva. Számos pályázati forrást tudnak igénybe venni, amit az iskola szépítésére, illetve szakmai színvonalának emelésére fordítanak.
11.
Lehetőség, mert kielégítik a település lakosainak igényeit, 2004-ben építették.
12.
Lehetőség, mert kevés a rászoruló és kielégítik az igényeket.
13.
Erősség, mert az összes önkormányzati út frissen felújított.
14.
Lehetőség, mert belső tömegközlekedésre nincs szükség, mivel kicsi a falu és nem különálló részekből áll. A helybéliek úgy tartják, hogy a falun belül ,,nincs távolság”.
15.
Veszély, mert szükség lenne a jobb kiépítettségre. Egyre több ember igényelné az internetet, csak a kiépítettség és a szolgáltató által megszabott magas árak akadályozzák meg a háztartásokba való bekötést.
105
16.
Veszély, mert ugyan a településen a vonathálózat kiépített, a buszjáratok nagyon csekély számban van jelen. A buszjáratok számának növelésére lenne szükség, elég nehézkes a tömegközlekedés használata.
17.
Erősség, mert sok háztartás csatlakozott a csatornahálózathoz.
18.
Erősség, mert a település rendelkezik a technikai feltételekkel.
19.
Lehetőség, mert a település nem rendelkezik hulladéklerakóval, de a hulladék lerakás megoldott.
20.
Veszély, mert a minősége folyamatosan romló, rendkívüli felújításra lenne szükség.
106
3.6.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Érték 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
1,6 5
Mennyiség % Ft/m2
Minőségi mutató Erősség Erősség
n.a. n.a. 8,9
db
Erősség
73
eFt
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
0
db
Lehetőség
%
Gyengeség
n.a. 11,24
Veszély
n.a. 40
%
Lehetőség
0
eFt
Gyengeség
0
%
Gyengeség
71,9
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
n.a.
Erősség, mert a nettó árbevétel alapján méltányos. Viszonylag alacsony a mértéke, ezzel vonzzák a faluba a vállalkozásokat. Hiszen minél alacsonyabb a HIPA, annál több bevétel marad a vállalkozásnál. Illetve vállaltnál.
2.
Erősség, mert nem túl nagy összeg és évek óta nem emelték. Igyekeznek a korábbi években meghatározott összeget megtartani.
3.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
4.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
107
5.
Erősség, mert minél több van belőlük, annál több munkalehetőséget nyújt a helyi lakosok számára. A faluban székelő vállalatok nagyobb eséllyel fognak a helybéliek számára munkalehetőséget biztosítani, mint a máshol élőknek.
6.
Gyengeség, mert a 73 ezer Ft a minimálbér közelében mozog, ami nem mondható jónak. Sokkal inkább ingáznak a helyi lakosok a magasabb bérek reményében. Győrben az átlag bruttó kereslet jóval magasabb, mint Gyömörén.
7.
Lehetőség, mert van beáramló működő tőke. A kistérség számos községében ez nem jellemző, mert nem tudják megteremteni azokat a feltételeket, amiért érdemes lenne a tőkét beáramoltatni a térségbe.
8.
Lehetőség, mert nem veszik el a munkalehetőséget a helyi munkavállalóktól. Ennek hátterében azonban az is áll, hogy sokan a legközelebbi nagyvárosokban találnak állást.
9.
Gyengeség, mert ugyan nincs adatunk, de az elmondottak alapján növekvő tendenciát mutat a munkanélküliség a településen.
10.
Gyengeség, mert túl magas ez az arány az előző évek átlagához képest. Az országos átlaghoz képest viszont jónak mondható, amiből arra a következtetésre jutunk, hogy a válság hatása kevésbé érezhető a településen, mint az ország más területén elhelyezkedő községekben.
11.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
12.
Lehetőségként ítéljük meg a kistérségen kívül dolgozók arányát a település aktív keresőihez képest, mert a közlekedésnek köszönhetően jól megoldható, így nem jelenthet a munkavállalók számára az ingázás problémát.
13.
Gyengeség, mert nem használják ki. Az interjúkon elhangzott, hogy sok vállalat nincs tisztában azzal, hogy milyen K+F forrásokat igényelhetne.
14.
Gyengeség, mert kevés a számuk és a falu lakossága nincs tisztában a civil szervezetek munkájával. Véleményünk szerint jobban kellene publikálni a munkájuk jelentőségét, illetve aktivizálni lehetne őket.
15.
Veszély, mert akinek nincs bekötve az internet nem fér hozzá. Nagyon fontos lenne, hogy a település minden lakójának biztosítva legyen egy e-pont, ahol a mindennapi dolgaikat, levelezéseiket tudják intézni az interneten.
16.
Lehetőség, mert kiszolgálja az igényeket. A helyiek meg vannak elégedve a posta által nyújtott szolgáltatásokkal.
108
17.
Gyengeség, mert nincs, szükség lenne rá hogy a fiatal korosztály már környezet tudatosan nevelkedjen .Véleményünk szerint már fontos, hogy a környezettudatos nevelés alsó tagozatban elkezdődjön.
18.
Gyengeség, mert környezeti programmal sem rendelkezik a település. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az iskola nem rendelkezik környezeti nevelővel.
19.
Veszélynek tituláltuk a kistérség által szervezett környezettudatos programok meglétét, mert szükség lenne rájuk a koncepcionális környezeti neveléshez.
20.
Veszély, mert tudnak róla, de előrelépést ez ügyben még nem tapasztalhattunk. Így különböző pályázati lehetőségekből is feltehetően kimaradt a község.
109
3.6.2.3. Társadalmi aktivitás
Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai 3. 4. 5. 6. Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Érték Rendelkezik-e írott jövő képpel (db)
Rendelkezik-e programmal (db)
szociális
ösztönző
Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db)
14.
Civil szervezetek száma (db)
15.
E-Magyarország pont megléte (db)
16.
Postahivatalok száma (db)
17.
Környezeti nevelő megléte (db)
Technológiai
18. Környezeti
Környezeti nevelési program megléte (db) 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
110
Mennyiség
1
db
1
db
0
db
0
eFt
19,6
%
n.a.
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség Veszély Erősség Erősség
0
db
0
db
67
%
n.a.
Lehetőség Veszély
Gyengeség
Erősség
3
db
0
db
1
db
1
db
0
db
1
db
0
db
0
db
0
db
0
db
Lehetőség Lehetőség Erősség Gyengeség Veszély Lehetőség Gyengeség Gyengeség Veszély Veszély
1.
Erősség, mert van a falunak írott jövőképe. Fontos, hogy a jövőbeni célok megvalósítása ezen jövőkép szerint történjen. Így hozzáférhetővé válik bárki számára, hiszen ezt mindenki elolvashatja a lakosok közül.
2.
Erősség,
mert
ösztönzi
a
diákokat.
(Bursa
Hungarica)
A
felsőfokú
intézményekben tanulókat segíti az önkormányzat ezzel az anyagi támogatással. 3.
Lehetőség, mert független maradhat a falu és nincs ebből adódó belső konfliktus.
4.
Veszély a falunapok megrendezését segítő támogatások összege, hiszen 0. Az eddigiekben nem volt jellemző, hogy pályáztak volna erre.
5.
Erősség, mert nagyobb a fiatalok aránya a településen. Ha a település korfáját nézzük, akkor fiatalodó társadalomról beszélhetünk Gyömöre esetén.
6.
Erősség a szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest, az arányuk megfelelő a faluban.
7.
Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók száma, mert jelenleg nincsenek és nem jelentenek veszélyt.
8.
Veszély az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte, mert ilyenek nincsenek. Célszerű lenne a közeljövőben olyan intézkedéseket létrehozni, amelyek szorosan kapcsolódnak az esélyegyenlőségi célokhoz.
9.
Gyengeség, mert 33%-a az iskolásoknak nem a helyi iskolába jár, hanem Győrbe vagy más környékbeli településre jár.
10.
Erősség, mert nincs és nem osztja meg a lakosságot
11.
Lehetőség a kistérségen belül együttműködések száma, mert mindhárom kapcsolat kiváló.
12.
Lehetőség, mert hivatalosan ugyan nincs testvérvárosa, mégis egy településsel jó kapcsolatot ápol, amiből a későbbiekben profitálhat.
13.
Erősség,
mert
vannak
intézmények,
amelyek
elősegítik
a
közösségi
együttműködést, nincs vele probléma. 14.
Gyengeség, mert kevés a számuk és a falu lakossága nincs tisztában a civil szervezetek munkájával. Véleményünk szerint jobban kellene publikálni a munkájuk jelentősségét, illetve aktivizálni lehetne őket.
15.
Veszély, mert akinek nincs bekötve az internet nem fér hozzá. Nagyon fontos lenne, hogy a település minden lakójának biztosítva legyen egy e-pont, ahol a mindennapi dolgaikat, levelezéseiket tudják intézni az interneten.
111
16.
Lehetőség, mert kiszolgálja az igényeket. A helyiek meg vannak elégedve a post által nyújtott szolgáltatásokkal.
17.
Gyengeség, mert nincs, szükség lenne rá hogy a fiatal korosztály már környezet tudatosan nevelkedjen .Véleményünk szerint már fontos, hogy a környezettudatos nevelés alsó tagozatban elkezdődjön.
18.
Gyengeség, mert környezeti programmal sem rendelkezik a település. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az iskola nem rendelkezik környezeti nevelővel.
19.
Veszélynek tituláltuk a kistérség által szervezett környezettudatos programok meglétét, mert szükség lenne rájuk a koncepcionális környezeti neveléshez.
20.
Veszély, mert tudnak róla, de előrelépést ez ügyben még nem tapasztalhattunk. Így különböző pályázati lehetőségekből is feltehetően kimaradt a község.
112
3.6.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
113
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
%
Gyengeség
2
db
Gyengeség
0
%
Lehetőség
55
%
Veszély
0
db
Gyengeség
n.a.
e Ft
n.a.
e Ft
0,14
%
Gyengeség
1
db
Gyengeség
1
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
10
év
Gyengeség
55
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
5000
eFt
Veszély
n.a.
64,8
%
Erősség
0
%
Erősség
0
%
0
%
Veszély
1.
Gyengeség, mert mivel egytlen gazda sem tagja TÉSZ-nek, így nehezebben tudják érvényesíteni az érdekeiket, illetve sokszor megkésve jutnak olyan információkhoz, amik a későbbiekben az előrehaladásukat szolgálná.
2.
Gyengeség, mert a rendszeresebb tájékoztatókkal és bemutatókkal nagyban megkönnyíthetik a vállalkozók munkáját. Biztosítani kellene egy olyan fórumot, ahol lehetősége nyílik a gazdáknak a problémák felvetésére és azok orvoslására.
3.
Lehetőség, így könnyebben valósulhatnak meg új vállalkozások illetve a már meglévők könnyebben boldogulhatnak.
4.
Veszély, mert ez eléggé kis arány, így fenn áll annak a veszélye, hogy a nem megfelelő művelés vagy technológia alkalmazása következtében, ezek a területek használhatatlanná válnak, vagy csak hosszú idő elteltével, meliorációval vonhatóak újra termelésbe.
5.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
6.
Gyengeség, mivel a hozzáadott értékkel nő a termék ára, ezáltal a vállalkozó nagyobb haszonra tehet szert.
7.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
8.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól
9.
Gyengeség, lehetőség lenne rá, hogy több embert foglalkoztassanak az ágazaton belül, csak
a problémát abban láttuk, hogy más szektorokban magasabb
jövedelemre tudnak szert tenni a munkavállalók, illetve a szezonalitás sem kedvező a számukra. Így szívesebben vállalnak más szektorban munkát. 10.
Gyengeség, szakértelem hiánya, aminek következménye a nem megfelelő technikák, alkalmazása, illetve az új technológiák sem ismertek előttük.
11.
Lehetőség, így a helyi lakosoknak nagyobb az esélyük az esetleges elhelyezkedésre.
12.
Lehetőség, a vállalkozók megkapják a számukra fontos információkat., ezért az utóbbi években felértékelődött a szaktanácsadók szerepe a térségben.
13.
Gyengeség, versenytársakkal szemben hátrányt jelenthet, nagyobb változó költségek.
14.
Gyengeség, pályázatokkal és fejlesztési tervekkel illetve továbbképzésekkel ez az arány javítható lenne.
15.
Veszély, nem használják ki a lehetőségeket. Szinte az utóbbi időben nem történt olyan beruházási pályázat írása, amellyel a technológiai fejlesztést segíteni lehetett volna anyagai hozzájárulással. 114
16.
Veszély, az előzőhöz hasonlóan, kihasználatlan lehetőségek.
17.
Erősség, az arány az országos átlagnál magasabb. Tehát látszik, hogy ennek jelentőségét felismerték. A gazdák a bonyolult pályázati rendszer ellenére túlnyomó többségben igénylik a támogatást.
18.
Erősség, viszonylag nagy területet jelent, ezt ki lehetne használni akár a turizmust is erősítve ezzel és nem utolsó sorban a természet értékeinek megóvása az egyik legfontosabb szempont.
19.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
20.
Veszély, kihasználatlan lehetőségek, akár bevételtől való elesés.
115
3.6.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
2. 3.
4. 5. Gazdasági
6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Érték
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
Minőségi mutató
n.a. n.a. n.a. 0
db
Gyengeség
6
db
Erősség
0
eFt
Lehetőség
0
db
Lehetőség
2
db
Erősség
0
db
Erősség
3
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
6
db (járatok száma/munka nap)
11
Erősség Lehetőség
5
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
1
db
Gyengeség
0
db
Gyengeség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
2.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól
3.
Nem kaptunk információt az interjú alanyoktól.
4.
Gyengeség, mert nem hoz annyi bevételt a településnek, mint amit hozhatna. Gyömörén alacsony figyelmet szentelnek a turizmusnak. Fontos lenne olyan szálláshelye(ke)t
biztosítani,
amely
vendégéjszakák eltöltésére. 116
alkalmas
lenne
megfelelő
színvonalú
5.
Erősség, mert a munkalehetőséget biztosít a falubelieknek, ez a szám a többi kistársági faluhoz képest viszonylag nagy.
6.
Lehetőség, mert így a település pénzhez jut. Fontos, hogy sikerült a működő tőke vonzó tényezőket úgy alakítani, hogy éppen ebbe a községbe történik a beáramlás.
7.
Lehetőség, bár nincs külső területről érkező munkavállaló, de így a helyieknek marad meg a munkalehetőség.
8.
Erősség, mert van olyan rendezvény a településen, amely kikapcsolódást nyújt a falubelieknek és ezzel együtt összekovácsolja a település lakosságát.
9.
Erősség, mert ugyan hivatalosan nincs testvértelepülés, de ennek ellenére ápolják a kapcsolatot más településekkel.
10.
Lehetőség, mert szoros együttműködés van a települések között, elősegíti a közös érdekek érvényesítését.
11.
Lehetőség, mert kiépíti, illetve erősíti a nemzeti és nemzetközi együttműködést, amely a hallottak alapján jelenleg nem jellemző Gyömörén.
12.
Gyengeség, mert az ideérkező turistákat nem tudják elszállásolni. Fontos lenne egy olyan szálláshely biztosítása, amely megfelelő színvonalon tudná fogadni az ide érkezőket.
13.
Erősség, mert lehetőségeikhez képest mindenük megvan, amire szükségük van. A helyiek igényeit teljes mértékben kielégítik.
14.
Lehetőség, mert így az embereknek nem kell extraköltséggel (üzemanyag) számolni, hiszen kevesebb költséggel is fedezhető a bejárás. A buszjáratok száma megfelelő.
15.
Lehetőség, mert a központba utazás jelenleg is megoldott, bár a járatok számát lehetne bővíteni. Reggelente és a délutáni órákban nagy zsúfolt buszokon közlekedhetnek az emberek.
16.
Gyengeség, mert az egyetlen turisztikai attrakció (Ilonka puszta) állapota nem megfelelő.
17.
Gyengeség, mert így az újrahasznosítható hulladékok nem a megfelelő helyre lesznek elhelyezve.
18. Lehetőség, bár a falunak nincs hulladék lerakója, de egy ekkora falunak nincs is rá szüksége, mikor a közeli településen található. 19.
Lehetőség, a közelben húzódik a 83-as főút és az autópálya is közel van így a falu elérhető.
117
3.7. Győrszemere 3.7.1. Bemutatás Győrszemere a Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, azon belül is a Téti kistérségben helyezkedik el. A Sokorói másnévén Pannonhalmi-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen fekszik. Győrtől számított távolsága közúton 18 km. Legegyszerűbben a 83-as számú főútról közelíthető meg akár Győr, akár Pápa, Tét irányából. Jól használható közúti összeköttetése van még a Rábaköz községeivel a főút téti és tét-szentkúti elágazásán keresztül Árpás, Mórichida, illetve Szany irányába. A dombvonulat nyugati és keleti lábánál a szemerehegyi településrész érintésével Kajárpéc, valamint Tényő, Sokorópátka is könnyen elérhető. Vasúton is megközelíthető a Győr- Pápa-Celldömölk vonalon. Állomás
a
falutól
mintegy
2 km
távolságra,
a
Győrszemere-hegyi
falurész
szomszédságában van. A legutóbbi időkig személyforgalmi, főleg pedig teherforgalmi szempontból bírt jelentőséggel, lévén, hogy a környék jelentős részének mezőgazdasági terményeit itt rakták vagonokba Maga a község földrajzi helyzeténél fogva településszerkezeti szempontból nem mutat egységes képet. Különleges, hogy négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A falura a zárt településforma jellemző, míg a Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Az erdősori rész a falutól dél-nyugati irányban Tét felé a 83-as főút mellett van, vélhetően nem régi keletű. A falutól északra Győr-Ménfőcsanak és Győrszemere között a 83-as úthoz közel fekszik Nagyszentpál, ez az egykor önálló település. Napjaink változásainak irányultsága mind mezőgazdasági, mind ipari és kereskedelmi szempontból a vállalkozások területére mutat. Több jelentősebb egység települt ide, mint például a PEZ osztrák-magyar vegyes vállalat részlege. A jelentkező hazai és külföldi befektetőket összevont rendezési terv várja a Polgármesteri Hivatalban. A terv tartalmazza a különböző jellegű beruházások lehetséges területeit, azok megvalósíthatóságának feltételeit. A község földrajzi helyzeténél fogva alkalmas további ipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi egységek létesítéséhez.
118
3.7.2. PESTV-SWOT elemzés 3.7.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9. Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1 0
db db
Gyengeség Lehetőség
1
db
Lehetőség
20
db
Erősség
1,6
db
Erősség
1
db
Veszély
0
db
Lehetőség
2
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Veszély
1
db
lehetőség
5/95
Nem burkolt/burkolt
Gyengeség
Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok 6 száma/szabad és munkaszüneti nap)
15.
Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
17. 18. 19. 20.
1.
Mennyiség
14.
16.
Környezeti
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
Érték
Járatok Erősség száma/munkanap
na
db
Lehetőség
99
Járatok Veszély száma/munkanap
0
db
Gyengeség
4
db
Erősség
4 0
db db
Lehetőség Veszély
Gyengeség, mert nincs rendőrség és körzeti megbízott sem, pedig szükség volna rá a település közbiztonságának érdekében. A polgárőrség segíti munkájukat, azonban nem nagy a helyi aktivitás.
2.
Gyengeség, mert kevés a helyi aktivitás, nincsenek programok, szervezett akciók,nincs megfelelő taglétszám és nincs megfelelő ember, aki irányítása alatt tartaná a polgárőrséget.
119
3.
Lehetőség, mert a helyi független jelöltek és a lakosság között nincs ideológiai nézeteltérés. Jobban tudnak együtt működni a település életét meghatározó személyek és így a település gyorsabb és sikeresebb fejlődésre képes.
4.
Lehetőség, mert a térség egyik legfejlettebb számítógépes parkja itt van, amely ki tudja szolgálni a lakosság igényeit. Ezen a helyen azok is internet közelbe juthatnak, akiknek otthonában nincs internet hozzáférési lehetőségük.
5.
Erősség, mert Győrszemere nem a turizmusból szeretné bevételeit növelni, hanem minél több vállalkozás betelepítéséből. Letelepülésüket ösztönzi a Győrhöz való közelsége és az alacsonynak mondható iparűzési adó is.
6.
Erősség, mert a legfontosabb és alapvető szolgáltatások mind jelen vannak a településen és megfelelő szinten tudják ellátni a lakosságot.
7.
Veszély, mert a lakosságnak nincs lehetősége pénzt levenni bankszámlájukról. Ennek következménye, hogy máshol bonyolítják le a tranzakciót és egy részét ott is költik el, így a helyi vállalkozók bevétele csökken.
8.
Lehetőség, mert a lakosság megtudja oldani az üzemanyagtöltést Győrből és Tétről is, de a környező településeknek is egyszerűbb lenne helyben ezt a szolgáltatást igénybe venni.
9.
Erősség, mert jól ellátott az öregek gondozása a betegellátás a háziorvos megléte végett kielégítő, mely esetlegesen a környező települések lakosságát is eltudja látni.
10.
Erősség, mert az oktatás színvonala kiemelkedő a településen, de a környező településekről a szülők inkább Győrbe viszik a gyermekeiket taníttatni. Így ebben az esetben Győr közelsége hátrányt jelent.
11.
Veszély, mert egy ekkora településnek ez a fajta szolgáltatás kevés és nem biztos, hogy minden ember számára alkalmas az időpont amikor a posta rendelkezésre áll.
12.
Lehetőség, mert egyre nehezebb körülmények közt élő társadalomnak szükség van a segítségnyújtásra, információszerzésre melynek következtében javulhatnak a társadalom életkörülményei.
13.
Gyengeség, mert rendkívül rossz állapotban vannak a közlekedési utak a nagy autóforgalom miatt. Így a folyamatos útfelújítások újabb összegeket emésztenek fel.
14.
Gyengeség, mert nincs közvetlen összeköttetés a Győrszemere részei között. A járatok száma pedig kevés. Győrbe induló a járatok száma megfelelő.
15.
Lehetőség, mert egy szolgáltató van a településen és az emberek között nem terjed még el széles körben az internet használat. De aki szeretné és szüksége van rá annak elérhető az otthonában a hozzáférés. 120
16.
Veszély, mert a környező településekre csak csatlakozással tudnak az emberek eljutni és ezen járatok száma sem megfelelő.
17.
Gyengeség, mivel kevés helyen van kiépítve a csatornahálózat és nagy költség a lakosságnak, de rendszer folyamatos fejlesztésével egyre több lakos rátud kapcsolódni a rendszerre és csökkenteni a kiadásait.
18.
Erősség, mert most lett kiépítve hulladék udvar, ahol is 10 szelekcióban gyűjtik a szemetet, Sas-hegyen új gyűjtő létesült, illetve hulladék szigetet létesítettek.
19.
Lehetőség, mert megfelelő színvonalú hulladékgazdálkodást tudna Győrszemere lefolytatni. Mivel így a környező településeken nem lenne szükség hulladék lerakóra és ezzel környezetvédelmi károkat sem okoznának.
20.
Veszély, mert fokozódik a környezet szennyezés az egyre nagyobb gépjármű forgalom végett. Az így is leterhelt utak minősége igen csak kifogásolható, melynek javítására mihamarabb időt, erőt és pénzt kellene az államnak fordítani, mert a növekvő autópályadíjak miatt a közeljövőben ezek az utak terheltsége tovább fog nőni.
121
3.7.2.2. Helyi gazdaság
Helyi gazdaság
Politikai
Érték 1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
3. 4.
Gazdasági
5.
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db)
7. 8. 9. 10.
Társadalmi
Munkanélküliségi ráta (%)
11.
Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt)
12.
A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
13. 14. Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
1.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%)
Mennyiség
1,5
%
4
eFt
n.a.
Erősség Erősség Veszély
0
%
20
db
n.a.
Lehetőség Erősség Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Veszély
n.a.
Erősség
8,53
%
1600 évre
eFt
n.a.
Erősség Lehetőség Lehetőség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
1
db
0
db
0
%
n.a.
Minőségi mutató
Lehetőség Gyengeség Lehetőség lehetőség
Erősség, mert ösztönzi a még több és még nagyobb vállalkozások betelepülését, amely munkahelyteremtő funkciót lát el. Ezzel csökkentve a munkanélküliségi mutatókat a településen.
122
2.
Erősség, mert nagyobb hangsúlyt kezd kapni a szelektív hulladékgyűjtés, a helyi lakosság így kevésbé megterhelt ezzel az adónemmel, ösztönzőleg hathat az újonnan betelepülők számára.
3.
Veszély, mert a vállalkozások egyre kevesebb embert tudnak foglalkoztatni, egyre kevesebb lesz a bevételük és még azt a kevés foglalkoztatott is nehéz helyzetbe kerülhet.
4.
Lehetőség, mert új munkaerőt tudna a vállalkozás bevonni. Így tőke maradna a vállalkozásoknál, több embert lehetne a vállalkozásba hozni és munkalehetőséget és így megélhetést biztosítani a számukra.
5.
Erősség, mert Győrszemere nem a turizmusból szeretné bevételeit növelni. A cél az, hogy minél több vállalkozás betelepülését, létrehozását ösztönözzék.
6.
Gyengeség, mert a vállalkozásokat magas adóterhek sújtják. Már így is kevés embert foglalkoztatnak, alacsony bérért.
7.
Lehetőség, mert Győr és az autópálya közelsége aktívan hat a befektetőkre. A betelepülő vállalkozások szívesen használhatnák ki az alacsony iparűzési adót például.
8.
Veszély, mert a helyi humán erőforrástól veszik el a munkalehetőséget, akik így munkanélkülivé válnak vagy más településen kell a megélhetést biztosítaniuk.
9.
Erősség, mert a helyi vállalkozások főleg a helyi lakosoknak biztosítanak munkát. Illetve szívesebben foglalkoztatnak helybélieket, mint máshonnan ingázókat.
10.
Erősség, mert régióhoz és az országos átlaghoz képest is alacsonyabb értéket mutat. Az aktív lakosság többsége alkalmazásban álló személy, akik helyben vagy egy másik településen ingázva dolgoznak.
11.
Lehetőség, mert a lesüllyedt társadalmi rétegek felemelésben, rendkívül nagy szerepe van a rendszeres szociális támogatásnak.
12.
Lehetőség, mert Győr közelsége miatt az emberek szélesebb körben tudnak elhelyezkedni munkáltatóknál.
13.
Gyengeség, mert a helyi vállalkozásoknak nincs annyi profitjuk, hogy K+F-re tudnának költeni. Amellyel még több bevételhez juttathatnák a vállalkozást és fejleszthetnék azt a nagyobb termelés és nagyobb munkaerő felhasználás érdekében.
14.
Erősség, mert a vállalkozók az információ hiány ellenére is sok innovációt segítő forrásra pályáznak, melynek eredményességét például a géppark viszonylagos fiatalsága is mutatja.
123
15.
Lehetőség, mert a lakosság nem veszi igénybe az internet szolgáltatást, pedig vezetékes és rádióhullámos szolgáltatás is jelen van a településen. Akinek szüksége van rá az úgyis bekötteti és használja is a hozzáférését.
16.
Lehetőség, mert kistérség központjának, Tétnek nincsen vasútállomása. Így ezért meghatározó és nem csak a tömegközlekedés szempontjából, de a gyorsforgalmú utak forgalmának csökkentésében is szerepe lehet.
17.
Gyengeség, mivel ezekkel csökkenteni lehetne az energiafelhasználásra fordított költségeket. Vagyis olcsóbb lehetne az energiaszolgáltatás amivel szintén a lakosság vállára rótt terheket lehetne csökkenteni.
18.
Gyengeség, mert sok pénz megy el az energiahordozókra, miközben alternatív úton is meglehetne oldani az energiaszolgáltatást amivel szintén a lakosságot segíthetnék.
19.
Lehetőség, mert bele kell nevelni a környezettudatosságot már egész fiatal korban az emberekbe. Ezért is a bírságok mértéke csekély. Lehetőség lenne a környezet további megvédése és más környezetvédelmi pályázatok elnyerésére
124
3.7.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1.
Érték
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
1
Mennyiség db
n.a.
Minőségi mutató Erősség Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Lehetőség
15
%
Erősség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
3
db
Lehetőség
63
%
Gyengeség
9
%
Gyengeség
2
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
1
db
Erősség
11 1 1 0
db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
1
db
Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
Erősség, mert folyamatosan írnak mind hazai, mind Európai Uniós pályázatokat fejlesztési céllal. A tárgyalások folyamatosan folynak a vállalkozásokkal a település fejlesztése és a lakosság érdekében.
2.
Erősség, mert támogatják az időskorúakat, lakásfenntartási segély, rendszeres szociális támogatás, közgyógyászat, közétkeztetésben részesülnek a rászorulók. Akiknek így a mindennapi megélhetésük megkönnyebbül.
125
3.
Veszély, mert az aktuális kormányzó párttal szimpatizáló gazda, nem jogosult előnyökben, forrásokban részesül. Az ilyen gazda fejlettebb tud lenni a vetélytársainál és nagyobb bevételekre és előnyökre tud szert tenni.
4.
Lehetőség, mert csak néhány vállalkozás támogatja ezeket a rendezvényeket, de a legnagyobb részt az önkormányzat finanszírozza.
5.
Erősség, mert szívesen költöznek ide a nagyvárosból. Elenyészőbb az elöregedés problémája. Minden idős emberre odafigyelnek, főleg azokra akiktől messze lakik a családja.
6.
Erősség, mert szakképzettek aránya magas, feladataikat kiválóan látják el.
7.
Lehetőség, mert új munkaerő, új információk, újabb lehetőségek. Ezekre nyitottan kell odafigyelni, megismerni a fejlődés érdekében.
8.
Lehetőség, mert sok problémát okoz a roma kisebbség és ennek orvoslása szükséges. Az egyik lehetséges megoldást az aktív polgárőrségben látjuk.
9.
Gyengeség, mert aki teheti, az a gyermekét Győrben tanítatja, mert magas a romák száma a helyi iskolában és ezen mit sem segít az oktatás megfelelő színvonala.
10.
Gyengeség, mert a roma kisebbség problémát okoz a település egyes részein. Ez betudható a körzeti megbízott hiányának vagy a polgárőrség nem megfelelő működésének is.
11.
Lehetőség, mert együtt összefogva a többi településsel, nagyobb sikerek elérése, nagyobb fejlesztésre fordítható összegek elnyerése lehetne a cél.
12.
Lehetőség, mert nagyobb forrásokhoz, komolyabb fejlesztésekhez így tudnak hozzájutni.
13.
Erősség, mert az intézmény jelenléte elősegíti a közös gondolkozást, együttműködést, a társadalmi aktivitás növelését, a problémák megoldását.
14.
Erősség, mert a településen 11 db található, ezáltal a lakosság is tudja formálni a település képét ezek segítségével.
15.
Lehetőség, mert aki nem rendelkezik saját internet hozzáféréssel az is tud informálódni a térség legfejlettebb számítógépes parkjának köszönhetően.
16.
Lehetőség, mert a meglévő mozgóposta nem tud olyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, mint egy rendes intézmény amely hosszabb nyitva tartásának köszönhetően rugalmasabban tudja ellátni a lakosságot.
126
17.
Gyengeség, mert nem kapnak a fiatalok elég információt a környezettudatos életmódról ami napjainkban nem megengedhető. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettudatosságra való nevelés már általános iskolában elkezdődjön.
18.
Gyengeség, mert nincs céltudatosan kiépítve és így nem kaphatnak a településen élő fiatalok elég és megfelelő tájokoztatást, információt erről a témáról.
19.
Veszély, mert egyáltalán nincsenek programok, bemutatók, ismertetők. Egy falunap keretében lehetne a témát népszerűsíteni a lakosság körében.
20.
Veszély, mert nem csatlakozott ehhez a programhoz és pályázatokról maradnak le, amellyel komoly fejlesztési pénzektől esnek el.
127
3.7.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
Érték
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
128
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
2
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
55
%
Veszély
65
%
Gyengeség
0
db
Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
n.a.
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
45
db
10 55
Veszély Erősség
%
n.a.
Gyengeség Veszély
5000
eFt
Veszély
60,6
%
Gyengeség
0
%
Erősség
4,5
%
Veszély
0
%
Veszély
1.
Gyengeség, mert sok a kisgazda, akik a helyi piacra termelnek. Így nincs szükségük arra, hogy bár milyen TÉSZ-hez csatlakozzanak.
2.
Erősség, mert kellenek olyan rendezvények, ahol a gazdák tudnak informálódni új gépekről, technológiákról. Ezek a rendezvények ösztönzőleg hathatnának újabb fejlesztésekre, új vállalkozások beindítására is.
3.
Veszély, mert az adóterhek magasak és a termésből való bevételek váltózóak, emiatt a gazdák jövőképe is negatív hatású. Aminek a következménye lehet, hogy feladják vállalkozásukat, ami nem csak a saját megélhetésüket biztosította, hanem esetlegesen a munkavállalóiét is.
4.
Veszély, mert nem használják ki a termőföld adta lehetőségeket, több munkaerőt tudnának foglalkoztatni, nagyobb terméshozamot tudnának realizálni. Ez a feladat mindenkinek kötelező lenne, de plusz utána járás, plusz adminisztrációs feladatok járnak vele. Így nem olyan népszerű.
5.
Erősség, mert a termőterületek 65%-a kap támogatást, sokan kihasználják ezt a fajta támogatási rendszert. De az igénybevevők nagy része nem fejlesztésre fordítja ezen támogatás összegét hanem a fenntartásra.
6.
Gyengeség, mert nincs olyan vállalkozás, amely hozzá járulna a helyben hozzáadott értékek előállításához
7.
Veszély, mert a gazdák panaszkodnak, hogy nincsenek megfelelő szinten informálva ezen típusú támogatásokról. Pedig az interjúkon hallottak alapján lenne rájuk igény.
8.
Veszély, mert a gazdák forrás hiánya miatt, nem tudnak előre tervezni, fejleszteni. Így megérthető a sok gazdában felmerülő negatív jövőkép.
9.
Gyengeség, mert kevés az agrárvállalkozások száma. Így kevés embert tudnak foglalkoztatni amely a munkanélküliség vagy pedig a munkaingázók számát fogja növelni.
10.
Gyengeség, mert a legtöbb agrárban dolgozó ember betanított, segédmunkás, akiknek szakképzettsége a falusi gazdálkodás alapvető szintjéhez elegendő.
11.
Veszély, mert ezt a kevés munkalehetőséget is elszívná a helyi humán erőforrás elől és megnehezítené az így sem könnyű helyzetét.
12.
Veszély, mert a gazdák nem kapnak elegendő mennyiségű és minőségű információt az új technológiákról, gépekről, fejlesztésekről, támogatásokról. Pedig a hallottak alapján lenne rájuk igény.
129
13.
Erősség, mert az ÚMVP program keretében sok új mezőgazdasági gépet tudtak beruházni. Amelyekkel fejleszteni, bővíteni tudták vállalkozásukat a sikerességük érdekében.
14.
Gyengeség, mert csak a termőterületek
55%-án alkalmaznak korszerű
technológiát. Pedig a géppark viszonylagos fiatalsága nagyobb területen is lehetővé tehetné az újabb technológiák használatát. 15.
Veszély, mert a gazdák nincsenek jól informálódva, ezért sok pályázat benyújtásáról lemaradtak. Ez az információ hiány betudható az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények hiányának is.
16.
Veszély, mert a támogatások összegén kívül az önerő részét a gazdák nem tudják előteremteni.
17.
Erősség, mert a jogosultak nagy része kihasználja ezt a lehetőséget. A kapott támogatást teljes mértékben felhasználják azt és így egészségesebb terméket állítanak elő és a következő generációnak is jó minőségben tartják a területet.
18.
Erőség, mert környezetvédelmi szempontból előnyös.
19.
Veszély, mert az információ hiány miatt nem használják ki a lehetőséget maximálisan. Aminek következmény, az újabb fejlesztésre fordítható összegektől való elesés.
20.
Veszély, mert nincs kihasználva a támogatási rendszer. Aminek sok feltétele van utána, járással jár, sok az adminisztrációs feladat is. De érdemes lenne a fajtatámogatással is foglalkozni és próbálkozni vele.
130
3.7.2.5.Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
1.
Érték
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
Minőségi mutató
n.a.
Gyengeség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a. 2
db
Gyengeség Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Lehetőség
1
db
Gyengeség
1
db
Erősség
2
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
7
db
Gyengeség
5
db (járatok száma/munka nap)
Gyengeség
48
Lehetőség
51
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
1
db
Gyengeség
4
db
Erősség
4 0
db db
Lehetőség Veszély
Gyengeség, mert eddig nem sok fejlesztés indult a turizmus irányába. Mivel a környező településeken több látványosság van, így a turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények szervezése kompenzálhatná ezt a település számára ebben a formában kiesett bevételeket.
2.
Erősség, mert az önkormányzat ösztönözni szeretné a turizmus fellendülését és ezzel plusz bevételekhez juttatni a települést.
3.
Veszély, mert így is kevés a turizmussal foglalkozó vállalkozások száma. Az adóterhek csökkentésével növelni lehetne az idetelepülő vállalkozások aktivitását. 131
4.
Gyengeség, mert kevés a vendéglátóhely és nem megfelelő szintű. Ez is Győr és Tét közelségének hátránya.
5.
Gyengeség, mert összesen 2 vállalkozás van a településen, de azok sincsenek felkészülve egy nagyobb létszámú turistacsoport fogadásra.
6.
Veszély, mert befektetések nélkül a település sem tud fejlődni. A kis vállalkozások nem nagy bevételének is köszönhető a működő tőke beáramlásának hiánya.
7.
Lehetőség, mert a hiányos szolgáltatásokat ki tudnák elégíteni. Amelyekre valóban szükség lenne, hogy ha a turizmus fellendítése lenne a cél.
8.
Gyengeség, mert kevés programot szerveznek a községben, jobb marketinget kéne a falura kiépíteni. Fontos megemlíteni, hogy a meglévő programok színvonala megfelelőnek mondott.
9.
Erősség, mert kölcsönös segítségnyújtás, programszervezés bonyolítanak egymás között, amelyből mindkét fél profitálhat.
10.
Lehetőség, mert együttműködve könnyebb a problémákat megoldani és a települések közti jó viszony is megkönnyíti ezt.
11.
Lehetőség mert, fontos a jó együttműködés, amely esetleges külföldi turistákat is a településre hozhat ez által.
12.
Gyengeség, mert nem látják el megfelelő szinten és színvonalon a turistákat.
13.
Gyengeség, mert nincs meleg étkezési lehetőség a településen, amelyre a hallottak alapján egy ekkora településen szükség és igény lenne.
14.
Lehetőség, mert jobb és szervezettebb lehetne a tömegközlekedés a település részek között. Győr irányába megfelelő a tömegközlekedés mértéke.
15.
Lehetőség, mert központba jobb a tömegközlekedés. De a környező településekre és település részekre ugyan ez már nem mondható el. Csak csatlakozással, átszállással valósítható meg.
16.
Gyengeség, mivel nincs sok látnivaló. Ezért sem a turizmus mondható a fő tevékenységnek és kitörési pontnak a településen.
17.
Erősség, mert új szelektív hulladékgyűjtő állomásokat létesítettek a település több különböző pontján, melyet a falu lakói könnyedén elfogadtak és előszeretettel használnak.
18.
Lehetőség, mivel helyben meg tudják oldani a hulladékkezelést. Amely a környező területekről is befogadhat hulladékot, hiszen minden településen környezetvédelmi szempontokból nem érdemes hulladéklerakót telepíteni. 132
19.
Veszély, mert fokozott a zaj és baleset veszély a nagy forgalom miatt. Emellett az utak
folyamatos
nagy
megterhelésű
használatával
szorul(ná)nak amely újabb plusz kiadásokkal jár.
133
folyamatosan
javításra
3.8. Kajárpéc 3.8.1. Bemutatás Kajárpéc önálló kisközség, Győrtől 26 km-re, Téttől pedig 12 km-re található a kistérségben. Két részből áll: Kispécből és Kajárból. Történetileg 1037-ben tűnik fel egy alapító okiratban apátsági birtokként. Testvérvárosai: Csíkszentmiklós és Nagyudvarnok. A községben polgárőrség és rendőrség is működik, egyszerre jöttek létre. Politikai pártok nem jellemzőek, még a testületi üléseken sem politizálnak. A demográfiai kor szerinti megoszlás elkészítése során az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a fiatalok száma, amit Győr közelsége indokol, hisz ott több a munkalehetőség, mint a faluban. A munkanélküliség mégsem jelent problémát, mert a helyiek elmondása alapján „aki szeretne az talál munkát Kajárpécen is”. Nemzetiségiek és kisebbségiek aránya 0. Sok a 8 általános végzettségű, de található a faluban olyan lakos, akinek felsőfokú végzettsége van. A multi cégek megjelenése megváltoztatta a falu életét. Eltűntek a kertek a házak körül, egyre kevesebb háztáji állatot tartottak, beszűkült a helyi gazdaság. Két mezőgazdasági
vállalat
található
Kajárpécen,
mindkét
cég
gabonaraktározással
foglalkozik. Jelentős a borászatuk, 1 nagyobb és több kisebb pincészet is megtalálható. Technológiailag fejletteknek mondhatóak ezek a vállalkozások a gépparkot tekintve, infrastruktúrát tekintve azonban nagyon elmaradottak. Az iskolába nagyon kevesen járnak, kevés a gyermekkorú (0-14 éves). Rosszak az általános iskolában a körülmények, néha még tanításra sem alkalmas az ott található felszerelések nagy része. Gyömörével 3 éve alkot Kajárpéc iskolatársulást. Kis létszám miatt a jövő évtől lehet, hogy megszűnik a 7-8. osztály, és akkor a diákoknak Gyömörére kell majd átjárniuk. A faluban található aktív posta. Teljesen kiépített csatornahálózattal rendelkeznek. Internet, kábel TV elérhető szolgáltatásnak számít. Óránként közlekedő buszjárat megy Győrbe. Nagytérségi hulladéklerakó található itt, hulladéklerakó szigeteket építettek ki, a lakók számára fontossá vált a szelektív hulladékgyűjtés. Megújuló energiaforrásokra a lakosok meghökkentően nagy igényt tartanak. Eddig még csak 1 napkollektor található a faluban, remények szerint jövő évtől nő ezen készülékek száma. Üzemanyag töltőállomás Téten található csak, 12 km-re a falutól. Mozgóárusok segítik a falu életét, friss pékáruval látják el a lakosságot minden nap. A falunak saját focicsapata van, működik egy lovas klub. Azonban nagyon nagy hiányosságnak érzik a lakók azt, hogy nincs vendéglőjük.
