Ökologikus építőanyagok és épületszerkezetek

Ökologikus építőanyagok és épületszerkezetek

Ökologikus építőanyagok szerk. KM

Dr. Lányi Erzsébet PhD BME Épszerk. Tanszék 2012-13-1

1

A „fenntarthatatlan építés” Az ENSZ Emberi Települések Központja, HABITAT II. Isztambuli konferencia (1996): „A települések fenntartható fejlődését segítő cselekvési program” (HABITAT agenda) kérdéskörei: • a növekvő energiafogyasztás • a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése • a történelmi – kulturális örökség pusztulása • a rohamos urbanizálódás, „beteg” épületek Ökologikus építőanyagok szerk. KM


2

A „fenntartható építés” A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) „Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája”,(1994) Florida, Tampa / C. Kibert: „Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” Azaz a fenntartható fejlődés/visszavonulás elvrendszerének érvényesítése az építésben az ökológia- tudomány fogalomkészletének és kutatási eredményeinek felhasználásával. Ökologikus építőanyagok szerk. KM


3

Lineáris és „fenntartható”, „illeszkedő” épületmodell



4

A modellek összehasonlítása Lineáris modell • Pazarló bevitel; (anyagok-ivóvíz, fosszilis energia) • Rossz hatásfokú elhasználás; • Szennyező kibocsátások; (hulladékhő, romlott levegő, zaj, szennyvíz, szilárd hulladék, füst)


Illeszkedő ház • Minimális bevitel; (megújuló energia, nem ivóvíz min. öko.anyag) • Jó hatásfokú hasznosítás; • Korlátozott kibocsátás; (nem mérgező, visszaforgatható)


5

„Öko-házak” eddig is voltak • A sokszínű kultúra hagyományaira és tapasztalataira épülő, mesterségbeli tudás felhasználásával épültek • Régóta ismert, természetes és/vagy tartós anyagokat használtak • Figyelembe vették a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek, stb,) hatásokat, az erőforrásokat integrálták az épületekbe Ökologikus építőanyagok szerk. KM


6

A szerkezetekkel szemben támasztott elvárások A szakmai követelmények: • Állékonysági • Épületszerkezetei • Épületfizikai • Megvalósítási • Finanszírozhatósági • Környezetvédelmi • Egészségügyi követelmények


A természet védelmének követelményei: • A fenntarthatóság (R.C.R.), • A természet (építésökológia) és • Az egészség védelme (építésbiológia) elveinek érvényesítése • A környezeti erőforrások hasznosítása


7

Környezettudatos épületszerkezetek • „A fenntarthatóság elvei szerint, az ökológia szabályrendszerét követve készülnek el, épülnek be és segítik elő az épület egészséges és energiatakarékos használatát annak teljes élettartama alatt”.



8

Anyaghasználat-szerkezetek • A felsorolt elvek alapján újra értelmezett, kiegészített szakmai szabályok továbbra is érvényesek • Térelhatároló szerkezetek; „harmadik bőr” funkciói; (mechanikai-, biológiai védelem, hő-és hang szigetelés, párologtatás, elnyelés, megkötés, kapcsolatteremtés) • Az épületfunkciónak, a szakmai és ökológiai elveknek megfelelő anyagjellemzők Ökologikus építőanyagok szerk. KM


9

Általános anyagjellemzők - 1 Fizikai jellemzők; • Tömegeloszlás (sűrűség, tömörség, porozitás) • Hidrotechnikai tulajdonságok (víztartalom, víz- és nedvesség felvétel, páradiffúzió, fagyállóság) • Hőtechnikai tulajdonságok (fajhő, hővezetés, hőmozgás, tűzállóság) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


10

Általános anyagjellemzők - 2 Mechanikai jellemzők; • • • •

Nyomószilárdság Szakító-húzószilárdság Kopásállóság Felületi keménység



11

Általános anyagjellemzők - 3 Alakváltozási jellemzők; • • • •

Rugalmas Képlékeny Rugalmas-képlékeny Rugalmas viszkózus anyagok Az építőanyagok alkalmazási területe fenti tulajdonságaik függvényében válaszható meg, melyek a megmunkálásra és a tönkremenetel módjára is szolgáltatnak adatokat



