Magyar Szociológiai Társaság
Miskolci Egyetem
SZEKCIÓBESZÁMOLÓK
Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák 2011. november 11-13. Miskolci Egyetem Szociológiai Intézet (3515 Miskolc-Egyetemváros)
Plenáris előadások
Gönczöl Katalin (ELTE): Katasztrofális lenne a közbiztonság? Bozsonyi Károly (KRE): Szociológiai szimulációs modellek egy pénzügyi pánik magyarázatában Kállai Ernő (EKF): Az etnikai konfliktusok új dimenziói Magyarországon Pető Csilla, Jakab Júlia, Vikuk Katalin (MPT): Természeti és ipari katasztrófák pszichológiai hatásai, a segítségnyújtás lehetőségei és tapasztalatai Síklaki István (ELTE): Társas viselkedés a virtuális térben Szabó-Tóth Kinga (ME): Sorstalanság Borsodban. Romák és romakutatások helyzete a megyében Virág Tünde (MTA RKK - EKF): Szociális és etnikai törésvonalak, kirekesztési mechanizmusok
MSZT 2011. évi közgyűlés Szekciók (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12)
Természeti katasztrófák szociológiája A személyes és a történelmi idő drámai egybeesése: kollektív kollektív traumák személyes megélése Határhelyzetek elméleti és módszertani kérdései Traumák és határhelyzetek lenyomatai az élettörténetekben Túlélési stratégiák: traumák és utóéletük Interetnikus viszonyok Integrációs nehézségek Fogyatékosügyek - társadalmi társadalmi részvétel, kirekesztés, együttélés Települési hátrányok Munkaerőpiaci hátrányok A szocializáció peremvidéke Életformák, életmódok
1
(13) (14) (15)
Attitűdök változása Magyarországon és Európában A család átalakulása: válság vagy megújulás? Emlékezés Tomka Miklósra
(16) (17)
Kisebbségi magyarok. Az Educatio folyóirat vitája Konfliktuskezelés Konfliktuskezelés és diszkrimináció. A Társadalompolitikai Párbeszéd Műhely kerekasztala
Program 2011. november 11. péntek 09.00 – 11.00 Regisztráció 11.00-11.10 Csepeli György: Megnyitó 11.10 – 11.50 Köszöntők Levezető elnök: Csepeli György • 11.10 – 11.20 Hell Judit (tanulmányi rektorhelyettes, ME) • 11.20 – 11.30 Illésné Kovács Mária (dékán, ME BTK) • 11.30 – 11.40 Pflieger Péter (alpolgármester, Miskolc), városi szociofotó-verseny kihirdetése 11.40 – 11.50 Máté-Tóth András (SZTE): Megemlékezés Tomka Miklósról 12.00 – 13.00 Plenáris előadások Levezető elnök: Csepeli György • Gönczöl Katalin (ELTE): Katasztrofális lenne a közbiztonság? • Szabó-Tóth Kinga (ME): Sorstalanság Borsodban. Romák és romakutatások helyzete a megyében 13.00 – 13.20 Kérdések, vita 13.20 – 14.20 Ebédszünet 14.20 – 20.00 Szekciók 13.30 – 18.30 Konfliktuskezelés és diszkrimináció. A Társadalompolitikai Párbeszéd Műhely kerekasztala
2011. november 12. szombat 08.00 – 08.30 Érkezés, regisztráció 08.30 – 09.30 Közgyűlés Levezető elnök: Tibori Timea 08.30 – 09.10: Beszámolók • elnöki beszámoló (Csepeli György) • titkári beszámoló (Tibori Timea) • Szociológiai Szemle főszerkesztőjének beszámolója (Vedres Balázs) • beszámoló az ESA ülésről, Genf, 2011. szept. 7. (Hrubos Ildikó) 09.10 – 09.30: Díjátadások • Életműdíj (Szabó Ildikó) • Erdei-díj (Csepeli György) • Polányi-díj (Csákó Mihály) • Angelusz-díj (Fokasz Nikosz) 09.30 – 15.30 Szekciók Közben: Szemle szerkesztőségi ülés (ebédszünetben)
2
Kvalitatív Szakosztály és Ifjúságszociológiai Szakosztály ülése 15.30 – 18.00 Kisebbségi magyarok. Educatio folyóirat szekciója 15.30 – 18.30 Alternatív kísérőprogramok Vasgyár-túra, Látogatás a Nagy-ferenczi Tanyára, Bükkaranyosra Határátlépések. Filmvetítés „Utat tévesztettek, erdő sűrűjében” Hajléktalan sorsok. Fotókiállítás. 18.30 – 19.30 Plenáris előadások Levezető elnök: Csepeli György Bozsonyi Károly (KRE): Szociológiai szimulációs modellek egy pénzügyi pánik magyarázatában • Kállai Ernő (EKF): Az etnikai konfliktusok új dimenziói Magyarországon 19.00 – 19.20 Kérdések, vita 20.00 – 20.30 Könyvmustra •
20.30 Fogadás hangversennyel, versolvasással A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete növendékeinek koncertje Zemlényi Attila és k kabai lóránt versei - az alkotók interpretálásában
