KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY
Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára
A kiadványt készítette
a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKC programja támogatásával
1
Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára
Szerzık: Ravasz Sándor Szentgyörgyi András dr. Sztruhár Gyula
Felelıs kiadó Dr. Sztruhár Gyula ügyvezetı
Nyomdai munkák: KOMPRESS Nyomdaipari Kft. 2900 Komárom, Vállalkozók útja 8. Tel./Fax: 34/540-650, 3540-660 Felelıs vezetı: Szombath Gábor E-mail:
[email protected] www.kompress.hu
© KEM Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2800 Tatabánya Fı tér 4. www.kem-hvk.hu
2
Elıszó
A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány e kiadványával a kisvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani vállalkozási tevékenységük megkezdéséhez és folytatásához. A jelenleg nehezedı gazdasági helyzetben romlanak a vállalkozások piaci esélyei, talpon maradásuk gyakran kilátástalannak tőnik. Éppen ezért napjaink gazdasági kényszere a versenyképesség megırzése érdekében az innováció, a megújulási készség és képesség állandó szinten tartása és fejlesztése, megfelelés a kor kihívásainak. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani kiadványunkkal. A könyv alapismereteket tartalmaz az innovációs képesség fenntartásához jog, üzletvezetési, számviteli, adózási kérdésekben, de korántsem vállalhatjuk fel azt, hogy csupán e kiadvány megismerésével kellıen el lehessen igazodni a folyamatosan változó vállalkozási környezetben. A tárgyalt témakörökben egy-egy dologról a legfontosabb alapismereteket tekintjük át, a gyorsan változó információ özön közepette, az esetleges tévedés jogát fenntartva. A konkrét problémával ajánlatos ezután célirányosan, megfelelı képzettségő szakemberhez, tanácsadóhoz fordulni. E területen alapítványunk is készséggel ajánlja fel adatbázisát és szakemberei közremőködését. A könyv terjedelme nem ad lehetıséget arra, hogy a tárgyalt témakörben mindenre kiterjedı, pontos információkat nyújtson – a célja sem az – de kellı eligazodást nyújthat a vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi, gazdasági kérdések területén.
Sikeres és eredményes kiadványunkat.
vállalkozást
3
kívánva,
ajánljuk
figyelmükbe
BEMUTATKOZÁS
A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1993. óta segíti a megye kis- és középvállalkozásai alapítását, mőködési feltételeinek megteremtését, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ezzel is hozzájárulva a munkanélküliség mérsékléséhez, gazdasági eredményeink növekedéséhez. Ennek keretében napjainkban és a jövıben a következıken kiemelt tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja és kínálja a vállalkozók számára: 1. 2.
3. 4.
5. 6. 7. 8.
Folyamatos tanácsadás a vállalkozásokat érintı szabályokról (adózás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, pénzügyek stb.) Mikrohitel nyújtása kis- és középvállalkozások részére: OMA alapból: 7MFt összegig, 8 éves futamidıre, kamatozás jegybanki alapkamat mértékével. Európai Unió által támogatott mikrohitelek bemutatása és elérhetıvé tétele. (Mikrohitel Plusz és Új Magyarország mikrohitel, valamint egyéb fejlesztési banki konstrukciók) Megvalósíthatósági-, termelékenységgel, hatékonysággal kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok készítése. Tanfolyamok modern oktatási eszközökkel felszerelt tanteremben, marketing, vállalkozásvezetés, pénzügyek, tudatos fogyasztói magatartás témakörökben. A piaci árnál kedvezıbb áron bérelhetı irodák a komáromi Vállalkozók Házában és Tatabányán. Teljes körő irodatechnikai szolgáltatás (sokszorosítás, iratfőzés, iratkötés, fax, szövegszerkesztés, Internet, adatbázisok, stb.). Egyéni igényekhez igazodó ismeretfrissítés, speciális eladásösztönzı tréningek. A megyében egyedülállóan, elsısorban alapítványok, illetve a nonprofit szektor egyéb szereplıi részére, egyes szakterületek, illetve teljes mőködési feladatok átvállalása.
4
Irodáink címei, elérhetıségei: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. T/F: 34-311-662 www.kem-hvk.hu 2900 Komárom, Árpád út 21. (Vállalkozók Háza) T/F: 34-344-485 2500 Esztergom, Simor János u. 17. T/F: 33-413-015
5
Tartalomjegyzék
Az egyéni vállalkozás................................................................................................................... A szellemi tulajdonjogok fontossága ........................................................................................... Gazdasági társaságok ................................................................................................................... Üzleti tervezés .............................................................................................................................. A marketing.................................................................................................................................. Az adózásról általában ............................................................................................................... 7 Az egyéni vállalkozó adózása .................................................................................................. 14 Általános forgalmi adó ............................................................................................................. 21 A társasági és osztalékadó........................................................................................................ 29 Egyszerősített vállalkozói adó.................................................................................................. 34 Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás ........................................................................... 38 A különadókról......................................................................................................................... 40 Helyi adók ................................................................................................................................ 42 Társadalombiztosítás................................................................................................................ 48 Egyszeres könyvvezetés, adónyilvántartások .......................................................................... 63
6
Az adózásról általában A vállalkozások mőködése és eredménytermelés az állami költségvetés finanszírozásának forrása, és a vállalkozót, mint adóalanyt az eredményen való osztozkodásra kényszeríti, vagyis közhatalmi jogosultságánál fogva adóztat. Ezen túlmenıen a vállalkozást arra is kötelezi, hogy az adóztatás mechanizmusában is szerepet vállaljon: más adókötelezettektıl vagy adóalanyoktól az adóbeszedést lebonyolítsa (pl.: általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, fogyasztási adó). A vállalkozások – az önadózás rendszerében – tehát adót fizetnek, adóbeszedést bonyolítanak, és ezzel kapcsolatban törvényben elıírt kötelezettségeik vannak. A vállalkozók számára feltétlenül szükséges a különféle adójogszabályok alapos megismerése, de indokolt az adóhatóságok eljárási és egyéb jogosítványainak, sıt hatósági módszereik, gyakorlatuk megismerése is. Az adóztatás formája, mértéke, módja, eszköze és rendje törvényben szabályozott, mely az adórendszer keretén belül mőködik. Az adórendszer csoportosítható adónemek, adófajták szerint is. 1. Adónemek, adófajták Az adóztatás célja szerint megkülönböztetünk • vállalkozási és nyereség típusú adókat (pl.: társasági adó, helyi iparőzési adó) • a személy jövedelmét adóztató adófajtákat (pl.: személyi jövedelemadó) • a személy fogyasztását adóztató adófajtákat (pl.: fogyasztási adó, általános forgalmi adó) • az adózó vagyonát adóztató adófajtákat (pl.: építményadó, telekadó, gépjármőadó) • az újraelosztás miatt átcsoportosított hozzájárulásokat, befizetéseket (pl.: munkaadói és munkavállalói járulék, nemzeti kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás) 1. Az adóhatóságok Az adóhatóságok közigazgatási tevékenységet végzı szervek. Az adóhatóság, mint hatósági jogosítványokkal felruházott szerv konkrétan adóügyben kifelé ható, tehát az adózók, az adófizetésre kötelezettek magatartására irányuló döntéseket hoz, és ezeknek, valamint a jogszabályi elıírásoknak érvényt szerez.
7
Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja. Az adóhatóság az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelızése és megakadályozása érdekében ellenırzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését. Adóhatóságok: • Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) és szervei Az állami adóhatóság centralizált, az önkormányzatoktól független, a pénzügyminiszter irányítása alatt álló szerv. Az adó és a költségvetési támogatás ügyében elsı fokon az APEH fıvárosi, ill. megyei szerve, mint elsıfokú állami adóhatóság jár el. • Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei A vámhatóságok olyan adóügyekben járnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vámügyekhez. Adóhatósággá e szervezet csak és kizárólag a termékimport utáni általános forgalmi adó és a statisztikai illeték ügyében válik. Elsı fokon a vám- és pénzügyırség szervei, a vámhivatalok járnak el. • Önkormányzatok jegyzıje A helyi adókkal és a belföldi rendszámú gépjármővek után fizetendı köztartozásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a törvény a települési önkormányzat jegyzıjére bízza. Helyi adó ügyében az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót beszedte. • Illetékhivatal 2007. január 1.-tıl az illetékhivatalok az adóhivatal szervezetének részeként végzik tevékenységüket. Az illetékrendszer egyik leghagyományosabb elemét a vagyonszerzési illetékek képzik, amelyeket a vagyonszerzı vagy a közjegyzı bejelentési alapján az illetékhivatal állapít meg. Az illetékek vagyonszerzéséhez kapcsolódó körén kívüli másik nagy csoportját az eljárási illetékek képezik. Ezeket az eljárás kezdeményezıi az eljárást kezdeményezı iraton (jellemzıen illetékbélyeg felragasztásával) róják le. Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával és az illetékfizetés rendjének ellenırzésével kapcsolatos ügyben elsı fokon az illetékhivatal jár el.
