KÖNYVTÁRINFORMATIKA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK. Dudás Anikó Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (Piliscsaba)

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

KÖNYVTÁRINFORMATIKA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK LIBRARY INFORMATICS. HUMANITIES AND SOCIAL SCIENCES

Dudás Anikó Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (Piliscsaba) Összefoglaló A könyvtári keresőeszközök könnyű hozzáférése az interneten, valamint a teljesszövegű tartalomszolgáltatások egyre bővebb köre jelentősen megkönnyíti a felsőoktatás diákjainak, oktatóinak dolgát a szakirodalom megszerzésében. A dokumentumtárak és keresőeszközök egyre változatosabb zsánere és komplexitása, szórtságuk, az újabb publikációs szokások térhódítása ugyanakkor nélkülözhetetlenné teszi az információs műveltség és kompetencia minél teljesebb körű megszerzését. A bölcsész és társadalomtudományos szakok hallgatói számára a korszerű szakirodalmi tájékozódáshoz nélkülözhetetlen mind a hagyományos könyvtári anyag kiaknázásának tudása, mind a világhálón fellelhető, változatos módon elérhető tartalmak, a tartalmak eredetének és informatikai környezetének megfelelő azonosítása, hitelességük megítélése, interpretálásuk, a hivatkozás és hasznosítás módjainak ismerete. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (Piliscsaba) öt évvel ezelőtt került be a tanrendbe a Könyvtárhasználat a XXI. században, BA képzésben: Könyvtárinformatika elnevezésű tárgy. Az előadás a tárgy fejlődéstörténetét, tanmenetét, segédanyagait, az oktatás során szerzett tapasztalatokat és kihívásokat ismerteti.

Kulcsszavak könyvtárhasználat, könyvtárinformatika, szakirodalmi tájékozódás

információs

műveltség,

információkeresés,

Abstract Widespread online access to library information retrieval systems in addition to a growing number of content services that provide full transcripts make acquiring scholarly literature easier for college and university students and lecturers alike. The complex, diverse, and dispersed nature of information retrieval systems in addition to new academic publishing practices make perfecting information literacy and competencies essential. Students of Humanities and Social Sciences must have the ability to take advantage of traditional library collections/literature and learn to interpret, refer to, utilize and determine the authenticity of content made available on the world wide web. The "Library Informatics – Library Research in the 21st Century" course was added to the curriculum of the Faculty of Humanities, Pazmany Peter Catholic University (Piliscsaba) five years ago. The presentation explains the course's goals, history and schedule, its study materials, experiences and challenges.

Keywords library informatics, information literacy instruction, library research, information seeking & retrieval

1



1. Tanrendbe iktatott tanegység Kerek öt esztendeje annak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (PPKE BTK) a tanrendbe került, választandóan kötelező tantárgyként, a Könyvtárhasználat a XXI. században elnevezésű tanegység. Később, a BA képzésben a tárgy a Könyvtárinformatika nevet kapta. A modern filológia szakokon kötelezővé vált, míg a többi szakokon a diákok továbbra is a közös képzésben meghirdetett választható tárgyak közül vehetik fel és végezhetik el a gyakorlati jeggyel záruló tanegységet. A könyvtárinformatika tanrendbe iktatott oktatásához, önálló tantárgykénti bevezetéséhez az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) országos nemzeti program adott indíttatást. Az EISZ megalapításának legfontosabb célja, mint ismeretes, az volt, hogy a program Magyarországon erősítse meg az oktatás és a kutatás-fejlesztés szakirodalmi hátterét. A 2001-ben kiírt pályázat eredményeként, 2003-ban, mint sok más hazai intézményben, a PPKE Bölcsészettudományi Karán is kialakulhatott egy közel harminc férőhelyes számítógépes kabinett. Az akkor kialakított számítógépes helyiség azóta is jelentős informatikai helyszín: a hallgatók itt interneteznek, itt zajlanak a könyvtárinformatikai órák, a maradék nyitvatartási időben pedig a terem elektronikus olvasóként funkcionál. 1 Az EISZ pályázat teljesítésének feltétele volt egy meghatározott hallgatói létszámra kiterjedő felhasználóképzés. A könyvtárinformatika tanítása ezzel a kezdeti lendületettel ágyazódott be a tanrendbe. Az öt év leforgása alatt közel másfél ezer diák, köztük két látássérült végezte el a könyvtárinformatikai kurzust. A kurzusokat minősített informatikus könyvtáros oktató és eddig összesen hét bölcsész szakos tanár tartotta, van illetve volt közöttük nyelvész, történész, angol, kommunikáció és latin szaktanár. Jelenleg három oktató: informatikus könyvtáros, nyelvész és történész vezeti a félévente meghirdetett kurzusokat.

