Kockázatok és veszélyek

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről

Kockázatok és veszélyek Összeállította: Sajtos Sándor, Távvezeték osztály

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

1. OLDAL

TARTALOM Szabályozási környezet Kockázat- és veszélyforrások Egyedi problémák és megoldási javaslatok Lehetséges következmények, konkrét kockázatok és veszélyek A jogszabály szerinti problémakezelés Javaslattétel a problémakezelés általános módszerére


2. OLDAL

Szabályozási környezet 1. A 2/2013. (I. 22.) NGM Rendelet (továbbiakban Rendelet) hatálya kiterjed a villamosművek, a termelői-, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetében az idegen építmény építésére, idegen berendezés telepítésére és üzemeltetésére. előírja a villamos létesítmények biztonsági övezetét, meghatározza a biztonsági övezetben betartandó, a villamosmű és környezete kölcsönös biztonságát szavatoló magatartási és létesítési szabályokat.


3. OLDAL

Szabályozási környezet 2. A 8/2001. (III. 30.) GM rendelettel hatályba léptetett Villamosmű MűszakiBiztonsági Követelményei Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) írja elő és határozza meg a villamosművek megkövetelt biztonsági szintjét. a Szabályzat 3.2.1. pontja szerint, a megkövetelt biztonsági szint szempontjából a közzétett nemzeti szabványok biztonsági előírásai a mértékadók, Üzemviteli tapasztalat: a műszaki biztonság Szabályzatban meghatározott előírásrendszere biztonságtechnikailag megfelelő, további szigorításra nincs szükség. Mindkét jogszabály alkalmazásának fontos eleme a kölcsönösség!


4. OLDAL

Kockázat- és veszélyforrások A Rendelet bizonyos előírásai a műszaki biztonság követelményrendszerét indokolatlanul szigorítják, a gyakorlatban nehezen, vagy egyáltalán nem betartható szabályokat fogalmaznak meg. A kritikus előírások nem feltétlenül újak, esetenként több, korábbi jogszabályváltozást is „túléltek”. A Rendelet szövegtervezetét az Engedélyesek előzetesen véleményezhették, de lényegi javaslataik nem jelentek meg a jelenleg hatályos jogszabály szövegében.


5. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 1. „10. § (1) „A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: a) az alábbiak létesítése: aa) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat,… e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen építményhez, idegen berendezéshez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése, fém oszlop és rajta elhelyezett jelzőtáblák, besorolás rendjét, kapaszkodósávot jelző táblák elhelyezése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése, kivéve a távközlési vezetékeket, valamint a villamos karám (villanypásztor) vezetékeket,” Az idegen létesítményhez tartozó oszlop és a 3 méternél magasabb idegen építményhez tartozó sodrony kitiltása a biztonsági övezetből lehetetlenné teszi föld feletti vezeték bármely más szabadvezeték-jellegű létesítménnyel történő keresztezését. Példa: nagyfeszültségű távvezeték nem keresztezhető KIF vagy KÖF vezetékkel, vagy vasúti felsővezetékkel, mert e vezetékek sodronyai biztosan 3 m-nél magasabban vannak, és az oszlopok is nagy valószínűséggel a biztonsági övezetbe esnek. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

6. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 1. Ha egy műtárgy létesítése és későbbi üzemeltetése során kielégíthetőek a villamos biztonság MSZ 1585:2012 és MSZ 151 szabványsorozat szerinti, és az érintésvédelem MSZ 172 szabványsorozat szerinti követelményei, továbbá a műtárgy elhelyezése a föld feletti vezeték üzemét hátrányosan nem érinti, úgy a magassághoz kötött, vagy az általános tiltás értelmetlen korlátozást jelent! Példa 1: nincs műszaki indoka egy érintésvédelemmel ellátott, akár 5 m-nél is magasabb fém oszlop és tábla kitiltásának egy olyan, 132 kV-os vezeték biztonsági övezetéből, melynek áramvezető sodronyait a táblák legkedvezőtlenebb helyzetükben sem közelítik meg 4 m-nél jobban, és ez a megközelítési távolság a táblák üzemeltetése során is biztosítható. Példa 2: nincs műszaki indoka egy 132 kV-os vezeték biztonsági övezetében, a szabványelőírásoknak megfelelően elhelyezett épület, építmény létesítéséhez vagy rekonstrukciójához használt, a létesítésre, villamos biztonságra és érintésvédelemre vonatkozó előírásokat egyaránt kielégít állványzat tiltásának, különösen, ha az állványzaton végzett munka teljes tartama alatt biztosított a 4 m-nél nagyobb megközelítési távolság. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

7. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 1. Példa 3: Több 10 m magas torony, daru vagy önálló tartószerkezet esetében a villamos biztonság és üzembiztonság szempontjából nincs minőségi különbség az éppen biztonsági övezet külső határára, vagy a biztonsági övezeten belülre történő elhelyezés között. Ezekben az esetekben nem a biztonsági övezetből kell kitiltani, hanem részletes előírásokat tenni a létesítési követelményekre vonatkozóan (pld. kidőléssel szembeni biztonsági tényezők, állékonyság, kikötés, egyéb statikai követelmények stb.), és/vagy az elhelyezés lehetséges térségével kapcsolatban (pld. dőléstávolságon kívülre helyezés abban az esetben, ha a létesítési követelmények nem, vagy csak részben teljesülnek).


8. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 1. JAVASLAT: A 10. § (1) aa) és e) pontjainak áthelyezése a „6. Korlátozások a biztonsági övezetben” című fejezet 13. § (3) bekezdésébe, az alábbiak szerint: „13. § (3) A biztonsági övezetben csak a villamos berendezés üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával végezhetőek az alábbi tevékenységek: i) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat létesítése. Ezek a műtárgyak a biztonsági övezetben csak úgy helyezhetők el, ha kidőlés elleni biztonsági tényezőjük legalább 4 és/vagy egyéb feltétel_1 és/vagy egyéb feltétel_2 stb. Amennyiben e feltételek közül legalább az egyik nem teljesül, és a műtárgy kidőlése esetén a 13. § (2) j) pontban meghatározott távolságnál kisebb távolságra közelítené meg a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő áramvezetőt, akkor a műtárgy kizárólag dőléstávolságon kívül helyezhető el. Dőléstávolság = a műtárgy teljes magassága + 13. § (2) j) pont szerinti megközelítési távolság.


9. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 2. „10. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: f) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert” Példa 1: a 140 m alsó karmagasságú Duna tartó oszlopok 2 m-es akácmagoncokat is ki kell irtani, mert végkifejletükben magasabbra nőnek 4 m-nél. Példa 2: Az erdőnyiladék erdészeti hasznosítására kötött szerződések jelentős korlátozást szenvednek, hiszen a nyiladékba nem ültethetők olyan facsemeték, melyek felnőtt korukban (végkifejletükben) elérik ugyan pld. a 30 m-es magasságot is, de nem ezen a helyen, mert facsemeteként, még a 4 mes magasság elérése előtt kitermelik, és más területekre eladják őket. Példa 3: A szöveg szó szerinti értelmezésével a tűrés is tiltásra kerül, tehát az áramszolgáltatót éves gyakoriságú erőnyiladék tisztításra kötelezi, ami e munka eddigi gyakoriságát tekintve éves szinten e költségtípus 200-400%-os emelkedését okozza.


10. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 2. JAVASLAT 3/1: A 10. § (1) f) pontjának törlése, a 13. § (2) j) pontjának módosítása a ja)-jf) pontok törlésével, és e pontok szövegmódosítással történő áthelyezése a „6. Korlátozások a biztonsági övezetben” című fejezet 13. § (3) bekezdésének új, k) jelű pontjába. „10. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:


11. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 2. JAVASLAT 3/2: „13. § (1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetőek. (2) A biztonsági övezetben


12. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. JAVASLAT 3/3: „13. § (3) A biztonsági övezetben csak a villamos berendezés üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával végezhetőek az alábbi tevékenységek:


13. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. „13. § (1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetőek. (2) A biztonsági övezetben d) szilárd burkolatú úton csak 4,5 méternél, de legfeljebb a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg; a jármű legkiállóbb része az oszlopot, annak kikötését, ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy azokban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg sem vízszintesen, sem függőlegesen jobban, mint: da) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méter, db) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méter, dc) 35 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méter, dd) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méter, de) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintig 1 méter” ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

14. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. A közútkeresztezések, és közvetve a kül- és belterületi földrészletek feletti szabadmagasságok vonatkozásában a rendelet az érvényben lévő MSZ előírásokat részben felülírja, és a követelményeket kedvezőtlen irányban módosítja. A Rendelet a meglévő feszültségszinteket az EU jogharmonizációnak megfelelően próbálja kategorizálni, de ezt nem egységesen teszi. A Rendelet az űrszelvényre és a sodronyok megközelítési távolságára kategóriánként tesz előírást, az eltérő feszültségszintek között már nem tesz különbséget. A rendelet kategóriái (a közútkeresztezések, ill. a kül- és belterületi földrészletek szempontjából): 1 kV felett 35 kV-ig és 35 kV felett 300 kV-ig. Ez utóbbi nyilvánvaló hiba, hiszen egyéb szempontok esetében a Rendelet 35 kV felett 200 kV-ig és 200 kV felett 300 kV-ig kategorizál!!! A 132 kV és a 220 kV az MSZ 151-1:2000 szabványban meg lett különböztetve, a Rendeletben azonban egy kategóriában szerepelnek. A Rendelet nem veszi figyelembe az MSZ előírásokban a rendkívüli üzemállapotokra megengedett engedményeket. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

15. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. 132 kV és 220 kV – szilárd burkolatú út MSZ 151-1:2000 (132 kV)

Legkedvezőtlenebb üzemi helyzetben (m)

Rendkívüli üzemi helyzetben (m)

7,0 8,0

6,5 7,5

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (35300 kV) - JELENEG

7,5 (4,5 + 3,0) !!!

7,5 (4,5 + 3,0) !!!

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (35200 kV) - JAVASOLT

7,0 (4,5 + 2,5)

6,5 (4,5 + 2,0)

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (200300 kV) - JAVASOLT

8,0 (4,5 + 3,5)

7,5 (4,5 + 3,0)

MSZ 151-1:2000 (220 kV)


16. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. 132 kV és 220 kV – belterület MSZ 151-1:2000 (132 kV)



7,0 8,0

6,0 7,0

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (35-300 kV) JELENEG

7,5 (4,5 + 3,0) !!!

7,5 (4,5 + 3,0) !!!

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (35-200 kV) JAVASOLT

7,0 (4,5 + 2,5)

6,0 (4,5 + 1,5)


8,0 (4,5 + 3,5)

7,0 (4,5 + 2,5)

MSZ 151-1:2000 (220 kV)


17. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 3. 132 kV és 220 kV – külterület MSZ 151-1:2000 (132 kV)



6,0 7,0

5,0 6,0

2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (35-300 kV) JELENEG

7,0 (4,0+ 3,0) !!!

7,0 (4,0 + 3,0) !!!


6,0 (4,0 + 2,0)

5,0 (4,0 + 1,0)


7,0 (4,0 + 3,0)

6,0 (4,0 + 2,0)

MSZ 151-1:2000 (220 kV)


18. OLDAL


A biztonsági távolságok a vezetékek üzembe helyezésének időpontjában érvényes szabvány által meghatározott esetekben, az ott meghatározott mértékben csökkenhetnek. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

19. OLDAL


A biztonsági távolságok a vezetékek üzembe helyezésének időpontjában érvényes szabvány által meghatározott esetekben, az ott meghatározott mértékben csökkenhetnek.


20. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 4. „10. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: a) az alábbiak létesítése: ac) üzemanyagtöltő állomás, Egy korszerű üzemanyagtöltő állomás nem csupán A-C tűzveszélyességi osztályú tartályokból és töltőfejekből áll, hanem az ezekhez vezető vezetékekből, továbbá parkolóból, kiszolgáló épületből és zöldfelületekből áll. Egy létesítmény tűzveszélyességi besorolása az egyes, egymástól eltérő tűzveszélyességi besorolású területek terület-arányos figyelembe vételével történik. Gépjármű parkoló, az épület, további kiszolgáló létesítmények (pld. mosó) és zöldfelületek, továbbá a különböző szénhidrogén termékvezetékek biztonsági övezetben történő létesítését és elhelyezését a Rendelet külön-külön nem tiltja.


21. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 4. JAVASLAT: A 10. § (1) ac) pontjában előírt tiltás részletesebb meghatározása, az alábbiak szerint: : „10. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: a) az alábbiak létesítése: ac) üzemanyagtöltő állomás egyes, külön-külön A, B vagy C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményei, ideértve a föld alatti és föld feletti tartályokat, továbbá az üzemanyagtöltő kútfejeket, és egyéb létesítményeket (pld. PB gázpalackokat tároló létesítmények)


22. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 5. „10. § (1) „A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: h) sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyőrepülés, hőlégballonnal történő repülés, sárkányeresztés, repülőmodellezés, horgászat” Egy jogszabálynak életszerűnek kell lennie, mert különben esély sincs a betartására. Képzeljünk el például egy hőlégballonost, aki A pontból repül B pontba. Közben hány vezetéket fog keresztezni, amelyeket észre sem fog venni? Hogyan követelhető meg a jogszabály betartása?.

