KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY. Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY

Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

A kiadványt készítette

a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKC programja támogatásával

1


Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

Szerzık: Ravasz Sándor Szentgyörgyi András dr. Sztruhár Gyula

Felelıs kiadó Dr. Sztruhár Gyula ügyvezetı

Nyomdai munkák: KOMPRESS Nyomdaipari Kft. 2900 Komárom, Vállalkozók útja 8. Tel./Fax: 34/540-650, 3540-660 Felelıs vezetı: Szombath Gábor E-mail: [email protected] www.kompress.hu

© KEM Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2800 Tatabánya Fı tér 4. www.kem-hvk.hu

2


Elıszó

A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány e kiadványával a kisvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani vállalkozási tevékenységük megkezdéséhez és folytatásához. A jelenleg nehezedı gazdasági helyzetben romlanak a vállalkozások piaci esélyei, talpon maradásuk gyakran kilátástalannak tőnik. Éppen ezért napjaink gazdasági kényszere a versenyképesség megırzése érdekében az innováció, a megújulási készség és képesség állandó szinten tartása és fejlesztése, megfelelés a kor kihívásainak. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani kiadványunkkal. A könyv alapismereteket tartalmaz az innovációs képesség fenntartásához jog, üzletvezetési, számviteli, adózási kérdésekben, de korántsem vállalhatjuk fel azt, hogy csupán e kiadvány megismerésével kellıen el lehessen igazodni a folyamatosan változó vállalkozási környezetben. A tárgyalt témakörökben egy-egy dologról a legfontosabb alapismereteket tekintjük át, a gyorsan változó információ özön közepette, az esetleges tévedés jogát fenntartva. A konkrét problémával ajánlatos ezután célirányosan, megfelelı képzettségő szakemberhez, tanácsadóhoz fordulni. E területen alapítványunk is készséggel ajánlja fel adatbázisát és szakemberei közremőködését. A könyv terjedelme nem ad lehetıséget arra, hogy a tárgyalt témakörben mindenre kiterjedı, pontos információkat nyújtson – a célja sem az – de kellı eligazodást nyújthat a vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi, gazdasági kérdések területén.

Sikeres és eredményes kiadványunkat.

vállalkozást

3

kívánva,

ajánljuk

figyelmükbe


BEMUTATKOZÁS

A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1993. óta segíti a megye kis- és középvállalkozásai alapítását, mőködési feltételeinek megteremtését, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ezzel is hozzájárulva a munkanélküliség mérsékléséhez, gazdasági eredményeink növekedéséhez. Ennek keretében napjainkban és a jövıben a következıken kiemelt tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja és kínálja a vállalkozók számára: 1. 2.

3. 4.

5. 6. 7. 8.

Folyamatos tanácsadás a vállalkozásokat érintı szabályokról (adózás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, pénzügyek stb.) Mikrohitel nyújtása kis- és középvállalkozások részére: OMA alapból: 7MFt összegig, 8 éves futamidıre, kamatozás jegybanki alapkamat mértékével. Európai Unió által támogatott mikrohitelek bemutatása és elérhetıvé tétele. (Mikrohitel Plusz és Új Magyarország mikrohitel, valamint egyéb fejlesztési banki konstrukciók) Megvalósíthatósági-, termelékenységgel, hatékonysággal kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok készítése. Tanfolyamok modern oktatási eszközökkel felszerelt tanteremben, marketing, vállalkozásvezetés, pénzügyek, tudatos fogyasztói magatartás témakörökben. A piaci árnál kedvezıbb áron bérelhetı irodák a komáromi Vállalkozók Házában és Tatabányán. Teljes körő irodatechnikai szolgáltatás (sokszorosítás, iratfőzés, iratkötés, fax, szövegszerkesztés, Internet, adatbázisok, stb.). Egyéni igényekhez igazodó ismeretfrissítés, speciális eladásösztönzı tréningek. A megyében egyedülállóan, elsısorban alapítványok, illetve a nonprofit szektor egyéb szereplıi részére, egyes szakterületek, illetve teljes mőködési feladatok átvállalása.

4


Irodáink címei, elérhetıségei: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. T/F: 34-311-662 www.kem-hvk.hu 2900 Komárom, Árpád út 21. (Vállalkozók Háza) T/F: 34-344-485 2500 Esztergom, Simor János u. 17. T/F: 33-413-015

5


Tartalomjegyzék

Az egyéni vállalkozás................................................................................................................. 7 A szellemi tulajdonjogok fontossága ....................................................................................... 27 Gazdasági társaságok ............................................................................................................... 30 Üzleti tervezés .......................................................................................................................... 51 A marketing.............................................................................................................................. 65 Az adózásról általában ................................................................................................................. Az egyéni vállalkozó adózása ...................................................................................................... Általános forgalmi adó ................................................................................................................. A társasági és osztalékadó............................................................................................................ Egyszerősített vállalkozói adó...................................................................................................... Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás ............................................................................... A különadókról............................................................................................................................. Helyi adók .................................................................................................................................... Társadalombiztosítás.................................................................................................................... Egyszeres könyvvezetés, adónyilvántartások ..............................................................................

6


Az egyéni vállalkozás 1. Az egyéni vállalkozás általános szabályai

Az egyéni vállalkozásról a módosított 1990. évi V. törvény rendelkezik, amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, mőködésének és megszőnésének feltételeit. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (SZJA törvény) alkalmazásában egyéni vállalkozónak minısül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében. A közjegyzı, a törvényben szabályozott közjegyzıi tevékenysége tekintetében (kivéve, ha közjegyzıi iroda tagja), az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivı, az egyéni ügyvéd, a magán-állatorvos, a gyógyszerész, a falugondnok, a tanyagondnok, a szociális szolgáltatást nyújtó magánszemély, valamint az egyénileg tevékenykedı európai közösségi jogász az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében. Egyéni vállalkozó az a belföldi természetes személy lehet, aki cselekvıképes, állandó lakhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó telephelye szerint illetékes okmányiroda állítja ki. A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejőleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelıs tagja. A vállalkozások gazdasági tevékenysége (termelı, szolgáltató) általában a nyereség- és vagyonszerzés céljából végzett rendszeres, mőködés. Ha a külföldinek minısülı külföldi állampolgárt önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít, egyéni vállalkozás alapítására ez a természetes személy is jogosult, feltéve, hogy cselekvıképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Az elıírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. 7


A vállalkozói igazolványt kérelemre – az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével – a vállalkozó székhelye szerint illetékes – települési (fıvárosi, kerületi) okmányiroda adja ki. A nyomtatvány letölthetı az internetrıl is a www.nyilvantarto.hu honlapról. Székhelynek a vállalkozás központi ügyintézésének a helye minısül. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell: - 3 hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt. - a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok, - a személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy 2001. 01. 01. után kiállított vezetıi engedély) - lakcímigazolvány - munkavégzés módját igazoló okirat (munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány, diákigazolvány; nincs erre szükség, ha a kérelmezı az egyéni vállalkozási tevékenységet fıfoglalkozásként végzi), - adóigazolvány, - székhely, telephely használatának jogosultságát igazoló okmány (bérleti szerzıdés, adásvételi szerzıdés, tulajdoni lap, nyilatkozat stb.), - deviza-külföldiek esetében jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély, - hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezıvel szemben nem állnak fenn kizáró okok - jogszabályban elıírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmezı a meghatározott képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni - jogszabályban elıírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti. Az okmányiroda a kérelmezı helyett az érintett szervezetektıl haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az illetékes állami hatóság adóazonosító számot, a statisztikai számjelet 5 napon belül köteles megküldeni az okmányirodának. Az egyéni vállalkozó az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

8


Az okmányiroda a vállalkozói igazolvány kiadásáról értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetıleg telephelye szerint illetékes - vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges - társadalombiztosítási igazgatási szervet - földmővelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi megyei hivatalt az agrárvállalkozók tekintetében - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát - területi gazdasági kamarát – a tevékenységi körnek megfelelıen - állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt Nem kaphat vállalkozói igazolványt: - akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértı bőncselekmény miatt jogerısen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit egyéb szándékos bőncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre - aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejő rendeletben vagy kormányrendeletben – meghatározott, a tevékenységre elıírt foglalkoztatási tilalom alá esik - aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja - akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták - akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az egyéni vállalkozás mőködési szabályai

Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában, az abban meghatározott tevékenység keretei között végezheti. Ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak annak megléte esetén kezdheti meg és folytathatja vállalkozását. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítı családtagjai között van olyan személy, aki az elıírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményekre vonatkozó elıírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremőködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat.

9


Segítı családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Az egyéni vállalkozó a tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel! Székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelı-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvetı tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. Az egyéni vállalkozással kapcsolatos adatok változását a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában kell bejelenteni, azaz ott, ahol a korábbi igazolványt kiállították. Az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül kell bejelenteni. Az adatváltozás bejelentéséhez az okmányiroda biztosít nyomtatványt, az illeték befizetését igazoló csekkszelvényt is erre kell felragasztani. A kitöltött nyomtatványhoz mellékelni kell a megváltozott adatot igazoló okiratokat is. Az adott módosításkor fizetendı illeték a módosított adatok számára tekintet nélkül 3.000 Ft. Az okmányiroda a vállalkozói igazolványban történı adatváltozásokról értesíti a társhatóságokat, e változásokat külön bejelenteni nem kell. Közvetlenül az érintett hatóságnál kell azonban bejelenteni az olyan változásokat, amelyek nem, vagy csak közvetett módon érintik a vállalkozói igazolvány tartalmát. Ilyen változások például az alábbiak: - munkavégzés jellegének megváltozása; - foglalkoztatottak számának megváltozása; - az áfa-alanyiságot érintı változások; -

az SZJA törvény szerinti átalányadózással összefüggı változás.

Ha az egyéni vállalkozó másnak munkát ad, akkor foglalkoztatóként a foglalkoztatás kezdetét követı 15 napon belül a székhelye szerint illetékes adóhivatalnál (APEH) az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 2008. január 1-tıl hatályos 16. § (4) bekezdése alapján bejelentési kötelezettsége keletkezik. A bejelentés csak az adóhivatal által rendszeresített formában és módon történhet. Az egyéni vállalkozó kérheti, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként is bejegyzésre kerüljön. Az egyéni cég nem jogi személy.

10


Az adóhatósági nyilvántartásba vétel Az adóhatóság az adóköteles bevételszerzı tevékenységet folytató magánszemélyt, így az egyéni vállalkozót is a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba. Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosi, kerületi) önkormányzat jegyzıjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie, ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejőleg kéri az adószám (szükség esetén adóazonosító jel) megállapítását is. Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzıhöz (okmányirodához) benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó választásáról, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségrıl is. A vállalkozói igazolvány tartalmazza az egyéni vállalkozó természetes azonosító adatait, valamint székhelyét, telephelyét, tevékenysége(i) megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá az adószámát. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétıl számított 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes megyei (fıvárosi) APEH igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok ırzési helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével. A bankszámla-nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Nem kötelezı bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi adóköteles tevékenységet. Azonban a kézpénzforgalomra vonatkozó, 2009. januárjától érvényes korlátozó szabályozásra tekintettel kell lenni! E szerint az adóalany, amennyiben a részérıl fizetett ellenérték eléri a 250.000,- forintot (kettıszáz-ötvenezer forint), azt nem rendezheti készpénzben, a továbbiakban szankciómentesen. Fontos, hogy az egy ügylethez tartozó tételek összevonandók, például elıleg és végszámlák összege, vagy rendszeres teljesítés esetén az egy hónapban történt fizetések.

11


Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd, magán állatorvos, közjegyzı), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önálló tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése elıtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU tagállamban illetıséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot tartók esetében közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, errıl ıt értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplı adatáról is. Az adószám az adóalany azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggı iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a kifizetıkkel, akik (amelyek) a magánszemély részére kifizetést teljesítenek. Az önálló tevékenység sokféle lehet, ezek tételes felsorolására jelen kiadvány keretében nem vállalkozunk. A vállalkozó tevékenység gyakorlásának megszőnése Megszőnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: - az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja - az igazolványt az okmányirodák visszavonták - az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvıképességét elveszti. Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti tevékenységét, ekkor vissza kell adnia a vállalkozói igazolványát. Ennek nincs semmiféle idıkorlátja, akár az igazolvány kiváltásának másnapján dönthet úgy, hogy mégsem lesz vállalkozó, és rögtön visszaadhatja azt. Nem kötött a visszaadás lehetısége adó- és járulékfizetési szempontból sem, de természetesen a vállalkozóként eltöltött idıszakra vonatkozó adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségeknek minden esetben eleget kell tenni. Az igazolványt az egyéni vállalkozó székhelye szerinti okmányirodának kell visszaadni. A vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az egyéni vállalkozót sem illeték-, sem egyéb díjfizetési kötelezettség nem terheli. Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: - olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, - a mőködéshez szükséges követelményeknek a hatóság által meghatározott határidın belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés másképpen nem orvosolható, 12


- az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidıig sem tett eleget, - 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, a bejelentési, járulék bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére, a felhívásban megjelölt határidıig sem tett eleget. Egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására kizárólagosan a vállalkozó székhelye szerinti okmányiroda jogosult. A visszavonás államigazgatási határozattal történik, amely ellen fellebbezéssel lehet élni.

2. A vállalkozási tevékenységek folytatásához szükséges szakképzettségek szabályozása A különbözı vállalkozási tevékenységek folytatásához az illetékes szakágazati minisztériumok szakképesítési feltételeket írnak elı abból a célból, hogy az adott tevékenységet végzı vállalkozás terméke, szolgáltatása, annak színvonala, minısége stb. a vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelı legyen. A vállalkozások tevékenységi körének nagy része a jelenlegi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve annak jogelıdei szabályozási körébe tartoznak. A többi szakágazati minisztérium szabályozásai a hatályos joganyagban elérhetıek. Az elıírásokat az 5/1997. III. 05-i IKIM rendelet tartalmazza, melyben a következık szerint – a szakmacsoportokat kiemelve – található szakképesítési követelmény: - atom erımővi, - bányászati - bel-, és külkereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom (könyv, húsbontás, tıkehús és hentesáru, gyógynövény, élelmiszer, vegyi áru, növényvédı szer, fotó- és optikai cikk, ruházati cikk, papír, írószer, sport- és játékszer, nem nemesfémbıl készült óra, ékszer, ajándék, lakberendezési cikk, jármő, jármőalkatrész, üveg-, kerámia, mőanyagáru, elektronikai, híradástechnikai, vas- és mőszaki cikk, dekoratır tevékenység, kirakatrendezés, hulladékgyőjtés, nemesfém ékszer és díszmőáru, mőtárgy, régiség, tüzelı- és építıanyag, használtcikk-kereskedés, képzı- és iparmővészeti cikkek, háziipari termékek, dohány- és bazáráru, virágok, díszállatok, kıolajtermékek, PB-palack kereskedelme, üzletkötés, szállítmányozás, cukrászati termékek készítése, meleg- és hidegkonyhai ételek készítése,

13


-

-

vendéglátó értékesítı tevékenység, utazás-, rendezvényszervezés, idegenvezetés) bıripar (pl. lábbeli készítése, bırkikészítés) elektronika, mőszeripar (pl. számítógép javítás, szerelés) építıanyag-ipar (pl. képkeretezı, üvegezı) építıipar (pl. burkolás, tetıfedés) faipar (pl. mobil és beépített bútorok szerelése, javítása) fémmegmunkálás (pl. gépszerelés, karbantartás, CNC gépek) gépszerelés, kezelés (pl. gépjármőszerelés, liftszerelés) kohászat nyomdaipar ruhaipar szolgáltatóipar (fodrász, kozmetikus, kéz,- lábápolás, mőköröm-építı, fényképész, órás, fazekas, ötvös, szikvízgyártó, gumijavító és centírozó, redıny-, reluxa készítı és javító, késes és köszörős, látszerész és fotócikkkereskedı, kelmefestı és –tisztító) textilipar vegyipar (pl. gyógynövény termékek elıállítása) villamosenergia-ipar energetikai berendezés kezelı, szerelı, üzemeltetı nem fizikai foglalkozások (pl. termelésirányító, energetikus)

A felsorolt tevékenységi köröknél a rendelet minimális – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – szakképesítést ír elı. Magasabb szintő – a tevékenység folytatásának megfelelı – képesítéssel a vállalkozás folytatható. 3. Néhány terület speciális szabályozása

A hatályos jogszabályaink értelmében léteznek olyan foglalkozások és tevékenységi területek, amelyek gyakorlásához bizonyos többletkötelezettségek, vagy jogosultságok járulnak, éppen ezért szabályozásuk is lényegesen eltér az általános munkavégzés szabályaitól. Az ilyen speciális szabályozás hatálya alá esı foglalkozások és tevékenységi elıírások a következık: • üzletetek mőködési engedélye • telepengedély • árufuvarozás • taxizás • utazásszervezés, utazásközvetítés • könyvviteli szolgáltatás • idegenvezetıi tevékenység 14


• szakfordító- és tolmácsigazolvány • hajózási tevékenység. A felsorolásból részletesebben az üzletek mőködési engedélyezésével és a telepengedéllyel foglalkozunk. E tárggyal valamint e fejezet kérdéskörével kapcsolatban többek között a www.magyarorszag.hu lapon találhatóak további ügyleírások. A következıkben részletesen felsorolt feltételek és jogszabályok mellett a kereskedelmi tevékenységet hazánkban átfogóan - a 2005. évi CLXIV törvény a kereskedelemrıl – szabályozza. E törvény a fogalmi meghatározások mellett a kereskedelmi tevékenység folytatásának általános feltételeit szabályozza. Rendelkezik az üzletek nyitvatartási rendjérıl, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatásának ellenırzésérıl is. Külön fejezetben taglalja a jelentıs piaci erıvel rendelkezı vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A törvény többek között jelentıs piaci erıvel történı visszaélésnek minısíti a beszállító indokolatlan megkülönböztetését, a különféle - különösen a kereskedı beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendı - díjak egyoldalú felszámítását a beszállító felé. A törvény tiltja a piaci erıvel történı visszaélést. A külkereskedelemmel kapcsolatban fontos jogszabály a többször módosított 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet, mely az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselı jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépı kereskedelmérıl rendelkezik, különösen a külön engedélyhez kötött termékek (pl. fegyver, robbanó anyagok stb.)és szolgáltatások vonatkozásában. A kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozók kereskedelmi tevékenységet csak jogerıs mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben folytathatnak. A jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságoknak, természetes személyeknek, bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzıknek, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek meghatározott tevékenységek folytatásához telepengedélyt kell kérnie.

