KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATKEZELÉS

KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATKEZELÉS  „KOCKÁZAT NÉLKÜL NINCS ÜZLET”, „TÚL NAGY KOCKÁZATOT VÁLLAL”, „NEM MER KOCKÁZTATNI”, „HAZARDÔR” – SZOKTUK MAGÁTÓL ÉRTETÔDÔEN MONDANI A MINDENNAPI ÉLETBEN. A LIBERALIZÁCIÓ KÖZELEDTÉVEL EGYRE GYAKRABBAN HASZNÁLJUK A KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATKEZELÉS SZAVAKAT A VILLAMOS ENERGIA KERESKEDELMÉVEL KAPCSOLATBAN IS. „A KOCKÁZAT SZÓT AZONBAN NEMCSAK FEKETE SZÍNNEL ÍRJÁK. A RENDSZERES KOCKÁZATKEZELÉS ÚJ LEHETÔSÉGEK ÉS ELÔRE NEM TERVEZHETÔ KEDVEZÔ ÜZLETI KÖRÜLMÉNYEK GYORS FELISMERÉSÉT, KIHASZNÁLÁSÁT IS ELÔSEGÍTI” – ÍRTUK EGY KORÁBBI CIKKÜNKBEN MI IS (MVM KÖZLEMÉNYEK, 2000. 4. SZÁM). DÔLJÜNK MOST HÁTRA A FOTELBEN ÉS IDÔZZÜNK EL EGY KICSIT AZON, HOGY MIT IS ÉRTÜNK KOCKÁZAT ALATT ÉS VAJON VAN-E ÁLTALÁNOSAN HASZNÁLHATÓ RECEPT A KEZELÉSÜKRE. NAGYON KEVESET FOGUNK VILLAMOS ENERGIÁVAL FOGLALKOZNI, EHELYETT INKÁBB ÁLTALÁNOSAN HASZNÁLHATÓ FOGALMAKAT ÉS ELVEKET FOGALMAZUNK MEG. HORNAI GÁBOR

Indítsunk egy konkrét példával 1, amelynek értékelésére késôbb még visszatérünk:

„Összefoglalva, a megkereshetô pénz igen jól megéri a lebukás nagyon kis kockázata mellett. Ez az oka annak, hogy az adóparadicsom-üzlet oly mértékben virágzik, hogy az már az érintettek egy részét is aggasztja. Paul J.Sax egy esetet említett azzal a feltétellel, hogy nem nevezi meg a résztvevôket. A történet egy 7 millió dolláros költséggel alkalmazható adóparadicsomról szól, amellyel a vállalat 100 millió dollárt takaríthat meg. n Van valamekkora esélye annak, hogy az I.R.S. hamis bevallásért elkap, és 20 százalékos büntetést vet ki a 100 millió dolláros kötelezettségen túl. Tapasztalatom alapján azonban ezt az esélyt 1

A KOCKÁZAT A kockázat szó értelmezésére sok-sok példát találhatunk. Íme néhány mutatóba: 1 The New York Times: Tax Shelters for Businesses Flourish as I.R.S. Scrutiny Fades (2000. december 19.)

40

az 50-hez becsülöm, ugyanis kicsi annak a valószínûsége, hogy az I.R.S. egyáltalán észreveszi ezt a tranzakciót az igen terjedelmes adóbevallásomban, kicsi annak is a valószínûsége, hogy eredményesen végignyomozzák, kicsi annak is a valószínûsége, hogy egészen a bíróságig végigviszik az ügyet, valamint kicsi annak a valószínûsége is, hogy a bíró majd büntetést szab ki. Ez végül is azt jelenti, hogy mihelyt túlteszem magam azon, hogy valami helytelent követek el, a számtan mindent elrendez: – Mit számít 7 millió dollár 100 millió dollár legalább 80%-os valószínûsége mellett?”

n Egy olyan esemény bekövetkezé-

n

n

n

n

n Annak valószínûsége, hogy a ter-

vezett hozam nem azonos a tényleges hozammal. A kockázatot ennek az eltérésnek a nagyságával mérjük. (Nemzetközi Bankárképzô Központ). n Veszteség vagy sérülés lehetôsége; veszteség valószínûségének szintje (Merriam Webster szótár).

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

n

2

sének lehetôsége, amely hatással lesz a kitûzött célokra (AS2). A tervezés jellegébôl adódó bizonytalanság valamint annak lehetôsége, hogy az üzleti vagy projekt célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja (BS3). Normál eloszlás feltételezése esetén a várható hozam a múltbeli hozamok átlagával, a kockázat pedig a normál szórás értékével egyezik meg (Tôzsdefórum). A veszély a károkozás képessége, míg a kockázat a kár valószínûsége (meghatározott körülmények között és általában a kár súlyosságának meghatározásával) (HEW 4). A termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerûen együtt járó bizonytalansági tényezô, amely magában foglalja a veszteség lehetôségét is (Közgazdasági Kislexikon). Bizonytalanságnak vagyunk kitéve 5.