2. A tematika A tanegység bevezeti a hallgatókat a korszerű könyvtár világába. Célja, hogy a diákok megismerjék a tanulmányaik alatt nélkülözhetetlen szakirodalom felkutatásának lehetőségeit, a forrásgyűjtemények és a dokumentumok fajtáit, az információkeresés módját, az információkeresés technikáit. A kurzusok foglalkoznak a bölcsészettudományokat és társadalomtudományokat általában, valamint az egyes szakterületeket külön-külön is lefedő elektronikus információforrásokkal, és alkalmat nyújtanak célszerű használatuk elsajátítására. Természetesen, sor kerül a legalapvetőbb információforrások – a szabadon elérhető és a felhasználói jogosultságokhoz kötött portálok, katalógusok, bibliográfiák, elektronikus könyvtárak, tudományos adatbázisok – 1

Az EISZ-kabinett megnyitásakor a folyamatosan frissített adatbázis-cédéken (Magyar Nemzeti Bibliográfia, PRESSDOK-HUNDOK stb.) kívül elérhetők voltak a hálózatra telepített értékesebb adatbázisok is: Thesaurus Linguae Graecae, The Encyclopedia of Religion, Hebrew & Aramic Lexicon, International Medieval Bibliography, Thesaurus Formarum Totius Latinitatis, Monumenta Germaniae Historica, Ut per litteras apostolicas... (Pápai levelek a XIII. és XIV századból), CETEDOC Library of Latin Texts (CLCLT-5), Thesaurus Diplomaticus (CETEDOC). Néhány teljes szövegű lemez lincence időközben lejárt, a megújításukra, sajnos, nem volt forrás.

2



megismerésére, elemzésére, a belőlük kinyerhető információk kritikus értékelésére, és az etikus felhasználás kérdéseinek megtárgyalására is. A tematikai egységek és tartalmuk: 

A könyvtári honlap és a katalógus

A Kar könyvtári honlapjának, egyúttal a helyi könyvtárhasználati tudnivalók megismerése. A kari könyvtár katalógusa: a keresőűrlapok típusai, keresőelemek, a katalógustételek legalapvetőbb bibliográfiai adatainak értelmezése (a tételek „szövegolvasása”, azaz a katalógustételek adatértelmezése). Könyvtártípusok, közgyűjtemények. Más könyvtárak honlapjai és katalógusai, közös katalógusok, illetve lekérdező felületek. 

Kutatásmódszertan

A kurzus elsősorban az előzetes irodalomkutatásra összpontosít. A rövid kutatásmódszertani bevezető elhelyezi az előzetes irodalomkutatás fázisát a tudományos igényű kutatás egészének folyamatába. A szakirodalom feltárásának fontos előfeltétele a leggyakoribb dokumentumtípusok jellemzőinek ismerete és a dokumentumokat őrző, rendszerező, szolgáltató forráshelyek típusainak áttekintő megismerése, a „Mit hol érdemes keresnem?” kérdés megválaszolásának előkészítése. 

Hivatkozási stílusok

A bibliográfiai tételformázás. Az internetes dokumentumokra való hivatkozások kérdései, problémái. A kurzus végéig, az időközben megismert adatbázisokat és más bibliográfiai ismereteiket felhasználva a diákok egy általuk választott témáról készítenek válogatott bibliográfiát. 

Hálózatok, internet

A webhelyek, honlapok, portálok, weblapok, adatbázisok ismérvei, szerveződésük, hozzáférési módozataik a világhálón (offline–online; szabad–nyílt– jogosultságokhoz kötött elérés). Tudományos, közszolgálati, magán-, közösségi és más jellegű oldalak felismerése. Az internetforrások természete és minősége, a forráshelyek, a hitelesség és jogszerűség ellenőrzésének lehetőségei. A tudományos információk és publikációk kritériumai. URL címek fajtái, adatelemeik értelmezése, a navigáció útjának éber követése, a weblapok kontextusának felderítése, a „Hol vagyok az Interneten?” kérdés megválaszolása minden kattintásra. 

