AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET 1878. OCTOBER HO 6-IIÍ ES 7-IK NAPJAIN
KOLOZSVÁRIT TARTOTT
JEGYZŐKÖNYVE,
SZERKESZTETTE: SZÁSZ
DOMOKOS. közjegyző.
KOLOZSVARTT. NYOMATOTT STE1N JÁNOS M. KIK. EGYETEMI NYOMDÁSZIíAX.
1878.
103922
M:IH<> ülés,
1 8 7 8 . oct. 6 .
Elnökölt: Br. Kemény Gábor,
Jegyzett: Szász Domokos,
főgondnok.
közjegyző.
I ) Elnök afia szívélyes szavakkal idvezelvén rendkívüli egyházkerületi közgyűlésünk egybegyült tagjait, jelzi, hogy a folyó évi június 16-ik és következő napjain tartott r. egyházkerületi közgyűlésnek 70-ik j . k. sz. alatt kelt határozata értelmében az általa kötelesség-' szerüleg egybehívott eme közgyűlésnek tárgya kizárólag azon módozatok és fenntartások körvonalozása s megállapítása, melyek mellett az erdélyi ref. egyházkerület. hajlandó a többi hazai ref. egyházkerülelekkel szorosabb Összeköttetésbe lépni. Ezeknek előrebocsátása után a nagyfontosságu kérdést a közgyűlés tagjainak komoly figyelmébe ajánlva, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. 2.) Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjainak az állandó igazgató tanács által előterjesztett következő 5Í É Y S O R A /. Egyházkerüfoti fö'gondnokok. *Br. Kemény Gábor. *Br. Bánffy Albert. * Zeyk Károly. Tisza László. *Gr. Bánffy Miklós. * Nagy Péter, püspök. II. Tiszteletbeli tag: Kovács Sándor. ///. Az egyházkerület hivatalnokai * *
Szász Domokos, közjegyző. BenkőJános,közügyigazgató.
:
*
Benkő János, igazgató tanacsos (1. f.) Id. gr. Bethlen János ig. tan. * Gyarmathy Miklós, n V * Incze Mihály, n n *Dr. Kolosvári Sándor, » n * Lészai Ferencz, n n * Szász Béla, n n * Szabó Pál, rt n *Br. Bánffy Dániel, V y> *Dr. Jenéi Viktor, n n * Vályi Pál, V V * Parádi Kálmán, r> n és tanügyi előadó. *Bodor Antal: titkár.
*Deák József: pénztárnok. *Szabó Ádám: számvevő. *Balogh György: ügyvéd.*)
A kolozsvári egyházmeyyéből:
Nagy Péter, püspök, főgondnok, (1. f.) Incze Mihály, főgond. (1. f.) IV. Egyházmegyei gondnokok, espere- *Gr. Bánffy Béla, álgond, il. f.) sek, jegyzők és képviselők. *Dr. Szőcs Emil, „ * Szász Gerő, esperes, A v.-hunyad-zardndi egyházmegyéből: * Baló Sándor, jegyző. Gr. Kún Kocsárd, főgondnok. * Szabó Károly, képviselő. Pogány György, ' „ * Dr. Jenéi Yiktor, „ (1. f.) Gr. Toldalagi Yiktor, „ * Benedek József, „ Bágya Károly, algondnok. A kolos-kalotai eggházmegyéből: Balogh. Sándor, „ *Gr. Csáky György, főgondnok. Bodola János, „ * Lészai Fereecz, „ (1. f.) Kirényi Lajos, „ * Lészai Lajos, „ • (1. f.) Bartha Lajos, esperes. Szentiványi Ferencz, álgond. Janó Albert, jegyző. * Szakács István, esperes. Szilvasi László, képviselő. * Benedek Pál, jegyző. * Réthi Lajos, „ Ifj. Zeyk Károly képviselő. A gy .-fehérvári egyházmegyéből: * Timár Lajos képviselő. * Ignácz Károly, „ Br. Kemény István, főgondnok. * Gyarmatin Zsigmond, képv. Barcsay Ákos, algondnok * Lészai Gyula, képviselő. Br. Kemény László „ * Páál Ferencz, „ * Elekes György, esperes. A szilágy-szolnoki egyházmegyéből: * Tokos Sándor, jegyző. Br. Bánffy Albert, főgond. (1. f.) Szilágyi Sándor, képviselő. Br. Wesselényi Miklós, álgond. Weress Sándor, „ Br. Győrffy Lajos, algondnok. A n -enyedi egyházmegyéből: Toka Zsigmond, „ Szabó Pál, esperes, (L f.) Br. Kemény István főg. (1. f.) * Nagy László, jegyző. Tisza László, (1. f.) Biró Károly, képviselő. Pogány Györgz, (1. f.) Kiss Albert, képviselő. Gálfy István, algondnok. *Ifj. gr. Thoroczkay Miklós, alg. Szathmári Dániel, képviselő. Szentpáli Ignácz, alg. Dulka Elek, „ Súrányi Gyula „ * Hegedűs Lajos, esperes. * Kiss Elek, ' „ * Sándor János, jegyző. Lukács László, „ Gr. Thoroczkai Miklós, képvis. Fábián Dániel „ Gáspár János, képviselő. Zeyk Dániel, „ * Mezei Albert, „ * Kiss Lajos, „ • Török Dániel, „ Kerekes József „ Egy helj, ür©f. *) Csak véí«ményezési joggal biró tag.
A déési egyházmegyéből:
Br. Wesselényi Ferencz, főgond. Br. Bánffy Dániel, főg. (1. f.) Roth Pál, algondnok. * Nagy Lajos, esperes. * Kónya László, jegyző. Szacsvai Sándor, képviselő. Br. Bánffy Ernő, * Dózsa Imre, ,, A széki egyházmegyéből:
Br. Bánffy Déniel, főg. (1. f.) Gr. Wass Albert, „ Földvári József „ Br. Inczédi Zsigmond, álgond. Gr Wass Ádám, Báthori Dániel, sesperes. * Csiszár László, jegyző. * Br. Bánffy Dezső, képviselő, * Boros József, „ * Pergő Márton, „ Ugrón Sándor, ., Péter Antal, r A nagy-sajói káptalanból:
Gr. Bethlen Sándor, főgondnok. Cserényi Dániel, „ Gr. Bethlen Béla, algondnok. * Bod Károly „ * Vályi Elek, decán. Muzsnay Károly, jegyző. Koós Ferencz, képviselő. * Vályi Gábor, ' A görgényi egyházmegyéből:
Legifj. gr. Bethlen János, képv. Bod Sándor, képviselő. Gyárfás Benedek, „ Erese Miklós, „ A marosi egyházmeyyéből: *
Nagy Sámuel, főgondnok. Gr. Tóldalagi Viktor, alg. (1. f.) Botos Kálmán, algondnok. Bereczky Sándor, „ Vályi Pál, esperes, (1. f.) * Rákosi Lajos, jegyző. Szász Károly, képviselő. Ilyés István, „ Madaras János „ Sánta Károly, „ * Szentkirályi Sándor, képv. Jenéi József, képviselő. Nagy Pál, Tóth Márton, „ Knöpler Vilmos, „ A küküllői egyházmegyéből:
Szilvási Sándor, főgondnok. Thuróczi Pál, „ Pallós István, algondnok. Kinizsi Mihály, „ * Benedek Ferencz, esperes. * Kovács Elek, jegyző. Bartalus Sámuel, képviselő. Nagy Domokos, „ Sámuel József, „ Szász Róbert, „ Dr. Magyari Károly, „
Gr. Teleky Miklós, főgondnok, A n.-szebeni egyházmegyéből: Gyárfás Domokos, „ Zeyk Károly, főgond. (1. i.) Horváth Mihály, „ Br. Bánffy Jenő, főgondnok. Br. Kemény Kálmán, álgond. Kiss Károly, algondnok. Déési Sándor, „ Timár Károly, „ Gr. Teleky Géza, Szylveszter Domokos, esp. Benkő János, esperes, (1. f.) * Szigethi Gy. István, jegyző. * Szabó József, jegyző. Szalánczy Lőrincz, képviselő. * Br. Kemény György, képviselő.
*
Az Iá, Br. *
Gr.