2011. november 13. vasárnap 09.00 – 10.45 Plenáris előadások Levezető elnök: Csepeli György • Síklaki István (ELTE): Társas viselkedés a virtuális térben • Virág Tünde (MTA SZKI): Szociális és etnikai törésvonalak, kirekesztési mechanizmusok • Magyar Pszichológiai Társaság: Természeti és ipari katasztrófák pszichológiai hatásai, a segítségnyújtás lehetőségei és tapasztalatai Jakab Julianna (LTC Bt): Mit vitt és mit hozott? A katasztrófát követő csoportos pszichológiai utógondozás lehetőségei a devecseri vörösiszap-katasztrófa tapasztalatai alapján Pető Csilla (HB PI): A katasztrófa-válsághelyzet mint pszichológiai, kulturális és társadalmi kihívás adott közösségek számára. A közösség lehetőségei a gyógyulás – helyreállítás segítésére Vikuk Katalin (ELTE): Egy egész közösséget érintő trauma pszichológiai módszerekkel való kezelésének fontossága 10.45 – 11.00 Kérdések, vita 11.00 – 13.00 Szekciók 13.00 – A konferencia zárása, szekcióvezetők beszámolója Levezető elnök: Csepeli György Városi szociofotó-verseny eredményhirdetése: Takács Gábor (Miskolci Polgármesteri Hivatal, társadalmi felzárkózási referens)
Szekcióbeszámolók 1. Természeti katasztrófák szociológiája (Kvantitatív Társadalmi Dinamika Szakosztály – Szekcióvezető: Fokasz Nikosz)
A szekció nagyon sikeres és inspiráló volt. Az előadók száma a lemondások miatt négyre csökkent, ami egyrészt sajnálatos, másrészt azonban kivételes lehetőséget biztosított, hogy minden előadás és főképp a róluk folyó vita elmélyüljön. Az érdemi vitában kirajzolódott a szociológia lehetséges szerepe a természeti katasztrófák megértésében és kezelésében: a jövőre nézve is bíztató következtetésként vonhatjuk le, hogy a katasztrófákra vonatkozó társa-
3
dalmi, azon belül is pl. állami programok kidolgozásában helye van a szociológiai megközelítésnek. Bartal Anna Mária (PPKE): A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet árvízi segélyprogramjának hatásvizsgálata Szendrőn Ferencz Zoltán (MTA SZKI): Az árvízi sebezhetőség társadalmi indikátorai: esettanulmányok két Felső-Tisza-vidéki területen Szabó Máté (OBH) - Hajas Barnabás (OBH): Katasztrófavédelmi intézmény és szabályrendszer ombudsmani vizsgálatának tapasztalatai Zsolt Péter (ME): Atomerőművek, katasztrófakommunikációk, játékelmélet
2. A személyes és történelmi idő drámai egybeesése: kollektív tarumák személyes megélése (Kvalitatív Szakosztály – Szekcióvezető: Kovács Éva)
A kollektív trauma (kulturális trauma, kollektív tabusítás stb.) metaforáját az utóbbi évtizedekben széles körben alkalmazzák nemcsak a szociálpszichológia, de a szociológia, a politika- és történettudomány, az esztétika és a kommunikáció- és médiatudomány berkeiben. Szekcióink e metaforikus használat mögé kívánt nézni, s valamivel visszább lépni a traumafogalom eredeti, lélektani jelentéséhez. Arra kerestük a választ, milyen kapcsolatba hozhatók a kollektív traumák a személyes traumatikus emlékkel. Ehhez olyan pillanatok megélését vettük közelebbről szemügyre, amelyekben a személyes és a történelmi idő meghatározó módon hathatott egymásra. Baumann Tímea (PTE BTK) A kollektív és egyéni trauma elbeszélése és elhallgatása a kopácsi emlékezetközösségben című előadásában azt mutatta be, hogy milyen nehézségekkel küzd a kopácsi magyar közösség, hogy a jugoszláv háborúról saját közösségi emlékezetet alakítson ki. Kovai Melinda (KRE) Az államszocializmus és pszichiátriai kórrajzai című előadásában egy lehetséges magyar pszichiátriai társadalomtörténet-írás keretei között mutatta be, miképp konstruálódik a „politikai” a kórlapokon. Papp Richárd (ELTE) Kohn és az oroszlánok. Személyes és közösségi emlékezet egy budapesti zsinagógai közösség humorában című előadásában többek között azt vizsgálta, hogy miképp jelenik meg a soá a mai zsidó vicckultúrában. Tóth Eszter Zsófia (MOL) és Rácz József Társadalmi trauma? Kábítószerfogyasztás a szocialista időszakban c. előadását írásban küldte el a résztvevőknek. Vass László (ZSKF) Kábítószerfogyasztás és a traumák szerepe az egyéni életutakban című előadásában arra kereste a választ, hogy a kábítószeresekkel készített interjúkban miképp jelennek meg traumatikus események. Vasvári Louise a Női Holokauszt-történetek az első és második generációból c. előadásában a soáról szóló női önéletírásokban, memoárokban és fiction regényekben kitapintható szerzői stratégiákat villantotta fel egy közel 400 tételből álló irodalomgyűjteményen keresztül. Zombory Máté (MTA SZKI) A kísérleti ember. Charles Robert Jenkins: The Reluctant Commuist. My Desertion, Court-Martial, and Forty-Year Imprisonment in North Korea c. előadásában szintén az irodalom világából hozott példát arról, hogy az észak-koreai dezertálás miképp válik tabuvá egy önéletrajzi ihletésű regényben. A szekció a két távollevő előadó miatt jobban tudott gazdálkodni az idővel, így minden előadást élénk és izgalmas vita-beszélgetés követett. Mindazonáltal az eredeti célhoz kicsit feszesebb, a felhívásra jobban koncentráló előadásokkal közelebb juthattunk volna. A szakosztályi ülést idő hiányában nem tudtuk megtartani.