JAVASLAT: „10. § (1) „A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: h1) sárkányeresztés, repülőmodellezés (kivéve az Engedélyes érdekkörében alkalmazott pilóta nélküli repülő eszközök működtetését), horgászat, h2) sárkányrepülő, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyőrepülő, hőlégballon leés felszállására alkalmas repülőtér létesítése és működtetése, és ezekkel az eszközökkel történő, a vezeték legmagasabb pontjához képest 20 m-es függőleges magasságnál alacsonyabban történő repülés”


23. OLDAL

Egyedi problémák és megoldási javaslatok 6. „13. § (1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetőek. (2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 100-500 kV-os névleges feszültségű vezeték esetében akkor létesíthető, ha a 6. §-ban meghatározott távolságokra vonatkozó előírások megtarthatóak,” A 6. §-ban a biztonsági övezet terjedelme kerül megállapításra. További, kiegészítő vagy értelmező előírásokat a Rendelet nem tartalmaz. Ez az előírás önmagában értelmezhetetlen. Nyilvánvaló a tiltó, de legalább korlátozó szándék, de az a rendelet szövegezésében nem érvényesül. A „karám” a villamos biztonság szempontjából vizsgált kockázatokat tekintve nem sorolható be a többi fogalom közé.

JAVASLAT: Értelmező állásfoglalás kell kérni a jogszabály alkotójától, vagy a jogszabályt alkalmazó Hatóságtól. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

24. OLDAL

Lehetséges következmények, konkrét kockázatok és veszélyek Ha meglévő vezetéket közelít meg tervezett, idegen közmű:

Gyakori konfliktushelyzet alakul ki az üzemeltető és „idegen” között, melyben az üzemeltető védhetetlen előírásokra kénytelen hivatkozni

Ha a jogkövető üzemeltető törekszik a konfliktus feloldására, akkor harmadik személy érdekkörében felmerült ok miatt, többlet erőforrások bevonásával és többletköltségek felvállalásával kénytelen a hatósághoz fordulni

Feloldhatatlan konfliktusok: a biztonsági övezetbe történő „be nem engedéssel” biztonságtechnikailag egyenértékű műszaki megoldást lehetetlen bemutatni és igazolni!

Ha meglévő közművet közelít meg tervezett vezeték:

A vezetékjog megszerzése csak felesleges kompromisszumok árán lesz lehetséges, vagy úgy sem: bizonyos esetekben a nyomvonal ellehetetlenülhet (pld. üzemanyagtöltő állomás létesítésére kijelölt ingatlan megközelítésekor)

Ha a rendelet előírásaitól el kell térni, akkor ez egy jelentős értékcsökkenés-növelő tényező lehet az ingatlantulajdonos oldalán.

Felesleges tervezői (szakértői) többlet feladatok keletkeznek

A vezeték többlet naturáliák (pld. magasabb oszlop) beépítésével lesz megvalósítható.


25. OLDAL

A jogszabály szerinti problémakezelés 17. § (1) …a VET. hatálya alá tartozó építményeket engedélyező építésügyi hatóság a villamos berendezés és biztonsági övezetének megóvása mellett, biztonságtechnikailag egyenértékű műszaki megoldás esetében a biztonsági övezet terjedelmére, valamint az

előírt tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó előírások alól a villamos berendezés üzemeltetőjének kérelmére eltérést engedélyezhet, és ennek feltételeit meghatározhatja. (2) Az üzemben tartó biztonságtechnikailag egyenértékű műszaki megoldást igazoló szakértői véleményt köteles az (1) bekezdés szerinti kéreleméhez csatolni.

Konfliktusok: tiltás esetén nem értelmezhető egyenértékű műszaki megoldást, az eredeti előírás logikailag nem lehet műszakilag egyenértékű a szigorított előírással, ugyanakkor a műszaki biztonságot teljes körűen kielégíti, a Rendelet kritikus előírásainak következményeként kialakuló konkrét esetek egyedi kezelése – a problémák általános jellegéből fakadó számosságuk miatt – nem ésszerű


26. OLDAL

Javaslat a problémakezelés általános módszerére: az Engedélyesek együttesen kezdeményezzék a Rendelet kritikus előírásainak módosítását. Az együttműködés lehetséges főbb elemei: teljes problémafeltárás a Rendelet szövegének részletes elemzésével, a részletes módosítási javaslatok kidolgozása és egységes szerkezetbe foglalása, a Rendelet módosításának kezdeményezése az illetékes Hatóságnál, egységes fellépés és szakértői szintű érdekképviselet a Rendelet módosításáig. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 2013.09.19.

27. OLDAL

Köszönöm a figyelmet!


28. OLDAL

Kockázatok és veszélyek

Recommend Documents