134
Holland kapcsolatot sikerült kialakítania Kajárpécnek, az összekötő kapocs pedig a híres borkultúrájuk. Otelló borverseny kerül megrendezésre minden évben. Ez ebben az évben március 25-re esett. Májusban egy 7-8 km-es túrára indulnak a természetet kedvelők a Hatos Tölgy úton, ahol pályázati kiírásnak köszönhetően sikerült kiépíteni a pihenőhelyeket, a turistautakat. Természetjáró klubbok látogatják a falunak eme „látványosságát”. Győr után itt található a második leggazdagabb múzeum, ahol egy nemzeti múzeumok által sokszor kölcsönkért viking kard tekinthető meg. Külföldi turistáknak a vadászok mondhatóak, akik aktívan látogatják a kistérséget, azonban a falu nem tud szálláslehetőséggel szolgálni. Jövőképként szolgál, hogy igyekezni fognak majd a fiatal lakosokat helyben tartani, megfelelő munkával ellátni. A falu aktívnak mondható pályázat beadások szempontjából, sok jelenleg is folyó és sok már végrehajtott pályázatot tudhatnak maguk mögött. Igyekeznek kapcsolatot tartani a turistákkal, amit a folyamatosan fejlesztett honlapjuk mutat meg.
135
3.8.2. PESTV-SWOT elemzés 3.8.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9. Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16.
17. Környezeti
18. 19. 20.
1.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0 0
db db db
Erősség Lehetőség Veszély
0,07
db
Gyengeség
0,011
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
2
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Erősség
1
db
Veszély
2/98
nem Erősség burkolt/burkolt
Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok n.a. száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
n.a.
Erősség
n.a.
n.a.
Lehetőség
5
járatok száma/munka nap
Lehetőség
333,3
db
Erősség
3
db
Erősség
1 0
db db
Veszély Lehetőség
A rendőrség vagy körzeti megbízott megléte erősség, mert teljes mértékben eleget tesz kötelezettségeinek, így növelve a településen élők biztonságérzetét.
2.
A polgárőrség megléte erősség, mert a közbiztonságot támogatja, segíti és megkönnyíti a rendőrség vagy a körzeti megbízott munkáját, illetve a polgárőrök száma is kielégítő.
3.
A politikai pártok hiánya lehetőség, mert így nincsen széthúzás, politizálás a faluban, tehát nem hátráltatja a közösségi munkát.
136
4.
Az e- Magyarország pont azért veszély, mert itt nem található meg szabadon bárki részére az internet.
5.
Az 1000 főre jutó vállalkozások száma azért gyengeség, mert a számuk túl kicsi. Ebben nagy szerepet játszanak a Győr környékén megépült multinacionális cégek és különböző bevásárlóközpontok. Ebből következik, hogy az emberek ott dolgoznak és ott vásárolnak.
6.
Az 1000 főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma azért gyengeség, mert a számuk szintén kicsi, minőségük a helyi lakosok elvárásait sem tudják teljes mértékben kielégíteni, ezáltal a turizmust is hátráltatják.
7.
A bank automaták száma lehetőség, mert ez egy újabb lépés lenne a lakosok életkörülményeinek a megkönnyítésére, ha bank automatát szerelnének fel a faluban.
8.
Az üzemanyagtöltő állomások száma lehetőség, mert szintén a lakosok életét könnyítené meg, ha nem kellene Tétre vagy Győrbe járniuk tankolni.
9.
Az egészségügyi intézmények száma erősség, mert 2 ilyen intézmény is van a településen (orvosi rendelők), míg más környező falukban egyáltalán nincsen. Minőségileg és a felszereltség tekintetében fejlesztésre szorul.
10.
Az oktatási intézmények száma gyengeség, mert bár található intézmény a településen, komoly fejlesztésre szorulnak, ezért is járatják a szülők a gyermekeiket például győri iskolákba.
11.
A postahivatalok száma 1, ez erősségnek minősül, mert a környező települések nem mindegyike rendelkezik postával, így ez a szolgáltatás megkönnyíti a helybéliek életét. Igaz jelenleg is több panasz érkezik a dolgozókra, de ez még mindig jobb, mint ha egy mobilpostához kellene az embereknek igazodniuk.
12.
Veszély a Társadalmi segélypontok hiánya. Kistérségi szinten van egy szociális intézmény, mely minden településre kimegy (családsegítők, gyermekjólétisek).
13.
A pormentesített utak aránya erősség, mert ez az arány 2/ 98 vagyis az utak 98%-a burkolt. (jó állapotban is vannak.)
14.
A belső tömegközlekedés megléte erősség, mert a buszjáratok óránként járnak a nagyvárosokba, ezáltal biztosítva a lakosoknak a könnyebb életvitelt.
15.
Az 1000 főre jutó internettel rendelkező háztartások száma lehetőség, mert az internetkapcsolat ott is elérhető, azonban nem használják ki elegen.
16.
A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte lehetőség, mert szintén aktívan jár a busz, a helyi lakosok meg vannak elégedve. 137
17.
Az 1000 főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma erősség, mert az egész településen lévő háztartás be van kötve a hálózatba.
18.
A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, mert 3 hulladék kezelő is működik a településen, valamint a lakosok is eszerint válogatják szét a hulladékot.
19.
A hulladék lerakó megléte veszély, mert csak 1 található a településen, valamint fennáll a lehetősége, hogy a környező falvakból is ide hordják majd a hulladékot.
20.
A gyorsforgalmi utak megléte lehetőség, jelenleg is be van adva egy pályázat egy elkerülő út megépítésére, ugyanis a kamionos forgalom számottevő és ezáltal nagyon romlik az út minősége.
138
3.8.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság 1. 2. 3.
Politikai
4. 5. 6. Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,7 0
% Ft
Minőségi mutató Erősség Erősség
n.a.
n.a.
Veszély
n.a.
n.a.
Lehetőség
0,07
db
Gyengeség
n.a.
n.a.
Erősség
n.a
n.a
Lehetőség
n.a
n.a.
Veszély
n.a.
n.a.
Erősség
10,75
%
Gyengeség
10802
eFt
Lehetőség
n.a.
n.a.
Lehetőség
n.a.
n.a.
Erősség
n.a.
n.a.
Erősség
n.a.
n.a.
Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
n.a.
n.a.
Gyengeség
n.a.
n.a.
Lehetőség
A helyi iparűzési adó mértéke erősség, mert alacsony, ami megkönnyíti a helyi vállalkozók életét, illetve a településnek is bevételt jelent.
2.
A kommunális adó mértéke erősség, mert 0. A lakosoknak nem kell egy újabb adó fajtára költeniük a jövedelmüket.
3.
A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke veszély, mert ha lenne akkor növelnék a vállalkozások kötelezettségeit (pénzügyi).
4.
A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmény lehetőség, mert így a vállalkozások kedvezményben részesülnek, ezáltal támogatva vannak a falu által.
139
5.
Az 1000 főre jutó vállalkozások száma gyengeség, mert a számuk túl alacsony. Ebben nagy szerepet játszik a Győr környékén megépült multinacionális cégek és a különböző bevásárlóközpontok. Ebből következik, hogy az emberek ott dolgoznak és vásárolnak.
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége azért lehet erősség, mert ha látják az emberek hogy magas, akkor vonzhatja a munkaerőt.
7.
Az 1000 főre jutó működő tőke beáramlása lehetőség, mert ez újabb vonzóerő lehetne a lakosoknak. (ha egy vállalkozás támogatva van, akkor jobban is működik)
8.
A külső területekről érkező munkavállalók száma veszély, mert így a helyi lakosok elől töltenék vennék el a munkát, vagyis nem a helyi lakosság lenne foglalkoztatva.
9.
A településen foglalkoztatottak száma erősség, mert a lakosok nagy része foglalkoztatott teljes- vagy rész munkaidőben.”Csak az nem kap munkát, aki nem szeretne dolgozni”
10.
A munkanélküliségi ráta gyengeség, mert a munkanélküliek aránya nagyobb mint az országos átlag. Ez a képzettség és a vállalkozások hiányából ered többek között
11.
Az 1000 főre jutó szociális támogatások összege lehetőség, mert ezek kihasználásával javulhat a település szociális helyzete.
12.
A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest lehetőség, mert így több bevétel érkezik a lakosokhoz. (veszély viszont olyan szinten, hogy nem helyben vannak foglalkoztatva a lakosok.)
13.
A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege erősség, mert igyekeznek a gazdaságok,
minél
kisebb
pénzekből
és
minél
„zöldebb”
módszerekkel
tevékenykedni. 14.
Az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest erősség, mert igyekeznek támogatni a helyi gazdaságot, pályázatok és különböző támogatások (agrár) útján.
15.
Az 1000 főre jutó internettel rendelkező háztartások száma lehetőség, mert az internetkapcsolat ott is elérhető, azonban nem használják ki elegen.
16.
A településen található kötött vasút állomások száma veszély, mert vasút nem jár Kajárpécen.
17.
A megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma gyengeség, mert nincs egyetlen egy olyan vállalkozás sem, ami ezzel foglalkozna.
140
18.
A megújuló energia felhasználás aránya az összes energia felhasználásához képest gyengeség, mert a településen csak 1 háztartás ( polgármester) rendelkezik napkollektorral és így átlag nem vonható le.
19.
Az elmúlt 5 évben befizetett környezeti bírság összege lehetőség, mert ezzel a lakosok ösztönözhetőek a környezettudatosabb életre.
141
3.8.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
1
db
Minőségi mutató Erőség
n.a.
n.a.
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
Ft
Veszély
n.a.
Erősség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Lehetőség
88
%
Erősség
0
%
Erősség
4
db
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
1
db
Erősség
8 0 1 n.a.
db db db n.a.
Erősség Lehetőség Veszély Erősség
n.a.
n.a.
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
Erősség, hogy rendelkezik-e írott jövőképpel, mert ezáltal vannak a falunak, a polgármesternek és a lakosoknak tervei a jövőre nézve.
2.
Gyengeség, hogy rendelkezik-e szociális ösztönző programmal, mert ezáltal nem nyújt segítséget (pénzügyi) a lakosoknak.
3.
A politikai pártok hiánya lehetőség, mert így nincsen széthúzás, politizálás a faluban, tehát nem hátráltatja a közösségi munkát.
142
4.
A falunapok megrendezését segítő támogatások összege veszély, mert az értékük 0, vagyis fennáll a lehetősége, hogy a falunak önköltségből egy idő után nem lesz ereje megrendezni a rendezvényeket.
5.
A 60 évnél idősebbek aránya terület összes lakosságához képest erősség, mert az arány kicsi. A falu lakossága nem elöregedett.
6.
A szakképzettek, ill. felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összes lakosságához képest gyengeség, mert a számuk kicsi, ezáltal sokkal nehezebben jutnak munkához.
7.
A külső területekről érkező munkavállalók száma veszély, mert így a helyi lakosok elől töltenék be a munkát, vagyis nem a helyi lakosság lenne foglalkoztatva.
8.
Az EU horizontális célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte lehetőség, mert segítségükkel a falu fejlesztések alá kerülne.
9.
A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település összes általános iskoláskorú gyermekéhez képest erősség, mert az érték 88%, vagyis az általános iskolás korúak nagy része jár a helyi iskolába.
10.
A nemzetiségi/ kisebbség aránya a település összes lakosához képest erősség, mert a számuk 0, nincsen nemzetiségek közötti feszültség.
11.
A kistérségen belül működő együttműködések száma lehetőség, hisz számuk növelhető, ezáltal stabilabb a kistérség.
12.
A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, hisz számuk tovább növelhető, ezáltal a település helyzete javulhat.
13.
A közösségi együttműködést elősegítő intézmény megléte erősség, mert működik ilyen intézmény a faluban, és ezáltal is fejlődik/ formálódik/ összeszokik a közösség.
14.
A civil szervezetek száma erősség, mert Kajárpécen 8 db ilyen szervezet működik, teljesen normális körülmények között. Ezeken a szervezeteken keresztül képviseltetik magukat a lakosok/ szervezet vezetők.
15.
Az e - Magyarország pont megléte lehetőség, mert létesítésével látogatottabbá válhatna a falu, elérhetővé válna sok ember számára olyan dolog, ami eddig még esetleg korlátokat szabott az internetnek köszönhetően.
16.
A postahivatalok száma lehetőség, mert így munkahely lehetőség van, valamint településen belül fizethetik a lakosok, illetve csekkeket/ levelet adhatnak fel.
17.
A környezeti nevelő megléte erősség, mert a faluban igyekeznek a környezetbiztonságos életre. 143
18.
A környezeti nevelési program szintén erősség, mert a faluban igyekeznek a környezetbiztonságos életre.
19.
A kistérség által szervezett környezettudatos programok megléte veszély, mert a programok száma 0. Erre viszont mindenképpen szükség lenne.
20.
Az hogy tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának az veszély, mert nem tagja. Az emberek nagy része nem is tudja, hogy miről szól ez, és ezáltal azt sem, hogy milyen hasznuk származna ebből.
144
3.8.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
145
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
8
%
Erősség
2
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
55
%
Lehetőség
65
%
Erősség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
n.a.
n.a.
Erősség
n.a.
n.a.
Gyengeség
n.a.
n.a.
Veszély
45
db
Lehetőség
10
év
Gyengeség
55
%
Erősség
0
eFt
Lehetőség
5000
eFt
Lehetőség
66,8
%
Gyengeség
4,5
%
Gyengeség
0,55
%
Lehetőség
8,13
%
Veszély
1.
A TÉSZ- ekhez csatlakozó termelők aránya a település össztermelőihez képest erősség, mert a TÉSZ által is támogatottak lesznek ezek a vállalkozások.
2.
Az agrár vállalkozásokat segítő rendezvények száma erősség, mert legalább létezik ilyen, pénzügyi forrást is lehet rá előteremteni, például az Otelló borverseny.
3.
Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, mert ezzel sem nő a vállalkozók terhe (pénzügyi).
4.
A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település összes termőföldjeihez képest lehetőség, mert a többi gazda így betekintést nyerhet, hogy mi náluk a helytelen, vagyis min lehetne/ kellene változtatni.
5.
A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település összes termőföldjéhez képest erősség, mert a termőföldek több mint felére támogatás van kiadva. A legnagyobb baj az, hogy ezt a pénzt nem fejlesztésre, hanem fenntartásra fordítják.
6.
A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma azért gyengeség, mert számuk nagyon alacsony. Pontos adatokat nem találtunk.
7.
Az 1000 főre jutó nemzeti agrár támogatások azért számít lehetőségnek, mert segítségükkel fejleszthetik a településen lévő 2 mezőgazdasági vállalkozást.
8.
Az 1000 főre jutó nemzetközi agrár támogatások lehetőség, mert segítségükkel szintén fejleszthetőek a vállalkozások.
9.
Az 1000 főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település összes aktív munkavállalóihoz képest erősség, mert nagy arányban dolgoznak a lakosok a mezőgazdaságban, aktívan részt vesznek a falu fejlesztésében.
10.
A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrár szakemberek száma gyengeség, mert a faluban lévő vállalatoknál a gazdák végzettsége nem felsőfokú, általában csak „kitanulták”, „beletanultak” az ottani munkákba.
11.
A külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma veszély, mert a külső munkaerő elveszi az ottani lakosoktól a munkahelyet.
12.
A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerek száma lehetőség, mert a számuk még tovább növelhető, ezáltal stabilabbak lesznek a gazdaságok.
13.
A mezőgazdasági géppark átlag életkora gyengeség, mert az átlag életkor az 10 év és a gazdák nem is adnak be pályázatokat a fejlesztési célokra.
14.
A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település összes termőföldjeihez képest erősség, mert a technológiát a vállalkozók igyekeznek fejleszteni. („Haladnak a korral.”) 146
15.
A technológia fejlesztésére igénybe vett nemzeti támogatások összege lehetőség, mert igénybe lehetne venni nagyobb részben is őket.
16.
A technológia fejlesztésére igénybe vett nemzetközi támogatások összege lehetőség, mert igénybe lehetne venni nagyobb részben is őket.
17.
Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest gyengeség, mert az értéke csak 65%. Sok az a terület ami még nincs támogatás alatt.
18.
A Natura 2000-es területek aránya a település összes termőföldjeihez képest gyengeség, mert az értéke csak 3,5 %.
19.
Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatására jogosult területekhez képest lehetőség, mert még bevonhatóak területek ez alá a támogatás alá.
20.
A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest veszély, mert értéke csak 0,5. Ez azt jelenti hogy sokkal több területre igénybe lehetne venni ezt a támogatást.
147
3.8.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
1.
Érték
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
Minőségi mutató
n.a.
Erősség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
0 0
db db
Gyengeség Gyengeség
n.a.
n.a.
Lehetőség
n.a.
n.a.
Veszély
1
db
Gyengeség
2
db
Erősség
4
db
Lehetőség
n.a.
n.a.
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
db járatok száma/munka nap
Gyengeség
4
Lehetőség
1
járatok száma/munka nap
Lehetőség
1
db
Gyengeség
3
db
Erősség
1 0
db db
Veszély Lehetőség
Az hogy- hogyan szerepel a fejlesztésekben a turizmus, az azért erősség, mert egy magas színvonalú turizmus több turistát vonzhat, ami nagyobb bevételt hoz a falu számára.
2.
Az idegen forgalmi adó mértéke erősség, mert az értéke 0. Ez azért jó, mert a turizmussal, vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknak nem kell ilyen adónemet fizetni.
148
3.
Az átlagköltségek növekedése azért lehet lehetőség, mert a lakosok számára ezáltal egyértelművé válna, hogy ha turisták keresik fel a falut, az számukra csak hasznot hoz, nem pedig hátrányt képez.
4.
A vendégéjszakák száma gyengeség, mert számuk 0. A település nem rendelkezik se olyan látványossággal, se olyan szálláshellyel, ami ezt lehetővé tenné.
5.
A turisztikai vállalkozások száma gyengeség, mert számuk szintén 0. Nincs a településen egyetlen olyan vállalkozás sem, amelyik a turizmussal foglalkozna.
6.
1000 főre jutó működő tőke beáramlás lehetőség, mert új bevételeket hozna településnek.
7.
A külső területekről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma veszély, mert így a munkaerő a külső területekről lenne kinyerve és nem a helyi lakosság lenne foglalkoztatva.
8.
A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma gyengeség, mert csak 1 ilyen esemény van, ezáltal sokkal kevesebb turista keresi fel a települést.
9.
A hazai illetve nemzetközi települések száma erősség, mert Kajárpéc 2 testvérvárossal is rendelkezik és aktívan segítik egymást, csereprogramokat valósítanak meg.
10.
A kistérségen belüli együttműködések száma lehetőség, mert ezáltal erősebbé válhatna a kistérség.
11.
A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma azért lehetőség, mert szintén a kistérség helyzetét erősítené.
12.
A szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma gyengeség, mert az értékük 0, A település nem rendelkezik olyan vendéglátó egységgel, amely szállást biztosítana a településre érkező turistáknak.
13.
A vendéglátó egységek azért gyengeség, mert a számuk 0, nincs a településnek vendéglátó helye.
14.
A kistérség központjában irányuló közvetlen tömegközlekedés lehetőség, mert több járattal, turistajáratokkal növelni lehetne az érdeklődők számát.
15.
A kistérség központjába irányuló tömegközlekedés megléte lehetőség, mert fejleszthető. A lakosság teljes mértékben meg van elégedve a járatok számával.
16.
A környezeti illetve kulturális attrakció megléte gyengeség, mert nem sok rendezvény van a faluban.
17.
A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, mert 3 ilyen kezelő is van, valamint a lakosok is eszerint válogatják szét a hulladékot. 149
18.
A hulladék lerakó megléte veszély, mert csak 1 található a településen, valamint fennáll a lehetősége, hogy a környező falvakból is ide hordják majd a hulladékot.
19.
A gyorsforgalmi utak megléte hiánya nem jelent veszélyt a település számára. Adottságainak köszönhetően ez a mutató lehetőségnek számít.
150
3.9. Kisbabot 3.9.1. Bemutatás Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől DNY- ra a Rába és a Marcal között fekszik. A községhez tartozik Andahely puszta. Első okleveles említése 1222-ből való, amikor Rouz fia Joachim volt az ura. 1262-ben IV. Béla Baboti Ajándok fiát, Szolnokot és ennek fiait, Andrást és Adorjánt erősíti meg itteni birtokukban, melyet villa Bobuth néven említ. A település a kistérségben lévő településekhez képest viszonylag kevés lakosságszámmal rendelkezik, mert összesen 214 főt tartanak nyilván Kisbaboton. Annak ellenére, hogy kis településről van szó, számos nevezetesség található a településen, hiszen a falu szívében látható az 1812-ben épített, mára hatalmas fenyőfákkal ölelt evangélikus templom és a 2002-ben felavatott Szent István szobor. A települést színesítik az út menti villanyoszlopokon elhelyezett virágok, a karbantartott közterületek. A kikapcsolódást keresők részére a Rába folyó, valamint Rábaszentmihály község felől közelítve a település szélén található focipálya, játszótér kínál lehetőséget. Az elkészített interjúk alapján kirajzolódott, hogy a lakosság viszonylag aktív, mert az 1886-ban Ihász László elnökségével alakult önkéntes tűzoltó egyesület még a mai napig működik. Az elmúlt években Nyugdíjas Klub és Énekkar is alakult. Fontos szerepet tulajdonítanak a hagyományőrzésnek. A tagok a szokásos összejöveteleken kívül versenyeken, falunapi rendezvényeken is részt vesznek. Aktívan kiveszik a részüket az ünnepélyeken: március 15-én, anyák napján, gyermeknapon, augusztus 20-án, karácsonykor. Kisbaboti székhelye van a Rába Parti Lovas Klubnak. A jó közösséget alátámasztják az évről-évre megrendezett ünnepek, rendezvények, amelyből a falu lakosságának mindenegyes korosztály kiveszi a részét.
151
3.9.2. PESTV-SWOT elemzés 3.9.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9. 10. Társadalmi 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15.
16.
17.
Környezeti
18. 19. 20.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
152
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
0 0
db db
Gyengeség Lehetőség
1
db
Lehetőség
206
db
Erősség
30
db
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Lehetőség
1
db
Gyengeség
0
db
Erősség
0
db
Veszély
1
db
Lehetőség
0/100
(nem burkolt/ Gyengeség burkolt)
n.a
n.a
Lehetőség
224
db
Lehetőség
11
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
100
%
Erősség
2
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
1.
Erősség mivel meglétüknek köszönhetően nagyon kevés a bűncselekmény, kis falu így könnyen bejárható, ezért könnyen tudják végezni a munkájukat.
2.
Gyengeség, mert nincsen polgárőrség a faluban, de szükség lenne rá segítené a rendőrség hatékonyságát.
3.
Lehetőség, mert nem elkötelezettek egy pártnál sem, és elsősorban a település igényeit tartja szem előtt, ebből következik, hogy alacsony a faluban a politikai hovatartozásból eredő feszültség.
4.
Tájékoztatást biztosít az embereknek, bár igen kevesen használják, mivel ki van építve az internet hálózat, így csak lehetőség.
5.
Elegendő, mert megfelelő munkahelyet biztosít munkavállalók számára ezért ez egy erősség.
6.
Erősség, mert elegendőnek bizonyul, továbbá kielégíti ezen vállalkozásokat a faluban.
7.
A lakosság számára nem áll rendelkezésre olyan hely, ahol készpénzt tudnának felvenni a bankszámlájukról, ezért ezt veszélyt jelent.
8.
Véleményünk szerint 224 lakosra nem lenne érdemes kiépíteni, emellett sok a nyugdíjas, akik gépjárművel sem rendelkeznek.
9.
Gyengeség, mert hetente egyszer van orvosi rendelés, ami nem elég, mert az idős emberek száma igen magas, akik többször igényt tartanának orvosi ellátásra.
10.
Kevés a fiatalkorú, akik ingáznak, mert kevés a gyerek a bölcsőde,az óvoda és az általános iskola működtetéséhez.
11.
Veszélyként jelenik meg, mert ugyan mobilposta működik, lenne igény a helyi postára is. Probléma adódhat az átvételnél, ügyintézésnél.
12.
Lehetőség, mert az időseket, rászorulókat nem hagyják magukra a bajban. Nyugdíjasok évente 3000Ft-t kapnak, rászorulók gyógyszer és fűtési támogatást kapnak.
13.
Gyengeség, mert csak a helyiek használják és akiknek nincs más választásuk, és át kell haladniuk a településen.
14.
Lehetőség lenne, segítené azokat akik nem rendelkeznek gépjárművel.
15.
Lehetőség, hiszen ki van épülve, könnyen és mindemelett gyorsan jutnak információhoz a felhasználók.
16.
Lehetőség, mert akinek nincs személygépkocsija az busszal is eljuthat a kívánt helyre. Megfelelő a járatszám.
153
17.
Erősség, mert az egész településen kiépített már 6 éve, és a lakosok körében elégedettség övezi.
18.
Erősség, mert háztartásonként mindenhol szelektíven gyűjtik. A két lerakó az elégséges a lakosság számára. Környezettudatosabb.
19.
Lehetőség, mert nem a helyi környezetet szennyezi, hanem elszállítják Mórichidára és ennek örülnek a lakosok.
20.
Lehetőség, mert nem jelentős az átutazó forgalom, ennek következtében lakható és vonzó település.
154
3.9.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,1 0
% Ft/m2
Minőségi mutató Erősség Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
206
db
n.a.
Erősség Lehetőség
0
eFt
Veszély
0
db
Veszély
n.a.
Lehetőség
5,79
%
Erősség
1116
eFt
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
0
eFt
Erősség
0
eFt
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
Erősség, mivel a helyi iparűzési adó mértéke 0%, ez segítheti a beruházási kedvet a vállalkozóknál. Ezzel vonzzák a településre a vállalatokat, illetve vállalkozásokat.
2.
A kommunális adó mértéke erősség,mert nem terheli meg a családi kasszát. Számos településen igen magas kommunális adó terheli a háztartásokat.
3.
A környező településekhez képest igen alacsony ezért erősség, helyben tartja a vállalkozókat és új vállalkozásokat vonzhat.
4.
Lehetőség, mivel ha csökkentik akkor nagyobb ösztönző ereje lesz a vállalkozásoknak az ide településre, de ha viszont növelik, akkor több bevételhez juthatnak. 155
5.
Az ezer főre jutó vállalkozások száma elegendő, mert munkahelyet biztosít. További fejlesztési célok a vállalkozások hatékonyságában segíthetnek, így erősségnek számít.
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége a falunak lehetőség lenne, ha új vállalkozások települnének ide, így növekedne ez a mutató.
7.
Az ezer főre jutó működő tőke beáramlás veszély, mert nem fejlődik a település, nem teremt újabb munkahelyeket, mivel nem akarnak nagy vállalkozások a faluba jönni. Ezért ez a mutató veszélyt jelent.
8.
Külső területről érkező munkavállalók száma veszély, mert nincs munkalehetőség. A helyiek számára sem elegendő.
9.
Lehetőség a falunak, mert ha elegendő munkahely lenne, akkor nem kéne ingázni a munkavállalóknak más településekre.
10.
A munkanélküliségi ráta erősség, mert mindössze két munkanélküli van a faluban és hét, aki szociális járulékban részesül. Az országos átlaghoz viszonyítva is jóval alatta marad, így ez is alátámasztja a mutató erősségét.
11.
Ezer főre jutó szociális támogatások összege lehetőség, mert támaszt nyújt a rászorulóknak, így erősségnek számít.
12.
Lehetőség a kistérségen kívül dolgozók aránya, mivel nekik legalább van munkahelyük és nem kell munkanélküli segélyt kiosztani nekik.
13.
Ez a mutató erősség, mivel nincs olyan vállalkozás amelyiket fejleszteni kellene.
14.
Gyengeségnek számít a az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest, mivel hátráltató, csekély a fejlődés.
15.
Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma tekintve kiépült a település, könnyen és mind emellett gyorsan jutnak információhoz a használók, így a lehetőségek körébe soroltuk.
16.
Veszély a településen található kötött vasút állomások száma 0, így korlátozza a lakosságot az utazásban.
17.
Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma, pedig segítené a zöldebb energia felhasználását.
18.
Gyengeség
a
megújuló
energia
felhasználás
aránya
az
össz
energia
felhasználáshoz képest. Így nincs ami, megkönnyítené a családok anyagi helyzetét. 19.
Veszély az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege 0.Nem figyelnek oda az emberek a környezetre, bátran szemetelnek, ennek következtében a település nem tűnik vonzónak. 156
3.9.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Erősség, mert a
Érték
Mennyiség
0
db
Minőségi mutató Erősség
0
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Lehetőség
37
%
Gyengeség
n.a.
Veszély
0
db
Veszély
0
db
Lehetőség
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
n.a.
Veszély
1
db
Lehetőség
1
db
Gyengeség
3 1 0 0
db db db db
Erősség Lehetőség Veszély Gyengeség
0
db
Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
település fejlődését szorgalmazza. A jövőben parkosítani
szeretnének, amelyről írásbeli dokumentációval rendelkeznek. 2.
Gyengeség, mert nem rendelkeznek szociális ösztönző programmal, így nincs ami motiválja az embereket.
3.
Lehetőség, mert nem elkötelezettek egy párthoz sem és elsősorban a település igényeit tartják szem előtt, ebből következik, hogy alacsony a faluban a politikai hovatartozásból eredő feszültség.
157
4.
Lehetőség, mert biztosabb a megrendezés, színvonalasabb nagyobb rendezvények megvalósítása lehetséges.
5.
Gyengeség , mert a falu korfáját tekintve elöregedő a falu. Összesen 35 gyerek van a településen és az utóbbi időben elmondható, hogy csökken a település népessége.
6.
Veszélynek tekintjük, azonban
nem kaptunk adatot erről a mutatóról, de
lehetőség lenne a szakképzettek számának növelése, mivel segíthetnék a vállalkozásokat. 7.
Veszély, mert elenyésző a számuk, legfeljebb egy-két vállalkozó, ami nagyon alacsonynak mondható. A településen még a helyiek számára sincs munkalehetőség.
8.
Lehetőség, mert nem találunk a településen nemzetiséget. Így biztosított az egységes kép a nemzeti identitásokat illetően.
9.
Gyengeség, mert nem működik a településen oktatási intézmény. Az iskolás korú gyermekek rákényszerülnek más falvakban működtetett iskolákba való átjárásra.
10.
Erősség, mert nincs a településen nemzetiségi kisebbség. A lakosság ilyen szempontból homogén.
11.
Veszélynek nyilvánítjuk, de a mutatóról azonban nincs adatunk, de jó lehetőség lenne az együttműködés, segítené a vállalkozások versenyképességét a piacon.
12.
Lehetőség, mert az együttműködés jelen van. Mostanság Nagyabonnyal ápolnak jó kapcsolatot. Közös programok, sportrendezvények, főzőverseny... stb.
13.
Gyengeség, mert kevés a számuk,illetve az idős és fiatalkorú lakosságot nem azonos dolgok érdeklik. A hallottak alapján pedig a rendezvények minden korosztálynak szólnak, de ennek ellenére viszonylagosan kevés a résztvevő.
14.
Erősség, mert a számuk elegendőnek bizonyul a lakosság arányához képest és jól is működnek.
15.
Lehetőség, mert megfelelő és naprakész tájékoztatást biztosít az embereknek.
16.
Veszély, mert ugyan mobilposta működik, lenne igény a helyi postára is. Probléma adódhat az átvételnél, ügyintézésnél.
17.
Gyengeség, mert szükség lenne egy olyan emberre, aki szakszerűen neveli a fiatalságot a környezettudatosságra. Sajnos ennek a finanszírozására a jelenlegi helyzetben nincs forrás, figyelembe véve azt is, hogy nem működik általános iskola a településen.
18.
Gyengeség, mert nagyon hasznos volna a környezetvédelem szempontjából.
158
19.
Veszély, mert nincs olyan összefogás, szervezet, amely valamilyen program keretében felhívná az emberek figyelmét a környezettudatosságra.
20.
Veszély, mert nem tagja, nem hallottak róla. Veszélyt jelent, mivel saját környezetűket óvnák meg a Klímabarát települések szabályainak betartásával.
159
3.9.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
Érték
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
160
Mennyiség
n.a. 2
Minőségi mutató Erősség
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
2
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Veszély
12
Erősség
65
%
Erősség
0
eFt
Veszély
62500
eFt
Lehetőség
74,9
%
Gyengeség
3,4
%
Erősség
0
%
Lehetőség
0,5
%
Veszély
1.
Erősség a TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település összetermelőihez képest, mert akinek van zöldség, gyümölcs érdekeltsége az tagja a TÉSZ-nek.
2.
Erősség az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma, mert kevés az agrárvállalkozás, így elegendő a segítő rendezvények száma. Ezek alapján a mutató erősség lett.
3.
Lehetőség az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke. Azonban nincsen adatunk, de az alacsony terhek helyben tartják az agrárvállalkozásokat.
4.
Lehetőség, azonban nincsen adatunk, de célszerű kihasználni az összes mezőgazdasági területet.
5.
Erősség a terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest, mert a gazdák többsége Tud róla, igénybe veszik és mindenképpen hasznos.
6.
Gyengeség a helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma, mert amit megtermelnek azt máshol dolgozzák fel, azaz helyben semmit nem állítanak elő.
7.
Lehetőség az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások összege, mert mindenféleképpen segíti a vállalkozásokat, mivel plusz bevételhez juthatnak.
8.
Lehetőség, azonban nem áll rendelkezésünkre adat, de a vállalkozások segítségére válik minden pályázati lehetőség kihasználása.
9.
Lehetőség, azonban nincs adatunk, de mivel agrárvállalkozások vannak a településen ezért könnyebb elhelyezkedni az agrár ágazatban a munkavállalóknak.
10.
Erősség, mivel a gazdák többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a végzettség szükséges is a legújabb pályázati rendszerben a pénzek lehívásához.
11.
Lehetőség a külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma, mert nem veszik el a helyiektől a munkát, ami van, és a legnagyobb gazda is gabonanövények termesztésével foglalkozik, így az kevésbé munkaerő igényes.
12.
Veszély a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma, mert 0. Így ebből adódóan az emberek saját szaktudásukra támaszkodnak, nincs szakember véleménye, amely segítené a munkájukat.
13.
Erősség, mert az azt mutatja, hogy korszerű eszközökkel végzik a mezőgazdasági munkát és kisebb az amortizáció mértéke is.
14.
Erősség, mert a megművelt területek nagyobb részén folyik fejlett mezőgazdasági művelés, korszerű technológiák alkalmazásával.
161
15.
Lehetőség a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege, mivel támogatási lehetőségekre pályázhatnak. Ezzel anyagilag tudják alátámasztani a jövőbeni fejlesztéseket.
16.
Veszély a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege, mert alacsonynak mondható a technológiai fejlesztések volumenét tekintve.
17.
Gyengeség az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest, mert nem rendelkezik olyan feltételekkel, ami miatt többlet összegre tudna pályázni. A 8 % pedig igen alacsonynak bizonyul.
18.
Erősség, mert ez az arány nem rossz, de még nőhet a jövőben.
19.
Lehetőség az AKG, amivel sok agrárvállalkozó élhet, plusz juttatást nyújthat számukra. Aki jogosult rá általában be is adja rá az igényét.
20.
Veszély a Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest, mert nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőséget.
162
3.9.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
1.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
5
%
Erősség
0
eFt
Erősség
n.a.
Lehetőség
0 0
db db
Gyengeség Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a.
Lehetőség
1
db
Erősség
1
db
Erősség
0
db
Veszély
n.a.
Lehetőség
0
db
Gyengeség
1
db (járatok száma/munka nap)
Gyengeség
1
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
0
db
Gyengeség
2
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
Erősség a milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus mutató, mert megpróbálja a település önkormányzat kihozni a maximumot, szeretnének ők is (települési szinten)a köztudatba kerülni.
2.
Erősség az idegen forgalmi adó mértéke, mert a cél, hogy minél több turista látogasson el a faluba.
3.
Lehetőség a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke, mivel a településen nincsen turizmus, így ösztönözni lehetne a
163
vállalkozásokat a minél kisebb terhekkel, hogy kezdjenek bele a turizmushoz kapcsolódó vállalkozások létesítésébe. 4.
Gyengeség a faluban eltöltött vendégéjszakák száma A településen nincs szállást biztosító egység, ezért nincs hol megszállniuk a vendégeknek.
5.
Gyengeség a turisztikai vállalkozások száma, hiszen a faluban nincsen szállási hely, ami összefüggésben áll azzal, hogy nem jönnek turisták.
6.
Veszély az ezer főre jutó működő tőke beáramlása, mert a turisták nem jönnek. Ebből fakadóan nem áramlik be működő tőke, ami fokozhatja a veszélyt.
7.
Lehetőség a külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma, mert nincs forgalom,így nem jönnek turisztikai dolgozók. Ha fellendülne a turizmus, abban az esetben nőne a munkavállalók száma is.
8.
Erősség a turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma, mert a településen szoktak rendezni falunapot és ez turista csalogató lehet.
9.
Erősség a hazai illetve nemzetközi testvér települések száma mutató, mert a falunap alkalmával sporttevékenységek,versenyek kerülnek lebonyolításra. Ilyenkor összegyűlik a falu és viszonylag sok a látogató.
10.
Veszély a kistérségen belüli együttműködések száma, mert a közös rendezvények szervezése nem jellemző. Pedig megfelelő alkalom lenne arra, hogy megosszák egymással a tapasztalatokat.
11.
Lehetőség a nemzeti és nemzetközi együttműködések száma A településen belül nincs együttműködés, azonban a jövőben mindenképpen szükséges lehet a további kapcsolatok kiépítése.
12.
Gyengeség a szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma. Nem áll rendelkezésünkre adat, de a közös együttműködések általában pozitív úthoz vezetnek.
13.
Gyengeség a vendéglátó egységek száma, mert szükség lenne férőhelyekre mind az átutazók, mind pedig a turisták részére.
14.
Lehetőség a kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte, mert a vendégház megépülését követően többre lenne szükség.
15.
Lehetőség a kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte, mert a hallottak alapján elmondható, hogy kiegyenlíti az igényeket, erősségnek számít, mivel segíti azokat a lakosokat akik nem rendelkeznek gépjárművel.
164
16.
Gyengeség a környezeti,illetve kulturális attrakció megléte, mert kevés olyan látványosság van, amely turista csalogató lenne. A Rábára és közvetlen természetére épülhetne környezeti attrakció.
17.
Erősség a szelektív hulladék kezelésének megléte, mert 2 db található. Fontos a környezettudatos gondolkodásmód kialakulása a falu közösségét illetően.
18.
Lehetőség a hulladék lerakó megléte, mert háztartásonként mindenhol szelektíven gyűjtik. A két lerakó az elégséges a lakosság számára, így biztosított a környezettudatosabb élet.
19.
Lehetőség a gyorsforgalmi utak megléte, mert nem jelentős az átutazó forgalom, nincs annyi bűncselekmény.
165
3.10. Mérges 3.10.1. Bemutatás Mérges település Győr-Moson-Sopron-megyében, a Téti kistérségben található a Rába folyó völgyében, a 85-ös számú főúttól 4-km-re. 81 fő lakosú zsáktelepülés. A településen érdekesség, hogy a közeljövőben kamerarendszer kiépítése fog megvalósulni, amely igen pozitív dolog, hisz ezzel a település biztonságát fokozza, nő az ellenőrizhetőség lehetősége, valamint a földútnál felszerelt mozgásérzékelő szintén növeli a biztonságot. A vállalkozókat a település azzal szeretné támogatni, hogy nem szed Helyi iparűzési adót, valamint közel 500 ezer Ft-ot kapnak a fiatalok, ha itt vesznek telket. Régen úgy volt tervezve, hogy itt épült volna a főút, de Mérges falu aláírásokat gyűjtött, hogy ez ne valósuljon meg. Az út pozitív hatással lett volna a településre, hiszen pl. Győrbe is 20 e Ft a tömegközlekedésen használható bérlet ára Mérgesről. A településre úgynevezett mozgó boltos jár, akinél tudnak vásárolni a lakók, valamint házi segítő van, aki segít az idősebb korúaknak, bevásárolnak nekik. A település jellegzetessége annak ellenére, hogy napi 20 busz érkezik, ha a lakók a polgármestert megkérik, ingyenesen elszállítja őket az orvoshoz, óvodába, illetve az állomásra. Itt megjegyezhető, hogy ez ritkának mondható el egy faluról és ez így pozitív képet ad Mérgesről és a falu vezetőségéről. Bár postahivatal nincs, de a lakók a kultúrházba feladhatják a leveleket, befizethetik a csekkeket és az újságok is kihordásra kerülnek. A polgármester úr véleménye szerint ez a megoldás jobb, mint a mobil posta, hiszen a kultúrház télen úgyis fűtve lenne, a tér kihasználatlanul állna, így nem kerül többletköltségbe a fenntartása. Továbbá pozitívum, hogy a faluban felmerülő munkákat, például a fűnyírás, hólapátolás elvégzése a helyi lakókat bevonva végzik el, így időszakos munkákat biztosítva nekik. Tehát nem más településről hozzák a munkaerőt, ami szintén erősség, hisz a saját lakosságát támogatja. Minden második lakó belga, német, svájci, de még Ázsiából is érkeztek betelepülők. Kiváló szabadidő elfoglaltságot is nyújt a település például azzal, hogy van pingpong asztal, könyvtár, tekepálya, foci pálya, falunap alkalmával van íjászkodás, kugli versennyel és nyereményekkel is.
