Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar PSZICHOLÓGIA INTÉZET
A TELJES MŰHELYMUNKA KÖVETELMÉNYRENDSZERE
Érvényes: a 2010/2011 tanév tavaszi félévétől 2012/2013. tanév tavaszi félévig A teljes műhelymunka célja A műhelymunka célja, hogy a hallgató megszerezze a tudományos közlemények megírásához szükséges tapasztalatot, amely magában foglalja az adott vizsgálati téma szakirodalmi hátterének összegyűjtésére és összefoglalására való képesség elsajátítását, illetve önállóan végzett empirikus munka kidolgozását, lefolytatását és az eredmények adekvát elemzését. A műhelymunka témáját a hallgató választja ki, melynek illeszkednie kell az adott terület (fejlődéslélektan/ szociálpszichológia/ személyiséglélektan/ általános pszichológia) témaköreihez. A dolgozat kizárólag empirikus jellegű lehet, tehát tisztán elméleti leírást tartalmazó műhelymunkát nem lehet készíteni. A műhelymunka elkezdésére (magára az adatfelvételre) akkor van lehetőség, ha a választott témát a témavezető jóváhagyta. A jóváhagyáshoz le kell adni minimum egy oldal vázlatot, ami tartalmazza az elméleti keretet, a vizsgálni kívánt kérdést (még nem szükséges a pontos hipotézis) és a vizsgálati módszert. A teljes műhelymunka formai követelményei -
-
terjedelme: 15-20 oldal (Times New Roman, 12-es betűméret, sorkizárt, másfeles sorköz) mellékletek nélkül (védeni kívánt műhelymunka esetén a 20 oldal a minimum) felépítése: Absztrakt: rövid összefoglaló, mely 6-15 sorban összegzi a munka célkitűzéseit, a vizsgálati módszert, a kapott eredményeket és a levont következtetéseket. Bevezető: „keretbe helyezi” a konkrét kutatást, tehát a témához kapcsolódó általános elméleti háttér bemutatásával indul, tölcsérszerűen szűkülve a kérdésfelvetésig, azaz a hipotézisek megfogalmazásáig. Fontos, hogy a kutatás hipotézise(i) illeszkedjen(ek) a korábbi kutatások sorába, tehát le kell írni, hogy mennyiben ismétli azokat, vagy a probléma mely újabb aspektusát vizsgálja. A hipotéziseket tételesen, külön alfejezetben kell felsorolni a bevezető végén. Módszer: a vizsgálat lefolytatásának pontos bemutatása úgy, hogy a leírtak alapján az megismételhető legyen. Célszerű az alábbi alfejezetekre tagolni: vizsgálati személyek (számuk, nemük, koruk, kiválasztásuk kritériumai, az egyes vizsgálati csoportokba való besorolásuk kritériuma, stb.); eszközök (az alkalmazott eszközök, berendezések, tesztek, kérdőívek mindegyikének pontos, hivatkozással [szerző, fordító] ellátott bemutatása); eljárás (a vizsgálat lefolytatásának pontos menete). 1
Eredmények: az adatok feldolgozásának menetét, és az elemzés eredményeit tartalmazza. Ebben a részben kizárólag az adatok, eredmények bemutatása történik, az értelmezés külön fejezet! A számszerű eredmények ismertetésénél a következő adatok megadása szükséges: alap-adatok (legtöbbször átlag és szórás) az alkalmazott próba értéke (pl. t érték) és a valószínűségi szint (p). Áttekinthetőbb az adathalmaz, ha táblázatok, ábrák, grafikonok segítik a bemutatást. Azonban a szövegbe csak az értelmezés szempontjából elengedhetetlenül szükséges, a leglényegesebb eredményeket bemutató táblázatokat és ábrákat szerkesszük bele. Minden egyéb relevánsnak tekintett eredmény tehát (statisztikai próbák eredményei, interjú szövegrészletek, stb.) a melléklet részét képezi. Értelmezés: célja az előző részben bemutatott eredmények elemzése és magyarázata a bevezetésben felvetett hipotézis és a témában született korábbi vizsgálati eredmények kontextusában (tehát: igazolódott-e a hipotézis, miért/miért nem, hogyan kapcsolódik ez az eredmény a korábbi kutatásokhoz, stb.). Az értelmezés részt esetleg ‘Korlátok’ alfejezet (vagy bekezdés) egészítheti ki. Itt lehet megemlíteni a vizsgálat közben felmerült nehézségeket, korlátokat, esetleg kritikai szempontokat megfogalmazni a kutatással kapcsolatban. Diszkusszió/ összefoglalás: a főbb eredmények kiemelése, általánosabb következtetések levonása, a kutatás továbbfejlesztésének lehetőségei, új elméleti elgondolások megfogalmazása lehetséges itt. Irodalomjegyzék: alapkövetelmény, hogy a szövegben megjelölt hivatkozásoknak és az irodalomjegyzéknek egyeznie kell (azaz a szövegben szereplő szerzőnek szerepelnie kell az irodalomjegyzékben, melyben csak olyan tanulmány szerepelhet, amire a szövegben van hivatkozás). Csak olyan tanulmányokra történhet hivatkozás, melyeket az író olvasott (ez alól a közvetett hivatkozás és az absztraktra való hivatkozás képez kivételt). Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendbe kell szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében követik egymást. Mellékletek: a mellékletek bemutatják a vizsgálat eredményeinek adatszerű részeit: a vizsgálati eszközt (kérdőív, interjú, leírás, stb.), az áttekintő táblázatokat (alapstatisztikák, próbák paraméterei). A mellékletekben csak a vizsgálat szempontjából releváns adatok szerepeljenek, szerkesztett formában.