4
3. Határhelyzetek elméleti és módszertani kérdései (Szekcióvezető: Tardos Róbert)
A szekció szerteágazó témaköre a széles térségekben tartósan jelentkező makro (gazdasági/társadalmi) válságjelenségek és a (lecsúszásban, észlelt státuszvesztésben, anomikus tendenciákban és növekvő konfliktuspotenciálban egyaránt kifejeződő) mikroszituatív krízismegnyilvánulások komplex összefüggéseinek egy-egy metszetét érintette. Egyben a kérdéskör kutatásának sokrétű megközelítésmódjára hívta fel a figyelmet, mely a mobilitás és társadalomdinamika, a státusfeszültségek klasszikus kereteinek felelevenítését ugyanúgy magába foglalhatja, mint a civil társadalom, a kapcsolathálózati erőforrások és a társadalmi tőke újabb konceptuális kiindulópontjainak bevonását és a – demoszkópiailag is nehezedő feltételrendszerre reagáló – újszerű módszertani lehetőségek alkalmazását (így online technikák, ezekre is épülő polimetrikus-hibrid felvételi, nem-konvenciális mintamegoldások, történeti és intézményes elemzési eszközök, köztük kvalitatív eljárások felhasználását). Szendrő Zoltán (ME): A válság módszertana, avagy a módszertan válsága Pászka Imre (SZTE): Együtthatás reprezentációk. Antropogén - természeti tényezők szociológiai megközelítése Gerő Márton– Kopper Ákos: Álcivilek, pártcivilek és a függetlenség Kmetty Zoltán (KGRE): Politikai diskurzus, civil aktivitás és részvételi esélyek a társadalom peremén Tardos Róbert (MTA-ELTE): Lecsúszás, pozícióváltás, konfliktuspotenciál
4. Traumák és határhelyzetek lenyomatai az élettörténetekben (Szekcióvezető: Erős Ferenc)
A szekció igen jól sikerült annak ellenére, hogy az eredeti szervezők sajnálatos módon lemondták részvételüket. A négy előadó többféle szempontból közelítette meg az élettörténeti traumákat, de a prezentált szövegrészletek lehetővé tették a hallgatóság bevonását és a vitát is. Jól kapcsolódott a délelőtti kollektív trauma szekcióhoz is. Erős Ferenc (MTAPI): Utó-emlékezet Fenyves Katalin (BKF): A kitelepítettek hangjai Keszei András (PPKE BTK): Mihez kezdhet az emlékezet a traumatikus élménnyel? Kroó Adrienn (PTE): Identitás és élettörténet kínzást túlélt menekültek körében Kunt Gergely (ME): A megszelídített trauma
5. Túlélési stratégiák: traumák és utóéletük (Szekcióvezető: Valuch Tibor)
A szekció rendben lement. A bejelentkezett négy előadó közül hárman tartották meg előadásukat, Nagy Péter Tibor betegség miatt lemondta a szereplését. Báti Anikó táplálkozással, Kapitány Ágnes és Gábor túlélési stratégiákról és az adaptációs módokról, valamint Szepessy Péter Donát az értelmiség válságértelmezéseiről tartott előadásait élénk érdeklődés kísérte, az előadók mellett 15-20 érdeklődő volt jelen. Az előadásokat rövid vita követte.
6. szekció: Interetnikus viszonyok (Szekcióvezető: Szabó-Tóth Kinga)
5
A szekcióban hét előadás hangzott el. „Hevesebb” reakciókat Fekete Sándor: „Mi lesz veled multikulturalizmus?” című előadása váltott ki, mert az előadás a kultúra, az állam fogalmát is érintette – sok minden más mellett –, és ennek előadásbeli használatát, értelmezését többen kritizálták. Földvári Sándor (DE BTK): Interetnikus konfliktuskezelés a Baltikumban című előadása nyelvészeti szempontból vizsgálta az interetnikus viszonyokat. Furmanné Pankucsi Márta és Krémer Balázs előadása is több hozzászólást váltott ki a hallgatóságból. Mindkettő a megnevezés hatalmáról beszélt. Pankucsi Márta két miskolci példán keresztül szemléltette azt, hogy az, hogy minek neveznek a szociológusok egy társadalmi kérdést, problémát, alapvetően meghatározza a probléma, kérdés további, akár politikai kezelését is. A szociológus felelősségéről beszélt e tekintetben Krémer Balázs is, aki a „ki a cigány”- vitát fogalmazta meg újra, és azt vizsgálta, hogy annak alapján, hogy melyik besorolást használjuk, egészen különböző eredményeket kapunk a vizsgált csoport vonatkozásában annak iskolázottságát, életkörülményeit, identitását tekintve. Szentesi Balázs kommunikációs szempontokat vetett fel előadásában, melyben az interkulturális konfliktusok keletkezését, mechanizmusait vizsgálta. Tóth Judit Bükkszentkereszten antropológiai kutatást végzett, korrekt, szép terepkutatáson keresztül az ott élő szlovákok asszimilációs tendenciáit, lépcsőit kutatva. Bernáth Gábor és Messing Vera kutatása is több hozzászólást eredményezett. A romák médiabeli ábrázolását kutatták a szerzők és egy nagyon izgalmas eredményeket hozó anyagot mutattak be. A hozzászólók jelezték, hogy célszerű a kutatás kereteinek pici változtatása, a roma és a nem roma médiakép összehasonlító elemzésével is akár.
