M A G Y A R
KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790
KOSSUTH KIADÓ
Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál—Oborni Teréz—Pálffy Géza 7 Két világbirodalom határán 9 A három részre szakadt ország (1526-1566) 15 „Háborús békeévek" (1566-1591) 23 Magyarország első modern háborúja (1591-1606) 30 A lassú romlás fél évszázada (1606—1663) 37 A kiútkeresés és felszabadulás (1663-1699) 45 Az újjászülető Magyarország 48 POLITIKA ÉS HADÜGY A HABSBURG-URALOM IDEJÉN (1699-1790) / Kalmár János—ifj. Barta János 48 Az általános elégedetlenség okai 49 A Rákóczi-szabadságharc 53 A szatmári megállapodás értékelése 54 Az ország politikai beillesztése a Habsburg Birodalomba 57 Mária Terézia a politika színterén 59 A háborús politika negyedszázada (1740-1765) 64 Társuralkodás II. Józseffel (1765-1780) 66 II. József egyeduralma (1780-1790) 72 72 78 79
AZ ORSZÁG KORMÁNYZÁSA (1526-1699) / Fodor Pál-Oborni Teréz A királyi Magyarország berendezkedése Az Erdélyi Fejedelemség kormányzása A török tartomány igazgatása
82 82 83 84 84 85
AZ ORSZÁG KORMÁNYZÁSA (1699-1790) / Szántay Antal A központi és a rendi kormányzat Magyarország a Habsburg Monarchiában Bécsi kormányhivatalok Országos kormányhivatalok Kamarai és hadügyi igazgatás
86 TÁRSADALOMTÖRTÉNET (1526-1699) / Fodor Pál-Oborni Teréz-Pálffy Géza 86 A királyi Magyarország társadalma 90 Társadalmi rétegződés az Erdélyi Fejedelemségben 92 A Hódoltság társadalmi viszonyai 95 95 95 99 102
TÁRSADALOMTÖRTÉNET (1699-1790) / ifj. Barta János A társadalom szerkezete Birtokosok, nemesek Jobbágyok, parasztok Városlakók, polgárok
2. F E J E Z E T / N Y E L V T Ö R T É N E T 111 A KÖZÉPMAGYAR KOR ELSŐ FELE / Uhl Gabriella 111 A kor nyelvi jellemzése J.17 A kor nyelvi rendszere 120 TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK / Kakuk Zsuzsa 120 Nyelvtörténeti áttekintés 122 Török eredetű szókincsünk 129 A KÖZÉPMAGYAR KOR MÁSODIK FELE / Uhl Gabriella 129 A kor nyelvi jellemzése 129 II. József nyelvrendelete 130 130 131 132 133 133
A NYELVÚJÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE / Uhl Gabriella Szótárak, helyesírási útmutatók A 18. századi nyelvállapot jellemzése Művelődési és nyelvművelési programok A tudományos nyelv megújítása Elképzelések a magyar nyelv eredetéről
3. FEJEZET / IRODALOMTÖRTÉNET 137 MAGYAR NYELVŰ IRODALOM (1526-1690) / Acs Pál—Székely Júlia 137 Az irodalmi élet kereteinek átalakulása 1526 után 138 A könyvnyomtatás 141 A magyar erazmisták 142 A magyar irodalom a reformáció szolgálatában 146 Közköltészet, népi kultúra 149 Elitköltészet, udvari kultúra 160 160 160 160 162
A HÓDOLTSÁG TÖRÖK IRODALMA / Sudár Balázs A török irodalomtörténet rétegei A népköltészet Az ásik-költészet Díván-irodalom
165 A KÉSŐ BAROKK KOR MAGYAR IRODALMA (1690-1772) / Ács Pál- Székely Júlia 165 Az irodalmi élet szintjei és színterei 169 Világi próza 173 Egyházi és kegyességi irodalom 176 A magyar irodalomtudomány kezdetei 178 Színház az iskolákban 178 Közösségi költészet és nemzeti propaganda 180 A rokokó irodalom
182 A MAGYAR IRODALOM A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN (1750-1790) / Mezei Márta 182 Az irodalom fejlődésének jellegzetességei 182 A felvilágosodás főbb eszméi 183 Az irodalom fogalma, klasszicizmus 183 Műnemek: dráma, epika, líra 184 Bessenyei György 185 A felvilágosodott líra Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám műveiben 186 Az 1780-as évek 188 A klasszikus triász
4. FEJEZET/ MŰVÉSZETEK 221 221 222 226 227 233 234 242
MŰVÉSZETTÖRTÉNET (1526-1699) / Mikó Árpád Bevezetés A művészeti élet keretei — udvarok, mecénások Könyvművészet Festészet Szobrászat Építészet Iparművészet
243 243 243 246 250 253 255 257