15


4. Kiskereskedelem

A gyógyszer-kereskedelem, valamint külön jogszabály alapján gyógyszertár, illetve egészségügyi szolgáltató által végezhetı gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönzési tevékenység kivételével csak jogerıs mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben kezdhetı meg, illetve folytatható: - a kis- és nagykereskedelmi, - a jármő- és üzemanyag kereskedelmi, - a lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató, - a vendéglátó, - a szálláshely-szolgáltató, - az idegenforgalmi és kölcsönzı tevékenység. A kereskedı - meghatározott kivételekkel - csak mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet. Az üzlettel nem rendelkezı kereskedı nevének és székhelyének feltüntetésével, illetve a szükséges egyéb engedély és hozzájárulás beszerzése mellett: - vásáron és piacon végezhet - a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról - alapján kereskedelmi tevékenységet; -

a 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben (az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzıdésekrıl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirıl) rögzített szabályok szerint folytathat üzleten kívüli kereskedést;

-

közterületen értékesítheti - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelıjének) hozzájárulása alapján - a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (az üzletek mőködési rendjérıl valamint az egyes, üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl) 4. számú mellékletében meghatározott termékeket (pl. napilapot, folyóiratot, könyvet, levelezılapot, virágot, zöldséget és gyümölcsöt, sült gesztenyét, jégkrémet, fıtt kukoricát);

-

a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban (2003. évi CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól) elıírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jogszabályban meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet; 16


-

2000 fınél kisebb népességszámú településeken a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató (lakott helyen) a végsı felhasználó részére az elıállító által csomagolt élelmiszert - kivéve a minıségmegırzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket -, háztartási cikket, játékot, könyvet és dohányterméket külön jogszabályban meghatározott módon árusíthat.

Kiemelendı továbbá, hogy a közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintı kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelıjének hozzájárulása esetén végezhetı).

5. Mőködési engedély

Az üzlet mőködési engedélyének kiadását minden kereskedı az üzlet helye szerint illetékes település jegyzıjétıl kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat területén mőködik, a kereskedınek a székhelye szerint illetékes jegyzıhöz kell fordulnia. A mőködési engedély jogosultja az engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt az ellenırzés során bemutatni. A mőködési engedély iránti kérelemben - amelyet általában a polgármesteri hivatalban kapott nyomtatványon kell benyújtani - meg kell jelölni, illetve mellékelni kell: • a kereskedı nevét, címét, illetve székhelyét; • a cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; •

adószámát, statisztikai számjelét;

• az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a mőködési területének, útvonalának jegyzékét; • az üzlet tulajdonosát; • az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvezı hozzájárulását igazoló okirattal együtt;

17


• az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, elsı helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fı üzletkört; • az üzlet elnevezését (cégfeliratát); • az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait; • (az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedı állapítja meg, de a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselı-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja) • a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban elıírt tervdokumentumot, dokumentumokat; • vendéglátó üzlet esetében a kereskedı nyilatkozatát arról, hogy a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, mősoros elıadás, tánc rendezését folytatni kívánja-e, továbbá a nem szerencsejátéknak minısülı szórakoztató játékot kíván-e folytatni; • arról szóló nyilatkozatát, hogy kéri-e helyszíni szemle megtartását. A kereskedınek a kérelemhez továbbá csatolnia kell: - az üzlet tevékenységétıl függıen a szükséges szakhatósági elızetes hozzájárulásokat; - a hatósági engedélyeket, ha a tevékenység gyakorlásához más hatósági engedély is szükséges; - mozgóbolt esetén a mőködési terület alapján illetékes települések jegyzıinek hozzájárulását. Az üzlet mőködésének engedélyezésében – az üzlet tevékenységétıl függıen – az ÁNTSZ, az állategészségügyi és élelmiszerellenırzı állomás, a tőzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet, az építésügyi hatóság, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás a rendırhatóság és jogszabály alapján egyéb hatóság mőködhet közre. A mőködési engedély kiadása illetékköteles. A mőködési engedély jogosultja az engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt az ellenırzés során bemutatni. A mőködési engedély adataiban történı változást az engedélyes haladéktalanul jelenteni köteles a kiállító hatóságnak.

18


Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelızı legalább egy hónappal korábban, a kereskedı köteles az üzlet tervezett megszüntetésének idıpontjáról a jegyzıt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedı köteles a jegyzınek haladéktalanul, a mőködési engedély visszaadásával egyidejőleg bejelenteni. Az ügyfél (a kérelmezı) és akire az üzlet mőködési engedélye iránti kérelmet elbíráló határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit ez érinthet, a határozattal szemben - az annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet . Ez azt jelenti, hogy például a szomszéd fellebbezhet, ha számára a közelében folyó tevékenység nem fogadható el (pl. nagy zajjal, a forgalom elviselhetetlen megnövekedésével jár). Az üzletek mőködését és a kereskedelmi tevékenységet a jegyzı ellenırzi. A kereskedı haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzınek a mőködési engedély adataiban bekövetkezett változást. Nem kell mőködési engedélyt kérni azoknak az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek – kivéve az élelmiszer-elıállítókat –, amelyek egy helyiségben végzik a termelı- és értékesítıtevékenységüket, és rendelkeznek a termelıtevékenységhez szükséges engedélyekkel. 6. Alkalmi árusítás

A kereskedı árukészletét - közterület-használati engedély birtokában - az üzlete homlokzatával érintkezı közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja. A kereskedı az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerően értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Az élelmiszerek, növényvédı szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is. Az alkalmi árusítóhelyen kötelezı a kereskedı nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése. Szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes rendırhatósághoz és vámhatósághoz történt elızetes bejelentéssel folytatható! Az alkalmi árusítás területén a jegyzı - az illetékes rendırhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyırség írásos véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja, vagy korlátozhatja. Nem minısül alkalmi árusításnak a vásárokon és piacokon a külön jogszabály feltételei szerint folytatott kereskedelmi tevékenység.

19


7. Szeszes italok árusítása

E tevékenység feltételei 2009-tıl tovább szigorodtak! Tilos szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. A jegyzı azonban az elıbbiekben felsorolt intézmények hivatali idejének lejárta utáni idıszakra engedélyezheti a szeszes ital kimérését és árusítását. A kereskedı a szeszesital-kimérést köteles bejelenteni az árusítás helye szerinti vámhivatalnak és a rendırhatóságnak. 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. E korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedı, mint feladatkörében eljáró személy, kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követıen - életkorának hitelt érdemlı igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó ügyfelet. Az életkor megfelelı igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni. Tilos szeszes italt árusítani a belföldi távolsági autóbuszjáraton, a diáksportegyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében, egyéb sportlétesítmény területén pedig a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkızések kezdetét megelızı egy órától a mérkızés befejezését követı egy óráig terjedı idıszakban. 8. Nyitva tartás

Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedı állapítja meg, és írásban köteles bejelenteni a jegyzınek. Az üzlet nyitvatartási idejét a mőködési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkezı változást, az azt megelızı öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. Az üzlet nyitvatartási idejérıl és az abban bekövetkezı változásokról a vásárlókat is tájékoztatni kell. A kereskedelmi hatóság indokolt esetben a nyitva tartást korlátozhatja. 9. Bizonylatok

A kereskedınek az árusítás helyén – saját elıállítású áru kivételével – rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlıen igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérı okmány stb.). Amennyiben a kereskedı az üzleten kívüli helyen ırzi e bizonylatokat (és ezt az adóhatósághoz bejelentette), úgy köteles az üzletben tartani az eredeti bizonylatok másolatát. Az ellenırzést végzı hatóság felhívására azonban ilyenkor köteles az eredeti bizonylatokat utólagosan bemutatni.

20


10. Vásárlói kifogások

A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedıvel. A szóbeli panaszt lehetıleg azonnal orvosolni kell. A vásárló írásbeli panaszát a jegyzı által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét a kereskedı köteles az üzletben jól látható és hozzáférhetı helyen elhelyezni. Az írásbeli panaszt a kereskedı harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a következıkben felsorolt szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedı köteles az ellenırzés során az ellenırzı hatóságoknak bemutatni. Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a jegyzın, és a fogyasztóvédelmi felügyelıségen kívül a területi gazdasági kamarák mellett mőködı békéltetı testülethez, illetve az élelmiszerelıállító és feldolgozó tevékenységet végzı kereskedelmi egységek esetében a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. A jegyzı, az engedélyezésben közremőködı hatóságok két évre visszamenıleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket és az írásbeli vásárlói panaszokra adott válaszokat.

11. Vásárok és piacok (35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról)

Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat, továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minısülı jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fıvárosban a kerület jegyzıje a vásár rendezıjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette. Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági elıírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó ipari, kölcsönzı, megırzı, mutatványos, valamint helyben végezhetı szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

21


Vásáron és piacon még a mőködési engedéllyel rendelkezı üzletekben sem lehet forgalomba hozni a következı termékeket: - nemesfém és az abból készült ékszer, drágakı - gyógyszer, gyógyszernek nem minısülı gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény - kábítószernek és pszichotróp anyagnak minısülı termék - mérgezı és veszélyes anyag - látást javító szemüveg, kontaktlencse - fegyver, lıszer, robbanó- és robbantószer, külön jogszabály alapján II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray; - “A” és “B” tőzveszélyességi osztályba sorolt anyag - kulturális javak - védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma - olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala elızetes vagy egyéb engedélyhez kötött. Kizárólag mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben lehet forgalomba hozni az alábbi termékeket: - főszerpaprika-ırlemény - a 2003. évi CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól rendelkezései alá tartozó termék - növényvédı szer - barlangi képzıdmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedı jelentıségő ásványi társulás, ısmaradvány - gázüzemő készülékek és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethetı, illetve hálózati csatlakozási lehetıséggel rendelkezı termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatban hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezetı részek) - külön jogszabály alapján I. osztályba tartozó pirotechnikai termék. A mezıgazdasági ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezık a vonatkozó rendeletek betartásával kizárólag - a saját gazdaságukban elıállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot - a saját gazdaságban elıállított mezıgazdasági termékbıl származó, nem hıkezelt, savanyított terméket - mézet (lépes mézet) - saját tenyésztéső neveléső állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból elıállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat.

22


Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenırzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idı alatt szakellenır mőködik. A népmővész, a népi iparmővész, az iparmővész, a képzımővész és a fotómővész a saját elıállítású alkotásait árusíthatja. Az egyéni vállalkozónak, illetve mezıgazdasági kistermelınek nem minısülı az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezı - egyéb magánszemély, a tulajdonát képezı vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerően értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezı magánszemély üzletszerő kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet. A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét - az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között - a vásár rendezıje, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendırkapitányság véleményének kikérésével a jegyzı engedélyezheti. A vásár rendezıje, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendezı (fenntartó) állapítja meg. Vásári árusítás esetén ajánlatos megismerni az 59/1999. (XI. 26.) a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló EüM. rendeletet is. 12. Telepengedély

A jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságoknak, természetes személyeknek (egyéni vállalkozók, bedolgozók), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzıknek, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek meghatározott tevékenységek folytatásához telepengedélyt kell kérnie. A 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet melléklete határozza meg az engedélyköteles tevékenységek körét. Ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységekrıl van leginkább szó, melyeknél a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetıleg üzemeltetett berendezések miatt a munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tőz- és robbanásveszély vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegı-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel.

23


Telepengedélyhez kötött tevékenységek a feldolgozóipari tevékenységek körében például: - a dohánygyártás, - textilgyártás, - ruházati és bıripari termékek gyártása, - gépgyártás, - villamos gép, mőszer gyártása, - bútorgyártás, - játékgyártás, - ragasztógyártás, - szerszámgyártás. Telepengedély szükséges például az alábbi szolgáltatások végzéséhez: - a gépjármőjavítás, - tárolás, raktározás, - csomagolás, - szennyvíz győjtése kezelése, - hulladékgyőjtés, -kezelés, - textil, szırmemosás, tisztítás. Környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek esetén nem kell telepengedélyt engedélyeztetni. A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listáját a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról c. jogszabály tartalmazza. Telepengedély iránti kérelem Azok, akik telepengedélyhez kötött tevékenységet kívánnak végezni, az új telep megnyitása elıtt, annak használatba vételét megelızıen (építési tevékenység esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követıen) kötelesek az engedélyt beszerezni. Fontos tudni, hogy jogerıs telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet.

24


Abban az esetben, ha egy telepen olyan tevékenységet folytattak, amely telepengedély nélkül is végezhetı, de a tevékenységi kört késıbb bıvítik, megváltoztatják vagy módosítják, és ez olyan tevékenységre is kiterjed, amely már engedélyköteles, a tevékenység megkezdése elıtt kötelezı a telepengedély beszerzése. A telepengedélyt a tevékenység folytatójának - és nem a telephely tulajdonosának, bár ezek a legtöbb esetben egybeesnek - a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fıvárosban a kerületi önkormányzat) jegyzıjétıl kell kérelmezni. Ezt a feladatot nagyobb városokban a polgármesteri hivatal épületében található közigazgatási iroda látja el. A kérelem illetékköteles. A kérelemben - amelyet általában a hivatalok által biztosított nyomtatványon kell benyújtani - meg kell jelölni, illetve mellékelni kell egyebek mellett: - a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését, - a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, - a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.), - a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet TEÁOR és (figyelem: 2008. január 1-jétıl Magyarországon is, az EU tagállamokban kötelezı és közvetlenül alkalmazandó EGK rendelettel egységesítették a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolását. Az eddigi kódszámokat felváltják az új TEÁOR’08 szerinti kódszámok, melyek használatára a korábban indított vállalkozásoknak is át kell állniuk) SZJ szerinti besorolás számszerő feltüntetésével, - a létesítendı munkahelyeket (irodák, raktárak, mőhelyek stb.) a munkavédelmi törvény értelmezése szerint, valamint a telep üzemeltetésének (nyitva tartásának) idıtartamát, mőszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével, - tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát, - a szennyezett levegı elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegı utánpótlásának módját,

25


- a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bőz, füst, tőz- és robbanásveszély, üzemszerő szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját, - a tevékenység végzését engedélyezı már meglévı szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tőzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket - ezért például az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során beszerzett és a kérelemhez kapcsolódóan felhasználható szakhatósági hozzájárulásokat, engedélyeket nem kell ismét megkérni. A jegyzı az engedély megadása elıtt általában helyszíni szemlét tart, és a telepengedély iránti kérelem alapján köteles 60 napon belül érdemi határozatban dönteni. A jegyzı az engedély megadásakor - vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve hatósági ellenırzések megállapításai alapján késıbb is megfelelı határidı tőzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére. Jogerıs telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet. A jegyzı a tevékenység engedély nélkül történı gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja. A telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzıt írásban értesíteni a telepengedély megadását követıen a jogszabályban felsorolt - a kérelemben is feltüntetett - adatokban történı változásról.

26


A szellemi tulajdonjogok fontossága Ha bármilyen innovációs, fejlesztési tevékenységbe kezdünk, tisztában kell lennünk az adott terület szellemi tulajdoni helyzetével. Egy újnak tőnı áruról vagy eljárásról, illetve egy tetszetıs védjegyrıl hamar kiderülhet, hogy ez mások érvényes szabadalmába ütközik, illetve más oltalmazott védjegyével azonos, vagy ahhoz megtévesztésig hasonló. Ezért a szellemi tulajdoni helyzetet még a vétel, beruházások elıtt tisztázni kell, mert könnyen elıfordulhat, hogy már jelentıs kiadások megtörténte után figyelmeztetnek bennünket arra, hogy szabadalmat vagy védjegyet bitorlunk (hogy csak a két legfontosabb szellemi tulajdoni oltalmi formát említsük). Az ilyen bitorlások - legyenek azok tudatosak vagy tájékozatlanságból eredıek - súlyos anyagi veszteséget okozhatnak a vállalkozónak, hiszen lehet, hogy beruházásai fölöslegessé váltak, tevékenysége abbahagyására kényszeríthetı, addigi hasznát elveszítheti, és büntetést is fizethet. Ez mind megelızhetı a szellemi tulajdoni helyzet tisztázásával, amelynek alapján kiderül, szabad-e a pálya (és ha nem, hogyan tehetı szabaddá például licencia vásárlásával vagy törvényes szellemi tulajdonvédelmi eszközök igénybevételével). Amennyiben a vállalkozó fejlesztéséhez technológiát vagy áruhoz kapcsolódó védjegyhasználatot vásárol, az eladótól olyan felelıs nyilatkozatot kell kérnie, amely a szellemi tulajdonvédelmi helyzet egyértelmő tisztaságát garantálja, s számon is kérhetı. Jellemzı példa erre a különbözı szoftverek jogszerő vétele és használata. A mőszaki megoldásokat (találmányokat), gyakran szabadalom védi. A mőszaki megoldások, mint tárgyak egyszerőbb és olcsóbb oltalmára szolgál a használati mintaoltalom. A nevet, megjelölést, logót, védjegy, az új formákat és esztétikai megjelenést a formavédelem oltalmazza. Az új növényfajtákat egy speciális növényfajta oltalom védi. A szoftverek és részben a szervezési megoldások a szerzıi jog oltalma alatt állnak. E területen különös figyelmet és gondosságot ajánlunk, mert elıvigyázatlanul könnyen jogtalan felhasználókká válhatunk. Az internet azonosítókat a domain-oltalom védi. A www.bsa.hu oldalon, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal www.mszh.hu honlapján részletes útmutató található a követendı gondos elıvigyázatos, felhasználói hozzáállásra. Az utóbbi oldalon e kiadvány témaköreivel részleges átfedésben lévı, találmányorientált, innovációs menedzsment ismeretek is fellelhetıek.

27


Vannak olyan megoldások, amelyeknek speciális oltalmi formája nincs, de szerény védettséget élvezhetnek a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) szerint. Ilyenek például részben a szervezési megoldások, know-how-ok, ötletek, stb. E fejezet az „innováció” szóban rejlı több gyakorlati kérdés rövid tartalomjegyzéke is lenni kívánt, melyekkel a vállalkozók vagy leendı vállalkozók tevékenységük során elıbb vagy utóbb, de biztosan találkozni fognak. Egyúttal szeretné eloszlatni az olykor még meglévı bizalmatlanságot és bizonytalanságot is az idegen szó jelentésével kapcsolatban. Az innováció, mint fejlesztési tevékenység és tetten érhetı értéket növelı folyamat, mindig is létezett csak éppen másképp hívták vagy nem is nevesítették külön. A napjainkra felgyorsult gazdasági fejlıdés velejárója a pontosabb definíció és a részterületek feltárása. Az innovációra számos meghatározás adható, itt álljon csupán a közös európai munkával összeállított, un. Oslo kézikönyv ajánlása: Az innováció új, vagy jelentısen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer vagy új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi gyakorlatban vagy a külsı kapcsolatokban. Egy sokkal egyszerőbb és rövidebb meghatározás szerint: Emberek által a gyakorlatba átültetett elképzelések, melyek nyomán új érték teremtıdik. Vagyis mindkét meghatározás szerint bárki lehet innovatív, ha képes olyan módon új értéket létrehozni, ahogyan az elıtte még nem történt meg. Tehát egy kezdı vállalkozónak sem kell e fogalomtól megijednie, hiszen bárhol és bármikor megvalósulhat innováció, még akkor is, ha éppen nem történik valamilyen nemzetközi léptékkel mérhetı felfedezés. Az innováció egyik legfontosabb belsı tulajdonsága az olyan újdonság, mely értéktöbbletet teremt. Ahhoz, hogy a vállalkozások a piac folyamatosan változó kihívásainak és igényeinek meg tudjanak felelni bizonyos, hogy fennállásuk alatt többször is és ismétlıdıen élnek az innováció eszközrendszerével. Hazánkban a Kormány a gazdasági növekedés érdekében elkötelezte magát a hatékony innovációt fejlesztı eszköz- és intézményrendszer kiépítése és mőködtetése mellett. Ez a cél azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kutatásfejlesztést a kormányzati oldal, a vállalkozói szféra és a kutatóhelyek együttmőködése mellett, nemzetgazdaságunk és társadalmunk jelenlegi és jövıbeli igényei vezérlik. 28


Az innovációs intézményrendszer igen fontos része a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal. Az intézmény honlapja: www.omfb.hu az innováció széles körét átfogva ad betekintést az elméleti alapvetésektıl a gyakorlati megvalósítást szolgáló pályázatokig bezárólag szinten minden fontos területrıl. Az innovációval kapcsolatos fontos információk és egy innovációs menedzsmenttel kapcsolatos kézikönyv is elérhetı a Magyar Innovációs Szövetség honlapján: www.innovacio.hu Az olvasó elmélyültebb érdeklıdése esetén e kiadványt megjelentetı vállalkozásfejlesztési alapítvány innovációs menedzsereitıl vagy a régió innovációs ügynökségének szakembereitıl is kaphat további segítséget és útmutatást.

