Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Koch Valéria Iskolaközpont

SzMSz

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés.................................................................................................................................................. 4 1. 2. 3. 4.

II.

A szervezeti és mőködési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja................................................... 4 A szervezeti és mőködési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek................... 4 A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya ................................................... 5 A dokumentumok kötelezı nyilvánossága ............................................................................................... 5 Az intézmény általános jellemzıi........................................................................................................... 6

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. III.

Az intézmény adatai.................................................................................................................................. 6 Az Intézmény szabályszerő mőködését meghatározó alapdokumentumok és belsı szabályzatok ........... 7 Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása ........................................................................................ 9 Az intézmény képviselete ......................................................................................................................... 9 Az intézmény tevékenységei..................................................................................................................... 9 Engedélyezett létszám............................................................................................................................. 10 Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja ......................................................................................... 11 Maximális feladatmutatók ...................................................................................................................... 11 Intézményi jogosultságok ....................................................................................................................... 11 A feladat ellátását szolgáló vagyon: ....................................................................................................... 11 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ................................................................................................... 12 Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai.................................................. 12

1. IV.

Intézményegységek, gazdasági hivatal ................................................................................................... 12 Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetık közötti feladatmegosztás ............................................ 13

1. 2. 3. V.

Magasabb vezetı és vezetıi megbízások, magasabb vezetıi munkakör ................................................ 13 Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik .................................................................................................. 17 Tanulók és közösségeik, kapcsolataik .................................................................................................... 23 A szakmai munka belsı ellenırzésének rendje .................................................................................. 27

1. 2. 3. 4. VI.

Ellenırzési célok, területek, értékelés..................................................................................................... 27 Vezetıi és hatásköri ellenırzés............................................................................................................... 29 Az óvodai intézményegység belsı ellenırzése ....................................................................................... 30 Az államháztartási jogszabályoknak való megfelelés belsı ellenırzése................................................. 30 A vezetık és a szülıi szervezet közötti kapcsolattartás ..................................................................... 31

1. 2. 3. 4. 5.

Szülıi jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje ............................................................................... 31 Szülıi szervezet és a kapcsolattartás....................................................................................................... 32 Iskolaszék és kapcsolattartási rendje....................................................................................................... 33 Kollégiumi Szülıi Munkaközösség ........................................................................................................ 33 A szülık és az óvodapedagógusok kapcsolattartásának rendje .............................................................. 33

VII.

Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere ................................................................................... 34

1. 2. 3.

Külsı intézményi kapcsolatok ................................................................................................................ 34 A kollégiumi külsı kapcsolatok rendszere, formája ............................................................................... 35 Az óvodai külsı kapcsolatok rendszere, formája.................................................................................... 35

VIII.

A mőködés és a létesítmények használati rendje ............................................................................... 36

1. 2. 3. 4. 5.

A képzés rendje....................................................................................................................................... 36 A tanév helyi rendje................................................................................................................................ 38 A dolgozók munkarendje........................................................................................................................ 39 A tanórán kívüli foglalkozások rendje .................................................................................................... 41 Az intézmény létesítményei használatának rendje.................................................................................. 44

IX.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............. 46

1. 2. X.

Hagyományápolási cél és tartalom ......................................................................................................... 46 Hagyományırzı feladatok, külsıségek .................................................................................................. 47 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................................................... 48

1.

2

Az egészségügyi felügyelet rendje.......................................................................................................... 48

Koch Valéria Iskolaközpont 2. 3. 4. 5. XI.

SzMSz

Testi nevelés és egészséges életmód....................................................................................................... 49 Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás ................................................................... 50 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvodákban ................................................... 50 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a kollégiumban................................................. 50 Az intézményi védı, óvó elıírások....................................................................................................... 51

1.

Az intézmény vezetıinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésében, baleset esetén .................................................................................. 51

XII.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık ............................................................ 53

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Rendkívüli esemény................................................................................................................................ 53 A rendkívüli eseményt észlelı közalkalmazott feladata ......................................................................... 54 A vezetık feladatai ................................................................................................................................. 54 Az épület elhagyása ................................................................................................................................ 54 Bombariadó............................................................................................................................................. 54 Katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ............................. 54

XIII.

A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás 56

XIV.

Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések ............................................................. 56

1.

A tankönyvrendelés ................................................................................................................................ 56

XV.

Reklámtevékenység............................................................................................................................... 58

XVI.

Az intézményi iskolai könyvtár mőködési rendje .............................................................................. 59

1. 2. 3.

A könyvtár és célja ................................................................................................................................. 59 A könyvtár feladatai és vezetıje ............................................................................................................. 59 Könyvtár használati elıírások................................................................................................................. 60

XVII.

Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 60

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A nemdohányzók védelmére vonatkozó elıírások ................................................................................. 60 A kiemelkedı teljesítmények intézményi jutalmazásának elvei, eljárás rendje...................................... 60 Fakultatív hit- és vallásoktatás idıpontját és helyét biztosító eljárás rendje........................................... 64 Kollégiumba való felvétel....................................................................................................................... 64 A kollégiumi szociális támogatás megállapításának és felosztásának feltételei ..................................... 64 A térítési díj befizetése a kollégiumban.................................................................................................. 64 A térítési díj befizetése az óvodákban..................................................................................................... 64 Alapítványi támogatás ............................................................................................................................ 65 Iratkezelés szervezeti rendje ................................................................................................................... 65 A Referencia Intézményi szerephez tartozó eljárásrendek ..................................................................... 65 Egyéb, az intézmény mőködésével összefüggı kérdések ....................................................................... 70

XVIII.

Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása ........................................................................................... 72

3


SzMSz

I. Bevezetés A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyőlése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/B. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 91. § (2) bekezdése alapján, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szervezeti és Mőködési Szabályzata 54. pontja alapján, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi szervezeti és mőködési szabályzatot alkotja: Valeria Koch Gymnasium, Grundschule, Kindergarten und Schülerwohnheim Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 7624 Pécs, Tiborc u. 28/1. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és mőködési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1.

A szervezeti és mőködési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja

A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiaimővelıdési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény mőködésének, belsı rendjének kialakítása, a belsı és külsı kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a magasabb szintő jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belsı szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2.

A szervezeti és mőködési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek

2.1.

Általános jogszabályok

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet. Az 1993. évi LXXVII. törvény: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következıket: 2.2.

Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.).

4


SzMSz

A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjérıl szóló mindenkori miniszteri rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet. A kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvérıl szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevık juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. 3.

A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya

A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium (továbbiakban Intézmény) szervezeti és mőködési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban elıírt kötelezı mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács elızetesen véleményezi. Az Intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és mőködési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan idıre szól. Hatálybalépésével az ezt megelızı szervezeti és mőködési szabályzat hatályát veszti. A szervezeti és mőködési szabályzat, valamint a mellékleteit képezı egyéb belsı szabályzatok betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerzıdéses jogviszonyban álló munkatársára kötelezı érvényő. 4.

A dokumentumok kötelezı nyilvánossága

Az intézmény köteles a mőködési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülık, érdeklıdık tájékozódhassanak a helyi tantervrıl, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: Az intézményi könyvtár, az igazgatóhelyettes és az intézményegység vezetık irodái, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a http://www.kvi-pecs.hu/dokumentumok címen. Ezekben a helyiségekben a következı dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: • pedagógiai (nevelési) program, • SZMSZ, • házirend, • minıségirányítási program, • éves munkaterv, • pedagógus felügyeleti beosztás; • órarend 5

Koch Valéria Iskolaközpont •

SzMSz

tantárgyfelosztás

A dokumentumok hozzáférhetıségét az érdeklıdık számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek.

II. Az intézmény általános jellemzıi 1.

Az intézmény adatai

Elnevezése:

Valeria Koch Gymnasium, Grundschule, Kindergarten und Schülerwohnheim Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium

Rövidített neve:

Valeria Koch Bildungszentrum Koch Valéria Iskolaközpont

Székhelye:

7624 Pécs, Tiborc u. 28/1.

Telephelye/i:

7633 Pécs, Szınyi O. u. 3. 7626 Pécs, Dugonics u. 25-27. 7624 Pécs, Mikes K. u. 13.

Statisztikai törzsszáma:

597946

OM azonosító jele:

200406

Számlaszáma:

10918001-00000018-92620004

Nemzetközi bankszámlaszáma (BAN):

HU03 1091 80010000 0018 9262 00 04

Központi telefonszáma:

+36-72-514-190

Központi faxszáma:

+36-72-514-194

Internet- és e-mail címe:

http://www.kvi-pecs.hu E-mail: [email protected]

Bélyegzılenyomata/i: •

Hosszú:

•

Kör:

6


SzMSz

Óvodai:

Az intézményi bélyegzık használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: • igazgató, • általános igazgatóhelyettes, • egységes iskolai intézményegység-vezetı helyettes, • kollégiumvezetı, • óvodai intézményegység vezetı, • gazdasági vezetı, • gazdasági ügyintézı, • iskolatitkár, óvodatitkár, • osztályfınök (az osztályfınök kizárólag osztályfınöki adminisztráció során, az Intézmény Titkárságán). 2.

Az Intézmény szabályszerő mőködését meghatározó alapdokumentumok és belsı szabályzatok

•

alapító okirat Az intézmény jogszerő mőködését a 18/2004. (V. 22.) határozati számú alapító okirat, és a nyilvántartásba vétel biztosítja. pedagógiai-mővelıdési program és helyi tanterv Az intézmény szakmai mőködését, feladatait - a Nemzeti Alaptanterv alapján - a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: o a nevelés és az oktatás alapelvei céljai, feladatai, o a pedagógusi munka eljárásai, eszközei és felszerelései, o személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, o a szülık és a pedagógusok együttmőködésének formái, o a tehetségfejlesztı és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, o a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok, o a munka ellenırzési, értékelési, minıségfejlesztési rendszere, o a környezeti- és az egészségnevelési program, o a helyi tanterv, ezen belül: — a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, — elıírt tananyag, a kötelezı és választható foglalkozásokra, — követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, — a beszámoltatás és a számonkérés módjai, — tanulók fizikai állapot - mérésének módjai, — a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, — a tanulók értékelésének, minısítésének szempontjai, — az érettségi, a képesítı vizsga témakörei. szervezeti és mőködési szabályzat és mellékletei minıségirányítási program

•

• •

7


• •

•

•

•

SzMSz

A pedagógiai program végrehajtása a minıségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minıségfejlesztési rendszert valósít meg: o az oktatás és a nevelımunka mérhetıen eredményes ellátására, o a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, o a folyamatos fejlıdés garantálására. A minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. Iskolaszéki és a diák önkormányzati véleményezés után a fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A minıségfejlesztési munkaterv tartalma: o a minıségfejlesztési folyamat szakaszai, o az elvégzendı feladatok, o az idıbeni ütemezés, o a végrehajtásért felelıs személyek nevei. házirend éves munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalma: o a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, o a kitőzött idıpontok és határidık dátumát, o a teljesítettség kritériumait, o a munkatevékenységet ellátó felelısök név szerinti felsorolását. tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit az igazgató illetve a feladattal megbízott helyettese tanévenként készít el, elektronikus formában. A tantárgyfelosztást a nevelıtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: o évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, o az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, o az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, o mindezek intézményi szintő összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelezı óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének idıráfordítását és a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit. órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidı beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elı a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítési szempontjai: o az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, o a csoportbontások végrehajthatósága, o a szaktantermek kihasználtsága, o a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, o a pedagógus beoszthatósága A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket, tantermeket, elıadókat és azok szintjét, ajtószámát tünteti fel. felügyeleti beosztási ügyeleti rend A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlıdı diákok életkorukból adódóan korlátozottan

8


SzMSz

cselekvıképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelısséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelıs a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási idıtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos idıtartamban minden helyszínre egy pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógust, és távollétére a helyettesítı ügyeletest. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenızi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelızı tevékenységét. 3.

Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása

A közoktatási intézmény önálló jogi személy. Alapító: PMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Fenntartó: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címe: 1026 Budapest, Júlia u. 9. Felügyeleti szerv: Baranya Megyei Közgyőlés Fıjegyzıje címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Az alapítás ideje: 1993. november. 11. Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 597946 Az alapító okirat száma: 547/2011 Az alapító határozat száma: 64/2011. (09.17) 4.

Az intézmény képviselete

Az intézményigazgató önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik valamennyi ügy tekintetében. Ennek alapján jogosult az intézményt bármely hatóság, hivatalos szerv elıtt és harmadik személyekkel szemben képviselni. Az intézmény vezetıje az ügyek meghatározott körében eseti vagy állandó meghatalmazással képviseleti jogosultságát átruházhatja az intézmény általa meghatározott dolgozójára. 5.

Az intézmény tevékenységei

Az intézmény alaptevékenységi szakágazatai: 8510 – iskolai elıkészítı oktatás 8520 – alapfokú oktatás 8531 – általános középfokú oktatás 8559 – Mns. egyéb oktatás Az intézmény alaptevékenységei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

9


SzMSz

852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853111 Nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyamon) 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (912/13 évfolyamon) 855919 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése 855921 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855923 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és – támogatása 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 910123 Könyvtári szolgáltatások - iskolai könyvtári feladatellátás 852012 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) 855912 Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése 855922 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 552001 Üdülı szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely – szolgáltatás 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az intézmény vállalkozásban részt vehet, de felelıssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az intézmény a feladatellátásait az alábbi forrásokból finanszírozza: - állami normatív támogatások - pályázati források - saját bevételek - fenntartói hozzájárulás 6. Engedélyezett létszám Az intézmény engedélyezett alkalmazotti létszámát a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyőlésének költségvetési határozata szabályozza évente. 2011-ben 112 fı.

10

Koch Valéria Iskolaközpont 7.

SzMSz

Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja

A gazdálkodás módja a fenntartó döntése alapján: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata költségvetési intézményeként önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és mőködési költségei a fenntartót terhelik. Az évenként jóváhagyott költségvetés irányozza elı a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Az intézmény ellátja a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet (7624 Pécs, Mikes Kelemen u. 13.) gazdálkodási feladatait is. (A Közgyőlés 53/2009 [11. 28.] hatálybalépés 2009.12.15.) A munkamegosztás és a felelısségvállalás rendjét a Közgyőlés által jóváhagyott munkamegosztási megállapodásban határozzák meg. Az intézményegységek jogállása: • Szakmailag önálló óvodai intézményegység • Szakmailag önálló egységes iskola (1-12) intézményegység • Szakmailag önálló kollégiumi intézményegység 8.

Maximális feladatmutatók

Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés Iskolai oktatás az 1-8. évfolyamon Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamon Nem magyar nyelven folyó nevelés, oktatás óvodában Nemzetiségi nyelvő, két tanítási nyelvő oktatás Kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás 9.

760 fı 110 fı

Intézményi jogosultságok • • • •

10.

Maximális feladatmutatók: 175 fı 490 fı 270 fı 180 fı

általános iskolai bizonyítvány kiállítása, középiskolai bizonyítvány kiállítása, érettségi bizonyítvány kiállítása elveszett okmányok pótlása, másodlatok kiállítása

A feladat ellátását szolgáló vagyon:

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tulajdonát képezı, Pécs III. kerület Mikes Kelemen u. 13. sz. alatti 3028/1 helyrajzi számú ingatlan, valamint az intézmény leltár szerinti ingó vagyona. A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezı, haszonkölcsönbe adott 3024/2 hrsz-ú, általános iskola megnevezéső, összesen 2 hektár 1580 m2 nagyságú, a 40263 hrsz-ú, óvoda megnevezéső, összesen 3767 m2 nagyságú és az 533/42 hrsz-ú, óvoda megnevezéső 1550 m2 nagyságú ingatlanok, amelyek Pécs, Tiborc u. 28/1., Pécs, Dugonics u. 25-27., illetve Pécs, Szınyi Ottó u. 3. szám alatt találhatóak.