8
3. Az adózás rendje Az adóztatás alaki szabályainak két általános követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az eredményességet. Az adózás rendje és az eljárás törvényessége szőkebb értelemben az adóhatóságok mőködésével összefüggı eljárási követelmények megtartását és mások által történı megtartásának megkövetelését jelenti. A törvényesség tehát nemcsak a hatóság tevékenységére vonatkozó követelmény, hanem egyidejőleg a törvény hatálya alá tartozó adózók és más személyek adózással összefüggı kötelezettségei teljesítésének ellenırzésére is kiterjed. Az adóhatóságnak nemcsak az adózók, és más személyek kötelezettségei teljesítését kell tevékenysége során elısegítenie, hanem az adózó jogok érvényesítését, érvényesülését is. Az adójogviszony nemcsak az állam vagy az önkormányzat és az adófizetı közötti konkrét, másoktól független kapcsolat, hanem egyben a közterhek elosztásának viszonya is. Ezért az adózás rendjének és különösen az adóeljárásnak a részletszabályait olyan módon kellett kialakítani a törvényben, amely az egymástól elszakítva értelmezhetetlen két követelményt, az adózás törvényességét és eredményességét egyaránt érvényre juttatja. 4. A vállalkozások kötelezettségei Az adókötelezettség olyan győjtıfogalom, amely átfogja az adóalanyokat, bizonyos esetekben más adózókat terhelı vagyoni és nem vagyoni jellegő kötelezettségeket, amelyeket önállóan végeznek. Az adózási folyamat különbözı szakaszaiban elıírt vagyoni és nem vagyoni kötelezettségek többsége független az adóhatóság tevékenységétıl, törvények, nem pedig a hatóság határozatán alapuló kötelezettség. Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben elıírt • bejelentésre, nyilatkozattételre • adó-megállapításra • bevallásra • adófizetésre és adóelıleg fizetésére • bizonylat kiállítására és megırzésére 9
• nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre) • adatszolgáltatásra • adólevonásra, adóbeszedésre Ezek együttesen az adókötelezettséget jelentik. Az adókötelezettség nyolc pontban felsorolt tizenhárom nevesített esete nem terheli minden esetben az adózót, hanem azok terjedelme adónként, esetenként és adónemenként is a tevékenységtıl függıen változó. Egyes kötelezettségek egyszeri cselekménnyel teljesíthetık (elsı alkalommal történı bejelentkezés, nyilatkozattétel), más kötelezettségek az adókötelezettség megszőnéséig periodikusan visszatérnek (adóbevallás, adóelıleg fizetése), míg az adókötelezettség harmadik csoportját azok a kötelezettségek képezik, amelyek folyamatosan teljesítendık (nyilvántartás vezetése, bizonylat kiállítása és megırzése). Bejelentési kötelezettség Általános szabály, hogy az adóalanyok a különbözı hatóságokhoz bejelentett adataikban történı változásokat 15 napon belül kötelesek bejelenteni. Nyilvántartási kötelezettség A bevételhez, jövedelemhez, nyereséghez főzıdı adók megállapításához és kiszámításához iratok, bizonylatok, nyilvántartások szükségesek. Szükséges a számvitel rendje szerinti bizonylatok kiállítása, nyilvántartások és könyvek vezetése, melyek a gyakorlatban az adókötelezettség megállapításának, teljesítésének és ellenırizhetıségének elsıdleges alapját képezik. A jogszabályban elıírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani és vezetni, hogy az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének vagy igénybevételének megállapítására, ellenırzésére alkalmas legyen. Adatszolgáltatási kötelezettség Az adóhatósághoz elsıdlegesen a kifizetı, a munkáltató, a biztosító intézet, a földhivatal, az illetékhivatal, a pénzintézet, az Országos Találmányi Hivatal, a társadalombiztosítási szerv, az engedélyt kiadó hatóság, a belügyminisztérium adatszolgáltatására kijelölt szerve, a gépjármő forgalmazásával foglalkozó vállalkozó köteles a kötelezettségek elıírása és azok teljesítésének nyomon 10
követése miatt adatot szolgáltatni, és az adózók adatairól rendszeres tájékoztatást adni. A kifizetı és a munkáltató adózóként köteles az általa kifizetett adóköteles jövedelemrıl, a levont adóelılegrıl, a jogcímenkénti figyelembe vett adókedvezményekrıl az adatszolgáltatást elkészíteni és elküldeni az adóhatóságnak. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése Az adózó az önadózással megállapított adóról, költségvetési támogatásról adónként, illetve költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette vagy késıbb fizetheti meg. Az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelıleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, jogkövetkezményekkel sújtható. Jogkövetkezmények Az adójogszabályban elıírt kötelezettségek megsértése veszélyezteti az államháztartás bevételi forrásait, ezért az adózás körében elkövetett jogsértések konzekvenciája pénzben kifejezhetı. Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség elıtt történı igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék alapja az adó vagy a költségvetési támogatás, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg, illetve amelyet az esedékesség napját megelızıen vettek igénybe. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
11
Önellenırzési pótlék Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót és költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Önellenırzésnek csak az adó elévülési idején belül, az adóhatóság ellenırzésének megkezdéséig van helye. Az önellenırzés nem adózói kötelezettség, hanem önadózás rendszerében az adózó joga. Ha az adózó az adót, illetve a költségvetési támogatást az önellenırzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenırzése pótlékot fizet. Az önellenırzési pótlékot a késedelmi pótlék felének megfelelı mértékben kell felszámítani, a bevallás benyújtásának elıírt határidı elteltét követı elsı naptól a helyesbítés nyilvántartásba történı feljegyzésének, illetve az önellenırzés benyújtásának napjáig. Amennyiben az adózó az önellenırzés keretében feltárja saját tévedését, mulasztását, és az önellenırzés lezárásaként az önellenırzési pótlékot megfizeti, mentesül az adóbíróság, az önellenırzés napjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint a mulasztási bírság megfizetése alól. Adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóhiánynak minısül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség idıpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlı körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhetı, ha a körülményekbıl megállapítható, hogy az adózó vagy intézkedı képviselıje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tıle elvárható körültekintéssel járt el. Mulasztási bírság A mulasztási bírság azon jogellenes magatartásoknak, mulasztásoknak az összefoglaló elnevezéső jogkövetkezményeit győjti össze, melyek különbözı mértékben ugyan, de veszélyeztetik az adóztatási érdekeket.
12
A mulasztási bírság az illetékes adóhatóság jogkörében mérsékelhetı vagy el is engedhetı, amennyiben a mérséklésre vagy elengedésre méltányosságot kiérdemlı körülmények állnak fenn.
13
Az egyéni vállalkozó adózása Az egyéni vállalkozó - a törvényi feltételek teljesülése esetén - alkalmazhatja:
a) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, b) az átalányadózást, c) a tételes átalányadózást.
a) A vállalkozói jövedelem szerinti adózás
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozásával összefüggésben háromféle adót fizet. Ezek:
1. A vállalkozó jövedelem után vállalkozói jövedelemadó, amelynek mértéke 16 %, Az adózó 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulccsal adózhat, ha • nem vesz igénybe adókedvezményt; • az adóévben legalább egy fı foglalkoztatott az átlagos állományi létszáma (a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába nem számítanak bele azok, akik után a jövedelmük alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni), • adóalapja az adóévben és az azt megelızı adóévben eléri a jövedelem-, nyereségminimumot (kivéve, ha az adózó mentesül a jövedelem-, nyereségminimum alkalmazása alól), • az adóévben megfelel az államháztartási törvény szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; • az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének – területfejlesztés kedvezményezett térségeirıl szóló kormányrendelet szerinti kistérségben, illetve településen a minimálbér – adóévi összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
14
2. a vállalkozói osztaléklap után 25 %, illetve 35 % lineáris adó 3. a vállalkozásból kivett jövedelem után az összevont adóalap részeként sávosan
A vállalkozói jövedelemadó
A vállalkozói jövedelemadó és az adózás utáni vállalkozói jövedelem számítását az alábbiakban szemléltetjük. 1. + vállalkozói bevételek 2. + vállalkozói bevételt növelı tételek 3. – vállalkozói bevételt csökkentı tételek 4. = módosított vállalkozói bevétel (1+2-3. sor) 5. – vállalkozásban elszámolt költségek 6. = jövedelem (4-5. sor) 7. – közcélú adományok 8. – elızı évek vesztesége 9. = adóalap (6-7-8. sor) 10. = adó = adóalap (9. sor x 16% vagy 10%) 11. – vállalkozói adókedvezmények 12. = fizetendı vállalkozási személyi jövedelemadó összesen (10-11. sor) Osztalékadó Az egyéni vállalkozó osztalékra jogosult és „kötelezett”. A jogosultság feltétele, hogy rendelkezzék osztalékalappal. Az osztalékalap számítása: a) Adózott vállalkozói jövedelem b) Az adózott vállalkozói jövedelmet növelı tételek c) Az adózott vállalkozói jövedelmet csökkentı tételek d) Vállalkozói osztalékalap (a + b - c) Az osztalékadó nagysága 25%.
15
A vállalkozói kivét után az adóelıleg A vállalkozó kivétek után az adóelıleget göngyölítve kell számítani az összevont adóalap adójának a megállapítására vonatkozó progresszívan sávos táblázat szerint, és a kivét hónapján követı hó 15-éig kell megfizetni. Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0 – 1.700.000 Ft - ig 1.700.001 – forinttól 306.000 Ft és az 1.700.000 Ft-on felüli rész
18 %-a 36 %-a
Adóelıleg a vállalkozói tevékenység után A vállalkozói tevékenység után is kell adóelıleget fizetni. Az adóelıleg összege az év elejétıl keletkezett vállalkozói adóalap 16 %-a, amelyet a vállalkozói kivét adóelılegéhez hasonlóan göngyölítve kell számítani, és negyedévenként, a negyedévet követı hó 12-éig kell megfizetni. b) Átalányadózást alkalmazó egyéi vállalkozó Bevételbıl a jövedelem számítása Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adóköteles bevételeibıl a jövedelmet vélelmezett költséghányad valamelyikének alkalmazásával számítja ki. Fontos tudni, hogy az adózó tevékenysége(i) alapján milyen nagyságrendő költséghányadot alkalmazhat a jövedelem számításához. Fıszabály szerint az alkalmazható költséghányad 40 %. Ez azt jelenti, hogy az adóköteles bevételbıl a jövedelem 60 %, azaz minden 100 forintból 60 forint. A törvényben meghatározott tevékenységek esetén az alkalmazott költséghányad 80% is lehet. A vélelmezett költséghányad nyújt fedezetet az összes költségekre, beleértve a korábban és az átalányadózás idıszakában beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is.
16
Az átalányadózás választásának fontosabb feltételei A magánszemély az átalányadózás megkezdésétıl • nem áll munkaviszonyban • bevétele a 15 millió forintot (egyes, a törvényben meghatározott esetekben a 100 millió forintot) nem haladta meg (az elızı adóévben sem) • a tevékenységet és közben kezdı vállalkozó a bevétel összegét idıarányosan veheti figyelembe Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót alap esetben 40 %, egyes a törvényben meghatározott tevékenységeknél 80 % költséghányad levonása illeti meg, 87% mértékő költséghányad levonás akkor, ha az adóév egészében kizárólag közvetlen fogyasztók részére történı kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A 87%-os mértéken felül további 6 százalékpontot, összesen tehát 93 % mértékő költséghányadot alkalmazhat az az adózó, aki kiskereskedelmi tevékenysége keretében például élelmiszer áruházat, élelmiszer szaküzletet, drogériai és gyógynövény szaküzletet, termény- és takarmányboltot mőködtet. További, a fenti költséghányadoktól való eltérések is vannak pl. mezıgazdasági kistermelés, vagy nyugdíjas vállalkozó esetében, ezeket a törvény részletesen tartalmazza! Függetlenül attól, hogy az adózó milyen nagyságú vélelmezett költséghányad alkalmazására jogosult, a tevékenységével kapcsolatos minden költségét, ráfordítását elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó összege Az adóalany az általa jogszerően alkalmazott költséghányaddal számított jövedelme után fizet adót. A fizetendı adó mértéke függ az évi jövedelem nagyságától, ahogy azt a következı táblázat szemlélteti. Az évi jövedelem összege Az adó mértéke legfeljebb 1.700.000 forint 18 % ha 1.700.000 forintnál több az adó összege 306.000 forint és az azt meghaladó jövedelem 36 % után Az átalányadózást a mezıgazdasági kistermelı is – az állattenyésztésbıl és növénytermesztésbıl származó jövedelem után eltérı módon - választhatja!
17
Tételes átalányadó A tételes átalányadót az egyéni vállalkozók közül a fizetı vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. A fizetı vendéglátó tevékenység esetén feltétel, hogy a tevékenységet a magánszemély saját lakásában vagy üdülıjében, és azok közül csak egyben folytassa. Az átalányadó évi összege szobánként 32.000 forint.
Egyéni vállalkozó jövedelem-, nyereségminimum szerinti adózása
Ha az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbsége nem éri el az adóévben az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások együttes értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százalékát (vagyis a törvény által meghatározott jövedelem-, illetve nyereségminimumot), akkor választhat: • az adóbevallásban nyilatkozatot tesz, vagyis kitölti az állami adóhatóság bevallást kiegészítı nyomtatványát (ez adójogi szempontból bevallásnak minısül); • a jövedelem-, nyereségminimumot tekinti adóalapnak. A mezıgazdasági ıstermelık által alkalmazható adózási módok Az ıstermelık által választható adózási módok a következık lehetnek: • 10% vélelmezett költséghányad alkalmazása • tételes költségelszámolás alkalmazása • kistermelıi átalányadózás A mezıgazdasági ıstermelınek – bármilyen adózási módot választott is – bevételébıl nem kell jövedelmet figyelembe vennie, ha az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Ez a szabály nem jelenti azt, hogy a 600 ezer forint alatti bevétel feltétlenül adómentes, mert ha ezt a határt akár egy forinttal is túllépi, a jövedelmet 600 ezer forint beszámításával kell meghatározni. Emiatt az ıstermelınek év közben eleget kell tenni az általa választott adózási mód elıírásainak (bevétel nyilvántartása, költségek bizonylatolása, stb.)