7. Integrációs nehézségek (Szekcióvezető: Janky Béla)
Sokszínű szekció zajlott, az előadások után néha parázs vitával. Két dolgot mindenképpen érdemes kiemelni: Szenzáció-jellegűnek tekinthető Papp Z. Attila előadása, melyben az országos, teljeskörű általános iskolai kompetencia-felmérések egyes, korábban tudomásunk szerint még nem elemzett háttérváltozóit használta fel az etnikai- és státusz szerinti összetétel valamint az integrációs programok teljesítményre gyakorolt hatásainak elemzésére. Az adatbázis általánosabb demográfiai (hány a cigány) és specifikusabb iskolakutatási kérdésekre is választ adhat a közeljövőben. Az eddigi elemzési eredmények is igen tanulságosak (az etnikai összetétel teljesítményromboló hatását „kiüti” a diákok szüleinek státuszváltozója). A konferencia fő témájához kapcsolódtak azok a viták, amelyek a határhelyzetek (pl. hajléktalanság) stratégia- és sors-mintázatainak külső objektív, illetve szubjektív, érintettek általi megítélését boncolgatták. A vitából két gondolatot érdemes kiemelni: 1. A szélsőséges helyzetek szélsőséges döntési dilemmákat eredményezhetnek (pl. extrém alávetettség vs. extrém önállóság) – melynek világlátásra gyakorolt hatása is jól mérhető. Talán éppen ezért sem magától értetődő az objektív státuszemelkedési mércék meghatározása. 2. Rendszerhatások elemzése nélkül mindig hiányos marad a határhelyzetekből való menekülési esélyeket meghatározó mechanizmusok vizsgálata. A mikrovilág feltárása szükséges, de a rendszerhatás néha nagyon erős. Prazsák Gergő (ELTE TÁTK) - Miletics Marcell: Határhelyzet és szociális dominancia Elekes Györgyi (ELTE TÁTK): Sikeres romák iskolai mobilitása Papp Z. Attila (ME BTK): A roma többségű iskolák szociológiai jellemzői
6
Kerülő Judit (NYF): Nyíregyházi tapasztalatok az iskolai esélyegyenlőség és inklúzió gyakorlatának méréséről Gordon Győri János (ELTE PPK): Interetnikus iskolai konfliktusokra és azok megoldásaira vonatkozó tanári nézetek és tapasztalatok Krémer Balázs (DE): Városi legendák, politikai és szociológiai folklór arról, hogy hogyan élnek az alacsony végzettségű emberek Janky Béla (BME): Mélyszegénység, etnicitás és társadalompolitikai preferenciák Daróczi Gergely (BCE): Hajléktalanok egy képzelt világban
8. Fogyatékosügyek társadalmi részvétel, kirekesztés, együttélés (Fogyatékosságtudományi Szakosztály – Szekcióvezető: Balázs János)
A szekció különböző témájú, megközelítésű előadásaiból rajzolódott ki az a kép – és ebben a szekció résztvevői között a szóbeli diszkusszió során is egyetértés alakult ki –, hogy a segítőtámogató intézmények (a családtól a szervezeteken és igazgatási rendszereken keresztül egészen társadalmi alrendszerekig) gondozó-védő működésmódja és attitűdje válhat a fogyatékos, egészségkárosodott, vagy bármely más szempontól hátrányos helyzetű személyeketcsoportokat „elszigetelő” tényezővé, ha az nem párosul olyan nyitott, kreatív szemlélettel, sokoldalú tudással és hatékony cselekvéssel, amely menedzselni is tudja az integráció-inklúzió folyamatát. Ehhez a segítő-támogató szakemberképzésben is szükséges az ennek megfelelő szemlélet, és olyan releváns gazdasági-igazgatási ismeretek, amelyek birtokában a szociális szféra szereplői nem elutasítóan viszonyulnak a versenytársadalom értékeihez és a versenyszféra intézményeihez, hanem képesek kihasználni az abban meglévő potenciális lehetőségeket. Az előadások közül kiemelhető Katona Vandának a család posztadoleszcenciát, és az integrációt célzó szervezetek bezáródást eredményező működésmódja egyes tényezőinek empirikus alapú bemutatása. Balázs János (ELTE BGGYK): Gyógypedagógus értékrend Gyetvai Gellért (Lazarus): Árnyéksereg Katona Vanda (ELTE BGGYK): Testi fogyatékossággal élő emberek a gyermek és a felnőtt lét határain - avagy permanens posztadoleszcencia? Katona Vanda (ELTE BGGYK): A társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fogyatékosság társadalomtörténeti aspektusai különös tekintettel az ellátórendszer kirekesztő mechanizmusaira Kecskés Ádám (Oculo-Cor Kft): Veszni hagyjuk a jövő szellemi és gazdasági értékeit?