A bibliográfiák és az indexelő szolgáltatások jellemzői

A bibliográfia műfaja, a szakbibliográfiák és az indexelő szolgáltatások. Az adatbázisok jellemzői a bibliográfiai alapadatoktól a teljesszöveges szolgáltatásokig. 

Nemzeti könyvtárak, nemzeti bibliográfiák

3



A nemzeti könyvtárak feladatai, gyűjtőkörük, szolgáltatásaik; honlapok, katalógusok, digitalizálási programok. A kurrens és retrospektív magyar nemzeti bibliográfiák. A hagyományos könyvtár intézménye rendszerszerű közszolgálati konstrukció: helyi, regionális, országos, kulturális és világrendszer is egyben. 2 Az információtechnológia sok vonatkozásban látványosan felfedi e rendszer összefüggéseit, és könnyen elérhetővé teszi a szolgáltatásait. Érdemes e rendszer összefüggéseinek ívét a diákoknak is megismerniük: a nemzeti könyvtárak küldetésének hasonlósága honlapjaik, szolgáltatásaik, akár digitalizálási törekvéseik összehasonlításával is megismerhetők, s jelentősen megkönnyítik az egyes nemzeti kultúrákhoz (francia, német, olasz, spanyol, lengyel, magyar, cseh, szlovák stb.) kötődő publikációk felderítését. 

A könyvek rendje a könyvtárban

A valós (hagyományos) könyvtárak szabadpolcos rendje és raktározási gyakorlata. 

Információkereső nyelvek

A természetes és mesterséges információkereső nyelvek: tárgyszavak, tezauruszok (ontológiák), Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) vs. kulcsszavak, szövegszavak, folkszonómiák, relevancia alapú rangsorolás. 

Az információkeresés műveletei

Az információkeresés technikája és stratégiái: a keresőmaszkok (előtétek, panelek) típusai, logikai operátorok, csonkolás stb. 

Szakterületi adatbázisok

A kurzus gerince a bölcsészeteket és társadalomtudományokat érintő legfontosabb hazai és külföldi adatbázisok alaposabb megismerése, az itthoni országos programok keretében hozzáférhető különféle archívumok, ágazati és interdiszciplináris indexelő és teljesszövegű szolgáltatások kipróbálása. A legfontosabb adatbázisok listája a tantárgy honlapján található meg. Az általános gyűjtőkörű adattárakon kívül a lista az egyes szakterületeket (filozófia, irodalomtudomány, nyelvészet, ókortudomány, művészettörténet, történelem, szociológia, kommunikáció, pszichológia) lefedő hazai és nemzetközi adatbázisok hozzáférési útvonalait is tartalmazza. (3. ábra) 

Az adatbáziselemzés szempontjai

Szempontrendszer az adatbázisok megismerésének lépéseihez: közreadó előállító/adatgazda; jelleg; szerkezet; szakterületi, nyelvi, területi stb. hatókör; időkeret; feltárt dokumentumtípusok; feltárás szintje, részletessége; keresési felületek és segédeszközök; egyéb keresést és felhasználást segítő funkciók (nyomtatás, listakészítés, export, rendezési szempont, az eredménylista tételeinek különféle nézetei: címkés/bibliográfiai forma). További „hozzáadott értékek”: 2