Az
udvarhelyi egyházmegyéből:
Lázár Mihály, főg. (1. f.) Csia Albert, algondnok. gr. Bethlen János, fg. (1. £) Donáth József, „ Gyárfás Domokos, fg. (1. f.) Magyarosi Ferencz, esperes. Kemény Béla, főgondnok. Csákány József, jegyző. Mihály Pál, algondnok. Incze György, képviselő. Haller János „ Demeter Sámuel „ Solymosi István, esperes. *Gr. Bánffy György. Dáné Mózes, jegyző. Molnár Károly, „ Györké János, képviselő. Zágoni Mózes, „ A kezdi egyházmegyéből: Kádár Domokos, „ Székely Gergely, főg. (1. f.) Kovács Mózes, „ Lázár Mihály főgond. (1. f.) Kelemen János, „ Kovács István, algondnok. Karácson Mózes, „ Bodor Zsigmond, „ Bartha Miklós, „ * Szini János, esperes. Szakács Mózes, „ Zajzon István, jegyző. Székely János, képviselő. erdővidéki egyházmegyéből: Vitályos György, Ifj. Kovács Károly, „ Székely Gergely, főgondnok. Dr. Bartók György, „ Lázár Mihály, Lányi Sándor, algondnok. y. Püspöki vizsgálat alatti egyházg gy Bartha Sándor, Sándor k ö é k d k i k i l i községek gondnokai és képviselői: Szász József, esperes. A m.-vasárheim eqyházmzséqbol: Zajzon Mihály, jegyző. Nagy Lajos, kápviselő. Bodola János, képviselő. Bartha Jénos, képviselő. W a s s T a m á s ' Nagy János, „ A fogarasi egyházközségből:
A sepsii egyházmegyéből: Id. gr, Bethlen János, fg. (1. f.) Székely Gergely, fog. (1. f.) Pánczél Károly, képviselő. Lázár Mihály, „ (1. f.) A déési egyházközségből: Béldi István, algondnok. Dr. Szőcs Sámuel, főgondnok. Újvárosi József, „ A sz.-udvarhelyi egyházközségből: Silvezter Dávid, „ Kassai Ignácz, főgondnok. Csiszér Gábor, esperes. Kisantal Sámuel, jegyző. A szászvárosi egyházközségből: Csulak Zsigmond,{képviselő. Earv helv üres. Fülöp Géza, j, Tóth Zsigmond, „ A késdi-vásárhelyi egyházközségből: Nagy Sándor, „ Kovács Áron, főgondnok. Császár Bálint, „ A nagy-enyedi egyházközségből: Az orbai egyházmegyéből: Sándor Elek, főgondnok. Székely Gergely, főg. (1. f.)
A sepsí-szt.-gyövgyi egyházközségből. * Daczó János, főgondnok. A bukaresti egyházközségből: Szabó Albert, főgondnok. Gyárfás Albert, képviselő. A
Mentovich Ferencz, tanár. Pál Károly, tanár. Urr György, „ Demeter Károly, tanár. sz.-udvarhelyi főtanodától: Gyárfás Domokos, főg. (1. f.) VI. Tanodák gondnokai és tanárai. Nagy Lajos, főgondnok. A nagy-enyedi főtanodétól: Gr. Haller János, „ Br. Kemény István, főg. (1. f.) Sebesi Ákos, algondnok. Zejk Károly, főg. (1. f.) * Bod Károly, tanár. Zeyk József, algondnok. * Felegyházi Antal, tanár. Gr. Bethlen Géza, „ Gönczi Lajos, „ Décsei Károly, tanár. Kiss Ferenez, „ Ifj. Elekes Károly, „ Szakács Mózes, tanár, (1. f.) Garda József, „ A zilahi főtanodától: * Hegedűs János, „ * Herepei Károly, „ Id. br. Wesselényi Ferencz, fg.Lf. *Dr. Kovács Ödön, Ifj. br. Wesselényi Fer. főg. (l.f,) Lőthe Lajos, „ Br. Wesselényi Miklós, alg. (1. f.) Makkai Domokos, „ Szikszai Lajos, algondnok. Mihályi Károly, „ Keizler Imre, „ Székely Ferencz, „ Baczó Gábor, tanár. A kolozsvári főtanodétól: * Kerekes Sándor, tannr. Br. Bánffy Albert, főg. (1. f.) Török István, "tanár. Lészai Ferencs, főg. (1. f.) Dr. Elekes Yiktor; „ Gyarmathi Miklós, alg. (1. f.) Berényi János, „ * Debreezeni József, tanár. A szászvárosi középtanodától: * Geréb Márton, •„ Gr. KunKocsárd, főgond. (1. f.) * Hegedűs István, „ Gr. Kun Géza, „ * Jancsó Lajos, „ Gr. Kun István, „ Parádi Kálmán, tanár, (1. f.) Dr. Lészai László, algondnok. * Sámi László, „ Nagy Ignácz, algondnok. * Sárkány Ferencz, „ Dózsa Dénes, tanár. * Szabó Sámuel, „ Sándor János, „ A m.-vásárhelyi főtanodától: A sepsi-szent-györgyi tanodától: Székely Gergely, főg. (1. f.) Dr. Antal László, főg. (1; f.) Donáth József, főg. (1. £) Kabós László, algondnok. Lázár Mihály, főg. (1. f.) Szentiványi Kálmán, alg. Zatureczky Gábor, főgond. * Bihari Sándor, tanár. Réz Farkas, „ * Horváth Gáspár, „ Görög István, tanár. Koncz József, „ A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen voltak.
A megjelent tagok névsorából a közgyűlés határozatképessége kitűnvén, elnök ana a szervezeti tőrvény 4-ik fejezete értelmében, a közgyűlést törvényesen megalakultnak nyilvánítja. 3.) A közgyűlési tagok névsorának felolvasásával kapcsolatban Szász Domokos közjegyző ana megjegyzi, hogy ő e névsorba, mint kolozsvári egyházmegyei jegyző van bevezetve, holott ő e tisztéről a maga rendes utján lemondott s helyébe Baló Sándor ana személyében az uj választás megejtetvén, erről a hivatalos jelentés a mélt. állandó igazgatótanácshoz felterjesztetett. Főtiszt, püspök afia, mint az állandó igazgató-tanács elnöke, megjegyzi, hogy e fölterjesztés csak pár nappal ezelőtt adatván be, az állandó igazgatótanács nem tárgyalhatta, s ennélfogva kérdéses afia nevét a közgyűlési tagok sorába nem igtathatta be. Közgyűlésünk Baló Sándor afiának a kolozsvári egyházmegye jegyzőjévé megválasztatása tényét tudomásul véve, őt a küzgyülés törvényes tagjának tekinti, de miután a f. évi egyházkerületi közgyűlés 70-ik sz. alatt kelt határozata értelmében jelen rendkívüli közgyűlésünknek a kijelölten kivül más tárgya nem lehet, megválasztott jegyző afiától a hivatalos eskü bevételét a r. közgyűlésre halasztja. 4.) Elnök afia bemutatja Szilvási László v.-húnyad-zarándi egyházmegyei főgondnok afia jelentését, mely szerint betegsége miatt a közgyűlésen nem jelenhet meg. Sajnos tudásúi szolgál. 5.) Elnök afia fölhívására, titkár afia fölolvasván a f. évi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 70-ik pontját, mely jelen közgyűlésünk tárgyát kijelöli, jelenti, hogy a kiküldött hetes bizottság feladatának megfelelt s javaslatát benyújtván, az állandó igazgató-tanács megtette arra a maga észrevételeit s mindkét munkálat a közgyűlési tagok közt kiosztás végett ki van nyomatva. Indítványozza, hogy tekintettel az ügy fontosságára, engedjen a közgyűlés időt a tagoknak a kiosztandó munkálatok tanulmányozására. Közgyűlésünk elnök afla jelentését tudomásul veszi, s javaslatát elfogadva, a közelebbi ülés idejéül holnap reggeli 9 órát tűzi ki.
51 ásodik ülés oct. 7-én. Elnökölt: b. Kemény Gábor,
Jegyzett: Szász Domokos,
főgondnok.
közjegyző.
©. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván. Hitelesíttetik. f. Elnök bemutatja: a. Pogány György nagyenyedi egyházmegyei főgondnok afia jelentését, mely szerint, körülményei miatt, közgyűlésünkben részt nem vehet.Sajnos tudásúi szolgál. b. Székely János, kezdi egyházmegyei képviselő jelentésót, melyszerint hivatalos elfoglaltsága miatt közgyűlésünkbe nem jelenhet meg. Sajnos tudásúi szolgál. 9>. Elnök afia előre bocsátva, hogy, a tegnapi ülésen szétoszlott hetes bizottsági munkálatok s az áll. ig. tanácsnak arra tett észrevételei a közgyűlési tagok előtt már ösmeretesek lévén, javasolja, hogy azok felolvasottaknak tekintessenek s pontonként vétessenek részletes tárgyalás alá. Elnök, javaslatát közgyűlésünk helyeselvén, a beterjesztett munkálatokat általánosságban elfogadja s azokat részletes tárgyalás alá veszi. O. A részletes tárgyalás rendén: a) olvastatik a hetes bizottsági javaslat A) pontja, a mint következik: A) A mi a l e g k ö z e l e b b t a r t a n d ó a l k o t m á n y o zó z s i n a t helye, t a g j a i n a k száma, a v á l a s z t á s módja s a tanácsk o z á s ü g y r e n d j e i r á n t t e r v k é s z í t é s s e l m e g b í z o t t konv e n t i (u. n. B u d a p e s t i ) a l b i z o t t s á g m u n k á l a t á t i l l e t i , erre nézve bizottságunk véleménye az, hogy azt egyházkerületünk azon módosítások szerint, melyeket arra a másik (u. n. Debreczeni) albizottság tett, egész terjedelmében fogadja el, .kijelentésével annak, hogy a Budapesti albizottság munkálata ll~ik §-ében körvonalozott azon kedvezményt, mely szerint „ e g y h á z k e r ü l e t ü n k n e k , r é s z i n t a kir á l y h á g ó n t ú l i e g y h á z k e r ü l e t e k t ő l t ö b b t e k i n t e t b e n elt é r ő s t ö r t é n e t i l e g kifej l e t t v i s z o n y a i n á l , r é s z i n t azon k ö r ü l m é n y n é l f o g v a , h o g y t ö r v é n y h o z ó h a t a l o m m a l bi-.