AS/NZS 4360:1999 szabvány BS 6079-3:2000 szabvány 4 Health, Environment & Work (University of Manchester) 5 „Risk is exposure to uncertainity“ (Glyn Holton, www.contingencyanalysis.com) 3

Ezek a megfogalmazások eltérô szövegezésben ugyan, de ugyanarról a két dologról szólnak: n eltérés lehetôsége a tervezetthez vagy elvárthoz képest, n bizonytalanság, valószínûség. Elválasztható-e ez a két tényezô egymástól? Nézzünk egy példát!

Két konkurens vállalat vezetôje ugyanarra a nyilvános versenytárgyalásra készül és mindketten 100 M Ft nyereségre számítanak, ha elnyerik a megrendelést. Egyazon idôben ülnek be az autóba és indulnak a repülôtérre, a jegyük ugyanarra a gépre szól. Az idôjárás pocsék és elképzelhetô, hogy törlik a járatot. Ez nagy baj lenne, mert a tárgyalás idôpontja szoros és nem módosítható. Az egyik üzletember felhívja a repülôteret és megtudja, hogy a járatot nem fogják törölni, mindössze 2 órás késéssel fog felszállni. Azonos kockázattal néznek-e szembe? Látszólag igen, 100 M Fttal, hiszen mindketten ugyanannak a bizonytalan hatásnak vannak kitéve, a járat törlésével mindketten ugyanannyit veszítenek. Kettôjük kockázata valójában mégis jelentôsen eltér, hiszen egyikük tudja, hogy a gép még idôben felszáll (alacsony a hatás valószínûsége), míg a másik ebben legfeljebb csak reménykedik. Kockázatról beszélve tehát NEM választható el egymástól a bizonytalan esemény és a bekövetkezés valószínûsége. Alkossunk egy egyszerû meghatározást mi is, nevezzük a kockázatot valószínû kárnak. Bár kockázat alatt öntudatlanul is valami roszszat értünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy ami nekünk az egyik esetben valószínû kár, az másnak valószínû elôny lehet (különösen ha zéró összegû játékról van szó) és fordítva! Kockázatokkal foglalkozva nem szabad gondolatainkat kizárólag csak lehetséges veszteségek felfedésére korlátozni, hiszen egy bizonytalan jövôbeli esemény kiváló üzleti lehetôségeket is rejthet. (Telefonáló üzletemberünk például saját kockázata pontosabb meghatározásával ahhoz az üzleti elônyhöz jutott, hogy a felszabaduló 2 óra alatt versenytársánál jobban tudott a tárgyalásra felkészülni és így ô nyerte a megrendelést.)

.3413

.3413

.1359

.1359

.0215

.0215

–3

–2

–1

0

1

2

3

1. ÁBRA A VALÓSZÍNÛSÉGI VIZSGÁLATOKHOZ TARTOZÓ HARANGGÖRBE

A kockázat szubjektív fogalom. Bár szoktuk azt mondani, hogy „cégünk kockázatot vállal (vagy nem vállal)”, egy vállalat vagy szervezet igazából csak közvetíti a kockázatot. Kockázatról dönteni csak emberek tudnak és esetleges szenvedô alanyai is csak emberek lehetnek (alkalmazottak, tulajdonosok, a tágabb környezet). A vállalati kockázatkezelés egyik legalapvetôbb kihívása az, hogy a kockázatok kezelésében döntési helyzetben lévô és a kockázatok hatását elszenvedô személyek nem mindig ugyanazok (lásd a Barings bankház csôdjét). A másik nagy kihívás természetesen az, hogy a kockázat a lehetô legkisebb mértékben legyen szubjektív, azaz minél mérhetôbb és ezáltal minél jobban értékelhetô legyen. Visszatérve a „valószínû kár” megfogalmazásunkhoz látjuk, hogy egyszerre két dologról beszélünk. A kockázat egyik dimenziója a valószínûség, mivel sosem tudjuk teljes bizonyossággal megjövendölni a kárt okozó esemény bekövetkezését. A kockázat másik dimenziója a lehetséges kár értéke, amit többnyire pontosan meg tudunk határozni attól függôen, hogy az adott lehetséges esemény pontosan milyen körülmények között következik be. Lássunk egy egyszerû példát! Birtokunkban van 100 000 db termék, amit késôbbi felhasználás céljából vettünk tegnap, 100 Ft/db egységáron, azaz 10 M Ft tôkét árukészletben kötöttünk le. Ezzel a termékkel

