KOMPASZ AZ EMBERI JOGI KÉPZÉS BEVEZETÉSE A KÖZOKTATÁSBAN

Részletek a KOMPASZ oktatási programcsomagból Szerk.:Tóth Györgyi, Dr.Szivák Judit, Kövesi Györgyi

KOMPASZ – AZ EMBERI JOGI KÉPZÉS BEVEZETÉSE A KÖZOKTATÁSBAN

„Senki sem születik jó állampolgárnak, ahogy egyetlen államban sincs magától értetődő demokrácia. Sokkal inkább igaz az, hogy mind a kettő folyamat, amely egy életen át keresztül tart és fejlődik. A fiatalokat születésüktől kezdve be kell vonnunk ebbe a folyamatba.”

Kofi Annan Előzmények Az Emberi Jogok Európai Egyezménye több mint 50 évvel ezelőtt lépett hatályba. Ezt követte számos, az emberi jogokat rögzítő dokumentum. Az emberi jogokat azonban nem lehet kizárólag a jog eszközével védelmezni. Az Európa Tanács tagállamainak szóló R(85)7. Sz. ajánlás, amelyet a Miniszterek Tanácsa 1985-ben fogadott el, az emberi jogok iskolai tanulásáról és tanításáról szól, azzal, hogy minden fiatalnak fel kell készülnie arra, hogy pluralista demokráciában él, és ennek részeként elengedhetetlenül fontos, hogy tanuljon az emberi jogokról. Az emberi jogok érvényesüléséhez nem elegendő a jogok megtanulása, szükség van egy olyan szemléletmód és magatartás kialakítására, amelyik a világot az emberi jogok mögött meghúzódó értékek szerint nézi, és kész az emberi jogok megsértése esetén fellépni. Az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága azzal a céllal indította el az Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programját, hogy ezt a folyamatot Európa-szerte ösztönözze. A program keretében készült el a Kompasz – Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez című angol nyelvű kiadvány, melyet mára már 14 nyelven kiadtak és további 9 fordításon dolgoznak. A kézikönyv magyar nyelven a Mobilitás és a Budapesti Európai Ifjúsági Központ megállapodásának eredményeként 2004. szeptember 13-án jelent meg és került bemutatásra. Ezzel egy időben elkezdődött az Emberi jogi nevelés Magyarországon - Emberi jogi képzők képzése című képzési folyamat melynek célja egy képzői bázis felállítása volt, amelynek tagjai az elkövetkezendő években a Mobilitással együttműködve aktívan részt vállalnak az emberi jogi értékek és az emberi jogi nevelés elméletének és módszertanának elterjesztésében a hazai iskolán kívüli és iskolai pedagógiában.

Az emberi jogi nevelés - oktatás "...olyan oktatási-képzési programok, nevelési célú tevékenységek, amelyek az emberi méltóságban való egyenlőség hirdetését állítják a középpontba, összekapcsolva azt más célokkal, mint például: elősegíteni a kultúrák közötti tanulási folyamatokat (interkulturális tanulás), az állampolgár részvételét a társadalom életében, a kisebbségek esélyegyenlőségét." - Az Európa Tanács Ifjúsági Programjának hivatalos definíciója az emberi jogi képzésről

Olyan világban élünk, amelyben az emberi jogok gyakran sérülnek. Ideális esetben elegendő lenne saját környezetünk/csoportunk tagjaiban megerősíteni az embertársaik iránti tiszteletet, azt remélve, hogy legalább ők nem sértik meg mások emberi jogait a jövőben. Ez az egyik fontos szempontja az emberi jogi oktatómunkánknak. Törekedhetünk azonban többre is: ösztönözhetjük például a fiatalokat, akikkel dolgozunk, hogy ne csak egymásra, hanem az őket körülvevő világra is legyenek hatással. Késztethetjük őket arra, hogy - élve jogaikkal - váljanak afféle kis tanítómesterekké, akik maguk is hozzájárulnak az emberi jogok védelméhez, még olyan esetekben is, amelyek személyesen nem érintik őket. Ez egyáltalán nem elérhetetlen cél. Nem kell a fiataloktól elvárnunk, hogy az életüket az emberi jogok védelmének szenteljék, de fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy emberi jogi kérdések léteznek, legyenek érzékenyek ezek iránt, és legyenek képesek cselekedni az adott helyzet megváltoztatásáért, amennyiben azt szükségesnek érzik. Mindezt figyelembe véve, az emberi jogi képzés már létező modelljei három fő csoportba sorolják a célkitűzéseket: 