12

Környezet és egészség kímélő építőanyagok jellemzői • Kis beépített energia tartalom (PEI); kitermelés, gyártás, szállítás, beépítés energia tartalma, primer energiában (fosszilis energia hordozókra vetítve). • Határértéken belüli káros anyag tartalom; teljes életciklus alatti káros anyag (pl. CO2 SO2 stb.) kibocsátás. • Recicling; Újra használhatóság, újra hasznosíthatóság, visszaforgathatóság • Decentralizált előállítás, szelíd technikákkal; kis szállítási távolságok, helyi munkaerő • A „harmadik bőr” kritériumai szerinti viselkedés a szerkezetben. Ökologikus építőanyagok szerk. KM


13

Építőanyag fajták és feldolgozásuk • Szerves anyagok; organikus - és műanyagok • Szervetlen anyagok; természetes és mesterséges A napi gyakorlatban általában természetes alapú, de átalakított, társított, (túl)feldolgozott, félkész és késztermékekből építünk Ökologikus építőanyagok szerk. KM


14

Természetes és mesterséges építőanyagok Természetes anyagok; • Kő, fa, föld (fal, födém) • Nád, sás, fű, gabonahulladék (tetőfedés, adalék) • Gyapjú, szőr, bőr, tej, túrú, enyv (hőszigetelés, ragasztás, festés) Meddig tekinthető természetesnek? • A feldolgozás, beavatkozás mértéke, • Energiatartalom Ökologikus építőanyagok szerk. KM

Mesterséges anyagok; • Kerámiák (fal, fedés, burkolás) • Kötőanyagok, oldószerek (beton, habarcs, festék) • Fémek (épületváz, nyílászáró, burkolat) • Üveg (nyílászáró, fal, födém, padló) • Bitumen (vízszigetelés, kötőanyag) • Fa, faszármazékok • Vegyi anyagok (8 mill. új)


15

Káros anyagok • A környezetet / emberi egészséget károsítják • Teljes életciklus vizsgálat; (kitermelés, gyártás, szállítás, beépítés, használat, bontás, hulladékba kerülés) • Környezetbe kerülés, mérhetőség; (emisszió, imisszió, migráció) • Határértékek MAK, MMK; (egységnyi anyagmennyiségre vonatkozó maximális, megengedhető koncentráció pl. gr/lm3 • Összetett, halmozódó, hosszú távú hatásokra nincsenek megbízható mérési módszerek Ökologikus építőanyagok szerk. KM


16

Káros anyagok hatásai Egészség károsító anyagok; • Bőrön keresztül, • Légzéssel, • Élelmiszerrel Ismert hatások; légúti, nyálkahártya, bélrendszer, máj, vese, központi ideg- és immunrendszeri károsodások, allergia, daganatos betegségek Ökologikus építőanyagok szerk. KM

Környezetszennyező anyagok; • Légszennyezés (kibocsátások) • Vízszennyezés (gyártás) • Talajszennyezés (Építési hulladék) A táplálék láncon keresztül innen is a szervezetbe kerülhetnek


17

Néhány veszélyes anyag hatása, előfordulása • •

•

• •

Formaldehid (HCHO), allergia, szív, tumor Fluór-klór-szénhidrogének (FKSZ); allergia, immunrendszer, szívpanaszok, ózonréteg Klórozott szénhidrogének (PCB, PCP, PVC, TCDD); idegrendszer, tűdő, máj, lép, vese Szálas anyagok; tűdő károsodás, tumor Nehézfémek, radioaktív anyagok; vese, emésztőrendszer, tumor


• •

Ragasztók, festékek, tisztító szerek, textil Műanyaghabok, desodorok hajtógázai, tűoltó, hűtő készülékek

•

Vízszigetelések, padlóburkolatok, konyhai fóliák, nyílászárók

• •

Kőzet és üveggyapot, azbeszt Gyártási segédanyagok, melléktermékek, kohósalak, ipari gipsz, mélységi kőzetek