sokfelé és régóta kereskednek, így viszonylag bôséges információval rendelkezünk a termék árainak múltbéli alakulásáról, valamint a közeli jövô keresleti és kínálati viszonyairól. Nyilvánvaló, hogy ha a termék piaca gyengül, akkor minden egyes csökkenô forinton 100 E Ft veszteséget szenvedünk, azaz kárunk értékét pontosan tudjuk. Tapasztalataink alapján úgy becsüljük, hogy 5% a valószínûsége, hogy egy hét múlva az ár 95 Ft alá csökken. Az árcsökkenés kockázatát tehát úgy fogalmaztuk meg, hogy egy hét múlva 500 000 Ft-ot kockáztatunk 5% valószínûséggel. Ezzel a megfogalmazással kézzelfoghatóvá, értékelhetôvé és kezelhetôvé tettük a kockázatot. Mellesleg újra feltaláltuk a kockázatok mérésére leggyakrabban használatos mérôszámot, a VaR-t 6. A VaR értéke természetesen minden esetben csak a kockázat feltételezett valószínûségével együtt értelmezhetô. Ha például úgy becsüljük, hogy 10% vagy kisebb a valószínûsége, hogy egy hónap múlva az ár 95 Ft alá csökken, akkor a VaR értéke szintén 500 000 Ft, de már 10% kockázati valószínûséggel. Egyszerû volt kiszámolnunk, hogy ha az ár 95 Ft-ra csökken, akkor a veszteségünk 500 000 Ft. De hogyan határozzuk meg ennek a valószínûségét? Ez már nehezebb. Nem célunk

6

VaR (Value at Risk): kockáztatott érték

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

41

40

Gyakoriság, eset

30

20 13,75 EURO/MWh 5% gyakoriságnál 10

12,00 EURO/MWh 1% gyakoriságnál

0 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Ár, EURO/MWh

2. ÁBRA NÉMETORSZÁGI MÁSNAPI ZSINÓRÁRAK SZÓRÁSGÖRBÉJE (2000. 01. 01 – 12. 31.)

most a statisztikai elemzés területére hatolni és eloszlással, szórással, varianciával és más mutatókkal foglalkozni. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a valószínûség statisztikai fogalom és így a VaR is statisztikai természetû. A jövôbeli valószínûségek vizsgálatához leggyakrabban az elôfordulható esetek gyakoriságának normál eloszlás szerinti modellezését alkalmazhatjuk (a jól ismert „haranggörbét”, amit az 1. ábrán láthatunk). A nagy gyakorisággal kereskedett áruk (így a villamos energia is) piaci kockázatának 7 mérésére a VaR-t az árak ingadozása, azaz volatilitása segítségével állapíthatjuk meg 8. Az árak lehetséges alakulását többféle módszerrel modellezhetjük és így historical-VaR, Monte Carlo-VaR vagy parametric-VaR értékeket kaphatunk eredményül. A legegyszerûbb módszer a VaR számításához az árak múltbeli alakulását figyelembe venni és megállapítani, hogy adott idôszak alatt milyen

7

Piaci kockázat: a birtokunkban lévô portfolió jövôbeli piaci értékének bizonytalanságából adódó pénzügyi kockázata 8

A volatilitás matematikai kifejezése: két egymást követô ár hányadosa természetes logaritmusainak (azaz az egyes részidôszakok hozamainak) szórása adott idôszak, pl. egy év alatt, vagyis hogy az egyes idôszakok hozama milyen mértékben szóródik az egyes idôszakok hozamainak átlagához képest

42

árak milyen gyakorisággal fordultak elô. Példaként a 2. ábrán a németországi OTC piac másnapi zsinór kereskedésének árait ábrázoljuk a teljes elmúlt évre. Ha azt feltételezzük, hogy az ez évi árak szórása a múlt évitôl nem fog eltérni, akkor az 5%-hoz tartozó VaR érték a birtokunkban lévô, mondjuk 5000 MWh méretû portfolió 13,75 EUR/MWh árral képzett szorzata, kivonva belôle az aggregált beszerzési árat. Ha ez utóbbi pl. 18 EUR/MWh, akkor azt mondhatjuk, hogy 5% vagy kisebb a valószínûsége, hogy 21 250 EUR-nál nagyobb veszteségünk lesz ezen a portfolión.