11


SzMSz

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségrıl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: • az igazgató, • az igazgató általános helyettese, • a gazdasági vezetı. Az igazgató vagyonnyilatkozatának ırzése a fenntartó feladata.

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai A szervezeti egységek és a vezetıi szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi elıírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelıen magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes mőködtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket. 1.

Intézményegységek, gazdasági hivatal

Intézményünk szervezeti egységei: 1. számú egység: Óvodák 2. számú egység: Egységes Iskola 3. számú egység: Kollégium Gazdasági Iroda

Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az SZMSZ melléklete tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelı helyzetét és szerepét, valamint a vezetıi szintek függelmi viszonyait. 1.1.

Napközi otthonos óvodák

Az két óvoda összesen 155 férıhelyes, 6 foglalkoztatóval, tornaszobával, kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezik. Az óvoda élén intézményegység-vezetı áll. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézményegység nevelıtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az óvodákban – az intézményegység-vezetı közvetlen irányítása mellett – óvodatitkár mőködik. Feladatát a Pedagógiai Programban leírtaknak megfelelıen látja el. Feladata az integráción belül a pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési

12


SzMSz

programjában meghatározottak szerint, a szülıkkel együttmőködve biztosítja a 3–7 éves korosztály óvodai nevelését, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Korszerő színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztésérıl. Gondoskodik a fejlıdésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, a gyermekvédelemmel összefüggı feladatok ellátásáról. Együttmőködik az iskolával. Külön hangsúlyt fordít az intézmények közötti átmenetek optimális megvalósítására. 1.2.

Általános iskola

Rendelkezésére áll 20 tanterem, 1 technika terem, 1 rajz terem, 1 tornaterem, a csoportbontás céljára szolgáló kisebb mérető tantermek, az intézményi tornacsarnok (többcélú terem), iskolai könyvtár, az ebédlı és a tálalókonyha. Az általános iskola élén intézményegység-vezetı helyettes áll. Feladatát a Pedagógiai Programban leírtaknak megfelelıen látja el. 1.3.

Gimnázium

Rendelkezésére áll 8 tanterem, 2 számítástechnika terem, 1 biológia/kémia terem, 1 fizika terem, a csoportbontás céljára szolgáló kisebb mérető tantermek, az intézményi tornacsarnok (többcélú terem), iskolai könyvtár, az ebédlı és a tálalókonyha. A gimnázium közvetlenül az intézmény igazgatójának vezetése alatt áll. Feladatát a Pedagógiai Programban leírtaknak megfelelıen látja el. 1.4.

Kollégium

Rendelkezésére áll 44 hálószoba, 5 vendégszoba, 3 tanterem, 1 számítástechnika terem, az intézményi tornacsarnok (többcélú terem), iskolai könyvtár, az ebédlı és a tálalókonyha. A kollégium élén kollégiumvezetı áll. A kollégium a feladatát a Pedagógiai Programban leírtaknak megfelelıen látja el.

IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetık közötti feladatmegosztás 1.

Magasabb vezetı és vezetıi megbízások, magasabb vezetıi munkakör

Magasabb vezetıi megbízásnak minısül: • az intézményvezetıi megbízás, • intézményvezetı általános helyettese, • egységes iskolai intézményegység-vezetı helyettes, • kollégiumvezetı, 13

Koch Valéria Iskolaközpont • •

SzMSz

óvodai intézményegység vezetı, a gazdasági vezetıi munkakör.

Nem jogszabályon alapuló vezetı beosztás vezetıi pótlék nélkül, vezetési szempontból: • gazdasági csoportvezetı, • intézményi gondnok, • szakmaimunkaközösség-vezetı. 1.1.

Az intézményigazgató

1.1.1. Intézményvezetıi jogkör Az intézményvezetı feladatait, jogkörét, felelısségét a közoktatási törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: • a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése, • a nevelıtestület vezetése és döntéseinek elıkészítése, • a döntések végrehajtásának szakszerő szervezése, ellenırzése, • a mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján: o kötelezettségvállalás, o utalványozás, • az intézményt irányító belsı szabályzatok vezetıi utasításként való kiadása, a hatályosságról történı gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, • együttmőködés az iskolaszékkel, a szülıkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, • a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelızésének irányítása, • döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, • tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezetı kizáró1agos hatáskörében általánosan nem helyettesíthetı feladatok: • a munkáltatói jogkör gyakorlása 1.1.2. A kiadományozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. Egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén helyette az igazgató-helyettes, mindkettıjük távolléte esetén az azonnali intézkedést tartalmazó iratokat a helyettesítést ellátó intézményegység-vezetı, pénzügyi dokumentumok esetén a gazdasági vezetı és a pénzkezelési szabályzatban megjelölt személy ír alá. Az intézményegység-vezetık és tagintézmény-vezetık aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást az igazgató, ellenjegyzését a gazdasági vezetı végzi. Pénzfelvétel, banki forgalom terén csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzıt használnak. Az intézményegységek, tagintézmények által készített pályázatok aláírási módja: • a pályázatok szakmai felelıse az intézményegység-vezetı, tagintézmény-vezetı,

14


SzMSz

kötelezettséget vállaló a igazgató vagy helyettese, ellenjegyzıje a gazdasági vezetı.

1.1.3. Intézményvezetıi felelısség Az intézmény-vezetı egy személyben felelıs: • az intézmény szakszerő és törvényes mőködésért, • az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért, • a gyermekekkel való egyenlı bánásmód megköveteléséért, • a tanulók, gyermekek érdekeinek elsıbbségéért, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • a neve1ı- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanuló- és a gyermekbalesetek megelızéséért, • a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, • a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért, 1.2.

A gazdasági vezetı

A gazdasági vezetıt az intézményigazgató bízza meg. Feladatai: • Az igazgató gazdasági helyetteseként biztosítja az intézmény mőködéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi, gazdálkodási feltételeket. Betartja és betartatja a intézmény mőködésével kapcsolatos gazdálkodási és pénzügyi jogszabályokat. • Gazdasági területeket érintı ügyekben döntés-elıkészítıként javaslatokat tesz az igazgatónak, megszervezi és ellenırzi ezen döntések végrehajtását. • Az intézmény kötelezettségvállalásait nyilvántartja, ellenjegyzi azokat ill. kötelezettségeket vállal az igazgatóval egyeztetve. • Elkészíti és nyomon követi az intézmény o Gazdasági terveit, költségvetését és annak módosításait o Beszámolóit o Adatszolgáltatásait • Felelıs az intézmény ésszerő és takarékos gazdálkodásáért • Gondoskodik az intézmény folyamatos mőködéséhez szükséges pénzgazdálkodásról, pénzellátásról, a bevételek beszedésérıl. • Irányítja, illetve közvetlenül végzi a vagyonkezelést (beszerzés, nyilvántartás, leltározás) • Vezeti a személyi nyilvántartást, gondoskodik a bér- és munkaügyi szabályok betartásáról. • Elkészíti, gondozza a gazdálkodáshoz, mőködéshez szükséges szabályzatokat (pénztárkezelési -, leltározási- , selejtezési szabályzat) • Gondnoki tevékenysége révén gondoskodik az intézmény zavartalan mőködtetésérıl, intézkedik az esetleges meghibásodások elhárításáról. • A gazdasági területeken dolgozók valamint a technikai személyzet felett gyakorolja az igazgató által ráruházott munkáltatói jogokat. • Különös hangsúlyt fektet az intézményhez tartozó létesítmények hasznosítására és ezzel a bevételek növelésére. • Kapcsolatot tart a fenntartóval, a helyi önkormányzattal, az állami szervekkel (NAV, MÁK, képviseli az intézményt a kollégiummal szerzıdésben álló cégeknél. • A munka-és tőzvédelmi feladatokat közvetlenül irányítja és ellenırzi 15


1.3.

SzMSz

Az intézmények között létrejött feladat-megosztási megállapodás alapján ellátja a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet gazdasági feladatinak irányítását Vezetı helyettes és a vezetıség

1.3.1.

A vezetı helyettes (általános igazgatóhelyettes) személye

Az intézményvezetı feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezetı helyettesek közremőködésével látja el. Az általános igazgatóhelyettesi és az intézményegysége-vezetı helyettesi megbízást az intézményvezetı adja - a nevelıtestületi véleményezés megtartásával – a határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az intézményegység vezetık (kollégium és óvoda) megbízását az igazgató tanács adja. A megbízás visszavonásig érvényes. 1.3.2.

Az igazgatóhelyettes és intézményegység vezetık jogköre és felelıssége

Az igazgatóhelyettes és intézményegység vezetık munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezetı közvetlen irányításával végzik. (Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.) A hatáskörük és felelısségük kiterjed teljes feladatkörükre, és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelısséggel tartoznak az intézmény vezetıjének és az igazgató tanácsnak. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész mőködésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenırzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetınek, az igazgató tanácsnak, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. 1.3.3.

A vezetık kapcsolattartása és helyettesítési rendje.

Az intézményvezetı és a helyettese, illetve intézményegység vezetık kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelı rendszerességő. Az igazgató helyettesítése: Az igazgatót szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese helyettesíti. Az intézményvezetı tartós távolléte esetén a teljes vezetıi jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A igazgatóhelyettese helyettesítése: A igazgatóhelyettest szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén az intézményegység-vezetı helyettes helyettesíti. Az intézményegység-vezetı helyettest a gyermek és ifjúság védelmi felesıs helyettesíti. Az óvodai intézményegység-vezetı helyettesítését az esetileg megbízott óvodapedagógus látja el. A gazdasági vezetı és a kollégiumi intézményegységvezetı intézményvezetıi megbízás alapján kijelölt személy végzi. 1.3.4.

Az intézmény vezetısége

A vezetıség a vezetıkbıl, az igazgató tanácsból és a munkaközösség vezetıkbıl áll: ık irányítják, tervezik, szervezik, ellenırzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezetı ellenırzéseirıl, tapasztalatairól közvetlen vezetıjének számol be, kiemelkedı jelentıségő ügyben az intézményvezetınek. Az intézmény vezetısége konzultatív testület,

16


SzMSz

véleményezı és javaslattevı joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogkörébıl ezt szükségesnek látja. Az igazgató tanács tagjai: • az igazgató, • az általános igazgató helyettes, • az egységes iskolai intézményegység-vezetıhelyettes, • a kollégiumvezetı, • az óvodai intézményegység-vezetı, • gazdasági vezetı, A vezetıség tagjai: • az igazgató tanács • az alkalmazottak választott képviselıje (a KAT elnöke), • a diákság választott segítıi A vezetıség a munkatervben rögzített vezetıi értekezleteket tart, melyrıl emlékeztetı feljegyzés készül. Rendkívüli vezetıi értekezletet az igazgató az általános munkaidın belül bármikor összehívhat. A vezetıi értekezleteken a résztvevık beszámolnak a szervezeti egységek mőködésérıl: a kiemelkedı teljesítményekrıl, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetıség félévenként beszámolót tart a nevelıtestület értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. 2. 2.1.

Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend

2.1.1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végzı pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelı munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fı) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2.1.2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével – az igazgató fogja össze. 17


SzMSz

A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás különbözı formái: • közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, • nyilvános fórumok, intézményi győlések, • bizottsági ülések, Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti győlést az intézményvezetı akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egészét érintı kérdések tárgyalás kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni. 2.2.

Nevelıtestületi feladatok és jogok

2.2.1. A nevelıtestület tagjai A nevelıtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési - oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelıtestület tagjai: • a pedagógusok, • a gazdasági vezetı, • a pedagógiai munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő alkalmazottak, pl. szabadidı szervezı, pedagógiai asszisztens 2.2.2. Nevelıtestületi feladatok A nevelıtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelı testületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelı testületi feladatokat, melyek a következık: • a pedagógiai program feladatainak minıségi megvalósítása, • a gyermek és tanulók egységes szellemő nevelése és oktatása, • a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minısítése, • a szülık, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, • a közösségi élet szervezése és a hagyományırzés ellátása, • a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, • a szervezett minıségfejlesztési program végrehajtása, • a tanév munkatervének elkészítése, • átfogó értékelések és beszámolók készítése, • a törvények, a rendeletek, a belsı szabályzatok és a munkafegyelem elıírásainak betartása, • a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme,

18


SzMSz

2.2.3. Nevelıtestületi jogkör A nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintı ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködési rendjéhez. A nevelıtestület döntési jogköre: • a pedagógiai program elfogadása és módosítása, • az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, • környezeti- egészségnevelési program elfogadása, • a minıségfejlesztési program elfogadása, • a tanév munkatervének elfogadása, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozóvizsgára bocsátásának megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, • a nevelıtestületet képviselı pedagógus kiválasztása, • a diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelı testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 2.2.4. Nevelıtestületi értekez1etek, határozatok A nevelıtestület feladatainak ellátására értekezleteket tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (iskolaszék, szülıi szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselıjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: • tanévnyitó értekezlet, • félévi és tanévvégi osztályozó értekezlet, • ıszi nevelési értekezlet • tavaszi nevelési értekezlet, • tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelıtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A nevelıtestületi értekezlet lényegkiemelı, emlékeztetı jegyzıkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a 2 hitelesítı ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzıkönyvtıl elkülönítve is ki kell győjteni dossziéba. 2.2.5. Nevelıtestületi jogok átruházása A nevelıtestület a jogkörébe tartozó ügyek elıkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan idıre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelısségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelı testületi értekezletek idıpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelıtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus 19


SzMSz

közösségre ruházza át: • a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minısítést, • az osztályközösség problémáinak megoldását, A beszámolási kötelezettség az osztályfınök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelıtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: • a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, • a határozott idıre kinevezett pedagógusok véleményezése, • a szakmai munkaközösség vezetı véleményezése, A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezetı kötelessége. Bizottsági jogkörök Lásd SZMSZ önálló fejezete. Iskolaszékre átruházott jogkörök: • Tankönyvtámogatás elosztásának elveinek meghatározása • Tanításnélküli munkanapok idıpontjának és tematikájának jóváhagyása • Iskolai dokumentumok elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol. A beszámolási kötelezettség az iskolaszék elnökének a feladata. 2.3.

Szakmai munkaközösségek

2.3.1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos mőveltségi területen tevékenykedı pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenırzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai elıirányzatainak felhasználására, • szervezi a pedagógusok továbbképzését, • támogatja a pályakezdı pedagógusok munkáját, • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, • összeállítja a felvételi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, érettségi vizsgák stb. feladatait és tételsorait, • kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, • javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), • végzi a nevelıtestület által átruházott feladatokat 2.3.2. Az intézmény szakmai munkaközösségei 1 Általános iskolai osztályfınökök és német tanárok munkaközössége; szakterülete: alsó és felsı tagozat 2 Gimnáziumi osztályfınökök és német tanárok munkaközössége; szakterülete: gimnázium 20

Koch Valéria Iskolaközpont 3 4 5 6 7

SzMSz

Angol tanárok munkaközössége; szakterülete: felsı tagozat és gimnázium Reál munkaközösség; szakterülete: alsó, felsı tagozat és gimnázium Humán munkaközösség; szakterülete: alsó, felsı tagozat és gimnázium Testnevelı tanárok munkaközössége; szakterülete: általános iskola, gimnázium Tantárgyukat német nyelven tanító tanárok munkaközössége – Deutschsprachiger Fachunterricht (DFU); szakterülete: felsı tagozat és gimnázium

2.3.3. Munkaközösség vezetıi feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségő és jól szervezı munkaközösség vezetıt választanak. A munkaközösség vezetıt az intézményvezetı bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendı pótlékban és órakedvezményben részesül. A munkaközösség vezetıje képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetısége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja ıket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezetı feladatai: • irányítja a munkaközösséget és felelıs annak tevékenységéért, • értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, • ellenırzi a munkaközösség tagjainak munkáját, • beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységérıl, A szakmai munkaközösség vezetı jogai: • bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, • ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti elırehaladást és az eredményességet, • hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetık felé, • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására 2.4.

