Kommunikáció A történelem folyamán az információ átvitele sokféle módon történt. A kommunikáció fejlődésének néhány mérföldköve: a hegytetőről felszálló füstjelek, futárposta, újságkihordás, telefon, telex, rádió és TV műsorszórás, számítógéphálózatok, fax, műholdas és száloptikai kommunikáció.
Ebben a fejlődési folyamatban három fontos paraméter van, mely alapvetően meghatározza mindegyik kommunikációfajta hatékonyságát:
•
•
•
az átviendő adat mennyisége, az ún. adattömeg az üzenet terjedésének sebessége, az ún. átviteli sebesség és az adó és a vevő lehetséges maximális távolsága, az ún. hatótávolság
A kommunikációs technikák fejlődésére természetesen hatással voltak még olyan tényezők is, mint az ár, a megbízhatóság, felhasználói kényelem. Ugyanakkor a társadalmi haladás és jólét, nagymértékben függ az alkalmazott kommunikációs technikától.
A kommunikáció fogalma Mindenek előtt definiáljuk a kommunikáció fogalmát: kommunikáció az információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyről a másikra
A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek: • • •
•
adó a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén vevő a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra összeköttetés az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet
A kommunikációs, vagy adatátviteli összeköttetés néhány fajtája
A kommunikációval szemben támasztott követelmények A szociális fejlődést erősen befolyásolta és a jövőben is befolyásolni fogja a társadalom kommunikációképessége. Kezdetben az emberek csupán gesztusokkal, arckifejezésekkel, egyszerű szavakkal tudtak egymással kommunikálni. A nyelv fejlődése lehetővé tette, hogy a családok, törzsek népekké, nemzetekké váljanak. Ha aztán egy közös jelkészletben megegyezés született, a fejlődés következő állomása az üzenetek gyorsabb továbbítása volt.
A kommunikáció paramétereinek javulása A korábbi korlátok drasztikus változását okozta a nyomtatás megjelenése, miáltal nagy mennyiségű információ vált elérhetővé nagy területen, de különösen a telegráf és a telefon (18441876) szélesítette ki a lehetőségeket. Ettől kezdve a nagy távolságú és gyors kommunikációval lehetővé vált az országok, sőt a kontinensek közötti gazdasági együttműködés.
A következő ábra a kommunikációs technikák fejlődésének főbb állomásait próbálja szemléltetni
A kommunikációs technika fejlődése
Elektronikus kommunikáció Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel a különféle információt elektromos energia formájában, a fény sebességével közölnek. Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia,...) tehát előbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe sugároznak. A vevő az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a feldolgozó gép által értelmezhető) formájába.
Elektronikus kommunikációs rendszer A forrásnál az információ eredeti formája lehet hangminta (pl. valaki beszél,...), lehet fény (pl. rajz, fénykép, írásos dokumentum,...), vagy mechanikai jel (pl. egy kapcsoló zárása, egy érzékelő, mely mondjuk hőmérsékletet, elmozdulást, sebességet, ...mér). Ezt az információt a kódoló elektromos energiává alakítja.
Fontos !!!
Magyarországon egyedi engedély nélkül a 446,000 446,100 MHzes sávban úgy működhetnek kis hatótávolságú rádió adóvevők (PMR 446), hogy a kereskedőknek a berendezéseket még a forgalomba hozatal előtt be kell jelenteniük a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH). Az előírásoknak nem megfelelő készülékek forgalmazása és használata tehát egyaránt jogszabályellenes, a szabálysértés elkövetői pénzbírsággal sújthatók, illetve a készülékek elkobozhatók.
A rádió
A rádió olyan kommunikációs technika, amely elektromágneses hullámokat használ. Az üzenetet az adónál kódolják és a nagy távolságban levő vevőhöz sugározzák. Itt az elektromágneses jelet dekódolják és az emberi fül számára hallható hanggá alakítják.
Vezeték nélküli kommunikáció
Régen egy rádiós kapcsolatot felépíteni nem is volt olyan egyszerű. Elég komoly számolások, nem olcsó műszerek kellettek hozzá. Rezgőköröket kellett hangolni meg még sok minden más... Először is érdemes szerintem azzal kezdeni hogy röviden, közérthető módon áttekintjük mi is az a rádióhullám, mi a hullámhossz, és mi a frekvencia.
A rádióhullámok frekvenciája 9 KHztől egészen 3 GHzig terjednek.
Néhány fontosabb fogalom a rádió adó – vevőkkel kapcsolatosan Adóállomás: Adóberendezéssel és antennával felszerelt, modulált rádiófrekvenciás jeleket sugárzó állomás. Antenna: Olyan eszköz (berendezés, illetőleg annak tartozéka), amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál. Frekvencia: Az időegység alatti rezgések száma. Egysége a Hertz, jele: Hz. Rádióhullámok (Hertzhullámok): A térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullámok. Nagyfrekvenciás jel: Nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel. Nagyfrekvenciás mellékhatás: Olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik. Rádiótávközlő hálózat : Olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyben az információátvitel egészben, illetőleg jelentős mértékben rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével valósul meg.