9. Települési hátrányok (Tér-Település-Társadalom Szakosztály - Szekcióvezető: Megyesi Boldizsár) Filebics Magda (Esélyek Háza): Az eladott falu Albert Fruzsina (MTA SZKI, KGRE) Dávid Beáta (MTA SZKI, SOTE): Nehéz sorsú asszonyok Tóth Gergely (ELTE TÁTK) - Hajnáczky Tamás: Telepről telepre? Földbevájt telepről szerepkör nélküli "telep"-ülésre. A tiszabői telepfelszámolás Virág Tünde (MTA RKK): Mindennapi határhasználat - A "Kint és bent - háromszor" című OTKAkutatás eredményeiből Vidra Zsuzsanna (MTA SZKI) – Kovács Éva (MTA SZKI): Kényszer vagy kivonulás - élet a peremeken Gyukits György (ME): Felszámolni vagy felújítani? Balogh Péter (SZTE): Kiélezett helyzetek: területi hátrányok
7
10. Munkaerőpiaci hátrányok (Szekcióvezető: Fényes Hajnalka)
A tervezett hat előadásból végül négy (Csoba Judit, Mód Péter, Boi Krisztina, Havasi Virág) került megtartásra viszonylag sok külső érdeklődő részvételével. Az első három előadásnál a vita elsősorban a mintavétel körül bontakozott ki, hogy mennyiben reprezentatív és valószínűségi a munkanélkülieket, a romákat és a megváltozott munkaképességűeket vizsgáló három kutatás, és mennyiben indokolt a többváltozós módszerek használata. Az utolsó előadásban egy élménybeszámolót hallottunk a szociális gazdaság egy írországi példájáról, melylyel kapcsolatban felmerült, hogy szisztematikusabban, célzottabban és dimenziók mentén kellene elemezni a bemutatott példát, amit a szerző megfontolt és a későbbiekben érvényesít.
11. A szocializáció peremvidéke (Oktatásszociológiai Szakosztály – Szekcióvezető: Szabó Ildikó, Csákó Mihály)
Bocsi Veronika: Szabadidő a campusokon. Bocsi Veronika elemzésének újszerűsége abban rejlik, hogy új, szervezetszociológiai szempontokat emelt be a hallgatók szabadidő-struktúrájának vizsgálatába, megpróbálta megtalálni a szervezetszociológia és a hallgatói szabadidő-struktúra lehetséges metszéspontjait. Elemzésében nem csal kvantitatív, hanem kvalitatív módszereket használt, ami szintén egy új nézőpontból való vizsgálódást jelent. Előadásában felhívta a figyelmet a hallgatói szocializáció szabadidő aspektusára is. Hozzászólások Hogyan választotta ki a vizsgált egyetemi karokat? Milyen alkalmazhatóságát látja kutatási eredményeinek? Buzinkay Nóra: Debreceni egyetemisták a fesztiválokon Buzinkay Nóra történeti keretbe helyezte elemzését. Rávilágított a fesztiválok egyre növekvő jelentőségére. Hozzászólások: A fesztiválok funkciója is megváltozott. Míg a pártállami rendszerben egy közös érdeklődés és világlátás szolgált alapul a fesztiválokon való részvételhez, addig ma inkább professzionalizáció jellemzi a fesztiválokat, iparággá nőtte ki magát. Kovács Klára: Szabadidő és sport a debreceni egyetemisták körében Kovács Klára elemzéseiben tisztán kvantitatív módszert használt. Azt vizsgálta, hogy az egyetemisták tevékenységstruktúrájában hol helyezkedik el a sport. Hozzászólások: Az egyetemisták sportolási szokásait inkább az anyagi vagy a kulturális tőke határozza meg? Melyik dimenzió befolyásol nagyobb mértékben? Fényes Hajnalka: Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka előadásában az önkéntesség új formájára hívta fel a figyelmet. Az új típusú önkéntesség attól új, mondja Fényes Hajnalka, hogy a tevékenység elvégzésének motivációs bázisa változott meg. Ma már nem csak a segítő attitűd megléte vagy hiánya határozza meg azt, hogy valaki végez-e önkéntes munkát vagy sem. Az előadó felhívja a figyelmet arra is, hogy az új típusú önkéntességnek új típusú mérési lehetőségei vannak, a régi mérőeszközök már nem alkalmasak a leírásra. Az önkéntes munkavégzést a klasszikus szociokulturális változókkal is kapcsolatba hozta elemzése során. Hozzászólások: 8
A vallásossággal hogyan függ össze az önkéntesség? Segítőkészség vs. önkéntesség. Az értékpreferenciák és az önkéntesség között nem mutatható ki összefüggés. Miért? További vizsgálatokra lenne szükség. Az eseti és a rendszeres önkéntes munkavégzést nem kellene egy kategóriába olvasztani, ugyanis az egyes csoportokban mások lehetnek a mintázatok és a motivációk. Az önkéntes munkavégzés női és férfitipizálást is el kellene végezni. Lipcsei László: Önkéntesség a Debreceni Egyetem hallgatói táborában Lipcsei László kvalitatív módszerrel vizsgálta az önkéntességet, fókuszcsoportos beszélgetést készített egy speciális közösségben, az interjúk az egyetemi református gyülekezet önkéntes munkát végző tagjaival készült. E mellett készült egy fókuszcsoportos beszélgetés olyan tagokkal, akik nem végeznek és nem is végeztek semmilyen önkénes munkát. Hozzászólások: Nehéz megfogni az istenhitből, a vallási tanításokból adódó szolgálat és az önkéntes munkavégzés közötti határvonalat. Hol a határ? Az önkéntes munkát végzők közösséggé formálódását nem elsősorban az önkéntes munkavégzés eredményezi, hanem az, hogy egy gyülekezethez tartoznak. Kissé problematikus az értelmezés. Sajátos környezetben vizsgálta az előadó az önkéntes munkavégzést, emiatt inkább a kifelé irányuló tevékenységekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie, az