elősegíteni az emberi jogi kérdések felismerését és megértését annak érdekében, hogy azok megsértése ne maradjon észrevétlen az emberek előtt;



fejleszteni az emberi jogok védelméhez szükséges készségeket és képességeket;



kialakítani egy olyan gondolkodásmódot, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, hogy az emberek ne sértsék meg szándékosan mások jogait.

Az emberi jogi oktatás célja Az emberi jogi oktatás céljainak elérését három területen fogalmazhatjuk meg: Tudás és megértés: 

olyan kulcsfogalmak megértése, mint a szabadság, az igazságosság, az egyenlőség, az emberi méltóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a demokrácia, az egyetemesség, a jogok, a kötelezettségek, az egymásrautaltság és a szolidaritás;



annak felismerése, hogy az emberi jogok rendszere keretet biztosít a viselkedési normák közös kialakításához és elfogadásához a családban, az iskolában, a közösségben és a tágabb értelemben vett világban;



tisztában kell lenni az emberi jogok szerepével, múltjával és jövőjével az egyén, a közösség és a világ más tájain élő emberek életében;



érteni kell a különbséget a polgári/politikai jogok és a szociális/gazdasági jogok között;



az emberi jogok értelmezésének és megélésének különböző megközelítésmódjaival találkozhatunk a különböző társadalmakban, egyazon társadalom különböző közösségeiben, a legitimitásnak különböző forrásai vannak a vallástól az erkölcsig és a jogig;



ismerni kell a legfontosabb társadalmi változásokat, a történelmi eseményeket és egyéb okokat, amelyek az emberi jogok elismeréséhez vezettek;



ismerni kell a nemzetközi szinten hatályos főbb dokumentumokat, amelyek az emberi jogok védelmét szolgálják, ilyen például az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ), az Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ), az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről;



vannak helyi, nemzeti, nemzetközi szinten működő intézmények, nem-kormányzati szervezetek, egyének, akik az emberi jogok támogatásán és védelmén dolgoznak.

Készségek, képességek: 

értő figyelem és kommunikáció: a különböző vélemények, nézetek meghallgatásának képessége, a saját jogainknak és mások jogainak képviseletére való képesség;



kritikus gondolkodás: a megfelelő információ megtalálása, a tények kritikai érzékkel való kezelése, az előítéletek és a részrehajlás, a manipuláció különböző formáinak felismerése, megalapozott ítéletalkotásra épülő döntéshozatal; reflektív gondolkodás mások és saját viselkedésünk megítélésében,



együttműködési készség, a konfliktushelyzetek pozitív kimenetelű megoldásának képessége;



a közösségben való részvétel, a közösségszervezés készsége;



tettrekészség az emberi jogok képviseletéért és védelmezéséért helyi és globális szinten.

Attitűdök és értékek: 

felelősségérzet a saját tetteinkért, a személyes fejlődés és a társadalmi változások iránti elkötelezettség;



érdeklődés, nyitottság, a sokféleség értékként való tisztelete;



empátia és szolidaritás: elhivatottan segíteni azoknak, akiknek az emberi jogait veszély fenyegeti;



az emberi méltóság iránti érzékenység, önbecsülés és mások megbecsülése társadalmi, kulturális, nyelvi vagy vallási különbözőségtől függetlenül;



igazságérzet, tenni akarás a szabadság, az egyenlőség és a sokféleség tisztelete ideáljának elérése érdekében.