Vö. Sonnevend

4



keretnyelv-váltási lehetőség; tématérkép vizualizációja; külső szolgáltatások bekapcsolása: linkszolgáltatás más adatbázisokhoz, címkéző rendszerekhez; permalink; személyes profilok aktivizálása; közös keresőfelületek; a keresőrobotokkal való feltárhatóság – pl. a Google Scholar és az előfizetett indexelő szolgáltatások közötti átjárás. 3. Komplexitás Napjaink tartalomszolgáltatási törekvéseit az intenzív átalakulás, szakadatlan, dinamikus mennyiségi és minőségi változás, a keresőrendszerek zsánereinek sokasága, és általában is a változékonyság jellemzi. Komplex megközelítést kíván, ha körvonalazni szeretnénk mit is értünk egyáltalán azon, hogy „könyvtár”; mi a különbség a hagyományos és az elektronikus dokumentum között; milyen keresési stratégiákkal lehet élni a strukturált könyvtári és archívumi adatbázisoknál és milyenekkel az internetes böngészők esetében; mire jók a hagyományos könyvek, folyóiratok és a hagyományos könyvtári anyagot feltáró keresőrenszerek, s mire a másik féle – a szabadszavas vagy a következtetőgépekkel, relevanciakalkulációval működő internetes keresők; hogyan értelmezhetjük a Google találati listáit, amelyeket oly természetességgel használunk már mindennapjainkban; hogyan kellene forrásjegyzékben, felhasznált irodalomjegyzékben hivatkoznunk és korrekt módon elkészítenünk az internetről felhasznált dokumentumok leírását; melyik internetes dokumentum-példányra hivatkozzunk akkor, ha például ugyanaz a szöveg (esetleg módosított tartalmakkal) elérhető preprint, postprint és print változatban, 3 illetve, ha a nyomtatott cikk efakszimiléje több helyről is letölthető: a szerző személyi honlapjáról, a folyóirat honlapjáról, intézményi repozitóriumból és egy közgyűjteményi archívumból vagy akár annak tükörszerveréről is; miről is ismerszik meg az, hogy egy internetes dokumentum (illetve bármelyik dokumentum) „megbízható”? A szakirodalom felkutatásának és hozzáférésének lehetőségei kibővülnek: „falak nélküli”, „hibrid” vagy „komplex” könyvtárról beszélünk,4 amelynek szolgáltatási körébe egyaránt beleértjük a hagyományos papírdokumentumokat, a különféle elektronikus 3

Preprint, pre-print: a közlésre benyújtott szerzői kézirat. Postprint, post-print vagy posztprint: a kiadói eljárás során a szakmai pályatársak (referensek, lektorok) véleményét, javaslatait érvényesítő, a vélemények alapján módosított, véglegesített szerzői kézirat (a közlésre elfogadott kézirat), amely végső megjelenési formáját (és kontextusát is) további kiadói szerkesztés során nyeri el. Terjedőben van az a gyakorlat, hogy a különféle kéziratokat, a kiadói szerkesztői beavatkozások előtti postprintet vagy annak további, a kiadótól függetlenül módosított, javított változatait a szerzők a kiadóktól függetlenül archiválják: közzéteszik a személyi vagy intézeti honlapokon, az intézményi vagy szakterületi repozitóriumokban, ahonnan a fájlokat korlátozás nélkül bárki letöltheti és hivatkozhat is a műnek erre a változatára. Újabban a nemzetközi rangos folyóiratkiadók az elektronikus tartalomszolgáltatóknál várólistáról hozzáférhetővé teszik a közlésre elfogadott kéziratok szerkesztett változatait. A különféle megjelenés alatti/megjelenés előtti – in press – stádiumokban lévő cikkek szerkesztettségi állapotát a tartalomszolgáltatók jelzik is (például: uncorrected proofs – szerkesztett, tördelt kézirat, corrected proofs – a korrektúrafordulók utáni, a folyóiratszám szerkesztője számára előkészített, tisztázott kézirat. A kéziratok jelentős filológiai források lehetnek. A Gutenberg-érában viszont a kéziratok nem tartoztak tipikusan a könyvtárak gyűjtőkörébe, a tudományos folyóiratcikkek kéziratai pedig nem kerültek a nyilvánosság látókörébe. A kéziratokat még kis példányszámú sokszorosítás esetén sem tekintették publikációknak, így az efféle szürkeirodalom a bibliográfiákba, adatbázisokba sem került be, megőrzésük is esetleges volt (kivételekről természetesen beszélhetünk). Az online környezet hatására ez a szemlélet átalakulóban van. 4 Lásd hozzá teoretikus szempontból MaderBéla, a felsőoktatási könyvtárak feladatvállalásainak hangsúlyeltolódásai szempontjából Virágos Márta cikkét.