29


Gazdasági társaságok A gazdasági társaságok olyan szervezetek, amelyek általában haszonszerzés céljából folytatnak üzletszerő, közös gazdasági tevékenységet. A gazdasági társaság csak törvényben meghatározott formákban létesíthetı. Törvény elıírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetık. A parlament 2006. évben fogadta el a teljesen új, 2006. évi IV. törvényt, a gazdasági társaságokról, mely 2006. 07. 01-tıl hatályos. Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs tag. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében, a törvény hatálybalépése elıtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok legfıbb szervüknek az e törvény hatálybalépését követı elsı ülésén, de legkésıbb 2007. szeptember 1.-jéig, kötelesek voltak a társasági szerzıdésüket a törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az idıpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. E határidı eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszőntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza! Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, mőködı ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. A gazdasági társaságok jogalanyok, tehát cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek. Így tulajdont szerezhetnek, szerzıdést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetık is. E kiadványban részletesebben a betéti társasággal és a korlátolt felelısségő társasággal foglalkozunk. Törvény elıírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetık. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: - a közkereseti és - a betéti társaság Jogi személyiségő gazdasági társaság: - a korlátolt felelısségő társaság és - a részvénytársaság Gazdasági társaságot társasági szerzıdéssel (ill. alapszabály-Rt.) lehet alapítani közokiratba foglalva (közjegyzı), illetve magánokiratba foglalva, jogtanácsos, ügyvéd ellenjegyzése mellett. A társasági szerzıdést valamennyi tagnak alá kell írnia. 30


A közkereseti- és betéti társaság, valamint a korlátolt felelısségő társaság, valamint zártkörően mőködı részvénytársaság alapítható a 2006. évi V. tv. (Ctv.) a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról c. jogszabály mellékletében szereplı megfelelı szerzıdésminta kitöltésével is. (A betéti társaság és a korlátolt felelısségő társaság szerzıdésmintáját e könyv mellékletében is bemutatjuk.) Ez esetben a társasági szerzıdés tartalmát kizárólag a kitöltött szerzıdésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Az ellenjegyzés ebben az esetben is szükséges. A társasági szerzıdésben többek között meg kell határozni a cégnevet és székhelyet, a tagok nevét és címét, a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját, idejét és mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál elıír. A társaság fıtevékenységét 2008. január 1-jétıl Magyarországon is az EU tagállamokban kötelezı és közvetlenül alkalmazandó EGK rendelettel egységesített új TEÁOR’08 szerinti kódszámokkal kell meghatározni, de a cégbíróság azok megadását 2009-tıl nem kéri, az új besorolás szerinti fıtevékenységet azonban az adóhivatalnak be kell jelenteni. Az új besorolási számjegyekrıl a Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu honlapján is található útmutató. A társaság vagyona pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokból (apport) áll. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkezı dolog, szellemi alkotáshoz főzıdı vagy egyéb vagyoni értékő jog lehet. A tag munkavégzésre, vagy más személyes közremőködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag öt (5) évig felelıs azért, hogy apportja a szolgáltatás idején a társasági szerzıdésben megjelölt értéknek megfelelt. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítıvel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért. A gazdasági társaság vagyona a tagok magánvagyonától elkülönült! A gazdasági társaság a társasági szerzıdés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság elıtársaságaként mőködhet. Az elıtársasági jelleget “bejegyzés alatt” (b.a.) toldattal kell jelezni. Cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem végezhetı. A megalakulást a társasági szerzıdés megkötésétıl számított legfeljebb 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jön létre.

31


A gazdasági társaságok legfıbb szerve közkereseti-, betéti társaságnál a tagok győlése, korlátolt felelısségő társaságnál a taggyőlés, részvénytársaságnál a közgyőlés. A legfıbb szerv határozatait – ha törvény vagy a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik – a jelen lévı tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerő többségével hozza meg. A gazdasági társaságok ügyvezetését – az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen – a társaság vezetı tisztségviselıi vagy a vezetı tisztségviselıkbıl álló testület látja el. Vezetı tisztségviselık a következık: igazgatók, ügyvezetık, igazgatósági tagok. Vezetı tisztségviselı – a közkereseti és betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezetı tisztséget – ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. A vezetı tisztségviselıt e minıségében megilletı jogokra és az ıt terhelı kötelezettségekre a GT-ben meghatározott eltérésekkel a Polgári Törvényköny megbízásra vonatkozó szabályait, vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A közkereseti és betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetı tisztségviselıként látják el. Nem lehet gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje az, akit bőncselekmény elkövetése miatt jogerısen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit jogerıs bírói ítélettel a vezetı tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezetı tisztségviselı. A gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróságok látják el. A gazdasági társaságra, valamint a gazdasági társaság tagjaira, vezetı tisztségviselıire és felügyelı bizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képezı jogok, tények és adatok nyilvánosak. Az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter 47/2007 (X.20.) rendelete az Ingyenes céginformációról alapján ingyenes céginformáció érhetı el a www.e-cegjegyzek.hu honlapon. 2009-tıl a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozásoknak éves beszámolójukat a nyilvánosság biztosítása érdekében e honlapon kell megjelentetniük, melyhez az adatokat elektronikus formában kell a honlap kezelıjéhez szabályozott módon eljuttatniuk. A gazdasági társaság a cégjegyzékbıl történı törléssel szőnik meg.

32


1. Cégbírósági bejegyzés, nyilvántartás Az Európai Unió szabályozásával összhangban közérdek és alkotmányos jogok szavatolása, ezen belül különösen a gazdasági forgalom biztonsága, a hitelezıi érdek megköveteli, hogy a gazdasági életben olyan gazdálkodó szervezetek vegyenek részt, amelyek törvényes keretek között jöttek létre, és úgy mőködnek. Ennek biztosítására a társasági törvény (GT) általánosan, minden gazdasági társasági formára kiterjedıen elıírja, hogy a mőködésük felett a törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a Ctv. (2006. V. törvény) szabályai szerint. A bírósági szervezet garantálja az ügyek pártatlan, tárgyilagos, szakszerő elbírálását. A cégbíróság ugyanis a gazdasági társaságokkal nincsen sem szervezeti, sem más jellegő függıségi viszonyban, a speciális jogi felkészültség pedig kellı biztosítékot és biztonságot jelent. A cégbíróság törvényességi felügyelete végigkíséri a gazdasági társaság mőködését az alapítástól kezdve a megszőnésig. Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként mőködik a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat (a továbbiakban: Cégszolgálat). A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a Cégszolgálat, valamint a Cégközlönyben történı közzététel biztosítja. A Cégszolgálat többek között: - a hitelezıvédelmi nyilvántartás mőködtetése révén - a külön törvényben meghatározottak szerint - elısegíti, hogy a gazdasági forgalom egyes szereplıi a cégek felszámolása, illetve a cégekkel szembeni bírósági végrehajtás során foganatosított egyes intézkedésekkel összefüggésben hiteles és naprakész információ birtokában hozhassák meg döntéseiket; - jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggı jogilag jelentıs információkat - korszerő informatikai eszközök alkalmazása révén - közérthetı megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék; - külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére közremőködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történı beszerzésében. A cég - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel, üzletszerő gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.

33


A cégbejegyzés nem formális eljárás. Nem azt jelenti, hogy a bíróság a cégek adatait pusztán bevezeti a nyilvántartásba. Ha csak erre szorítkozna a feladat, úgy azt más szerv, hatóság is elvégezhetné, és e tevékenységeket nem volna indokolt bírósági hatáskörbe utalni. Ezzel szemben a cégbejegyzés alkalmával a bíróság érdemi feladatokat is ellát. Vizsgálja, hogy a különbözı gazdasági társaságok alapítása, mőködésük fıbb jellemzıinek módosítása, illetıleg megszőnésük az irányadó jogszabályoknak megfelelıen történt-e. Ennek során ellenırzi, hogy a társasági szerzıdés (alapszabály) rendelkezései, és a bejegyzéshez szükséges egyéb dokumentumokban, mint pl. taggyőlési, közgyőlési jegyzıkönyvekben, szervezeti és mőködési szabályzatokban foglaltak nem ütköznek-e jogszabály kötelezı erejő elıírásaiba. Valamennyi gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát, a bejegyzésnél pedig a cégbíróság kizárólag a törvényességet mérlegeli, és nem a vállalkozás gazdaságosságát vagy célszerőségét!). A cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetıen mire irányul. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétıl, - a cégforma különbözıségén túlmenıen is - egyértelmően különböznie kell. Nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetıen - megtévesztı. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítı okiratában megjelölt, tartós letelepedéssel járó azon helye, amely a cég székhelyétıl eltérı helyen található. A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más városban vagy községben - magyar cég külföldön lévı fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történı aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettınél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhetı.

34


A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtıl függıen - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon közzététel céljából a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelıen, elektronikus úton letétbe kell helyezni. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. Ellenkezı bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszemőségét, aki a cégnyilvántartásban szereplı, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A cég - jóhiszemő személlyel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak. A cég adatainak a cégjegyzékbe történı bejegyzése - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - kérelemre történik. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselıje jogi képviselı útján köteles elıterjeszteni. A törvény lehetıvé teszi az elektronikus úton történı ügyintézést is, mely lényegesen gyorsabb a hagyományos eljárásnál. A cél a gazdálkodók teljes ügyintézésének (cégnyilvántartás, adózás, egyéb hivatalos ügyek stb.) elektronikus formában történı megvalósítása. A Kormány a 182/2007 (VII.10) rendeletében rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer kereteirıl, a biztonságos mőködés feltételeirıl. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsıfokú határozat meghozataláig visszavonható. Kötelezı cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem elıterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítı okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem elıterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétıl számított tizenöt nap. A cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújthatja azt, aki cégbejegyzési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

35


Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaságalapító, módosító vagy megszüntetı okirati kérelme nem tartalmazza a törvény szerint hiányuk esetén elutasítással járó szükséges mellékleteket, illetve a költségtérítést a kérelmezı nem teljesítette a cégbíróság hiánypótlás eljárás lefolytatása nélkül, elutasítja a cégbejegyzést, vagy a változás bejegyzését. Ennek az a következménye, hogy a társasági szerzıdés, vagy a változás nem tekinthetı érvényesnek. Egyéb esetben hiányos kérelem esetén hiánypótlásnak van helye. A cégnyilvántartásba már bejegyzett gazdasági társaságok mőködése felett a cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol, mely lényegében a társasági jogi normák és törvényesség érvényesülésének vizsgálatára szorítkozik. Ez azzal magyarázható, hogy a mőködésnek vannak olyan részei, melyek sajátos szakhatósági felügyelet alatt állnak – ilyen például az adózás, munkavédelem stb. – amivel az érintett területeken a törvényesség megtartása a bíróság közremőködése nélkül is biztosítható. Cél a cégek törvényes mőködésének kikényszerítése. A cégbíróság a gazdasági társaságok mőködése alatt hivatalból azt vizsgálja, hogy a társaság szerveinek – taggyőlésnek, igazgatótanácsi ülésnek, közgyőlésnek – határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a szervezetük mőködését is szabályozó alapító okiratnak. Abban az esetben, ha az ellenırzés alkalmával azt észleli, hogy a társasági határozatok jogszabálysértık, illetıleg a társaságot létesítı okirat rendelkezéseibe ütköznek, a cégbíróság különbözı intézkedéseket alkalmazhat. A cégbíróság eljárást indíthat hivatalból és kérelemre is. Legfeljebb kilencven napra a cégbíróság a törvénye mőködés helyreállítására felügyelı biztost is kirendelhet. Ha a törvényes mőködés a cégbíróság által tett intézkedés ellenére sem áll helyre a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánítja. A cégbejegyzésnek a törvényességi ellenırzésen túlmenıen praktikus, gyakorlati szempontjai is vannak. Többek között a biztonság, a hitelezıi érdekvédelem szempontjából fontos, hogy a gazdasági társaság státuszára és mőködésére vonatkozó lényeges adatok, tények – pl. elnevezése, székhelye, tevékenységi köre, vagyoni helyzete, képviselete – mások számára is megismerhetıek, hozzáférhetıek, vagyis nyilvánosak legyenek. Erre való tekintettel ezek az adatok és tények – a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen – nyilvánosak. A nyilvánosság megjelenési formája egyrészt a cégnyilvántartás, másrészt a közzététel. Bizonyos adatok és tények közzététele is kötelezı a cégeknek. A közzététel azt jelenti, hogy bárki számára hozzáférhetıen kell tényeket, adatokat közölni. A közzététel kétféleképpen történik. Egyrészt a cégbíróság hivatalos lapban, hivatalból közzéteszi a cégjegyzékbe bejegyzett lényeges adatokat, tényeket.

36


Másrészt a gazdasági társaságoknak is kötelezettsége, hogy bizonyos adatokat az általa választott és a létesítı okiratában megjelölt sajtótermékben, médiában nyilvánosságra hozzon. Természetesen a gazdasági társaságok mőködésének nyilvánossága nem azt jelenti, hogy az teljes körően, minden adatra kiterjedne. Maga a társaság üzleti titokként kezelhet olyan adatokat – pl. technológiai leírást, ügyféllistát, piaci marketing adatokat – amelyeknél a nyilvánossá tétel a mőködés szempontjából számára hátrányos lenne, ezért arra nem is kötelezett. Végelszámolás A cég jogutód nélkül történı megszőnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérı rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Jogszabály cégnek nem minısülı szervezet végelszámolása esetén is elıírhatja a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések megfelelı alkalmazását. Végelszámolásra a cég legfıbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyrıl a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után, illetve - ha a cégformára irányadó törvény ezt megengedi ennek hiányában is - kérheti a törlését a cégnyilvántartásból. Csıdeljárás, felszámolás A fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csıdeljárás útján történı újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, a hitelezıi érdekek védelme érdekében alkotta az Országgyőlés az 1991. évi XLIX törvényt a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. A csıdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csıdegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csıdegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezık a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

37


A csıdeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csıd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdı idıpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követıen az eljárás tartama alatt szerez. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelezı a végelszámoló kérelmére vagy bírósági értesítés alapján folytatható le. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelezı kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) idıpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. A bíróság a felszámolást elrendelı végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelızı csıdeljárásban kijelölt vagyonfelügyelı is kijelölhetı. A felszámolás kezdı idıpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás elızte meg, és az adós a felszámolás kezdı idıpontjában saját tıkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelezı kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelızı három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezı volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának idıpontjában az adós fizetıképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követıen következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetıképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszemően járt el. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet bekövetkezte után a vezetı tisztségviselık ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezıi érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni. Törvény elıírhatja e követelmény felróható megszegése esetére a vezetı tisztségviselık hitelezıkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követı két évig nem lehet más gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje az a személy, aki a törlést megelızı naptári évben a gazdasági társaságnál vezetı tisztségviselı volt.

38


A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszőnése után a vezetı tisztségviselıkkel szembeni kártérítési igényt – a jogerıs cégbírósági törléstıl számított egy éves jogvesztı határidın belül – a társaság cégbírósági törlésének idıpontjában tagsági jogviszonyban álló tagok érvényesíthetik. A cég a cégjegyzékbıl való törléssel szőnik meg. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre, vagy hivatalból került-e sor.

39


2. Közkereseti (kkt.) és a betéti társaság (bt.) Mindkét társasági forma személyegyesítı jellegő, vagyis két vagy több tag együttmőködése társasági szerzıdés útján jön létre. A közkereseti társaság és a betéti társaság egyaránt önálló jogalany, üzletszerő gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság. Az ilyen társaságok általában alacsony tıkével és kisebb taglétszámmal mőködı kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom. E formák megfelelıek a kétszemélyes családi vállalkozás számára, bár elvileg megfelelı jogi keretül szolgálhatnak több jogi személy gazdasági együttmőködéséhez is. Leginkább azonban néhány fıbıl, elsısorban magánszemélyekbıl álló kismérető vállalkozások számára elınyösek. A gyakorlatban a betéti társaság a jóval népszerőbb forma. Természetes személy egyidejőleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja, illetve csak egy betéti társaságnak lehet korlátlanul felelıs beltagja. Közkereseti és betéti társaság nem lehet másik közkereseti társaságban tag, illetve betéti társaságban korlátlanul felelıs beltag. Kiskorú nem lehet tagja közkereseti társaságnak, továbbá nem lehet beltagja, illetve korlátlanul felelıs kültagja betéti társaságnak. Egyéni vállalkozó, párt, önkormányzat, költségvetési szerv, új típusú szövetkezet a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint nem lehet tagja közkereseti társaságnak és korlátlanul felelıs tagja betéti társaságnak. A közkereseti és a betéti társaság alapítása a gazdasági társaságok alapításának általános szabályai szerint történik: az alapítási folyamat elsı mozzanata a társasági szerzıdés megkötése. A társasági szerzıdést közjegyzı által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Ezt követi legfeljebb 30 napon belül a cégbírósághoz való bejelentés (bejegyzési kérelem benyújtása a szükséges mellékletekkel együtt), amely az üzletvezetésre jogosult tagok feladata. A sikeres alapítási folyamat a cégbírósági bejegyzéssel és ennek közzétételével zárul. A cégeljárásban kötelezı a jogi képviselet. A közkereseti társaság (kkt.) A közkereseti társaság (kkt.) tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett üzletszerő közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont, a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak kkt. rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

40


Státusa: Nem jogi személyiségő jogalany. Annak, hogy a kkt. és a bt. nem kapott jogi személyiséget, elsısorban gyakorlati okai vannak. A jogi személyiség hiánya a gyakorlatban semmiféle problémát vagy hátrányt nem okoz, sıt inkább elınyökkel jár, hiszen azáltal, hogy egyszerőbb formák, több szempontból kedvezıbb megítélés alá esnek (pl. a cégbejegyzés terén, alacsonyabb az eljárási illeték mértéke, kisebb a közzétételi díj, egyszerőbbek a végelszámolási és az átalakulási szabályok).