Három megjegyzés a VaR példához: n 5%-ra becsültük a kockázati valószínûséget (risk probability), így 95% a bizonyossági szint (confidence level). n Ismét hangsúlyozzuk, hogy a kár és valószínûség szigorúan összetartoznak. Az „5% vagy kisebb a valószínûsége, hogy 21250 EURnál nagyobb veszteségünk lesz” kijelentéssel pontosan egyenértékû az, hogy „1% vagy kisebb a valószínûsége, hogy 30000 EUR-nál nagyobb veszteségünk lesz”, hiszen az események elôfordulására vonatkozó elemzésünk ugyanazokra a feltételezésekre épül. n A VaR illusztrálásánál a vízszintes tengelyen mindig a lehetséges nyereséget/veszteséget tüntetjük fel. Mivel példánkban kizárólag az árat vettük figyelembe kockázati tényezôként, állandó nagyságú portfolió esetén az „áreloszlás” tartalmilag teljesen azonos a „nyereség/veszteségeloszlás”-sal. Ha kockázatokról – azaz valószínû kárról – beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása stb. sokfélesége mellett. Az 1. táblázat a kockázatok egyik lehetséges csoportosítását mutatja. A kockázatok sokféle kombinációban merülnek fel, így pénzügyi hatá-

1. TÁBLÁZAT

Kockázatforrások

Kockázattípusok

A kockázatok hatásai

u kereskedelmi/üzleti

u természeti

u pénzügyi, vagyoni,

kapcsolatok

u gazdasági

vállalati eszközök

u jogi kapcsolatok

u politikai

u gazdasági környezet

u környezeti

u társadalmi hatások

u emberi

u költségek

u természeti események

u munkahelyi

u személyzet

u politikai környezet

u termékfelelôsség

u a vállalat tágabb

u mûszaki, technológiai

u szakmai felelôsség

környezet u vállalatvezetési

tevékenység u egyedi személyek

hatása

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

u bevételek és egyéb

jogok

közössége

u biztonság

u érintettek

u mûszaki

u a normál vállalati

u piaci

mûködés u környezet u eszmei vagyon u a versenytársak

reakció

suk tartalma is többféle lehet (például a piaci kockázat közvetlenül az árbevételt, míg a hitelkockázat közvetlenül a folyó fizetési mérleget veszélyeztetheti). A már ismertetett VaR mellett szokásos kockázati mutatók még például: n CaR (Capital at Risk): kockáztatott tôke, n EaR (Earnings at Risk): kockáztatott bevétel, n PaR (Profit at Risk): kockáztatott nyereség, n CfaR (Cashflow at Risk) : kockáztatott pénzáramlás. Ha üzlet van, kockázatok is vannak. Ha pedig vannak kockázatok, akkor valamit kezdenünk kell velük.

A KOCKÁZATKEZELÉS A kockázatkezelés mint vállalati tevékenység nem azonos azzal, hogy leírjuk „mit tegyünk, ha esetleg bekövetkezik”. A vállalati kockázatkezelés a kockázatok tudatos ismeretére és aktív kontrolljára vonatkozó szisztematikus megközelítés annak érdekében, hogy a vállalat mûködése az üzleti célok, valamint a tulajdonosok és érintettek elvárásainak megfelelôen zavartalanul történjen. A kockázatkezelés célja nem szükségszerûen a kockázatok számának csökkentése vagy elkerülése, hanem minél magasabb szintû kockázati tudatosság elérésével és fenntartásával a kockázatok lehetséges hatásainak minimálása, az üzleti döntések eredményének optimálása, az optimális kockázat/hozam profil kialakítása. A kockázatkezelés egymástól elkülöníthetô, de folyamatba szervezett lépésekbôl áll. A folyamatba szervezés és a rendszeres, ismétlôdô végrehajtás jelenti a kockázatkezelés legnagyobb értékét, mivel egy-egy konkrét üzleti döntés meghozatalánál vagy kereskedelmi megállapodás, projekt stb. elindításánál a legnagyobb felkészültséggel sem mérhetô föl az öszszes kockázat (de ha mégis, azok valószínûsége és potenciális hatása folyamatosan változik). Van általánosan használható recept a kockázatkezelésre? – tettük fel a kérdést korábban. Igen, van. Legalábbis olyan értelemben, hogy bármiféle kockázatkezelés, bármilyen te-

1. Meghatározás (az érintett tevékenység, környezet, célok)

6. Végrehajtás

2. Azonosítás (a

(ellenôrzés és felülvizsgálat)

lehetséges kockázatok listája)

5. Kezelés

3. Elemzés

(elfogadás, megelôzés, csökkentés, megosztás)

(………… …………)

4. Értékelés (prioritások, védettségek, szükséges erôforrások)

3. ÁBRA

vékenységi területen gyakorlatilag a 3. ábra lépéseit követi 9.