5



hordozókat (CD, DVD, videó stb.), a hálózati katalógusokat, bibliográfiákat, egyéb információforrásokat, és nem utolsó sorban a teljesszövegű tárhelyeket, illetve adattárak és tárhelyek egymásba fonódó szövevényét, egymásra épülő szolgáltatási rendszerét. Ugyanakkor ezen szolgáltatások közvetítése, és általában a dokumentumok közvetítése napjainkban már nemcsak az intézményesített könyvtár és a könyvtárosok kiváltsága: a felhasználó többnyire egyedül kell, hogy boldoguljon az információszerzéssel az adatbázismonstrumok labirintusában vagy a nyílt és olykor vad web vizeken. Az interneten számos csábító alternatív könyvtárhasználati lehetőség villog az egyszerű információmorzsák felcsipegetésétől a „saját könyvtár” kialakításáig.5 4. Kompetenciák A keresőeszközök akadálytalan elérése, a teljesszövegű tartalomszolgáltatásokkal, linkszolgáltatásokkal párosulva jelentősen megkönnyítheti a diákok, oktatók dolgát a szakirodalomhoz való hozzáférésben. A hálózati dokumentumok szabályozatlansága, a digitális dokumentumok sikeres kereshetőségét, rendszerezhetőségét hivatott metainformációk viszont sokszor elégtelenek vagy teljességgel hiányoznak, így a találati listák kezelhetetlen adathalmazokat eredményezhetnek. A dokumentumtárak és keresőeszközök változatossága és komplexitása, szolgáltatási helyeik szórtsága, az újabb publikációs szokások térhódítása ugyanakkor nélkülözhetetlenné teszi a megfelelő információs műveltség és kompetencia minél teljesebb körű megszerzését. E szempontokat taglalják a különféle, a felsőoktatásban elvárható információs műveltséggel és kompetenciákkal, illetve azok követelményrendszerével foglalkozó dokumentumok. 6 A brit és ír egyetemi és nemzeti könyvtári szövetség (Society of College, National and University Libraries, SCONUL) az információs műveltség modelljét hét tartópillérre helyezi, melyeknek alapkövei a könyvtári és az információtechnikai készségek. 7 Hasonlóképpen, a két fő komponenst megkülönbözteti és szoros együtthatásukat domborítja ki az amerikai könyvtári szövetség (American Library Association, ALA) felsőoktatási és kutatókönyvtárakat tömörítő szakosztályának (Association of College and Research Libraries) az információs műveltséget és kompetenciát leíró követelményrendszere. 8 A nemzeti keretrendszereket meghatározó hasonló dokumentumokban az új tudás kialakításával szoros összefüggésben tárgyalják az információs készséget, melynek elemeiként a szükséges információ felismerését és körvonalazását, az információk megtalálási, értékelési és alkalmazási képességét említik. Kidomborítják azt is, hogy az információözönben való tájákozódás, az információ forrásának, megbízhatóságának felismerése, a felhasználás etikai, jogi kereteinek ismerete és betartása vagy a forrásokra történő korrekt hivatkozás éppolyan fontos, mint a számítástechnikai ügyesség, a felületek, az alkalmazások, rendszerbeállítások kezelése, a rendszerek felépítésének ismerete, és mindezen ismeretek együttes alkalmazása, transzformálása. A rendszerek tervezői törekszenek ugyan arra, hogy a különféle

5

Rövid idő alatt elterjedtté vált az előfizetéshez kötötten használható és a szabad felhasználást kínáló rendszereknél is a személyre szabható, a saját keresési eredményeket, a kijelölt tételeket eltároló, az újdonságokról értesítéseket küldő felhasználói nézet. Ilyenek például az EBSCO, Elsevier, Akadémiai Kiadó/MetaPress vagy a Google Book „Saját könyvtáram” és hasonló alkalmazások kialakítása. 6 Lásd többek között: Bainton; ACRL 7 Vö. SCONUL; Bainton, 7. o. és Koltay 8 Vö. ACRL

6



rendszeralkalmazások minél több segítséget nyújtsanak a felhasználónak, 9 ennek ellenére a tudásrobotikai megoldások ma még minden előnyükkel együtt sem válthatják ki teljes mértékben a felhasználó kritikus, éber, értelmező viszonyulását. Jó útra és tévútra is vihetik a gyanútlan keresgélőt az integrálódó, egymásba fonódó szogláltatások. Jó útra viszik, ha a linkszolgáltatás minden egyes linkje pontos és megbízható, és ha metafizikai szintváltás nélkül juttat el a rokon adattárak megfelelő pontjára. A Wikipedia szócikkeiben feltüntetett ISBN számról például sikeresen átlendülhetünk a könyvtári katalógusok ugyanazon ISBN jelzetű tételeihez, és megnézhetjük például a Magyar Országos Közös Katalógusban, a MOKKÁ-ban, honnan is kölcsönözhetnénk ki az adott könyvet. Hosszú bolyongásra is sodródhatunk, amennyiben az interakció során észrevétlenül strukturális szintváltás történik. Ilyen eset péládul az, ha egy címsorra vagy tárgyszóra kattintva a külső adatbázisban már nem a ’cím’ vagy a ’tárgy’ virtuális névterébe, hanem a ’bármely szó’ és ’bármilyen dokumentum’, ’bármilyen információforrás’ (a tudományos cikkadatbázisok ekvivalens pontjai helyett például honlap, híroldal, blog, akár kereskedelmi oldal stb.) keverékébe csöppenünk. (1. és 2. ábra)

