Könyvtárhasználat Szolgáltatásaink Elérhetőségek, nyitva tartás... 40

SZOLNOKI FŐISKOLA

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011. tanév

A SZOLNOKI FŐISKOLA KIADVÁNYA Szerkesztette: Viplakné Kánai Piroska Lektorálta: Dr. Kóródi Márta Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre Készült: 500 példányban

2

TARTALOMJEGYZÉK

REKTORI KÖSZÖNTŐ ................................................................... 5 FELSŐOKTATÁSUNK HATÁRTALAN LEHETŐSÉGEI............ 6 I. BEMUTATKOZUNK .................................................................... 7 SZOLNOK ÉS MEZŐTÚR ................................................................................. 8 A SZOLNOKI FŐISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE ............................................. 9 A FŐISKOLA POLGÁRAIRÓL ......................................................................... 10 A SZOLNOKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÁBRÁJA ......................................... 11 A FŐISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE ........................... 12 A Szolnoki Főiskola Szenátusának tagjai .................................................... 12 Az intézmény vezetői ..................................................................................... 13 Az intézmény állandó bizottságai és vezetői.................................................... 13 Oktatási szervezeti egységek: Intézetek és tanszékek ...................................... 15 Igazgatási szervezeti egységek.......................................................................... 17 Szolgáltatási szervezeti egységek...................................................................... 17 Egyéb feladatokat ellátó szervezeti egységek .................................................... 18 Hallgatói szervezetek ..................................................................................... 19 Szakkollégiumok ........................................................................................... 19 ALAPÍTVÁNYUNK........................................................................................... 20 II. A FŐISKOLA KÉPZÉSEI ........................................................... 21 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK ....................................................................... 22 ALAPKÉPZÉSI SZAKOK ................................................................................. 23 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK (LEVELEZŐ TAGOZATON) ... 24 A 2010/11-ES TANÉV OKTATÁSI RENDJE.................................................. 26 III. HASZNOS TUDNIVALÓK....................................................... 27 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK – A FŐISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSE .. 28 TÁVOKTATÁS A FŐISKOLÁN ....................................................................... 32 A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL ................................................................................ 34 GO-CARD HALLGATÓI ÖNMENEDZSELŐ PROGRAM ............................ 36 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR (TDK) ............................................................... 36 SZOLNOKI FŐISKOLA KÖNYVTÁR ÉS TÁVOKTATÁSI KÖZPONT ........ 37 Könyvtárhasználat ......................................................................................... 38 Szolgáltatásaink ............................................................................................ 38 Elérhetőségek, nyitva tartás ............................................................................ 40 3

JEGYZETELLÁTÁS .......................................................................................... 41 Tananyagbeszerzés ......................................................................................... 41 Tananyagvásárlás támogatás .......................................................................... 41 A SZOLNOKI FŐISKOLA INFORMATIKAI FELSZERELTSÉGE ................. 42 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HÖK)..................................................... 43 HALLGATÓI TANÁCSADÓ ............................................................................ 45 A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK.......................... 46 KOLLÉGIUMOK .............................................................................................. 47 SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK........................................................................ 49 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ............................................................................. 50 TÉRKÉP SZOLNOK......................................................................................... 52 TÉRKÉP MEZŐTÚR ........................................................................................ 53 IV. MELLÉKLETEK (SZABÁLYZATOK) ..................................... 54 1.SZ. MELLÉKLET HÁZIREND (FŐTITKÁRI UTASÍTÁS ) ........................... 55 2.SZ. MELLÉKLET A FŐISKOLA KOLLÉGIUMAINAK EGYSÉGES KERETBE FOGLALT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA....................................... 60 1.sz. mellélet: Kollégiumi alapszolgáltatások ................................................. 76 2. sz. melléklet: Kollégiumi szerződés ............................................................. 77 3. sz. melléklet: Kollégiumi Férőhely Igénylőlap .............................................. 82 4. sz. melléklet: Kollégiumi Házirend ............................................................ 89 3.SZ. MELLÉKLET A SZOLNOKI FŐISKOLA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA .................................................. 95 1. sz. melléklet. A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzatának ügyrendje ..................................................... 104 2. sz. melléklet A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzati képviselői megválasztásának rendje ..................... 107 4. SZ. MELLÉKLET A SZOLNOKI FŐISKOLA HALLGATÓINAK TÁMOGATÁSÁRA, VALAMINT AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ DÍJAKRA ÉS TÉRÍTÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT .............................................. 109 A) A támogatások forrásai és általános előírásai ......................................... 111 B) Egyéb térítési díjak ................................................................................. 135 C) Eljárási rendelkezések ............................................................................ 143 5. SZ. MELLÉKLET A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA .............................................. 147

4

Rektori köszöntő Tisztelt Hallgatónk! Szeretettel üdvözlöm a Szolnoki Főiskola polgáraként! Intézményünk két tudományterületen képez hallgatókat. Agrár és műszaki területen 50 éves múltra tekint vissza képzésünk. Közgazdasági területen 30 éves hagyományokkal rendelkezünk, ezért bátran állíthatjuk, hogy a Szolnoki Főiskola a gazdaság főiskolája. Ezzel a múlttal a fiatalabb felsőoktatási intézmények közé sorolhatjuk magunkat, de képzési eredményeink, végzőseink visszajelzései, a munkaerő-piaci tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy jó úton haladunk. A Szolnoki Főiskola célja, hogy hallgatóit modern, versenyképes, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő tudással vértezze fel, hogy diákjai a diploma megszerzése után mind belföldi, mind külföldi munkahelyen megállják helyüket. Fenti céljainkat segítik létesítményeink, így az európai színvonalú, 2 éve birtokba vett Campusunk, a felújított kollégiumunk, továbbá a minden igényt kielégítő könyvtári és informatikai szolgáltatásaink, valamint a gyakorlatias és a gazdasági életben is elismert oktatói testületünk. Főiskolánk további erőssége vidéki, családias, hallgatóközpontú stílusa/jellege, melyből mind a hallgatók, mind a dolgozók sok erőt meríthetnek, rengeteg közvetlen visszacsatolást nyerhetnek, ami rövid-, közép- és hosszútávon is sikeresen formálja a hallgatók és a főiskola jövőképét is egyaránt. A Szolnoki Főiskola sikeresen ismerte fel az Európai Unió és a globalizáció által nyújtott lehetőségeket. Intézményünk kapcsolatokat épített ki szerte Európában és Ázsiában, ezáltal hallgatóink próbára tehetik magukat nemzetközi körülmények között is, és tapasztalattal, tudással és élményekkel gazdagon térhetnek haza, válhatnak szakmájuk nemzetközileg elismert művelőjévé. Természetesen mit sem ér a tudás egészség nélkül. Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink testi, lelki kiegyensúlyozottságára. A főiskola támogatja a sport minden formáját a biciklizéstől az élsportig. Több első és másodosztályú szolnoki csapat szerepel a főiskola színeiben. A szolnoki gyaloghíd átadását követően az egészséges életmód jegyében a főiskola 200 kerékpár beszerzésével kívánja támogatni hallgatói környezetbarát közlekedését és egészségét. Mint láthatja, az út, amit megtettünk eredményes, innovatív és piacorientált, amelynek minden lépésében benne van az emberközpontú gondolkodás. Dr. Túróczi Imre rektor 5

Felsőoktatásunk határtalan lehetőségei A felsőoktatásba napjainkban felvételt nyert hallgatók az un. bolognai rendszer bevezetése révén egyben az európai felsőoktatás kapuján is belépnek. Az átalakult szerkezet nemcsak a hazai szakmacsoporton belüli átjárhatóságot, hanem a nemzetközi képzés és kreditelismerés rendszerét is biztosítja a hallgatók számára. Használhatják és kihasználhatják azokat a határtalan lehetőségeket, amelyeket az egységes felsőoktatási rendszer nyújt, amelyet „Európai Felsőoktatási Tér”- nek nevezünk. Az új szemlélet egyszerre jelent egységességet és egyediséget. Egységességre törekvést a tantárgyak tartalmában, értékelésében, egyediséget, személyre szabottságot a tanulmányok hallgatói ütemezésében, a tantárgyak felvételében, a szakirányok, specializációk, a szabadon választható tantárgyak meghirdetésében. A képzés nyelve is választható egy-egy kurzus, vagy az egész program elvégezhető idegen nyelven. A rendszer harmadik, de az előzőektől nem független eleme a rugalmasság. Megengedi az áthallgatást, párhuzamos képzésben egy időben több szak végzését, a képzés közbeni szakváltást. Az egymásra épülésből, a többciklusú képzésből származó előnyöket is érdemes kihasználni. A felsőfokú szakképzésben tanult tárgyak elismertethetőek az alapképzési szakokon, az alapképzés tárgyai feltételül szolgálnak a master képzéshez. Az első diploma megszerzése után szakirányú továbbképzési szakokon lehet újabb ismeretekhez és oklevélhez jutni. Az alapképzési (bachelor, BA, BSc) és a mesterképzési (master, MA, MSc) szintek miatt nevezik felsőoktatási modellünket kétciklusú képzésnek. A Szolnoki Főiskola a master szinten kívül gazdag képzéskínálattal rendelkezik üzleti, agrár és műszaki képzési területeken, mint az a következő oldalakon jól követhető. Sikeres akkreditációs eljárások, minőségi auditok főiskolánk számára nagy elismerést, az ide jelentkező hallgatók számára pedig garanciát jelentenek. A több évtizedes tapasztalat, munkaerő piaci kapcsolatrendszer hallgatóink sikeres elhelyezkedését segíti. Az elméleti oktatás mellett kiemelt figyelmet kap a gyakorlati képzés, a tanultak megtapasztalása, gyakorlása. Szinte minden megszerezhető szakképzettség gyakorlatigényes, ezért tanműhelyek, tankonyhák, tanétterem, tanszálloda, tanirodák, tangazdaságok, laborok segítik a felkészülést arra a munkakörre, amelyben hallgatóink képességeik szerint a legsikeresebbek lehetnek. Használják hát ki a Szolnoki Főiskolán felhalmozott fizikai és szellemi tőkében rejlő lehetőségeket! Tanulmányaihoz sok sikert kívánok! Dr. Kóródi Márta Oktatási és Tudományos Igazgató 6

I. BEMUTATKOZUNK

7

Szolnok és Mezőtúr Szolnok Megyei Jogú Város, a Szolnoki Főiskola székhelye, az Alföld szívében fekszik, Budapesttől 100 km-re, a Tisza és a Zagyva találkozásánál. Csaknem 80 ezer lakosával az ország 11. legnépesebb városa, a térség egyik gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központja. A gazdag történelmű város csaknem ezeréves, az államalapító István király tette meg Szolnok megye központjának. A XVIII. század elején lakói még katonai és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a XIX. század második felében azonban megjelent és hangsúlyossá vált az ipari termelés. A XX. század fordulóján élelmiszer- és malomipara, valamint kereskedelme egyaránt megerősödött, üzletei és bankjai építkezéseikkel kialakították a korabeli Szolnok jellegzetes városképét. A városközlekedési adottságai kiválóak. Vasúti és közúti csomópont, katonai- és sportrepülőtere a légi közlekedést, a Tisza a hajózást teszi lehetővé. Adottságainak köszönhetően az ország egyik legjelentősebb logisztikai központja lehet, ipari parkja fejlődőben van. A várost kulturális élete is vonzóvá teszi. A száz éves művésztelep, az élénk zenei élet, a Szigligeti Színház előadásai olyan büszkeségeink, amelyek a tiszai turizmussal és a vízi sportokkal párosulva magas életminőséget kínálnak. Szolnok városa megkülönböztetett figyelmet szentel az oktatásnak is. Hagyományos diákváros, térségi iskolacentrum is, a diákok létszáma az itt lakók egynegyedét is meghaladja. Az alapfokú oktatásra nagy hagyományokkal rendelkező, jól működő középiskolai hálózat épült. A város több középiskolája országos hírű. Szolnok városa büszke fiatal főiskolájára is, amelynek elődjeként fél évszázada egyszer már egyetem is működött Szolnokon. A műszaki - mezőgazdasági gyakorlatok bázisa a Jász-NagykunSzolnok megye délkeleti részén fekvő Mezőtúr. Az ország egyik legöregebb települése, amely már a honfoglaláskor lakott volt, a Nagyalföld középső részén, a Hortobágy-Berettyó csatorna partján fekszik. Az ármentés előtt a települést is félig átölelő mocsárvilág, a Nagy-Sárrét kezdete volt, amelyen az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez segítette a helység mezővárossá fejlődését. 1378-ban Nagy Lajos király adományozta mezővárossá nyilvánító oklevelét, amellyel vásártartási jogot kapott. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és híresek voltak, amelyek hatására a kereskedelem mellett felvirágzott a kézműipar. A város tágas határa

8

kedvezett a tanyavilág kialakulásának is. A város 1530-ban alapított református iskolája a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. Ez is segítette, hogy Mezőtúr századokon át a vidék kulturális és kereskedelmi központja volt. Mezőtúr iskolaváros jellegét ma is őrzi. Több mint 4000 diák tanul a 20 ezer lakosú városban, óvja hagyományait, segíti az újat tanulni vágyókat és keresi helyét a megújuló gazdaságban. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a több mint 30 éve felsőfokú képzést folytató intézmény és a város kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése.

A Szolnoki Főiskola rövid története 1976. július 1-jén kezdte meg a Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Főiskola Konzultációs Központja Szolnokon − távoktatásos formában − kereskedelmi, később vendéglátó szakos közgazdászok képzését, 1990-ben a Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata is megkezdte működését. A térség régi igénye az önálló gazdasági felsőoktatás megteremtése volt, ezért a két budapesti székhelyű főiskola kihelyezett tagozatai egyesültek, létrejött az önálló, állami finanszírozású Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. Az előző évtizedben székhelyünkön kívül több más városban is folytattunk képzést, erőinket koncentrálva és a képzés színvonalára ügyelve mára csak a jól működő budapesti konzultációs központunkban oktatunk. 2000. január 1-jén - intézményünk szoros kötődését hangsúlyozva az otthont adó városhoz - fölvettük a Szolnoki Főiskola nevet. Az Észak-Alföldi régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyetlen önálló főiskola vagyunk. Az időközben lezajlott felsőoktatási integrációból kimaradtunk, de szoros kapcsolatokat tartunk fenn mind a megye, mind a régió, sőt a szomszédos térségek társintézményeivel, akikkel eddig is kerestük a stratégiai együttműködés lehetőségeit. Ennek eredménye, hogy a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karával (amelynek korábbi intézményi kötelékből való kiválását és a Szolnoki Főiskolához csatlakozását kormánydöntés szentesítette) 2006. január 1-jétől integrált intézményként működhet a Szolnoki Főiskola. 2010. január 1-jétől a fakultások a divízionális szervezet átalakítás miatt megszűntek, egységes „Szolnoki Főiskola” név alatt folyik az üzleti-, műszakiés agrárképzés.

9

A főiskola székhelye és postacíme: 5000. Szolnok, Tiszaligeti sétány A főiskola OM azonosítója: FI47616 Központi telefonszáma: +36-56/ 510 – 300 Fax szám: +36-56/ 426 – 719 E-mail: [email protected] Honlap: www.szolf.hu A Főiskola több telephelyen működik: 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány „B” épület 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. 5400 Mezőtúr, Külterület Zsilinszky Major 1078 Budapest, Dembinszky u. 34. 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 29-31.

A főiskola polgárairól A Szolnoki Főiskola hallgatóinak létszáma az elmúlt három évtizedben csaknem tízszeresére nőtt. A 2009/2010-es tanévben majd háromezer-ötszáz hallgatónk volt. Jórészük levelező, illetve távoktatásban résztvevő "felnőtt" hallgató, a nappali tagozaton tanulók száma 2000 fő körül, míg a levelező tagozatos létszám közel 1100 fő volt. A budapesti konzultációs központot mintegy 400 fő távoktatásos hallgató látogatja. Munkatársaink száma mintegy 260, ebből oktató közel 120 fő. Az egyes szaktárgyak oktatásába számos kitűnő gyakorlati szakember kapcsolódik be. Tudományos fokozattal rendelkező oktatóink száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. Nemzetközi, illetve országos elismertségű vezető oktatóinkra büszkék vagyunk.

10

A Szolnoki Főiskola szervezeti ábrája

11

A főiskola szervezeti felépítése és működése Az intézmény szervezeti felépítését és ahhoz kapcsolódóan a különböző szintű vezetők és testületek irányítási, döntéshozatali, végrehajtási és ellenőrzési feladatait és jogkörét a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata írja le részletesen. A Főiskola SZMSZ-e a tanulmányok ideje alatt módosulhat, az érvényes szabályozás a honlapon folyamatosan elérhető. A főiskola vezető testülete a Szenátus. Hatáskörébe tartozik az intézmény működési feltételeit (személyi, oktatási, kutatási, gazdasági, stb.) érintő döntések hozatala, stratégiai célok meghatározása. A Szenátusban az oktatók, hallgatók és az adminisztratív-technikai dolgozók képviseltetik magukat. Jelenleg a Szenátus 24 fős, ebből 6 fő hallgató. A Szenátust meghatározott feladatokkal és jogokkal ellátott testületek és bizottságok segítik munkájában.

A Szolnoki Főiskola Szenátusának tagjai elnök: Oktatók:

Dr. Túróczi Imre

rektor

Dr. Farkas Ferenc Dr. Füle István Dr. Szűcs Sándor Dr. Kóródi Márta Dr. Krizsán József

főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai tanár tanszékvezető, főiskolai tanár fejlesztési és innovációs rektorhelyettes Dr. Pénzes Ibolya Rózsa tanszékvezető, főiskolai tanár Dr. Stefan Mommertz főiskolai docens Adeola Fasola nyelvtanár Libor József főiskolai docens Madaras Lászlóné dr. tanszékvezető, főiskolai tanár Nagy Tamás főiskolai adjunktus Ozsváth Márta gazdasági szakoktató Patay Adrienn nyelvtanár Sájer István főiskolai adjunktus nem oktató munkatársak: Juhász József gyakorlatszervező Körmendi Sándor műszaki osztályvezető Kincses Julianna könyvtárvezető 6 fő hallgató (évente újraválasztva). A Szenátus titkára Dr. Lukács Ágnes mb. főtitkár

12

Az intézmény vezetője, egyben a Szenátus elnöke a rektor. 2010. július 1-jétől Dr. Túróczi Imre főiskolai tanár tölti be a főiskolai rektori tisztségét 2013. június 30-ig. A rektor feladat- és hatáskörébe tartozik az intézményben folyó képzési és tudományos, kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység, valamint a személyzeti munka irányítása és munkáltatói, illetőleg a kiadványozási jogkör gyakorlása. A rektor a főiskola működéséért egyszemélyi felelős vezető. A rektor helyettese a fejlesztési és innovációs rektorhelyettes, a gazdasági főigazgató. A főiskola vezetésében közvetlenül részt vesz a főtitkár és az igazgatók.

Az intézmény vezetői Rektor: Dr. Túróczi Imre Rektorhelyettes: Dr. Krizsán József

főiskolai tanár, tanszékvezető fejlesztési és innovációs rektorhelyettes

Igazgatók: Dr. Kóródi Márta oktatási és tudományos igazgató Dr. Pénzes Ibolya Rózsa akkreditációs és képzésfejlesztési igazgató Dr. Kacsirek László nemzetközi igazgató Főtitkár: Dr. Lukács Ágnes

mb. főtitkár

A Szolnoki Főiskolán Közalkalmazotti Tanács (KT) és Érdekegyeztető Tanács (ÉT) is működik.

Az intézmény állandó bizottságai és vezetői Etikai Bizottság Elnök:

Libor Józsefné dr.

Hallgatói Fegyelmi Testület Elnöke:

Dr. Kóródi Márta

13

Esélyegyenlőségi és Fogyatékos ügyi Bizottság Elnöke: H. Szűcs László Informatikai Bizottság Elnöke:

Szokodi Sándor

Közbeszerzési Bizottság Elnöke:

Kincses Julianna

Tanulmányi Bizottság Elnök:

Horváth János

Kreditátviteli Bizottság Elnök:

Dr. Kóródi Márta

Oktatásfejlesztési és Jegyzet Bizottság Elnök: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Térítési és Juttatási Bizottság Elnök:

László Éva

Nemzetközi Bizottság Elnök:

Dr. Kacsirek László

Minőségügyi és Minőségfejlesztési Bizottság Elnök: Dr. Boda Mihály Tudományos Tanács Elnök:

Dr. Nyári Katalin

Tudományos Diákköri Tanács Elnök: Dr. Pető Ernő Fellebbviteli Bizottság Elnök:

Dr. Vermes Pál

Felvételi Bizottság Elnök:

Dr. Kóródi Márta

Hallgató Ügyek Felülbírálati Bizottsága Elnök: Dr. Kóródi Márta

14

Oktatási szervezeti egységek: Intézetek és tanszékek Az oktató, a nevelő, valamint a tudományos kutatómunka alapegysége a tanszék. A tanszék a főiskolán folyó mindennemű oktatási tevékenység legfontosabb szervezeti egysége. A tanszékek intézetekbe alá tartoznak, 4 intézet működik. Intézetek: Gazdaságfejlesztési Intézet: Mb. intézetvezető: Hekliné Dr. Herbály Katalin, főiskolai tanár Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Rácz Margit, főiskolai tanár Turizmus – Vendéglátás Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kóródi Márta, főiskolai tanár Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Tanszék Mb. tanszékvezető: Hekliné Dr. Herbály Katalin, főiskolai tanár Üzleti és Műszaki Innovációs Intézet: Mb. intézetvezető: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa, főiskolai tanár Közgazdasági- Pénzügyi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Túróczi Imre, főiskolai tanár Kereskedelem és Marketing Tanszék Tanszékvezető: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa, főiskolai tanár Műszaki Tanszék Tanszékvezető: Agrárgazdálkodási Intézet: Mb. intézetvezető:

Dr. Szűcs Sándor, főiskolai tanár Dr. Krizsán József, főiskolai docens

Mezőgazdasági Tanszék Tanszékvezető: Dr. Jakab Péter, főiskolai docens

15

Gépészeti Tanszék Tanszékvezető: Alapozó Intézet: Mb. Intézetvezető:

Dr. Farkas Ferenc, főiskolai tanár Madaras Lászlóné dr., főiskolai tanár

Gazdaságelemzési - Módszertani Tanszék Tanszékvezető: Madaras Lászlóné dr., főiskolai tanár Társadalomtudományi Tanszék Mb. tanszékvezető: Dr. Fülöp Tamás, főiskolai docens Kommunikáció és Menedzsment Tanszék Tanszékvezető: Dr. Koncz István, főiskolai tanár Idegen nyelvi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Stefan Mommertz, főiskolai docens Testnevelési Csoport Csoportvezető: Képzési Szolgáltató Központ: Mb. központvezető:

H. Szűcs László, mestertanár Dr. Kacsirek László, főiskolai tanár

Felnőttképzési és Szakképzési Csoport Sípos-Józsa Gábor, csoportvezető Távoktatás Kincses Julianna, távoktatási központ vezető Idegen nyelvű képzés Mondok Anita, koordinátor Az oktatási szervezeti egységek pontos elérhetősége a főiskola honlapján (http://www.szolf.hu) megtalálható.

16

Igazgatási szervezeti egységek Rektori Hivatal (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány) Vezetője: Dr. Lukács Ágnes, mb. főtitkár Biztonsági megbízott: Jankovics Zoltán Tanulmányi és Oktatásszervezési sétány.) Vezetője:

Központ (5000 Szolnok, Tiszaligeti Takács Katalin

Neptun Csoport Vezetője:

Sápi Tamás

Tandíjnyilvántartó

Sósné Király Rita

Diákigazolvány ügyintézése

Sósné Király Rita

Gazdasági Igazgatóság (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány.) Főigazgató: Fajcsák Károly, gazdasági főigazgató Helyettese: Bozsó Károlyné, gazdasági főigazgató-helyettes

Szolgáltatási szervezeti egységek Informatikai és Oktatástechnikai Központ (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, B épület) Vezetője: Szokodi Sándor, informatikai igazgató Kollégium (5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14.) Koordinátor: Pomázi Erika, kollégiumi koordinátor Könyvtár és Távoktatási Központ (5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10.) Vezetője: Kincses Julianna, könyvtár vezető Főiskolai Sportcentrum (5000 Szolnok-Tiszaliget, "Olajcsarnok") Szakmai vezető: H. Szűcs László, mestertanár

17

Merkating Diák Központ (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány) Projektvezető: Boda Tímea, főiskolai adjunktus Campus Étterem, Tanétterem (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány) Vezető: Batáné Andrási Judit Liget Hotel és Tanszálló (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány) Vezetője: Batáné Andrási Judit Iskolaorvosi szolgálat (5000 Szolnok, Jubileumi tér 3/A.) Dr. Béres Zoltán háziorvos Telefon: 56/411-816 Rendel: H-Sz-P: 0800 órától 1200 óráig K-Cs: 1300 órától 1700 óráig Üzemorvosi szolgálat (5000 Szolnok, Hősök tere 1.) Dr. Bene Ildikó főorvos Telefon: 56/512-999 Rendel: K-Cs: 1230 órától 1600 óráig

Egyéb feladatokat ellátó szervezeti egységek BGF-NYTK szakmai nyelvvizsgaközpontja (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, "B" ép.) Vezetője: Dr. Czinege Andrásné, főiskolai docens LCCIEB London Chamber of Commerce Oktatási Nyelvvizsga Központ (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, "B" épület) Vezetője: Szekeresné Pinczés Erzsébet, főiskolai docens Szolnoki Főiskola Sportegyesület (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, "Olajcsarnok") Elnöke: Rózsa Józsefné, testnevelés tanár Esélyegyenlőségi és Fogyatékossági koordinátor neve és elérhetősége: H. Szűcs László [email protected]

18

Hallgatói szervezetek Hallgatói Önkormányzat (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, Főépület) Elnöke: Balogh Péter Kollégiumi Diákbizottság (5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14.) Titkára: Király Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Megyei Ifjúsági Bizottsága (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány, Főépület) Elnöke: Horváth Mariann

Szakkollégiumok Bethlen István Szakkollégium A Szolnoki Főiskola szakkollégiuma 2010. tavaszán alapult, nevét Bethlen István politikusról kapta, aki az 1920-as években az ország gazdasági konszolidációját hajtotta végre. A szakkollégium a főiskola tehetséggondozási rendszerének részeként várja minden érdeklődő hallgató jelentkezését, aki a tömegoktatás mellett minőségi szak- és általános tudásanyag megszerzését is vállalja, illetve szeretne részt venni különböző programok szervezésében és lebonyolításában. 4 szakbizottság és 2 támogató csoport biztosítja a lehetőséget a különböző érdeklődésű hallgatók számára: - Pénzgazdálkodás Szakbizottság - Térségmenedzsment Szakbizottság - Marketingmenedzsment Szakbizottság - Értelmiségi Kerekasztal Szakbizottság - Nyelvi támogató Csoport - Pszichológiai Támogató Csoport A szakcsoportok féléves programok alapján működnek, amelyben szemináriumok, vendégelőadók által tartott előadások, kirándulások, intézménylátogatások és más érdekes programok szervezésére, lebonyolítására és természetesen a bennük való részvételre van lehetőség. A belépési szándéknyilatkozat kitölthető személyesen a Campus főépület I. em. 149. szobában, segítséget nyújt Molnár Edina intézményi tehetséggondozási felelős és Zana Brigitta koordinátori asszisztens. További információ: http://tehetseg.szolfportal.hu. 19

Alapítványunk Korszerű Kereskedelemért Alapítvány A Korszerű Kereskedelemért Alapítvány 16 éve működik. Fő célja a Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultásán tanuló hallgatók és oktatók szakmai és tudományos tevékenységének, nemzetközi és hazai ismeretszerzési, tapasztalatszerzési lehetőségeinek, szakmai gyakorlatának anyagi támogatása, külföldi tanulmányutak pénzügyi feltételeinek megteremtése, nyelvtanulási lehetőségek elősegítése. Az alapítvány anyagi támogatását pályázati úton lehet elnyerni. Néhány kiemelt cél: külföldi tanulmányút, külföldi részképzésben való részvétel, hazai- és nemzetközi szakmai konferenciákon való részvétel és egyéb, a pályázati célrendszerben megfogalmazott tevékenységek várható költségeihez való hozzájárulás, a saját források kiegészítése alapítványi hozzájárulással. A célrendszer megtekinthető az alapítvány hirdetőtábláján ("B" épület, I. emelet 149. szoba). A kuratórium a „kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók” részére ösztöndíj elnyerésére pályázatot írt ki, melyre az azon hallgatói pályázhatnak, akik a feltételeknek megfelelnek. A pályázatokhoz szükséges pályázati űrlap letölthető a főiskola honlapjáról: Tanulmányi- Aktuális információk- Korszerű Kereskedelemért Alapítvány c. résznél. További felvilágosítást az alapítvány ügyvezetője, Bagi Károlyné dr. ad ("B" épület, I. emelet 149. szoba). A pályázatokat minden évben március 20-ig, illetve szeptember 20-ig kell benyújtani a szükséges mellékletekkel együtt. A pályázatokról a döntően külső szakemberekből álló 7 tagú kuratórium dönt, a döntésről minden pályázót írásban értesítünk. A főiskola hallgatói szakmai gyakorlatuk idejére - meghatározott feltételek mellett - ösztöndíjat kaphatnak az alapítványtól. Erről tájékoztatást az ügyvezető ad, illetve a főiskola honlapján: a Tanulmányi- Akutális InformációkKorszerű Kereskedelemért Alapítvány- Tájékoztató az évközi és menedzser asszisztensi gyakorlatról c. részben olvasható. Adószám: * Korszerű Kereskedelemért Alapítvány: Bankszámlaszám: * Korszerű Kereskedelemért Alapítvány:

20

19216502-1-16 10404508-45010235-00000000

II. A FŐISKOLA KÉPZÉSEI

21

A Szolnoki Főiskolán a következő képzések indulhatnak:

Felsőfokú szakképzések Ssz. 1. 2.

OKJ szám 55 344 01 0010 55 01 55 621 01 0010 55 01

3. 4. 5. 6. 7.

55 345 01 0010 55 01 55 810 01 0010 55 05 55 621 02 0010 55 03 55 812 01 0010 55 02 55 481 02 0000 00 00

8. 9.

55 345 01 0010 55 02 55 344 01 0010 55 02

10. 11.

55 345 01 0010 55 04 55 345 02 0010 55 01

12.

55 621 01 0010 55 05

13.

55 621 01 0010 55 06

14.

55 810 01 0010 55 10

15.

55 345 01 0010 55 05

16.

55 621 02 0010 55 05

17. 18. 19. 20.

55 345 01 0010 55 06 55 621 02 0010 55 08 55 812 01 0010 55 01 55 481 04 0000 00 00

Képzés Adóigazgatási szakügyintéző Agrárkereskedelmi menedzseraszszisztens Európai uniós üzleti szakügyintéző Gépipari mérnökasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Idegenforgalmi szakmenedzser Informatikai statisztikus, gazdasági tervező Kereskedelmi szakmenedzser Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző Külgazdasági üzletkötő Logisztikai műszaki menedzseraszszisztens Mezőgazdasági menedzserasszisztens Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens Műszaki informatikai mérnökaszszisztens Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Növénytermesztő és növényvédő technológus Reklámszervező szakmenedzser Vadgazdálkodási technológus Vendéglátó szakmenedzser WEB-programozó

22

Tagozat N/L N/L N N/L N/L N/L/E N/L/E N/L/E N/L N N/L N/L N/L N/L N N/L N/L N/L N/L N

Alapképzési szakok Ssz.