Alapítás: Jogi személy, természetes személy, társasági szerzıdéssel. Induló vagyon: Pénz + apport (nem pénzbeli hozzájárulás) lehet, (a pénzt, a helyettesíthetı és az elhasználható dolgot a társaság használatába kell adni). Nincs törvényi elıírás arra, mikor kell a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátani, így errıl a tagok szabadon állapodhatnak meg. A társasági szerzıdésben azonban errıl mindenképpen rendelkezni kell, mert a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása idejének a meghatározása kötelezı minimális szerzıdési tartalom Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerzıdésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszonya fennállása alatt nem követelheti vissza. Valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. Sem a vagyoni hozzájárulás, sem a társasági vagyon minimuma nincs meghatározva. Megszőnik a tagsági jogviszony: - ha a tag a társasági szerzıdésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; - a tagok közös megegyezésével; - a tag kizárásával; - rendes felmondással; - azonnali hatályú felmondással; - a társasági részesedés átruházásával; - a tag halálával vagy megszőnésével; - ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszőnésének idıpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérı megállapodásának hiányában - a társaság saját tıkéjébıl akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tıkéjéhez. 41


A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is a tagsági jogviszonya megszőnésétıl számított ötéves jogvesztı határidın belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszőnése elıtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelıen alkalmazni a megszőnt tag társaságba be nem lépı jogutódjára is!

A tagok felelıssége: Elsısorban a társaság saját vagyonával felel, ha ez nem elegendı, a tag közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen. Ez azt jelenti, hogy a társaság kötelezettségeiért a tagok nemcsak a társaságba bevitt vagyonnal felelnek, hanem - ha az nem bizonyul elegendı fedezetnek -, akkor bármelyik tag a teljes magánvagyonával köteles helytállni a társaság egész tartozásáért. A tagok általában (de nem kötelezıen) személyes közremőködéssel vesznek részt a társaság tevékenységében, ezért ıket külön díjazás illetheti meg. Nem minısül személyes közremőködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári szerzıdés alapján történı munkavégzés. A társaság kötelezettségeiért elsısorban a társaság felel vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok - mögöttes felelısségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetık. A társaságba belépı tag felelıssége - ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik - a belépése elıtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. Legfıbb szerv: A kkt. legfıbb szerve a tagok győlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetıségét valamennyi tag számára biztosítani kell. A tagok győlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerzıdés a társaság legfıbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok győlése hatáskörébe utalhatják. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékő szavazata van. A társasági szerzıdés ettıl eltérıen rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok győlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerzıdés ettıl eltérı rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerő szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerzıdés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elı.

Szervezet: Ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag idıbeli korlátozás nélkül jogosult. 42


A társasági szerzıdésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. A társasági szerzıdés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. A társaság törvényes képviselıi az üzletvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen gyakorolják a cégjegyzési jogukat. Megszőnés: Ha tagsági jogviszony megszőnése folytán a társaság tagjainak száma egy fıre csökken, a társaság csak akkor szőnik meg, ha hat hónapos jogvesztı határidın belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. Az új tag belépéséig, illetve a végelszámoló cégbíróság által történı kirendeléséig az egyedüli tagot akkor is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minısült annak. A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Közkereseti társaság betéti társasággá, vagy betéti társaság közkereseti társasággá a társasági szerzıdésének a módosításával alakulhat át. Ha közkereseti társaság betéti társasággá való átalakulása során az addig korlátlanul felelıs tag felelıssége korlátozottá válik, az ilyen tag e változás bekövetkeztétıl számított ötéves jogvesztı határidın belül még korlátlanul felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás elıtt keletkezett. A betéti társaság (bt.) A betéti társaságra is a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a GT másként nem rendelkezik. A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerzıdéssel, a társaság tagjai, üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag), csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – a kültag nem felel. A betéti társaság elnevezést - vagy annak „bt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Státusa: Nem jogi személyiségő jogalany.

43


Alapítás: Jogi személy, természetes személy társasági szerzıdéssel. Induló vagyon: Ugyanaz, mint a KKT. A tagok felelıssége: A beltag, mint a kkt-nél, a kültag vagyoni betétje erejéig. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére általában nem jogosult kivéve, ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik. A betéti társaságban tehát a kültag jogi helyzete speciális. Ez alapvetıen abban nyilvánul meg, hogy harmadik személyek (a társaság hitelezıi) felé nem felel a társaság tartozásaiért, felelıssége csak a társasággal szemben áll fenn a vagyoni betétje szolgáltatása iránt. Legfıbb szerv: A legfıbb szerv a tagok győlése. A tagok győlése tevékenységében a kültag is részt vesz. Szervezet: Képviseletre csak beltag jogosult. Ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ı erre - ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik - idıbeli korlátozás nélkül jogosult. Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minısége megszőnésétıl számított ötéves jogvesztı határidın belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás elıtt keletkezett. Megszőnés: Ugyanaz, mint a KKT. Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztı határidı elteltével megszőnik, kivéve, ha a társaság e határidın belül a társasági szerzıdése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való mőködés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti.

44


3. A korlátolt felelısségő társaság (KFT) E társasági forma a nem túl nagy taglétszámú, gazdasági vállalkozások legegyszerőbb típusa. Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıke) alakul, és amelynél a tag felelıssége a társasággal szemben a törzsbetétre és a társasági szerzıdésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag – a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. A korlátolt felelısségő elnevezést, vagy a kft. rövidítést a társaság nevében fel kell tüntetni. Státusa: Jogi személy. Alapítás: Jogi személyek, természetes személyek (egy tag is alapíthat: egyszemélyes társaság) társasági szerzıdéssel. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján győjteni. A társasági szerzıdésben meg kell határozni az egyes tagok törzsbetéteinek-, és szavazati jogának mértékét. A társaság vagyona a törzstıke, amely az egyes tagok törzsbetéteinek összességébıl áll. A törzsbetét összege min. 100 E Ft. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban – a közös tulajdon szabályai szerint – több tulajdonosa is lehet. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli betétbıl (apport) áll. Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg, és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértıt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. A tagok erre vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzés során az ügyvezetı a számára elıírt nyilatkozatokkal együtt juttatja el a cégbírósághoz. A törzstıke összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer Ft. A pénzbetét befizetendı összege a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulás legalább ötven százaléka. Ha a pénzbetétek teljes összegét alapításkor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerzıdésben kell meghatározni (és legfeljebb egy éven belül befizetni). A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerzıdésben szabályozott idıben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani.

45


Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstıke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétıl számított három éven belül teljesíteni kell. A cégbejegyzést követıen is köteles az ügyvezetı a cégbíróságnak bejelenteni az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét. A társaság tagjai kötelesek a pénzbeli hozzájárulást befizetni és a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetık a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tıkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza. A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már mőködı társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (a továbbiakban: egyszemélyes társaság). Egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerőségére, a társasági szerzıdésre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történı bejelentés elıtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékő szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselıként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minısülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerzıdésben kell szabályozni. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg. Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzıje a társaság hozzájárulásával átvállalja. A társasági szerzıdés feljogosíthatja a taggyőlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elı a tagok számára. A szerzıdésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhetı, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

46


A társaság bejegyzését követıen a tagok jogait és a társaság vagyonából az ıket megilletı hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékő üzletrészhez azonos tagsági jogok főzıdnek, a társasági szerzıdés azonban egyes üzletrészeket a többiekétıl eltérı tagsági jogokkal ruházhat fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerzıdésben a tagok egymásnak elıvásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történı átruházását egyéb módon korlátozhatják, vagy feltételhez köthetik. A társaság saját tıkéjébıl a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a GT-ben meghatározott esetekben és - a törzstıke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben (2000. évi C törvény) meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredménybıl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybıl teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tıkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstıkéjét. A tagot a társaságnak az elızıek szerint felosztható és a taggyőlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményébıl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményébıl arányos hányad (osztalék) illeti meg. Az ügyvezetınek a kifizetés elıtt nyilatkoznia kell a taggyőlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetıképességét. Ezt a nyilatkozatot harminc napon belül be kell nyújtania a cégbíróságon. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésrıl döntı taggyőlés idıpontjában, a társaság tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerzıdés ettıl eltérı idıpontot határoz meg. Tagok felelıssége: A kívülállókkal szemben a társaság teljes vagyonával áll helyt, a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel. A tag csak üzletrésze erejéig felel. Legfıbb szerv: A legfıbb szerv a társaság tagjaiból álló taggyőlés. Szervezet: A taggyőlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, pótbefizetés elrendelése, ügyvezetı választás, visszahívás, könyvvizsgáló választás visszahívás, a társasági szerzıdés módosítása, törzstıke felemelés-leszállítás elhatározása. 47


Törvény és a társasági szerzıdés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek terjedelmét bıvítheti. Ha a számviteli törvény vagy egyéb törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezıvé teszi, vagy azt a társasági szerzıdés egyébként elıírja, a taggyőlés megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendı szerzıdés lényeges elemeinek tartalmát. A taggyőlés akkor határozatképes, ha azon a törzstıke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerzıdés ennél nagyobb részvételi arányt is elıírhat. Ha a taggyőlés nem volt határozatképes, a taggyőlés és a megismételt taggyőlés között - ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyőlés az eredeti napirenden szereplı ügyekben a jelenlevık által képviselt törzstıke, illetve szavazati jog mértékétıl függetlenül határozatképes, ha a társasági szerzıdés másként nem rendelkezik. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyőlés összehívása az eredeti taggyőlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. A társasági szerzıdés módosításához a taggyőlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tagok társasági szerzıdésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyőlés egyhangú határozatára van szükség A taggyőlést – ha törvény vagy a társasági szerzıdés másként nem rendelkezik – az ügyvezetı hívja össze. A taggyőlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyőlés elıtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A taggyőlésrıl az ügyvezetı jegyzıkönyvet készít. A jegyzıkönyv tartalmazza a taggyőlés helyét és idejét, a jelenlévıket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyőlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevıket. Az ügyvezetı a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve) Ha a társasági szerzıdés úgy rendelkezik, a taggyőlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak. A társaság ügyvezetése: A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek körébıl a taggyőlés által választott egy vagy több ügyvezetı látja el. 48


A társasági szerzıdés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor ıket kell ügyvezetıknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezetıi tisztségviselıkre vonatkozó általános rendelkezéseknek. Ha a társasági szerzıdés másként nem rendelkezik, az ügyvezetıt határozott idıre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerzıdésben kijelölni. Ha a társasági szerzıdésben az ügyvezetıi megbízás idıtartamáról a tagok nem rendelkeznek, az ügyvezetıt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a társaság ennél rövidebb idıtartamra jött létre. A megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. Az ügyvezetık újraválaszthatók és a társaság legfıbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. Az ügyvezetık kötelesek a társaság üzleti titkait megırizni, a tagok kérésére a társaság ügyeirıl felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetıvé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására. A tagok elızıek szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerőnek kell lennie, és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait. Az ügyvezetı a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezet. Az ügyvezetı köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani. Ellenırzı szerve: A tagok jogosultak az ügyvezetés ellenırzésére felügyelı bizottság létrehozásáról rendelkezni a társasági szerzıdésben. A felügyelı bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. Kötelezı a felügyelı bizottság létrehozása, ha a társaság formájára és mőködésének módjára tekintet nélkül, azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel elıírja. Ha a társaság teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 fıt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérı megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a gazdasági társaság mőködésének ellenırzésében! Ebben az esetben a felügyelı bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselıibıl áll. Megszőnés: A társaság megszőnésének elhatározásáról a taggyőlésnek a társasági szerzıdésben rögzítettek szerint hozott határozata szükséges. A társaság jogutóddal vagy jogutód nélkül szőnhet meg.

49


Jogutód nélküli megszőnés esetén nem hivatkozhat korlátolt felelısségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Azok a tagok, akik korlátolt felelısségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezık rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszőnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A társaság jogutód nélküli megszőnése esetében a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyonból elıször a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt - a társasági szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ha a társaság tagjainak száma egy fıre csökkent, a társaság nem szőnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább mőködik. Amennyiben a társaság legkésıbb egy éven belül nem jelent be új tagot, akkor a korábbi társasági szerzıdését alapító okiratra kell módosítani.

50


Üzleti tervezés

1. Mit értünk üzleti tervezés alatt? Az üzleti terv egy olyan jó felbontású képnek is felfogható, amelyen a vállalkozás részleteiben és összességében is áttekinthetı. Más megközelítésben az üzleti terv információk csoportosított rendszere, amely útikalauzként használható valamely értékteremtı, gazdasági cél megvalósításához. 2. Mi a célja? Célja, hogy a vállalkozás tulajdonosainak, menedzsereinek, a vállalkozás iránt érdeklıdı külsı szereplıknek (üzleti partnerek, pénzügyi forrást biztosítók, hatóságok stb.) támpontokat és információkat nyújtson a tervezett tevékenység indítása, illetve a vállalkozás folyamatos mőködése során. 3. Mi a módszere? Írásos terv készítése, amely szisztematikusan számba veszi a vállalkozás szőkebb ill. tágabb (belsı és külsı) környezetét. Értelmezi a terméket ill. szolgáltatást, továbbá a vállalkozás piacát. Ezen túlmenıen alkalmazza azokat a különféle marketing és pénzügyi ismeretekre alapuló módszereket, amelyekkel a vállalkozás modellje elkészíthetı. 4. Az üzleti terv elkészítésének elıfeltételei: - Határozott döntés a vállalkozási forma indítása mellett - A szükséges és vonatkozó jogi, közigazgatási, adózási és társadalombiztosítási szabályozás ismerete - Világos és határozott elképzelés a tervezett tevékenységrıl - Mőködés végzéséhez szükséges igazolások, bizonyítványok, hatósági engedélyek megléte.

51


5. Az üzleti tervkészítés és annak felépítése: Üzleti tervet sokféle módon készíthetünk. Lehet egyszerően és lehet nagyon bonyolultan is. Ez általában a készítı felkészültségétıl, tapasztalatától, illetve az adott üzleti elképzelés összetettségétıl függ. Azonban megállapítható, hogy vannak elemei, melyek nélkül a legegyszerőbb üzleti terv sem értelmezhetı. Gondoljuk csak át! Más az üzleti terve egy sarki trafikosnak és más egy több ezer négyzetméteres bevásárló központnak. A cél azonban minden esetben azonos, üzleti siker, profit elérése. Egy jó üzleti terv legalább nyolc részt, fejezetet tartalmaz. Ezek persze összevonhatók, illetve alfejezetekkel bıvíthetık, de ezt a nyolcas tagozódást érdemes betartanunk. Nézzük meg kissé részletesebben is. - Elsı rész Összefoglalás Ebben a részben összegezzük mindazokat a fontos és lényeges információkat, körülményeket és tényeket, amelyek legjobban jellemzik az üzleti tervben megfogalmazott célunkat, törekvésünket. Az összefoglalást a már elkészült részletesen kidolgozott tervünk után írjuk meg, és annak eszenciája kell, hogy legyen. A jó összefoglalás rövid, célratörı, amely kiemeli a lényeget, a legfontosabb összefüggéseket és ezáltal az egész üzleti terv gerincét adja. Fontos, hogy tömörsége révén azok számára is érthetı, és értelmes képet nyújtson projektünkrıl, fejlesztésünkrıl, egy adott idıszaki tevékenységünkrıl, akik a részleteket nem kívánják áttekinteni vagy idı hiányában csak a legfontosabb összefüggéseket keresik, de véleményük vagy döntésük számunkra nagyon fontos, esetleg létkérdés lehet. Ugyanakkor a jó összefoglaló azok részére is elengedhetetlen, akik részleteiben kívánják megismerni tervünket. Az elsı benyomás rólunk és elképzelésünkrıl, itt is döntı lehet, amit a részletes terv felépítése, logikája és egész gondolatisága remélhetıen megerısíthet majd, de a fı fejezetek kiemelı és érdeklıdést felkeltı összefoglalása nem maradhat el. - Második rész. - Környezetelemzés Az elemzés célja, hogy megvizsgáljuk tervezett vállalkozásunk miként ültethetı be a tágabb ill. szőkebb környezetbe.

52


A környezet alatt azt a társadalmi, gazdasági, technikai és (gazdaság)politikai közeget értjük, amelybe vállalkozásunknak is be kell illeszkednie. Erre a területre úgy kell tekinteni, mint pl. bármely életközösségbe történı beilleszkedéssel összefüggésben felmerülı problematikára. Egy kisiskolás beiratkozásakor is figyelni kell arra, pl. a családi költségvetés alapján, hogy magán vagy állami iskolába írassuk-e be csemeténket. Az iskola esetleges irányultsága és a gyermekünk adottságai, a saját vágyaink figyelembevételével és ezek összhangjának megteremtésével kellene döntenünk, hogy milyen iskolát választunk, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy milyen távolra kell „szemünk fényét” nap, mint nap eljuttatni és így tovább. A leendı vállalkozásunk várható környezeti hatásoknak kitettségérıl is hasonló módon gondolkodunk. Ezt a gondolkodási módot a szakirodalom STEP analízisnek nevezi. A mozaikszót a társadalom, a technika, a gazdaság és politika szavak angol megfelelıinek elsı betőibıl képezték. Elsı lépéseként vizsgáljuk meg a társadalmat, mint szociális közeget. Országos- nemzetközi és helyi szinten, mi módon tudunk adott vállalkozásunkkal ehhez a környezeti elemhez illeszkedni. Pl. két évtizeddel ezelıtt egészségügyi ellátást, szociális gondozást vagy patikát nem lehetett volna magánvállalkozás formájában mőködtetni, mivel a politika és a jogszabályi rendszer ezt nem tette lehetıvé, ugyanakkor ma megfelelı feltételekkel ezek is mőködtethetık. A munkaerı ellátottság, az adott lakókörnyezet kor-nem és szociális összetétele egy-egy vállalkozói ötlet sikere szempontjából döntı lehet. Ha tervezett szolgáltatásunk vagy termékeink forgalmazása törvényileg megengedett, a helyi önkormányzat ill. szakhatóságok felé az elıírásokat teljesítettük, ha a termékünkre szőkebb, tágabb környezetünkben élık - akik potenciális vevıink - igényt tartanak, és ezt az igényt számszerősíteni tudjuk, akkor errıl az oldalról váratlan problémákkal nagy valószínőséggel nem kell szembenéznünk. A technikai-technológiai szempontú elemzéssel arra kaphatunk választ, hogy a vállalkozásunk által gyártott termékünk vagy szolgáltatásunk mennyire korszerő egy adott közegben, ill. annak elıállításához használhatjuk-e vagy megengedhetjük-e magunknak az elvárható, optimális technológiai- és eszközrendszert. Pl. egy gumiszerelı mőhelyben, ahol a hidraulikus emelıasztal ill. sőrített levegıs csavarlazító kéziszerszám rendelkezésünkre áll, az nagyban meggyorsíthatja a gumiköpenyek cseréjét, feltéve ha a többi technológiai berendezés, mint a centírózó és gumiköpeny leszedı is rendelkezésre áll. Ugyanezt a munkafolyamatot szerényebb technikai felszereltség mellett is lehet mőködtetni, de egy forgalmas helyen, bıvülı igények esetén versenyhátrányba kerülhetünk. A döntést a piac nagysága, a vevık igénye és saját lehetıségünk együttes figyelembevételével kell meghozni.