1. ábra Az Educatio folyóirat tétele, az OSZK-linkszolgáltatás és más külső szolgáltatások útvonalaival (OSZK, katalógus)

9

Vö. Saunders

7



2. ábra A valódi folyóirat—folyóirat megfelelést csupán a két „Educatio – Interdiscipliary Review” bejegyzés fedi 10

5. Célok, módszerek, nehézségek A kezdő „könyvtárazó” tipikus eljárása az, hogy a keresőpanelen felkínálkozó mezőbe egyetlen egy, esetleg két kulcsszót – az adott kérdéshez köthető fontosnak tartott kifejezést – küld el a rendszernek megválaszolásra. Az sem ritka, hogy a kutakodó természetes nyelven, narratív formában írja meg kérdését (”tanulmányok a gyermeklélektanról”). De vajon, mi az, amit ilyenkor talál – ha talál? A kezdő általában nem tudja megválaszolni ezt a kérdést. A kurzus egyik alapcélkitűzése természetesen az, hogy ez a kérdés megválaszolhatóvá válhasson, mi több, az is, hogy a hallgató a kurzus befejeztével, tanulmányai alatt, illetve bármikor, amikor szüksége lesz rá, ki tudja választani aktuálisan felmerülő kérdéséhez a legmegfelelőbb információforrásokat, és a lehető legteljesebben ki is tudja nyerni belőlük a szükséges adatokat. A releváns és színvonalas irodalom feltárásának egyik kiindulópontja a megfelelő, a szakterületet érintő vagy lefedő hazai és külföldi adatbázisok megismerése. A feladat tehát nem más, mint a vaktában folytatott keresési szokásokat feladva eljuttatni a jelölteket a tudatos, irányított keresési 10

A linkszolgáltatás aktivizálásakor, írásom időpontjában, jelzés nélkül, névtérbeli szintváltás történik: az „Educatio” folyóiratcím az új térben átváltozik szabadszavas keresőkérdéssé. Ezzel magyarázható az, hogy miért kapunk az Educatio folyóiraton kívül más találatokat is: a Nemzeti Digitális Adattárnál (NDA) különféle civil szervezetek honlapjait, az Elektronikus Periodika Archívumból (EPA) pedig más folyóiratcikkeket stb. Amit valójában kerestünk, az Educatio folyóirat interneten elérhető évfolyamait, csak közvetett úton érhetjük el. A valódi tartalomhoz a 2. ábrán látható első két sor („Educatio – Interdiscipliary Review”) visz, mindkettő ugyanoda, az EPA távoli hozzáférésű folyóiratot regisztráló adatlapjához vezet. Innen kattintva lehet eljutni a Neumann-ház honlapjára, két kötet (1997-1998) letölthető anyagához (http://www.neumannhaz.hu/tei/educatio/). A váltások során, az ábra ezt is illusztrálja, a betűmegjelenítés, a fontok megfeleltetése is problematikus.