A teljes műhelymunka tartalmi követelményei 1. Bevezető - a szakirodalmi áttekintés szövegközi hivatkozásai és a forrásmegjelölések a Magyar Pszichológiai Szemle hivatkozási rendjét kövessék (ehhez az irányelveket ld. alább) - minimum 20 szakirodalmi hivatkozás, amiből 2 idegen nyelvű - a műhelymunka fő témáját bemutató szakirodalmi rész érdemben nem támaszkodhat a képzésben használatos alap kézikönyvekre (pl. Atkinson et al., Cole&Cole, Carver-Scheier, Smith&Mackie, Hewstone et al., Fiske) - jegylevonást eredményez az értelmezési nehézségektől vagy helyesírási hibáktól hemzsegő, nem megfelelő igényességgel elkészített dolgozat 2. Empíria - a hipotéziseknek és a vizsgálati kérdéseknek szakirodalmi adatokra kell épülniük - az adatok elemzéséhez az SPSS programcsomag használata kötelező 2
-
-
saját összeállítású kérdőív használatának feltétele, hogy még legalább egy, a témához kapcsolódó validált kérdőívet használjon a szerző, valamint a saját összeállítású kérdőív tételeinek relevanciáját szakirodalmi adatokkal támassza alá idegen nyelvről fordított kérdőív esetében minimum másodfordító közreműködése szükséges
3. Etikai kérdések - az empirikus munka elvégzésnek hitelességét bizonyítandó a műhelymunka leadásával egy időben az összes papír alapú kérdőívet be kell mutatni, illetve az on-line kitöltésű kérdőívek elektronikus hozzáférését a témavezető számára biztosítani kell - a műhelymunkához csatolni kell a hallgató által kitöltött és aláírt plágium nyilatkozatot - minden szó szerinti, idézőjel nélküli hivatkozott mondat azonnal elégtelen érdemjegyet von maga után Segédlet a szakirodalmi hivatkozásokhoz 1. Hivatkozás a szövegben Egy szerző esetén a szövegben az adott munka szerzőjének vezetéknevével, s attól vesszővel elválasztva a tanulmány megjelenésének dátumával kell hivatkozni, zárójelben: „Egy közelmúltban végzett vizsgálatban (Sternberg, 1997)…” Vagy: „Sternberg (1997) két csoport hiperaktivitását hasonlította össze…” Vagy: „1997-ben Sternberg rámutatott a …” Több, de hatnál kevesebb szerző esetén az első hivatkozás alkalmával az összes szerző nevét fel kell tüntetni, a későbbi hivatkozások során azonban már csak az első szerző nevét jelöljük, melyet az ‘és mtsai’ rövidítés követ (angol szerzők esetében: ’et al’.) Hatnál több szerző esetén a szövegben csak az első szerző nevét és azt követően az ‘és mtsai’ (’et al’) rövidítést alkalmazzuk. Több tanulmányra való hivatkozáskor egy zárójelen belül, a tanulmányokat az irodalomjegyzékben kialakított sorrendnek megfelelően rendezzük. „Korábbi kutatások (Davison, 1976, 1985, 1991)…” Ha ugyanazon szerző, vagy szerzők ugyanabban az évben megjelent több tanulmányára hivatkozunk, akkor ezeket a, b, c, stb. betűkkel különböztetjük meg egymástól, mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben. „ Korábbi kutatások (Koyokoshi, 1976a, 1976b, 1976c)…” Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül, a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól. „Korábbi kutatások (Koyokoshi, 1976a, 1976b; O’Leary, 1992, 1993; Pols, 1926)…” Ha egy tanulmány évszám nélkül jelent meg, azt az ‘é.n.’ rövidítéssel jelöljük. „Legújabb vizsgálatok szerint (Engelman, 1999; Brian, é.n.)…” Meg nem jelent, de megjelenés alatt álló tanulmány esetén, ezt az információt jelezzük. „Egy recens vizsgálat (Angel, megjelenés alatt)…” Közvetett hivatkozásnál (amikor az eredeti művet nem olvastuk, csak egy másik műben az abból származó idézetet/gondolatokat) az eredeti szerző neve és az évszám megjelölése után id.: név és évszám formában utalunk arra, hogy mely műben olvastuk (pl. Szabó, 1926 id.: Keller, 1999) Internetes hivatkozás esetén amennyiben az URL cím nem több soros, akkor szövegközi hivatkozásként teljes terjedelmében beilleszthető. Ha viszont az URL cím túl 3