MŰVÉSZETTÖRTÉNET (1699-1790) / Jernyei Kiss János Bevezetés Templomok és kolostorok Képzőművészet az egyház szolgálatában Kastélyok, rezidenciák, barokk városkép A világi képzőművészet műfajai Rokokó tendenciák A felvilágosodás és a késő barokk
260 ZENETÖRTÉNET (1526-1699) 260 Magyarország és Erdély zenetörténete / Király Péter-Papp Ágnes 272 A Hódoltság török zenéje / Sudár Balázs 276 ZENETÖRTÉNET (1699-1790) 276 Műzenei kultúra / Sas Ágnes 286 Népzene / Tari Lujza 289 289 290 290 290 291 292 293
TÁNCTÖRTÉNET/Felföldi László Táncmesterek, tánckönyvek, táncok A tánc és az egyházak Hajdútánc Nyugat-európai táncok a magyar társaséletben Keleti táncok Magyarországon Tánckultúra a 18. századi Magyarországon Tánc az arisztokrácia körében
293 293 294 294
A városi tánckultúra A parasztság táncai Katonatáncok A „magyar tánc" a 18. században
5. FEJEZET/ EGYHÁZTÖRTÉNET 297 297 300 306 310
KERESZTÉNY EGYHÁZAK (1526-1699) / Molnár Antal A reformáció Európában A reformáció elterjedése Magyarországon (16. század) Katolikus megújulás és ellenreformáció (17. század) Katolikus reform, reformáció, ellenreformáció
311 NÉPI HIEDELEMVILÁG / Tomisa Ilona 311 Búcsújáró helyek 311 Zarándoklatok 313 MUSZLIM HITELET / Ágoston Gábor 313 Dzsámik, mecsetek, dervisrendek 314 Muszlim iskolák, muszlim művelődés 315 315 315 324 326 329
VALLÁSOK, EGYHÁZAK (1699-1790) / Katus László Felekezeti arányok a 18. században Római katolikusok Ortodoxok (görögkeletiek) Protestánsok Zsidók
330 NÉPI HITVILÁG / Tomisa Ilona 330 A katolikus hitélet fellendülése 332 A protestáns vallásosság jellemzői
6. FEJEZET/TAJESNEP 337 337 338 338 339
TERMÉSZETI FÖLDRAJZ / Oborni Teréz-Szántay Antal Szélsőséges jelenségek az időjárásban Erdők, vizek és szántók A háborúk okozta pusztulás A kultúrtáj térnyerése
341 NÉPESSÉG, ETNIKUMOK (1526-1699) / Fodor Pál-Oborni Teréz-Pálffy Géza 341 A népességszám változásai 342 Menekülés a falvakból 342 Etnikai átrendeződés 343 Románok Erdélyben 343 Szerbek, horvátok betelepedése 344 Szlovákok, németek, vlachok a Felvidéken 344 Törökök — délszlávok
345 345 345 346 348 348 349 350 350
NÉPESSÉG, ETNIKUMOK (1699-1790) / Katus László AII. József-féle népszámlálás Az etnikai viszonyok átalakulása Bevándorlás Belső vándormozgalom A horvát és erdélyi szász rendi nemzet A szerbek kiváltságai A nem magyar népek társadalma Nemzeti ébredési mozgalmak
352 TELEPÜLÉS ÉS LAKÓHELY (1526-1699) / Fodor Pál—Gerelyes Ibolya—Oborni Teréz—Pálffy Géza—Tomisa Ilona 352 Városok a királyi Magyarországon 354 Erdélyi városok 355 Városok a török Hódoltság területén 356 Szálláskertes települések 358 Oszmán-török építészet 361 361 361 363 363 365 365
TELEPÜLÉS ÉS LAKÓHELY (1699-1790) / Szántay Antal Táj és település Irtásfalvak, telepesfalvak, városok Települések tipológiája Gazdálkodás és telekforma Udvar és ház A népi építészet emlékei / Kocsis Gyula
7. FEJEZET/ÉLETMÓD 369 369 370 372
GAZDASÁG (1526-1699) / Fodor Pál-Oborni Teréz-Pálffy Géza A királyi Magyarország gazdasága Erdély gazdasága A Hódoltság gazdasága
375 KÉZMŰVESSÉG (1526-1699) 375 Magyar kézművesség / Tomisa Ilona 381 Török kézművesség / Gerelyes Ibolya 384 GAZDASÁG-GAZDÁLKODÁS (1699-1790) / Kalmár János—Kocsis Gyula 384 Ipar, bányászat 385 Mezőgazdaság 385 Kereskedelem 385 Adóreform 386 Paraszti gazdálkodás 389 ISKOLÁZÁS / Ács Pál-Székely Júlia 389 Oktatás a hódoltság kori Magyarországon 392 Iskolázás a 18. században
398 398 398 399 400. 401 401 402 403
MINDENNAPI ELET (1526-1699) / Fodor Pál-Oborni Teréz-Pálffy Géza Családi élet Életszínvonal a korabeli Magyarországon Étkezési szokások Öltözködés Török—magyar párviadalok Rabkereskedelem a török-magyar határ mentén Török házak, otthonok Török ételek és italok
404 404 406 408
MINDENNAPI ÉLET (1699-1790) / Kalmár János-Kocsis Gyula Háztartás és lakberendezés Öltözködés Étkezés
416 KITEKINTÉS / ifj. Barta János 419 428 443 455
Időrend Irodalom A képek jegyzéke Névmutató