10 ró k ö z g y ű l é s e m á r v a n , t e t s z é s é r e h a g y a t i k , h o g y a 2-ik §-ben k i j e l ö l t s z á m b a n k ü l d e n d ő k é p v i s e l ő i n e k m e g v á l a s z t á s á t m i n ő m ó d o n k i v á n j a e s z k ö z ö l n i " , egyházkerületünk igénybe fogja venni, zsinati képviselőit azonban kész leend annak idején a paritás elvének szem előtt tartásával választani, tekintettel arra, hogy az egyházi és világi elemnek a többi egyházkerületek részére megállapított számarányát a maga képviselői által alterálni nem akarja s erre nézve a közös elv szerinti eljárás szükségességét elösmeri. E ponttal kapcsolatban Szász Béla, igazgatótanácsos, beadja a következő módositványt: Mondja ki az egyházkerületi nagyrabecsült r. k. közgyűlés, hogy az áll. ig. tanács idei 1392. sz. a. benyújtott 7-es bizottsági javaslat második és A) betűvel jegyzett kikezdésében a budapesti albizottsági munkálat 11 §-ének idézete után a szöveg következőleg állapítandó meg: — • „egyházkerületünk nem csak állandóan igénybe fogja venni, hanem annak idején megválasztandó zsinati képviselőinek minősültségére nézve is föntartja a maga teljes szabad-választási jogát." Beható vitatás után elnök afia szavazás alá bocsátja azon kérdést, hogy elfogadja-e a közgyűlés változatlanul a hetes bizottságnak A) pont alatt tett javaslatát? A szavazás megejtése folytán Közgyűlésünk a hetes bizottság javaslatát változatlanul elfogadja. b) Olvastatik a javaslat B) pontja, a mint következik: B) Ami az e g y h á z a l k o t m á n y t e r v e z e t k é s z í t e s s e l m e g b i z o t t k o n v e n t i (u. n. D e b r e c z e n i ) a l b i z o t t s á g munkálatát illeti, erre nézve bizottságunk első észrevétele e tervezet általános határozmányainak 7-ik §-ére vonatkozik, mely igy hangzik: „7. §. Az egyházi törvényhozás jogát az országos, egyházi törvényes zsinat gyakorolja s a zsinat által alkotott törvényt a zsinat módosíthatja vagy törölheti el. Az erdélyi egyházkerület részére jelen törvényben foglalt fönntartások azonban később is, csak az erdélyi egyházkerületi közgyűlés beleegyezésével változtathatók meg." Bizottságnnk véleménye szerint e §-re vonatkozólag határozottan hangsúlyozandó, hogy miután egyházkerületünket, a legfelsőbb felügyeleti jog sérelme nélkül, ugy a választott nemzeti fejedelmek alatt keletkezett alaptörvények, a Leopoldi Diploma s a legújabban keletkezett alkotmányos törvények szerint, valamint a több százados gyakorlatnál fogva is, az egyházi törvényalkotásnak, módosításnak és megszüntetésnek joga, minden királyi szentesítés vagy jóváhagyás szükséges-
M sége nélkül, kétségbevonhatatlanig megilleti: ezen, az elődök által is, féltékenyen őrzött jogát egyházkerületünk egész beléletére és a történelmi fejlődés útján alakult sajátszerü — szorosan egyházi és iskolai — élet-viszonyainak autonóm meghatározására nézve fel nem adhatja és sértetlenül jövőre nézve is fönntartani kívánja, sőt melegen óhajtja, hegy a testvéregyházkerületek is a kebli törvényhozás e szép jogát a maguk, részére kivívják és gyakorolják. Midőn azonban bizottságunk egyhkerületünk részéről e jogfenntartás kijelentésére kiváló súlyt fektet, másfelöl kijelentendőnek tartja azt is, hogy egyhkerületünk az öt ref. egyhkerületre nézve közös ügyekre s a többi egyhkerületekéitől nem különböző egyházi viszonyokra nézve, az óhajtott egyesülés érdekében, a tervezett országos egyházi zsinatnak a mi egyházkerületünket is kötelező törvényalkotási jogát elösmeri és annak magát készségesen aláveti, önként értetvén, hogy mindaddig, mig a tervezett zsinat létre jön s az általa hozandó törvények szentesittetnek. a törvényhozás jogát minden egyházi és iskolai ügyekre nézve gyakorolja, a mint erről a debreezeni albizottság munkálatának, az általános határozatokat tárgyazó részében, a 8-ik §. is említést tesz. Ezek folytán, bizottságunk véleménye szerint, az idézett 7-ik §. következőleg volna módosítandó s illetőleg annak keretébe, egyhkerületünk részére, a következőkép szö végezendő fönntartások volnának beczikkelyezendők: 7. §. Az e g y h á z i t ö r v é n y h o z á s j o g á t a k ö z ö s ü g y e k ben az o r s z á g o s e g y h á z i t ö r v é n y e s z s i n a t g y a k o r o l j a s a z s i n a t á l t a l a l k o t o t t t ö r v é n y e k e t csak t ö r v é n y e s zsin a t m ó d o s í t h a t j a , avagy t ö r ö l h e t i el. B e l ü g y e k b e n az egyes e g y h á z k e r ü l e t e k g y a k o r o l j ák az e g y h á z i t ö r v é n yh o z á s j o g á t. Az e r d é l y i ev. ref. e g y h k e r ü l e t r é s z é r e a követke z ő fönntartások i g t a t t a t n a k törvénybe: „1. autonóm törvényhozási hatalma az egyházkerületi belélet viszonyainak meghatározását, az egyházkerület kormányzati módját és kormányszerveinek megállapítását illetőleg, jövőre is érintetlenül hagyatik; 2. alaptörvényeken nyugvó azon joga, hogy a házassági peresügyek végleges ellátása,a hirdetés alól való dispensatio azon egyhkerület egyházi fórumai elé t a r t o z n a k , az állami t ö r v é n y h o z á s e t á r g y b a n hozandó ujabb i n t é z k e d é s é i g , t o v á b b r a is f ö n m a r a d ; 3. e g y h á z k ö z s é g e i n e k a p a p i j a v a d a l o m k u l c s a szer i n t i o s z t á l y o z á s a , a k i j e l ö l é s i n t é z m é n y e , és á l t a l á b a n a p a p v á l á s z t á s i s z a b á l y o k egész r e n d s z e r e — ez idő szerint — hatályban marad;
12 4. fő- és k ö z é p t a n d á i n k a u t o n ó m á l l á s a és a z o k n a k a z e g y h á z k e r ü l e t h e z v a l ó v i s z o n y a é r i n t e t l e n ü l h agyatik. J e l e i i t ö r v é n y b e n i g t a t o t t ezen f ö n t a r t á s o k s által á b a n az e r d é l y i ev. ref. e g y h k e r ü l e t és a t ö b b e g y h k e r ü l e t e k a l k o t m á n y a k ö z ö t t l é t e z ő e l t é r é s e k k é s ő b b is c s a k az e r d é l y i e g y h á z k e r ü l e t i k ö z g y ű l é s b e l e e g y e z é s é v e l mó do s i t h a tők." E pontra vonatkozólag olvastatnak az állandó ig. tanácsnak következő észrevételei : 1.) Az egyh. alkotmánytervezet készitéssel megbizott konventi (». n. debreczeni) albizottság munkálata 7-ik pontjára a hetes bizottság javaslata második kikezdése ezen szavai után „ k ö v e t k e z ő fennt a r t á s o k . " hozzáteendőnek javasolja: „és e l t é r é s e k " igtattatnak törvénybe. 2.) Ugyanezen munkálat 7-ik pontjára a 7-es bizottság által 2ik alpont alatt tett javaslat ezen szavai után „azon e g y h á z k e r ü l e t e g y h á z i f ó r u m a i " beigtatandónak véleményezi „ i l l e t ő l e g h a t ó s á g a i " elé tartoznak, sat. Közgyűlésünk a B) pont alatt tett javaslatokat, az állandó ig. tanács hozzáadásaival, elfogadja. c) Olvastatnak a hetes bizottságnak az alkotmánytervezet Első Részére vonatkozó következő észrevételei: A. mi az Alkotmánytervezet E l s ő R é s z é n e k , I-ső, II-dik és III-dik fejezeteit illeti, melyek az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek alkotmányos szervezetét, jog- és hatáskörét körvonalozzák, jóllehet bizottságunk a föntebbiekben azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy egyhkerületünk részére a kebli törvényhozás joga, a maga teljességében, föntartandó s ez álláspont természetszerű követelménye az volna, hogy bizottságunk az alkotmánytervezetnek elősorolt fejezeteiben foglaltakat, mint az autonóm törvényhozás körébe tartozókat, e véleményes jelentése rendjén merőben hallgatással mellőzze, mindazonáltal tekintettel arra, hogy az egyházi egész alkotmány főbb vonalainak mind az öt egyházkerületre vonatkozó feltüntetése egy megalkotandó alaptörvényben szükségesnek látszik; tekintettel továbbá arra is, hogy a testvéregyhkerületek s a mi egyhkerületünk alkotmányos szervezete között létező lényeges eltérések jelzése, már csak azoknak megösmertetése czéljából is, kívánatosnak tetsző s tekintettel főként az általános határozatok 7-dik §-ének fentebb körvonalozott azon tételére, mely szerint a létező eltérések a végbemenendő codificatio után is csupán az erdélyi egyházkerület beleegyezésével lesznek módosíthatók s igy részünkről jogeljátszás esélye fön nem forog: bizottságunk czélszerünek tartja észrevételeket tenni e fejezeteknek is azon
Í3 §-eire, melyek a mi belszervezetünktől eltérő javaslatokat tartalmaznak s egyszersmind javaslatba hozni azoknak némi módosítását is. Ezek szerint bizottságunk a következő megjegyzésekkel kiséri az alábbi §-eket, melyeket — világos áttekintés végett — egész szövegükben ide igtat, jelezvén egyszersmind a teendő módosítási javaslatokat s azoknak indokait. 1-ször. Az a l k o t m á n y t e r v e z e t I-ső f e j e z e t e B) pontjának 18 és 19-ik §-e igy szól: „A presbyterium tagjai a rendes vagy helyettes lelkész, illetőleg lelkészek, az egyhközségi gondnokok s az egyhközségi közgyűlés által, saját tagjai közül, a presbyterségre választott egyének. „A presbyterek száma, a lelkészen vagy lelkészeken és gondnokokon kivül, az egyhközségek népességéhez képest következő: 50 — 200 lélekkel biró egyházközségben 4—8 200-500 „ „ 6-12 500 — 1000 „ „ „ 8 — 16 1000 — 1500 „ „ ' „ 10-20 1500 — 2000 „ „ „ 12—24 2000—3000 ,. „ „ 14 — 28 Ezenfelül minden ezer lélek után legalább két, legfeljebb presbyter számittatik."