8



folyamatokig, a kapott eredmények értelmezéséhez, kiértékeléséhez, a megfelelő szelektáláshoz és feldolgozáshoz. A kurzus tematikájának több pontja nem tárgyalható önállóan: inkább szinkron tárgyalásmódról beszélhetünk. Az adatbázisok egyesével és részleteiben kerülnek terítékre más összefüggő tematikai elemekkel együtt: a keresés műveleteit, a tárgyszórendszereket, a bibliográfiai adatelemeket, elméleti magyarázatokat a konkrét adatbázisok példáján keresztül ismerhetik meg a diákok. Nehézséget okoz az ugyanazon órára járó diákok egyenetlen információtechnikai felkészültsége: vannak járatlanok és túl félénkek, és vannak elbizakodottak, akik fanyalogva és gyanakodva látnak munkához, de akik a félév végén, önértékelésükben mégis arról számolnak be, hogy már több dolgozatuk megírásánál vették hasznát az éppen kipróbált adatbázisoknak, s úgy gondolják, maguktól nem jutottak volna el e lehetőségek megismeréséhez. Az adatbázisok önálló megismerése a bölcsészhallgatók többsége számára nem jelent problémamentes feladatot. Az olvasáshoz szokott filozopterek olvasással fognak hozzá az adatbázisok feltérképezéshez. A kiindulásképp használt honlapok, keresőfelületek, az ismertetők, súgók viszont néha túl szűkszavúak vagy a diákok számára érthetetlen szaknyelven, számítástechnikai szemlélettel vannak megírva. Sokszor elavultak, vagy nem is tárják fel megfelelően az adattár körvonalait, nagyságát, adattartalmát és jellegét. Összemosódnak a szakirodalomkeresés szempontjából lényeges és lényegtelen információk. Visszatérő jelenség az is, hogy egy diák a bonyolult és hosszú, szöveges ismertető türelmes áttanulmányozása után az összes nézetváltási, nyomtatási, kereséstörténeti, kijelölési, találati lista fájlban történő exportja és más efféle lehetőségről beszámol, csak épp a pici és jól eldugott, a keresőűrlapot megnyitó ikont nem sikerül megtalálnia, így egyetlen konkrét keresést sem sikerül lefuttatnia. Ezért, az adatbázisok sikeres, önálló megismerését elősegítendő, célszerűnek látszott egy külön útmutatót összeállítani azokkal a fontos lépésekkel, szempontokkal, amelyek révén érzékelni lehet egy-egy adatbázis körvonalait, határait, és a „mélyfúrási” eljárások is tisztázódhatnak. 11 6. Segédanyagok, fejlesztési tervek, dióhéjban A kurzus tantárgyi honlapjáról elérhető az oktatók által folyamatosan karbantartott, az órai munkához kiindulópontként szolgáló, jelenleg szabadon elérhető linkgyűjtemény és rövid jegyzetanyag. 12 Az oktatók a gyakorlatok összeállításánál igazodnak a csoport összetételéhez, a hallgatók egyéni érdeklődéséhez és külön elkötelezettséggel követik saját szakterületük bölcsész-informatikai fejleményeit és a hozzáférhető információforrások alakulását.

11 12

A tantárgyi tematikában: Az adatbáziselemzés szempontjai. A tantárgy honlapjának címe: http://biblsrc.btk.ppke.hu/kvth/

9



3. ábra Linkgyűjtemény: részlet a legalapvetőbb adatbázisokhoz vezető csatolókból 13

A hallgatók gyakorlati munkáját rendkívül jól segíthetik az elektronikus tesztek, feladatsorok. Kísérleteztünk a QUIA 14 egy-egy hónapra ingyenesen megkérhető próbahozzáférésével, és más szabadon használható kérdőív-kitöltő alkalmazásokkal. Folyamatosan készülnek újabb és újabb gyakorló feladatsorok. Előrelépést jelenthetne, ha az eddigi kísérleteket, feladatsorokat, a jól bevált szemléltető példaanyagot és az elkészült tananyagokat át tudnánk telepíteni egy saját intézményi elektronikus oktatási környezetbe (például a Moodle-rendszerbe). 13

A képernyőkivágaton a 2008 tavaszi félévére előkészített internetes hivatkozásgyűjtemény részlete látható. A felső sorban szereplő „(Magyar) Humán szakirodalmi cikkadatbázis” címsor máris aktualizálásra szorul: az adatbázis felvette a Humán Szakirodalmi Adatbázis (HUMANUS) nevet, és a szegedi „bodza” szerveren együtt kereshető a Cikk-MOKKA rendszerben a többi, ebben a rendszerben elérhetővé tett cikk adatbázissal. 14 QUIA http://www.quia.com

