könyvtár
M. C S Á S Z Á R
EDIT
MOLNÁR GYÖRGY, A RENDEZŐ
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI
KÖNYVTÁR
tó. szám
M. C S Á S Z Á R EDIT
MOLNÁR GYÖRGY, A RENDEZŐ
B u d a p e s t , 1 9i4 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI O r s z á g o s Színháztörténeti
INTÉZET Múzeum
A szerkesztésért és a kiadásért felelős Dr. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója 65-093 É M . Számítástechnikai és ügyvitelgépesitési Vállalat sokszorosító üzeme Példányszám: 414 T e r j e d e l e m : 10 A/5 i v
Molnár György önéletrajzi Jagysateinek első o l d a l a
A MESTEREK ÉS A MESTER A látványos színpadi produkció első meggyőződéses zászlóvivője Magyarországon Molnár György. Egyúttal az e l ső színházi szakember, a k i a rendezőt a s z i n p a d művészeté ben külön, és különösen .jelentős személynek t a r t j a . A felvilágosodás korában életrehivott magyar n e m z e t i színjátszás a d o l o g természeténél fogva irodalomközpontu: szemében legnagyobb jelentősége a nemzeti n y e l v s z i n p a d ! használatának, a nemzeti nyelvű drámának van. (Nem azonos az e r e d e t i dráma igényével!) A f r a n c i a r o m a n t i k a u r a l o m r a jutása a h a z a i színpado kon - ugyancsak magától értetődik - a ragyogó szerepek r a gyogó megszemélyesítőit,az élvonalbeli színészeket h e l y e z t e érdeklődése középpontjába. A negyvenes években ünnepelt virtuózok sorát látjuk végigvonulni a Nemzeti Színház és vidéki városaink színpadain. Mellettük - h i s z e n a r o m a n t i kus dráma nem i s t a r t igényt másra, mint néhány sztárra és pár statisztára - elhalványodik az együttes, a játék össz hangja. A rendező hivatásának hangsúlyozásával Molnár kísér l e t e t t e t t az egész produkció színvonalának emelésére. Nem vitatható azonban, hogy a" rendezés munkáját elsősorban a s z i n p a d i e f f e k t u s o k összehangzó és hatásos megszervezésé ben látta. Éppen ezért részesült kortársaitól, sőt az utó kortól i s lenézésben: az i r o d a l m i közvélemény a hang- és fényhatások jelentőségét kötelességének érzi alábecsülni. 1
H o l o t t a s z i n p a d i látványosság a közönség i g e n termé szetes kívánsága. így vagy amúgy, de rést tör magának meg-
-
!>
-
merevedett dogmák között i s : a h o l p l . a helyegység megköti a díszlet festő kezét, o t t a n y e l v túlburjánzó kópszerüsége m e l l e t t a díszes jelmezekben k e r e s életlehetőséget. Az sem véletlen, hogy az o l a s z opera és a j e z s u i t a iskoladráma o l y nagy s z e r e p e t játszott a f r a n c i a színháztörténetben s hogy a "valószerűt" követelő polgári islés a r o m a n t i k a ko rában éppen i t t t o m b o l t a k i magát l e g j o b b a n . A színpadi látványosság utáni vágy Magyarországon ép pen ugy megvolt kezdettől f o g v a , m i n t Nyugaton. Az első hivatásos társulatok szegénysége akadályozta az előadások fényes kiállítását, de p l . Kelemen Lászlóék jelmeztára az induláskor sok pompás darabbal d i c s e k e d h e t e t t . * Ebben az időben a színpadon a l i g v o l t kellék, b u t o r : csak a n n y i , amennyi a játék m i a t t feltétlenül szükséges. A d i s s e s men tékben, kalpagokban megjelenő színészek azonban kellőkép pen felkeltették a nemzeti méltóságnak a z t a képzetét,amep
l y e t a darabok szövege i s tolmácsolt. * A XIX. s z . elején a k i s fővárosi színpadokon, a Hacker Szálában és a Rondel lában már felütötte sátrait C o r t e z , az Indiákat hódító s p a n y o l c o n q u i s t a d o r , vagy látványos hátborzongató éji táncot l e j t e t t e k a megholtak s z e l l e m e i . ' * Ezeknek az egyszerű látványosságoknak az előállításá hoz még nem v o l t külön, hivatásszerű rendezőre szükség. Rendező van ugyan, de szerepe a színészek fölötti fegyelem gyakorlása, szerepkiosztás, szerencsés esetben a szerepek megmagyarázása; a s z i n p a d i e f f e k t u s o k az ügyelőre t a r t o z nak. Ő gyújtja meg kellő p i l l a n a t b a n a görögtüzet, ö gon d o s k o d i k a táborok s z i n p a d i felveréséről. A vándorlás éveiben minden f e l a d a t sokszorosan nehe zebbé vált. A fővárosban, vagy később az egy-két vidéki állandó színházban megvoltak a konkrét feltételek. Megvolt a már i s m e r t - vagy hamarosan ismerőssé váló - szinpadmé— r e t , a s z i n p a d felszerelése vagy hiányosságai. Az e s e t e k javarészében azonban ad hoc színpadokon k e l l e t t játszani. A nagyváradi Zöldfa színházterme még a század derekán i s
előkelő lehetőség v o l t csizmadiaszínekhez és fából összeá c s o l t i d e i g l e n e s építményekhez képest .Ezeknél nem l e h e t e t t korábbi t a p a s z t a l a t o k a t értékesíteni, mert ha Kolozsvárott elfért a színpadon e z , vagy az - a kolozsvári F a r k a s u t c a i színház s z i n p a d t e r e i s csak 13 »16 m szinpadnyilással és 13,23 m mélységgel d i c s e k e d h e t e t t -, Marosvásárhelyen vagy Déván, Szegeden vagy Kecskeméten már más arányokkal k e l l e t t megbirkóznia nemcsak a szerepét alakító színésznek, hanem a berendezésről, világításról gondoskodó ügyelőnek A látványosság utáni vágy csak a század harmincas év e l b e n vált uralkodóvá. A k o r meg i s t e r e m t e t t e igényeihez a maga embereit: T e l e p i György, a szcenikus és Fáncsy La j o s , az első valódi rendezői tehetséggel megáldott magyar színész személyében. M i n d k e t t e n hamarosan a fővárosba ke rültek és a P e s t i Magyar Színház, a Nemzeti v i s z o n y l a g k i váló feltételei között működhettek. A vidékkel való kap c s o l a t u k 1837 után ( T e l e p i esetében korábban) már csak e s e t l e g e s . Még meghívják s z c e n i k a i szakértőnek egy-egy v i déki városba: Fáncsy,mint k e d v e l t romantikus színművek hő se, elmegy vendégjátékra és szóval, példával r e n d e z i a meghívó együttest. A vidék azonban nem t u d lépést t a r t a n i a nemzeti színházi fejlődéssel, mert a műsort átveheti ugyan, de az anyagi körülmények, a közönség, sőt a művészi előfeltételek i s mások. Honnan t a n u l tehát a vidéki rendezés? Az e s e t e k i g e n elenyésző részében külföldi - német szakirodalomból. Ugyancsak elenyésző számban német vándor társulatoktól. Ezek t i . már a harmincas évek derekán nem csak népszerűtlenek, hanem szegények i s , maguk sem sokat nyújthatnak. Marad a nemzeti színházi példa m e l l e t t még egy forrás; a magyar i r o d a l o m . Németül nem m i n d e n k i t u d o l v a s n i , magyarul minden színész. Szakirodalom n i n c s ugyan még, de van szépirodalom, vannak folyóiratok. Folyóiratok régi évfolyamai. E r r e a hatásforrásra két k l a s s z i k u s pél-
dank v a n . Az e g y i k az Aurora 1822. évfolyamának i l l u s z t rációja, a Dobozy ("Schärmer Mór r a j . , Axmann Jósef bésziv a t t a , Blaschke Ján. metsz."). A K i s f a l u d y Sándor költemé nyét illusztráló, de képmagyarázattal i s bőven ellátott melléklet m e g i h l e t t e a h a z a i színpadokat. 18J3 nyarán Kan t o m é j u t alom játékát Budán "Hat néma ábrázolatok Dobozy Mihály futásából, Telepy elrendezése s z e r i n t " zárták be. Az Éder - László-féle színtársulat Hódmezővásárhelyen mu t a t j a be "pompás néma ábrázolat"-ban, de csak "öt szakasz ban", Szegeden énekkisérettel a d t a ugyanezt a tablót egy harmadik társulat, a h o l "a mezőnek szép s e l e v e n tükrözé se" kerül külön kiemelésre. M i v e l a szegedi élőkép megelő z i a budaiak produkcióját, nyilvánvaló, hogy nem "főváro s i " hatásra került elő, egyébként ez évben, a magyar szí nészek első fővárosi évében, szupremáciájukat még e l sem ismerhették.^* Az i r o d a l m i hatást példázó másik adat még szembeötlőbb. A f r a n c i a r o m a n t i k a dicsőségének teljében, az irány legszenvedélyesebb képviselője, Kuthy L a j o s u t a l v i s s z a K i s f a l u d y Aurórájának képeire: ezekről mintázzék szinházai n k az I . Károly és udvara c. szinmü j e l m e z e i t ! * Végül p e d i g , de nem utolsósorban, t a n u l t a f i a t a l kezdő első vidéki mestereitől. Molnár György rendezői pályájának első éveiben csak két hatásforrást mutathatunk k i : à vidéki mesterekét és - később ugyan, de annál nagyobb intenzitással - a Nemzeti Színházét. ( O l v a s n i , i f j a b b éveiben, nem s z e r e t e t t . "Dehát m i k o r i s o l v a s o t t vagy t a n u l t v o l n a , ha m i n d i g c s e l e k e d e t t ? " - i r j a róla Kassai V i d o r -, németül p e d i g nagyon kevéssé t u d o t t , és a német színészettel, legalább i s ifjú korában, hadilábon állott.) Az ifjú Molnár számára, pályája kezdetén, fővárosi példa nem szolgált. Első hatalmas színházi élménye a Körö s i - és F e l e k i - i g a z g a t t a vándortársulathoz kapcsolódott, a nagyváradi Zöldfa termében felállított szinpadon. A szük-
ségképpen k i s szirtpadtéren egy vendégfogadó "gyúlt k i " , amelyből a nősszerelmest játszó F e l e k i a színház két p r i madonnáját "mentette meg" egy-egy karján. Az a l a k i t ás a k r o b a t i k u s részét t e k i n t v e megjegyzendő, hogy a t e s t g y a k o r lás mindenféle neme a vándorszínészek között általános v o l t , az öles P e l e k i n e k p e d i g kevés megerőltetésébe kerül h e t e t t . A rendezés látványosságát nyilván az utolsó k u lisszapárnál spirituszlángra h i n t e t t , lángot vető likopódium p o r , s az előző egy-két kulisszánál égetett, vörös fé nyű görögtűz biztosította. Arról, hogy az épület össze i s o m l o t t - e , nem h a l l u n k , de nem valószínű, m e r t ehhez kettős háttérdiszlet l e t t v o l n a szükséges. ^* Â néző Molnár képzeletét megragadta a vidéki társulat egyszerű, de ügyes fényhatás-trükkje. A színész Molnár e l ső komoly t a p a s z t a l a t a i szintén vidéki előadásokhoz, pró bákhoz fűződtek. A "nagy" igazgató,akinek -a próbáiból elő ször t a n u l t , Komáromy Samu v o l t . Komáromy színészeit már a próbán t e l j e s hangerővel beszéltette, v i s z o n t röviden e l i s magyarázta n e k i k szerepűk értelmét,fő jellegzetességét. Egyúttal megkísérelte saját egyéniségük tudatára ébreszte n i társulata t a g j a i t , n e m tűrte, hogy az ő stílusát utánoz zák. * Molnár későbbi pályáján m i n d a két példát h i ven kama t o z t a t t a . Titán felül áll, hogy akkor i s látványosságot kedvelő rendezővé válik, ha t i z e n h a t éves korában nem a Madonnái csapszék bűvöli e l végzetesen, mert s z i n t e a sze mén keresztül élt; kitűnő színpadi megfigyeléseiből ma i s számtalan nagy színészünk alkotóművészetét rekonstruálhat j u k . Az a szokása azonban, hogy egész életében t e l j e s hang erővel és mimikával próbált, alighanem Komáromy szuggesz tív nevelőmódszerével magyarázható. Beszélni tehát Komáromynál t a n u l t . Magyaros szóejtése, hangsúlya e l l e n sohasem merült f e l kifogás, de a színpadon m i n d i g s z a v a l t , sohasem beszélt vagy társalgott, ami egy-két évtized múlva s u l y o 8
s an e s e t t a l a t b a . A f r a n c i a r o m a n t i k a Komárorny-nevelte t a nítványától azonban jószerével nem i s vehetjük e z t r o s s z néven. Játszani - nos, játszani i s Koméromytól t a n u l t . Sze rencséjére azonban nem állt o l y a n nagy terjedelmű hang rendelkezésére a szinfalhasogatáshoz, m i n t tanitójának, szép, szabályos arcát sem torzította afféle f i n t o r o k b a , m i n t a m i l y e n e k e t Vörösmarty kifogásolt Komáromynál annak idején. A színpadias fellángolás, majd a kitörés h i r t e l e n visszafogása, ami m i a t t később megmosolyogták Molnárt és a z t mondták, o l y a n , m i n t h a villanygép mozgatná, szintén ifjú szinészkora ez első idejére vezethető v i s s z a . ^ * A rendezői mesterségből - m i l y jellemző! - először a világitás tudományát t a n u l t a meg. A r i v a l d a r a és a k u l i s z szákra erősített mécsek, gyertyacsonkok fáradságos g y u j t o gatása m e l l e t t azután megtanult "függönyt a d n i " . Az i g a z i fényhatás, a szivének o l y kedves görögtűz azonban csak ké sőbb, m i n t f i a t a l rendezőnek került a hatáskörébe. ^* A szabadságharc utáni időben Molnár már komoly színé s z i f e l a d a t o k r a vágyott. E l i s érte őket. Ezek azonban egyelőre csak szinészi penzumok, a rendezésre még nem i s g o n d o l t , A d o l o g természeténél f o g v a k i s e b b társulatok rendezőjeként az Igazgató s z o k o t t működni. A vidéki rende zés nehézségei a Nemzeti Szinház felépültével m i t sem vál t o z t a k . A vándorpélyán b i z t o s p o n t o t nyújtották ugyan a vidéki kőszinházak, de csak néhány hónapra kínáltak megál lást,mint ahogy a k i s e b b városok fogadóiban felütött szín padok csak néhány hétre vagy napra. Tervszerű elgondolás s a l a legkomolyabb vidéki igazgató sem állithatott össze egy-egy produkciót. A változó méretű szinpadtér m e l l e t t , amiről már szóltunk, s ami megszabta, hogy két-három vagy netalán öt kulisszapárral játszhattak-e és i g y alkalman ként módosította a s z i n p a d i k i - és bejárást, mindenütt változott a felhasználható b u t o r a n y a g i s . 1
Hégi szokás v o l t , hogy a szinpadon csak a n n y i bútor darab l e g y e n , amennyi éppen játszik; ebben nemcsak a sze génység, hanem a k i s s z i n p a d t e r e k i s befolyásolták az együtteseket. A "berendezés" egy része a színfalakra v o l t pingálva: ezektől l e t t a s z i n "terem a királyi palotában" vagy "parasztszoba". (A világítás intenzitása u i . ritkán módosult.) Bútort a vándorszínészek nem v i t t e k magukkal. Gyakran a társulat t a g j a i számára sem v o l t elég férőhely a szekéren: á könyvtár, a ruhatár és a kevés kellék mellé hogyan fértek v o l n a e l még a színpadi bútorok i s ? Bútoro k a t h e l y b e n kértek kölcsön, ez nem v o l t "szégyen". Kassán tehát e s e t l e g Csáky Theodor karosszékében ült a " t i z e n h a t évü királyné", Marosvásárhelyen a T e l e k i e k major domusa kölcsönzött effélét, Lippán, Hódmezővásárhelyen, Z a l a e g e r szegen a h e l y b e l i k i s b i r t o k o s familiék. A történeti hűség igénye f e l sem merült. Egressy t u d v a m i n d e z t , a század de rekán a z t tanácsolta, hogy " t a r t s a n a k . . . s z i n e s gyapjúszö vetből kész borítékokat, m i k k e l a közönséges székeket egé szen bevonhassák. Tartsanak egypár díszesebbet i s , a m i v e l a trónszékeket beboríthassák." * Az ötvenes évek elején, amikor maga a Nemzeti Színház i s a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdött, a vidéki társulatok h e l y z e t e még kevésbé v o l t rózsás. A nagyobb együttesek jelmeztéra - egy-két darab kivételével, m i n t királynői palást, korona s t b . , jószerével csupa férfikön tös, "történeti" és egyenruha - sem v o l t gazdag, a k i s e b beké p e d i g egyenesen s i r a l m a s . Ugyancsak Egressy, vendég körük jairól jól ismervén a v i s z o n y o k a t , kísérelte meg jó tanácsokkal a segítést. "Legyen elég..., hogy ha a j e l m e z az illető kornak a l a p v o n a l a i t k i f e j e z i . . . az a l a k o k a t o l y mezben kívánjuk látni, aminők képzeletünkben személyökhöz osztakoznak" (értsd: i l l e n e k ) . Másik tanácsa, hogy a j e l mezek lehetőleg összhangban legyenek. F i g y e l m e z t e t , hogy a változó világítás az öltözetek e r e d e t i árnyalatát i s meg változtatja. Bölcs intése v o l t , h o g y a vándortársulatok m i -
nél egyszerűbb és tartósabb kelméből készíttessék j e l m e z e i k e t , mellőzzék a t a l m i fényű paszományokat. Az egykorú vidéki társulatok u i . k o p o t t j e l m e z d a r a b j a i k a t e l b o r i t o t 12 ták rőf számra pár krajcárért vásárolható zsinórokkal. Könnyű v o l t azonban Sgreftâynek a jó Ízlés nevében t a nácsot a d n i , vagy a f i a t a l Molnárnak megmosolyogni p r i n c i pálisai réztől ragyogó ruhatárát: a vándortársulatok sze gények v o l t a k . A posztó, meg a pamutbársony sem v o l t olcsó egy i p a r i l a g t e l j e s e n e l m a r a d o t t országban. Még több ne hézséggel járt a diszlettárak felszerelése. A h a r m i n c a s negyvenes években a vidék vászonkortinákkal,fakeretre húz ható, leggyakrabban "házilag" f e s t e t t kulisszákkal járta az országot. A körfüggöny, amit ugyancsak Egressy ajánl 1860-ban, m i n t Ízléses kisegítő megoldást, sehol sem kerül említésre. A vidéki rendező l e g f o n t o s a b b segédeszközének a vilá gítást t a r t h a t j u k . A világítást, amelynek hiányos v o l t a e l l e p l e z t e a k o p o t t jelmezeket,az ügyetlenül mázolt hátte r e t és kulisszákat. V a l l j u k b e , a segítségnek e z t a nemét i g e n gyakran igénybe k e l l e t t v e n n i . Nemcsak az öreg Kilén y i "világította k i " a nyári arénát Váradon huszonnégy mé c s e s s e l ; a Farkas u t c a i színházban sem égett köznapokon összesen száznál több g y e r t y a , - A másik módja a világit ás segítségül hívásának a különböző fényhatások alkalmazása, a tüzet Imitáló likopódium és a mesés h a n g u l a t o t árasztó görögtűz A rendes színpadi "nappal" s a "hangulatvilágítások" m e l l e t t az éjszaka érzékeltetése i s hatáseszköz v o l t . A nagyobb együttesek i l y e n k o r kék üveget t e t t e k mécseik elé s ha szükséges v o l t , a sötét háttéren vágott n y i l a s o n át egy g y e r t y a vagy lámpa "személyesítette meg" a h o l d a t . Ha azonban a társulat felszerelése még e n n y i t e c h n i k a i fogást sem engedett meg, az éjszakát,rendes megvilágítás m e l l e t t , egy a s z t a l r a állított g y e r t y a jelképezte. ^* 1
Kaacsak a s z i n p a d i , hanem a nézőtéri világit ássál i s számolni k e l l e t t . A nézőtér csak a fővárosban sötétülhe t e t t e l részlegesen,ahol gázvilágítás v o l t és erejét csök kenteni l e h e t e t t . Vidéken, ha takarékosan i s , kötelezően meg k e l l e t t világítani előadás a l a t t a nézőteret,ez r e n d őri előírás v o l t . Állandó félhomály d e r e n g e t t . A nézők látták, sőt: nézték egymást. A szinészek számára ez hát rányt jelentett.Még jó előadásnál i s időveszteséggel járt. A közönség elkésett - a nemes u r a k a t éa családjukat nem l e h e t e t t be nem engedni! -, helyét k e r e s t e , végignézte szomszédját, jóbarátját, ellenségét, a f i a t a l o k szemeztek egymással - bizvást elmondhatjuk, hogy a drámai expozíció s z i n t e m i n d i g e l v e s z e t t , a nézők a cselekmény bonyolódásánál kapcsolódnak b e . ^ * 1
Mindezeken a nehézségeken keresztül a legtehetsége sebb f i a t a l rendező i s csak k i n o s küzdelmek árán véghatott u t a t képzeletének és ami szintén természetes, energiáját csaknem kizárólag a külső rendezés irányában v o l t kényte l e n mosgósitani. Színészi pályája elején Molnár nem találkozott o l y a n rendezővel, akitől valóban t a n u l h a t o t t v o l n a . F e l e k i Ma donnái csapszéke, a f r a n c i a romantikus rendezésnek ez a r e f o r m k o r i provinciális vetülete v o l t talán a látottak kö zött a legnagyobb produkció. Kilényi társulatánál a "kiállitásoa darabok" i s "3-4 taligás lóval, 10-12 hajdúval, ide-oda való futkározással és hősködéssel, kardcsörtetés s e l " f o l y t a k l e . Sokkal többet ez idő tájt a kolozsvári naturalistáktól sem sajátíthatott e l , a k i k tormával, hagy mával s a j t o l t a k könnyet a szemükbe és véres kézzel ját szották Lady Macbethet. A rendezői jó izlés Eránosz szín falhasogatás át ól vagy a dévai igazgató ötvenéves műsorda rab jaitól sem l e t t gazdagabbá. A l i g csodálhatjuk, hogy a történeti tablókban találta legfőbb gyönyörűségét s hogy később Benedek József rendezéseire i s elismeréssel g o n d o l t
Valószínűleg p e s t i vendégjátékai idején eszmélt rá a rendezői hivatás jelentőségére, amikor először látott nem z e t i színházi próbát.Látta Egressyt m i n t színészt, de lát h a t t a m i n t rendezőt, munkaközben I s . Mikor u g y a n i s ugy vélte, hogy már elég biztonsággal mozog a színpadon, Molnár próbafellépósre j e l e n t k e z e t t a Nemzetinél. 1854. aug. 23.-én A l o w o o d i árva férfi fősze repében ( a z a n g o l regényt B i r c h - P f e i f f e r asszony ültette át színpadra és S z i g l i g e t i fordította magyarra), s z e p t . 1-én p e d i g Hegedűs L a j o s A hazatértek c, drámájában lépett f e l . Egy évvel később S z i g l i g e t i V i d j e n e k címszerepében (1855. máj. 8.) és Benediz Három a r a egy h e l y e t t c. vígjá tékának ( f o r d : Fáncsy L a j o s ) Halmijában m u t a t k o z o t t be ú j r a a fővárosi közönségnek. Szerencsétlenségére szerepköre be v o l t töltve, a négy vendégjáték azonban négy p e s t i pró bát i s j e l e n t e t t . * Ezeket a kötelező próbákat 1854-ben Szentpétery v e z e t t e . Egressy nem r e n d e z e t t társadalmi színmüvet, és mind a Lowoodi árva, mind A hazatértek ebbe a kategóriába t a r t o z o t t . Az 1 8 5 5 - i fellépések e g y i k e , a V i d címszerepe, "kosztümös" v o l t ugyan, de ebben az évben Egressy nem r e n dezett. 1 7
Molnár fővárosi próbálkozását megelőzőleg együtt ját s z o t t Szabadkán a Latabár társulatánál vendégszereplő Szentpéteryvel. "Olyan v o l t Ő az életben, m i n t azok, k i k e t a színpadon o l y bámulatos művészettel egyénitett - i r j a róla visszaemlékezéseiben -: csupa jóság, kedvesség.•• írókat, színészeket bátorított, pártfogolt, elősegített... ha provinciális vendégszereplései között egy tehetséget talált, fölvitte P e s t r e , ambicziót öntött belé, kitartásra 18 és törekvésre buzdította." * Ebben a néhány sorban benne van az első p e s t i vendég játék története: Molnár érdeklődött a fővárosi lehetőségek iránt és a jó Szentpétery nem mondta meg n e k i , hogy Szige t i és F e l e k i , László és S z e r d a h e l y i m e l l e t t semmi reménye
sem l e h e t . Feljött hát és o l y a n darabokat választott, ame l y e k b e n jóakarója v o l t a rendező, mert a pálya Így simább nak, a vállalkozás kecsegtetőbbnek tűnt. Szentpétery k i tűnő színésznek számított, sokak s z e r i n t ő v o l t ez idő tájt a legelső, de rendezői kiválóságáról sehol sem o l v a s h a t u n k . Nem v o l t már f i a t a l . Élete fénykoróban a rendező nek még nem v o l t irányitó szerepe. Valószínül eg néhány k e d ves szaván kivül tevékenykedő se kimerült abban, hogy meg magyarázta az ifjú jövevénynek, m e l y i k kulisszánál jöjjön b e , h o l távozzék, és meggyőződött róla, hogy t u d j a - e a azerepét. A rendezéssel k a p c s o l a t b a n b i z o n y o s fogalmakat t i s z táznunk k e l l . A rendező szavának hatékonysága 1834-ben lé nyegesen más v o l t , m i n t ma. T r o i z k i j Seydelmann-életrajza bán o l v a s h a t j u k , hogy a nagy német színész, minden t a p a s z t a l a t a ellenére sem válhatott igazán s i k e r e s rendezővé, 20
m e r t nem v o l t hatalom a kezében. * Ugyanezt elmondhatjuk Szentpéteryről i s . Népszerű v o l t , de nem félelmetes, s z e rették, de kezében sem h i v a t a l i , sem egyéniségében rejlő parancsolási lehetőség nem v o l t . Hogy Molnárt i s szívesen segítette v o l n a , ha t u d j a , nem kétséges. A második, 1 8 5 5 - i p e s t i vendégjáték alkalmával, amikor már minden e l v e s z e t t , eljátszotta m e l l e t t e a Benedix-féle Három a r a egy h e l y e t t öreg jellemszerepét. Azt azonban, hogy rendezésével a p e s t i igényekhez készítse f e l védencét, nem t u d t a megtenni. Molnár bizonyára bölcsebben c s e l e k s z i k , ha már az e l ső induláskor Egressyt próbálja megnyerni, és i l y módon a s o k k a l nehezebben járható u t o n , de eléri célját: a Nemzeti Színházat. Egressy Molnár öt lehetséges vetélytársa közül kettőt gyűlölt: az i f j . Lendvayt és Lászlót. Hármat nem s z e r e t e t t . És Egressynek v o l t h a t a l o m a kezében. A r o m a n t i k a magyar rendezői szerencsésebb h e l y z e t b e n v o l t a k , m i n t annakidején Seydelmann. Fáncsy néhány évig a színház művezető igazgatója v o l t , Egressy p e d i g - ö maga. Jelentősége csak személyének szuggesztív hatása ismeretó-
ben mérhető f e l .Kemény v o l t és céltudatos, i s m e r t e a s i i n pad berendezésének és az egyes szereplők felépítésének minden csinját-binját. Így ssemöldökránditással, egy moz dulattal r e n d e t t u d o t t t e r e m t e n i a között a sok gyengén képzett és gyengén f i s e t e t t ember között, akikből a "oomp a r s e r i a " állott. Főszereplőt csak akkor " r e n d e z e t t " , ha mint p a r t n e r r a , feltétlenül szüksége v o l t rá, vagy ha a szivén feküdt, hogy az illetőnek s i k e r e legyen. Fáncsy halála óta legnagyobb rendezőnk v o l t . Elméleti felkészültségének megfelelően, már megkülönböztette a kül ső és belső rendezést, ha nem használta i s a l a u b e — i szak kifejezéseket. A felfogást - a belső rendezés fogalmát ő i g y jelölte - az olvasópróbákon k e l l tisztásni, t a r t o t t a . I t t magyarázhat szerző és rendező, i t t v i t a t k o z h a t az ál talános elképzeléssel az, akinek más az elgondolása, i t t kérdezzen, a k i v a l a m i b e n b i z o n y t a l a n . Az e l v i l e g tisztá z o t t mü kerüljön csak s z i n p a d i próbára. A színpadon próbá lást nagyon lényegesnek t a r t o t t a , mert a s z i n p a d "a kép rámája". I t t ölt t e s t e t az előadás, először a szinéssek megformálásában és csak másodsorban a s zinpadmest eré ben. 2 1 .
Ezeken a s z i n p a d i próbákon - i l y e n e n vagy i l y e n e k e n v e t t részt az ifjú Molnár a Nemzetiben - k e l l megformálni a s z i n p a d i c s o p o r t o k a t (Egressy tömbnek fordította a német műszót, a Gruppét), a s z i n p a d i mozgást, az e g y i k oldalról a másikra átmenetelt,meghatározni az egyes, magános alakok helyét,a bejöhet d l és a távozás színpadi utcáit .És i t t k e l l megteremteni az összjátékot i s : "kiegyenlíteni asokat a különbözőségeket, melyeket a működő tagok erejének egyen lőtlensége hoz magával... e l v e n n i abból, ami sok, és hoz zátenni ahhoz, ami kevés: a különböző h e l y z e t e k e t aláte r e l n i a széptan! egység legmagasabb törvényeinek..." "...a tényezők közreműködésében t e l j e s egység l e g y e n . . . , az előadáson egy alaphang és e g y e t l e n a l a p a z i n v o n u l j o n át. * H
Molnár számára, a k i nevét elsősorban m i n t rendező t e t t e maradandóvá, bizonyára emlékezetessé vált Egressy rendezői munkája. A Nemzeti Színháznál ez példamutató i s v o l t . Történetírásunk Egressyt m i n t o p e r a i rendezőt s z o k t a e m l e g e t n i . (A szokványos f o r d u l a t a s , hogy 1850-ben, v i s z szatérve Törökországból, nem léphetett f e l , azonban m i n t operai í. rendezőt f o g l a l k o z t a t t a a színház.) Halójában Fánosy halála ótaminden "kiállításom darab" Egressy kezén ment keresztül és, ugyancsak Fáncsy után, ő az első, a k i n e k a kezétől szabályos "rendezőpéldányok" maradtak ránk. Ezek alapján t u d j u k , hogy a belső rendezés m e l l e t t sok gondja v o l t a külső rendezésre i s , beleszólt a d i s z letkópek megkompcnálásába, f o g l a l k o z o t t világítástechnikai kérdésekkel, g o n d o l t a r r a , hogy egy-egy történelmi szinmü hatásosabb előadása kedvéért az o p e r a i személyzetből, a balett-tői kérjen segítséget, tehát egyáltalán nem v o l t o l y a n igénytelen s z c e n i k u s , m i n t kortársa, a d r a m a t u r g rendező S z i g l i g e t i . * 2 4
Utazásai során Egressynek módjában állt bécsi és pá r i z s i t a p a s z t a l a t o k a t gyűjteni. A kettő nem v o l t egybe hangzó, A s z i n p a d i igényesség terén százhúsz évvel ezelőtt másutt húzták meg a földrajzi választóvonalat, m i n t ma:va l a h o l a Rajnánál. A bécsi B u r g t h e a t e r már alkatánál fogva k o n s e r v a t i v intézmény v o l t . Létrehívó j a , I I . József emlékét nemcsak a császári ház és az osztrák nép, hanem maga a színház i s őrizte és t i s z t e l t e , s as emlékkel együtt a felvilágosodás korának hagyományos egyszerűségét i s . Ez az egyszerűség az udvar számára a v v a l az előnnyel járt, hogy v i s z o n y l a g k e vés költségébe került a színház. H a l h a t a t l a n művészek, egy Schröder, egy Brockmann, eljátszották a legnagyobb s z e r e peket rokokó tipusdiszletékben,miért k e l l e t t v o l n a az utó doknak egy o l a s z opera vagy külvárosi tünde ebohósat látvá nyosságai között parádézniuk? ^* 2
Bécs tehát jó példa v o l t a "belaő rendezés", a " f e l fogás" súlypontiságának megértéséhez. Párizsban azonban másképpen állt a h e l y z e t . A párizsi diszletmüvészet e k k o r élte fénykorát, a r o m a n t i k u s színmüvek látványos bemuta tói, n y o l c - t i z színváltozással, óriási s i k e r e k e t könyvel26 h e t t e k e l . * Hogy mindebből m i v o l t az, a m i t Egressy meg látott, azaz a kissé pedáns és d o k t r i n e r h a z a i (és német) i s k o l a hatása folytán érdemesnek t a r t o t t meglátni, arról inkább ténybeli bizonyítékaink vannak, m i n t i r o d a l m i a k . H a zatérte után ui.» semmi e s e t r e sem állt n e k i c i k k e k e t i r n i Daguerre vagy C i c e r i s z i n p a d i megoldásairól, a homorú hát térről, kettős háttérvászonról, Ponsard Lucretlá.iának e r e detiként ható falfestményeiről, az impluvium csobogó v i zéről s t b . Nem! A f r a n c i a színészetről i r t c i k k e i (Regélő P e s t i D i v a t l a p 1844. ) elmélkedéseket t a r t a l m a z n a k a német és f r a n c i a színjátszói modor különbségéről - csaknem fél reérthetetlen módon a németet t a r t v a józanabbnak -, az e— gyes nemzeti színjátszások érdeméről, a f r a n c i a s z i n p a d i szavalásról, N o b l e t k. a. egy alakításáról s t b . A színháztörténész számára aránylag kevés tanulsággal szolgálnak.Azonban valóban csak ez a sivár unalom v o l t az, amit E g r e s sy a párizsi színházművészetből visszatükrözni képes v o l t ? Ne higgyjük! Egressy s o k k a l jobban értett a színházhoz annál, hogy mélyen magéba ne szívta v o l n a egy hagy színészet megisme résének élményanyagát. Hazajött és eljátszotta Lázár, a pásztor (Bouohardy, bem. 1841.) címszerepét másként, m i n t A """""""""" 27 azelőtt, ugy, amint a b o u i ©var don Lemaitre-től látta; * hazajött és t u d t a , hogy a hátteret erősen meg k e l l világí t a n i ; hazajött és t u d t a , hogy i t t h o n r o s s z u l d i s z l e t e z n e k . Szemet szúrtak n e k i a kellék-sziklák, amelyek árnyé k o t v e t n e k az égre, a t o r n y o k , amint éppen a h o l d i g nyúl nak, a villámfény és a tüz, amelyek nemesek az ablakon,ha nem a r o s s z u l összeállított s z i n p a d i s z o b a f a l a k résein i s bevilágítanak .Panaszt emelt a bokrok e l l e n , ha ugy h e l y e z f
k e d t e k e l , hogy a támasztólécek i s észrevehetők v o l t a k . A f r a n c i a r o m a n t i k a rendezője, a párizsi polgári szinház i s meretében, i g y sóhajtott f e l : " H o l van i t t a külső való színűség, e mellőzhetlen föltétele a színpadi csalódás nak?" * "Azon várószobát - i r t a másutt -, ,.egypár színfal l a l hátrább k e l l e t t v o l n a t e n n i . Nagyszerű képnek nagy tér szüksóges.Ha p e d i g 20-24 a l a k o t egy zugszobába szorítunk, m i n t a h e r i n g e t , ugy l e s z ugyan o t t v a l a m i tömeg, de nem kép." "Tragoediában a méltóság külső kifejezése igényli, hogy az a l a k o k egymáshoz b i z o n y o s távolságban f o g l a l j a n a k állást, és ok nélkül ne sétálgassanak. Ha 20-24 főrendü személyiség van j e l e n , legszebb l e s z a kép, ha őket k i s e b b nagyobb c s o p o r t o k r a o s z t v a , egymástól b i z o n y o s távolságok ban helyezzük e l ; hanem ezen elhelyezésben a művészi ará nyosság ( s y m m e t r i a ) ne szándékosnak, hanem Önkénytel ennek tessék." Tanácsot a d o t t a viziójelenetek rendezéséhez fátyol mögött, kék megvilágítást ajánl -, kifogásolja a várégés és épületösszeomlás kezdetlegességét, megjegyezvén az utóbbiról, hogy a d i s z l e t "kényelmesen és méltóságosan" "bocsátkozott" l e . * 2 8
r
2 9
Nemcsak a külső, a belső rendezéshez i s számos taná csa v o l t Egressynek m i n t g y a k o r l a t i szakembernek, pedagó gusnak, Írónak. "Az i n d u l a t készületlenül ne lépjen f e l soha: hanem mielőtt külsőleg határozott a l a k o t öltene,ben ső fejlődését f o k o z a t o s a n láttassa. - Természetes, hogy i l y e n k o r az átmenetek minden mozzanatát észrevétetni a l i g l e h e t , mert a benső mozzanatok o l y szorosan egybefüggenek, hogy az előbbi f o k o z a t már az utána következőnek magvát i s magába f o g l a l j a . . . minél ellenkezőbb jellemű i n d u l a t o k kö vetkeznek egymásra, annál eltérőbb alakúak és természetűek a mozgások i s , amelyekben ez i n d u l a t o k magokat bemutat ják." * 30
Molnár azonban a l i g h a f o g a d t a meg e z t az aranysza bályt a s z o l g a i alázattal hajlongó, c i n i k u s gonosztevő,
Rovat os Lázár alakjának megformálásához. Kérdés, t u d t a - e E g r e s s y egy másik megállapítását; "A t i t k o n gyűlölködő em b e r kedélye o l y a n , m i n t a vulkán gyomra, mely ttizanyagát a végső kitörésre gyűjti össze..." Bizonyára élt a vágy és az i s z o n y már stereotippé vált m o z d u l a t a i v a l s "a vágy kül sőleg a t e s t előrehajlásával f e j e z i k i magát, m e l y mozdu l a t , m i n t jelkép, a z t m u t a t j a , hogy az ember a tárggyal egyesülni akar..." "...az i s z o n y ». .kifejezése a t e s t hát ramozdulása, mely mozdulat, m i n t jelkép, a z t a k a r j a f e s t e n i , hogy a lélek a tárgytél e l f o r d u l , v i s s z a v o n u l . " ^ * Ah hoz azonban, hogy Hegedűs n e g a t i v hősét, a dráma igazi,sőt e g y e t l e n jó szerepét, valóban e l t u d j a f o g a d t a t n i a néző v e l , pontosabban k e l l e t t v o l n a i s m e r n i e az átmeneteket ez érzel ems zábványok között, meg k e l l e t t v o l n a r a g a d n i a az al a k emberibb vonásait i s : a szenvedésektől eltorzított j e l l e m f e l e m e l k e d n i vágyását,az erkölcsi reménykedést. Ér vényt k e l l e t t v o l n a s z e r e z n i e azoknak a szociális meggon dolásoknak, amik a szerencsétlen fattyú mentségéül s z o l gálnak - noha ezeket a Shakespeare, V i c t o r Hugo és Dickens iskoláján felnőtt,de gyenge tehetségű szerző maga sem d o l g o z t a k i -. ehhez p e d i g egy huszonnégy éves vidéki szí nésznek nem l e h e t e t t meg a művészi skálája. 1
Ha h e t e k i g látogatta i s a Nemzeti Színház előadásait a kezdő vidéki színész és e z a l a t t többször nyílt a l k a l m a , hogy E g r e s s y t próbáltatni (1854-) » sőt játszani (1855) l a s sa» egyelőre maga sem t u d t a , m i l y e n mély impressziókkal távozik Pestről. A hatás l a s s a n ért benne. T e l j e s e n soha sem tisztázódott előtte. Fokonként egyre inkább azok felé a s z e r e p e k felé f o r d u l t , amiket Egressy játszott és később rendezéseiben azok a szempontok váltak uralkodóvá, amelyek s z e r i n t Egressy r e n d e z e t t . K e d v e l t e a b o n y o l u l t kompozíció k a t , bár többet a d o t t a külső csillogásra mesterénél. Szí v e s e n m o z g a t o t t tömegeket és gondosan ügyelt a látszólagos zűrzavarral mögötte kiszámított rendnek k e l l e t t u r a l k o d n i a . Különösen jellemző azonban, hogy párizsi u t j a során,
amikor nem a p a r e x c e l l e n c e rendező érvényesült benne, a színész mennyire ugyanazt látta, m i n t Egressy, k e r e k busz esztendővel korább an t a r o m a n t i k u s játékot. Ha tehát mind az 1 8 5 4 - i , mind az 1 8 5 5 - i p e s t i vendég szereplés keserű csalódást h o z o t t i s Molnár számára, nagy, kezdetben meg sem értett tanulságokkal távozott .Egyik l e g nyilvánvalóbb élménye a p e s t i rendezés v o l t . 1855-ig csak eljátszott b i z o n y o s főszerepeket, amelyek a nemzeti a s i n ne s i vezetőszinészek műsorában i s s z e r e p e l t e k , 1856 óta a rendezői hivatás t e l j e s átérzésével már rendezet is.A tudatosság látható jeleként következetesen kitétette a színpadra a nevét m i n t rendezőét, majd később, igazgatói évei idején, rendezőtársaiét i s .
II. RENDEZŐ - GYŐRTŐL PÁRIZSIG (1856-1862) A rendezés iránti veleszületett ösztönnel Molnárnak nem v o l t nehéz f e l i s m e r n i e , hogy a legnagyobb magyar pél dakép számára: Egressy. Megközelítenie kevésbé v o l t kőnynyü. Az 1 8 5 5 - i vendégfellépések idején Egressy nem i s v o l t a fővárosban, hanem Pécsett s z e r e p e l t . Akkor sem láthatta v o l n a tehát játszani az ifjú kezdőt, ha ez az esemény ér d e k e l t e v o l n a . Molnár hosszú p e s t i várakozása idején annál inkább f i g y e l e m m e l kisérhette a visszatérő nagy vezérta g o t . Megfigyelései egy életre szóltak.^* Hogy személyes k a p c s o l a t b a végül i s hogyan került a magyar színháztörté n e t leggőgösebb színészével, a r r a csak következtethetünk. 1857-ben, már m i n t Hetényi József igazgató társa, vendég szereplésre h i v t a magukhoz Nagyváradra; * ekkor szükség képpen beszélgetniük k e l l e t t és ettől f o g v a Molnár l e l k i l e g szorosan kötődött - az érzelmek viszonzásának l e g c s e kélyebb valószínűsége nélkül - eszményképéhez. Egressy szamára i r t a meg "a* való igazság őszinte s z a v a i v a l és alapján" színigazgatóságának ( a m i egyértelmű v o l t a rendezés hivatásszerű munkájával) k e z d e t e i t . "1855-ik évben m i n t hős-szerelmes színész Lángh B o l dizsár igazgatása a l a t t i társulattal a' Győriek lelkesült nagy mérvű pártfogása-kitüntetésében r^azaSÜJLye — tapasz* talám mindinkább a z t a'melyet a' Szabadkai színház megnyi tásának évében a' Latabár igazgatása a l a t t keblembe szed tem; hogy az igazgatók nem fogván föl - vagy nem gondolva a* hivatás nagy eszméjével - mely őket a' Magyar Színészet
ügyében elsőbb h e l y r e - mondhatni vezérül állitá - (és) csupán kereskedési szempontból tartván a* mesterséghez e l kerülhetlen szükséges (tárgyakat) c z l k k e k e t - ruhatár— -könyvtár-színészeket s . a . t . de hogy miként és miért - ho gyan alkalmazzuk a z t , e z z e l l e g kevesebbet sem törődnek. •• Ezen t a p a s z t a l a t mind inkább erősödött bennem, - 's midőn az 1 8 5 5 l k i és 1856ki (téli) Győri téli s z i n i szak nagysze rű jövedelmezése után i s Lángh Bódl az ügyet föláldozta részegeskedés-kártyázás. és könnyelmű ( s z e ; csapongó szen vedélyének, midőn 1856 i k év böjt vége felé a s z i n s z a k b e végez ését be nem várva előre Debreczenbe ment - társulatát f e j - r e n d nélkül hagyván - elkeseredtem a» vidéki színigaz gatók eljárásain-lelki ösmeretlenségein. - A' társulat Húsvétkor szét ment, és a nagy jövedelmek daczára - a l i g a l i g kaphatván meg igénytelen fizetéseit - mert fölötte olcsó színészei valánk. A Győriek több i z b e n csalatkozván az igazgatók vá lasztásában, többen fölszólítanak, hogy a következő 1856 év/1857ki (és) téli s z i n i szakra jönnék ón ismét v i s s z a m i n t rendező egy o l y igazgatóval, k i nekem szerződésben i g é m é hogy Győr közönségi igényelnek - a* vidéki színé s z e t emelkedése - és haladását szivén hordozó - (elő) e z t előmozdító - megfelelő dráma népszínmű társulatot s z e r v e — zend Győrbe - én La tab árt tevém kilátásba, de ez e l l e n többeknek k i fogásuk lévén, Horvát nevű szinésztársamnak ajánlatára Hetényit. ( k i t ón nem ismertem) szólitám föl a* Győri Színház k l vevésére, a* f e n n i r t programm-elv sze rint, Hetényi készséggel f o g a d t a fölszólitásomat, és m i n dent meg Ígért - szavát a d t a mindenre| - én a' t i s z t e s k i nézésű ősz színigazgató s z a v a i n a k h i t t e m , h a l i a m hogy pén zes ember - tehát gondolám hogy abban a*ml fő d o l o g nem l e s z gátolva - mondák hogy jó— j e l e s - t ehet ségdus népszínmű énekesnő leánya van, és meg két szép serdülő leánya kikből egy nagyobb-mivelt közönség előtt rövid időn k i f e j l e t t - h a szonvehető - talán még kitűnő színésznők i s ( l e s z n e k ) válandnak... Hetényi nekem m i n t rendező és színésznek 100 p f t o t Ígért havanként."36. Az Egressyhez intézett emlékirat-félének természete sen megvolt a maga előzménye. Molnár ugyan 1856 nyarától kezdve r e n d e z e t t , de b i z o n y Hetényi országos v i s z o n y l a t b a n i s i g e n gyönge társulatánál ( a tagok zöme az igazgató gyermekeiből állott) sok eredményt a l i g h a ért e l . 1857-ben k i h a r c o l t a a f u k a r igazgatótól, hogy hívják meg E g r e s s y t vendégjátékra. Ekkor Váradon, Molnár szülővároséban működ t e k és az élete végéig lokálpatrióta Molnár s z e r e t e t t v o l -
na v a l a m i nagy s z i n i élményt nyújtani polgártársainak. Eg r e s s y l e i s u t a z o t t , játszott i s ( e k k o r i s m e r k e d e t t össze személyesen Molnárral), majd Így n y i l a t k o z o t t : "Sajnálom önöket Nagyváradiak, mert sok rósz és gyönge társulattal - műkedvelőkkel játsztam, de i l y e n r o s s z a l még soha m i n t az önök színtársulata. ""^* A gyenge együttes a n y a g i z a v a r o k k a l i s küzdött. Mol nár hosszabb i d e i g több, m i n t száz f o r i n t t a l adósa v o l t Egressynek.^ Mindez magyarázza a mentegetődző hangot, a m e l l y e l a Hetényi-féle kapcsolatról szól. Nagyban-egészben vallomása i g a z v o l t . A vidéki társulatok egy-két vezető színész mel l e t t gyenge statisztériából állottak. A fegyelem hiány z o t t . Az igazgatók r e s t e k v o l t a k próbáltatni, a t a g o k k i használták e z t a lehetőséget és minél kevésbé törték magu k a t , "...az előadások művészeti értéke..• tulajdonképen a közönségtől sem k e r e s t e t e t t , nem i s kívántatott. - Hisz a l i g v o l t idejök próbákat t a r t a n i ; a sugó és az örökké 49 fokú h a z a f i lázban égő közönség t a r t o t t a tüdejében és ke z e i közt az előadások sikerét!" - Írja maga Molnár máshelyütt.^ * V a g y i s : komoly próbarend, művészi törekvés he l y e t t néhány h a z a f i a s szólam és a közönség lelkesedése t a r t o t t a a vidéki társulatokban a l e l k e t , örökké azonban nem m e h e t e t t Így az üzlet. A közönség nem mindenütt v o l t o l y a n fölötte l e l k e s , és minél nagyobb városban, minél t a n u l t a b b p u b l i k u m előtt játszottak, annál kevésbé h a t o t t már néhány évvel Világos után a "sok haza-puffogatás". 9
A kezdő Molnár a saját bőrén t a p a s z t a l t a , hogy a mu latozás nem pótolja a munkát. A vidéki d i r e k t o r o k , sőt a nézők j a v a része i s beérte a v v a l , ha szép arcú, jó megje lenésű, k e l l e m e s hangú f i a t a l színészt talált, egy-egy 1 l y e n f e l k a p o t t vidéki nagyság azonban évről évre elvérzett a n e m z e t i színházi próbafellépések erősebb mezőnyében. Az utánpótlás ez idő tájt csak vidékről kerülhetett k i , de szorgalom és szerencse dolga v o l t , hogy k i n e k sikerűi be-
j u t n i a az e g y e t l e n h a z a i nagy együttesbe. Molnár megbu k o t t . Megkísérelte hát, hogy m i n t rendező, saját próba rendjével behozza a réven, amit a vámon elveszített. A győri rendezés vállalása tehát nemes ambíció v o l t . Kérdés, hogy a n n y i r a n a i v a n ment-e b e l e a Hetényivel való együttműködésbe, m i n t E g r e s s y v e l e l a k a r t a h i t e t n i . Való színű, hogy abban reménykedett: az öreg Hetényi társulatá nál teljhatalmú u r l e h e t majd, ami nem sikerült v o l n a a j a v a k o r a b e l i , tetterős és rátermett L a t ab árnál. Ebb en azon ban csalódott. Hetényi i g e n eszes férfi v o l t , műveletlen igazgató, de jó üzletember, a m e l l e t t színészpedagógusnak sem utolsó, mert t u c a t n y i gyermeke közül Jozefából - f i a t a l o n h a l t meg - kiváló színésznőt f a r a g o t t , Laurából jól használható másod-népszinmüénekesnőt, Béla p e d i g elérte a nemzeti színházi tagság a n n y i r a óhajtott célját. A drámákban nyilván szabadkezet h a g y o t t Molnárnak,azt sem bánta, ha a próbákon szigorúan f o g j a a társulatot. A zenés műfajt - ehhez értett - m e g t a r t o t t a magának. A na gyobb jövedelmek az ő révén f o l y t a k b e , ráadásul még szám t a l a n lánya közül e g y e t , a derék Laurát, férjhez i s adta rendezőjéhez, későbbi társigazgatójához. 1856 t a v a s z a tehát Hetényivel együtt találta Molnárt, egyelőre nem a télre t a r t o g a t o t t Győrben, hanem Esztergom ban. Ebből az időből találkozunk v e l e m i n t rendezővel,elő ször. Valószínűleg Láng Bódinál i s r e n d e z e t t már, de Láng nem szokta v o l t kitétetni a rendező nevét s z i n l a p j a i r a . M i n t i g a z i , t e l j e s jogúnak e l i s m e r t rendező tehát i t t j u t o t t szóhoz első Ízben.A huszonhat éves f i a t a l e m b e r - két s z e r i p e s t i k u d a r c c a l a háta mögött - meghatóan sokoldalú. Első bemutatkozása az e s z t e r g o m i vendéglő "nagytermében" a Hamlet címszerepében történt. I t t nem ő r e n d e z e t t , de a dán királyfi megformálása Így i s elég erőfeszítésébe k e rülhetett. Még ugyanezen s z i n i évad folyamán rájött, "hogy... i g e n korán f o g o t t Shakespeare-hez, l e i s t e t t ról a . . . " * S z i n p a a i tündöklését a lényegesen egyszerűbb
S u l l i v a n n e l f o l y t a t t a , M e l l e s v l l l e - n e k , a k o r e g y i k szín házi nagyiparosának szlnszerü darabjával, majd a k e d v e l t Lowoodi árvában R o c h e s t e r r e l . E z t követte A f a l u jegyzőjének dramatizált változatában ( S z i g e t i József: V i o l a , az alföldi h a r a m i a ) V i o l a szerepe, azután ismét egy f r a n c i a konzumdráma, Desnoyer és Lábat Molière élete és halála c. színmüvének Molière-je. Marc. 29. és ápr. 8. között tehát négy nagy s z e r e p e t játszott e l a bámuló e s z t e r g o m i közönségnek "mint vendég" - l e h e t azonban, hogy még mást i s , csak s z i n i a p u n k nem maradt többről. A hónap közepétől, m i n t szerződtetett t a g , átvette a drámai rendezést. A V i d (ápr. 12.; egyúttal a címszerepet i s játszotta), a Szökött k a t o n a (ápr. 13«), a Kalmár és tengerész, a I I I . Richárd (ápr. 17.; címszerepe i s ) egymás után kerültek k i szorgos rendezői kezéből. Feltételezhet jük, hogy a lehető legtöbb próbát t a r t t a t t a és hogy ő maga t u d t a a szerepét, ha játszott. Ápr. 20-án Balog István Mátyás diákját r e n d e z t e ós játszotta, 22-én Raymund Tékoz lóját. 24-ón rendező a Nestroy-fóle Földszintnél. 26-án a Szigeti-féle Szép juhásznál. 27-én p e d i g egy "néma kópezet"-nél, amely "3 szakaszban, fényes j e l m e z e k k e l " már Láng Bódi 1855-1 műsorán i s s z e r e p e l t . Ez a Zrínyi halála v o l t , egyúttal Molnár e k o r b e l i rendezői képzeletének f e s 41 tői megtestesülése. * Valamennyi szinmü n e m z e t i színházi műsordarab és a f i a t a l rendező minden b i z o n n y a l látta már őket a főváros ban. Valószínűtlen azonban, hogy a tenyérnyi színpadon, gyenge p a r t n e r e i v e l j o b b a t nyújthatott v o l n a , m i n t egy i gen másodrendű vidéki trupptól t e l t . Esztergomból Komárom b a ment az együttes, hogy télire s z e r v e z k e d j e n és I n n e n v o n u l j o n át az igényesebb Győrbe. I t t azonban már nem vág t e l j e s e n össze Molnár 1858-1, Egressyhez intézett emlékirata sem, későbbi önéletrajza sem a valósággal .A szerződések megkötésének az i d e j e a f e u dális Magyarországon húsvét tája v o l t , i l l . a Szent György
nap körüli idő. Ez v o n a t k o z o t t a színészetre i s . Ha tehát Hetényinek Komáromban még nem v o l t kifogástalan társulata, Molnár b i z t o s l e h e t e t t benne, hogy nem i s l e s z . Elsőrendű t a g o k régen lekötötték már magukat. Színház egyébként Komáromban épp o l y kevéssé v o l t , m i n t Esztergomban. Egy távoli szűk utcában " v o l t v a l a m i földes nagy deszka bódé", egy magántelken, a t u l a j d o n o s azonban készséggel odaadta a magyar színészeknek i n g y e n , k i i s m e s z e i t e t t e , meg i s t o l d o t t a az épül e t adományozást egy k e r t i házzal, a h o l énekpróbákat t a r t h a t t a k , a d o t t szo bát a könyvtár részére. "Hetényi hát és társulata i s jó tanyára j u t o t t t e k i n t e t e s nemes nemzetes S z a r k a János táb labíró u r nagy portáján, k i olybá v e t t e a d o l g o t , mintha az ő magán t h e a t rumáb an gyönyörködnék." A hombárban 200 zártszók v o l t l e h e l y e z v e , e m e l l e t t földszinti és k a r z a t i állóhelyek v o l t a k . A látogatottság e l l e n szombati és vasárnapi napokon nem l e h e t e t t kifogás, 140 zártszéket három hónapra bérletben a d t a k k i , Beöthy Zsigmond i m i t t - a m o t t dicsérő kritikával, tanáccsal állott a szerényke együttes mellé, a mecénás p e d i g o l y a n napokon, ha történeti drámát a d t a k , megvendégelte a társulatot. Molnárnak módjában állott a "kiállításos darabok" rendezéaébe b e g y a k o r o l n i a magát. Sajnálatos, hogy nem j e gyezte föl sehol a azinpadaéreteket, de a z t önéletrajzában megemlíti, hogy Obernyik Brankovicsát "egy t e m p l o m i j e l e n e t t e l t o l d o t t a meg ( ! ) , mely j e l e n e t a l a t t a p r i m i t i v k i s színpadon i s , az egész s z i n p a d átváltozott s Fartényi ( a d i s s l e t m e s t e r ) valóságoa bűvészi ördöngösséggel vará z s o l t a elő h i r t e l e n az aranyos szerb székesegyházat, csupa t r a n s p a r e n t b y z a n c z i s t y l u s u színes üvegablakokkal, díszes főoltárral..." B r a n k o v i c s i t t t e t t "orgona hangok és k a r d a l zengése m e l l e t t briliáns fénytüzektől megvilágítva" esküt a magyarok hűségére.^* A XIX. századi r o m a n t i k u s rendezés nagy vívmánya, a t r a n s z p a r e n s díszlet - hátulról megvilágított, o l a j o s vá-
szon - Molnár jóvoltából és természetesen p e s t i példára, b e v o n u l t tebát a révkomáromi i d e i g l e n e s színpadra. Egyút t a l Molnár másik rendezői fogása, a gyors színváltozás i s m e g j e l e n i k már pályája elején. Ennek t i t k a , a t e c h n i k a i l a g t e l j e s e n kezdetleges viszonyok között, nagyszámú és jól b e g y a k o r o l t diszitők. Valóban, o l y a n produkcióknál, amikor már követni t u d j u k rendezéseit, kiderül, hogy a t e c h n i k a i személyzettel sokat próbált és a szokottnál több embert f o g l a l k o z t a t o t t . A "briliáns fénytüzek", a kigyúló görög tűz, a m i v e l élete végéig túlzott bőkezűséggel bánt, v i szont helyzetéből következő fogás: a h o l sem süllyesztő,sem ssinórpadlás, sem gázvilágítás nem a e g i t a s z i n p a d i hatás nál - mihez f o r d u l h a t o t t v o l n a szegény vidéki rendező?Megg y u j t o t t a a görögtüzet... A komáromi v i s z o n y l a g o s jó élet, a b i z t o s bevételek, amelyekhez i t t - o t t a vendégeskedés i s kisegítőén járult, Molnár ambícióját nem, de Hetényi vállalkozó kedvét e l l a n k a s z t o t t a . Hem i p a r k o d o t t a társulatot kiegészíteni, hanem "a* vég perczen, amidőn már segíteni másképpen nem l e h e t e t t a z z a l áll elö a' t i s z t e s képű ősz, de kislelkű ravasz vén színigazgató - i r t a Molnár Egressynek -, hogy már ő Győrben a* f o r r a d a l o m előtt megbukott, és fél most i s a' közel jövőtől, hanem, önt s z e r e t i k a Győriek monda ő,tehát l e g y e n ön társam,osszuk meg a' jövedelem f e l e s ( t i . fölös) részét, és a* jövedelmetlenséget i s - önért nem engedik a' Győriek igazgatásunkat meg b u k t a t n i t ! - ez ajánlat o l y vá r a t l a n - o l y meglepő v o l t , a» felelősség p e d i g közelgett, v i s s z a nem léphettem, ha csak a' győriek és a* s z i n i világ előtt nem compromittálom magamat és a* magyar színészet ügyét Győrben e l e j t e n i nem akarom..." "Egy meglehetős dráma népszínmű társulattal - de nem a* várt, a* remélte t e t t igényeknek megfelelővel végre 1856ik év September 24én meg kezdők előadásainkat e r e d e t i d a r a b b a l - mert e r r e nagy súlyt f e k t e t e k - B i b o r és gyász—al a* közönség a* k i -
állításért - c s i n o s magyar u j jelmezekért t a p s o l t , és mint színigazgatókat háromszor elő hívott." A dicsőség azonban nem t a r t o t t sokáig* Győr jobbhoz v o l t szokva. Hiába játszott és r e n d e z e t t Molnár, a győriek Latabár társulatánál I r a Aldridge vendégfelléptét i s lát hatták.^* Még egy sokkal gyakorlottabb, egy valóban nagy rendesé sem hozhatott volna k i a r e s t és gyönge együttes ből semmit. A Brankovios látványossága - a darab egyébként i t t kevésbé v o l t érdekes,mint a szerbséget jól ismerő, h a jós Komáromban - e g y - k V a z e r megtette hatását, azután már nem. Húsvétkor 500 F t d e f i c i t t e l zártak, és Debrecenen át Nagyváradra igyekeztek, Molnár szülővárosába. Hogy milyen eredménnyel, arról Egressy n y i l a t k o z o t t . Molnár első r e n dezői-igazgatéi éve jószerével ugy végződött, mint a p e s t i vendégJátékok* bukással. Maga Molnár - "mint k i nem i s gyanítja ön baját" -, nagyváradi idényükről Így i r Egressynekt "Egy és fél évi színészet nélkülözés után ( a közön ség) tömegesen tódult előadásainkra, mely i g e n jó-össze— vágó-kerekded v o l t , csak egy Prieíle C o r n e l i a vagy Fe— lekiné l e t t volna még szükség hogy a z t mondjam nagyszerüj e l e s ( l ) - 30 tagból állott társulatunk és a* h a v i gágé 1100 p f t v o l t . A közönség nagy mérvű pártfogása Hoch építészt fölbátoritá, egy állandó kényelmes- és pompás színkör építteté sére a* Casino kertben - központján a városnak - c s i n o s igen alkalmas helyen Junius 13án 1857« n y i t o t t u k meg ezen színkört Szapár i v a l , roppant néző közönség előtt, mely azért i s nevezetes v o l t , hogy ugyan azon időben, órában a* nagy piaozon Carry lovastársulata adta csábító comoediáit s z i n t e zsúfolt c i r cusban mely 2500 nézőt fogadott be. a ' mi színkörünk 1600at, - az idő egész őszig kedvezett, és egy előadásunkat sem v e r t e e l , szombat-vasárnapokon, és a* s z e r d a i napon jutalom játékok alkalmával mindig szűk v a l a a ' színkör 1 gagén felül kerestünk havonként 1000-1200 p f t o t i s , és bár ruhatárunk még i g e n Silány v o l t , könyvtárunkban sok u j j e l e s müvek hiányoztak, de Hetényivel semmit sem csináltat hat tam~ez erez tethettem - ez idő a l a t t Kolozsvár-Miakolcz-i színházak kezünkben vaIának.- de Hetényi személyes oda menetét h u z t a - h a l a s z t o t t a , a* jövővel nem gondolván. - Így őszkor már mind két színház k i a d a t o t t , ós mi téli állomás
nélkül maradtunk, j o b b színészeinket Kolozsvár—Szabadkára vitték, és ml Nagyváradról nem mozdulhattunk. Eljött ön vendégszereplése után a» Nagyváradi szüret - be állott egyszerre a nagy jövedelmet lenség. • ."46. Egressy vendégjátékáról - s z o k o t t műsorát játszotta l e : a Hamletet, a B r a n k o v i c s Györgyöt. Krumm Éllást - már h a l l o t t u n k . Később a f i a t a l Munkácsi Flóra lendített v a l a m i t a halódó idényen, hogy a tél és a szatmári nyomor a két igazgatótárs, após és vő között a maradék jó v i s z o n y t i s megbontsa azután. A szatmári, egyébként v a j m i s i k e r t e l e n téli "szezon" érdekes nyitánnyal v e t t e kezdetét. Az üzlet színházak korá ban a legprimitívebb városi színházak után I s bért k e l l e t t f i z e t n i . (Molnároknak Győr az esténkénti 2 F t - o t elenged t e , de Debrecenben 5 Ft-ot,Nagyváradon a Fekete Sas termé ért 10 F t - o t és 3 zártszéket, a színpadért a készitŐ ács mesternek még külön 2 F t - o t és 3 zártszéket f i z e t t e k , a színkörért az építtető Böchnek ugyancsák 10 F t - o t , de csak két zártszéket.) Egressynek Írja Molnár, hogy "Szatmáron a» városi színházért k e l l e t t v o l n a (fizetnünk) 2 p f t o t játékonként, de e l e n g e d t e t e t t p e d i g i g e n furcsán... F o l y a modványunk agy Község tanácsi ülésben tárgyaltatván egy hangúlag az elengedés m e l l e t t v o l t mindenik egyet k i véve, k i a z t hozá föl o k u l , hogy a városnak nagy költségében lé vén az épület, illő hogy az v a l a m i t be i s hozzon; - m i r e egy derék tanácsos a z t válaszolá, hogy ám l e g y e n , f i z e s s e nek a* színészek, de akkor a* püspök - a* káptalan i s f i zessen a templomért v a l a m i t , mely s z i n t e sok pénzébe jött a* városnak - e r r e az o p p o s i t i o e l h a l l g a t o t t - de már ugy hát csak ne f i z e s s e n e k a* színészek sem hát no... és Így i n g y e n színházunk v o l t Szatmáron."^* 1
1858 húsvétján Molnár különvált apósa társulatától. Ettől a pillanattól fogva csak maga f e l e l t c s e l e k e d e t e i ért, sajátmaga s z a b t a meg f e l a d a t a i t . Kezdeményezése j e lentőségét át i s éreste. " 1 8 5 7 ( ? ) - 8 i k i év Húsvét 2od nap-
jén Debreo zenben tüzem k i lobogómat, ée léptem m i n t ban álló igazgató - az igazgatói térre, és kezdem meg i g a z g a tásomat - mely minden t e k i n t e t b e n nevezetes s z e r e p e t k e l l bogy v i g y e n a* vidéki színészet eseményeiben - és ennek történetében, - mert i s t e n segélyével, egypár jó állomás, jó szinszak es év múlva - reformálni igyekezendem a» vidé k i színészetet" - i r t a Egressynek. Molnár tehát érezte, hogy többre van h i v a t v a , m i n t a p r o v i n c i a egy átlag igazgatója, önéletrajzi j e g y z e t e i b e n , majd később önéletírásában, bár nem l o g i k u s gondolatmenet s z e r i n t , de felvázolja törekvéseit. Legelső célja az e r e d e t i szinmü kultiválása v o l t , ezen belül p e d i g az e r e d e t i tragédiáé. Felfogása t e l j e s e n korszerű; ugyanígy véleke d e t t a l e g j o b b i r o d a l m i k r i t i k a . G y u l a i , Salamon szempont j a ez. Hogy a n y u g a t i i r o d a l m a k k a l egyszintű művészetünk l e g y e n , meg k e l l teremtenünk a nemzeti drámát ( m i n t aho gyan Arany megteremti a n e m z e t i e p o s z t ) ; a k r i t i k u s elmé l e t i s i k o n , a színigazgató az elkészült müvek színpadra állításával, "...meg kezdők előadásainkat e r e d e t i d a r a b b a l - mert e r r e nagy súlyt f e k t e t e k . . . " "A fényes magyar öltönyök a históriai drámákban, ...a legnagyobb bámulat tárgyai v o l t a k . " 4 8 .
Elsősorban a h a z a i színművek szcenirozása f o g l a l k o z t a t j a képzeletét. A nagyobb városok szinházhelyisége - bé rük magasi Debrecené egy évre 900, Pécsé félévre 1000 F t i s a l i g nyújtott többet a hagyomány "három szál deszká"jánál. A belsőtereket nem ábrázolhatták zártan, nemcsak azért, mart a mennyezettel ellátott terem vagy szobadíszl e t megvilágítása nagy nehézségekbe ütközött, hanem m e r t mennyezet sem v o l t . A háttér egyenes f a l , amely elé a p r o s p e k t u s , a f e s t e t t háttér került; a kulisszákat r i v a l dára-háttérre merőlegesen állítva, teremtették meg a zárt belső tér illúzióját. A szabadban játszódó jeleneteknél az álfalakat a háttérhez hegyesszögben állították és s z e r e n csés esetben néhány, a szuffitákat takaró lombkorona vagy
"valódi" ( f a k e r e t r e f e s z i t e t t , f e s t e t t vásson) bekor t e t t e a kulisszákra f e s t e t t növényzetet "természetesebbé*** 1 görögtűz és a likopódiumpor m e l l e t t Molnár már élt az erősen megvilágított háttér, a fényt bebocsátó ablak, a hangulatfestő kísérőzene eszközével* Igazgatóságának első Idejében nem v o l t karmestere: "Kéler Béla - karmester a* Mazuchettí ezrednél - k i akkor ezredével Debreczenben v o l t " látta e l a zenei irányítást, sőt "egy nyitányt" i s " s z e r z e t t Csokonai dalaiból, mely Csokonav nyitány czimet kapott"*** Pécsett azonban már saját karmestere v o l t , L a c z kó* A méltó s z i n r e h o z a t a l , amiről Bgressynek i r t , a fény es hanghatások m e l l e t t még a z t i s j e l e n t e t t e , hogy az ere d e t i darabokat "a'hol csak l e h e t díszítések - nagy mene tek - pompás kiállításokkal", "nagy és különös figyelem mel" a d a t t a . A vidéki színészet reformálásának eszméjét szolgálták a vidéki színhazak nyugdíjintézetének javára rendezett előadásai* Debreceni idejéről Írja: "Rendeztem egy előa dást a ' vidéki színészet tervben levő nyugdijára, melyre 100 p f t o t Csanak fűszerkereskedőtől kaptam* ...ez a* máso dik jutalomjáték v o l t a ' vidéki nyugdíjra, melyet egyedül én kezdek meg, de s e n k i sem segít benne, nem f o l y t a t j a más ( h o l ) városban* • • •mindegy - h a egykissé sikerül - én nyugdíjazni fogom társulatomat". Pécsett i s t e r v e z e t t bált a nyugdíjintézet javára. A szinésznevelésről ugy vélekedett, hogy iskolában már gyermekkortól k e l l e n e a s z i n i pályára képezni a r r a a l kalmas f i a t a l o k a t . Mivel e z t nem t a r t o t t a lehetségesnek h o l o t t Oroszországban régen b e v e z e t e t t gyakorlat v o l t -, minden az igazgatóktól függ, mondotta* "Szükséges lenne minden Igazgatónak behozni a z t , hogy a ' színész éppen ugy, mist a z iskolás gyermek be legyen fogva szüntelen, a * k i bírni f o g j a , és tűrni, elfogadni ezen (m) iskoláztatást, az előbb utóbb haszonvehetővé növi k i magát.••"
Jómaga igényes v o l t a próbákat, a mellékszereplőket illetőleg. Nem s z e r e t e t t a l k a l m i statisztériával d o l g o z n i , h o l o t t az s o k k a l .jutányosabb l e t t v o l n a . "Nálam még az utolsó apród, csatlós, őr szerepére i s - külön külön szí nészt t a r t o k azért vagyunk 45-en - hogy Így aztán,az összhangzást v a l a m i ügyetlen s t a t i s z t a , vagy szabó segéd által ne zavarjam..." Annak ellenére tehát, hogy Molnár a rendezésben e l sősorban a látványos kiállításra törekedett, produkcióinak s i k e r e nem csak külsőségekben r e j l e t t . Nevelte társulatát. Azok a szinészek, a k i k n e k nevét 1858-ban Egressynek f e l s o r o l t a , évekig nála maradtak. B i z o n y o s magot a l k o t t a k , e köré u j erők c s o p o r t j a kristályosodhatott k i . Saját f e l e sége; Mátrai L a u r a , Takács, Szép, Timár, Fartényi, V. Ko vács, B e n y e l , Zádor, későbbi fővárosi együttesében i s j e lentős h e l y e t töltöttek b e . Megtanulták próbarendszerét és irányítani tudták az egyébként sem i g e n változó társulat munkáját. A vidéki színészet emelésén kivül v o l t egy másik cél ja i s , a vidéki közönség nevelése. E z t a célt szolgálta a komoly műfaj erőltetése o t t i s , a h o l a közönség nem v o l t tulajdonképpen műveletlen, csak más műfajhoz s z o k o t t , m i n t p l . Pécsett. Több jelentősége v o l t a közönségnevelés szo ciális oldalának. A debreceni diákokat féláron engedte be előadásaira, k i f e j e z e t t e n azért, hogy ifjúkorukban megis merkedve a színházba járás élményével, egész életük során amikor már, m i n t mellékesen megjegyezte, f i z e t n i i s t u d nak - jó közönség legyenek. °* Igazgatói pályájának legjelentősebb aktusa azonban a fővárosi fellépés, i l l . a Budai Népszínház megteremtése v o l t . A második fővárosi magyar színház üzembe állításával kettős célt k i v o n t szolgálni. Egyrészt az elnyomatás korá ban a magyarság életerejét a k a r t a bebizonyítani, másrészt b e k a p c s o l n i a magyar színhez vonzókörébe o l y a n elemeket, amelyek e d d i g vagy egyáltalán nem jártak színházba, vagy
német előadásokat látogattak* (Pest-Budán négy német szín ház T o l t akkor, az Uj téri színház, a Vár színház és egyegy nyári színkör.)^* Közömbös, hogy milyen úton-módon érte e l társulata fő-városi vendégszereplésének l e h e t őségét, de rendezői egyé niségére nagyon jelleméé, megy milyen műsorral és milyen előadásokkal. - Az együttest 1858 óta v e z e t t e , tehát hárem esztendős vándorlás kovácsolta össze színészeit. Debrecen, Nyíregyháza, B a j a , Pées, K a s s a , Nagyvárad, Miskolc, Po zsony, Balatonfüred, Yesspré*, Szeged v o l t a k az állomások. A legnagyobb merek, mint P r l e l l e Kornélia vagy a hamarosan kiváló Ódry L e h e l , elkerültek t e l e , ée csatlakoztak mások, mint Dózsa József és Egyűd István. Molnár jóindulatúan i gyekezett k i i s m e r n i emberei képességeit, jól bánt velük. E s nem maradt hatástalanul olyan korban, amikor a durvaságtól a sértő lekicsinylés hangjáig minden megszokott v o l t a próbákon. Méltányos v o l t . Mint rendező i s megosztotta a f e l a d a t o k a t vezető színészeivel; Egyűd, a Debreceni Városi Színház későbbi rendezője ( a p e s t i Népszínház egyik vezető tagjaként h a l t meg, f i a t a l o n ) nála t a n u l t és Igazgatása a l a t t "kezdte a pályát" Krecsányi Ignác. Műsora elsősorban a h a s a i színmüvek, történelmi drá mák, társadalmi vígjátékok és népszínművek körét ölelte f e l . S z i g l i g e t i Vidje m e l l e t t a G r l t t i és a L i l i o m f i i s s z e r e p e l t e k ; Jókai Dózsa Györgye: S s i g e t i Violája; a Bánk bán és Czakó Végrendelet c . drámája m e l l e t t K i s f a l u d y Ká r o l y Kemény Simonja. A külföldi színművek között még K o t zebue-szerzette i s akadt, azonban Seribe i s ; B i r c h - P f e i f f e r m e l l e t t számos f r a n c i a kimromantikus. A faltörő f r a n c i a polgári vígjáték (Sardou) és a tézisdráma hiányzik. Bármilyen meglepően hangozzék i s , ezeknek megvolt a maguk külön stilusa,rendezésüket, játszásukat éppen ugy meg k e l l e t t t a n u l n i , mint a klasszikusokét. Ehhez Molnárnak nem v o l t alkalma, hogy elsajátítsa, és színésze, hogy eljátsz-
1861 áprilisé*-**, amikor a i a t vendég, megjelent tár sulatával a német Bmlai 1res át an, legerősebb o l d a l a a népwtiLmmüvek beaatatéma v o l t . Saját asaval s z e r i n t "kitűnő egyénei v o l t a k , • • • k i k külémőe pezsgő elevenséggel é s ere d e t i vonásokkal agyemitettek s z e r e p e i k e t . " Kórusa és táncszemélyzete "csupa f r i s s virága máiból állott,kik a pajzánságot a s z i l a j ságig v i t t e * : s kardalaikkal,karének m e l l e t t i táaozaikkal mindenütt elragadták a közönséget." A Nemzeti Színháznál ekkor as v o l t a szokás, bogy az énekszámokat az operai k a r adta elő, táncolni pedig a ba l e t t k a r táncolt. Mindebben természetesen sok v o l t az eről t e t ettaég és ez azonnal észrevehetővé vált, mihelyt Molnár a maga reálisabb elképzelését hozta színpadra. Nála az ün neplő p a r a s z t i tömeg ugyanazon t a g j a i énekeltek és táncol tak, akár egy arató ünnepen vagy szüreti mulatságon. Maguk a népszínművek nem v o l t a k ujak. A Peleakei nótárius, a Szökött katona, a Pünkösdi királynő t i s z t e s s z i n i múltra t e k i n t h e t t e k v i s s z a , azonban a budaiak "nagy kedvvel i s játszottak. • • és meet mindenütt szerették, egy—egy város ban többször i s és gyakran... adták, ugy ment közöttük... mint a karikacsapás.""* Molnár népi jelemétől leginkább Barabás i l y e n tárgyú képeihez hasonlíthattok. A menyasszony érkezése c . kompo zíción s z i n t e látjuk a budai színpadot, a szépen kipirásí t o t t arcú szereplőket, a felfürtösött hajú p a r a s z t i vőle gényt, a háttérvászoara f e s t e t t f a l u s i templomot s a nádf e d e l e s házikókat a kasírozott fehér galambokkal. Bármilyen jól b e t a n u l t müoera v o l t i s Molnárnak, méhámy hónapi fővárosi játék után k i k o p o t t belőle. M i v e l e l sősorban a népi rétegek számára kivont egy második főváro s i magyar színházat alapítani, pályázatot h i r d e t e t t népmzimmüvekre. A pályázat sem járt s i k e r r e l f alsórendű Írok, mint a nemben S z i g l i g e t i és S z i g e t i v o l t a k , sasi dolgoztak színháza ssámára. A darabok ügyetlenek, s ami nagyobb b a j
v o l t , az előadások gyengék v o l t a k . A sűrűn ismétlődő bemu tatókra ugyanis nem l e h e t e t t megfelelő számú próbával f e l készülni. A magyarság szolgálata m e l l e t t Molnár f e l t e t t szándé k a a fővárosi munkás- és szegény iparososztály meghódítása v o l t . Ez okból az újonnan épült színház ( B u d a i Népszínház, a mai Lánchídfőnél. A Budai Színkörben való hosszabb ven dégszereplése után építtette számára a b u d a i tanács; 1 3 6 1 . s z e p t . 14-én n y i l t meg.) megnyitásától f o g v a h i r d e t t e , h o g y a f i z e t n i képtelenek számára "díjmentes népelőadásokat" r e n d e z . Ez a szociális elgondolás korában t e l j e s e n isme r e t l e n v o l t . A z egyes díjmentes napokon népszínműveket,vagy v a l a m i esztrádmüsor félét, énekből, táncból, népszerű da r a b o k egy-egy felvonásából összeállított e g y v e l e g e t m u t a t t a k b e . Az előadásokra szóló utalványokat a városi hatósá gok osztották szét. Évekig élvezhették a b u d a i szegények Molnár szívességét; később, anyagi okokból, f e l k e l l e t t h a g y n i a jótékonyságával. A festői kedvelése és a képesség, a m e l l y e l elgondolá s a i t meg i s t u d t a valósítani, v o n z o t t a Molnárt a kosztümös drámákhoz és tablókhoz. Madarász T i k t o r , Székely B e r t a l a n képzeletének a szárnyán k e l l megközelítenünk ezeket a több, m i n t száz éves színpadképeket. - Molnár első b u d a i éve nagy alkotásának Dobsa István, első magyar király c. színművének szinrehozatalát t a r t o t t a . Rendezői módszerét a l i g i s figyelhetjük meg jobban, m i n t e Dobsa-dráma esetében. - Nagy fontosságot tulajdoní t o t t a reklámnak. Avval a fogással sem átallt élni, hogy a n e k i dolgozó i p a r o s o k nevét meghirdesse az újságokban. Re ményi Edével románcot Íratott a darabhoz - a bemutatón a művész maga játszott - és e z t ugyanúgy közhírré t e t t e , m i n t a z t , hogy István király és I m r e palástját Jámbor szabó ké szítette, a díszleteket és a viziójelenetben az Árpád-házi királyok ábrázolását Horn, a pozsonyi diszletfestő t e r v e z te* Tételenként f e l s o r o l t a az egész s z i n p a d i berendezést*
A bemutató s z i n l a p j a nem maradt ránk, de a kényes izlésü B o l n a i ( B e t h l e n ) Miklós megjegyzéseiből a r r a következtethe tünk, hogy r i t k a példánya v o l t a harsányságnak: s z e r i n t e egy középszerű darabot megbuktatott v o l n a . A bemutatóról minden újság közölt kritikát. Egyértel mű elismeréssel csak B o l n a i i r t a darabról a Hölgyfutár ban,nem f e l e d v e a l i t e r a r y gentlemannek kijáró elismerést. A Magyar Sajtó és a Vasárnapi Újság ugyancsak előzékeny hangjával szemben a D i v a t c s a r n o k és a F e s t i Hírnök már né mi malíciával n y i l a t k o z t a k , de ők sem merítették k i a b i rálat összes lehetőségeit. Dobsa előkelő és gazdag u r , a Budai Népszinház p e d i g v i t a t h a t a t l a n u l jó szándékú és pár tolásra érdemes intézmény v o l t . - Mai szemmel nézve a mű gördülékeny n y e l v e n i r t I U . Richárd - részben Macbeth utánérzés. A c i m elhibázott. Az e g y e t l e n jelentékeny sze rep az intrikusé, Péter hercegé. Hogy e z t a d r a m a t u r g i a i félresiklást ellensúlyozzák, a herceg szerepének kétharmad részét a m i n d e n k o r i rendezés k i húzta ( a színdarabot vidé ken i s adták). E v v e l az amúgy sem lüktető drámaiságu mű költői revüvé szimplifikálódott. 56.
Ez a revüszerüség azonban Molnárnak nagyon i s Ínyére volt. (Későbbi pályáján feltehetőleg az I . István példája v e z e t t e e l a I I I . Richárd játék- ós rendezésben problémá i h o z . ) A majdnem négy óra,ameddig az előadás tartott,rész ben s z i n p a d i trükkök előkészitésével t e l t e l . - A b u d a i szinpad méreteit nem ismerjük. Nem l e h e t e t t nagy és ez idő tájt még csak egy süllyesztője v o l t . A viziójelenetet v e títéssel oldották meg. A Molnártól e m i i t e t t , de l e nem i r t "cyklorama" nyilván kettős l e n c s e r e n d s z e r r e l ellátott v e títő, v a g y i s l a t e r n a magica v o l t . Az egyes f e s t e t t üvegla pokat mógcsak nem i s k e l l e t t a bűvész gyorsaságával cse rélgetni, h i s z e n pár soros szöveg mindegyiknél e l h a n g z o t t . A címszerepet Molnár játszotta. Lauka megjegyezte ugyan, hogy a királyt több Ízben összetévesztette a szent t e l ; a kormányzás ügyeiben rendületlenül kegyes v o l t , m i n t
király p e d i g r o s k a d o z o t t a családi gondoktól - de általá ban dicsérték maszkját, szövegmondását egyaránt. A l e g jobbnak az Imrét alakító f i a t a l B e n y e l t Ítélte a közvéle mény. Meg k e l l jegyeznünk, begy Imre szövege a legköltőibb. B i h a r i , a későbbi református r e k t o r , végigkiábálta Vazul szerepét. A legkevésbé sikerült Együd Péter alakítá sa l e h e t e t t : az ifjú népszinmü-énekestől mi sem állott tá v o l a b b , m i n t egy i n t r i k u s lelkivilága. Z a v a r h a t t a az a l a k összhatását a sok törlés i s . Konkrét kifogásként azonban r o s s z hangsúlyozása merült f e l . Szereptudással a Budai Népszínházban nem v o l t b a j . Molnár próbáltatott. A v v a l i s tisztában v o l t mindenki,hogy hányadik utcában Jteall színre lépnie, h o l távozik - ami e k o r b a n még a Nemzeti Színházban sem v o l t m i n d i g magától értetődő, még kevésbe vidéken. A produkció - Dobsa ós Re ményi nagy t a p s o t k a p t a k -, a szinmü hosszabb i d e i g álta lános érdeklődés tárgya v o l t . K a s s z a s i k e r t azonban nem l e h e t e t t csinálni belőle.^* Amikor a hatóság egy második fővárosi magyar szinház megnyitását engedélyezte, Worafka, a színházbarát rendőr főnök k i f e j e z t e aggodalmát, hogy Pest-Buda nem t u d e n n y i színházat e l t a r t a n i . ^ * Aggodalma nem v o l t alaptalan. A Budai Népszínházát az ügyes rendezés éltette ugyan, de nem minden téren érvényesülhetett. A k l a s s z i k u s dráma, a kosz tümös történelmi szinmü és az egyre divatosabbá váló f r a n c i a vígjáték a Nemzeti Szinház legsajátabb területe ma r a d t , ebben legyőzhetetlen v o l t . A németek a bécsi zenés bohózatot művelték s i k e r r e l . A népszínmű, és általában a könnyű műfaj magyar előadásai Molnárnak h o z t a k jövedelmet. Népszínmű azonban kevés v o l t . A jobb bevételek reményében Molnár a r r a g o n d o l t , hogy a könnyű műfaj e k o r a b e l i nagy mesteréhez f o l y a m o d i k segítségért és Offenbachot k e z d e t t adni. 8
1863. Jas« 17-én m u t a t t a be a Dunán an apó és f i a u t a zását, a magyar színháztörténetben az első " f r i v o l " dara-
b o t , A produkció erényei és bibéi hajszálpontosan jelle mezték Molnár szinházvezetését. Közepes képességű színé s z e i t alapos előkészítés után léptette f e l , igénytelen szerepét mindegyik ügyesen a d t a elő, a rendezés csúcspont jaként p e d i g egy o l y a n , k i d o l g o z o t t és összevágó produk ciót nyújtott, ami az egész a k k o r i magyar színházba járó közönség képzeletét f e l z a k l a t t a : eltáncoltatta a hírhedt párizsi s z i n p a d i táncot, a kánkánt. Több, m i n t száz évvel ezelőtt, egy i d e g e n hatalom félgyarmataként sínylődő ország élén,Budapest provinciális k i s városka v o l t , A Nemzeti Szinház későbbi operatársula tának k l a s s z i k u s b a l e t t e s t j e i sem kerülhették e l a fenkölt i r o d a l m i birálat időnkénti lekicsinylését, de a z t mindenki tudomásul v e t t e , hogy egy nagy nemzeti szinház együttesé hez a b a l e t t k a r i s hozzátartozik. Annál inkább elképedést váltott k i a vidékről csak az imént felvergődött magáns z i n t ár s u l at Párizst idéző vállalkozása. Molnár nevét nem rendezői tehetsége, képzelőerejenek gazdagsága, t r a g i k u s alakitásai vagy t r a g i k u s életsorsa őrizték meg, hanem az a kettős emlék, hogy ő hozta Párizsból az öncélúan látványos s z i n p a d i rendezést és ő t e t t e szinpadképessé nálunk a kán kánt. Kánkánt, filmelőadásból, operettből ma valószínűleg mindenki látott már, A k l a s s z i k u s tüllszoknyácska h e l y e t t hosszú szoknyában, de számos alsószoknyával, f e k e t e h a r i s nyában és sarkos cipőben szokták táncolni, s a látvány p i kantériáját a fehér alsószoknyák közül kivillanó f e k e t e harisnyás lábak, sőt térdek nyújtják. Balett-táncosnő l e het idősebb, vagy nem szép nő i s ; ez hivatás, amely hosszú tanulóévekkel jár. Kánkánt Molnár György óta i s csak szép és f i a t a l lányokkal s z o k t a k táncoltatni, mert nem a mozgás t e c h n i k a i nehézsége, hanem g y o r s , vidám r i t m u s a a lénye ges. Molnár azért f a n y a l o d o t t szinpadraviteléhez, mert jó jövedelmet remélt tőle. Számitásaiban nem i s csalódott. Csakhogy a konc, amit a polgárosodásnak i n d u l t középnemesi
értelmiség, a megmagyarosodó hivatalnokosztály, a t o l l a s o dó kereskedők elé v e t e t t , nagyon i s Ízletes v o l t . Egy lé pés v o l t a város polgárosulása felé, o l y a n k o r , a m i k o r még ez a város nem j u t o t t tudatára annak, hogy u t j a elkerülhe tetlenül a polgárosuláshoz, a l i b e r a l i z m u s h o z és kisérő jelenségeihez v e z e t . Az egész Dunanannak csak a kánkán ad o t t értelmet, s a k r i t i k a a z t kérdezte:**...mirevaló a mü végén az a nyomorúságos cancantáncz?'* Még a polgáribb szemléletű Ország Tűkre i s f i g y e l m e z t e t t e Molnárt, hogy ne v i g y e túlzásba a pajzánságot; i g a z , utána megjegyezte, hogy Lady T a r t u f f e , m i a l a t t e l t a k a r t a az arcát, u j j a i kö zül l e p i l l o g o t t a t i l o s látványra és T a r t u f f e u r édesen m o s o l y g o t t , miközben felháborodott.-^* Molnár megalapította a második fővárosi magyar szín házat. Érdemét m i n d e n k i e l i s m e r t e , de sem h i v a t a l o s , sem félhivatalos nemzeti s z e r v nem s i e t e t t a támogatására.Hagy tehetségeket igénylő vagy b i z o n y o s szertartások s z e r i n t előadandó k l a s s z i k u s produkciókhoz nem v o l t embere, de kö zönsége sem l e t t v o l n a , mert ezekhez o t t állt - immár a város közepén - a Hemzeti Szinház, A német tündérbohózat vagy a német rémdráma h i v a t o t t a b b képviselőt talált nála a németül játszó színházakban. Az e g y e t l e n értelmes c s e l e k e d e t az v o l t tehát, ha az ez idő s z e r i n t i első világváros, Párizs külvárosi színházaihoz f o r d u l példáképért.A Dunánan bemutatása már ennek a felismerése v o l t . Párizst azonban nem l e h e t e t t a nélkül utánozni, hogy v a l a k i meg ne f o r d u l t v o l n a o t t , különösen Magyarországon nem, a h o l már szokássá vált, hogy a becsvágyó színészek időről időre megnézik a párizsi színházakat. 1863. májusában Molnár Párizsba u t a zott. * 6 0
III. PÁRIZS 1843 őszén u t a z o t t az első magyar szinész Párizsba: Egressy. Azóta P e l e k i Miklós, Tóth József és S z e r d a h e l y i Kálmán f o r d u l t a k meg f r a n c i a földön, valamennyien a Nemze t i Szinház t a g j a i . Valamennyien a világ fővárosába i n d u l t a k , színházat látni, mert a század derekán Párizs még t a r t o t t a rangját és hírnevét - Párizs, a polgári f o r r a d a lom szülővárosa és az első nagyváros, amely a világiroda lomban híressé vált. Ugyanaz a város husz év a l a t t nem i s egyszer változ t a t t a meg arculatát. Egressy L a j o s Fülöp idejében járt k i n t . A Grève tér dicsőségét a Rue Réaumur-i Tőzsdepalotáé váltotta f e l , de a Francaise-ben Rachel játszott, a b o u l e vardon Lemaítre és MMe. D o r v a l . F e l e k i és Tóth a második császárság dicsőségének fennvirágzó n a p j a i b a n látták Pá r i z s t ; újra a szabadság városát köszöntötték benne, ha tán nem i s a franciáét, de a magyarét ; az emigráció reménysé gének központját. 1863-ban ez a reménység jócskán megcsap pant már. A császár azon a b i z o n y o s 1859-i éjjelen nem i gérte meg Kossuthnak támogatását, és ha nem i s i l y e n kon krét formában, de magatartása köztudomásúvá vált. I I I . Na póleon nem lelkesített Magyarországon többé s e n k i t . Tárgyilagosan nézve a h e l y z e t e t , v o l t - e ok egyáltalán a r r a , hogy ezért a Franciaországért még v a l a k i l e l k e s e d jék? V a j m i kevés. Fényébe egyre több t a l m i vegyült, hála uralkodójának, a k i b e n Molnár, az u t a s , első p i l l a n a t r a a nagy rendezőt, a nagy komédiást látta meg. Az állam t e l e
v o l t adósságokkal és a fény m e l l e t t , amit a sétakocsizásra kivonuló udvar a városi bámészkodók örömére k i f e j t e t t , a legelőzékenyebb sajtóorgánumok sem hallgathatták e l a mun kásosztály nyomorát. Franciaország súlyos milliókat vesz t e g e t e t t a mexikói k a l a n d r a . Megkockáztathatta, h i s z e n az Egyesült Államokban testvérháború d u l t . Csakhogy ugyanez a háború, amelyben minden jó érzésű f r a n c i a az északiak győ zelméért könyörgött, j e l e n t e t t e a f r a n c i a pamutipar csőd jét i s . Nem jött gyapot. Százezer szövőmunkást bocsátottak e l 1863 telén. Ez hatszázezer éhezőt j e l e n t e t t . F r a n c i a o r szág azon k e z d e t t g o n d o l k o z n i , hogyan s e g i t h e t r a j t u k . Un J o u r n a l jeune encore'* - egy, még nem nagy m u l t u l a p , a Temps küldte k i elsőnek tudósítóját a r o u e n i takácsokhoz és l a s s a n - l a s s a n ébredezett a f r a n c i a l e l k i i s m e r e t . A meg oldásra két lehetőség kínálkozik,irta az egykorú újságíró, az e g y i k a s z o c i a l i s t a , a másik a liberális. Az első a z t mondaná: s e g i t s e n az állam! De m i a l i b e r a l i z m u s b a n élünk, elismerjük a t u l a j d o n o s jogát a szabad iparűzéshez, a j a vak szabad használatához. Ez a liberális társadalom ismer j e f e l kötelességét I s és s e g i t s e n ! Az újságok tudósítása i h o z a r o u e n i érsek kétségbeesett körlevele c s a t l a k o z o t t . A sajtó gyűjtést indított a nyomorgó munkások javára. Hat százezer f r a n k gyűlt össze: minden nyomorgóra egy. A l a p o k keserű megjegyzésére, hogy a l a n c a s h i r e - i takácsok, két százötvenezer család nyomorát A n g l i a közadakozásból meg t u d t a o l d a n i , de a f r a n c i a polgárság még százezerét sem vállalja, állam és társadalom együtt gondoskodott az öre gekről, betegekről, asszonyokról és gyermekekről. A munká sok maguk kenyér nélkül maradtak és a tudósító megdicsérte az e g y i k meginterjúvolt férfias belenyugvását: ha n i n c s g y a p o t , nát n i n c s m i t szőni... ,f
Ez v o l t a gazdasági h e l y z e t 1863 tavaszán. A kormány sokezernyi rendőrt és titkosrendőrt, ugyan a n n y i besúgót f i z e t e t t , és a császári udvar arab l o v a s e z r e d e k kíséretében ment sétakocsizásra.
A p o l i t i k a i v i s z o n y o k a t Napóleon nagyhatalmi törekvé s e i jellemezték. Az Egyházi Állam nem kötött már l e csapa t o k a t , Észak-Afrika sem k i v o n t túlságos k a t o n a i megerőlte tést, de a t e n g e r e n t u l megvetni a f r a n c i a b e f o l y a s a l a p ját, hosszút állni Kanada elvesztése m i a t t és e l f e l e j t k e z ve 1849 októberéről,szövetkezni az osztrák császárral,fel ajánlani öccsének Mexiko trónját, ez o l y a n csillogó ötlet v o l t , aminek I I I . Napóleon nem állhatott e l l e n t , "...ügyes rendező és a m a r i o n e t t e világ eszes, szerencsés tánczoltatója", i r t a róla Molnár, nem bocsátva meg a r o k o n s z e n v e t , a m e l l y e l a kormánypárti párizsi sajtó Ausztriáról i r t . A f r a n c i a belföld h i r e i t természetesen kevésbé tanulmányozta és Így
nem j u t o t t tudomására,
mennyi nehézséggel h a j t j a 62 végre a császár eszelős tervét. Az i r o d a l o m nem f o g l a l k o z o t t politikával. Az 1862-635. év szinházi szenzációja Augier Le F i l s de Gib oyer c. szín müve v o l t , nem a szerző l e g j o b b alkotásai közül való, de Így i s érdemes a r r a , hogy egy i r o d a l m i igényű folyóirat t i z e n e g y o l d a l o n t a g l a l j a . Augier már túljutott azon a pe rióduson, hogy romantikus verses színmüvekkel gazdagítsa a Théâtre Français repertoárját. Egy forradalommal és egy államcsínnyel az emlékei között, méltán g o n d o l h a t t a , hogy hazája nem a legszerencsésebb gazdasági- és szociálpoliti kát követi. Egész tehetségével a tézisdrámák felé f o r d u l t tehát, amelyekben a nők j o g a i , a törvénytelen gyermekek h e l y z e t e , a válás szükségességének hirdetése m e l l e t t szem rehányást t e t t polgártársainak 1789 eszméivel szemben t a núsított hűtlenségükért. A Giboyer csúffá t e s z i az a r i s z tokráciát, klerikalizmusával, bárgyuságával és romlottsá gával együtt, de nem kíméli a polgárságot sem. A f i a t a l gróf k i j e l e n t i benne, hogy gyűlöli a polgárságot, és e z t az érzelmet csak azért hajlandó felfüggeszteni, mert a polgárlány keze, a k i t oltárhoz k e l l v e z e t n i e , j e l e n t i egy úttal marquis nagybátyja elmeinek és vagyonának öröklését. A leány u g y a n i s a marquis törvénytelen leánya. Hogy mégsem
l e s z semmi a frigyből, az A u g i e r optimizmusa; ne felejtsük e l , a k a p i t a l i z m u s még virágjában van! A polgárok között sok az erényes és ezek az erények nála m i n d i g győzelemre j u t n a k . Hanem azért egy vágást szán a burzsoáziának i s , amikor az örökhagyó Ander i v e - v e i e z t mondatja gazdag vál lalkozó ismerőséről: "Maréchal, édesem, nem egy ember, ő egymaga képviseli a polgári osztályt, mely utálja a f o r r a d a l m a t , m i h e l y s t abban nyereségre nem számithat." A lojális k r i t i k a természetesen nem l e l k e s e d e t t a Gib oyer fiáért. Ha a l e g i t i m i z m u s , mondotta, ma már csupán m o s o l y t vált i s k i az emberekből, a demokráciának az a f o k a , a m i t A u g i e r hirdet,egészségtelen: a k a t o l i k u s nevelést i s kigúnyolja, hőse p e d i g , a k i nem más, m i n t maga Gib o y e r , a r o m a n t i k a kelléktárának egy t i p i k u s példánya. A szinmü ennek ellenére - vagy éppen ezért - nagy s i k e r t a r a t o t t . A f r a n c i a sajtóban v o l t a n n y i humor,hogy megjegyezze: t u d ván t u d j a , hogy a k i még nem látta a d a r a b o t , az éppen most nézi meg, vagy ezek elolvasása után s i e t e l megnézni. Abban egyébként i g a z a v o l t Prévost-Paradol-nak t i z e n egy l a p o s tanulmányában, hogy a Giboyerben sok a r o m a n t i kus elem és maga Giboyer valószínűtlen f i g u r a . De h i s z e n a l i g néhány évtized t e l t e l a H e r n a n i - c s a t a óta, az egész irányzat bőven r e n d e l k e z e t t életképes elemekkel, nem i s szólva arról, hogy a főszereplő ellentmondásos j e l l e m e még nem j e l e n t e t t e a z t , hogy más, valószerűbb alakok - P f e f f e r s bárónő! - és t i p i k u s szituációk ne segitették v o l n a j o g o s s i k e r h e z a drámát. A művészeti élet, szinház és i r o d a l o m m e l l e t t , a kép zőművészet terén i s m u t a t o t t f e l u j a t . Nem helyeslőleg, de helyesen: a konzervatív mübirálat megállapította, hogy az 1855-1 nagy tárlattal, a h o l I n g r e s , D e l a c r o i x , Vernét t e l j e s életmüve kiállításra került, egyben egy korszak zárult l e , s ma már a nagyszerű h e l y e t t a "földhözragadt termé szetesség" követőivel találkozunk. A r a j z háttérbe s z o r u l a s z i n e k , a hagyomány, a képzelet, a szorgalmas tanulmány
a szeszély alkotásai mögött. Aki nemrég egy Judas csókja cimü kompozícióval vált híressé, most F i a t a l nő a kútnál c. képet állit k i amely n i n c s megszerkesztve, n i n c s benne fantázia, csupán a valóság lemásolásából áll. Holott a mű vészet f e l a d a t a a t e s t i szépség megörökítése s e g y s z e r s mind az erkölcsi szép dicsőítése a festészet eszközeivel; de f e l a d a t a egyszersmind az emberiség történetében előfor duló magasztos események ábrázolása i s . A német festőisko lák képszerkesztése gyakran mesterkélt,néha homályos, elég sok kelléket használnak ahhoz, hogy kifejezzék gondolatai kat, de még mindig jobb egy k i c s i t többet komponálni egy képen, mint semmit sem. A f r a n c i a festők jól tennék, ha t
CA
tanulnának Kaulbachtól... * Nem emlékeztet-e a f r a n c i a képzőművészeti k r i t i k u s az egykorú, h a z a i kritikára? "Az eszményítés iránti érzék na ponként apad, s az egyéni örve a l a t t a legüresebb r e a l i z mus felé közeledünk." I t t nem festőkről, hanem színészek ről e s i k szó, de ugyanazon hangnemben. "A mily j e l e s e k jobb színészeink az o l y jellemek visszatükrözésében,melyek nem kívánják az erősb szenvedély rajzát vagy emelkedettebb hangulatot, épen olyan ritkán sikerűi nekik felemelkedni a magasabb drámai stílig." P l u s ça change, plus c'est l a mérne chose - a polgár Párizsban és Pesten döbbenten búcsú z i k a romantikától ós néz a realizmus elé. -'* Párizs társadalmi életét tehát az udvar és v i s e l t dolgai foglalkoztatták, a tőzsdét és a munkásokat a gya pothiány, a p o l i t i k a i vitában Mexikóról e s e t t szó, a Salon tárlatából hiányzott a "nagyszerűség", a Théâtre Français pedig Augier u j , "demokratikus" szellemű színművével szó r a k o z t a t t a a közönséget. - Mindezeken t u l terűit e l a z a világ, amelybe a szinházigazgató-szinész Molnár voltakép pen b e l e t a r t o z o t t : a boulevard színházak látványosságainak csodás-furfangos; birodalma és az újra színre lépő romanti kus z s e n i , Egressy hajdani mestere, F r e d e r i c k Lemaître já tékának élménye* 6
A Chat e l et szimp&dán a Marengo került 8*iar*.III„ Mapole on propagandát csinált a karéi dics «4 s égnek. Ho art e i n I g a z a t 6 a hadügyminisster engedélyével mégy ágyat i s felléptetett , megfelelő I ős s e r k o c s i v a l ás tüzérséggel. Bár a Chat e l et színpada óriási és tág lehetőséget n y m j t o t t a "hadmozdulatokra", a rendező merészsége elág nagy v o l t . Még a l e g k i s e b b ágya raktöltáse i s tisztesságes füstös ás port r e r f e l , az ágyúdörgés megrázza a f a l a k a t , j o g g a l félthették az óvatosabbak a színház üvegtetejét. Az anya g i gondokkal küzdő igazgató azonban vállalta a kockázatot, az ágyuk elsültek, s a s a i b a j sem történt, a h a r c i a s mü óriási s i k e r t a r a t o t t . - A Marengo mintájára készült ké sőbb Molnár h i r e s b u d a i produkciója, a Béa hadjárata. Egy w
H
Bécs-külvárosi előadásról csonka ügyelői példányunk i s ma66 r a d t f e n n . * - A másik nagy látványosság a Peking ostroma v o l t . Emlékirataiban Molnár i g y i r róla: "...Peking ostromában t e n g e r i csaták kápráztatták a közönség szemét s a végén a távlatban p l a s z t i k u s a n k i r a j z o l t porczellán tornyú és háztetőzetü város minden elő adásban leégettetett, minden előadásra újra készíttetett. A r o p p a n t színpadot két felé választó széles, mély kaná l i s b a , a színház m e l l e t t folyó Szajnából v i z e t e r e s z t e t t e k s nem vászon t e n g e r e n , hanem természetes vizén f o l y t a t e n g e r i h a r c z , és 5-6 Talódi utánna(?) készült a n g o l , f r a n e z i a , c h i n a i hajókkal f o l y t az öbölben a t e n g e r i c s a t a . H
A tegnap dicsősége, Marengo és a gyarmatősitás p i l l a n a t n y i l a g jogosnak látszó háborúi m e l l e t t Sapóleon i p a r k o d o t t a mexikói k a l a n d o t i s népszerűsíteni. "•Puebla ostroma*, melyet a 14—16 ezer nézőt i s b e f o gadó Hypodromme-ban adatott elő Napóleon,a a m e l y r e a j i n duló zenét i s Íratott.nem v o l t o l y szerencsés, m i n t a f e n t e m i i t e t t két k a t o n a i spektákulum, p e d i g öt e z e r valódi f r a n c x i a katona s z a r a p a i t a c i r k u s z porondján. A Mexikó e l l e n vívott harezok a köztársaság után vá gyó párisiak előtt népszerűtlenek v o l t a k . A nagyszerű spek tákulumot az indulóval együtt csúfosan kifütyülték! Ennél csodásabb spektákulum igazán nem képzelhető! A porondon és a színpadon vagy h a t ezer ember vivátozott, 3 üteg ágyú
bömbölt, öt zenekar h a r s o g t a t t a az indulót és 15 ezer em b e r u j j a t szájába téve, mindent elnyomó s léget haaltó v i altassál e g y s z e r r e fütyült! À szabadságért és a szabad népek elnyomása e l l e n demonstráló eme spektákulum százszo r o s fölemelt helyárakat i s megérdemelt v o l n a . Ez fölülmulta Marengot, Peking ostromát, Bhotomágot, ördög piluláit^ és mindent, kivéve Don Caesart, melyben F r e d e r i c k L e m a i t r e - a franoziák nagy színésze, a színpad tól elbúcsúzott. "67. Lemaitre m i t i k u s a l a k j a v o l t a f r a n c i a színháznak, " l a monstre sacré" ( a "szent szörnyeteg") és a zsenialitás s z e n t j e - ez utóbbit Balzac mondta róla -, a legtöbbet k e reső f r a n c i a színész és a legnagyobb lump, istenfélő k e resztény és kicsapongó komédiás, példás családapa és l e l kes köztársasági egy személyben. Voltaképpen mindeme t u lajdonságával egyformán elbűvölte a r o m a n t i k a és a polgárosulás Párizsát. A z s e n i k u l t u s z e g y i k legeredményesebben ünnepelt alanya v o l t , körülötte m i n d i g k e r e k e d e t t v a l a m i i z g a l o m , mert nemcsak kitűnő színész v o l t , hanem a reklám mak i s nagymestere. Emlékirat adnak szigorú polgári morál ján helyenként pikánsán c s i l l o g elő a valótlan, p l . amikor a z t mondja, hogy elsőszülött fiát saját nevére, Frédóricknek k e r e s z t e l t e t t e - öt u i . Antoine—Louis-Prospemek hív ták -, vagy amikor szerepelnek egyhangú felsorolása mellé egy-egy megjegyzést fűz as e l l e n e ssőtt a l j a s intrikákról, h o l o t t mindig ő v o l t a nyertes. Bármilyen v o l t i s azonban emberi egyénisége,mint s z i néss, maga l e h e t e t t a szuggeaztivitás. Hogy csak a h a z a i színpadokon i s játszott darabokról szóljunk, ő alakította először Buy B l a s — t és a Párizsi rongyszedőt, a Harminc év egy játékos életéből legendás Georgea-át; s i k e r t e l e n Ot h e l l o v o l t , de világhírű Don César de Bazan. 1800-ban szü l e t e t t , akkor állt tehát művészete tetőpontján, ami k o r Eg r e s s y Párizsban járt. Színjátszói stílusa mélyen h a t o t t a f i a t a l magyar színészre.Elete végén p e d i g még b e m u t a t h a t t a s z i n p a d i rutinjának és a k o r r a l nem lohadó szenvedélyének
ragyogását Egressy t a n i try anyának, Molnárnak i s .
a Párizsban tartózkodó
Lemaítre I 8 6 0 óta nem játszott már rendszeresen, rá s z o r u l v a nem v o l t . A n y j a meghalt, lánya férjhezment, f i a i régen e l h e l y e z k e d t e k . Y e r s a i l l e s — b a költözött tehát, de alkalomról a l k a l o m r a színre lépett. Egy i l y e n közjátékot sikerült Molnárnak e l k a p n i a . F r a n c i a pályatársa életéről áhítattal elbeszélt történetkél valótlanok ugyan, de az alakitásról a d o t t r a j z , Molnár mimográfiai képességének eg y i k kiváló példája annál élettel j e sebb. A hatvanhárom éves színész könnyedségét, g u n y o r o s , helyenként s z i n t e ar cátlan magatartását, a lényében rejlő szeretetreméltósá g o t h i v e n örökítette meg. "A dráma két első felvonásában genre a l a k o t csinált Caesarból, a három utolsó felvonásban, m i k o r végre nejével szemben áll, ettől kezdve végig j e l l e m e t a l k o t o t t . I t t kezdődött művészi játéka, m e l y bámulatos remekléssel, a közvetlenség melegítő kifejezéseivel, a néző előtt úgy szólván pillanatról p i l l a n a t r a véste, változtatta át az élőbben! Don Caesart komoly férfiúvá, jellemmé, és szerető férjjé; a k i e z t a f o k o z a t o s művészi benső p r o c e s s u s t , e— e n l e t e s e n folyó és hullámzó átalakulást látta, t e l j e s e n lőn készítve a 4 - i k felvonás ama kitörésére, midőn a lelkében egészen megváltozott Don Caesar Maritána védelmé r e k e l v e e s z a v a k k a l rohan Aranjuez-beÎAsszonyom! e szavak csodát v i s z n e k végbe, - a k a l a n d o r Don Caesar n i n c s többé, a nemes Don Caesar újra született!
S
Nem kiáltotta ő e z t nagy hangon - m i n t e g y a világnak ordítva k i , hanem i g a z i égető melegséggel, csupán M a r i t a Bajának mondvaja s z i v szólott i t t a szívhez, melynek h u r n a in rezegve ömlött és áradt k i a nemes, a szerelmes f e r j hangja!" Ekkor harminc ötször játszotta végig régi b r a v u r s z e r e pét Lemaítre, ez azonban távolról sem v o l t utolsó fallépé s e , m i n t Molnár h i t t e , üj s z e r e p e t i s alakított még és csak 1875-ben, késő öregségében, m i n t a polgári k o r t i p i kus gyermekéhez i l l e t t : halálos ágya körűi siró f i a i v a l , hunyt e l . *
A magyar utazó szempontjából ezeknél f o n t o s a b b , hogy m i t v e t t észre Lemaítre alakításában, és minek nem t u l a j donított fontosságot? - A hang meleg modulációja ( a k i e j tés szépségét Molnár nem t u d t a megítélni), a nemes pátosz, egy-egy " S t e l l u n g " festői v o l t a megragadta, de az iróniát nem értékelte megfelelően, az idős férfi h a j d a n pantomimen iskolázott p l a s z t i k u s mozgását nem v e t t e észre és hiányol t a - m i l y jellemző a magyar szinpad.'. Ízlésre! - a méltóságot. ' 6 8
Színházi élményként, a Fran. C-o.boverje ét a már f e l s o r o l t boulevard-drámák m e l l e t t egy gyenge Facbeth. az Operában az Ory grófja, a Gymnase-ban egy háromfelvonásos polgári dráma, a Gyermektelen ház, a F o l i e s Dramatiquesban tehetségtelen főszereplővel, de pompás ékszerekkel a Kaméliás hölgy, több k i s színházban o p e r e t t e k és g r a n d g u i g n o l o k - utóbbiakhoz Molnárnak még semmi érzéke nem v o l t - szolgálták az utazó szórakoztatását. Bármit állí t o t t i s azonban magáról, a legéletbevágóbb nem a Marengo és még kevésbé Lemaítre maradt számára, hanem egy s z i n p a d i trükkökből összeállított féerie: Les P i l u l e s du D i a b l e . Az ördög pilulái. A P o r t e S t . M a r t i n már az e z r e d i k előadásnál t a r t o t t v e l e , f e l e m e l t helyárakkal. A f r a n c i a s z a k i r o d a l o m s z e r i n t i s e g y i k e v o l t azoknak a látványos színmüveknek, amelyek ben minden összevágott,ahol e g y e t l e n hibás mozdulat,egyet l e n megkésett d l s z l e t c s e r e nem z a v a r t a a nézők illúzióját. Molnár rendezői tehetsége két kézzelfogható momentumban nyilvánult meg e d d i g i pályáján: s o k a t próbáltatott és még a több diszitőmunkás alkalmazásénak árán i s r a g a s z k o d o t t a g y o r s képváltozásokhoz. Mindezt f e l f o k o z o t t mértékben találta meg a nagy rendezői múlttal rendelkező f r a n c i a szinház a d o t t produkciójában. Nem csoda, hogy megragadta a képzeletét és minden eszközzel e l a k a r t a sajátítani s z i n rehozásának módját, hogy ő, a k i elsősorban mégis m i n t r e n dező v o l t tehetség, ebben a millió részecske összhangjából
álló bolondságban v a l a m i nagyszerűt, példamutatót látott. Az ördög pilulái v o l t az, amiben megmutathatta majd,hogyan t u d kezében t a r t a n i egy együttest ! A párizsi szinház s z c e n i k a i felszerelése természete sen a legkorszerűbb v o l t . Süllyesztők és hatalmas zsinór padlás segítségével bonyolíthatta l e a trükköket. Már a század első harmadában k i a l a k u l t a b o u l e vardon a s o k f e l vo násos szinmü, mert minél több v o l t a színváltozás, annál nagyobb a s i k e r és a látványosság. A század derekára ez a hagyomány annyiban módosult, hogy a színváltozásoknál már nem ment össze a függöny, a közönség legfőbb öröme éppen abban állt, hogy szeme előtt a l a k u l t át a s z i n p a d abból, ami v o l t , a lehető szöges ellentétére. A pincéből az ámuló néző szeme láttára pompás hálószoba l e t t , hogy ez ismét egy horizontálisan kettéoszló színpadképbe o l v a d j o n át, a h o l a szinpad előterében rablóbarlang, hátrább, magasab ban p e d i g r e n g e t e g erdő b o r z a s z t o t t a . (A horizontálisan m e g o s z t o t t s z i n p a d , j e l e n l e g i tudásunk s z e r i n t , a párizsi s z i n i t a p a s z t a l a t o k k a l rendelkező Bgressynél f o r d u l t elő a N e m z e t i Színházban elsőlzben.) A f r a n c i a b o u l e v a r d színházak színpada általában i g e n nagy v o l t . A C i r q u e Olympique szinpadmélysége 18 m, ebből 17 m v o l t bediszletezhető. A Chat e l et méretei hasonlóak. A P o r t e S t . M a r t i n k i s e b b színpaddal működött, felszerelése sem v o l t o l y a n gazdag, mint ezeknek a nagyobb színházak nak, vagy éppen az Operának. Ezért néha előfordult, hogy a k i s e b b számú személyzet elkésett egy-egy dekorációval; a közönség elnéző v o l t . A Piluláknál azonban ment minden, m i n t a karikacsapás .A beépített kulisszák vásznai p i l l a n a t o k a l a t t gördültek f e l és l e , a mozgó diszitmények g y o r san a l a k u l t a k át. Ezeket általában ugy készítették, hogy számos bordá j u k és keresztlécük legyen, megállításukban p e d i g sok apró támasztólécet használtak f e l . A diszitmény e g y i k o l d a l a az e g y i k , a másik a - változásnál leereszkedő - másik dakorá-
cióhoz i l l e t t , de l e h e t e t t háromféle "homlokzata" i s , s mi-vei t e n g e l y e n v o l t forgatható, a diszitömunkás e g y e t l e n m o z d u l a t t a l feleserélhette e z e k e t . Forgatásuk természete sen nem kézzel történt,hanem a színfalak mögül, a t e n g e l y hez erősített vékony, a nézőtérről láthatatlan drót segít ségével. A f r a n c i a színpadokon ezeket a vezetékeket - vé kony rézsodronyokat - egy fogantyúban egyesitették és i g y a két o l d a l mozgó diszitményeinek irányítására elég v o l t egy-egy diszitömunkás. Ezek a s z i n p a d tetszőleges részein felállított mozgó diszitmények a l a k u l t a k át,a n a i v közönség szűnni nem aka ró örömére, sziklákból hintóvá, házból barlanggá s t b . Kisebb diszietegységek g y o r s átalakulásánál használ t a k zsaluszerüen egymásra simuló fémlapokból álló, tetsző l e g e s formájú függönyt i s , aminél az összetartó két v a s rúd körül a l a p o k t e l j e s e n m e g f o r d u l h a t t a k , s i g y az e g y i k "zsalu"-fél e z t , a másik egy t e l j e s e n más képet ábrázolt. Ezeknek a váltása i s rendkívül g y o r s v o l t és az a k k o r i v i lágítási t e c h n i k a m e l l e t t a nézőtérről a l a p o k egymásra simulása nem i s v o l t kivehető. A nagy m u l t u f r a n c i a színházaknál sem v o l t azonban törvényszerű, hogy az un. s z i n p a d i "trükkök" m i n d i g s i k e rüljenek. A diszitőmunkások és gépészek nagy figyelmére, főleg p e d i g gyakorlottságára v o l t hozzá szükség. Természe t e s , hogy azok a produkciók f o l y t a k akadálytalanul, a h o l a begyakorlásra nemcsak a próbák néhány h e t e , hanem a f o l y a matos előadássorozat i s biztosította a jó beidegződést. Ezért ment zökkenő nélkül n y u g a t i nagyvárosok látványossága a párszázadik előadáson, és akadt állandó kifogás a magyar produkciók e l l e n , a h o l a maximálisan két h e t i próba után két-három előadásra került csak s o r . Egy jó t e c h n i k a i meg oldás, egy szép színpadkép, ügyes változás azonban Párizs ban ugyanúgy képes v o l t a gyönge szövegű darabot i s s i k e r r e v i n n i , mint nálunk.