53


A gazdaság fejlettsége az alap, amely meghatározza a vevık igényeit és lehetıségeit. Az, hogy egy társadalom, mennyit és milyen javakat képes fogyasztani, a kereskedelemnek, a gyártásnak és a fogyasztásnak milyen a belsı összetétele, ill. milyen kapcsolatban állnak egymással, elválaszthatatlan az adott gazdaság fejlettségi szintjétıl. Itt kell megvizsgálni, hogy az általunk gyártott vagy forgalmazott termék hazai vagy külföldi gyártása, beszerezése vagy forgalmazása nem ütközik-e akadályba, ill. mennyire érinti a nemzeti valuta árfolyamváltozása, a termékem gyártását vagy forgalmazását. Hazánk 2004. május 1-jétıl immáron az Európai Unió teljes jogú tagországa, amely a vállalkozásunk piaci keretét elviekben a kontinens nagyobb részére kibıvítette. Gyakorlatban ugyanakkor a potenciális konkurencia megjelenését is jeleneti, ill. a piacbıvítés jótékony lehetısége mellett válaszolni kell továbbá a következı kérdésekre is: - A terméknek vagy szolgáltatásnak van-e helyettesítı terméke? - Van e rendszeres fizetıképes kereslet, azaz képesek e vevıink megvenni termékünket? - A piacon jelenlévı konkurenciával, hogyan tudunk megbirkózni? - Az igények változására reagálni tudunk-e készleteink lecserélésével, bıvítésével ill. az új géppark megfinanszírozásával? - Fenntartható-e saját forrásból vagy külsı forrásból finanszírozva a vállalkozás eredményesen? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell számunkra megnyugtató pozitív választ adni, ahhoz, hogy a gazdasági környezet állandó változásaihoz illeszteni tudjuk saját vállalkozásunk gazdálkodását. A politikai, jogszabályi környezet, amely a mozgásteret biztosítja egy vállalkozás részére, egyben el is különíti a társadalmilag, törvényileg elfogadott vállalkozási formákat és tevékenységeket a nem engedélyezett tevékenységektıl és mőködési módozatoktól. A hazai szabályozókat mára EU-konform módon határozták meg, így az esetleges országhatárt átlépı, de EU-n belülre irányuló kivitelünk, vagy behozatalunk egyszerősödik az uniós tagságunk következtében. Ugyanez igaz külföldön történı vállalkozás indításával is, de a tagország és az uniós piac versenyhelyzetét és adózási szabályozásának ismeretét is megköveteli a bátor, életképes ill. versenyképes vállalkozásoktól.

54


A bemutatott STEP tényezıket egy többdimenziós rendszernek kell tekinteni, amelynek makro- és mikro-szintő vetületeihez alkalmazkodni kell a vállalkozásnak. Csak alkalmazkodással képzelhetı el hosszútávra a talpon maradás. - Harmadik – hatodik rész. A termék Az ár, bevételek A piac vizsgálata, a vevıkör és a konkurencia meghatározás Az eladásösztönzés E 4 tényezı vizsgálata nagyon fontos, és részét képezi az üzleti tervnek, de taglalásuk a Piaccal és a Marketinggel foglalkozó fejezetben következik.

- Hetedik rész

A költségek, kiadások, ráfordítások Fogalma: azon élı és holtmunka ráfordítások pénzben kifejezett értékei, amelyek a termék elıállítása és forgalomba hozatala során merülnek fel. A mőködésünk során felmerülı kiadásainkat többféle szempont szerint lehet és szükséges csoportosítani. Egyrészt azért, mert a költségek alakulása minden vállalkozás életképessége szempontjából meghatározó fontosságú tényezı, másrészt pedig az egyes költség fajták viselkedése eltérı. A vállalkozás során felmerülı kiadások megterhelik a mőködés pénzügyi egyensúlyát, azonban e kiadások nem mindegyike tekinthetı költségnek. Erre vonatkozó megállapításokkal és pontosításokkal még késıbb is találkozunk. A költségek csoportosítása: Elszámolhatóság szerint: - közvetlen - közvetett

55


Az árak képzésekor a termék v. szolgáltatás alapjául szolgáló egység- vagy darab költség kialakításához direkt módon vagy csak áttételesen valamilyen vetítési alap felhasználásával vehetık figyelembe. Közvetlen költségek: a termék elıállításával v. forgalmazásával, azok változásaival közvetlenül kapcsolatba hozhatók, mint pl. az eladott termékek beszerzési költsége, vagy pl. egy szerviz szolgáltatáshoz felhasznált cserealkatrész költsége. Közvetett költségek: azon költségek, amelyek az értékesített termék v. szolgáltatás árában csak valamely vetítési alap segítségével, és közelítı pontossággal állapíthatóak meg. Ilyen költség pl. a könyvelési-, bérleti-, vagy a kommunális szolgáltatások díja és általában a mőködés feltételeit biztosító rezsi költségek. Termelési volumenhez való viszonya alapján: - állandó - és változó Állandó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatás volumenének változása ellenére általában nem változnak (világítás, bérleti díjak, közmővek, értékcsökkenés, könyvelés). Az állandóság többnyire a volumen egy meghatározott intervallumában igaz, egy másik intervallumban ez az érték egy alacsonyabb vagy magasabb értéken állapodik meg. Változó költség: az a költség, amely a gazdasági tevékenység volumenének változásai hatására arányosan változik. (közvetlen bér, v. bérmunka, közvetlen anyag költség, energia stb.)

56


Költségnemek alapján: a számvitel által is használt csoportosítás szerint, a fıbb költségnem csoportok a következık: • anyagjellegő, • igénybe vett (vásárolt szolgáltatások), • személyi jellegő, • értékcsökkenési leírás (jogszabályon alapuló költség elszámolási lehetıség), • egyéb költségek. A költségek ezen csoportosítása az értékteremtési folyamat során tradicionálisan kialakult számviteli rendszernek is a részét képezi. Ez a fajta költségbontás az alapja az elızı pontban részletezett fedezeti pont meghatározására alapuló költségelemzéseknek. - Nyolcadik rész

Pénzügyi tervezés A pénzügyi terv készítésekor az elızıekben tárgyalt területekre vonatkozó ismereteinket kell a pénz nyelvén is megfogalmazni, ill. azokra alapozva kell elkészíteni a számszaki tervezést. A vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitel igénylı lapján az éves tervezés elkészítésekor mérleg, eredmény és pénzforgalmi (cash-flow) tervezést is össze kell állítani. Kiindulásként az eredménytervet kell kidolgozni. (Havi bontásban célszerő elkészíteni.) Az eredményterv egy idıszak, pl. hónap, év bevételeit és kiadásait, és a mérleg szerinti eredmény képzését mutatja be. Ez az alapja az év végi mérleg elkészítésének.

57


A mérleg egy adott idıpillanatban – a mérlegkészítésre kijelölt napra - mutatja be a vállalkozás eszköz, és. forrásainak összetételét. Azaz azt a vagyont, eszközök halmazát láttatja, amellyel a vállalkozás értékteremtést végez, és amely a forrás oldalon megmutatja, hogy ezen érékeket milyen mértékben birtokoljuk mi magunk, ill. milyen mértékben valósul meg külsı forrásbevonás Eszközök alatt egyrészt az értékteremtésre képes tárgyiasult eszközöket (pl. gépek, berendezések), ill. technológiát, szabadalmi eljárásokat, másrészt és a tevékenységhez közvetlenül igényelt, és a termékünkbe beépülı, ún. forgó eszközöket (készlet, készpénz, stb., ill. vevı és egyéb követeléseket) értjük, amelyekkel a vállalkozás a bevételeket és azon keresztül az eredményt képes produkálni. Források fogalma a vállalkozás mőködtetésének (pénz)forrás eredetét tükrözi, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló eszközök mőködtetését és birtoklását milyen mértékben tudja saját erıbıl és milyen mértékben a külsı szállítók, bankok, költségvetési szervek ill. egyéb szervezetek terhére biztosítani.. Megmutatja, hogy milyen rövid távú, éven belüli, ill. hosszú távú, éven túli tartozásai, kötelezettségei vannak cégünknek. A forrás oldali kötelezettségeink és az eszköz oldali különbözı követeléseink, birtokunkban lévı eszközeink közötti harmonikus egyensúly megteremtése nem könnyő feladat. Az esedékes és jövıbeli kötelezettségeink teljesítéséhez mindig biztosítani szükséges az ellentételezés eszközeit, leggyakrabban (számla)pénzt, vagy könnyen pénzzé tehetı egyéb eszközt.

A pénzforgalmi kimutatás (cash-flow) a vállalkozás egy meghatározott idıszakának készpénz mozgását tükrözi. A cash-flow tervet egy adott idıszak kezdı és végpontján készült mérleg kimutatások változásai és az adott idıszak eredmény kimutatása alapján készíthetjük el. megfelelı korrekciók után. A cash-flow kimutatás számszerősíti azt a pénzeszköz mennyiséget, ami ténylegesen rendelkezésünkre áll vagy szükséges egy adott (következı) idıszak gazdálkodásának lebonyolításához. E tervezés figyelmen kívül hagyása, túlzott mértékő volumennövekedés, vagy/és nem megfelelı készletgazdálkodás, illetve. indokolatlan beruházás esetén az idıszaki eredmény-kimutatásban szereplı eredmény ellenére rövid idı alatt a termelés, gazdálkodás teljes pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezethet.

58


Példa: A vállalkozás mőanyag játék elıállításával foglalkozik. A cég üzletfilozófiája a következı: a félkész terméket szállítóknak a szállítást követıen azonnal fizet, míg a vevıi 30 nap alatt fizetnek. Ezen kívül a folyamatos és zavartalan szállítás érdekében 45 napos készletet tartanak. A vállalkozás beszerzési és az elıállítás során felmerült költségeit a példa átláthatósága érdekében összevontan mutatjuk be. Az egyszerőség kedvéért a felmerülı költségeket nem bontjuk tovább, és nem foglalkozunk esetleges beruházásokkal és azok hatásaival sem. Így lényegében a forgóeszközökön keresztül mutathatjuk be a Cash-Flow számítás lehetıségeit és összefüggéseit. A vizsgált idıszak legyen 20X1 év március 1. és június 1. közötti. A gyártás és értékesítés volumene egy intenzív növekedés szakaszába lépett.

59


Kiindulási vagy bázis idıszak a február hó. Induló állapot márc. 1-én

Készpénz és bank március 1-jén Elızı havi értékesítés mennyiség Tárgyhavi készletek:: 1000*1,5*1500* Vevı követelések (elızı havi értékesítésbıl) A vállalkozás forgóeszközei

2 000 000 Ft 1 000 db

Üzletpolitika: 45 napi értékesítésnek megfelelı készlettartás a beérkezı számlák azonnali kifizetése a vevık átlagosan 30 nap alatt fizetnek

2 250 000 Ft 1 800 000 Ft 6 050 000 Ft

Közvetlen pénzmozgással járó gazdasági események márciusban: Befolyt vevı kintlévıség: Az értékesítési készletek újra feltöltése::(1300*1,5-(15001300))*1500

1 800 000 Ft 2 625 000 Ft

Eredménykimutatás 20X1. márc. 31. ért db márciusban Egységköltség érték, ár Árbevétel (1300*1800) Értékesítés önköltsége (1300/*1500) Eredmény

Mérleg 1300 db 1500 Ft/db 1800 Ft/db 2 340 000 Ft -1 950 000 Ft 390 000 Ft

Cash-flow kimutatás: Vásárlóktól befolyt készpénz:

+1 800 000 Ft

Készletek újra feltöltése:

-2 625 000 Ft

Készpénzforgalom egyenlege: Nyitó készpénzállomány márc. 1-jén Záró készpénzállomány ápr. 1-én

-825 000 Ft 2 000 000 Ft 1 175 000 Ft

60

Elızı idıszak saját vagyon Tárgyidıszaki eredmény Saját vagyon /Források/ összesen

6 050 000 Ft 390 000 Ft 6 440 000 Ft

Készletek: (1300*1,5*1500) Vevıkövetelés Készpénz és bank Eszközök összesen:

2 925 000 Ft 2 340 000 Ft 1 175 000 Ft 6 440 000 Ft


Induló állapot ápr. 1-én

Készpénz és bank Elızı havi értékesítés Készletek Vevıkövetelések A vállalkozás forgóeszközei Közvetlen pénzmozgással gazdasági események márciusban

1 175 000 Ft 1 300 db 2 925 000 Ft 2 340 000 Ft 6 440 000 Ft járó

Befolyt vevı kintlévıség: Az értékesítés készletek újra feltöltése::(1600*1,5-(19501600))*1500

2 340 000 Ft 3 075 000 Ft

Eredménykimutatás 20X1.ápr.31.

Mérleg

Ért db áprilisban

1600 db

Egységköltség

1500 Ft/db

Értékesítési egységár

1800 Ft/db

Árbevétel Értékesítés önköltsége Eredmény

2 880 000 Ft -2 400 000 Ft 480 000 Ft

Cash-flow kimutatás: Vásárlóktól befolyt készpénz: Készletek újra feltöltése: Készpénzforgalom egyenlege: Nyitó készpénzállomány ápr. 1-.én Záró készpénzállomány ápr. 1-én

Üzletpolitika: 45 napi értékesítésnek megfelelı készlettartás - a beérkezı számlák azonnali kifizetése - a vevık átlagosan 30 nap alatt fizetnek

2 340 000 Ft -3 075 000 Ft -735 000 Ft 1 175 000 Ft 440 000 Ft

61

Elızı idıszak saját 6 440 000 Ft vagyon Tárgyidıszaki 480 000 Ft eredmény Saját vagyon 6 920 000 Ft /Források / összesen Készletek(1600*1,5*1 500) Vevıkövetelés Készpénz és bank Eszközök összesen:

3 600 000 Ft 2 880 000 Ft 440 000 Ft 6 920 000 Ft


Induló állapot május 1-jén

Készpénz és bank

440 000 Ft

Elızı havi értékesítés

1 600 db

Készletek Vevıkövetelések A vállalkozás forgóeszközei Közvetlen pénzmozgással gazdasági események márciusban

3 600 000 Ft 2 880 000 Ft 6 920 000 Ft járó

Befolyt vevı kintlévıség: Az értékesítés készletek újra feltöltése:

2 880 000 Ft 3 525 000 Ft

Eredménykimutatás 20X1. május 31.

Mérleg

ért db áprilisban Egységköltség

1900 db 1500 Ft/db

érték. Ár

1800 Ft/db

Árbevétel

3 420 000 Ft

Értékesítés önköltsége Eredmény

2 850 000 Ft 570 000 Ft

Cash-flow kimutatás: Vásárlóktól befolyt készpénz: Készletek újra feltöltése: Készpénzforgalom egyenlege: Nyitó készpénzállomány máj. 1-jén Záró készpénzállomány jún. 1-én

Üzletpolitika: 45 napi értékesítésnek megfelelı készlettartás a beérkezı számlák azonnali kifizetése a vevık átlagosan 30 nap alatt fizetnek

2 880 000 Ft -3 525 000 Ft -645 000 Ft 440 000 Ft -205 000 Ft

62

Elızı idıszak saját 6 920 000 Ft vagyon Tárgyidıszaki 570 000 Ft eredmény Saját vagyon 7 490 000 Ft /Források / összesen Készletek: Vevıkövetelés Készpénz és bank Eszközök összesen:

4 275 000 Ft 3 420 000 Ft -205 000 Ft 7 490 000 Ft


A bemutatott példa jól szemlélteti a korábban taglaltak gyakorlati hatását és a három kimutatás együttes szükségességét és segítségét a döntések meghozatalában. Míg az eredmény kimutatás és a mérleg fıösszege töretlen növekedést mutat, a pénzforgalmi tervbıl már áprilisban látható a növekedés ára, amely a következı hónap tevékenységének finanszírozását ellehetetlenítheti, ha a vállalkozó nem változtat a nyilvánvalóan kedvezıtlen gyakorlaton. Mindezt elıre látva, még idıben lépéseket lehet tenni a folyamat kedvezı irányú befolyásolására. Egy lehetséges megoldás, hogy a 45 napos készletállományunkat 30 naposra csökkentjük, és kényelmes fizetési határidıt harcolunk ki a készpénzfizetés helyett. Más megoldás, hogy az értékesítés növekedését visszafogjuk. De a vevık 30 napos fizetési határidejét is igyekezzünk csökkenteni. A gyakorlatban a végsı megoldás valószínőleg a példákban szereplı intézkedések kombinációjából ered. A legfontosabb azonban, hogy elıre modelleztük a jövıt, és így nagyobb kiadások nélkül módosíthatjuk a tervet a megalapozatlan volumennövekedésbıl vagy egyéb tévedésbıl keletkezett veszteségek, negatív hatások kivédése érdekében. A tervezési adatok meghatározása során azonban mindig mérlegelni kell azok valóságtartalmát és ellenállva álmainknak és vágyainknak csak a gyakorlati tapasztalás, piackutatás adatain nyugvó értékekkel tervezzünk. Ebben az esetben segíthet ez a módszertan igazán, mert azt is megmutatja, ha az üzleti elképzelés mégsem állja ki a pénzügyi tervezés próbáját. Ez az eredmény annak ellenére, hogy kiábrándító lehet súlyos veszteségektıl és keserő tapasztalatoktól menthet meg bennünket. A gondos és elırelátó tervezés elmulasztása esetén a nem kívánt esemény bekövetkezésekor kezdenénk el kapkodni, ami valószínőleg még nagyobb bajokhoz vezetne. Végezetül arra is jó ez a modell, hogy felismerjük, a tervezés nem feltétlenül áttekinthetetlen idıbeli távolságra kíván a jövıbe látni. Sokkal inkább abban segít, hogy érzékelhetı és elırelátható idıintervallumban számításba vesz különbözı tényezıket. és azok bizonyos események feltételezett bekövetkezte esetére számított hatását mutatja és elemzi. Megláthatjuk hogy piaci lehetıségeink, vagy termelési kapacitásunk felfuttatása, pénzügyileg felvirágoztatja-e, vagy esetleg az eladósodás irányába sodorja-e vállalkozásunkat, és így még megfelelı idıben lehetıségünk van elképzeléseink újra gondolására

63


A terv és annak megvalósítása Ha már áttekintı rálátásunk és konkrét ismereteink vannak a vállalkozás létrehozásával, jogszerő indításával és mőködtetésével kapcsolatban, és az adózási jogszabályok és egyéb szabályzók sem szegték kedvünket, és rendelkezésünkre áll a vállalkozás indításához és mőködtetéséhez saját vagy idegen tıke, akkor a bemutatott vizsgálati módszerekkel, szisztematikusan, ha kell több változatban is, el kell készítenünk saját vállalkozásunk „papírmakettjét”. Amíg terveinket csak gondolatban dédelgetjük, csiszolgatjuk, sok lényeges dolgot, körülményt hagyhatunk figyelmen kívül. Elképzeléseink rendszerezett papírra vetése fárasztó és verejtékkel járó munka Ekkor már látjuk, hogy az igazi vállalkozás sokkal hétköznapibb és küszködésekkel teli, mint az a tökéletes kép, amirıl annyit, de annyit álmodoztunk korábban, és jóval nagyobb erıfeszítés kell a legkisebb eredményhez is, mintsem azt elıtte sejtettük volna. Ha ezután is kitartunk és látunk reális esélyt az eredményes mőködésre jóval biztosabban fogunk eredményes vállalkozást létrehozni, mint azok, akik mindenféle elızetes tervezés és megfontolás nélkül vágnak bele. Ezt már csak azzal kell kiegészíteni, hogy a tervek megvalósítása újabb- és még több energiaráfordítással jár, de a természetes emberi alkotófolyamat rendje az eszmélés, a tanulás, és a gyakorlat során a tanultak alkalmazása és újragondolása a minél tökéletesebb megoldás érdekében. Ebbe a folyamatba végezetül még az okulás, az ellenırzés-visszacsatolás is beletartozik. A megvalósítás során az elızetes tervhez képest történt eltéréseket azok okait és az okok mögött rejtızködı buktatókat keressük, értelmezzük és a levont következtetéseknek megfelelıen, beavatkozunk a korábbi folyamatokba, azokat módosítjuk. A következetes ellenırzı, elemzı eljárás segít abban, hogy a jövıben ismétlıdı értékteremtési folyamat során nem hagyjuk figyelmen kívül a korábbi tervezési és megvalósítási ciklus hibáit és hiányosságait, és ezáltal azokra megfelelı választ tudunk adni.