1. MEGHATÁROZÁS (MI KERÜLHET VESZÉLYBE?) A kockázatkezelés csak adott, konkrét tevékenységgel kapcsolatban, azaz az üzleti vállalkozás tevékenysége, területe, projektje környezetében értelmezhetô. Meg kell határozni a konkrét célokat, az elvárt eredményt, az elôrehaladás mérôszámait. Azonosítani kell a belsô és külsô érintetteket céljaikkal, elvárásaikkal, prioritásaikkal együtt. Rögzíteni kell a kockázatkezelési folyamat résztvevôit, futamidejét, rendszerességét, a szüksé9 A folyamat ismertetése fôként az AS/NZS 4360:1999 és BS 6079-3:2000 szabványokra támaszkodik

ges erôforrásokat, de legfôképpen a döntési szabadságot. Meg kell határozni a kockázatvállalási kritériumokat/limiteket, figyelemmel a tulajdonos és az érintettek elvárásaira, jogszabályok, hatóságok elôírásaira.

2. AZONOSÍTÁS (MI FORDULHAT ELÔ, MIÉRT ÉS HOGYAN?) A lehetséges kockázatok felsorolása kritikus fázis, mivel egy elfelejtett kockázati tényezô elemzésére a késôbbiekben nem fog sor kerülni. Hasonlóképpen, listára kell venni a látszólag teljesen elhanyagolható hatású vagy majdnem kizárható valószínûségû kockázatot is, hiszen az élet nem statikus, a kockázatok hatásai jelentôsen megváltozhatnak. A koc-

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

43

kázatok azonosításánál figyelembe kell venni a lehetséges kiváltó okokat és szükség szerint esetelemzéseket kell végezni.

3. ELEMZÉS (MI A VALÓSZÍNÛSÉGE ÉS LEHETSÉGES HATÁSA?) Minden egyes listára vett kockázat két dimenzióját (valószínûségét és hatását) meg kell határozni, az azokat befolyásoló tényezôk felsorolásával. Mivel „valószínû kár”-ról beszélünk, a valószínûség és hatás meghatározása sajnos nem lehet mindig számszerû. A legtöbbször statisztikai módszerek alkalmazhatók (lásd VaR), mivel a többnyire rendelkezünk értékelhetô esetháttérrel. Ennek hiányában korábbi hasonló gyakorlatra, esettanulmányokra, szakvéleményekre vagy szakértôi munkacsoportok közös „brainstorming”-jaira lehet alapozni. A kockázatok elemzésének

Valószínûség

Jelentéktelen Alacsony

Hatás Közepes

Jelentôs Meghatározó

Valószínûtlen

A

A

K

M

M

Ritka

A

A

K

M

Sz

Lehetséges

A

K

M

Sz

Sz

Valószínû

K

M

M

Sz

Sz

Majdnem biztos

M

M

Sz

Sz

Sz

módszerei az alkalmazható információk mennyiségének függvényében a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációiból állnak. A leginkább használatos kvalitatív módszer a valószínûség–hatás–prioritás mátrix, például az alábbi minta szerint: A kockázatelemzés kontextusától függôen kell a várható hatást osztályba sorolni és ennek függvényében definiálni a különbözô kockázati szinteket és prioritásokat. A: alacsony, K: közepes, M: magas, Sz: szélsôséges (táblázat). A kvalitatív kockázatelemzés szubjektivitása szükségszerûen magas. A kvantitatív elemzési módszerek ezt jelentôsen csökkentik és pontosabb kockázati értékeket eredményeznek. A kvantitatív módszerek alkalmazásának célja a „valószínûség és hatás” párosról olyan, a valósághoz minél

44

közelebbi számszerû értékeket nyújtani, amelyek a kockázatkezelési ciklusok során reprodukálhatóak, és így jól alkalmazhatók ellenôrzésre is. A kvantitatív módszerek közös tulajdonsága, hogy a kockázati értékek modellezése számszerû gyakoriságok vagy valószínûségek, illetve lehetséges esetsorok vagy tényleges múltbéli esetek elôfordulásának feltételezésével történik. Ebbôl adódóan persze a modellezés eredményének minôsége nagymértékben függ a felhasznált adatok megbízhatóságától. Széles körben alkalmazott módszer a legfontosabb üzleti mutatók érzékenységelemzése (sensitivity analysis). Ezzel például egy konkrét ügylet üzleti eredményének változása modellezhetô az azonosított legfontosabb változók megválasztott mértékû módosításaival. A már ismertetett VaR-számítás a piaci kockázatok különféle módszerekkel történô modellezése után kiválasztott alacsony kockázati valószínû-

séghez rendel kockáztatott értéket. Ez az alacsony valószínûség már bekövetkezett és várhatóan egyszer újra bekövetkezô eseményhez kötôdik. Mi a helyzet azonban a nagyon szélsôséges piaci állapotok modellezésével? A szélsôséges állapotok modellezésének egyik módja a kockázatnak kitett portfoliót olyan, korábban egyszer már ténylegesen bekövetkezett piaci körülmények közé „helyezni”, amelyek megismétlôdését ugyanakkor gyakorlatilag kizárjuk. Ez a stress testing. Egy másik, az utóbbi években egyre szélesebb körben alkalmazott módszer az EVT (Extreme Value Theory), amely olyan, ténylegesen még soha be nem következett piaci körülmények elôfordulását modellezi, amelyek kockázati hatása ugyanakkor szélsôségesen magas lehet 10.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