Rádiófrekvenciás adó – vevő egységek működése adatforgalom szerint
Halfduplex (szimplex): Ezek a maguk egyszerűségével arra valók, hogy egyirányú kommunikációt valósítsunk meg. Vagyis az adatok csak egy irányba mennek. Pl.: Egy kapunál a távnyitó, egy játékautónál az irányítás, egy vezeték nélküli hőmérőnél az érzékelő méréseinek továbbítása...
Fullduplex (duplex): A Fullduplex kommunikáció kétirányú kommunikációt jelent, azonos időben. Pl.: Mobil telefon, számítógépes hálózatokban a vezeték nélküli (Wireless) kapcsolatok...
Rádiófrekvenciás adó
Az adó modul tömbvázlata Alapjában az adó két fontos részből áll. Az egyik az oszcillátor (OSC PLL) a másik a modulátor (MOD). Az oszcillátor állítja elő a számunkra fontos vivő frekvenciát, a modulátor pedig úgymond kibe kapcsolgatja ezt a jelet. Amikor a Data Inre feszültséget adunk, akkor "bekapcsolja" az oszcillátort és ez a jel megjelenik az RFout kimeneten. Ide kell kötni majd az antennát. A valóságban persze ez nem ilyen egyszerű, hisz az adó mint a vázlaton is látszik, még sok más modult is tartalmaz.
Rádiófrekvenciás vevő
A vevő modul tömbvázlata A rádiófrekvenciás erősítő (RF AMP), melynek bemenetén az antenna van, kimenetén pedig az AM demodulátor (AM DET jel átalakító). Ezen a részen már magát a burkológörbét kapjuk meg, vagyis már majdnem azt a jelet amit az adónál kiadtunk. A kimeneten (Data Out) a már minden zajtól és egyéb zavaró hatásoktól „megszabadított” feladótól származó „adatot” kapjuk vissza.
Jelátalakítás szerint megkülönböztetünk AM – Amplitúdó modulált jelek
A moduláló jel példánkban szinuszos, a modulált jel amplitúdója a moduláló jel változásait követi.
FM – Frekvencia modulált jelek
Frekvenciamodulált jelet a fenti ábrán láthatunk. A modulált jel amplitúdója állandó, frekvenciája viszont a moduláló jel pillanatnyi értékétől függ. Frekvenciamodulációval találkozhatunk elsősorban a jó minőségű műsorszórásban. (FM rádió)
A Tűzoltóságnál alkalmazott rádiófrekvenciás adó – vevők rövid áttekintése. A Tűzoltóság a vezeték nélküli hírközlés részére a 153.600 – 153.950 MHzes tartományban elhelyezkedő szimplex (Half duplex) csatornákat kapta meg. A szolgálat jellegéből adódóan ezeken a csatornákon egyfrekvenciás egyirányú forgalom van. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság működési területe Budapest közigazgatási határáig tart. Ekkora, és ilyen domborzati viszonyokkal rendelkező területet egy bázis állomással besugározni nem lehet. Azt, hogy minden egyes kerület önállóan lássa el saját célterületét, sem gazdasági, sem rádiótechnikai érvek nem teszik indokolttá, ezért az egyetlen járható út a távvezérelt bázisállomások telepítése volt. A távvezérlésre kezdetben kizárólag vezetékes lehetőség volt, a kialakított SOTE, KUN telephelyek mindegyike ilyen módon épült ki, és az alkalmazott rendszer csatornaváltás lehetőségét is biztosítja. Jelenleg egy központi bázis állomásból, és négy vezeték nélküli úton távvezérelt, fix csatornás bázis állomásból áll. A bázis állomások mindegyike a beszéd sáv alatti frekvenciatartományban folyamatosan kisugárzott pilottal van megkülönböztetve egymástól. A négy bázis állomás a Köztársaság téren, Csepelen a Víztoronyban, Óbudán a Fővárosi Távfűtő Művek tulajdonában levő cca. 200 méter magas kéményen illetve a Jánoshegyen a Közúti Igazgatóság objektumaiba került telepítésre.
A rendszer blokkséma szintű vázlata a következő ábrán tekinthető meg:
A Fővárosi Tűzoltóság rádió bázisállomásainak lefedettségi térképe
Köztársaság tér
Óbuda
Jánoshegy
Csepel
A Fővárosi Tűzoltóság által jelenleg használt rádiók
A Fővárosi Tűzoltóság által a jövőben bevezetésre kerülő rádiók A Fővárosi Tűzoltóság által a jövőben bevezetésre kerülő új berendezések, melyek a meglévő rendszer teljes cseréjét vonja maga után, a meglévő rádió bázisállomások leépítését illetve a jelenleg használatban lévő rádiókról történő átállást a TETRA rendszerre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