64


A marketing

A marketing - mint fogalom - könnyen megérthetı, a baj csak az, hogy a gyakorlatban sokszor nehéz alkalmazni. Gyakran elıfordul, hogy egy cégnek rossz a marketingje, mert rosszul értelmezi a fogalmat. Mi a marketing? A marketing alapvetıen a vállalkozási szemléletek egyike (üzleti filozófiának is nevezhetjük). A marketing fogalmának mélyén az a nézet rejlik, hogy a vállalkozás tényleges feladata a vásárló igényeinek kielégítése, nem pedig a termék-elıállítás vagy szolgáltatás biztosítása. Ebbıl kiindulva a marketing így határozható meg: 1. Adott vásárlói csoportok igényeinek feltérképezése. 2. Ezen igények kielégítése egy bizonyos terméknek a megfelelı áron való elıállításával. 3. Ennek eredményeként a lehetı legnagyobb nyereség elérése.

Most nézzünk egy kicsit tudományosabb megfogalmazást. A kifejezés a XX. század elején jelent meg elıször az Egyesült Államokban, a piaci mechanizmusok gyors fejlıdésének idején. A “to market” ige jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni. A marketing – alapjait tekintve – ma is a piachoz kötıdı fogalom, jelentése azonban az elmúlt évszázad során sokat módosult. Tartalma kibıvült, s ez a folyamat még ma sem zárult le. “A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket.” A marketing szemlélető vállalkozó - a piac igényeibıl indul ki (szükségletek, igények, kereslet) - új gyártmányokat fejleszt (termékek, hasznosság) - a vásárlói igényeket mindinkább érvényesíti (érték és elégedettség) - a piaci ár, az elérhetı árbevétel érdekli (csere, ügyletek)

65


- új fogyasztók, felhasználók szerzésére törekszik (kapcsolatok, piacok) - rugalmas, alkalmazkodó magatartást, vezetést tanúsít (marketing és piaci szereplık) A marketing fejlıdési szakaszai Termelésorientált korszak A korszak jellemzıje, hogy a piaci kereslet meghaladja a kínálatot, mégpedig elsısorban a kereskedelem gyorsütemő fejlıdése és a fogyasztók jövedelmének növekedése következtében. A növekvı kereslet kielégítése érdekében a vállalkozások a termelés növelését tekintik fı feladatuknak. Erre az idıszakra a termelési szemlélet a jellemzı; a marketinget (mint elosztást) teljes mértékben ennek rendelik alá. Értékesítés-orientált korszak A technikai fejlıdés és az újonnan létrejött vállalkozások nagy száma árubıséget teremt a piacon. A bıvülı termelés által elıállított termékmennyiség meghaladja a piac felvevıképességét; így az értékesítés kap prioritást. Az értékesítés-orientált vállalkozások filozófiája szerint a fogyasztó keveset vásárol a cég termékeibıl, ezért a fogyasztók befolyásolása az elsıszámú cél. A vállalkozások azt akarják eladni, amit megtermeltek. A korszak fı jellemzıi: az agresszív értékesítési módszerek, az emelkedı reklámkiadások és a rendkívül erıs konkurenciaharc. Fogyasztóorientált korszak Az új korszak szlogenje: “ıfelsége a vevı…”. A rövid jelszó jól jellemzi a megváltozott feladatokat. A vállalkozások felismerik, hogy nem lehet mindenki számára egyformán megfelelı terméket gyártani, mert az igények differenciálódtak. A marketing feladata a fogyasztói szükségletek és igények feltárása, az ezt kielégítı termékek és szolgáltatások kifejlesztése, elıállítása és eljuttatása a vevıkhöz. A piaci siker érdekében mindezt persze a versenytársaknál gyorsabban és hatékonyabban kell megtenni. Növekszik a döntés elıkészítés és stratégiaalkotás fontossága. A marketing e felfogás szerint elsısorban a vállalatvezetés feladata.

66


Társadalomorientált korszak A negyedik fejlıdési fázisban a marketing két oldalról is kiteljesedik. Egyrészt az elektronika és az informatika fejlıdésének köszönhetıen lehetıvé válik az egyénre szabott kínálat kialakítása. Másrészt a környezetet fenyegetı veszélyek felismerése erısíti “a társadalmi gondolkodást” (pl.: környezetvédelem). A társadalom felismeri, hogy a fogyasztói szükségletek mindenek fölé helyezése nem mindig üdvözítı (pl.: dohányzás, kábítószer). A társadalomorientált marketing koncepció kidolgozásakor három tényezı összhangját kell megteremtenie a vállalkozásnak: a vállalati nyereség, a fogyasztói igények, és a társadalmi érdekek harmonikus egyeztetésére kell törekedniük. E fejlıdési korszak további jellemzıje, hogy nem elég a cégek marketing szemlélető vezetése, hanem a vállalkozás egészét e gondolkodásmódnak kell áthatnia, a menedzsmenttıl az alkalmazottakig bezárólag. (Gyakran a “frontemberek” és a vevık találkozása a vásárlási döntések meghatározó eleme.)

Termelés- vagy piacirányultság A termékre összpontosítás krónikus betegség, ami mind a nagy, mind a kis cégeket sújtja. Ha van saját vállalkozásunk, jó esélyünk van rá, hogy magunk is megkapjuk a kórt! Az ember feltehetıen azért vág bele egy vállalkozásba, mert úgy érzi, képes az adott termék elıállítására, illetve az adott szolgáltatás nyújtására. Továbbá arról is meg van gyızıdve, hogy terméke/szolgáltatása felér a versenytársakéval, sıt jobb is azokénál. Szerencsés esetben tudja, hogy akadnak olyanok, akik hajlandóak megvásárolni a termékét, megfizetni a szolgáltatását. Ezzel együtt - a magunk szemében - változatlanul az a fı erényünk, hogy egyáltalán képesek vagyunk a termék elıállítására, a szolgáltatás biztosítására, hiszen ez adta a kezdı lökést a vállalkozás beindításához. Mindebbıl szükségszerően következik, hogy a termékre, szolgáltatásra összpontosítunk és az elıállítás mőszaki problémái vagy a minıség minden mást megelıznek gondolatainkban. Ez persze bizonyos - egészséges - mértékig nem baj, mit több, kell is, de ha eluralkodik rajtunk, szinte teljesen elhomályosítja érdeklıdésünket az iránt a személy iránt, aki vállalkozásunk számára létfontosságú - azaz a vásárló iránt. Egy terméknél nem a mőszaki értelemben vett tényleges minıség a fontos, hanem az a minıség, amit a vásárló tulajdonít neki.

67


Saját megítélésünket és a vásárlókét gyakran fényévek választják el egymástól és végül is a vásárló nézıpontja a döntı.

Hogyan gyógyuljunk ki a termelés-irányultság betegségébıl? Valahányszor egy marketingproblémát kell megoldanunk, vagy a vásárlóinkat érintı döntéseket kell hoznunk, tegyük fel magunknak a következı kulcskérdést: Miért fogja úgy gondolni a vásárlóm, hogy ez jó a számára? Ahhoz, hogy ezt a kérdést ıszintén megválaszolhassuk, szinte bele kell bújnunk a vásárló bırébe. Hogy ez mennyire sikerül? Változó - vannak, akik képtelenek más szemével szemlélni a dolgokat, márpedig a marketingnél a másik ember szempontja a lényeg.

Termelésorientáció ↑↓ Piacorientáció Termelésorientáció

Marketingorientáció

"Gyártok."

"Elégedetté teszem a vásárlóimat."

"Szerintem az én termékem

"A vásárlóim úgy vélik,

a legjobb."

az én termékem a legjobb." 68


Mi történik a piacon?

Most nézzük meg, hogy valójában milyen folyamatok zajlanak le a piacunkon, azaz hogyan mőködik a piacunk? A fenti ábrát megvizsgálva kiderül, hogy négy tényezıt kell figyelembe vennünk: 1.

Ön - az a személy, aki eldönti, mit fog elıállítani a termelıeszközzel;

2.

Az Ön termelıeszköze - ez testesíti meg az Ön vállalkozását, lehet mőhely, üzlet, panzió, vendéglı, ügynökség stb.;

3.

Az Ön terméke vagy szolgáltatása - az, amivel Ön megjelenik a piacon. Például horgászorsó, mint termék, szállodai férıhely, mint szolgáltatás. A továbbiakban, az egyszerőség kedvéért, mindkettıt terméknek nevezzük.

4.

A vevık - azok az emberek, akik megvásárolják és elfogyasztják, felhasználják az Ön termékét. Visszatérve az ábrára, felfoghatjuk az egészet kommunikációs, azaz kapcsolattartási folyamatként, párbeszédként is Ön és a vásárlók között - a folyamat középpontjában a termékkel. Amennyiben a vásárló úgy dönt, hogy éppen az Ön termékét veszi meg, akkor hasznos kapcsolatról van szó.

Más szavakkal; 69


Ha a rajz alján látható emberek közül néhányan, vagy akár mindannyian úgy döntenek, hogy vásárolnak abból a termékbıl, melyet éppen gyártunk, akkor érdemes velük kapcsolatba lépni. Vagy más szemszögbıl: ha éppen olyan terméket gyártunk, melyet a kép alján látható emberek, vagy azok közül néhányan meg akarnak vásárolni, akkor Önnek érdemes ezekkel kapcsolatba lépnie. Baj akkor van, ha ez a kapcsolat csak véletlenszerően alakul ki, ahelyett, hogy tudatosan megterveznénk. Amennyiben a marketinget komolyan vesszük, akkor ezt a helyzetet is tudjuk kezelni. Azaz képesek vagyunk a kapcsolat tudatos alakítására. A tudatosan kiépített kapcsolatokra bízzuk vállalkozásunkat? Vagy csak a jó szerencsében bízunk?

Hogyan tudjuk irányítani a dolgokat? Ahhoz, hogy az ügyfelekkel kapcsolatba tudjunk lépni, szükséges, hogy elıször megvizsgáljuk ıket. Egy alapvetı kérdést kell feltennünk:

Ki a vásárlóm?

Elsı pillantásra ez meglehetısen butuska kérdésnek látszik. Való igaz, hogy egyszerő a kérdés, de semmi esetre sem csacska. Voltaképpen ennek a kérdésnek a felvetése és megválaszolása a marketing-munka legfontosabb szellemi folyamata. Szánjon 5 percet a következı gyakorlatra. 1. Vegyen elı egy tiszta lapot és gondoljon valamilyen termékre! Nem elég az olyan általános megnevezés, mint "cigaretta", "sör" vagy "autó", hanem kifejezetten egy bizonyos márkát válasszon, mint pl. a "Coca Cola" vagy az "Opel". 2. Próbálja meg elképzelni, ki lehet az, aki ezt a terméket gyakran vagy szívesen vásárolja! 3. Jellemezze 6-7 sorban ezt a célvásárlót! (Vegye úgy, mintha levelet írna valakinek egy új barátjáról vagy kollégájáról.) Utaljon az illetı korára, hogy házas-e vagy egyedülálló, hány gyereke van, falusi vagy városi, mennyit keres, mik a vásárlási szokásai, milyen az életvitele, mi a foglalkozása, mire "harap" stb.

70


Ne feledje, hogy olyan valakit kell leírnia, aki a kiválasztott terméket a LEGGYAKRABBAN vásárolja, azaz ı a termék tipikus vásárlója. Mire a portréja elkészül, bennünk is kialakul egy kép arról, hogy néz ki a termék megcélzott vásárlója. İ az a személy, akinek majd feltérképezzük és kielégítjük az igényeit. A terméknek az ı tetszését kell elnyernie. Az általunk megszabott árnak pont az ı zsebéhez kell igazodnia (nem lehet sem több, sem kevesebb, mint amit megengedhet magának). A kiszerelésnek is kifejezetten az ı pénztárcájához kell igazodnia. Lehetıséget kell teremtenünk, hogy meg is tudja vásárolni. Ha a terméket reklámozzuk, olyan helyen kell hirdetnünk, amit ı nézni vagy olvasni szokott, sıt, magát a reklámot is úgy kell megfogalmaznunk, hogy az ı ízléséhez igazodjon, üzenete az ı számára legyen vonzó. Ha mondjuk a fenti gyakorlatnál luxus Mercedesre gondoltunk, mint termékre, egészen más vásárlót kapunk, mintha Suzukit választottunk volna. Mivel minden terméknek másként fest a vásárlója, a marketing megközelítésnek is mindig másnak kell lennie.

A 80/20-as szabály A legtöbb piacra - valamilyen formában - igaz a 80/20-as szabály: a várható értékesítés 80%-a a teljes szóba jöhetı piac 20 %-áról származik. Magyarán ez annyit tesz, hogy a vásárlások 80%-a a lehetséges vásárlók 20%-ának a körébıl kerül ki. A legutóbbi gyakorlatnál tulajdonképpen ezt a 20%-ot jellemeztük egyetlen személyként. A 80/20-as szabály egyike a modern marketing leghasznosabb alapelveinek.

A többi alapkérdés" Az elsı alapkérdést - Ki az én vásárlóm? - már feltettük. A többi: Hol található? Mennyit költ? Milyen gyakran vásárol? Hol vásárol? Mikor vásárol? 71


Miért vásárol? Valójában mit vásárol? Ezt a listát persze még számos kérdéssel lehet bıvíteni. Most csak a feltétlenül szükségeseket tesszük fel. Azért neveztük el ıket alapkérdésnek, mert - akárcsak a vizsgákon - aki ezekre nem tudja a választ, az megbukik. Gondosan mérlegelt válaszok segítségével viszont jól feltérképezhetjük a termékünk iránt kifejezetten érdeklıdı vásárlói célcsoport igényeit. A kérdések többségénél elsı pillantásra is nyilvánvaló, hogy miben áll a jelentısége vagy haszna, az utolsó kettıvel azonban ezzel együtt is érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni. Miért vásárol? Ötven évvel ezelıtt a legtöbb ember rendszeresen vásárolt kenyeret. Ha akkoriban bárkitıl megkérdeztük volna, hogy miért vett kenyeret, biztos azt válaszolta volna, hogy azért, mert éhes. Tehát abban az idıben egy pék számára teljesen nyilvánvaló volt, miért veszik az emberek a termékét. Manapság viszont sokféle kenyér kapható. Ki ilyet, ki olyat választ és már egyáltalán nem olyan könnyő kideríteni, hogy miért pont azt a fajta kenyeret vásárolja szívesen valaki. Az iparosodás hajnalán a legtöbb társadalomban a "vásárlók" többsége éhesen hajtotta álomra a fejét. Az emberek nagy részének nem volt megfelelı ruházata, lakása, nem volt mivel főtenie, más szóval alapvetı élettani szükségleteit sem tudta kielégíteni. Abban az idıben a legtöbb ember a létszükségletei kielégítése érdekében vásárolt termékeket, tehát egyszerően azért, hogy életben maradjon. Manapság, a fejlett gazdaságú országokban, az ilyen szükségletek kielégítése a többség számára nem gond, mégis egyre többet és többet vásárolnak. Már nem azért, hogy alapszükségleteiket fedezék, hanem másféle igényeik kielégítése céljából. Sokszor - különösen a fogyasztási cikkek esetében - az ilyesfajta igény észérvekkel nem indokolható, csak érzelmekkel magyarázható (nem racionális, hanem emocionális). A vásárlások indítéka (a motiváció) pedig gyakran rejtett vagy tudat alatti.

Valójában mit vásárol: 72


Ha egy vásárló megvásárolja a termékünket, úgy gondoljuk, megköttetett az üzlet. Ez így is van, ı odaadta a pénzét, cserébe kapott egy kézzelfogható terméket vagy szolgáltatást. De nézzük meg még egyszer ezt a tranzakciót - ezúttal a marketing szempontjából. A vásárló odaadja a pénzét. Cserébe nem csak egy megfogható terméket kap, hanem valami mást is. Ezt a többletet "vásárlói elégedettségnek" hívjuk. Más szóval, valami lezajlik a vásárlóban, szoros összefüggésben a pénzköltéssel. Ez a folyamat lehet akár egy érzés, akár egy önmagának tett racionális megállapítás. A kézzelfogható termék ugyan változatlanul nagyon lényeges, de helyesebb úgy felfogni a dolgot, hogy a vásárlók bizonyos igényeik kielégítését és az efölötti elégedettségüket is hajlandók megfizetni. Vegyük pl. az alábbi terméklistát: Termék/szolgálta tás Biztosítás Egy pár cipı Irodai székek

Vacsora egy drága étteremben

Vásárló

A vásárló elégedett, mert ...

Háztulajdonos Tinédzser lány

"Most már nyugodtan alszom." "Most már tényleg a legújabb cucc van rajtam, mint a barátnıimen." Anyagbeszerzı "Jó vásár volt. Kevesebbe került, mégis van olyan minıségő, mint a drágábbak". Üzletember "Azt hiszem, az ügyfelem elégedett lesz az ízlésemmel. Legalább látja, hogy tudom, hol érdemes vacsorázni a városban".

Eddig csak arról beszéltünk, mit jelent a marketing a vásárló és a vállalkozás közötti viszony szempontjából. Van azonban egy harmadik tényezı is, amit figyelembe kell venni: a konkurencia, a többi vállalkozás, amely szintén a mi vásárlónk pénzére feni a fogát. Sose feledjük, hogy egy vállalkozás azáltal, hogy kiválaszt egy vásárlót, automatikusan kiválaszt egy sereg versenytársat is. Az egész helyzet hasonlít a házassághoz, hiszen amikor házastársat választunk, vele jár az anyós-após is.

73


Marketing-háromszög Ezt a három, jelentıs és állandóan változó tényezıt - a vásárlót, a versenytársat és magát a vállalkozást - össze kell egyeztetni minden vállalkozásban. A három "V" együttesen alkotja a marketingháromszöget.

A MARKETING-HÁROMSZÖG

VEVİ

VERSENYTÁRSAK

VÁLLALKOZÓ

A marketing feladata a három tényezıt úgy összehozni, hogy: A vállalkozás sohase tévessze szem elıl vásárlóit. Elızze meg a versenytársakat a vásárló szolgálatában. Olyan termékeket dobjon piacra, amelyek nyereségesek, a vállalkozás erényeire támaszkodnak, de nem tükrözik gyengeségeit. Ezt az állandóan változó viszonyt, ami legalább olyan bonyolult, mint egy szerelmi háromszög, a marketing irányítja. Az általa létrehozott kapcsolatok és kötések nem örök idıkre szólnak. A vásárlók, a versenytársak és maga a vállalkozás is állandóan változnak, így a viszonyoknak is változniuk kell. A marketing dinamikus, nem statikus, azaz folyvást alakul, sohasem állandó. Akkor mondhatjuk, hogy egy vállalkozás jól végzi a marketingmunkáját, ha mind a vásárló, mind a vállalkozás jól jár. Persze a vállalkozás számára a marketing jutalma egyáltalán nem látványos, a rosszul irányított cég mégis ritkán tesz rá szert. 74


A vásárló jutalma az az elégedettség, amire egy kiváló termék használata/elfogyasztása (szolgáltatás igénybevétele) révén tesz szert, tehát értéket kap a pénzéért. A vállalkozás jutalma az értékesítésbıl származó nyereség, ami lehetıvé teszi számára a fennmaradást, és hogy még jobban tegye a dolgát. Miközben a sikeres marketing e két fajta jutalma azonnal érvényesíti hatását, a vállalkozás számára hosszú távon is kifizetıdik. Az elégedett vásárlók ugyanis hőek maradnak hozzá, újra meg újra visszatérnek, így a cég hosszú távra biztosítja magát. A jó minıségő termékek és szolgáltatások értékesítésébıl származó nyereségbıl a vállalkozásnak újbóli beruházásokra is telik, ezáltal bıvülhet és megerısödhet. A fejlıdés révén pedig jobb pozícióba kerül ahhoz, hogy ellássa a vásárlót és túlszárnyalja a versenytársakat. És pontosan errıl van szó! Ez a marketing lényege. Ez a vállalkozásunk hajtóereje, melynek kiindulópontja és célja egyaránt a vásárló, akinek igényeit piaci verseny közepette - ki kell elégíteni. A marketing a vállalkozásnak kifelé, a vásárlóra irányuló része, amelynek célja, hogy a vásárlói igények kielégítése révén nyereségre tegyen szert, és a vállalkozás fejlıdését elısegítse. Az igények kielégítése Ön nem ezt adja el, Bútor

Autó-üléshuzat

hanem ezt: Kényelmes, támasztja a hátam, tetszik a stílusa, a barátaim biztos ízlésesnek fogják találni, tartós ... Többet kaphatok majd a kocsimért, kényelmes, újjávarázsolta a kopott üléseket. ...

Panírozott halszeletek

Egyszerő az elkészítése, tápláló, fehérje dús, elfoglalt embereknek gyors étkezéshez alkalmas ...

↑ Ez az, amit Ön gyárt.

↑ Ez az, amit a vásárlók igényelnek és megfizetnek.

75


A marketing mix és a szegmentálás

A marketing mix

Mivel foglalkozik a marketing? Egy behatárolt vásárlói csoport igényeinek felismerésével és ezen igényeknek meghatározott áron kínált, adott termékkel való kielégítésével. A 80/20-as szabályból következik, hogy nem érdemes az egész piacot megcélozni, elég csak annak egy szeletét. Ez a célpiac a szegmens. Ezen a területen azonban nekünk legalább egyvalamiben jobbnak kell lennünk mint versenytársainknak. Tehát nemcsak olyan terméket kell kínálnunk a vásárlónak, amilyet az kíván és olyan áron, amit meg tud fizetni, hanem a terméknek könnyen hozzáférhetınek, beszerezhetınek kell lenni, ezen kívül a vásárlónak hallania is kell róla, ezért reklámoznunk kell ahhoz, hogy el tudjuk adni neki. Így aztán a célpiacot a felsorolt dolgok keverékével, az úgynevezett marketing mix-szel igyekszünk a magunk számára „termıvé tenni”

A marketing mix:

ÁRU

ÁRKÉPZÉS

AJÁNLÁS

ÁRUSÍTÁS

Az Áru, az Árképzés, az Árusítás és az Ajánlás azaz a négy "A" a komplett ajánlat alkotóelemei. Bármilyen marketing mixrıl legyen is szó, a receptet hozzá a marketing háromszög szolgáltatja, amelyet a vásárlóinkból, versenytársainkból és vállalkozásunkból „keverünk”. Minden marketing mix állandó hozzávalói pedig az:

76


• • • •

Áru Árképzés Árusítás Ajánlás (elosztás, elérhetıség)

Ezt a következı ábrával szemléltethetjük:

Az ön termelõeszköze

Ön

Termék vagy szolgáltatás Ajánlás Áru

Fogyasztók

MIX

Árusítás

Árképzés

A vásárlói igények kielégítése valójában azt jelenti, hogy minden egyes termékünkhöz meg kell találni a megfelelı marketing mixet, azt követıen, hogy a marketing alapkérdéseire már válaszoltuk. A marketing mixbe beletartozik minden, a termékünkkel kapcsolatos, a vásárlónkra bármi módon ható tevékenységünk, cselekedetünk. Ki kell választanunk a megfelelı árut, árat, árusítást és ajánlási módot. Ha az "ajánlati koktél" bármely alkotóeleme rossz, a megcélzott vásárló nem fog vásárolni. Az ár lehet túl magas vagy túl alacsony. Minden célpiachoz tartozik egy kimondott vagy kimondatlan ártartomány, ha ennek határait túllépjük, kész a baj!

77


Ártartomány Ft

Ft

Alacsony

Magas

Túl olcsó!

Túl drága!

A bolti kereskedelemben és a szolgáltatásban a marketing mix négy elemén túl két új elem jelenik meg.

Kereskedelmi, szolgáltatási mix

Áru

Árképzés

Ajánlás

Árusítás

Megjelenés

Személyzet

Boltokban az árut csoportokban árulják. Ezért néha a választék szót használjuk. A választék bemutatása rendkívül fontos lehet, pl. egy olyan ruhaüzletben, ahol drága és jó minıségő árukat árulnak. Itt az eladó személyzet szerepe is fontos. Tehát az ügyfélnek nyújtott ajánlat az elızı táblázat angol szavainak kezdıbetői alapján meghonosodott 6P együtteseként jelentkezik. Mi az áru? Éppúgy, ahogy a jó szakács összeszedi a hozzávalókat, mielıtt nekiállna fızni, mi is nagyító alá vesszük a marketing mix alkotóelemeit. Bármilyen marketing mixrıl legyen is szó, a receptet hozzá a marketingháromszög szolgáltatja, amelyet a vásárlóinkból, versenytársainkból és vállalkozásunkból létrehozunk.

78


Minden marketing mix állandó hozzávalói pedig a: Az áru, termék Az áru nem egyszerően egy termék! Annál sokkal több! Nézzünk például egy autót. Amikor az ember megvesz egy autót, megveszi a kerekeit, a karosszériát, az üléseket, stb. Megveszi a kézzelfogható terméket. De megveszi a szervizhez és a karbantartáshoz való hozzáférési lehetıséget is mindazokra az évekre, amíg az autó tulajdonosa marad. Így az ember a termékkel járó szolgáltatásokat is megveszi. Ezen kívül az ember megvesz még egy csomó megfoghatatlan dolgot is. A Mercedes vásárlója ténylegesen boldogan kifizet egy csomó pénzt azért a presztízsért, ami szerinte egy ilyen autó birtokosának jár. Mások jó hírnevet vesznek, vagy japán megbízhatóságot vagy Porsche sportosságot. Akármi légyen is az, a legtöbb vásárló valami lelki többletre is vágyik azon felül, hogy megvásárolja a kézzelfogható terméket. Láthatjuk tehát, hogy a termék egy meglehetısen bonyolult összetevıje a marketing mixnek. A késıbbiekben majd foglalkozunk a termékstratégia kidolgozásával és azzal, hogy milyen kulcsfontosságú döntéseket kell meghozni a marketing mix termék-elemével kapcsolatban.

Az árképzés Elsı pillantásra ez is egyszerőnek látszik, mégis hogyan szabjuk meg a termékünk árát? Fedezi-e minden költségünket? Jobb megtérülést biztosít-e, mintha - ahelyett, hogy a vállalkozásba fektettük volna - takarékbetétben fialtatnánk a pénzünket, méghozzá teljesen kockázatmentesen? Hajlandó lenne a vásárló többet is fizetni a termékünkért annál, mint amennyit most kérünk érte? Ha összeadjuk a vásárlónál felmerülı összes költséget, beleértve mind az üzemeltetést, mind a karbantartást, hogyan viszonyul ez az összeg a konkurencia hasonló adataihoz?

79


Ezeket a kérdéseket nem mindig könnyő megválaszolni. De a sikeres versenyhez és nyereséges mőködéshez elengedhetetlenek. Az árképzésre vonatkozó döntésnél figyelembe kell venni, hogy nekünk mibe kerül a termék vagy szolgáltatás elıállítása, mik a versenytársak árai, mekkora nyereséget szeretnénk elérni, továbbá milyen információink vannak arról, hogy a vásárló mennyit hajlandó megadni érte. Elképzelhetı, hogy nemcsak egyetlen, hanem többféle árat kell kalkulálnunk. Ha ugyanis nem közvetlenül tılünk veszi meg a végsı felhasználó a terméket, hanem nagykereskedın vagy kiskereskedın keresztül jut el hozzá, figyelembe kell vennünk, hogy ık is ráteszik a maguk árrését, így a végsı ár akár a mienkének a kétszerese is lehet. Tehát az árra vonatkozó döntésünket gondosan kell mérlegelni. Az árusítás Hol szoktak a vásárlók olyasmit beszerezni, mint a mi termékünk? Én hol teszem a termékem számukra hozzáférhetıvé? Hol és hogyan árusítja a versenytársam az ı termékét? Amikor a válaszokon és a köztük lévı esetleges ellentmondásokon elkezd töprengeni, megteszi a kezdılépéseket a marketing mix termékelosztási tényezıjének kidolgozásához. Az ezzel kapcsolatos döntést "csatorna"kijelölésnek is szokták nevezni, ugyanis meghatározzuk, hogy mi a megfelelı értékesítési csatorna termékünk piacra juttatásához. Ezen kívül vannak a fizikai elosztással kapcsolatosan végiggondolandó és végrehajtandó döntések is: Mekkora legyen a raktárkészlet, és miért pont akkora? Hogyan szállítsuk el a terméket a vásárlóhoz, és ez mennyibe kerül? Vannak-e ennél jobb és olcsóbb módjai a készletgazdálkodásnak és áruszállításnak?

80


Az ajánlás és a reklám: a kommunikációs alkotóelemek Senki sem fogja a termékünket megvásárolni, ha nem is tudják, hogy a világon van. Miként a régi mondás tartja a jó bornak is kell a cégér! A marketing mix kommunikációs elemei foglalkoznak azzal a problémával, hogyan tájékoztassuk a lehetséges vásárlókat arról, hogy a termék létezik, és milyen módon elégíti ki az ı igényeiket. Ezt a feladatot informatívan és meggyızı módon kell végrehajtani. Számos módja van annak, hogy a piacot vállalkozásunkról és termékünkrıl tájékoztassuk, a vonzó környezettıl a hirdetésig. Azt, hogy mennyire tartjuk rendben a mőhelyünket, az üzletet, az irodánk tárgyalóját vagy a bemutatótermet, köteteket mesél rólunk. Természetesen az újság- vagy rádióhirdetésnek egészen más a hatása és a célja is más. A személyes eladás az ügyfelek tájékoztatásának és meggyızésének talán leghathatósabb eszköze, de általában a legdrágább módszer is. Napjainkban nem szabad megfeledkezni az internet kínálta lehetıségekrıl. Ez a legújabb marketingeszköz a legtöbb hagyományos fegyvertárhoz képest olcsóbb, gyorsabban és szélesebb rétegekhez jut el, mint a korábbi média csatornák, ugyanakkor rendkívüli hatékonysággal és változatossággal tehetı egyéni, személyre szabott eszközzé. A marketingnek ez az eleme tehát választ ad a következı kérdésekre: (A válasz elıtt gyakran élnünk kell a piackutatás valamilyen eszközével is) Kiket kell tájékoztatnom és meggyıznöm? Ennek mi a legjobb módja vagy módjai? Mennyit kell költenem a vásárlók tájékoztatására vagy meggyızésére? A marketing mix a gyakorlatias, professzionális marketing magja. Ha az ember eldöntötte, hogy mi a célpiaca - kik a kiszolgálni kívánt vásárlók -, és az ı igényeikhez, valamint a konkurencia erényeihez és gyengeségeihez képest megválasztotta a versenybeli stratégiáját, akkor már csak a marketing mix-szel kapcsolatos döntésének helyességén áll vagy bukik vállalkozásának sikere. A marketing mix kidolgozása olyan, akár a tortasütés. Meg kell legyen minden szükséges hozzávaló (áru, ár, árusítás, ajánlás), és ezeket a megfelelı arányban kell egymással keverni.

81


Mielıtt azonban az arányokat latolgatni kezdenénk, nagyon alaposan mérlegelnünk kell az egyes alkotóelemekkel kapcsolatos döntéseinket, mert ezek bármelyike akár még termékstratégiánk módosításához is vezethet.

Mi a termék?

A termék fizikai tulajdonságai a termék kézzelfogható jellemzıi. Ebben a tekintetben a lényeg az, hogy mennyire látja el azt a feladatot, amiért a vásárló megveszi a terméket. Ha történetesen bútort gyártunk, akkor termékünk: A megfelelı minıségő anyagból készült-e? Lesz-e olyan tartós, amilyennek lennie kellene? Kibírja-e a nyúzópróbát, ami a valós használathoz hasonló igénybevételnek teszi ki? A színek, a kivitelezés, a szövet megfelel-e a vásárló által elvárt színvonalnak? Megfelel-e a jogszabályi elıírásoknak és a biztonsági követelményeknek? Láthatjuk, hogy a kérdések két csoportba sorolhatók: Mennyire jól látja el a termék azt a feladatot, amilyen célra eladjuk? És megfelel-e az ilyen termékekre vonatkozó jogszabályi elıírásoknak és biztonsági követelményeknek? A termék elınyei Itt elsısorban azzal foglalkozunk, mit nyújt termékünk a vásárlónak. Arra összpontosítunk, hogy mi a haszna a termékbıl, mik a termék jó tulajdonságai, azaz mi a termék által használati érték formájában nyújtott elıny. Példaként egy autót véve: mennyire gazdaságos, mennyire biztonságos, milyenek az utazási, vezetési tulajdonságai, milyen a gyorsulása, stb. Vagy nézzünk egy széket: megfelelı-e a háttámasztása, az élettartama, formatervezett-e, kényelmes-e az ülés rajta?

Kapcsolódó szolgáltatások (vevıszolgálat) Ezek a termékünkkel összefüggésben a vásárlónak nyújtott biztosítékok vagy tevékenységek. Pl. üzembe helyezés, használati utasítás, betanítás, szavatosság, jótállás, alkatrészellátás, javítás, karbantartás. 82


Ne feledjük, hogy sok kisvállalkozást a szolgáltatásai futtattak fel dinamikusan növekvı, komoly vállalkozássá. Az a vállalkozó, aki alapos az üzembe helyezésnél, aki rendelkezésre áll, ha a vásárló valamit nem ért, ha szaktanácsra van szüksége, vagy javíttatni akarja a terméket, aki mindig idıben szállít, nem részszállításonként teljesíti a megrendelést, nos ı lesz az, aki meghódítja a piacot (övé lesz a megcélzott szegmens), aki hosszú távra elnyeri a vevıkör bizalmát. A jó marketing és a jó szolgáltatás kéz a kézben járnak. Ez minden terméknél fontos szempont, de megkülönböztetett jelentısége van a fogyasztási cikkeknél, amelyek éppen ezért többnyire már bevezetett márkanevet viselnek. A vállalkozó által gondosan felépített, a márkacikkhez társuló képzet, amely magában foglalja az összes, a vásárló által igényelt pszichológiai biztosítékot, rendkívül értékes fegyver és ennek megfelelıen felépítése is általában igen költséges. Mindig tartsuk szem elıtt, hogy a vásárló hajlandó megfizetni az általa a terméktıl várt és igényelt pszichológiai elınyöket is. Világszerte milliók szívják a Marlboro cigarettát azért, mert imázsához tartozik a határtalan szabadság, a férfiasság, a cowboy-romantika. E pszichológiai társult képzeteknek köszönhetıen ezt a cigarettamárkát vásárolják a világon talán a legtöbben. Nem tartozik közvetlenül a tárgyhoz, de szerencsére a dohánytermékek reklámozása mára már a legtöbb országban tiltott. A pszichológiai elınyök semmiképpen sem elhanyagolható tényezık, nem hiábavalóak, és nemcsak színlelt jelentıségük van - a vásárlók miattuk veszik meg a terméket és hajlandóak megadni az árát. Ez az egyik oka annak, hogy a neves márkacikkek általában felárral értékesíthetık. Sajnos ezzel az emberi tulajdonsággal a reklámok gyakran visszaélnek, pedig az etikus és társadalmilag felelıs vállalkozási morál ezt a magatartást elítéli.

Elınyök A vásárló elınyöket vásárol. A vállalkozások megpróbálják felfokozni termékeik, szolgáltatásaik vélt vagy valós vonzerejét a vásárlók szemében úgy, hogy ezeket az elınyöket csokorba kötik. Ezt nevezhetjük egyedi ajánlati csomagnak is.

83


Példa:Cukrászda • • • • •

Friss és elırecsomagolt tartós sütemények, házi receptek alapján Vonzó csomagolás Elırendelési lehetıség, házhozszállítás Hosszú szavatossági idı az elırecsomagolt süteményekre A rendezvényen el nem fogyasztott, bontatlan csomagolású apró-süteményt visszaveszik, az árát visszatérítik.