18
A 10% vélelmezett költséghányaddal és a tételes költségelszámolással megállapított ıstermelıi jövedelem az összevont adóalap részét képezi, míg a kistermelıi átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelem adóját – az átalányadózó egyéni vállalkozókra (is) érvényes – külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az ıstermelı kategóriáján belül kezeli a mezıgazdasági kistermelı fogalmát. Kistermelınek az a mezıgazdasági ıstermelı minısül, akinek ezen tevékenységébıl az adóévben elért bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg. A 10% költséghányad
A mezıgazdasági ıstermelık élhetnek azzal az elvi lehetıséggel, hogy 10%-os, ún. vélelmezett költséghányadot alkalmazva, jövedelmüket a bevétel 90%-ában állapítsák meg. Ezt az adózási módot választó ıstermelıt kedvezményként e tevékenységével kapcsolatban csak bevételcsökkentı kedvezmények és ıstermelıi adókedvezmény illeti meg. A korábban és a 10% költséghányad alkalmazásának idıszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, elıállítása értékének erre az idıszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. A 10% költséghányad alkalmazását megelızı évekbıl fennmaradt összes elhatárolt veszteségbıl a 10% költséghányad alkalmazásának idıszakában minden évben 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Más jövedelemmel is rendelkezı ıstermelıket érinti az a szabály, hogy költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben tevékenységébıl származó bevételeinek egyikére sem, valamint az tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a költségelszámolást.
a 10% önálló önálló tételes
A tételes költségelszámolás A tételes költségelszámolással történı adózás lényege, hogy a bevételt az elszámolható költségekkel csökkentve kell megállapítani a jövedelmet. A költségek levonása elıtt tételes költségelszámolás alkalmazható mezıgazdasági ıstermelık ún. bevételt csökkentı kedvezmények igénybevételére jogosultak.
19
Ezen adózási mód alkalmazása esetén az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevételüket csökkenthetik minden megkezdett hónap után • a legalább 50%-ban csökkent munkaképességő alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a havi minimálbér 24 %-val, - a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át • a sikeres szakmai vizsgát tett szakképzı iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, valamint • a korábban munkanélküli személy alkalmazottként történı foglalkoztatása esetén e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, függetlenül attól, hogy a tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt. A mezıgazdasági kistermelı bevallást helyettesítı nyilatkozata: A tételes költségelszámolást alkalmazó mezıgazdasági kistermelı, ha az éves bevétele nem több 4.000.000 forintnál, és rendelkezik legalább a bevétel 20%-át kitevı költséget igazoló számlával, nyilatkozatot tehet arról, hogy az adóévben nem volt a mezıgazdasági kistermelésbıl jövedelme, és a szükséges összegő számlával rendelkezik. A gépjármőhasználattal kapcsolatos számla (a 20%-on belül) csak akkor vehetı figyelembe, ha ezt útnyilvántartással is alátámasztják. A bevallással egyenértékő nyilatkozat legfeljebb 7.000.000 forint bevételig tehetı csak, a bevétel számításánál azonban a jogszabályok alapján kapott támogatásokat nem kell figyelembe venni! A mezıgazdasági kistermelık tételes költségelszámolás alkalmazása esetén változatlanul jogosultak arra, hogy a bevételcsökkentı kedvezményekkel csökkentett bevételük 40%-át kistermelıi költségarány címén igazolás nélkül számolják el, az igazolt költségeken felül. A 10%-os költséghányad és a tételes költségelszámolás helyett a mezıgazdasági ıstermelı alkalmazhatja az átalányadózási módot is, melynek elvei hasonlóak az egyéni vállalkozáséhoz.
20
Általános forgalmi adó Ahhoz, hogy az adó mőködési mechanizmusát és az adóztatással kapcsolatos feladatokat értelmezni tudjuk, röviden ismerkedjünk meg az adó általános jellemzıivel. Az általános forgalmi adót jellemzi, hogy ez az adó: • általános adó • összfázisú forgalmi adó • hozzáadott érték adó • fogyasztói adó. Azért nevezzük ezt az adót általános adónak, mert: • néhány adómentes szolgáltatásról eltekintve kiterjed a belföldi eredető áruk és szolgáltatások teljes körére • kiterjed az import eredető termékekre • kiterjed az export értékesítésre • az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az értékesítést milyen tulajdonformában (egyéni vállalkozás, társas vállalkozás, szövetkezet, az állam tulajdonában lévı gazdasági társaság) és milyen vállalkozási szervezeti keretek (pl.: betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság) között végzik. Az általános forgalmi adó összfázisú adó. Ezen azt értjük, hogy az adót a termelés (a szolgáltatásnyújtás) minden fázisában annak, aki (amely) az értékesítésrıl számlát bocsát ki, a számlában fel kell számítani. Ezt a kötelezettséget nevezzük “adófelszámítási kötelezettség”-nek. A számlában szereplı adót pedig felszámított adónak nevezzük. Azzal, hogy a termék forgalmazója (az eladó) a számlában az adót felszámítja, azt a vevıre áthárítja, vele megfizetteti. Ennek eredményeként a termék eladója az adót visszakapja, ezáltal az adó terhét nem viseli. A termék eladója a termék elıállításához különféle anyagokat, kereskedelmi árukat szerez be, szolgáltatásokat vesz igénybe. Ezáltal az eladó vevıként is részt vesz az áruforgalmazási folyamatban. Mint vevı, az általa vásárolt termékekrıl, igénybe vett szolgáltatásokról számlát kap. A számlán szerepel az üzleti partnere által felszámított, reá továbbhárított, általa a számla ellenértékének kiegyenlítésekor a szállítónak megfizetett adó. A beszerzésekrıl kapott számlában szereplı adót – a vevınél – továbbhárított, elızetesen felszámított adónak nevezzük.
21
Az adókötelezett (az adóalany) az általa felszámított adóból jogosult levonni a reá továbbhárított (elızetesen felszámított) adót, és a kettı különbözetét számolja el az adóhatósággal. Hozzáadott értékadó Azt az értéket, amelyet az egyes fázisokban a termelık, szolgáltatási és értékesítési tevékenységet végzık a megelızı fázisból vett termékekhez hozzáadnak, új értéknek, hozzáadott értéknek nevezzük. A hozzáadott érték az adott fázisban felhasznált személyi jellegő ráfordításokat (bérköltségek, a bérek közterhei stb.), az elszámolt amortizációt és az egyéb költségeket, valamint a piaci viszonyok által is befolyásolt nyereséget tartalmazza. Fogyasztói adó A végsı fogyasztó(k), felhasználó(k) a vételi árban megfizetett adót nem követelhetik vissza, az a fizetıképes kereslet összegét, a fogyasztó(k) jövedelmét csökkenti. Az általános forgalmi adó alkalmazási hatálya: Az általános forgalmi adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. Csoportos adóalanyiság Ezt ezután bármely tevékenységő belföldi kapcsolt vállalkozási kör választhatja. Az áfa csoportban résztvevık a továbbiakban nem önálló forgalmi adóalanyok (a csoport a jogutód), hanem együtt számítanak egyetlen áfa alanynak (de minden más adónemben önállóan számolnak el). A csoporttagok egymás közötti ügyletei után nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség. A csoport mőködéséért az érintett kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek, függetlenül attól, tagjai-e az áfa csoportnak. E szerint tehát a csoportban résztvevı és a kívül maradó kapcsolt vállalkozás egyaránt egyetemlegesen felel a résztvevı tagnak a csoportos adóalanyiságot megelızıen keletkezett áfa kötelezettség teljesítéséért, továbbá a csoportos adóalanyiság idıszakában is a keletkezı áfa kötelezettség teljesítéséért.
22
A csoportos adóalanyiság létrehozását, megszüntetését a törvény szintén szabályozza. A csoport nevében a csoport képviselı tehet jognyilatkozatot az adóhatóság elıtt. Neki kell a csoport nevében havonta csoport szintő áfa bevallást benyújtania és az általános áfa szabályok szerint teljesítenie az összesítı nyilatkozattal kapcsolatos elıírásokat.
A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerően végzett tevékenység, mint például a mezıgazdasági, a kitermelı ipari, az építıipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi és a szolgáltatásnyújtási tevékenység Az adókötelezettség tényének vélelmezéséhez a bemutatott ismérvek mindegyikének egyidejő megléte szükséges. Például nem terheli adókötelezettség azt a természetes személyt, aki használt gépkocsiját értékesíti, akkor sem, ha abból jövedelme keletkezik, mert tevékenységét eseti jelleggel, tehát nem üzletszerően végezte. Ebben az esetben az értékesítési tevékenysége általános forgalmi adó szempontjából nem minısül gazdasági tevékenységnek. A négy követelménybıl egy hiányzik! Nevesített fogalmak:
Termékértékesítés Birtokba vehetı dolognak ellenérték fejében történı átengedése, mely az átvevıt feljogosítja arra, hogy a termékkel tulajdonosként rendelkezzék. Szolgáltatásnyújtás Minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely nem minısül termékértékesítésnek. Az Európai Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés Termékimport • termékimporton értjük a terméknek harmadik ország területérıl az Európai Közösség országaiba történı behozatalát, vagy egyéb módon történı bejuttatását.
23
Birtokba vehetı dolog Birtokba vehetı dolgon értjük az anyag jellegő javakat (pl: épületek, gépek, berendezések, fogyasztás céljából forgalmazott áruk stb.), továbbá a dolog módjára hasznosítható természeti erıket. Nem tekinthetı viszont az általános forgalmi adó szempontjából birtokba vehetı dolognak a pénz és az értékpapír. Ellenérték Ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, amely lehet pénz, pénzt helyettesítı eszköz, ingó dolog vagy ingatlan, továbbá valamely jog átengedése (például bérleti jog átadása). Nem minısül termékértékesítésnek Nem minısül termékértékesítésnek – többek között – : 1. a kis értékő ajándék 2. az áruminta Az általános forgalmi adó alapja és mértéke Ahhoz, hogy az adóalany az adó felszámítási kötelezettségének eleget tehessen a) meg kell határoznia az adó alapját, majd annak ismeretében b) a kibocsátásra kerülı számlán felszámításra kerülı adót. Az adó alapja 1. Ha az ellenértéket pénzben fejezik ki a) belföldi eredető termék értékesítésének és szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért járó ellenérték b) közösségen belülrıl történı beszerzés esetén a fentiekre vonatkozó szabályok alkalmazásával c) termékimport esetén - vámérték + kivetett vám + felszámított vámkezelési díj + felszámított illeték + fogyasztási adó + az elsı belföldi rendeltetési helyig felmerülı járulékos
24
költségek + egyéb, kötelezı jellegő befizetések (pl: termékdíj) - vámmentes összeg 2. Ha az ellenértéket nem pénzben fejezi ki a) az ellenértékül szolgáló termék vagy szolgáltatás áfa nélküli forgalmi értéke A felszámított adó mértéke: 1. fıszabály szerint az adóalap 20 %-a • minden olyan termék és szolgáltatásnyújtás esetében, amikor az áfáról szóló törvény ettıl eltérı adókulcs alkalmazását nem teszi tehetıvé 2. a fıszabálytól eltérıen az adóalap 5 %-a például • mellékletben meghatározott egyes gyógyszerkészítmények, napilapok után.
könyvek,
Fordított adózás Új elıírás 2008. május 1-jétıl. A fordított adózás kizárólag ingatlan építési hatósági engedélyhez kötött létrehozására, bıvítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontást is – irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásra terjed ki.
Fordítottan adózó evás
Ha evás adóalany fordított adózás alá tartozó ügyletnek vevıként szereplıje, az áfát neki kell bevallania, megfizetnie. Nem akadálya a fordított adózásnak, ha az eladó evás.
25
Visszaigénylés Változás 2008. január 1-jétıl. Áfa akkor igényelhetı vissza, ha az áfa többlet egy-egy adó megállapítási idıszakban eléri, vagy meghaladja havi bevalló adóalanyok esetében az egymillió forintot, negyedéves bevallók esetében a 250 ezer forintot, éves bevallók esetében az 50 ezer forintot. A negatív áfa különbözetek a tárgyidıszaki értékhatárokig göngyölíthetık. Adómentesség Az általános forgalmi adó rendszerben kétféle adómentességet különböztetünk meg. Az adómentesség lehet a tevékenység közérdekő jellegére tekintettel alkalmazható mentesség és alanyi adómentesség. Közérdekő tevékenységre tekintettel létrejövı mentesség: Abban az esetben, amikor az általános forgalmi adóról szóló törvény egyes értékesítéseket, szolgáltatásokat mentesít az adófizetési kötelezettség alól, közérdekő tevékenységre tekintettel létrejövı mentességrıl van szó. Ebben az esetben tehát az értékesítés jellege adómentes, függetlenül attól, hogy az értékesítést ki végzi. Az, aki (amely) ilyen jellegő adómentes értékesítést végez, az általa kibocsátott számlában általános forgalmi adót nem tüntethet fel, és a beszerzéseinek számláiban rá továbbhárított adót az adóhatóságtól nem igényelheti vissza. Ebbıl meg az következik, hogy az ilyen jellegő adómentesség lényegét tekintve nem jelent adókedvezményt, mert az adómentes értékesítést végzı a reá továbbhárított adó terhét viseli.