négy
E §§-re vonatkozólag bizottságunk kimondandónak véli, hogy egyházkerületünk a kebli tanács alkotó elemeire s tagjainak számára nézve most fenálló szabályait továbbra is föntartja. 2 szór. Ugyanazon fejezet 24-dik §-e igy hangzik: „ A ki a rendszeres választások közötti évek alatt -a presbyteri képességet elveszti, a presbyteriumból kilépni tartozik s az ilyenek helyére, valamint a halál, elköltözés s bármi más okok miatt támadt üres helyekre is, az egyhközség presbyterségre képes tagjai közül maga a presbyterium választ, titkos szavazattal, presbytert. A kiegészítés utján választott presbyterek, azok szolgálati idejének tartamára választatnak, a kik helyére léptek." Bizottságunk nem tartja helyesnek, hogy a presbyterium időközökben önmagát egészítse ki, minthogy ez eljárás igen könnyen víszszaélésekre vezethet s a képviselet elvével nem is összeegyeztethető. Ennélfogva e §-t oda módositandónak véli, hogy az időközi választások végrehajtása is az egyházközség s illetőleg képviseleti közgyűlés jogkörébe tartozik. Ha e módosítás a convent által el nem fogadtat-^ nék, kijelentendőnek véljük, hogy az erdélyi egyházkerület saját törvényes gyakorlatát fenntartja. 3-szor. Ugyanazon fejezet 25-dik §-ének 10-ik alineája igy szól: „A presbyterium választja, a gondnokokat kivéve, az egyház egyéb
közigazgatási tisztviselőit, ugy továbbá a tanítókat, énekvezéreket s az egyhközség egyéb hivatalnokait és szolgáit." E §-re vonatkozólag megjegyzendő, hogy az erdélyi egyhkerületben a tanítókat s énekvezéreket maga az egyhközség s illetőlég képviseleti közgyűlés választja s ez intézkedést egyhkerületünk továbbra is fönn kívánja tartani, nem lévén czélszerü az egyhközségeknek e jogát megrövidíteni. 4-er. Ugyanazon fejezet 26-ik §-ének első alineája igy hangzik: „A presbyterium elnökei a rendes lelkész, az egyhközségi főgondnok, vagy gondnok; Ugyanazon §. harmadik alineája igy szól: „Ha pedig a gondnok, mint elnöktárs, nem jelenhetne meg a presbyteriumban, helyette a korára nézve legidősebb presbytér alkalmaztatik." Ez alienákra vonatkozólag bizottságunk kifejezendőnek véli, hogy a presbyteriumban való elnökösködésre nézve egyhkerületünk a lelkésznek, esetleg az egyhközségi főgondnoknak „ e g y e s " elnökségét, mint egyhkerületünk történelmi múltjában mélyen gyökerező intézményt továbbra is föntartja. 5-ször. Ugyanazon fejezet 27-ik §-e igy hangzik: „Az elnökök legalább minden évben egyszer, s ha a presbyterek egyharmad része, vagy általában a szükség kívánja, többször is öszszehivják a presbyteriumot." E §-re bizottságunk megjegyzi, hogy az „ e l n ö k ö k " helyett az „ e l n ö k s é g " kifejezés volna helyesebb, mely nem ellenkeznék sem az erdélyi egyhkerületben föntartandó egyes, sem a többi egyhkerületben dívó kettős elnökség intézményével. 6-szor. Ugyanazon fejezet 28-ik §-e igy szól: „Érvényes határozathozatalra legalább is a presbyterek felének jelenléte szükséges, ha azonban ennyien a másodszori meghívásra sem jelennének meg, akkor a jelenlevők többsége határoz." Bizottságunk véleménye szerint azon kérdés eldöntése, hogy érvényes határozat hozatalára hány presbytér jelenléte szükséges, az egyes egyhkerületek kebli intézkedésének fönhagyandó. 7. Az e g y h á z m e g y é k r ő l s z ó l ó m á s o d i k f e j e z e t n e k 38. 39. és 41-ik §§-ei körvonalozzák az egyházmegyék alkatelemeit, összehívása módját s jelzik a kettős elnökségei Bizottságunk e §§-re vonatkozólag kijelentendőnek s illetőleg beczikkelyezendőnek véli, hogy egyhkerületünk egyházmegyéinek jelenlegi szervetét továbbra is fon kívánja tartani. 8. Ugyanazon fejezet 43-ik §-ónek, mely az egyházmegyei közgyűlések jog- és hatáskörét irja körül, g) pontja igy hangzik: „Leányegyházaknak a n y a e g y h á z a k k á , vagy anyae g y h á z a k n a k léányegyházakká alakítása."