inkább tartozik az önkéntes munkavégzés kategóriájába. Bordás Andrea – Ceglédi Tímea – Márkus Zsuzsanna: A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A kutatók új szempontból vizsgálták a szakkollégiumi közösségeket, azokat tanuló közösségekként értelmezték. A szakkollégiumokban megvalósuló tanulási folyamatokat elemezték, valamint azt, hogy a tanulásnak milyen csoportképző ereje van. Ceglédi Tímea: A kedvezőtlen családi háttér ellenében Ceglédi Tímea elemzéseiben azokkal az atipikus esetekkel foglalkozott, amelyek a oktatási statisztikákból kirajzolódnak. Például azok a hallgatók, akik szüleinek alacsonyabb iskolai végzettsége van, kevesebb esélyük van arra, hogy egyetemi tanulmányokat folytassanak, azokban sikereket érjenek el. Mi a helyzet azokkal, akiknek mégis sikerül? Hozzászólások: Az egyéni életutak jellemzőinek vizsgálata is fontos lenne. Egy másik kategóriát is vizsgálni kellene ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy ezeknek a hallgatóknak milyen a tanulmányaik miatti leterheltséghez való hozzáállásuk. Az előadóknak felhívták a figyelmét, hogy nézze meg a nemzetközi kutatások eredményeit is. Vizsgálja meg kvantitatív módszerekkel is a jelenséget. Nyüsti Szilvia: Állampolgárság a felsőoktatásban Nyüsti Szilvia kutatásának jelentősége abban rejlik, hogy témája kevéssé kutatott Magyarországon. Hozzászólások: Ha ilyen negatív kép él a hallgatók fejében a HOÖK-ról, akkor miért választják meg. A demokráciát mi csináljuk, és olyan, amilyennek csináljuk. További kutatásokat javasol a témában a hozzászóló, szerinte eredményes lenne a HOÖK szemszögéből is vizsgálódni, vagyis elemezni a HOÖK véleményét ezekről a hallgatói attitűdökről. Sőrés Anett: Szélsőjobboldali hallgatói csoportok szerveződése és értékvilága Sőrés Anett a Debreceni Egyetem szélsőjobboldali beállítottságú hallgatóit vizsgálta, azok tipikus jellemvonásait mutatta be előadásában. Hozzászólások:
9
A hagyományőrző csoportokban való részvétel preferálása hogyan függ össze a szélsőjobboldali ideológiával? Neumann Eszter – Kovai Melinda – Oblath Márton: Ellenpedagógia a tóparton: alkotmányos monarchia a „puha” diktatúrában. Az előadók a Bánki gyermektábort mutatták be, annak jellegzetes motívumait emelték ki. Az előadók interjúkat készítettek a táborozók gyermekeivel, unokáikkal. Ezen interjúk tapasztalatait, valamint a korszak történelmi jellegzetességeit mutatták be.
12. Életformák, életmódok (Kultúra-, Művelődés- és Művészetszociológiai Szakosztály – Szekcióvezető: Tibori Timea)
A négy előadás négy szempontból vizsgálta az életmód változását és hatását az életminőségre. Az egyik megközelítésben az ún. középosztály tagjainak sajátos „kivonulását” és az ökofalvakba, településrészekbe való „bevonulását” ismerhettük meg szemléletes példákkal illusztrálva. Romungró cigányokkal készült esettanulmányok alapján a települési és gazdasági különbségek életmód alakító szerepéről, szemlélet formáló hatásáról, illetve az egészséget veszélyeztető magatartásmódokról készített pilot studyk ismertetésére került sor, valamint az esélyegyenlőség hiányairól, melyek döntően meghatározzák társadalmi közérzetünket, demokrácia felfogásunkat, jól-lét tudatunkat. Valamennyi előadó összekapcsolta a kulturális paradigmaváltást az életmód- és viselkedésminták átalakulásával, a mobilitási esélyek területi egyenlőtlenségével. Az egyes előadásokat élénk vita és eszmecsere követte. Farkas Judit: A magyar ökofalvak mint alternatív életmódkísérletek Kanczler Balázs: Egy romungro cigány család intergenerációs társadalmi és földrajzi mobilitása Kisartól Kapuvárig Kolozsvári Csaba (EKF - TKTK): Az egészséget veszélyeztető életmód összehasonlító vizsgálata kulturális különbözőségeket mutató fiatalok körében Tibori Timea (MTA SZKI): Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke
13. Attitűdök változása Magyarországon és Európában (Módszertani Szakosztály – Szekcióvezető: Füstös László) A jó hangulatú szekcióülésen informatív és aktuális témákat elemző előadásokat hallhattunk. A tárgyalt kutatási témák, anyagok többnyire az ESS 4. hullám illetve az EVS (2008) adatbázisára épültek. Érdekes színfolt volt a szekció munkájában Murányi István előadása, aki egy friss kutatási anyag, az Új tekintélyelvűség vizsgálatának módszertani és elméleti hátterét elemezte. A vitában a konstruktív hozzászólások voltak a jellemzőek. Több esetben felmerült: a vizsgálatok során a nők ne csak, mint kontrollcsoport legyenek jelen. Az adatok feldolgozásának egyéni módja, szempontjai új utakat jelöl/het/nek ki az ESS felhasználásának területén az ESS-t alkalmazó és még nem alkalmazó kutatók számára. Ezért is hasznos egy ilyen típusú seregszemléje az adatbázisra épülő kutatásoknak. Ötleteket adtak az ESS kiegészítő blokkjainak kialakítására irányuló törekvésekhez. Ezeket természetesen továbbítom, az ESS hazai kutatásvezetőinek, Füstös Lászlónak és Róbert Péternek. Egy példa: felmerült pl. a jövedelemmérés erőteljesebb szegmentációjának szükségszerűsége a nemzetközi kutatásokon belül.