Ilyen tevékenységek például a törvényben konkrétan meghatározott: • • • • • • • • •
az egyetemleges postai szolgáltatás nyújtás a betegek és sérültek ápolásával összefüggı tevékenységek szociális ellátás gyermek és ifjúság védelem bölcsıdei, óvodai, diákotthoni, kollégiumi ellátás oktatási tevékenységek lelki segély nyújtás társadalmi, politikai, munkavállalói, munkáltatói, szakmai érdekképviselet, vallási, lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományırzı tevékenységek • népmővészeti, iparmővészeti tevékenység 26
• • • • • •
sporttal összefüggı tevékenység rádiós és televíziós szolgáltatás nyújtása biztosítási szolgáltatások pénzügyi szolgáltatások szerencsejáték szolgáltatás ingatlannal összefüggı egyes tevékenységek
Mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel Ilyen tevékenységek például a törvényben konkrétan meghatározott: • • • • • •
biztosítási szolgáltatás hitel nyújtásához kacsolódó szolgáltatás folyó-, betét-, ügyfél számlákkal kapcsolatos szolgáltatás fizetıeszközökkel kapcsolatos szolgáltatás befektetési alapok és kockázati tıkealapok kezelése szerencsejáték szolgáltatás
Mentesség a termék Közösségen belüli értékesítése és beszerzése esetén • belföldrıl belföldön kívülre történı értékesítés • Közösségen belüli beszerzés Alanyi adómentesség A tárgyi adómentesség érvényesítése kötelezı. Ezzel szemben az alanyi adómentesség válaszható. Alanyi adómentességet az választhat, akinek (amelynek) • a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakhelye belföldön van • az adóévet megelızı évben a bruttó árbevétele nem haladta meg a 5.000.000 forintot. Az, aki (amely) az adóköteles értékesítést a tárgyévben kezdi meg, és alanyi adómentességet választ, az árbevétel értékhatárt idıarányosan köteles értelmezni. Például, ha a tevékenység megkezdésének idıpontja az adóévben június hó 1. napja, akkor az adómentes értékhatár erre az évre 2.500.000 forint, és nem 5.000.000 forint.
27
Megszőnik az alanyi adómentesség, ha az adóalany gazdasági tevékenységébıl származó bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Ilyen esetben az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre (szolgáltatásnyújtásra) nem vonatkozik elıször, amelynek ellenértékével az adóalany túllépi az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt. Például: az adóalany a tárgyévben 5.000.000 forint árbevétel alapján jogosult alanyi adómentességre, és az adott év szeptember 30-án a gazdasági tevékenységbıl származó bevétele elérte az 4.980.000 forintot. Október hó 01. napján értékesít 30.000 forint összegben. Erre az értékesítésre az alanyi adómentesség már nem vonatkozik, mert az értékesítés összegével az adóalany túllépte az adómentességre jogosító értékhatárt. Addig, amíg az adóalany jogosult az alanyi adómentességre, az általa kibocsátott számlában általános forgalmi adót nem tüntethet fel, és beszerzéseinek számláiban reá továbbhárított adón nem igényelheti vissza az adóhatóságtól. Az alanyi adómentesség megszőnését követıen az adóalany köteles az értékesítés után az általános forgalmi adót felszámítani, és jogosult a reá továbbhárított adót az általa felszámított adóból levonni, illetve az adóhatóságtól visszaigényelni.
28
A társasági és osztalékadó Az adó azért kapta a társasági és osztalékadó elnevezést, mert az adó fizetésére kötelezettnek (az adó alanyai) a vállalkozási tevékenységük eredménye után társasági (jövedelem-) adót fizetnek. Az adózott nyereségbıl a társaság - a társaság legfıbb irányító szervének döntése alapján - osztalékot (részesedést) fizethet a tulajdonosoknak. A kapott részesedés (osztalék) után az osztalékban részesedı osztalékadót fizet. Az állam a társasági adóról és az osztalékadóról egy törvényben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló - többször módosított - 1996. évi LXXXI. törvényben rendelkezik.
A társasági adó fogalma Az állam a vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja azzal a céllal, hogy a vállalkozási tevékenységet végzık is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez. A vállalkozási tevékenységet végzıktıl a jövedelem elvonásának eszköze a társasági adó.
A vállalkozási tevékenység értelmezése Vállalkozási tevékenységen a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményezı gazdasági tevékenységet értjük. Azokat a szervezeteket, amelyeket az alapítói okiratuk szerint nem vállalkozási tevékenység folytatására alapítottak, non-profit szervezeteknek nevezzük. Ilyen szervezetek például az alapítványok, az egyházi szervezetek, a társadalmi szervezetek, a pártok stb. Az adó általános jellemzıi A társasági adó általános jellemzıi: a) a társasági adó verseny semleges adó. Ezen azt értjük, hogy az adó nincs tekintettel arra, hogy a vállalkozási tevékenységet milyen tulajdonformák (egyéni, társas, állami, vegyes tulajdon) alapján és milyen vállalkozási, szervezeti keretek között (jogi személyiségő gazdasági társaság, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság stb.) végzik. 29
b) az adó közvetlen adó. Az adót az adó fizetésére kötelezett másra jogszerően nem háríthatja át, az adó mértéke befolyásolja a tulajdonosoknak fizetendı részesedést, osztalékot, továbbá a saját tıke gyarapításának lehetıségét. c) a társasági adó alapja nem azonos a számviteli elszámolások alapján számított adózás elıtti eredménnyel. Az állam az adóhoz főzıdı jogának védelme, az adó elkerülésének megakadályozása céljából - meghatározza a vállalkozás által elszámolt költségek, ráfordítások közül azokat, amelyeket az adóalap számításánál nem fogad el. Ezekkel a költségekkel, ráfordításokkal az adózás elıtti eredményt, az adózás elıtti adóalapot növelni kell. - nevesíti azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek tekintetében a számvitelben elszámolt összegük egy részét az adóalap meghatározása során elfogadja adóalapot csökkentı tényezıként, az el nem fogadott résszel az adóalapot növelni kell. - megnevezi azokat a gazdasági eseményeket, amelyek eredményeként az adóalap azáltal csökken, hogy a bevétel elmarad. Az elmaradó bevételekkel az adóalapot növelni kell. d) az adó kulcsa viszonylag alacsony, jelenleg 16 %. Az adó mértékének viszonylag alacsony szinten történı meghatározásával az állam ösztönözni kívánja a vállalkozási tevékenységet. Az adózó 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulccsal adózhat, ha • nem vesz igénybe a társaságiadó-törvény alapján adókedvezményt; • az adóévben legalább egy fı foglalkoztatott az átlagos állományi létszáma (a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába nem számítanak bele azok, akik után a jövedelmük alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni), • adóalapja az adóévben és az azt megelızı adóévben eléri a jövedelem-, nyereségminimumot (kivéve, ha az adózó mentesül a jövedelem-, nyereségminimum alkalmazása alól), • az adóévben megfelel az államháztartási törvény szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; • az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének – területfejlesztés kedvezményezett térségeirıl szóló kormányrendelet szerinti kistérségben, illetve településen a minimálbér – adóévi összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
30
e) a kettıs adóztatás elkerülése céljából a számított adót csökkenteni lehet a külföldrıl származó jövedelem után, a külföldön megfizetett adó összegével, továbbá a tıkebefektetésekre ösztönzı adókedvezményekkel. f) szők körben az adóról szóló törvény mentesíti az adóalanyt az adó megfizetésének kötelezettsége alól (adómentességek). Az adó fizetésére kötelezettek köre Az adókötelezettség kiterjed a Magyar Köztársaság területén vállalkozási tevékenységet végzı belföldi és külföldi illetıségő adóalanyokra, továbbá belföldi illetıségő adóalanynak külföldön végzett vállalkozásból származó jövedelmére. Az adóalanyok - e csoportosításnak megfelelı - körét az alábbiak mutatják: A társasági adó alanyai 1. Belföldi illetıségőek a) Feltétlen adóalanyok Mindazon gazdálkodó szervezetek, amelyeket az alapítói okiratuk szerint vállalkozási tevékenység végzésére alapítottak. Pl.: gazdasági társaságok, szövetkezetek a lakásszövetkezetek kivételével, ügyvédi iroda, közhasznú társaság. b) Feltételes adóalanyok A non-profit szervezetek (pl.: egyház, alapítvány, társadalmi szervezet stb.), amelyek csak akkor lesznek adókötelezettek, ha az adóévben kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl bevételt érnek el vagy ráfordítást számolnak el. 2. Külföldi illetıségőek a) Külföldi vállalkozó Az a külföldi székhelyő gazdasági társaság, személyi egyesülés, amely belföldön vállalkozás vitelére alkalmas telephellyel rendelkezik, és vállalkozási tevékenységet végez.
31
Belföldi, külföldi illetıség a) belföldi illetıségőnek kell tekinteni a belföldi jogszabály alapján létrehozott jogi személyt, a jogi személyiséggel nem rendelkezı társas céget, személyi egyesülést, egyéb szervezetet. A magánszemélyek tekintetében belföldi illetıségő az, akinek állandó lakhelye Magyarországon van. Ha a magánszemélynek a Magyar Köztársaság területén nincs állandó lakhelye, akkor a belföldi illetıséget a szokásos tartózkodási hely határozza meg. A szokásos tartózkodási hely alapján a magánszemély akkor tekinthetı belföldi illetıségőnek, ha egy naptári évben 183 napot meghaladóan tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, és más állam területén nincs állandó lakhelye. Ha a magánszemélynek több állam területén van állandó lakhelye. Ha a magánszemélynek több állam területén van állandó lakhelye, akkor az illetıséget a létérdek központja határozza meg. Amennyiben a fenti ismérvek egyike alapján sem lehet az illetékességet meghatározni, akkor az állampolgárság dönti el, hogy a személy milyen illetıségő. b) külföldi illetıségőnek tekintjük azt a jogi személyt, jogi személyiség nélküli társas céget, személyi egyesülést, egyéb szervezetet, amelyet külföldi jogszabályok alapján létesítettek. A magánszemélyek tekintetében az a külföldi illetıségő, aki nem felel meg a belföldi illetıség feltételeinek. Feltétlen, feltételes adóalany A belföldi illetıségőeket feltétlen, illetve feltételes adóalanyi körbe soroltuk. Hogyan kell ezt értelmezni? Tudjuk, hogy az adókötelezettség magába foglalja az adóbevallási kötelezettséget is. A "feltétlen" adóalanyi körbe tartozók akkor is kötelesek adóbevallást benyújtani az adóhatósághoz, ha az adóévben nincs bevételük.
Ezzel szemben a "feltételes" adókötelezetteknek csak arra az adóévre kell adóbevallást készíteni, illetve az adóhatósághoz benyújtani, amely adóévben vállalkozási tevékenységbıl bevételt értek el, illetve azzal kapcsolatban költséget számoltak el. A feltétlen, illetve feltételes jelzı tehát arra utal, hogy az adóalanynak az adóévrıl kell-e vagy nem adóbevallást benyújtani.