Végzettségi Képzés szint Gazdaságtudományi képzési terület 1. BA Kereskedelem és marketing 2. BA Nemzetközi gazdálkodás 3. BA Pénzügy és számvitel 4. BA Turizmus-vendéglátás Agrárképzési terület 5. BSc Mezőgazdasági mérnök 6. BSc Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök 7. BSc Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök Műszaki képzési terület 8. BSc Műszaki menedzser

Tagozat N/L/T N/L/T N/L/T N/L/T N/L N/L N/L N/L

( Rövidítések: N-nappali tagozat, L- levelező tagozat, T- távoktatás, E- esti tagozat)

23

Szakirányú továbbképzési szakok (levelező tagozaton) Ssz.

Szak

Ssz.

Szak

1. Alternatív energetikai

2. Alternatív energetikai szakember

3. Bionergetikai

4. Bioenergetikai szakember

5. Divatmarketing szakközgazdász

6. Diplomás divatmarketing szakreferens

7. Egészségügyi szakközgazdász

8. Diplomás egészségügyi gazdasági szakreferens

9. Egészségügyi marketing szakközgazdász

10. Diplomás egészségügyi marketing szakreferens

11. Élelmiszerbiztonsági

12. Élelmiszerbiztonsági szakember

13. Épületgépészet

14. Épületgépészeti szakember

15. Európai Unió szakközgazdász

16. Diplomás Európai Unió szakreferens

17. Gazdaságvédelmi szakközgazdász

18. Diplomás gazdaságvédelmi szakreferens

19. Gépészeti karbantartó szakember

20. Gépészeti karbantartó szakember

21. Gyógynövénytermesztő szakember

22. Gyógynövénytermesztő szakember

23. Hegesztő szakember

24. Hegesztő szakember

25. Hulladékgazdálkodási

26. Hulladékgazdálkodási szakember

27. Integrált növénytermesztő

28. Integrált nönénytermesztő szakember

29. Költségvetési ellenőrzés szakközgazdász

30. Diplomás költségvetési szakreferens

24

31. Környezet- és tájgazdálkodási

32. Környezet- és tájgazdálkodási szakember

33. Logisztikai és szállítmányozási menedzser

34. Diplomás rendezvény és protokoll szakreferens

35. Marketingkommunikáció szakközgazdász

36. Diplomás marketingkommunikáció szakreferens

37. Marketingszervezetek irányítása szakközgazdász

38. Diplomás marketingszervezetek irányítása szakreferens

39. Műszaki minőségügyi

40. Műszaki és minőségügyi szakember

41. Ökológiai növénytermesztő

42. Ökológiai növénytermesztő szakember

43. Pénzügy, adó és adóeljárás szakközgazdász

44. Diplomás pénzügy, adó és adóeljárás szakreferens

45. Pénzügy, adó és ellenőrzés szakközgazdász

46. Diplomás pénzügy, adó és ellenőrzés szakreferens

47. Regionális szakközgazdász

48. Diplomás regionális gazdasági szakreferens

49. Regionális turisztikai szakközgazdász

50. Diplomás regionális turisztikai szakreferens

51. Vadgazdálkodási

52. Vadgazdálkodási szakember

53. Vállalati irányítás és kontrolling szakközgazdász

54. Diplomás vállalati irányítás és kontrolling szakreferens

A beiratkozási és bejelentkezési eljárás menetét, az elektronikus index használatot a Tanulmányi Tájékoztató részletesen tartalmazza.

25

A 2010/11-es tanév oktatási rendje 0. HÉT TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG:

2010. szeptember 01. – 03. 2010. szeptember 03. 16,00 óra

I. FÉLÉV SZORGALMI IDŐSZAK: ŐSZI SZÜNET: TÉLI SZÜNET: VIZSGAIDŐSZAK:

2010. szeptember 06. – december 18. 2010. október 20. – október 22. 2010. december 23. – 2010. december 31. 2011. január 03. – január 31.

Végzős évfolyamok részére vizsgaidőszak utolsó napja:

2010. január 15.

ZÁRÓVIZSGAIDŐSZAK: 2010. november 22. – november 26. 2011. február 01. – február 05.

DIPLOMAÁTADÓ ÜNNEPSÉG: 2011. február 12.

II. FÉLÉV SZORGALMI IDŐSZAK: 2011. február 07. – május 21. TAVASZI SZÜNET: 2011. április 21. – április 26. VIZSGAIDŐSZAK: 2011. május 23. – június 25. Végzős évfolyamok részére vizsgaidőszak:

2011. május 09. – június 04.

ZÁRÓVIZSGAIDŐSZAK: 2011. június 20. – június 25. DIPLOMAÁTADÓ ÜNNEPSÉG: 2011. július 02.

26

III. HASZNOS TUDNIVALÓK

27

Nemzetközi kapcsolatok – a főiskola nemzetköziesítése Magyarország kis nyitott ország. Mint ilyen, nagyon nagymértékben öszszefonódott a nemzetközi környezetével és nagyon nagymértékben függ attól – legyen a nemzetközi környezet akár az Európai Unió, akár a világ egésze. Különösen egy kis ország mindennapi életét szövi át a nemzetköziség: termékeket, szolgáltatásokat vásárolunk külföldről, partnereink és konkurenseink között sok a külföldi, külföldről szerzünk be munkánk számára nélkülözhetetlen információkat, tapasztalatot, külföldön adjuk el termékeinket és szolgáltatásainkat. Mind az ország, mind a vállalat, mind pedig az egyén számára létfontosságú, hogy ezt a nemzetközi környezetet ismerje, értse, s abban otthonosan mozogjon. Ennek számos aspektusa van – tételes tudás, nyelvismeret, tapasztalat, interkulturális kommunikáció, a partnerek ismerete, egyebek. A Szolnoki Főiskola feladatának tekinti, hogy hallgatóit felkészítse a nemzetközi környezetben való sikeres szereplésre. A szükséges tudás és a készségek egy részét az egyes tantárgyakba építve szerezheti meg; egy másik részükre azonban csak órán kívül tehet szert. Ezt a folyamatot segíti a főiskola nemzetközi ügyekért felelős csapata. A Szolnoki Főiskola nemzetközi csapatának küldetése a főiskola internacionalizálása, azaz nemzetköziesítése, és integrálása az Európai Felsőoktatási Térbe. Milyen módon segíti ezt? Melyek az internacionalizálás legfontosabb területei? A Szolnoki Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Partnereink között találhatók többek között angol, német, francia, portugál, görög, litván, lengyel, belga és finn főiskolák és egyetemek. Az együttműködés számos területre terjed ki, többek között hallgató- és oktatócserére, kutatásra, képzési programfejlesztésre, nemzetközi szervezetekben és az európai oktatáspolitikában való részvételre, közös programokra. A Szolnoki Főiskola tagja két jelentős nemzetközi szervezetnek. Tagja a Eurashe nevű szervezetnek, amely az európai főiskolák szövetsége. A Eurashe egyike annak a négy európai szervezetnek, amely az Európai Bizottság mellett az európai felsőoktatás integrálásában részt vesz – s tagságán keresztül a Szolnoki Főiskola is. Tagja vagyunk a Businet-nek is; a Businet az európai üzleti főiskolák szövetsége, (85 európai üzleti főiskolával tesz lehetővé kapcsolatot), s célja a tagok közötti együttműködés segítése – többek között a hallgatói mobilitás és közös programok ösztönzése. Az Európai Unió Erasmus programjának keretében lehetőség nyílik arra, hogy hallgatóink tanulmányaik egy részét – általában egy szemesztert – kül-

28

földön, valamelyik európai egyetemen vagy főiskolán végezzék el. Mit jelent ez? A Nemzetközi Iroda segítségével megkeresik partnereink közül azt a főiskolát vagy egyetemet, amely leginkább megfelel az Ön igényeinek, illetve amely olyan tantárgyakat kínál, amely megfelel az Ön szolnoki főiskolai tantervének. Ez azért fontos, mert ily módon a külföldi tanulmányait a főiskola be tudja számítani, így azokat nem kell Szolnokon teljesítenie. A főiskola Erasmus kapcsolatai az elmúlt években mind a hallgatói, mind az oktatói mobilitás tekintetében jelentősen fejlődtek. A főiskola több mint húsz európai partnerintézménnyel kötött kétoldalú szerződést, amelyek középpontjában szintén a hallgatói mobilitás áll. A megállapodások száma folyamatosan fejlődik. Miért érdemes külföldön tanulni? Mert nemzetközi környezetben élhet egy fél évet, megismerhet más népeket és szokásokat, más gondolkodásmódot, mert idegen nyelven kommunikálhat, számos barátot szerezhet, és egy életre szóló élményben lehet része. Soroljuk még? A finanszírozás következtében a kiutazók száma korlátozott, így csak a legjobban teljesítők vehetnek részt a programban. A jó tanulmányi eredményen túl magas szinten kell nyelvet beszélniük, hiszen egy féléven keresztül idegen nyelven – általában angolul – kell tanulniuk a hazaival azonos vagy hasonló tárgyakat. Angol nyelven szakmai tárgyat tanulni nemcsak külföldön áll módjában. A főiskola több tárgyat hirdet angol nyelven; ezek egy részével magyar nyelvű kötelező tárgyat válthat ki, a nagyobb részüket pedig választható tárgyként veheti fel. Érdemes angol nyelven tárgyat tanulni, mert fejleszti a szakmai nyelvtudást, lehetőséget biztosít angol nyelven való prezentációra, s a tárgyak egy részét a főiskolán tanuló külföldi hallgatók is felveszik. Így lehetőség nyílik más nemzetiségű emberekkel való megismerkedésre, együtttanulásra, együttgondolkodásra. A főiskola két szakon működtet teljes angol nyelvű képzési programot – Nemzetközi gazdálkodási, illetve Turizmus-vendéglátás BA szakokon. A két szak alapképzése közösen történik, majd a negyedik félévtől válnak szét a szakok hallgatói. A mobilitáson túl a kapcsolatok lehetőséget biztosítanak oktatóink számára a partnerintézmények oktatóival közös kutatásra és közös tantervek fejlesztésére is. A közös kutatások lehetővé teszik magasabb szintű tudás megszerzését (mert a kutatási eredmények összeadódnak), a különféle intézmények eredményeinek egyesítését, integrálását. Az ily módon elért eredmények egyrészt a főiskola tudományos erejét növeli, másrészt a tantervekbe beépülve az Önök szakmai fejlődését szolgálják. A közös tantervfejlesztés fontos nemcsak

29

azért, mert sokat tanulhatunk egymástól, mert együtt jobb eredményeket vagyunk képesek elérni, hanem mert a közös tantervfejlesztés egyik jövőbeli eredménye lehet közös képzés indítása. Mit jelent ez? Ez jelenti azt például, hogy a Szolnoki Főiskola egy belga és egy portugál főiskolával együtt végez képzést, ahol vagy az oktatók utaznak a hallgatókhoz, vagy a hallgatók végeznek el egy vagy több félévet Szolnokon, majd Belgiumban és Portugáliában, közös diplomát ad ki. Mi ez, ha nem nemzetköziesedés? Hallgatóink egy része számára biztosítani tudjuk, hogy az utolsó félév kötelező szakmai gyakorlatát külföldön teljesítse. Ez nagy előny a munkaerő-piaci versenyben, hiszen a gyakorlat során nemzetközi környezetben mozog, nemzetközi elvárásoknak kell megfelelni, nyelvet gyakorol. A főiskola nemzetköziesítése azonban nemcsak a külföldi kapcsolatok építésében és külföldi partnerekkel való együttműködésben merül ki. Nagyon fontos a belső nemzetköziesítés, internacionalizáció is. A belső internacionalizáció lényege, hogy a főiskolán belül igyekszik nemzetközi környezetet kialakítani. Ennek részét képezi a már fenn említett idegen nyelven folyó oktatás, külföldi hallgatók fogadása, de részét képezi olyan rendezvények, események és akár kurzusok szervezése, amely segíti az intézmény – hallgatóit és oktatóit is – a nemzetközi tapasztalat megszervezésében. Mi segíti ezt? A Nemzetközi Iroda előadásokat, vitafórumokat és beszélgetéseket szervez nemzetközi témában, neves és érdekes „nemzetközi” és hazai szakemberek meghívásával. A nemzetköziesítési programunkban nagy szereppel bírt a 2006-ban elnyert Erasmus Intenzív Program (IP). A MarkSim néven futó program szakmai része egy számítógépes szimulációra épülő marketingstratégiai játék köré épült A program első fordulójának a Szolnoki Főiskola adott otthont 2007. márciusában, majd Belgiumban és Finnországban, majd Szolnokon folytatódott. Főiskolásaink mellett Belgium, Franciaország és Finnország két-két főiskolájáról összesen hetven hallgató mérte össze nemzetközi csapatokban a marketing, a stratégia, a döntéselmélet, illetve a csapatmunka, a kommunikációs technikák terén szerzett tudásukat.

30

Kik vesznek részt ennek a munkának a szervezésében? A központi csapatot a következő munkatársak képezik: Dr. Kacsirek László, nemzetközi igazgató Campus Főépület 228. szoba Tel.: 56/510-300 [email protected] Kázmér Edina, nemzetközi titkárnő-asszisztens Campus Főépület 228. szoba Tel.: 56/510-300 5290. mellék vagy 56/511-722 [email protected] Mondok Anita, angol nyelvű képzés vezetője Campus Főépület 105. szoba Tel.: 56/510-300 5717. mellék [email protected] valamint több, különféle szervezési, koordinálási és más tevékenységet végző hallgatónk. Rajtuk kívül a főiskola sok-sok lelkes polgára vesz részt a nemzetközi élet szervezésében, köztük oktatók, más beosztású dolgozók és számtalan más lelkes hallgató. Amennyiben Ön is szívesen részt venne ebben a sok tapasztalatot biztosító, érdekes munkában, kérjük, keressen fel bennünket. e -mail címünk: [email protected]

31

Távoktatás a Főiskolán BA-s képzés, Kereskedelmi és marketing -, Nemzetközi Gazdálkodás -, Pénzügy és számvitel -, Turizmus és vendéglátás szak Csoportos konzultációk helyszíne: Budapest, konzultációk időpontja: szombat A távoktatás jelentős múltra tekint vissza az intézményben, a Szolnoki Főiskola több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a távoktatás terén. A képzés a 1993/1994-es tanévben indult kereskedelmi -, majd 2000-től mind a négy szakon. Jelenleg - a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján - a leghatékonyabbnak ítélt blended (vegyes) típusú távoktatásos képzés folyik az intézményben. A távoktatásos képzési program - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - megegyezik a nappali tagozat képzési programjával, az oktatás módszertana azonban különbözik, speciálisan moduláris és erőteljesen tanulóközpontú. Ez a képzési módszer alapvetően az önálló tanulásra épít, de a tananyag hatékony elsajátítását - hallgatói igény szerint - kiegészítik a személyes jelenléten alapuló egyéni- és csoportos konzultációk is. A Főiskolán használt korszerű tanulást támogató elektronikus keretrendszer - az ILIAS - lehetővé teszi, hogy a hallgatók a tanulási folyamat minden fázisában virtuálisan együttműködjenek oktatóikkal és képzésszervezőikkel. A tanulás alapdokumentumai ezen a képzési formán is a könyvek és a jegyzetek, az önálló tanulás legfontosabb, az e-learning távvezérlési és kommunikációs lehetőségeit maximálisan kihasználó eszközei pedig a tanulási útmutatók, az ún. Kalauzok, amelyek elsődlegesen elektronikus támogatottságúak. A távoktatásos képzésünket elsősorban azoknak ajánljuk, akiknek munkájához, karrierjéhez piacképes, nemzetközileg elismert diplomára van szüksége, de munkahelyi, családi és egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudják vállalni a nappali- és levelezős képzéssel járó folyamatos kötöttségeket. Rendelkeznek kellő önfegyelemmel, kitartással, hogy a képzéshez szükséges tananyagokat önálló időbeosztással, ütemtervvel, folyamatos szaktanári segítséggel, képzésszervezői kapcsolattartással dolgozzák fel. A Főiskola távoktatásos képzése alapvetően rugalmasabb, kötetlenebb oktatási forma, amely az élethosszig tartó tanulás legkorszerűbb képzési módszere.

32

Előnyei:











A tananyag elsajátítása döntően egyéni tanulással, önképzéssel valósul meg, így nem jelent állandó, kötött időráfordítást, utazást és akár otthonról, külföldről is folytathatja tanulmányait. A tanulás beilleszthető a családja életébe, nem zavarja munkahelyi elfoglaltságait. Elektronikus formában, CD-n átadjuk azokat az útmutatókat (kalauzokat), amelyek segítségével irányítottan, - rendszeres tanulással - sikeresen zárhatja a tanulmányait. Előre megtervezheti az Önnek megfelelő tanulási ütemtervet. A kalauzok leckéről leckére haladva minden alkalommal megfogalmazzák az elérendő célokat és azt az időt, melyre az adott anyagrész elsajátításához szüksége lesz. Tanulása során, segítséget nyújtanak Önnek szaktanáraink (szaktutoraink) csoportos- és egyéni konzultációkon, ill. on-line, off-line módon az ILIAS tanulást támogató keretrendszerben. A félév sikeres zárásához tantárgyanként mindössze egy-két feladatot kell beküldenie, és a tantárgytól függő félévzáró vizsgát kell teljesítenie. A konzultációkon való részvétel nem kötelező. A képzésszervezői rendszer erősíti a személyes kapcsolattartást, így képzésszervezőink folyamatosan elérhetőek, személyre szabott támogatást nyújtanak. Kezelik a hallgatók valamennyi, a képzéssel összefüggő problémáját, követik a tanulási folyamatot a beiratkozástól a diploma megszerzéséig.

Ha bővebben szeretne tájékozódni távoktatásos képzésünkről, keresse munkatársainkat: Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ, 5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10., Központigazgató: Kincses Julianna, [email protected],tel: 56/342-201, fax: 56/344-720 Bakondi Brigitta, képzésszervező, [email protected], tel: 06-20/287-04-87 Gacov Katalin, képzésszervező, [email protected], tel: 06-20/339-83-44 Farkas Rózsa, képzésszervező koordinátor, [email protected], tel: 06-20/80643-47

33

A felnőttképzésről „Az életen át tartó tanulás” jegyében alakította ki képzési kínálatát a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési és szakképzési csoportja. Főiskolát és egyetemet végzetteknek ajánljuk levelező rendszerű szakirányú továbbképzéseinket, érettségizetteknek hét szakon felsőfokú szakképzési lehetőséget. Folyamatosan bővülő OKJ-s szakképzési, valamint nyelvi képzési palettánk kiegészül különböző céltanfolyamokkal, tréningekkel és ún. „egynapos” szakmai továbbképzésekkel, rendezvényekkel, melyekre várjuk a térség, a régió érdeklődő, tanulni vágyó lakóit. Szakirányú továbbképzést azoknak ajánljuk, akik egy-egy jól meghatározott, szűkebb témakör naprakész ismereteit kívánják megszerezni, kiegészítve a már megszerzett és alkalmazott tudásukat. OKJ-s szakképzések: o Kereskedelmi ügyintéző – Külgazdasági ügyintéző o Irodai asszisztens – Gépíró, szövegszerkesztő o Nonprofit ügyintéző o Nonprofit menedzser o Vállalkozási ügyintéző o Kereskedelmi bolthálózat szervező o Pénzügyi-számviteli szakellenőr o Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző o PR ügyintéző o Idegenvezető o Panziós, falusi vendéglátó o Logisztikai ügyintéző o Kereskedő boltvezető o Marketing-és reklám ügyintéző o Biztosítási ügyintéző o Biztosítási tanácsadó o Befektetési szakértő o Pénzügyi tanácsadó o Vállalkozási ügyintéző o Vámkezelő o Vámügyintéző o Jövedéki ügyintéző o Banki ügyintéző o Banki tanácsadó o Biztosításközvetítő o Mérlegképes könyvelő

34

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Protokoll és utazási ügyintéző Vendéglős-vendéglátásszervező Élelmezésvezető Informatikai rendszergazda Informatikai rendszergazda – Számítástechnikai szoftverüzemeltető CNC-forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hőtechnikai berendezéskezelő Agrárkörnyezetgazdas – Bionövénytermeszt Kertész Aranykalászos gazda Ezüstkalászos gazda Mezőgazdasági gépkezelő Vadgazdálkodási technikus Agrártechnikus Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus Mezőgazdasági gépkezelő

Nyelvtanfolyamok: o Általános és szakmai nyelvvizsgára felkészítő kurzusok (angol, német, orosz, olasz, francia, spanyol) Egyéb képzések, tanfolyamok, szolgáltatások: o ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) o EBCL (Egységes Európai Gazdasági Oklevél) – képzés és vizsga o Életvezetési ismeretek – 90 órás képzés és tréning o Előzetes tudásszint felmérés o Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás o Képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás o Kommunikációs tréning o Munkaerő-piaci tréning o Ismét dolgozni szeretnék o Ismét tanulni szeretnék o Állampolgári ismeretek és készségek fejlesztése o Karriertanácsadás o Tűzvédelmi szakvizsga o Kisteljesítményű kazánfűtők továbbképzése o Iparigáz- és olajtüzelőberendezés- kezelők továbbképzése o T- kategóriás járművezetői engedély megszerzésére irányuló képzések.

35

GO-CARD hallgatói önmenedzselő program A hallgatói önmenedzselő programmal szeretnénk megkönnyíteni minden hallgatónak a főiskolai tanulmányait, hogy a legrövidebb idő alatt szerezhesse meg közgazdász diplomáját. A különböző ismeretekkel és érdeklődéssel rendelkező hallgatók maguk dönthetik el, mely tárgyakból kérnek többletórákat a mélyebb tudás és a sikeres vizsgázás érdekében. Az első évfolyamos levelező és távoktatás tagozatos, valamint az újabb diplomás képzésen részt vevő költségtérítéses hallgatók a GO-CARD program kurzusaiból 100 órát ingyen látogathatnak, a többi első- és felsőbb éves hallgató kedvezményes áron vehet részt rajtuk. A program részleteiről Kiss Melinda, a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési és Szakképzési Csoportjának munkatársa tud bővebb felvilágosítást nyújtani a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központjában, az B” épület fsz. 19. irodában, vagy az 510-300/3348-as telefonszámon. A programról részletes tájékoztatás olvasható a www.szolf.hu/főiskoláról/index A-Z/Go-Card program elérési úton is, ahol a tudnivalókon kívül folyamatosan frissítve közzétesszük az aktuális kínálatot is.

Tudományos Diákkör (TDK) A Szolnoki Főiskolán – csakúgy, mint minden felsőoktatási intézményben – lehetőség kínálkozik arra, hogy a hallgatók bekapcsolódjanak az intézményben folyó tudományos kutatásokba. Az intézmény tanszékei és oktatói félévente meghirdetik azokat a kutatási témákat, amelyek – illeszkedve a főiskola kutatási tervébe – a hallgatók számára érdekes szakmai és kutatói kihívást jelenthetnek. A hallgatók konzulens segítségével elkészítik a saját kutatási tervüket, majd a megvalósítást követően tanulmány formájában benyújtják a Tudományos Diákköri Tanácsnak a feldolgozott kutatási témát. Az intézmény évente megrendezi a Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol a hallgatók összemérhetik tudásukat olyan szakmai közegben, amely tovább serkenti, és új ötletekkel gazdagíthatja a kutatómunkát. Az intézményi konferencián sikeresen szereplő hallgatók erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek, illetve jogosítványt kapnak az országos fórumokon való megmérettetésre: páratlan években az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, páros években a Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozásán indulhatnak dolgozataikkal. Az előbbi versengésben az egy 36

szakmai területhez tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók közösen vesznek részt, az utóbbi részesei pedig a főiskolai szintű közgazdasági képzéseket folytató felsőoktatási intézmények hallgatói. Az országos fórumokon való szereplés lehetőséget ad tudományos és szakmai kapcsolatok kiépítésére, a jelen lévő fejvadászcégek képviselői pedig a főiskola utáni elhelyezkedésben nyújthatnak segítséget. A tudományos kutatómunkában való részvétel fontos tapasztalatokkal szolgál a leendő szakemberek szakmájának színvonalas műveléséhez, javítja a hallgatók prezentációs készségének fejlődését, és segíti a szakdolgozat megírását, az államvizsgára való felkészülést.

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ Könyvtárunk - a főiskola információszolgáltató egységeként - legfontosabb feladatának tekinti, hogy a könyvtárfejlesztés hazai és nemzetközi trendjeivel összhangban, a rendelkezésére álló hagyományos és modern eszközökkel hatékonyan támogassa az itt folyó oktatást, tanulást és kutatást. Gyűjteményünket a Szolnoki Főiskolán folyó képzéseknek megfelelően alakítjuk, elsődleges gyűjtőkörünk a kereskedelem, a gazdálkodás, a külgazdaság, az idegenforgalom, a vendéglátás és szálloda, a turizmus, a vidékfejlesztés, a marketing, a marketingkommunikáció, a műszaki és a mezőgazdasági tudományokra terjed ki. Ezen tudományágak és határterületeik körében nyilvános szakkönyvtári feladatokat is ellátunk. Szolgáltatásainkkal regionális igényeket is kielégítünk. Az állományegységeink iránt érdeklődő szakemberek és a különböző képzési formákban részt vevő hallgatók az ország egész területéről megkeresik könyvtárunkat. Kultúraközvetítő tevékenységünket a hagyományos könyvtári funkció és az információs központ együttes jelenlétére alapozzuk. 2006-ban – egy sikeres (FOKA) pályázat eredményeként – a már korábban megvalósult fizikai mellé, megtörtént a Könyvtár információskommunkációs akadálymentesítése, így intézményünk szolgáltatásait a fogyatékkal élők is teljes egészében igénybe tudják venni.

37

Könyvtárhasználat A Könyvtárunkba beíratkozhat minden olyan személy, aki a Könyvtárhasználati Szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el. A beíratkozás a dokumentumkölcsönzés feltétele. A beíratkozáskor kapott olvasójegy más személyre át nem ruházható, s kölcsönözni csak annak birtokában, személyesen lehet.

SzF hallgatóinak és dolgozóinak Aktív dolgozóknak Más felsőoktatási intézmények hallgatóinak Nyugdíjasoknak Munkanélkülieknek Gyed-en, Gyes-en lévőknek Könyvtárak, levéltárak és muzeális intézmények dolgozóinak, pedagógusoknak 70 év feletti állampolgároknak

Beíratkozáshoz szükséges okmányok

Beíratkozási díj

jogviszony-igazolás

térítésmentes

személyi igazolvány érvényes diákigazolvány vagy iskolalátogatási igazolás nyugdíjas igazolvány, nyugdíjszelvény Munkaügyi Központ igazolása a juttatást igazoló szelvény

2.400,- Ft/év 1200,- Ft/év 600,- Ft/év 600,- Ft/év 600,- Ft/év

munkáltatói igazolás, ill. pedagógus-igazolvány

térítésmentes

személyi igazolvány

térítésmentes

Szolgáltatásaink Kölcsönzés A Főiskola hallgatói egyidejűleg 10 db dokumentumot kölcsönözhetnek jegyzetek esetében kettő, más dokumentumok esetében négy hétre. A Főiskola dolgozói 50 db dokumentumot kölcsönözhetnek 6 hónapra. Külsős olvasóink 5 db dokumentum kölcsönözhetnek kettő vagy négy hétre. A kölcsönzési határidő be nem tartása késedelmi díj megfizetését (30,- Ft / dokumentum / nap) vonja maga után. Hosszabbítás: A kölcsönzés időtartama kettő vagy négy hétre hoszszabbítható meg, amennyiben nincs az adott dokumentumra érvényes előjegyzés.

38

Előjegyzés: Amennyiben az igényelt dokumentum adott időpontban kölcsönzésben van, az olvasó személyesen, telefonon, vagy online módon előjegyzést kérhet.

Könyvtárközi kölcsönzés Amennyiben a tanulásához, kutatásához, munkájához keresett dokumentumokat könyvtárunkban nem találja meg, kérésére az eredeti anyagot (vagy annak másolatát) más könyvtárból beszerezzük, és rendelkezésére bocsátjuk. A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás módjáról és feltételeiről a könyvtár munkatársai részletes tájékoztatást adnak.

Helybenhasználat Az olvasói övezetet minden beíratkozott olvasó használhatja. A raktári állomány, szakdolgozatok, folyóiratok, bizonyos jegyzetek csak kérőlap kitöltésével igényelhetőek. Az olvasóteremben elérhető szolgáltatások, számítógépek használatához a könyvtárosok adnak segítséget és útbaigazítást. A multimédiás gépek használata előjegyzéses formában történik. A könyvtárban elérhető számítógépes információforrások (elektronikus adatbázisok, jogszabály-gyűjtemények stb.) az olvasóteremben kérhetők és használhatók.

Téma- és irodalomkutatás A könyvtár a gyűjtőkörébe tartozó témákban megrendelésre és díjazás ellenében irodalomkutatást vállal. A megrendelő által meghatározott témában, a kívánt szempontok szerint (dokumentumok jellege, nyelv, időbeli határok) összegyűjtjük a rendelkezésre álló szakirodalmat, a művek listáját – az igénylő kérésének megfelelően – nyomtatott formában vagy e-mailben szolgáltatjuk. (Szakdolgozatokhoz, TDK pályamunkákhoz nem vállalunk irodalomkutatást.)

Fénymásolás, nyomtatás A könyvtár állományában lévő dokumentumokról a copyright jogok figyelembe vételével térítés ellenében másolat készíthető az erre kijelölt helyeken. A könyvtárban lévő önkiszolgáló fénymásoló gépen az Olvasók önállóan készíthetnek másolatokat a másológépek használatára vonatkozó utasítás előírásainak megfelelően. A könyvtár online adatbázisaiból is igényelhető nyomtatás térítés ellenében.

39

Elektronikus szolgáltatások A Könyvtár belső hálózatán 2004-től a hallgatók által készített szakdolgozatok digitális változatai 10 számítógépen érhetőek el, teljes szövegű formában. A Könyvtárból online elérhető adatbázisok: Complex Jogtár, EBSCO, AGRIS, AGRICOLA, FAO, EISZ, stb. A nap huszonnégy órájában olvasóink rendelkezésére áll az elektronikus katalógusunk és az online tájékoztatásunk. Főiskolai és pályázati forrásokból megvalósult könyvtár-informatikai fejlesztéseinknek, illetve munkatársaink szakmai tudásának, odaadó tevékenységének köszönhetően, állományunk számítógépes feltártsága száz százalékos. Így - az Internet segítségével - gyakorlatilag nincs távolság könyvtárunk és felhasználók között.

Elérhetőségek, nyitva tartás Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ, 5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10. Központigazgató: Kincses Julianna, e-mail: [email protected] Tel.: 56/342-201/107. mellék, Fax: 56/344-720 Kölcsönzés: 56/342-201/122 mellék Tájékoztatás: 56/342-201/119 vagy 140 mellék Nyitva tartás: • Tanévben hétfőtől péntekig szombat • Nyári szünetben hétfőtől csütörtökig pénteken

09:00 – 18:00 óráig 09:00 – 13:00 óráig 08:00 – 16:00 óráig 08:00 – 13:30 óráig

40

Jegyzetellátás A tananyagok korszerűsítése, az új tantárgyak jegyzeteinek kidolgozása központi tervezés alapján − az illetékes tanszék vezetésének felügyelete alatt − folyamatos.