10



Terveink között szerepel egy nyomtatott vagy kinyomtatható tankönyv összeállítása is tesztlapokkal, gyakorló feladatsorok mintáival, típusaival. Az általánosabb szakirodalmi tájékozódáshoz, a keresőrendszerek használatához kötődő gyakorlatsorok mellett szükség van más, szorosabban a szakhoz kötődő irodalomkutatási feladatokra is. Emellett természetesen az elektronikus tananyag folyamatos fejlesztése elmaradhatatlan: az igen gyakori változások és fejlemények a tananyag, a linkgyűjtemény és a változásokban érintett tesztlapok, gyakorlatsorok azonnali frissítést, aktualizálást teszik szükségessé. Kidolgozásra vár az értékelés szempontjainak konkrétabb megfogalmazása, melyhez útmutatóul szoglálhatnak az ACRL és SCONUL ajánlásokban részletezett követelmények, teljesítményindikátorok és kimeneti mutatók. 15 Végül, hadd említsem meg, úgy tűnik, kezd ébredezni más bölcsész és társadalomtudományos szaktanárban is az az igény, hogy egy-egy szaktantárgyhoz kapcsolódóan, egy-egy alkalommal specifikusabb szakirodalmi orientációt célzó tájékoztató órát kapcsoljon egy-egy szemináriumhoz, amit követhet majd az egyéni, önálló hallgatói munka a megfogalmazandó vagy kijelölt téma irodalmának bejárásával. A szakirodalmazást ez a munkamódszer értelmes céllal töltheti ki. 16 Jól illusztrálhatja ezt a folyamatot a következő kurzusértékelő hallgatói megjegyzés is: „A kutatási folyamat alatt érzékelhettem, hogy hogyan változik, bővül, vagy hogy egészül ki az a téma, amely a kiindulópontot jelentette. Bizonyára hosszabb folyamatról van szó, amíg kialakul a konkrét, jól körvonalazható kutatási terület.” Irodalomjegyzék A hálózati dokumentumok, webhelyek utolsó látogatása: 2008. június 20.

A tantárgy honlapja http://biblsrc.btk.ppke.hu/kvth [1] SCONUL (Society of College, National and University Libraries) (1999): Information skills in higher education, updated 2008. http://www.sconul.ac.uk/groups/information_literacy/seven_pillars.html [2]

ACRL (Association of College and Research Libraries) (2000): Information literacy competency standards for higher education, rev. 2007. http://www.ala.org/acrl/ilcomstan.html Magyar fordításban (csak hálózati kiadásban): Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban, in: Csík Tibor (szerk.): Információs műveltség és oktatásügy : nemetközi szemle, Bp. : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006, 87-98.

http://www.opkm.hu/download/ImOk.pdf [3] Bainton, Toby (2001): Information literacy and academic libraries: the SCONUL approach (UK/Ireland) in: Libraries and librarians: making a difference, The Knowledge Age, 67th IFLA Council and General Conference, August 16th - 25th 2001, Boston, USA, proceedings 15

A SCONUL kimeneti mutatókról bővebben: Town; Bainton. A kurzus végső célja tulajdonképpen a magasabbrendű tanulási, alkotási, gondolkodási stratégiák és struktúrák kialakulása. A kérdéskör taglalását ld. többek között Barzilai–Zoharnál.

16

11



[4] Mader Béla (2001): Információs és kommunikációs technológiák, kutatási, fejlesztési és innovációs irányai és a könyvtárak, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48/9–10, 364– 374. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 [5] Sonnevend Péter (2003): A könyvtári rendszer, in: Horváth Tibor—Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 3. köt., A könyvtárak rendszere, Bp.: Osiris, 241-292. [6] Town, Stephen J. (2003): Information literacy: definition, measurment, impact, in: Martin, Allan—Rader Hannelore (ed.): Information and IT literacy : enabling learning in the 21st century, London : Facet Pubishing, 53-65. ISBN 1-85604-463-7 [7] Virágos Márta (2006): Új stratégiák az információellátásban az egyetemi könyvtárakban, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53/11-12, 506-511. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4565&issue_id=477 [8] Koltay Tibor (2007): Információs műveltség: pedagógiai forradalom a könyvtárban? Könyvtári Figyelő, 53/2, 278-288. http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.60 [9] Barzilai, Sarit—Zohar, Anat (2008): Is information acquisition still important? Education and Information Technologies, 13/1, 35-53. http://www.ifla.org/IV/ifla67/papers/016-126e.pdf [10] Saunders, Laura (2008): Exploring connections between information retrieval systems and information literacy stanndards, Library & Information Science Research, 30, 86-93.

Említett adatbázisok: Cikk-MOKKA keretrendszer http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka Humán Szakirodalmi Adatbázis (HUMANUS) http://www.oszk.hu/humanus/ Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) http://www.mokka.hu/ Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) http://www.oszk.hu/ >> Nektár

12

KÖNYVTÁRINFORMATIKA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK. Dudás Anikó Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (Piliscsaba)

Recommend Documents