32
Az osztalékadó alanyai A társasági adó alanya, ha jövedelmet ér el, és a jövedelem után a társasági adót megfizette, jogosult a tulajdonosnak az adózott nyereség terhére osztalékot (részesedést) fizetni. Az osztalékadó alanyai a) az osztalékban részesülı belföldi személy b) az osztalékban részesülı külföldi személy c) az osztalék kifizetıje, ha az osztalékot nem pénzben nyújtja
A társasági adó számítása a belföldi illetıségő adóalanyoknál A belföldi illetıségő adózó a társasági adót az alábbi tevékenységek - egymást követı sorrendben történı - elvégzésével, azok eredményeként határozza meg. 1. + Adózás elıtt eredmény 2. - Az adózás elıtti eredményt csökkentı tételek 3. + Az adózás elıtt eredményt növelı tételek 4. = Társasági adóalap (1-2+3) 5. = Társasági adó (4. sor x 0,18) 6. - Adókedvezmények 7. - A külföldön megfizetett társasági adóból figyelembe vehetı hányad 8. = Fizetendı adó (5. sor - 6. sor - 7. sor) 9. = Adózott eredmény (1. sor - 8. sor) 10. - Osztalékra kifizetés 11. = Mérleg szerinti eredmény (9. sor - 10. sor)
Jövedelem-, nyereségminimum
Ha az adózó adózás elıtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobbik a korrigált összes bevétele 2 százalékát nem éri el, választania kell, hogy az adóbevalláshoz bevallás kiegészítı nyomtatványt mellékel, vagy a korrigált összes bevétel 2 százalékára, azaz a jövedelem-, nyereségminimumra számítja a társasági adót.
33
Egyszerősített vállalkozói adó
E törvény hatálya alá bejelentkezhet • egyéni vállalkozó • és akit a törvény egyéni vállalkozónak minısít • a jogi személyek közül a korlátolt felelısségő társaság, a szövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda és az erdı birtokossági társulat; • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság.
Az adóalanyiság választásának feltételei Az evás adóévet megelızı naptári évre és az azt megelızı adóévre vonatkozó feltételek - a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét; - a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerısen elrendelt felszámolás hatálya alatt; - a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiváltás és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) az új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; - az adóhatóság nem rendelt el jogerısen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; - az általános forgalmi adó törvény szerinti különleges jogállást a mezıgazdasági tevékenységet folytató adóalany nem választotta, vagy adózó a hulladékfelvásárlás és idegenforgalmi tevékenységek körében nem volt kötelezett a különös adózási szabályok alkalmazására; - az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, jogi személy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen árbevételt (vagy annak megfelelı bevételt) számolt el.
34
Az elızıeken tálmenıen az a személy lehet az eva alanya, akinek/amelynek - a bejelentés évét megelızı és a megelızı második adóévben az éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg. - A bejelentés évében ésszerően várható összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. Az evás adóalanyiság választásának további feltételei, hogy az adóalanyiság akkor választható, ha az adóalany ésszerően várható bevétele az adóévben a 25 millió forintot nem haladja meg és az evás adóévben nem folytat - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; - a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselıi tevékenységet, - olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Az egyéni vállalkozó a felsorolt feltételek megléte esetén is csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – az elızıeken túlmenıen – csak akkor lehet az eva alanya, ha - valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is); - más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tıkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítı értékpapír). Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 25 százaléka.
35
Bevételnek minısül bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított áfát is. Vagyoni érték különösen a pénz, s a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség, vagy átvállalt tartozás. Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszőnt kötelezettségének, illetve megszőnt tartozásának összege. Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése idıpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az olyan ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Ha a bevételt külföldi fizetıeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerősített számla, vagy a számlát helyettesítı okmány kibocsátásnak napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetıeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történı átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett idıpontra vonatkozóan euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Nem minısül bevételnek a vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, a hitel, a tag vagyoni hozzájárulása), vagy annak szokásos piaci árát köteles megfizetni.
Az eva a következı adónemeket váltja ki: • egyéni vállalkozók esetében: o vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót (kivételekkel); o az általános forgalmi adót (kivételekkel). • a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében: o a társasági adót (kivételekkel); o a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót; o a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót; o az általános forgalmi adót (kivételekkel).
36
Evás áfa kötelezettség
Az evás adózó nem minısül áfa alanynak, de az áfa törvény rendelkezéseit a bizonylatadás és a teljesítés idıpontjának meghatározására alkalmaznia kell. Az evás nem választhat alanyi áfa mentességet, tehát az evára áttérı, korábban alanyi mentes adózónak áfával növelt számlát kell kibocsátania. Az általa teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás egyébként az áfa törvény szerinti adómértékek alá tartozik. A fordított adózás szabályait az evás adóalanynak is alkalmazni kell! Áfa levonás Az áfa alanya nem vonhatja le az elızetesen felszámított áfát, hiszen nem alanya az áfa törvénynek. Visszamenıleg sem igényelhetı vissza az áfa szerinti adózás idıszakára, ha az adózó már nem evázik, és ismét áfa alany kíván lenni. Helyi iparőzési adó Az eva alanya egyszerősített módon állapíthatja meg az iparőzési adóalapot: az az evaalap 50 százalékában is meghatározható. Ha nem ezt választja, az általános szabályok szerint kell megállapítania az iparőzési adó alapját, de ekkor nyilván kell tartania anyagköltségeit, az elábét (eladott áru beszerzési értéke) és a közvetített szolgáltatások értékét. Tb-járulék Az evát választó fıfoglalkozású egyéni vállalkozóknál a minimálbér kétszerese a járulékfizetés kötelezı alapja, bejelentés alapján a minimálbér, vagy a vállalt magasabb összeg. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítı tevékenységet végzı (nyugdíjas) vállalkozó esetében a járulékfizetésnek nincs kötelezı minimuma. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az evaaalap 10 százaléka után köteles járulékokat fizetni. Az evát választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az éves bevallás részeként vallja be.
37
Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás
Mit kell tudni az ekhóról? Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló, 2005. november 7-én elfogadott törvény szerint 2006-tól egyszerősített módon tehetnek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek jellemzıen a mővészet, kultúra, sajtó területén tevékenykedık. Az új adónem alkalmazása a magánszemélyek számára választható, az ekhót választókkal szerzıdéses kapcsolatban álló kifizetık számára viszont kötelezı. A törvény hatálya A törvény hatálya a törvényben felsorolt foglalkozási ágaknak (így író, képzımővész, iparmővész, rendezı, újságíró) megfelelı tevékenységet – például munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerzıdés alapján – végzı magánszemélyekre és a velük szerzıdéses kapcsolatban álló munkáltatóra, kifizetıre terjed ki, ha a magánszemély nyilatkozatban jelzi, hogy az ekho szerint kívánja közterheit leróni. Az ekho alapja, mértéke Az ekho alapja az ekhóval érintett bevétel, áfa nélkül. Az ekho bevétel munkaviszonyból származó bevétel esetén áfa-mentes, megbízási díj és vállalkozási szerzıdés esetén viszont jellemzıen áfa-köteles. 2007. március 1-jétıl a munkaviszonyban ekhózó a munkaviszonyos hónapokra a havi minimálbér után az általános szabályok szerint köteles megfizetni a közterheket (vagyis csak az e fölötti jövedelem után lehet ekhózni). Nem ez a szabály érvényes, ha az ekhózó Nyugdíjas, vagy a munkáltatójával fennálló más jogviszonyából legalább a hónap elsı napján érvényes havi minimálbérnek megfelelı jövedelmet szerez, vagy az ekhós kifizetés elıtt igazolja, hogy addigra az adóév elejétıl számítva már legalább az adóév elsı napján érvényes havi minimálbér 12-szeresének megfelelı jövedelmet szerzett, s azután a közterheket az általános szabályok szerint megfizették.
38
A magánszemély ekhója az ekho alap 15 százaléka. Ha azonban a kifizetést megelızıen nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – más járulékköteles jövedelmezi, valamint a korábbi, ekho alapot képezı bevételei 50 százalékának összege után – már megfizette a járulékfizetési felsı határnak (2007-ben 6.748.850 forint) megfelelı nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat,) csak 11 százalék az ekho. A kifizetınek az ekho alap után 20 százalék ekhót kell megfizetnie.
Az ekho a következı adónemeket váltja ki: Az ekho a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat váltja ki, míg a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségre az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény elıírásait kell alkalmazni. A kifizetıt és a magánszemélyt az ekho alapját képezı bevétellel összefüggésben az ekho-n, a kifizetıt az ekho-n és az esetleg fizetendı tételes egészségügyi hozzájáruláson, valamint az ekho törvényben szabályozott kötelezettségek megsértésével összefüggı, az adózás rendjérıl szóló törvény szerint kiszabható mulasztási bírságon túlmenıen egyéb adóval és más közteherrel összefüggı fizetési kötelezettség nem terheli.
39
A különadókról Egyéni vállalkozó különadója Az egyéni vállalkozó különadója a törvény szerint az adóalap 4 százaléka. Az adóalap: • a személyi jövedelemadó szabályai szerinti vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételeknek a vállalkozói költségeket maghaladó része (kivéve a bevételbıl a külföldi telephelyen elért jövedelmet, ha azt nemzetközi szerzıdés, egyezmény zárja ki az adózásból, továbbá a kapott támogatás); • átalányadónál az átalányadó-alap külföldi telephely jövedelme nélkül. A különadó nem számolható el költségként. evás jövedelme után az egyéni vállalkozó nem fizet különadót.
Egyéni vállalkozó adóelılege
Az egyéni vállalkozónak negyedévente, a negyedévet követı hónap 12-éig kell megfizetnie az adóelıleget, ha az adott negyedévi – a kapott támogatás és külföldi telephely jövedelme nélkül számított – bevétele meghaladja elszámolt költségeit, vagy ha átalányadó-alapot mutat ki.
Társas vállalkozás különadója
Az adó alapja az adózás elıtti eredmény. Ebbe nem számít bele a külföldön elért jövedelem, ha az nemzetközi egyezmény, szerzıdés szerint Magyarországon nem adóztatható (jellemzıen ilyen a külföldi telephelyen elért jövedelem). Az adó mértéke az adóalap 4 százaléka, nem vonható le az eredménybıl. A naptári évtıl eltérı üzleti évet alkalmazó társas vállalkozás az adóéve elsı napján érvényes elıírások szerint köteles megállapítani a különadót is. Növeli az adóalapot: • a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendı), ráfordításként elszámolt adó; • a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, a véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség és a térítésmenetesen nyújtott szolgáltatás értéke.
40
Csökkenti az adóalapot: • a kapott – járó – osztalék (kivéve, ha ellenırzött külföldi társaságtól származik); • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke, a más által ellenérték nélkül átvállalt tartozás és a térítésmentesen kapott szolgáltatás.
K+F-kedvezmény A törvény kiegészült azzal, hogy társas vállalkozás csökkentheti külön adóalapját a kutatási tevékenységre fordított, a számviteli elıírások szerinti közvetlen költségekkel. Két lehetıség közül választhat: • vagy az adóévben elszámolt közvetlen k+f költséget vonja le az adóalapból; • vagy – ha eszközként nyilvántartásba vette a kutatást – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében az elszámolt amortizáció összegével csökkenti az adóalapot. Ez azt jelenti, hogy e költségekkel csökkenthetı a számviteli eredmény s a külön adóalap is. A kedvezménnyel az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést végzı, illetve a kutatást megrendelı élhet, de • nem vonhatja le a kutatásra-fejlesztésre kapott támogatásokat, • nem vonhatja le azokat a költségeket sem, amelyeket belföldi illetıségő társas vállalkozástól, illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétıl közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján számolt el.
Társas vállalkozás bevallása, befizetése
A különadó-elıleget háromhavonta (naptári évvel azonos üzleti év esetén negyedévente) kell megfizetni, a három hónapot (negyedévet) követı hónap 20. napjáig. A negyedik negyedévi adóelıleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. A mezıgazdasági, az erdıgazdálkodási és a halászati ágazatba sorolt adózónak csak a harmadik és negyedik negyedévre kell – az éves kötelezettség felével egyezı – adóelıleget bevallania és fizetnie. Átalakulás esetén a jogutódnak az átalakulást követı 30 napon belül az új adóelıleg-bevallást kell benyújtania (a jogelıd által bevallott adóelılegbıl számítva).
41
Helyi adók Fogalma Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket az önkormányzat, a helyi adókról szóló törvényben felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzat képviselıtestülete által, a helyi adókról alkotott rendelete szerint - az illetékességi területén szedhet. A helyi önkormányzat illetékességi területén az önkormányzat közigazgatása által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térséget értjük. Helyi adók Az önkormányzat adóztatási joga alapján a következıkben bemutatott adókat szedheti. Helyi adók a) Vagyoni típusú adók • építményadó • telekadó b) Kommunális jellegő adók • magánszemélyek kommunális adója • vállalkozók kommunális adója • idegenforgalmi adó c) Helyi iparőzési adó d) Belföldi gépjármővek adója Építményadó A helyi önkormányzat építményadót az önkormányzat illetékességi területén lévı lakás és nem lakás célját szolgáló építmény után szedhet, a szemléltetett mértékek szerint.
42
a) Fizetésre kötelezett • aki(k) a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa(i), vagy • a vagyoni értékő joggal terhelt ingatlan esetén az annak gyakorlására jogosult b) Alapja • az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, vagy • korrigált forgalmi érték c) Mértéke • a helyi önkormányzat képviselıtestülete által alkotott adórendeletben foglaltak szerint Ft-ban, illetve %-ban meghatározott A korrigált forgalmi értéken az építmény piaci értékének 50%-át értjük. Telekadó A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévı beépítetlen belterületi földrészletre vethetı ki. Telekadót szedhet a helyi önkormányzat továbbá olyan beépítetlen földrészlet (telek) után is, amely építmény rendeltetésszerő használatához nem szükséges. a) Fizetésre kötelezett • aki(k) a naptári év elsı napján a telek tulajdonosa(i), vagy • a vagyoni értékő joggal terhelt ingatlan esetén az annak gyakorlására jogosult b) Alapja • a telek négyzetméterben számított hasznos alapterülete, vagy a telek korrigált forgalmi értéke (korrigált forgalmi értéken a telek piaci értékének 50%-át értjük. c) Mértéke • a helyi önkormányzat képviselıtestülete által alkotott adórendeletben foglaltak szerint Ft-ban, illetve %-ban meghatározott.
43
Kommunális adó Az önkormányzat kommunális jellegő infrastruktúra fejlesztésével, valamint a feladatainak finanszírozásához. Annak figyelembevételével, hogy beszélünk a magánszemélyek kommunális adójáról és idegenforgalmi adóról.
adót szedhet a településen az környezetvédelemmel kapcsolatos ki az adó fizetésére kötelezett, adójáról, a vállalkozók kommunális
Magánszemélyek kommunális adója Az önkormányzat a magánszemélyt akkor kötelezheti kommunális adó fizetésére, ha a magánszemélynek az önkormányzat illetékességi területén - lakás vagy más, nem lakás céljára szolgáló építmény, továbbá - beépítetlen belterületi földrész van tulajdonában. Az a magánszemélyt is kötelezheti az önkormányzat kommunális adó fizetésére, aki nem magánszemély tulajdonában álló építmény vagy telek bérleti jogának jogosultja (bérleti joggal rendelkezı magánszemély). a) Fizetésre kötelezett • aki(k) a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa(i), vagy • a vagyoni értékő joggal terhelt ingatlan esetén az annak gyakorlására jogosult, vagy • bérleti joggal rendelkezı magánszemély b) Alapja • az önkormányzat közigazgatási területén lévı - építmény db - telek db - bérleti jog c) Mértéke • a helyi önkormányzat képviselıtestülete által alkotott adórendeletben foglaltak szerint Ft-ban meghatározott.
44
Vállalkozások kommunális adója
A vállalkozások kommunális adójának fizetésére az önkormányzat azt a vállalkozást (vállalkozót) kötelezheti, amelynek, illetve aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, vagy részleggel rendelkezik. a) Fizetésre kötelezett • a vállalkozó, a vállalkozás, függetlenül attól, hogy az önkormányzat a vállalkozót, a vállalkozást kötelezi-e építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adójának fizetésére b) Alapja • az adó fizetésére kötelezett által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma a) Mértéke • a helyi adókról szóló törvényben forintban meghatározott összeg Az idegenforgalmi adó Az idegenforgalmi adó fizetésére a helyi önkormányzat azt a magánszemélyt kötelezheti, aki az önkormányzat illetékességi területén sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik. Tartózkodási hely az olyan hely, ahol a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül a magánszemély három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Idegenforgalmi adót a területileg illetékes önkormányzat két jogcímet állapíthat meg. Az adó megállapításának egyik lehetséges jogcíme a magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idı (tartózkodási idı). A másik jogcím, a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannak minısül a nyaraló, a csónakház, a horgásztanya, az üdülésre alkalmas épülethez tartozó garázs. Az önkormányzat, ha az pihenésre, üdülésre alkalmas épület után idegenforgalmi adót szed, akkor ugyanazon épület alapján más adót (építményadót, kommunális adót) nem állapíthat meg, továbbá a magánszemélyt csak egy jogcímen lehet idegenforgalmi adó fizetésére kötelezni. Az idegenforgalmi adó alapját és mértékét a következık szemléltetik: 45
Idegenforgalmi adó
a) Alapja • személyenként és vendégéjszakánként, vagy • a szállásdíj, vagy • lakásnak nem minısülı, üdülésre alkalmas épület hasznos területe után négyzetméterenként b) Mértéke • a helyi önkormányzat képviselıtestülete által alkotott adórendeletben foglaltak szerint Ft-ban, illetve %-ban meghatározott. Iparőzési adó Az önkormányzat helyi iparőzési adó fizetésére kötelezheti azt a természetes és jogi személyt, továbbá a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és egyéb szervezetet, aki, illetve amely az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozási (iparőzési) tevékenységet folytat. A helyi iparőzési adó alapját és mértékét a következık szemléltetik: A helyi iparőzési adó a) Alapja • az értékesített termék, végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel • alkalmi jelleggel végzett tevékenység esetén a tevékenység végzésének tényleges idıtartama alatt elért nettó árbevétel b) Mértéke • a helyi önkormányzat képviselıtestülete áltat alkotott adórendeletben foglaltak szerint %-ban meghatározott
46
Belföldi gépjármővek adója A belföldi gépjármő tulajdonosa vagy üzemben tartója gépjármőadót köteles fizetni. Belföldinek minısül az a gépjármő, amelyet belföldi forgalmi engedéllyel és belföldi rendszámmal láttak el. Az adó alapja a gépjármő teljesítménye. Az adó mértéke: • • • • •
a gyártás évében és az azt követı 3 évben 300 forint/kilowatt a következı 4-7. évben 260 forint/kilowatt a 8-11. évben 200 forint/kilowatt a 12-15. évben 160 forint/kilowatt a 16. évtıl 120 forint/kilowatt
Az adó többszörözésének tilalma Az adó többszörözésének tilalmán azt értjük, hogy az önkormányzat egy adótárgy után csak egyféle adót szedhet. Bizonyára feltőnt az egyes adók alapjának ismertetésével kapcsolatban, hogy egyazon adótárgyra többféle adót is meg lehet állapítani. Például az építmény lehet az építményadónak, a magánszemélyek kommunális adójának és az idegenforgalmi adónak is tárgya. Az önkormányzat képviselıtestületének kell eldöntenie, hogy az építményekre az említett adók közül melyiket veti ki. Amennyiben az önkormányzat képviselıtestülete úgy határoz, hogy az építmények után építményadót szed, akkor ugyanazon építményre nem vethet ki kommunális adót vagy idegenforgalmi adót. Az ismertetésbıl nem következik, hogy az ingatlan tulajdonosa csak egyféle helyi adó fizetésére kötelezhetı! Az építmény tulajdonosa, mint példa szerinti építményadó adókötelezettje, lehet alanya például a belföldi gépjármővek után fizetendı adónak vagy a helyi iparőzési adónak is.
47
Társadalombiztosítás Alkotmányunk rendelkezései alapján a társadalombiztosítási ellátás állami feladat. A társadalombiztosítás keretében a biztosítottak betegségi és anyasági ellátásra, nyugellátásra és baleseti ellátásra szerezhetnek jogosultságot. A nyugellátásra szerezhetı jogosultság mellett a jövıben egyre nagyobb jelentısége lesz a nyugdíjpénztáraknak, amelyek lehetıvé teszik, hogy a magánszemély az állam által biztosított nyugellátását kiegészíthesse a nyugdíjpénztárba (pénztárakba) történı önkéntes befizetései alapján. Az állampolgárnak arra is lehetısége van, hogy az állam által biztosított egészségügyi ellátást kiegészítse az önsegélyezı egészségpénztár szolgáltatásaival, ha önkéntes befizetéseivel arra jogosultságot szerez.
1. Társadalombiztosítási szervek és azok feladatai A társadalombiztosítási feladatok irányítása, részbeni ellátása, a feladatok végrehajtásának ellenırzése, valamint a társadalombiztosítási alrendszer vagyonával való gazdálkodás a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe tartozik.
2. A biztosítottak köre Társadalombiztosítottak köre a vállalkozási szférában • Munkaviszonyban álló személy • Szövetkezeti tag • A közkereseti társaság, a betéti társaság tevékenységében közremőködı természetes személy tagja, a természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végzı segítı családtagja. • Korlátolt felelısségő társaság azon tagja, ki a társaság tevékenységében nem munkaviszony, és nem megbízási jogviszony keretében közremőködik, munkát végez. • Egyéni vállalkozó, a nála rendszeresen közremőködı segítı családtag. • Szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül.
48
Társadalombiztosítottak körébe nem tartozó személyek a vállalkozási szférában • Külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minısülı személy. • Külföldi részvétellel mőködı gazdasági társaság által Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minısülı természetes személy. A társadalombiztosítással összefüggı tevékenységüket kezdjük annak megállapításával, hogy a magánszemély jogosult-e társadalombiztosításra.
3. A társadalombiztosítási kiadások fedezete A társadalombiztosítási hozzájárulnak: - a munkáltatók, - a biztosítottak, - az állam.
ellátással
kapcsolatos
kiadások
fedezetéhez
A munkáltató járulékfizetési kötelezettsége A munkáltató a biztosított után nyugdíjbiztosítási járulékot (24 %) és egészségbiztosítási (5 %) járulékot fizet. A (5 %) munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 %-os természetbeni, illetve 0,5 %-os pénzbeli részre oszlik. A két járulék együttes mértéke 29 %, és együtt társadalombiztosítási járuléknak nevezzük. A társadalombiztosítási járulékot a munkáltató (az egyéni vállalkozó) költségei között elszámolhatja. A társadalombiztosítási járulék alapja a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében adott adóköteles jövedelem.
A biztosított járulékfizetési kötelezettsége
A biztosított a biztosítási jogviszony alapján kapott, társadalombiztosítási járulék alapján képezı személyi jellegő és más, a társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelem után 6 % egészségbiztosítási járulékot, - amely megoszlik 4 % természetbeni, illetve 2 % pénzbeli részre - és 9,5%, - a magánnyugdíj-pénztár tagja 1,5% - nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot a munkáltató (a kifizetı) állapítja meg, vonja le a járandóságból és utalja át (fizeti be) a társadalombiztosítási alapok javára.
49
A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság és tagjaik járulékfizetése A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság a természetes személy tagjának a személyes közremőködés alapján kiosztott, a társadalombiztosítási járulék alapján képezı jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér kétszerese (minimum járulékalap) – bejelentés esetén a járulékalapot képezı jövedelem – után fizet 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A társas vállalkozás természetes személy tagja a társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelem után 9,5 % nyugdíjjárulékot, és 6 % egészségbiztosítási járulékot fizet, melynek nincs felsı határa. 2006. szeptember 1-jétıl vezette a törvény a minimum járulékalap fogalmát. A tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha járulékalap nem éri el ugyan a minimum járulékalapot, de ezt a társas vállalkozás elektronikus bevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak. Egyéni vállalkozó járulékfizetése Az egyéni vállalkozónak az e tevékenységébıl származó vállalkozói kivét a társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelme, az átalányadózó esetében az átalányadó alapját képezı jövedelem egy-tizenketted része, de legalább a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének (minimum járulékalap) megfelelı összeg után köteles havonta 29% mértékő társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az egyéni vállalkozó a 29%-os társadalombiztosítási járulék fizetésével egyidejőleg fizetni köteles a 6 %-os egészségbiztosítási és a 9,5 %-os nyugdíjjárulékot is.
A munkáltató társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb terhei A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez is hozzájárul. A munkáltató a munkavállaló keresetképtelenségének, valamint a kórházi (klinikai) ápolásának idıtartamára folyósított táppénz jogszabályban meghatározott hányadának a megfizetésével is hozzájárul a társadalombiztosítási terhek viseléséhez. Egészségügyi hozzájárulás Külön jogszabály alapján a biztosítottak után tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, melynek havi összege 1.950 Ft. A rendelet szerint százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A kifizetetıt terhelı százalékos EHO 11 %, pl. a TB alapba nem tartozó jövedelmek után.
50
Egyéni százalékos EHO-t kell fizetni, pl. az egyéni vállalkozói osztalékból származó 25 %-kal adózó jövedelem után. Külön egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett a mezıgazdasági ıstermelı is, melynek mértéke a bevétel 5%-a után 15%.
51
4. Társadalombiztosítási ellátások Egészségügyi szolgáltatás A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállása alatt és annak megszőnését követı 30 napon belül jogosult. Az egészségügyi szolgáltatás keretében nyújtott ellátás részben térítésmentes, részben térítésköteles. Térítésmentes többek között a háziorvosi és a házi gyermekorvosi alapellátás, a járó beteg szakellátás, kórházi ellátás keretében az orvos elıírása szerinti gyógykezelés, ideértve a szükséges mőtéteket is, a szülészeti ellátás. Azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyeket a jogszabály nem minısít térítésmentesnek, térítéskötelesek. A térítésköteles egészségügyi szolgáltatások ellenértékét (árát) a szolgáltatás igénybevevıje megfizetni köteles. Egyes esetekben a Társadalombiztosítás az általa nyújtott támogatással, költségvisszatérítéssel csökkenti a szolgáltatásért, a gyógyászati termékért fizetendı árat. I. Betegségi és anyasági ellátás • Egészségügyi szolgáltatás • Táppénz • Terhességi- gyermekágyi segély II. Nyugellátás a) Saját jogú nyugellátás • Öregségi nyugdíj • Rokkantsági nyugdíj • Öregségi járadék • Munkaképtelenségi járadék b) Hozzátartozói nyugellátás • • • • •
Özvegyi nyugdíj Végkielégítés Árvaellátás Szülıi nyugdíj Özvegyi járadék
52
Táppénz Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás idıtartama alatt, vagy annak megszőnését követı elsı, második, harmadik napon keresıképtelenné válik. Az a személy minısül keresıképtelennek, • aki betegsége miatt munkáját ellátni nem tudja • aki terhessége (szülése) miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult • aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja • aki, mint anya vagy az egyedülálló apa egyévesnél fiatalabb gyermekét ápolja • aki, mint szülı egyévesnél idısebb, de 10 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja • akit kórházba (klinikára) bármilyen ok miatt felvettek. Terhességi-gyermekágyi segély Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelızıen két éven belül 180 napon biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszőnését követı 42 napon belül megszül. Öregségi nyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a jogszabály által elıírt életévét betöltötte, és a nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik. Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg betöltött 62 év. A törvény a nıkre vonatkozóan volt 57 év, illetve a férfiakra elıírt 60 év és a betöltött 62 év között átmeneti idıpontokat határoz meg az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságra vonatkozóan. Az öregségi teljes nyugdíjra a megkövetelt életkor betöltése önmagában nem jogosít. Szükséges, hogy az igény érvényesítésének jogszabályban elıírt további feltételeinek is (pl.: minimális 20 év szolgálati idı) megfeleljen a magánszemély. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzık korkedvezményben részesülnek (korkedvezményes nyugdíj). Korkedvezményre jogosító munkakör például a föld alatt végzett munka (bányász), mozdonyvezetı, mészégetı, polgári repülésnél navigátor, ejtıernyıs. 2007. január 1-jétıl korkedvezmény biztosítási járulékot kell fizetni - a társadalombiztosítási járulékon felül - amely évente változó mértékben megoszlik a foglalkoztató és a költségvetés között.
53
Rokkantsági nyugdíj Az, akinek testi vagy szellemi fogyatkozás következtében az egészsége annyira megromlott, hogy munkaképességét 67%-ban elvesztette, és ebben az állapotban javulás egy évig nem várható, rokkantsági nyugdíjra jogosult.
Munkaképtelenségi járadék A munkaképtelenségi járadékra az a mezıgazdasági szövetkezeti tag jogosult, • aki teljes munkaképtelen, és • aki legalább három év óta megszakítás nélkül tagja a mezıgazdasági szövetkezetnek, és a rokkantsági nyugdíjhoz a jogosultságot nem szerezte meg. Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha a nyugellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. Végkielégítés Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult özvegy, ha újabb házasságot köt, és ennek következtében özvegyi nyugdíjra jogosultsága megszőnik, végkielégítésre jogosult. A jogosultság feltétel, hogy az újabb házasságkötést követı egy éven belül az özvegy végkielégítésre vonatkozó igényét bejelentse. Árvaellátás Árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Amennyiben az árva gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.
54
Szülıi nyugdíj Szülıi nyugdíjra az a szülı (nagyszülı) jogosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idı megszerzése után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, amennyiben a jogosultság egyéb feltételei megvannak. Özvegyi járadék Özvegyi járadékra annak a mezıgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, vagy az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, feltéve, hogy a jogosultsághoz szükséges egyéb feltételekkel az özvegy rendelkezik.
5. Bejelentési kötelezettség 5.1. A biztosítási kötelezettség keletkezésének bejelentése A társas és egyéni vállalkozó bejelentési kötelezettsége: A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyzı az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat az adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak. Az adózó • nevét, (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, • címét, székhelyét, telephelyét, • létesítı okiratának keltét, számát • gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítı okiratban feltüntetett tevékenységi köröket, ill. a létesítı okiratban nem szereplı, de ténylegesen végzett tevékenységeket Az adózó (egyéni és társas vállalkozó) az adószám megszerzését követıen köteles az okmányirodánál regisztráltatni magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatának biztosítása érdekében, és errıl a regisztrációt követıen bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Az adózónak lehetısége van állandó meghatalmazott útján teljesítenie az elektronikus bevallási kötelezettségét, a megbízott a megbízást követıen köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.
55
5.2. Biztosítottak bejelentése Az egyéni és társas vállalkozó által foglalkoztatottak egyéni bejelentése Az egyéni vállalkozó, ha biztosítottakat (biztosításra jogosultakat) foglalkoztat, a biztosítottait elektronikus úton vagy nyomtatványon az állami adóhatóságnak köteles bejelenteni. A biztosítás kezdetét a biztosítási jogviszony elsı napját megelızıen, de legkésıbb a biztosítási jogviszony elsı napján, a foglalkoztatás megkezdése elıtt kell bejelenteni. A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelenti be, hogy a minimum járulékalapnál kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a minimum járulékalapnál kisebb jövedelmet vesz ki. Az egyéni és társas vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottakról nyilvántartást vezet. A munkáltató a foglalkoztatottat a munkába lépésének napján, a munkavégzés megkezdése elıtt köteles a biztosítási célra vezetett nyilvántartásba bevezetni. 6. A járulék megállapítása és megfizetése A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot, annak összegét a munkáltató állapítja meg. A biztosítottat terhelı egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék forintra kerekített összegét a biztosítottnak járó jövedelembıl (kifizetésbıl) le kell vonni, és csak a levonással csökkentett összeget lehet kifizetni. A munkáltató a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az Adó és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal bankszámlájára a tárgyhót követı 12. napjáig köteles befizetni. 7. A kötelezettségek nem-teljesítésének jogkövetkezményei Mulasztási bírság Mulasztási bírságot akkor kell fizetni, ha a munkáltató, továbbá egyéb szerv vagy személy nem tett eleget a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetıleg a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének, vagy azokat nem az elıírt módon teljesíti.
56
57
Egyéni vállalkozó társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége
Legalább minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér Minimálbér kétszerese, bejelentés esetén minimálbér, magasabb összeg vállalása esetén vállalt összeg Járulékalapot képezı jövedelem Járulékalapot képezı jövedelem
9,5%-os nyugdíjjárulék vagy 1,5%-os nyugdíjjárulék + 8% tagdíj alapja (a felsı határ: 20.400 Ft/nap, 7.446.000 Ft/év) Legalább minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér Minimálbér kétszerese, bejelentés esetén minimálbér, magasabb összeg vállalása esetén vállalt összeg Járulékalapot képezı jövedelem Járulékalapot képezı jövedelem
Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Járulékalapot képezı jövedelem Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Járulékalapot képezı jövedelem Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Nincs Nincs
9,5%: Járulékalapot képezı jövedelem 9,5%: Eva elıleg – alap 10%-a
Státus (jogviszony) Fıfoglalkozású
Fıfoglalkozású evás Heti 36 órás munkaviszony mellett Közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Evás heti 36 órás munkaviszony mellett Evás, közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Egyidejőleg fıfoglalkozású társas vállalkozó Evás egyéni vállalkozó, aki egyidejőleg fıfoglalkozású társas vállalkozó Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas) Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas) evás
29%-os tb - járulék alapja
58
Egyéni vállalkozó egészség biztosítási, egészségügyi szolgáltatási járulék és EHO fizetési kötelezettsége
Státus (jogviszony) Fıfoglalkozású Fıfoglalkozású evás
Heti 36 órás munkaviszony mellett Közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Evás heti 36 órás munkaviszony mellett Evás, közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Egyidejőleg fıfoglalkozású társas vállalkozó Evás egyéni vállalkozó, aki egyidejőleg fıfoglalkozású társas vállalkozó Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas) Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas) evás
Havi 4500, naptári napi 150 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék Nincs
1950 Ft
Nincs
1950 Ft
Nincs
Nincs
Nincs
1950 Ft
4%: Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a, 2%: Nincs 6%: Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Nincs
Nincs
Nincs
1950 Ft
6%: Járulékalapot képezı jövedelem 6%: Eva alap, eva elıleg – alap 4%-a
Nincs Nincs
Nincs Nincs
Nincs
Havi 4500, napi 150 forint Havi 4500, napi 150 forint
Nincs
6 (4 + 2) %-os egészségbiztosítási járulék alapja 6%: Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér 6%: Minimálbér kétszerese, adóbevallásban tett bejelentés esetén minimálbér, magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg 4%: Járulékalapot képezı jövedelem, 2%: Nincs 6%: Járulékalapot képezı jövedelem
Nincs
59
Tételes EHO (hó/fı)
Nincs
Biztosított mezıgazdasági ıstermelı társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége
Státus (jogviszony) Tárgyévben tevékenységet kezdı és a tárgyévet megelızı évben 8 millió forint bevételnél többel rendelkezı ıstermelı A tárgyévet megelızı évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkezı mezıgazdasági ıstermelı A tárgyévet megelızı évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkezı mezıgazdasági ıstermelı magasabb összeg utáni járulékfizetést vállal
29%-os tb - járulék alapja Minimálbér, magasabb összeg vállalható
Nincs
Magasabb összegő járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg
9,5%-os nyugdíjjárulék vagy 1,5%-os nyugdíjjárulék + 8% tagdíj alapja (a felsı határ: 20.400 Ft/nap, 7.446.000 Ft/év) Minimálbér (felsı határ nincs), magasabb összeg vállalható
Megelızı évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része; a 9,5% nyugdíjjárulék tartalmazza a nyugdíj-biztosítási járulékot is, magánnyugdíjpénztári tag 2,3% tagdíjat és 7,2% nyugdíjjárulékot fizet Magasabb összegő járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg
Biztosított mezıgazdasági ıstermelı egészség biztosítási, egészségügyi szolgáltatási járulék és EHO fizetési kötelezettsége Státus (jogviszony) Tárgyévben tevékenységet kezdı és a tárgyévet megelızı évben 8 millió forint bevételnél többel rendelkezı ıstermelı A tárgyévet megelızı évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkezı mezıgazdasági ıstermelı A tárgyévet megelızı évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkezı mezıgazdasági ıstermelı magasabb összeg utáni járulékfizetést vállal
6 (4 + 2) %-os egészségbiztosítási járulék alapja 6%: Minimálbér, magasabb összeg vállalható
