KOMMUNIKÁCIO
ES
KULIURATUDOMÁNYI IANULMÁNYOK ~
REFLEXIÓK) VAGY „MÉLYFÚRÁSOK”? A KULTÚRAKUTATÁS VÁLTOZATA I A „KULTURÁLIS FORDULAT” UTÁ N 'leli (
GONDOLAT
KOMMUNIKÁCIÓÉS KULTÚRATUDOMÁNYI TANULMÁNYO K Sorozatszerkesztő SZIJÁRTÓ ZSOLT
REFLEXIÓK É S MÉLYFÚRÁSO K Szerkesztette Havasréti József — Szijártó Zsol t
Gondolat Kiad ó PTE Kommunikáció- és Mlédiatudománvi "Tanszé k Budapest—Pécs, 2008
Tartalo m Minden jog fennrartva . Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerbe n való tárolás a kiadó előzetes engedélyéhez van kötve .
Szerkesztés © Havasréti József — Szijártó Zsolt, 2008
arze " .gondolatkiado .hu
A kiadásért felel Bácskai István és Szijártó Zsol t Szöveggondozó Békési Bernadet t Tördelő keresztes Mári a Borítóterv Nagy Róbert ISBN 978 963 693 088 2 ISSN 1789-5499
1.
Bevezetés
7
Társadalom
9
Járosi Katalin : A kultúra- és etnotudománvok útkeresése i az interkulturális kommunikáció jelensége körül Beczc Szabolcs : Antropológiai dilemmák : „lokális diskurzusok” , „részt vevő antropológia”, „interdiszciplinaritás ” Horváth Kata : „Most azért, mart cigány vagyok? ” (A különbség diszkurzív működése)
38
2.
67
Média
Maksa Gyula : A médianarratológia min t második generációs médiumelmélet Müllner András : A hipertext ideológiája . Theodore Holm Nelson és a Xanadu -álom Császi Lajos — Mary Gluck : A budapesti Cow Parade . Gondolatok a kozmopolita kulturális kompetenciáról Tóth Benedek : Vezércikk és tárca, avagy az államba n negyedik hatalom . Sigmund Schlesinge r es Kccskeméthv Aurél szövegei mint adaléko k egy médium önleírásának alakulásához a 19 . századból
1 1
69 97 11 1
134
3.
Művészet
Iornvik Sándor: Visual Studies . Művészettörténe t a kulturális fordulat után? Ignácz Adám : Egy szimbolista kiáltvány . Szkrjabin : .á~. ert~í~is Áültenn'nve Seregi 'lámás : :\ tekintet esztétikája
4.
Underground
kényi Csilla : Egy underground lap a 70-es évekből : a Sz tfo/vói,nt lavasréti József : Az Agy-rém . Hajas Tibor munkáiról E . I lorváth Zsolt : Mozgalom és Epochenwollen . A mindennapi avantgárd fotográfiai emlékezete : Dobos Gábor
147
1 .19 160
172 185
Bevezetés 18 7
202 230
„Az elmúlt évtizedek során a társadalom- és a bölcsészettudományokat , illetve ezek különféle mutációit egyaránt utolérte a folyamatos önreflexi ó igénye és kihívása . A kulturális tudományok és szemléletmódok, amelye k a 60-as évektől meghódítottak megannyi hagyományos szemléletet é s területet, végül elérkeztek önmaguk vizsgálatához: a különböző diskurzu sok kritikai elemzés tárgyává teszik saját adottságaikat, helyzetüket . A »kul turális fordulat« ennyiben tehát nem más, mint a társadalom- és bölcsészettudományok önvizsgálata, tehát a »tudományosság« (vagy éppe n önmagunk) antropologizálása, ha úgy tetszik . A kulturális összefüggések kutatói elemzéseik során nem pusztán idegen területekre lépnek: nem érik he az utazó, a kalandor, a fordító, a tolmács jól ismert szerepeivel, hanem saját adottságaik historizálói és kri tikusai . A történelmi szemlélet sem csupán a wie ei, ent/i'/z gwesen kérdésére keresi a választ, a kutatás tárgya lehet a múlt felfedezése és a múltat megragadó-közvetítő fogalmak átértékelődésének vizsgálat a egyaránt . A fogalmak, az emlékezet, a mediális közvetítés mind konstruk ciókként állnak előttünk, ahogyan a táj, a haza, a kulturális tér, az elbeszé lés, a normák és formák, ahogy a tudományos diskurzusokon keresztü l látjuk őket . Nemcsak az a kérdés, hogy miként változott például a kulturális tér vagy épp a táj jelentéstartománya az elmúlt évtizedek során , hanem épp az, hogy miként formálták meg annak képét, jelölték ki határait az egyes diskurzusok . Igy a cultural studies elitkultúra-ellenes, emancipatorikus és a jelen t értelmező törekvései mellett megjelentek a hu/turz'issenschaft, a cultura l history, a mikrotörténet, az emlékezetkutatás, a médiatörténet, sőt a
8 »média-archeológia« egyrészt egymással összefüggő, másrészt diszciplínaalkotásra vagy paradigmaképzésre törekvő, de szemléletüket, módszereiket, kulturálisnorma-képzésüket tekintve mindenképpen plurális diskurzusai . Az egyes szemléletek kiléptek hagyományos kontextusaikból, s új szövetségek és (talán kevésbé tíj) ellenségképek keletkeztek . Az univerzalitásigénvt bejelentő metaelméletek helyett hangsúly t helyez a lassan neutrális háttérré váló, a kultúrakutatás napi kereteit min d jobban meghatározó diszciplináris átrendeződések áttekintése mellett a tavaszi workshop azokra az eseua a lmányokra is, amelyek a példákhoz, a finom részletekhez, a lokalitáshoz inkább ragaszkodó, a tanulságokat ne m absztrakt formákban összegző, hanem az empirikus vizsgálódások tanulságait lehetséges metaforákban közvetítő beszédmódokat és elemzéseke t képviselik . A kortárs kultúrakutatás ennyiben nem az univerzalizálhat ó mozzanatokat keresi, hanem azokat a megközelítéseket és elbeszéléseket, melyek megvitatása során reményeink szerint körvonalazódna egy újabb – talán csak lehetséges – elméleti platform is . " A PTE Kommunikáció- es Médiatudományi Tanszéke, az EI ;I'E Művészet- és Médiatudományi intézete, valamint a P1'E R'I'K Kultúratudományi Doktori Programja e felhívással indította útjára a Ref/exió(k) va j „mélygyúrások"? :-1 kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után cím (í konferenciát .' A szervezők a kommunikáció- és kultúrakutatás töb b területéről gyűjtöttek össze aktuális empirikus kutatási beszámolókat , esettanulmányokat ; s a rendezvény egyik fő feladata éppen a különböz ő tudományos műhelyekben zajló kutatómunka bemutatása s egyúttal a termékeny párbeszéd lehetőségének megteremtése volt . Jelen kötet egyrészt a konferencián elhangzott előadások kibővített , szerkesztett változatait tartalmazza, másrészt ezek közé beillesztettün k tematikájukban, megközelítésmódjukban hasonló kiindulópontot válasz tó tanulmányokat is, amelyek ugyanezen tudományos műhelyekbe n készültek, s meggyűződésünk szerint jóI kiegészítik, árnyalják a konferencián tárgyalt tematikákat . Pécs, 2008 . augusztus 23 . Havasréti József – Szijártó Zsolt
A konferenciára 2007 . március 9—10-én került sor Pécsett, a AIű észetek Házában
1 . TÁRSADALO M