18

Általános mérés - minősítés • Mérés; anyagtulajdonságok egzakt meghatározása, szabványosított vizsgálatokkal és mértékegység rendszerrel (1980-tól; „SI”) • Minősítés; a „minőség” az alkalmasság mértéke, célja a szabályozásra, egységesítésre törekvés • Minőség ellenőrzés; vizsgálata annak, hogy a termék megfelel-e a gyártó tanúsította minőségnek • Szabványok; törvénnyel, rendeletekkel kötelezővé tett előírások. Általában az állékonyság, az energiaforgalom, a tűzvédelem, a zajvédelem, a környezet- és egészségvédelem területén vizsgálatokra, alkalmazhatóságra, stb. vonatkoznak. Ökologikus építőanyagok szerk. KM


19

Az ökológiai viselkedés mérhetősége • Környezeti teljesítmény értékelése szabványokban (MSZ EN ISO 14040-44) rögzített, hatás orientált módszerrel. • Életciklus elemzések, (Life Cycle AssesmentLCA): Minden lehetséges hatást (pl. energia felhasználás, emissziók) számszerűsít a vizsgált objektum egységnyi mennyiségére vonatkoztatva. • Nemzetközi kutatócsoportok kidolgozta adatbázisok (pl. BauBioDataBank, Ecoinvent Daten) és a kezelést segítő szoftverek (pl. LEGEP) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


20

Az adatbázisokban szereplő értékelési tényezők • • • • • • • •

Nem megújuló kumulatív energiaigény (MJ) Klímaváltozás (kg CO2eq) Savasodás (mg SO2eq) Sztratoszferikus ózonréteg károsodás (mg CFC11-eq) Fotokémiai oxidáció, nyári szmog, magas NOx (g etilén-eq) Eutrofizáció (g PO4-eq) Humán toxicitás (kg 1,4DCB-eq) Ökotoxicitás (kg 1,4DCB-eq)



21

Szabályozás itthon Magyarországon; az építési termékek és anyagok műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazolni kell. (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet). • Az új termékek forgalomba hozásához építőipari műszaki engedély (ÉME) szükséges. • Az engedélyezett termékek kereskedelmi forgalomba kerülésének feltétele; hogy a gyártó vagy szállító igazolja a termék megfelelőségét, (Megfelelőségi Igazolás). Nem segítik a „fenntartható szemlélet” terjedését, pl. kizárja a bontott anyagok újra-használatát és megnehezíti a megújuló anyagok beépítését. Az ökológiai/biológiai (fenntarthatósági) szempontok az itthoni, építőanyagokra/termékekre vonatkozó szabályozásban nincsenek jelen. Ökologikus építőanyagok szerk. KM


22

Építőanyagok összehasonlítása ökológiai szempontok szerint-1 1 kWh/m3

2

3

4

5

6

7

•Fa

60

+

+

+

+

+

+

•Hőszig.blokk

150

o

-

o

+

+

+

•Gázbeton

225

-

-

o

o

-

o

•Tégla

130

o

-

o

+

+

+

•Vasbeton elgy.

105

-

-

o

-

-

-

Anyagok Falazatok:

1: primer energiaigény az előállításnál; 2: káros anyag kibocsátás az előállításnál; 3: regenerálhatóság; 4: újrafelhasználhatóság; 5: belföldi forrás; 6: decentralizált előállíthatóság és felhasználhatóság lehetősége; 7: egészségi, jó közérzet kihatás



23

Építőanyagok összehasonlítása ökológiai szempontok szerint-2 Anyagok

1 kWh/m3

2

3

4

5

6

7

8

+

+

+

+

+

+

550

-

-

o

-

-

o

150-200

-

-

o

-

-

o

Tartószerkezet:

•Fa (12/20) •Acél (I PB 220) •Vasbeton




24


2

3

4

5

6

7

•Fazsindely

5

+

+

+

+

+

+

•Azbesztcement

15

-

-

o

-

-

-

•Réz

100

-

-

o

-

-

o

•Alumínium

350

-

-

o

-

-

o

Anyagok Tető-héjalás:

1: primer energiaigény az előállításnál; 2: káros anyag kibocsátás az előállításnál; 3: regenerálhatóság; 4: újrafelhasználhatóság; 5: belföldi forrás; 6: decentralizált előállíthatóság és felhasználhatóság lehetősége; 7: egészségi, jó közérzet kihatás Ökologikus építőanyagok szerk. KM


25

Építőanyagok összehasonlítása ökológiai szempontok szerint - 4 1 kWh/m3

2

3

4

5

6

7

8

+

+

+

+

+

--

•Műanyag

250

-

-

-

-

-

--

•Alumínium

800

-

-

+

-

-

--

Anyagok Nyílászárók:

•Fa




26


2

3

4

5

6

7

•Fa

3-10

+

+

+

+

+

+

•Linóleum

3-5

+

+

+

+

+

+

•Műanyag

20-35

-

-

o

-

-

-

Anyagok Padlóburkolatok:




27

Építőanyagok összehasonlítása ökológiai szempontok szerint-7 Anyagok

1 kWh/m3

2

3

4

5

6

7

0,5-2

+

o

+

+

+

-

20

-

-

-

-

-

-

Festékek:

•Természetes mázak •Műanyag bázisúak




28

Építőanyagok/szerkezetek összehasonlítása Környezetkímélő anyagok és szerkezetek • Életciklusuk alatt kevés az energiafelhasználás • Nem mérgezik sem a természetet, sem az embert • Nem lesz belőlük használhatatlan hulladék • A felhasználásukkal készült házakban jól érezzük magunkat Ökologikus építőanyagok szerk. KM

Nem környezetkímélők; • Életciklusuk alatt sok energiát igényelnek • Magas a káros anyag tartalmuk, segédanyagigényük • Bontás után csak hulladékba kerülhetnek • A belőlük épített házakban megbetegszünk


29

Az építés témaköreinek összefoglalása CIB W82 Jövőkutatási Bizottsága: „A fenntartható fejlődés és az építés jövője” c. projekt kidolgozása CIB, „Építés és környezet” c. Gävle-i világkonferencia (1998) és a további kutatások eredményeiként: • Energiaháztartás: („takarékosság”, megújuló, illetve környezeti energiák/erőforrások és hasznosításuk) • Levegőháztartás: (belső térklíma és levegőminőség, SBS, BRI) • Vízháztartás: (takarékosság, esővíz, szürkevíz) • Anyagháztartás: (újrahasznosítás, visszaforgatás) • Város-vidék kapcsolat: (lokalitás, autonómia, szubszidiaritás, önellátáskooperáció, partnerség) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


30

Belső terek és épületszerkezetek levegőháztartás • Épület a természeti környezettől különböző helyzetű felületekkel elválasztott térrendszer • A belső terekben a külsőtől eltérő, a funkciónak megfelelő (lég)állapotokat kell létrehozni és fenntartani • A határoló síkok a különböző rendeltetésű épületszerkezetek, teherhordó és öltöztető elemekből, építőanyagokból és gyártott termékekből állnak, a terek jellegzetességeihez igazodnak Ökologikus építőanyagok szerk. KM


31

A belső légállapotokat létrehozó és fenntartó rendszerek • Épületgépészet; energia és anyagáramokkal (központi ellátó rendszerek, vezetékhálózatok, berendezések) • Épületszerkezetek; (épület)fizikai törvényszerűségek szerint működnek,”harmadik bőrként”; hőelnyelés, tárolás, -átadás, -sugárzás,elnyelés, védelem, kapcsolattartás, páragazdálkodás, stb. Ökologikus építőanyagok szerk. KM


32

Környezetbarát épületszerkezetek

• • • •

A fenntarthatóság elvei szerint, az ökológia szabályrendszerét követve készülnek el, épülnek be és segítik elő az épület egészséges és energiatakarékos használatát annak teljes élettartama alatt. Helyben hozzáférhető, tartós, felújítható,újrahasználható, komposztálható, nem mérgező anyagokból készülnek Zárt gyártási technológiákat és „szelíd” kivitelezési technikákat igényelnek Gazdálkodnak az energiával és a levegő nedvességtartalmával A szerkezeti rendszer felerősíti és hasznosítja a környezeti erőforrásokat



33

Épületszerkezetek csoportosítása Többfunkciós szerkezetek, meghatározott hierarchia szerint kapcsolódnak egymáshoz és az épület egészéhez; • Teherhordó (falas, vázas, vegyes) • Külső térelhatároló (fal, tető, talajon fekvő padló) • Belső térosztó,- elválasztó (közbenső födém, válaszfal) • Térkapcsoló (lépcső, függőfolyosó, nyílászárók) • Védő-szabályozó (hő-, hang- és víz és nedvesség szigetelések) • Használatot biztosító, (külső, belső felületképzések) • Klímaszabályozó („épületgépészet”) szerkezetek Ökologikus építőanyagok szerk. KM


34



A természet védelmének követelményei: • A fenntarthatóság (R.C.R.), • A természet (építésökológia) és • az egészség védelme (építésbiológia) elveinek érvényesítése • A környezeti erőforrások hasznosítása


35

Épületszerkezetek elemzése • Hatás - követelmény - teljesítmény elv (a tényezők számszerűsíthetők és dimenzionálhatók) • Értékelési tényezők, indikátorok (építésökológiai és egészségvédelemi jellemzők) • Az értékelés algoritmusa (definiálás, teljesítményjellemzők meghatározása, követelmények számszerűsítése, osztályba sorolás a teljesítmény alapján, szerkezetválasztás) • Értékelési kategóriák (pl. kiemelten jó-, jó-, átlagos-, gyenge teljesítményű, nem ajánlott, nem minősíthető) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


36

Számszerűsítéshez szükséges fontosabb anyagjellemzők • • • • • • • • •

Szerkezeti rétegvastagság (mm) Felülettömeg (kg/m2) Hőátbocsátási tényező (U/k W/m2K) Fajhő (J/kgK) Fáziseltolódás (h), hőfokvezetési tényező(cm2/h) Hőcsillapítás, Szorpciós nedvességfelvétel (%) Páradiffúziós ellenállás (m2sPa/g) Károsanyag emisszió (μg/légm3)



37

Kiemelten javasolható szerkezetek jellemzői • • • • • • • • • • •

Hőátbocsátási tényezője 0,2-0,45 W/m2K Átlagos tömege 150-700 kg/m2 Páradiffúziós ellenállása 5-50 m2sPa/gr Fáziseltolódás mértéke kb. 12h Hőcsillapítás mértéke 10-15 Hőfokvezetési tényezője 3-15 cm/h (kis hővezetési tényező, nagy sűrűség, magas hőtároló képesség) Primer energiatartalma 3-10 kWh/m2 Használati energiatartalma 800-1500 kWh/m2 Gyártási CO2eq 1000-1500 g/m2a Gyártási SO2 g/m2a Ökológiai lábnyoma 30-50 m2/m2a



38

Recycling A szilárd hulladék 35-50%-a építési törmelék, válogatás nélkül kerül lerakásra • Újra-használat; változatlan formában építik be újra (tömör tégla, fa, acél, vb födém elemek,nyílászárók) • Újra hasznosítás; őrlési (beton, kerámia, papír), olvasztásos (acél, alumínium, üveg), pirolízis (műanyagok) technikák. Ötvözött, társított termékek esetében nehézkes, energiaigényes, minősítés • Visszaforgatás; természetes, megújuló forrásból származó anyagok visszaforgathatók (agyag, kő) vagy komposztálhatók (fa, nád, méhviasz, lenolaj,enyv, fenyőgyanta, természetes hőszigetelések) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


39

Környezeti erőforrások felhasználási lehetőségei szerkezetkialakítási koncepciók • Passzív rendszerek: Az üvegházhatás elvén alapuló, a nap sugárzási energiájára épített rendszer, melyben az épületszerkezetek látják el az épületgépészet feladatát • Az aktív és hibrid környezeti energiahasznosító rendszerek részben vagy egészen gépészeti eszközökkel gyűjtik be, tárolják és hasznosítják a nap, föld, levegő, talajvíz (hő)energiáját • Klímahomlokzatok, intelligens házak Ökologikus építőanyagok szerk. KM


40

„Passzív” hasznosítás energia • Környezeti, megújuló erőforrások „nyereségelvű” hasznosítása, (pufferzónás tervezés, transzparens felületek, tájolás, sugárzási nyereségek, napterek) • Hővisszatartás, hőtárolás, hőszigetelés • Nyári hő elleni védelem, árnyékolás • Passzív hűtés, párologtatás-szellőzés Ökologikus építőanyagok szerk. KM


41

Napsugárzási adatok (W/m2) Magyarországon



42

Napterek működése napházak



43

„Passzív” hasznosítás szellőzés, klímatizálás, világítás • Kis osztású nyílászárók (célzott természetes szellőzés) rés szellőzés • Telepítéssel, növényzettel szélvédelem • Üvegezett, növényesített átriumok • Légcsatornák padlóban és falban • Páragazdálkodó anyagok, zöld szerkezetek • Vízfelületek (reflexió, párologtatás) • Világosra színezett felületek • Fénypárkányok, fény-kutak Ökologikus építőanyagok szerk. KM


44

Aktív szoláris és geotermális rendszerek Megújuló energiafajták • Gyűjtése • Tárolása • Felhasználása (fűtés, melegvíz készítés, elektromos energia előállítás) Gépészeti berendezések (nap és légkollektorok, tároló és szabályozó rendszerek) Ökologikus építőanyagok szerk. KM


45

Hibrid rendszerek



46

Hibrid és integrált rendszerek • Tetőfedések, homlokzatburkolatok, árnyékolók napkollektorokkal és napcellákkal kombinálva • Transzparens hőszigetelések (üvegházhatás elvén, védő és árnyékoló kiegésztőkkel) • Transzparens vakolatok (nyári hővédelem) • Alacsony hőmérsékletű padló, fal és mennyezet fűtések



47

Zárt és nyitott technológiai folyamatok Növényi kémia Zárt körfolyamat

Petrolkémia Nyílt körfolyamat

Növényi termék

Részleges lebomlás

Félkész termék

Felhaszná lás Oxigén -Mikro -organiz musok

Biológ iai lebontás

,Szén-dioxid víz

Nem lebomló kémiai anyag ok

Lebontott anyag ok

Felhaszná lás

Kész termék Nyersanyag

Emisszió Mérgező anyago k Hulladé k

Nagy -energia bevitel ,szén) ,benzin -atom (energia

Félkész termék

Fotoszinté zis Napenergia

Számtalan -mellék termék és hulla dék

Alap vegyianyagok Közbe nső anyag ok

Növényi levél Ásván yok

Élő növény

Olajszennyezés

Kőolaj

Kőolajfinomító

Tartály

?Anyagkörforgás, vagy visszafordíthatatlan folyamatok



48



A természet védelmének követelményei: • A fenntarthatóság (R.C.R.), • A természet (építésökológia) és • Az egészség védelme (építésbiológia) elveinek érvényesítése • A környezeti erőforrások hasznosítása


49

Alternatív építési módok • • • • •

A vernakuláris építés; (példa és indikátor) Vályog építés Szalmabála építés Fa építés Építés bontott anyagból



50

Irodalom • • •

•

Dr Balázs György; építőanyagok és kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 P. und M. Krusche, D. Althaus, I. Gabriel; Ökologische Bau, Bauverlag, 1982 Egészségügyi Világszervezet, WHO/PCS/00.1; Nemzetközi kémiai biztonsági program, Az emberi egészségre és a környezetre ható veszélyes vegyi anyagok. ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatala, Budapest, 2003 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (2000); Nemzetközi Kémiai biztonsági kártyák http://www.fjokk.hu/magaricsc/ D. Heinrich, M. Hergt; SH atlasz, Ökológia, Springerverlag, 1995 Nagy Györgyi, Novák Ágnes, Osztroluczky Miklós; Zöld szerkezetek, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, 1998. Dr Rudnai Péter; építőanyagok emissziója, előadás jegyzetek, 1998

•

www.fenntarthato.hu

•

Építészetbiológiai Egyesület; „Tisztább építési anyagokat Magyaroszágon” c. KÖM Kutatási jelentés, 2001 (Medgyasszay Péter, Cserveny Ferenc, Dr Józsa Zsuzsa, Dr Lányi Erzsébet, Novák Ágnes, Tiderencl Gábor) Független Öoklógiai Központ Alapítvány; Medgyasszay Péter, Szalay Zsuzsa, Dr Tiderencl Gábor, Zorkóczy Zoltán; „Épületszerkezetek építésökológiai és –biológiai értékelő rendszerének összeállítása az építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján” KÖM Kutatási jelentés, 2006 Dr Habil Kistelegdy István DLA ; A magastető, mint energiaburok, konferencia előadás, 2009. Dr Széll Mária; Transzaprens épületszerkezetek, Pécs, 2001

• • •

•

• •



51

Ökologikus építőanyagok és épületszerkezetek

Recommend Documents