hosszú, akkor a szövegben a következőképpen jelöljük: „Az alábbi ábra jól illusztrálja (forrás: 1. sz. internetes hivatkozás)…”, majd az irodalomjegyzékben a számozásnak megfelelően illesztjük be a teljes URL címet. !!Szó szerinti idézés esetén a szövegben az idézett részt idézőjelbe kell tenni, illetve zárójelben a szerző neve és az évszám mellett az idézett szöveg megtalálhatóságának pontos oldalszámát is jelölni kell!! „…a szerzők hangsúlyozzák, hogy „az öngyilkosság hátterében … található” (Sow és Blum, 1978, 156-157.)…” 2. Hivatkozás az irodalomjegyzékben Cikkre való hivatkozás Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat címe és évfolyamszám dőlt betűvel, végül oldalszám. Például: Capote, R. B., Jellow, L. H., Truman, G. G. (1997). Some Thoughts on Sport Psychology. The International Journal of Psychology and Sports, 11. 209-226. Ha a teljes cikkhez a szerzőnek nincs hozzáférése (pl. Magyarországon nem elérhető), úgy az olvasott absztraktra is hivatkozhat, ezt azonban forrással együtt (pl. PsychLit, vagy Psychological Abstracts sorszám) fel kell tüntetni. Könyvre való hivatkozás Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a könyv címe dőlt betűvel, kiadó, város. Például: Rose, R. K., O’Connor, R. B. (1967). The Myth of Depression. Blue Bird Press, New Orleans. Ha egy hivatkozott könyvnek csak egy részét, részeit olvasta a szerző, azt az oldalszám feltüntetésével jelölje a hivatkozás végén. Tanulmánykötetben megjelenő cikkre történő hivatkozás Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In: A szerkesztők neve, zárójelben jelezve, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), vagy (ed), (eds), majd a könyv címe dőlt betűvel, kiadó, város. Például: Fromberg, B. Q., Toborg, R. S. (1985). The Epidemiology of Depression. In: Gamma, R. K., Roberts, L. F., O’Neil, C. A. (eds), New Perspectives in Depression Research. Young and Young, Oklohama City. Előadásnál Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, az előadás éve zárójelben, az előadás címe dőlt betűvel, a rendezvény neve, dátuma (év, hó, nap), helyszíne. Például: Erdész M., Madarász H. Halász V. (1992). A Kisalföld halai és madarai. Előadás a Kisalföldi Állatvédők XXVII. Nemzetközi Kongresszusán, 1992. Augusztus 21-23., Győr, Magyarország. Kézirat esetén az irodalomjegyzékben jelezzük, hogy nem publikált tanulmányról van szó. Például: Kovács B., Alabástrom L. (1967). Az ausztrál pszichofiziológia legújabb eredményei. Kézirat. Kawasaki, Y. U. (1997). Suicide in Japan Among Minority Groups. Manuscript. 4
Közvetett hivatkozást alkalmazunk, amennyiben az eredeti közleményt nem olvastuk, hanem egy másik tanulmányban olvasottak alapján hivatkozunk egy cikkre. Ilyenkor mind az eredeti cikk, mind az olvasott tanulmány adatait pontosan feltüntetjük az irodalomjegyzékben, s az eredeti tanulmány után zárójelben odaírjuk, hogy idézi: és az olvasott tanulmány adatai. A tényt, hogy mások által idézett tanulmányra hivatkozunk, a szövegben való hivatkozáskor is fel kell tüntetni. Például: Van Haven, J. J., Cuipers, D. F. (1984). Psychology of the Internet. Manhattan Press, New York. (Idézi: Rose és O’Connor , 1987) A közvetett hivatkozás alkalmazását amennyire lehetséges, különösen, ha a tanulmány Magyarországon hozzáférhető, kerüljük. Amennyiben a pontos hivatkozási adatok valamelyike, például a kiadó, vagy a megjelenés helye nincs megadva, ezt ‘k.n.’, illetve ‘h.n.’ rövidítéssel jelöljük. Több kiadásban, vagy fordításban is megjelent műveknél mindig arra a kiadásra kell hivatkozni, amelyiket olvastuk. Változatlan kiadások és fordítások, vagy egy korábbi cikk tanulmánykötetben való újbóli megjelenésekor azonban szögletes zárójelben jelezzük a hivatkozott írás első megjelenésének évszámát is. Internetes hivatkozás esetén a forrás teljes URL-címét, emellett a letöltés dátumát ke
5