15 Bizottságunk nem tartván helyesnek, hogy az egyházmegyei közgyűlések az egyhközségek létkérdései fölött végérvénynyel döntsenek, e §-t oda módositandónak véli, hogy az egyházmegyei közgyűlések e tárgyban csak javaslatot tesznek. 9. Ugyanazon fejezet és §. k) pontja igy szól: „Képviselők választása egyházkerületi gyűlésekre." Bizottságunk e pontra megjegyzi, hogy a mi egyházkerületünkben az egyházkerületi képviselők választásának jogát kerületenként az egyes gyülekezetek gyakorolják, s nem tartanok indokoltnak az egyhközségektől e jogot jövőre elvonni s a helyett a másodfokú választás intézményét léptetni életbe. E szerint a k) pontnál beczikkelyezendő, hogy az erdélyi egyhkerületben az egyhkerületi képviselők választása jogát, az eddigi módon, továbbra is az egyhközségek presbyteriumai gyakorolják. 10. A z e g y h á z k e r ü l e t e k r ő l s z ó l ó h a r m a d i k f e j e z e t 45-ik §-e igy hangzik: „Több egyhmegyének, az egyházi közigazgatás, kormányzás és rendtartás czéljából, felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházkerületet." Bizottságunk már fennebb, az általános határozmányok 7-ik §-re tett észrevételei rendén, azon nézetének adván kifejezést, hogy az országos egyházi zsinat számára csupán a közösügyekben való törvényhozás joga tartandó fönn, s a kebli ügyekbe e jog a testvér egyházkerületeknek is megadandó, épen ugy, miként azt az erdélyi egyhkerület tényleg gyakorolja, az idézett §-nek következő szövegezését ajánlja: „ T ö b b e g y h á z m e g y é n e k , az e g y h k e r ü l e t k e b l i ügyeib e n a t ö r v é n y h o z á s , az e g y h á z i kö z i g a z g a t á s , k o r m ányz á s és r e n d t a r t á s c z é l j á b ó l f e l s ő b b h a t ó s á g g á e g y e s ü l é s e a l k o t j a az e g y h k e r ü l e t e t . " 1.1. Ugyanezen fejezet 46-ik §-e így hangzik: „Az egyhkerületek területének módositása vagy változtatása az illető egyhkerületek meghallgatásával a zsinat jogkörébe tartozik." Bizottságunk nézete szerint az egyes egyhkerületek, a történelmi fejlődés rendén azoknak kiegészítő részévé vált összes egyhközségeikkel, oly szerves élő testhez hasonlíthatók, melynek törzséről egy vagy több tagnak lemetszése oly nagyfontosságá életkérdés az illető egyházkerületre nézve, hogy ily műtét végrehajtása az első sorbán áz érdekelt egyhkerületnek teljes megnyugvása s beleegyezése nélkül a legválságosabb rázkodásokat idézhetné elő. E szerint bár készséggel beleegyezünk abba, hogy e tárgyban az utolsó szó az országos egyházi zsinaté legyen, de viszont megkívánjuk azt is, hogy erre nézve az
egyes egyházkerületek nem csupán az egyszerű véleménynyilvánítás jogát gyakorolják, hanem egyszersmind azon jogot is, h< gy beleegyezésük nélkül saját testükön ily nevezetes műtét még a zsinat által se legyen végrehajtható. Az idézett §. tehát következőleg volna szövegezendő: „Az e g y h k e r ü l e t e k t e r ü l e t e i n e k m ó d o s í t á s a v a g y v á l t o z t a t á s a , az i l l e t ő e g y h k e r ü l e t e k beleegyezésével, a zsinat jogkörébe tartozik. 12. Ugyanazon fejezet 47— 53 §§-eiben foglalt javaslatokkal szemben, melyek az egyhkerületi közgyűlés tagjainak számát, tartása idejét, egybehivását, elnökségét, valamint jog- és hatáskörét körvonalozzák, bizottságunk kimondandónak s az alaptörvénybe beczikkelyezendőnek véli, hogy egyhkerületünk közgyűlésének mostani szervezetét, jog- és hatáskörét a maga teljességében jövőre is fönntartja, kivóvén a neg'yedik fejezet 81-ik §-ban f e l s o r o l t s b i z o t t s á gunk v é l e m é n y e s z e r i n t is o l y a n o k n a k e l f o g a d a n d ó k ö z ö s ü g y e k e t , m e l y e k —• m i n t a l á b b j e l e z n i f o g j u k — a zsinati t ö r v é n y h o z á s t á r g y a i közé felveendők. 13. Az o r s z á g o s e g y h á z i gyü é s r ő l szóló negyedik fejezet 54-ik §-e igy hangzik: „A magyarorzzági reformált egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése: a Z8Ínat." Bizottságunk azon fentebb fölfejtett elvi álláspontjából kifolyólag, mely szerint a zsinat törvényhozó hatatmát csakis a közös ügyekre kell kiterjeszteni s a kebli törvényhozás joga az egyes egyhkerületek számára fönntartandó, e §-nek következő szövegezését ajánlja: „A m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á l t e g y h á z n a k a kÖZÖS Ügyekben t ö r v é n y h o z ó s l e g f ő b b i n t é z k e k ő g y ű l é s e : a
zsinat."
14. Ugyanazon fejezet 56-ik §-e igy szól:
„Hivataluknál fogva tagok: a ref. egyházkerületek mindenikének püspökei, az erdélyi egyházkerületnek hivatalára legidősebb főgondnoka" stb. Tekintettel arra, hogy egyhkerületünkben a püspök is egyhkerületi főgondnok s esetleg hivatalára nézve is legidősebb, miután ő már püspöki hivatalánál fogva is zsinati tag, az idézett §-nek e tétele: „ h i v a t a l á r a l e g i d ő s e b b f ő g o n d n o k a " bizottságunk véleménye szerint kiegészítendő e jelzővel: „ v i l á g i " . 15. Ugyanazon fejezet 81-ik §-ének 1-ső pontja igy hangzik: „A zsinat jog- és hatáskörébe tartozik:
1. A törvényhozás, melynek tárgyai:
17 a) az egyház alkotmányának megállapítása módosítása; b) az egyhkerületek felosztása, helyrajzi meghatározása, az illető egyhkerületek és az országos egyházi tanács meghallgatásával; c) az isteni tisztelet alakjának és rendjének megállapítása; d) az ünnepek meghatározása; e) az egyházi hivatalnokok hatáskörének, eljárásának, magukvisetének szabályozása; valamint a rájuk vonatkozó fegyelmi rendnek megállapítása; f) egyházi fegyelem; g) lelkészképzés, választás és felavatás; h) iskolaügyben az országos egyházra vonatkozó eljárás; i) adózási rendszer ; k) országos segélypénztár felállítása; l) egyházi törvényhozás vagy bíráskodás szabályozása; m) egyházi törvények magyarázása." Bizottságunk véleménye szerint, tekintettel az általános határozatok 7-ik §-nek 2-ik alienájában körvonalozott föntartásokra s az 54-ik §-ben tett módosításra, az a) pont így szövegezendő: „Az e g y h á z a l k o t m á n y á n a k m e g á l l a p í t á s a és mód o s í t á s a a közös viszonyokban és ügyekben." Tekintettel a fentebbi 11-ik pont alatt fölfejtettekre, a b) pont igy szövegezendő: „Az e g y h á z k e r ü l e t e k felosztása, h e l y r a j z i meghat á r o z á s a , az i l l e t ő e g y h k e r ü l e t e k b e l e e g y e z é s é v e l és az országos e g y h á z i t a n á c s m e g h a l l g a t á s á v a l , " Tekintettel arra, hogy az istentisztelet alakja s rendje részleteinek közös törvényhozás utján való megállapítása s egyformásitása nem kivihető s csak megkisértése is alig indokolható, a c) pont igy szövegezendő: „Az i s t e n i t i s z t e l e t a l a k j a és r e n d j e főbb von ás a i n a k megállapítása." Tekintettel az általános határozatok 7-ik §-ében a mi egyházkerületünk részére körvonalozott fenntartások 3-ik alineájára, a ^-pontnál kifejezendő s illetőleg beczikkelyezendő, hogy az erdélyi egyházkerület érvényben levő papválasztási szabályait ez idő szerint fönntartja, valamint azoknak e jövőben való megváltoztatása vagy módositága jogát is. E szerint a g) pont igy szövegezendő: „ L e l k é s z k é p z é s , v á l a s z t á s és f e l a v a t á s , t e k i n t e t t e l az á l t a l á n o s h a t á r o z a t o k 7-ik §-ében az erdélyi egyh á z k e r ü l e t r é s z é r e be c z i k k e l y e z e t t 3-ik f ö n n t a r t á s r a . " Tekintettel arra, hogy az erdélyi egyhkerület a házassági peres ügyekben való törvénykezést kivételesen gyakorolja, ez. ügy közös 2
18 törvényhozás tárgyát nem képezhetvén, az l) pontnál e különlegesség kifejezendő. E szerint az l) pont igy szövegezendő: „Egyházi törvénykezés vagy b í r á s k o d á s szabályozása, k i v é v e az e r d é l y i e g y h á z k e r ü l e t b e n a h á z a s s á g i p e r e s ügyeket." Tekintettel arra, hogy bármely törvényhozó testületet csupán az általa hozott törvények magyarázásának joga illeti meg, bizottságunk véleménye szerint, az m) pont igy szövegezendő: ' „Az általa alkotott e g y h á z i t ö r v é n y e k m a g y a r ázása." 16. Az o r s z á g o s e g y h á z i t a n á c s r ó l szóló ötödik fejezet 83-ik §-e igy hangzik: „Az országos egyházi tanács a magyarországi reformált egyház legfőbb kormányzó és közigazgatási hatósága." Miután bizottságunk véleménye szerint az országos egyházi zsinat számára csupán a közös ügyekben való törvényhozás hatalma tartandó fönn, ez álláspont észszerű követelménye az, hogy az országos egyházi tanács is, mint a zsinat kifolyása, csupán a közös ügyekben gyakorolja a magyarországi ref. egyház legfőbb kormányzó és közigazgatási hatalmát. Különben is, ha e hatalom az egyházi közigazgatás és kormányzás minden ágára kiterjesztetnék, az egyes egyházkerületek s az egyetemes egyház is a m e r e v hatalmi összpontosítás veszélyének volna kitéve. Ezekből kifolyólag bizottságunk az idézett §. következő szövegezését ajánlja: „Az országos egyházi tanács a magyarországi reformált egyháznak a közös ü g y e k b e n legfőbb kormányzó és közigazgatási hatósága." E Részszel kapcsolatban olvastatnak az áll. igazgató tanácsnak annak némely pontjaira tett következő javaslatai: 1) Az alkotmánytervezet Első Részének Il-ik fejezete 43-ik §. g) pontjára a hetes bizottság által a 8-ik pont alatt javaslatba hozott módosításnak következő szövegezését ajánlja: l e á n y e g y h á z a k n a k a n y a e g y h á z a k k á , vagy a n y a e g y h á z a k n a k leányegyházakká a l a k í t á s a felett j a v a s l a t o t tesznek (t. i. az egyházmegyék) végérvényesen azonban az egyházkerületi közgyűlés határoz. 2) Ugyanazon rész III-ik fejezet 46. pontjára a hetes bizottság által a 11. pont alatt tett javaslat ezen szavai után „az i l l e t ő egyh á z k e r ü l e t e k " a „beleegyezésével" szó kihagyásával hozzáteendőnek javasolja „beleegyezésének mulhatlan feltétele mellett" a zsinat jogkörébe tartozik. 3) Ugyanazon rész IY. fejezet 56-dik pontját, a hetes bizottság által 14. pont alatt tett javaslat elfogadásával, a következőleg kívánja
n
szövegeztétni: Hivataluknál fogva'tagok: a magyar ref. egyházkerületek püspökei, az erdélyi stb.