Nevelıtestületi bizottságok A bizottsági munkavégzés elınyei A nevelıtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból, melynek elınyei: • A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. • A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet hatékony team munkát tesz lehetıvé. • A feladattal való érdemi kapcsolat: - a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, - a konkrét helyzetmegítélés elısegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elısegítik a minıségfejlesztés eredményességét is. 2.4.1. Felvételi és vizsgabizottságok A Felvételi Bizottság feladatai: • a gimnáziumba jelentkezık adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének

21


• •

SzMSz

megítélése (szintfelmérés, személyes meghallgatás), a tanulói jogviszony létesítésének javaslata, indoklása. tagok: - a felvételi tantárgyak szaktanárai, - az igazgató helyettese

A Tantervi Vizsgabizottság feladatai: • az évfolyamvizsgák vizsgaszabályzat szerinti lebonyolítása és értékelése a pedagógiai program alapján, • a határidık pontos betartása, • az elıírás szerinti dokumentáció elkészítése. • tagok: a vizsgatárgyaknak megfelelıen az igazgató bízza meg a szaktanárokat tanévenként. Az Érettségi Vizsgabizottság feladatai: • az érettségi vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása és értékelése az érettségi vizsgaszabályzat alapján, • a határidık pontos betartása, • az elıírás szerinti dokumentáció elkészítése. • tagok: az elıírásoknak megfelelıen az igazgató bízza meg a szaktanárokat tanévenként. 2.4.2. Fegyelmi Bizottság feladatai: • A házirendet megszegı tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. • Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálás. • tagok: o az intézmény vezetıje vagy vezetı helyettese, o az érintett tanuló osztályfınöke, o egy, a tanuló által felkért pedagógus, o a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, o a diákönkormányzat diákképviselıje. 2.5.

A kollégiumi intézményegység

2.5.1. A Kollégiumi Tanács A kollégium irányítását végzi. Tagjai: a kollégiumvezetı, a nevetıtanárok Feladata: • a kollégiumi tevékenység szervezése • a házirend megállapítása • döntés a diákok felvételérıl és elbocsátásáról A Kollégiumi Tanács legalább havonta egyszer ülésezik, elıre meghirdetett idıpontban. 2.5.2. Nevelıtanárok Az igazgató nevezi ki ıket. Feladataik: • a Kollégiumi Tanács tagjaiként részvétel a kollégium vezetésében

22


SzMSz

• a kollégium költségvetésének elkészítésében tanácsadási joggal vesznek részt Nevelıtanárok (csoportvezetık): a kollégisták tanulmányi munkájának segítése felkutatják a kollégium számára felhasználható pályázati lehetıségeket és elkészítik azokat • felkutatják és meghirdetik a bel- és külföldi ösztöndíj-lehetıségieket • ellátja tanulócsoportjának vezetését • csoportnaplót vezet • a kollégisták pszichés és érzelmi életének kifejlıdésének segítése • a kollégisták német nemzetiségi tudatának erısítése • német nyelv használata a mindennapi kommunikációban • jó csoportközösségek kialakítása • a szabadidı hasznos eltöltéséhez segítségadás • rendszeresen ellenırzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát • naponta ellenırzi a házirend betartását, a kimenık, hazautazások rendjét • önállóan vállalt különleges feladatait megvalósítja Munkakörülményei • a kollégium tanulószobájában íróasztala és szekrénye van • a helyiségben lehetısége van: - korrepetálásra - konzultációk vezetésére - nevelési órák megtartására - szülık, osztályfınökök fogadására - egyéni foglalkozások, beszélgetések megtartására • rendelkezésére áll a fürdıszobával felszerelt tanári pihenı szoba • szaktanári, csoportvezetı tanári munkájához fénymásolási lehetıség a titkárságon • szülıi, iskolai kapcsolattartáshoz a titkársági telefont igénybe veheti • vezeti és irányítja a színjátszó szakkört • •

3. 3.1.

Tanulók és közösségeik, kapcsolataik Tanulói jogok és kötelességek

3.1.1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az iskola - a területi, térségi és országos feladatok ellátása mellett - a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági és felvételi követelmények teljesítéséhez köti. A felvételi vizsgák követelményeit és idıpontját a felvételi tájékoztatóban hozzuk a nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt Felvételi Bizottság elıtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák idıpontját az éves munkaterv rögzíti. A tanulói jogviszony létesítésérıl, a felvételrı1 és az átvéte1rıl az igazgató dönt. Eltérı típusú és külföldi közoktatási intézménybıl való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. 3.1.2. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy:

23


•

SzMSz

Részesüljön: - az adottságainak, a képességeinek, az érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban, - szakmai elméleti, és gyakorlati képzésben, - egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, - rászorultságakor szociális ösztöndíjban, támogatásban, érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. Védjék, tiszteletben tartsák: - emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, - világnézeti meggyızıdését, - nemzeti, etnikai önazonosságát.

Igénybe vegye: • a napközi otthoni, tanulószobai, kollégiumi ellátást, - az egészségügyi, étkezési szolgáltatást; - az intézmény létesítményeit, - a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást.. • Részt vegyen: - a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, - az érdekeit érintı döntések meghozatalában, - a diákönkormányzat munkájában, - az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. • Kérelmezze: - a tanórai foglalkozások alóli felmentését; - más intézménybe való átvételét, - tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. • Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait. • Gyakorolja nagykorúságától a szülıi jogokat, és a kötelezettségeket. • Kapjon díjazást, ha az intézmény a tanuló által elıállított pénzbeli értekkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza. 3.1.3. Tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: • Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelıen. • Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. • Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: - a kötelezı és a választott foglalkozásokon, - a szakmai gyakorlatokon; - az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, - a tanulmányi kirándulásokon. • Megtartsa: - a házirendet, az intézményi szabályokat, - a tanórák (foglalkozások) és a gyakorlati képzés rendjét, - az egészségvédı és a biztonságvédı ismereteket, - az eszközök, berendezések használati szabályait, • Óvja saját és társai: - testi épségét, egészségét és biztonságát.

24


SzMSz

• Életkorához igazodóan közremőködjön pedagógusi irányítással: - a közösségi élet feladatainak ellátásában, - környezete rendezetten tartásában, - a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, - a tanórák, foglalkozások elıkészítésében, lezárásában; • Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet. 3.1.4. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszonya tanulmányi követelmények teljesítésével, és vizsgakötelezettséggel jár. A helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyek óra tervhez kapcsolódó vizsgaterve a pedagógiai programban található. A helyi vizsgák rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, idıpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az állami vizsgákat (alapmőveltségi, érettségi vizsgák) a Nemzeti Alaptantervre épülı központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák szervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapmőveltségi és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg. A különbözı vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelıs a vizsgák jogszerő lebonyolításáért. 3.2.

Diákközösségek és diákközgyőlés

3.2.1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetıként az osztályfınök áll. Az osztályfınököt a felelıs igazgatóhelyettes javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentıs nevelı hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfınök indokolt esetben jogosult a vezetı helyettes tudtával – nevelıi osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni! Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, technika, informatika órák, testnevelés, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 3.2.2. Diákközgyőlés (iskolagyőlés) A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményezı fóruma a diákközgyőlés. A diákközgyő1ésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetıi beszámolnak az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetérıl, érvényesülésérıl. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetıséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésıbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyőlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat mőködési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 1 alkalommal. A diákközgyőlés napirendjét a közgyőlés elıtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyőlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetısége és az intézményvezetı.

25

Koch Valéria Iskolaközpont 3.2.3.

SzMSz

Diák önkormányzati mőködés

A diákönkormányzat szervezete és mőködési feltételei Intézményünkben egy általános iskolai és egy gimnáziumi diákönkormányzat mőködik. A diák önkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed, a mőködés részletes szabályait a Házirend tartalmazza. Diák önkormányzat jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a mőködéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következıkben: • az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor. • a házirend elfogadásakor és módosításakor. • a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor. • az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor. A diák önkormányzat döntési jogköre kiterjed: • saját mőködésére és hatásköre gyakorlására. • a mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására. • egy tanítás nélküli munkanap programjára. • tájékoztatási rendszerének létrehozására és mőködtetésére. • vezetıinek, munkatársainak megbízására. A diák önkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti aki - a diákönkormányzat megbízásával - eljárhat az Intézményi Diákbizottság (IDB) képviseletében. A diákönkormányzatot képviselı felnıtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetıt, aki heti vezetıi fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. Az Intézményi Diákbizottságok megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetıségi a neve1ıtestületi és az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. 3.2.4. Kollégiumi Diákbizottság A kollégisták önkormányzati szerve Tagjai: a kollégisták közül választott 10 fı Feladatai: • • • • • • •

a tanulók érdekeinek képviselete a házirend véleményezése, javaslattétel a módosításhoz segít a felvételi eljárás lebonyolításában a felvétel és elbocsátás véleményezése a kollégium életének, közösségei feladatainak szervezése a kollégium által szervezett nyitott programokról tájékoztatják az iskolát a kollégisták egyharmadának kérése alapján rendkívüli Kollégiumi Győlést rendelhet el

A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje

26


SzMSz

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti aki - a diákönkormányzat megbízásával - eljárhat az Intézményi Diákbizottság (IDB) képviseletében. A diákönkormányzatot képviselı felnıtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetıt, aki heti vezetıi fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. Az Intézményi Diákbizottságok megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetıségi a neve1ıtestületi és az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. 3.2.5.

Kollégiumi Győlés

Tagjai: a kollégisták összessége Feladata: • • • •

a csoportfelelısök jelölése a kollégiumi önkormányzat (Diákbizottság) megválasztása a házirend véleményezése, javaslattétel a módosításra a Kollégiumi Tanács által elıkészített programok, programsorozatok véleményezése

Összehívása: a tanév elején és végén, valamint szükség szerint. Az összehívást a Kollégiumi Tanács vagy a Diákbizottsági rendelheti el. A Kollégiumi Győlésen a résztétel kötelezı; különösen indokolt esetben a kollégium vezetıjétıl felmentés kérhetı.

V. A szakmai munka belsı ellenırzésének rendje 1.

Ellenırzési célok, területek, értékelés

1.1. Belsı ellenırzési célok és típusok A pedagógiai munka ellenırzésének ütemtervét minden nevelési év, tanév szeptember 15-ig elkészítik és nyilvánosságra hozzák. A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belsı vizsgálatának célja, hogy: • biztosítsa a vezetıknek a megfelelı mennyiségő és minıségő információt, segítse a vezetıi irányítást, a döntések megalapozását, • jelezze az alkalmazottaknak és a vezetıknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektıl való eltérést, • megszilárdítsa a belsı rendet és fegyelmet, • tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi elıírások szerinti mőködését, • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenırzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintı módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenırzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegő vizsgálat.

27


SzMSz

A témaellenırzés: azonos idıben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenırzés: egy korábban lefolytatott ellenırzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 1.2. A pedagógiai ellenırzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedı ellenırzési feladatok: • a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, • a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelı mőködése, • a munkatervi feladatok határidıs megvalósítása, • a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, • a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, • valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenırzése, • a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, • a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerő vezetésének ellenırzése, • a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása,

• • • • • •

a napközis és a kollégiumi nevelımunka hatékonysága, a felvételi, osztályozó, különbözeti, alapmőveltségi, érettségi és egyéb vizsgák szabályszerő lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, elıadótermek berendezéseinek szabályszerő használata, a tanulók egészség- és: balesetvédelmi, tőzrendészeti oktatása, a fenntartó által elıírt ellenırzések végrehajtása, az OKÉV által meghatározott ellenırzések elvégzése,

1.3. Értékelı (realizáló) megbeszélés Az ellenırzési jelentés leadását követı héten értékelı megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvezı tapasztalatokat is célszerő bemutatni és értékelni. Az értékelı megbeszélésen mindig rá kell mutatni. • a hibák és a mulasztások jellegére, • a rendszerbeli okokra, • az elıidézı körülményekre, • a felelıs személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenırzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelı megbeszélésen egyeztetik. Az értékelı megbeszélésen részt vesznek: az ellenırzést végzı személyek, az ellenırzött terület felelıs vezetıje, és az intézményvezetı által kijelölt személyek. 1.4. Az ellenırzést követı intézkedések Az értékelı megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelıs vezetı helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: • a hibák, hiányosságok javításáról, • a káros következmények ellensúlyozásáról, 28


SzMSz

• a megelızés feltételeinek biztosításáról, • az intézményvezetı és az érintett kollégák tájékoztatásáról, • a felelısség vizsgálatáról, annak módjáról, • a kedvezı tapasztalatok alapján a megfelelı elismerésérı1. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén - a pedagógiai vagy gazdasági vezetı helyettes javaslatára - az intézmény vezetıje rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 2.

Vezetıi és hatásköri ellenırzés

2.1. Az igazgató ellenırzı tevékenysége Az egyszemélyes felelıs vezetı a belsı ellenırzés irányítója. Ellenırzési joga mindenre kiterjed: az összes a1ka1mazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi mőködésre. Az intézményvezetı ellenırzési feladatai: • biztosítja ellenırzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, • határidıket ad az éves ellenırzési ütemterv és az ellenırzési programok összeállítására, • megköveteli a belsı ellenırzési rendszer hatékony mőködését, • megtartja (megtartatja) az értékelı megbeszéléseket, • elrendeli az ellenırzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. 2.2.

Az általános igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezetık és középvezetık hatásköri ellenırzése A vezetıi ellenırzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetık alapvetı feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenırzése. A vezetıi ellenırzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelıen megosztottan történik. Az igazgató helyettes, au intézményegység-vezetık és a középvezetık (munkaközösség vezetık, könyvtárvezetı, élelmezésvezetı, kincstárnok stb.) ellenırzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi mőködést! A vezetık hatáskörét és ellenırzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetıi ellenırzés kiemelt vizsgálati területei: • a hatályos jogszabályok, belsı szabályzatok elıírásainak betartása, • az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, • tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belsı végrehajtási utasítások megtartása, • a határidıs feladatok teljesítése, • az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, • utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása, 2.3. Az igazgató helyettes és az intézményegység-vezetık ellenırzı munkája Ellenırzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: • a jogszabályok, határozatok, a vezetıi utasítások betartására, • a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, • a pedagógiai program megvalósítására: o a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, o a tanmenetek minıségére, helyi tanterv szerinti haladásra, o a foglalkozások, tanórák eredményességére, o a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törıdésre, o a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására,

29


SzMSz

o a tanulmányi munka, a füzetek vezetésének értékelése, a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, a határidık pontos betartására, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minıségére, az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelızésére, a tanügyi dokumentáció vezetésére: o a tanulói adminisztráció ellátására, o a nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére, o az értékelések készítésére,

• • • • • • •

2.4. A munkaközösség vezetı ellenırzı feladatai A szakmai munkaközösség vezetı középvezetı, teljes ellenırzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelıs a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy pedagógiai irányításáért és az ellenırzéséért. Ellenırzési feladatai. • a tanterv színvonalas megvalósítása, • a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása, • a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése, • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, • tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása, • tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, • a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése, • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, • az anyagok célszerő és takarékos felhasználása, • a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések, vezetése, • a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés 3.