Tananyagbeszerzés Az főiskola hallgatóinak tananyagellátását − szerződéses partnerként − a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. végzi. A Perfekt Szakkönyvbolt a főiskola főépületének 058. szobájában található meg (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány). Telefonon és faxon mindenben a diákok rendelkezésére áll Hőnyi Tamás. Elérhetőségek: Telefon: (56) 379-677 / 5531. mellék Fax: (56) 513-713 E-mail: [email protected] Nyitvatartás: Hétfő: Keddtől péntekig: Szombat:

szünnap 0900 órától 1530 óráig 0900 órától 1300 óráig

Tananyagvásárlás támogatás Minden államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgató támogatásban részesül tananyagvásárlásának megsegítésére. Ezt az összeget − félévente 3000- Ft − a diákok személyre szóló vonalkódos kártyán vehetik át és használhatják fel a Perfekt Szakkönyvbolt főiskolai üzletében. A beiratkozás lezárása után egy hónappal a kártyák átvehetőek a tanulmányi előadóknál. Kártyáikat őrizzék meg, mivel az eredeti kártyák kerülnek feltöltésre félévente! Az agrár és műszaki képzésben résztvevők tananyagellátását a szakfelelős tanszékek szervezik.

41

A Szolnoki Főiskola informatikai felszereltsége A hallgatók közvetlen használatában oktatási céllal 4 gépterem és 4 kabinet terem, valamint szabad felhasználással (Merkating Diák Központ és Karrier Iroda, könyvtár, főépületi aula, B-épületi aula, kollégiumi télikert, főépületi internet és Neptun sziget, budapesti tagozat kabinet terem) összesen 205 db munkaállomás található mindegyik Internet és NEPTUN eléréssel. Az intézmény valamennyi épülete kapcsolódik a számítógépes hálózatra és elérik annak valamennyi szolgáltatását, még ha több kilométeres távolságra helyezkednek is el egymástól. Vezeték nélküli hálózati hozzáférés pontok találhatók több épületünkben is, így a nap bármely szakában a hallgatók egyéni eszközeikkel érhetik el a világhálót. Szolnokon a két kollégiumi épület egyike teljes lefedettséggel rendelkezik szobánként két végponttal (240 db), a másik épületben pedig vezeték nélküli hálózat található. A hallgatók saját gépeiket regisztrálhatják és díjmentesen használhatják a hálózatot. A Főiskola weblapjának elérhetősége a „www.szolf.hu”. Azon keresztül, az intézményi hírek, információk mellett, sok praktikus szolgáltatás érhető el. Ezek közül a legfontosabbak:  webes elektronikus levelező rendszer, amely lehetőséget biztosít minden dolgozónak és a regisztrált hallgatónak, hogy elérje a postafiókját,  webes keresőrendszer, amely a közzétett tartalmakban segít az információ gyors és hatékony elérésében,  könyvtári adatbázis, amellyel nem csak a könyvtári állomány kérdezhető le, de megtudhatja az olvasó, hogy milyen dokumentumok vannak jelenleg nála, mikor jár le a kölcsönzési határidő, adott szabályok alapján határidő hosszabbításokat kezdeményezhet, újabb könyveket jegyeztethet elő,  követhetők a beérkezett folyóiratok,és a legfontosabbak tartalomjegyzéke is lekérhető,  oktatási szervezeti egységek által elhelyezett oktatási segédanyagokat tölthetnek le a hallgatók,  beléphetnek a NEPTUN hallgatói információs rendszerbe.

42

A belső hálózatról elérhető fájl és CD szerverek több tíz GB oktatási anyag, szótár, lexikon, enciklopédia hozzáférhetőségét biztosítják a nap 24 órájában. Az elmúlt 5 évben elkészített hallgatói és oktatói szakanyagok (szakdolgozatok, TDK dolgozatok, tudományos publikációk) elektronikusan állnak rendelkezésre. A könyvtár több hazai és nemzetközi adatbázis használatára fizet elő, ill. rendelkezik belépési jogosultsággal. Az adatbázisok részben a belső hálózaton, részben egyedi munkaállomásokon keresztül érhetők el. A Karrierközpont adatbázisai naprakész információkkal szolgálnak a régió munkaerő-piaci helyzetéről, ezzel segítik a gyakorlati helyek kiválasztását, az első munkahely megtalálását.

Hallgatói Önkormányzat (HÖK) Mi is az a HÖK? A HÖK hallgatói szervezet, mely arra hivatott, hogy a hallgatók érdekeit mindenkor védje, képviselje, és érvényesítse. Egy demokratikus szervezet, mely arra törekszik, hogy szakmai, kulturális, és szórakoztató rendezvényeivel egyaránt segítse a hallgatók különböző igényeinek kielégítését. Az önkormányzat célja, hogy a Főiskola és – Szolnok Megyei Jogú Város és Mezőtúr város Önkormányzata, valamint civil szervezetek segítségével – Szolnok diáksága számára is pezsgő és tartalmas szakmai programokat, szórakozást, illetve itt tartózkodást biztosítson. A HÖK mindent megtesz ezért, s mindenkor számít a hallgatók megalapozott, és építő véleményére, amivel még tartalmasabbá tehetők a főiskolán eltöltött évek. A HÖK képviselőkhöz bármelyik hallgató (beleértve a levelezős és távoktatásos képzésben résztvevő hallgató) fordulhat bármilyen kérdéssel, kéréssel, az önkormányzat lehetőségeihez képest megpróbál segíteni. Az aktuális hírek, üzenetek, képek a www.szolfhok.com oldalon találhatók. A Hallgatói Önkormányzatról bővebben A HÖK működése folyamatos. Szorgalmi időszakban hetente, vizsgaidőszakban, és nyáron szükség szerint ülésező szervezet. Egész évben a hallgatók rendelkezésére áll. A HÖK tagja minden a Főiskolára beiratkozott hallgató. A HÖK képviselőinek számát minden év első szemeszterének végéig bővítheti, a HÖK 43

képviselőket a hallgatóság választja. A választott hallgató mint képviselő lesz az, aki mandátuma alatt tájékoztatja az adott évfolyamot az aktuális hírekről, és foglalkozik a felmerülő problémákkal. A HÖK elsődlegesen érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekérvényesítő szerve a hallgatóknak. Részt vállal a hallgatókat érintő ügyek tárgyalásában, hiszen képviseli a hallgatókat a - Szenátusban - Tanulmányi Bizottságban - Térítési és Juttatási Bizottságban - Fegyelmi Bizottságban - Etikai Bizottságban - Felvételi bizottságban - Fellebbviteli Bizottságban E bizottságok ülésein részt vesz és véleményezési, javaslati joggal él. Mint látható, a HÖK képviselői arra törekednek, hogy minden téren kiálljanak a hallgatókért; s a különböző bizottságokban kapott információkat megosszák a hallgatósággal. Gyakorlatilag az Önkormányzat egy közvetítő szervezet a hallgatóság és a Főiskola szervezeti egységei valamint bizottságai között. Így hathatósan segíti a hallgatót bármely felmerült kérdés, probléma megoldásában. Emellett segítséget nyújt szakmailag, pénzügyileg és technikailag is bármely új vagy tradicionális hallgatói kezdeményezés megvalósításához, legyen az szakmai, sport, szórakoztató vagy bármilyen más felmerült csoportosulás vagy rendezvény. Támogatja más hallgatói szervezetek működését, és segítséget nyújt létrehozásukban. Az év során a Főiskola tradícióinak megfelelően a HÖK megrendezi a Gólyatábort, a Gólyabált, a Szüreti Bált, a Mikulás Party-t, Szilveszteri Mulatságot, Farsangi Bált, valamint a SzoFi-Napokat, Valéta napokat, mely az évek során igen nagyszabású rendezvénnyé nőtte ki magát. Ezen Felül részt vállal más rendezvények megrendezésében, legyen az szakmai-tudományos konferencia, szakestély, fórom, filmvetítés, koncert, táncház, vetélkedő, disputa, tea-és kávéest, illetve más rendezvény. Azon felül, hogy mindenkor a hallgatók érdekeit képviseli, eljuttatja az információkat a hallgatóság felé, tájékoztatja őket az aktuális főiskolai, tanulmányi kulturális, és szórakoztató rendezvényekről, részt vállal a Szolnoki Főiskola által kiadott újság: a "SZOFI" szerkesztésében. Sokoldalúan segíti a szerkesztők munkáját. Ösztönzi a hallgatókat a TDK munkában és a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre, és különdíjat adományoz a Zsűri által megítélt legjobban teljesítő elsőéves hallgató számára.

44

További információk a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában olvashatók.

Hallgatói Tanácsadó Merkating Diák Központ és Karrier Iroda MUNKÁNKKAL TÁMOGATUNK ABBAN, hogy főiskolai tanulmányaid alatt színes és tartalmas, élményekben és célokban gazdag főiskolai életet élj. Ehhez próbáljuk neked biztosítani és kínálni a legkülönfélébb programokat az állásinterjútól a Póker bajnokságig. Szolgáltatásaink a szakmai ismeretek átadásán túl, segítséget nyújtanak neked elsajátítani azokat a speciális készségeket, ismereteket, amelyek versenyképessé tesznek a munkaerőpiacon és segítenek téged sikeres pályakezdésedben. Központunk továbbá biztosítja azokat a szolgáltatásokat is, amelyek segítik személyi és szakmai kompetenciáid, készségeid megismerését és fejlesztését, csapatélmények és szakmai tapasztalatok megszerzését. KIK AZOK A MEDIÁKOK? A mediákok, azok a hallgatók, akik részt vesznek a Központ munkájában. Számos tapasztalatot szereznek például a munkaerőpiac világáról, a programok szerevezésről, pályázatírásról és annak megvalósításáról. Kapcsolatrendszerük épül, begyakorolják a szakmai kompetenciákat, kipróbálják magukat a különböző tárgyalási helyzetekben, ezáltal már a főiskolás éveik alatt is magabiztosan mozognak a munkaerőpiac világában. Várunk Téged is csapatunkban! Ha szeretnéd velünk felvenni a kapcsolatot, akkor megtalálsz minket: E-mail: [email protected] Tel: 56/510-300/5263. m. Cím: 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Főépület 037. szoba

45

A hallgatók részére nyújtható támogatások Támogatási rendszer A Szolnoki Főiskolán nyújtható támogatásokról és a fizetendő díjakról a következő szabályzat rendelkezik: "A Szolnoki Főiskola hallgatóinak támogatására, valamint az általuk fizetendő díjakra és térítésekre vonatkozó szabályzat". Az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet alapján a Szenátus minden évben dönt a tanulmányaikat első évfolyamon, nappali-, levelező-, távoktatás tagozaton megkezdő hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló intézményi szabályzatról. Ezt a szabályzatot minden első évfolyamos hallgató az Intézményi Tájékoztató mellékleteként megkapja. A következő ismertetés ezért csak tájékoztató jellegű. A hallgatói támogatások és térítések ügyében elsőfokon a hallgatói Térítési és Juttatási Bizottság jár el, a szabályzatban rögzített hatáskörök szerint. A támogatások főbb formái: - a hallgató teljesítményhez kapcsolódó ösztöndíjak: tanulmányi-, köztársasági-, intézményi szakmai-, tudományos-, közéleti ösztöndíj, - szociális alapú ösztöndíjak: rendszeres ill. rendkívüli szociális ösztöndíj, lakhatási támogatás, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj intézményi része, - alaptámogatás. Tanulmányi ösztöndíj az első tanév II. félévétől kezdődően egy-egy tanulmányi félévre adható. A hallgatók tanulmányi ösztöndíját a hallgatói térítési és juttatási Bizottság határozza meg a szabályzatban rögzített elvek alapján. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el egy teljes tanév időtartamára, melyet az oktatási miniszter adományoz a kiemelkedő tanulmányi eredményű, a tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatók részére. A részletes pályázati kiírást minden év májusában teszi közzé az oktatási miniszter. Szociális ösztöndíjra, az arra szociálisan rászoruló, nappali tagozatos állami finanszírozású alapképzésben, vagy felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók pályázhatnak. A rendszeres szociális ösztöndíj egy képzési időszakra biztosított havi járandóság. A hallgatónak a szociális ösztöndíjat kérelmeznie, rászorultságát pedig igazolnia kell. A rendkívüli szociális ösztöndíj kérelem alapján megítélt egyszeri juttatás, mely a hallgató szociális helyzetében váratlanul bekövetkezett romlás enyhítésére szolgál.

46

A "Bursa Hungarica" (Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) ösztöndíjra az állami és költségtérítéses finanszírozású nappali tagozatos hallgatók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzatnál pályázhatnak. Az ösztöndíj pénzbeli támogatás, mely két részből áll: önkormányzati és intézményi ösztöndíjrészből. Az elbírálás szociális helyzet alapján történik. Az ösztöndíjról külön jogszabály rendelkezik. Lakhatási támogatásra pályázhatnak azok a nappali tagozatos állami finanszírozású hallgatók, akik a kollégiumi szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelnek, de férőhely hiányában kollégiumi elhelyezésben nem részesülnek. A hallgatóknak adható támogatási és a hallgatók által fizetendő térítési formákat a főiskola szabályzatban rögzíti, melynek megismerése a minden hallgató saját egyéni érdeke. Felhívjuk figyelmet arra, hogy tanulmányozzák a szabályzatot és minden hallgató éljen az őt megillető lehetőségekkel!

Kollégiumok A Szolnoki Főiskola Kollégiumai a Tisza folyó partján nyújtanak szállást és gyönyörű környezetüknek köszönhetően otthont a hallgatóknak. A férőhelyek száma az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas. A két épületben (Student és ÁÉV) a kollégiumot igénylők jelentős részének tudunk szállást biztosítani, s a konzultációs napokon – részben - a levelező és távoktatásos hallgatókat is el tudjuk helyezni. A két- és háromágyas szobák összkomfortosak: az alapfelszereltségen túl zuhanyzós, wc-s fürdőszobával rendelkeznek. Mindkét épületben melegítő- és mosókonyhák, szárító helyiségek, elkülönített dohányzók segítik a mindennapi életet. Kollégiumaink − alapfunkciójukon túl − kiváló lehetőséget nyújtanak a kulturális és sporttevékenységekre, a szabadidő hasznos eltöltésére is. Kondicionáló teremmel, tanuló-helyiségekkel, tenisz- és kosárlabdapályával, valamint számos egyéb sporteszközzel és társasjátékkal kívánjuk a hallgatók komfortérzetét növelni. A két kollégiumi épület közvetlen közelében található a főiskola könyvtára, ami a tanulásban nyújt nagy segítséget. A főiskola visszatérő éves rendezvényeinek, a főiskolai napoknak, az egyes szakok hallgatói által rendszeresen szervezett szakesteknek, valamint egyéb, hallgatók által szervezett esteknek és programoknak szintén a kollégium ad otthont. Az elmúlt években több fejlesztés is megvalósult. Ennek keretében került sor a büfé és kávézó-ház, a konditerem, valamint az udvari szalonnasütő kialakítására. A tervezett fejlesztések, beruházások kapcsán tovább javulnak és

47

bővülnek szolgáltatásaink. A főiskola honlapján, a kollégiumi oldalon képeket és egyéb információkat is lehet találni. A további, részletesebb tudnivalókat (a felvétel rendjét, a kollégiumi tag jogait és kötelességeit) a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A hallgatók kollégiumi érdekképviseletét a Kollégiumi Diákbizottság (KOB) látja el. A KOB tagjait a Kollégiumi Közgyűlés évente választja titkos szavazással (minden kollégistának szavazati joga van). A KOB feladatköre a kollégiumi szálláshelyek odaítélése, a programok szervezésének támogatása, a házirend elkészítése, valamint − tanév közben − a hallgatókkal kapcsolatos kollégiumi ügyek intézése. A Kollégium Önkormányzata évente két közgyűlést tart. Ezek a fórumok nyilvánosak és az ott megjelentek tájékozódhatnak az elmúlt időszak kollégiumi életéről, a jövővel kapcsolatos tervekről, továbbá kérdéseket tehetnek fel a főiskola és a kollégium vezetőinek. A KOB kapcsolatot tart az ország többi felsőfokú oktatási intézményeinek kollégiumaival, különös tekintettel a kelet-magyarországi régióra. A Kollégiumi Diákbizottság elérhetősége: Student Kollégium, fsz. 26. E-mail: [email protected], [email protected] honlap: http://www.szolf.hu/uzleti_fakultas/kollegium Kollégiumi Titkárság: Student Kollégium, fsz 7. 5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14. tel.: 56/421-688 E-mail: [email protected] Kérelmeket a Neptun kérvénykezelő modulon keresztül lehet benyújtani, „Kollégiumi kérelem” űrlapon. Egyedi problémákkal a kollégiumvezető a fogadóóráján foglalkozik (időpontja szemeszterenként változik, a honlapon és a kollégiumi épületekben kihirdetésre kerül, e-mail-ben egyéni időpont kérhető). Pomázi Erika, kollégiumi koordinátor (kollégiumvezető) E-mail: [email protected] Kálló Krisztina, kollégiumi nevelőtanár (feladata a külföldi diákok segítése) E-mail: [email protected] Farkas Adrienn, kollégiumi asszisztens E-mail: [email protected] 48

Sportolási lehetőségek A főiskola a sport sajátos eszközeivel is megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy a hallgatók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan felnőttekké, akik ismerik képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. Ezért javasoljuk, hogy szeressék meg valamely sportágat, és hasznosan kulturáltan töltsék és szabadidejüket. A főiskolán szabadidő hasznos eltöltésére országos viszonylatban is egyedülálló sportlétesítmény áll a főiskolai hallgatók rendelkezésére. Ráadásul mindez csodálatos környezetben, a Tiszaligetben. Fedett sportcsarnokunk egyedülálló lehetőségeket kínál a labdajáték szerelmeseinek. A főiskolai órákon kívül rendszeresen használhatják a főiskola és a város sportolói. A csarnok kitűnő lehetőséget biztosít a téli időszakban is a felkészülésre, emellett helyi és regionális fedett pályás versenyek rendezésére is kiválóan alkalmas. A Szolnoki Főiskola Sportegyesületében − mely a hallgatók amatőr szintű versenyeztetését próbálja megoldani − több szakosztály is működik. A Sportegyesület célja, hogy főiskolás hallgatóink részére jó lehetőségeket biztosítsunk mind a versenysport, mind a tömegsport területén. A Főiskola által kínált lehetőségek: * aerobic * kosárlabda * gyógytorna * úszás,

* foci * röplabda * evezés

ezeken kívül: * tollaslabda * sakk * futás.

* tenisz * asztalitenisz

Minden évben megrendezésre kerülnek a főiskolai sporttáborok. Ez a síelés és a rafting. Mindkét táborban oktatók és tanárok segítségével sajátíthatják el a sportág alapjait és emelhetik magasabb szintre.

49

Egészségügyi ellátás A Főiskola iskolaorvosi rendelőjében Dr. Béres Zoltán háziorvos rendel (Szolnok). A következő szolgáltatások igénybevételére van lehetőség (diákigazolvány és TAJ kártya bemutatásával), rendelési időben a főiskolahallgató számára: * általános orvosi ellátás, szükség szerint labor, röntgen és szakorvosi beutalás lehetőségével; * sportszakorvosi ellátás: sportsérülések ellátása, szűrővizsgálatok, koordinási tanácsadás; * üzemorvosi szakellátás: diákmunka vállalásához orvosi alkalmassági igazolás * asszisztensi ellátás: kisebb panaszok, sérülések kezelése, elsősegélynyújtás (munkaidőben). Fogorvosi ellátás: A Városi Egészségügyi Alapellátás szervezésében történik. A fogorvos személyéről és a rendelés helyéről, idejéről tájékoztatás a kollégiumi hirdetőtáblán található.

50

A Szolnoki Főiskola elérhetőségei OM azonosító: FI47616 Szolnoki Főiskola: 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: +36-56/510-300; Fax: +36-56/426-719 E-mail: [email protected] Honlap: www.szolf.hu Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: +36-56/421455, +36-56/510-300; Fax: +36-56/340-106 E-mail: [email protected] Honlap: www.szolf.hu Könyvtár és Távoktatási Központ 5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10. Telefon: +36-56/342-201, +36-56/342-201/108; Fax: +36-56/344-720 E-mail: [email protected] Budapesti Konzultációs Központ 1071 Budapest, Dembinszky u. 34. Felnőttképzési és Szakképzési Központ 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: +36-56/510 -300 E-mail: [email protected] Liget Hotel 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: +36-56/515-043, +36-56/515-044; Fax: +36-56/376-003 E-mail: [email protected] Campus Étterem 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány Telefon: +36-56/515-043, +36-56/515-044; Fax: +36-56/376-003 E-mail: [email protected]

51

Térkép Szolnok

52

Térkép Mezőtúr

53

IV. MELLÉKLETEK (Szabályzatok)

54

1.sz. melléklet Házirend (Főtitkári utasítás ) a Szolnoki Főiskola házirendjéről I. Általános szabályok (1) Jelen szabályozás értelmében az intézményhez tartozónak számítanak az alábbi objektumok: - a Rektori Hivatal épülete (Tiszaliget, Campus épület), - a tiszaligeti oktatási objektum (Tiszaliget, Campus épület, „B”-épület), - a kollégiumi épületek, - a könyvtár, - más, tartósan vagy ideiglenesen a Szolnoki Főiskola használatában lévő létesítmények. (2) Amennyiben a Főiskola tulajdonában lévő ingatlan területén elkülöníthető részek bérleti szerződés keretében vagy egyéb módon alvállalkozóknak kiadásra/átadásra kerülnek, úgy az ott működtetett vállalkozások (pl. étterem, büfé) saját munkarendben dolgozhatnak, de annak rendjét írásban rögzíteni kell, melyet a főtitkár hagy jóvá. Az ilyenkor követendő alapelv a Főiskola és a Főiskola alkalmazottai, hallgatói érdekeinek elsődlegessége. Az ilyen megállapodásokban külön szabályozni kell a közösen használható területek, épületrészek rendészeti szempontból egyértelmű elhatárolását, elkülönítését, mindenkor gondoskodva a Főiskola szervezeti egységeinek vagyonvédelméről és dolgozóinak biztonságáról. (3) A kollégiumok, a könyvtár külön szabályozzák saját hivatali, nyitvatartási, beléptetési, biztonsági stb. rendjüket. Az ezekről szóló szabályzatokat a főtitkárnak jóvá kell hagynia. II. Az elhelyezési objektumok igazgatási, rendészeti szabályai (1) Az épületek rendjéért, vagyonvédelméért és biztonságáért az ott elhelyezett és működő szervezeti egységek vezetői a felelősek és kötelesek gondoskodni a Főiskola biztonsági és vagyonvédelmi szabályzatában foglaltak betartásáról és betartatásáról.

55

(2) A rendészeti jellegű feladatok, előírások betartását a rendész köteles ellenőrizni. A rendésznek a szabályzatok és vezetői utasítások keretei között utasítási joga van minden dolgozóval és hallgatóval szemben és hivatalosan felléphet külső személyekkel szemben is. A rendész szakmailag felügyeli a gondnokok és a portaszolgálat alkalmazottainak tevékenységét. (3) A Főiskola objektumaiba személyek az erre kijelölt bejárati kapukon át léphetnek be. Ennek nincs külön, igazoltatáshoz kötött rendje, de a portaszolgálatot ellátó személyek indokolt esetben a belépést megakadályozhatják, illetve az épületben illetéktelenül tartózkodókat kötelesek távozásra felszólítani. Az esetleges intézkedések foganatosítására a 2005. évi CXXXIII. törvény - a személy- és vagyonvédelemről – az irányadó. (4) A Főiskola területén és a Főiskola környékén a közúti közlekedés általános szabályai érvényesek. A Főiskola területére a távvezérelt kapubehajtókon keresztül csak a gondnokság által személyre szólóan kiadott távvezérlő vagy a portaszolgálat segítségének igénybevételével lehet behajtani. Gépkocsit tárolni (parkolni) az objektumon belül munkaidő alatt a dolgozóknak, hallgatóknak és látogatóknak is csak az arra kijelölt területen lehet. Idegen személy a kijelölt részt csak főtitkári engedéllyel használhatja. Munkaidőn kívül ez is csak külön írásbeli engedély alapján – a rendszám feltüntetésével – lehetséges. A dolgozók, hallgatók és a látogatók kötelesek a megkülönböztetett fenntartott parkolóhelyeket szabadon hagyni. (5) Rendkívüli esemény, rendellenesség, illetve bármilyen visszaélés esetén a portaszolgálatot ellátó személy köteles a biztonsági, tűz vagy munkavédelmi megbízottat, szükség esetén az intézmény magasabb vezető állású dolgozóját, vagy az illetékes hatósági szervet haladéktalanul értesíteni. Az intézkedéseket a portaszolgálati naplóban, amennyiben jegyzőkönyv is felvételre kerül a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges. (6) A I/(4) bekezdésben nevezett szervezeti egységeken kívül az intézmény hivatalos nyitva tartása hétfőtől szombatig 6-tól 22 óra között van. A nyitvatartási időn kívül belépés a Főiskola főtitkárának írásbeli engedélyével lehetséges. (7) Az egyes épületrészeken belül lehetnek külön lezárható és fokozottan biztosított részek és helyiségek (pl. irattár, személyügyi irodák, informatikai és oktatástechnikai helyiségek stb.), melyek őrzési-beléptetési rendjét az irányításért közvetlenül felelős szervezeti egység vezetője dolgozza ki a biztonsági megbízottal együttműködve.

56

(8) A Főiskola bármely szervezeti egységébe bármely időpontban szabad belépése van – a (7) bekezdésben említett egyes helyiségek külön szabályozásának fenntartása mellett – a Főiskola vezetőinek (rektor, gazdasági igazgató, főtitkár). Az említett vezetők irodáiba távollétükben másoknak csak rendkívüli esetben, tanúk vagy a biztonsági megbízott jelenlétében lehet belépni. Egyébként minden szervezeti egység vezetője köteles az irányítása alatt dolgozók munkahelyén gondoskodni a bizalmas intézményi és személyes adatokat tartalmazó dokumentumok megfelelő tárolásáról. (9) A tanszéki vagy egyéb nem intézményi szintű rendezvényeket, melyeket a Főiskola objektumainak területén kívánnak tartani, az egységek kötelesek jelezni a tárgyhót megelőző hó 25-ig a főtitkárnak. (10) Kívülállók az intézmény oktatási és egyéb helyiségeit kizárólag írásbeli engedély alapján vehetik igénybe. A használatot a főiskola főtitkára engedélyezi. Ez az engedély független az anyagi körülményeket is magába foglaló esetleges egyéb, szerződésileg rendezendő megegyezéstől. (11) A főiskola oktatási és egyéb helyiségeinek kulcsait csak az intézmény illetékes alkalmazottai vagy az ott szerződéses keretek között munkát végzők (pl. takarító személyzet) vehetik fel a portaszolgálattól. (12) A tűz esetére tárolt tartalékkulcsokat minden épületben azonos módon, külön és zárhatóan kell tartani és azokat tilos nem rendeltetésének megfelelően használni. A tűzszekrényben tárolt kulcsok használhatóságát negyedévenként ellenőrizni kell. (13) Hozzátartozók kizárólag az intézményi dolgozó jelenlétében tartózkodhatnak az épületben. (14) Az intézmény alkalmazottai kötelesek a használt helyiségek zárásáról megfelelő módon gondoskodni. A munkaidő befejezésekor a főiskola tűzvédelmi szabályzatának előírásai szerinti ellenőrzéseket el kell végezni. Az ellenőrzések során tapasztalt vagy egyéb említésre méltó eseményekről naplót (portaszolgálati könyvet) kell vezetni. Be kell vezetni a naplóba azt is, ha a Főiskola vezetői a II.(8) bekezdés értelmében a szokásostól eltérő időben lépnek be. (15) A Főiskola területén tilos mindenféle alkalmi árusítás, valamint politikai jellegű propaganda-anyag elhelyezése, kihelyezése, terjesztése. Az épületek portáin működő fényújságon megjelenítendő anyagokat jóváhagyás végett

57

a főtitkárnak be kell mutatni. A Főiskolán a hivatalos hirdetőtáblákon kívül hirdetményt elhelyezni tilos. Ez alól felmentést kivételes esetben kizárólag a főtitkár adhat. Külső szervek, személyek hirdetéseit, propagandaanyagait elhelyezni kizárólag a HÖK által láttamozva és bélyegzőjével ellátott példányban szabad az erre rendszeresített hirdetőhelyeken. (16) A portán szolgálatot teljesítő személyek kötelesek elősegíteni a házirend betartását. A házirend megsértését a portaszolgálati könyvbe kell bejegyezni. A portán szolgálatot teljesítő személyek szolgálati helyüket csak indokolt esetben hagyhatják el. (17) A portán nem ott dolgozó személyek nem tartózkodhatnak. (18) Az intézmény területéről intézményi tulajdont képező nagy értékű, leltári nyilvántartásba vett eszközöket, tárgyakat csak írásbeli engedéllyel szabad kivinni, amelyet a portán kell bemutatni és leadni. Ilyen engedélyt - a munkaköri feladatok munkaidőn belüli teljesítése érdekében történő eszközmozgás esetén az érintett szervezeti egység leltárfelelőse, - egyébként a gazdasági igazgató, a főtitkár adhat ki. (19) Tilos a Főiskola területén szeszes ital fogyasztása és árusítása. Ez vonatkozik a bérlők által üzemeltetett egységekre is. a kollégiumban működő vendéglátó egységek üzemeltetési rendjét és kötelmeit a velük kötött megállapodások határozzák meg. (20) Nagyszabású, központilag szervezett rendezvények alkalmából a szeszfogyasztási tilalom feloldható. A rend fenntartásáért a szervező egység vezetője a felelős. (21) A Főiskolán dohányozni csak az arra egyértelműen, jól látható módon kijelölt helyen szabad. A dohányzási tilalom betartását ellenőrizni köteles a biztonsági megbízott és a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott. Tilos a dohányzás a Főiskola tulajdonában lévő és közhasznú rendeltetéssel üzemelő gépjárműveken/gépjárművekben is. (22) Mivel a Szolnoki Főiskola középület, gondoskodni kell arról, hogy a bejáratoknál a Főiskola címtáblája mellett ki legyen tűzve a nemzeti (és ha van, a főiskolai) lobogó. Ezek állagát karban kell tartani.

58

III. A házirend betartásához kapcsolódó sajátos feladatok (1) A portaszolgálat feladatainak maradéktalan ellátása érdekében szükséges a megfelelő technikai feltételek biztosítása. (2) Az Informatikai és Oktatástechnikai központ köteles gondoskodni a Főiskola objektumai közötti folyamatos és biztonságos telefonösszeköttetésről, a megfelelő telefonkapacitásról és az egyes telefonszámok egységek szerinti azonosításáról. Információt ad az egyes személyi és helyiség változások telefonszámairól. Kötelessége továbbá az intézményi hívószámok változásának regisztrálása és az intézményi telefonkönyv aktualizálása. Ez utóbbit negyedévenként kell elvégezni. . (3) A megfelelő telefonvonal összeköttetések biztosítják a riasztó rendszer összehangolt működését. A figyelő-érzékelő kamera rendszer működése érdekében biztosítani kell a portaszolgálati monitor folyamatos üzemelését. (4) A Humánerőforrás menedzsment vezetője folyamatosan tájékoztatás köteles adni a személyi állományban és az elhelyezésben történt változásokról.

Szolnok, 2010. augusztus 1. Dr. Lukács Ágnes főtitkár Ezen utasítás 2010. szeptember 01-jén lép hatályba, mellyel egyidejűleg a korábbi szabályozás hatályát veszti.