10
Bíró Judit (ELTE TÁTK) – Prazsák Gergő (ELTE TÁTK): A deviáns viselkedés határai Hajdu Gábor (TÁRKI) – Hajdu Tamás (BCE): A migránsok elégedettségének kulturális meghatározottsága Hajdu Tamás (BCE) – Hajdu Gábor (TÁRKI): Relatív jövedelem és szubjektív jól-lét a rendszerváltás előtt és után Király Gábor (BGF) - Paksi Veronika (MTA SZKI): Bizonytalanság és kockázat az egyéni életutakban Murányi István (DE): Új tekintélyelvűség?
14. A család átalakulása: válság vagy megújulás? (Családszociológiai Szakosztály – Szekcióvezető: Szalma Ivett, Szél Bernadett)
A tavalyi hagyományokat követve idén már második alkalommal került sor önálló családszociológia szekció megszervezésére, amely most arra kereste a választ, hogy a mai magyar családokkal kapcsolatos változások alapvetően a családok válságára vagy megújulására utalnak. A szép számban megjelent érdeklődők előtt elhangzott előadások különböző nézőpontból vizsgálták a kérdést: hangsúlyosan szerepelt a kisgyermekes nők munkavállalásával összefüggő kérdések köre, a nők szervezetekben betöltött szerepe és a fertilitás kérdése, de foglalkoztunk a családszociológia történeti irányvonalába tartozó elemzéssel is. A szekció egyik erőssége, hogy az előadók hasznos és érdekes kritikai észrevételeket kaptak, melyek inspirálóan hatnak a további kutatómunkára illetve annak minőségére. A másik fontos attribútum, hogy a szekcióülés egyben a családszociológiai szakosztály alakuló ülése volt, az ezzel kapcsolatos célok és várakozások megbeszélésére is sor került az ülésen. Nagy Beáta (BCE) - Vicsek Lilla (BCE): Nemek kultúrája és a női vezetők megítélése egy multinacionális nagyvállalatnál Szalma Ivett (BCE) - Szél Bernadett (BCE) - Takács Judit (MTA SZKI): Társadalmi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a válság előtt és után Drjenovszky Zsófia (KRE): Otthon a gyerekkel, vagy vissza a munkába? Makó Ágnes (MKIK GVI): A háztartási munkamegosztás gyermekvállalásra gyakorolt hatása Magyarországon Szél Bernadett (BCE) – Szalma Ivett (BCE): A háztartáson belüli munkamegosztás és a munkaerőpiaci részvétel hatása a párkapcsolat összetartására Fabó Edit (ELTE EK): Ismerkedési fórumtémák a 19. század végén Pári András (KSH): Ikerszületések Magyarországon
15. Emlékezés Tomka Miklósra (Vallásszociológiai Szakosztály – Szekcióvezetők: Török Péter, Pusztai Gabriella)
A három részes szekció Tomka Miklósra emlékezett. Az első rész kifejezetten Miklós életével és életművével foglalkozott, pontosabban Miklós szellemével, a szekularizációról, a vallás és társadalmi rétegződés kapcsolatáról, illetve az ún. „keresztény társadalom” végéről vallott nézeteivel „vitázott”. A második rész a vallásszociológia legkülönfélébb területeiről hozott kutatások bemutatásával és vitájával telt el. Így szó esett a vallás és társadalmi bizalom viszonyáról, az intézményesülés következményeiről, valamint a karizmatikus személyről és követőiről. A harmadik rész az egyházi iskolák diákjainak értékrendszerét, teljesítményét és érdekérvényesítését elemezte. Az előadásokat követő kérdések és megbeszélések elsősorban módszertani kérdésekkel foglalkoztak, de nem nélkülözték az eltérő felfogások kulturált megvita-
11
tását sem. A szekció egy fehér asztal mellett, késő éjszakába nyúló „informális üléssel” folytatódott. Földvári Mónika (SE) - Rosta Gergely (Münsteri Egyetem): Szekularizáció és az egyház szerepe Tomka Miklós életművében Gereben Ferenc (PPKE BTK): Súly alatt nő (vagy roppan meg?) a pálma. (Szubjektív töprengések Tomka Miklós váratlanul lezárult pályája fölött Hegedűs Rita (BCE): Tomka Miklós a vallás és a társadalmi rétegződés kapcsolatáról Máté-Tóth András (SZTE): A "keresztény társadalom" diskurzusa Jelenfi Gábor (Peripato / Forsense) - Rosta Gergely (Münsteri Egyetem): A vallásosság és a társadalmi bizalom viszonyának változása Közép- és Kelet-Európában Rajki Zoltán (PE): Az "egyháziasítás" hatása az újprotestáns entitások életére az 1950-es és 1960-as években Török Péter (Mentálhigiéné Intézet): Karizma és közösség - egy mozgalom születése? Bacskai Katinka: Egyházi iskolák a PISA 2009-ben Erdei Gábor (DE BTK NI): Kísérlet az egyház andragógiai elemeinek azonosítására Molnár Eleonóra (II. RF KMF): Felekezeti bentlakásos iskolák mint a kárpátaljai kisebbség érdekérvényesítésének eszköze Pusztai Gabriella (DE): Vallásosság mentén kialakuló hallgatói értelmező közösségek Szilágyiné dr Szemkeő Judit: Befolyásolja-e a családi és közösségi nevelés és az iskolák eredményességét? Tornyi Zsuzsa Zsófia (DE GyFK) - Bocsi Veronika (DE GyFK): A vallás értékszociológiai vizsgálata egy regionális elemzés tükrében