Az óvodai intézményegység belsı ellenırzése Az intézmény minıségirányítási programja tartalmazza az óvodák vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatainak végrehajtását. Az óvodai intézményegység-vezetı a nevelıtestülettel rendszeresen, hetente egy alkalommal szakmai megbeszélést tartanak az információk cseréje, valamint az aktuális feladatok megbeszélése érdekében.

4.

Az államháztartási jogszabályoknak való megfelelés belsı ellenırzése Az államháztartási jogszabályoknak való megfelelés belsı ellenırzése a FEUVE alapján történik (5. számú melléklet). A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával kötött együttmőködési megállapodás alapján az önkormányzat belsı ellenıre belsı ellenırzési feladatokat lát el.

30


SzMSz

VI. A vezetık és a szülıi szervezet közötti kapcsolattartás 1.

Szülıi jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje

1.1. Szülıi (gondviselıi) jogok A szülıt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének, és saját világnézeti meggyızıdésének megfelelıen választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétıl a szülı az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülı joga, hogy: • Igényelje, kezdeményezze: o a tárgyilagos ismeretközvetítést, o a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, o a vallás- és hitoktatást. • Megismerje o a pedagógiai programot, a helyi tantervet, o az SZMSZ -t, a házirendet, o gyermeke fejlıdésének, tanulmányi elımenetelének, o magaviseletének részletes jellemzıit, értékelését, • Részt vegyen: o az iskolaszék és a szülıi szervezet munkájában, o a szülıi képviselık megválasztásában, o az érdekeit érintı döntések meghozatalában, o a nevelési-oktatási intézmény munkájában, o vezetıi engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. • Választó és választható legyen a szülıi szervezetbe és az iskolaszékbe. • Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. 1.2. Szülık kötelességei A szülıi (gondviselıi) kötelességek: • Biztosítsa gyermeke: o testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdésének feltételeit, o nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. • Figyelje és segítse gyermeke: o személyiségének sokoldalú fejlıdéséért, o tanulmányi elırehaladását, o közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását. o a kötelességek teljesítését, • Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival, • Tartsa tiszteletben az intézmény vezetıinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. • Intézkedjen gyermeke jogai érdekében. 1.3. Szülık szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülık csoportos tájékoztatása a szülıi értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülıi értekezletek rendje: Az osztályok szülıi közössége számára az intézmény tanévenként legalább 3 alkalommal a munkatervben rögzített idıpontú, rendes szülıi értekezletet tart az osztályfınök vezetésével. Rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze az intézményvezetı, az osztályfınök és a szülıi

31


SzMSz

szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülıi értekezleten a szülık értesülnek a tanév rendjérıl, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelı új pedagógusokat! Szülıi fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülıi fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülık számára. Az intézmény tanévenként 2 alkalommal, a munkatervben rögzített idıpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentısen visszaesı tanuló szülıjét az osztályfınök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselı a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelıvel, akinek a délelıtti fogadó óráján is tájékozódhat gyermeke elımenetelérıl. 1.4. Szülık írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenırzı) füzetekben. Írásban értesítjük a szülıt gyermekük: • magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi elımenetelérıl • az intézményi élet kiemelkedı eseményeirıl, • a szükséges aktuális információkról, A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás idıtartama alatt! Az osztályfınök havonta ellenırzi az osztálynapló és az ellenırzı könyv bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. A tanulók elımenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfınök indokolt esetben szövegesen minısíti, és írásban közli a szülıkkel. 2.

Szülıi szervezet és a kapcsolattartás

2.1. Intézményi szülıi szervezet: a Szülıi Választmányi Testület A szülık jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülıi szervezet dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervérıl, tisztségviselıi megválasztásáról, a képviseletrıl. Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülıi közösségével a gyermeket vezetı osztályfınök (csoportvezetı pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülık véleményét, javaslatait az osztályközösség szülıi szervezetének vezetıje, vagy a Szülıi Testületet képviselıje juttatja el az intézmény vezetıségéhez. Az intézmény Szülıi Választmányi Testülete képviseleti úton választott szülıi szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg. Ezért a Szülıi Választmányi Testület jogosult eljárni valamennyi szülı képviseletében, és az intézmény egészét érintı ügyekben. 2.2. A Szülıi Választmányi Testület jogköre A képviseleti úton választott Szülıi Választmányi Testület jogai: • Kezdeményezheti iskolaszék, (óvoda szék, stb.) felállítását. • Figyeli: o a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, o a pedagógiai program megvalósulását, o a tanári, nevelıi munka eredményességét. • Tájékoztatja megállapításairól a nevelıtestületet, a fenntartót. 32

Koch Valéria Iskolaközpont • •

•

SzMSz

Tanácskozási joggal részt vehet képviselıje a nevelıtestület értekezletein. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetıtıl gyermekközösségek o nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekrıl, foglalkozási o csoportokról, a felmerült problémákról. Egyesületet hozhat létre, amely tagdíjat szed. Az egyesület a befolyt összegbıl támogatja az iskola kulturális, szabadidıs és sport tevékenységét.

2.3. Kapcsolattartás a Szülıi Választmányi Testülettel A Szülıi Testületet az intézményvezetıvel egyeztetett idıpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülıi szervezet véleményét, javaslatait. A Szülıi Testület elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetıvel és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelıtestületi értekezleteken. 3.

Iskolaszék és kapcsolattartási rendje

3.1. Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelı és oktató munka segítésére, az intézmény mőködésében érdekeltek együttmőködésére iskolaszék mőködik. Az iskolaszék tagjai közé a szülık, a nevelıtestület és a diákönkormányzat azonos számú: 3-3 képviselıt delegál. Az iskolaszék maga állapítja meg mőködése rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselıit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a teljes mőködéssel kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezetı személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: • a SZMSZ elfogadásakor, • a házirend elfogadásakor 3.2. A kapcsolattartási módja Az intézményvezetı és az iskolaszék elnöke az együttmőködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatel1átás függvényében folyamatos. Az intézményvezetı vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény mőködésérıl. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját mőködésérıl és munkaprogramjáról a nevelıtestületet. Az intézmény az iskolaszék mőködését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - elızetes egyeztetés után való - rendelkezésre bocsátásával. 4. Kollégiumi Szülıi Munkaközösség Az évnyitó szülıi értekezleten a szülık két képviselıt választanak maguk közül, akik kapcsolatot tartanak fenn a Kollégiumi Tanáccsal. Feladatuk: • javaslattétel kollégiumi korrepetálás megszervezésére • kollégiumi programok szervezése, ill. kezdeményezése • házirend elfogadása, módosítására javaslattétel 5.

A szülık és az óvodapedagógusok kapcsolattartásának rendje

A szülık az óvodában szülıi szervezetet hoznak létre.

33


SzMSz

Mőködési rendjükrıl saját maguk döntenek. A szülık képviselıivel az intézményegység vezetı és az óvónık tartják a kapcsolatot. Ez bármelyik fél kezdeményezésére történhet. A szülık és az óvónık együttmőködésére az alábbi lehetıségek kínálkoznak: • napi elbeszélgetések • nyíltnapok, barkács délutánok • nyilvános ünnepélyek • szülıi értekezletek, fogadóórák elıre egyeztetett idıpontban • faliújságra kifüggesztett információkon keresztül • óvodai közös rendezvények, kirándulások során. • A gyermekvédelmi intézkedések alkalmával Az óvoda helyi nevelési programja, házirendje, a szülık számára nyilvános. A szülık kérésére a vezetı betekintési lehetıséget biztosít az SZMSZ-be az óvoda irodahelyiségében. A szülık faliújságján kifüggesztésre kerül a házirend, a helyi nevelési program. Az intézményegység vezetı akadályoztatása esetén bármely óvodapedagógus készséggel tájékoztatást ad az érdeklıdıknek a programban foglaltakról, elıre egyeztetett idıpontban.

VII. Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere 1.

Külsı intézményi kapcsolatok

1.1. Külsı kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetık és a szakterületek képviselıi munkakapcsolatot tartanak a társ intézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • intézményi rendezvények látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 1.2.

Rendszeres külsı kapcsolatok

Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következıkkel: • a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel, • a gyermek - egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • a családsegítı központtal, • PMJV Önkormányzata Közoktatási, Közmővelıdési és Sportfıosztályával, • Iskolaszövetséggel • GOSZ-al • Tiborcos Szülık a Gyermekekért Egyesülettel.

34

Koch Valéria Iskolaközpont • • • • • • • • • 2.

SzMSz

a Baranya Megyei Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának irodájával a Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzattal Deutsche Bühne-vel GJU-val Pécsi Nemzeti Színházzal a történelmi egyházak szervezeteivel: evangélikus, katolikus és református hittan tanítás az intézményt támogató alapítvánnyal: Pécsi Oktatási Központ- Bildungszentrum Fünfkirchen Alapítvány sportegyesülettel: Schulzentrum Kulturális és Sportegyesület egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: (rendırség, bíróság, stb.) A kollégiumi külsı kapcsolatok rendszere, formája

A kollégiumot külsı kapcsolataiban az intézmény igazgatója, illetve a kollégiumvezetı képviseli. A kollégium rendszeres kapcsolatot tart fenn külön: • Baranya megye kollégiumaival • azokkal az iskolákkal, melyekben a kollégisták tanulmányaikat folytatják • a Lenau Házzal • Pécsi Kulturális Központtal 3.

Az óvodai külsı kapcsolatok rendszere, formája

Az óvodákat külsı kapcsolataiban az intézmény igazgatója, illetve az óvodai intézményegység-vezetı képviseli. Az intézményegység vezetı képviseli az óvodai intézményegységet az iskolaközpont igazgatója, vezetısége felé. Kapcsolatot tart az óvodai intézményegység nevében a Pécsi Német Önkormányzattal, a fenntartóval szakmai kérdésekben, a közmővelıdési intézményekkel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel közösen közremőködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében, megszüntetésében. Együttmőködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Kapcsolattartás formája: Esetmegbeszélés, telefonos egyeztetés után személyesen történik, illetve írásbeli megkeresés útján. Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, igénybe veszi a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. Esztergár Lajos Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat elérhetıségei: Dugonics A. utcai óvoda gyermekei számára: Belvárosi egység, 7621 Pécs, Megye u. 22. Tel. 216-307 Szınyi O. utcai óvoda gyermekei számára: Uránvárosi Egység Pécs, Dombay J. u. 3. Tel. 259-759 Területi Szociális Központok: I. sz. Területi Szociális Központ

35


SzMSz

Pécs, Dobó I. u. 89. II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Varga Damján u. 2. III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár L. u. 19. u. 1/1. IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Sarolta u. 2. Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központ Nevelési Tanácsadó Korai Fejlesztı és Integrációs Központ Beszédjavító Intézet Pécs, Apáczai Csere J. Körtér 1. Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Pécs, Egyetem u. 6. Gyámügyi Hivatal Pécs, Kossuth tér 1/3. Éltes Mátyás Általános Iskola Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Tanácsadó Szolgálat Pécs, Építık u. 9. Gyermekeink beiskolázása a város több iskolájába történik, de elsısorban a Koch Valéria Általános Iskolába. Az Iskolaközponttal való együttmőködés a tanítónık, óvónık által közösen kidolgozott program szerint történik. Formái: Óvodában elbeszélgetés, szülıi értekezletek, csoportlátogatás, iskolában óralátogatás, közös rendezvények. A gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolat : Az orvos a védınıvel együtt negyedévente végez vizsgálatokat. Ha szükséges a gyermekeket beutalóval szakrendelésre küldi. Márciusban elvégzi az iskolaérettségi vizsgálatokat. Szőrıvizsgálatok évente 1 alkalommal történnek: Szemészeti, fogászat vizsgálat, nagycsoportosok esetében hallásvizsgálat.

VIII. A mőködés és a létesítmények használati rendje 1.

A képzés rendje

1.1. Az intézmény általános rendje, nyitvatartása A fıbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • védeni a közösségi tulajdont,

36

Koch Valéria Iskolaközpont • • • • •

SzMSz

megırizni az intézmény rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tőz- és balesetvédelmi elıírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerően használni a berendezéseket,

Az intézmény (a gimnázium épülete) a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6.30 órától 20.00 óráig tart nyitva. Az általános iskola bejárata 7.00 órától 8.00 óráig, és 15.30 - 17.00-ig tart nyitva. A kapu nyitása és zárása a házmester feladata. A portai ügyelet ellátását, a napközbeni takarítást a gazdasági vezetı szervezi meg és felügyeli. A hivatalos munkaidı (hivatali ügyintézés) tanítási napokon: 8.00 órától 16.00 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény - rendezvény hiányában - zárva van. A zárásért a házmester a felelıs. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek idıtartama alatt nyitvatartás csak az igazgató engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény nyitvatartási idejében pedagógusok látják el a gyermekek, tanulók felügyeletét. A nyitvatartási idıben illetéktelen személyek az épületekben nem tartózkodhatnak. A portai szolgálatot ellátó munkatárs fegyelmi felelıssége a belépés és benntartózkodás figyelemmel kísérése. Engedélyeztetésre csak az illetékes, ügyeleti feladatot ellátó vezetı jogosult. Azokban a helyiségekben, amelyekben tanórai foglalkozások zajlanak és a tanórák alatt csak a vezetıség tudtával tartózkodhatnak idegen személyek (szülıket, hozzátartozókat is beleértve). 1.2.

Az óvoda munkarendje

Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Az óvoda nyitvatartási ideje munkanapokon: Szınyi Ottó úti Óvoda: 630 – 1700 -ig, Dugonics András úti Óvoda: 630 – 1700 –ig, Szabad- és munkaszüneti napokon zárva tart. A részletes szabályozást az óvoda éves munkaterve tartalmazza. A gyermekek napirendjét, heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Úgy kell kialakítani, hogy a szülık a gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma maximum 5 lehet. A pedagógiai terv tartalmazza e napok idıpontját, felhasználását. A szülıket legalább 7 nappal a zárva tartás elıtt tájékoztatni kell. Az óvoda nyári idıszakban fenntartói engedéllyel zárva tart. Errıl a szülıket legkésıbb február 15-ig tájékoztatni kell. A zárva tartás ideje alatt a szülı kérésére, a gyermek elhelyezésére a másik telephelyén nyílhat lehetıség. Az óvoda folyamatosan tájékoztatja a szülıket gyermekük felvételérıl, fejlıdésérıl, minden olyan döntésrıl, melyben a gyermekek, szüleik érintve vannak. Az óvoda helyi nevelési programján kívüli gyermekprogramok a szülık írásbeli kérésére, az ı támogatásukkal valósulhatnak meg. Az óvoda alkalmazottainak munkarendje az éves munkaterv mellékletében található. 1.3.