Végül szintén a kvantitatív módszerek közé sorolható magának az alkalmazott VaR modellnek a rendszeres ellenôrzése (backtesting), hiszen a modell és az alkalmazott feltételezések maguk is kockázati tényezôk. A kockázatok mérésének egy másik fontos szempontja az egyes kockázatforrások egymással való kapcsolatának feltárása. A kockázati tényezôk potenciális hatása ugyanis nem összegezhetô egyszerû összeadással, mivel az egyes tényezôk együtthatása (vagy éppen annak hiánya) lényegesen módosíthatja az összesített kockázat nagyságát. A mérésre gyakorlatban többnyire a statisztikából jól ismert korrelációs együttható szolgál.

4. ÉRTÉKELÉS (MIK A PRIORITÁSOK?) Az elemzést követôen a kockázatokat prioritás szerint sorba rendezhetjük, összehasonlítva a kockázati értékeket a belsô szabályok szerint megállapított limitekkel. Az értékelés során lehet megállapítani, hogy van-e, illetve megfelelô-e a védettség az egyes kockázatok ellen, valamint milyen erôforrások szükségesek a megfelelô védettség elérésére. A gyakorlatban egy gazdasági szervezetnek mérlegelnie kell, hogy melyek azok a kockázati tényezôk, amelyek vállalása a szervezet alapvetô üzleti tevékenységének szerves része. Ezek esetében a feladat elsôsorban a kockázat mérésében, a kitûzött kockázati limitek betartásában jelenik meg. Ugyanakkor a többi kockázati tényezô esetében a kockázatok minimálására, vagy akár biztosítási formák alkalmazásával történô kiküszöbölésére kell törekedni. Természetesen a kockázatok ilyetén módon történô osztályozása nagyban függ a vállalkozás üzleti profiljától: a tûzkár egy termelôvállalat esetében nyilván

10 Szokás hivatkozni a híres „20/80” ökölszabály kockázati alkalmazására: a 20%-nál magasabb valószínûségû események okozhatják a károk 80%-át. Az EVT alkalmazásának területét talán „0,1/95”-tel jellemezhetjük, azaz olyan eseményeket modellez, amelyek 0,1% valószínûségûek, de a károk 95%-át okozhatnák. Az EVT alkalmazásának példája a Hollandiát 1953-ban sújtó, addigi legnagyobb árvíz utáni gátépítés. Ekkor a kormány olyan gátrendszer kialakításával bízta meg a tervezôket, amely a következô 10 000 év (!) legsúlyosabb tengeri viharának is képes ellenállni.

biztosítás útján kezelendô kockázat, de egy biztosítótársaságnál az alaptevékenység része ennek tudatos vállalása.

magát, illetve eredményét (elemzés, döntéshozatal, ellenôrzés) dokumentálni kell és gondoskodni kell a külsôbelsô érintettek megfelelô, rendszeres tájékoztatásáról is.

5. A KOCKÁZAT KEZELÉSE (MIT CSINÁLJUNK?) A limit feletti vagy magas értékû kockázatok kezelésére a következô elvi döntések hozhatók. n Megelôzés, azaz a kockázatot generáló tevékenység megszüntetése vagy döntés visszavonása. A megelôzés módszere önmagában is lehet kockázatos, mivel a kritikus döntéseket más, nem érintett felekre háríthatja, illetve kizárja az adott tevékenységbôl származható üzleti eredményt. n Az elôfordulás valószínûségének csökkentésére jellemzôen a vállalkozáson belül van lehetôség (belsô folyamatok, ellenôrzés, diverzifikáció, minôségbiztosítás stb.). n A kockázat hatásának csökkentése lehetséges kockázati tartalék képzésével, portfoliótervezéssel, a vállalati struktúra átalakításával, a szervezeti és személyi felelôsségek gondos tervezésével. n A kockázat hatásának megosztása vagy áthárítása jellemzôen biztosítási üzlet, azonban a kockázat vállalásában hasonló profilú üzleti vállalkozás is partner lehet szerzôdéses vagy közös vállalkozási alapon. (A kockázat megosztására/áthárítására vonatkozó döntés egyik lényeges kockázati tényezôje, hogy a választott partner képes lesz-e szükség esetén teljesíteni!)

6. ELLENÔRZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (JÓL CSINÁLJUK?) A kockázatok kezelésére hozott döntések rendszeres felülvizsgálatának a normál vezetési folyamat részévé kell válnia. Ezen túlmenôen, az „azonosítás–elemzés–értékelés–kezelés” folyamatnak – a termék és a kockázatok karaktereitôl függô gyakoriságú – rendszeres ismétlése kritikus fontosságú. A gyakori és szélsôséges árváltozásokkal jellemezhetô villamosenergia-kereskedelem kockázatkezelési ciklusa napi gyakoriságot igényel. A kockázatkezelési folyamatot

VANNAK SPECIFIKUS VILLAMOSENERGIAKOCKÁZATOK? Vannak bizony. Emeljünk ki kettôt közülük!

ban az árhoz viszonyított csekély mértékû árrés (3-6%) következtében az energiatermelôk vagy -kereskedôk kinnlevôségeinek növekedése, vagy a kétes kinnlevôségek nagysága könnyen kritikus nagyságrendet érhet el. Látszólag nem nagy dologról van szó, azonban ha 5% árrést veszünk figyelembe, akkor 1 behajthatatlan kWh-t csak másik 20, új vevôtôl megszerzett és kifizetett kWh tud pótolni! A kétségtelenül kiemelkedô fontosságú árkockázatok mellett megfelelô figyelmet kell tehát fordítanunk a hitelkockázatokra is 13.

PIACI KOCKÁZAT A villamos energia versenypiaci kereskedelme nagymértékû áringadozásokkal járhat, aminek alapvetô oka a tárolhatóság már-már közmondásos hiánya, párosulva a kereslet igen nagyfokú rugalmatlanságával. A termelôk vagy kereskedôk szállítási kötelezettségét áruhiány nem szokta kockáztatni (a termelô kapacitások jellemzôen bôségesek). Üzleteik eredményességét ugyanakkor igen nagymértékben befolyásolhatják a gyakori áringadozások, amelyek rövid távú okai közül sok nem, vagy csak nagy pontatlansággal jelezhetô elôre (pl. idôjárás-változás, társadalmi események, politikai fejlemények, a termelési feltételek változása). Az áringadozások „szokásos” mértéke gyakorlatilag a realizálható bruttó árréssel azonos 11, azonban egyes esetekben akár csillagászati mértéket is ölthet 12. A villamosenergia-kereskedelemben a piaci kockázat kezelése tehát kiemelkedô jelentôségû.

HITELKOCKÁZAT Sokkal kevesebbet emlegetjük (még?) az ügyletek pénzügyi teljesítésével, azaz a kinnlevôségekkel kapcsolatos kockázatot. A hitelkockázat persze nem kizárólag a villamosenergia-kereskedelemre jellemzô, azon-

11 A németországi OTC piacon a másnapi zsinór egymást követô jegyzett napok átlag-eltérése (a középárak közötti eltérések számtani átlaga, d) 2000 folyamán 6,1% volt, idônként ezt jóval meghaladó nagyságú egyedi eltérésekkel 12 1999 júniusának utolsó hetében az USA közép-nyugati régiójában a csúcsidei energia spot piaci ára a jellemzô 12–30 $/MWh szintrôl rövid ideig 7000 $/M

ISMÉT AZ ADÓPARADICSOM A kockázatkezelés minden üzleti vállalkozás egyik leglényegesebb belsô folyamata. A vállalkozás céljainak elérését befolyásoló hatások megfelelô ismeretének hiánya jelentôs veszteségeket (piaci, pénzügyi, környezeti stb.) eredményezhet, illetve késleltetheti a szokásos tevékenység során felmerülô új lehetôségek gyors felismerését és kihasználását. Nézzük meg, hogy vajon hogyan mehetett végbe a kockázatkezelési folyamat a bevezetôben ismertetett esetben! 1. Meghatározás: a tulajdonost kizárólag a lehetô legmagasabb nyereség érdekli, a vállalat vezetôjeként ez a meghatározó elvárás vele szemben. 2–3. Azonosítás és elemzés: ha leányvállalatot alapítok egy adóparadicsomban, akkor: A „nyereség” tényezô számítása: Legalább 80%-os a valószínûsége, hogy 100 M dollár adócsökkentés érhetô el 100%-os valószínûségû 7 M dollár költséggel, azaz ennek a döntési alternatívának a mai értéke 73 M dollár. Az „adóhatóság” tényezô számítása: Legfeljebb 2%-os a valószínûsége, hogy valamikor –100–20= –120 M dollárt kell fizetni az I.R.S. részére, azaz en-

13 Az angliai Independent Energy áramszolgáltató vállalat 2000. szeptemberi csôdjének elsôdleges oka kétes kinnlevôségeinek katasztrofális nagysága volt.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