59

2.sz. melléklet A Főiskola kollégiumainak egységes keretbe foglalt Működési Szabályzata Jelen működési szabályzat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény, valamint az 51/2007. (III. 26.) az Egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló kormányrendelet alapján a Szolnoki Főiskola kollégiumainak működéséhez, összhangban a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, a kollégiumok közgyűléseinek egyetértésével a Főiskolai Szenátusa az alábbi szabályzatot alkotja. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. § A Szabályzat hatálya (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Szolnoki Főiskola (továbbiakban SZF) minden kollégiumba felvett hallgatójára, a kollégiumvezetőre, a kollégiumi tanárokra (amenynyiben az intézményrész kollégiumi tanárokat alkalmaz) és a kollégium dolgozóira. (2) A kollégiumok a főiskola szálláshelyeket biztosító intézményei, melyek a lakhatási feltételek megteremtésén túl részt vállalnak az értelmiségi létre való felkészítésben, a hallgatók önképzésében. 2. § Általános rendelkezések (1) A Szolnoki Főiskola Kollégiumainak Működési Szabályzata (továbbiakban KMSZ) meghatározza a kollégiumok irányításának, szervezeti rendjének alapvető szabályait, az önkormányzati testületek feladatait és hatáskörét, a kollégium lakóinak jogait és kötelezettségeit. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az SZF valamennyi kollégiumára, illetve a bérelt férőhelyeken elhelyezett magyar vagy külföldi állampolgárságú tagjaira. (3) A Főiskolai Kollégiumi Működési Szabályzatot a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat véleményezi és a Főiskola Szenátusa hagyja jóvá. (4) Annak érdekében, hogy a hallgatók kollégiumi elhelyezési gondjain a főiskola enyhítsen, bérleti szerződést köthet. A férőhely bérlés feltételeinek megteremtéséről az SZF gondoskodik. 60

(5) A bérelt férőhelyeken elhelyezett főiskolai hallgatókra, jelen szabályzat rendelkezéseit a helyi adottságok figyelembe vételével - értelemszerűen kell alkalmazni. II. A KOLLÉGIUM CÉLJA ÉS FELADATAI 3. § A kollégium célja és feladatai (1) Az SZF kollégiumainak célja, hogy segítse, illetve lehetővé tegye a felsőfokú tanulmányok végzését, elsősorban azon vidéki hallgatók részére, akik tanulmányi eredményük, szociális helyzetük, továbbá közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A főiskola fenti szolgáltatásait a főiskola kezelésében lévő épületekben biztosítja. (2) A kollégium oktatási, nevelési és szociális intézményként segíti a hallgatók értelmiségi pályára való felkészülését. (3) A kollégium tagjainak - térítés ellenében - otthont és megfelelő tanulási feltételeket teremt, lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatásához, művelődésükhöz, testedzésükhöz és szabadidejük tartalmas eltöltéséhez. Ennek keretében ápolja és fejleszti a kollégiumi diákhagyományokat. (4) A kollégium különös gondot fordít az értelmiségi képzésre, a hátrányos helyzetűek támogatására, és önkormányzatra épülő irányítási rendszerével a hallgatói öntevékenységre támaszkodva, önállóságra, konfliktus-, és problémamegoldásra, humánus és demokratikus magatartásra nevel, felkészít a közéleti szerepvállalásra. (5) Támogatja és kiegészíti a főiskola oktató és nevelő tevékenységét. Lehetőségeket teremt a hivatásra való eredményesebb felkészülés előmozdítására, a tanulmányi munka rendszeres, közösségi ellenőrzésére és segítésére, a tantervi keretekben, vagy azon kívül folyó szakmai önképző munka elmélyítésére, illetve kifejtésére. (6) Öntevékenységre, önkormányzatra épülő működési rendszerében közösségért végzett feladatok vállalására ösztönöz, gyakorlatban alakítva ki az ehhez szükséges készségeket, szükségleteket. (7) Feladatait a főiskola oktatási, igazgatási és gazdasági szervezeti egységeivel, valamint a Főiskolai Hallgatói Önkormányzatával és az Intézményben

61

működő Civil Szervezetekkel, szakmai testületekkel együttműködve látja el. 4. § A kollégium által nyújtott alapszolgáltatások (1) A kollégium, mint szervezet a hatályos kormányrendeletben meghatározott alapszolgáltatásokat a kollégiumok épületeiben biztosítja a hallgatók számára. (1. sz. melléklet) (2) Figyelembe véve a kollégium által nyújtott szolgáltatásokat, a kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezések – a személyi számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével – üzemeltetésére, az épületbe történő behozatalára - a kollégium vezetőjének előzetes engedélye alapján jogosult. A kis fogyasztású elektromos berendezések felsorolását, az adott épület elektromos hálózatának terhelhetősége ismeretében, a kollégium vezetője határozza meg. (3) A használatnál figyelembe kell venni az épületre vonatkozó tűz-, baleset-, és érintésvédelmi előírásokat, illetve a kollégium egyedi sajátosságait magán viselő házirend szabályait. (4) A felsőoktatási intézmény az engedélyhez kötött elektromos berendezést működtető hallgatót, a megfelelő elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti (51/2002. III. 26. kormányrendelet). (5) A kollégiumba személyi tulajdont képező tárgyakat a hallgató csak saját felelősségére hozhat be, azokért a kollégium semminemű felelősséget nem vállal, feltéve, ha az okozott kár bizonyíthatóan a főiskola hibájából következik be. III. A KOLLÉGIUM FELÜGYELETE, GAZDÁLKODÁSA ÉS INTÉZMÉNYEN BELÜLI, -KÍVÜLI KAPCSOLATAI 5. § A kollégiumok főiskolai felügyelete, gazdálkodása (1) A kollégiumok működési feltételeinek biztosítása, tervszerű fejlesztése, szakmai irányítása, felügyelete a főiskola kötelezettsége. (2) A kollégiumok a Főiskola részegységei, ennek következtében a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel részben önállóan, felelősséggel gazdálkodnak. 62

(3) A kollégiumok munkájának szakmai felügyeletét a rektor látja el. A napi működtetés feltételeinek biztosítása az intézmény Gazdasági Igazgatóságának kompetenciájába tartozik. (4) A kollégiumok napi működtetését, operatív irányítását a kollégiumvezető biztosítja. (5) A főiskola gazdasági főigazgatója biztosítja a kollégium részére az éves költségvetésben előirányzott feladatok végrehajtásához és a beruházásokhoz, felújításokhoz, korszerűsítésekhez elengedhetetlen műszaki irányítást, pénzeszközöket. Gondoskodik a kollégium folyamatos üzemeltetéséhez szükséges tervszerű megelőző karbantartásról (napi technikai problémák kiküszöböléséről), a tárgyi feltételek megteremtéséről. (6) A gazdasági főigazgató előírt határidőre – a szükséges előkészületek után, a törvényben meghatározottak figyelembevételével – a főiskolai Támogatási és Juttatási Bizottság felé javaslatot tesz a kollégiumi díjak módosítására. (7) A hallgatói kollégiumi térítési díj, valamint a hallgatói kollégiumi normatíva felhasználásával kapcsolatban és az éves költségvetési terv előkészítésében a kollégiumvezető vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol. (8) A főiskola kollégiumainak szabad férőhely hasznosításából befolyt összeget - a Főiskolai Szenátus által meghatározott arányban - a kollégium otthonosabbá tételére, a művelődési és a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő feltételek javítására kell fordítani. Ezekhez minden esetben a Kollégiumi Bizottság véleményét, állásfoglalását is ki kell kérni. 6. § Együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel (1) A kollégium nyitott belső és külső kapcsolatok felvételére, kialakítására, illetve részt vehet az országos kollégiumi mozgalomban (FEKOSZ), kapcsolatot tarthat más kollégiumokkal, intézményekkel. (2) Tevékenyen részt vesz a főiskola életében, kapcsolatot tart az oktatási, igazgatási és gazdasági szervezeti egységekkel, valamint a bérelt férőhelyeket biztosító intézmények vezetésével.

63

(3) A kollégium együttműködik a főiskolai HÖK-kel szükség esetén felveszi a kapcsolatot és együttműködik a főiskola egyéb érdekvédelmi szervezeteivel is. (4) A Szolnoki Főiskola az ÁÉV – Diákotthon összkapacitásából 82 főre a Polányi Károly Szakkollégiumba felvettek részére kollégiumi férőhelyet biztosít. A Szakkollégium kollégiumi elhelyezésére vonatkozó szabályozást a Szakkollégium SZMSZ-e szabályozza. A fel nem töltött férőhelyekkel a kollégium szabadon rendelkezik. IV. A KOLLÉGIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA 7. §

A kollégium szervezete és irányítása (1)

A kollégium irányítása az önkormányzatiság elvére épül.

(2)

Az önkormányzat legfelsőbb szerve a kollégiumi közgyűlés. A közgyűlések közötti időszakban a kollégiumi hallgatói közösség munkáját a - közgyűlés által választott Kollégiumi Bizottság irányítja.

A közgyűlés (1) A közgyűlésen szavazati joggal vehetnek részt az adott kollégium lakói, a kollégiumvezetője, a kollégiumi tanár(ok). (2) Tanácskozási joggal vehet részt a rektor, helyettese, a Kollégiumi Bizottság által meghívott személyek és a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat képviselője. (3) A kollégiumi közgyűlést a Kollégiumi Bizottság félévenként – minden félév megkezdését követően 30 napon belül – legalább egyszer összehívja. (4) A kollégiumi közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, az összehívást megelőzően legalább 8 nappal írásban kell közölni a közgyűlés tagjaival és a meghívottakkal. (5) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a rektor, a kollégiumvezető vagy a kollégiumi lakók 1/3-a kéri.

64

(6) A közgyűlés üléseit a Kollégiumi Bizottság titkára vezeti. (7) Határozatképes a közgyűlés, ha a szavazati joggal rendelkezők 50 %-a + 1 fő jelen van. (8) Határozatképtelenség esetén új közgyűlést minimum fél órával később, maximum 8 napon belül lehet, illetve kell összehívni. (9) A közgyűlési határozatok elfogadásához a jelenlévők felének + 1 fő egyetértése szükséges. (10) A közgyűlés személyi kérdésekben titkos szavazással dönt, más kérdésekben akkor szavaz titkosan, ha azt a jelenlévők legalább 1/3-a kéri. (11) A közgyűlés feladata: a) elfogadja és jóváhagyás végett a Szenátus elé terjeszti a Kollégium Működési Szabályzatát, b) dönt a kollégium házirendjéről (figyelembe véve a közegészségügyi, tűzrendészeti, munka- és balesetvédelmi és egyéb hatósági előírásokat) és egyéb, a kollégiumot érintő belső szabályzatokról, c) megválasztja a Kollégiumi Bizottság tagjait, d) beszámoltatja a kollégiumi bizottságot a két közgyűlés között végzett munkájáról, e) állást foglal minden olyan kérdésben, amelyet hatáskörébe utalnak a jogszabályok, vagy a főiskolai szabályzatok, illetve amiben a rektor, vagy a fakultás igazgató a közgyűlés döntését kéri. 8. §

A Kollégiumi Bizottság (1)

A kollégiumot – két közgyűlés között – választott önkormányzati szerve, a Kollégiumi Bizottság irányítja, amely munkájáért a közgyűlésnek felelős. A Kollégiumi Bizottság tagjai és titkára csak az adott kollégium lakói lehetnek.

(2) A Kollégiumi Bizottság munkáját a Kollégiumi Működési Szabályzatban, valamint a Házirendben meghatározott keretek között, a főiskola nevelési és oktatási célkitűzéseivel összhangban végzi. Egyben felelős a kollégium zavartalan működéséért és rendjéért.

65

(3) A Kollégiumi Bizottság vezetője a titkár, akit a Kollégiumi Bizottság ülésén jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok – a Bizottság más tisztségviselőivel együtt - választanak meg. (4) A titkár feladatköre: - irányítja és koordinálja a Kollégiumi Bizottság munkáját, - ellátja a kollégium hallgatóinak képviseletét a főiskola, a fakultás állami és társadalmi szervezetei, a Hallgatói Önkormányzat, valamint a külső szervezetek előtt, - a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései szerint részt vesz a fakultás testületeinek munkájában. (5) A Kollégiumi Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai: - a közgyűlés által megválasztott személyek és a kollégiumvezető. (6)

Állandó meghívott, tanácskozási joggal - a Hallgatói Önkormányzat elnöke, - a kollégiumi tanár(ok). (ha ez a kollégium gyakorlatának megfelel)

(7) A Kollégiumi Bizottság üléseit a titkár – a feladatoktól függően – hívja össze. A Kollégiumi Bizottság ülésének helyét, idejét, napirendjét, az öszszehívást megelőzően legalább 8 nappal – lehetőleg - írásban kell közölni a tagokkal és a meghívottakkal. Az ülés a Kollégiumi Bizottság tagjainak legalább 50 %-os jelenléte esetén határozatképes. Határozatot egyszerű szótöbbséggel hoz. Szavazategyenlőség esetén a titkár szavazata dönt. (8)

A Kollégiumi Bizottság határozatait jegyzőkönyvben rögzíti, és azokról köteles hirdetményekben tájékoztatni a kollégistákat.

(9)

A Kollégiumi Bizottság feladatai: a) megszervezi és ellenőrzi a Kollégiumban folyó szakmai, tanulmányi, kulturális és sportmunkát, a szabadidő eltöltését, b) közreműködik a Kollégiumi MSZ és - annak részeként - a Házirend készítésében, c) felügyeli a Kollégiumi MSZ és a Házirend betartását, d) a kollégiumvezetővel együtt megszervezi - a jogszabályokból és más rendelkezésekből kifolyóan - a kollégiumra háruló feladatok végrehajtását, e) összehívja a közgyűlést,

66

f) szükség esetén javaslatokat dolgoz ki és terjeszt a közgyűlés elé a kollégium választott tisztségviselőinek kinevezésére, visszahívására, g) véleményt nyilváníthat a kollégium állami költségvetésének felhasználása, a kollégium eszköz-állományának fejlesztése, a fenntartással kapcsolatos problémák megoldása ügyében, illetve minden olyan kérdésben, amely a kollégium munkáját és életét, a kollégiumban lakókat érinti, h) elbírálja és dönt a kollégiumi felvételekről, és jóváhagyási jogkört gyakorol a kizárások ügyében, i) közreműködik a szobabeosztás elkészítésében, a kollégiumi és egyéb szálláshelyeken történő elhelyezésben (beköltöztetés), a hallgatói férőhelyek kollégiumon belüli cseréjének lebonyolításában, j) személy szerint értékeli tagjai tevékenységét, és erről, valamint más munkájáról beszámol a közgyűlésnek, k) állásfoglalást alakít ki, illetve véleményt nyilvánít a kollégiumban történő valamennyi – hallgatók életét, komfortérzetét érintő – beruházás, felújítás és nagyjavítás esetén, azok szakmai illetve műszaki átvételével egy időben. l) a kollégiumi közgyűlés által meghatározott célok elérése érdekében, készpénzben tett önkéntes adományként, saját pénzalapot (kollégiumi alap) hozhat létre, amely fölött önállóan rendelkezik. Ebből kártérítést fizet, továbbá kulturális, szórakoztató, sportprogramokat, eszközvásárlást finanszírozhat, illetve ebből fedezheti a kollégiumban lakók jutalmazását is. A pénzalapot a Kollégiumi Bizottság gazdasági felelőse kezeli, a szakmaiság a Gazdasági Igazgatóság kompetenciájába tartozhat. m) véleményt mond a kollégium alaptevékenységen kívüli férőhely- és teremhasznosításról és a bevételből származó kollégiumi részesedés felhasználásáról. (10) Kollégiumi bizottsági tagsága – ezen szabályzat erejénél fogva – megszűnik azon választott tagnak, aki előzetes bejelentés nélkül, egymás után két alkalommal nem jelenik meg vagy - bejelentéstől függetlenül - négy alkalommal hiányzik a közgyűlésről és a Kollégiumi Bizottsági ülésről. A bizottsági ülést követő 3 napon belül, írásban igazolt hiányzás nem számít előzetes bejelentés nélküli hiányzásnak. A bizottsági tagság személyre vonatkozik, a bizottsági tag önmagát más személlyel nem helyettesítheti.

67

9. § A kollégiumi öntevékeny hallgatói körök, klubok, szakkollégium (1) A kollégium(ok)ban öntevékeny hallgatói csoportok (körök, klubok, szakkollégium) működhetnek tanulmányi, tudományos, kulturális, sportolási és más egyéb törvényes célból. Az öntevékeny hallgatói csoportok működését a Kollégiumi Bizottság támogatja. (2) Jelen szabályzat szempontjából öntevékeny hallgatói csoport az, amelynek tevékenységében a kollégiumhoz vagy a főiskolai képzéshez fűződő kapcsolat kifejezésre jut. A hallgatók és az oktatók közös csoportokat is kialakíthatnak. (3) Az öntevékeny hallgatói csoportok működéséről a csoport külön szabályzatot alkot. Gazdálkodásukról és tevékenységükről – évente – beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Kollégiumi Bizottságnak. 10. §

A kollégiumvezető (1) A kollégium vezetője a főiskola felelős képviselője a kollégiumban. (2) A kollégiumvezetőt – a főiskola SZMSZ-e szerint – a rektor bízza meg. A kollégium vezetője felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja. Felmentéséhez a közgyűlés egyetértése szükséges. (3) A kollégiumvezető tagja a Kollégiumi Bizottságnak. Munkájáért a rektornak, fakultásigazgatónak, illetékes helyettesének és a kollégiumi közgyűlésnek tartozik felelősséggel. (4) A vezető feladatai: a) koordinálja a kollégiumban folyó nevelő és oktató munkát, a főiskola céljaival, szabályzataival, programjaival összhangban, tanácsaival segítséget nyújt az önkormányzat tevékenységéhez, b) amennyiben a kollégium foglalkoztat kollégiumi tanárt(okat) meghatározza azok részletes munkaköri feladatait, napi üzemvitel tekintetében irányítja és ellenőrzi a kollégium gazdasági, adminisztratív és technikai személyzetének munkáját. Bér- és munkaügyi, gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben képviseli a kollégium érdekeit,

68

c) a hatályos közegészségügyi, tűzrendészeti, munka- és balesetvédelmi hatóságok hatályos rendelkezéseit megszegőkkel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez, d) véleményt nyilvánít a kollégium lakóinak anyagi kártérítési ügyeiben, e) gondoskodik a kollégiumba való felvételek megszervezéséről és lebonyolításáról, f) külső szervek előtt képviseli a kollégiumot, g) ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok és a főiskolai szabályzatok hatáskörébe utalnak, h) támogatja a kollégiumban tevékenykedő körök működését, i) hivatalból tagja a főiskola Támogatási és Juttatási Bizottságának. (5) A kollégiumvezető hatásköre: a) joga és kötelessége felfüggeszteni az önkormányzati szervek olyan intézkedéseit, amely jogszabályt vagy szabályzatokat sért, vagy ellenkezik a főiskola érdekeivel. A vitatott kérdéseket az illetékes szervezet elé terjeszti, b) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kollégium saját szabályait megsértő hallgatókkal szemben, c) a kollégium szabályait megsértő nem kollégista hallgatók fegyelmi ügyeit az illetékes fakultásigazgató elé terjeszti. (6) A kollégiumvezetőt a Szenátus - meghatározott időszakonként és módon beszámoltathatja munkájáról. 11. §

A kollégiumi tanárok, szaktanárok (1) A kollégium oktatási és nevelési céljainak elérését és a közgyűlés által kitűzött feladatok megvalósítását - főállású vagy megbízási jogviszonyban levő - kollégiumi tanárok és szaktanárok segíthetik, ha az illetékes kollégiumban szakkollégium működik, vagy ha az intézmény sajátos érdekei azt úgy kívánják. (2) A kollégiumi tanárok munkájukat a kollégiumi MSZ-szel és a kollégiumi közgyűlés határozataival összhangban végzik. Tevékenységüket közvetlenül a kollégiumvezetője irányítja. (3) A kollégiumi tanárok kinevezésével, felmentésével, jutalmazásával, minősítésével kapcsolatban a Kollégiumi Bizottság véleményezési jogot gyakorol.

69

(4) A kollégiumi tanárok és szaktanárok fölött a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja. (5) A kollégiumi tanárok és szaktanárok feladata: a) szakmai és közéleti tapasztalataik alapján a kollégiumi önkormányzat munkájának segítése, b) a kollégiumban működő öntevékeny csoportok munkájában való részvétel, azok felügyelete, c) az adott terület hallgatóinak - a szükséges mértékben - segítségnyújtás tanulmányi, - szakmai - illetve személyes problémák megoldásában, d) a hallgatókkal rendszeres kapcsolat tartása, e) közreműködés a kollégiumi rendezvények előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában. (6) A kollégiumi tanárok és szaktanárok hatásköre: a) a közgyűlés munkájában szavazati, a Kollégiumi Bizottság munkájában tanácskozási joggal vehetnek részt, b) felügyelik a kollégiumi szabályok betartását, a kollégiumi tulajdon védelmét. Kirívó esetekben fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek a kollégium vezetőjénél, c) azonnali megoldást követelő kérdésekben intézkedési joggal rendelkeznek, d) a kollégium vezetője távolléte esetén - meghatározott ügyekben – helyettesíthetik őt. 12. § Kollégiumi gondnok (1) A kollégiumi gindnok a Gazdasági Főgazgatóság szakmai felügyelete mellett tevékenykedik. A hallgatókkal kapcsolatos ügyekben együttműködik a kollégium vezetőjével . (2) A kollégiumi gondok tevékenységi körének részleteit külön munkaköri leírás tartalmazza. 13. §

Kollégiumi adminisztrátor (1) A kollégiumi adminisztrátor – a kollégiumvezetőnek alárendelve – intézi a kollégium adminisztratív ügyeit, vezeti nyilvántartásait. (2) Tevékenységi körének részleteit munkaköri leírás tartalmazza.

70

V. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI RENDJE 14. §

A kollégiumi felvétel rendje (1) A kollégiumi felvételi kérelmet írásban kell benyújtani (lásd. mintaként: 3. számú melléklet), az előirt határidőre. (2) Elsősorban az a hallgató vehető fel, aki nem a kollégium székhelyén lakik, de indokolt esetben felvételt nyerhet a helyben lakó is. (3) Felvételnél a nagycsaládos szülők gyermekei, az árvák és a volt állami gondozottak – ha megfelelnek az első bekezdésben leírtaknak – minden más igénylővel szemben előnyben részesülnek. (4) A kollégiumi felvétel, illetve elhelyezés legfeljebb 10 hónapra szól. (5) A felvételről a hallgató tanulmányi eredménye, szakmai teljesítménye, szociális rászorultsága, közéleti-, kulturális és sporttevékenysége alapján a Kollégiumi Bizottság dönt. (6) A Kollégiumi Bizottság által elutasított kérelmek fellebbezői számára tartalék férőhelyeket (fellebbezési keret) kell biztosítani. A fellebbezések elbírálása a fakultás igazgató hatáskörébe tartozik. (7) Évközi férőhely üresedések esetén - azok betöltéséről - kizárólag a Kollégiumi Bizottság dönt. (8) A kollégiumi felvételi pályázatok bírálati eredményeiről jegyzőkönyv készül, s arról a hallgatókat legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell. (9) A Kollégiumi Bizottság határozatával szemben az érdekeltek fellebbezéssel élhetnek, melyet a kézhezvételtől számított 8 napon belül a fakultásigazgatóhoz lehet benyújtani, aki a fellebbezési keret figyelembe vételével bírálja azokat el. (10) A felvételi eljárás lebonyolításoknál alkalmazandó pontszám meghatározás módját, rendjét a 4. számú melléklet tartalmazza.

71

15. §

A kollégium lakóinak jogai és kötelességei (1) A kollégista hallgató jogai: a) részt vehet a kollégiumi közgyűlésen, b) joga van ahhoz, hogy a kollégiumi együttélésből eredő, szükségszerű kötöttségeken túl zavartalanul tanulhasson és élhessen, c) részt vehet a kollégiumi testületek választásán, és maga is választható bármely tisztségre, d) igénybe veheti mindazon szolgáltatásokat és kedvezményeket, amelyeket a kollégium nyújt tagjainak, e) a kollégiumi közgyűlésen interpellációt intézhet a kollégium választott testületéhez illetve azok tagjaihoz, f) öntevékeny, szakmai körök munkáját kezdeményezheti, szervezheti, illetve azoknak a tagja lehet, g) joga van ahhoz, hogy szakkollégium létrejöttét kezdeményezze, szervezze, illetve annak sajátos működtetéséhez szükséges feltételrendszer igényét - a kollégium vezetésével egyetértésben - a Főiskolai Szenátus elé terjessze. h) joga van ahhoz, hogy a kollégiumban vagy kollégiumi tagságával kapcsolatban elszenvedett sérelmeire megfelelő jogorvoslást kapjon. (2) A kollégista hallgatók kötelességei: a) előírt határidőn belül elfoglalni a részére biztosított szálláshelyet, amit a kollégiumi szerződés (lásd.: 2. számú melléklet) és az - ennek mellékletét képező - eszköz- és szobaleltár aláírásával ellenjegyez, b) betartani a kollégiumi Működési Szabályzat és a Házirend szabályait, valamint a tűzrendészeti, a munka- és balesetvédelmi, a közegészségügyi és más hatósági előírásokat, c) meghatározott határidőre befizetni a kollégiumi szolgáltatásokért megállapított térítési díjakat, d) a kollégiumi tárgyakat, berendezéseket rendeltetésszerűen használni, azokat óvni, e) megtéríteni a kollégium felszerelésében, berendezésében szándékosan vagy gondatlanul okozott kárt, f) tudomásul venni és betartani a Közgyűlés, illetve a Kollégiumi Bizottság reá vonatkozó határozatait.

72

16. §

A kollégiumi jogviszony megszüntetése (1) Kollégiumi jogviszonyt a kollégiumvezető a Kollégiumi Bizottság véleményének kikérésével – a kiköltözésre vonatkozó 15 napos határidővel – felmondhatja, ha a kollégista: a) a kollégiumnak szándékosan vagy gondatlanul kárt okoz, és annak megtérítését megtagadja, vagy a kártérítési kötelezettsége elismerése után a megtérítést elmulasztja, b) a kollégium épületében vagy berendezési tárgyaiban engedély nélkül átalakítást végez és felszólításra az eredeti állapotot - saját költségén nem állítja vissza, c) a tűz-, munka- és balesetvédelmi- vagy közegészségügyi előírásokat megszegi, d) a kollégiumi térítési díjat a befizetésre megállapított időpontig nem fizeti be és az ezt követő felszólításnak 8 napon belül sem tesz eleget, e) férőhelyét indokolatlanul fenntartja, huzamos ideig nem veszi igénybe, vagy a kollégiumon kívül saját céljára más szálláshelyet bérel, fenntart, f) nem kollégista személyt saját, vagy más férőhelyén illegálisan elhelyez, g) a kollégiumban, vagy annak közvetlen környezetében főiskoláshoz méltatlan magatartást tanúsít. (2) A kollégiumi jogviszony felmondását a kollégiumvezetőjénél a kollégium lakói, a kollégiumi tanár(ok) és a gondnok is kezdeményezhetik. (3) Az írásbeli felmondó határozatnak tartalmaznia kell a címzett adatait (név, szak, évf.), a kollégiumi jogviszony keletkezésének keltét, a felmondás okát, a kiköltözésre vonatkozó felmondási időt, a határozat keltét, valamint a jogorvoslat lehetőségére és helyére vonatkozó információkat. (4) A kollégiumvezető felmondó határozatával szemben - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül - fellebbezéssel lehet fordulni a rektorhoz. (5) A kollégiumi jogviszony megszűnését - a főiskola fegyelmi testülete által hozott - fegyelmi határozat is kimondhatja.

73

17. §

Fegyelmi eljárás Fegyelmi büntetések és rendelkezések (1) A kollégium rendjét és szabályait vétkesen megszegő hallgatóval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. Fegyelmi eljárást kell indítani a kollégista ellen akkor is, ha bizonyított bűncselekményt követett el. (2) A kollégiumi fegyelmi eljárást a Kollégiumi Bizottság, a kollégiumvezető, a kollégiumi tanár(ok), valamint bármelyik kollégista hallgató kezdeményezheti. (3) A fegyelmi eljárást a főiskola fegyelmi testülete folytatja le. (4) A fegyelmi eljárás lefolytatására a Főiskola Fegyelmi szabályzatában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A kollégista a főiskola fegyelmi testülete által az alábbi fegyelmi büntetésben részesíthető: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) pénzbírság, d) kizárás a kollégiumból meghatározott időre, e) végleges kizárás a kollégiumból. (6) A fegyelmi büntetés kiszabása során elsősorban a büntetés nevelő hatására kell figyelemmel lenni. Fegyelmi ügyekben másodfokon a rektor jár el, akihez a fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

74

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) A kollégiumi térítési díjakról, azok befizetéséről, a nappali tagozatos hallgatók lakhatási támogatásáról, azok intézményi elosztásáról és odaítéléséről a főiskola egyéb szabályzatai intézkednek. (2) Előfordulhat, hogy a kollégiumi hallgatói férőhelyeket (esetleg azok egy részét) tanév közben tartósan más célra használják és emiatt a díjvisszatérítésről gondoskodni kell. Ekkor az érintett hallgatókat – legalább – az általuk fizetett kollégiumi díj arányos részének visszatérítésével kell kárpótolni. A kárpótlás csak abban az esetben jár, ha a férőhely 7 napnál hosszabb ideig nem állt a hallgató rendelkezésére. (3) A kollégiumi hallgatói szálláshelyek - tanév közben - más célra akkor vehetők igénybe, ha a kollégium vezetése a hallgatók személyes vagyontárgyainak védelmét, azok biztonságos megőrzésének feltételeit biztosítani tudja. Ennek eldöntéséhez a Kollégiumi Bizottság egyetértése szükséges. (4) Tanéven a tanévnyitótól vagy a szorgalmi időszak első napjától a második félév vizsgaidőszakának utolsó napjával bezáródó időszakot kell érteni. (5) A szabályzatot a Főiskola Szenátusa 55/2010. (VI. 7.) szenátusi határozatával elfogadta. Ezen szabályzat elfogadásának napján lép hatályba. Szolnok, 2010. június 07. Dr. Túróczi Imre rektor

75

Szolnoki Főiskola Kollégiuma 1.sz. mellélet: Kollégiumi alapszolgáltatások A kollégium az alábbi alapszolgáltatások folyamatos biztosításáról gondoskodik: a) szobai berendezések használata (ágy, asztal, szék, ruhásszekrény), b) ágynemű-használat (paplan, párna), c) fürdőhelységek, illemhelyek, d) hideg- és melegvíz szolgáltatás, e) fűtési szolgáltatás fűtésidényben, f) elektromos áram használata (világításhoz és a kollégium által biztosított eszközökhöz), g) évi két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása, h) közös használatú helységek kollégiumi önkormányzati célú használata és azok takarítása (kivétel: zenés-táncos „buli” rendezvények), i) tanulószoba, j) főzési lehetőség, k) hűtőgéphasználat, l) mosókonyha használat (mosási és vasalási lehetőség), m) nyilvános telefon-hozzáférési lehetőség, n) konténeres szemétszállítás, o) évi egy alkalommal az egészségügyi helységek higiéniai festése, p) az ANTSZ által előírt évente legalább két alkalommal az épület rovar- és kártevő mentesítése, ennek végrehajtása, q) a kollégiumonként legalább egy internetes hozzáférési lehetőség biztosítása, r) természetes elhasználódásból adódó karbantartási és javítási feladatok ellátása, s) folyamatos portaszolgálat vagy beléptető rendszer.

76

Szolnoki Főiskola kollégiuma 2. sz. melléklet: Kollégiumi szerződés amely létrejött a SZF …………………………………….…….kollégiuma (cím…………………………………………..…………) mint bérbeadó, valamint.................................………………………….évfolyamos hallgató (állandó lakóhelye: …………………………………….…….), mint bérlő között a kollégiumi elhelyezés tárgyában, a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1.

A kollégium a hallgató számára a ……… tanév kezdetétől (beköltözéstől) a tanévet követő vizsgaidőszak utolsó napjáig egy kollégiumi férőhelyet biztosít. A hallgató a férőhelyet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat engedély nélkül másnak nem adhatja át, ágybérleti jogviszonyt a férőhelyre nem létesíthet. A hallgató a bérbevételtől számított 10 hónapon át a megállapított kollégiumi térítési díjat köteles fizetni.

2.

A kollégium a jogszabályban meghatározott alapszolgáltatásokat biztosítja. Többletszolgáltatások esetén, azokért külön díjat szedhet. Az alapszolgáltatásokban felsorolt tárgyakon, eszközökön túl, a kollégium területére, csak külön engedéllyel hozhatók be személyes használatra gépek, szórakoztató elektronikai eszközök. Mindezek engedélyezése során a hatályos jogszabályok az irányadók.

3.

Nem tartoznak az alapszolgáltatások körébe a klubhelyiségek, a nagyterem, a tv szoba, és a tanulók alkalmi vagy rendszeres rendezvények céljára igénybe vehető kollégiumi helyiségei.

4.

A kollégiumi férőhelyeket a kollégiumi bizottság osztja ki (szobabeosztás). A férőhelyek kollégiumon belüli cseréje nem lehetséges, vagy csak a kollégium igazgató engedélyével történhet.

5.

A kollégiumi férőhelyért és az ahhoz kapcsolódó alapszolgáltatásokért a hallgató - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik –havonként előírt határidőre, a számára megállapított kollégiumi térítési díjat köteles fizetni. A díjfizetés szempontjából minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. Kivétel, ha a hallgató a tárgyhónap tizenötödik napja után költözhet be a kollégiumba - amikor csak félhavi díjat köteles fizetni. 77

6.

A hallgató a tárgyhavi kollégiumi díjat legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles átutalni. Ha a hallgató fizetési kötelezettségének a fenti határidőre nem tesz eleget, kollégiumi jogviszonya – a Kollégiumi Szabályzatban előírtaknak megfelelően - megszüntethető.

7.

A hallgató beköltözéskor – önkéntes adományként - a Kollégiumi Bizottság által jóváhagyott évi összeget fizet be. Az így létrejött alapból fedezi a kollégium a kollégisták által használt helyiségekben keletkezett azon károk helyreállítását, amelyek elkövetője ismeretlen, s amelyekért senki sem vállalja a felelősséget.

8.

Az ezen kollégiumi alapból esetlegesen fennmaradó összegre, a kiköltöző hallgató nem tarthat igényt. A fennmaradó összeget a kollégiumi önkormányzat sport-, és kulturális rendezvények szervezésére, közösségi érdeket szolgáló eszközök, berendezések vásárlására és fejlesztések céljára fordítja.

9.

Beköltözéskor a hallgató saját tulajdonát képező ágynemű huzatot (lepedő, paplan-, és párnahuzat) hoz és azt használja, amelyet köteles legalább két hetenként cserélni, illetve mosni.

10. A hallgató köteles az általa lakott szobát rendszeresen takarítani, a szemetet a kijelölt szemétgyűjtő helyre kihordani. A kiköltözéskor a hallgató köteles a szobát tisztán, kitakarítva átadni (teljes nagytakarítást végezni). A takarítás elmulasztásából származó többletkiadások, illetve közegészségügyi hatósági bírságok a szobában lakó hallgatókat terhelik. A takarítószemélyzet csak a közös használatú helyiségeket takarítja. 11. A hallgatói szobák lakói a szobák és a hozzájuk kapcsolódó közös helyiségek állapotáért egyetemlegesen felelősek. A hallgató köteles a szoba berendezéseit, felszerelési tárgyait, azok állagát megóvni, és rendeltetésének megfelelően használni. A szoba falára, mennyezetére, berendezési tárgyaira, ajtókra, ablakokra semmiféle eszközzel rajzolni, írni, festeni és ragasztani, azokon sérülést okozó módon díszítést elhelyezni tilos! Dekorációs anyagot a fali-rácson, léceken lehet elhelyezni. 12. Beköltözéskor a hallgató a szoba tartozékait (heverő, paplan, párna, tanulóasztal, szék, ruhásszekrény, polcok, szőnyegek, függönyök, zuhanyozó függönyök, lámpák) leltár szerint átveszi. Ha hiányt, vagy hibát észlel, azonnal jelzi a gondnoknak, illetve feltűnteti azt a leltári űrlapon. Az átvett szobákban bármiféle átalakítás engedély nélkül tilos. A bentlakás alatt 78

a szobákban keletkezett károkat, a lakóknak meg kell téríteni. A hiányokat legkésőbb a szoba első kiköltöző lakójának kiköltözéskor pótolni kell. 13. A hallgató a kollégiumnak a jogellenesen okozott károkért kártérítési felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a hallgatói normatíva maximum kéthavi összege lehet. Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. Az elszámolási kötelezettséggel átvett leltári tárgyakért a hallgató teljes kártérítési kötelezettséggel tartozik. 14. A hallgató köteles betartani a hatályos kollégiumi házirend szabályait, az érvényes közegészségügyi-, valamint a kollégiumi tűz- és munkavédelmi előírásokat. A vonatkozó előírások megszegéséből származó mindennemű hatósági bírságot a hallgató köteles kifizetni, valamint e szabályok megszegése egyben a szerződés megszegését is jelenti. 15. A hallgató számára, - ha az intézmény érdeke szükségessé teszi - a kollégiumvezetője kötelező hazautazást, időleges kiköltözést rendelhet el. Ebben az esetben a hallgató köteles lakószobáját kitakarítva - személyes holmija elzárása mellett – az intézmény rendelkezésére bocsátani. 16. A szerződő hallgató magára nézve érvényesnek tekinti a kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban szereplő jogokat és kötelezettségeket, beleértve azt is, hogy az oktatási rektor-helyettes vagy a Kollégiumi Bizottság minden kollégistára vonatkozó további - e szerződésben nem szereplő – kötelezettségeket is megállapíthat. 17. Az intézmény a szobák zárhatóságát biztosítja. A hallgató tudomásul veszi, hogy értéktárgyaiért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal. A hallgató által igénybevett külső szolgáltatás költségét (TV csatlakozási díj, szerzői jogdíj, stb.) a bérbeadó nem vállalja át. 18. E szerződés nem lép hatályba: a. / ha azt a hallgató a beköltözését követő 48 órán belül – aláírásával ellátva - nem juttatja el a kollégium gondnokához b./ ha a hallgató a beköltözésre meghatározott időpontot követő 8 napon belül a férőhelyét nem foglalja el. c./ ha a beköltözéskor a hallgatónak korábbi időszakról kollégiumi díj-, késedelmi díj- vagy kártérítési tartozása van, és azt a meghatározott időpontig nem egyenlítette ki;

79

19. E szerződés megszűnik: a./ a szerződésben meghatározott idő elteltével (1 pont) b./ rendes felmondással, a 20 és a 21 pontokban felsorolt esetekben; c./ rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal, ha a hallgató az adott hónapban a harmadik (a hónap utolsó napjára eső) kollégiumi díjfizetési határidőt is elmulasztotta (22 pont) d./ a kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban szereplő „kizárás” fegyelmi büntetés esetén (kollégiumi SZMSZ); 20. A kollégista e szerződést …….. év április 1.-ig - 15 napos felmondási határidővel - a hónap utolsó napjára felmondhatja. A kollégiumi díjat a felmondás időtartamára is ki kell fizetni. Ha a kollégista ….. év április 15.t követő napra mondja fel a férőhelyét, - a kiköltözés időpontjától függetlenül - a kollégiumi térítési díjat a tanulmányi év végéig, illetőleg a szerződés lejártáig meg kell fizetnie. 21. A kollégium a szerződést 15 napos határidővel felmondhatja, ha a kollégista: a./ a kollégiumnak szándékosan vagy gondatlanul kárt okoz, és ennek megtérítését megtagadja, vagy kártérítési kötelezettségének elismerése után, a megtérítést alapos ok nélkül elmulasztja. b./ a kollégium épületében vagy berendezési tárgyaiban engedély nélkül átalakítást végez, és felszólításra az eredeti állapotot saját költségén nem állítja vissza; c./ a kollégiumi és hatósági közegészségügyi-, tűzrendészeti-, munka- és balesetvédelmi előírásokat vétkesen megszegi; d./ férőhelyét indokolatlanul fenntartja, azaz huzamos ideig nem veszi igénybe, vagy a kollégiumon kívül saját céljára más szálláshelyet bérel, fenntart; e./ nem kollégista személyt saját vagy más férőhelyén engedély nélkül elhelyez; f.\ a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét súlyosan megszegi; A felmondással szemben a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel lehet fordulni a fakultásigazgatóhoz. A benyújtott fellebbezésnek - a kiköltözésre vonatkozóan - halasztó hatálya van.

80

22. Rendkívüli felmondásnak van helye, ha a hallgató önhibájából az adott hónapban a harmadik (a hónap utolsó napjára eső) kollégiumi díj befizetési határidőt is elmulasztotta. A rendkívüli felmondás esetén a kollégista azonnal köteles a kollégiumból kiköltözni és a tartozását megfizetni. A felmondás ellen ekkor fellebbezésnek helye nincs. 23. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a hatályos felsőoktatási jogszabályok, a Szolnoki Főiskola Szabályzata és a Kollégium Szabályzata, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

A szerződés mellékletét képezi a szálláshelyként kijelölt (szobabeosztás szerint meghatározott) szobaeszköz leltár űrlapja. Dátum, ………………………………..

………………………………... főiskolai hallgató (bérlő-olvasható aláírása) /név, évf,szak/

….…………………………… kollégiumi gondnok (bérbe adó)

………………………………………………… kollégiumvezető (bérbe adó)

81

Szolnoki Főiskola kollégiuma

3. sz. melléklet: Kollégiumi Férőhely Igénylőlap (Nyomtatott nagybetűkkel kérjük kitölteni!) 2010/2011. I. félév I. Személyes adatok: 1. Név: …………………..……. Képzési forma:………….……………… 2. Finanszírozási forma (önköltséges v. állami):…………..Évfolyam:…..… Szak:………………………………. 3. Állandó lakcím:…………………………………...…………………….. 4. Levelezési cím:…………………………………………………………. 5. E-mail cím:………………………………………………………….….. II. Szociális helyzetre vonatkozó adatok: 1. Szülők (eltartó) adatai: a, Apja neve:……………………………………………………………… Munkahelye:…………… ……………………………………… Előző éves összevont nettó jövedelme:…………...…………..Ft b, Anyja neve:…………………………………………………..………… Munkahelye:…………………...………………………………… Előző éves összevont nettó jövedelme:……………………….Ft.. c, Eltartottak a családban (foglalkozás ill. tanuló esetén melyik iskolai fokozatba jár): ………………………………………………………………………...…. …………………………………………………………………...………. ……………………………………………………………………...…….. 2. Az eltartottak száma a jelentkezővel együtt:………………..fő 3. A család egy főre eső havi nettó jövedelme:……………………../fő/hó 4. A lakhely és a főiskola távolsága:……….. km 5. A jelentkező szociális helyzetét súlyosbító körülmények (igazolandók!) …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………

82

6. Tanulmányi átlag

2008/2009- os tanév II. félév: 2009/2010-es tanév I. félév: 7. Megjegyzések: (közösségi munka, fegyelmi vétség, tanulmányi-, sportversenyekről való igazolás): ……………………………………….……… A Kollégium Működési Szabályzatát, valamint Házirendjét megismerem és betartom. Kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a valótlan adatok közlése a kollégiumból való kizárásomat vonja maga után. ……………………………. hallgató aláírása 8. Az alábbi rovatban 3 férőhelyet jelölhet meg, ahol szeretne elhelyezést nyerni a 2010/2011-es tanévben, s ügyeljen a sorrendre, mivel ezt az elbírálásnál figyelembe vesszük! 1. hely: ……………………………. Épület …………………Szobaszám Szobatársak: ….…………………… Név ………….……. Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam 2. hely: ……………………………. Épület …………………Szobaszám Szobatársak: ….…………………… Név ………….……. Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam 3. hely: ……………………………. Épület …………………Szobaszám Szobatársak: ….…………………… Név ………….……. Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam …………………….… Név ………………..Szak, évfolyam Az igénylőlap BEÉRKEZÉSI határideje: ………………. Postacím: Szolnoki Főiskola Kollégiumi Bizottsága, 5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14.

83

Tudnivalók: !!!!!!!!!Szolnok város 50km-es körzetében lakó hallgató kollégiumra NEM jogosult!!!!!!!! Kérjük, hogy az igénylőlapon minden Önt érintő kérdésre válaszoljon, és az adatok megfelelő igazolása érdekében az itt leírtakat figyelmesen olvassa el! 1. Tájékoztatjuk a költségtérítéses hallgatókat, hogy a Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata értelmében kérelmeik külön kerülnek elbírálásra az állami finanszírozású hallgatóktól. Számukra a Student Kollégiumban és a megújult „C” épületben tudunk férőhelyet biztosítani 20-20 fős kerettel. 2. Határidőn túl érkező, hiányosan kitöltött (pl.: hiányzó igazolások), valótlan adatokat tartalmazó felvételi kérelmeket nem tudjuk figyelembe venni!! 3.A kérőlapon feltüntetett minden adatot, információt hivatalos iratokkal és azok fénymásolatával kell igazolni! Az adott körülmények igazolására az alábbi dokumentumokat fogadjuk el: •

•

• • • •

Eltartók igazolása: - Ha munkaviszonyban van, két hónapnál nem régebbi kereseti kimutatás (őstermelők és vállalkozók esetében csak az előző évi adóköteles jövedelemről kiállított APEH igazolás /M29/), - alkalmi munka esetén önkormányzati igazolás. - Ha munkanélküli, és munkanélküli járadékban részesül, az erről szóló határozat fénymásolata. - Ha nem részesül járadékban, a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolása szükséges. Nyugdíjas és rokkantnyugdíjas igazolások: - Nyugdíjas igazolás és szelvény fénymásolata. - Özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén ugyanezek az igazolások fénymásolata. Ha az eltartó háztartásbeli vagy főállású anya, akkor erről lepecsételt, aláírt önkormányzati igazolás szükséges. Válás esetén a bírósági végzés fénymásolata. Szülők különélése esetén önkormányzati igazolás. Elhunyt eltartó esetén: - A halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata. 84

Árvaellátásról szóló határozat és annak összegét megállapító határozat fénymásolata. • Állami gondozott vagy gyámolt kérelmező esetén: - Gyámhivatal ill. a gyermekotthon igazolása. • Ha a kérelmező öneltartó: - Az eltartók vagy a pályázó közjegyző előtt tett nyilatkozata arról, hogy a kérelmező önfenntartó. • Ha a pályázó fogyatékos: - Rokkantságot megállapító határozat fénymásolata. • Testvérek igazolása: - Iskolaköteles testvér iskolalátogatási igazolása. - 7 év alatt a születési anyakönyvi kivonat fénymásolat. Ismételten felhívjuk diáktársaink figyelmét, hogy eredeti iratokat a KOB NEM fogad el!!!!!! 4. A jelentkezési lapot a KOB-nak címezve postán kell elküldeni, melyek feladó részében fel kell tüntetni a név és cím mellett a szakot is. 5. A jelentkezési laphoz 1 db megcímzett és felbélyegzett postai borítékot kell mellékelni! Ennek hiányában a postai kiértesítést nem tudjuk biztosítani! -

Postacím: Szolnoki Főiskola Kollégiumi Bizottsága, 5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14. A kérőlapok beérkezési határideje:

85

Szolnoki Főiskola Kollégium Felvételipontszám számítási segédlet 1. Lakóhely távolsága (max. 20 pont): Km

50-100 km

101-150 km

151-200 km

201 km felett

Adható pont

0-5 pont

6-10 pont

11-15 pont

16-20 pont

2. Szociális és anyagi helyzet: a., Anyagi helyzet alapján: Az egy főre jutó nettó jövedelem pontozásához irányadó a kormányzat által minden évben hivatalosan közzétett minimálbér összege. Min. bér %-a Adható

0-25

26-50

16-20 pont 11-15 pont

51-100

101-125

125 felett

6-10 pont

1-5 pont

0 pont

pont b., Szociális helyzet alapján: A családtagok szociális és egészségügyi helyzete alapján az alábbi pontok adhatók: • Félárva : 7 pont • Árva : 14 pont • A felvételiző hallgatóval közös háztartásban lakó rokkantnyugdíjas vagy tartósan beteg /igazolhatóan folyamatos ápolásra szoruló/ családtag esetén: 3 pont • A felvételiző hallgatóval közös háztartásban lakó munkanélküli családtag /amennyiben igazolhatóan nem részesül munkanélküli segélyben/ esetén: 3 pont 3. Tanulmányi eredmény (max. 20 pont): Azoknál a hallgatóknál, akiknél ez lehetséges az utolsó lezárt félév tanulmányi eredményét kell figyelembe venni, kollégiumonként, szálláshelyenként bekerülési kollégiumi kreditet (BKK) kell megállapítani. Az a hallgató, aki ezt a szintet tanulmányi munkájában nem éri el, nem lehet nyerhet felvételt.

86

Ha a Kollégiumi Bizottság úgy dönt, alkalmazható a szakonkénti és évfolyamonkénti differenciált kollégiumi kredit is, ennek részleteit a felvételi eljárás során jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A BKK értékei alapjául szolgál a TIK által kiszámolt szakonkénti, évfolyamonkénti kreditindex (átlag). Ez esetben sem kerülhet be a kollégiumba olyan hallgató, aki a kreditindexet nem érte el. Pontszám kiszámítása a Bekerülési Kollégiumi Kredit (BKK) alkalmazása esetén: BKK BKK+5 kredit BKK+10 kredit BKK+15 kredit 5 pont

10 pont

15 pont

20 pont

4. Közösségi tevékenység (max. 10 pont): a., Az érvényes mandátummal rendelkező kollégiumi bizottsági tagok és a Hallgatói Önkormányzat tagjai felvételi eljárás nélkül felvételt nyernek a kollégiumba. b., Nem adható pont egyházi és politikai tevékenységért. c., A Kollégiumi Bizottság minden egyéb közösségi tevékenység esetén 0 és 10 pont között, - saját belátása szerint - differenciáltan pontozza a hallgatókat.

5. Szakmai munka, egyebek /pl. OTDK-n és szakmai versenyeken elért eredmények, stb…/ (max 20 pont): a., Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon résztvevők esetében a kollégiumi jelentkezést közvetlenül megelőző tanévben, a különdíjban, I.-II.III. helyezésben részesített TDK dolgozatra, az oklevél hiteles másolatának csatolásával adható max. 20 pont. b., A kollégiumi felvételi tanévében OTDK-n való részvételért – akkor, ha nem ért el helyezést – a részvételt igazoló oklevél másolatának benyújtása esetén adható max. 10 pont.

6. Elsőéves hallgatók esetén: Az elsőéves hallgatók az adott tanévre kizárólag szociális alapon nyerhetnek felvételt. A jelentkezési adatlapot a főiskola felvételéről szóló értesítéssel együtt kell számukra megküldeni. A 1. és a 2. bekezdés pontozási rendszerét kell alkalmazni. 7. A főiskola külföldi állampolgárságú hallgatók elbírálása esetén: A főiskola külföldi állampolgárságú hallgatói – amennyiben államközi szerződés alapján végzik tanulmányaikat – a kollégiumba felvételi eljárás nélkül felvételt nyernek.

87

8. A főiskola vezetése által meghatározott betöltendő szálláshelyek mennyisége: A főiskola fakultás vezetése az intézményi szálláshelyek meghatározott számát /a férőhelyek max 6%-át/ az önköltséges hallgatók számára tarthatja fenn. Az önköltséges hallgatók ezen férőhelyekre – a Kollégiumi szabályzatban rögzített módon – jelentkezhetnek. Kérelmük elbírálása is a fentebb leírtak alapján történik. Az önköltséges hallgatók az elsőfokú kollégiumi döntés ellen fellebbezéssel nem élhetnek, elhelyezésükért önköltségi szállásdíjat fizetnek, melynek összegét - a kollégiumi díjjal együtt - a főiskolai Támogatási és Juttatási Bizottság szabályzatának megfelelő melléklete tartalmazza. A kollégiumi térítési díjak megállapítása a 2010/2011-es tanévre Épület megnevezése

2009. szeptember 1.-től

2010. szeptember 1.-től ÁllamiSzakkollégisÖnköltsélag támoták ges gatott díja

Államilag Önköltsétámogages tott Kollégiumi térítési díjak ÁÉV – 13.500,16.500,14.500,- 17.500,Diákotthon Student 10.000,13.000,11.000,- 14.000,Tiszaliget 9.500,12.500,Vendégház Mezőtúr 2010. szeptember 1-től megszűnik.

88

10.000,-* -

4. sz. melléklet: Kollégiumi Házirend

Student Kollégium 1. A Kollégium lakója az a főiskolai hallgató lehet, aki: - adott tanév I. és/vagy II. félévében a Kollégiumi Diákbizottság által előírt feltételeknek megfelel, - betartja a házirendet, - közösségi munkát vállal, - lakószobáját tisztán és rendben tartja, - betartja a közösségi élet alapnormáit, - határidőre fizeti a térítési díjat, s a befizetést igazoló csekket az előírt időpontig be is mutatja. 2. Minden hallgató köteles a számára kijelölt lakószobába költözni. 3. Kollégiumba való beköltözésről a bejelentkezést a Polgármesteri Hivatalnál minden hallgató egyénileg köteles elintézni! 4. A szoba felszerelésében és berendezésében tapasztalható minden hibát a portán elhelyezett hibafüzetbe kell bejegyezni. A karbantartó személyzet - hibák kijavítása céljából - a szobákat 1000 - 1400 óra között keresi fel. 5. Minden hallgatót egyéni és közösségi használatra kiadott felszerelések illetnek meg. Ezeket a hallgatók beköltözéskor veszik át, s az átvételt aláírásukkal igazolni kötelesek. A szobákban elhelyezett leltári tárgyakért a hallgató, illetve szobaközösség anyagi felelősséggel tartozik. Amennyiben a szoba lakói a szoba elfoglalása után 72 órán belül a szobaszemle illetve szobaleltár űrlapjaikat - aláírásukkal ellenjegyezve - az előírt módon nem adják le, úgy különeljárási díjat kötelesek fizetni. További 72 óra elteltével ki kell költözniük a kollégiumból! A hallgatói szobákban csak leltárilag átvett bútorok lehetnek, idegen bútor csak gondnok engedélyével tartható. A bútorok (székek, fotelek, asztalok stb.) mozgatása a kollégium helységei között nem engedélyezett. Annak a szobának a lakói, melyben ellenőrzés során idegen bútor található, „egyetemlegesen” különeljárási díj fizetésére kötelezettek.

89

Minden be- ki- és esetleges átköltözéskor szobaszemlét (szobaleltár) kell kérni a gondnoktól. Ennek elmulasztása fegyelmi vétségnek számít! A gondnok a feladatát esetenként átruházhatja a Diákbizottságra. A rongálást, a törést, a hiányt, a jogszabályoknak megfelelően meg kell fizetni! 6. Az intézmény szűkös anyagi helyzete miatt nincs lehetőség a szobák soron kívüli festésére, ezért a helyiségek falai korlátozottan és csak maradandó nyomok nélkül dekorálhatók. 7. A Kollégium minden lakója köteles saját szobáját tisztán és rendben tartani. A szobákban összegyűlő szemetet, hulladékot erre rendszeresített edényben, a szobán belül kell tárolni, rendszeres ürítéséről a szoba lakói kötelesek gondoskodni. A szobák mellékhelyiségeinek tisztántartását is a hallgatók végzik. Ezen helyiségek fertőtlenítő takarítását havonta egy alkalommal takarítónő hajtja végre, a szoba valamely lakójának jelenlétében. Ennek elvégzését a jelenlévő szobalakó aláírásával igazolja. A Diákbizottság tagjai, a kollégium vezetője, illetve a gondnok folyamatosan ellenőrzik a szobák tisztaságát, rendjét. Azok a személyek, akik a szobák, közösségi helyiségek állapotát kellően nem óvják, maguk körül nem tartanak rendet, a Diákbizottság, a gondnok vagy a kollégiumvezető intézkedésére kötelesek az intézményből kiköltözni! 8. A hallgató beköltözéskor – önkéntes adományként - a Kollégiumi Bizottság által jóváhagyott évi összeget fizet be. Az így létrejött alapból fedezi a kollégium a kollégisták által használt helyiségekben keletkezett azon károk helyreállítását, amelyek elkövetője ismeretlen, s amelyekért senki sem vállalja a felelősséget. Az ezen kollégiumi alapból esetlegesen fennmaradó összegre a kiköltöző hallgató nem tarthat igényt. A fennmaradó összeget a kollégiumi önkormányzat sport-, és kulturális rendezvények szervezésére, közösségi érdeket szolgáló eszközök, berendezések vásárlására és fejlesztések céljára fordítja. 9. Élelmet külön erre a célra rendszeresített hűtőszekrényekben, száraz élelmiszertárolókban szabad csak tartani. Élelmet az ablakban elhelyezni szigorúan TILOS! A hűtőszekrényt (hűtőfakkot) a hallgatóknak rendszeresen takarítani kell! Ennek elmulasztása büntetést von maga után! 10. A szolgáltató helyiségek (mosókonyha, konyha, vasaló- szárító helyiség, tanulószoba) rendben tartásáról az azt alkalmanként igénybevevő hallgatók kötelesek gondoskodni.

90

11. Kapunyitás reggel 600 órakor, kapuzárás 2300 órakor. 12. Tanév közben 2200 órától, vizsgaidőszakban egész nap a csendrendelet betartása kötelező! 13. A hallgatók megbetegedését a portásnak jelenteni kell! A kollégium orvosának, illetve az orvosi ügyelet elérhetősége a portásfülke melletti falon van elhelyezve. Rendelési időn kívül a rendelőintézet ügyeletes orvosát kell keresni. Tűzriadó terv és tűzvédelmi utasítás szintenként, illetve a portán van kifüggesztve. Tűzvédelmi okokból az épületben több helyen (szintenként) tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. Ezek indokolatlan használata TILOS! Amennyiben a készüléket indokolatlanul használják vagy megrongálják, a javítási, felújítási költségeket az indokolatlanul használó köteles megtéríteni. Ha annak személye nem állapítható meg, úgy a kárt az önkéntes adomány összegéből kell fedezni. Hasonló a költségtérítés módja, formája minden közösségi térben, helyiségben, bútorzatban okozott kár esetén. 14. A szoba kulcsa beköltözéskor a Db tagtól vehető át. A szobák ajtajai biztonsági zárral ellátottak. Pótkulcsok nem igényelhetők. A nyitva hagyott szobákból eltűnt tárgyakért a szoba lakói felelnek. Elvesztett, eltűnt kulcs esetén az új zárbetét költségeit a szoba lakói KÖTELESEK MEGTÉRÍTENI! 15. Az ágynemű huzatról minden hallgató maga köteles gondoskodni. Ugyanez vonatkozik annak cseréjére és tisztítására is. 16. A látogatás rendje: A hét valamennyi napján 800 órától 2300 óráig. A látogatás esetenkénti meghosszabbítására a kollégium vezetője adhat engedélyt. a) Rendezvény alkalmával a látogatás a rendezvény végéig tart b) Vendég bent alvásához a szobatársak engedélyére van szükség. A kollégista vagy saját szobájában helyezi el vendégét, vagy vendégszobát igényel. Ezekben az esetekben a gazdasági hivatal által megállapított kedvezményes összegeket köteles a portán számla illetve nyugta ellenében előre befizetni. c) Be nem jelentett vendégfogadás esetén a vendég által elkövetett fegyelmezetlenségért, okozott kárért teljes egészében a vendégfogadó

91

felel, ellene a Kollégiumi Diákbizottság FEGYELMI ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZ! d) Kollégista hallgatók vendégei a portán kötelesek jelentkezni és személyi igazolványukat bemutatni (a Szolnoki Főiskola hallgatói érvényes diákigazolvánnyal, a katonák katonai igazolvánnyal is igazolhatják magukat). A portás a személyazonosság megállapítása, szükség esetén az adatok (a vendéget fogadó hallgató neve, szobaszáma) feljegyzése után az igazolványt visszaadja. A vendég távozáskor is - hasonló módon - igazolni köteles magát. A lakószobákban a vendégek csak a szobatársak egybehangzó véleménye alapján tartózkodhatnak. Amennyiben egy vendég a kollégium valamely lakójánál kíván látogatást tenni, úgy igazolvány hiányában a következőképpen teheti azt: A vendéget fogadó kollégista lejön a portára, bemutatja saját iratait, ezzel vállalva felelősséget társáért. Ezt teljesítve felkísérheti társát. A vendég távozásakor a vendéget fogadó - személyesen - lekíséri vendégét, s a portán bejelenti távozását. 17. Csoportos összejövetelekre, rendezvényekre - külön megállapodásban csak a kollégium vezetője és a Kollégiumi Bizottság együttesen adhat engedélyt. A rendezvények fegyelmezett lebonyolításáért a szervezőkön kívül - minden alkalommal - a Diákbizottság egy tagja is felelős. A rendezvényt engedélyező megállapodásokon ezen személy nevének is szerepelni kell! 18. Nyári időszakban (pl.: gyakorlat idején) a kollégista hallgatók - térítés ellenében - szállást vehetnek igénybe a kollégiumban. (A Kollégiumi Bizottság által meghatározott időre a nyári szállásigénylést a kollégium igazgatójának le kell adni!) 19. A kollégium területén ittas állapotban történő rongálás, károkozás FEGYELMI VÉTSÉG, amely FEGYELMI VIZSGÁLATOT VON MAGA UTÁN! 20. A kollégiumi szobákban és az összes közös helyiségben a DOHÁNYZÁS TILOS! Dohányzásra kijelölt helyek szintenként találhatók! 21. A portán kölcsönözhető használati eszközök: - díjmentesen porszív, vasaló, társasjátékok. 22. A kollégiumban tanulási célra kijelölt terem: 145, 245, 345. 92

23. A lakószobákban beépített TV csatlakozási lehetőség van. A lakók - a kollégium vezetőjénél történő bejelentést követően - e szobákban használhatják saját készülékeiket. Be nem jelentett készülék üzemeltetése büntetést (külön eljárási díjat) von maga után. 24. A közös helyiségek közül a melegítő konyhák folyamatosan nyitva vannak, míg az egyéb helyiségek (mosókonyha, szárító- és vasaló helyiségek, tanulószoba, kondicionáló terem) kulcsait a portán névre szólóan adják ki. Az utóbbi helyiségeket a kulcsot felvevő személy köteles használat után zárni, s a kulcsot és a használt eszközöket visszaszolgáltatni a portára. A mosó- és szárítókonyha kulcsát a hallgató nem viheti fel a szobájába, azokat a lehető legrövidebb időn belül a portára vissza kell hozni, a hallgatók szobáikba nem vihetik fel. A tanulószobák kulcsainak 12 ÓRÁN TÚLI VISSZASZOLGÁLTATÁSA KÜLÖNELJÁRÁSI DÍJAT VON MAGA UTÁN! A hallgatók sportolási célra igénybe vehetik az udvaron kiépített teniszés kosárpályákat. Amennyiben a hallgató eszközt kölcsönöz és a pályák használata villamos világítást is szükségessé tesz, úgy azért meghatározott eszköz- és energiahasználati díjat kell fizetnie a portán. (A világítás üzembe helyezésére csak a portás jogosult!) Ezen terek (helyiségek, pályák) használatot követő rendbetételét mindenkor az azt igénybe vevő személyek végzik. 25. A hallgatók saját vagy a vendégeik gépjárművei csak a kollégium keleti oldalán kiépített - kerítésen kívüli - parkolókban helyezhetők el! (A STUDENT udvarán nem!) A parkoló gépjárművekért az intézmény felelősséget nem vállal! Kerékpárok tárolására az épületben található kijelölt hely, de az ott elhelyezett kerékpárok állapotáért tulajdonosaik a felelősek. 26. A hallgatók telefonálni az épületben, a földszinten elhelyezett fali készüléken tudnak! Ez a készülék hívható is. AZ ÉPÜLET PORTÁJÁN LÉVŐ KÖZPONTI KÉSZÜLÉK HALLGATÓK SZÁMÁRA CSAK ENGEDÉLLYEL HASZNÁLHATÓ! Ennek betartásáért a portások a felelősek! 27. A hallgatók a kollégium egész területén az energiatakarékosság szempontjait kötelesek figyelembe venni (villamos energia, hőszolgáltatás, vízszolgáltatás)!

93

28. A házirend módosítása - a Kollégiumi Bizottság javaslatának figyelembevételével - a rektor hatáskörébe tartozik! A HÁZIREND MEGSZEGÉSE, A KÖZÖSSÉGI ÉLET NORMÁINAK BE NEM TARTÁSA BÜNTETÉST (KÜLÖNELJÁRÁSI DÍJ), FEGYELMI ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN! Szolnok, 2010. szeptember hó

Kollégiumi Diákbizottság

94

3.sz. melléklet A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban HÖK) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), valamint a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) alapján megalkotta az alábbi alapszabályát (továbbiakban: Alapszabály).

A Hallgatói Önkormányzat A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzata a Főiskola hallgatóinak önálló önkormányzati szervezete. A HÖK tagja mindenki, aki a Főiskola aktív hallgatói jogviszonyában álló hallgató. Szünetel a hallgatói önkormányzati tagság, amennyiben a hallgató Főiskolával fennálló hallgatói jogviszonya az adott félévben passzív. Szünetelő tagság esetén a hallgató nem tölthet be tisztséget a Hallgatói Önkormányzatban, és szavazati joggal sem rendelkezik. A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola Önkormányzatának részeként működik. A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola minden hallgatójának érdekeit képviseli.

A Hallgatói Önkormányzat feladatai A Hallgatói Önkormányzat •

• • •

segíti az oktatás színvonalának emelését, az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítását, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítását és fenntartását, a főiskolai közélet élénkítését; támogatja a Főiskola hallgatóinak szakmai, tudományos, sport, kulturális és közösségi tevékenységét; ellátja a Főiskola hallgatóinak érdekképviseletét, érdekvédelmét; gyakorolja a törvényekben, más jogszabályokban, főiskolai szabályzatokban, továbbá szenátusi határozatokban ráruházott, a hallgatói jog95

• •

• • •

•

viszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és véleményezési jogokat; támogatja a Főiskola által nyújtott, a hallgatókat az értelmiségi létre felkészítő szolgáltatásokat; megszervezi saját szervezetét és működését, testületeinek, tisztségviselőinek megválasztását, biztosítja működésük feltételeit, megalkotja belső szabályait; pályázatokat ír ki a főiskolai hallgatói szervezetek, öntevékeny csoportok támogatására; folyamatosan tájékoztatja a Főiskola hallgatóit saját tevékenységéről, a Főiskola életéről, a hallgatókat és oktatókat érintő eseményekről; állandó kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és más bel- és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel; kiadja a Szofi újságot.

A HÖK - az Ftv. által meghatározottak szerint - tag delegálására jogosult a Főiskola Szenátusába.

A Hallgatói Önkormányzat felépítése A HÖK legfőbb szervei a Küldöttgyűlés és a Vezetőség. A Hallgatói Önkormányzat munkája segítése érdekében bizottságokat működtethet. A Főiskolán hallgatói öntevékeny csoportok alakulhatnak, melyekről a HÖK nyilvántartást vezet.

Az önkormányzat tagjainak képviselete és jogai A hallgatók a hallgatói önkormányzati jogokat közvetlenül, vagy közvetve – önkormányzati testületek, képviselők, megbízottak révén – gyakorolják. A HÖK vezető testülete a Főiskola minden képzési formájában résztvevő hallgatójának képviseletét közvetve vagy közvetlenül köteles ellátni. Minden, a Főiskolával aktív hallgatói jogviszonyban álló hallgató választói joggal rendelkezik, és a hallgatói önkormányzat bármelyik tisztségére megválasztható.

96

A HÖK bármely tagja, akire a HÖK határozata rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen a közléstől, ennek hiányában tudomására jutásától számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága bírálja el. A HÖK vezető testülete jogosult eljárni a Főiskola hallgatója nevében – annak kérésére – a Ftv.-ben szabályozott eljárásokban.

5.§ A Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése (1)

A Küldöttgyűlés a HÖK vezető és képviseleti szerve, operatív irányító szervezete, amely felelős az Alapszabályban megfogalmazott feladatainak végrehajtásáért.

(2)

Hatáskörét testületileg gyakorolja.

(3)

Tagjait a hallgatók választják.

(4)

A választás rendjét a HÖK Ügyrendje szabályozza.

6.§ A Küldöttgyűlés hatásköre (1) A küldöttgyűlés a Hallgatói Önkormányzat tevékenységét érintő bármilyen főiskolai szintű kérdésben kifejti hatáskörét, így különösen •

• • •

•

gyakorolja a főiskolai szabályzatokban, főiskolai határozatokban a részére biztosított jogokat, valamint – egyetértése esetén – ellátja az említett jogi eszközökben rábízott feladatokat; irányítja, szervezi, ellenőrzi a Hallgatói Önkormányzat főiskolai szintű munkáját; beszámoltatja a Hallgatói Önkormányzat elnökét és gazdasági vezetőjét delegálja a Szenátus állandó- és munkabizottságainak, valamint a szabályzatokban rögzített más bizottságoknak hallgató tagjait, értékeli munkájukat, illetve felmenti őket, és más hallgatókat delegál helyükre; kapcsolatot tart a Főiskola vezetésével, hazai és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel;

97

• •

• • •

• (2)

együttműködik főiskolai szintű hallgatói és más szervezetekkel, öntevékeny csoportokkal; beszámoltatja az érintett hallgatói és más szervezeteket, öntevékeny csoportokat az általa biztosított támogatások felhasználásáról; ideiglenes bizottságokat hozhat létre, beszámoltatja azok vezetőit; eljár minden olyan hallgatókat érintő főiskolai szintű ügyben, melyet főiskolai szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe; a Főiskola hallgatóit közvetlenül, vagy közvetve érintő kérdésekben testületi véleményt, állásfoglalást alakít ki, azt közzéteszi; felügyeli, és irányítja a Hallgatói Önkormányzat gazdálkodását.

A HÖK kizárólagos hatáskörében a.) megválasztja elnökét, gazdasági vezetőit és tisztségviselőit (Vezetőség); b.) gyakorolja a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában, és más szabályzatokban rögzített, át nem ruházott jogokat; c.) dönt saját bizottságainak létrehozásáról, feloszlatásáról, tisztségviselők kinevezéséről és szükség esetén beszámoltatásáról, visszahívásáról; d.) képviseli a Hallgatói Önkormányzatot, és nevében állásfoglalásokat bocsát ki; e.) képviselőket delegál – és szükség esetén visszahív – a főiskolai szabályzatokban, szenátusi határozatokban és más jogi eszközökben rögzítettek szerint; f.) jóváhagyásra beterjeszti a Szenátusnak az Alapszabály módosítását; g.) megtervezi és elfogadja a Hallgatói Önkormányzat éves költségvetését.

(3)

A HÖK részletes működési rendjét, belső adminisztrációjának módját és irodája működtetési rendjét a HÖK Ügyrendje tartalmazza.

7.§ A HÖK működési rendje (1)

A HÖK Küldöttgyűlését össze kell hívni:

98

a.) szorgalmi időszakban hetente; b.) a Szenátus ülését megelőző egy héten belül; c.) a HÖK legalább két tagjának kérésére az írásbeli közléstől számított egy héten belül; d.) ha a HÖK elnöke szükségesnek tartja. (2) A HÖK Küldöttgyűlésének ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a HÖK elnöke által meghívott személyek. (3) A testület döntéseit az összes tag több mint 50%-ának egyhangú szavazatával, személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben – ha a Küldöttgyűlés másképpen nem határoz – nyíltan hozza. (4) Az összes tag legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges a.) b.)

az Alapszabály és mellékletei elfogadásakor vagy módosításakor; valamely szervezete jogai és/vagy feladatai elvonásához;

(5) A HÖK tagjai az ülésen beszámolókat, javaslatokat, indítványokat terjesztenek elő. Az ülésen szavazni kell minden, az ülésen résztvevő szavazati jogú tag által tett javaslatról és indítványról. (6) A HÖK Küldöttgyűlés üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, és azt az ülést követő egy héten belül az HÖK honlapján nyilvánosságra kell hozni. (7) A Küldöttgyűlés határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és azokat a határozathozatalt követő egy héten belül az HÖK honlapján nyilvánosságra kell hozni. (8) A kihirdetést követő 8 napon belül bármely tag írásban kérheti a Küldöttgyűlés bármely határozatának újratárgyalását – a (2) bekezdésben rögzített témákban hozott határozatok kivételével. Az újratárgyalást a HÖK elnökénél kell kezdeményezni. A kérdést ilyenkor két héten belül újra kell tárgyalni. Az ekkor hozott döntés újratárgyalása már nem kérvényezhető. (9) A HÖK a kollégiumi felvételi eljárás és pontozási rendszer meghatározásának jogát a Kollégiumi Diákbizottságon kívül nem ruházhatja át más szervezetre.

99

8.§ A HÖK elnöke (1)

A HÖK elnöke Hallgatói Önkormányzat törvényes képviselője. Az elnök felelősséggel tartozik a HÖK Küldöttgyűlésének működéséért. E felelősséget a küldöttgyűlés határozatainak aláírásával gyakorolja.

(2)

Az HÖK elnökét a Küldöttgyűlés választja tagjai közül, titkos szavazással, visszahívásáig, lemondásáig, illetve a Küldöttgyűlésben lévő tagságának megszűnéséig, de legfeljebb egy évre. Ugyanaz a személy legfeljebb összesen 36 hónapig töltheti be az elnöki tisztséget.

(3)

A HÖK elnöke: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

(4)

képviseli a Hallgatói Önkormányzatot külső szervek előtt, illetve főiskolai fórumokon, valamint minden olyan főiskolai testületben, ahol hallgatókat érintő kérdések merülnek fel; kapcsolatot tart a Főiskola vezetőivel, a HÖK tisztségviselőivel, a Főiskolán működő hallgatói és más szervezetek vezetőivel; összehívja, szervezi és vezeti a Főiskola küldöttgyűlésének üléseit, operatív munkáját, ellenőrzi határozatainak végrehajtását, irányítja a HÖK gazdálkodását; testületi üléseken köteles beszámolni a HÖK a két ülés között eltelt időszakban végzett munkájáról; köteles fogadóórát tartani szorgalmi időszakban hetente, vizsgaidőszakban kéthetente; mandátumának lejártakor köteles gondoskodni a HÖK munkájának folytonosságáról, a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat rendben átadni az új elnöknek; feladatait és jogait a Küldöttgyűlés hozzájárulásával a HÖK bármely tagjára átruházhatja (kötelezettségvállalási jogának kivételével), melyek tovább nem ruházhatók; gyakorolja a főiskolai szabályzatokban, szenátusi határozatokban biztosított jogait; a HÖK nevében kötelezettséget vállalhat.

A HÖK elnöke a Szenátus szavazati jogú tagja.

100

9.§ A HÖK működési feltételei (1) A HÖK titkársági feladatainak ellátását, valamint működésének tárgyi feltételeit a HÖK Iroda biztosítja. (2) A HÖK Iroda címe: Szolnok, Tiszaligeti sétány Campus főépület 217.

10.§ Az HÖK bélyegzője (1)

A HÖK bélyegző címeres körbélyegző, amelynek a közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el, amelyet a bélyegző belső kerületére írva felül a Szolnoki Főiskola felirat, alul a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) felirat fog körül.

(2)

A címeres bélyegző szigorú számadású bélyegző, amelyet csak hivatalos levelezésben, kiadmányokon, másolatok hitelezésére lehet használni.

(3)

A bélyegző elkészítésére, nyilvántartásba vételére, megsemmisítésére, selejtezésére vonatkozóan a HÖK köteles a Főiskola bélyegzőhasználatra vonatkozó rendjét figyelembe venni.

11.§ A HÖK keretein belül működő bizottságok (1)

A HÖK keretein belül működő bizottságok a következők: a.)

a hallgatói juttatási és térítési kérdésekkel foglalkozó Térítési és Juttatási Bizottság, mely a Főiskola Szenátusi albizottságaként működik, és tevékenységét a Főiskola SZMR-e határozza meg,

b.)

a hallgatói kollégiumi ügyekkel foglalkozó Kollégiumi Diákbizottság,

c.)

a hallgatói sportügyekkel foglalkozó Hallgatói Sportbizottság, mely segíti a hallgatók sportolási lehetőséghez jutását, házi bajnokságok szervezését, elősegíti a sporttevékenységek bővítését,

d.)

a Diákjóléti Bizottság, mely a szociális ösztöndíj pályázatok feldolgozásával, értékelésével foglalkozik,

101

e.)

a Nemzetközi Bizottság, mely segíti a külföldi hallgatók beilleszkedését és a Nemzetközi Iroda munkáját, amennyiben az kéri.

(2)

A HÖK a bizottságokba azok Ügyrendje szerint meghatározott számú tagot delegál.

(3)

Az Főiskola hallgatói bizottságai legalább negyedévente üléseznek, az ülések lebonyolításáért a HÖK felelős.

(4)

A Bizottságok negyedévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak a HÖK – nek.

(5)

A Bizottságok munkáját a HÖK koordinálja és felügyeli.

(6)

A Bizottságok kötelesek elkészíteni és folyamatosan aktualizálni Ügyrendjüket.

12.§ A HÖK keretein belül működő hallgatói csoportok (1)

A Főiskolán működő hallgatói csoportokról a HÖK nyilvántartást vezet. Megalakulásukat követően a HÖK elnökének címzett levélben kérni kell azok nyilvántartásba vételét. A hallgatói öntevékeny csoportok nyilvántartásba vétellel jönnek létre.

(2)

A főiskolai öntevékeny csoportok nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az megfelel a feltételeknek. A megfelelésről a HÖK dönt.

(3)

Hallgatói öntevékeny csoport csak akkor használhatja a Főiskola nevét, ha erre a Rektor – a HÖK javaslatára – írásbeli engedélyt ad. A HÖK csak már nyilvántartásba vett hallgatói öntevékeny csoport névhasználati engedélyének kiadását javasolhatja.

(4)

A nyilvántartásba vételhez szükséges adatokról és okiratokról, a nyilvántartásba vétel folyamatáról, a nyilvántartásba való felvétellel kapcsolatos döntések elleni jogorvoslat módjáról, a változások bejelentésének módjáról illetve határidejéről, valamint a nyilvántartásból való törlésről a HÖK ügyrendje rendelkezik.

102

(5)

A Hallgatói Önkormányzattól támogatásban kizárólag nyilvántartásba vett hallgatói öntevékeny csoport részesülhet.

(6)

A Főiskolán jelenleg a következő öntevékenycsoportok működnek: a. Szolnoki Főiskola Ínyenc klubja b. SZOFI Újság

13.§ Átmeneti- és záró rendelkezések Az Alapszabály előterjesztője a HÖK. Az Alapszabály értelmezésével kapcsolatban csak a HÖK jogosult állásfoglalás kibocsátására. A HÖK köteles Alapszabályát minden év április 20-ig felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A HÖK Ügyrendjét, mint saját szervezeti és működési rendjét az Alapszabály szenátusi elfogadásától számított 30 napon belül készíti és fogadja el. Az Alapszabály hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett főiskolai öntevékeny csoportok 2010. július 31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a csoportot megszűntnek kell tekinteni. Jelen szabályzatot a Szolnoki Főiskola Szenátusa 44 / 2010. (IV. 26.) számú határozatával elfogadta és elfogadásának napján lép hatályba. Szolnok, 2010. április 26. Balogh Péter a Hallgatói Önkormányzat elnöke

103

1. sz. melléklet. A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzatának ügyrendje A Küldöttgyűlés összehívása 1.

A Küldöttgyűlés rendes vagy rendkívüli ülést tarthat. A rendkívüli Küldöttgyűlés minden, a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, kivéve az alapszabály módosítását, és az elnök megválasztását.

2.

A Küldöttgyűlést az elnök hívja össze.

3.

Ugyancsak ülést kell tartani akkor, ha ezt a szavazati jogú tagok legalább egynegyede írásban kéri. A kérelemben meg kell jelölni, hogy rendes, vagy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik valamint annak okát. A rendes ülést a kérelem benyújtásától számított húsz, a rendkívüli ülést a kérelem benyújtásától számított tíz napon belülre össze kell hívni.

4.

A rendes ülésre a meghívókat az ülés előtt legalább tizennégy, a rendkívüli ülésre legalább hét nappal előbb, elektronikus vagy postai úton ki kell küldeni.

5.

A meghívónak tartalmaznia kell 1. a küldöttgyűlés helyét és időpontját; 2. a várható napirendet.

6.

A küldöttgyűlési meghívót ugyanilyen határidőkkel le kell közölni az önkormányzat honlapján, illetve a lehető legrövidebb időn belül meg kell jelentetni az önkormányzat lapjában. A küldöttgyűlés nyilvánossága

1.

A küldöttgyűlés ülései, a benyújtott előterjesztések, az ülésekről készült jegyzőkönyvek és emlékeztetők nyilvánosak.

2.

A küldöttgyűlés ülésein a hallgatók tanácskozási joggal vehetnek részt.

3.

A küldöttgyűlés üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a rektort is.

4.

A küldöttgyűlés bárki másnak is engedélyezheti a részvételt, megfigyelési vagy tanácskozási joggal.

104

Határozatképesség 1.

A küldöttgyűlés rendkívüli ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint egyharmada jelen van.

2.

A küldöttgyűlés rendes ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

3.

A határozatképességet az ülés elején az ellenőrző bizottság állapítja meg és az ülés során folyamatosan ellenőrzi.

4.

Ha az ülés határozatképtelen, vagy az utolsó napirendi pont megtárgyalása előtt határozatképtelenné válik, egy héten belül rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni változatlan napirenddel. A levezető elnök

1.

Az ülés levezető elnöke a HÖK elnöke, vagy az általa felkért személy.

2.

Ha a levezető elnök nem a HÖK elnöke, akkor személyét a küldöttgyűlésnek egyszerű többséggel, az ülés kezdetekor el kell fogadnia.

3.

Az ülést a levezető elnök nyitja meg és zárja be. A napirend

1.

Napirendi pont tárgyalását a HÖK bármely tagja, illetve tisztségviselője kezdeményezheti, írásban, az ülés kezdete előtt legalább 72 órával, írásbeli előterjesztés benyújtásával. Az előterjesztéseket az ülés kezdete előtt legalább 48 órával az önkormányzat tagjai számára az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé kell tenni.

2.

A küldöttgyűlés rendes üléseinek első napirendi pontja az elnök, illetve a tisztségviselők beszámolója a legutóbb közgyűlés óta (záró küldöttgyűlésen az alakuló közgyűlés óta) végzett tevékenységükről.

3.

Az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat a levezető elnök napirendre veszi. Újabb napirendi pontot az önkormányzat bármely tagja, illetve tisztségviselője javasolhat az ülés elején; ezek napirendre vételéről a Küldöttgyűlés egyenként, kétharmados szavazással dönt.

4.

Az ülés végleges napirendjét a küldöttgyűlés egyszerű többséggel fogadja el.

5.

A már elfogadott napirendet az ülés közben a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja: új napirendi pontot vehet fel, meg-

105

változtathatja a napirendi pontok sorrendjét, illetve törölhet elfogadott napirendi pontokat. Egy adott ülésen ugyanazt a pontot még egyszer napirendre tűzni nem lehet. Az ülés menete 1.

A napirendi pontokat a küldöttgyűlés sorban tárgyalja, azokat a levezető elnök nyitja meg és zárja le.

2.

A küldöttgyűlés a napirendi pontokban felvetődött kérdésekben szavazással állást foglalhat vagy döntést hozhat. Döntéseit az önkormányzat küldöttgyűlése egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

3.

Bármely képviselő ilyen irányú kérésére titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben mindig titkosan kell szavazni.

4.

Azon kérdésekben, amelyben a közgyűlésnek kizárólagos döntési jogköre van, a küldöttgyűlés kétharmados többséggel dönt. Az ülés dokumentálása

1.

A küldöttgyűlés üléseiről hangfelvételt kell készíteni; ez egyben jegyzőkönyvként is szolgál. A hangfelvételnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, és az összes, a küldöttgyűlésen elhangzott felszólalást, a megvitatott kérdésekben hozott határozatokat.

2.

A küldöttgyűlésről a jegyzőkönyv alapján írásos emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt - ha az alapszabály másképp nem rendelkezik - az elnök által kinevezett személy készíti és az elnök hitelesíti.

3.

Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét is idejét, a napirendet, a megvitatott kérdéseket, a hozott határozatok szövegét és a határozatok szavazati arányait és a jelenléti ívet. Ha az ülés során ezt bármely felszólaló kéri, akkor az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az adott felszólalás teljes, szó szerinti szövegét is.

4.

Az emlékeztetőt nyolc napon belül valamennyi képviselőnek és tisztségviselőnek ki kell küldeni, valamint az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.

A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Ügyrendje az Alapszabály része, annak melléklete és az Alapszabály elfogadásának napján lép hatályba. Szolnok, 2010. április 26. Balogh Péter a Hallgatói Önkormányzat elnöke 106

2. sz. melléklet A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzati képviselői megválasztásának rendje 1.

A közgyűlés - kétharmados többséggel – legalább háromtagú választási bizottságot választ. A választási bizottságnak az önkormányzat tagjaiból kell állnia; megválasztásukkor nyilatkozniuk kell arról, hogy a következő ciklusban nem kívánnak képviselők lenni, és nem is indulhatnak a választásokon.

2.

A szavazás szakonként történik, minden hallgató ott indulhat, amely szakon tanulmányokat folytat, és azok a hallgatók szavazhatnak rá, akik az adott szakon, tanulmányokat folytatnak.

3.

Minden hallgató csak egy szakon indulhat, illetve csak egy szak jelöltjére szavazhat. Amennyiben egy hallgató több szakon is tanul, abba kerül, amelyikhez tartozó szakra előbb iratkozott be először. A választások kiírása

1.

A választások időpontját a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére a választási bizottság írja ki. A kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás kezdetének és végének időpontját, valamint a szavazás idejét és helyét.

2.

A kiírást le kell közölni az önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

3.

Jelöltállításra legalább két, szavazásra minimum egy, maximum két hetet kell biztosítani. A választás menete

1.

A választáson a Főiskola bármely hallgatója indulhat; indulási szándékát a jelöltállítási időszakban írásban jeleznie kell a választási bizottságnak.

2.

A szavazás a szavazási bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szak nevét, a szakhoz tartozó jelöltek nevét ábécésorrendben, és lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt jelöltet egyértelműen megjelölhessék.

3.

A szavazást a választási bizottság bonyolítja le. A szavazást a szavazási időszakban minden oktatási napon a 8-18 óráig terjedő időszakban 107

legalább négy órán keresztül biztosítani kell a választási kiírásban megjelölt helyen. 4.

A szavazás titkos; a szavazatokat a választók a választási bizottság által lezárt urnákban helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani tilos. A szavazás végeredménye

1.

A választási bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét.

2.

A választás eredményét meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

3.

A választás érvényes, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett.

4.

A választás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és az a HÖK lapjában és a honlapján közzétenni

A Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzati képviselői megválasztásának rendje az Alapszabály része, annak melléklete és az Alapszabály elfogadásának napján lép hatályba.

Szolnok, 2010. április 26. Balogh Péter Hallgatói Önkormányzat elnöke

108

4. sz. melléklet A Szolnoki Főiskola hallgatóinak támogatására, valamint az általuk fizetendő díjakra és térítésekre vonatkozó szabályzat (1)

A Szolnoki Főiskola Főiskolai Szenátusa (továbbiakban Szenátus) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. számú törvény, illetve a 79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet és az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet alapján, a Szolnoki Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályait a következőkben határozza meg: a)

A hallgatók ösztöndíj, támogatási és térítési ügyeinek intézését Hallgatói támogatási és térítési ügyek bizottsága (továbbiakban bizottság) látja el. A bizottság vezetőjét a vezető oktatók közül a Szenátus bízza meg.

b) A bizottság tagjai: - az elnök (egyben az Üzleti Fakultás albizottságának vezetője) - az alelnök (egyben az MMF albizottságának vezetője) - a Tanulmányi és Információs Központ vezetője (üzleti fakultás) - a Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda (MMF) koordinátora, amennyiben nem azonos az alelnök személyével - a Gazdasági Igazgatóság szolnoki és mezőtúri telephelyéről 1-1 munkatárs - kollégium igazgató mindkét fakultásról - Felnőttképzési igazgató - 5 fő hallgató (3 szolnoki, 2 mezőtúri) a HÖK képviseletében. c) A fakultásokon a hallgatói támogatási és térítési ügyek napi feladatainak ellátása érdekében albizottságok működnek. Az albizottságok összetétele a következő: Üzleti Fakultás: − albizottsági elnök − kollégiumigazgató − Tanulmányi és Információs Központ vezetője − Távoktatási Központ vezetője − Felnőttképzési Központ vezetője − a Gazdasági Igazgatóság, a Tanulmányi és Információs Központ térítési és ösztöndíjügyekkel foglalkozó munkatársa (1-1 fő) 109

−

6 fő hallgató nappali tagozatos, levelező és távoktatásos képzésben résztvevő hallgatók közül a HÖK képviseletében.

Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás: - albizottsági elnök - kollégiumigazgató - egy oktató vagy tanár (évfolyamfelelős) - a Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda térítési és ösztöndíjügyekkel foglalkozó munkatársa - a Gazdasági Igazgatóság mezőtúri telephelyéről 1 munkatárs - a HÖK mezőtúri vezetője, vagy helyettese, vagy gazdasági felelőse - 4 fő hallgató a szakok képviseletében. d) A HÖK a bizottságban résztvevő képviselőit évente - tanév elején szeptember 30-ig - írásban delegálja, a szakmai gyakorlat, diplomamunka, végzés stb. miatt várhatóan kieső tagok helyébe lépő megfelelő számú póttaggal együtt. A megbízás egy évre szól. e) A bizottságok titkári feladatait a ÜF-en működő Tanulmányi és Információs Központ (továbbiakban: TIK) és az MMF-en működő Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda (továbbiakban: TO) munkatársai látják el. A bizottság üléseit a titkárok szervezik, készítik elő, az ülésekről a döntések lényegét összefoglaló jegyzőkönyvet készítenek és gondoskodnak a bizottság anyagainak, beadványainak, határozatainak stb. a Főiskola iratkezelési szabályzatának megfelelő kezeléséről. f)

A Fakultási albizottságok munkájukról rendszeresen tájékoztatják a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottságát, amely tevékenységéről évente beszámol a Szenátusnak. 1. § A szabályzat hatálya

(1)

A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed: a)

A főiskola valamennyi hallgatói jogviszonyban álló hallgatójára (a továbbiakban: hallgatók). A szabályzat hatályosságának vonatkozásában az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet az irányadó, a nyújtható támo-

110

gatások és a fizetendő díjak tekintetében érintett hallgatókról külön rendelkezik. b) A főiskola minden egyéb képzése esetén a felnőttképzési szerződés tartalmazza a fizetendő juttatásokat és díjakat. 2. § A Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások

A) A támogatások forrásai és általános előírásai (1)

A főiskola magyar állampolgárságú és azokkal azonos elbírálás alá eső hallgatók részére kormányrendeletben foglaltak alapján: a) állami támogatás a meghatározott hallgatói előirányzat terhére, b) egyéb támogatás központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, c) képzési hozzájárulásból származó bevétel terhére, valamint d) speciális célú ösztöndíj adható, melyről eseti jelleggel az albizottságok döntenek.

(2)

A hallgatók egyéb, a központi költségvetésen kívüli forrásokból támogatást elsősorban egyéni pályázat útján kaphatnak. Amennyiben ilyen források felhasználására, illetve felosztására a főiskola kap megbízást, ennek szabályait a rektor határozza meg. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ösztöndíjat a pályázati kiírásra megfogalmazott rendelkezések szerint lehet megpályázni. A hallgatói juttatások keretösszegét az éves költségvetés határozza meg. Egy tanév 10 oktatási hónapot jelent.

(3)

Hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímen lehet felhasználni: a) Teljesítményalapú ösztöndíj aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b)

Szociális alapú ösztöndíjak ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,

111

bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja be) alaptámogatás, c) egyéb ösztöndíj, d) intézményi működési költségek finanszírozása, da) jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése, db) a kulturális és sporttevékenység támogatása, dc) kollégium fenntartása, működtetése, dd) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás de) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása (4)

A felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás (hallgatói normatíva) 59 %-át az aa) és ac) pontja szerinti juttatás kifizetésére, 31 %-át a ba), bb), be) pontja szerinti juttatás kifizetésére, 10 %-át a de) pontja szerinti juttatás kifizetésére – kell felhasználni.

(5)

A felsőoktatási törvény 129.§-ban felsorolt további támogatások és normatívák felhasználását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(6)

Az a)-c) pontok szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére.

(7)

Tanulmányi ösztöndíjban, alaptámogatásban és külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíjában csak az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek.

(8)

A főiskolai hallgatói előirányzat keretösszegeinek megállapításakor a statisztikai jelentésben csak azok az államilag finanszírozott hallgatók vehetők figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot. Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató az 51/2007. (III. 26) Korm. rendelet 3.§ rendelkezése értelmében.

112

(9)

E szabályzat vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a regisztrációs időszak kezdetét követő egy hónapon belül nem kéri tanulmányainak szünetelését, azaz aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(10) A hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi időnek megfelelő számú megkezdett félévben szerepel a főiskola statisztikai jelentésében, és részesülhet a hallgatói juttatásokból. A hallgatók pénzbeli juttatásait – rendkívüli szociális ösztöndíj kivételével – évente 10 hónapon (félévente 5 hónapon) át kell folyósítani. Az intézménynek – a tanulmányi félév első hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10 napjáig intézkednie kell a számlavezető hitelintézet felé e juttatások átutalásáról. Az éves költségvetésben meghatározott hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatási keretek kiszámítása, a juttatásokra való jogosultság figyelembevételével a hallgatói létszámjelentések alapján történik. A juttatások számfejtéseit Szolnokon a TIK, Mezőtúron a Tanulmányi Osztály végzi és dokumentálja. A számfejtett juttatások jegyzékét az Oktatási Rektor-helyettes által történt engedélyeztetés után a TIK és a Tanulmányi Osztályok, név, jogcím, számlaszám és dátum szerint GIRO-n keresztül történő átutalásra átadja a Gazdasági Főigazgatóságnak. A hiányos, visszajött kiutalásokat, javítani, pótolni kell a következő számfejtés előtt, amelyért a TIK és a Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda illetékes előadója felelős. A hallgató részére nyújtható támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanév időtartamára előre kell megállapítani, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. (11)Az intézményi hallgatói előirányzati keretből a hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézmény szabályzata alapján részesülhet – ott ahol elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt –, függetlenül attól, hogy hány intézménybe iratkozott be. (12)A főiskola külföldi részképzésen résztvevő hallgatói részére – amennyiben a képzés nem haladja meg az egy félévet, illetve a hallgató nem kéri tanulmányainak szünetelését –, a hallgatói juttatásokat folyósítani kell. (13) A főiskolai hallgatói előirányzat köztársasági ösztöndíjkerete kizárólag a köztársasági ösztöndíj kifizetésére használható fel.

113

(14) A kollégiumi normatíva keretösszege kizárólag a főiskola kezelésében lévő kollégiumok működtetésére használható fel. 3. § Tanulmányi ösztöndíj (1)

A tanulmányi ösztöndíj az első tanév II. félévétől kezdődően egy-egy tanulmányi félév tartamára adható.

(2)

Tanulmányi ösztöndíjban a főiskola államilag támogatott teljes idejű képzésében részt vevő hallgatóinak állapítható meg. Tanulmányi ösztöndíjban e hallgatók legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.

(3)

A hallgatói előirányzatban meghatározott tanulmányi ösztöndíj céljaira szolgáló részt a szakok és évfolyamok között létszámarányosan kell felosztani. Az így kapott összegből kell fedezni a szak hallgatóinak tanulmányi ösztöndíját.

(4)

A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(5)

A hallgatók tanulmányi ösztöndíját a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottsága határozza meg a 6. pontban rögzített elvek alapján.

(6)

A tanulmányi ösztöndíj meghatározásának eljárása és szempontjai: a) Tanulmányi ösztöndíjban csak a fakultások albizottságai által meghatározott, a főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint számított ösztöndíjátlagot (korrigált kreditindex) meghaladó tanulmányi eredményt elért hallgatók részesíthetők (Üzleti Fakultás: 3,30) (Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás: 2,51). b) A tanulmányi ösztöndíj meghatározásánál a hallgató előző félévi tanulmányi eredményét kell figyelembe venni, illetve ha az előző félév szakmai gyakorlat volt, akkor az azt megelőző félévét, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban megfelelő számítási mód alkalmazásával.

114

c) Kreditelismerés esetében a tanulmányi átlagot a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján kell kiszámítani. d) Más egyetemről, főiskoláról, szakról vagy levelező tagozatról átvett hallgatók esetében az ott lezárt utolsó félév átlagát kell figyelembe venni. Ez követendő abban az esetben is, ha a hallgató tantervi okok miatt az utolsó lezárt félévnél alacsonyabb évfolyamra nyert átvételt. Ha az átvett hallgató az előző oktatási intézményben, szakon, vagy levelező tagozaton az ott hallgatott utolsó félévét tanulmányi okból nem zárta le, tanulmányi ösztöndíj az adott félévre nem jár. e) A tanulmányi ösztöndíj keretösszeg megállapítása az évfolyamonként és szakonként számított évfolyamátlag alapján történik. f)

A tanulmányi ösztöndíjra jogosultak ösztöndíjának összegszerű megállapítása sávos rendszerben történik. A HÖK javaslatára a fakultások albizottságai meghatározzák a tanulmányi ösztöndíj összegének differenciálása szempontjából figyelembe veendő tanulmányi eredménysávokat, valamint a sávok tanulmányi ösztöndíj összegeinek arányait. A tanulmányi ösztöndíjra jogosultak fenti sávokba történő besorolása, a sávok ösztöndíj összegének arányai és a tanulmányi ösztöndíjhoz rendelkezésre álló összeg alapján kerül kiszámításra az egyes hallgatók tanulmányi ösztöndíjának konkrét összege.

g) A TIK és a TO a szorgalmi időszak megkezdését követő két héten belül köteles az évfolyamátlagokat a HÖK részére átadni. Ennek feltétele, hogy a vizsgaidőszak lezárását követően 3 napon belül rögzítésre kerüljenek az érdemjegyek a Neptun rendszerben. h) A tanulmányi ösztöndíjak megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében az alacsony teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre. 4. § Köztársasági ösztöndíj (1)

A Köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára. Havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egytizedével.

115

(2)

A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

(3)

Köztársasági ösztöndíjban az a teljes idejű alapképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki az adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. Pályázni csak legalább 4,00 súlyozott tanulmányi átlagú hallgatónak lehet.

(4)

A pályázatokat a hallgató a főiskolához nyújtja be. A pályázati anyagokat a köztársasági ösztöndíjra minden év július 15-ig kell összeállítani melyet a főiskolai szabályzat rendelkezései szerint a TIK és TO javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes rangsorol. A rangsorolt pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-ig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.

(5)

A miniszteri döntés után a köztársasági ösztöndíj elnyeréséről az illetékes TIK, illetve TO írásban tájékoztatja az érintetteket.

(6)

A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

(7)

Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. 5. § Intézményi, szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, és kulturális és sporttevékenység támogatása

(1)

Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat alapján, meghatározott időre, havonta folyósított nem kötelező juttatás.

(2)

A kulturális, szakmai, tudományos, sport és kiemelt ösztöndíjra fordítható alapot a hallgatói előirányzat erre a célra meghatározott része képezi.

(3)

A pályázati kiírás prioritásait, s az egyes területekre szánt összegeket, valamint az egy hallgató által adható maximális támogatás összegét a HÖK javaslata alapján a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottsága határozza meg.

116

6. § Szociális juttatás (1)

A szociális támogatás célja: az arra rászoruló hallgatók pénzbeli juttatásokkal történő segítése a főiskolai tanulmányok folytatásának érdekében. Szociális juttatásra jogosult az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben részt vevő hallgató, aki államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre.

(2)

A szociális támogatás formái: a) rendszeres szociális ösztöndíj, b) rendkívüli szociális ösztöndíj, c) lakhatási támogatás (részletes szabályait a természetbeni juttatásokról szóló fejezetben szabályozzuk), d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (A pályázat beadásának feltételeit, az odaítélés szabályait, Oktatási Miniszteri rendelet tartalmazza. Ennek részleteit minden évben a pályázati felhívásban kell közzétenni.) e) külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, f) alaptámogatás, g) Esély a Tanulásra Alapítvány támogatása, (A pályázat beadásának és az ösztöndíj megítélésének rendjét a pályázati felhívásban kell közzétenni.)

(3)

A szociális támogatások kérelem alapján folyósíthatók. A pályázat kiírásáról minden oktatási félévben a HÖK gondoskodik. A pályázati kiírás tartalmazza az eljárás rendjét. 6. §/A A szociális ösztöndíj odaítélésének szabályai és szempontrendszere

(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított jutatás. Az ösztöndíj öt hónapra adható, amennyiben az indokoltság fenn áll. (2) A jelentkezőnek minden olyan állítását igazolnia kell, amely a szociális rászorultságát hivatott alátámasztani. A következő adatokat kell figyelembe venni: a) a pályázó anyakönyvi jellegű adatai, beleértve az állandó lakóhelyet; 117

b) a pályázóval egy háztartásban élők ba) neve, bb) rokonsági foka (az eltartók megjelölésével), bc) életkora, bd) foglalkozása vagy az általa folytatott vállalkozási tevékenység megnevezése, be) munkahelye, bf) éves bruttó jövedelme, c) ha kevesebb kettőnél az eltartók száma, akkor ennek az oka, d) külön részben a pályázó esetleges egyéb közlendője, pl. ha az eltartó(k) nem a születési anyakönyv szerinti szülő(k), akkor ennek az oka; eltartó(k) munkaképességének ideiglenes csökkenése, egészségügyi problémák, stb. 6. §/B A szociális rászorultság alapján elfogadható igazolások (1) Alacsony jövedelemre való hivatkozás esetén, ha az eltartó: a) önadózó: a területileg illetékes APEH igazgatóság jövedelemigazolása az előző évi személyi jövedelemről, ennek hiányában a területileg illetékes APEH igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be, vagy nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, és az önadózó előző évi SZJA bevallásának aláírással ellátott fénymásolata; b) egyetlen munkaviszonnyal rendelkezik, ezért a munkáltató készíti az adóbevallását: az önadózótól kért igazolások, vagy az előző évi jövedelemadómegállapítás (M29/20... jelzetű nyomtatvány) fénymásolata a munkáltató által bélyegzővel és aláírással hitelesítve; ennek hiányában munkáltatói igazolás az előző évi személyi jövedelemadó bevalláshoz (M30/20... jelzetű nyomtatvány) fénymásolata a munkáltató által bélyegzővel és aláírással hitelesítve, továbbá nyilatkozat az előző évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához (NY29/20…) nyomtatvány fénymásolata arról, hogy a munkáltató készítette el az eltartó adóbevallását, amelynek tartalma megegyezik az M30/20... nyomtatvány tartalmával elfogadható az eredeti nyomtatvány és a fénymásolat együttes bemutatása a kérvény leadásakor; c) mezőgazdasági őstermelő (amennyiben kizárólag az őstermelési tevékenységgel foglalkozik): az önadózótól, illetve a nem önadózótól kért igazolás(ok), valamint az előző évi őstermelői igazolvány és értékesítési betétlap fénymásolata az őstermelő saját kezű aláírásával hitelesítve;

118

d) nyugdíj mellett más jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas (rokkantnyugdíjas, rendszeres szociális járadékos): a nyugdíjas igazolvány és az utolsó nyugdíjszelvény, vagy a nyugdíj bankszámlára történő utalásakor a nyugdíjas igazolvány és az utolsó bankszámlakivonat együttes fénymásolata az eltartó saját kezű aláírásával hitelesítve, mindezek mellett a területileg illetékes APEH igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be; e) nyugdíjazása folyamatban van: a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolása a nyugdíj várható összegéről, továbbá a területileg illetékes APEH igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be; f) nyugdíj mellett más (munka-, vállalkozói stb.) jövedelemmel rendelkező nyugdíjas: az önadózótól kért igazolások; g) munkanélküli: ga) járadékos: a munkaügyi központ egy hónapnál nem régebbi igazolása a munkanélküli járadék összegére vonatkozóan, gb) ha nem részesül járadékban: a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolása, továbbá az illetékes önkormányzat igazolása arról, hogy részesül-e jövedelempótló támogatásban; 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges gc) ha a kérelem leadásának időpontjában újra munkaviszonyban van: a munkaügyi központ igazolása a munkanélküliség időtartamáról; és az APEH által kibocsátott jövedelemigazolás az előző évi személyi jövedelemről; ennek hiányában a területileg illetékes APEH igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be ; továbbá igazolás az előző évben a munkaügyi központ és/vagy az illetékes önkormányzat által folyósított járadékok/segélyek összegéről; h) huzamosabb ideig táppénzen van: az önadózótól, illetve a nem önadózótól kért igazolás(ok) és a kezelő orvos igazolása a táppénz (várható) időtartamáról; 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges; i) gyermekgondozási segélyt, ápolási segélyt kap: az igénybejelentés a segélyre és az igényelbíráló szerv záradéka a segély megállapításáról szóló kitöltött nyomtatványok fénymásolata az igénylő saját kezű aláírásával hitelesítve; j) háztartásbeli: a lakóhely szerint illetékes önkormányzat igazolása, amely egyértelműen tartalmazza a háztartásbeli eltartotti státuszt. 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges.

119

(2) Eltartott testvér esetén: a) 18 éves kor alatt: a testvér születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata a szülő saját kezű aláírásával hitelesítve; b) 18 éves kor felett: a testvér születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata mellett a testvér iskolalátogatási igazolása államilag támogatott tanulmányok folytatatásáról. Ha a jelentkező és testvéreinek vezetékneve és/vagy az anyakönyvi kivonatban szereplő szülők nevei nem egyeznek meg, indokolni kell, hogy miért tartoznak egy háztartáshoz. c) A szociális rászorultság szempontjából nem vehető figyelembe a nem nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszonyban lévő vagy munkanélküli testvér. (3) Elvált szülők esetén: a házassági bontóper(ek)ben hozott bírósági határozat(ok) rendelkező részének másolata(i), ide értve a gyermekelhelyezésre vonatkozó rendelkező részt is. (4) Elvált szülők új házassága, élettársi kapcsolata esetén: ekkor az új házastárs/élettárs is eltartónak minősül. Ebben az esetben az előző házasság(ok) bontópere(i)ben hozott bírósági határozat rendelkező részének másolata, továbbá az új házasságról kiállított házassági anyakönyvi kivonat másolata. A hallgató lakcímére bejelentett lakók száma. (5) Elhunyt szülő esetén: halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata. (6) Házastárs esetén: házassági anyakönyvi kivonat fénymásolata, továbbá a) ha a házastárs az eltartó (nappali tagozatos PhD-hallgató, már befejezte nappali tagozatos tanulmányait, munkaviszonyban van vagy munkanélküli): a 2. § (1) bekezdésében leírtak alapján szükséges igazolások; b) ha nem a házastárs az eltartó (nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató): ekkor a szülők minősülnek eltartónak a jelentkezőre és a jelentkező gyermekére nézve is, ebben az esetben a házastárs iskolalátogatási igazolását és az eltartók 2. § (1) bekezdésben felsorolt igazolásait kell benyújtani. (7) Saját gyermek esetén: a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata. (8) Eltartó, testvér vagy saját betegsége esetén: zárójelentés fénymásolata az eltartó, illetve a jelentkező saját kezű aláírásával hitelesítve. Ha a zárójelentés egy évnél régebbi, akkor a zárójelentés fénymásolata aláírással hitelesítve és orvosi igazolás. Ha a zárójelentés rosszul olvasható vagy latin nyelvű, akkor

120

magyar nyelvű megjegyzéssel kell kiegészíteni. Rokkantság esetén csatolni kell a rokkantságot megállapító orvos szakértői bizottság igazolását is. (9) Hátrányos helyzet esetén: a) ha a pályázót a jegyző védelembe vette: az állandó lakóhely szerint illetékes jegyző határozatának fénymásolata vagy a jegyző által kiállított igazolás; b) ha a pályázó rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül: az állandó lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének döntése alapján kiállított igazolás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről; c) ha a pályázó állami gondozott, illetve gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg: az illetékes gyámhatóság határozatának fénymásolata, illetve az általa erre vonatkozóan kiállított igazolás. (10) Halmozottan hátrányos helyzet esetén: a hátrányos helyzet esetén szükséges igazolások, továbbá a) amennyiben törvényes felügyeletet ellátó szülő(k), eltartó(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezték be sikeresen: a szülő(k), eltartó(k) törvényes nyilatkozata, amelyet két tanú jelenlétében, büntetőjogi felelősség tudatában tett(ek); b) ha a pályázót tartós nevelésbe vették: a területileg illetékes szociális és gyámhivatal (a közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerve) által kiállított igazolás. (11)Fogyatékosság esetén: a) a közoktatási tanulmányok során fennálló fogyatékosság esetén: amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, abban az esetben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult a szakvélemény kiállítására. aa) érzékszervi fogyatékosság esetén − hallássérült – Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság − látássérült – Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ab) testi fogyatékosság esetén − mozgássérült – Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ac) beszédfogyatékosság esetén: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

121

ad) autizmus esetén: − fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, vagy − Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport, vagy − Vadaskert Kórház és Szakambulancia, vagy − Budapesti Korai Fejlesztő Központ ae) megismerés- és viselkedés-fejlődési rendellenesség esetén: a fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok b) a közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság esetén: az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiállított igazolás. A beszédfogyatékosság, hallássérültség, látássérültség, mozgássérültség utólagosan akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében történt. c) Fogyatékosság igazolása esetén az a szakértői vélemény fogadható el, amelyben ismertetik az előzményeket, a vizsgálati eredményeket, BNO kóddal jelölik a fogyatékosság típusát és fokát. Az összegzésben szövegesen leírják a fogyatékosság megállapítását, típusának és fokának megnevezésével. Szerepeltetni kell továbbá a pályázó személyes adatait (születési név, születési hely, születési dátum, anyja születési neve, állandó lakóhely), a kiállító szakértői bizottság adatait (megnevezés, cím), valamint a bizottság képviselőjének aláírásával és bélyegzővel kell ellátni. A középiskolai tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával,amely bizonyítja, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesült. (12)Ha a súlyos szociális helyzet/állapot az (1)-(11) bekezdésekben említett igazolásokkal egyértelműen nem dokumentálható (más az eltartó, rossz családi viszonyok, öneltartó, háztartásbeli eltartó, stb.), akkor az illetékes polgármesteri hivatal által kiállított környezettanulmányt és/vagy igazolást is figyelembe lehet venni. 6. §/C A szociális rászorultság értékelésével kapcsolatos eljárási szabályok (1) A 2. §-ban felsorolt adatok és igazolások alapján kell megállapítani az eltartók számát és aktivitását, az eltartottak számát, illetve kell kiszámítani az egy főre eső havi bruttó jövedelmet a jelentkező családjában. (2) A hiányos pályázat elutasításra kerül. 122

(3) Figyelmen kívül kell hagyni azokat az igazolásokat, amelyek nem tartoznak a 2. §-ban felsorolt elfogadható igazolások közé. Ezekben az esetekben az egy főre eső éves bruttó jövedelmet nem lehet értékelni, a hátrányos helyzetet a család összetételében nem lehet elfogadni. (4) A szociális rászorultság ellenőrzésére a HÖK kérheti a fénymásolatban beadott igazolások eredetijének bemutatását. (5) Amennyiben a HÖK bizonytalan a hallgató szociális rászorultságát illetően, személyes elbeszélgetésre kerülhet sor. (6) A szociális helyzet értékelésének alapja egy pontrendszer, amely az eltartók számát és aktivitását (teljes értékű vagy csökkentett keresettel rendelkezik-e), ill. a kiskorú vagy tanuló eltartottak számát, a lakóhelynek a kollégium székhelyétől való távolságát, az egy főre jutó éves bruttó jövedelmet, valamint a pályázó és családjának egészségi állapotát veszi figyelembe. Az egyes szempontok alapján adható pontszámok a 4. §-ban találhatók. (7) Pontszámegyenlőség esetén elsősorban a jelentkezők családszerkezet, másodsorban a lakóhely távolsága alapján kapott pontszáma szerint kell különbséget tenni. (8) Amennyiben a hallgató valótlant állít, az fegyelmi eljárást és/vagy a támogatás visszafizetését, hamis okiratok bemutatása pedig rendőrségi feljelentést vonhat maga után. 6. §/D A szociális rászorultság alapján adandó pontszámok kiszámítása (1) Családszerkezet (K): A család eltartotteltartói szerkezetére, illetve megoszlására vonatkozó táblázatos részéből megállapítható, hogy egy vagy két eltartó van-e, és azok teljes értékű keresettel rendelkeznek (mert keresőképes korúak és van munkahelyük) vagy csökkentett keresettel rendelkeznek: nyugdíjasok vagy munkanélküliek. A K pontérték számításához egy törtet kell képezni, amelynek számlálójába a fogyasztók számát – beleértve az eltartókat, teljes értékű jövedelemmel l, nyugdíjas vagy munkanélküli 0.5, hiányzó eltartó esetében 0, az eltartottakat l értékkel – és pluszban 0.5 értéket, nevezőjébe pedig hasonlóan a “termelők” számát kell írni. A pluszban a számlálóba írt 0.5 értékkel a kevesebb keresővel rendelkező családok ré-

123

szesítendők előnyben. Így egy aktív keresőből,egy nyugdíjasból álló és két tanuló gyermekkel rendelkező családra a kereseteloszlás törtje K= (1 + 0.5 + 2 + 0.5) / (1 + 0.5) = 2.66-nak adódik. A tört értékét tizenöttel szorozva és egészre kerekítve pontérték adódik. Ennek alapján a következő táblázatban találhatók a racionálisan gyakran előforduló esetek. Házaspár esetén a kereső fél minősül eltartónak. Ha mindkét házasfél eltartott, azaz tanuló, úgy kell tekinteni, mintha szüleivel élne.

(2) Lakóhely távolsága (L): Az előzetes besoroláshoz figyelembe kell venni még a lakóhely és a kollégium/képzés székhelye közötti autós térképen mért távolságot az alábbiak szerint: 0 – 60 km 61 – 90 km 91 – 150 km 151 – 200 km 201 – 250 km 251 – 300 km 301 – 350 km 351 – 400 km 400 km felett

L= L= L= L= L= L= L= L= L=

124

0 pont 2 pont 4 pont 6 pont 8 pont 10 pont 11 pont 12 pont 13 pont

(3) Éves bruttó jövedelem (J): Kizárólag hiteles, a szabályzatban felsorolt igazolások esetén adandók az egy főre jutó éves bruttó jövedelem alapján számított pontszámok: J = M, ha F < A J = (M – 1) x (F – B) / (A – B), ha A < F < B J = 0, ha B < F J: A jövedelemre adandó pontszám. A: Az a jövedelem, amire még a maximális (22) pont jár: a 0 forinttól az előző évre érvényes minimálbér tizenkétszeresének 50%áig terjedő tartomány. B: Az a jövedelem, amire már 0 pont jár: az előző évre érvényes minimálbér kétszeresének a tizenkét hónapra kiszorzott összege és az a fölötti jövedelem. F: Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem értéke. M: A maximális pontszám (22). A fenti módon történő pontszámítás célja, hogy kizárólag az alacsony jövedelműek esetén juttassa előnyhöz a jelentkezőket, az A-tól B-ig terjedő jövedelemtartományban pedig széthúzza a mezőnyt, elkerülve ezzel, hogy sokan azonos pontszámot kapjanak. Amennyiben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem nem haladja meg a 100.000.-Ft-ot, a jövedelemre adandó pontszám megállapítása során egyedi elbírálást lehet alkalmazni. (4) Egészségi állapot (E): Kizárólag hiteles, a szabályzatban felsorolt igazolások esetén az alábbiak szerint adható: a) a pályázó saját súlyos betegsége esetén: 7 pont b) a pályázó eltartójának súlyos betegsége esetén: 15 pont (5) A fentiek alapján K + L + J + E adja a teljes szociális pontszámot. 6§/E A jogorvoslat joga A hallgató a HÖK döntése ellen a térítési juttatási bizottság elnökéhez, másodsoron pedig a hallgatói ügyek felülbírálati bizottságához fordulhat HÖK döntése ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül. 125

6.§/F Rendkívüli szociális ösztöndíj A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzet váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (1)

A rendkívüli szociális ösztöndíjat a hallgató a HÖK Képviselőjének leadott, Tanulmányi és Oktatásszervezési Központba (TOK) továbbított egyedi részletes indoklást, igazolást tartalmazó kérelem benyújtásával kérvényezheti. (lásd: 3.sz. melléklet)

(2)

A Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottsága meghatározza a segély odaítélésének szempontjait és az egy hallgatónak megítélhető segélyösszeg maximumát. A HÖK javaslata alapján a bizottság a segély odaítéléséről a fenti szempontok és összeghatár figyelembevételével egyéni mérlegelés alapján dönt. (Minden tanévben szeptember 30-ig határozza meg a szempontokat a HÖK, és a bizottság.)

(3)

A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni, melyről a hallgatót írásban értesíteni kell. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

(4)

A rendkívüli segély folyósítására hallgatónként és félévenként (kivételes esetet leszámítva) egyszer kerülhet sor. 6.§/G Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

(1)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2)

Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, to-

126

vábbá teljes idejű alapképzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3)

Az ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.

(4)

Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíj összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az egy főre jutó legnagyobb összeget, amelyet az oktatási és kulturális miniszter évente hivatalosan közzé tesz.

(5)

Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati rész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a főiskolához történő utalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt.

(6)

Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel.

(7)

Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles minden, az ösztöndíjat érintő változásról a legrövidebb – de legfeljebb 15 napon belül – írásban értesíteni a főiskolát.

(8)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj további szabályairól külön jogszabály rendelkezik. 7. § Alaptámogatás

(1)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató megfelel a rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj juttatási feltételeinek. (4.sz. melléklet)

127

(2)

Az alaptámogatás összegét páratlan félévekben a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottsága határozza meg - figyelembe véve a hallgatói létszámot és a rendelkezésre álló keretösszeget -, melyet a félév során havi rendszerességgel kell folyósítani. 8. § Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása

(1)

A hallgatói előirányzat meghatározott része képezi a hallgatói önkormányzat működési keretét. (1.sz. melléklet)

(2)

A működési keret biztosításának célja, hogy a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) rendeltetés és jogszerű működése során felmerülő a) az érdekképviseleti, b) külkapcsolati tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a feladatköréhez kapcsolódó együttműködések kialakításának és folytatásának indokolt költségeit fedezze, valamint célja c) a hallgatók kulturális életének segítése, d) a hallgatói öntevékeny csoportok, kezdeményezések támogatása, e) a szakmai-, tanulmányi kirándulásokhoz hozzájárulás, (kulturális programok, szállásköltség stb.) f) szakmai rendezvények, diákhagyományok támogatása, g) sporttevékenység elismerése, segítése.

(3)

A HÖK működéséhez szükséges keretösszeg felhasználásáról költségvetést kell készíteni. A költségvetést a HÖK ülése fogadja el és a gazdálkodási szabályzatban szereplő személy hagyja jóvá. A gazdálkodási szabályzatban szereplő személy az elfogadással egy időben kijelöli a Főiskola részéről a keretfelhasználásában kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező személyt. A HÖK gazdálkodásának felügyeletét a gazdálkodási szabályzatban szereplő személy látja el.

(4)

A felhasználás eljárási szabályai megegyeznek a Főiskola más pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó eljárási szabályokkal, - az ott meghatározott utalványozási, ellenjegyzési stb. előírásával. A felhasználást a Főiskola belső ellenőre ellenőrizheti. Amennyiben a költségvetésben meghatározott működési keretet nem rendeltetésszerűen használják fel - ezért annak kifizetését az ellenjegyző megtagadja - abban az esetben a szabálytalanságot elkövetővel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a rektor által törvényességi felügyelettel megbízott személy, és a további kifizetést felfüggeszti.

128

9. § A külföldi állampolgárságú hallgatók támogatásának szabályai (1)

A felsőoktatási törvény 119.§-ának (3) és a 2001. évi LXII. törvényben (kedvezménytörvény) foglaltaknak megfelelően, a kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény alapján a főiskolán tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz, amely támogatás rendjét az 51/2007. Korm.rendelet szabályozza.

(2)

Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a magyar állampolgárságú hallgatót.

(3)

A teljes képzésben tanulmányokat folytató A/1, A/2, A/3, C kategóriájú hallgatók az állami ösztöndíjon túl a hallgatói előirányzatból is részesülhetnek. 10. § Szakmai gyakorlat alatt járó támogatások szabályozása

(1)

A képesítési követelményeknek megfelelően a hallgatóknak féléves kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A kötelező szakmai gyakorlat időtartamára ún. gyakorlati ösztöndíjban részesülnek a hallgatók, amely ösztöndíj független az előző félévi tanulmányi teljesítménytől.

(2)

Az ösztöndíj összegét minden félév során a Térítési és Támogatási Ügyek Bizottsága határozza meg, figyelembe véve a szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók létszámát és a rendelkezésre álló keretösszeget.

(3)

A szakmai gyakorlati ösztöndíjon túl a hallgatók pályázhatnak a félév során rendszeres szociális segélyre, továbbá lakhatási támogatásra.

(4)

BSc képzésben az Agrár illetve Műszaki szakcsoportban lévő szakok (MMF) esetében a tanulmányi munka részét képező 7. félévi összefüggő szakmai gyakorlat tanulmányi félévnek számít és a 6. félév tanulmányi eredménye alapján a hallgatónak erre a félévre tanulmányi ösztöndíj, valamint rendszeres szociális segély is jár.

129

(5)

A nyári termelőüzemi gyakorlat idejére alapösztöndíj nem, de ún. gyakorlat-kiegészítő támogatás jár, melynek mértékét minden tanévben a Térítési és Támogatási Ügyek Albizottsága határozza meg.

(6)

Nyári bolti/termelőüzemi gyakorlat, évközi szakmai gyakorlat és menedzser asszisztensi gyakorlat idejére – amennyiben azt egyébként jogszabály nem tiltaná – az intézmény székhelyén lévő gyakorlati hely esetén a hallgató számára kollégiumi férőhely adható. 11. § Kedvezményes természetbeni szolgáltatások

(1)

A Főiskola szálláshelyei A Főiskola rendelkezésére álló szálláshelyei közül kollégiumi célokat szolgálnak: Üzleti Fakultáson: - Hotel Student 5000 Szolnok, Mártírok útja 12-14.; - „C” épület 5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10.; - Tiszaligeti Vendégház 5000 Szolnok, Tiszaliget Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson: - Erdei Ferenc Kollégium „A” épület 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1.; - „B” épület 5400 Mezőtúr, Szabadság tér 14.; - „C” épület 5400 Mezőtúr, Földvári út 63. A kollégiumi férőhelyek a Főiskola nappali tagozatos hallgatóinak szorgalmi- és vizsga-időszakbeli elhelyezését biztosítják. a)

A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni. A kategóriák megállapítását az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet szabályozza. (5. sz. melléklet)

b)

A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (Térítési és juttatási szabályzat)

c)

A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni.

d)

A pontrendszerben figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét.

130

(2)

(3)

e)

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.

f)

Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt biztosíthat.

A kollégiumi elhelyezés a)

Kollégiumban elsősorban székhelyen kívüli állandó lakhellyel rendelkező hallgatókat kell elhelyezni. Az alacsony jövedelmű, valamint a nagycsaládos szülők gyermekeit, az árva és a volt állami gondozott hallgatókat - kérelmükre az állandó lakóhelyüktől függetlenül - minden más elhelyezést igénylő előtt el kell helyezni.

b)

A kollégiumi elhelyezés feltételeit és a kollégium felvételi rendjét a főiskola Kollégiumi Szabályzata tartalmazza. A kollégiumi elhelyezés hatályos díjtételeit ezen szabályzat 5.sz. melléklete állapítja meg.

c)

A főiskola 2000. január 1-jén rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek számát meghaladó, az intézmény saját bevétele terhére létesített szálláshelyeken lévő férőhelyeit jogosult költségtérítéses formában üzemeltetni. Ebben az esetben is teljesíteni kell azonban a kollégiumi szabályzatban meghatározott előírásokat. Ezen férőhelyek után kollégiumi normatív támogatás nem jár.

Tankönyv- és jegyzetvásárlási támogatás a)

A főiskola teljes képzési idejű államilag támogatott alapképzésben és felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatói a Szolnoki Főiskola jegyzetellátási, jegyzetkiadási, jegyzetértékesítési tevékenységéről, és a hallgatók jegyzetvásárlási támogatásáról szóló szabályzata szerint tankönyv- és jegyzetvásárlási támogatást kérvényezhetnek.

b)

A hallgatói jegyzettámogatást természetben, vagy a Főiskola készpénzt helyettesítő kártya formájában bocsátja a jogosult hallgatók rendelkezésére. Fogyatékossággal élő hallgatók számára

131

elektronikus tankönyvek, tananyagok is biztosíthatók a támogatás felhasználásával.

(4)

c)

A tankönyv- és jegyzetellátásra fordítható éves összeget a Hallgatói Támogatások és Térítések Bizottsága határozza meg.

d)

A támogatás félévente egyösszegű juttatás.

Hallgatói munkadíj Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint – a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett oktatást segítő tevékenység, kutatási tevékenységben történő részvétel, valamint a főiskola egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. 12. § Lakhatási támogatás

(1)

Azok a nappali tagozatos hallgatók, akik a Főiskola kollégiumi szabályzatai szerint kollégiumi elhelyezésre jogosultak lennének, de férőhely hiányában ebben nem részesülhetnek, havi rendszerességgel folyósítandó lakhatási támogatásban részesíthetők. A jogosult létszám az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma, levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95 %-át, valamint a kollégiumi férőhelyen elhelyezettek létszámát.

(2)

Az intézmény éves lakhatási támogatása az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg.

(3)

Lakhatási támogatásban a hallgató – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat útján részesülhet. A pályázatról a hallgató szociális helyzete alapján, pontozásos rendszerben kell dönteni.

(4)

A lakhatási támogatás megpályázásának alapfeltétele, hogy a hallgató rendelkezzen a kollégiumi férőhelyre érvényes elutasított pályázattal. A támo-

132

gatási igény folyósítását a regisztrációs időszak kezdetétől számított két héten belül kezdeményezheti a hallgató. (5)

A lakhatási támogatás részletes szabályait, az elbírálás pontozásos rendszerét a Hallgatói Önkormányzat előterjesztése és egyetértése alapján a Hallgatói Térítési és Támogatási Ügyek Bizottsága félévente határozza meg. A Bizottság döntése tartalmazza a hallgatónként és havonként fizethető maximális összeget és a folyósítás időpontját.

(6)

A lakhatási támogatás odaítéléséről pályáztatás útján a Hallgatói Önkormányzat dönt. A döntés meghozatalakor figyelembe veheti a Kollégiumi Bizottság által – a kollégiumi elutasító határozat elbírálásakor – készített rászorultsági listát. A döntéssel szemben az érintett hallgatók az értesítés megküldésétől számított 8 napon belül az illetékes fakultásigazgatóhoz fellebbezhetnek, aki 8 napon belül dönt. További fellebbezésnek helye nincs. 13. § A hallgatók által fizetendő térítések és díjak

(1)

A Szolnoki Főiskolán folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A támogatási idő megállapításának szabályait a Felsőoktatási törvény 5556.§-a, valamint az 51/2007. Korm.rendelet 3.§-a tartalmazza.

(2)

Az államilag támogatott hallgatók a vonatkozó jogszabályok, valamint a szabályzat rendelkezései és keretei között fizetnek: - eljárási-, szolgáltatási- és egyéb díjakat, - képzési hozzájárulást, - a teljes képzési idejű hallgatók – férőhely igénybevétele esetén – kollégiumi térítési díjat is.

(3)

Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók a vonatkozó jogszabályok, valamint a szabályzat rendelkezései és keretei között fizetnek - költségtérítést, - térítési és egyéb díjakat.

133

(4) Az első szemeszterére beiratkozott hallgatót a főiskola beiratkozása előtt legalább 15 nappal tájékoztatja az első tanévben fizetendő díjakról, térítésekről, a képzés helyéről, a képzés időtartamáról, valamint a tanulmányokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. (5)

Téves díjmegállapítás miatt a hallgató – a díjfizetési kötelezettség megállapítástól számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 munkanapon belül bírálja el.

(6)

Azzal a hallgatóval szemben, aki költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a felsőoktatási intézménytől a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kapott, az intézmény jogkövetkezményeket állapíthat meg, és a következő tanulmányi félévre a hallgató nem iratkozhat be.

(7)

Az intézményi döntés ellen a hallgató – a döntéstől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 munkanapon belül bírálja el.

(8)

A hallgatók által befizetett térítési-, eljárási-, szolgáltatási- és egyéb díjakból befolyt összeget a Szabályzat által megállapított keretek között a felsőoktatási intézmény működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sportés diákjóléti tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet fordítani. A felhasználás módját a Szabályzatban kell meghatározni.

(9) A kollégiumi térítési díj, a különböző kollégiumi költségtérítések összege, a kollégiumi különeljárási-, szolgáltatási díj és egyéb – a kollégiumban beszedett – díjak és térítések a felsőoktatási intézmény működési bevételét képezik. Ezeket a díjakat csak a kollégium fenntartására és fejlesztésére, illetve az igénybevett kollégiumi többletszolgáltatások költségeinek fedezésére lehet felhasználni. (10) A félévre megállapított költségtérítést félévenként egy összegben kell megfizetni, legkésőbb a regisztráció napjáig. A befizetés gyűjtőszámlán keresztül történhet, melyet a hallgatónak a NEPTUN rendszeren keresztül kell bonyolítania.

134

(11) Az intézmény a hallgatót – kérelem alapján – részletfizetési és egyéb kedvezményben részesítheti, figyelembe véve a rendeletben foglaltakat. (12) A hallgatók minden év elején, november 1-jéig egyszeri 2.000,- Ft-ot fizetnek sportköri hozzájárulás címén. Ennek felhasználásáról a Testnevelési Csoport dönt a Hallgatói Önkormányzat beleegyezésével. 14. § Eljárás a tanulmányok megszakítása esetén

(1) A hallgatónak - a Felsőoktatási törvényben, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt határidőig bejelentett - tanulmányai szünetelése esetén költségtérítést nem kell fizetnie.

B) Egyéb térítési díjak 15. § Eljárási-, szolgáltatási- és egyéb díjak (1)

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, valamint e Szabályzatban és más főiskolai szabályzatokban rögzített kötelezettségek elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén a hallgatók a 6. sz. mellékletben közölt díjakat kötelesek fizetni. Ennek összege esetenként nem lehet nagyobb a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 3%ánál.

(2)

Az intézmény minden olyan szolgáltatásért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményhez, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, a többletszolgáltatási díjat is megállapíthatnak.

A Főiskolán tanulmányokat folytató államilag támogatott hallgatók térítési díj fizetése ellenében az alábbiakat vehetik igénybe: a) Az alapképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek, – a hallgató választása alapján- nem magyar nyelven történő oktatása, b) A felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított és a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő termékek (pl. sokszorosított segédletek), c) A felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények,), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben,

135

d) Kollégiumi elhelyezés, e) A képesítési követelményben, illetve a tantervekben meghatározott összkreditet 10%-on felül meghaladó kreditértékben igénybe vett oktatás. (3)

Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, akkor az államilag támogatott hallgatók által is ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért külön költségtérítést nem fizet.

(4)

A felsorolt térítési díjak nem lehetnek magasabbak, mint az önköltség. 16. § Képzési hozzájárulás

(1)

Tanulmányai második évétől képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett az a hallgató, aki 2007. szeptemberében, vagy utána kezdi meg tanulmányait alapképzésben, és az adott tanévben államilag finanszírozott képzésben vesz részt.

(2)

A képzési hozzájárulás mértékét a főiskola a törvényben meghatározott keretek között – figyelembe véve a képzési hozzájárulás irányadó éves összegét – az irányadó összeg százalékában határozza meg, melyet a felvételi tájékoztatóban és a tanév megkezdését megelőzően az intézményben szokásos módon közzétesz.

(3)

A képzési hozzájárulás mértéke az adott évben tanulmányokat kezdő hallgatók vonatkozásában a tanulmányok második évére nem emelhető.

(4)

A képzési hozzájárulás megállapítása során az államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat kell figyelembe venni, míg a költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni.

(5)

A félévre megállapított képzési hozzájárulást – a hallgató választása alapján – havonta egyenlő részletben vagy képzési időszakonként egy összegben kell teljesíteni. A befizetés gyűjtőszámlán keresztül történhet, melyet a hallgatónak a NEPTUN rendszeren keresztül kell bonyolítania.

136

17. § A kollégiumi térítési díj (1)

A Szabályzat alapján kollégiumi elhelyezésben részesülő hallgatók kollégiumi térítési díjat fizetnek.

(2)

A kollégiumi térítési díj összegét tanulmányi félévenként, komfortfokozati bontásban a Szenátus állapítja meg.

(3)

A kollégiumi térítési díj alapdíj tétele az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a; b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a; c) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a; d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.

(4)

A kollégiumi díj összegét a következő részösszegek alkotják: a) az alapszolgáltatásokért fizetendő összeg b) a kollégiumi többletszolgáltatásért fizetendő összeg c) a kollégium fejlesztéséért fizetendő összeg (melyet a hallgatói önkormányzat egyetértésével az intézmény szabályzata állapíthat meg).

(5)

A kollégiumi alapszolgáltatás keretében az alábbi eszközöket és lehetőségeket kötelesek biztosítani a kollégiumban lakó hallgató részére: a) ágy b) asztal, szék, ruhásszekrény c) paplan, párna d) fürdőhelyiségek, illemhelyek e) évi két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása f) évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése g) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő mentesítése h) hűtőgéphasználat i) hideg- és melegvíz használati lehetőség j) főzési és ételmelegítési lehetőség k) tanulószoba l) elektromos áram és fűtési idényben (a távfűtésre vonatkozó szabályozás szerinti mértékű) fűtés m) mosási és vasalási lehetőség

137

n) o) p)

kollégiumonként legalább egy internetes hozzáférési lehetőség a hallgatók ki- és beléptetésekor szükséges ellenőrzéseket elvégző éjjel-nappali portaszolgálat vagy beléptető rendszer közös használatú helyiségek takarítása.

(6)

A kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezéseinek üzemeltetésére jogosult a kollégium vezetőjének előzetes engedélye alapján. A használatnál figyelembe kell vennie a tűz-, baleset-, és érintésvédelmi előírásokat. A főiskola az engedélyhez kötött elektromos berendezést működtető hallgatót a megfelelő elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti.

(7)

A (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összegeket a Hallgatói Önkormányzat és a Kollégiumi Bizottság egyetértésével – a Támogatási és Juttatási Bizottság véleményét is figyelembe véve – a Szenátus határozza meg a gazdasági főigazgató előterjesztése alapján.

(8)

A kollégiumi térítési díj befizetési rendjéről, a befizetés elmulasztása esetén történő eljárásról az érintett kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni.

(9)

A főiskolán költségtérítéses formában üzemeltetett kollégiumok esetében a kollégiumi díjat a Főiskolai Szenátus határozza meg.

(10) A vendéghallgatókra jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni. 18. § A külföldi hallgatók által fizetendő díjak (1)

A kollégiumi díjra, illetve különeljárási és egyéb díjakra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi hallgatókra is alkalmazni kell.

(2)

A külföldi hallgatók részére a költségtérítési díjat (fizetési kötelezettség esetén), illetőleg a kollégiumi térítési díjat az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a küldő fél, az eltartó, illetve maga a hallgató téríti a főiskolának. (ld. A külföldi állampolgárságú hallgatók támogatásának szabályai)

(3)

Minden más díjat a külföldi hallgató a főiskolai szabályzatok szerint térít.

(4)

Az államilag nem finanszírozott képzésben résztvevő külföldi hallgató költségtérítést és egyéb díjakat fizet.

138

19. § Fizetési kötelezettség alóli mentesség, részletfizetési kedvezmény, halasztás (1)

Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kaphat kérelme alapján. a) A hallgató szociális alapon az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben, vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása: képzési hozzájárulás, térítési díj, kollégiumi díj. b) A hallgató tanulmányi teljesítmény alapján mentesíthető a fizetési kötelezettség teljesítése alól: képzési hozzájárulás, jelen szabályzat 15.§ (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatások térítési díja esetében.

(2)

A képzési hozzájárulás mértéke az irányadó összeg. Fizetése alól mentességet kaphat a) a hátrányos helyzetű hallgató, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató.

(3)

Hátrányos helyzetű hallgatónak minősül az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt.

(4)

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. A kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a főiskola.

(5)

Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

139

(6)

A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Albizottságainak címezve nyújtható be az induló szemeszter 2. hetének utolsó munkanapjáig. A Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Albizottságai döntéseikről a hallgatót minden esetben írásban tájékoztatják.

(7)

Az intézményi döntés ellen a hallgató – a döntéstől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 munkanapon belül bírálja el. 20. § Költségtérítés

(1)

Az államilag nem támogatott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékéről a gazdasági főigazgató javaslata alapján a rektor dönt, melyet ezen Szabályzat melléklete tartalmaz.

(2)

A főiskola köteles az első évfolyam érvényes költségtérítési összegét a felvételi tájékoztatóban közzétenni. Köteles továbbá tájékoztatni a hallgatókat a szabályzat rendelkezéseiről, és az első félévre beiratkozott hallgatóval a beiratkozáskor írásos szerződést kötni. A szerződésben meg kell határozni, a hallgató által első tanévben fizetendő költségtérítési összeget, a fizetési kötelezettség feltételeit. A szerződések 1 példányát 10 évig a Tanulmányi és Információ Központban, a Tanulmányi Osztályon, illetve a Felnőttképzési Központban a hallgatók személyi anyagában kell megőrizni.

(3)

A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző félévre megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév május 31ig a főiskolán nyilvánosságra kell hozni.

(4)

A költségtérítés összegét a hallgató köteles a képzési időszakra történő bejelentkezését megelőzően, legkésőbb a regisztráció napjáig félévenként egy összegben megfizetni. A befizetés gyűjtőszámlán keresztül történhet, melyet a hallgatónak a NEPTUN rendszeren keresztül kell bonyolítania.

(5)

Indokolt és megfelelően igazolt esetben egyéni elbírálás alapján a költségtérítési összeg teljesítésére részletfizetési kedvezmény adható.

140

21. § A költségtérítés fizetése alóli mentesülés szabályai (1) 2007. augusztus 1-ét követően az adott szakon folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhető az a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató, aki 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogviszonyt, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezen feltételnek 2007. augusztus 1én eleget tesz. (2) Az (1) bekezdésben érintett hallgatók a költségtérítési díjfizetési kötelezettsége alól abban az esetben mentesülnek, amennyiben a feltételek meglétét a főiskola Gazdasági Főigazgatóságán (Taníjpénztárban) a regisztrációs időszak kezdetét követő 15 napon belül írásban bejelenti, annak tényét hitelt érdemlően igazolja. Amennyiben a hallgató az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőre nem teljesíti, úgy a költségvetési támogatásnál nem vehető figyelembe. (3) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték meg tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, és a megkezdett képzésük legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezt követően a hallgató költségtérítésre kötelezett. 22. § Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje (1) Az intézmény az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a döntést követő 8 napon belül írásban értesíti az érintett hallgatókat. Az intézményi döntés ellen a hallgató – a döntéstől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 munkanapon belül bírálja el.

141

22.§ (A) Átsorolás a 2007/2008. tanévben tanulmányait megkezdő hallgatókra vonatkozóan (1) Az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell dönteni. (2) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat, akik a főiskolán legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá azokat, akik betegség, szülés, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (3) Amennyiben a meghatározott mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni. (4) Azonos kreditindexű hallgatóknál a döntésnek azonosnak kell lenni. (5) A döntést képzési területenként, évfolyamonként kell meghozni. (6) A megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki: a. Az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább 50%-át, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején levő hallgató, továbbá b. Az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe. (7) A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy a. az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b. hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c. hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a felsőoktatási törvény 55.§-ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket.

142

(8) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét. 22.§ (B) Átsorolás a 2006/2007. tanévben, vagy korábban tanulmányait megkezdő hallgatókra vonatkozóan: (1)

Az a hallgató, aki korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben, és azt megszüntette, majd azonos képzési szinten új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként kezdi meg tanulmányait, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben legfeljebb olyan időtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott féléveinek száma nem haladja meg a 12 félévet.

(2)

Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóvá válik az a 2006/2007. tanévben, vagy előtte tanulmányait megkezdő hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt az 51/2007. Korm.rendelet 3.§ (1) bekezdése szerinti mértékben túllépi.

(3)

Az főiskola a költségtérítéses hallgatót – kérelmére – az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átveheti az államilag támogatott képzésből kilépő hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamra, amennyiben az állami támogatás igénybevételéhez szükséges feltételekkel rendelkezik. Az intézményi döntésnél figyelembe kell venni a hallgató tanulmányi eredményeit és szociális helyzetét.

C) Eljárási rendelkezések 23. § Az állami támogatás, és a költségtérítési kedvezmény iránti pályázatok (kérelmek) benyújtása és elbírálása (1)

A rendszeres pénzbeli szociális támogatás, valamint a kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján megállapított ösztöndíj iránti pályázat (kérelem) a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Albizottságainak címezve nyújtható be az induló szemeszter 2. hetének utolsó munkanapjáig. 143

Az (1) bekezdésben meghatározott döntéseket úgy kell meghozni, hogy az állami támogatás az első félévben legkésőbb október 10-ig, a második félévben legkésőbb március 10-ig átutalható legyen. (2)

A pályázatokat (kérelmeket) a fakultási albizottságok fogadják el.

(3)

A Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Albizottságai döntéseikről a hallgatót minden esetben írásban tájékoztatják.

(4)

A tanulmányi ösztöndíjat, a rendszeres pénzbeli szociális támogatást, valamint a más rendszerű pénzbeli támogatást az őszi félévben első ízben október 10-ig, tavaszi félévben március 10-ig, egyébként tárgyhónap 10éig kell átutalni. 24. § A lakhatási támogatás iránti pályázat, a támogatás odaítélése és kifizetése

(1)

A lakhatási támogatás céljára szóló összeget a költségvetési törvényben erre a célra megállapított keretből a jogosult hallgatók arányában, a főiskola részére az Oktatási és Kulturális Minisztérium állapítja meg. A főiskolai keretet a jogosult hallgatók között kell felosztani.

(2)

A lakhatási támogatás odaítéléséhez szükséges pályáztatást a Hallgatói Önkormányzat szervezi. A támogatás odaítélésének rendjét a HÖK Szabályzat tartalmazza. A pályázatokat minden félév elején a beiratkozást követő 2 héten belül kell benyújtani. A támogatásról legkésőbb október 10ig, illetve március 10-ig kell dönteni. A lakhatási támogatás odaítélése egy félévre szól, kifizetése általában havonta történik. Amennyiben a hallgató jogviszonya tanév közben megszűnik, vagy szünetel, a lakhatási támogatás a következő hónaptól nem fizethető.

(3)

25. § A költségtérítési befizetés rendje (1)

Amennyiben a hallgató tanulmányait bármilyen jogcímen a Felsőoktatási törvényben meghatározott határidőn - képzési időszak kezdetét követő 30. napon - túl megszakítja, vagy megszünteti, a részére megállapított költségtérítést akkor is köteles megfizetni. Kivételt képez, ha azért szünetel hallgatói jogviszonya, mert hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségei-

144

nek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibájából kívül nem tud eleget tenni. (2)

A költségtérítés befizetéséről, valamint a személyi jövedelemadóból történő kedvezmény igénybevételéről szolgáló igazolást, teljes idejű képzésben részt vevők számára, a pénzbeli támogatás összegéről szóló igazolással együtt, a Gazdasági Főigazgatóság (Tandíjpénztár) adja ki. Az igazolás kiadására a tárgyévet követő január 31-ig, az átvétel igazolása ellenében kerül sor (végzős hallgató esetében a végzést követő naptári év január 31-ig postázza ki a Gazdasági Főigazgatóság).

(3)

A visszafizetés rendje: Az adott évben tévesen befizetett térítési díjakat a befizetés évében fizetjük vissza. 1.000,- Ft alatti tandíj eltérés esetén nem utalunk vissza. A befizetett térítési díjakat kérvények esetén az engedélyeknek megfelelően térítjük vissza. 26. § Pénzügyi ügyvitel, ellenőrzés és beszámolási kötelezettség

(1)

Az állami támogatás, az eljárási-, szolgáltatási díj és a kollégiumi térítési díj pénzügyi, elszámolási és nyilvántartási rendjét a gazdasági főigazgató utasításban szabályozza.

(2)

A gazdasági főigazgató meghatározott időszakonként tájékoztatja a Szenátust az állami támogatás és költségtérítés befizetésének helyzetéről.

(3)

A rektor a belső ellenőrrel, az időszakonkénti ellenőrzése során az állami támogatások, a díjak megállapításának, befizetésének és nyilvántartásának, továbbá a díjak felhasználásnak rendjét kiemelt feladatként vizsgáltathatja meg. 27. § Jogorvoslat

(1)

A hallgatói támogatások igénybevételének, valamint a térítési díjakra vonatkozó kötelezettségekről, valamint a kedvezmények lehetőségeiről a hallgatókat tájékoztatni kell.

(2)

Az ezen szabályzat alapján hozott döntések ellen fellebbezési lehetőség van. A fellebbezést az oktatási rektor-helyettes 8 napon belül bírálja el.

145

28. § Tájékoztatás (1)

A tájékoztatás formái: a) A tanévenként kiadásra kerülő felvételi tájékoztató, amelyben minden a következő tanévben hatályba lépő változást is közölni kell; b) a főiskolai újság; c) jelen Szabályzat, amelyet a könyvtárban és a Hallgatói Önkormányzatnál a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni; d) az intézmény honlapja. 29. § Az eljárási-, szolgáltatási- és egyéb díjak felhasználása

(1)

A hallgatók által befizetett eljárási és egyéb díjból (a kollégiumi eljárási díjat kivéve) befolyt összeg a következők szerint használható fel: a) a főiskola működési kiadásaira, fejlesztésekre, b) a főiskola közvetlen hallgatói célú kiadásaira, c) ösztöndíjkeret növelésére, d) diák-szociális célra, e) közművelődési célra, f) sporttámogatásra, g) a Hallgatói Önkormányzat támogatására.

(2)

A befolyt összeg felhasználásáról a Hallgatói Támogatási és Térítési Ügyek Bizottsága javaslata alapján a Szenátus dönt az éves költségvetés jóváhagyásakor.

(3)

A kollégiumi térítési díj és a kollégiumi költségtérítések összege a főiskola működési bevételét képezik. Ezek felhasználásáról a 13. § (10) rendelkezik. 31. § Vegyes és záró rendelkezések

(1)

A Szabályzatot a Szenátus 2009. december 14-i ülésén megtárgyalta és a 97/2009. (XII. 14.) számú határozatával elfogadta.

Szolnok, 2009. december 14. Dr. Székely Péter rektor

146

5. sz. melléklet

A SZOLNOKI FŐISKOLA Tudományos Diákköri Szabályzata A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény, továbbá a Főiskolára vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok és a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. § (1) bekezdés r) pontja, valamint a 75. § (4) A) bekezdés i) pontja alapján a Szolnoki Főiskola tudományos diákköri tevékenységének rendjét a Főiskolai Tanács — a Hallgatói Önkormányzat véleményének figyelembevételével — az alábbiak szerint szabályozza.

A tudományos diákköri tevékenység 1. § (1) A tudományos diákköri (TDK) tevékenység az oktató-nevelő munka szerves része. Tudományos diákköri munkának tekinthető a hallgatók által végzett minden olyan — a tantervben előírt tanulmányi, szakmai követelményeket meghaladó — rendszeres tevékenység, amely a jelen szabályzatban meghatározott keretek között folyik. (2) A Tudományos Diákkör célja: - tudományos igényű önképzés megvalósítása, amely kiterjed a hallgatók szakmai és nyelvi ismereteinek elmélyítésére, - a tudományos megismerés gyakorlatának és a kutatás módszertanának elsajátítása, - bekapcsolódás az elméleti és gyakorlati kutatómunkába, - a hazai és külföldi tudományos eredmények megismerése, - az oktatók és a hallgatók között kialakuló közvetlen munkakapcsolat révén a hallgatók szakmai és erkölcsi fejlődésének elősegítése, - a hallgatók bekapcsolódása a szakmai közéletbe, - az elért egyéni és/vagy kollektív eredmények bemutatásának biztosítása és hasznosításának elősegítése. A Tudományos Diákkör irányítása 2. § (1) Az intézményi TDK-munka összefogását a Tudományos Diákköri Bizottság (továbbiakban TDB) látja el.

147

(2) A főiskolai TDB folyamatosan ellátja a TDK-munka irányítását, koordinálását, ellenőrzését. Szorgalmazza a tudományos kapcsolatok kialakítását, az eredményes munka elismerését, irányítja a TDK-konferenciák szervezési munkáját, elősegíti a kiemelkedő TDK-munkák részvételét az országos, illetve társintézmények TDK-konferenciáin, a hazai és külföldi szakmaitudományos konferenciákon, rendezvényeken. (3) A főiskolai TDB tagjai a TDK munkában résztvevő tanszékek egy-egy oktatója, a Hallgatói Önkormánmyzat megbízottja. A TDB maga választja meg elnökét. A TDB munkáját az elnök irányítja, aki tagja a Főiskola Tuodmányos Tanácsának. A TDB munkájának adminisztratív segítésére a TDB az elnök javaslatára titkárt bíz meg határozatlan időre. (4) A főiskolai Tudományos Diákköri Bizottság feladata: - kidolgozza a főiskola TDK tevékenység szabályzatát, - kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Szakmai Bizottságokkal, továbbá tudományos szervezetekkel és egyesületekkel, - segíti a TDK-munkák szakmai nyilvánosságának megteremtését, publikálásukat, hasznosításukat, (5) meghatározza a főiskolai konferenciák időpontját - figyelemmel a félévi időbeosztásra.A TDB éves munkaterv alapján dolgozik. A TDB üléséről készített jegyzőkönyvet az elnök eljuttatja a rektornak, a TDB tagjainak, illetve a határozatok végrehajtásában érdekelteknek. 3. § A tanszéki TDK-felelősök - közvetlenül segítik és évente értékelik tanszékük ilyen irányú tevékenységét, - figyelemmel kísérik, hogy minden évben szeptember 20-ig, illetve február 20-ig a hallgatók megismerjék a szervezeti egységek által javasolt TDK-témákat, a konzultáló oktatókat, - szervezik a főiskolai konferencia szekcióinak munkáját, - a házi konferencián összegyűjtik és előkészítik a zsűrik által a pályzatokra és az Országos Diákköri Konferenciára (OTDK), a hazai és nemzetközi konferenciákon való bemutatásra javasolt dolgozatokat, - elősegítik a kimagasló TDK-munkát végző hallgatók munkájának elismerését,

148

-

felkérésre írásban beszámolnak a tanszékvezetőknek és a főiskolai TDB-nek a tanszéki TDK-munka helyzetéről, problémáiról. A főiskolai TDK-konferencia szervezése 4. §

(1) A főiskolai TDB szervezésében és rendezésében félévenként kerül sor házi konferenciára. A főiskolai konferencián a hallgatók dolgozattal, szoftverrel vagy egyéb írásos anyaggal vehetnek részt. A formai követelmények feleljenek meg a TDB által megszabott, az országos gyakorlatban elfogadott feltételeknek és színvonalnak. A munka rövid, írásos összefoglalójának (tématerv) a TDB által megszabott határidőre kell elkészülnie. A konferenciák segítsék elő a hallgatók előadó- és vitakészségének kialakulását és fejlesztését, a diákköri alkotómunka elismerését, propagálását. (2) A főiskolai konferencia az a fórum, ahol az előadások és az azokat követő viták alapján a zsűrik értékelik és rangsorolják jutalmazásra a TDK-követelményeknek megfelelő pályamunkákat, ajánlják azokat az országos konferencián vagy más országos pályázaton való bemutatásra. (3) A TDK-konferencia szekcióülésein biztosítani kell a hallgatók és az oktatók részvételét és minél több külső szakember meghívását. A TDK-mozgalom keretében egyéb rendezvények (előadások, bemutatók stb.) is szervezhetők. 5. § Az OTDK-ra való küldésről a főiskolai konferencia szekciózsűrijei döntenek. Az OTDK szekciók rendező intézményeivel a kapcsolatot a tanszéki TDKfelelősök bevonásával a főiskolai TDB-elnök tartja. A főiskolai TDB szorgalmazza az OTDK-n kiemelkedően szereplők erkölcsi és anyagi elismerését. Pályázatokon való részvétel 6. § (1)

A pályázatokra vagy az OTDK-ra javasolt TDK-dolgozatokat — egységes borítóba kötve, a konzulens által jóváhagyott kiadványban közlésre alkalmas tartalmi összefoglalóval ellátva — a pályázat vagy az OTDT által előírt formában és példányban a tanszék TDK-felelősének kell beadni.

149

(2)

Záróvizsgát tett hallgató végzése után 1 éven belül adhat még be TDKdolgozatot – hacsak az OTDK szabályzata nem rendelkezik ettől eltérően.

(3)

A beadott dolgozatokról a pályázatok kiírásában, illetve az OTDK szekcióinak felhívásaiban szereplő szempontok szerint a tanszék TDKfelelőse készítteti el a bírálatot. A TDK-munka tanszéki segítése 7. §

A TDK-munka segítése érdekében a tanszékvezető - működési területén segíti és szervezi a tudományos diákköri tevékenységet, - a tanszékről minden évben szeptember, illetve február 20-ig bekéri a TDK-témákat a konzultálásra vállalkozó oktatók nevének feltüntetésével, - gondoskodik arról, hogy minden évben szeptember, illetve február végéig a hallgatók megismerjék a tanszék által javasolt TDK-témákat és a konzultáló oktatókat, - az ésszerű lehetőségek keretén belül biztosítja a TDK-munkát végzők részére a működési feltételeket, - figyelemmel kíséri a konzulens oktatók munkáját, - a konzulens oktató kezdeményezésére indokolt esetben hozzájárulhat az eredményes TDK-munkát végző hallgatók kedvezményben részesítéséhez (témához kapcsolódó előadások, gyakorlatok, feladatok alól történő felmentés; a félév végi követelmények teljes vagy részleges elismerése stb.), - a tanszéki TDK-tevékenységben a tanszékvezető elsősorban a tanszéki TDK-felelősre támaszkodik, aki a kapcsolattartó személy a TDBvel is. A hallgatók eredményes munkájának elismerése 8. § (1) A TDK-tevékenység elbírálásának, jutalmazásának alapja: - a főiskolai konferencián való részvétel és az elért eredmény, - az országos rendezvényen való eredményes szereplés. (2) A hallgatók TDK-munkáját figyelembe kell venni:

150

-

kiemelt és köztársasági, valamint alapítványból származó ösztöndíjak odaítélésekor, hazai és külföldi konferenciára való kiküldetéskor.

(3) A TDK-konferencián (főiskolai, társintézményi vagy országos) való eredményes részvételt a leckekönyvbe be kell jegyezni: a hallgató melyik évben, milyen szekción, milyen díjat nyert TDK-dolgzatával. A bejegyzést a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ végzi a TDB elnökének tájékoztatása alapján. 9. § (1) A főiskolai konferencián szerepelt és a szekciók zsűrijei által javasolt dolgozatokra a Hallgatói Önkormányzat biztosítja a Főiskola elkülönített keretéből a jutalmat. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián szekciójukban 1-3. helyezést elért hallgatók a következő két félévre, a főiskolai TDK valamely szekciójában 1. helyezést elért hallgatók pedig a következő egy félévre ösztöndíj pótlékot kapnak a „Hallgatói juttatások és fizetendő díjak” érvényes szabályozása alapján. További elismerési lehetőség lehet az előnyben részesítés a kollégiumi elhelyezésnél. (2) A TDK-tevékenység értékelése keretében a Hallgatói Önkormányzat külön díjazza a legjobb elsőnek ítélt pályamunkát. A Főiskola rektora szintén odaítélhet különdíjat. (3) A Főiskola Tudományos Diákköri Bizottsága: - gondoskodik a díjazott dolgozatok adatainak közzétételéről, - a végzett hallgatókat konferenciára küldésük esetén a munkahelyükről kikéri. (4) A főiskolai Tudományos Diákköri Bizottság eljár annak érdekében, hogy - a legeredményesebben tevékenykedők hazai és nemzetközi TDK- és szakmai tudományos konferenciákon résztvehessenek, - a legszínvonalasabb TDK-dolgozatok publikálásra kerüljenek, - a 7. § utolsó, valamint a 9. § (1) bekezdése szerinti kedvezmények kerüljenek odaítélésre.

151

Az oktatók eredményes TDK-munkájának elismerése 10. § A TDB elnöke kezdeményezze a rektornál a TDK-munkát kiemelkedően segítő oktatók elismerését. Javaslatot tesz (tanszékvezetői, tanszéki TDK-felelős ajánlásával) a megalapítandó „Mestertanár” címre. Záradék 11. § Jelen TDK-szabályzatot a Főiskolai Tanács 2002. október 1-i ülésén a 63/2002.(X.1.) Ftan sz. határozatával hagyta jóvá. A Szabályzat 2002. október 2-án lép hatályba.

Szolnok, 2002. október 2.

Dr. Törzsök Éva főigazgató

152