A kollégium nyitva tartása, a dolgozók intézményben való benntartózkodása

37


SzMSz

A kollégiumban 24 órás portaszolgálat van. A portások havonkénti beosztás szerint 24 órás szolgálatban vannak. Nevelıtanárok: heti 30 óra az évelején rögzített órarend szerint Péntekenként a kollégisták hazautaznak, az iskolák által szervezett hétvégi programok miatt, minimum 10 fı esetén hétvégi nevelıtanári ügyeletet szervezünk. 2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1.-jétıl a következı év augusztus 31.-ig, a szorgalmi idı június l5.-ig tart. Az általános rendrıl a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fı feladatokat a nevelıtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • a nevelıtestületi értekezletetek idıpontja, • a rendezvények és ünnepségek módja és idıpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és idıpontja, • a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti) rendje, • a tanítási szünetek idıpontja (a rendelet kereteihez igazodva), • a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, • a szülıkkel való kapcsolattartás rendje és ideje (Szülıi Választmány, Iskolaszék) A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelıseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfınök (csoportvezetı) az elsı tanítási héten ismerteti a diákokkal, amelyrıl jegyzıkönyv készül a tanulók aláírásával A szülık tájékoztatására az elsı szülıi értekezleten kerül sor. 2.1. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelıen, • az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, • a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idı: 7.00 órától 18.00 óráig tart heti órarend alapján. Az elsı tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdıdik. Az emelt szintő érettségire felkészítı tanórákat 16.00 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák idıtartama 1.-6. tanóráig 45 perc, 7.-9. tanóráig 40 perc, 1.-2. évfolyamon az 5. tanóra 40 perces. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az iskolavezetés tagja adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezetı helyettesek tehetnek! A projektek, Werkstatt és Freiarbeit idıtartamára a tanítási órák rendje felbontható, ill. az órák összevonhatók, az adott oktatási formának megfelelıen. A Werkstatt és projekt esetén ez összefüggıen akár egy hét is lehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2.2. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb idıtartama 5 perc, a csengetési rend szerint: 10, vagy 15 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthetı. Minden óraközi szünetben szellıztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési idın kívül a tanulók egészségük érdekében - lehetıség szerint a szabad levegın - az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A 20 perces 14.00 körüli óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidıt is jelent. Az

38


SzMSz

étkezést 11.30 és 14. 30 óra között kell lebonyolítani. Dupla órák csak az általános igazgatóhelyettes, vagy az intézményegység-vezetı helyettes engedélyével tarthatók. 2.3.

Az intézményi felügyelet rendszabályai

Az egészségvédı és biztonsági rendszabályokat - a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelısségő, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelıssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási idıtartamra kiterjedı felügyeletét! -Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásáért az igazgatóhelyettes, illetve az intézményegység-vezetı a felelıs. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítı pedagógus felelıs az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az Ügyelet rend tartalmazza. Az Ügyeleti rend kiterjed a tanítás elıtti és utáni alábbi idıszakokra: reggel 7.30 órától 8.00 óráig pedagógus, délután 12.00 órától 16.00 óráig pedagógus, délután 16.00 órától 17.00 óráig összevont napközis ügyelet van. Tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek kivételével ügyeletet nem biztosítunk, ezek után a tanulók hagyják el az intézményt! Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idı elıtt és után a gyermekfe1ügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 1 gyermek (tanuló) számára igénylik a szülık. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 3.

A dolgozók munkarendje

3.1. Vezetık munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelıs vezetınek kell az épületben tartózkodni! Ezért az igazgató és általános helyettese, az intézményegység-vezetık és helyettesük heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetı feladatait. Az ügyeletes vezetı akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetıi helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezetı személyt. 3.2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan mőködése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetıje állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezetı helyettes és intézményegység-vezetık készítik el, és az intézményvezetı hagyja jóvá. A vezetı helyettes és intézményegység-vezetık tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenı idı figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején.

39


SzMSz

3.3. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelezı órákból, valamint a nevelı-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges idıbıl áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató helyettes, az intézményegység-vezetık illetve az intézményegység-vezetı helyettes állapítják meg, a jóváhagyásukkal írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélése indokolt esetben megengedett. A pedagógus köteles munkakezdése elıtt 10 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást elızetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésıbb az 1. tanítási óra megkezdése elıtt 10 perccel jelezni kell a vezetı helyettesnek, vagy a intézményegységvezetı helyettesnek. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén lehetıség szerint - szakszerően kell helyettesíteni. Ennek érdekében a hiányzó pedagógus lehetıség szerint adja meg a tanóra anyagát! 3.4. A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelı munkát segítı alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával - a kincstárnok állapítja meg, az intézményvezetı jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenımentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról elızetesen értesíteniük kell a gazdasági vezetı helyettest. A távollevık helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak idıszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! 3.5. A tanulók munkarendje - a házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, a SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása - a pedagógiai program megvalósítása érdekében - minden tanuló számára kötelezı. A házirend megállapítja: • a tanulói munkarendet, • a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, • a tanulói jogokat, és gyakorolási módjukat, • a kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját, • a tanárai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • a távolmaradások igazolásának módját, • a jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • az intézményi megbízatást teljesítı felelısök feladatait, • a helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, • az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását, vagy a feltételhez kötését, • a kártérítések rendezésének módját A házirendet az igazgató készítteti el a szakmai igazgató-helyettesekkel együtt, és a nevelıtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításkor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szülıi szervezet joggyakorlása szempontjából a tanu1ók (gyermekek) nagyobb csoportja az osztályközösség

40


SzMSz

(foglalkozási csoportot). 4. 4.1.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

4.1.1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülıi szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember elsı hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen szeptember l5-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni szülık aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelezı! A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 4.1.2. Napközi és a tanulószobai foglalkozások Napközi otthon - a szülı kérésétıl függıen - 1-4. évfolyamon mőködik. Kérhetı: • teljes, foglalkozást is tartalmazó szolgáltatás • legfeljebb a tanulási idı kezdetéig 13.45-ig tartó ebédelés, szabadfoglalkozásokon részvétel • csak étkezés

étkezés

és

Az iskolából történı elbocsátás ideje: • az ebéd befejezése • 14.00 a tanulási idı elıkészítése • 15.30 óra, a tanulási idı vége • 17.00 óra, az iskola foglalkozások befejezése Az iskolából való távozás idıpontját a napközis csoportvezetınek írásban kell jelezni, az üzenı füzetben, vagy külön lapon. 15.30-ig a tanóra befejezéséig a szülık nem jöhetnek be a folyosóra sem (kivétel pénteken). Elızetes telefonos egyeztetés után az osztályfınökökkel és a szaktanárokkal lehetıséget biztosítunk a szülıknek az egyéni fogadóórákra. Minden esetben a portán is tudatni kell a látogatást. A napközi otthon csak a szorgalmi idıszak tanítási napjain mőködik. A napközis szolgáltatás az utolsó tanítási óra végét követıen kezdıdik és 17 óráig tart. Az ebédeltetés 11.25-13.30-ig szervezett rendben történik. Az étkezıben felügyelet mellett a kulturált étkezési szokások kialakítását kell célul tőzni. A levegıztetés és játék 14.00 óráig tart. A napközis tanóra 14.00 órától 15.30 óráig tart. Biztosítani kell a tanulási idı zavartalanságát. Ennek igény szerint 90-100 percig kell tartani közbeiktatott szünettel. El kell érni, hogy a gyerekek ne menjenek haza megírt lecke, tanulás nélkül. Meg kell szervezni a szaktárgyak segítését. A szülı kérésére ezt követıen 17.00 óráig tartó összevont ügyeletet szervezünk A tanulócsoportok létszáma 25-31 fı. 4.1.3.

Szakkörök

41


SzMSz

A különbözı szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen indítja az iskola. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezetı pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelıs a szakkör mőködéséért. A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalomi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök mőködésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 4.1.4.

Önképzıkörök, énekkar

Az iskola ismeretterjesztı, mővelıdési, mővészeti, képesség- és közösségfejlesztı célokkal önképzı köröket szervez. Az önképzıkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztı tevékenységére (színjátszó körök, rádiós kör, stb.). Az önképzıkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségő pedagógusok, vagy külsı szakemberek végzik az intézményvezetı engedélyével és a mőködés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzıkörként mőködik, a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben. Az énekkar célja a megfelelı adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért mőködésének minden költségét az iskola viseli. 4.1.5.

Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelı tanárok. Iskolánk lehetıséget nyújt tanulóinak a különbözı sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika, stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre. 4.1.6.

Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való fe1zárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra– a szaktanárok javaslatára történik. 4.2.

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

4.2.1.

Versenyek és bajnokságok

A diákok tanulmányi, szakmai kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. 4.2.2.

42

Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások


SzMSz

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitőzései alapján): • a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, • a fiatalok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetık. Az osztálykirándulás tervezetét (idıtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérık neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelıs pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idı végére megismerhessék szők, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfınöki tanmenetben kell tervezni. A kirándulásról csak indokolt esetben lehet távol maradni. Amennyiben az osztály tanulóinak 20%-a távol maradna, a kirándulást le kell mondani. Szülıi értekezleten a szülıi közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélı megoldásokat. A várható költségekrıl a szülıket az ellenırzı útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétıl, szorgalmától függıen a költségekhez az iskola, az alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérı nevelıt vagy szülıt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két fıt. Gondoskodni kell az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrıl is. 4.2.3.

Kulturális programok látogatása

Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülık engedélyéhez kötött, ezért az információkat elızetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, idıtartam, helyszín, várható költség). A tanítási idıben az igazgató engedélye szükséges. 4.2.4.

Külföldi utazások rendszabályai

Szorgalmi idıben a külföldi utazáshoz - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülı, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelıs csoport vezetıje az utazás elıtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idıpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevı tanulók névjegyzékét, a kísérı tanárok nevét, a várható költségeket. 4.3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje a kollégiumban

Szervezeti formák: • csoportfoglalkozás (hetente legalább egyszer) • szakkörök (hetente kétszer)

43


SzMSz

Az intézmény létesítményei használatának rendje

5.1.

Intézményi védı elıírások

5.1.1.

Látogatási rend

Idegenek az épületbe - vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt - csak az ügyeletes portás kellı tájékozódása után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható idıtartamát. A meghívott vendégek, és az elızetesen bejelentett látogatók érkezésérıl a portás telefonon értesíti a fogadó munkatársat. 5.1.2.

Védı elıírások

A házmester feladata épületek riasztóberendezéseinek be- és kikapcsolása. A szaktantermeket a tanítási óra elıtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. A házmester felelıs a zárak használhatóságáért. A tantermek zárását is ı ellenırzi, feladata, hogy az elektromos berendezéseket áramtalanítsa; 5.2.

Helyiségek használati rendje

5.2.1.

Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási idıben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelı-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat elıírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási idın túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetıtıl írásban kérvényezni kell, a használati cél és idıpont megjelölésével! A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási idıben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják! A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztási idıben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett idıpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idı után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 5.2.2.

Szaktermek használati rendje

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlıben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze, és az intézményvezetı hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következıket tartalmazza: • a szaktanterem típusa, neve, • a terem felelısének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelısének engedélye kell a szaktantermek használatához.

44

Koch Valéria Iskolaközpont 5.2.3.

SzMSz

Berendezések és felszerelések használata

A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a terembıl, amelynek helységleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid idıre (1-2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelısének (osztályfınök) engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell vissza tenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérı alkalmazott a tárgy átvételérıl és az anyagi felelısségrıl elismervényt köteles aláírni. 5.3.

A kollégiumi létesítmények és a helyiségek használata

Az üresen hagyott helyiségeket zárni kell. A szobákat a tanulók zárják, az épület elhagyásakor minden esetben a szobakulcsot leadják a portán. A nevelıtanároknak a nevelı tanári szobához saját kulcsuk van. A tanulószobákat a nevelıtanár 15.45 órakor a tanulási idı megkezdésekor nyitja ki és befejeztével bezárja, szabadidejükben a kollégistáknak lehetıségük van televíziót és videót nézni a tanulószobákban nevelıtanári engedéllyel. A mosóhelyiségek kulcsát a portán lehet elkérni, különben zárva vannak. A konyhákat esténként rendrakás után az ügyeletes tanuló bezárja és a kulcsot leadja a portán. Reggel igény szerint kinyitható. A könyvtárat nyitvatartási idejében lehet használni. Az informatika termet nevelıtanári felügyelet mellett lehet használni. 5.4.

Az óvodai csoportszobák használati rendje

Az óvodai csoportszobák kizárólag gondozási-nevelési feladatokra használhatók. Az óvodai tornaszoba az óvodai intézményegység vezetıjével történı elızetes egyeztetés alapján használható fejlesztı foglalkozásokra, közmővelıdési programok lebonyolítására a megfelelı felügyelet biztosítása mellett. 5.5.

Bérbeadási rend

Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fı formája a vagyon bérbeadása. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról - nem veszélyeztetve az alap feladatok ellátását - a gazdasági vezetı gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben a gazdasági vezetı a bérleti szerzıdés aláírásával dönt a körülményekrıl. A bérleti szerzıdésekben ki kell kötni a bérlı számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerő használat módját, a bérlı kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelısét). 5.6.

Karbantartás és kártérítés

A gazdasági vezetı felelıs a tantermek, szaktantermek, elıadók, laboratóriumok, tornatermek 45


SzMSz

és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelıse köteles a gazdasági vezetı tudomására hozni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint. 5.7.

A tanuló kártérítési felelıssége

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A tanuló által okozott kárról az osztályfınök értesíti a szülıt. A gazdasági vezetı feladata a kártérítés rendeztetése a szülıvel, vagy gondviselıvel.

IX. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1.

Hagyományápolási cél és tartalom

1.1.

A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek

Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megırzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelıs közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A nevelıtestület döntése alapján intézményi szintő ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek elıtt: • az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója • az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: • Az aradi vértanúk emléke • Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól (a gimnáziumban) • Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (a gimnáziumban) 1.2.

Az intézmény hagyományos rendezvényei • • • • • • • • • •

46

Tanévnyitó ünnepély Karácsonyi mősor Szalagavató január 3. szombatján Alsós farsang Felsıs farsangi bál Svábbál február 2. szombatján Nemzetiségi projektbemutatók Színházi fesztivál Koch Valéria Napok áprilisban Gimnáziumi ballagás

Koch Valéria Iskolaközpont • • 1.3.

SzMSz

Általános iskolai ballagás Tanévzáró ünnepély A hagyományápolás további formái

Az intézmény alkalmanként évkönyvet ad ki saját mőködésérıl, a pedagógusokról és a tanulókról, a kiemelkedı eseményekrıl. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság alkalmanként jelenik meg, összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsıségei szerepet játszanak a fiatalok ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. Ez vonatkozik az iskolarádió mőködésére is: mősorát a tanulók közremőködésével, és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelıs pedagógus és diákszerkesztı. 1.4.

Ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok az óvodákban

Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek: Az óvodapedagógusok feladata a gyermekközösségben megemlékezésre kerülı ünnepek, hagyományok elıkészítése, megszervezése, a szülık bevonása. Az ünnepekrıl való megemlékezésbe beépül a kisebbségi kultúra néhány értékes zenei, irodalmi eleme. Közös hagyományok, ünnepek • Márton-napi lampionos felvonulás • Közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról a csoportokban • Mikulás ünnepély • Adventi idıszak elıkészületeivel kapcsolatos népi hagyományok • Karácsonyi ünnep • Farsangi népszokások • Farsangi ünnepély • Megemlékezés Március 15-rıl • Anyák napja • Évzáró mősoros ünnep • Gyermeknap • İszi-tavaszi tanulmányi kirándulások, (betakarítás, terménygyőjtés stb.) 2. 2.1.

Hagyományırzı feladatok, külsıségek A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápoló feladatokat, idıpontokat, felelısöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelı színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelezı, az alkalomhoz illı és gondozott öltözékben!