16. Kisebbségi magyarok. Az Educatio folyóirat vitája (Szekcióvezető: Papp Z. Attila) A szekció a 2012/1-es Educatioban megjelenő tanulmányok műhelyvitájaként jött létre. Az előadások a kisebbségi, azon belül a határon túli magyarok iskolázottságát meghatározó demográfiai, jogi, etnopolitikai stb. kereteinek felvázolására vállalkoztak. Ugyanakkor részletes kitekintést kaptunk az Európában és más földrészeken is létező kisebbségi felsőoktatás meglepően gazdag, ám nálunk kevéssé ismert világáról, míg egy másik előadásban a kisebbségi közoktatás és felsőoktatás tipológiájáról, valamint a kisebbségi csoportok iskolai teljesítményéről is tudosító PISA vizsgálatokról hallhattunk. Kiss Tamás (NKI): Iskolázottság és demográfiai trendek a Kárpát-medencében Salat Levente (BBTE): Kisebbségi oktatás nemzetközi színtéren, az EU-ban Ferenc Viktória (PTE): Nyelvi jogok, nyelvpolitika a kisebbségi felsőoktatásban Takács Zoltán (MTT): Kisebbségi felsőoktatás és regionalitás Morvai Tünde (WJLF): Hiánytól a többletig. A szlovákiai magyar pedagógusképzés fejlődéstörténete Papp Z. Attila (ME - MTA ENKI): A kisebbségi oktatás értelmezési lehetőségei
17. Konfliktuskezelés és diszkrimináció. A Társadalompolitikai Párbeszéd
Műhely kerekasztala Nagy volt volt az érdeklődés, és folyamatosan sokan vettek részt a négy témában meghirdetett kerekasztal vitákban. Az első kerekasztal a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet elemezte, és arra kereste a választ milyen kitörési pontok lehetnek a hátrányos helyzetű térségekben, illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat illetően. A vita mind a mezőgazdasági, mind az iparban, 12
szolgáltatásban meglévő és hiányzó feltételeket érintette. A résztvevők közül többen a jövőben folytatni kívánják a párbeszédet. Hasonló éles viták voltak a szociálpolitika és szociális munka jelenlegi helyzetét elemző kerekasztal vitában: az Alaptörvény, a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció és a sarkalatos törvények hogyan változtatják meg az állam az önkormányzatok, a civil szektor szerepét a szociális ellátó rendszerben , a szociális munka fogalmait az ellátást illetően. A radikális szociális munka , a szociális munkások helyzete szintén olyan vitát generált, amely folytatását a résztvevők igényelték. Az egészségügyi kerekasztal nemcsak helyzet elemzést adott Magyarországot jellemezve adatokkal, hanem elsősorban a a borsod megyei szegénységet jellemző betegségeket mutatott be, amelyek szorosan összefüggnek az életmóddal, s gyakorlatilag gyerekkorban , sőt a terhesség idején eldőlnek az egész életre kiható, hátrányt okozó egészségügyi problémák, melyekkel való megküzdésre kevés az egészségügyben dolgozók szándéka, életmód váltást elősegítő politikák és tettek hozhatnak változást. Más régióból hozott jó példák (Baranya megye) bemutatása is érdeklődést keltett. A legnagyobb vitát a konfliktuskezeléssel foglalkozó kerekasztal ébresztett: a Gyöngyöspatai Kutatások és beavatkozások elégtelensége arra mutatott rá, az erőszakmentes,hogy az egymást megérteni kívánó diskurzus lehetőségeinek megteremtéséhez, erős társadalmi támogatottság kell helyben és nagy politikában is. . - Hol tartunk ma a foglalkoztatás kérdésében: helyzetkép, európai trendek, megoldások a munkanélküliség csökkentésére és a foglalkoztatás növelésére. Résztvevők: Herczog László, Várkonyi Júlia, Juhász Pál, Laki Mihály - A szociálpolitika és a szociális munka kapcsolatának alakulása az elmúlt húsz évben; trendek Európában, várható változások következményei. Résztvevők: Hegyesi Gábor, Kozma Judit, Pataki Éva, Nyilas Mihály, Simonyi Ágnes - Egészségügyi változások és az alakuló új politika következményei. Résztvevők: Falus Ferenc, Füzesi Zsuzsa, Sólyom Enikő - A konfliktuskezelés komplexitása, a diszkrimináció elleni küzdelem nemzetközi és hazai módszerei. Szekcióvezető: Talyigás Katalin. Résztvevők: Sipos András, Deák Éva, Kövér Ágnes, Fellegi Borbála.
13