166
3.10.2. PESTV-SWOT elemzés 3.10.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Technológiai 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0 0 n.a.
db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
n.a. 0 0 1 0 0 1 5/95
Erősség db db db db db db (nem burkolt/ burkolt)
n.a.
Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség Erősség
208
db
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
313
db
Erősség
7
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Veszély
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott megléte veszélynek minősül, mert első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy veszély, de ez így nem lenne helytálló, hiszen egy 85 fős településen a szükséges biztonságot ellátja és a közeljövőben bevezetendő kamerarendszer segítségével ez a biztonság csak erősödik. Úgy gondoljuk, hogy ez egyértelműen erősség. 2. A polgárőrség működése erősség, hiszen a polgármester véleménye szerint a szükséges
feladatok
elvégzésre
kerülnek,
nagyobb
létszám
esetén
pedig
többletköltséggel járna. Így, ameddig a feladatok ellátása nem kerül veszélybe, addig ez a létszám megfelelő.
167
3. Lehetőség a politikai pártok jelenléte mutató, mert az interjúalanyok elmondása alapján a politikai pártok kialakítását elképzelhetőnek tartják, hiszen ezen szerveződés bármikor elkezdődhet, de ez a lakosságon múlik. 4. Az e-Magyarország pont lehetőség, hiszen a mai világban már elmaradhatatlan követelmény az internet, amely előbb-utóbb kialakításra kerülhet. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma gyengeség, bár mindenki egyéni vállalkozó, amely a településen 7-8 főt tesz ki a 85 főből, úgy gondolom, hogy a vállalkozók száma
így
is
csekély.
A
vállalkozások
előrelendítenék
a
települést,
az
önkormányzatnak HIPA – bevételt szolgáltatnának. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma erősség, hiszen a polgármester véleménye szerint az az egy élelmiszerbolt és italbolt a kereskedelmi szolgáltatásokat, igényeket kielégíti. Valamint jelen van mozgóárus is, aki rendszeresen jár a településre, így tőle is lehet vásárolni, ezért pl. nem kell más településre menni az élelmiszerek beszerzése végett. 7. A bank automaták hiánya nem okoz fennakadásokat, mert a településen nem lehetne vele fizetni, és mivel sokan ingáznak, így más településen igénybe tudják venni, ha szükséges. A polgármester ennek létesítését nem tartja indokoltnak, a lakók sem tartanak erre igényt, így ezért ez lehetőség. 8. Az üzemanyagtöltő állomás létesítése lehetőség, mivel minden család rendelkezik autóval, a távolság nem okoz nagy kitérőt, hiszen a legtöbben Győrbe járnak dolgozni, így nagy kitérőt, vagy negatívumot nem rejt magában.
Helyben lévő benzinkút
kialakítására nincs sem igény, sem lehetőség. 9. Az egészségügyi intézmények száma gazdasági szempontból optimálisnak mondható, a betegek ellátására alkalmas, abból a szempontból viszont negatív lehet, hogy az orvos csak hetente egyszer rendel, így alkalmazkodni kell hozzá. Összességében ez még így is erősség. 10. Alapjában az oktatási intézmények hiányát gyengeségnek foghatnánk fel, hiszen ha valami nincs, akkor hajlamosak vagyunk azt negatív értelmezésbe venni, hiányként értelmezni. Ez így is lehetne, de belátható, hogy 85 fős lélekszámhoz nem lenne gazdaságilag fenntartható, túl sok többletköltséget vonna maga után és az évente születendő gyerekek száma is 1-2 fő, így megállapítható, hogy a nincs, itt mégis erősség. 11. Lehetőségnek tartjuk, hogy postát létesítsenek, de fenntartása költségnövelő lenne, most pedig nincs miatta kár, hiszen bár postahivatal nincs, de a postásnak a 168
kultúrházban feladhatják a levelet, ő kihordja az újságokat és itt a csekket is be lehet fizetni (mobilposta szolgáltatás). 12. A társadalmi segélypontok létesítése lehetőség, hiszen a hanyatló életkörülmények révén a lakosságnak szüksége van a segítségre. 13. A pormentesített utak aránya gyengeség, hisz az utak fejlesztése, pormentesítése sosem lehet elégséges. Az arányból is látható, hogy ez csekély, bár szerintem a szükséges fő irányokat lefedi és a pormentesítés is megoldott, amelynek elvégzését a lakók segítségével, munkájával végzik el. 14. A belső tömegközlekedést erősségnek tartjuk, hiszen naponta 20 busz jön Mérgesre, hétvégén valamivel kevesebb. Polgármester véleménye szerint ennek ideje, vonala és sűrűsége fedi a helyi igényeket, így szerintem negatív véleményt nem vált ki a lakosság körében. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások aránya lehetőség, kedvelt szolgáltatás, hiszen a háztartásokban is van internet, majdnem minden fiatal rendelkezik internettel, de a település könyvtárában is elérhető, ide is járhatnak ingyen internetezni. 16. Lehetőség a kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés hiánya nem negatívum, hiszen a polgármester kérésére a kívánt helyekre elszállítja a lakókat, valamint csatlakozással is el lehet jutni a kívánt településre. A későbbiekben felvetődhet ennek a kiépítésének a kezdeményezése. 17. Erősségnek tartjuk az ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások arányát, hiszen szennyvíz-, csapadékvíz ellátás mindenhol van, így ebből a lakosság nem szenved hiányt, ezzel probléma a polgármester véleménye szerint nincs. 18. A szelektív hulladékkezelés erősség, hiszen márciusban kiépült a szelektív hulladék rendszere, így található zöld, fehér, sárga szemétgyűjtő is. Most a lakosság körében nagy használatot élvez, de ennek mértéke inkább később fog meghatározódni. 19. Hulladéklerakó nincs, ez lehetőség, hiszen esztétikai és egészségügyi szempontból ennek
hiánya
pozitív
szemléletű
és
ennek
megváltoztatásának
lehetősége
folyamatosan fennáll, de erre nincs igény. 20. A gyorsforgalmi utak hiányát veszélynek tartjuk, hisz a polgármester véleménye is az, hogy minden településnek fő felkapaszkodási lehetősége az, hogy van egy forgalmi út a közelében. Régen úgy volt, hogy itt lett volna a főút, de a falu aláírásokat gyűjtött, hogy ne legyen és sajnos ellene aláírásokat nem gyűjtöttek.
169
3.10.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
n.a.
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
0
Ft/m2
3.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%)
0
%
Erősség Gyengeség Veszély
n.a.
Lehetőség
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
n.a.
Gyengeség
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő)
n.a.
Gyengeség
7. 8.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
n.a.
Lehetőség
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Környezeti
Minőségi mutató
5.
Gazdasági
Technológiai
Mennyiség
1.
4.
Társadalmi
Érték
18. 19.
0
db
Lehetőség
3 6,67
db %
Gyengeség Erősség
n.a. 90
Veszély %
Veszély
n.a.
Gyengeség
n.a.
Erősség
208
db
Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
5
%
Gyengeség
0
e Ft
Lehetőség
1. Erősségnek tartjuk a jelenlegi helyi iparűzési adót. Korábban is szedtek iparűzési adót, de ahogy a polgármester is mondta az adó mértéke nagyon alacsony volt és mióta nincs, a vállalatok is jobban érdeklődnek a területen. Mikor már több vállalkozás települt a környékre, ismét vissza lehetne állítani. 2. Gyengeség a kommunális adó mértéke, hisz az emberek hajlamosak nem felelősségteljesen érezni azon dolgok iránt, amelyek számukra nem kerülnek anyagi megnyilvánulásban. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0%, ez gyengeség, mert így a falunak nem származik semmi bevétel az oda települő vállalkozásokból. 170
4. A vállalkozásoknak biztosított átlagos adókedvezmények értéke lehetőség, mert már így is meg kapták a vállalatok a legnagyobb adó kedvezményt azzal, hogy nincs iparűzési adó a környéken. Ezáltal talán a vállalatok számára is szimpatikusabb lesz a környék. 5. Gyengeségnek tartjuk az ezer főre jutó vállalkozások számát, mert szinte egyáltalán nincs is vállalkozás a faluban csak egy-két magán vállalkozó található, akik nem tudnak túl sok embert foglalkoztatni. 6. Mivel csak kis magán vállalkozások vannak a településen, ezért a bérezés nagyon csekély és ez gyengeség. Pontos adatot mi sem tudunk, csak a kis vállalatok méretéből következtetünk. 7. A nagyobb vállatok közelsége miatt, amelyek Győrben találhatók lehetne lehetőség a működő tőke beáramlása. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőség, mert nem veszik el a munka lehetőséget a faluban élőktől, hiszen minden településnek a saját lakosságát kell támogatnia. 9. A településen foglalkoztatottak száma gyengeség, mert igaz kevesen laknak itt, de még ahhoz a számhoz is kevés ez az érték. Ezt majd idővel új vállalatok betelepítésével lehetne növelni. 10. A relatív munkanélküliségi mutatót erősségnek tartom, mert jó hogy a faluban élők találtak maguknak munkát a térségben. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege veszély, mert értéke kevés, így nincsenek kellőképpen támogatva azok a lakosok, akik rászorulnának. 12. A kistérségen kívüli dolgozók aránya veszély, mert túl sokan dolgoznak a térségen kívül és ezek közül sokan várhatóan el is költöznek az ingázás elkerülése végett és így a lakosság száma csökkeni fog a jövőre nézve. 13. A helyi vállalkozások nem fordítanak elég pénzt a kutatásra és fejlesztésre, ezért ez gyengeség, ráadásul így nagyon hamar lemaradnak a többi vállalattól és könnyen csődbe mehetnek. 14. Az önkormányzat innovációra költött pénzmennyisége erősség, mert a településen élők és az önkormányzat is azon van, hogy minél szebbé tegye a falut. Rendszeren karbantartják a növényzetet, a kultúrházat és a polgármesteri hivatalt is nem régen újították fel.
171
15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma lehetőség, mert ez kihat a fiatalok tanulására. Az interneten már minden elérhető így jól tudnak informálódni és a tanulásukat is nagymértékben elősegíti. 16. A településen nincs vasút. Ez gyengeség, mert a vállalkozások és a közlekedés szempontjából is előnyös lenne egy vasútállomás. 17. Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma, mert a falu számara is előnyösebb lenne, ha lennének ilyen vállalkozások a környéken, ezáltal ugyanis jobb lehetne az energiagazdálkodása a falunak. 18. Szintén gyengeség a megújuló energiát használók száma is, mert ezt az arányt lehetne növelni, ha több háznál használnának megújuló energiát és így is csökkenthetnék a lakók a kiadásaikat. 19. Az elmúlt öt évben nem kellett környezeti bírságot fizetni, ezért ez lehetőség mivel a falu így több pályázaton is előnnyel indulhat.
172
3.10.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
igen
Minőségi mutató Erősség
na
Erősség
Érték
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Mennyiség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Veszély
40
%
Erősség
5
%
Gyengeség
na
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
8
db
Lehetőség
0
db
Veszély
1
db
Erősség
0 0 0 0 0
db db db db db
Gyengeség Veszély Veszély Gyengeség Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. Erősség, hogy a falu rendelkezik írott jövőképpel, mert pozitívum az, ha van elképzelésük a jövővel kapcsolatban és írásos terveket készítenek, hogy miken lehet, illetve kellne változtatni. 2. Erősség a szociális ösztönző program működése, hisz így támogatják az idősebb korosztályt, segítenek nekik ahol tudnak és az erre való figyelemfordítás elengedhetetlen. 3. Lehetőség a politikai pártok hiánya a településen, mert így a falu nem lesz megosztva legalább, ami mindenképpen nagy előny. 173
4. A falunapok rendezésére nem vesznek igénybe támogatásokat, ez veszély, mert e nélkül a falunapok nagyon drágák a falu számára, és ha lenne támogatás bővíthetnék a programokat és a megmaradt pénzt félretehetnék vagy másba fektethetnék be. 5. A hatvan évesnél idősebbek aránya erősség, mert ez az arány nagyon jó és ezt kellene tartani vagy csökkenteni fiatalok oda vonzásával, hisz egy település számára fejlődést jelenthet, ha több a fiatalok, a gazdaságilag aktív személyek száma. 6. Gyengeség viszont a szakképzettek, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mert így a vállalatok máshonnan fognak szakképzet munkaerőt biztosítani maguknak és nem az adott településről. 7. Lehetőséget jelentenek a külső területről érkező munkavállalók, mivel akik messzebbről fognak járni a településre dolgozni, azok majd lehet, hogy idővel oda is költöznek és ott telepednek le és így megindulhat egy kis népesség növekedés. 8. Mivel nincs kisebbség a faluban, ezért még nem volt szükség esélyegyenlőséget segítő intézkedésekre, de ha netalántán települnek be, akkor ez megoldást nyújthat az ez által keletkező problémákra. 9. Mivel a faluban nincs oktatási intézmény, ezért ez gyengeség, mert így a gyerekeknek más településre kell utazniuk, hogy iskolába járhassanak. 10. Nincs kisebbség a faluban, ez mindenképpen erősség, mert így nincsenek olyanok, akik fennakadást okoznának a lakosság mindennapjaiban, így feltételezhetjük, hogy ez optimális. 11. A kistérségen belüli együttműködések megléte lehetőség, mivel többen összefogva több pénzt tudnak programokra költeni, mint külön-külön a települések. Ráadásul így együtt nagyobb és színvonalasabb rendezvényeket is tudnak szervezni. 12. A nemzeti és nemzetközi együttműködések hiánya veszély, mert ez rengeteg előnnyel járna a falunak és így ezektől elesik a település. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézmények megléte erősség, mert jó ha van egy olyan hely, ahol a lakosok ápolni tudják az egymás közti kapcsolatot például közösen megvalósított programokkal. 14. A civil szervezetek hiánya gyengeség, mert a falu számára jó lenne egy olyan civil szervezet megléte, amely tevékenységeivel segíti a faluban élőket és magát a falut előrevinné. 15. Veszély az e-Magyarország pont hiánya, mert akinek nincs internet hozzáférési lehetősége otthon, az nem tudja kihasználni az internet adta előnyöket ügyei gyorsabb és azonnali intézésében. 174
16. Veszély a postahivatal hiánya is, mivel megnehezíti az emberek számára a kapcsolattartást, számla fizetést és a számlakézbesítést is. 17. Gyengeség a környezeti nevelő hiánya, mivel így itt nincs aki megtaníthatná az embereket a helyes környezettudatos életmódra. 18. Nem alkalmaznak környezeti nevelési programot a faluban, ez gyengeség. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen programok hiánya miatt az emberek nem ismerik meg kelőképpen az őket körbevevő természetet. 19. A kistérség által szervezett környezettudatos programok hiánya veszély, mivel nincsenek, nincs alkalom, amikor ismertetnék az emberekkel a környezettudatos életet. 20. Veszély, hogy a falu nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának, mert a klímabarát településeknek adható pályázatokat a falu nem kapja meg.
175
3.10.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1.
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) 7. Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) 8. Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) 9. Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
75
%
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a.
Veszély
10
%
Gyengeség
0
db
Gyengeség
11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db)
0
db
Lehetőség
12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év)
45
db
Lehetőség
13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
12
Gyengeség
40
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a.
Veszély
78,8
%
Gyengeség
26,5
%
Gyengeség
10,3
%
Lehetőség
30,7
%
Veszély
1. Gyengeség a TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya, hiszen egy vidéki településnek kiemelten fontos a ’hovatartozás’ megléte, valamint a termelőkkel ápolt jó kapcsolatok kialakulása. 176
2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma erősség, hiszen a lakosság hol máshol értesülne az új módszerekről és lehetőségektől, mint egy jól megszervezett rendezvényen. 3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, hiszen nem nehezíti a vállalkozások munkáját, így ezen a területen nagyobb az érvényesülési lehetőség. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazók aránya lehetőség, a földeket nem csak a faluban élők birtokolják, hanem a közelben élőknek is van ott földjük. A Mérgesiek próbálják minél jobban rendben tartani a földjeiket, ami nem mondható el mindig a többi környékbeli tulajdonosról. 5. Erősség a terület alapú támogatást igénylők aránya, mert ez azt jelenti, hogy a falu kihasználja nagymértékben a számára igénybe vehető lehetőségeket, amellyel a helyzetük jelentősen javul. 6. Gyengeség a helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma, mert egy településnek annál jobb, minél kisebb költséggel tud előállítani egy bizonyos terméket, és annál költségesebb minél távolabbról kell beszerezni a szükséges elemeket. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások értéke veszély, hisz az érvényesüléshez mindig fontos a támogatás, önerőből mindig nehezebb a megvalósítás. 8. Szintén veszélynek tartjuk az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokat, mert támogatások nélkül nehéz az agrártevékenységek fenntartása. 9. Gyengeség az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya, mert egy településnek az az optimális, ha a mezőgazdaságban aktívan részt vesznek és saját termékkel tudják ellátni a lakosságot. 10. Gyengeség a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma is, mert bár sok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, de ebből az agrárszakembereket nem említhetjük meg és a szakszerű hozzáértés minden területen, így az agrárterületen is fontos. 11. A külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma 0, ezért lehetőség, mert ez azt jelenti, hogy a helyiek aktív foglalkoztatottságára épül és nem kell attól tartani, hogy a peremterületekről, környező településekről érkezők elveszik a munkát. 12. A szaktanácsadási rendszer egy lehetőség, mert így megvan az esély arra, hogy a termelők az optimális munkavégzéssel tudják ellátni a mezőgazdaságot, előnyös módon. 177
13. A mezőgazdasági géppark átlagéletkora magas, ezért ez gyengeség. A gépek sok munkának vannak kitéve így elhasználódnak elavulnak a lecserélésük idővel elkerülhetetlen lesz. 14. Gyengeség a korszerű technológiát alkalmazó területek aránya, mert ezt az arányt a megfelelő támogatásokkal és hozzávalókkal lehetne javítani és alkalmazása gazdaságos lehetne. 15. A technológiai fejlesztésre igénybevett nemzeti támogatások értéke 0, ezért veszély. Támogatások és egyben pénz nélkül nehéz bármerre is elindulni, az amortizáció pedig folyamatosan jelentkezik. 16. A technológiai fejlesztésre igénybevett nemzetközi támogatásokról ugyanaz mondható el, mint a nemzeti támogatásokról, ez is veszély. 17. Gyengeség az AKG támogatásra jogosult területek aránya, hiszen ez a terület kevésnek mondható és ez változtatásra szorul, és mint az interjún megtudtuk, ennek kialakítására jelentős változtatási tervek készülnek. 18. A Natura 2000-es területek aránya lehetőség, mert a környezetünkért tenni sohasem késő. 19. Lehetőség az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya, hiszen ennek a helyzetnek az előrehaladására, megváltoztatására van járható út. 20. Veszély a Natura 2000-es területek aránya, mert a természettel mindig és mindenkor foglalkozni kell, és nem biztos, hogy ezt egy kis település önerőből el tudja végezni.
178
3.10.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat
Mennyiség
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%)
20
%
2.
Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft)
0
eFt
3.
5
%
4.
A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db)
0
db
Gyengeség
5.
Turisztikai vállalkozások száma (db)
1
db
6.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt)
n.a.
Gyengeség Lehetőség
7.
Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db)
0
db
2
db
Erősség
0
db
Gyengeség
8
db
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
1
db (járatok száma/munka nap) (járatok száma/munka nap)
Erősség
3
db
Erősség
7
db
Erősség
18. Hulladék lerakó megléte (db)
0
db
Lehetőség
19. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
0
db
Veszély
1.
Politikai
Gazdasági
8.
Társadalmi
Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) 10. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db)
Technológiai
Környezeti
Minőségi mutató
Érték
12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 13. Vendéglátó egységek száma (db) 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db)
0
0
Erősség Erősség Lehetőség
Lehetőség
Lehetőség
Veszély
Veszély
1. A településfejlesztési koncepcióban a turizmus 20%-ban szerepel, ez magas arány, ezért ez erősség. A falu szép környezetben helyezkedik el és nyugodt, így érdemes ilyen irányban nyitniuk. 2. Erősség az idegenforgalmi adó mértéke, hiszen így talán a kevésbé tehetősebb családok ezt figyelembe vennék. 179
3. Mivel egyenlőre nincs falusi turizmussal foglalkozó vállalkozás, de ez mindenképpen egy lehetőség. 4. A vendégéjszakák száma lehetőség, hisz nincsen szálláshely, és lehet, hogy erre a későbbiekben igény lenne, így nyitva kell hagyni a kaput az esetleges változtatásokra. 5. Turisztikai vállalkozással nem találkoztunk és a polgármester úr sem említette, talán a kocsmára gondolhattak, ez gyengeség. 6. Egyenlőre nincs működő tőke beáramlás, de a közeljövőben fog épülni egy asztalos műhely, ami fog egy kis tőkét adni, így jelenleg gyengeség, de jó esély van arra, hogy ez a mérték nőni fog. 7. Nincs turisztikai vállalkozás így külső területről érkező dolgozó sincs, de ha lenne is, jobb lenne, ha a falubeliek számára növelnék a munkalehetőséget. 8. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma erősség, jó, hogy egy ilyen kevés lakosú falunak is van falunapja, ahol ráadásul változatos programok is vannak: íjászkodás, kugli verseny, stb. 9. Gyengeség a hazai és nemzetközi testvértelepülések száma, a falu nyithatna ilyen irányba és ez hosszabb távon érzékeltethetné a hatását, ez egy fontos kapcsolatkialakítási folyamat. 10. Ilyen kis településhez képest ez igen nagy a kistérségen belüli együttműködések száma, így ezt erősségnek tartom, a kapcsolatok mindig optimálisak, főleg egy kisebb településen ez meghatározó lehet. 11. Gyengeség a nemzeti és nemzetközi együttműködések száma, hisz nincs ilyen, holott ez ugyancsak fontos lenne a település számára. 12. Gyengeség a szállást biztosító vendéglátó egységek és férőhelyek száma, hisz nincs ilyen épület, ennek változtatására esetlegesen szükség lenne, figyelmet kell rá fordítani. 13. A kocsma kielégíti a falun belül az itteniek igényeit, ezért a vendéglátó egységek száma erősség, de az idelátogatók számára talán fontos szempont lenne, hogyha nincsenek itt ismerőseik, akkor tudjanak hol megszállni. 14. Veszély a kistérség központjába irányuló tömegközlekedési járatok száma hétköznapokon. Önmaguknak oldják meg a falu kisbuszával, ha valaki menne valamerre, de ez mégsem elegendő ennyi emberre. 15. A közlekedés hétvégén is gyengeség, de ilyenkor is lehetőség van arra, hogy a település kisbusszal szállítsa az embereket.
180
16. A környezeti és kulturális attrakciók száma erősség. Mint már feljebb említésre került az ilyen rendezvényeken igen sokféle program kerül megrendezésre. 17. A faluban valóban van egy szelektív hulladékgyűjtő telep, a falu igényeinek ez abszolút megfelelő, másik kérdés hogy a telepet nem a legmegfelelőbb helyre telepítették (a tekepálya mellé a padokhoz és asztalokhoz).Mindezek ellenére ez egyértelműen erősség. 18. Nincs hulladéklerakó, bár ez nem is feltétlenül szükséges ennyi lakosra, ezért ez lehetőség. 19. Lett volna igény, hogy a közelben épült gyorsforgalmi utat erre is elvezessék, de lévén hogy egy zsákfaluról beszélünk, már az is javítana, ha a forgalom a közlekedés több irányból érintené a falut. Ez a mutató veszély.
181
3.11. Mórichida 3.11.1. Bemutatás Mórichida Győr-Moson-Sopron megyében található, szintén a téti kistérségben. Autóval a 83-as útról Tétnél letérve közelíthetjük meg, vonattal Gyömörén kell leszállni, ahonnan 13 kilométerre van. Buszok naponta többször közlekednek ide Győrből. A járatokat főleg a helyiek használják, nincs túl sok látogatójuk, illetve máshonnan érkező munkavállalójuk, de ezt nem is támogatják. A polgármester elmondása szerint arra törekszenek, hogy tanulmányaik után visszacsábítsák ide az emberek dolgozni, ez persze csak korlátozott mennyiségben jöhet létre, mivel a legtöbb magyar faluhoz képest itt sincs túl sok munkalehetőség. A falunak ahhoz képest, hogy majdnem 900 fő a lakossága elég jó a közössége, hiszen mindenki ismer mindenkit. Elősegítik ezt klubjaik, civil szervezeteik is méghozzá: egy lövészklub, öreg fiúk focicsapata, kórus és egy nyugdíjas klub. A találkozók a szépen felújított művelődési házban vagy a falunapokon jönnek létre, ahova ezen szervezetek különböző programmal készülnek. A falunak nagyon takaros kinézete van egy idegen ember számára, nincsenek elhanyagolt porták és az utak is viszonylag jó minőségűek. A főút most lett felújítva, szép aszfaltozott széles út. Ennek mentén található a helyi általános iskola is ahova a helyi fiatalok járnak másik településekről érkezettekkel együtt. Elviekben az 5.-6. osztály van helyben és a 7.-8. Rábacsécsényen. Ez a gyakorlatban úgy lett kialakítva, hogy mind a négy évfolyamnak az általános órái itt vannak megtartva, a fizika, a kémia, a technika pedig Rábacsécsényen, ahová gondnoki külön busz viszi őket, amikor szükség van rá. Sajnos a térségben az autóút miatt sok az eldobált hulladék, ezt kollektív szemétgyűjtéssel próbálják kompenzálni melyen az egész falu részt vesz, de főleg az iskolások jeleskednek benne. Szelektív hulladékgyűjtés céljára két szigetet is kialakítottak, melyet kéthetente ürítenek, a kommunális hulladékot pedig hetente viszik el. A csatornázás a településen körülbelül 70%-ban épült ki, a közeljövőben 90 %-ra törekszenek. Mivel nem engedték csatlakozni őket egyik szennyvíz tisztító rendszerhez sem, ezért a Raiffeisen támogatásával építettek egyet Mórichida és Rábaszentmihály közé, ez 2003-ban történt. A településen szálloda, panzió nincsen, csak egy szerényebb vendéglátóhely. Ezen kívül található még egy evangélikus templom, melyhez tartozik egy 12 fából álló gesztenyéspark is. A település tagja a Rába szövetségnek, több környékbeli településsel együtt. Szlovákiában testvérfalujuk is van, mellyel folyamatosan tartják a kapcsolatot és közös rendezvényeket is szerveznek. 182
3.11.2. PESTV-SWOT elemzés 3.11.2.1. Infrastruktúra Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
21. Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db)
1
db
Gyengeség
22. Polgárőrség megléte (db)
1
db
Gyengeség
23. Politikai pártok jelenléte (db)
0
db
Lehetőség
24. E-Magyarország pont megléte (db)
0
db
Lehetőség
25. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
33
db
Gyengeség
26. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db)
2,3
db
Erősség
27. Bank automaták száma (db)
0
db
Lehetőség
28. Üzemanyag töltő állomások száma (db)
0
db
Lehetőség
29. Egészségügyi intézmények száma (db)
3
db
Erősség
30. Oktatási intézmények száma (db)
2
db
Erősség
31. Postahivatalok száma (db)
1
db
Lehetőség
32. Társadalmi segélypontok száma (db)
2
db
Lehetőség
33. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
0/100
(nem burkolt/ burkolt)
Erősség
34. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
n.a.
35. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db)
68
db
Lehetőség
36. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
34
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
37. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma
183
db
Erősség
38. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db)
4
db
Erősség
39. Hulladék lerakó megléte (db)
1
db
Lehetőség
40. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
0
db
Lehetőség
Infrastruktúra
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Erősség
Technológiai
Környezeti
183
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott megléte gyengeség, hisz a polgármester úr is azt mondta, hogy ez a létszám kevés egy ekkora fős településnél, véleményünk szerint is ezt a létszámot növelni kell a biztonság megteremtése és a bűntények elkövetésének megelőzése érdekében. 2. Polgárőrség működik a településen, ennek ellenére mi ezt gyengeségnek éreztük, hisz bár munkájukkal meg vannak elégedve, mégsem fedik le a hét minden napját, így nehéz a munka megszervezése, esetleges betegségek esetén pedig nagy hátrányt okozhat. 3. Nem tartjuk veszélynek a politikai pártok hiányát, egyetértünk a polgármester véleményével, aki azt mondta: „Civil szervezetek vannak, politikai pártok személyileg nincsenek, de ezt nem bánjuk, hiszen ha gond lenne, akkor alakítanának ki a lakók.” Ezért mi ezt lehetőségek körébe soroltuk. 4. Véleményünk szerint lehetőség, mivel megléte elmaradhatatlan követelménye egy jól működő társadalom számára. Akinek nélkülözhetetlenül szüksége van rá, az otthonában már rendelkezik hozzáféréssel. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma gyengeség, hiszen egy településre csak pozitív hatással lehet az, ha jól működő vállalkozások működnek, hiszen az HIPA bevételt hozhat egy településnek, valamint felpezsdítheti a falu közéletét és egyben fellendülést is eredményezhet. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma erősség, mert a lakosság számára a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeket kielégíti, valamint a lakosság sem igényel többfajta szolgáltatást és ezen kívül mindent megkapnak helyben, amire szükségük van. 7. A bank automaták létesítése lehetőség, hiszen megléte csak pozitív hatású lenne, de a polgármester úr véleménye szerint ezt az igényt a posta teljes mértékben kielégíti, hisz a lakók pénzükhöz vagy a munkahelyükön jutnak hozzá vagy pedig a nyugdíjasok kézhez kapják. 8. Az üzemanyagtöltő állomások kialakítása lehetőség, hiszen a település bizonyos anyagi ráfordításokkal, vagy több település összefogásával meg lehetne valósítani kialakítását, bár a lakosság számára ez nem jelent hiányt, hiszen a közelben található benzinkút.
184
9. Az egészségügyi intézmények száma erősség, mert a település rendelkezik orvosi rendelővel, valamint gyógyszertárral a hét 3 napján. Ezek bővítése nem indokolt, hisz optimális mértékben ellátják a lakosság igényeit. 10. Az oktatási intézmények száma erősség, a településnek van általános iskolája, ahová a környező településről is járnak iskolabusszal, így nem kell a gyerekeknek sokat utazniuk. 11. A postahivatalok száma lehetőség, mert a meglévő hivatal mérete és nyitva tartása a lakosság számára kielégítő, csekkek befizetésére, levelek feladására egyaránt lehetőség van. 12. A társadalmi segélypontok megléte lehetőség, hiszen az életkörülmények romlásában is megnyilvánuló hanyatlás során a lakosságnak szükség van
segítségre,
segítségadásra. 13. A pormentesített utak aránya erősség, hisz a burkoltság az egész településen megoldott és minősége is megfelelőnek mondható. 14. A belső tömegközlekedés erősség, a településre 20 busz érkezik naponta, bár hétvégén ez az arány többnyire kevesebb, de a legtöbb család rendelkezik autóval. 15. Az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya lehetőség. E-Lan, vezeték nélküli rendszert használnak, de sajnos problémás, így szükség van ennek fejlesztésére. 16. A kistérség központjába induló közvetlen tömegközlekedés helyzete lehetőség, hiszen természetesen a lakók szempontjából a sűrű járatok indítása az ideális, de a polgármester a visszajelzések révén azt mondja, hogy ez a járatszám optimális és lefedi az igényeket. 17. A csatornahálózatba bekapcsolt háztartások aránya erősség, hiszen az egész területen 70 % feletti az érték, s ez az arány jónak mondható, a polgármester véleménye szerint ez a mérték optimális. 18. A szelektív hulladék kezelése erősség, hiszen ennek kialakítása márciusban történt. Bár most mivel az újdonság erejével hat még a használata iránt nagy az igény, az igazi eredményének leszűrése későbbre várható. 19. A hulladéklerakó kérdése lehetőség, 2 kukás rendszer van és 2 hetente csütörtökön szállítják a szemetet. Ráadásul Rábaszentmihály- Mórichida között egy tisztító rendszer van, ez kuriózum. 2003-ban nem engedték Mórichidát csatlakozni sehova -> nem támogatták, de a Raiffeisen bank segítségével ez megtörtént.
185
20. Egy esetleges gyorsforgalmi út megléte lehetőség, hisz ennek kialakítása csak jót tenne a településnek, és megközelítés szempontjából is ideális lenne.
186
3.11.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Mennyiség
Minőségi mutató
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
2
%
Erősség
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
2000/ingatlan
Ft/m2
Erősség
3.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%)
n.a.
Lehetőség
4.
A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%)
n.a.
Lehetőség
5.
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
33
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő)
n.a.
Gyengeség
7.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db)
n.a.
Lehetőség
Gazdasági 8.
Környezeti
Erősség
db
Lehetőség
52
db
Gyengeség
10. Munkanélküliségi ráta (%)
13,23
%
Gyengeség
11. Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt)
6,68
eFt
Erősség
34
%
Erősség
12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%)
Technológiai
db
5
9.
Társadalmi
Érték
13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A településen található kötött vasút állomások száma (db) 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
n.a.
Gyengeség
10
%
Erősség
68
db
Erősség
0
db
Gyengeség
0
db
Gyengeség
0
%
Lehetőség
0
eFt
Erősség
1. A helyi iparűzési adó mértéke erősség, hiszen az alacsony HIPA támogatja a vállalkozók boldogulását, fokozhatja a vállalkozási kedvet, ugyanakkor mértékének növelése bármikor lehetséges. 2. A kommunális adó mértéke erősség. Az elmúlt években nincs rá lehetőségük, EU-s pályázatok miatt tartották szükségesnek. A település lehetőségeihez képest igen jó helyet foglal el a kistérség többi településéhez képest. 187
3. A vállalkozókat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, mert nincs adóterhe a vállalkozásoknak, ez így támogatja meglétüket! 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények mértéke 0%. Az előző mutatóhoz hasonlóan ez is lehetőség, mert a vállalkozások nincsenek leterhelve külön adókkal, ez maga az adókedvezmény. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma erősség, hiszen igen magas szám, ami tovább nőhet amennyiben az infrastruktúra is fejlődne a falu környezetében. 6. A településen működő vállalkozásoknak nincs átlagos bruttó bérköltsége. A vállalkozások kevés embert foglalkoztatnak, vagy egyáltalán nincs alkalmazottjuk, így ez gyengeség. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlásának értéke lehetőség. Jelenleg erről nincs adat, nem is jellemző a kistérség településeire a tőke beáramlása, de ezen változtatva fellendülhetne a gazdaság. 8. A külső területekről érkező munkavállalók száma igen alacsony, de ez magyarázható a falu a fejletlenségével. Ezek a munkavállalók lehetőségek a mi szemünkben. 9. A településen foglalkoztatottak száma igen csekély ahhoz képest, hogy a település lélekszáma 910 fő. Így ez gyengeség. 10. A relatív munkanélküliségi mutató elég magas szám, ennek mértékét csökkenteni kell, ez alapján ezt gyengeségnek véljük. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege igen alacsony, ám itt legalább van ilyen támogatás. A település lehetőségeihez képest kifejezett erősségnek tartjuk. 12. A kistérségen kívül dolgozók arányának értéke nem meglepő és még nem is annyira magas mint azt várnánk annak tükrében, hogy a településtől mindössze 32km-re fekszik Győr. Mi erősségnek tartjuk, hogy csak ennyien dolgoznak a kistérségen kívül. 13. A helyi vállalkozások nem fordítanak pénzt a K+F-re, ezért ez gyengeség, még annak tükrében is, hogy a kistérség többi faluja sem fordít erre pénzt, mivel nem tehetik ezt meg. 14. Az innovációra költött pénz aránya az önkormányzat összbevételeihez képest erősség, mert a lehetőségeket figyelembe véve ez egy jó érték. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások arányának száma kielégítő, természetesen szeretnék minél több háztartásba eljuttatni az internetet. Ez az érték erősség.
188
16. A településen nem található kötött vasútállomás, pedig a lakosság távolsági utazásokra lehet, hogy szívesen venné igénybe. Ezt gyengeségnek tartjuk. 17. A település nem rendelkezik megújuló energiával foglalkozó vállalkozással. Ugyan ez nem egy gyakori dolog sem a kistérségben, sem máshol, ennek ellenére ez egy gyengeség. 18. A megújuló energia felhasználása a faluban 0%. Ez egy lehetőség, hisz megváltoztatása pozitív hatást von magával. 19. Az elmúlt öt évben a településnek nem kellet környezeti bírságot fizetnie, így ez erősség.
189
3.11.2.3. Társadalmi aktivitás Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
3
db
Erősség
2
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Veszély
18
%
Erősség
14
%
Gyengeség
5
db
Lehetőség
3
db
Lehetőség
95
%
Erősség
0
%
Erősség
4
db
Lehetőség
0
db
Veszély
13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db)
4
db
Erősség
14. Civil szervezetek száma (db)
8
db
Erősség
15. E-Magyarország pont megléte (db)
0
db
Veszély
16. Postahivatalok száma (db)
1
db
Lehetőség
17. Környezeti nevelő megléte (db)
1
db
Erősség
18. Környezeti nevelési program megléte (db)
1
db
Erősség
19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db)
0
db
Lehetőség
20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
0
db
Lehetőség
Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
Gazdasági
3. 4. 5.
60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%)
6.
Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%)
7. 8.
9.
Társadalmi
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt)
10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) 11. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db)
Technológiai
Környezeti
1. Az írott jövőképek megléte mindenképpen erősség, mert vannak ötletek a fejlesztésekre, kidolgozott programokkal, lehetőséggel is számolnak, így van esély a jövőbeni változtatásra. 2. A szociális ösztönző programok megléte is erősség, mert a kistérség több falujában nincs ilyen, itt meg több is létezik és egy falu életében fontos a rendszerbe foglalt anyagi ösztönzők kialakítása. 190
3. A politikai pártok hiánya egy lehetőség, amíg nincsenek, nincs lehetőség nagyobb támogatások elnyerésére, holott itt is nagyobb tömegek megmozgatására lenne lehetőség és önerőből sokszor nincs erre elegendő anyagi forrás. Az interjúalanyok véleménye alapján ezen a helyzeten lehet változtatni. 4. Nincs támogatása a falunapoknak. Ez magyarázható a politikai pártok hiányával is akár. Veszélynek ítéljük meg, mivel ha mindent önerőből kell kielégíteni, akkor ez okozhatja a falunapok megszűnését vagy színvonal csökkenését. 5. A 60 évesnél idősebbek aránya egy pozitív mutató, amely alapján a falu nem elöregedő, inkább fiatalodó tendenciát mutat, ezért ez erősség. 6. A szakképzettséggel illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya igen alacsony, de ez magyarázható azzal, hogy a település nyújtotta munkalehetőségek nem igényelnek ilyesfajta képesítést. De ennek ellenére ez gyengeség. 7. A külső területekről érkező munkavállalók száma igen kevés, de ez érthető. Ettől függetlenül ez természetesen lehetőség, hiszen minden településnek elsődleges szempont, hogy a saját lakosságát támogassa. 8. Az EU horizontális célkitűzéseit elősegítő intézkedésekkel fontos foglalkozni, ezért ez lehetőség, főleg egy falu életében meghatározó lehet. Ennek megléte miatt ez egy lehetőség. 9. Egy igen nagy erőssége a településnek, hogy rendelkeznek saját általános iskolával és így ide jár minden gyerek, akinek erre van lehetősége, ezért ez erősség. 10. A településen nincs kisebbség, tehát ennek aránya 0 a teljes lakossághoz képest. Ez is erősség. 11. A kistérségen belüli együttműködéseket egyértelműen a lehetőségekhez soroljuk, hisz a település részt vesz a kistérség munkájában és ez kell is a fejlődés érdekében. 12. A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma 0, ezért ez veszély, hiszen a kapcsolatok bármikor, különböző helyzetben segíthetnek egy település életében, gondolunk itt a kooperációkra. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézmények vannak és számuk megfelelő a település méretéhez képest, ezért ez szintén erősség. 14. A civil szervezetek száma szintén erősség, mert megtalálhatók a faluban és elegendő a számuk is. Fontos kiemelni a munkájuk jelentősségét, amellyel nagyban hozzá járulnak a falu igényeinek kiszolgálásához. 15. E-Magyarországpont nincs a faluban. Igény lenne a meglétére, de amíg nincs, addig ez veszélynek számít. Számos fiatalnak manapság már egyre nélkülözhetetlenebb az 191
internet, hiszen mindennapi dolgaik intézéséhez és az információk gyűjtéséhez szükséges. 16. Postahivatal van a településen 1db, ami elegendő a falu számára, ezért ez lehetőség. A lakosok elégedettek a posta szolgáltatásaival. 17. Környezeti nevelő van a faluban, így erősségnek számít, hisz hozzájárul a település életének alakításához, munkáját pedig egyedül is képes ellátni. 18. Környezeti nevelési program készült a településen, ezért ez erősség, hiszen egy útmutatás csak segíthet mind a lakosság, mind a település számára. 19. A településen nincs a kistérség által szervezett környezettudatos program, holott ezzel is foglalkozni kellene tudatosan, ezért ez lehetőség. Fontos, hogy valamilyen szisztéma alapján ismerjék meg a környezetüket a lakosok, melynek alapját képezhetnénk a környezettudatos programok. 20. A falu nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának. Ez környezetvédelmi szempontból gyengeség, és ennek megléte pozitív hatásként mutatkozna, ezért ez egy lehetőség.
192
3.11.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
1. TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) 7. Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) 8. Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) 9. Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
gyengeség
1
db
erősség
0
%
lehetőség
75
%
lehetőség
90
%
erősség
0
db
gyengeség
n.a.
veszély
n,a,
veszély
10
%
erősség
8
db
gyengeség
4
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
10
gyengeség
65
%
erősség
0
eFt
veszély
62500
eFt
lehetőség
59,3
%
gyengeség
2,7
%
gyengeség
26
%
veszély
n.a.
Lehetőség
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya gyengeség, mert főleg magán vállalkozások vannak jelen a térségben, de egy közösséghez való tartozás során több segítséget, és ismeretanyagot tudhatnának. 193
2. Agrárvállalkozásokat segítő rendezvény van a faluban. Ez erősség, hiszen a vállalkozók megismerhetik a településen az új lehetőségeket! 3. A településen lévő agrárvállalkozásokat nem sújtják adóterhek. Ez erősségnek számít, hiszen így többen meggondolják az esetleges vállalkozás létrehozását. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya erősség, hiszen a termőterület ¾-e megfelelően van megművelve és figyelmet is fordítanak erre, ezért ez egyértelműen lehetőség. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya erősség, mert a gazdák legalább ezen forrással hozzá járulhatnak a fenntartásukhoz és a későbbi esetleges beruházásokhoz. 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások nincsenek. Ez gyengeség, hisz ez azt jelenti, hogy külső segítséget kell igénybe venni ahhoz, hogy a termelési folyamatokat folytassanak és ez így plusz költséggel jár. 7. A település nem kap nemzeti agrártámogatást. Ez gyengeség, mert ezen támogatások hiányában jelentős fejlesztési lehetőségektől esik el a falu. 8. A település nem kap nemzetközi agrártámogatást sem, ezért ez is gyengeség, úgy, mint az előző mutató. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya erősség, mert a település környezetében az agrárágazat az egyetlen lehetőség. 10. A közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma gyengeség, hisz a szakképzett munkaerő és vezetőség sosem hátrány, de arányuk a település lakosságához képest nagyon alacsony. 11. A külső területről érkező mezőgazdasági munkaerő jelenléte erősség, mert ez azt jelentené, hogy a településen élők dolgoznak a vállalkozásoknak, de még jobb az lenne, ha a vezető pozíciót is a helyi lakosság látná el. 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma évente magas. Véleményünk szerint ez mindenképpen lehetőség, mert a gazdák olyan területeken is kaphatnak tanácsokat, amelyeken nem rendelkeznek szakismeretekkel.
194
13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora gyengeség, 5 évente minimum frissíteni kellene az állományt és ez az idő nem elhanyagolandó, hisz számos balesetet vonzhat maga után. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya erősség, hisz igen magas a jelenléte és ez azt jelenti, hogy a dolgozók tudatosan végzik a munkájukat, figyelembe véve a hatásukat is. 15. A település nem vesz igénybe nemzeti támogatást technológiai fejlesztésre, így mindent önerőből kell állnia, amely eleve hátrányt jelent másokkal szemben, így ez veszély. 16. A nemzetközi támogatást viszont annál inkább igénybe veszi a falu, ez 62500eFT. Ez lehetőség, hisz igen nagy összeget fordíthatnak erre a célra. 17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya az össz. területhez képest gyengeség, mert igen alacsony a támogatott területek száma és optimális lenne, ha nem mindent önerőből kellene megvalósítani, így jó lenne, ha ezt az arányt növelni tudnák. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest 1,5%. Gyengeségnek minősül, mert nagyon alacsony ez a szám! 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest 0%. Ez veszély, hisz nem veszik igénybe a támogatást. Ennek okát abban látjuk, hogy a pályázati feltételrendszer bonyolult. 20. A Natura 2000-es támogatásra jogosult területek aránya lehetőség, mert ugyan igénybe veszik a támogatást, de olyan kis mértékben, ami szinte egyenlő a nullával.
195
3.11.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
Mennyiség
Minőségi mutató
5
%
Gyengeség
0
eFt
Erősség
n.a.
%
Lehetőség
4.
Vendégéjszakák száma (db)
0
db
5.
Turisztikai vállalkozások száma (db)
0
db
6.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db)
7. 8. 9. Társadalmi
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%)
Érték
10. A kistérségen belül együttműködések száma (db)
11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 13. Vendéglátó egységek száma (db) 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte Technológiai (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 18. Hulladék lerakó megléte (db) 19. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
n.a.
Gyengeség Gyengeség Gyengeség Veszély
0
db
3
db
0
db
Gyengeség
4
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
2
db (járatok száma/munka nap)
Erősség
16
Erősség
Lehetőség
18
(járatok száma/munka nap)
Veszély
3
db
Erősség
4
db
Erősség
1
db
0
db
Lehetőség Veszély
1. A településfejlesztési koncepcióban a turizmus nem kap nagy szerepet, pedig a település nem is olyan kicsi, majdnem 900 lakossal rendelkezik és rendelkezik egy régi templommal is, valamint erdők veszik körbe. Ebből adódóan véleményünk
196
szerint fejleszthetnék a turizmust például egy panzióval vagy legalább kiadó szobákkal. Ezért ez gyengeség. 2. Az idegenforgalmi adó mértékéről nem tudtunk meg adatot, mivel nem foglalkoznak a turizmussal, így nincs is rá szükség. Ha mégis bevezetnék, az csak jobban hátráltatná a fellendülést. Ez erősség. 3. Nincs falusi turizmussal foglalkozó vállalkozás, ha esetleg lenne ilyen a későbbiekben, akkor sem érdemes adókkal sújtani, de nem elképzelhetetlen. Ezért ez lehetőség. 4. Veszélynek ítéljük a vendégéjszakák számát, hiszen lehetne legalább egy kiadó szoba a faluban, így meglenne az esély, hogy külső területről érkezők talán itt maradnának néhány éjszakára. 5. Gyengeség a turisztikai vállalkozások hiánya és a probléma inkább az, hogy a faluban sajnos nem is várható ilyen a közeljövőben. 6. Nincs adat a működő tőke beáramlásról, de ez a szám valószínűleg sajnos nulla, ezért ez veszély. A településre csábítani kell mind a vállalkozásokat, mind a munkahely teremtési lehetőségeket. 7. A faluban igyekeznek az ott lakóknak munkát adni, minden településnek elsősorban a saját lakosságát kell támogatnia, hisz ez az elsődleges szempont, ezért a külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma veszély. 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények vannak a faluban, pl. július 17. falunap, ez elsősorban az ott lakóknak van, május 1. vízi fesztivál a Rába partján 3 falunak közösen, ezzel csábíthatnának oda máshonnan is turistákat. Van még egy erőfesztivál, ami igazából Rábaszentmiklóson van, csak a falu is részt vesz rajta. Ezen rendezvények száma elég, ezért ez erősség. 9. A testvértelepülésekre vonatkozó adat nem pontos, ugyanis van 1 Szlovákiai testvértelepülés, amivel jó viszonyt ápolnak, de szeretnék, ha még több kapcsolatot tudnának kiépíteni, más helyek felé is nyitni, ezért ez gyengeség a jelen állapot szerint. 10. A polgármester úr elmondása szerint jó viszonyt ápolnak a környező településekkel, főleg Rábaszentmiklóssal, amivel közös rendezvényük is van, ez mindenképpen erősség. 11. Mint az már fentebb is említésre került, a nemzeti és nemzetközi kapcsolataikat szeretnék tovább bővíteni, ezért ez lehetőség. A szlovákiai testvértelepüléssel
197
kölcsönösen lépnek fel a kórusokkal, ami nemzetközi szinten megalapozta és manapság már növeli a jó viszonyt. 12. A szállást biztosító vendéglátó egységek, férőhelyek száma gyengeség, hisz sajnos nem találhatóak ilyenek, holott lehet, hogy a szomszédos településekről is átjönnének egy-egy családi alkalom, esetleges ünnep miatt. 13. A vendéglátó egységek száma erősség, a kocsmán kívül egy étterem is van ez elegendő a faluban élő emberek igényeinek kielégítésére. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megfelelő, ezért ez lehetőség. Ennyi buszjárat bőven elegendő a faluban lévő lakosok számára, főleg hogy az iskolás gyerekeket külön busszal is viszik. 15. A munkaszüneti napokon nincsen elegendő járat és túl korán megy az utolsó járat, mely gátolja az emberek szórakozását hétvégén. Ez ezért veszélynek sorolandó. 16. A környezeti és kulturális attrakcióknál ugyanaz a helyzet, mint amit már korábban írunk, nincsenek ilyenek, ezért ez gyengeség. 17. A szelektív hulladékgyűjtés nemrég lett bevezetve a faluba, úgyhogy ez erősség, számuk pedig bőven elegendő a falunak főleg, hogy két helyre van szétosztva. 18. Saját hulladéklerakóval rendelkeznek, ez mindenképpen jó, mert nem kell másokhoz
alkalmazkodniuk, ezért ez is erősség. 19. A gyorsforgalmi utakról elmondható, hogy a falu lakói így is panaszkodnak a túl nagy
áthaladó kamion forgalomra, ezt egy gyorsforgalmi út csak növelné. A meglévő út a falu megközelítése szempontjából a célnak abszolút megfelel, ezért ez lehetőség
198
3.12. Rábacsécsény 3.12.1. Bemutatás A több mint 750 éves múltra visszatekintő Rábacsécsény Győr-Moson-Sopron megyében, a téti kistérségben, a Rába folyó bal partjánál helyezkedik el. Területe 15,68 km² és jelenleg 610 lakosa van, 38,9 fő/km² népsűrűséggel. A település megközelíthető gépjárművel, naponta többször busszal és a falutól 8,5 km-ről indul a legközelebbi vonat. A házak rendezettek és tiszták, az utak pormentesítettek és burkoltak. A közterületek gondozottak és műveltek, és a Leader-program keretein belül felújítottak. A községnek szlovák-magyar nemzetközi kapcsolatai vannak, valamint 1 éve Csécsénypatonnyal és Bőssel alakított ki mind kulturális, mind személyes kapcsolatot. A község a Mérges és Bezi településekkel együtt körjegyzőséget működtet, a hivatal a Deák téren található. Alapfokú művészeti általános iskolája a téti Kisfaludy Károly ÁMK tagiskolájaként, óvodája önálló intézményként működik. Az iskolához tartozó épületben iskolai és községi könyvtár, valamint e-magyarország pont működik. Az egészségügyi ellátást a helyben működő háziorvosi szolgálat látja el. A legifjabbak egészségére a körzeti védőnői szolgálat felügyel. A gyógyszertár helyben biztosítja a szükséges gyógyszereket. Fogorvosi ellátás a szomszédos településen, Rábaszentmihályon biztosított. A vallást tekintve elmondható, hogy a lakosság nagy része katolikus, a katolikus templom a Szent Imre utcában van. A vidék mezőgazdasági jellegű, azonban a mezőgazdaság csak kevesek számára biztosít megélhetést. A lakosság nagy része Győrbe és Csornára ingázik, ott dolgozik. A falu lakossága alig haladja meg a 600 főt, mi sem bizonyítja jobban az emberek aktivitását, mint a rengeteg civil tevékenység. A vasárnap délutáni kellemes elfoglaltság a helyi sportegyesület foci csapatának köszönhető. A településen működik ifjúsági klub, Molnár János Egyesület, Ágota Nyugdíjas Klub, illetve a klubtagok által működtetett Öntevékeny Művészeti Csoport. A lakosság igényeinek kielégítését szolgálja a Birtok Coop Zrt. 25-ös számú ABC üzlete, illetve a Szent Imre utcában található Minikereskedés. A településen két vendéglő: a Gabriel vendéglő és a Rábagyöngye vendéglő működik. További üzletek, szolgáltatók: Greszler Mezőgazdasági és Alkatrész Bolt, STIHL Szaküzlet. A faluban Postahivatal és Takarékpénztár is működik A településen lakók az évente megtartott, már hagyománynak számító ünnepekkel, rendezvényekkel színesítik az éveket.
199
3.12.2. PESTV-SWOT elemzés 3.12.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Érték
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db)
13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt)
Technológiai
Környezeti
1 1 1 0 n.a. 11 0 0 3 2 1 1 0/100
14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség db db db db db db db db db db db (nem burkolt/ burkolt)
Minőség Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség Erősség Veszély Veszély Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség
Erősség
n.a. 245
db
0
db
335 7 0 0
db db db db
Lehetőség Veszély
Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott megléte erősség, mert növeli a közbiztonságot, a lakosok nyugalmát. 2. A polgárőrség megléte erősség, van forrás, el tudják látni a feladataikat, megnyugtatja a lakosokat, nő a közbiztonság. 3. A politikai pártok jelenléte lehetőség, hisz nincs pártharc a településen belül, a pártnak érdeke a település fejlődése, a lakosok kevésbé tudnak érdektelenné válni a jövőjük szempontjából, foglalkoztatja őket a párton keresztül a település és a lakosok sorsa. 4. Az e-Magyarország pont megléte lehetőség, főleg azon lakosok számára jelent sokat, akik nem engedhetik
meg maguknak
az
internet előfizetést, ezáltal az
esélyegyenlőségi lehetőségek javulnak. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma gyengeség, az információ hiánya önmagában egy adminisztrációs hibát rejt magában.
200
6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma erősség, a lakosok fizetőképes igényeinek kiszolgálására ez a mennyiségű szolgáltatás elegendő, igényeiket kielégítő. 7. A bank automaták hiánya veszély, szükség lenne bankautomata kihelyezésére, mivel pénzfelvétel és befizetés csak a postán lehetséges, kizárólag annak nyitva tartásának idejében és jóval drágábban elérhető szolgáltatásként. 8. Üzemanyag töltőállomás hiánya veszély, a mezőgazdasági gépek és a helyi lakosok gépjárműveik használatához szükség lenne egy kis töltő állomásra, hogy ne kelljen minden tankoláshoz elhagyni a településüket. 9. Az egészségügyi intézmények száma erősség, a lakosok szükségleteinek és igényeinek az alapvető ellátását biztosítja. 10. Az oktatási intézmények száma erősség, jó állapotban lévő épületekben folyik a tanítás, kevés gyerek van, ez jó minőségű oktatást tesz lehetővé. 11. A postahivatalok száma lehetőség, a postai szolgáltatások elérhetősége mindenképp fontos mind a lakosok, mind a vállalkozások számára. A település népessége nem igényel több vagy nagyobb logisztikai szolgáltatást helyben. 12. A társadalmi segélypontok száma lehetőség, a társadalmi segélypontok jelenléte nagymértékben befolyásolja a lakosok boldogulását, közhangulatát és sok segítséget nyújt megfelelő működés mellett a fejlődésben, előrelépésben. 13. A pormentesített utak aránya (nem burkolt/burkolt) (0/100) erősség, jó minőségű, 100%-ban pormentesített utak vannak a település nagy részén. 14. A belső tömegközlekedés megléte erősség, a település méretéhez és a centrumhoz való távolságához képest a közlekedés elfogadható, a lakosok szerint elegendő. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező lakások száma lehetőség, a település háztartásainak kb. 2/3-ában az internet megtalálható, mely sok mindenben nyújthat hasznos segítséget. 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés hiánya veszély, a kistérségi központba közvetlen járat nincs, megközelítése némi kerülővel megoldott. 17. Az ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma erősség, magas arányú a csatornázottság, gyakorlatilag szinte minden ház rá van kötve a hálózatra. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, szelektív hulladék szigeteken és a háztartásokon belül is külön gyűjtik a hulladékot (ezzel kapcsolatosan az önkormányzat segítséget is nyújt).
201
19. A hulladéklerakó megléte lehetőség, szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló lerakó megtalálható a településen. 20. A gyorsforgalmi utak hiánya lehetőség, a lakosok számára kedvező, gyorsforgalmi út hiánya csendesebb és tisztább környezetet biztosít.
202
3.12.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16. 17.
Környezeti
18. 19.
Érték
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Relatív munkanélküliségi mutató (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Mennyiség
n.a. 3000/év
Minőségi mutató Erősség Gyengeség
n.a. n.a
%
n.a.
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
10
db
Veszély
45 11,03
db %
Erősség Gyengeség
n.a. 96
Lehetőség %
n.a.
Veszély Gyengeség
10
%
Erősség
245
db
Lehetőség
0
db
Veszély
1
db
Gyengeség
8
%
Erősség
25
eFt
Lehetőség
1. A helyi iparűzési adó hiánya erősség, mert a vállalkozások ide teszik a székhelyüket, ami az önkormányzatnak szintén bevételt jelent. 2. A kommunális adó mértéke gyengeség, a szomszédos településen ez kevesebb, de itt ezt még emelné az önkormányzat bevételeit. Azonban a családi kasszákra nézve ez nem túl pozitív. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, a vállalkozási kedvet elősegíti és a már meglévő vállalkozás fenntartását megkönnyíti. 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények mutatót lehetőségként ítéltük meg, már adókedvezmény az is, hogy adóterhek nincsenek. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma gyengeség, nincs megfelelően adminisztrálva, nincs adat.
203
6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége gyengeség, nincs megfelelő adatunk, bár feltételezésünk és vizsgálatunk alatti benyomásunk alapján az átlagot semmiképp nem haladja meg. (nincs nagyvállalat). 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlás veszély, pontos adataink nincsenek, sok fejlesztéshez lenne szükség pénzre, melyek jelenleg nem adottak kellő mértékben a település számára. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma veszély, mert a fellépő problémákra, munkalehetőségekre a településen belül kellene embert találni. 9. A településen foglalkoztatottak száma erősség, a településen több munkahelyre lenne szükség, bár ez a szám is figyelemre méltó méretéből és elhelyezkedéséből, szerkezetéből adódóan. 10. A relatív munkanélküliségi mutató gyengeség a térségi átlaghoz képpest kiugróan magas. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege lehetőség, pontos összegről nincs adatunk, azonban az elérhető támogatásokból (pl: Bursa Hungarica) arra lehet következtetni, hogy az önkormányzat megfelelően tudja kezelni a forrásokat. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest veszély, több munkahelyre lenne szükség a településen belül. A kistérségen kívül dolgozók nagy valószínűséggel lesznek elvándorlók, valamint rámutat a munkahelyek megfelelő mennyiségének hiányára is. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege gyengeség, nincs adatunk erről, de önmagában ennek adminisztrációs hiánya is utal a problémára. 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest erősség, arányában magas, viszont mennyiségileg még kevés. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező lakások száma lehetőség, a település méretéhez képest jó, az internet használata megakadályozza az elzárkózás folyamatát. 16. A településen található kötött vasútállomások száma veszély, a vasútállomás hiányához még ha alkalmazkodtak is a lakosok, korlátozza a közlekedésük lehetőségeit és a gazdaságukat. 17. A megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma gyengeség, kevés, és nem jól kihasznált. 18. A megújuló energia felhasználás aránya az összes energia felhasználásához képest erősség, mennyiségre még nem elegendő, de jó irányba halad.
204
19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege lehetőség, optimálisan alacsony.
205
3.12.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai 14. 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település össz lakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz lakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a telpülés össz álatános iskolás korú gyeremkhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település össz lakosságához képest (%) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db)
E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 20. Tagja-e a Klimabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
1 1 1
db db db
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
db
Lehetőség
19,3
%
Erősség
60
%
Erősség
10
db
Veszély
1
db
Lehetőség
24,1
%
Erősség
1
%
Erősség
8
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
5
db
Erősség
5
db
Erősség
0 1 1 1
db db db db
Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. Rendelkezik-e írott jövőképpel mutató értéke 1 db, ez erősség, mert fontos az, hogy a jövőbeni fejlesztési prioritásokat írásos dokumentum is őrizze. Ezzel együtt a falu érdekeit is jobban tudják képviselni bizonyos kistérségi üléseken. 2. Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal mutató értéke 1db, ez is erősség. Hiszen a falu lakosságából mind a nyugdíjasokat, mind pedig az nehezebb anyagi helyzetben lévőket tudják segíteni. 3. A politikai pártok jelenléte erősség, nincs pártharc, a pártnak érdeke a település fejlődése. 4. A falunapok megrendezését segítő támogatások lehetőségek, nincs pontos adat. Mivel mind anyagi, mind természetbeni juttatásokkal segítik a helyi vállalkozók ezeket az eseményeket.
206
5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összes lakosságához képest erősség, mivel alacsony arányt képviselnek, ezért nem beszélhetünk elöregedő faluról. 6. A szakképzettek, ill. felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz. lakosságához képest 60%, ez erősség, a humánerőforrás minőségének színvonala ezáltal jobb. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma veszély, mert a fellépő problémákra, munkalehetőségekre a településen belül kéne rá embert találni. 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte lehetőség, sok helyen nincs ilyen. 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település összes általános iskoláskorú gyermekéhez képest erősség, a települések közötti kapcsolatot erősíti. 10. Nemzetiség/kisebbség aránya a település összes lakosságához képest erősség, homogén a falu, nincs széthúzás, kevesebb a konfliktus. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma lehetőség, javítja a kapcsolatrendszert. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, kulturális kapcsolat, csereprogram, és számos előny a kapcsolat erősödésével, emellett külföldi minták átvételével történő fejlődés. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézmény megléte erősség, közösségépítő erő. 14. A civil szervezetek száma erősség, széles spektrumban felöleli a különböző közösségi tevékenységeket. Pozitívumként megfogalmazható, hogy nagyon nagy közösség összekovácsoló szerepük van. 15. Az e-Magyarország pont megléte lehetőség, mindenki számára elérhető a központban. Így mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály számára biztosított az internet. 16. A postahivatalok száma lehetőség, ellátja a feladatait, egy ilyen kis településen elegendő. 17. A környezeti nevelő megléte erősség, 1 nevelő és 6 segítő van, jól megszervezett, kistérségi igényeket kielégítő. Fontosnak tartjuk, hogy már az általános iskolában ismerkedjenek meg a környezetvédelemmel a gyerekek. 18. Környezeti nevelési program is van, megléte mindenképpen erősség. Jól szervezett, sok mindent magába foglal. 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok hiánya veszély, szükség lenne egy összefogottabb, nagyobb kiterjedésű összefogásra. 207
20. A Klímabarát Települések Hálózatának nem tagja a falu, ez veszély, mert kaphatnának segítséget, előnyük származna belőle.
208
3.12.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
Gazdasági
6. 7. 8. 9. 10.
Társadalmi
11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16. 17. 18.
Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össztermelőihez képest (%) Az agrár vállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezerfőre jutó nemzeti agrár támogatások (e Ft) Ezerfőre jutó nemzetközi agrár támogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felső fokú végzettséggel rendelkező agrár szakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
75
%
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
5
%
Erősség
3
db
Erősség
5
db
Veszély
45
db
Lehetőség
10
Erősség
65
%
Erősség
0
eFt
Veszély
n.a.
Veszély
80,7
%
Erősség
10,1
%
Gyengeség
0,39
%
Veszély
n.a.
Veszély
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össz termelőihez képest 0 %, ez gyengeség. A bizalmatlanság miatt sok lehetőséget nem tudnak kihasználni, pedig sok segítséghez juthatnának a termelők a TÉSZ-eken keresztül. 2. A település gazdálkodási struktúrájából adódóan az 1 db rendezvény erősségnek mondható. 209
3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, a vállalkozások életképességét nagymértékben elősegíti. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest lehetőség, a területek döntő többségén helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmaznak, ez mindenképp pozitív a vállalkozásokra és a környezetre egyaránt. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 90%, ez erősség. A lehetőségek és források minél nagyobb kihasználása javítja a versenyképességet, és a fennmaradást, gazdaságosságot. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma gyengeség, a feldolgozás, a hozzáadott érték hiánya alacsonyabb jövedelmezőséget nyújt a vállalkozásoknak. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások összege veszély, nincs adat, már ennek adminisztrációjának hiánya önmagában probléma. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokról ugyanaz mondható el, mint az előző mutatóról, ez is veszély. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település összes aktív munkavállalóihoz képest erősség, mert más jövedelmezőbb munkalehetőséget töltenek be. 10. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma erősség, ilyen kevés foglalkoztatott esetén ez a szám elegendő. 11. A külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma veszély, a legjobb az lenne, ha helyi munkavállalók tudnák betölteni ezeket a munkahelyeket is. 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma lehetőség, a továbbképzések, valamint a külső szemmel való áttekintések sokat segítenek a fejlődésben és a hibák felismerésében, kijavításában. 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora 10 év, ez gyengeség, a géppark 5 év után elavul, így fiatalítani kéne. 14. Az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest 65%, ez mindenképpen erősség, mert egy nagyon magas arány. 15. A technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege nulla, ezért ez veszély. Amíg nem költenek technológiai fejlesztésre, addig az innováció léte is veszélybe kerül. 16. A technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege ugyanúgy veszély, mint az előző mutató. 210
17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település összes termőföldjeihez képest 80%, ez erősségnek mondható. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település összes termőföldjéhez képest 1,5%, ez erősség, mert ezeknek a feltételeknek nehéz megfelelni, nem rossz az arány. 19. Az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest veszély, mert kevesen veszik igénybe. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest szintén kevés, ez is veszély.
211
3.12.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus-extern kapcsolatok 1. Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Milyen arányban szerepel a település fejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
30
%
Gyengeség
0
eFt
Gyengeség
0
%
Veszély
0 1 n.a.
db db
Gyengeség Gyengeség Veszély
0
db
Lehetőség
10
db
Erősség
1
db
Erősség
8
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
2 0
0
db Gyengeség (járatok száma/munka Veszély nap) (járatok száma/munka Veszély nap)
3
db
Erősség
7 0 0
db db db
Erősség Lehetőség Veszély
1. A településfejlesztési koncepcióban az igényekhez mérten kevesebb a turizmus szerepe, ezért ez gyengeség. A jövőben mindenképpen javasolnánk a turizmus szerepének növelését. 2. Idegenforgalmi adó nincs, mert nem lenne, aki fizesse, ezért ez gyengeség. Ha lenne a településen meghatározó számú eltöltött vendégéjszaka, akkor valószínűleg bevezetésre kerülne. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke nulla, de mivel nincs turizmus, ez veszély. 4. A vendégéjszakák száma 0, mivel nincs turizmus, ez gyengeség. 5. A turisztikai vállalkozások száma kevés, de nincs, ami idevonzza a turistákat, ez is gyengeség. A turisztikai attrakciókat kellene felújítani, esetleg kijelölni a településen. 212
6. Ezer főre jutó működő tőke beáramlásra nincs adatunk, ez veszély. 7. Külső területről érkező, turizmusban dolgozó munkavállalók nincsenek, ez lehetőség. Amennyiben a turizmust sikerül fellendíteni a településen, akkor a munkavállalók száma is növekedhetne. 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma erősség, a szervezést elősegíti, az információ könnyebben eljut a lakossághoz. 9. Hazai illetve nemzetközi testvértelepülések száma 1 db, ez erősség. Ennek a kis településnek elegendő ennyi, amennyiben megfelelő kapcsolatot ápol a másik településsel. 10. A kistérségen belüli együttműködések száma 8 db, ez lehetőség, javítja a kapcsolatrendszert. 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, kulturális kapcsolat, csereprogram és számos előny a kapcsolat erősödésével, emellett külföldi minták átvételével történő fejlődés. 12. Gyengeségnek tituláltuk a szállást biztosító vendéglátó egységek férőhelyének számát, hiszen nulla a turizmus hiánya miatt. 13. Vendéglátó egységek száma kevés, ezért ez gyengeség, de a helyi igényeket kielégíti. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés hiánya hétköznapokon (járatok száma/munkanap) veszély, csak kerülővel lehet eljutni a kistérség központjába. Ezen érdemes lenne javítani a jövőt tekintve. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés hétvégén is ugyanolyan rossz, ezért ez is veszély. 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte erősség, mert ami van, az elég. Egy napra érkező, illetve átutazó turisták igényeit kiszolgálja. 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, szelektív hulladék szigeteken, illetve a háztartásokon belül is külön gyűjtik a szemetet. Nemrégen került bevezetésre, még az újdonság erejével hat a falu lakosságára. 18. Hulladéklerakó hiánya lehetőség, mert a hulladékkezelés problémája más területen megoldott. Ugyan szállítási költségek felmerülnek, de a környezetszennyezés szempontjából mindenképp pozitív. 19. A gyorsforgalmi utak hiánya lehetőség, e nélkül csendesebb a település. Szerencsére
alig van átmenő forgalom.
213
3.13. Rábaszentmihály 3.13.1. Bemutatás A több mint 800 éves múltra visszatekintő Rábaszentmihály Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben, a Rába folyó jobb partjánál helyezkedik el. Területe 10,94 km2 és 512 lakosa van, 46,67 fő/km2 népsűrűséggel.
A település megközelíthető
gépjárművel, naponta többször busszal, és a falutól 8 km -re Eneséről indul a legközelebbi vonat. A faluban két autóbuszmegálló is van, és Csornára, Mórichidára kifejezetten jó a közlekedés. A házak rendezettek és tiszták, az utak pormentesítettek és burkoltak. A közterületek gondozottak és műveltek, és a Leader-program keretein belül felújítottak. Az infrastruktúra tehát kiépítettnek mondható, ha a falut más hasonló kaliberű magyar falvakkal vetjük össze. Testvérfaluja nincs, de a Rábacsécsényi közjegyzőséghez tartozik, így kialakított kapcsolatot a körjegyzőség többi tagjával. Tétre és Győrre (amitől egyébként 27 km-re található) járnak az emberek dolgozni, viszonylag nagy tömegben. Társadalmi, közösségi események csak kis számban találhatók a faluban, az utak többnyire csöndesek. Viszonylag kedvező a 60 év felettiek aránya, de itt is probléma a gyermekek alacsony létszáma. Napközi óvoda van, de ez csak a falu gyerekeinek van fenntartva, a környékbeliek máshova járatják a gyerekeiket. A lakosok sajnos nem befogadóak az idegenekkel szemben, ez főleg a turizmus, ezzel együtt a magánszálláshelyek hiányában nyilvánul meg a polgármester elmondása alapján. Kisebbségiek jelentéktelenek, egy-két osztrák család vásárolt itt régebben földet az EU csatlakozás után. A 2007 óta működő kistérségi pedagógiai központ 19 települést foglal magába, ide 14 éves korig járnak a gyerekek. A finanszírozást a Téti kistérség és az állami normatíva biztosítja. Ennek keretében működik egy szülőklub is, mellyel nemrég egy autót nyertek pályázaton, egyébként nyaraltatásokra szoktak még pályázni. Maga a központ hat szakfeladatot lát el a nevelési tanácsadás terén. Maga a központ szorgalmazta először a testvérfalu kialakítását, mivel a jelenlegi egyetlen falu, Kisbabot nem hivatalosan számít testvérfalunak. A falu lakosai nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, de nagy az ingázás a városokba. Sok a kényszervállalkozó. A megújuló energiaforrásokat illetően egy szélturbinára lenne a legnagyobb szüksége a falunak, mivel a település igen kedvező szélcsatornában fekszik. A falu nevezetességei közé sorolható pl. a Római katolikus
214
templom, a Plébániai Ház, illetve sok településhez hasonlóan itt is található Falumúzeum, ami a falu történelmi és kulturális darabjaiból állított össze egy kiállítást. Egyéb rekreációs lehetőségeket kínál a Rába folyó, itt a vízi forgalom nyáron kajak/kenun történik. Minden vasárnap van a falusiaknak focimeccsük, s kiépített kerékpárösvények vannak fenntartva a turistáknak. Az egyházi ünnepeken pl. húsvét, karácsony a falu hagyományait tartva ünnepel (betlehemezés, templomjárás), és május elsején rendezik meg minden évben a falunapot, szeptemberben pedig a búcsút.
215
3.13.2. PESTV-SWOT elemzés 3.13.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16.
17. Környezeti
18. 19. 20.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 1 1 58
db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség
14
db
Erősség
0 0 2 1 1 2
db db db db db db (nem burkolt/ burkolt)
Veszély Lehetőség Erősség Gyengeség Lehetőség Lehetőség
0/100 n.a
Erősség Erősség
131
db
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
262
db
Erősség
4
db
Erősség
1 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott megléte erősség, mert bőven ki tudja szolgálni a települést, a közbiztonság jó és a környék csendes. 2. A polgárőrség megléte erősség, van forrás, el tudják látni a feladatokat, kielégítik a lakosok igényeit, megnyugtatja a lakosokat, nő a közbiztonság. 3. A politikai pártok jelenléte lehetőség, nincs pártharc a településen belül, a pártnak érdeke a település fejlődése, a lakosok kevésbé tudnak érdektelenné válni a jövőjük szempontjából, foglalkoztatja őket a párton keresztül a település és a lakosok sorsa. 4. Az e-Magyarország pont megléte lehetőség, főleg azon lakosok számára jelent sokat, akik nem engedhetik
meg maguknak
esélyegyenlőségi lehetőségek javulnak. 216
az
internet előfizetést, ezáltal az
5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma erősség, a lakosok a munkahely hiányában megoldották a foglalkoztatottság és megélhetés problémáját, a vállalkozások száma alapján arra lehet következtetni, hogy találékony és jó a munkához való hozzáállásuk. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma erősség, a lakosok fizetőképes igényeinek kiszolgálására ez a mennyiségű szolgáltatás elegendő, igényeiket kielégítő. 7. A bank automaták száma veszély, szükség lenne bankautomata kihelyezésére, mivel pénzfelvétel és befizetés csak a postán lehetséges, kizárólag annak nyitva tartásának idejében és jóval drágábban elérhető szolgáltatásként. 8. Az üzemanyag töltő állomások száma 0 db, ez veszély. A mezőgazdasági gépek és a helyi lakosok gépjárműveik használatához szükség lenne egy kis töltőállomásra, hogy ne kelljen minden tankoláshoz elhagyni a településüket. 9. Az egészségügyi intézmények száma erősség, a lakosok szükségleteinek és igényeinek az alapvető ellátását biztosítja, a lakosságszám alapján többre nincs igazán szükség. 10. Az oktatási intézmények száma gyengeség, a kiskorúak száma alacsony, az óvodán kívül más a településen nincs, előre tekintve sajnos ezen hiányosság nem vonz oda több gyermekes családot. 11. A postahivatalok száma lehetőség, a postai szolgáltatások elérhetősége mindenképp fontos mind a lakosok, mind a vállalkozások számára. A település népessége nem igényel több vagy nagyobb logisztikai szolgáltatást helyben. 12. A társadalmi segélypontok száma lehetőség, jelenlétük nagy mértékben befolyásolja a lakosok boldogulását, közhangulatát és sok segítséget nyújt megfelelő működés mellett a fejlődésben, előrelépésben. 13. A pormentesített utak aránya (nem burkolt/burkolt) (0/100) erősség, jó minőségű, 100%-ban pormentesített utak a település egész részén. 14. A belső tömegközlekedés megléte erősség, a település méretéhez és a centrumhoz való távolságához képest a közlekedés elfogadható, így a lakosok szerint elegendő. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező lakások száma lehetőség, a település háztartásainak közel felében az internet bevezetett, igénybevett szolgáltatás. A pontos felhasználásának hatékonysága nem volt vizsgált tényező. 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés hiánya veszély, megközelítése némi kerülővel megoldott.
217
17. Az ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma erősség, magas a csatornázottság aránya, gyakorlatilag szinte minden ház rá van kötve a hálózatra. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, szelektív hulladék szigeteket építettek ki 2010 márciusában, helyes alkalmazásáról és mértékéről egyenlőre még nincs információnk, azonban pozitív előrelépésről, fejlődésről már mindenképp beszélhetünk. 19. Hulladéklerakó megléte lehetőség, szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló lerakó megtalálható
a
településen,
a
tisztább
környezet,
környezettudatosság
és
újrahasznosítást elősegítő tevékenység lehetősége adott. 20. A gyorsforgalmi utak hiánya lehetőség, a lakosok számára kedvező, mert csendesebb és tisztább környezetet biztosít.
218
3.13.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16. 17.
Környezeti
18. 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Relatív munkanélküliségi mutató (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívűl dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,1 2000/év
%
Minőségi mutató Erősség Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
58
db
Erősség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
3
db
Veszély
25 10,36
db %
Gyengeség Gyengeség
n.a. 22
Lehetőség %
n.a.
Veszély Gyengeség
0
%
Gyengeség
131
db
Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
2
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
1. A helyi iparűzési adó mértéke erősség, az adó mértéke annyira nem magas, hogy a vállalkozásokat elrettentse, de eléri azt az értéket, hogy nyilvántartása és beszedése gazdaságos méretet öltsön, bevétele pedig hasznosan felhasználható. 2. A kommunális adó mértéke erősség, az adó mértékének alacsonyan tartása könnyít minden lakos állandó teherviselésén. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, a vállalkozási kedvet elősegíti, a már meglévő vállalkozás fenntartását megkönnyíti. 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények mértéke lehetőség, konkrét kedvezmény ugyan nincs, de az adóterhek mértéke már önmagában kedvezménynek tekinthető, a vállalkozások működése ezáltal elősegített.
219
5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma erősség, a lakosok a munkahely hiányában megoldották a foglalkoztatottság és megélhetés problémáját, a vállalkozások száma alapján arra lehet következtetni, hogy találékony és jó a munkához való hozzáállásuk. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége gyengeség, nincs megfelelő adatunk, bár feltételezésünk és vizsgálatunk alatti benyomásunk alapján az országos átlagot semmiképp nem haladja meg. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlás veszély, pontos adataink nincsenek, sok fejlesztéshez lenne szükség pénzre, melyek jelenleg nem adottak kellő mértékben a település számára. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőség, az alacsony létszáma a külső területről érkező dolgozóknak arra mutat rá, hogy a település a humánerőforrás tekintetében magas színvonalon ellátott, a munkakörök nagy részét helyi lakosok képesek ellátni, a bérek nagy része helyben kerül elköltésre. 9. A településen foglalkoztatottak száma gyengeség, a településen több munkahelyre lenne szükség, ez csökkentené az ingázás mértékét, valamint a lakosok állandó költségét. 10. A relatív munkanélküliségi mutató gyengeség, a munkanélküliség mértéke közeli az országos átlaghoz, azonban ez még így sem tekinthető elfogadható értéknek. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege lehetőség, pontos összegről nincs adatunk, azonban az elérhető támogatásokból (pl: Bursa Hungarica) arra lehet következtetni, hogy az önkormányzat megfelelően tudja kezelni a forrásokat. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest 22%, ez veszély. A kistérségen kívül dolgozók nagy valószínűséggel lesznek elvándorlók, valamint rámutat a munkahelyek megfelelő mennyiségének hiányára is. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege gyengeség, nincs adatunk erről, de önmagában ennek adminisztrációs hiánya is utal a problémára. 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest gyengeség, amire nem költenek, azzal nem is foglalkoznak kellőképp, a fejlődés nélküle nem elképzelhető. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező lakások száma lehetőség, a település méretéhez, a lakosok számához viszonyítva jó arányt képvisel, jelenléte megakadályozza az elzárkózás folyamatát.
220
16. A településen található kötött vasútállomások száma veszély, a vasútállomás hiányához még ha alkalmazkodtak is a lakosok, korlátozza a közlekedésük lehetőségeit és a gazdaságukat. 17. A megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma gyengeség, a lehetőség adott, a tőke és a vállalkozó személye hiányzik. 18. A megújuló energia felhasználás aránya az összes energia felhasználásához képest gyengeség, az ismert arányszám alacsony értéket képvisel. 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege lehetőség, a büntetés hiánya a környezettudatosság eredménye.
221
3.13.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
2 1 1
db db db
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
db
Veszély
23
%
Gyengeség
Érték Mennyiség
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település össz lakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz lakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a telpülés össz álatános iskolás korú gyeremkhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település össz lakosságához képest (%) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klimabarát Települések Hálózatának
n.a.
Gyengeség
3
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
0
%
Gyengeség
0
%
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
3
db
Erősség
3 1 1 0 0
db db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. A rendelkezik-e írott jövőképpel mutató értéke erősség, az írott célok és tervek fontosak, mindenképp határozottság kell a fejlődés irányához és tevékenységek ütemezéséhez. 2. Szociális ösztönző program van a településen erősség, az esélyegyenlőség javítása sok szempontból segíti az érintetteket. A Bursa támogatás elősegíti a humánerőforrás minőségi és mennyiségi növekedését. 3. A politikai pártok jelenléte lehetőség, nincs pártharc a településen belül, a pártnak érdeke a település fejlődése, a lakosok kevésbé tudnak érdektelenné válni a jövőjük szempontjából, foglalkoztatja őket a párton keresztül a település és a lakosok sorsa. 4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összege veszély, bár a támogatások jelen vannak tárgyi formában, az anyagi támogatások szélesítenék a lehetőségeiket.
222
5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összes lakosságához képest 23 %, ez gyengeség. Az idősek aránya nem számottevően magas, azonban a fiatalok arányát tekintve nem tekinthető kedvezőnek. 6. A szakképzettek ill. felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz. lakosságához képest mutatóról
sajnos nincs megfelelő adatunk, ezen kérdés
kiértékeléséhez, ebből kiindulva ez gyengeség. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőség, az alacsony létszáma a külső
területről
érkező
dolgozóknak
arra
mutat
rá,
hogy
a
település
humánerőforrással jól ellátott, a munkakörök nagy részét helyi lakosok képesek ellátni, a bérek helyben maradnak. 8.
Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte lehetőség, eddigiekben még nem volt precedens az esélyegyenlőségi programokra a településen.
9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település összes általános iskoláskorú gyermekéhez képest gyengeség, a településen 3 éve nincs már alsó tagozat sem. Ennek több hátránya várható a jövőre nézve. 10. A nemzetiség/kisebbség aránya a település összes lakosságához képest erősség, homogén a közösség, nincs széthúzás, kevesebb a konfliktus. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma veszély, az összefogás hiánya megnehezíti minden cél elérését, a problémák megoldását. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma veszély, együttműködések hiányában a lehetőségeik korlátozottabbak, a nyitottság hiánya elzárkózottsághoz vezet. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézmény megléte erősség, közösségépítő hatása és jelenléte fontos tényezője a lakosok életének. 14. A civil szervezetek száma erősség, a közösségi életet több oldalról élénkítik a különböző típusú civil szervezetek. 15. Az e-Magyarország pont megléte lehetőség, főleg azon lakosok számára jelent sokat, akik nem engedhetik
meg maguknak
az
internet előfizetést, ezáltal az
esélyegyenlőségi lehetőségek javulnak. 16. A postahivatalok száma lehetőség, a postai szolgáltatások elérhetősége mindenképp fontos mind a lakosok, mind a vállalkozások számára. A település népessége nem igényel több vagy nagyobb logisztikai szolgáltatást helyben. 223
17. A környezeti nevelő hiánya gyengeség, a lakosokat és a fiatalokat érdekeltté kell tenni, be kell vonni a környezeti nevelési programba, amihez feltétlen szükség lenne olyan személyekre, akik szakterülete a környezeti nevelés. 18. A környezeti nevelési program hiánya gyengeség, a környezet megismerésének és megóvásának elméleti és gyakorlati ismeretanyagát a fiatalabb korosztálynak mindenképp meg kellene tanítani, mely a teljes lakosság bevonásával lenne még hatásosabb. Hiánya a jövőre nézve több problémát is felvet. 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok hiánya veszély, nincs együttműködés, részvétel. Remélhetően ez még változik, folyamatban van. 20. A falu nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának, ez veszély, mert sok lehetőségtől és segítségtől esik el a település a tagság hiányában.
224
3.13.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai
15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össztermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezerfőre jutó nemzeti agrár támogatások (e Ft) Ezerfőre jutó nemzetközi agrár támogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felső fokú végzettséggel rendelkező agrár szakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%)
20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
225
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
2
db
Erősség
n.a
Lehetőség
75
%
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
n.a
Veszély
n.a
Veszély
37
%
Erősség
5
db
Gyengeség
3
db
Veszély
45
db
Lehetőség
10
Erősség
65
%
Erősség
0
eFt
Veszély
81,4
%
Gyengeség
9,7
%
Gyengeség
34,7
%
Veszély
n.a.
%
Veszély
n.a.
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össztermelőihez képest 0%, ezért ez gyengeség. A bizalmatlanság miatt sok lehetőséget nem tudnak kihasználni, pedig sok segítséghez juthatnának a termelők a TÉSZ-eken keresztül. 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma erősség, minden rendezvény és tevékenység, amely elősegíti a gazdaság szereplőinek munkáját, megismerését, sokat javíthat a helyzeten. 3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya lehetőség, a vállalkozások életképességét nagymértékben elősegíti. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest magas, ezért ez lehetőség. A területeken döntő többségén helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmaznak, ez mindenképp pozitív a vállalkozásokra és a környezetre egyaránt. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest 90 %, ez erősség. A lehetőségek és források minél nagyobb kihasználása javítja a versenyképességet, és a fennmaradást, gazdaságosságot. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma nulla, ez gyengeség. A feldolgozás, a hozzáadott érték hiánya alacsonyabb jövedelmezőséget nyújt a vállalkozásoknak. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások értéke veszély, nincs adat, már ennek az adminisztrációjának hiánya önmagában probléma. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokra ugyanaz igaz, mint amit az előző mutatónál leírtunk. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település összes aktív munkavállalóihoz képest 37%, ez erősség. Érvényesül a mezőgazdaság helyi népességmegtartó szerepe. 10. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma gyengeség, több szakemberrel jobb eredmények lennének elérhetőek. 11. A külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők számba veszély, a legjobb az lenne, ha helyi munkavállalók tudnák betölteni ezeket a munkahelyeket is. 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma lehetőség, a továbbképzések, valamint a külső szemmel való áttekintések sokat segítenek a fejlődésben és a hibák felismerésében, kijavításában.
226
13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora erősség, az átlag 10 év körüli, jól karbantartott gépek kis veszteséggel és gazdaságosan üzemeltethetők, fenntarthatók. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 65%, ez erősség. A jó technológia megválasztása és alkalmazása magasabb termelési értéket, több hasznot eredményez, kevesebb veszteséggel. 15. A technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege veszély. A lehetőségek figyelmen kívül hagyása feltehetőleg ismerethiányra utal, melyben pályázatíró, szaktanácsadó vállalatok segíthetik a vállalkozókat. 16. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település összes termőföldjeihez képest (8%) gyengeség. Viszonylag kis ráfordítással több terület is bevonható lenne. 17. A Natura 2000-es területek aránya a település összes termőföldjéhez képest 1,5%, ez gyengeség. A 1,5% nem számottevő sem arányában, sem területében tekintve. 18. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest veszély, nincs adat, adminisztrációja hiányos. 19. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest 0,5%, ez veszély. A 1,5%-nak csupán 0,5%a csupán a 0,75%-a az összes területhez képest, holott ennél jóval nagyobb értéket is képviselhetne.
227
3.13.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus-extern kapcsolatok 1. 2. 3. Politikai 4.
Gazdasági
5. 6. 7. 8. 9. 10.
Társadalmi
11. 12. 13. 14. 15.
Technológiai
Érték
Milyen arányban szerepel a település fejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat érintő közegészségügyi előírások költségnövelő hatása (%) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap)
16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
Környezeti
17. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
n.a. 0
Minőségi mutató Gyengeség
eFt
n.a.
Gyengeség Lehetőség
0
%
Veszély
0 2 n.a.
db db
Gyengeség Gyengeség Lehetőség
1
db
Veszély
3
db
Erősség
0
db
Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
2 0
db Gyengeség (járatok száma/munka Veszély nap)
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
2
db
Gyengeség
4 1 0
db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség
1. A településfejlesztési koncepcióban a turizmus kis mértékben szerepel, ez gyengeség. Az adat adminisztrációs hiánya önmagában gyengeség. Javasolnánk a turizmus szerepének felértékelését a területfejlesztési koncepción belül. 2. Az Idegenforgalmi adó mértéke gyengeség, mert az adózásnak nincs alanya a turizmus hiánya miatt. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat érintő közegészségügyi előírások költségnövelő hatása lehetőség. Jelenleg úgy tűnik, hogy nincs nagy igény a falusi turizmusra.
228
4. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke veszély, nincs turizmus, ezért is nincs adóterhe. Ebből nincs bevétele az önkormányzatnak. 5. A vendégéjszakák száma gyengeség, mivel nincs szálláshely, nincs turista, nincs vendégéjszaka, nincs bevétel. 6. A turisztikai vállalkozások száma gyengeség, kevés a szolgáltatásaik száma (2 vendéglő), csekély a turisztikai vonzereje. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlás lehetőség lenne, azonban nincs adat a mutatót tekintve.
A működő tőke beáramlása újabb és újabb tőkét vonzana a
településre, amelyből különböző technikai innovációt lehetne megvalósítani, illetve nem utolsó sorban munkahelyet teremtene az emberek számára. 8. A külső területről érkező, turizmusban dolgozó munkavállalók száma veszély, a munkakeresletet a helyi kínálattal lenne célszerű ellátni. 9. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma erősség, a szervezést elősegíti, az információ könnyebben eljut a lakossághoz. 10. A hazai illetve nemzetközi testvértelepülések száma gyengeség, a testvértelepülések egymást képesek segíteni több szempontból. 11. A kistérségen belüli együttműködések hiánya veszély, nincs kiépült működő kapcsolatrendszere, egyedül nehezebb boldogulni, előbbre jutni, fejlődni. 12. A nemzeti és nemzetközi együttműködések hiánya veszély. Nincs kulturális kapcsolat, csereprogram és számos egyéb kölcsönös előnnyel nem képes így a település sem élni. 13. A szállást biztosító vendéglátó egységek, férőhelyek hiánya gyengeség. Nincs szállás, nincs turista, nincs bevétel. 14. A vendéglátó egységek száma gyengeség, 2 egyforma szolgáltatást nyújtó vendéglátóegység (vendéglő) kevés ahhoz, hogy jelentős turisztikai vonzerőt mondhasson magáénak a település. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte munkanapokon (járatok száma/munkanap) veszély, hiszen számuk nulla. Csak kerülővel lehet eljutni a kistérség központjába, ez az ügyintézést és a munkába járást egyaránt költségesebbé és időigényesebbé teszi. 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkaszüneti nap) hétvégén is veszély, úgy jelenik meg, mint az előző
229
mutatóban. Csak kerülővel lehet eljutni a kistérség központjába, ez a munkaszüneti napokra tervezett utaknak a költségét és időigényét megnöveli. 17. A környezeti- illetve kulturális attrakció megléte gyengeség, többre lenne szükség a gyerekek, az oktatás és a kultúra szempontjából is. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, a szelektív hulladék szigetek helyes használatával védik a környezetet, elősegítik az újrahasznosítást. 19. A hulladéklerakó megléte lehetőség, a hulladék kezelés problémája megoldott. 20. A gyorsforgalmi utak megléte lehetőség. A lakosok és a turisták számára egyaránt
kedvező, a gyorsforgalmi út hiánya csendesebb és tisztább környezetet biztosít.
230
3.14. Rábaszentmiklós 3.14.1. Bemutatás Rábaszentmiklós a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megyén belül, a Téti kistérségben található. Téttől autóval nagyjából 9 percre van a falu. Terepszemlénk alkalmával megállapítottuk, hogy ahhoz képest, hogy milyen kicsi a település, az utak kifejezetten jó állapotúak, a házak és azok környéke szépen rendben van tartva, úgyhogy egy vonzó faluképet láthattunk elsőre. Egyéb infrastruktúráját tekintve elmondható itt is, mint erre felé számos faluban, hogy a tömegközlekedés nem megfelelő, de a közművek kiépítettsége elég jó. A kereskedelmi üzletek száma a jelenlegi igényeket kielégíti, és ugyanez mondható a vendéglátóhelyek számára is. Ebben a témakörben a legnagyobb hiányosságot az internet elérhetősége mutat, valamint postahivatal és könyvtár sincs a faluban. Az idősek aránya szintén hasonló a környező falvak helyzetéhez, azaz egy elöregedő településről van szó. Amikor megérkeztünk, még ki sem szálltunk az autóból, már jött egy hölgy biciklivel, hogy útbaigazíthasson minket. Ez is alátámasztotta, hogy nagyon segítőkészek a helyiek Összességében elmondhatjuk, hogy a rábaszentmiklósi emberek kivétel nélkül nagyon kommunikatívak és kedvesek voltak velünk, ennek köszönhetjük, hogy rövid idő alatt sikerült 6 db interjút is készítenünk. Fontos kiemelni, hogy minden témakörben megkaptuk a válaszokat.
231
3.14.2. PESTV-SWOT elemzés 3.14.2.1. Infrastruktúra Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db)
1
db
Erősség
Polgárőrség megléte (db)
1
db
Erősség
Politikai pártok jelenléte (db)
0
db
Lehetőség
E-Magyarország pont megléte (db)
0
db
Veszély
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
29
db
Gyengeség
Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db)
7
db
Erősség
Bank automaták száma (db)
0
db
Veszély
Üzemanyag töltő állomások száma (db)
0
db
Lehetőség
Egészségügyi intézmények száma (db)
1
db
Erősség
Oktatási intézmények száma (db)
0
db
Erősség
Postahivatalok száma (db)
0
db
Veszély
Társadalmi segélypontok száma (db)
1
db
Lehetőség
0/100
(nem burkolt/ burkolt)
Erősség
Infrastruktúra
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Technológiai Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db)
Környezeti
n.a.
Gyengeség
175
db
Veszély
A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
1
(járatok száma/munka nap)
Veszély
Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma
248
db
Gyengeség
A szelektív hulladék kezelésének megléte (db)
1
db
Erősség
Hulladék lerakó megléte (db)
0
db
Lehetőség
Gyorsforgalmi utak megléte (db)
0
db
Lehetőség
232
1. Az első kérdés a rendőrség munkájával kapcsolatos, ezzel meg vannak elégedve a faluban ezért erősségnek soroltuk be. Fontos a közbiztonság szempontjából a rendőrség vagy körzeti megbízott léte a településen. 2. Polgárőrség működik a faluban, ugyanaz mondható el róla, mint a rendőrségről, elégedettek velük, ezért ez is erősség. Nagy az aktivitás a lakosok körében a polgárőri feladatok ellátását illetően. 3. Politikai pártok nincsenek jelen a településen, ezért ezt lehetőségnek soroltuk be. Pozitívum ha nincsenek, mert így nem megosztott a falu és eredményesebb lehet a munkavégzés a község érdekében. Kiemelendő, hogy ebből fakadóan nem párt érdekeket kell szem előtt tartani. 4. Az e-Magyarországpont hiánya az egyik legnagyobb veszély a településen, nemhogy a lakosok nem tudják beköttetni az internetet még ha akarnák sem, hanem a polgármesteri hivatalban sem működik az internet kapcsolat, ez lényegesen megnehezíti a munkavégzést. Nem megengedhető, hogy egy szolgáltató pusztán azért, mert valamilyen tevékenységben nem érdekelt, ne építsen ki hálózatot egy településen. Tehát ez veszély. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások számát kevésnek találtuk és amik vannak, azok sem biztosítanak munkahelyet sem a helyieknek, sem másoknak. Többnyire olyan egyéni vállalkozók, akik egyedül dolgoznak vagy a családtagok segítenek nekik. Ezért mi ezt gyengeségnek tekintjük. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek számát elégségesnek ítéltük meg, ezért mi ezt az erősségekhez soroltuk. 7. Bankautomata nem található a településen és postahivatal sem üzemel. Mobil posta jelen van, de a fenti két tényből az következik, hogyha valaki pénzhez szeretne jutni kénytelen másik településre utazni. Ez veszélyként jelenik meg. 8. Üzemanyagtöltő állomás a faluban nincs, de nincs is rá igazából szükség, ezért semmiképpen sem veszély a hiánya. Ebből kiindulva döntöttünk a lehetőség kategória mellett. 9. Az egészségügyi intézmények számával elégedettek voltak a helyiek, ezért ezt mi is erősségnek soroltuk. 10. Az oktatási intézmények hiánya itt sem okoz gondot, mivel az a kevés gyerek más településekre jár iskolába, az utaztatásuk megoldott, ezért erősségnek vettük ezt is. 11. A postahivatal hiányát veszélynek nyilvánítottuk, mert szerintünk jobb az, hogyha egy állandó épülete van a postának, ahol esetleg nem csak postai szolgáltatások 233
nyújthatók, hanem egyéb plusz szolgáltatások
is (például itt lehetne egy e-
Magyarország pont), ezért ezt veszélynek soroltuk be. 12. Társadalmi segélypont alatt jelen esetben a családsegítő szolgáltatást értjük, ami működik a faluban, amennyiben igény van más szolgáltatásokra, a listát lehet bővíteni, ezt mi a lehetőségek közé tettük. 13. A pormentesített utak arányáról elmondható, hogy Rábaszentmiklóson az úthálózat ez egyértelműen erősség. 14. A tömegközlekedésre vonatkozik két kérdés is, és mindkettőnél ugyanaz a helyzet. A tömegközlekedés általánosságban rossznak mondható, kevés a járatok száma mind hétköznapokon, a hétvégékről meg nem is beszélve, ez a szintű közlekedés nem teszi lehetővé, hogy vonzóbb legyen bárkinek is Rábaszentmiklósra költöznie és hogyan fejlődjön a falu. A gyenge közlekedés miatt inkább ezen folyamatok ellenkezőjére van esély, a település elérhetősége rossz. 15. Ugyanez a helyzet a kistérségi központba való közlekedési lehetőségeknél is, tarthatatlan, hogy kilenc kilométerre van Téttől Rábaszentmiklós és Győrbe könnyebb eljutni busszal, mint Tétre. Főleg, ha azt vesszük alapul, hogy sok személyes dolgot az ember csak a központban tud elintézni. Tehát az első esetet gyengeségnek, ez utóbbit pedig veszélynek soroltuk be. 16. Az internet elérhetősége veszély, mert a szolgáltatók nem minden településre terjesztik ki hálózatukat, így aki szeretné az sem tudja beköttetni az internetet a háztartásába. 17. Az ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások aránya megítélésünk szerint gyengeség, mert megtudtuk, hogy azért nem kötnek rá az emberek a csatornára, mert olcsóbb fizetni az ebből adódó talajterhelési díjat a csatornadíjjal szemben. A környezet megóvása kiemelt fontosságú, úgyhogy ezt a kérdést meg kell mindenképpen oldani, szemléletváltással az emberek részéről és megfelelő szabályozással az állam és az önkormányzat részéről. 18. A szelektív hulladékgyűjtés erősségként jelenik meg. A faluba éppen előtte, hogy mi ott jártunk, érkeztek meg a szelektív hulladékgyűjtők. Most már egy nagy lépést tettek afelé, hogy elkezdjék az embereket rászoktatni a környezet védelmére és a környezettudatosságra.
234
19. Ami a hulladéklerakó meglétét illeti nincsen és nincs is rá szükség, mivel a szemetet a győri hulladéklerakóba szállítják. A hallottak alapján ez jól is van így, úgyhogy ez nem jelent veszélyt, ezért lehetőségnek nyilvánítottuk. 20. A gyorsforgalmi utak kérdése összetett dolog, ami a gazdaság szempontjából pozitív dolog lenne, ha közel futnának a településhez. De a környezet szempontjából éppen fordított a helyzet, ezért mi ezt a lehetőségek közé soroltuk.
235
3.14.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
Mennyiség
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%)
n.a. 500
Ft/m2
0
%
Lehetőség
5.
Ezer főre jutó vállalkozások száma (db)
29
db
Gyengeség
6.
A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő)
n.a.
Gyengeség
7.
Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db)
n.a.
Veszély
1. 2. 3. 4.
Gazdasági
8.
Környezeti
Lehetőség
db
Lehetőség
6
db
Gyengeség
10. Relatív munkanélküliségi mutató (%)
10,64
%
Erősség
11. Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt)
64,759
eFt
Lehetőség
35
%
Lehetőség
A településen foglalkoztatottak száma (db)
12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%)
Technológiai
n.a.
1
9.
Társadalmi
Minőségi mutató Erősség Erősség
Érték
13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A településen található kötött vasút állomások száma (db) 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
n.a.
Erősség
5
%
Erősség
175
db
Veszély
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
1. A Helyi Iparűzési Adó mértéke 0%, a faluban megkérdezettek szerint ez magasabb vállalkozói kedvet eredményez, ám mi mégis erősségnek írtuk, mert ez visszaélésre adhat okot az olyan cégvezetőknek, akik nem akarnak HIPA-t fizetni. 2. Kommunális adó erősségként jelenik meg, mert nem szedik a településen. 3. Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0%, amit lehetőségként könyveltünk, mely a vállalkozói kedvet serkentheti. Véleményünk szerint ez egy nagyon jó ösztönző lehet arra, hogy a vállalkozásokat a faluba vonzzák.
236
4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények 0%, de mivel az adóterhek is szintén 0% ezért nincs rá szükség, ezt szintén lehetőségként tartjuk számon. 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma 29 db, gyengeségnek véltük, mert az a 4 vállalkozás nem elegendő még egy ilyen kis faluban sem. Itt már elégedettebbek voltak az emberek a vállalkozások tevékenységével és számával, mint a másik településen. 6. A következő kérdés a településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége, amiről konkrét adatot nem mondtak a megkérdezettek. Véleményük az volt a béreket illetően, hogy lehetne sokkal magasabb is, de nem szeretnének panaszkodni. Így gyengeségnek véljük a településen. 7. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása igencsak veszélynek titulálható mivel az interjú alanyok szerint nincs is beáramló tőke. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma mindössze 1 db, emiatt és az elmondottak alapján szükség van rá, e szempontból lehetőségként jegyeztük fel. 9. A településen foglalkoztatottak száma 6 személy, ez igen kevésnek mondható, ezért gyengeségnek tartjuk. 10. A relatív munkanélküliség 10,64%, ami viszonylag alacsony számnak vélhető, igaz rengeteg a nyugdíjas, de még így is erősségnek tekintjük e mutatót. 11. Viszonylag magas az ezer főre jutó szociális támogatások összege, ami közel 65.000 Ft/fő, ezt lehetőségként tartjuk számon. Igyekeznek minden rászorulónak biztosítani ezt az összeget. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest 35%. Ha azt vesszük alapul, hogy az aktív keresők 35%-a kiszorult a kistérségből az veszély, viszont ha azt nézzük, hogy kistérségen kívül sikerült munkalehetőséget találniuk akkor lehetőség. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege egyértelműen erősségnek titulálható, nem lenne hátrány, ha többet fektethetnének a K+F-be, de összességében a lakosság megelégedett a jelenlegi helyzettel is. 14. Az innovációra költött pénz aránya a települési önkormányzat összbevételeihez képest 5%, ez az arány viszonylag kevésnek tűnik, de mégis a megkérdezettek szerint elegendő és mindig helyesen felhasznált. Így egyértelműen erősségnek tekintjük. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma nagyon alacsony, a településen és a környéken élők nagyszámban szeretnének internetet beköttetni, ám 237
nincs módjuk, hisz az internetszolgáltatók nem vezetik be a kábeles internetet a faluba. A mobilinternet területi lefedettsége nagyon gyenge jelerősségű. Mindenképp veszélynek tituláljuk, lehetőségnek akkor tudnák írni, ha lenne rá hajlandóság, hogy változás fog történni e téren. 16. A településen található kötött vasút állomások száma 0 db, lehetőségnek vettük, mert szükség sincs igazán vasútállomásra, meg amúgy is szinte kivitelezhetetlen, hogy vasút pályát építsenek ki a település felé. 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma 0 db, mi ezt gyengeségnek véltük, mert szerintünk biztos lenne rá igény, hogy olcsó és környezetbarát energiát hasznosítsanak a háztartásokban. 18. A megújuló energia felhasználás aránya az összes energia felhasználáshoz képest 0%, ezt is gyengeségnek véltük, környezetvédelmi okok miatt. 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege 0 Ft. Eddig senkit nem kellett sújtani efféle szankcióval, mi ezt lehetőségként jegyeztük, hisz ezek szerint a településen környezettudatos emberek élnek.
238
3.14.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás
Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1. Rendelkezik-e írott jövő képpel (db)
1
db
Erősség
2. Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db)
3
db
Erősség
0
db
Lehetőség
500
eFt
Lehetőség
34
%
Gyengeség
12
%
Erősség
1
db
Lehetőség
3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 5. 60 évnél idősebbek aránya a település össz lakosságához képest (%) 6. Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz lakosságához képest (%) 7. Külső területről érkező munkavállalók száma (db) 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskolás korú gyermekhez képest (%) 10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település össz lakosságához képest (%) 11. A kistérségen belüli együttműködések száma (db) 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db)
Technológiai
Környezeti
13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) 14. Civil szervezetek száma (db) 15. E-Magyarország pont megléte (db) 16. Postahivatalok száma (db) 17. Környezeti nevelő megléte (db) 18. Környezeti nevelési program megléte (db) 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 20. Tagja-e a Klimabarát Települések Hálózatának
n.a.
Lehetőség
0
%
Erősség
0
%
Erősség
3
db
Veszély
0
db
Lehetőség
1
db
Erősség
4 0 0 0
db db db db
Erősség Veszély Veszély Gyengeség
0
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
1. A település rendelkezik írott jövőképpel, amelyben szerepel a turizmus fejlesztése (többcélú turizmus, település látványosságai, többnapos turizmus stb), ezt erősségnek tekintjük.
239
2. Rendelkezik szociális ösztönző programmal, pl.Bursa Hungarica, illetve külön támogatják az iskolásokat, úgyhogy ez is az erősségek kategóriába tartozik. 3. Politikai pártok nincsenek jelen a településen, ezt lehetőségként ítéljük meg. Jelen pillanatban nincsenek jelen, így se negatív, sem pedig pozitív hatással nincsenek a közösségi morálra. 4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összegével elégedettek, a pénzt kreatívan használják fel, így az összeg reális mértékű, ezt lehetőségnek vettük. 5. A 60 évnél idősebbek aránya a település össz. lakosságához képest magas, ez véleményünk szerint gyengeség. 6. A szakképzettek, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 12%, ez lehetne akár gyengeség is, de mi úgy gondoljuk, hogy már önmagában az, hogy a településen élnek szakképzettek, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az erősség. Mivel a környező települések vagy éppen Győr munkaerő elszívó ereje nagy, így a falu számára nagy kincs ez a pár ember. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma (1db), nem jelent hátrányt a településre nézve, további munkavállalók érkezését lehetőségnek tekintjük. 8. EU horizontális célkitűzéseit elősegítő intézkedések meglétéről nem tudunk, ezek kihasználása a jövőben lehetőség lehet. 9. A településen nincs oktatási intézmény, a településen élő néhány iskolás korú gyermek más településre jár át iskolába, iskola létesítése a településen nem lenne racionális, ezért ezt erősségnek tekintjük. 10. Nemzetiség, illetve kisebbség nem található a településen, ezt erősségnek tekintjük. 11. A kistérségen belüli együttműködésekről annyit tudtunk meg, hogy sajnálatos módon addig működnek jól, amíg nincs anyagiakról szó. Ezt veszélynek tekintjük. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések jelenleg nincsenek, a polgármester elmondása szerint kialakulóban vannak, ez azt mutatja, hogy van rá igény. Így veszélynek nem, lehetőségnek annál inkább tekintjük. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézménnyel elégedettek, továbbá a településen nagy az összetartás, erősségnek tekintjük. 14. A civil szervezetek számával elégedettek, a polgármester elmondása szerint hivatalosan nincsenek bejegyezve, de annál inkább a falu érdekeit szolgáló tevékenységeket végeznek. Összességében erősségnek tekintjük. 15. Az e-Magyarország pont meglétét hiányoljuk, szerintünk fontos lenne főleg a település internet lefedettségét ismerve. Így veszélynek tekintjük. 240
16. A postahivatal nem található a településen, csak mobilposta jár, szükségesnek tartanánk egy postahivatal létesítését, így veszélynek tekintjük. 17. Környezeti nevelő nincs a településen, ezt gyengeségnek tekintjük. 18. Környezeti nevelési program sincs, ezt is gyengeségnek ítéljük. 19. A kistérség által szervezett környezettudatos programokba jelenleg nem kapcsolódik be a település, ezt lehetőségnek véljük. 20. Ami a Klímabarát Települések Hálózatát illeti, a polgármester nem tartja fontosnak a tagságot, ezt lehetőségnek tekintjük.
241
3.14.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság
Politikai
1.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település össztermelőihez képest (%)
2.
Az agrár vállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrár támogatások (e Ft) Eze rfőre jutó nemzetközi agrár támogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felső fokú végzettséggel rendelkező agrár szakemberek száma (db)
3. 4.
5.
Gazdasági
6. 7. 8. 9.
Technológiai
Környezeti
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Erősség
1
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
75
%
Lehetőség
90
%
Erősség
0
db
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a.
Veszély
15
%
Erősség
1
db
Gyengeség
11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db)
0
db
Lehetőség
12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év)
45
db
Lehetőség
13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év)
12
10. Társadalmi
Érték
14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Erősség
40
%
Erősség
0
eFt
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
74
%
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
%
Veszély
0
%
Veszély
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arányát a település összetermelőihez képest a nulla érték ellenére mi erősségnek vettük, bár megoszlottak erről a vélemények az
242
interjú alanyok között. Mi úgy ítéltük meg, hogy a TÉSZ tagság összességében nem hoz akkora előnyt egy termelőnek, amekkorát hozhatna. 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma 1 db, szerintünk ez elég, ezért erősségnek írtuk. 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke nulla, ez egyértelműen lehetőség, mert ha növelnék, akkor a további beruházások illetve a meglévő vállalkozások esetleges gyarapodását akadályoznák. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest nem rossz, ezért ezt lehetőségnek soroltuk be. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest erősség, ennek számszerű értéke 90%. 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások nincsenek a faluban, ez gyengeség, hiszen ezek megléte nélkül gazdasági szerkezet fejletlen. Az alapanyag előállításból nem elégséges, ezért ezeknek a megléte létfontosságú gazdaságilag, multiplikátor hatása végett az önkormányzat terhei is csökkenek. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások értéke veszély, kihasználatlansága híján nem jut plusz pénzhez az adott vállalkozó, ami nem csak az újabb beruházásokra lenne jó hatással, hanem a munkaerőpiacra is, hiszen még több embert lehetne foglalkoztatni. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokról is ugyanaz mondható el, mint a fentiekben is olvasható. Így ez is veszély. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest erősség, nem csak magával a termeléssel foglalkoznak ezáltal, hanem részt vesznek a hagyományőrzésben illetve a tájfenntartásában, tehát egy olyan társadalmi réteg alakult ki, ami igényes a környezetére. 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek nem élnek a településen, ezért ez gyengeség szerintünk, továbbá egy felsőfokú végzettséggel rendelkező ember nem csak a gazdasági életben produkálhatna fejlődést. 11. A külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők számát lehetőségnek vettük, mert nem jelentenek veszélyt a falura (mivel számuk amúgy is nulla). 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerre vonatkozó kérdést mi a lehetőségekhez soroltuk, mert a szaktanácsadási rendszer magasabb szintre tudja fejleszteni az adott gazdaságot, tehát megléte nélkülözhetetlen illetve elégségesnek bizonyult a településen. 243
13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora az egyik legnagyobb erősség a faluban, mert főleg a támogatások jó kihasználása miatt tudják tartani a hazai, illetve a környező országokban lévő fejlettségi színvonalat. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek arányát erősségnek vettük, mert ez az érték viszonylag magas és az interjúk, a látottak is ezt igazolták. 15. A technológiai
fejlesztésre igénybe vett
nemzeti
támogatások
összege
a
lehetőségekhez kapott besorolást, mert semmiképpen sem veszély. 16. Ugyanez a helyzet a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összegével is, ez is lehetőség. 17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest gyengeség, ez abból fakad hogy az ÁKG által támasztott kritériumok túl magasak és e végett nem tudják igénybe venni. Ezt feltétlenül orvosolni kellene. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest gyengeség, mert a szigorú előírások betartása nem könnyű, így inkább nem veszik igénybe a támogatást. 19. Az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest veszély, mert még az a kis terület sem jut hozzá a támogatáshoz, ami jogosult lehetne rá. Problémát jelent, hogy nem adják be a pályázatot a pályázati rendszer bonyolultsága miatt. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest veszély szintén a pályázatok bonyolultsága miatt.
244
3.14.2.5.Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus-extern kapcsolatok Milyen arányban szerepel a település fejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Politikai
Gazdasági
Társadalmi
Mennyiség
Minőségi mutató
5
%
Gyengeség
0
eFt
Erősség
Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat érintő közegészségügyi előírások költségnövelő hatása (%) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db)
0
%
Lehetőség
0 1 n.a.
db db
Gyengeség Gyengeség Veszély
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
db
Erősség
A kistérségen belüli együttműködések száma (db)
3
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen Technológiai tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap)
Környezeti
Érték
n.a.
1 1
0
db Gyengeség (járatok száma/munka Veszély nap) (járatok száma/munka Veszély nap)
Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db)
1
db
Gyengeség
A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
1 0 0
db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség
1. Az a mutató, hogy milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus gyengeség, mert a településen igazán nincs kialakulva a turizmus és ez az 5% nagyon kevésnek mondható. 2. Az idegen forgalmi adó mértéke erősség lenne (ha lennének szálláshelyek), mivelhogy nincs, ezért a turisták szívesebben látogathatnának ide. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó adóterhek mértéke lehetőség, mert így, hogy nincs, lehetőséget ad új turisztikai vállalkozások létrejöttére és könnyebb fennmaradására. 4. A vendégéjszakák száma gyengeség, mivel egy szálláshely sincs a településen. 245
5. A turisztikai vállalkozások száma gyengeség, ez az egy nem elég a turizmus beindításához. 6. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlásáról nem találtunk adatot. Pedig fontos lenne a település szempontjából, hiszen a működő tőke beáramlása hosszú távon bevételeket generálna a községnek. 7. Külső területekről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma lehetőség, így a helyi embereknek van lehetőségük betölteni ilyen szerepeket. 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma gyengeség, ezek segítségével rengeteg turistát lehetne vonzani, illetve fontos kiemelni, hogy a település lakosait is összekovácsolja. 9. A hazai, illetve nemzetközi testvér települések számát tekinthetjük erősségnek, bár a mutató egyenlőre nullát mutat, de sok településsel jelenleg is folynak a tárgyalások, nem eredménytelenül. 10. A
kistérségen
belüli
együttműködések
száma
lehetőség,
mivel
közösen
túraútvonalakat hozhatnak létre, amivel a kistérség látványosságait végig tudják járni az idelátogatók. 11. A nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, mert ezek jelenleg már kialakulóban vannak. 12. Szállást biztosító vendéglátóegységek férőhely száma gyengeség, mivel a településen nincs szállásadóhely. 13. Vendéglátó egységek száma gyengeség, mert ebből csak egy darab van, az is egy kocsma. Esetleges fejlesztésekkel színvonalasabbá lehetne tenni a települést. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte munkanapokon veszély, mert csak egy járat megy közvetlenül Tétre. A helyi lakosok nem elégedettek ezzel, mivel ügyeik intézésére a kistérségi központba kell utazniuk. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte szabad és munkaszüneti napokon veszély, hiszen egy járat sem közlekedik ilyenkor Tétre. 16. A környezeti illetve kulturális attrakció megléte gyengeség, a település nem rendelkezik környezetvédelmi programmal. 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, mivel található szelektív hulladékgyűjtő sziget a községben.
A lakosok ügyesen használják, bár még
nemrégiben kerültek kihelyezésre a faluban. 18. Hulladéklerakó nincs és ez a helyiek szerint nem is gond, mivel elviszik a szemetet Győrbe, szóval ez lehetőség. 246
19. A gyorsforgalmi utak hiánya veszély turisztikai szempontból, mivel nem vezet arra gyorsforgalmi út, ezért a turistáknak sem esik útba közvetlenül a település.
247
3.15. Sobor 3.15.1. Bemutatás Sobor egy valamivel több, mint 300 főt számláló település, amely a NyugatDunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben helyezkedik el. Tétről autóval hamar, kb. 15 perc alatt megközelíthető. Az utak állapotát a település méretéhez és lehetőségeihez képest nagyon jónak ítéltük meg, ezen a véleményen voltak egyébként az interjú alanyok is. Az utak állapota mellett, az utak mente és a házak környéke is szépen rendbe volt tartva, úgymint a főtér is, tehát összességében elmondható, hogy egy nagyon szép falukép fogadott minket. A falu egyéb infrastruktúráját tekintve sem áll rosszul, kiépítésre került a villany-, víz-, gáz- és a csatornahálózat is. Az kiderült számunkra, hogy a tömegközlekedés nem megfelelő a faluban, amikor sétáltunk az utcákon, nemhogy buszt, autót sem nagyon láttunk. A kereskedelmi üzletek számát elégségesnek ítéltük meg, vendéglátóhelyekből szintén található megfelelő számú, bár ezeket bővíteni szeretnék a későbbiekben. Az egyéb szolgáltatásokkal, mint pl. az e-magyarország pont, könyvtár, posta, gyermekvédelmi szolgáltatás, stb. látszólag minden rendben van, kiemelendő, hogy nemcsak egyszerű postahivatal, de még mobilposta szolgáltatás is üzemel a faluban.
Ezek mind egy
épületben találhatóak meg. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy ezen épületben az összes teendőt egy hölgy végzi, ez nem túl jó, nagyon megterhelő munka számára. Sok az idős ember a településen. Néhánnyal rövid beszélgetésbe keveredtünk, amikor kerestünk bizonyos helyeket a faluban, voltak, akiken azt láttuk, hogy örömmel segítenek nekünk, érdeklődtek, hogy honnan jöttünk és mi járatban vagyunk, és voltak, akik nem bizonyultak túl segítőkésznek, ezért csak két emberrel, a polgármester úrral valamint a helyi posta, könyvtár, e-magyarország pont vezetőjével tudtunk beszélgetni, de ők nagyon kedvesen, készségesen álltak rendelkezésünkre. Összességében elmondható, hogy lehetőségeinkhez mérten sikerült beszélni számos helyi lakossal, akiktől nagyon sok érdekes információt tudtunk meg.
248
3.15.2. PESTV-SWOT elemzés 3.15.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra 1. Politikai
2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16.
17. Környezeti
18. 19. 20.
Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) Polgárőrség megléte (db) Politikai pártok jelenléte (db) E-Magyarország pont megléte (db) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Bank automaták száma (db) Üzemanyag töltő állomások száma (db) Egészségügyi intézmények száma (db) Oktatási intézmények száma (db) Postahivatalok száma (db) Társadalmi segélypontok száma (db) Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Erősség
0 0 1 n.a.
db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Gyengeség
3
db
Erősség
0 0 1 0 1 1
db db db db db db (nem burkolt/ burkolt)
Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség Lehetőség Lehetőség
0/100
Erősség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
21
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
266
db
Gyengeség
4
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Veszély
1. A településen se rendőrség, se körzeti megbízott nincs jelen, ám a megkérdezettek szerint nincs is szükség rájuk, mert meg vannak elégedve a közbiztonsággal, mi ezt erősségként könyveltük el, tapasztalataink szerint az emberek odafigyelnek egymásra. 2. Az előzőekből kiindulva polgárőrségre sincs szükség, ezért ezt is erősségnek vettük. 3. A pártok jelenléte a faluban a megkérdezettek szerint nincs helyi aktivitás politikai téren, szerintünk ez lehetőség a falu számára, mert ez nem eredményez széthúzást a lakosság között, sok helyen ahol a politikai pártok megjelennek a lakosságot minimum kétfelé szakítják. 4. e-Magyarország pontot létesítettek a faluban a postával, napközivel van egy épületben. Ez igen fontos a falu számára, mert nagyon kevés lakásba van bevezetve az internet és itt bármikor bárki használhatja az internetet. Ezért ez is lehetőség. 249
5. Az ezer főre jutó vállalkozások számáról nem volt mennyiségi adatunk, de mi ezt a hallottak alapján a gyengeségek kategóriába soroltuk, mert kevés vállalkozó van jelen. 6. A faluban az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma is alacsony, de az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi 3 db elegendő és ellátja Sobor lakosságát, így ezt a mutatót erősségnek tekintjük. 7. A bank automaták száma 0 db a településen, de a lakosság nem is hiányolja a meglétüket, a posta teljes mértékben kielégíti automata hiányából származó feladatokat, így ezt lehetőségnek vettük hisz úgy érezzük nincs is rá szükség. 8. Üzemanyagtöltő állomás kérdésében is egyértelmű választ kaptunk: nincs, de nincs is rá szükség. Tehát ezt is lehetőségnek vettük. 9. Egészségügyi intézmények száma 1 db, ott is csak hetente 2 nap van rendelés, mégis a település lakói szerint ez elegendő, így mi is erősségként jegyeztük fel. 10. Az oktatási intézmények számában is egybehangzó válasz érkezett, arra mikor megkérdeztük, hogy nem lenne-e szükség óvodára vagy iskolára. Nincs annyi gyerek, fiatalkorú, hogy érdemes legyen ezért oktatási intézményt létesíteni. Ezért erősségként jelenik meg. 11. A következőt is lehetőségként jegyezzük, a postahivatalok száma mindössze 1 db, ill. mobil posta is működik a faluban, így teljes mértékben képesek kiszolgálni a lakosság igényeit. 12. A társadalmi segélypontok száma 1 db, ami szintén elegendő a lakosság számára, így ezt is lehetőségnek tekintjük. 13. Sobor burkolt/nem burkolt utak 100 százalékos arányában semmi kifogásolhatót nem találtunk, hisz az utak minőségére nincs panasz, illetve mi is láttuk, hogy jó állapotban vannak, így ezt erősségnek vettük. 14. A belső tömegközlekedésre volt panasz, miszerint Győrbe viszonylag könnyű eljutni, de vissza már sokkal bonyolultabb, illetve a környező falvak nagy részének tömegközlekedési megközelíthetősége Győrön keresztül történik. Ezt gyengeségként jegyeztük fel. 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma nagyon alacsonynak bizonyult, mégis lehetőségként tartjuk számon, mert annyira sok az idős ember a faluban, aki nem is akar internetet és ez nagymértékben megmutatkozik a mutató értékében is. Aki akar internetet az bekötteti, aki pedig nem kötteti be az is igénybe tudja venni az e-Magyarország pontot.
250
16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte lehetőség (járatok száma/munkanap), mert elégségesnek tekinthető ez a szolgáltatás. 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma igen kevésnek mondható, így ezt gyengeségnek vettük. 18. A szelektív hulladék kezelésének kérdését erősségnek tekintjük, hisz létesítettek ilyen gyűjtő pontot a faluban, így ez erősség. 19. Hulladék lerakóhely a faluban nem üzemel, de nem is szeretnének a falu lakói, mert a szemetet jelenleg Győrbe viszik és ez megfelelő, ezért ez nem veszély, hanem lehetőség. 20. Gyorsforgalmi út nincs a falu közelében, de hiányolják, és egyre inkább úgy érzik több munkalehetőség lenne, ha lenne gyorsforgalmi út, így mi ezt veszélyként jegyezzük.
251
3.15.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
Társadalmi
9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. Környezeti
18. 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Relatív munkanélküliségi mutató (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívűl dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,5 0
% Ft/m2
n.a. 0
Minőségi mutató Gyengeség Erősség Lehetőség
%
Lehetőség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
5
db
Lehetőség
n.a. 8,65
%
Gyengeség Gyengeség
7540
eFt
Veszély
n.a.
Lehetőség
n.a.
Gyengeség
1
%
n.a.
Gyengeség Veszély
0
db
Veszély
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
1. A Helyi Iparűzési Adó mértéke 1,5%. Azért vettük gyengeségnek, mert nincs lényegében senki, aki fizetné, így nem tudja betölteni azt a szerepét, amire kitalálták. Egyébként reális mértékű lenne, mert nem terhelné meg jelentősen a helyi vállalkozókat. 2. Kommunális adót nem szednek, ezt erősségnek ítéltük meg, mert a településen élő idős emberek aránya magas, őket nem terhelnénk ezzel az adónemmel. 3. A vállalkozásokat sújtó adóterheket egyelőre nem tervezik bevezetni, így ezt lehetőségként definiáltuk- mivel csak nehezítené az életét annak a pár vállalkozónak, akik a településen dolgoznak.
252
4. Jelenleg a vállalkozások számára biztosított adókedvezmények abban merülnek ki, hogy nem adóztatják meg őket. Egyéb kedvezmények bevezetését lehetőségnek ítéltük meg. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma rendkívül alacsony, ez gyengeség. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltségére nincs adat. Az elmondottak alapján gyengeségként jelenik meg a bruttó bérek mértéke a települést illetően. 7. Működő tőke beáramlás a polgármester elmondása szerint nincs, ezt veszélynek ítéljük meg. Fontos lenne a település gazdasági szerkezetének javítása szempontjából, hiszen a behozott tőke a gazdaság fellendülését indítaná el. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma alacsony, nem jelentenek hátrányt a településnek, így lehetőségnek tekintjük. Társadalmi mutatók 9. A településen foglalkoztatottak száma alacsony, ez véleményünk szerint abból adódik, hogy nem jellemző a nagyobb vállalatok jelenléte, amelyek munkahelyeket tudnának biztosítani, így ezt gyengeségnek tekintjük. 10. A relatív munkanélküliségi mutató jelen értéke a válság hatására valószínűleg meghaladja a 8,65 %-ot is, a polgármester óvatos becslése alapján 10% körül lehet, ezt gyengeségnek tekintjük. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összegének mértékét elfogadhatónak tartjuk, azonban kiderült, hogy ezeknek rossz a költséghatékonysága, nem mindig a megfelelő helyre jut a pénz. 12. A kistérségen kívül dolgozók arányáról sem volt mennyiségi adatunk, de mi ezt lehetőségnek nyilvánítjuk. Addig, amíg a faluban nincs munkalehetőség, a külső területen való munkavégzés egy lehetőség. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összegének mértékét kevésnek tartjuk, ezért gyengeségnek tekintjük. 14. Az innovációra költött pénz aránya a település összbevételeihez képest alacsonynak véljük, ezért a gyengeség kategóriába soroljuk. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma alacsony, a gyerekek, ha internetezni szeretnének, akkor kénytelenek elmenni az e-Magyarország ponthoz, ahol használhatják az internetet. Ezt a mennyiségi értéket növelni kellene, így viszont ezt veszélynek tekintjük.
253
16. A
településen
vasútállomás
nem
található,
kiépítése
nem
reális
a
mai
Magyarországon, ezért nem soroltuk a lehetőségek, hanem inkább a veszélyek közé. 17. A településen nincsenek megújuló energiával foglalkozó vállalkozások, ezt gyengeségnek tekintjük, főleg ha azt nézzük, hogy erre jók az adottságaik (már tervek is készültek pl. szél- illetve napenergia hasznosítására), de támogatás híján nem tudják ezeket megvalósítani. 18. A megújuló energia felhasználás 0% az összes energiafelhasználáshoz képest, ezt is gyengeségnek tekintjük. Véleményünk szerint hangsúlyt lehetne a közeljövőben fektetni a megújuló energiák térnyerésének. 19. Az elmúlt öt évben nem fizettek környezeti bírságot, így a lehetőség kategóriába soroltuk.
254
3.15.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település össz lakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össz lakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskolás korú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település össz lakosságához képest (%) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klimabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
1
db
Minőségi mutató Gyengeség
0
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
33
%
Gyengeség
n.a. 5
Gyengeség db
n.a.
Lehetőség Lehetőség
0
%
Erősség
0
%
Erősség
2
db
Veszély
1
db
Lehetőség
1
db
Erősség
3 0 1 0 1
db db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
1. A társadalmi aktivitáson belül az első mutató az írott jövőkép(ek), amelyet mi gyengeségnek ítéltünk meg, mert a helyzetfeltárás során kiderült, hogy a falu többféle írott jövőképpel is rendelkezik, csak különböző okokból (pénzhiány, gyenge érdekérvényesítő képesség a kistérségi központtal szemben) nagyon kevés dolgot tudnak ezekből megvalósítani. 2. A második kérdés a szociális ösztönző programokra vonatkozott, ezt erősségnek vettük. A település, ahol és amiben tudja segíti a lakosokat (bár itt elhangzott az is, hogy sajnos nem mindig jó a források elosztása), pl. az iskolások igényelhetnek Bursa Hungarica ösztöndíjat, a szülőket születési támogatással ösztönzik, stb. Egyébként az elhangzottak alapján elmondhatjuk, hogy nagy az összetartás az emberek között, 255
valamint a lakosok és az önkormányzat között is. Erre több példát hallottunk, tehát nem csak kifejezetten anyagilag támogatják a rászorultakat a faluban és ez a mai világban sajnos nem gyakori, ezért ítéltük erősségnek ezt a kérdést. 3. A politikai pártok jelenlétére vonatkozó kérdésre egyértelmű választ kaptunk, amely az volt, hogy nincsenek jelen. Ezt azért soroltuk a lehetőség kategóriába, mert ha nincsenek, akkor nincs lehetőség, hogy megosszák a lakosságot (mert sajnos ez a jellemző általánosságban. 4. A falunapokra igénybevett támogatásokat is lehetőségként értékeltük, mert bár az értéke nulla, ennek ellenére a jövőben bármikor lehet ezzel próbálkozni, megteremtve az anyagi forrást a hagyományőrző, a kulturális és a helyi lakosokat összekovácsoló programokhoz. 5. E kategória első kérdése a 60 évnél idősebbek arányára vonatkozott. Ezt egyértelműen gyengeségnek kell sorolni, az érték magas, 30% feletti. 6. A szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányáról a település összes lakosához viszonyítva nincsen mennyiségi adatunk, de az interjúban feltett kérdésre azt a választ kaptuk, hogy kevés ilyen szintű végzettségű ember van, úgyhogy ezt is gyengeségnek soroltuk. 7. A következő kérdés a külső területről érkező munkavállalók számáról szól, ami jelen esetben 5 db. Ezt azért soroltuk a lehetőségek közé, mert tulajdonképpen a külsős munkavállalók nem veszik el a munkalehetőséget a helyiektől. 8. Az esélyegyenlőség kérdését illetően nagyon pozitív választ kaptunk. A faluban élők közt nagy az összetartás, segítenek, odafigyelnek egymásra, és az önkormányzat is mindent megtesz azért, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a normális élethez, ezért ezt lehetőségnek soroltuk be. 9. Ebben a kategóriában az első kérdés az iskolás gyerekekre vonatkozik, figyelembe véve, hogy a településen nincsen biztosítva az alapfokú oktatás. Mi ezen hiányosságot mégis erősségnek tartjuk, mert a gyerekek iskolába szállítása megoldott, nincs vele probléma, és nekik is jobb az, hogy egy normál létszámú osztályban szocializálódnak, mint hogy egy olyan helyen legyenek, ahol esetleg az egész iskola létszáma kb. 10 fő lenne. 10. A kisebbség aránya a település összes lakosához képest a következő mutató, Sobor esetében egy olyan falut ismerhettünk meg, ahol ez a mennyiségi mutató nulla. Ez mindenképpen erősségnek számít.
256
11. A kistérségen belüli együttműködések számának mennyiségi mutatója 2 db, ez önmagában elég lehet, de mi inkább a veszély kategóriát választottuk, mert úgy vettük észre, hogy annak, aminek leginkább jól kellene működnie (a téti kistérségi együttműködésnek), nem az egész közösség érdekeit nézi a döntéshozatalnál, hanem csak bizonyos település(ek)ét. 12. A falu az utóbbi időben törekedett a nemzeti és nemzetközi kapcsolatait bővíteni, erre jó példa, hogy három román és egy német testvértelepülése is van a falunak (Torockószentgyörgy, Bita, Kolozsvár, Galnhausen), ezért ezt a lehetőségek közé soroltuk be. 13. A közösségi együttműködést elősegítő intézményrendszernél szereplő 1-es szám kevésnek tűnik, de mi erősségnek soroltuk be, mert ez elég, nem kell egyelőre ennél több. 14. A településen jelen lévő három darab civil szervezet is elégségesnek bizonyul, ezért ez is erősség. A szervezetek munkájának publikálásán lehetne javítani, mert sok falubeli nincs tisztában a közösségért tett munkájukkal. 15. e-Magyarország pont található a településen, ezt ezért soroltuk a lehetőségek közé. Itt biztosítva van minden lakó számára az internet hozzáférés. 16. Soboron nem csak postahivatal, de még mobil posta is működik, ezért ez is egyértelműen a lehetőségek közé sorolandó. 17. A mennyiségi mutató ellenére ez az érték nem 0, ugyanis környezeti nevelő dolgozik a településen, ezért ez erősség. 18. A környezeti nevelési programok is kellően jelen vannak úgy Soboron, mint a térségben, ebben nagy szerepe van a Rába Szövetségnek, aminek Soboron van a központja és a polgármester úr az elnöke, úgyhogy ez is erősség. 19. A kistérség által szervezett hasonló programokra vonatkozó kérdésre is ugyanez vonatkozik, ezért ez lehetőség. 20. A Klímabarát Települések Hálózatához való csatlakozást pedig azért vettük lehetőségnek, mert veszélynek semmi esetre sem lehetne mondani, viszont nem attól fog valaki odafigyelni a környezetére, mert tagja valamilyen hálózatnak. Persze véleményünk szerint pozitív dolog, hogy van ilyen, ezért ez egy lehetőség.
257
3.15.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai
15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település össztermelőihez képest (%) Az agrár vállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezerfőre jutó nemzeti agrár támogatások (e Ft) Ezerfőre jutó nemzetközi agrár támogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felső fokú végzettséggel rendelkező agrár szakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
258
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Erősség
2
db
Erősség
0
%
Lehetőség
40
%
Lehetőség
95
%
Erősség
0
db
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a. n.a. n.a. n.a. 45
Lehetőség db
15
Lehetőség Erősség
15
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
n.a. 78,8
%
6,2
%
0
%
0
%
Erősség
Veszély
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össz termelőihez képest erősség, mivel nem jelent nekik hátrányt, hogy nem tartoznak egy TÉSZ-hez sem, illetve a környéken TÉSZ se igen található. 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma erősség, mivel ez kielégíti a gazdák igényeit. 3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke lehetőség, mert ezzel a település támogatja az új agrárvállalkozások létrejöttét. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest lehetőség, mert a 40% egy jó kiindulási alap, hogy ez a szám nagyobb legyen. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest mindenképp erősség, mivel majdnem 100%-ban helyesen oldják meg a támogatás lekérését. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma gyengeség, egy ilyen vállalkozás rengeteg új munkahelyet tudna teremteni. Régebben működött itt egy feldolgozóüzem, de mára megszűnt. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások veszély, mert értéke nulla forint. Az agrárium fejlesztéséhez azonban szükség lenne az agrártámogatásokra. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokról nem találtunk sem kvalitatív, sem kvantitatív adatot. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest nevű mutatóról nem találtunk sem kvalitatív, sem kvantitatív adatot. 10. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek számáról nem találtunk sem kvantitatív, sem kvalitatív adatot. 11. A külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők számáról nem találtunk adatot, de lehetőségnek nyilvánítjuk az interjún elhangzottak alapján. 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerek száma lehetőség, mert a mennyiségi mutatóból kiindulva ez viszonylag magas számnak mondható. A helyi gazdák igénylik is a szakmabeliek tanácsait. 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora erősség, mivel a 15 éves átlag nem egy kiöregedett géppark jellemzője.
259
14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest gyengeség, mert ez a 15% csekély érték, azonban a technológiai ellátottságon javítani kellene. 15. A technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege veszély, mivel nem használják ki az ilyen célú támogatásokat. 16. A technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összegéről nem találtunk sem kvalitatív, sem kvantitatív adatot. 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest mutatóról nem találtunk sem kvalitatív, sem kvantitatív adatot. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz. termőföldjeihez képest erősség, mert már az is jó, ha a szigorú előírásoknak egy ekkora terület meg tud felelni. 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest mutatóról nem találtunk kvalitatív, illetve kvantitatív adatot. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest veszély, mivel nem használják ki az adott támogatást. Ennek okát abban látjuk, hogy nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni.
260
3.15.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus-extern kapcsolatok 1.
Politikai
2. 3.
4.
Gazdasági
5. 6. 7. 8. 9. 10.
Társadalmi 11. 12. 13. 14. 15. Technológiai 16.
Környezeti
17. 18. 19. 20.
Érték
Milyen arányban szerepel a település fejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat érintő közegészségügyi előírások költségnövelő hatása (%) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belüli együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
n.a.
Minőségi mutató Gyengeség
0,2
eFt
Gyengeség
n.a. n.a.
Lehetőség
22 2 n.a.
db db
Gyengeség Erősség Veszély
3
db
Lehetőség
2
db
Gyengeség
0
db
Erősség
2
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
71
db
Erősség
2 8
13 2 4 0 0
db Erősség (járatok száma/munka Veszély nap) (járatok száma/munka Veszély nap) db Gyengeség db Erősség db Lehetőség db Veszély
1. A településfejlesztési koncepcióban említést tesznek a turizmusról, de véleményünk szerint ezt növelni kellene a jövőben, ezért ezt gyengeségnek vettük. 2. Az idegen forgalmi adó mértéke 200 Ft, amit azért vettünk gyengeségnek, mert az önkormányzatnak ez nem lesz jelentős bevétel. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat érintő közegészségügyi előírások költségnövelő hatásáról nincs sem kvantitatív, sem kvalitatív adatunk. 4. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértékét lehetőségnek vettük, hiszen a település pont azért nem vet ki adókat a vállalkozásokra, hogy hátha a kedvezőbb feltételeknek köszönhetően nő a vállalkozási kedv. 5. A vendégéjszakák számát a gyengeségekhez soroltuk, mert ez éves szinten kevés, a szálláshelyek nincsenek megfelelően kihasználva. 261
6. A turisztikai vállalkozások száma mennyiségileg 2 db, ezt mi elégségesnek ítéltük meg a település lakosságához képest, ezért erősségnek soroltuk. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlást veszélynek könyveltük el, mert ilyen nincs a faluban és e nélkül nehéz bármilyen fejlesztésben is gondolkozni. 8. Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók kevesen vannak, ezért veszélyt nem jelentenek a falura, így a lehetőségek kategóriájába kerültek. 9. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma nem kielégítő, hiszen ha több ilyen vagy ehhez hasonló rendezvény lenne, akkor a turizmus sokkal jobban fejlődhetne. Ezzel a településmarketingje is népszerűsíthető. 10. Hazai illetve nemzetközi testvértelepülések száma erősség, hiszen a település rendelkezik testvértelepülésekkel. Az idelátogató turisták (diákok, tanárok…stb.) egyrészt bevételt jelentenek, másrészt, megkedvelhetik a Téti Kistérséget és ezáltal több városba is ellátogathatnak. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma lehetőség, mert a kistérségi összefogásokkal többre lehet jutni, mintha az adott település egymaga nekivágna a fejlesztéseknek, illetve a projektek megvalósításának. Együttműködéssel egységes turisztikát, illetve az ehhez kapcsolódó egységes marketinget lehet kialakítani, továbbá az egységes fellépésen kívül még egymás megsegítését is eredményezheti a társulás. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma lehetőség, mert ezáltal a turizmust is ki lehetne szélesíteni nemzetközire. 13. A szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma önmagában erősség, hiszen számuk elégségesnek bizonyul egy esetleges nagyobb lélegzetű turistacsoport fogadásához, illetve egyéb rendezvények lebonyolításához. 14. A vendéglátó egységek száma erősség, hiszen ha még több vendéglátó egység lenne jelen a településen, akkor egyfajta versengés alakulna ki, ami hosszútávon feltehetően mindegyik vállalkozást károsítaná a profitszerzés szempontjából. A jelenlegi igényeknek teljesen megfelel a mostani állapot. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte veszély. A közlekedés helyzete rossz, már maga tömegközlekedés megszervezésével problémák vannak. Győrbe el lehet jutni, de a kistérség központjába illetve a szomszédos településekre nagyon nehezen. Ráadásul a járatok száma sem kielégítő.
262
16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedésről ugyanaz mondható el hétvégén is mint hétköznap, munkaszüneti napokon szinte lehetetlen a közlekedés. Egyrészt vélhetően a rossz szervezés miatt, így a napi járatok nem elégetik ki az utazó közönség igényeit, másrészt a ritka járatok miatt a közlekedés megnehezül a kistérség központja felé. Ezért veszélynek tituláltuk. 17. A környezeti illetve kulturális attrakció mennyisége gyengeség, mert csekély száma miatt nem tudja fejleszteni a turizmust. 18. A szelektív hulladék kezelése újdonságként megjelent Soboron, ezért örömmel írhatjuk, hogy ez erősség. Ez nem csak ökológiailag, hanem gazdaságilag is fontos kérdés. Hiszen a gazdasági haszon elsődleges, amely megnyilvánul abban, hogy feldolgozása kevesebb energiába, vagyis kevesebb pénzbe kerül, mint a hulladék égetése és az utána újratermelt anyagok. 19. Hulladéklerakóra nincs szükség a településen, mert a szemetet innen is Győrbe szállítják, tehát a lehetőségekhez soroltuk. 20. A gyorsforgalmi utak megléte egyrészről veszély, van aki szerint több kárt okozna, mint hasznot (pl. az utak állapota a megnövekedett terheléstől gyors romlásnak indulna, zajszennyezés is növekedne), másik nézőpont szerint viszont az utak megléte összességében fellendítené a falu gazdaságát, így viszont erősség. Szerintünk az, hogy nincs gyorsforgalmi út inkább veszélynek sorolható.
263
3.16. Sokorópátka 3.16.1. Bemutatás Sokorópátka a Sokorói dombvidék dél-nyugati részén található. 7 km hosszú a falu, mely Győrtől 28 km-re, Pápától, Kisbértől 30 km távolságra van. 1934-ig a település a Tényői Körjegyzőséghez tartozott, később lett önálló. A falu közintézményei jó állapotban vannak, 1960-ban a villanyt is bevezették, ami nagy előrelépés volt infrastrukturális fejlődésében. A helyi közutakat 1965-ben, majd pedig 1967-ben újították meg, hogy a helyi közlekedést könnyítsék. A földgáz-és szennyvízhálózat a kilencvenes évek végén lett kiépítve. Rendkívül gazdag természeti szépségekben, a falu határán erdők, dombok találhatók, melyről kiválóan rálátni a Bakonyra és a Kisalföldre. Az utóbbi 20 évben Sokoró Győr üdülő és kiránduló övezetévé vált, melyhez minden adottsággal rendelkezik. A nagyvároshoz közel van, jól járható a terület, az erdőkben hétvégente sokan kirándulnak. Tavasszal ibolyát gyűjteni, ősszel szüretelni, télen síelni is lehet. Még mindig láthatunk nádfedeles, döngölt falú, múlt századi házakat, sok helyen pedig megfigyelhető
a
csapadék
felszínpusztító munkája,
melyet
a löszszakadékok,
löszpiramisok jeleznek. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 4800 hektáros védett terülte nagyrészt erdő. Különféle növény- és állattani ritkaságok is fellelhetők, pl. a leánykökörcsin. A Sokoró állatvilága is igen gazdag, hollókat, feketególyákat is láthatunk. Sok a vadmacska, menyét, nyuszt és borz a területen. Értékes a szarvas- és dámvadállománya. Sokorópátka mai területe egykor a Pannonhalmi apátság birtoka volt. Neve az apátsági halastavakra utaló potyka szóból származik. A faluban született és itt is van eltemetve a sokorópátkai származású földművelésügyi miniszter, Szabó István. A tájvédelmi körzetbe a falu közelében lévő Vadalmás nevű terület vadászházánál juthatunk el. A turistautakon, erdőkben akár hosszabb túrákat is tehetünk. A Sokoró Fogadó az egyik turistaút közelében található, ahol interjút is sikerült készítenünk a fogadó tulajdonosával. A fogadó étterme 65 fő befogadására alkalmas. A három különteremmel lehetővé válik kisebb-nagyobb létszámú családi és vállalati rendezvény lebonyolítása. Különféle lovas szolgáltatások is igénybe vehetőek a fogadóban, túralovaglás, tanulás lovas oktatók segítségével. Továbbá lehetőség van még fallabdázásra, asztali teniszezésre, kerékpározásra, aerobicra, masszázsra, bográcsozásra és karaokera. Összességében elmondható, hogy egy ambiciózus, aktív település Sokorópátka.
264
3.16.2. PESTV-SWOT elemzés 3.16.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 2. Polgárőrség megléte (db) Politikai 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Gazdasági 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db) Társadalmi 11. Postahivatalok száma (db) 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) 14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 15. Ezer főre jutó internettel Technológiai rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 1.
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
35
db
Erősség
7
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
1
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
24/76
(nem burkolt/ burkolt)
Erősség
15
Erősség
92
db
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
353
db
Erősség
2
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. Erősség a rendőrség vagy körzeti megbízott jelenléte, mert segít megőrizni a településen belüli biztonságot. Munkájukkal elégedettek a helyi lakosok. 2. Erősség a polgárőrség megléte, fontos szerepet tölt be a településen. Hétvégén is dolgoznak és hétköznap is jelen vannak a településen. Pozitívumként értékelték az interjúalanyok, hogy a polgárőrség tagjai könnyen és önként mozgósíthatók a falusi rendezvények lebonyolítására. 265
3. Lehetőség a politikai pártok hiánya, mert jelenleg nincs politikai párt a településen. Így elmondható, hogy legalább a politikai nézet nem osztja meg a település lakosságát. 4. Az e-Magyarország pontok jelentősége mára már csökkent, mert az internet egyre hozzáférhetőbb az otthonokban. A polgármester úr szerint két szolgáltató közül is lehet választani és minden második családnak van internete. Azért lehetőség, mert akinek nincsen hozzáférhetőség, annak is van lehetősége az internetet használni. 5. A vállalkozások száma a településnek kielégítő, nincs szükség többre, mert az emberek Győr közelsége miat a bevásárlást is inkább ott intézik. Ez erősség. 6. A kereskedelmi és szolgáltató egységek száma ezer főre vetítve gyengeség. Ha az itt élő nyugdíjasok szemszögéből tekintjük a dolgot mondható elegendőnek, de ha turisztikai oldalról nézzük, ami a területrendezési terv fő eleme, akkor ez a szám alacsony és minősége elhanyagolt. 7. Nincsen szükség a faluban bank automatára, mivel kevés a helyben dolgozó és Győrben mindenre megvan a lehetőség. Mivel helyben nincs rá igény, ezért ez lehetőség. 8. Üzemanyagtöltő állomást már megpróbáltak létesíteni a községben, de nem sikerült a tervet megvalósítani. A legközelebbi töltőállomás Győrött illetve Téten található. Az elmondottak alapján mivel ez nem hátrány a falunak, ezért ez lehetőség. 9. Erősségnek véltük az egészségügyi intézmények számát, mivel háziorvosi rendelés és magán fogorvosi rendelés is folyik az intézményben. A falu lakosságát ez teljes mértékben ellátja. 10. Az oktatási intézmények száma erősség, az iskolás korú gyerekek majdnem 100%-a a településen jár iskolába, a polgármester úr elmondása szerint aki nem ide jár vagy járatják a szülei, annak magánjellegű probléma lehet az oka. Az oktatásra nagy hangsúlyt fektetnek a településen. 11. A postahivatal jelenléte lehetőség, itt helyben intézhetők a postai ügyek és még pénzfelvételre is lehetőség van. 12. Lehetőség a társadalmi segélypontok jelenléte. Sok településen nem tudnak foglalkoztatni külön embert ilyen célokra, nincs rá tőke. Ez sajnálatos módon itt is így alakult. 13. Erősségnek tekinthető az utak burkoltsága, mert az arányuk az összes úthoz viszonyítva 100%.
266
14. A belső tömegközlekedés megléte erősség, mert a településen belül az idősebbeknek is könnyű mozogni, akár a postára akár az orvoshoz igyekeznek. 15. Lehetőség az internet hozzáférések aránya, hiszen mint már említettük, minden második háztartásban elérhető az internet. Véleményünk szerint ez egy nagyon jó arány a kistérség többi településéhez viszonyítva. 16. Veszély a kistérségi központba közlekedő buszjáratok száma, hiszen ez 0, nincs jelen. Aki a kistérség központjába szeretne ügyet intézni, annak először Győrbe kell beutaznia, ahonnan átszállással juthat el Tétre. 17. Erősség a csatornahálózatba bekapcsolt házak száma is, majdnem minden háztartás be van kötve a hálózatra, e közműszolgáltatással pedig teljes mértékben meg vannak elégedve (jól működik). 18. Erősség a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel. 2 ilyen lerakóhely működik a településen, amit dicséretes módon a lakosok rendeltetésszerűen használnak. 19. Lehetőség továbbá a hulladéklerakók megléte, mert így a közelben elérhető, de meg kell említeni azt is azonban, hogy környezetvédelmi szempontból veszélyes is. 20. Lehetőség a gyorsforgalmi utak hiánya véleményünk szerint. Volt arról szó, hogy lesz egy gyorsforgalmi út Tétre, de nem sikerült megvalósítani. Ez az oka annak, hogy nincsen közvetlen buszjárat és hosszú ideig tart a megközelítése.
267
3.16.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. 18. Környezeti 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,7 5000/év
% Ft/m2
n.a.
Minőségi mutató Gyengeség Gyengeség Lehetőség
0
%
Veszély
35
db
Erősség
0
Gyengeség
0
eFt
Veszély
0
db
Lehetőség
97
db
Lehetőség
6
%
Gyengeség
3225
eFT
Lehetőség
95
%
Lehetőség
0
eFT
Gyengeség
0
%
Gyengeség
92
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFT
Lehetőség
1. Gyengeségnek bizonyul az 1,7%-os iparűzési adó, mert a polgármester szerint semmit sem jelent ez a mérték. Amikor először bevezették azt remélte, hogy ennek a mértéke válogatni fogja a vállalkozókat, ennek ellenére ez nem így történt. 2. Gyengeség az 5000 Ft/év kommunális adó mértéke, mert csökkentésre lenne szükség az egyes háztartások szűkös anyagi forrásai miatt. 3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének.
268
4. Lehetőségként jelenik meg az adókedvezmények hiánya a vállalkozások számára. Az interjúalanyok véleménye alapján, ha bevezetnék az átlagos adókedvezményeket a vállalkozásokat illetően, nem vonna maga után jelentős volumenű változást. 5. Erősség az ezer főre jutó vállalkozások száma a településen, mert fedezik a szükségleteket, javítják a gazdasági szerkezetet, azonban nem sok munkahelyet tudnak biztosítani. 6. Gyengeség a településen működő vállalkozások átlagos bruttó bérköltsége, mivel alacsony szintű, itt is megjelennek a válság hatásai. 7. Veszély az ezer főre jutó működő töke beáramlása, mivel nagyon kevés. Sokak szerint a jövőben sem lesz olyan vállalat, amely működő tökét áramoltatna be a faluba. 8. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók, mert nincs megfelelő képzettséggel rendelkező ember, aki el tudná látni a településen kínálkozó munkákat. 9. Lehetőség a településen a foglalkoztatottak száma, mert a lakosok számához képest viszonylag sok embernek tudnak helyben munkát biztosítani. 10. Gyengeség a munkanélküliségi ráta, mert az előző évekhez képest romlott a mértéke. A polgármester úr elmondása alapján a magyar rendszer nem jól tükrözi a munkanélküliek számát. 11. Lehetőség az ezer főre jutó szociális támogatások összege. Ott jártunkkor megtudtuk, hogy már arra is volt példa, amikor egy kislánynak gyűjtést rendeztek. A testület nagyon komolyan kivizsgálja az ügyeket, csak azoknak ítéli meg, akik ténylegesen rászorulnak. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya erősség, mert a faluban 100 fő felett van a dolgozók száma, a többiek főként Győrben dolgoznak. 13. Gyengeség a helyi vállalkozások K+F-re fordított összege, mert nem elegendő. Szinte az eddigi években nem is volt jellemző a K+F-re fordított összeg, mert egyszerűen nem fér bele az önkormányzat költségvetésébe. 14. Gyengeség az innovációra költött pénz aránya, mivel ez sem elegendő. A technikailag előrehaladott világunkban elengedhetetlen az innováció, sajnos az önkormányzat a K+F-hez hasonlóan nem engedheti meg magának, hogy sok pénz invesztáljon erre. 15. Lehetőség az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma, mert aki szeretne internetet az vagy már hozzájutott, vagy lehetősége van rá. A középkorúak háztartásaiban már majdnem mindenhol található internet, leginkább a gyerekek és fiatalkorúak miatt. 269
16. Lehetőség a vasút hiánya, mivel sokak szerint nincs rá szükség, elegendő a buszok száma. 17. Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma, mert nem valósítható meg a késői megtérülés miatt. 18. Gyengeség a megújuló energia felhasználás aránya a közégben a vállalkozások jellege miatt. 19. Lehetőség az elmúlt 5 évben befizetett környezeti bírság, mert főleg talajszennyezési bírság volt,de inkább azzal foglalkozott az önkormányzat, hogy megerősítse a települést, így nem szabott ki bírságot.
270
3.16.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
3
db
Minőségi mutató Lehetőség
1
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Lehetőség
23
%
Lehetőség
n.a.
Erősség
7
db
Lehetőség
n.a.
db
Lehetőség
95
%
Erősség
0
%
Erősség
0
db
Gyengeség
0
db
Veszély
2
db
Erősség
8 1 1 0 1
db db db db db
Erősség Veszély Lehetőség Lehetőség Lehetőség
0
db
Veszély
0
db
Lehetőség
1. Lehetőség az írott jövőkép, mert fejlődésképesek. A jövőkép leírása még nem garantálja a megvalósítást, de kijelöli azt a célrendszert, amit a közeljövőben meg lehet valósítani. 2. Lehetőség a szociális ösztönző programmal való rendelkezés, bár sokak nem tartanák szükségesnek a faluban. Az elmondottak alapján sokszor olyan emberek kapják ezen szociális ösztönzőket, akik nem a legszegényebbek, így vannak akik sokkal inkább rászorulnának. 3. Lehetőség, hogy nincsenek politikai pártok, így elégedettek ezzel a falubeliek. Homogenitás jellemzi a falu közösségét.
271
4. Lehetőség a falunapok megrendezését segítő támogatások összege, nem kapnak elég támogatást, mert nem pályáznak rá. Az eddigiekben nem adtak be támogatási kérvényt. Gazdasági mutatók 5. Lehetőség a 60 évnél idősebbek aránya, mert lényegesen kisebb az arány, mint 15 évvel ezelőtt, és egyre növekvő a fiatalok és a fiatalabb betelepülők száma, akik szeretnének a városon kívül, nyugodt környezetben élni. 6. Erősség a szakképzettek illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mert a településen sok az ipari szakmunkás, sokkal több az egyetemista, főiskolába járók száma. 7. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók aránya, nincs szükség külső területről érkezőkre, mert lényegében a Pedro pékség foglalkoztat csak ilyen embereket. A pékségben viszont jelenleg az összes álláshely betöltött. 8. Lehetőség az EU horizontális célkitűzésit elősegítő intézkedések száma, a lehetőség biztosított. Eddig még nem történt ilyen intézkedés a faluban. 9. Erősség a településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások és a település összes általános iskolás korú gyermekének aránya, mert majdnem a gyerekek 100%-a a településen jár iskolába. Inkább személyes oka lehet annak, hogyha valaki nem ide járatja a gyermekét. 10. Erősség a kisebbség és a település összes lakosságának aránya, mert nincsen kisebbség, csak 1-2 határon túli magyar él a településen, így kevesebb a bűnözés. 11. Gyengeség a kistérségen belüli együttműködések száma, a polgármester nem szeret együttműködni a kistérséggel és szeretne egy másik kistérség tagja lenni, amilyen hamar csak lehetséges. Sajnos jelen helyzetben nem tudja a falu érdekeit érvényesíteni. 12. Veszély a nemzeti és nemzetköz együttműködések hiánya, mert jó lenne egy hasonló adottságú településsel kapcsolatot létesíteni. 13. Erősség a közösségi együttműködést elősegítő intézmények száma, mert jó színvonalúak, munkájuk hatékony. 14. Erősség a civil szervezetek száma, mivel a fontos döntésekkor összeülnek a civil szervezet vezetői és pozitív döntéseket hoznak a lakosok érdekében. Viszonylag sokan vannak a többi településhez képest.
272
15. Veszély, hogy nincsen e-Magyarország pont, mert akik nem rendelkeznek otthon internettel, nincs módjuk internetezésre. Őket mindenképpen segítené az eMagyarország pont kiépítése. 16. Lehetőségnek gondoltuk, hogy van 1 postahivatal a faluban, mert elég az emberek számára ez, viszont fontos megjegyezni, hogy nem a Magyar Posta Zrt. üzemelteti. 17. Lehetőség a környezeti nevelő megléte, kifejezetten környezettudatos oktatás folyik az iskolában, a gyermekek kiskortól fogva részesülnek ebben. 18. Lehetőség a környezeti nevelési program megléte, mivel környezettudatos oktatásban részesülnek a diákok. 19. Veszély, hogy nincs a kistérség által szervezett környezettudatos program, bár nem is tartják szükségesnek a falubeliek, mivel nem kistérségpártiak, régóta ki szeretnének válni. 20. Lehetőség, hogy csatlakozzanak a Klímabarát Települések Hálózatához, melynek érdekében a falu már meg is tette a megfelelő lépéseket, csak nem nagyon van rá „energia”.
273
3.16.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai 15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
1. Gyengeségnek
véljük
a
TÉSZ-ekhez
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
2
db
Lehetőség
0
%
Lehetőség
40
%
Veszély
70
%
Erősség
1
db
Gyengeség
0
eFT
Lehetőség
0
eFT
Lehetőség
3
%
Gyengeség
4
db
Lehetőség
0
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
10
év
Gyengeség
60
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
1000
eFt
Lehetőség
48,3
%
Erősség
4,9
%
Erősség
n.a.
Lehetőség
0
%
csatlakozó
termelők
együttműködve egymással jobban kihasználhatnák erőforrásaikat. 274
Veszély
arányát,
mert
2. Lehetőségek közé sorolható az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények növelése, mert fontos – ösztönző – lenne a fejlesztésre, vállalatok indításához. Kistérségi szinten volt már erre példa (Bodonhelyen), hogy egy ilyen rendezvény pozitív hatással volt a vállalatokra. 3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt székhelyet váltsanak. 4. Veszélynek tartjuk a 40%-os helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek arányát, mert hiszen mindenkinek kötelező lenne. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya 70% és erősségnek tartjuk. A településen már nem sokan foglalkoznak mezőgazdasággal. Aki támogatást kap, azzal viszont az a gond, hogy a termelésre fordítja nem az újításra, új technológiák alkalmazására. 6. Gyengeség viszont a helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma, pedig lényeges lenne például a mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása vagy más termelő iparág (élelmiszer) letelepedése. Véleményünk szerint egyben ez munkalehetőséget is teremtene. 7. Ha az igénylések számát, a vállalkozások számát és a használt területeket vesszük figyelembe a nemzeti támogatások összege lehetőség. 8. Ha az igénylések számát, a vállalkozások számát és a használt területeket vesszük figyelembe a nemzetközi támogatások összege lehetőség. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya nagyon alacsony, 3%, ezért ez gyengeség. 10. Lehetőségnek
tartjuk
a
közép-
és
felsőfokú
végzettséggel
rendelkező
agrárszakemberek számát. Sokkal többen is foglalkozhatnának a mezőgazdasággal, csak az a baj, hogy nincs rá igény, magas a fenntartás összege. Egyedül a málna termesztéssel érte meg foglalkozni, azonban kihalt és nem tudják termeszteni mostanság. 11. Lehetőség a külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők hiánya, mert ahogy már említettem a település szaktudása kielégíti a vállalkozók igényét. 12. Lehetőség a 45 db szaktanácsadási elbeszélgetések száma, hiszen a falugazdászok heti rendszerességgel mennek a gazdákhoz. Ezen beszélgetéseken próbálnak a falugazdászok szaktanácsadást folytatni, segítséget és információkat nyújtani.
275
13. Gyengeségnek véljük, hogy a sokorópátkai géppark átlagos életkora 10 év, melynek hatására nem olyan hatékonyan tudna termelni, mint az máshol megtehető. Ezekre a gépekre kellene felvenni támogatást, melyből fedezhetnék a megújítást. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya 60%, és ezt erősségnek vettük. 15. Veszélyek csoportjába tartozik a pályázatok be nem nyújtása, de az önerő hiánya itt is kimutatható. 16. Lehetőség a technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege, mert a kapott összeg ugyan csekély, de meg lehetne próbálkozni másfajta EU-s forrásokból származó pályázattal. 17. Erősségnek véljük az AKG támogatásra jogosult területek arányát, mert jónak tartjuk, hogy az elmúlt évtized tömegtermelésének káros hatásait ilyen nagy aktivitással próbálják helyre hozni. A kapott támogatás a környezeti feltételek teljesítésére teljes mértékben elhasználódik, a következő generációnak is jó állapotban tartják a területet és védik az állatfajok éppségét. 18. Erősség továbbá az 5 %-os Natura 2000-es területarány, melyről sokat nem tudtunk meg, mert nem tudtunk olyan interjúalanyt találni, aki szakmailag értett volna a Natura 2000-es területekhez. 19. Az AKG támogatást igénybevevő területek aránya lehetőség, ez a negyede az összes földterületnek. 20. A Natura 2000-es támogatás igénybe vételét veszélynek véljük, mert a település nem hívja le a támogatást, melyre jogosult. Igaz, sok feltétele van és adminisztrációs feladatok összetettebbek, de véleményünk szerint érdemes lenne elindítani folyamatokat erre irányulóan.
276
3.16.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
10
%
Gyengeség
0
eFt
Erősség
0.
%
Lehetőség
4645 1
db db
Erősség Lehetőség
0
eFt
Veszély
5
db
Erősség
0
db
Gyengeség
2
db
Gyengeség
5
db
Erősség
0
db
Veszély
49
db
Erősség
2
db (járatok száma/munka nap)
Erősség
0
Gyengeség
0
(járatok száma/munka nap)
Gyengeség
2
db
Erősség
2
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. Szerintünk gyengeség, hogy csak 10% szól a turizmusról a fejlesztési koncepcióban. A területrendezés terv is az aktív turizmusról szól, ami jelenleg nem valósult meg a településen. A véleményünk szerint is a turizmus lenne a legfőbb kitörési pontja a településnek. Belátjuk, hogy egyéb más dolog is van, amit fejleszteni kell, de csak ebből látna bevételt a falu. A Sokoró Fogadó nagyban támogatja ezt a településen. 2. Erősség, hogy nincsen idegenforgalmi adó. A panzióban úgy vélik, így több vendég érkezik, vonzó, hogy nincs, ezért nem is szeretnék ennek bevezetését.
277
3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének. 4. A vendégéjszakák száma erősség, a panzióban nyáron élénk a turista forgalom, esküvőket
is
rendeznek
szép
számmal.