47

Koch Valéria Iskolaközpont 2.2.

SzMSz

Intézményünk jelképei

2.2.1.

Az intézményi címer szimbólumai és a címer leírása:

Két részbıl áll: címerpajzs és szalagok. A szalagok részben körbe veszik, másrészt alul lezárják a pajzsot. Rajtuk felirat: Valeria Koch körben, illetve ívelten alul: Bildungszentrum. Betőtípusa: Old English CE. A címerpajzs hegyesen – ívelt, négy mezıre osztott: egyszer függılegesen két-két részre és középen, vízszintesen a Dunát jelképezı hullámszerő sávval. A színek: az osztott felek fölül arany és kék színőek, alul fordítva. A középsı sáv ezüst. Minden mezıben domború figurális ábrázolás: jobb felsı részben az intézmény névadójának portréja (Koch Valéria). Mellette Pécs ismert négytornyú temploma a Bazilika. Alul egy germán motívum, a rozmaringgal díszített alma, végül a másik oldalon egy lombos fa, a felnövekvı nemzedék szimbóluma, melynek törzse négy ágra szakadva a négy tagintézményt jeleníti meg. 2.2.2.

Az intézményi jelvény szimbólumai és a jelvény leírása:

Az elızıek szerint, csak domború felületet képezve és kissé megvilágítva. 2.2.3. Az intézményi zászló leírása: Fehér selyem alapon az iskola címere. 2.3.

Kötelezı viselet:

Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplı ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedı eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. Ünneplı ruhában kell megjelenni a vizsgákon! Ünnepi egyenruha: lányok részére: fehér blúz, sötét szoknya vagy sötét nadrág, alkalomhoz illı sötét cipı fiúk részére: fehér ing, sötét nadrág, alkalomhoz illı sötét cipı A rendezvény szervezıje elıírhatja az iskolai póló viselését.

X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.

Az egészségügyi felügyelet rendje

Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédı orvosi intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezetı és az iskolaorvos közötti szerzıdéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következıkre terjed ki: • a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szőrése, • a gyermekek kötelezı védıoltásokban való részesítése, • könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, • színlátás és látásélesség vizsgálat, • tüdıszőrés szervezése,

48


SzMSz

fogászati kezelés, pálya- és katona alkalmassági vizsgálatok végzése, egészségügyi felvilágosítás tartása, a konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenırzése, • a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése, A kötelezı orvosi vizsgálatok, védıoltások idıpontját az egyes tanulócsoportok részére a védını az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelıs vezetı helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfınököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenésérıl. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idı alatt orvosi ellátásban részesülhetnek, heti 2 alkalommal. Védını fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelı ajtaján feltüntetett fogadóidıben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben, vagy azt követıen történjenek! • • • •

2. 2.1.

Testi nevelés és egészséges életmód Testnevelés és egészségfejlesztı testmozgás

Intézményünk a tanulók egészséges fejlıdése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében - a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlıdésben levı fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: • a tanulók mindennapi testedzését, • a napközis tanulók számára a játékos egészségfejlesztı testmozgást a szabadban, • az iskolai sportkör mőködését, • a könnyített és a gyógy-testnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2-3 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelık tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelı tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást tartunk - az idıjárási viszonyoktól függıen - a szabadban. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetıség szerint a szabadban. Idıtartama - a törvény alapján - legalább napi 30 perc. 2.2.

Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés

A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos könnyítet - vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függıen ¬nem végez. A testnevelı differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelı gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelı tanár vezeti, 16 fıs csoportonként heti 3 tanórában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése 49


SzMSz

kötelezı. A gyógytestnevelési ellátás kötelezı egészségvédı alapellátás a rászorulóknak, ezért idıpontját az órarend rögzíti. 3.

Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás

Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: • a testi - lelki harmónia összefüggéseit, • az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzıit, • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentıségét, • az egészségre ártalmas hatásokat, • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlıdése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfınök kérésére felvilágosító elıadásokat tart. Az iskolaorvos és a védını fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési idıben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók • az egészséget veszélyeztetı élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.), és a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról • az életkoruknak megfelelı módon tájékozódhassanak. 4.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvodákban

Az óvoda mőködtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.(fertıtlenítés, mosogatás, takarítás stb.). A felnıttek alkalmassági vizsgálaton a szerzıdésben foglaltak szerint foglalkozás egészségügyi vizsgálaton vesznek részt. Kötelezı az egészségügyi könyv használata, az évenkénti tüdıszőrı vizsgálat. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkezı alkalmazott dolgozhat. Az intézményegység vezetı figyelemmel kíséri az egészségügyi könyv érvényességének lejártát. A dolgozók felelısséggel tartoznak az orvosi vizsgálatok elvégzéséért. Az óvodában megbetegedı lázas gyermeket az óvónı elkülöníti a többitıl, csillapítja a lázát, ellátja, értesíti a szülıket. Kisebb horzsolás esetén használja az egészségügyi dobozt, nagyobb sérülés esetén mentıt hív, értesíti a szülıket. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. 5.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a kollégiumban

A kollégiumi orvosi rendelés minden nap 7.30 – 8.30 óráig tart. Ha a kollégista beteg, jeleznie kell nevelıtanárának vagy az ügyeletes tanárnak, a portán és a nevelıtanáriban egészségügyi láda, kötözıszerekkel, gyógyszerekkel, lázmérıvel a kollégisták és az itt dolgozók rendelkezésére áll. Az alkalmazottaknak lehetıségük van igény szerinti vérnyomásmérésre. A kollégium orvos a kollégisták és a nevelıtanárok kérésére elıadásokat tart illetve szervez az igényelt témakörökben, a faliújságon mindig aktuális figyelemfelkeltı cikkeket helyez el.

50


SzMSz

XI. Az intézményi védı, óvó elıírások 1.

Az intézmény vezetıinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésében, baleset esetén

Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyızıdjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Az igazgatóhelyettes, az intézményegység vezetıje, a gazdasági vezetı és a gondnok a tanév eleji bejáráson ellenırzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos mőködtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzıkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gazdasági vezetı szervezi, teljesítését a igazgatóhelyettes ellenırzi. A tanév során az általános igazgatóhelyettes kéthavonta köteles a gondnokkal balesetvédelmi szemlét tartani. 1.1.

Intézkedések a veszély fennállása esetén

Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az intézményvezetı helyettesét. A igazgatóhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a gondnoknak, karbantartónak, illetve külsı szakember bevonása a veszély elhárításába. 1.2.

Intézkedések baleset esetén

A gyermekek balesetbiztosítása a kormányrendelet értelmében központilag biztosított. A gyermekbiztosítás igénybevétele a gyermekvédelmi megbízott és az óvodavezetı közremőködésével az illetékes biztosítónál történik. A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezetı helyettesének, ha tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezetı helyettese, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentıt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülıt a balesetrıl. A balesetvédelmi felelıs köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekrıl a balesetvédelmi felelıs jegyzıkönyvet készít, az intézményegység vezetıje pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külsı rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levı, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentıket, a tőzoltókat, a rendırséget, a szülıket. Az intézmény vezetıjét minden tanulói balesetrıl haladéktalanul értesíteni kell. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az elıírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében elıírt nyomtatványon 51


SzMSz

tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetıvé teszi a szülıi szervezet és a diákönkormányzat képviselıje részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetrıl készített jegyzıkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követıen, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülınek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzıkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentıs károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. A balesetvédelmi felelıs köteles a tanév zárása, értékelése elıtt írásban beszámolni az intézményvezetınek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök leírását, a jelentési kötelezettség formáját a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben levı technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. Tanulói kísérlet elıtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart. 1.3.

Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelızése érdekében

Az óvodavezetı feladata: • az óvoda egész területén a baleset veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése, • a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása, • a meglévı eszközök rendeltetésszerő használatának, a tisztítószerek megfelelı tárolásának ellenırzése, • a dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépı új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. Az óvodapedagógus feladata: • a balesetet okozható tárgyak rendeltetésszerő használata a gyermekek között, • állandó felügyelet biztosítása a gyermekcsoportban. A gyermekek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat oly módon látja el, hogy azok a balesetmegelızést szolgálják (csoportszoba bútorzatának elrendezése, eszközök tárolása). Folyamatos nevelési feladatnak kell tekinteni a gyermekek egészségének megırzésére és a gyermekbalesetek megelızésére vonatkozó szabályok betartását, ezekre a gyermekek figyelmét folyamatosan felhívja. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor a gyermekek életkorának, fejlettségének szintjén ismertetni kell. 52


SzMSz

Kirándulások, tanulmányi séták elıtt a csoportóvónı a gyermekek fejlettségének megfelelıen baleseti oktatásban részesíti a csoportot. Az oktatás tartalma kiterjed az óvoda helyiségeinek, illetve az óvoda udvarán lévı berendezések, tárgyak, eszközök helyes, rendeltetésszerő, balesetmentes használatára. Az óvoda területének elhagyásakor kiemeli az utazással, közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat. A terület elızetes átvizsgálása balesetvédelmi szempontból a szervezı óvónık feladata. Az ismertetés tényét és tartalmát jegyzıkönyvben a csoportnaplóban dokumentálni kell. A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly módon történik, hogy a gyermekbalesetek elkerülhetık legyenek (például futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén, vizes linóleumon, mozgásos foglalkozások, udvarhasználat során a szükséges szabályok kialakítása). Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelezı a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az óvodavezetı tájékoztatása! A gyermekek körében elıforduló bármely gyermekbaleset bekövetkezte során köteles a mielıbbi részletes tájékoztatásra (óvodavezetı, szülı felé). Sérülés esetén (agyrázkódás lehetısége, törés, ficam gyanújának felmerülése, nyílt seb…) a szakszerő elsısegélyben részesítés után köteles a gyermeket rövid idın belül szakrendelıbe szállítani. A gyermekek kisebb óvodai sérülésérıl is tájékoztatni kell az óvodavezetıt. Minden óvodapedagógusnak, illetve alkalmazottnak a munkaidı alatt történt balesetekrıl az óvoda intézményegység vezetıje és a balesetvédelmi felelıs felé jelentési kötelezettsége van. A dajkák és kisegítı munkakörben dolgozók feladatai: • munkaeszközeik rendeltetésszerő használata, a tisztítószerek megfelelı tárolása; • csak jó állapotban lévı eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelezı a munkavégzés megszüntetése, az óvodavezetı tájékoztatása (vasaló, porszívó); • bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelezı az óvodavezetı tájékoztatása. A gyermekbalesetekkel összefüggı elıírások: Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (elektromos fızılap, elektromos tőzhely, vasaló, kávéfızı, porszívó, diavetítı, tévé, videó, rádiósmagnó…) közelébe gyermek ne kerüljön. Kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhatók: • szúró-vágó eszközök (olló, kés), • tornaszerek, udvari mászókák, csúszda, hinta,

XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık 1.

Rendkívüli esemény

Rendkívüli eseménynek minısül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérı körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például: • baleset, • bombával való fenyegetés, • tőz,

53

Koch Valéria Iskolaközpont • 2.

SzMSz

illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. A rendkívüli eseményt észlelı közalkalmazott feladata

A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek. 3.

A vezetık feladatai

Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményrıl az intézményegység-vezetı az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielıbb megtörténjen. 4.

Az épület elhagyása

Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok, gondozónık a bombariadóterv alkalmazásával vesznek részt. 5.

Bombariadó

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az igazgató, illetve az intézményegység-vezetı hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és mőködési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tőzriadóterv szerint történik. Az épület kiürítésének idıtartamáról, a tanulók elhelyezésérıl az intézkedést végzı hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kiesı órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidı, vagy szombati tanítás terhére hoz intézkedést az intézmény vezetıje. A rendkívüli eseményrıl, bombariadóról, a hozott intézkedésekrıl az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 6.

Katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

Irányítója az igazgatótól leadott hatáskörben a gazdasági vezetı. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása az intézményi gondnok feladata. Közvetlen vezetıi feladatokat látnak el az intézményegység-vezetık. A feladatok végrehajtásában közremőködnek az intézményegységek megbízottai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadó tervéhez. 6.1. • •

Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról köteles intézkedni a felmerülı hiányosságok pótlásáról

54


a tőzvédelmi helyzetrıl köteles tájékoztatást adni a fenntartójának a tőzvédelmi rendelkezések alapján a végzendı feladatokat folyamatosan ellenırzi vagy ellenırizteti ha a felelıs a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást hatásköre szerint köteles gondoskodni a tőzvédelmi feladatok, a mentı és megelızı tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

• • • • 6.2.

• • • • • • •

• • • • •

A gazdasági vezetı konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység területén

közvetlenül irányítja a tőzvédelmi megbízott munkáját; az iskolavezetés képviseletében a tőzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tőzvédelmi szemléken, ellenırzéseken, és aláíratja az errıl készült jegyzıkönyvet; a tőzvédelmi megbízott bevonásával elkészíti és jóváhagyásra elıterjeszti a tőzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet; gondoskodik a tőzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról; kidolgoztatja és jóváhagyja az iskola helyiségeire vonatkozó tőzvédelmi utasításokat; gondoskodik az iskolai tőzoltó, élet- és vagyonmentı csoportok megszervezésérıl; negyedévenként tőzvédelmi szemlét tart, illetve azt vezeti. A szemle résztvevıi: tőzvédelmi megbízott, az ellenırzött területen illetékes vezetık. A szemlérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amely az intézkedési tervet is tartalmazza; a tőzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz; rendszeresen ellenırizi a megelızı tőzvédelmi rendelkezések végrehajtását; vezeti a tőzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tőzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintı iratokat, dokumentumokat; szervezi a dolgozók folyamatos tőzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról; az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi: o alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, illetve sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki; o alkalomszerő tőzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki; o egyéb nyílt lánggal járó tőzveszélyes munkát megfelelı elızetes tőzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján; o az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tőzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani; o az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és tőzvédelmi észrevételeirıl az engedélyezınek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni.

6.3. • •

SzMSz

A tőzvédelmi megbízott/felelıs feladatai megszervezi, lebonyolítja a tőzvédelmi oktatást; folyamatosan ellenırzi a tőzvédelmi szabályok és utasítások betartását;

55

Koch Valéria Iskolaközpont • • • • • • • • •

•

SzMSz

elkészíti és jóváhagyatja az iskola tőzriadótervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tőzvédelmi riadót; kidolgozza és jóváhagyja a tőzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának ismertetésérıl; meghatározza és ismerteti az iskolai tőzjelzés módját; a tőzvédelmet érintı változásokról tájékoztatja az iskola tőzvédelmi vezetıjét; tőz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit; kapcsolatot tart tőzvédelmi kérdésekben az illetékes tőzvédelmi hatóságokkal; tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az iskola dolgozói tőzvédelmi képzésének tervét, az idıszakos ellenırzésének tervezett idıpontját; a tőzvédelmi szabálytalanságot elkövetıkkel szemben az iskola igazgatójánál fegyelmi felelıségre vonást vagy büntetıeljárást kezdeményezhet; a tőzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tőzvédelmi szabályok, elıírások megtartását, többek között: o a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását; o a tőzoltó készülékek minıségi és ellenırzési jegyének meglétét és érvényességét; o a helyiségek tőzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerőségét és azok kifüggesztését; hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetıjétıl vagy jelenteni az intézmény vezetıjének.