A KOMPASZ Kézikönyv igyekszik a tanulási folyamat három fő területét (tudás, készségek és beállítódás) egyforma súllyal érinteni. A gyakorlatok a felhasználók lehető legszélesebb körének szólnak: alkalmazhatók többféle korosztály számára az oktatás formális, nemformális és informális területein egyaránt. A részvételre, aktív tanulási folyamatra építve összekapcsolja az emberi jogi képzés témáját az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb, helyi és globális szinten is időszerű kérdésekkel, mint például a fejlődés, környezetünk, a kultúrák közötti kapcsolat, a béke, hiszen az emberi jogi képzés nem különálló, más témáktól független terület.

Az emberi jogi nevelés tartalmai A nemzetközi közösség a jogoknak három generációját különbözteti meg, amelyek felölelik az emberi élet és tevékenység különböző területeit. Az emberi jogok első generációja (szabadságjogok) Ebbe a csoportba tartoznak a polgári és politikai jogok, mint például a szólásszabadság, a gyülekezési jog, az élethez, a tisztességes eljáráshoz, a közéleti részvételhez való jog, és így tovább. Ezen jogokkal (bár nem csak ezekkel) az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás keretei között általában állampolgári/közéleti nevelés, a civil életben való részvételre nevelés, a politikával, demokráciával, jogi szabályozással kapcsolatos oktatás formájában szokás foglalkozni. Az emberi jogok második generációja (egyenlőségi jogok) Ide soroljuk a szociális, gazdasági és kulturális jogokat, azaz a megfelelő életszínvonalhoz, a munkához, szakszervezeti képviselethez, az egészséghez és az oktatáshoz való jogot. A iskolarendszerű oktatás keretében ezen területek gyakran nem kapnak elég hangsúlyt. A közgazdasági képzés olykor egyáltalán nem foglalkozik e témákkal, holott bőven szólnak érvek ennek szükségessége mellett. Sok esetben csak rejtett tananyagként, közvetve érintik őket az iskolák, ifjúsági csoportok tanórán kívüli programjai, szakértői csoportok munkái,

személyiségfejlesztő, szociális vagy egészségügyi programok. Egyre elfogadottabb azonban az a nézet, miszerint a második generációba sorolt jogok legalább olyan fontosak az állampolgárság gyakorlásában, mint az első csoportba tartozók - és ez így helyes. Az emberi jogok harmadik generációja (szolidaritási jogok) A kibontakozó jogok csoportjaként is emlegetik, hiszen elfogadásuk, elismertetésük folyamata még mindig tart. A társadalmak, népek kollektív jogai tartoznak ide: a fenntartható fejlődéshez, a békéhez, az egészséges környezethez való jog. Egyre több oktatási terület koncentrál kifejezetten ezekre a jogokra, mint például a környezeti nevelés és a fejlődésről szóló oktatási programok. A KOMPASZ Kézikönyv tartalma 16 emberi jogi kérdés köré rendeződik. Ezek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a jogok imént felsorolt egy vagy akár több generációjához is. általános emberi jogok gyermekek állampolgárság demokrácia diszkrimináció és idegengyűlölet oktatás/képzés/tanulás környezet a nemek közötti egyenlőség globalizáció egészség biztonság média béke és erőszak szegénység szociális jogok sport Egyik téma sem fontosabb a másiknál. Igazság szerint e témák oly mértékben összekapcsolódnak, hogy bármelyikkel próbálunk különfoglalkozni, akarva-akaratlanul, érintünk másikat is. Ez annak a közvetlen következménye, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanok, összekapcsolódnak és kölcsönösen függenek egymástól: nem kezelhetők külön-külön, hiszen számtalan rejtett módon is egymásba fonódnak. Felkészülés az állampolgári szerepre Az állampolgári nevelés a fiatalok aktív és felelős állampolgárokká válását tűzi ki célul. Az Európa Tanács 1997-ben indította el a Demokratikus állampolgárságért képzési programját. A programról 2000-ben született jelentés hangsúlyozza a társadalmi igazságosság és az egyenlő jogok fontos szerepét az állampolgárrá válásban. T. H. Marshall Az állampolgárság és a társadalmi osztályok című könyvében kifejti, hogy az állampolgári szerep gyakorlása csak akkor eredményes, ha a jogok három fő területe biztosítva van. E szerint határozza meg az állampolgárság három fő összetevőjét:



polgári szerep: amely az egyén szabadságát biztosító jogokat foglalja magában;



politikai részvétel (például a választójog): a politikai hatalom gyakorlásában, a parlamentáris intézményrendszerben való részvétel joga;



szociális feltételek: az általános életszínvonalhoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a megfelelő lakhelyhez és a megélhetéshez való jogok.

A személyes és társadalmi értékekre nevelés "Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezetében, a tudományos haladásban - és az ebből származó előnyökben - való részesedéshez. Mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi vagy művészeti termékekkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez." Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 27. cikk Számos országban létezik az oktatási rendszernek olyan területe, amely a fiatalokat a társadalmi szerepekre és az ezekkel járó kihívásokra készíti fel. Ez számos vonatkozásban egybeeshet az állampolgárságra való felkészüléssel, de kapcsolódhat az egyén személyes életének különböző területeihez, a szabadidő eltöltéséhez, a sportoláshoz, klub- vagy egyesületi tagsághoz, zenéhez, művészethez, vagy a kultúra más megjelenési formájához is. Az oktatásnak e területe az emberi kapcsolatokat is érintheti. Az emberi jogok kétféleképpen kötődnek ide: először is, a személyes fejlődésnek és a személyes kapcsolatoknak erkölcsi és társadalmi vetületei is vannak, amelyeket az emberi jogi értékeknek kell vezérelniük; másodszor pedig, a kulturális életben való részvétel jogát Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és egyéb nemzetközi egyezmények is elismerik. Értékközpontú oktatás-képzés / Erkölcsi fejlődés Az erkölcsi nevelés számos országban szintén elfogadott része az iskolai tananyagnak, azonban gyakran két komoly kétely is felvetődik vele kapcsolatban: milyen értékeket kell tanítani az oktatási rendszerben, és hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az általunk tanított értékek nem csak a mi kultúránkban érvényesek? Ezek a kérdések minden, az oktatás e területén tevékenykedő szakembert foglalkoztatnak. Könnyebb a kérdést emberi jogi szemszögből megközelíteni. Az emberi jogok nem csak a jelentősebb vallások és kultúrák közös értékein alapszanak, hanem ezeket a világ szinte minden országa egyetemesnek tekinti. Senki sem marasztalható el azért, mert emberi jogi értékeket közvetít. Globális nevelés A globalizáció jelensége rengeteg fiatalt erősen foglalkoztat, ezért a KOMPASZban önálló témakörként szerepel. A globális nevelés az általános meghatározás szerint a földünkön fellelhető létezési és viselkedési formákat vizsgálja. Az effajta képzés azért nagy jelentőségű, mert az egyént nem csak az őt körülvevő közösség vagy társadalom, hanem a világegyetem részeként határozza meg. Alkalmas lehet számos, emberi jogokkal kapcsolatos kérdés felvetésére, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek érzékenyebbé váljanak arra, hogy felismerjék a világ bármely szegletében az emberi jogok ellen elkövetett vétségeket. Segít a fiatalok számára felmérni saját tetteik következményeit, és felismerni saját felelősségüket.

Interkulturális nevelés és képzés "Napjaink legnagyobb ellensége a közöny. Tudni és nem cselekedni, így vagy úgy, azt jelenti, hogy elfogadjuk az igazságtalanságot. Bolygónk apróvá zsugorodott. Ami más országokban történik, minket is érint." Elie Wiesel Az interkulturális nevelés, magától értetődően kapcsolódva a globális neveléshez, azt vizsgálja, milyen kölcsönhatások jönnek létre más kultúrákkal, társadalmakkal, társadalmi csoportokkal. A világ minden társadalmára egyre növekvő mértékben jellemző több kultúra egyidejű jelenléte: a kulturális sokszínűség, ami a kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletét fokozottan teszi szükségessé. Át kell értékelnünk a nemzetállamokra és a kulturális homogenitásra vonatkozó korábbi elméleteket: a kettős európai integrációs folyamat és a világ különböző régiói közötti, egyre növekvő kölcsönös gazdasági és szociális függőség együttesen jelzik, hogy az ilyen nézeteket idejét múltnak tekinthetjük. Bolygónk azon részein is, ahol nem mindennapi jelenség a bevándorlás, a konfliktusok gyakran vezethetők vissza a megértés hiányára az egyazon társadalomban egymás mellett élő különböző népek vagy eltérő életvitel között. A konfliktusok Észak-Írországban, a volt Jugoszláviában, a Kaukázus egyes területein elszomorítóan példázzák a más kultúrák tiszteletének, az együttélés képességének hiányát. Az interkulturális képzés hatékony eszköz a napjainkban egyre inkább elterjedő fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a kirekesztés jelenségének megközelítésére. Az interkulturális nevelés alapelveit és céljait szolgálja számos módon az interkulturális tanulási módszer. Az "interkulturális tanulás" kifejezés szélesebb körben a nemformális képzés területén, különösen az európai ifjúsági munkában használatos.

Antirasszista nevelés "Az interkulturális képzés által javasolt módszerek lehetővé teszik a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok kialakítását és a korlátok lebontását." Az antirasszista nevelés kiindulópontja az az alaptétel, hogy multikulturális, demokratikus társadalomban élünk, amelyben minden állampolgárt megillet az igazságossághoz és méltányossághoz való jog. Mégis a modern társadalomban jelen van a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés, amelyre a nevelésnek is reagálnia kell, mert ezeknek a színes bőrű tanulókra gyakorolt lehetséges hatásai nyilvánvalóak: az iskolai oktatás negatív élménnyé silányulhat számukra, és társadalmi esélyeik a későbbiekben még tovább csökkenhetnek. A fajgyűlölet elleni nevelés célja az, hogy felkészítsen a rasszista magatartással, nyelvhasználattal és jelenségekkel szembeni fellépésre, akár egyes embereknél, akár intézményeknél tapasztalható ez. Célja továbbá, hogy tudatosítsa a modern társadalmainkban létező faji megkülönböztetés káros hatásait. Olyan társadalom létrehozására törekszik, amelyben a különböző etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok, akik egymásra vannak utalva, békésen élnek egymás mellett, és ahol az állampolgári jogokat tiszteletben tartják és védelmezik.

Oktatás - képzés a fenntartható fejlődésért "Az oktatásnak elő kell mozdítania az egyén kielégítő szellemi és érzelmi fejlődését. A társadalmi felelősségérzet, a hátrányos helyzetűekkel való szolidaritás kibontakozását kell szolgálnia, és az egyenlőség elvének figyelembevételét kell biztosítania a mindennapi cselekvés során." Az UNESCO ajánlása a nemzetközi megértésre, együttműködésre, a békére nevelésről, valamint az emberi jogokhoz és általános szabadságokhoz kapcsolódó oktatásról A fejlődés érdekében végzett oktatást szoros kapcsolat fűzi a globális neveléshez, ugyanakkor különös hangsúllyal foglalkozik az emberi jogok harmadik generációjával, mint például a fenntartható fejlődéshez, az egészséges környezethez és a békéhez való joggal. Szintén elsődlegesen fontos területként kezeli a különböző társadalmak/közösségek közötti kölcsönhatásokat és a fejlesztés módszereit. Ezért jeleztük ábránkban az interkulturális neveléshez való kapcsolódását. Az oktatás a fejlődésért ilyenformán holisztikus szemléletűnek tekinthető, a világot összefüggő egészként kezeli, és a jövőre koncentrál. Az oktatás a fenntartható fejlődésért az élethosszig tartó tanulás része, amely 

segít feltárni és megérteni a kapcsolódási pontokat a "fejlett" északi félteke országaiban és a "fejlődő" déli féltekén élők között, így azt is, hogyan függ össze életünk a világ egyéb részein élőkével;



segít az életünket alakító gazdasági, szociális, politikai és környezeti erőviszonyok jobb megértésében;



segít olyan készségek, képességek, attitűdök, értékek kialakításában, amelyek birtokában az emberek saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását, és közösen cselekedhetnek a változásokért.

Környezeti nevelés A fenntartható fejlődés módjainak felkutatása a fejlődésért végzett oktatás és képzés egyik fő célja, és érthető módon a környezetünk jövőben várható állapota miatti aggodalmak vezérlik. Ennek tudatában a további - különösen a fejlődő országokban végbemenő - gazdasági felemelkedés kérdését abból a szempontból is meg kell vizsgálnunk, milyen árat fizet mindezért az emberiség és természetes környezetünk mint egységes egész. A környezeti nevelés e kérdéseket kívánja reflektorfénybe állítani, és komolyabb figyelmet, nagyobb tiszteletet követel a világ természetes erőforrásai iránt. Mindez emberi jogi dilemmákat is felvet. Az emberiség életben maradása nagymértékben függ környezetünk egészségétől és fenntarthatóságától. Ezért a világon élők és az eljövendő generációk emberi jogait is figyelembe véve, a környezetvédelem ügye elsődleges fontosságúvá válik. Napjainkban gyakran esik szó arról is, hogy a környezettel kapcsolatos emberi jogokat különálló jogként hivatalosan ismerjék el. Békére nevelés A világ természetes erőforrásai nem egyenlően oszlanak el. Már ősidők óta ez az egyik kiváltó oka az erőszakos összeütközéseknek az emberek és a társadalmak között. E

konfliktusforrás kétségtelenül nem szűnik meg a jövőben sem. Sajnos számos más oka is lehet az összeütközéseknek. A békére nevelés és képzés fontos kérdése, hogyan lehet kiegyensúlyozottabb és ésszerűbb módon osztozni földünk természeti kincsein, ami megoldás lehet a világ konfliktusainak egy részére. Elsődlegesen magukra a konfliktusokra koncentrál, ezen túl is leginkább a társadalom életében tapasztalható következményekre. A békére nevelés szempontjából a béke nem egyszerűen háborúmentes állapot: a béke csak a jogokért való következetes kiállás által, a kizsákmányolás intézményes formáinak és az igazságtalanságnak a felismerésével érhető el. Kevesen vannak, akiket győzködni kellene a békére nevelés szükségességéről - a konfliktusok természetének megértése érdekében, egymás tiszteletéért, ami segíthet az erőszakos összeütközések elkerülésében, valamint abban, hogy elsajátítsuk a veszélyes helyzetek békés megoldásának képességét. Világunkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ember élhessen az élethez és a tisztelethez fűződő alapvető jogával - még azok is, akik hibáztak. Az egymás tiszteletének, a kultúrák közötti kölcsönös megértésnek és az alapvető, egyben egyetemes és elidegeníthetetlen emberi jogoknak az oktatása fontos eszköz lehet e cél elérése érdekében. A jogok oktatása Talán ez tekinthető a leginkább "formális" oktatási területnek az eddig említettek közül, azonban a jogok oktatása nem kizárólag a törvényekben foglaltak tanítását jelenti, hanem a nemzetközi emberi jogi egyezményekben lefektetett jogok rendszerének és az igazságszolgáltatás legfőbb alapelveinek tisztelete érdekében végzett oktató-nevelő munkát is.

KOMPASZ gyakorlatok és tartalmi kapcsolódási pontok– EMBERISMERET, ETIKA tantárgyakból 1. A globalizáció kisszótára Kapcsolható témakör (továbbiakban:KT): szükségletek, jólét-jóllét fogalma, a globalizáció etikai kérdései, előnyei, hátrányai, a lokális és globális kédések összefüggései - gazdasági, szociális és kulturális jogok 2. A gyermekek jogai KT: normák, szabályok, jog és erkölcs, diákjogok -

oktatáshoz, művelődéshez, szociális biztonsághoz való jog

3. A jogok harcosai KT: a személyiség erkölcsi fejlődése (Kohlberg modell), a négy alaperény (igazságosság, bátorság, bölcsesség, mértékletesség) -

polgári, politikai szabadság jogok

4. A választások ideje KT: értékrendek ütközése, élet és halál (abortusz, halálos ítélet), rasszizmus, melegjogok – a társadalmilag leginkább vitatott jogi-erkölcsi kérdések -

véleménnyilvánítás joga, egyenlő bánásmódhoz, szabadsághoz való jog

5. Amikor eljön a holnap KT: értékrend; bűn, büntetés, büntudat; élet-halál társadalmi és morális kérdései -

élethez való jog, emberi méltóság joga, személyes és szociális biztonsághoz való jog

6. Ashique története KT: empátia, szolidaritás, gyermekjogok -

a gyermek fejlődéshez, oktatáshoz, szociális biztonsághoz, védelemhez való joga

7. Az élet szövedéke KT: ember és környezete, ökoetika, kölcsönös egymásrautaltság felelőssége

-

az egészséges élethez és környezethez való jog

8. Az internet hatása életünkre KT: hazugság, manipuláció, függőségek, technika és ember, információs társadalom -

hiteles tájekoztatáshoz való jog, esélyegyenlőséghez való jog

9. Azt nézd, mire képes! KT: az intelligencia, a személyiség egész-sége, a fogyatékkal élők társadalmi helyzete, empátia, tolerancia, szolidaritás -

az emberi méltósághoz, egyenlő bánásmódhoz, szociális biztonsághoz való jog

10. Beszéljünk a szexről KT: előítéletek, szeretet, szerelem, szexualitás -

magánélethez, önmegvalósításhoz, családalapításhoz való jog

11. Címlap KT: értékrend, konformizmus, manipuláció -

véleménnyilvánítás szabadsága, hiteles tájékoztatáshoz való jog

12. Csak egy perc KT: jogok (szabályok, normák, törvények) és erkölcsök, bármely témakörénél -

bármely jog

13. Erőmű KT: erőszak, frusztráció, tekintélyelvű normakövetés, konfliktuskezelés -

személyes és szociális biztonsághoz, emberi méltósághoz, szabadsághoz való jog

14. Erőszak a családban KT: családi és társadalmi szerepek, nemi sztereotípiák, szexizmus -személyes biztonsághoz, védelemhez való jog, nők esélyegyenlőséghez való joga 15. Harc a gazdagságért és a hatalomért KT: társadalmi rétegek, gazdagság és hatalom, globalizációs folyamat, jólét és jól-lét kérdései -

egészséghez, szociális, gazdasági biztonsághoz, fejlődéshez való jog

16. Hová állsz? Ld. 4. A választások ideje 17. Hősök és hősnők KT: a szocializációs folyamat, értékrend, normaszegés, példaképek, ideálok, a bátorság erénye -

jog a szabadsághoz, békéhez, társadalmi igazságossághoz

18. Játszd el! KT: kommunikáció, testbeszéd, együttműködés -

bármely jog

19. Jogi bingó KT: emberi jogi önreflexió, tudatosítás, ismeretátadás és csere, általános ismeretfelmérő bármely témakörnél -

bármely jog

20. Jövőink KT: környezet és ember, utilitarista elvek és gyakorlat, ökoetika, felelősségelvű normakövetés, a tudósok felelőssége, együttműködő és versengő társadalmak -

jog az egészséghez, munkához, pihenéshez, kultúrához, a megfelelő életszínvonalhoz