A célpiac behatárolása (szegmentálás) Ha körülnézünk egy parkolóban, elsı benyomásunk az, hogy mennyire hasonlítanak egymáshoz a kocsik, hiszen mind besorolhatóak valamilyen kategóriába: az egyik limuzin, a másik kupé, a harmadik kombi, a negyedik cabrio és így tovább. Ha azonban közelebbrıl is szemügyre vesszük ıket, már feltőnnek a különbségek - más-más gyártó, motorteljesítmény, belsı kiképzés, szín -, ami mind választási lehetıségeket kínál az autóvásárló számára. Egy másik példával élve, ha egy meccsen megnézzük a szurkolók ruházatát, elsı pillantásra úgy tőnik, hasonlóan öltözködnek, de ritkán fordul elı, hogy akár ketten is akadjanak, akik pontosan ugyanolyan ruhadarabokat öltöttek magukra. Mindenkinek más elképzelése van az autókról, a ruházkodásról és a legtöbb más holmiról is. Ha teljesen nyitva állna a választás lehetısége, valószínőleg mindannyian egy kicsit eltérı dolgokat választanánk. Ennek az az oka, hogy különbözı öröklött és környezeti hatások eredményeként - mindannyian egyéniségek vagyunk és ez abban is tükrözıdik, amit vásárolunk. A gyártók erre a konkurenciáétól eltérı választékkal reagálnak - a marketing terminológiájában ezt nevezzük termékdifferenciálásnak. Természetesen a legtöbb célpiacon nyilvánvalóan megvalósíthatatlan, hogy minden egyes vásárló számára valami eltérı terméket ajánljunk, ugyanis a gazdaságos gyártási és értékesítési mennyiség megköveteli a bizonyos fokú egységesítést. Ekkor kerülünk elıször válaszút elé, mert a vásárló választékot követel, a gazdaságos termelés pedig egységes és meghatározott nagyságú gyártható szériákat. A megoldás: találnunk kell egy vásárlói csoportot, amelynek tagjai azonos ízlésőek és azonos követelményeket támasztanak, ezután pedig úgy kell termékünket megterveznünk, hogy ezen csoport lehetı legtöbb igényét kielégítse. Persze nem felelhetünk meg maradéktalanul a csoportot alkotó egyének egyedi igényeinek, de azért annyira megközelíthetjük, hogy vásárlásra ösztönözzük ıket.

84


Szegmentálás Az ilyen vásárlói csoportok felismerését, behatárolását nevezzük szegmentálásnak, ami létfontosságú a hatékony marketingstratégia kidolgozásához. A piaci szegmens a hasonló ízléső és igényő vásárlók csoportja. A célpiac kiválasztása gyakran meghatározó az összes ezt követı marketingtevékenység szempontjából. Az autós példánál maradva, könnyen azonosíthatjuk a gépkocsi-piac négy szegmensét. Nevezzük el ıket kisautó, alsó középkategóriás, középkategóriás és felsıkategóriás autóvásárlóknak. A négy szegmens számára - sorrendben - a Ford a Fiesta, az Escort, a Mondeo és a Scorpio modelleket gyártja, a Volkswagen a Polo, a Golf, a Vento és a Passat modelleket, de bármely más nagyobb autógyártól is választhattunk volna példát. Ez megmagyarázza, hogy miért van látszólagos hasonlóság a nagy gyártók termékskálája között. Mindannyian hasonló szempontok alapján választják meg a célpiacot és hasonló szegmensek igényeit kielégítı modelleket gyártanak. Bár a termékek alapvetıen hasonlóak, mégis különböznek a motorteljesítmény, belsıtér-, csomagtartó- és hátkiképzés, stb. szempontjából, ami széles választási lehetıséget kínál a vásárlónak egy-egy szegmensen belül is. Természetesen a gépkocsi-piac tovább szegmentálható a sportkocsik, presztízs-kocsik, luxuskocsik, sıt a tunningolt és replika (utánzat) autók vásárlóira. Ezen kisebb szegmenseket többnyire a kisebb gyártók foglalják el, mi több, uralják. Ez nem jelenti azt, hogy a BMW vagy a Rolls Royce önmagában kis cég, csak a Fordhoz vagy a Volkswagenhez hasonlítva kicsi, de a korábbi példáinkkal élve a bevezetett márkában ez utóbbiak is nagyok. Mindenesetre azzal tisztában kell lennünk, hogy a szegmentálás nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy már létezı célpiacot kell felismernünk, azután pedig utánozni, amit az adott szegmensen belül már jól bevezetett vállalkozások csinálnak. Ha a piacnak mégis olyan szeletébıl akarunk kanyarítani, ahol mások már megalapozták a hírnevüket, akkor feltétlenül valami plusz elınyt kell nyújtanunk a vásárlónak, vagy legalábbis meg kell próbálnunk új köntösbe bújtatni az ismert kínálatot. Ez utóbbi fogalma takarhatja a termék megváltoztatását, de akár azt is, hogy a terméket egy új, kényelmesebb értékesítési csatornán keresztül juttatjuk el a vásárlóhoz (mondjuk nem üzletben árusítjuk, hanem csomagküldı hálózat révén). Az ilyesmi gyakran juttathat bennünket elınyhöz a piaci versenyben. A másik, az igazi megoldás, ha új szegmenst határozunk meg, tehát olyan vásárlói csoportot, amelyet a konkurencia még nem fedezett fel magának, ezért igényeit a létezı termékek nem elégítik ki maradéktalanul.

85


A szegmentálásnál az az igazi próbakı, ha olyasmit tudunk felkínálni, ami a vásárlói célcsoport igényeihez szorosabban alkalmazkodik, további elınyöket kínál a számára. A célpiac behatárolása Minden termék vagy szolgáltatás piaca számos, különbözı szeletre osztható, amelyhez mind különbözı igények, elvárások kapcsolódnak. Vegyük például a magyarországi idegenforgalmi piacot. Ezt a következıképpen lehet szegmentálni. • szálláshely szempontjából szálloda egynapos utak

fizetıvendégszolgálat

rokonság

kemping motel és

•

lakókocsi

szabadidı-eltöltés szerint: labdajátékok horgászat természetjárás

vízi sportok

szórakozás

városnézés gyógyüdülés

•

vadászat

közlekedési eszköz szerint:

vonat

repülıgép

autó

busz

86


vagy a bemutatottak kombinációja. A célpiac az a vásárlói csoport, amelyhez vállalkozásunk a legsikeresebben juttatja el a termékkel kapcsolatos mondanivalóját.

Határozza meg célpiacát, azaz reménybeli és valószínősíthetı vevıkörét az alábbiak szerint: • • • • • • • • • •

Kor Nem Lakóhely Jövedelem Beosztás vagy foglalkozás Érdeklıdési kör Életvitel Események/tulajdonságok Szezonalitás Más, fontos tényezık A célcsoporthoz tartozók száma az Ön lakóhelyén: A célcsoporthoz tartozók száma az Ön lakóhelyén:

A célpiac és a marketing mix Az eddigiekben részletesen tárgyaltuk a marketing mix és a marketing szegmentáció kérdését. Hangsúlyoztuk, hogy a piac minden egyes alcsoportjára az igényeiket kielégítı marketing mix készül. Tehát a piaci szegmentáció és a marketing mix felépítését nem lehet külön választani. A következı esettanulmányban egy adott vállalkozás szegmentumai részére marketing mixet hozunk létre. Ebben az esetben a vállalkozás egy nıi fodrászat. Nıi fodrászat - esettanulmány Tulajdonos - VARGA László Milyen alcsoportra, illetve alcsoportokra fog specializálódni?

87


Idıs hölgyek Vezetıi beosztású nık Gyermekek Tizenéves

Középkorú nık

20-30 év közöttiek Vásárlók Áru Középkorú Élményt nık várnak. 35-50 év Kényeztetés. Jól akarják érezni magukat, miután kijönnek. Odafigyelés. Stílusok skálája. Beszélgetési lehetıség.

Ajánlás Szóbeli ajánlás útján. Kirakat és táblák, reklám. Helyi rádióadók.

Árusítás Autóval vagy busszal könnyen elérhetı. Jó parkolási lehetıség. Közelben üzletek.

Megjelenés Tisztaság. Kellemes belsı és külsı. Folyóiratok olvashatók. Kávé és tea.

Személyzet Barátságos Tiszta Jól képzett Udvarias Jó megjelenés

A fentiekben egy példát látunk a marketingre. Ez a fodrász által használt marketing mix, aki középkorú nık piaci alcsoportjára összpontosít. Most továbbfejlesztjük a marketing mixet, úgy, hogy figyelembe veszünk más alcsoportokat is. Sok hasonlóságot fedezhetünk fel, de fel kell figyelnünk az eltérésekre és azok okaira is.

88


Vásárlók 20-30 éves nık

Tizenévesek

Vezetı beosztású nık

Gyerekek

Áru

Ajánlás

Árusítás

Megjelenés

Személyzet

Odafigyelés Legújabb stílusok Ezek az emberek járnak szórakozni, ezért péntek késı esti nyitva tartás. Jól akarnak kinézni. Beszélgetni akarnak Gyermekszékek Nem drága, de nem olcsó Csevegı és élénk Visszafogottságra való igény Gyors, Olcsó Lehetıség beszélgetésre, Odafigyelés Jókedvő hangulat

Szóbeli ajánlás útján Kirakat és táblák Hirdetés Helyi rádióadó

Gépkocsival vagy könnyen elérhetı Gyermeküket magukkal hozhatják Jó parkolási lehetıség Üzletek a közelben

Tiszta és vidám külsı és belsı Fodrászati, lakáskultúra és divatlapok Kávé és tea Esetleg gyermekeknek képregény

Barátságos, tiszta, jól képzett Udvarias és jó megjelenéső Csevegésre hajlamos

Szóbeli ajánlás Helyi rádióadók Tizenéveseknek szóló folyóiratok Plakátok

Könnyen elérhetı Üzletek a közelben Buszmegálló a közelben

Divatot követı személyzet Megértik a tizenéveseket Néhányan maguk is tizenévesek Nagyon barátságosak

Odafigyelés Különleges stílusok Könnyedség és profizmus Beszélgetni akarnak Image kialakítása Részletek fontossága A minıség és az érték fontosabb, mint az ár Odafigyelés Hely szülıknek Legújabb modellek Vidámság Gyermekek figyelmének lekötése Nem drága

Helyi napilapok (üzleti rovat) Televízió Szakember Helyi rádióadó Folyóirat Szóbeli ajánlás

Könnyen elérhetı autóval vagy gyalog A város divatos negyedében, közel az üzletekhez

Tisztaság Falakon plakátok Vidám, élénk belsı és külsı Popzene Tizenéveseknek szóló folyóiratok Hajdivatlap Profizmus Tiszta és vidám Szép berendezés Különbözı témájú érdekes folyóiratok

Szóbeli ajánlás Plakátok az iskolában/ klubokban Kirakat és tábla Helyi rádióadók

Könnyen elérhetı Jó parkolási lehetıség Közel a busz-megállóhoz Üzletekhez közel.

89

Tiszta és vidám Képregények gyermekeknek Gyermekeknek tetszı poszterek Szülıknek kávé és tea.

Udvarias személyzet Barátságos de tartózkodó Tiszta, rendes és jól öltözött Gyakorlott és szakképzett Türelmes és tud tanácsokat adni

Fiatalabb és idısebb Gyermekekkel és szüleikkel tud bánni Tiszta, rendes és türelmes a gyermekekkel Gyakorlott.


Vásárlók Idıs hölgyek

Áru

Ajánlás

Odafigyelés Nyugodtság Beszélgetni akarnak Nincs siettetés Ez szórakozás az idıs hölgyek száma-rá. Sok segítség Ennek a generációnak megfelelı stílusok Ár: pénzügyi helyzettıl függ

Szóbeli ajánlás Kirakat/tábla. Hirdetés a helyi újságban Plakát/szórólap

Árusítás Nagyon jól megközelíthetı Tolószékkel megközelíthetı A szolgáltatás öregek otthonában és kórházban is megrendelhetı

90

Megjelenés Tisztaság Visszafogott színek és halk zene Kényelmes szék Ruhatár és WC Tea és kávé Hajdivatlapok és egyéb folyóiratok

Személyzet Idıs emberekkel tud bánni. Nagyon türelmes Érett Fogyatékosokkal is tud bánni Gyakorlott


Összegzés • -

A marketing az ügyfelek egy adott csoportjának igényeit: meghatározza, kielégíti.

-

Ez az ügyfélcsoport többféle dolog együttesére reagál: áru árképzés ajánlás hely megjelenés személyzet

•

•

A termék nem csak az, amit látunk és megfoghatunk.

•

Marketing szempontjából egy termék összetevıi jellemzık termék elınyei szolgáltatás elınyei

•

A célpiac részére egyedülálló és egyedi ajánlatot kell tenni.

•

A megcélzandó ügyfélcsoport azonosítása a szegmentálás.

•

Egy piaci alcsoport olyan ügyfelek csoportja, melynek tagjai hasonló ízlésőek és igényőek.

A reklám A reklámok tervezése során három fı tényezıt kell figyelembe vennie: •

a piacát - kik az Ön ügyfelei/vevıi és hol vannak?

•

az üzenetét - mit akar mondani; Meg fogják érteni az emberek?

91


•

az alkalmazott médiumot - hol fog reklámozni: újságban, rádióban, sıt TV-ben?

Nézzük meg egyenként mindegyiket. Kezdjük a piaccal. A piac Az ügyfelei alkotják a piacot. Látnia kell ıket maga elıtt. Ha nincs a képzeletében egy világos kép róluk, nem tud megfelelıen célozni a reklámmal. Felsorolta-e az alábbiakat? • • • • •

Hol laknak? Milyen lakásban/házban élnek? Életkoruk Családi állapotuk Van gyermekük?

Most már van gondolatban képe arról az ügyfélrıl/vevırıl, akit a reklámmal megpróbál elérni?

Az üzenet

Mi az Ön üzenete/mondanivalója? Mit akar mondani az embereknek? Ebbe beleveheti: • • •

versenyképes árait gyors szolgáltatását termékeinek vagy szolgáltatásainak minıségét

Meg kell határoznia, hogy melyek az erısségei, és tudatnia kell azokat az emberekkel! Mi mást akar még mondani? Gondolt már a konkurenciára?

92


Ismernie kell a versenytársait ahhoz, hogy megelızhesse ıket! Melyek a versenytársak gyenge pontjai? • •

Nem túl jó az általuk nyújtott szolgáltatás színvonala? Akkor mondja, hogy az Öné jobb! Drágák? Akkor hangsúlyozza saját termékeinek a minıségét és teljesítményét.

De ne essen abba a csapdába, hogy olyan dolgokat állít, ami nem igaz. Törekedjen arra, hogy a reklámja törvényes, tisztességes, ıszinte és igaz legyen. Különben hamarosan azon találja magát, hogy jogi problémákkal néz szembe. Miután felsorolta a lényeges pontokat, valószínőleg rá fog jönni, hogy túl sok mindent tartalmaz ahhoz, hogy egy ésszerő reklám kereteibe beleférjen. Most tehát össze kell sőrítenie ıket egy-két frappáns kifejezésbe, mint például "A jéghideg Coca Cola az igazi!"

A média Ez azokat az eszközöket jelenti, amelyeken keresztül üzenetét eljuttatja az emberekhez. Ennek többféle módja van. Használhatja a következık bármelyikét: • • • • • • • • •

újságok folyóiratok szórólapok és ismertetık plakátok személyes megkeresés telefon rádió televízió internet

93


Sıt, még hılégballonokat is használhat! Miután ezt eldöntötte, a következı dolog, amire gondolnia kell az lesz, hogy mennyibe fog kerülni Önnek az elérésük. Megállapította, hogy kik az ügyfelei/vevıi, hol laknak és mit akar nekik mondani. A legjobb médiumot kell ehhez kiválasztania - azt, amelyik az Ön igényeinek a legjobban megfelel. Ha az üzenetének nagyfokú "vizuális" tartalma van, nem túl sok értelme lenne, hogy azt a rádióban reklámozza! Mennyit költsön rá? Nincsen elıre meghatározott helyes összeg - az a piactól, a konkurenciától, és az Ön üzleti céljaitól függ. Ha nincsen üzleti tapasztalata, akkor jó ötlet az éves forgalom 2 %-ával számolni. Dolgozza ki, hogy ez mire elég, és hogy milyen idıpontban akarja megjelentetni a hirdetését. De legyen óvatos! Ha a számszerő forgalom nem túl nagy, lehet, hogy túl alacsonyra becsüli azt az összeget, amit reklámozásra kellene költeni. Ne felejtse el, hogy csak akkor tud eladni valamit, ha az emberek tudják, hogy el akarja adni. Ne tartsa ezt a pénzt elveszített nyereségnek! Tekintse inkább úgy, hogy befektetés, amely a jövıbeli nagyobb forgalom formájában térül meg. Szinte biztos, hogy az országos televíziós reklámozást még nem engedheti meg magának. De elképzelhetı, hogy a helyi rádiót vagy TV-t már igen. A helyi újságok sem túl drágák, és nagyon hatékonyak az emberek elérése szempontjából. A hirdetést tartalmazó szórólapok az üzleti reklámozás olcsó formáját jelenthetik.

A reklám hatékonyságának lemérése Meglehetıs problémát jelenthet annak eldöntése, hogy a reklám fordított kiadás megérte-e? Az Unilever cég alapítója egyszer ezt mondta: •

A reklámozás fele pénzpocsékolás. Az egyetlen gond ezzel csak az, hogy megállapítsuk, melyik fele!

94


A reklámnak megnövekedett kereskedelmi forgalmat kell eredményeznie. Ha ez nem történt meg, akkor a reklám sikertelen volt. A reklámozás következtében az Ön kereskedelmi helyzetének javulnia kell. Nézze át a feljegyzéseit. Hasonlítsa össze a forgalom reklámkampány elıtti és utáni adatait. Ennek segítségével ki tudja deríteni, hogy a reklám megérte-e azt a pénzt, amit ráköltött. Az alábbi ellenırzéseket végezheti el, hogy megpróbálja letesztelni reklámjának hatékonyságát. Végezze el az alábbi ellenırzéseket, és megtudhatja, hogy reklámja mennyire hatékony. • • •

tegyen kupont a hirdetésbe kérje meg a vevıt/ügyfelet, hogy hozza be a hirdetést, hogy árengedményt kapjon foglaljon a hirdetésbe egy válaszrubrikát hivatkozási számmal

Az üzlet/szolgáltatás jellegétıl függıen más módszerek is alkalmasak lehetnek.

Összefoglalás Meghatározott célpontokra van szüksége. Tudnia kell, hogy: • • •

mi az Ön célközönsége mit akar nekik mondani mi a legjobb módja annak, hogy eljuttassa hozzájuk

Ne felejtse el értékelni a reklámok hatását! Nagyobb forgalmat eredményezett? Ha igen, megérte a ráfordított pénzt? A reklámnak kifizetıdınek kell lennie. Miután meghatározta, hogy melyik az Ön piaca, elkezdheti az alábbi reklámterv felvázolását: • • • • •

Mekkora lesz éves reklámkiadásainak összege? Folyamatosan fog hirdetni - vagy meghatározott idıszakonként vagy szezonálisan? Ha igen, mikor? Milyen médiát fog használni? Mi lesz az üzenete? Hogyan fogja ellenırizni a reklám hatékonyságát?

95

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY. Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

Recommend Documents