Ugyanazon rész és fejezet 81-ik §. 6) pontjára a hetes bizottság által ajánlott módosítás ezen szavai után „az i l l e t ő e g y h á z k e r ü l e t e k " a „beleegyezésével" szó kihagyásával hozzáteendőnek javasolja „beleegyezésének mulhatlan feltetele mellett" és az országos stb. 4) Ugyanezen rész és fejezet és §. d) pontja ezen részét „b i bl i a f o r d í t á s ü g y é b e n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l " következőleg kívánja módosítani: „a hí vatalOS használatra SZOlgálÓ bibliafordítás ügyében felügyeletet gyakorol stb. 5) Ugyanazon rész V-ik fejezet 92-ik §. e) pontja első szava után „ i n t é z k e d i k " hozzáteendőnek javasolja „a törvényhozás kivételével" oly ügyekben is stb. Közgyűlésünk az Alkotmány Tervezet I-ső részére vonatkozó javaslatait a hetes bizottságnak, az állandó ig. tanács által azokra tett módositványokkal s részint kiegészítő észrevételekkel, elfogadja, azon kivétellel, hogy a Ill-ik fejezet 46 §-ére a hetes bizottság által a 11. pont alatt, valamint a IV-ik fejezet 81-ik §. b) pontjához az állandó igazgató tanács által ajánlott módosítás helyett a következő szövegezést állapítja meg: „előleges beleegyezése feltétele
mellett."
d) Olvastatnak a hetes bizottságnak az alkotmány-tervezet Il-ik Részére vonatkozó következő javaslatai: „A mi az a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k „Az e g y h á z i bírós á g o k va g y t ö r v é n y s z é k e k r ő l " s z ó l ó m á s o d i k r é s z é t i l l e t i , erre nézve bizottágunk csupán a következő megjegyzésekre szorítkozik. Az e g y h á z k ö z s é g i b í r ó s á g r ó l s z ó l ó A) pont 108-dik §-e így hangzik: „Büntetések: a vétség fokozatához képest intés, feddés és bírság ; ismétlés esetében hivataltól felfüggesztés, presbyterségtől, választói jogtól megfosztás s ha még továbbra is megmaradna a vétségben, a polgári bírósághoz bejelentés." Bizottságunk véleménye szerint nem volna czélszerü az egyházközségi bíróságoknak a presbyterségtől és a választási jogtól való megfosztás hatalmát megadni, mert ez által veszélyes visszaélésnek útja nyílnék. E hatalommal az egyházmegyei törvényszékek ruházandók föl, mint első fokú itélő hatóságok.
20 Az e g y h á z m e g y e i t ö r v é n y s z é k r ő l s z ó l ó B) pont 109dik §-e igy hangzik: „Az egyházmegyei törvényszéket alkotják: az esperes, mint elnök, vagy akadályoztatása esetében a segédgondnok és az egyházmegyei tanácsbirák." Tekintettel arra, hogy a mi egyházkerületünkben a segédgondnoki intézmény nem létezik, e §. következőleg kiegészítendő : „Az e g y h á z m e g y e i t ö r v é n y s z é k e t a l k o t j á k : az esp e r e s , m i n t e l n ö k , vagy a k a d á l y o z t a t á s a e s e t é b e n a seg é d g o n d n o k és az e g y h á z m e g y e i t a n á c s b i r á k , i l l e t ő l e g az e r d é l y i e g y h á z k e r ü l e t b e n az e g y h á z m e g y e i gondnokok." Az e g y h á z k e r ü l e t i t ö r v é n y s z é k r ő l s z ó l ó C) p o n t r a n é z v e bizottságunk véleménye szerint kijelentendő, hogy egyhkerületi törvényszékünknek fennálló szervezetét, úgy a tanárokra, mint a többi egyházi személyekre nézve, érintetlenül fönntartjuk s e fönntartás beezikkelyezését kívánjuk. A z o r s z á g o s e g y h á z i fő t ö r v e ny s z é k r ő l szóló D) pont alatti javaslatokra nézve , bizotttágunk véleménye szerint, kimondandó, hogy egyházkerületünk az országos egyházi törvényszéket a maga részére is elösmeri, mint legfőbb ítélő hatalmat: a) a semmiségi esetekben, mint semmitőszéket; b) azon ügyekben, melyek egyházkerületi törvényszékünk által csak első biróságilag láttatnak el, mint felfolyamodási törvényszéket Egyházkerületünknek e nyilatkozata beczikkelyezendő. Közgyűlésünk a hetes bizottságnak az alkotmánytervezet II-dik Részére vonatkozó összes javaslatait elfogadja azon változtatással, hogy az egyházmegyei törvényszékről szóló B) pont 109-ik §-ében az általa ajánlott módosítás ezen szavainak: „ i l l e t ő l e g az e g y h á z m e g y e i gondnokok"kihagyásával a szöveg következőleg állapittatik meg: „Az e r d é l y i egyházkerületben fönntartatik a jelenlegi szervezet." c) Olvastatik a hetes bizottságnak az Alkotmánytervezet III-dik Részére vonatkozó következő javaslata : A mi az a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k az i s k - o l a ü g y r ő l s z ó l ó h a r m a d i k r é s z é t i l l e t i , bizottságunk kijelentendőnek véli, hogy egyházkerületünk fő- és középtanodáinak sajátszerü autonóm állását és azoknak az egyházkerülethez való viszonyát jövőre is fönntartja.
21
A kérdés részletére nyilatkozatát akkor teendi meg, midőn az iskolaügyre vonatkozó törvényjavatlat elkészül. Közgyűlésünk a hetes bizottságnak az alkotmánytervezet III-ik Részére vonatkozó javaslatát elfogadja. d) Olvastatnak a hetes bizottságnak az Alkotmánytervezet IV-dik Részére vonatkozó következő javaslatai : Az a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k a m a g y a r ref. e g y h á z b a n a t is z tv is el ö k r e , h i v a t a l n o k o k r a , e g y e s e g y h á z t a g o k r a , á l t a l á b a n a be 1 r end t a r t á s r a v o n a t k o z ó t ö r v é n y e k r ő l szóló IV-dik Részében a harmadik fejezet 173-ik §-e igy hangzik: „A püspök az egyhkerület kebelében működő, tudományukkal, valódi lelkipásztori jellemükkel és kormányzói bölcseségükkel kitűnő,, felszentelt lelkipásztorok közül élethossziglanválasztatik, a z e g y h á z k ö z s é g e k p r e s b y t eriu ma á l t a l . " Tekintettel arra, hogy a .püspökválasztást az erdélyi kerület alkotmánya értelmében nem az egyházközségek presJbyteriumai, hanem a kerületi közgyűlés hajtja végre, s különben is a választás mikéntjének megállapitása kebli ügy, bizottságunk véleménye szerint az idézett §-nek e befejező kifejezése: „az e g y h k ö z s é g e k presbyter i u m a i á l t a l " helyett ez teendő: „ m i n d e n i k e g y h á z k e r ü l e t nek s a j á t r e n d t a r t á s a s z e r i n t . " Ugyanazon fejezetnek 174-ik §-e igy szól: „A megválasztott püspök az egyházkerületi közgyűlés által erősittetik meg; hivatalába az esperesi kar által egész ünnepélyességgel állittatik be s eskettetik föl. Tekintettel arra, hogy a választott püspök megerősítése s fölavatása tárgyában az erdélyi egyházkerületben a többiekétől jelentékenyen eltérő szokás divik, az idézett §-nek következő szövegezését javaljuk: „A megválasztott püspök az illető egyhkerületek saját rendszabályai szerint erősittetik meg s állittatik be hivatalába." Ugyanazon fejezetnek 175-ik §-e igy hangzik: „A püspöki hivatal üresedésbe jő: végleges lemondás, halál, törvényszéki elmozditás által; vagy ha az illető püspök más egyházkerületbe választatik meg lelkipásztornak." Tejdntettel arra, hogy ha egy más egyházkerületben lelkipásztorrá választás ténye már magában véve megszüntetné az illető püspök püspöki hivatalát, felette könnyű volna bárkit püspöki hivatalától elmozditani, bizottságunk az idézett §-t kiegészitendőnek tartja a következő hozzátétellel: „és a v á l a s z t á s t elfogadja." Végül ugyanazon fejezet 176 ik §-nek a) b) c) d) és e) alienáít bizottságunk, tekintettel arra hogy a püspöki különös kötelességek **
22
szabályozása az egyes egyhkerületeknek sajátos viszonyaik szerinti kebli feladata, kihagyandóknak véli s a helyett az idézett §. végét e szavakkal kiegészitendőnek javallja: „A püspöki különösebb kötelességeket mindenik egyházkerület maga határozza meg." • Ha e módositás el nem fogadtatik, beczikkelyezendő lesz, hogy az erdélyi egyházkerület a püspöki különösebb kötelességeket keblileg szabályozza. Közgyűlésünk a hetes bizottságnak az alkotmánytervezet lY-dik Készére vonatkozó' javaslatait elfogadja s ezek folytán egyházkerületünknek a konventi albizottságok munkálataira vonatkozó nyilatkozata a következő szövegezésben állapittatik meg: A z e r d é l y i e.v. ref. e g y h á z k e r ü l e t n e k a k o n v e n t i zottságok munkálataira vonatkozó
albi-
Nyilatkozata. A l e g k ö z e l e b b t a r t a n d ó a l k o t m á n y o z ó z s i n a t helye, t a g j a i n a k s z á m a , a v á l a s z t á s m ó d j a s a t a n á c s k o zás ü g y r e n d j e i r á n t t e r v k é s z í t é s s e l m e g b i z o t t k o n v e n t i (u. n. B u d a p e s t i ) a l b i z o t t s á g m u n k á l a t á t egyhkerületünk azon módositások szerint, melyeket arra a másik (u, n. Debreczeni) albizottság tett, egész terjedelmében elfogadja, kijelentésével annak, hogy a Budapesti albizottság munkálata 11-ik §-ében körvonalozött - azon kedvezményt, mely szerint „ e g y h á z k e r ü l e t ü n k n e k , r é s z i n t a k i r á l y h á g ó n t ú l i e g y h k e r ü l e t e k t ől t ö b b t e k i n t e t b e n e l t é r ő s t ö r t é n e t i l e g k i f e j t e t t v i s z o n y a i n á l , rés z i n t a z o n k ö r ü l m é n y n é l fogva, h o g y t ö r v é n y h ozó h a t a l o m m a l b i r ó k ö z g y ű l é s e m á r van, t e t s z é s é r e h a g y a t i k, h o g y a 2-ik §-ben k i j e l ö l t s z á m b a n k ü l d e n dő k é p v i s e l ő i n e k m e g v á l a s z t á s á t m i n ő m ó d o n kiv á n j a e s z k ö z ö l n i , " egyhkerületünk igénybe fogja venni, zsinati képviselőit azonban kész leend annak idején, a paritás elvének szem előtt tartásával választani, tekintettel arra, hogy az egyházi és világi elemnek a többi egyhkerületek részére megállapitott számarányát a maga képviselői által alterálni nem akarja s erre nézve a közös elv szerinti eljárás szükségességét elösmeri. A mi: Az egyházalkotmánytervezet készitéssel megbizott konventi (u. n. Debreczeni) albizottság munkálatát illeti, erre nézve egyhkerületünk első észrevétele e tervezet általános határozmányainak 7-dik §-ét illeti, melyre vonatkozólag egyházkerületünk megkívánja, hogy annak keretébe, egyhkerületünk részére, a következő fönntartások czíkkelyeztessenek be.
23
„7. §. Az egyházi törvényhozás jogát a közös ügyekben az országos egyházi törvényes zsinat gyakorolja s a zsinat által alkotott törvényeket csak törvényes zsinat módosithat'ja, avagy törölheti el. Belügyekben az egyes egyházkerületek gyakorolják az egyházi törvényhozás jogát. „Az erdélyi ev. ref. egyhkerület részére a következő fönntartások és eltérések igtattatnak törvénybe: „1. autonóm törvényhozási hatalma, az egyházkerületi belélet viszonyainak meghatározását, az egyházkerület kormányzati módját és kormányszerveinek megállapítását illetőleg, jövőre is érintetlenül hagyatik ; „2. alaptörvényeken nyugvó azon joga, hogy a házassági peres ügyek végleges ellátása, a hirdetés alól való dispensatio azon egyhkerület egyházi fórumai illetőleg hatóságai elő tartoznak, az állami törvényhozás e tárgyban hozandó ujabb intézkedéséig, továbbra is fönmarad; „3. egyházközségeinek a papi javadalom kulcsa szerinti osztályozása, a kijelölés intézménye, és általában a papválasztási szabályok egész rendszere — ez idő szerint — hatályban marad. „4. fő- és középtanodáinak autonóm állása és azoknak az egyházkerülethez való viszonya érintetlenül hagyatik. „Jelen törvényben igtatott ezen föntartások s általában az erdélyi ev. ref. egyhkerület és a több egyhkerületek alkotmánya között létező eltérések később is csak az erdélyi egyházkerületi közgyűlés beleegyezésével módosithatók. A mi továbbá: 1-ször. Az a l k o t m á n y t e r v e z e t I-ső Rész első f e j e z e t e B) pontjának 18 és 19-ik §§-eit illeti: Ezekre vonatkozólag egyhkerületünk kimondja, hogy a kebli tanács alkotó elemeire s tagjainak számára nézve most fenálló szabályait továbbra is fönntartja. 2-szór. Ugyanazon fejezet 24-dik §-ére vonatkozólag- egyházkerületünk megjegyzi, hogy nem tarja helyesnek, miszerint a presbyrium időközökben önmagát egészitse ki, minthogy ez eljárás igen könnyen visszaélésekre vezethet s a képviselet elvével nem is Összeegyezhető. Ennélfogva e §-t oda módositandónak véli, hogy az időközi választások végrehajtása is az egyhközség s illetőleg képviseleti közgyűlés jogkörébe tartozik. Ha e módositás a convent által el nem fogadtatnék, kijelenti, hogy saját törvényes gyakorlatát föntartja.
24
3-szor. Ugyanazon fejezet 25-ik §-ének 10-ik alineájára vonatkozólag egyhkerületünk "megjegyzi, hogy nálunk a tanítókat s énekvezééeket maga az egyhközség s illetőleg képviseleti közgyűlés választja s ez intézkedést egyhkerületünk továbbra is fönn tarja, nem lévén czélszerü az egyhközségeknek e jogát megröviditeni. 4-er. Ugyanazon fejezet 26-dik §-ének első alineájára vonatkozólag egyhkerületünk kijelenti, hogy a presbitériumban való elnökösködésre nézve a lelkésznek, esetleg az egyhközségi főgondnoknak „e ggyes" elnökségét, mint egyhkerületünk történelmi múltjában mélyen gyökerező intézményt, továbbra is föntartja. 5-ször. Ugyanazon fejezet 27-ik §-óre vonatkozólag egyhkerületünk megjegyzi, hogy az „ e l n ö k " helyett az „ e l n ö k s é g " kifejezés volna helyesebb, mely nem ellenkeznék sem az erdélyi egyhkerületben föntartandó egyes, sem a többi egyhkerületekben divó kettős elnökség intézményével. 6-szor. Ugyanazon fejezet 28-ik §-ében érintett azon kérdés el. döntése, hogy érvényes határozat hozatalára hány presbyter jelenléte szükséges, egyhkerületünk véleménye szerint, az egyes egyházkerületek kebli intézkedésének hagyandó fönn. 7. Az e g y h á z m e g y é k r ő l szóló m á s o d i k f e j e z e t n e k 38, 39 és 41-ik §§-eire vonatkozással, egyházkerületünk kilelenti, hogy egyházmegyéinek jelenlegi szervezetét továbbra is föntartja. 8. Ugyanazon fejezet 43-ik §-ének, g) pontját egyhkerületünk oda módositandónak véli, hogy az egyházmegyei közgyűlések a leányegyházaknak anyaegyházakká, vagy anyaegyáházak leányegyházakká alakítása kérdésében csak javaslatot tesznek, végérvényesen azonban az egyházkerületi közgyűlés határoz, 9. Ugyanazon fejezet és §. k) pontjánál egyházkerületünk beczikkelyezését kívánja annak, hogy az erdélyi egyhkerületben az egyhkerületi képviselők választása jogát, az eddigi módon, továbbra is az egyházközségek presbyteriumai gyakorolják. 10. Az e g y h á z k e r ü l e t e k r ő l szóló h a r m a d i k f e j e z e t 45-ik §-nek következő szövegezését ajánlja: Több e g y h á z m e g y é n e k , az e g y h k e r ü l e t k e b l i ü g y e i b e n a t ö r v é n y h o z á s, az eg y h á z i k ö z i g a z g a t á s , k o r m á n y z á s és r e n d t a r t á s czéljából felsőbb h a t ó s á g g á e g y e s ü l é se a l k o t j a a z e g y h á z k e r ü l e t e t . " 11. Ugyanazon fejezet 46-dik §-ét következőleg kívánja szővegeztetni. „Az e g y h k e r ü l e t ek t e r ü l e t e i n e k m ó d o s í t á s a v a g y v á l t o z t a t á s a , az i l l e t ő egy h k e r ü l e t e k e l ő l e g e s belee g y e z é s é n e k feltétele mellett, a zsinat jogköréb e t a r tozik.-"
25 12. Ugyanazon fejezet 47—53 §§-eiben foglalt javaslatokkal szemben, melyek az egyhkerületi közgyűlés tagjainak számát, tartása idejét, egybehivását, elnökségét, valamint jog- és hatáskörét körvonalozzák, egyházkerületünk annak kimondását s az alaptörvényben beczikkelyezését kívánja, hogy közgyűlésének mostani szervezetét, jogés hatáskörét, a maga teljességében, jövőre is föntartja, k i v é v é n a n e g y e d i k f e j e z e t 81-ik §-ében felsorolt közös ü g y e k e t , melyek a z s i n a t i t ör v é n y h o z á s t á r g y a i k ö z é f e l v e e n d ő k . 13. Az o r s z á g o s e g y h á z i g y ű l é s r ő l szóló negyedik fejezet 54 §-ét — azon elvi álláspontjából kifolyólag, mely szerint a zsinat törvényhozó hatalmát csak is a közös ügyekre kell kiterjeszteni s a kebli törvényhozás joga az egyes egyhkerületek számára fönntartandó — egyhkerületünk következőkép módositandónak véli: „A m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á l t e g y h á z n a k a k ö z ö s ü g y e k b e n t ö r v é n y h o z ó s legfŐbb i n t é z k e d ő g y ű l é s e : a zsinat." 14. Tekintettel arra, hogy egyhkerületünkben a püspök is egyhkerületi főgondnok s esetleg hivatalára nézve is legidősebb, miután ő már püspöki hivatalánál fogva is zsinati tag, ugyanazon fejezet 56. ik §-nek e tételét: „ h i v a t a l á r a l e g i d ő s e b b f ő g o n d n o ka" egyhkerületünk kiegészitendőnek tartja e jelzővel: „világi," s ugyanazon §-nek a tagokra vonatkozó első kikezdóse, mely igy hangzik: „a reíe g y h á z k e r ü let ek m i n d e n i k é n e k p ü s p ö k e i igy szövegezendő: a m a g y a r ref. e g y h á z k e r ü l e t e k p ü s k ö k e i . 15. Ugyanazon fejezet 81-ik §. 1-ső pontjának a) alienája, igy szövegezendő : „Az e g y h á z a l k o t m á n y á n a k m e g á l l a p í t á s a és mód o s í t á s a a k ö z ö s v i s z o n y o k b a n és ü g y e k b e n . " a b) pont igy szövegezendő: „Az e g y h á z k e r ü l e t e k f e l o s z t á s a , h e l y r a j z i m e g h a t á r o z á s a , az i l l e t ő egy há z k e r ü l e t ek e 1 ő l e g es b e l e e g y e z é s é n e k f e l t é t e l e m e l l e t t és a z o r s z á g o s e g y h á z i tanács meghallgatásával." a c) pont igy szövegezendő: „Az i s t e n i t i s z t e l e t a l a k j a es r e n d j e f ő b b v o n á sainak megállapítása." a g) pont igy szövegezendő: „ L e l k é s z k é p z é s , v á l a s z t á s és f e l a v a t á s , t e k i n t e t t e l az á l t a l á n o s h a t á r o z a t o k 7-ik §-ében az e r d é l y i egyh á z k e r ü l e t r é s z é r e b e c z i k k e l y e z e t t 3-ik fön t a r t á s r a . " az 1) pont igy szövegezendő: „ E g y h á z i t ö r v é n y k e z é s vagy b í r á s k o d á s szabál y o z á s a , k i v é v e az e r d é l y i e g y h k e r ü l e t b e n a h á z a s s á g i p e r e s ügyeket."
26 az m) pont igy szövégezendő: „Az á l t a l a a l k o t o t t e g y h á z i t ö r v é n y e k magyarázása." Az országos egyházi gyűlésről szóló 4-ik fejezet 81-ik § b) pontjának d) alienája e szava után : ,,intézkedik" hozzátendő : „hiv a t a l o s h a s z n á l a t r a szolgáló". 16. Az o r s z á g o s e g y h á z i t a n á c s r ó l szóló ötödik fejezet 83-ik §-enek egyházkerületünk, álláspontjából kifolyólag, következő szövegezését kívánja. „Az o r s z á g o s e g y h á s i t a n á c s a m a g y a r o r s z á g i ref o r m á l t e g y h á z n a k a közös ügy ek be n l e g f ő b b k o r m á n y zó és k ö z i g a z g a t á s i h a t ó s á g a . Az országos egyházi tanácsról szóló 5-ik fejezet 92-ik §-e c) pontjának ezen első szava után: „ i n t é z k e d i k " hozzá teendő „a t ö r v é n y h o z á s kivételével." A mi a z a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k „Az e g y h á z i b í r ó ságok vagy t ö r v é n y s z é k e k r ő l " szóló m á s o d i k r é s z é t i l l e t i , erre nézve egyházkerületünk csupán a következő megjegyzésésekre szorítkozik. A z e g y h á z k ö z s é g i b í r ó s á g r ó l s z ó l ó A) pont 108-dik §»re vonatkozólag egyházkerületünk nem tartja czélszerünek az egyházközségi bíróságoknak a presbyterségtől és a választási jogtól való megfosztás hatalmát megadni, mert ez által veszélyes visszaéléseknek útja nyílnék. E hatalommal az egyházmegyei törvényszékek ruházandók föl, mint első fokú itélő hatóságok. Az e g y h á z m e g y e i t ö r v é n y s z é k r ő l szóló B) pont 109-ik §-e kiegészítendő eképen : „Az e g y h á z m e g y e i t ö r v é n y s z é k e t a l k o t j á k : az e s p e r e s , m i n t e l n ö k , vagy a k a d á l y o z t a t á s a e s e t é b e n a s e g é d g o n d n o k és a z e g y h á z m e g y e i t a n á c s b i r á k az erdélyi egyházkerületben fönntartatván a jelenlegi szervezet." Az e g y h k e r ü l e t i t ö r v é n y s z é k r ő l s z ó l ó C) p o n t r a n é z v e egyházkerületünk kijelenti, hogy egyhkerületi törvényszékének fennálló szervezetét, úgy a tanárokra, mint a többi egyházi személyekre nézve, érintetlenül fönntartja s e fönntartás beczikkelyezését kívánja. Az o r s z á g o s e g y h á z i t ö r v é n y s z é k r ő l szóló D) pont alatti javaslatokra nézve, egyházkerületünk kimondja, hogy az országos egyházi törvényszéket a maga részére is elösmeri, mint legfőbb itélő hatalmat: a) a semmiségi esetekben, mint semmitöszéket •
21 b) azon ügyekben, melyek egyházkerületi törvényszékünk által csak első biróságilag láttatnak el, mint felfolyamodási törvényszéket. Egyházkerületünk e nyilatkozatának beczikkelyezését kívánja. A m i az a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k az i s k o l a ü g y r ő l s z ó l ó h a r m a d i k r é s z é t i l l e t i , egyházkerületünk kijelenti hogy fő- és középtanodáinak sajátszerü autonóm állását és azoknak az egyházkerülethez való viszonyát jövőre is fönntartja. A kérdés részleteire nyilatkozatát akkor teendi meg, midőn az iskolaügyre vonatkozó törvényjavaslat elkészül. Az a l k o t m á n y t e r v e z e t n e k a m a g y a r ref. e g y h á z ban a t i s z t v i s e l ő k r e , h i v a t a l n o k o k r a , egyes egyházt a g o k r a , á l t a l á b a n a b el r e n d t a r t á s r a v o n a t k o z ó törv é n y e k r ő l szóló negyedik részében a harmadik fejezet 173dik §-ének e befejező kifejezése: „a z e g y h á z kö z s é g e k p r e sb y t e r i u m a i á l t a l " helyett ez teendő: „mind e n i k e g y h á z k e r ü l e t n e k s a j á t r e n d t a r t á s a szerint. 1 ' Ugyanazon fejezetnek 174-ik §-ének következő módositását kivánja: „A megválasztott püspök az illető egyházkerületek saját rendszabályai szerint erősittetik meg s állittatik be hivatalába." Ugyanazon fejezetnek 175-ik §-ét egyházkerületünk kiegészítendőnek tartja a következő hozzátétellel: „és a v á l a s z t á s t elfogadja." Végül ugyanazon fejezet 176-ik §-nek a) b) c) d) és e) alienáit, egyházkerületünk kihagyandóknak véli s a helyett az idézett §. végét e szavakkal kiegészitendőnek tartja: „A p ü s p ö k i k ü l ö n ö s e b b k ö t e l e s s é g e k e t , mind e n i k e g y h á z k e r ü l e t m a g a h a t á r o z z a meg." Ha e módosítás el nem fogadtatik, egyházkerületünk beczikkelyezését kivánja annak, hogy az erdélyi egyhkerület a püspöki különösebb kötelességeket keblileg szabályozza. JLO.) A közgyűlés a jegyzőkönyv fogalmazása végett egy fél órára fölfüggesztetvén, annak eltelte után a jegyzőkönyv felolvastatván hitelesíttetett.
Br. KEMÉNY GABOll, elnök. SZÁSZ DOMOKOS, közjegyző.