21. Kert egy éjszaka alatt KT: ld. Mint 20. Jövőink, + szükségletek, változás és változtatás szükséglete/kényszere 22. Képjátékok TK: karakterek, sztereotípiák, testbeszéd -

emberi méltósághoz, kulturális különbözőséghez, sokféleséghez való jog

23. Ki vagyok te? TK: önismeret, társismeret, identitás, önmegvalósítás -

jog a magánélethez, személyes szabadsághoz, önmegvalósításhoz

24. Költségvetés KT: valódi és álszükségletek, manipuláció, értékrend, háború és béke

-

személyes és kollektív biztonsághoz, békéhez, egészséghez való jog

25. Makah bálnavadászat KT: utilitarizmus, etnocentrizmus, ökoetika (mélyökológiai elvek), interkulturalizmus -

jog az élethez, saját kultúrához, kulturális identitáshoz

26. Mindenki hallassa a hangját KT: karakterek, családi szerepek, családmodellek – autokrata, laissez-faire, demokratikus Szabályok, normák, döntéshozatal -

véleménnyilvánításhoz, emberi méltósághoz való jog

27. Most mutasd meg! KT: nonverbális kommunkáció, testbeszéd -

bármely jog

28. Munka és gyermekvállalás KT: család, szexualitás, szerepkonfliktusok, előítéletek, nemi sztereotípiák, a társadalmi nem -

nők esélyegyenlőséghez, önmegvalósításhoz való joga, gyermeknek mindkét szülőhöz való joga

29. Sport mindenkinek KT: szabályok, normák létrehozása és működtetésének felelőssége -

jog az esélyek egyenlőségéhez, a társadalmi igazságossághoz

30. Szegénységhoroszkóp KT: társadalmi rétegek és mobilitás, szegénység, szolidaritás, mutikulturalizmus -

egyenlő jogok és esélyek a munkához, egészséghez, biztonsághoz

31. Találjuk meg az összefüggést! KT: konformizmus, tekintélyelvű illetve felelősségelvű normakövetés, jogok és kötelezettségek összefügése -

a szabad véleményalkotáshoz, szavazáshoz, politikai részvételhez való jog

32. Tegyünk egy lépést! KT: empátia, társadalmi kirekesztés, hátrányos helyzetű csoportok Magyarországon

-

jog az egyenlő szabadságra, önmegvalósításra, szociális, kulturális és gazdasági biztonságra

33. Úton Egyenlőségföldjére KT: jog és erkölcs, örökérvényű alaperények, kategorikus imperatívusz, felelősségetika -

jog az esélyek egyenlőségéhez, a méltányossághoz

34. Van más választásunk? KT: erőszak/agresszió, ember és állat közötti különbség, konfliktuskezelési eljárások -

emberi méltósághoz, biztonsághoz, védelemhez való jog

35. Válasz a rasszizmusra KT: előítéletek, emberi jogok, tolerancia -

egyenlő bánásmódhoz való jog, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog

36. Vigyázat, figyelünk! KT: jólét-jól-lét, globalizáció, fejlődés vagy/és változás, egymásrautaltság, személyes felelősségvállalás -

jog a szociális biztonsághoz, egészséghez, fejlődéshez

Egyéb iskolai/iskolán kívüli helyzetek, amelyekben alkalmazható/adaptálható a KOMPASZ szelleme, filozófiája, esetleg konkrét gyakorlatai 1. Tematikus napok, hetek (előkészítés, tartalmi, módszertani elemek, feldolgozás) 2. Ifjúsági táborok, képzések szervezése emberi jogi nevelési céllal és tartalommal 3. Alkalmi vagy rendszeres színpadi előadások, drámajátékok, foglalkozások 4. Sportesemények keret- vagy kísérőelemeként (felhívások, reklám, gyűjtések, felajánlások, fair-play díjak) 5. Egyházi intézményekben ökumenikus rendezvények, együttműködések világi emberjogi szervezetekkel; ifjúsági és felnőtt vitaklubok szervezése, prédikációk tudatos emberi jogi tartalommal töltése, szinezése a társadalmi együttműködés és béke elősegítése érekében