XIII. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás Az iskolai sportkör feladatait az Iskolai Sportkör (DSK) látja el az intézmény és az egyesület közötti megállapodás szerint. A kapcsolattartás elsısorban az iskolai intézményegység-vezetı feladata. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a DSK szervezésében mőködtetett tömegsport foglalkozásokkal biztosítja. A tömegsport foglalkozások munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. Az intézményigazgató évente egyszer – vagy közvetlenül, vagy valamely vezetı testületi szerv elıtti tájékoztatással – értékeli az együttmőködést, és szükség szerint kezdeményezi a megállapodás módosítását.

XIV. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések Az iskola intézményegységek a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6– 8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. 1.

A tankönyvrendelés

A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülı ismereteket és tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program keretei között élhet. 56


SzMSz

A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelıtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. Tanítási év közben a meglévı tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülıre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az intézményigazgató/intézményegység-vezetı határozza meg. Az tankönyvfelelıs felméri, • hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történı kölcsönzéssel; • hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményérıl tájékoztatja az iskolaszéket, az iskola szülıi szervezetét és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjérıl. 1.1. • • • 1.2.

Az iskola tanulóinak csoportjai a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár kedvezmény a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik A jogszabály szerint kedvezményben nem részesülı tanulók támogatásának szempontjai

• az évfolyamon meghatározott tankönyvcsomag teljes ára • a tanuló szociális helyzete • a gyermekvédelmi felelıs, osztályfınök véleménye A szempontok figyelembevételével a támogatás elosztásának elvét az iskolaszék határozza meg. 1.3.

Ütemezés

Minden év november 15-ig tájékoztatni kell a szülıket, hogy milyen feltételek mellett lehet igénybe venni a tankönyvpiac rendjérıl szóló törvényben meghatározott kedvezményeket, továbbá felmérni, hogy hányan jogosultak a jogszabály szerinti kedvezményre. Felelıs: intézményigazgató/intézményegység-vezetı, tankönyvfelelıs. Fel kell mérni továbbá, hogy hány tanuló igényelhet kedvezményt az iskola döntése alapján. Felelıs: osztályfınökök, gyermekvédelmi felelıs. Minden év november 30-ig a felmérés alapján tájékoztatást kap: • a nevelıtestület, • az iskolaszék, • a DÖK. Felelıs: intézményigazgató/intézményegység-vezetı, tankönyvfelelıs. Minden év január 20-ig a munkaközösségek döntenek a választott tankönyvekrıl.

57


SzMSz

Felelıs: munkaközösség-vezetık. Minden év január 30-ig az iskolaszék és a DÖK véleményezi a tankönyvjegyzéket. Felelıs: intézményigazgató/intézményegység-vezetı, DÖK-vezetı. Minden év február 15-ig az intézmény elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a várható tanulólétszámot. Felelıs: tankönyvfelelıs. Minden év március 20-ig az intézmény közzéteszi a tankönyvjegyzéket. Felelıs: tankönyvfelelıs. Minden év június 10-ig az intézmény közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhetı kötelezı tankönyvek és ajánlott olvasmányok jegyzékét. Felelıs: könyvtáros. Az intézmény minden évben a tankönyvek átvételekor, de legkésıbb október 15-ig kéri a normatív kedvezmények iránti igény dokumentumokkal való megerısítését. A tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosultak birtokába adni. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek esetén a kiskorú tanuló szülıje köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztésébıl, megrongálásából származó kárt, nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerő használatból származó értékcsökkenést. A szülı kérésére, egyéni elbírálás alapján a kártérítési kötelezettség mérsékelhetı, illetve elengedhetı. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthetı. A szülı megvásárolhatja a tankönyvet, az adott tankönyvbıl folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói jogviszony megszőnésekor. A használt tankönyv ára a tankönyv könyvtárba való felvételekor érvényes tankönyvjegyzékes ár. Ezt az árat iskolai csekken kell befizetni a költségvetés számlájára. Ezzel párhuzamosan a tankönyv az iskolai könyvtár állományából kivezetésre kerül. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az intézményigazgató/intézményegység-vezetı által megbízott tankönyvfelelıs látja el. A tankönyvfelelıs tartja a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelıs köteles folyamatosan tájékoztatni az intézményvezetıt. A tankönyvtámogatás felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést köteles készíteni, amely az elszámolás alapját képezi. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv ellenértékének kifizetésével, használt tankönyvek biztosításával és tankönyvkölcsönzéssel oldja meg.

XV. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetıen nem engedélyezhetı, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhetı, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlıdésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, mővelıdési célt szolgál: • a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erısíti, • a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elısegíti, • az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetıségeket bıvíti, • a kultúra, a mővelıdés közvetítésére szolgál (például a közmővelıdési, közgyőjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, mősorfüzeteinek terjesztése) A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység 58


SzMSz

engedélyezhetı, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelıen – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetık. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhetı. Az intézmény területén belül reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményigazgató személyesen engedélyezi. Egyéb esetben – a tartalomtól függıen – a reklámozást az illetékes egységvezetı engedélyezi.

XVI. Az intézményi iskolai könyvtár mőködési rendje 1.

A könyvtár és célja

A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtését, feltárását, megırzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az intézményi könyvtár alapterülete 200 m2. A könnyen megközelíthetı helyiség alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpo1cos elhelyezésére. A könyvtár mővelıdési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minıségi mőködése nélkülözhetetlen: • a megalapozott tudás elsajátításához, • a sokoldalú mővelıdéshez, • a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejıdéséhez, • a kulturált magatartás kialakulásához. A könyvtár mintegy 27000 db dokumentummal rendelkezik, és egy osztályközösség egyidejő foglalkoztatására is alkalmas. A könyvtár állományába csak a könyvtár győjtıkörébe tartozó dokumentum vehetı fel, melyet a szakértıvel véleményeztetett győjtıköri szabályzat határoz meg (SZMSZ mellékletében). A győjtemény széleskörően tartalmazza az információhordozókat. Rendelkezik az újabb dokumentumok elıállításához, kiadásához, a könyvtárhasználat nyilván tartásához szükséges sokszorosító és számítástechnikai berendezéssel. 2.

A könyvtár feladatai és vezetıje

A könyvtár mőködési célkitőzéseinek csak sokoldalú feladatellátással felelhet meg. A fontosabb feladatai: • az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, • a győjtemény folyamatos fejlesztése, ırzése, gondozása, • a dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása, • az egyéni és csoportos használat biztosítása, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatásaik elérése, • dokumentumok másolása, új ismerethordozók elıállítása, • muzeális értékő könyvtári győjtemények gondozása, • közremőködés tankönyvellátás megszervezésében.

59


SzMSz

A könyvtárat szakképzett könyvtáros vezeti, felelıssége rendkívül nagy a jelenlegi társadalmi állapotok között feladatai: • végzi az állomány nyilvántartásba vételét, • irányítja a raktári rend fenntartását, • felelıs az állomány megóvásáért, • végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását, 3.

Könyvtár használati elıírások

A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, pedagógusok és a szülık rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételérıl, kölcsönzésérıl a bejárati ajtón levı használati rend intézkedik. Használati elıírások: • Használói kör: alkalmazottak, tanulók, szülık • Nyitva tartás naponta: 8 –tól 17-ig • Kölcsönzési idıtartam: 21 nap. • A beiratkozás módja: személyesen, érvényes diákigazolvány vagy személyi igazolvány bemutatásával. • Tilos bevinni: kabátot, táskát, esernyıt, élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb kárt okozó tárgyat! • A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges! • Kötelezı a csend, hogy másokat ne zavarjunk!

XVII. 1.

Egyéb rendelkezések

A nemdohányzók védelmére vonatkozó elıírások

Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál külön tábla is jelzi. Az 1999. évi XLII. törvény meghatározza a nemdohányzók védelmével, valamint a dohánytermékek fogyasztásával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat. Ezek szerint tilos a dohányzás a szolgáltatást igénybevevık számára nyitva álló zárt légterő helyiségekben. Az elıírt feltételek biztosításáról az intézményvezetı, és az igazgatóhelyettesek kötelesek gondoskodni. 2.

A kiemelkedı teljesítmények intézményi jutalmazásának elvei, eljárás rendje

2.1.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés intézményi szabályozása

A szabályozás hatálya kiterjed az intézmény bármely alkalmazottjára és az intézmény vezetıjére. Az intézményvezetı tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorló fenntartó önkormányzat határozza meg a munkavégzésért járó kereset-kiegészítés mértékét. A szabályozás két fontos problémakört érint: • Az elismerés alapjául szolgáló intézményi kritériumok • Az elismerés intézményi eljárásrendje 2.1.1. • 60

Törvényi elıírások, ajánlások: A kereset-kiegészítés egy alkalomra illetıleg meghatározott idıre adható.


SzMSz

• • •

Az odaítélés feltételeit a SZMSZ rögzíti. Mértékét és évi minimumát központi intézkedéssel írják elı, a fedezet biztosításával. Ajánlások: o Felhasználható többletmunka díjazására (a NAT és a kerettantervek felülvizsgálatával kapcsolatos program-, taneszköz készítés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, szabadidıs tevékenységek szervezése) o Felhasználható a közoktatási törvény 118§ (10). bekezdésében meghatározott módon.

2.1.2.

A kereset-kiegészítés megállapítása során az alábbi kritériumrendszer alapján kell a személyekre szóló döntést kialakítani:

•

Saját feladatkörben (osztályfınök, napközis csoportvezetı, szaktanár, munkaközösség-vezetı) kiemelkedı, tartósan jó munkavégzés, nevelési eredmények az osztályközösség formálásában. A pedagógus példamutatóan gyermekbarát magatartása (ösztönzı munkakapcsolat, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, egyénhez igazodó fejlesztés, humanisztikus konfliktuskezelıi beállítódás, hatékonyság a nevelési problémák és konfliktusok kezelésében). Kollegák, tanulók, külsı partnerek viszonylatában eredményes szocializációs képesség (együttmőködések kezdeményezése, mások kezdeményezéseinek felkarolása, pozitív konfliktuskezelı magatartás). Tanulócsoportjával nevelési szempontból és a hátránykompenzálás terén feltőnı javulást elért pedagógus. Felkérésre elvégzett állandó megbízatás és/vagy jelentıs eseti feladat kiváló, megfelelı végrehajtása (szakkör, sportprogram, szabadidıs programok, az iskolai közösség érdekében végzett eredményes munka, önálló vélemény, javaslat és ezzel az iskola életének gazdagítása, nagyrendezvények, ünnepélyek színvonalas megszervezése, lebonyolítása, tartalmas szünidei táborok szervezése). A pedagógiai programhoz kapcsolódó saját kezdeményezéső feladat, akció kiváló, megfelelı végrehajtása (szakkör, sportprogram, szabadidıs programok). A NAT és kerettantervek alapján készült helyi tantervek, sikerességi kritériumok kidolgozása, különös tekintettel a differenciált foglalkoztatásra és a 11-12. évfolyam két szintő követelményrendszerére. A projektszerő oktatásban, nevelésben elért nagy jelentıségő eredmények. Nemzetközi és belföldi csere utakat szervezı kolléga, különös tekintettel az Európai Unió projektjeire Önképzésben, szervezett továbbképzésben való részvétel, ott elért kiváló teljesítmény és annak beépítése pedagógiai gyakorlatába. Önképzési produktumok létrehozása (tanulmány, cikk, pályázat írása). Az intézmény feltételrendszerének javításában elért eredmény (pályázati támogatás, szponzori támogatás elnyerése). Tanulók mozgósítása, eredményes felkészítése és tömeges részvétele házi tanulmányi rendezvényeken, szabadidıs programokon. Tanulók kiemelkedı eredményei, szereplése iskolai, városi, megyei, országos szinten.

•

• •

• •

• • • • • • • 2.1.3. •

A kereset-kiegészítés megítélésének intézményi eljárásrendje A vezetı feladatokból és hatáskörökbıl következıen és a miniszteri rendelkezés

61


•

• • • • 2.1.4.

szövegének megfelelıen is a kereset-kiegészítés megállapítása igazgatói hatáskör. Álláspontjának kialakítása során az igazgató elızetes javaslatokat kér: o a szakmai munkaközösségek vezetıitıl, o a közalkalmazotti tanács tagjaitól o az igazgatóság tagjaitól a tanári differenciálás elveinek kialakításával és a személyekre szóló javaslatokkal kapcsolatban Az információk sorában fontos szerepet kapnak a szülık és a tanulók körében szerzett folyamatos tapasztalatok is. A nevelıtestület tagjai lehetıséget kapnak saját éves teljesítményük összegezésére, mely további információkkal segítheti a vezetıi döntés elıkészítését. Az igazgatói döntés kialakításánál elınyben kell részesíteni azokat a pedagógusokat, akik legalább öt kritériumnak megfelelnek. A melléklet alapján hozott vezetıi döntést évente a tantestület nyilvánossága elıtt kell ismertetni. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának elvei az óvodákban

Óvodapedagógusok: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Legalább 2 év munkaviszony az intézményben Magas színvonalú felkészültség, kimagasló szakmai munka Innovációs tevékenység Nagyfokú pedagógiai önállóság Példás munkafegyelem Bemutatók vállalása Gyermekek, szülık, nevelıtestület körében végzett sokoldalú tevékenység Többletmunka vállalása Pályázatok felkutatásában, kidolgozásában való aktív részvétel Közösséggel kapcsolatos plusz feladatok vállalása Írásbeli feladatok elkészítésének igényessége Gyermekcsoportoknak plusz programok szervezésében való aktivitása Óvodai ünnepek színvonala Szemléltetı eszközök, kiegészítık készítése Gyermekközpontú szemlélet Harmonikus kapcsolat a szülıkkel, kollégákkal Magas fokú tolerancia és empátiaképesség Szakmai igényesség, önképzés

Nem pedagógus alkalmazottak esetében a jutalmazás elosztásának elvei • • • • • • • •

62

SzMSz

Szakmai felkészültségének minısége – végzettsége beosztásának megfelelı-e Munkavégzésének minısége Gyermekekkel való bánásmódja Szülıkkel kialakított kapcsolata Feladatvállalási készség – túlórák vállalása, plusz munka felajánlása Megbízhatósága Pontossága, alapossága Kapcsolata munkatársaival


SzMSz

Intézményünkbıl GYES-t igénybevevı óvónı a GYES lejárta után egy évvel részesülhet a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésben. 2.2.

Intézményi emlékplakett adományozásának szabályozása

Az intézményi emlékplakettet tanévenként egy alkalommal a ballagási illetve a tanévzáró ünnepélyen adja át az igazgató. Az intézmény öt évenként rendezendı jubileumi ünnepségein szintén átadásra kerül az emlékplakett. A pedagógusok között emlékplakettet kap: „Az év óvónıje” "Az év tanítója" "Az év napközis nevelıje" (három évenként) "Az év felsıs tanára" "Az év gimnáziumi tanára" „Az év kollégiumi nevelıje” (három évenként) A technikai dolgozók között emlékplakettet kap: "Az év technikai dolgozója" (három évenként) Az emlékplakett adományozásának feltételei: Pedagógusok esetében: • több éven keresztül végzett színvonalas, egyenletes szakmai munka, • példamutató emberi magatartás kollégákkal, szülıkkel, tanulókkal szemben, • tanórán kívül végzett színvonalas munka, • tanulókkal elért kiváló versenyeredmények, • eredményes, nagy jelentıségő projektek végrehajtása a tanulókkal Technikai, ügyviteli dolgozók esetében: • több éven keresztül az intézmény érdekében végzett színvonalas, egyenletes szakmai munka • segítıkész és példamutató magatartás pedagógusokkal, tanulókkal és szülıkkel szemben Az adományozás eljárásrendje: • Ugyanannak a személynek ötévenként adományozható. • Javaslatot tesznek a szakmai munkaközösségek, a gazdasági hivatal, iskolaszék, szülıi közösség, diákönkormányzatok. • A tantestület minden év május 15-ig titkos szavazással dönt, amelynek megszervezését, lebonyolítását a Közalkalmazotti Tanács végzi. Az iskoláért sokat tett szülıre, külsı támogatóra a tantestület, a szülıi közösségek, diákönkormányzat tesz javaslatot. Egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék. Elınyt élveznek a gimnáziumot végzı tanulók szülei, illetve a 8. osztályt végzı tanulók szülei. "Az év tanulója" Javaslatot tesznek: a tantestület, diákönkormányzat és a diákközösségek minden tanév április 30-ig. Jutalmazottak köre a 12. évfolyam tanulói. Az adományozás feltételei: • kiváló tanulmányi eredmény, • a szőkebb és az iskolai közösségért végzett áldozatos munka, • példamutató magatartás,

63

Koch Valéria Iskolaközpont országos versenyen elért 1-10. helyezés.