Az ördög pilulál h i r e s v o l t különféle g y o r s átvál tozásairól. Ezek i s többnyire a színfalak mögé vezető rézsodronyok csodái v o l t a k . Előfordult azonban a látványos színmüveknél, hogy maga a diszitmény r e j t e t t e a rugót, ma ga a szereplő készítette elő a meglepetést. A tó közepén álló t o r o n y b a f a l a z o t t várkisasszony, a k i csak egy ablakon át t e k i n t g e t h e t e t t k i a környező begyekre, hiába várt sza baditót: csónakon megközelíthették börtönét, de az a b l a k i g f e l s e n k i sem ért. Amikor azonban a szerelmeseket pártfo goló jó s z e l l e m a szabaditó l o v a g o t v e z e t t e a t o r o n y tövé b e , bezzeg gondoskodott arról i s - a színházi gépész tevő l e g e s támogatásával -, hogy hőse f e l h a t o l h a s s o n és ölében l e h o z z a arájátI Az árbócrudon v o l t egy csavar: segítségé v e l a v i t o r l a egyet f o r d u l t és pompás csigalépcsővé "va rázsolódott át". A s z i n p a d i fogások tekintélyes részénél a zsinórpad lás és a süllyedőtér játszották a főszerepet. Párizsban a zsinórmester nagy személyzettel d o l g o z o t t és a különféle emelőszerkezeteknek f o n t o s jelentőségük v o l t . A süllyesztő segítségével valósították meg a Magyarországon i s s z i n r e hozot :' Le Roi C a r o t t a (König C a r o t t e : a p e s t i Fémet S z i n ház a d t a elő) csodált. Egy öreg varázsló ült az asztalnál mágii előtt, m i a l a t t a könyv lapjaiból kiugráltak a ; lönyvlapok, csakúgy, m i n t az a s z t a l l a p j a , tersU : v o l t a k l y u k a s z t v a , s a süllyedőből f e l b u k kanó színes ; az a s z t a l hosszan lecsüngő teritője t a k a r t a - szinpad és az a s z t a l l a p j a közötti magasságot némi a k r o b a t i k u s ügyességgel u g r o t t a k elő parancsszavára. Ugyanebben a omüben a s z e l l e m e k széthasogatták a bo— szorkánymestert, hogy m e g i f j o d v a támadjon újra f e l . A v a rázsló, kibújva hosszú köntöséből, ugyancsak süllyesztőn keresztül tűnt e l , a köntös alá r e j t e t t hamis lábak, k a r o k p e d i g pótolták személyét. Ugyanezen a süllyesztőn k e r e s z tül, csak más maszkkal, j e l e n t meg újra "ifjúvá varázsolt" mása.
A süllyesztőkön való közlekedés nem mindennapi t e s t i ügyességet igényelt. A franciáknak, még inkább az a n g o l o k nak, megvolt a maguk pantomimikus g y a k o r l a t a , a század má s o d i k felében a magyaroknál ez jórészt hiányzott. Sok pró ba és sok f i a t a l szinész k e l l e t t az i l y e n produkciók s i k e r e s rendezéséhez. Molnár György remélte, hogy ő képes l e s z zökkenő nélkül b e m u t a t n i látványosságokat a magyar közön ségnek i s . " ^ *
IV. A NAGY RENDEZŐ (1865-1875) A párizsi tartózkodás Molnár számára nem ugyanazt j e l e n t e t t e , m i n t Egressynek vagy más nemzeti szinház! utazó nak. Az utóbbiak elsősorban saját szerepkörük alakitóit tanulmányozták, másodsorban az együttest, végül a mű s o r t , abból a szempontból, hogy m i t fordíthatnának l e be lőle, m i f e l e l n e meg a h a z a i Ízlésnek. Molnár önállóan v e z e t t e színházát, saját művészi problémái m e l l e t t ennek a színháznak az életéről i s gondoskodnia k e l l e t t . Feladatát h e l y e s e n mérte f e l , amikor a boulevard-szinházakról v e t t példát és semmi személyes fáradságot nem i s m e r t , hogy m i nél alaposabban megismerkedhessek módszerűkkel. Talán gyermekesnek látszik, hogy a nagy produkciók közül éppen Az ördög pilulái v o l t az, ami a l e g j o b b a n csá bította. Molnár azonban vérbeli rendező v o l t , a k i a mozgá sok mintaszerű egybevágását, a világítási trükköket, az óriási szereplőgárda irányítását, a s z i n p a d i gépek remek együttműködését csodálta, k e v e s e t törődve a d r a m a t u r g i a i követelményekkel. Tizenkétszer nézte meg. Ez azonban még nem a d o t t világos képet a rendezés egészéről. Megveszte g e t e t t és Budára szerződtetett egy színházi gépészt, a k i azután munkásruhában őt i s becsempészte a színfalak mögé, a zsinórpadlásra, a süllyesztőkhöz. I g y s z e r z e t t áttekin tést az előadás b o n y o l u l t feladatsoráról. És éppen ez a bonyolultság v e s z t e g e t t e meg képzeletét. Elhatározta, hogy előadatja a maga k i s színházában, Budán.
f
A Budai Népszínház e g y i k e v o l t a legpuritánabb magyar kő színházaknak. Nem v o l t zsinórpadlása, süllyesztője p e d i g csak e g y e t l e n egy. A nagy produkciónál a P o r t e S t . M a r t i n ben az összes s z i n p a d i utcák t e l j e s e n süllyeszthetők v o l t a k , zsinórpadlása p e d i g még párizsi v i s z o n y l a t b a n i s kü lönösen kiképzett, mert a látványosságokhoz általában nagy zsinórpadlás szükséges. - A süllyesztőrendszer elkészítése könnyebben ment Budán. Minden s z i n p a d a l a t t v a n süllye dőtér, és a játéktér süllyesztőkké való felszabadulása t e c h n i k a i l a g simábban megöldható f e l a d a t n a k b i z o n y u l t , m i n t a zsinórpadlás kidolgozása. A süllyesztők természetesen kézi erővel, c s i g a s z e r k e z e t t e l működtek. Minden süllyesz tőhöz legalább egy diszitömunkás v o l t szükséges. Sokkal nehezebb egy aránylag alacsony épületnél a zsinórpadlás szerepének megoldása. Arról, hogy t e l j e s k u lisszákat a maguk egészében felhúzzanak, szó sem l e h e t e t t . Csak a felgöngyölítés és a g y o r s leeresztés vált lehetővé, tehát a nézőtér távolából nem látható apró karikákba fű zött vékony zsinórok segítségével l e h e t e t t az álfalakat m o z g a t n i . A kettős háttér segített a szinpadkép g y o r s vál tozásánál; m i a l a t t az elülsőt gyorsan feltekerték vagy l e eresztették a süllyedőtérbe, a hátulsó már o t t állt, ugy bevilágítva, hogy a fény csak rá essék, az eltűnő homály ban maradjon. Ehhez természetesen segítségül szolgált a mainál s o k k a l gyengébb világítás. Minden o p t i k a i csalódás könnyebben ment a kevéssé intenzív b u d a i gázlámpák fényé ben; Molnárnak i t t k e d v e z e t t a f e j l e t l e n e b b technika.Annál több nehézséget o k o z o t t a kézzel h a j t o t t gépek személyze tének betanítása. Saját tizenkét díszítőmunkása m e l l e t t 45 külső embert f o g l a l k o z t a t o t t , a p e s t i hordár-intézet a l k a l m a z o t t a i t , a k i k ugyan hivatásuknál fogva valószínűleg szemfülesebbek v o l t a k , m i n t egy átlag munkás, de 5-6 na ponként cserélte őket a vezetőség, i g y az előadás csak ak k o r ment igazán jól, amikor már mind a 300 hordár b e t a n u l t a tennivalóit. ' 71
A rendező képességét feladatának a szó s z o r o s értel mében v e t t t e c h n i k a i nehézségei m e l l e t t próbára t e t t e az óriási szereplőgárda ügyes elhelyezése és mozgatása a szinpadon. Csak a g y e r m e k b a l e t t 30 párból állott és több, m i n t e z e r j e l m e z t cseréltek a szereplők esténként. Ez v o l t az első előadás Magyarországon, amely közvet l e n f r a n c i a példára, az un. "külső rendezés" sikerére szá mított. A színháztörténetben Molnár kevés dicséretet szo k o t t k a p n i érte. Elég méltánytalanul, h i s z e n egy n a i v kö zönségnek a jövő rendezője képében m u t a t k o z o t t b e , a k i tö megeket mozgat ügyesen, képeket hangol szinesen és Ízlés s e l össze, p e r c n y i pontossággal mozgattat b o n y o l u l t gépe ket és saját akaratának, idegrendszerének t e l j e s megfeszí tésével egységes előadást t u d több m i n t száz embor egyéni ségének szuggerálásával a s z i n r e varázsolni. Az egykorú s i k e r nem i s maradt e l . Valamennyi újság megemlékezett a magyar közönség szá mára s z o k a t l a n csodáról. E g y e t l e n egyből idézünk. íme Vadnay Károly s o r a i az Ország Tükréből: "...Egy évnegyed óta az utczaszögletek t e l i vannak f a l r a g a s z o k k a l , s a lapok hirdetésekkel, melyek nagy b e tűkkel h a r s o g t a k , hogy Az ördög pilulálban m i l y tüneményes bohóságokat fogunk látni. - Népszínházi meghívásokat szór ták szerte-szét. u t o n útfélen, az ujtéri és nemzeti szín házak karzatairól; s mellé a népszínházát három hétre b e zárták az 'előkészületek' m i a t t . Szóval mozgásba lőn hozva minden rugó,mely a közönség kíváncsiságát a legtulságosább p o n t o k i g fokozhatá. 'Ildom-é ez - kérdeztük néha önmagu(n) któl, hogy jó e l e v e ennyire f e s z i t i k a közönség várakozá sát?* S eszünkbe j u t o t t a 'mons p a r t u r i e n s * . Végre meg láttuk a vajúdó hegyet, mely szerencsére nem szült - e g e r e t . Hanem szült o l y a n látványosságot,mely ben a világ - t e l i k i s és nagy gyermekekkel - nagyon sokát f o g gyönyörködni.
• ...van ebben minden, a m i t csak három négy leleményes ember bohósága k i g o n d o l h a t . O l y tarkaság, melytől szemünk
káprázik. Az a b a j , bogy nagyon i s sokat kapunk egyszer r e , s az erdő sűrűségétől nem b i r j u k megkülönböztetni az egyes fákat. K i győzné e l s o r o l n i mindazon átváltozásokat, melyek i t t egymást érik. a képletek, c s o p o r t o k , tánczok, s bohó ötletek halmazát. A l i g t u d j u k e l g o n d o l n i a z t i s , hogy a népszínház szertárában h o l j u t e n n y i h e l y t a r k a j e l m e z , készlet, és gép megőrzésére? A szöveget L o l o r c e , A n i c e t — B o u r g e o i s és L a u r e n t Ír ták. Ennyi badar bohóság nem i s j u t h a t o t t v o l n a eszébe egy nek. Forditá - még p e d i g ügyesen - Tamay Pál. A zenét Offenbach, Groot, C h e r i es Amadé Artúr szerzek. De mese és zene mellékesek valának e látványok m e l l e t t . I t t a s z i n p a d i festő és gépész ügyessége dönt; s mindenek előtt meg k e l l dicsérnünk V o g e l t . a k i valóban szép és nagy diszitvényeket f e s t e t t , és a párisi Banquer Sándort, k i a tömérdek gépet i g e n ügyesen csinálta^és a l k a l m a z t a . Továbbá e l k e l l ismernünk, hogy P e r r e i a t a n c z o k a t élénken és jól b e t a n i tá, Molnár György p e d i g kitűnő jelét adta rendezői képes ségének, midőn k i s színpadján i l y nagy c s o p o r t o k a t , annyi ügyességgel f o r g a t o t t s a meglepetéseket igazán egymásra halmozta.A szem egy p i l l a n a t r a sem f o r d u l h a t e l a színpad tól a nélkül, hogy v a l a m i t e l ne veszítsen e 'monstre q u o d l i b e t »-bol. Ha mindent l e akarnánk i r n i , a legkülönbö zőbb gépek, tánczok, bohóságok, jelmezek (csak jelmez ezer van) es furcsánál furcsább látványok egész hosszú l a j s t r o mát k e l l e n e közölnünk. f
A pilulák valóban csodákat t e s z n e k . Csak a k a r n i k e l l , s minden megtörténik, emberből p u l y k a l e s z , sziklából l u gas, az útmutató f a j o b b r a b a l r a f o r g a t j a k a r j a i t s ellövi a f e g y v e r t ; az erkély elválik,meg visszatér a házhoz, s a t . s a t . K i tudná előszámlálni e tüno, forgó, növekvő gyertyá k a t , székeket, a s z t a l o k a t , a süllyesztők meglepő munkáit, a f e s t e t t állatok mozgásait, a légberepült vaggont, f e l f o r d u l t kórházat, szétszakadt meg összeállított embert •• • A n n y i r a belezavarodunk a gépekbe , hogy végre egy csodás testhajlékonyságu k i s P e t r o p o l i s t , és egy ügyesen betaní t o t t e l e v e n uszkárt i s gépnek gondolunk."72. Nemcsak a sajtó, nemcsak az igazgató, a k i emlékirata i b a n hosszú l a p o k a t s z e n t e l t Az ördög pilulái-nak, hanem az e g y i k szereplő i s hátrahagyta számunkra a maga kópét a k o r nagy színházi eseményéről. A n y u g a t i mintára,testükön elül-hátul plakáttal b e a k a s z t o t t és az utcákon fel-alá sé táltatott "eleven reklámoktól" kezdve a próbákig, a h o l
minden szerepet maga Molnár t a n i t o t t be - ez a k k o r i b a n még nem v o l t szokás! -, "magyarázgatta, mutogat t a az a l a k o k a t " , az egyes dalbetétekig, sok-sok a d a t o t f e l j e g y z e t t az éles eszű, f i a t a l komikus, K a s s a i V i d o r . "Mindezek... a látvá nyosságoknak o l y pazar bőségében úszták, bogy a k i csak egyszer vagy kétszer látta, az a n n y i t t u d o t t a darabból csupán, bogy látta, de r e n d s z e r e s egésszé összefogni nem b i r t a , p e d i g t e l j e s e n összefüggő v o l t a z . " ^ * A z t i s emlí t i K a s s a i , bogy bár ugyanebben a darabban játszott később más színházakban i s , p l . a nagy és jól f e l s z e r e l t p e s t i Népszínházban, o l y a n előadás, m i n t Molnár a l a t t a k i s b u d a i színpadon, sohasem k e r e k e d e t t többé. A kritikát és a h a j d a n i szereplő visszaemlékezését egyformán tanulsággal o l v a s h a t j a a mai kutató. Mindkettő ből egyaránt kiviláglik, hogy a s z i n p a d i látványosságokkal e l nem kényeztetett közönség b i z o n y o s értetlenséggel szem lélte Molnár rendezői bravúrját.A színpadtechnika, a trük kök appercipiálása nem magától értetődő s z e l l e m i f o l y a m a t . Élvezetükhöz színházlátogatói g y a k o r l a t , némi d r a m a t u r g i a i iskolázottság és koncentrált f i g y e l e m szükséges, ezek pe d i g az átlag magyar nézőnél hiányoztak. Többszöri megnézés után élvezték csak szívből az előadást, ami v i s z o n t Molnár szerencséje v o l t : 25 táblás és vagy 78 többé—kevésbé t e l t házat j e l e n t e t t . 7
Különösen megüti a mai olvasó szemét az a kitétel, hogy a f i g y e l m e t egy p i l l a n a t r a sem szabad elfordítani a színpadtól, ha a néző nem a k a r j a elveszíteni a f o n a l a t . . . N a p j a i n k b a n a nézőtéren nem szoktunk mással f o g l a l k o z n i , m i n t a színpadon történő eseményekkel. A n a i v a n l e i r t mon dat azonban bizonyság reá, m i l y e n közel állt még a száz év előtti polgár a feudális színházhoz, a h o l a társadalmi esemény, nem p e d i g a színjáték kedvéért jártak az emberek színházba - és hogy a csak részben elsötétített nézőtér mennyire gátolta a f i g y e l e m koncentrálását.