A
környéken
a
legnagyobb
befogadóképességgel rendelkeznek az esküvők terén. 5. A turisztikai vállalkozások száma erősség, úgymint a fogadó jelenléte is, nincs is szükség nagyon másra, ez teljes egészében kielégíti az igényeket. 6. A működő tőke beáramlása, a hiányzó vállalatok és a meglévő vállalkozások kicsiny nyeresége miatt 0 Ft-ra tehető, így ezzel a veszélyek közé sorolandó. 7. Szezonfüggő, hogy pl. a panzióban mennyi külső területről érkezőt kell foglalkoztatni. A tél holt szezonnak számít, nyáron viszont több pincérre és takarítóra is igény van a forgalom miatt. 8. A turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma nulla, ez gyengeség. 9. Gyengeségek sorát növeli a testvér település hiánya, melynek megléte elősegítené a falu fejlődését (tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projektek indítására lenne lehetőség). 10. Erősség a kistérségen belüli együttműködések száma, mivel kevés az olyan település, aki ennyire összetartó. 11. Veszélynek számít az is, hogy nem rendelkezik Sokorópátka nemzeti és nemzetközi együttműködéssel. Kapcsolatba lehetne lépni egy hasonló adottságokkal rendelkező településsel, melynek során tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projekteket indítására lenne lehetőség. 12. A szállást biztosító vendéglátóegységek férőhelyei kielégíthetőnek mondhatók, nincs szükség többre. A fogadó bővítését elkezdték, de átmenetileg szünetel. Ez erősség. 13. Erősség a Sokoró fogadó jelenléte turisztikai szempontból, hiszen színvonalas szálláshelyet biztosít az ide látogató turisták számára. 14. Gyengeség a járatok száma, mivel gyakorlatilag ez a szám 0. Aki a kistérség központjába szeretne eljutni, először kénytelen Győrbe utazni, ott pedig átszállással eljutni Tétre. Ez nagyon nagy probléma és nem megoldott. 15. Gyengeség továbbá ugyanígy a munkaszüneti napokon is érvényes, ami a járatok számára vonatkozik. 16. Erősségnek nyilvánítjuk a 2 db környezeti illetve kulturális attrakciók számát.
278
17. Erősség a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel, két hulladékgyűjtő sziget is rendeltetésszerűen működik a településen. 18. A hulladéklerakó hiánya lehetőség, hiszen nincs rá szükség a faluban. 19. Lehetőség a gyorsforgalmi utak hiánya véleményünk szerint. Volt arról szó, hogy lesz egy gyorsforgalmi út Tétre, de nem sikerült megvalósítani. Ez az oka annak, hogy nincsen közvetlen buszjárat és hosszú ideig tart a megközelítése.
279
3.17. Szerecseny 3.17.1. Bemutatás Szerecseny község a Téti kistérség egyik települése. A települést körülbelül 900 fő lakja, akiknek nagy része itt született és itt is nőtt fel. Zajos nagyvárosoktól viszonylag távol helyezkedik el, ennek köszönheti csendes, barátságos környezetét. Győrtől 28 kmre, míg Pápától 16 km-re fekszik. Tétet, a kistérségi központot, és egyben a legközelebb lévő várost, Gyömörén keresztül lehet megközelíteni. A falu rendelkezik vasúti megállóhellyel, mely a Győr-Celldömölk vonalba kapcsolja be a lakosságot. A falut erdők, mezők veszik körül, szennyező üzem nem létesült a környéken, így Szerecseny levegője tiszta és szennyezetlen. A Szerecseny név először 1206-ban került említésre Scis, Sycs, Scecs és Sid néven. Ez a név valószínűleg az arab, mohamedán szerecsen szóból keletkezhetett. A község már a honfoglalás idején is létezett, és a források szerint Árpád törzse a Bakonytól övezett földeket vette birtokba. 1256-ban a község nevét már így említik: Zerechy. A történelem során nagy szerepet töltött be Szerecseny község életében az agyagipar, a téglagyártás. Már az 1770-es években kitűnő minőségű téglát gyártottak az akkoriban „Urasági Téglavetőnek” nevezett téglagyárban. Mára már csak a szépen megépített gyárkémény állít emléket a hajdani büszkeségnek. A téglagyári tavak közül az egyik turisztikai célokat szolgál, ahol horgászni, sátrazni lehet. Ezen kívül lovagolási lehetőség is van a faluban és annak környékén. A sportolni vágyók pedig a sportpályát, vagy a tornatermet vehetik igénybe. Érdekesség, hogy a településen 3 templom is található. A Széchenyi utcában található, 1736-ban épült barokk római katolikus templom, a közelben lévő, 1773-ban épült református templom és az 1950-ben épített evangélikus templom, amely a főút mellett, a falu központjában található. Szerecseny Község a Gyömöre - Kajárpéc Szerecseny Körjegyzőségéhez tartozik. A körjegyzőség hivatala Gyömöre településen található. Szerecseny Községben egy ügyfélszolgálati iroda működik. A település lakossága itt intézheti személyes dolgait. A községben található e-Magyarország pont, ami a Teleház
Mozgókönyvtárban
Önkormányzata
üzemeltet.
foglal
helyet
Szolgáltatásai:
2004-től,
amit
szélessávú
Szerecseny
Község
internet-használat,
e-
közszolgáltatás, tanácsadás, könyvtári szolgáltatások, tornaterem és konditerem használat, kézműves foglalkozások, tanfolyami képzések. 280
A település rendelkezik még egy napközi otthonos óvodával, amely egy több települést átfogó szervezet tagja, melynek a központja Gyömörén található. A turistáknak számtalan különböző programmal kedveskedik Szerecseny. Lovaglási lehetőségekkel szolgál az Árpád Lovas Klub. A horgászat szerelmesei sem csalódnak, mivel Szerecseny és Gecse között található egy horgásztó, melyet egy 1000m2 területű bányatóból alakítottak ki. A horgászati idő januártól október 30-ig tart. Egyéb sportokat kedvelő turisták a sportpályát és a tornatermet vehetik igénybe. A gázellátottság 90 %, szennyvíz elvezetése 100 %-ban megoldott, ugyanígy a telefonos ellátottság is. Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató szektort 16 egyéni és kisvállalkozás képviseli a településen. Összességében egy jelenleg is fokozatosan fejlődő települést ismerhettünk meg.
281
3.17.2. PESTV-SWOT elemzés 3.17.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 2. Polgárőrség megléte (db) Politikai 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Gazdasági 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db) Társadalmi 11. Postahivatalok száma (db) 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) 14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Technológiai 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 1.
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
0 0
db db
Gyengeség Erősség
1
db
Lehetőség
12
db
Erősség
10
db
Erősség
0
db
Veszély
0
db
Lehetőség
2
db
Erősség
1 1
db db
Gyengeség Veszély
1
db
Lehetőség
10/90
(nem burkolt/ burkolt)
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
61
db
Lehetőség
21
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
341
db
Erősség
4
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. A rendőrségi vagy körzeti megbízott meglétének a hiánya azért gyengeség, mert ez a közbiztonság kárára mehet. A közösségi rendezvények hírének is jót tenne, ha a falu saját rendőrségi vagy körzeti megbízottal rendelkezne. A faluban lévő bűnözések, betörések számát is csökkenteni lehetne.
282
2. A polgárőrség hiánya szintúgy a lakosság biztonságát fenyegeti, ez is gyengeség. A falubelieket lehetne véleményünk szerint aktivizálni erre a feladatra. Más településeken ez már bevett hagyományként alakult ki. 3. Politikai pártok jelenlétének hiánya erősségnek tekinthető, mivel így a település pártatlan maradhat és kiállhat saját érdekei mellett politikai hova tartozás nélkül. 4. e-Magyarországpont megléte lehetőséget biztosít, hogy a faluban bárki számára elérhető legyen az internetet, ezért ez lehetőség. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma azért erősség mert egy közel 900 fős településen ez soknak mondható. Fontos, hogy minél több vállalkozás legyen a településen, hiszen a bevételeit visszaforgatja, illetve adók formájában bevételt biztosít az önkormányzat számára. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma erősség, mivel ez ki tudja szolgálni ezen kis település igényeit. 7. Banki automaták hiánya veszély, mivel ha bárki pénzt szeretne felvenni, ahhoz be kell utaznia Tétre. Ha beutazik Tétre nagyobb az esélye, hogy ott fogja a pénzét elkölteni és ez veszteség a falu gazdaságának számára. 8. Üzemanyagtöltő állomás hiánya lehetőségnek tekinthető, mivel a faluban jelenleg még nem található, azonban igény lenne rá. 9. Két egészségügyi intézmény is található a településen, amelyek ezt a lélekszámot ki tudják elégíteni, ezért számuk erősség. 10. Oktatási intézménnyel nem rendelkezik a település, ezért a környező településekre járnak, ez gyengeségként fogható fel. A helybéliek szívesen járatnák a falusi iskolába a gyermekeiket, azonban ez a csekély létszám miatt nem tűnik túl reálisnak. 11. Ugyan rendelkezik a település postahivatallal, de általában, ha valami ügyintézésre kerül a sor, akkor a lakosság azt Téten intézi el (munkahely miatt), ezért csak a nagyon sürgős eseteket bonyolítják helyben. Ezért ez veszély. 12. Társadalmi segélypont található a településen ezért ez lehetőség, mivel bárki könnyen intézheti az ügyeit, nem kell utazni érte. 13. A burkolt utak aránya ugyan 9-ből 1 nem burkolt, de a burkoltak is nagyon rossz minőségűek, amelyek sürgősen javításra szorulnának,ezért ez gyengeségnek tekinthető. 14. Belső tömegközlekedés nincs a faluban, ám szükség lenne rá, főleg az idősebb réteg számára, ezért ez gyengeség.
283
15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma egyenlőre gyengének mondható, de néhány évvel ezelőtt még telefon sem volt bekötve a faluba, tehát az ilyen ütemű növekedés viszont már lehetőségnek bizonyul. 16. Napi 21 járat indul a településről a térség központjaiba, ez lehetőség mivel így könnyen megközelíthetőek a központok. 17. A csatornahálózatba bekötött háztartások száma erősség, mivel majdnem az összes háztartás csatlakozik a közműre. 18. A szelektív hulladék gyűjtés meglétét fontosnak tartja a település, 4 ilyen lerakóhely is van, ezért ez erősség. 19. Hulladék lerakóhely nincs a településen, viszont sajnálatos módon egy illegális található. Lehetőség, mivel szükség lenne egy hivatalos lerakóhely kijelölésére. 20. Gyorsforgalmi utak nincsenek a településen, lehetőségnek tekinthetjük, mert szükség viszont lenne rájuk. A jelenlegi úthálózat minősége sem teszi ezt elérhetővé, ezért egy nagy fejlesztés keretében lenne megvalósítható.
284
3.17.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16. 17.
Környezeti
18. 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
1,4 3400/év
% Ft/m2
n.a
Minőségi mutató Erősség Gyengeség Lehetőség
0
%
Veszély
12
db
Erősség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Veszély
25 13,64
db %
Gyengeség Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
0
eFT
Erősség
0
%
Gyengeség
61
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
eFT
Lehetőség
1. Helyi iparűzési adó mértéke 1,4%. Erősség mivel vállalkozó kedvet adhat az alacsony érték. A kistérségi átlagot megközelíti, így versenyképes tud maradni a többi településhez képest. 2. Kommunális adó mértéke gyengeség, mivel nagyon magas. A közeljövőben érdemes lenne az önkormányzatnak valamilyen más úton-módon bevételhez jutnia, mert ez az érték rendkívül magas a kistérségi települések által kiszabott kommunális adókhoz viszonyítva. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke viszont lehetőség, mert viszonylag alacsony. Ezzel a vállalkozásokat ösztönzi a helybeni letelepedésre. 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmény nincs. Ez veszély a potenciális vállalkozók számára. 285
5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma azért erősség, mert egy közel 900 fős településen ez viszonylag soknak mondható. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bér költsége erősség, mivel körülbelül az országos átlagos béreket tudják biztosítani a munkavállalók számára. 7. Az ezer főre jutó működő tőke beáramlásának mértéke lehetőség az esetleg kizárólag munka miatt ideköltöző magánszemélynek vagy vállalkozásnak. 8. Külső területről érkező munkavállalók száma ugyan alacsony, de veszélynek tekinthető, mivel így is szűkös a település által kínált munkahelyek száma. 9. A településen csupán 25 fő, aki itt is él és alkalmazott is a településen. Ez gyengeség mivel nagyon alacsony ez az adat. A közeljövőben a vállalatok ösztönzésével lehetne elérni, hogy egyre növekedjenek a helybeni munkahelyek számai. 10. A munkanélküliségi ráta még a magyarországi átlaghoz képest is magas, ezért ez gyengeség. Véleményünk szerint itt is a válság okozhatott az utóbbi évben problémát e téren. 11. A szociális támogatások összegét veszélynek tekinthetjük, mivel nagyon alacsony. A rászorulók nem kapnak elegendő anyagi támogatást megítélésünk szerint. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya igen nagy. Ezért ezt veszélynek tekinthetjük, mivel most is megfigyelhető az ingázás pl.: Tét felé egyre valószínűbb a kiköltözés is. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege azért erősség, mert igyekeznek a gazdaságok, minél kevesebb pénzből és minél gazdaságosabb módszerekkel tevékenykedni. 14. Innovációra jelenleg nem költött még az önkormányzat, ezért ez gyengeség. 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma egyenlőre gyengeségnek mondható, de néhány évvel ezelőtt még telefon se volt bekötve a faluba, tehát az ilyen ütemű fejlesztés viszont már lehetőségnek bizonyul. 16. A településen 1 vasútállomás található, ez lehetőségnek bizonyul mivel esetleges ügyintézés miatt, ha Tétre kell utazni ez könnyen megoldható. 17. Jelenleg a településen nem foglalkoznak megújuló energiaforrással, ez gyengeség. Sajnos úgy tűnt, hogy nincs is affinitásuk megújuló energiák hasznosítására az embereknek. 18. Mivel nem foglalkoznak megújuló energiaforrással, ezért az összes energiának 0%-t teszi ki, tehát gyengeség. 19. Az elmúlt 5 évben nem kellett környezeti bírságot fizetni csak az illegális szemétlerakó után. Ez lehetőség, követendő példaként ítéljük meg. 286
3.17.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19.
Érték
Mennyiség
0
db
Minőségi mutató Gyengeség
0
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
0
eFt
Veszély
35
%
Gyengeség
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db)
20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
n.a.
Gyengeség
n.a.
Veszély
n.a.
Lehetőség
0
%
n.a.
Gyengeség Erősség
1
db
Lehetőség
0
db
Veszély
1
db
Erősség
5 1 1 0 0
db db db db db
Erősség Lehetőség Veszély Gyengeség Gyengeség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. A település nem rendelkezik írott jövőképpel, ez mindenféleképpen gyengeség, mert e szerint a falu „nem tervez hosszú távra”. Fontosnak tartjuk, hogy egy település fejlesztési koncepciójába kerüljenek bele mind a rövid, közép és hosszú távú célok, amelyek megkönnyíthetik a későbbi megvalósítás terveit. 2. A település nem rendelkezik szociális ösztönző programmal, ez gyengeségnek minősül. 3. Politikai pártok nincsenek jelen a településen, ez lehetőség, mivel pártoktól függetlenül tud kiállni magáért a település. Nincs a lakosok körében megosztottság. 4. Falunapok megrendezésére jelenleg nem kap támogatást a település, ez veszélynek tekinthető mivel a településnek önköltségből kell ezt megoldania.
287
5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest magasnak mondható, ezért gyengeség. Elöregedő település korfája jellemzi a községet. 6. Nem jellemzőek a településre a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok, ezért ez gyengeség. 7. A külső területekről érkező munkavállalók száma veszély a falunak, mert előbb a helybelieknek kellene munkát biztosítani. 8. Az EU-s esélyegyenlőségi célkitűzéseit elősegítő intézkedések jelen vannak a faluban, ezért ez lehetőségnek minősül. 9. A településen mivel nincs iskola, ezért az itt élő gyermekek sem ide járnak, így ez a mutató mindenféleképpen gyengeségnek minősül. Nehézkes a gyermekek számára a mindennapos utazgatás. 10. A településen nem található kisebbség vagy nemzetiség, ez erősség, mert így nagyobb az összetartás a lakosság között, jellemző a homogenitás. 11. A kistérségen belül Téttel működik együtt a település, ez viszont lehetőségnek bizonyul, mivel a központtal van kapcsolatban. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések jelenleg nincsenek, ez veszélynek minősül, viszont vannak már kezdeményezések Románia felé. 13. Közösségi együttműködéseket elősegítő intézmény található a településen, ezért erősség. Az együttműködést Téttel koordinálják, mint az már a fentiekben is említésre került. 14. Jelenleg 5 különböző civil szervezet is működik a faluban, ami erősség. Munkájukat megbecsüli a falu lakossága, hatékonyan dolgoznak és megfelelően kommunikálják a falu felé. 15. e-Magyarország pont van a településen, tehát bárki bármikor hozzá férhet az internethez, ezért ez lehetőség. 16. Ugyan rendelkezik a település postahivatallal, de általában, ha valami ügyintézésre kerül a sor, akkor a lakosság azt Téten intézi el, így csak a nagyon sürgős eseteket bonyolítják helyben. Ezért ez veszély. 17. A településen nincsen környezeti nevelő, ez gyengeségnek számít, viszont a településen ezen mindenféleképpen változtatni szeretnének. 18. Jelenleg nem folyik környezettudatos nevelési program, tehát gyengeség. 19. A kistérségben nem rendeznek környezettudatos programokat, ezért ez veszélynek minősül.
288
20. A település nem tagja a klímabarát települések hálózatának, ez veszélynek minősül, mivel a településen végzett tevékenységek sem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak.
289
3.17.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5. Gazdasági
6. 7. 8. 9.
Társadalmi
Technológiai
Környezeti
Érték Mennyiség
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%)
10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
2
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
55
%
Lehetőség
65
%
Gyengeség
0
db
Gyengeség
0 n.a.
eFT
Veszély Veszély
n.a. 10
Gyengeség db
n.a. 45
Erősség Veszély
db
10
Lehetőség Gyengeség
55
%
Erősség
0
eFt
Veszély
0
eFt
Veszély
78,4
%
Gyengeség
0
%
Gyengeség
0
%
Lehetőség
0
%
Lehetőség
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya a település össz termelőihez képest azért gyengeség, mert a vállalkozások nem juthatnak a TÉSZ előnyeihez. Sok gazda nem is tudja, hogy pontosan mit is jelent a TÉSZ, illetve, hogy hogyan is tudna oda csatlakozni. Sokan a régi TSZ-ekkel keverik össze.
290
2. Az agrárvállalkozásokat segítő programokat évente kétszer is rendeznek, tehát erősségnek bizonyul. 3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0%. Ez lehetőség, mivel csábító lehet a potenciális agrárvállalkozóknak. 4. A település össz termőföldjének 55%-án helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmaznak, ez minden tekintetben lehetőség, mivel az agrártevékenység nem teszi tönkre a környezetet és pályázni is tudnak különböző anyagi forrásokra. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya gyengeség, mivel túl nagy ez a terület és nincs lehívva az összes rendelkezésre álló forrás. 6. A helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások hiánya gyengeségnek minősül, mivel ilyen nincs a faluban. 7. Jelenleg a település nem jut nemzeti agrártámogatásokhoz, ez mindenféleképpen veszélynek minősül, mivel akár az agrárágazat végzetét is jelentheti a település számára. Az utóbbi években egyre inkább leértékelődik az agrár ágazat szerepe. 8. A nemzetközi agrártámogatásokról ugyanaz mondható el, mint a nemzeti támogatásokról, ezért ez is veszély. 9. A településen igen alacsony az agrárágazatban dolgozók száma, ez mindenféleképpen gyengeségnek számít. Az interjúalanyok elmondása alapján sajnos egyre kevesebb évről-évre. 10. Az agrárágazatba dolgozok számához képest viszont magas a közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember, tehát ez erősség. 11. Külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma alacsony, de a kevés munkalehetőség miatt még ez is veszélynek tekinthető a község számára. 12. Évente 25 mezőgazdasági szaktanácsadói esemény van, ami kifejezetten lehetőség a helyi mezőgazdaság fellendítésében. Ilyenkor kaphatnak különböző tanácsokat a gazdák problémáinak megoldására. 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora 10 év. Ez gyengeségnek minősül, mivel semmilyen támogatást nem pályáznak a géppark lecserélésére, korszerűsítésére. 14. Az össz termőföld 55%-án korszerű technológiát alkalmaznak, ez viszont erősség. 15. Technológiai fejlesztésre azonban nemzeti támogatásokat nem igényelnek, ez veszély a település számára, mivel a technológiák idővel már nem lesznek korszerűek, fejlesztésüket azonban a településnek kell majd állnia önköltségből. 16. Ugyanez igaz a nemzetközi támogatásokra is, ezért ez is veszély.
291
17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest erősség, azonban ennek ellenére túl sok az olyan terület, amelyre nem veszik igénybe az ÁKG-s támogatást. Ennek okát a tájékozatlanságban, információhiányban láttuk. 18. A Natura 2000-es területek aránya mindössze 3,5%, ezért gyengeség. 19. Az AKG támogatásira jogosult területek aránya magas, ezért lehetőséget nyújt a pályázásra. 20. A Natura 2000-es támogatásra jogosult területeknek mindössze 0.5%-a igényli a támogatást, ezért ez lehetőség. Bár sok gazda azon a véleményen van, hogy inkább nem is igényli a támogatást, mert nagyon szigorú előírások betartása a követelmény.
292
3.17.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok Turizmus Extern Kapcsolat 1. Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) 2. Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) Politikai 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. Vendégéjszakák száma (db) 5. Turisztikai vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása Gazdasági (eFt) 7. Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) Társadalmi 10. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 13. Vendéglátó egységek száma (db) 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte Technológiai (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte Környezeti (db) 18. Hulladék lerakó megléte (db) 19. Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
n.a.
%
Gyengeség
n.a.
eFt
Erősség
n.a.
%
Lehetőség
n.a. 1
db
Gyengeség Erősség
n.a.
eFt
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
1
db
Gyengeség
0
db
Gyengeség
1
db
Lehetőség
0
db
Veszély
n.a.
db
Gyengeség
2
db (járatok száma/munka nap)
Gyengeség
11
Lehetőség
10
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
1
db
Erősség
4
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Veszély
1. A településen nem szeretnék fejleszteni a turizmust, mert nem látják értelmét. Egyetlen halastóval nem tudják fellendíteni a turizmust, így ez gyengeség. 2. Jelenleg nincs idegforgalmi adó a településen, ezért ez erősség és vonzerő a potenciális vállalkozóknak. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó adóterhek nincsenek. Ezért ez lehetőség.
293
4. Mivel szállásadó hellyel nem rendelkezik a település, ezért nincsenek vendégéjszakák sem, ez gyengeség. 5. A turisztikai vállalkozások száma 1 db, ez kielégíti az igényeket,hiszen nem tartozik a fő profiljához a településnek a turizmus, így ezért ez erősség. 6. A működő tőke beáramlás jelenleg nincs jelen, ezért ez lehetőség a későbbiekre nézve. 7. A külső területekről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma is lehetőség lehet a jövőben. 8. A településen mindössze egy turisztikai attrakciót elősegítő rendezvény van, ez gyengeség. 9. Jelenleg a település nem rendelkezik testvér településsel, ezért ez gyengeség. 10. A kistérségen belüli együttműködések száma alacsony ugyan, mégis ez egy lehetőség a jövőben. 11. A nemzeti és nemzetközi együttműködések hiányoznak a településen, ezért ez gyengeség. 12. Mivel szállást biztosító vendéglátó egységek nincs a településen, ezért férőhelyük 0, ami gyengeség. 13. A településen mindösszesen 2 vendéglátói egység található, ami egy 900 fős településnél is kevésnek mondható, ezért gyengeség. Épphogy ki tudják szolgálni a falubeliek igényeit. 14. A kistérség központjába hétköznap napi 11x indul közvetlen járat, ami lehetőség az esetleges ügyintézésekre, munkára stb. 15. A közlekedés hétvégén sem lényegesen rosszabb, ezért ez is lehetőség. 16. Környezeti illetve kulturális attrakció a településen a halastó. Igaz más nincs, viszont erősség, csak nincs kihasználva. 17. A településen fontosnak tartják a szelektív hulladékgyűjtést, ami erősség. 4 ilyen telep is található a településen. A lakók rendeltetésszerűen használják az önkormányzat örömére. 18. Hulladéklerakó csak egy illegális található a település közelében, lehetőség lenne
ennek a felszámolása és egy hivatalos kialakítása. 19. Gyors forgalmi út jelenleg nincs a településen, ezért ez veszély. Talán segíthetne a gyorsforgalmi út a turizmus fellendítésében, azonban veszélyeket is rejtene magában (zajszennyezés, levegőszennyezés).
294
3.18. Tényő 3.18.1. Bemutatás Tényő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben található. A Kisalföld délkeleti peremén húzódik a Sokorói-dombság néven ismert löszös, homokos talajú dombvidék, a Bakony legészakibb nyúlványa. A Ravazd-Csanaki és a Sokorói dombsorok közötti völgyben található. Tényő településszerkezete nem mutat semmiféle rendezettséget. 1552 lélekszámú település, területe: 26,38 km2. Régebben a falu lakói elsősorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknő alakú völgybe igyekeznek építkezni az emberek. A falu egyik része így teljesen új település, a község ősi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit őrizte meg. A községet Győrtől déli irányban 18 km-re találjuk meg a tényői völgyben, csodálatos természeti környezetben. A Győrből Pápára vezető 83-as számú főútról GyőrMénfőcsanaknál leágazva, mellékútvonalon közelíthető meg. Első benyomásunk a településről, hogy változatlanul fent maradt a falusi, vidéki jelleg. Nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el, a falu magasabb pontjairól szép kilátás nyílik az alatta elterülő részekre. Az utak rossz minőségűek és kevés a burkolt utak aránya. Nincs mindenhol járda a gyalogosok számára. Ennek ellenére az utcák tiszták és rendezettek. A településen található park elég nagy ahhoz, hogy a gyerekek és szüleik eltölthessék ott szabadidejüket. Mellette egy nagy és jó állapotban levő futballpálya helyezkedik el. A parkkal szemben pedig a falu egyik különlegessége, a „passzív ház” található. A falu központjában lovarda működik, a legrégebbi részek eredeti állapotban őrzik a hagyományos építészeti stílust, ez a skanzen negyed.
295
3.18.2. PESTV-SWOT elemzés 3.18.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 2. Polgárőrség megléte (db) Politikai 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Gazdasági 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db) Társadalmi 11. Postahivatalok száma (db) 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) 14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 15. Ezer főre jutó internettel Technológiai rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 1.
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0
db db
Gyengeség Lehetőség
1
db
Lehetőség
102
db
Gyengeség
4
db
Gyengeség
0
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
1
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
30/70
(nem burkolt/ burkolt)
Gyengeség
0
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
0
db
Gyengeség
3
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott jelenlétét erősségnek nyilvánítottuk, mert a megkérdezettek viszonylag jónak ítélték a közbiztonságot a településen. 2. Az előző mutatóhoz képest a polgárőrséget gyengeségnek vettük, mert nem áll elegendő forrás a polgárőrség részére, amivel hatékonyabban tudnák végezni munkájukat.
296
3. Nincsenek jelen a politikai pártok és elsősorban a település igényeit tartja szem előtt a polgármester, ezért ez a mutató lehetőség. 4. Az e-Magyarország pont megléte esetén kijelenthetjük, hogy ez egy lehetőség, mert aki nem rendelkezik internettel, annak is lehetősége van használnia azt. Bizonyos feladatokat könnyebben, gyorsabban tud elvégezni, illetve több információs forrással rendelkezhet. 5. A településen az ezer főre jutó vállalkozások számát gyengeségnek vettük, mert túl sok vállalkozás található a településen, ezen vállalkozások túlnyomó része nem képes hatékonyan működni, sokan csak azért hoznak létre vállalkozást, mert nincs HIPA. Fejlesztési lehetőséget ezen vállalkozások átalakításában, versenyképességük növelésében látunk. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek számát gyengeségnek vettük, mert nem elég vonzóak, illetve nem elégítik ki az igényeket, több árkategóriás egységre lenne szükség. 7. A településen nem található bank automata, ennek ellenére az interjúk alapján, úgy gondoljuk, hogy egyenlőre nem is szükséges és maga a szolgáltató sem fog kihelyezni bank automatát, hiszen egyszerűen nem lenne kifizetődő, ezért ez lehetőség. 8. Az üzemanyag töltő állomások száma Tényőn 1 db, ami az elhangzott vélemények szerint elegendő, tehát a jelenlegi igényeket kielégíti és ezt is lehetőségnek vettük az előző mutatóhoz hasonlóan. 9. Az interjúk során azzal a véleménnyel találkoztunk, hogy a településen működő egészségügyi intézmények megfelelően végzik a munkájukat, így ezt a mutatót erősségként jelöljük meg. Az egészségügyi intézményeket az elmúlt években újították fel, ezért gondoljuk azt, hogy itt további fejlesztést nem szükséges meghatározni. 10. A településen működő oktatási intézmények megfelelő képzést biztosítanak az elhangzottak szerint, így ezt a mutatót is erősségként jelöljük meg. További fejlesztési
lehetőségek
a
színvonal
növelésében
jelölhető
meg,
illetve
a
környezettudatos viselkedés kialakításában. 11. A jelenlegi igényeket a postahivatal kielégíti, az elvégzett interjúk alapján további fejlesztési lehetőségek a minőségi és gyorsabb kiszolgálás elérésében szükségesek, ezt a mutatót lehetőségként jelöljük meg. Szükségessé válhat a posta épületének felújítása.
297
12. A társadalmi segélypontok száma mutatót lehetőségnek gondoljuk, mert az igényeket kielégíti. 13. A pormentesített utak aránya 30/70 (nem burkolt/burkolt), ami gyengeség. Nem csak az, hogy nem 100%-os az arány, hanem az utak minősége sem kielégítő, továbbá a járdák minősége sem jó, ezt több interjúalany és a saját tapasztalatunk is alátámasztják. 14. A belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) mutató gyengeség, mert nem segíti a településen lakók és mások közlekedését a településen belül. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma mutatót lehetőségként értelmeztük, mert a jelenlegi igényeket kielégíti, akinek szüksége volt rá az már bevezette, de szükségessé válhat további fejlesztések elvégzése, annak érdekében, hogy ne legyen akadozó és néhány esetben lassú az internet. 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) ezt a mutató egyértelműen veszélyként értelmezzük, mert gátolja az embereket ügyeik intézésében, azokat elsősorban, akik nem Téten laknak. 17. A csatornázottsággal kapcsolatos mutatót gyengeségnek jelöltük meg, azonban ki kell emelni, hogy már ebben az évben, vagyis 2010-ben megkezdődnek a munkálatok, amely révén az összes lakó épületet bekötik a csatornahálózatba. Itt fontos megemlíteni, hogy azon beruházásokat, amelyek a járdák és utak fejlesztésére vonatkoznak célszerű a csatornázást követően elvégezni. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte erősség, mert megtalálhatóak a településen a hulladékszigetek és azokat a település lakói is szívesen használják, itt elmondható, hogy olyan fejlesztési pontokat tudunk elképzelni ennek kapcsán, amelyek a terek területén több kisebb kuka elhelyezését valósítanák meg. 19. A hulladék lerakó meg nem létét lehetőségként értelmezzük, mert nem rontja a település és környéke képet, illetve a turisták számára is vonzóbb marad a település. 20. A gyorsforgalmi utak megléte mutatóról elmondhatjuk, hogy lehetőség, mert ugyan a vállalkozásokat segítené, továbbá a várost és közvetve a térséget jobban bekapcsolja az ország vérkeringésébe, de a falu turisztikai céljai miatt ezt a fejlesztési pontot hátrébb kell sorolni.
298
3.18.2.2. Helyi gazdaság Helyi gazdaság
Politikai
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
Társadalmi
9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15. 16. 17. Környezeti
18. 19.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) Kommunális adó mértéke (Ft/m2) Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
Érték
Mennyiség
0 6000/telek
% Ft/m2
n.a,
Minőségi mutató Erősség Erősség Lehetőség
0
%
Veszély
102
db
Gyengeség
n.a.
Gyengeség
75000
eFt
Lehetőség
20
db
Lehetőség
100 5,58
db %
Gyengeség Erősség
n.a.
Veszély
n.a.
Veszély
n.a.
Gyengeség
n.a.
Erősség
n.a.
Lehetőség
0
db
Lehetőség
1
db
Gyengeség
n.a.
Erősség
n.a.
Veszély
1. A HIPA-t erősségként értelmeztük az elvégzett interjúk alapján. A vállalkozások, vállalkozók számára egy jó kiindulási alapot jelent, hogy mértéke 0 %. 2. A kommunális adó mértéke (Ft/m2) mutató erősség, mert mértéke megfelelőnek tekinthető. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0 %, ami lehetőség, mert a vállalkozói kedv egyik növelését láthatjuk az adóterhek alacsonyan tartásában, illetve egyáltalán a be nem vezetésében. Minden vállalkozás számára az a település vonzó, amely nem terheli plusz terhekkel, amit a termék előállítása és értékesítése során az árba be kell építenie.
299
4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények 0 %, ami veszély, hiszen egy-egy téma vagy projekt nem támogatása a vállalkozási kedv csökkenését, visszaesését jelentheti. 5. A településen az ezer főre jutó vállalkozások számát gyengeségnek vettük, mert túl sok vállalkozás található a településen, ezen vállalkozások túlnyomó része nem képes hatékonyan működni, sokan csak azért hoznak létre vállalkozást, mert nincs HIPA. Fejlesztési lehetőséget ezen vállalkozások átalakításában, versenyképességük növelésében látunk. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége mutatóról nem rendelkezünk konkrét adattal, de ezt gyengeségként értelmezhetjük az elhangzottak alapján, mert ugyan nem sokan foglalkoztatnak munkavállalókat a településen, de akik igen, azok panaszkodnak a helyi munkaerő rugalmatlanságára, szaktudásának hiányára. 7. A működő tőke további beáramlása lehetőség, mert szükséges lehet a további foglalkoztatás megvalósításában, különböző szolgáltatások megtelepítésében, illetve meglévők színvonalának emelésében, elsősorban a turizmusra, azon belül a lovas turizmusra gondolunk. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőségként értelmezhető, mert megteremti annak az esélyét, hogy ezen munkavállalók letelepedhessenek munkahelyükhöz közel, vagyis a településen. 9. A településen foglalkoztatottak száma mutató gyengeség, mert nem nyújt elég munkalehetőséget a település, ennek érdekében, hogy a munkavállalóknak ne kelljen ingázniuk, fejlesztési pontok az oktatásban, a helyi vállalkozások támogatásában lehetségesek. 10. A település munkanélküliségével foglalkozó mutató erősség, mert ha az országos átlagot nézzük ez egy jó mutatónak számít, azonban figyelembe kell venni, hogy a munkavállalók nagy része nem a településen talál munkát. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összegét nem ismerjük, azonban veszély, mert kimondottan csak a rászorulók számára lenne szükséges, akik eltudnak menni dolgozni, és pénzt tudnak keresni, feleslegesen ne támogassunk olyanokat, akik nem érdemlik meg, ezért nem is ajánlatos ezen a településen túlzottan megemelni az erre szolgáló források összegét. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest mutatót nem ismerjük, azonban mi veszélyként jelöltünk meg, mert fennállhat annak az esélye, 300
hogy akik a térségen kívül dolgoznak ott is fognak keresni új lakóhelyet, így csökken a faluban élők száma, elsősorban a fiatalok száma. 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összegével foglalkozó mutatót gyengesség, mert úgy gondoljuk, hogy nem túl sok vállalkozás csak kényszervállalkozás, lényegében egy személyesek, akik jobbára a túlélést és a minimális profit elérését tűzik ki célul, mintsem, hogy hatékonyan és a piaci igényeket folyamatosan figyelve újabb és újabb termékeket hozzanak létre. 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) mutató erősség, ehhez sem kaptunk adatot, de úgy gondoljuk, ennek a számnak minél nagyobbnak kellene lenni, hiszen csak így lehet egy-egy vállalkozás versenyképes, ha figyeli a változó piaci igényeket. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma mutatót lehetőségként értelmeztük, mert a jelenlegi igényeket kielégíti, de szükségessé válhat további fejlesztések elvégzése, annak érdekében, hogy ne legyen akadozó és néhány esetben lassú az internet. 16. A településen található kötött vasút állomások száma 0 db, ez lehetőség, mert az egyirányú (Győr felé) közlekedés miatt, kihasználatlan lenne. A helyiek sem tartanák szükséges intézkedésnek, inkább a buszok számának és minőségük javítására kellene fordítani összegeket. 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma 1 db, ami gyengeség, hiszen lényegében ezt tekinthetjük a jövőnek és hasznos lenne ennek a számnak a növelése. 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) mutató erősségként értelmezhető, mert ugyan nem kaptunk adatot, azonban kijelenthetjük, hogy ez egy olyan cél lehet, amit szinte bárhol szükséges megvalósítani, annak érdekében, hogy csökkentsük környezetünk és pénztárcánk terhelését. 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összegével kapcsolatos mutatót veszélynek gondoljuk, annak ellenére, hogy konkrét adat nem áll a rendelkezésünkre, mert hiszen ez az egyik olyan szám, amely értékének a csökkentését és alacsonyan tartását kell megcélozni.
301
3.18.2.3. Társadalmi aktivitás
Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
1
db
Minőségi mutató Erősség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
500
eFt
Veszély
25,6
%
Gyengeség
n.a.
Erősség
20
db
Lehetőség
2
db
Lehetőség
85
%
Erősség
0
%
Erősség
3
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
2
db
Erősség
5 1 1 0 1
db db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. A rendelkezik-e írott jövő képpel mutatót erősségként jelöltünk meg, mert így lényegében saját célokkal bír a település és törekszik megtenni a megfelelő lépéseket a célok elérése érdekében. 2. A szociális ösztönző programokkal foglalkozó mutatót erősségnek tekintjük, mert ösztönzi az embereket a munkára, a tanulásra, ami miatt ez erősség lehet.
302
3. Politikai pártok nincsenek jelen, nem elkötelezettek egy pártnál sem, és elsősorban a település igényeit tartja szem előtt a polgármester, ezért úgy gondoljuk hogy ez a mutató lehetőség. 4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összege 500 eFt, ami veszély, mert többre lenne szükség annak érdekében, hogy segítse a közösség kohéziójának kialakítását, illetve olyan események megrendezését, amik a turisták figyelmét is felkelthetik. 5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest 25,6 %, amit gyengeségként jelölünk meg, mert az öregek támogatásra szorulnak és a fiatal lakosság beáramlására lenne szükség. 6. A szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához mutatóval kapcsolatban nem rendelkezünk konkrét számmal, de mi erősségnek jelöljük meg, hiszen segítheti munkáltatók, vállalkozások megtelepedését, elsősorban a turizmusban. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma 20 db, ezt számot lehetőségnek tekintjük, mert ezen munkavállalók esetében számolhatunk, hogy Tényőt nem csak munkahelyükként, hanem lakóhelyükként is választják. 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) mutató lehetőség, mert jelentősen megkönnyíthető a településen az esélyegyenlőség megvalósítása. 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekéhez képest (%) mutató erősség, mert a településen élő gyerekeknek a 85%-a helyi iskolába jár, illetve a környező településekről is sokan választják ezt az iskolát, színvonalas oktatása miatt. 10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest 0 %, amit mi erősségként jelölünk meg, mert nincs szükség további esélyegyenlőségi terv bevezetésére, ami plusz források keresését és felhasználását jelentené, elvonná fontosabb helyekről a pénzt. 11. A kistérségen belüli együttműködések száma 3 db, ami lehetőség, hiszen a kistérségen belül megteremti az összetartó erőt, ami egy-egy közös terv vagy projekt véghezvitelénél nélkülözhetetlen. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma szintén 1 db, lehetőség, mert fontos a kapcsolattartás nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, így egy összetett kapcsolatrendszert építhetünk ki, amely információk, működő tőke, illetve diákok 303
cserekapcsolatainál
nagyon
szükséges.
További
kapcsolatok
feltérképezése
szükségessé válhat. 13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte erősség, mert fontos a településen az összetartás megvalósítása, annak érdekében, hogy konkrét fejlesztési célokat és elképzeléseket tudjunk véghezvinni. 14. 5 db civil szervezet található a településen, ami egyértelműen erősség, mert fontos a településen az összetartás megvalósítása, továbbá kikapcsolódási lehetőséget nyújt nem csak fiataloknak, hanem az idősebb korosztály számára is. 15. e-Magyarország pont megléte szerintünk lehetőség, mert aki nem rendelkezik internettel, annak is lehetősége van használnia azt, és elérhetővé válik a számára az internet
adta
„lehetőséghalmaz”,
amellyel
végeredményben
felgyorsíthatjuk,
megkönnyíthetjük egyes feladatok elvégzését, s így életünket. 16. Lehetőségként értelmezzük a postahivatalok száma mutatót, mert az igényeket kielégíti, de a minőségi szolgáltatás elérését célul lehetne kitűzni, ami jelenti a gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálást. Szükségessé válhat a posta épületének felújítása. 17. Tényőn nem található környezeti nevelő, amit mi erősségnek tekintünk, mert egy ekkora településen felesleges lenne egy külön környezeti nevelő alkalmazása, azonban szükséges a fiatalok környezettudatos gondolkodásának kialakítása. 18. A környezeti nevelési programmal foglalkozó mutató erősség, hiszen van a településen. Maga a program pedig hasznos, mert segíti a diákok helyes gondolkodás módjának kialakítását a környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatban. 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte 0 db, ez veszély, mert szükség lenne a környezet tudatos gondolkodás kialakításában, nem csak gyerekkorban. 20. Tényő nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának ezért ez veszély, mert szükségesek ezek a szervezetek annak érdekében, hogy a zöldtechnológiák minél hamarabb elterjedjenek, nem csak a település lakóinál, hanem a közhivataloknál is, de nem csak maguk a technológiák, hanem az ezzel járó szemléletmód is. Azonban el kell mondani, hogy egy másik szervezethez, a Klíma Szövetséghez már csatlakozott.
304
3.18.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai
15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
1
db
Erősség
n.a.
Lehetőség
40
%
Veszély
70
%
Erősség
0
db
Gyengeség
0
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Erősség
n.a.
Erősség
20
db
Lehetőség
45
db
Lehetőség
10
Gyengeség
60
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
1000
eFt
Lehetőség
76,4
%
Erősség
7,7
%
Gyengeség
0,45
%
Veszély
0
%
Veszély
1. Az első mutatót, a TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arányát gyengeségnek jelöljük meg, mert szükségesek ezen integrátor szervezetek tevékenysége, hogy összefogja a kisebb termelőket és segítse őket a minél magasabb felvásárlási árak és a minél 305
kisebb termelési költségek elérésében, lényegében versenyképesség növelő hatásuk van. 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma 1 db, ami erősség, mert segíti a termelőket a korszerű technikák és technológiák megismerésében, amely révén sokkal versenyképesebbek lehetnek. Ezen rendezvényeken nem csak a termelés oldal bemutatását valósíthatják meg, hanem egy fórumon vagy beszélgetés alkalmával megismertetésre kerülnek a fogyasztók igényei is. 3. Az agrárvállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértékével foglalkozó mutató 0 %, ami lényegében lehetőség, mert a vállalkozói kedv egyik növelését láthatjuk az adóterhek alacsonyan tartásában, illetve egyáltalán a be nem vezetésében. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 40 %, ez egyértelműen veszély, mert sok területen nem alkalmazzák a helyes mezőgazdasági gyakorlatot, ami parlagos területeket, környezetszennyezést és a földterületek minőségének romlását jelenti. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 70 %, ami erősség, mert a támogatási lehetőségeket viszonylag jól kihasználják és vélhetően a területek többségén a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően gazdálkodnak. 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma 0 db, ami gyengeség, mert többre lenne szükség, ami munkahelyet is teremtene, egy pozitív jövőképet biztosítana, továbbá egyfajta arculattal ruházná fel Tényőt. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatásokkal foglalkozó mutató lehetőség, mert úgy gondoljuk, hogy sok esetben a megfelelő gazdálkodást, illetve a piacon versenyképes „szereplést” nem lehet saját önerőből teljes mértékben finanszírozni, akár a gazdálkodás elkezdésekor. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokkal foglalkozó mutató szintén lehetőség, ugyanazért, amiért az előző mutató is az. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest mutató értékét nem ismerjük, de úgy gondoljuk, hogy erősség, mert egy olyan településnek. aki a turizmusban látja az egyik kitörési pontot, feltétlen szüksége van a mezőgazdaságra, a mezőgazdaságban dolgozókra, hiszen maga a mezőgazdaság és a mezőgazdasági tevékenység bír olyan tájalakító, formáló funkciókkal, amelyek megalapozhatják egyáltalán a turizmust
306
10. A közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek számával foglalkozó mutatót erősségként értelmeztük, mert ugyan konkrét adattal nem rendelkezünk, de elmondhatjuk, hogy egy olyan településnek, aki a turizmusban látja az
egyik
kitörési
pontot,
feltétlen
szüksége
van
a
mezőgazdaságra
a
mezőgazdaságban dolgozókra, olyan dolgozókra, akik tudják, mit miért tesznek és azt egyfajta felelősségtudattal végzik. 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma mutatót lehetőségként jelöltük meg, mert így szélesebb körben ismertebbé válik a település megteremtve annak a lehetőségét, hogy ne csak dolgozni járjanak oda az emberek, hanem már ott lakjanak is. 12. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi állandóan változó világban, amin egyszerre érthetjük a technikai és technológiai fejlődést és az állandóan változó piaci igényeket, szükséges - főleg a mezőgazdaságban - a szaktanácsadás, ezért az ezzel foglalkozó mutatót lehetőségként értelmezzük. 13. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és vállalkozások versenyképesen tudjanak termelni, nélkülözhetetlen az, hogy úgymond fiatal gépekkel, korszerű technikával dolgozhassanak. Mezőgazdaság esetén ide értjük mindazon precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközt, amely révén az egy hektárra eső előállítási költséget minimalizálni tudjuk, és így a profit növelni tudjuk, ezért ezt a mutatót gyengeségnek ítéltük a 10 éves átlagéletkor miatt. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 60 %, ez gyengeség, mert vannak még lehetőségek az arány javítására, itt gondolunk elsősorban a precíziós vagy az integrált gazdálkodásának megvalósítására. 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege 0 eFt, amit egyértelműen veszélyként kell megjelölnünk, nem segíti a korszerű technikák és technológiák bevezetését, alkalmazását. 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege 1000 eFt, lehetőség, mert segíti a korszerű technikák és technológiák bevezetését, alkalmazását, azonban ennek az összegnek a növelése megjelenhet célként. 17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 66 % erősség, mert segíti az integrált termesztés megvalósítását, azonban lassan haladnak a kifizetések. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 5 %, ez gyengeség, mert alacsony a környezet szépségéhez képest. 307
19. Az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest 25 % mutatót veszélynek gondoljuk, mert meg volt annak a lehetősége, hogy többen is részt vegyenek a programban. Ösztönözni kell az embereket, hogy részt vegyenek benne, mert ezzel nem csak a környezetet védik, hanem a kevesebb kemikália révén egészségesebb termékeket állíthatnak elő. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest 0 %, ami veszély, hiszen nem segíti elő a területek védelmét.
308
3.18.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok
Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
2
%
Gyengeség
0
eFt
Erősség
0
%
Lehetőség
n.a. 6
db
Erősség Gyengeség
75000
eFt
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
2
db
Gyengeség
2
db
Gyengeség
3
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
35
db
Erősség
3
db (járatok száma/munka nap)
Erősség
0
Veszély
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
3
db
Gyengeség
3
db
Erősség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. Gyengeségként jelöljük meg a turizmusnak a településfejlesztési koncepcióban való megjelenésének mértékét, mert az interjú alanyok is a turizmusban látnak egy egyfajta kitörési pontot, és annak kihasználása érdekében ezt az arányt javítani szükséges.
309
2. Az Idegen forgalmi adó mértéke 0 eFt, ezért erősség, mert nem terheli a turistákat plusz költséget. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0 %. Ez egy lehetőség azon vállalkozások számára, akik esetleg ebből akarnak megélni és így könnyebben tudnak nyereséget elérni. 4. A vendégéjszakák száma egy erősség, mert úgy gondoljuk, hogy remek lehetőségekkel rendelkezik a település, amelyeket, ha kihasznál vonzó turisztikai célponttá válhat, így növelve meg a vendégéjszakák számát. 5. A turisztikai vállalkozások számával kapcsolatos mutatót gyengeségként jelölhetjük meg, mert egyenlőre nincs meg az a megfelelő turista létszám, amely ennyi vállalkozásnak megfelelő, tisztességes és kizárólagos jövedelmet biztosítson. 6. A működő tőke beáramlása lehetőség, mert szükséges lehet, a további foglalkoztatás megvalósításában, különböző szolgáltatások megtelepítésében, illetve meglévők színvonalának emelésében. 7. A külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók számával foglalkozó mutatót lehetőségnek tekintjük, mert további munkahelyeket termethetünk, illetve többen választhatják lakóhelyüknek Tétet, azonban e település esetében nem a turizmus és annak fejlesztése jelenti az elsődleges szempontot. 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma 2 db, ami gyengeség, mert nincs elég turisztikai vonzalma a településnek, amellyel képesek a turistákat odacsalogatni. 9. Nulla darab a hazai illetve nemzetközi testvértelepülések száma, ez gyengeség, mert a kapcsolatok kialakítása érdekében szükséges minél inkább növelni a testvér települések számát. 10. A kistérségen belül együttműködések száma 3 db, ami lehetőség, mert a kistérségen belül megteremtődhet az összetartó erő, ami nélkülözhetetlen a különféle tervek és projektek végrehajtásánál. 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma szintén 1 db, ami megint csak lehetőségként jelölhetünk meg, mert fontos a kapcsolattartás nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, így egy összetett kapcsolatrendszert építhetünk ki. 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek, férőhely száma 35 db, ami erősség, mert a jelenlegi igényeket figyelembe véve ez a szám kielégítőnek mondható, további fejlesztés a minőségi szolgáltatás terén lehet szükséges.
310
13. Vendéglátó egységek száma 3 db, ezt erősségnek értelmezzük, mert a jelenlegi igényeket tökéletesen kielégíti, további fejlesztés e téren csak hosszú távú célok egészeként valósítható meg, vagyis a színvonalas és turizmus orientált szolgáltatás tekintetében. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap) mutató veszély, mert nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kistérségi központban lévő hivatalokat és más intézményeket, szolgáltatásokat közvetlenül el tudják érni, elsősorban az idősek. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) mutató veszély, mert nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kistérségi központban lévő hivatalokat és más intézményeket, szolgáltatásokat közvetlenül el tudják érni, elsősorban az idősek. 16. A környezeti illetve kulturális attrakció megléte 3 db. Gyengeség, mert továbbiak szükségesek annak érdekében, hogy minél több munkavállalót, fiatalt tudjunk a településre vonzani, gondolunk itt elsősorban a helyi vállalkozások számára szükséges munkavállalókra, de akár a turisztikai célokra. 17. A szelektív hulladék kezelésének meglétével foglalkozó mutató gyengeség, mert többre lenne szükség, illetve a tárolókat gyakrabban kellene üríteni, annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki kisebb szemétkupacok a kukák mellett, amit a szél széthordhat. 18. A hulladék lerakó meg nem létét lehetőségként kell értelmezni, mert nem jelent gondot, hogy a település lakói Győrbe szállítassák hulladékaikat, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a város és környéke is megőrzi tisztaságát, ami a turizmus szempontjából nem elhanyagolható tényező. 19. A gyorsforgalmi utak megléte mutatóról elmondhatjuk, hogy lehetőség, mert a Balatonra tartók nem utaznak át a településen és ezért a környék csendes marad és a levegő szennyezettsége sem romlik.
311
3.19. Tét 3.19.1. Bemutatás Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld délkeleti részén, a 83-as számú főút mellett helyezkedik el, Győr és Pápa között félúton. A település a megye déli határán a sokorói dombok lankáinak és a Marcal-medence (Rábaköz) síksága találkozásánál lelhető fel. Legközelebbi vasútállomása: Gyömöre-(vásártér) (a Győr–Pápa–Celldömölkvasútvonalon) tőle 4 km-re van. Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1jétől ismét város. A település nevét valószínűleg első birtokosairól a Thet törzsnemzetségtől kapta. A megye déli része az ezredfordulóig városhiányos volt, mely Veszprém megye hasonló térségével határos. Tét a térségben mikro centrum szerepet tölt be. Térségszervező ereje gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete kiszélesedett, ingázási központtá vált. Valamikor idáig húzódott a Bakony erdőségeinek határa. A kistérség központja 2001-ben kapott városi rangot. A város népességszáma a 90-es évek elején csökkenést mutatott, aminek okát a migrációban, illetve a negatív természetes szaporodásban látjuk. Különösen a tétszentkúti település rész magas halálozási mutatója okozza a veszteséget. A napjainkban készített új vándorlási egyenleg pozitív. A lakosság iskolai végzettségét tekintve: általános iskolai végzettséggel 29%, középfokú végzettséggel 27% és felsőfokú végzettséggel kb. 3–4% rendelkezik. Ez a munkaképes lakosságnak 3,6%-a. Az általános iskolai és szakmunkás végzettség jellemző. A középfokú végzettség alacsonyabb színvonalú, s rendkívül alacsonynak mondható a diplomások száma az összlakossághoz képest. A vallásfelekezet szerinti megoszlás a következőképpen alakul: Katolikus és evangélikus a lakosság nagyobb része, de kisebb számban megtalálhatók a református és a baptista vallásúak is. Etnikai kisebbséghez tartozó lakosok is élnek a településen. Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási vállalkozások biztosítják a megélhetést. Téten az aktív keresők száma meghaladja kínált munkahelyek számát, így a településről való kiutazás Győr felé tendál. Az egészségügyi és szociális ellátást jónak mutatkozik, melyet az alábbi számok is alátámasztanak: 2 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 2 fogorvos és 2 védőnő biztosítja. Fizikoterápiás kezelést a környező települések számára is biztosít. Idősek Napközi otthona biztosítja az idős és rászoruló emberek számára a napközbeni ellátást. Az általános iskolai ellátást 8 évfolyamban 2 csoportban biztosítják. Délután napközis ellátást, illetve tanulószobai felügyeletet biztosítanak a tanulóknak. A kultúrház a 312
mozinak, az Idősek Klubjának, kulturális szakköröknek, a zeneiskolának és a könyvtárnak ad helyet. A város gazdaságszerkezetét tekintve legjelentősebb a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft., mely az egykori Mezőgép (Rekard) téti gyáregységéből alakult át. Az 1990-es évektől kezdve a tulajdonviszonyok változásával csak a SOKORÓ gépgyár maradt egyben. Itt a dolgozók lettek a tulajdonosok. A gyár a tulajdonos változás után saját erőből a Mercedes cég kis segítségével 200 dolgozó részére új munkahelyteremtő beruházást végzett, melyet 1996 februárjában adtak át. A helyi vízművet a győri székhelyű Pannonvíz Rt. működteti (a szennyvíztisztító-mű 1000 m3/nap kapacitású), a szilárd hulladék elszállítását a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.
313
3.19.2. PESTV-SWOT elemzés 3.19.2.1. Infrastruktúra Infrastruktúra Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 2. Polgárőrség megléte (db) Politikai 3. Politikai pártok jelenléte (db) 4. E-Magyarország pont megléte (db) 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) Gazdasági 7. Bank automaták száma (db) 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 10. Oktatási intézmények száma (db) Társadalmi 11. Postahivatalok száma (db) 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) 14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 15. Ezer főre jutó internettel Technológiai rendelkező háztartások száma (db) 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 18. A szelektív hulladék kezelésének Környezeti megléte (db) 19. Hulladék lerakó megléte (db) 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 1.
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
1
db
Erősség
1 0
db db
Gyengeség Lehetőség
1
db
Lehetőség
68,6
db
Erősség
46
db
Erősség
2
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
7
db
Erősség
2 1
db db
Erősség Lehetőség
1
db
Lehetőség
10/90
(nem burkolt/ burkolt)
Gyengeség
8
(járatok száma/munka nap)
Erősség
196
db
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Veszély
292,8
db
Erősség
2
db
Gyengeség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. A rendőrség vagy körzeti megbízott munkájára vonatkozó mutatót erősségnek vettük, mert a megkérdezettek viszonylag jónak ítélték a közbiztonságot a településen. 2. Az előző mutatóhoz képest a polgárőrség munkáját gyengeségnek vettük, mert nem áll elegendő forrás a polgárőrség részére, amivel hatékonyabban tudják végezni munkájukat. 314
3. Nincsenek jelen politikai pártok, elsősorban a település igényeit tartja szem előtt a polgármester, ezért úgy gondoljuk. hogy ez a mutató lehetőség. 4. Az e-Magyarország pont megléte esetén kijelenthetjük, hogy ez egy lehetőség, mert aki nem rendelkezik internettel, annak is lehetősége van használnia azt. Bizonyos feladatokat könnyebben, gyorsabban tud elvégezni, illetve több információs forrással rendelkezhet. 5. A településen az ezer főre jutó vállalkozások számát erősségnek vettük, mert viszonylag hatékonyan működő vállalkozások ezek, a településen nagyobb fokú foglalkoztatást valósítanak meg, további fejlesztés csak a versenyképességük növelésében szükséges. 6. Az ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek számát erősségnek vettük, mert az elhangzott vélemények szerint a település által támasztott igényeket megfelelően kielégítik. 7. A településen 2 darab bankautomata található, amelyekről úgy gondoljuk, a jelenlegi igényeket teljes mértékben kielégítik és ezért ezt a mutatót lehetőségnek vettük. 8. Az üzemanyag töltő állomások száma Téten 1 db, ami az elhangzott vélemények szerint elegendő, tehát a jelenlegi igényeket kielégíti és ezt is lehetőségnek vettük az előző mutatóhoz hasonlóan. 9. Az interjúk során azzal a véleménnyel találkoztunk, hogy a településen működő egészségügyi intézmények megfelelően végzik a munkájukat, így ezt a mutatót erősségként jelöljük meg. 10. A településen működő oktatási intézmények megfelelő képzést biztosítanak az elhangzottak szerint, így ezt a mutatót is erősségként jelöljük meg. További fejlesztési lehetőségek a színvonal növelésében, felnőttoktatás fejlesztésében van, elsősorban olyan célirányos továbbképzésekre gondolunk, amelyek a helyi vállalkozások számára lehet hasznos. 11. A jelenlegi igényeket a postahivatal kielégíti az elvégzett interjúk alapján, további fejlesztési lehetőségek a minőségi és gyorsabb kiszolgálás elérésében szükséges, ezt a mutatót lehetőségként jelöljük meg. 12. A társadalmi segélypontok száma mutatót lehetőségnek gondoljuk, mert az igényeket kielégíti. 13. A pormentesített utak aránya 10/90 (nem burkolt/burkolt), ami gyengeség, mert nem csak az a gond, hogy nem 100%-os az arány, hanem az utak minősége sem kielégítő, továbbá a járdák minősége sem jó ezt több interjúalany is kiemelte. 315
14. A belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) mutató erősség, mert segíti a településen lakók és mások közlekedését a településen belül, a járat számok kielégíthetőnek mondhatóak. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma mutatót lehetőségként értelmeztük, mert a jelenlegi igényeket kielégíti, de szükségessé válhat további fejlesztések elvégzése, annak érdekében, hogy ne legyen akadozó és néhány esetben lassú az internet. 16. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés meglétéről (járatok száma/munka nap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) szóló mutató Tétnek nem is annyira veszély, hiszen ő a központ, hanem a kistérség többi településének veszély ez, ezért összességében mi is veszélynek soroltuk, mert ha a falvaknak veszély, az a központnak sem lehet jó. 17. A csatornázottsággal kapcsolatos mutatót erősségnek jelöltük meg, mert szinte az összes lakóépület csatlakozott a csatornahálózathoz. 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte gyengeség, mert ugyan találhatóak a településen hulladék szigetek, de továbbiak elhelyezése lenne célszerű, illetve a meglévők gyakoribb ürítése. 19. A hulladék lerakó meg nem létét lehetőségként értelmezzük, mert nem rontja a település és környéke képet, illetve a turisták számára is vonzóbb marad a település. 20. A gyorsforgalmi utak megléte mutatóról elmondhatjuk, hogy lehetőség, mert a vállalkozásokat segíti, továbbá a várost és közvetve a térséget jobban bekapcsolja az ország vérkeringésébe.
316
3.19.2.2. Helyi gazdaság
Helyi gazdaság
Politikai
1.
Helyi Iparűzési Adó mértéke (%)
2.
Kommunális adó mértéke (Ft/m2)
3.
Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eFt/fő) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) A településen foglalkoztatottak száma (db) Munkanélküliségi ráta (%) Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eFt) A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eFt) Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) A településen található kötött vasút állomások száma (db) Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eFt)
4. 5. 6. Gazdasági
Társadalmi
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai
15. 16. 17.
Környezeti
18. 19.
Érték
Mennyiség
1,7 6000 évente
%
Minőségi mutató Gyengeség
Ft/m2
Erősség
0
%
Lehetőség
0
%
Veszély
68,6
db
Erősség
n.a.
Gyengeség
0
eFt
Lehetőség
300
db
Lehetőség
600 11,56
db %
Gyengeség Gyengeség
4905
eFt
Lehetőség
80
%
Veszély
14000
eFt
Erősség
n.a.
Erősség
196
db
Lehetőség
1
db
Lehetőség
0
db
Gyengeség
0
%
Gyengeség
n.a.
Veszély
1. A HIPA-t gyengeségként értelmeztük az elvégzett interjúk alapján, mert felesleges adóterhet jelent a vállalkozások számára, versenyképességüket rontja, illetve az így befolyó összeget nem elsősorban a falu fejlesztésére fordítják. 2. A kommunális adó mértéke (Ft/m2) mutató erősség, mert ez az érték megfelelőnek tekinthető. 3. A vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0 %, ami lehetőség, mert a vállalkozói kedv egyik növelését láthatjuk az adóterhek alacsonyan tartásában, illetve egyáltalán a be nem vezetésében. Minden vállalkozás számára az a település vonzó,
317
amely nem terheli plusz terhekkel, amit a termék előállítása és értékesítése során az árba be kell építenie. 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények értéke 0 %, ami veszély, hiszen egy-egy téma vagy projekt nem támogatása a vállalkozási kedv csökkenését, visszaesését jelentheti. 5. Az ezer főre jutó vállalkozások száma mutató erősség, mert viszonylag hatékonyan működő vállalkozások ezek, a településen nagyobb fokú foglalkoztatást valósítanak meg, további fejlesztés csak a versenyképességük növelésében szükséges. 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége mutatóról nem rendelkezünk konkrét adattal, de ezt gyengeségként értelmezhetjük az elhangzottak alapján, mert ugyan nem sokan valósítanak foglalkoztatást a településen, de akik igen, azok panaszkodnak a helyi kis munkaerő rugalmatlanságára, szaktudásának hiányára. 7. A működő tőke beáramlása lehetőség, mert szükséges lehet, a további foglalkoztatás megvalósításában, különböző szolgáltatások megtelepítésében, illetve meglévők színvonalának emelésében. 8. A külső területről érkező munkavállalók száma lehetőségként értelmezhető, mert megteremti annak az esélyét, hogy ezen munkavállalók letelepedhessenek munkahelyükhöz közel, vagyis a településen. 9. A településen foglalkoztatottak száma mutató gyengeség, mert nem nyújt elég munkalehetőséget a település, annak érdekében, hogy a munkavállalóknak ne keljen ingázniuk, fejlesztési pontok az oktatásban, a helyi vállalkozások támogatásában lehetségesek. 10. A település munkanélküliségével foglalkozó mutató gyengeség, mert ez egy viszonylag magas mutató, célként jelenhet meg ennek a csökkentése, de ehhez az oktatás fejlesztését,, a vállalkozások támogatását is meg kell valósítani. 11. Az ezer főre jutó szociális támogatások összege kielégítőnek tekinthető, lehetőség, mert segíti a rászoruló személyeket, családokat a település, így biztosítva a helyben maradásukat. 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest mutató 80 %, amit mi veszélyként jelöltünk meg, mert fennállhat annak az esélye, hogy akik a térségen kívül dolgoznak ott is fognak keresni új lakóhelyet, így csökken a faluban élők száma, elsősorban a fiataloké.
318
13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összegével foglalkozó mutatót erősségnek tekintjük, mert valóban a településen megtalálhatók azok a vállalkozások, akik a kutatást és fejlesztést tekintik az egyik prioritásnak tevékenységük végzése során, hiszen e nélkül a piacon versenyképes termék előállítását nem tudják megvalósítani. 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez képest (%) mutató erősség, ehhez sem kaptunk adatot, de úgy gondoljuk, ennek a számnak minél nagyobbnak kellene lenni, hiszen csak így lehet egy-egy vállalkozás versenyképes, ha figyeli a változó piaci igényeket. 15. Az ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma mutatót lehetőségként értelmeztük, mert a jelenlegi igényeket kielégíti, de szükségessé válhat további fejlesztések elvégzése, annak érdekében, hogy ne legyen akadozó és néhány esetben lassú az internet. 16. A településen található kötött vasút állomások száma 1 db, ez lehetőség, mert segíti a közlekedést, illetve lehetőséget jelenthet a vállalkozások számára nagyobb rakományok vasúti szállítására. 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma 0 db, ami gyengeség, hiszen lényegében ezt tekinthetjük a jövőnek és hasznos lenne ennek a számnak a növelése. 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) mutató gyengeségként értelmezhető, mert ezt a számot növelni szükséges, annak érdekében,
hogy alacsonyabb
környezetkímélő
szemléletmód
legyen
a
erősítését,
házak azonban
fenntartása, először
és a
segítse
kedvet
a
kell
megteremteni, mert az interjú alanyok többsége, nem érzi ennek szükségességét. 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összegével kapcsolatos mutatót veszélynek gondoljuk, annak ellenére, hogy konkrét adat nem áll a rendelkezésünkre, mert hiszen ez az egyik olyan szám, amely értékének a csökkentését és alacsony tartását kell megcélozni.
319
3.19.2.3. Társadalmi aktivitás Társadalmi aktivitás 1. 2. Politikai
3. 4. 5. 6.
Gazdasági
7. 8.
9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13.
Technológiai
Környezeti
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) Politikai pártok jelenléte (db) Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eFt) 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest (%) Külső területről érkező munkavállalók száma (db) Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekhez képest (%) Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) Civil szervezetek száma (db) E-Magyarország pont megléte (db) Postahivatalok száma (db) Környezeti nevelő megléte (db) Környezeti nevelési program megléte (db) A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának
Érték
Mennyiség
2
db
Minőségi mutató Gyengeség
1
db
Erősség
0
db
Lehetőség
0
db
Veszély
20,3
%
Gyengeség
53
%
Erősség
300
db
Lehetőség
0
db
Veszély
95
%
Erősség
12,5
%
Gyengeség
3
db
Lehetőség
3
db
Lehetőség
3
db
Erősség
25 1 1 1 1
db db db db db
Erősség Lehetőség Lehetőség Erősség Erősség
0
db
Veszély
0
db
Veszély
1. Nem rendelkezik írott jövő képpel, amely mutatót gyengeségként jelöltünk meg, hiszen konkrétan rögzített fejlesztési pontokat, célokat nem találtunk, amelyekből kiindulva, és amelyekkel harmonizálva hozhattuk volna meg saját célrendszerünket. 2. A szociális ösztönző programokkal foglalkozó mutatót erősségnek tekintjük, mert ösztönzi az emberek a munkára, a tanulásra, ami miatt ez erősség lehet. 3. Nincsenek jelen a politikai pártok és elsősorban a település igényeit tartja szem előtt a polgármester, ezért úgy gondoljuk, hogy ez a mutató lehetőség.
320
4. A falunapok megrendezését segítő támogatások összege 0 e Ft, ami veszély, mert nem segíti a közösség kohéziójának kialakítását, illetve olyan események megrendezését, amik a turisták figyelmét is felkelthetik. 5. A 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest 20,3 %, amit gyengeségként jelölünk meg, mert az öregek támogatásra szorulnak és a fiatal lakosság beáramlására lenne szükség. 6. A szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település összlakosságához képest egy magas szám, amit mi erősségnek jelölünk meg, segítheti munkáltatók, vállalkozások megtelepedését, azonban egyes interjúalanyok szerint fejlesztések szükséges
az oktatásban, folyamatos továbbképzéseket kellene
megvalósítani. 7. A külső területről érkező munkavállalók száma 300 db, ezt számot lehetőségnek tekintjük, mert erősítheti Tét központi szerepét a foglalkoztatás tekintetében. 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések megléte (db) mutató lehetőség, mert jelentősen megkönnyíthető a településen az esélyegyenlőség megvalósítása. 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános iskoláskorú gyermekéhez képest (%) mutató erősség, mert a településen élő gyerekeknek a 95%-a helyi iskolába jár, illetve a környező településekről is sokan választják ezt az iskolát, színvonalas oktatása miatt. 10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest 12,5 %, amit mi gyengeségként jelölünk meg, mert a helyi kisebbség beilleszkedési problémákkal küszködik, amit nehezen tud leküzdeni, ezért szükséges őket valamilyen formában segíteni, hogy a társadalom szerves részét alkothassák. 11. A kistérségen belül együttműködések száma 3 db, ami lehetőség, hiszen a kistérségen belül megteremti az összetartó erőt, ami egy-egy közös terv vagy projekt véghezvitelénél nélkülözhetetlen. 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma szintén 3 db, lehetőség, mert fontos a kapcsolattartás nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, így egy összetett kapcsolatrendszert építhetünk ki, amely információk, működő tőke, illetve diákok cserekapcsolatainál nagyon szükséges. Technológiai mutatók
321
13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte erősség, mert fontos a településen az összetartás megvalósítása, annak érdekében, hogy konkrét fejlesztési célokat és elképzeléseket tudjunk véghezvinni. 14. 25 db civil szervezet található a településen, ami egyértelműen erősség, mert fontos a településen az összetartás megvalósítása, továbbá kikapcsolódási lehetőséget nyújt nem csak fiataloknak, hanem az idősebb korosztály számára is. 15. e-Magyarország pont megléte lehetőség, mert aki nem rendelkezik internettel, annak is lehetősége van használnia azt és elérhetővé válik számára az internet adta „lehetőséghalmaz”, amellyel végeredményben felgyorsíthatjuk, megkönnyíthetjük egyes feladatok elvégzését, s így életünket. 16. Lehetőségként értelmezzük a postahivatalok száma mutatót, mert az igényeket kielégíti, de a minőségi szolgáltatás elérését célul lehetne kitűzni, ami jelenti a gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálást. 17. Egy darab környezeti nevelő van a településen, amit mi erősségnek tekintünk, mert segíti a diákok helyes gondolkodásmódjának kialakítását a környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatban. 18. A környezeti nevelési programmal foglalkozó mutató erősség, hiszen van a településen, és ugyanazt lehet elmondani itt, mint az előző mutatónál. 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte 0 db, ez veszély, mert szükség lenne a környezet tudatos gondolkodás kialakításában, nem csak gyerekkorban. 20. Tét nem tagja a Klímabarát Települések Hálózatának ezért ez veszély, mert szükségesek ezek a szervezetek annak érdekében, hogy a zöldtechnológiák minél hamarabb elterjedjenek, nem csak a település lakóinál, hanem a közhivataloknál is, de nem csak maguk a technológiák, hanem az ezzel járó szemléletmód is.
322
3.19.2.4. Agrár-környezetgazdaság Agrár-környezetgazdaság 1. 2. Politikai
3. 4.
5.
6. Gazdasági 7. 8. 9.
10. Társadalmi 11. 12. 13. 14. Technológiai
15. 16. 17.
18. Környezeti
19.
20.
TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eFt) Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eFt) Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%)
Érték
Mennyiség
Minőségi mutató
0
db
Gyengeség
3
db
Erősség
0
%
Lehetőség
75
%
Lehetőség
90
%
Erősség
3
db
Gyengeség
n.a.
Lehetőség
n.a.
Lehetőség
1,2
%
Erősség
10
db
Erősség
n.a. 46
Lehetőség db
10
Lehetőség Gyengeség
65
%
Gyengeség
0
eFt
Veszély
62500
eFt
Lehetőség
55,9
%
Gyengeség
0
%
Gyengeség
n.a.
0
Lehetőség
%
Veszély
1. A TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya gyengeség, mert szükségesek ezen integrátor szervezetek tevékenysége, hogy összefogja a kisebb termelőket és segítse
323
őket a minél magasabb felvásárlási árak és a minél kisebb termelési költségek elérésében, lényegében versenyképesség növelő hatásuk van. 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma 3 db, ami erősség, mert segíti a termelőket a korszerű technikák és technológiák megismerésében, amely révén sokkal versenyképesebbek lehetnek. Ezen rendezvényeken nem csak a termelés oldal bemutatását valósíthatják meg, hanem egy fórumon vagy beszélgetés alkalmával megismertetésre kerülnek a fogyasztók igényei is. 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértékével foglalkozó mutató szerint 0 %, ami lényegében lehetőség, mert a vállalkozói kedv egyik növelését láthatjuk az adóterhek alacsonyan tartásában, illetve egyáltalán a be nem vezetésében. 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 75 %, ez egyértelműen lehetőség, hiszen a térség más településéhez képest kielégítőnek mondható ez az arány, azonban szükséges az arány javítása. 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 90 %, ami erősség, mert a támogatási lehetőségeket viszonylag jól kihasználják és vélhetően a területek többségén a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően gazdálkodnak. 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma 2 db, ami gyengeség, mert más településhez viszonyítva ugyan rendelkezik ilyen vállalkozásokkal, azonban többre lenne szükség, ami munkahelyet is teremtene és egy pozitív jövőképet biztosítana az ott élők számára. 7. Az ezer főre jutó nemzeti agrártámogatásokkal foglalkozó mutató lehetőség, mert úgy gondoljuk, hogy sok esetben megfelelő gazdálkodást, illetve a piacon versenyképes „szereplést” nem lehet saját önerőből teljes mértékben finanszírozni, akár a gazdálkodás elkezdésekor. 8. Az ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatásokkal foglalkozó mutató lehetőség, mert úgy gondoljuk, hogy sok esetben megfelelő gazdálkodást, illetve a piacon versenyképes „szereplést” nem lehet saját önerőből teljes mértékben finanszírozni, akár a gazdálkodás elkezdésekor. 9. Az ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest mutató értéke 1,2 %, ami erősség, mert ez a szám megfelelőnek mondható, hiszen elsősorban ez egy ipari profilú város, illetve az
324
elmúlt években már olyan koncentrálódás következett be a termelők oldalán, ami alátámaszthatja ezt a számot. 10. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek számával foglalkozó mutatót erősségként értelmeztük, mert ez a szám megfelelőnek mondható, hiszen elsősorban ez egy ipari profilú város. 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma mutatót lehetőségként jelöltük meg, ami nem jelent gondot, hiszen nem mezőgazdasági profilú város, az idényjellegű munkákat a helyiek is képesek elvégezni, nem szükséges máshonnan munkavállalókat ezen feladatok elvégzésére bevonni. 12. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi állandóan változó világban, amin egyszerre érthetjük a technikai és technológiai fejlődést és az állandóan változó piaci igényeket szükséges főleg a mezőgazdaságban a szaktanácsadás, ezért az ezzel foglalkozó mutatót lehetőségként fogjuk értelmezni. 13. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és vállalkozások versenyképesen tudjanak termelni, nélkülözhetetlen az, hogy úgymond fiatal gépekkel, korszerű technikával dolgozhassanak. Mezőgazdaság esetén ide értjük mindazon precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközt, amely révén az egy hektárra eső előállítási költséget minimalizálni tudjuk, és így a profit növelni tudjuk, ezért ezt a mutatót gyengeségnek ítéltük a 10 éves átlagéletkor miatt. 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 65 %, ez gyengeség, mert vannak még lehetőségek az arány javítására, itt gondolunk elsősorban a precíziós vagy az integrált gazdálkodásának megvalósítására. 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege 0 e Ft, amit egyértelműen veszélyként kell megjelölnünk, nem segíti a korszerű technikák és technológiák bevezetését, alkalmazását. 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege 62500 eFt, lehetőség, mert segíti a korszerű technikák és technológiák bevezetését, alkalmazását, azonban ennek az összegnek a növelése megjelenhet célként. 17. Az AKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 8 % erősség, mert segíti az integrált termesztés megvalósítását, azonban lassan haladnak a kifizetések. 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest 1,5 % gyengeség, mert alacsony a környezet szépségéhez képest.
325
19. Az AKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) mutatót lehetőségnek gondoljuk, annak ellenére, hogy konkrét számmal nem rendelkezünk, mert hiszen ha már valamekkora hányadban rendelkezünk
ilyen
területekkel,
akkor
vélhetően
vannak
olyanok,
akik
környezettudatosabban gazdálkodnak és tesznek azért, hogy szép ápolt tiszta környezetben minőségi terméket állíthassanak elő. 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest 0,5 % ami veszély, hiszen nem segíti elő a területek védelmét.
326
3.19.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok
Turizmus Extern Kapcsolat 1.
Politikai
Gazdasági
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi
10. 11. 12. 13. 14.
Technológiai 15.
16. Környezeti
17. 18. 19.
Érték
Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a turizmus (%) Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Vendégéjszakák száma (db) Turisztikai vállalkozások száma (db) Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eFt) Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) A kistérségen belül együttműködések száma (db) Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) Vendéglátó egységek száma (db) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) Hulladék lerakó megléte (db) Gyorsforgalmi utak megléte (db)
Mennyiség
n.a.
Minőségi mutató Erősség
0
eFt
Erősség
0
%
Lehetőség
3300 17
db db
Erősség Erősség
0
eFt
Veszély
4
db
Lehetőség
1
db
Erősség
2
db
Gyengeség
3
db
Lehetőség
3
db
Lehetőség
52
db
Erősség
16
db (járatok száma/munka nap)
Erősség
0
Lehetőség
0
(járatok száma/munka nap)
Lehetőség
4
db
Gyengeség
2
db
Gyengeség
0 0
db db
Lehetőség Lehetőség
1. Erősségként jelöljük meg a turizmusnak a településfejlesztési koncepcióban való megjelenését. Annak ellenére, hogy konkrét számmal nem rendelkezünk, az interjúk alapján kijelenthetjük, hogy kevésbé fontos prioritás Téten a turizmus, hiszen nem ez az egyetlen lehetőségük van, már megvannak azok az ipari vállalkozások, amelyek már megfelelő múlttal és tapasztalattal rendelkeznek és ők ebben látják a jövőjüket.
327
2. Az Idegen forgalmi adó mértéke 0 eFt, ezért erősség, mert nem terheli a turistákat plusz költségekkel. 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke 0 %. Ez lehetőség azon vállalkozások számára, akik esetleg ebből akarnak megélni és így könnyebben tudnak nyereséget elérni. 4. 3300 db a vendégéjszakák száma így ez egy erősség, mert biztosítja a turizmussal foglalkozók számára, hogy bevételhez jutnak, fejlesztési célként jelenhet meg, hogy ezt a számot növeljük, illetve a meglévő létesítményeket hatékonyan használhassuk ki. 5. A turisztikai vállalkozások számával kapcsolatos mutatót erősségként jelölhetjük meg, mert a település számára, illetve az itt megfordulók számára elegendő ezen vállalkozások száma, fejlesztésre csak a minőségükben és a hatékonyságukban van szükség. 6. A működő tőke beáramlása lehetőség, mert szükséges lehet, a további foglalkoztatás megvalósításában, különböző szolgáltatások megtelepítésében, illetve meglévők színvonalának emelésében. 7. A külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók számával foglalkozó mutatót lehetőségnek tekintjük, mert további munkahelyeket termethetünk, illetve többen választhatják lakóhelyüknek Tétet, azonban e település esetében nem a turizmus és annak fejlesztése jelenti az elsődleges szempontot. 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma 1 db, amit erősség, mert ugyan az egyik fejlesztési prioritásként jelölhetjük meg a turizmust, azonban nem a turizmus a fő profilja a településnek, de lehetőség van ennek a számnak az emelésére, hogy a városnak ne csak ipari irányultsága legyen. 9. 2 darab a hazai illetve nemzetközi testvér települések száma, ez gyengeség, mert a kapcsolatok kialakítása érdekében szükséges minél inkább növelni a testvér települések számát. 10. A kistérségen belül együttműködések száma 3 db, ami lehetőség, mert a kistérségen belül megteremtődhet az összetartó erőt, ami nélkülözhetetlen a különféle tervek és projektek végrehajtásánál. 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma szintén 3 db, ami megint csak lehetőségként jelölhetünk meg, mert fontos a kapcsolattartás nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, így egy összetett kapcsolatrendszert építhetünk ki.
328
12. Szállást biztosító vendéglátó egységek, férőhelyek száma 52 db, ami erősség, mert a jelenlegi igényeket figyelembe véve ez a szám kielégítőnek mondható, további fejlesztés a minőségi szolgáltatás terén lehet szükséges. 13. Vendéglátó egységek száma 16 db, ezt erősségnek értelmezzük, mert a jelenlegi igényeket tökéletesen kielégíti, további fejlesztés e téren csak hosszú távú célok egészeként valósítható meg. 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) mutató a kistérség többi településének veszély, mert nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kistérségi központban lévő hivatalokat és más intézményeket, szolgáltatásokat közvetlenül el tudják érni, elsősorban az idősek. Emiatt ez Tétnek is veszély. 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) mutatóról ugyanaz mondható el, mint az előzőről. 16. A környezeti illetve kulturális attrakció megléte 4 db. Ez gyengeség, mert továbbiak szükségesek, hiszen Tét a kistérség központja és ebben is központi szerepet kell játszani, annak érdekében, hogy minél több munkavállalót, fiatalt tudjanak a településre vonzani, gondolunk itt elsősorban a helyi vállalkozások számára szükséges munkavállalókra. 17. A szelektív hulladék kezelésének meglétével foglalkozó mutató gyengeség, mert többre lenne szükség, illetve a tárolókat gyakrabban kellene üríteni, annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki kisebb szemétkupacok a kukák mellett, amit a szél széthordhat. 18. A hulladék lerakó nem meglétét lehetőségként kell értelmezni, mert nem jelent gondot hogy a település lakói Győrbe szállítassák hulladékaikat, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a város és környéke is megőrzi tisztaságát, ami a turizmus szempontjából nem elhanyagolható tényező. 19. A gyorsforgalmi utak megléte lehetőség lenne Tét, és az egész kistérség számára, ezért ez lehetőség.
329