• 3.

SzMSz

Fakultatív hit- és vallásoktatás idıpontját és helyét biztosító eljárás rendje

Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselıinek feladata. Az egyházak képviselıje által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre. Az egyházak képviselıje az igazgatóhelyettes tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet/tantermeket. A délutáni tanulási idı tiszteletben tartása az egyházak képviselıire is vonatkozik. A tanév elsı iskolaszéki ülésén, illetve szülıi értekezletén a szülık tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás idıpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevı tanulókról. A napközis foglalkozáson részt vevı tanuló azonban köteles napközis nevelıjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt). 4.

Kollégiumba való felvétel

A diákoknak a jelentkezési lapon meg kell jelölniük, ha kollégiumi ellátást kérnek. Az újonnan beköltözni szándékozóknak pályázatot kell írniuk. Elınyben részesülnek a német nemzetiségi családból és a Koch Valéria középiskolába felvételt nyert tanulók. 5.

A kollégiumi szociális támogatás megállapításának és felosztásának feltételei

Ilyen juttatás esetén figyelembe vesszük a tanuló szociális helyzetét, tanulmányi elımenetelét és magatartását. A kollégista szülei által írt kérvény mellé kell csatolni a kereseti igazolásokat és testvérek esetén az ı iskolalátogatási igazolásukat. A támogatás odaítélésérıl és annak mértékérıl a kollégiumvezetı és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs dönt. A nevelıtanárok javaslattételi joggal élhetnek. 6.

A térítési díj befizetése a kollégiumban

Minden hónap elsı és második munkanapján lehet a gazdasági irodában befizetni a kollégiumi díjat. A kollégiumi jogviszony bármely okból történı megszőnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítésérıl a kollégium 1 hónapon belül intézkedik. Az igénybe nem vett étkezésre befizetett összeget a bejelentést követı naptól kezdıdıen a következı befizetéskor be kell számítani. 7.

A térítési díj befizetése az óvodákban

A gyermekek térítés ellenében napi háromszori étkezésben részesülnek az óvodában. A térítési díj összegét a fenntartó állapítja meg. 64


SzMSz

Étkezési díjkedvezmény igényelhetı az intézményben a fenntartó által megállapított keret erejéig. A kedvezmény mértékét, elosztását az óvodavezetı, és a gyermekvédelmi felelıs, a szülık írásbeli kérelme alapján határozza meg. A három és többgyermekes családok 50 %-os étkezési díjkedvezmény igénybevételéhez évente nyilatkoznak kiskorú, eltartott gyermekeik számáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı családok a határozat másolatával, illetve írásbeli nyilatkozat kitöltésével jogosultak a térítési díjkedvezmény igénybevételére. A gyermek hiányzását a szülı köteles jelezni, az ebédet lemondani. Az étel az óvodából nem vihetı el. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülı a térítési díj jóváírására nem tarthat igényt. Ebéd visszatérítése: A naponta 9 óráig lemondott ebéd térítésére van másnaptól mód. Az óvodai befizetések idıpontjait, a térítés összegét fél évre elıre a szülık által jól látható helyen kifüggesztjük. (konyhaajtó, csoportok faliújsága). Ebédbefizetés havonta egyszer történik. A gyermekek hiányzása nem mentesíti a szülıt az étkezési díj befizetése alól. Befizetés elmaradása esetén a következı ebédbefizetés alkalmával van mód azt pótolni. 8.

Alapítványi támogatás

Az intézmény által alapított Pécsi Oktatási Központ – Bildungszentrum Fünfkirchen Alapítvány az alapító okiratában meghatározott céloknak megfelelıen támogatja az iskola tanulóinak tehetséggondozását, külföldi cserekapcsolatait, illetve az intézmény hagyományápoló tevékenységét. 9. Iratkezelés szervezeti rendje Az iratok iktatása az intézményegységekben történik. Az iktatási rendszer papíralapú, az iskolatitkár, a kollégium vezetı és az óvodatitkár végzik. 10.

A Referencia Intézményi szerephez tartozó eljárásrendek

10.1.

A „Jó gyakorlat” átadásának forgatókönyve

Az átadás lépései: Elızmények→ szerzıdéskötés elıkészítése a termék tartalmi elemei szakmai tevékenységi keretek, vállalások szereplık és felelısségek dokumentálás rendje kapcsolatfenntartás, visszacsatolás módja CÉL A partnerintézmény megismerése

A jó gyakorlat

TEVÉKENYSÉG helyzetelemzés készítése • értékelés a jó gyakorlat adaptációja szempontjából az intézmény bemutatása: •

MÓDSZER

RÉSZVEVİK

• • •

interjú kérdıív személyes megkeresés

Intézményvezetık

• •

iskolalátogatás prezentáció

irányító és szakmai teamek

DOKUMENT UMOK pedagógiai program SZMSZ jelenléti ív emlékeztetı fotó pedagógiai program 65

Koch Valéria Iskolaközpont intézményének megismertetése

•

• • • •

Az adaptáció elıkészítése

•

• • • • • •

Az adaptáció megvalósítása

•

• •

•

•

•

Értékelés

66

• •

intézményi környezet jellemzıi pedagógiai értékrend szervezeti keretek, eszközök humán erıforrások jó gyakorlat tevékenység, mőködés közben partnerintézmény tantestületének tájékoztatása jelzett igények várható nehézségek erıforrások a tartalom ismertetése költségek tervezése koordinátorok megnevezése adaptációs csoport létrehozása tervkészítés a beépítés módszereinek kiválasztása a mentor feladata, szerepe az adaptálás folyamán (konzultációk, látogatások, kapcsolattartás formái) megfigyelési, elemzési szempontok megfogalmazása korrekciók alkalmazása visszacsatolások tapasztalatok összegzése

SzMSz SZMSZ jelenléti ív emlékeztetı fotó

• •

ismertetı hospitálás

• • •

beszélgetés helyzetelemzés a szakmai teamek mőhelymunkája szakmai továbbképzés

irányító és szakmai teamek a partnerintézmény tantestülete

A jó gyakorlat dokumentációja jelenléti ív emlékeztetı fotó

• •

közös szakmai mőhelyek konzultációk látogatások

szakmai teamek partnerintézmény tantestülete

jelenléti ív emlékeztetı fotó értékelılap a visszajelzéshez

• •

kérdıív: szervezés

az adaptáló intézmény

kérdıív

•

•


•

10.2.

eredmények feltárása a partnernél továbbfejlesztés lehetıségei

SzMSz • • •

tudásátadás tartalmi elemek dokumentáció elemzése

tantestülete szakmai team

A pedagógusképzés hallgatóinak összefüggı gyakorlati képzésének szervezése

I. • • •

CÉLOK Gyakorlati ismeretek Munkahely világába való bevezetés Szakmai ismeretek – tanári kompetenciák

II. • • • • •

FELTÉTELEK Képzett mentor (törvényeknek, rendeleteknek megfelelı végzettség) Támogató, befogadó gyakorlóhely A gyakorlóhely tárgyi felszereltsége A gyakorlóhely repertoárja alkalmas a gyakorlati képzéshez (amit nyújtani tud) Állandó kapcsolat a gyakorlóhely és a képzıintézmény között

III. IDİ- ÉS FELADATTERV

Cél

Tevékenység •

Kapcsolatfelvétel, szerepek tisztázása, • szerzıdéskötés •

•

Idı

Partnerek

A hallgató felkeresi az fogadóintézményt, átnyújtja a képzési célokat, követelményeket, kereteket iskolavezetés tartalmazó dokumentumokat A gyakorlat mentor hallgató . megkezdése képzıhely elıtti hónap A mentor (egyetem, kijelölése fıiskola) A mentor és hallgató személyes találkozása, szerepek, keretek tisztázása Szerzıdéskötés a

Dokumentumok

Szerzıdés, hallgatói tevékenységtükör, feljegyzés a személyes találkozóról (mentor - hallgató)

67


SzMSz

felsıoktatási intézménnyel •

• Feltárás, helyzetelemzés •

•

•

A mentorálás folyamata

68

A fogadóintézmény repertoárjának áttekintése, az intézmény dokumentumaina k, munkájának megismertetése a hallgatóval A külsı gyakorlat követelményeine Elsı hét k áttekintése eleje A hallgató bemutatása a tantestületnek, helye a tanáriban A bemeneti hallgatói kompetencia térkép elkészítése egyéni fejlesztési terv készítése

• idıterv készítése (mikor, melyik osztályban, hol gyakorol fél éves) • Őrlapok, nyomtatványok áttekintése (mit, mikor használ) • A mentor által megtervezett elsı két hét áttekintése (részletes)

Vezetıség, mentor, hallgató, tantestület, technikai személyzet

Pedagógiai Program SzMSz Házirend (IMIP) Éves ütemterv Bemeneti hallgatói kompetencia térkép (1. sz. melléklet) Egyéni fejlesztési terv (2. sz. melléklet)

- féléves idıterv - részletes munkaterv - hospitálási jegyzıkönyv (3. sz. melléklet) - óraterv (4. sz. melléklet) - tanórán kívüli tevékenységek jegyzıkönyve (5. sz. melléklet) - esettanulmány őrlapja (6. sz. melléklet) - szülıi kapcsolattartás őrlapja (7. sz. melléklet) - hallgatói értékelılap (8. sz. melléklet)

Koch Valéria Iskolaközpont A hallgató értékelése (folyamatos, idıszakos több folyamatos csoport, több (a gyakorlat kolléga) ideje alatt) ∗ óra elıkészítése ∗ óra megtartása ∗ óra elemzése • Az egyéni hallgatói gyakorlat eddigi tapasztalatainak összesítése • Folyamatos motiváció A hallgató áltat kötelezıen végzett tevékenységek: ∗ hospitálás (minden osztályban legalább 2-3 óra) ∗ óratervezés ∗ tanítás ∗ óraelemzés ∗ tanórán kívüli tevékenységek ∗ esettanulmány készítése ∗ portfólió készítése ∗ kapcsolattartás (szülıi értekezlet, szülıi fogadó) ∗ tantestületi értekezletek, szakmai megbeszélések ∗ ismerkedés az iskolai munkát támogató szakmai szervezetekkel

SzMSz

•

mentor – hallgató mindenki, akivel a munka során kapcsolatba kerülnek

69


SzMSz •

•

• A mentorálási folyamat értékelése

•

•

A mentorálás tapasztalatainak áttekintése A hallgatói visszajelzések megbeszélése A hallgatói portfóliók áttekintése A mentorálás intézményi eljárásrendjének esetleges módosítása

•

A gyakorlat utolsó és az azt követı hét • •

Feljegyzések (sikerek, problémák a mentorálás során) Mentori és intézményi értékelılap a mentorra és az intézményre vonatkozóan (9. és 10. sz. melléklet) hallgatói portfólió eljárásrend, feljegyzések a tapasztalatokról

IV. MELLÉKLETEK (Az SzMSz 7. számú melléklete tartalmazza) 1. Bemeneti hallgatói kompetencia térkép 2. Egyéni fejlesztési terv 3. Hospitálási jegyzıkönyv 4. Óraterv 5. Tanórán kívüli tevékenységek jegyzıkönyve 6. Esettanulmány őrlapja 7. Szülıi kapcsolattartás őrlapja 8. Hallgatói értékelılap 9. Mentori értékelılap 10. Intézményi értékelılap 11. Jó tanácsok listája 11.

Egyéb, az intézmény mőködésével összefüggı kérdések

Helyközi közlekedési költségek 80 %-nak térítésére jogosultak a város közigazgatási határán kívül lakó közalkalmazottak. Az intézmény dolgozói étkezési jegyek formájában havonta étkezési hozzájárulást kapnak. Nem jár étkezési hozzájárulás: • Harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idejére • Három héten túli táppénz állomány esetén • GYED-en, GYES-en lévı dolgozóknak. Jár étkezési hozzájárulás: • a helyettesítésre felvett dolgozó részére Helyettesítés átfedési idıben: Az óvodapedagógusok létszámának meghatározásakor csoportonként napi 2 óra átfedési idıt

70


SzMSz

figyelembe kell venni. Az egyedül maradó óvónı a távollévı munkaköre egy részét is köteles ellátni. E többletfeladatot ellátó óvodapedagógust a MT. 105.§. (3). bekezdésében meghatározott helyettesítési díj illeti meg, amennyiben aránytalan teher hárul rá. (+ 1 óra) Pótlékok Idegen-nyelvtudási és nemzetiségi pótlékra való jogosultság A közalkalmazottak jogállásáról szóló – 1993. évi C. törvény rendelkezik az idegennyelvtudási pótlékról, amely szerint a közalkalmazott akkor jogosult e pótlékra, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegennyelv rendszeres használata indokolt. A pótlék megállapításának további feltétele az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvány vagy ezzel egyenértékő igazolás. A nemzetiségi pótlék – a módosított 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 15. § (2) bek. F/pontja szerint – annak jár, aki kisebbségi nyelvő óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelezı órájának legalább 50 %-ában kisebbségi anyanyelven nevelı és oktató munkát végez. A jogszabály kizáró rendelkezés hiányában a közalkalmazottat egymás mellett is megilleti a Kjt. szerinti idegen-nyelvtudási, valamint a Vh. szerint nemzetiségi pótlék. Az idegen-nyelvtudási pótlék mértéke: középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50 %-a, felsıfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100 %-a

71


XVIII.

SzMSz

Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása

1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ az általános iskolai diákönkormányzat vezetıje 2. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ a gimnáziumi diákönkormányzat vezetıje 3. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a kollégiumi diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ a kollégium diákönkormányzat vezetıje 4. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ az iskolaszék elnöke 5. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az óvodaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ az óvodaszék elnöke 6. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskola szülıi munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ az iskolai szülıi munkaközösség elnöke

72


SzMSz

7. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a kollégium szülıi munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ a kollégiumi szülıi munkaközösség elnöke 8. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézményi alkalmazotti közösség elfogadta. Kelt: Pécs, 2012. november 13. ........................................................ igazgató 9. A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Szervezeti és Mőködési Szabályzatát a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Oktatási Bizottsága elfogadta. Kelt: Budapest, 2012. november 17. ........................................................ MNOÖ elnöke

73


Mellékletek 1. számú melléklet: A vezetık munkaidı-beosztása 2. számú melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése 3. számú melléklet: Munkaköri leírások 4. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 5. számú melléklet: FEUVE szabályzat 6. számú melléklet: Gazdasági Ügyrend 7. számú melléklet: A pedagógusképzés hallgatóinak összefüggı gyakorlati képzésével kapcsolatos eljárásrend mellékletei

74

SzMSz

Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents