Könyvtárak az emberi kapcsolatokért – Fókuszban a nemzetiségi ellátás Feketsné Kisvarga Anita 2013. október 7.
Az előadás felépítése y Miért kell fókuszálnunk a nemzetiségekre? y Adatok a nemzetiséghez tartozók számáról, arányáról, a KSH 2011‐es
népszámlálási statisztikái alapján országosan és Komárom‐Esztergom megyére vetítve.
y Miért kell a könyvtáraknak szerepet vállalni a nemzetiségi
hagyományok és – kultúrkincs ápolásában?
y A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése
a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról (2010) – III. fejezet: A kisebbségek könyvtári ellátása. y A 2012. évi kulturális törvény és a 2013‐as KSZR‐rendelet vonatkozó passzusai.
y A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felmérései y A felmérésekről általában. y A 2013‐as vizsgálat eredményei és azok összevetése az 1995‐ös és a 2009‐es
felmérések adataival.
y Következtetések, javaslatok
2011. évi népszámlálás A KSH adatai szerint a nemzetiséghez tartozók száma a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve emelkedett – kivéve: görög, szlovák, szlovén, ukrán. A nemzetiségi törvény által elismert hazai 13 nemzetiséghez tartozó száma összesen 644.524 fő, a teljes népesség 6, 5 %‐a. (A válaszadási arány 85 %.)
Országos adatok a nemzetiségi lakosság számáról, arányáról 2011 szlovén
örmény
ruszin bolgár görög
egyéb kisebbségek‐ hez tartozók
lengyel cigány
ukrán szerb horvát szlovák román német
Nemzetiségek népességi adatai Komárom‐Esztergom megyében 2011 Családi, baráti Nemzetiség, Kulturális Nemzetiséghez Nemzetiség Anyanyelv közösségben nyelv kötődés tartozó használt nyelv Magyar
252 432
255 255
254 505
..
257 914
17 929
4 709
8 128
..
20 631
572
441
1 815
..
2 117
Hazai nemzetiségek együtt Egyéb nemzetiség‐ hez tartozó Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen
48 329
47 875
49 402
..
46 262
319 262
308 280
313 850
..
326 924
Népesség
304 568
304 568
304 568
..
304 568
Nemzetiségek népességi adatai Komárom‐Esztergom megyében 2011
6%
1%
14%
79%
magyar
hazai nemzetiségek együtt
egyéb nemzetiséghez tartozó
nem kívánt válaszolni
Nemzetiségek népességi adatai Komárom‐Esztergom megyében 2011 Nemzetiség, nyelv
Bolgár Cigány (Romani, Beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt
Nemzetiség
Anyanyelv
Családi, baráti közösségben használt nyelv
87
54
71
..
162
4 261
934
1 055
..
4 371
79 90 181 9 168 78 577 22 66 3 174 12 134
39 32 78 2 232 7 241 8 25 972 10 77
36 31 121 4 715 7 356 14 56 1 582 10 74
.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..
91 109 215 10 930 85 803 35 104 3 537 26 163
17 929
4 709
8 128
..
20 631
Kulturális kötődés
Nemzetiséghez tartozó
A
nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról (2010) III. fejezet: A kisebbségek könyvtári ellátása.
Részlet dr. Kállai Ernő, egykori kisebbségi ombudsman 2010. évi jelentéséből „A kultúra nemcsak a nyelv,(…) irodalom, könyv, hanem összetartozást kifejező, a közösség által egységesen elismert és gyakorolt szokások, hagyományok, normák, közösségi jelképek, szimbólumok, vallásos és egyéb hitek, ünnepek és más sajátos önkifejező eszközök összessége. A könyvtár, mint a mindenfajta információk kútfője, mint sokrétű tudásbázis és mint közösségi, közművelődési találkozási tér alkalmas a kisebbségi kultúra ezen szegmenseinek a közvetítésére is.”
Néhány szó az ombudsmani vizsgálat eredményeiről yA
nemzetiségi könyvtári rendszer és ellátás színvonala adathiány miatt nehezen meghatározható. y A közkönyvtárak a nemzetiségi állományaikról bontott adatot nem gyűjtenek. y Nincsenek adatok a használókról, az olvasói igényekről. y A vizsgálat során szerzett, gyakran becsült adatokból arra lehet következtetni, hogy a könyvtárak nemzetiségi állománya (különösen az ellátórendszer alapszintjén) rendkívül alacsony, frissülésük lassú. y Nincs jogszabályi kerete annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok véleményezési jogot kapjanak a könyvtárak nemzetiségi állományának alakításakor.
A könyvtárak jelenlegi jogszabályi környezete 2012. évi CLII. törvény A megyei könyvtár… y 18. § c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó
lakosainak könyvtári ellátását; y 18. § g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert;
39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről y 1 § (4) A megyei könyvtár szolgáltatásait a megyei könyvtárral
kötött külön megállapodás alapján a nemzetiségi könyvtárat fenntartó nemzetiségi önkormányzat is igénybe veheti; y 4. § (7) A könyvtári szolgáltatásokról a megyei könyvtár információkat biztosít a kistelepülési önkormányzat honlapján, különös figyelemmel az új és az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokra, továbbá a fogyatékossággal élőket és a nemzetiséghez tartozókat érintő információkra;
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felmérései (1995, 2009, 2013) y 1995 y Könyvtárunk az Irányelvek a nemzetiségi lakosság
könyvtári ellátásának továbbfejlesztésére című dokumentum megjelenése, azaz 1972 óta nemzetiségi báziskönyvtárként gondoskodik 16 német és 11 szlovák nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtár ellátásról. y Az 1995‐ös felmérés célja átfogó kép felvázolása a
könyvtárak nemzetiségi állományáról, a nemzetiségi nyelven olvasók számáról, igényeiről, adatgyűjtés a szlovák és német nemzetiségek lakta települések oktatási, művelődési és kulturális lehetőségeiről, szokásairól.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felmérései (1995, 2009, 2013) y 1995 y A vizsgálatban részt vevő települések aránya 50 %‐
os volt. y A felmérést Búzer Károlyné végezte el. A vizsgálat
eredményeiről a Könyvtár és kulturális élet Komárom‐Esztergom megye nemzetiségi községeiben című tanulmányában számolt be.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felmérései (1995, 2009, 2013) y 2009 yA
Nemzeti Kulturális Alap támogatásával könyvtárunk megismételte korábbi felmérését és összehasonlította az a kapott adatokat.
y A vizsgálatban részt vevő települések aránya 60 %‐
os volt. y A felmérést Búzer Károlyné végezte el. A vizsgálat
eredményeiről A nemzetiségi szolgáltatások igényfelmérése Komárom‐Esztergom megye nemzetiségi községeiben című kutatási jelentésében olvashatunk.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felmérései (1995, 2009, 2013) y 2013 y Az
új Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer nagyobb hatókört biztosít a megyei könyvtár számára 2013 januárjától. 56 települési könyvtárral kötöttünk szolgáltatási szerződést, ami a lehetőséget nyújt az egységes alapokon nyugvó könyvtári szolgáltatások kiépítéséhez – a nemzetiségi lakosság igényeihez is igazodva. y 5 évre szóló munkaterven dolgozunk, melyhez többek között a nemzetiségi állománnyal rendelkező könyvtárak állapotfelmérése is szükségessé vált. y A vizsgálatban részt vevő települések aránya 87 %‐ os volt.
A 2013‐as vizsgálatban részt vevő könyvtárakról y 15
német nemzetiségi állománnyal rendelkező könyvtárból 13 vett részt a vizsgálatban. y A megkérdezett 8 szlovák nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárból 7 töltötte ki a kérdőívet. y A felmérésben 16 községi könyvtár, 1 városi fiókkönyvtár (Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata‐Agostyáni Fiókkönyvtár) és a József Attila Megyei Könyvtár 2 fiókkönyvtára (Bánhidai Fiókkönyvtár, Felsőgallai Fiókkönyvtár) vett részt. Vizsgáltuk a korábban községi, de 2013‐tól városi könyvtárrá váló táti könyvtárat is. y Mogyorósbányán német és szlovák nemzetiségű lakosság is él.
A 2013‐as vizsgálat módszerei y Leíró ‐ keresztmetszeti kutatást végeztünk – nem
vontunk le következtetéseket, nem kerestünk ok‐ okozati összefüggéseket. Az adatfelvétel ideje: a 2013. augusztus 1‐től szeptember 20‐ig terjedő időszak. y A felmérés önkitöltős kérdőívek segítéségével történt, melyek alapjaiban nem különböztek a korábbi vizsgálatoknál alkalmazott adatlapoktól. y Sok esetben csak becsült értékekkel számolhattunk. y Az korábbi vizsgálatok adataival való összevetést nehezíti a felmérésben résztvevők aránya közötti különbség.
Kérdéscsoportok y 1. A települések népességi adatai – lakosság száma,
a nemzetiségi lakosok önkormányzatok száma.
aránya,
nemzetiségi
y 2. A nemzetiségi oktatás adatai. y 3.
A nemzetiségi hagyományok, ápolásának színterei.
és
‐kultúra
y 4. A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési
könyvtárak adatai. y 5. A megkérdezettek észrevételei – nyitott kérdés.
A község neve magyarul
A község neve nemzetiségi nyelven
A település lakosságának száma (2012)
A nemzetiségi lakosság száma (2012)
A nemzetiségi lakosság aránya
Baj
Woj
2837
86
3%
Csolnok Dág Dunaszentmiklós Kecskéd Kesztölc Környe Leányvár
Tscholnok n.a. Niklo Katschka Kestúc Kirne Leinwar
3230 947 430 1998 2701 4461 1795
1313 294 172 1498 728 n.a. 300
41% 31% 40% 75% 27% n.a. 17%
Mogyorósbánya* Piliscsév Szomor Tardos Tarján Tát
n.a. Čív Somor Tardoš Tarian Taath
887 2419 1135 1600 2677 5510
100 639 150 200 2142 500
11% 26% 13% 13% 80% 9%
Tata‐Agostyán
Augustin
625
242
39%
Tatabánya‐Bánhida
n.a.
2000
60
3%
Tatabánya‐Felsőgalla
Obergalla
2700
n.a.
n.a.
Vértessomló
Schemling
1336
466
35%
Vértesszőlős
Sileš
3122
55
2%
Vértestolna
Tolnau
520
312
60%
42930
9257
22%
összesen
Nemzetiségi oktatás adatai y Nemzetiségi óvodák y 20
településből/városrészből 17‐ben működik óvoda melynek mindegyike nemzetiségi vagy hagyományőrző. y Az óvodai csoportok száma átlagosan 2,75, mindegyikük egyben nemzetiségi vagy hagyományőrző óvodai csoport. y Az összes óvodába járó gyermek átlagosan 99%‐a részesült nemzetiségi nyelvoktatásban 2012‐ben.
Nemzetiségi oktatás adatai y Nemzetiségi iskolák y 20
településből/városrészből 16‐ban működik iskola, melyek átlagosan 7 osztályosak (minimum: 1; maximum: 13) y Az összes iskolába járó gyermek közül átlagosan 97% részesült nemzetiségi nyelvoktatásban 2012‐ ben (minimum: 66%; maximum: 100 %) y A nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok száma összesen 67 fő, átlagosan településenként 3,4 fő (minimum: 1; maximum: 9).
A nemzetiségi hagyományok és ‐kultúra ápolásának színterei y Színterek y 13
településen működik a könyvtár mellett művelődési ház, 3 községben van IKSZT és 1 településen teleház. y A hagyományos, évente megrendezett kulturális programok („rendezvényféleségek”) átlaga 7,3 (minimum: 2; maximum 22). y 17 településen/városrészben működik legalább egy hagyományőrző csoport, kulturális‐művészeti együttes. y 13 településen van tájház.
A nemzetiségi hagyományok és ‐kultúra ápolásának színterei y Tájházak y A kiállítási anyag általában a hagyományos népi
lakóház berendezési tárgyait, a népi életmód eszközeit, használati tárgyait mutatja be. y A nyitva tartás minden adatközlő válasza alapján,
igény szerint, időpont egyeztetéssel valósul meg. y A közölt adatok tanúsága szerint a legkorábban
alapított tájház 1964‐ben nyitotta meg kapuit (Kesztölc), a legfiatalabb alapítású pedig 2013‐ban (Baj).
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A könyvtár épülete y
A vizsgálatban résztvevő könyvtárak közül 10 művelődési házzal egy épületben, vagy IKSZT‐ épületben helyezkedik el.
y
3‐3 könyvtár önálló épületben vagy polgármesteri hivatallal egy épületben működik.
y
2 könyvtár működik egyéb intézménnyel egy épületben (idősek napközi otthona, óvoda).
y
1 könyvtár működik vendégházban.
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A könyvtár nyitva tartása, a könyvtár olvasói y
y
y
y
A vizsgálatban résztvevő könyvtárak átlagosan heti 11,95 órát tartanak nyitva (minimum: 2; maximum: 38) A regisztrált olvasók száma 2012‐ben 3 890 fő volt a 20 településen/városrészben összesen (minimum: 15, maximum: 796) Nem válaszolt a kérdésre 1 könyvtár. A könyvtárosok becslése szerint a nemzetiségi olvasók aránya átlagosan 23 %. Ez nagyon közelíti a lakossági arányszámot, ami 22 %. (Minimum: 2 %; maximum 80 %.) Nem válaszolt a kérdésre 2 könyvtár. A nemzetiségi nyelven olvasók számát a 20 könyvtárban átlagosan 14 főre becsülik (minimum: 0; maximum: 33). Nem válaszolt 3 könyvtár.
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A könyvtár állománya y
A könyvtár teljes állománya 2012‐ben a 20 településen 178.469 dokumentum volt, melyből a nemzetiségi állomány 9.296 dokumentum volt. (Ez utóbbi kérdésre nem válaszolt 5 könyvtár.)
y
A nemzetiségi állomány arány átlagosan 5‐8 %.
y
Nem tudunk adatokat szolgáltatni arról, hogy a nemzetiségi állományban milyen arányban van jelen a szépirodalom, a szakirodalom és a gyermekirodalom, mivel a kérdésre a könyvtárak több, mint 50 %‐a nem tudott válaszolni.
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A könyvtár állománya y
Mindössze 5 könyvtár fizet elő nemzetiségi lapokra (Neue Zeitung, L’udovénoviny), 1 könyvtár számára a helyi nemzetiségi önkormányzat biztosítja a lapot.
y
Mindössze 9 könyvtárnak biztosít az önkormányzat saját költségvetéséből állománygyarapítási keretet. Ez összesen 3.500.000 Ft volt 2012‐ben.
y
A 9 könyvtár közül 7 válaszolt arra a kérdésre, hogy az állománygyarapítási keretből mennyit költ a könyvtár nemzetiségi dokumentumokra. Ez az összeg 80.000 Ft volt, és 2 könyvtár tudhatta magáénak (minimum: 0; maximum: 50.000).
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A könyvtár állománya y
A megkérdezett könyvtárak többsége ajándék útján szerzi be általában a nemzetiségi dokumentumokat (10 könyvtár), 6 könyvtár a megyei könyvtár gyarapítása révén jut hozzá, 5 vásárol is és 1 választotta az egyéb kategóriát. Nem válaszolt 3 könyvtár.
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A települési könyvtárosok y
y y
12 könyvtárosnak van könyvtárosi végzettsége, ebből 7 könyvtárosnak alapfokú végzettsége van, 5 könyvtárosnak pedig felsőfokú könyvtárszakmai végzettsége. 6 könyvtáros beszéli a nemzetiségi nyelvet. 8 könyvtáros venne részt szívesen a nemzetiségi könyvtári ellátással kapcsolatos továbbképzéseken y 6 könyvtáros jelölte meg, hogy ezeken a képzéseken miről hallana szívesen – egyöntetűen a bevált módszerek, a nemzetiségi könyvtári állományra épülő szolgáltatások, programok megszervezésének gyakorlata érdekli őket.
A nemzetiségi állománnyal rendelkező települési könyvtárak adatai y A települési könyvtárosok észrevételei y8
könyvtáros osztotta meg véleményét, észrevételeit a vizsgálattal kapcsolatban. yKözülük 6 egyértelműen kijelenti, hogy alacsony az érdeklődés a nemzetiségi dokumentumok iránt. y2 könyvtáros említette azt is, hogy bár a kínálati oldalon az állományt tekintve nincs probléma, az olvasói érdeklődés mégis alacsony. yJavaslatot fogalmazott meg 2 kolléga: kampányokra, hatékonyabb országos és helyi marketingre van szükség, illetve az iskolák személyes felkeresésére. y A nemzetiségi állomány frissítését kérte 1 fő.
•A nemzetiségi oktatás helyzete – nagyon jó. •A közösségi színterek, a hagyományápoló kulturális programok
a nemzetiségi identitástudatot erősítik. •A nemzetiségi gyökerű könyvtárhasználók aránya a regisztrált olvasók arányával a lakossági megoszlást követi, de a nemzetiségi nyelven olvasók száma átlagosan 14 fő a 3890 regisztrált olvasóból. •A könyvtárak általában nem gyűjtenek adatokat a nemzetiségi állománnyal és az állományt használókkal kapcsolatban. •Kevés, sok helyen hiányzik a nemzetiségi állomány gyarapításához a keret. •Kicsi a kereslet a nemzetiségi dokumentumok iránt.
•
•Mit tehet a JAMK? • Az állományadatok követésére nagyobb lehetőség lesz a TextLib megyei körű kiépítése révén. • Folytatni kell az OIK‐kal kiépült jó kapcsolatot, keresni kell a szakmai továbbképzéseken való részvétel lehetőségét. • Képzések szervezése. • "Nincs elég reklám, nincs elég propaganda sem a nemzetiségi állományokról a könyvtárak honlapján, s más „üzenetküldő csatornáin” – ombudsmani jelentés. •Mit tehetnek a települési könyvtárak? •A nemzetiségi óvodák, iskolák, olvasók igényfelmérése. •A nemzetiségi kultúra ápolását támogató programok szervezése. Együttműködés keresése a helyi művészeti csoportokkal, hagyományőrző együttesekkel. •Intenzív kapcsolatápolás a nemzetiségi önkormányzatokkal, állománygyarapításkor véleményezési lehetőséget kellene biztosítani a számukra.
Köszönöm figyelmüket.