45

A kockázat

Hatás

Valószínûség

Jelentôsen nôhet a vállalat nyeresége

Pozitív, ki kell számolni

Magas, ki kell számolni

Az adóhatóság rájöhet és megbírságol

Negatív, ki kell számolni

Alacsony, ki kell számolni

Érvényesíthetem a részvényopciómat

Pozitív

Biztos

Kiderítheti és felfújhatja a sajtó

Negatív

Alacsony

A lelkiismeretem nem lesz teljesen tiszta

Negatív

Magas, de nem érdekel

Az alkalmazandó helyi ügynök átverhet

Negatív

Közepes

Idôközben elônyösen megváltozhatnak az adójogszabályaink

Pozitív

Alacsony (sajnos)

Az üzleti partnereim megtudhatják

Negatív

Alacsony, egyébként ôk is ezt csinálják

nek az esetnek az értéke -2,4 M dollár kárnak tûnik. Valójában azonban ez a kedvezôtlen eset legfeljebb csak a kedvezô után következhet be és ekkor a nettó pozíció végül legfeljebb –120+93 = –27 M dollár kár lehet, aminek mai értéke –0,54 M dollár. 4. Értékelés: itt nem szabad sokat tépelôdni, a számok magukért beszélnek és a szükséges 7 M dollár is könnyen elôteremthetô. Ráadásul Paul már számtalan ilyen ügyletet összehozott, van benne gyakorlata és tudja kezelni a helyi ügynököt is. 5. Kezelés: az adóbírság kockázatát tudomásul kell venni és el kell fogadni. 6. Végrehajtás: a kocka el van vetve, de azért figyelni kell, hogy az adóhatóság gyakorlata változik-e. Na, lássuk azt a részvényopciót!

ÖSSZEFOGLALÁSUL A vállalat napi mûködésébe szervesen illeszkedô kockázatkezelési folyamat különösen fontos a versenykörnyezetben végzett villamosenergiakereskedelemben. A szisztematikus kockázatkezelés elônyei: n reális kockázatvállalás, n az üzleti tervek teljesítésének növekvô biztonsága, n a költséges meglepetések elkerülése/megelôzése, n magasabb költséghatékonyság, n az erôforrások hatékonyabb kihasználása,

46

n a személyes és szervezeti védett-

ség növekedése, n megbízhatóbb stratégiai tervezés, n bôvebb információkra alapozott

döntéshozatal, n új üzleti lehetôségek feltárása, n versenyelôny a versenytársakkal

szemben, azaz összességében a vállalkozás üzleti értékének növekedése.

 HÍREK AZ ORSZÁGOS ENERGETIKAI DIÁKPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE A Magyar Villamos Mûvek Rt. és az áramszolgáltató rt.-k 1992-ben írták ki elôször, akkor még kísérleti jelleggel az Országos Energetikai Diákpályázatot. A kezdeményezés minden várakozást felülmúlt. Bár cégünk és az áramszolgáltatók üzleti érdekei nem azonosak, mégis közösen hoztuk meg azt a döntést, hogy az ifjúsá-

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

gért, a jövô generációjáért érzett felelôsséget vállalva, a programot együtt folytatjuk tovább. Az eltelt nyolc év alatt képzômûvészeti pályázatunkra az ország több ezer diákja küldött be szebbnél szebb rajzokat, fotókat, maketteket, szobrokat, sôt, energia ihlette zenei kompozíciókat és verseket is. Mindegyik munkán érzôdött a gyerekek érdeklôdése a technikai vívmányai, az energia nyújtotta szórakozási lehetôségek, és a környezet megóvásának kérdései iránt. Ebben az évben „Energia 2001 – technika, kényelem, környezetvédelem –” címmel írtunk ki pályázatot általános és középiskolás gyermekek számára. 1200 pályamû érkezett be az áramszolgáltatókhoz az ország minden pontjáról. A területi zsûrik ezekbôl 250 mûvet juttattak az országos döntôbe. A benyújtott alkotások közül 40 rajzot, kerámiát, verset és makettet díjazott a zsûri. A kis képzômûvészek közül a legfiatalabb 5 éves, az „idôsebb” korosztályt pedig a 15–17 évesek képviselik. Köszönettel tartozunk a tanároknak, akiknek legtöbbje évek óta presszionálja diákjait, és segítenek abban, hogy a gyerekek képzômûvészeti formába öntsék ötleteiket. Szeretnénk a régi lendülettel, de megújult erôvel és ötletekkel folytatni a pályázati munkát. A 10. évi jubileumi pályázat témája: „Fényes jövô – Fény és jövô” Az áramszolgáltatókkal közösen azon fáradozunk, hogy pályázati kiírásunk még több iskolába jusson el és még több gyereket vonjunk be a versenybe. (Benkô Erika)