Havi 4500, naptári napi 150 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék Nincs
Nincs
4%: Megelızı évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része, 2%: Nincs
Nincs
Nincs
Magasabb összegő járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg
Nincs
Nincs
60
Tételes eho (hó/fı)
Társas vállalkozás és társas vállalkozó társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége
Státus (jogviszony) Fıfoglalkozású
Heti 36 órás munkaviszony mellett Közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Másik társas vállalkozás fıfoglalkozású tagja Egyidejőleg fıfoglalkozású egyéni vállalkozó Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas)
29%-os tb - járulék alapja
9,5%-os nyugdíjjárulék vagy 1,5%-os nyugdíjjárulék + 8% tagdíj alapja (a felsı határ: 20.400 Ft/nap, 7.446.000 Ft/év) Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér
Járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem
Járulékalapot képezı jövedelem, választás esetén a fıfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint Nincs
Járulékalapot képezı jövedelem, választás esetén a fıfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint 9,5%: Járulékalapot képezı jövedelem
61
Társas vállalkozás és társas vállalkozó egészség biztosítási, egészségügyi szolgáltatási járulék és EHO fizetési kötelezettsége
Státus (jogviszony) Fıfoglalkozású Heti 36 órás munkaviszony mellett Közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett Másik társas vállalkozás fıfoglalkozású tagja Egyidejőleg fıfoglalkozású egyéni vállalkozó Kiegészítı tevékenységő (nyugdíjas)
6 (4 + 2) %-os egészségbiztosítási járulék alapja 6%: Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képezı jövedelem, de legalább minimálbér 4%: Járulékalapot képezı jövedelem, 2%: Nincs 6%: Járulékalapot képezı jövedelem 6%: Járulékalapot képezı jövedelem 6%: Járulékalapot képezı jövedelem, választás esetén a fıfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint Nincs
62
Havi 4500, naptári napi 150 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék Nincs
1950 Ft
Nincs
Nincs
Nincs
1950 Ft
Nincs Nincs
Nincs 1950 Ft
Havi 4500, napi 150 forint, a társas vállalkozást terheli
1950 Ft
Tételes eho (hó/fı)
Egyszeres könyvvezetés, adónyilvántartások Tevékenységet végzı magánszemélynek az adóköteles jövedelem megállapításához évközben folyamatosan nyilvántartást kell vezetnie, és azt a vonatkozó éves adatok megállapításához a naptári év végén összesíteni kell. A nyilvántartások a következık: ALAPNYILVÁNTARTÁS Pénztárkönyvet kell vezetni azon tevékenység(ek)re vonatkozóan: • amely(ek)re a magánszemély ÁFA-levonási jogot érvényesít, illetıleg amely(ek) után ÁFA fizetésére kötelezett, • amely(ek)et a magánszemély egyéni vállalkozóként végez, • amely(ek)nél az elızıektıl függetlenül az egyéni vállalkozó alkalmazottat, segítı családtagot foglalkoztat, • amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv vezetését választja. Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv tartalmi követelményei a következık: • a bevételeket és a kiadásokat idırendben, folyamatosan, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta, legkésıbb a tárgyhónapot követı hó 12-éig kell bejegyezni, • a bevételeket és a kiadásokat okmányok (számla, más bizonylat, részletezı nyilvántartás) alapján kell feltüntetni, • a készpénzbevételeket naponta - az ÁFA kulcsok szerinti részletezésben - kell bejegyezni, vagy naponta pénztárátvételi bizonylaton rögzíteni, és a bizonylati adatokat legalább havonként tól-ig jelöléssel kell bevezetni, • a számlával, egyszerősített számával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát, nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni, • a téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani, • az egyéni vállalkozónak a bevételeket és költségeket havonta - legkésıbb a tárgyhónapot követı 12 napon belül - összesítenie kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készítenie, • a befizetett adóelıleget a befizetés napján kell bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának feltüntetésével,
63
• a nem egyéni vállalkozói tevékenységbıl származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell könyvelni, ugyanúgy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységbıl származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelıleget is, • az okmányokat megfelelı idırendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megırizni, • a pénztárkönyvi elszámolás számítógéppel is végezhetı, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az elızıek szerinti tartalmi elıírásoknak megfelel, • a géppel feldolgozott adatok havi forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben rögzíteni kell, • a halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv valamint a forgalmat, tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el. A pénztárkönyv legalább a következı adatokat tartalmazza: A bevételek oszlopának bontása: • az adó alapjába beszámító bevételek, • az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek), • a fizetendı ÁFA, • összesen A kiadások oszlopának bontása: - a költségnek minısülı kiadások, ezen belül: • anyag, áru • az alkalmazottak bére és közterhei, • vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét, • egyéb kiadások, • levonható ÁFA (a számlákban elızetesen felszámított), • összesen Árbevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). Az alapnyilvántartás vezetési módja - a következı kivételével - az adóéven belül nem változtatható meg. Kivétel: abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszerőbb adattartamú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága bármilyen okból megszőnik, a megszőnés idıpontjától kezdıdıen köteles a részletes adattartamú alapnyilvántartás vezetésére áttérni. Ekkor az egyszerőbb adattartamú alapnyilvántartásban szereplı adatokat - az eredeti nyilvántartás megırzése mellett - összesítve kell a továbbiakban vezetendı alapnyilvántartásba bejegyezni.
64
NAPLÓFİKÖNYV A SZJA-törvény a naplófıkönyv vezetését nem írja elı kötelezıen, ezért annak vezetésére sem tartalmaz részletes szabályokat. Az egyéni vállalkozó választása szerint végezheti a naplófıkönyv szerinti könyvelést. Bevételi és kiadási jogcímei azonosak a pénztárkönyvvel, itt azonban lehetıség van a banki és pénztári forgalom és a kötelezettségek nyilvántartására is. Az egyszeres könyvvitel kategóriájába tartozó pénztárkönyv helyett kettıs könyvviteli elszámolás is alkalmazható, annak minden kötelezettségének történı megfelelésére. A társaságok alapnyilvántartásukat csak a kettıs könyvvitel szabályai szerint végezhetik! Részletezı nyilvántartások Ezek a nyilvántartások közvetve szolgálják az adóköteles jövedelem megállapítását. A részletezı nyilvántartások átfogják az üzleti tevékenység lehetséges mozzanatait, eseményeit. Vezetésük csak akkor kötelezı, ha az adott gazdasági esemény bekövetkezte szükségessé teszi. Egyes nyilvántartások segítenek a tevékenység eseményeit figyelemmel kísérni, pl.: a vevıkkel szembeni követelések nyilvántartása, mások közvetlenül a költségelszámolás bizonylatául szolgálnak, pl.: az útnyilvántartás. Csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelem megállapításához szükségesek. A gyakrabban használt részletezı nyilvántartások A vevıkkel (megrendelıkkel) szembeni követelések nyilvántartása Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésébıl származó ÁFA-t is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint idırendben a vevık által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következı adatokat tartalmazza: • a számla száma és kelte, • a vevı neve, • a számla végösszege, az ebbıl felszámított ÁFA, • a kiegyenlítés módja, kelte, összege. 65
A nyilvántartásban szereplı számlák kiegyenlítésének idıpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésébıl származó, Áfá-t is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák idırendben, a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következı adatokat tartalmazza: • a számla száma és kelte, • a szállító neve, • a számla végösszege, az ebbıl levonható Áfa, • a kiegyenlítés módja, kelte, összege. A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni. A nyilvántartásban szereplı számlák kiegyenlítésének idıpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiegyenlített kiadást.
Tárgyi eszköz nyilvántartása A mezıgazdasági ıstermelınek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközérıl egyedi nyilvántartást kell vezetni, ideértve azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, elıállítására fordított kiadást költségként érvényesítheti. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthetı értékcsökkenési leírás összege. A nyilvántartás a következı adatokat tartalmazza: • a tárgyi eszköz megnevezése, • gép, berendezés esetén a gyártó neve, gyártás éve, a gyártási szám, • a megszerzés idıpontja, • a használatbavétel idıpontja, • a kiselejtezés idıpontja (a selejtezési jegyzıkönyv szerint), • az értékcsökkenési leírás kulcsa, • a beszerzési ár, elıállítási költség (az értékcsökkenés kiszámításának alapja), • elızı évek értékcsökkenésének halmozott összege, • a tárgyévi értékcsökkenés összege, • az értékcsökkenési leírás figyelembevételével számított nettó érték. Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a nyilvántartásban el kell számolni.
66
Munkabérek, más személyi jellegő kifizetések nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, a segítı családtag, vagy más magánszemély számára kifizetett összegekrıl, tartozásokról és követelésekrıl személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt SZJA-köteles összegeket, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a SZJA-elıleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a SZJA tényleges összegének a megállapításához szükséges. A nyilvántartásba adatokat bejegyezni csak az alapnyilvántartásban szereplı adatokkal egyezıen szabad, ezért a nyilvántartásban minden tétellel kapcsolatban az alapnyilvántartás vonatkozó tételére hivatkozni kell.
Gépjármő használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerzı tevékenységéhez használt gépjármő költségelszámoláshoz útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármő esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármő típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év elsı és utolsó napján a km-óra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: • az utazás idıpontját, • az utazás célját (honnan-hová történt az utazás), • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, • a közforgalmú útvonalon megtett km-ek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az elızıekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás idıpontját és költségeit is.
67
Hitelbe vagy bizományba történı értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása A hitelbe, vagy bizományba történı értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevı nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásról, átvételrıl kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Az áru átadásáról-átvételérıl kiállított bizonylatnak a következı adatokat kell tartalmazni: • az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról" megnevezést, • az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, • az átvevı nevét, címét, adószámát, • az átadott áru megnevezését, KSH besorolási számát (legalább az Áfa megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét, • az átadás-átvétel keltét, • az elszámolás idıpontját, • az átadó és átvevı aláírását. Az áru átvevıje - tekintettel az Áfa-fizetési kötelezettségre - minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a tényleges eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki: a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevı a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani és a bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mint az átvevı módosíthatja. Az átadás-átvételi bizonylat az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról" címő bizonylattal értelemszerően azonos adattartalommal kell elkészíteni. Leltár December 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévı vásárolt és saját termeléső készleteket leltározni kell a következı csoportosítás szerint: • az alapanyagok (alap-, segéd-, üzem- és főtıanyag), • használatba nem vett eszközök (szerszám, mőszaki berendezés, felszerelés, munkaruha, védıruha), • áruk (kereskedelmi készletek), betétdíjas göngyöleg, • alvállalkozói teljesítmények, • saját termeléső készletek: - befejezetlen termelés, félkész és késztermék. 68
Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A nyilvántartásnak a következı adatokat kell tartalmaznia: • a nyomtatvány neve és számjele, • a beszerzés kelte, • a tömbök sorszáma (tól-ig), • a használatbavétel kelte, • a felhasználás kelte, • a kiselejtezés kelte. E törvény alkalmazásában szigorú számadású nyomtatvány az, amelyet a számvitelrıl szóló törvény annak minısít.
69
A vállalkozásokat érintı legfontosabb jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2002. évi XLIII. törvény az egyszerősített vállalkozói adóról 2006. évi V. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXXI. törvény és a 168/1997. (X.6.) kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezı egészségbiztosítási ellátásról 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról 1998. évi LXXXIV. törvény és 223/1998. (XII.28.) kormányrendelet a családok támogatásáról
70