A másik feltűnő momentum, k i vált Vadnay Írásában, bogy nem képes felmérni a rendező jelentőségét,A rendezés, m i n t fogalom, 1863-ban Magyarországon úgyszólván i s m e r e t l e n v o l t . Csak belső szinbázi ember t u d t a , bogy rendezői és rendezői munka között különbség v a n ; bogy a sikerült dísz l e t , a jól működő gépek, a színvonalas b a l e t t elsősorban a rendező érdeme. "Bár megfaragni nem t u d egy követ,a müvet Ő t e r e m t i , mint egy i s t e n " - e z t a szinbázi tényt még a müveit, előkelő, "gentleman" újságíró, Vadnay sem t u d t a . Kassai i s csak odavetőleg említi, bogy mindenkinek Molnár személyesen tanította be a szerepeket s bogy a darab l e g jobb előadása Magyarországon az első, az 1863-1 v o l t . A párizsi tanulmányút másik feltűnő rendezői eredmé nye az 1868. aug. 24-én b e m u t a t o t t Bém hadjárata. Az előa dás a B u d a i Arénában (később: B u d a i Színkör) játszódott l e . A s z i n p a d hátterének kivétele színpaddá változtatta az egész, a k k o r még l i g e t e s , gyümölcsöskertekből álló környé k e t , f e l egészen a Gellérthegyig. A h a r c i játék a C h a t e l e t Marengo ját v e t t e példaképül és nagy s i k e r t a r a t o t t . Molnár rendezői fénykorának i l y e n részletes tárgyalá sára s a j n o s , a továbbiakban n i n c s lehetőség. Az ördög p i lulálnak rekonstruálására számos hírlapi beszámoló mel l e t t , a f r a n c i a színpadtechnika i s m e r e t e szolgálhat. A Bemről maradt egy, bár csonka,de mégis tájékoztatást nyúj tó ügyelői példány. A többi nagy produkció jórészt rekons truálhat a t 1 an. Rendezést reálisan csak o t t idézhetünk f e l , a h o l a sajtóbeszámolók m e l l e t t rendezői példányra i s tá maszkodhatunk. Molnártól azonban kevés rendezői példányunk maradt, s i g y munkája jellemzésénél a p a r s p r o t o t o elvét k e l l követnünk, az egy-két megmaradtból következtethetünk a r r a , ami a körülmények és a munkatársak kegyeletlensége folytán e l v e s z e t t . A Budai Népszínház 1871-i bezárása és lebontása után Molnár a Nemzeti Színházhoz szerződött, és - némi megsza kítással - i t t működött egészen a p e s t i Népszinház 1875-i
kapunyitásig, amikor i s a nagyobb rendezői lehetőségek r e ményében átment Rákosi Jenőhöz főrendezőnek, 1873 őszén m i n t rendező m u t a t k o z o t t be a Nemzeti Szinház összetételében és igényeiben a Budai Népszínház publikumától némileg különböző közönsége előtt. (Első szerződtetése idején, Orczy Bódog szerencsésnek a l i g h a mondható igazgatása a l a t t , csak m i n t drámai hős működött.) Nem mindennapi f e l a d a t t a l bizták meg: a I I I . Richárdot r e n d e z t e , az u j , 3 ambus okban megszólaló Szigligeti-féle fordításban. Jóllehet, mint látni f o g j u k , rendezőpéldánya megcsonkítva maradt csak ránk, egy mintaszerű ismertetés őrzi munkájának emlékét. H i n t színikritika, a százhetven éves magyar színháztörténet e g y i k l e g j o b b alkotása. K i t e r j e s z k e d i k a színpad o l y összetett művészetének minden té nyezőjére, látókörének szélességével nemcsak a k o r a b e l i dramaturg-s zinb i r ál óknak, hanem a műfaj h a z a i összeségének példát mutatva. "Az igazgatóság csattanósan a k a r t a bebizonyítani,hogy a dráma igényt t a r t h a t élénk támogatására, amint e z t a n e m z e t i szinház alapítása óta országgyűlések, enquetek, közvélemény egyformán megkívánták. E 'programm-előadás* l e g y e n szabad i g y neveznünk - minden fényt és pompát ösz— s z e f o g l a l t , m e l y l y e l I I I . Richárdot nálunk s z i n r e b o z ni l e h e t , s az igazgatóság a közönség érdeklődésében nem is csalatkozott.
... A m i t vártunk, a z t meg i s kaptuk az e s t e . Vártunk fényes kiállitást^ kitűnő rendezést, és s z o r galmas, iparkodásra mutató előadást. - Ennél többet - i s merve a f e l a d a t nagyságát s t r a g i k a i erőinket - nem vár hattunk. Mindenekelőtt a kiállításról k e l l kiváló elismeréssel szólnunk. A T o w e r - d i s z l e t Richárdnak harezba induló h a d a i v a l , a s z e l l e m j e l e n e t és a végcsata a rendezői phantasiának legszebb alkotásai közé t a r t o z n a k . A Tower-diszletének regényes csoportozatjában az a kitűnő g o n d o l a t , hogy a h a dakat fényes pénczélokban kétfelé v e z e t i b e , mi a végtelen özönlés vakitó benyomását t e s z i j a s z e l l e m j e l e n e t b e n az árnyak festői csoportosulása s felbukása (értsd: f e l b u k k a nása. Mályuszné) a rendes s z i n p a d i felhőzetünktől eltérő ködös föllegekből; végre a csatának f o k o z a t o s s megdöbben-
tőén imposans rendezése, az a tömeges küzdelem a vasasok közt. Ricbmondnak egyszerűségében o l y szép apotbeo s i s a v a i , Molnárnak dicséretére válnak. Az előadás ugy f o l y t , m i n t a k a r i k a csapás, semmi féle apró ügyetlenség nem z a v a r t a a h a n g u l a t o t , a végharczban egymást üldöző katonák o l y kitű nően v o l t a k betanítva, hogy e g y e t l e n i l y esés sem költött k a c z a j t , h o l o t t rendes színpadi harczainknál az ember nem i g e n t u d j a nevetés nélkül megállni, szóval a személyzet kitűnő buzgalommal s odaadással támogatta S z i g l i g e t i és Molnár fáradozásait. A külalak tehát kifogástalanul fénylett. Volkmann zenéje - bár néha-néha zavarólag nyomta e l a szöveg egypár sorát - sok részben megkapta a közönséget. Nyitányát még jobban élveztük v o l n a , h a a zsúfolt ház nyug talansága és a jövők-menők z a j a nem szegte v o l n a meg a f i gyelmet. Ami a lényeget i l l e t i , bár az i s a szöveg magaslatán állott v o l n a , e z t azonban nem i g e n mondhatjuk. Mindeneke lőtt meg f o g j a Molnár engedni, hogy szereperői egészen őszintén beszéljünk, ö annyi bábért a r a t o t t ez e s t e , m i n t rendező, hogy az előadó művész lemondhat néhányról. I l y szerepek lassanként épülnek föl a színészek lelkében s Molnár s o k k a l jobban számba v e s z i a k r i t i k a szavát, sem hogy elismeréssel ne fogadná az őszinteséget, mely megmu t a t j a , hogy nem járt még az igazság ösvényén. M i n t a kiál lítás tervezője, nagy tömegek rendezője, s o k k a l inkább i génybe l e h e t e t t véve l e l k i l e g , semhogy Richárdja kifogáson felül állhatna. A k i n e k félszeme, fél füle m i n d i g a szín f a l a k mögött van, annak l e l k e i s c s a k félig l e h e t szerepé nél. S Molnárnál e z t t a p a s z t a l h a t j u k , ő kitűnően áttanul mányozta Richárdot, k i k e r e s t e azon oldalát, mely egyénisé géhez leginkább i l l i k , k i - k i d o l g o z t a minden részét,de l e l ke sokszor a színfalak mögött k a l a n d o z o t t . Nagyon i s sok gondot fordított az a l a k r a s az első est küzdelmében többször csak a - gondot láttuk* Ez másod szor már, hisszük - máskép l e s z . Molnár e s z e r e p e t sokkal k e r e s e t l e n e b b Ül. f e s z t e l énebb ül f o g j a játszani. 0 Richárd nak hősi oldalát t o l t a előtérbe s e z t okosan t e t t e , az ő egyéniségéhez a patheticus,erőteljes jobban i l l i k , m i n t az a rémletes fagyasztó gunyor, mely p l . Tóth József Richárd jában elévülhetetlen benyomást t e t t az emberre. Ennélfog va természetes ugyan, hogy Molnár erősebb v o l t a szerep utolsó felében, h o l egyes j e l e n e t e k , m i n t p l .Hastings e l fogatása, Buckingham elutasítása kitűnően sikerültek, de természetes az i s , hogy Richárd a l a k j a a nézőt mindjárt az első felvonásban nem kapván meg eléggé, érdeklődése a vé r e s király iránt utóbb sem l e h e t eléggé élénk. M i k o r Richárd m i n t egy sötét iszonyú p r o l o g belép egyszerre meg k e l l r a g a d n i a a nézőt, első monológjai s fő l e g a j e l e n e t után l a d y Annával már k e l l , hogy megfészkel-
t e magát a néző lelkében. M i k o r Egressy 184-77ben először j a t s z t a Richárdot .szintén i t t tévesztette e l . 0 könnyedén, s z i n t e tréfálva köszöntött h e , a guny, az önmaga f e l e t t i elkeseredést s z i n t e tréfálva a d t a , ennek következtében az a l a p h a n g o t m e g t a r t v a , találkozása l a d y Annával elménczke— dési harczczá l e t t . Molnár p a t h e t i c u s a b b egyénisége i l y hibába nem e s h e t i k , de ő sem r a g a d t a meg a nézőt e l so bravour-jeleneteivel. A monológok szavallatát v a l a m i v e l kérletlenebbül ( k e resetlenebből; l e h e t nyomdahiba i s . Mályuszné) kivennék s Richárdot o l y a n gazembernek óhajtanok látni mindjárt e l e jénte. k i n e k a gazság természete, lénye és vére: k i gazem ber mar ösztönből i s . A l a d y Anna találkozáséban Molnár igéztette magát,de nem igézett, s nagyon magának játszott. Az o l y fogások p e d i g , mint Anna fátyolával, ha ihletből, ösztönszerűleg jönnek, szépek l e h e t n e k , előre elkészítve nem f e l e l n e k meg Ízlésünknek. Fönnebb a z t mondtuk, hogy néha a gond nagyon meglátszott alakján, e z t illusztrálhat j u k azon arczjátékkal, m e l y l y e l Eduard király utolsó b e szédét kiséri. A k a r j o n egypárszor közbe szólani, ez elég, de ha a r c z a e szándékot mindegyre m u t a t j a , fárasztóvá l e het. Nem a k a r j u k eldönteni, m i helyesebb s jobb az álom látás a l a t t , ha Richárd hánykolódik, vagy p e d i g nyugodtan, mereven f e k s z i k - m e g v a l l j u k azonban, hogy m i azon f e l f o gásnak, mely a n y u g t a l a n alvást pártolja, barátai nem v a gyunk. M i t k e l l i t t megtudnunk? A z t . hogy Richárdot a l e l k i i s m e r e t f u r d a l j a . K e l l - e ehhez hánykolódás, nem látjuke a s z e l l e m e ( k e ) t , nem h a l l j u k - e szavukat s nem b o r z a dunk-e Richárddal együtt ez a l a t t , minek lássuk még külső l e g i s a z t élettelj j e l f e s t v e , a miről m i n t belső tusáról ugy i s tudunk? Az álom utáni nagy monológ a l a t t Molnár - ha t e s t i l e g nem i s v o l t fáradt, de l e l k i l e g a roppant munka végezté v e l , ugy látszik, k i v o l t merítve. E monológnál Molnár e l tért a rendes felfogástól, ő nem e s i k l e ágyáról, nem tér d e l v e , ágyába kapaszkodva mondja e l ama nagy párbeszédet önmagával, hanem f e l u g r i k és állva s z e n v e d i át a l e l k i furdalás gyötrelmeit. Kekünk ez előbbi természetesebbnek t e t s z i k , ha Richárd valamibe fogózik - az a párbeszélgetés önmagával, mely két tárgyat ""tesz en föl, inkább n y e r i a f e leselés természetét. Nem bocsátkozhatunk e szerep minden részletébe,nem kisérhetjük sorról s o r r a Molnárt, egy rész l e t e t azonban nem hagyhatunk megemlítetlenül s ez b i z o n y o s nagyon i s g y o r s , elhamarkodó beszédmodor, melyet Molnár h e l y e s e n a l k a l m a z o t t o t t a n , h o l v a l a m i t e l e j t e n i akar, de helytelenül első felvonásbeli több f o n t o s helyén, p l . "Ez az elhamarkodás gyümölcse!" A nagy színlelő i t t a l e g t i s z tább részvétet a k a r j a m u t a t n i s e szavakat nyomatékkal mondja, a meggyőződés hangján. nak.
Általában véve csak egy tanáccsal szolgálunk Molnár Richárd csak magával szemben m u t a t j a , hogy t e t t e t -
ha mással áll szemben, o l y színlelő, hogy Annánál Igazán szerelmes, Eduard haldoklásakor Igazán f e l v a n lázadva csupa nemes indulattól, igazán sajnál, Igazán szánakozik s t b . Molnár i s t u d j a m i n d e z t , de néha-néha eltér ez útról. A többi, amit mondhatunk, csak e n n y i : egyszerűség, k e r e setlenség, s akkor Molnár kitűnő buzgalmát s értelmét m e l y l y e l Richárdjának most i s imposans, s o k s z o r fenséges alakját t u d t a megteremteni - méltó j u t a l o m f o g j a kisérni. Felekyné szépen, nemesen játszott, e g y e t l e n hiány, hogy több szenvedély k e l l e n e Lady Anna hangjába. S z i g e t i Imre, Náday, Komáromy, Nagy Imre, üjházy szorgalmasan mű ködtek közre, Bercsényit pedig kiváló dicsérettel k e l l k i emelnünk. Elejénte jelentéktelen v o l t ugyan, de később 1 gen jól a d t a Buckinghamot. A nők közül Kassayné nem jól o s z t o t t a be szavalatát és sokszor egyhangúvá l e t t . Ha szenvedélyesebben f o g j a f e l M a r g i t o t , változatosabb l e h e t rajzában i s . Szatbmáryné, Gábos I r m a , Paulayné, Vizváry, Pintér jól játsztak. "5. M
Ez a k r i t i k a o l y a n s z i n p a d i s m e r e t e t , d r a m a t u r g i a i t u dást, színész-lélektani t a p a s z t a l a t o k a t tükröz, hogy érde mes elgondolkoznunk, k i rejtőzik anonimitása mögött. K i l e h e t e t t az, a k i történeti szemléletű megjegyzéseket t e s z a Nemzeti Szinház hivatásáról, pontosan t u d j a , hogy Egres sy 1847-ben (!) m i t csinált, tisztában van a rendezőre ne hezedő l e l k i nyomással, és véletlenül elszólva magát, e l árulja, hogy Molnár játéka Lady Anna fátyolával nem spon tán ihletésű fogás, hanem már próbák hosszú során látható, sőt kifogásolható v o l t ? G y u l a i , Szász, Salamon, Greguss, Vadnay nem jöhetnek számításba, mert sem nem r e n d e l k e z t e k i l y e n g y a k o r l a t i színházi látásmóddal, sem nem ismerhették 1847-ben Egressyt. B a j z a , Vörösmarty, Erdélyi régen h a l o t t a k . Az egyedül lehetséges személy: maga a szinház igazga tója, a tragédia fordítója, S z i g l i g e t i . S z i g l i g e t i régebben i a rendszeresen i r t kritikát a P e s t i Naplóba, ugyanoda, ahol ez m e g j e l e n t , A hetvenes é— vekben i l y e n irányú munkásságát az irodalomtörténet nem t a r t j a ugyan már nyilván, de mind a kizárásos a l a p , mind a senki másban nem egyesülő hatalmas szaktudás rá v a l l . Hogy a sok dicséret i l y módon k i c s i t f u r c s a mellékizt n y e r , az
i g a z , szolgáljon azonban a biráló mentségére, hogy egy részt a fordítás i l y e n vagy amolyan voltáról egy szó sem esik,másrészt, hogy i t t elsősorban Molnárról v a n szó,akit, m i n t u j rendezőt, bátorítani k e l l e t t , és a k i h e z Sziglige t i t nem i s fűzte semmi érzelmi k a p c s o l a t . Ellenségekké csak később válták, de barátok már 1873-ban sem v o l t a k . A I I I . Richárd előadásával k a p c s o l a t b a n találkozunk először a v v a l a n e m z e t i színházi eljárással, hogy Molnár sugópéldányaiból bejegyzéseit kitörlik és i l y módon m i n t egy törlik a szinház rendeséstörténetének életéből i s . I t t sem k e l l e n e feltétlenül r o s s z r a gondolnunk. Egy átrendezés végrehajtását csak megnehezíti a z , ha a kéziratos példány ban a régi előadás nyomai élnek. A század utolsó évtizede i b e n azonban már sok a k i n y o m t a t o t t színdarab s egy pár krajcáros könyvbe fehér l a p o k a t befüzetni és u j példányt készíteni valószínűleg kevesebb fáradságba került v o l n a , m i n t végigradirozni a tíz év előttit, amelyben azért a m é l y e b b e n vésett v a g y tintával b e j e g y z e t t szavak mégis elá rulják a régi gazdát. I g y sok h e l y e n megmaradt a tintával b e i r t h e l y e s név-kiejtés, ami Molnár számára okvetlenül memorizálandó v o l t , a t a n u l t a b b Pauley azonban könnyen nél külözhette. Molnártól erednek azok a bejegyzések, a h o l a Paulay és segédrendezője főhős neve Richárdnak v o l t i r v a i Rikhárdot vagy G l o s t e r t emlegetnek. A y o r k i érseket, Sur— r e y t , Oxfordot és S i r Thomas Taughamot Molnár t e l j e s e n tö rölte az amúgy i s nagyon bő szereplőgárdából. S i r W a l t e r H e r b e r t e t p e d i g ugyanegy szinész adta Lövell e l . Az 5« l a p bejegyzései helyére Paulay s k i c c e került, a 69. l a p o n i s csak e g y e t l e n , tintával i r t névtöredók m a r a d t : Buck. A má s o d i k felvonás " U j góth t e r e m " és a negyedik felvonás "Prófétaterem" diszletmegjelölése az 1873-1 felújítás.Mol nár emléke, ö kiáltatott a korona felkínálás jelenetében "Amen" h e l y e t t "Éljen"-t, s k e z d i a negyedik felvonást i s , m i n t v a l a m i r e f o r m k o r i megyegyülést, általános éljenzéssel. A h a n g e f f e k t u s o k , kísérőzene és dobpergés s t b . b e j e -
lölése ugyancsak több h e l y e n megmaradt Molnár Írásával. A szellemjelenetnél ö még valamennyi jelenést színpadra hoz t a . Paulay már a Buckinghamet megelőzőt és őt magát I s tö rölte. Jellemző a " v i r a d " ós a "veres világítás" megjegy zés; a színhatások m i n d i g i s Molnár lelkén feküdtek. A c s a t a j e l e n e t azonban radikális módon tűnt e l , i t t valószí nűleg i g e n sok, t e l j e s e n törölhetetlen Molnár-féle kézjegy v o l t - o l v a s t u k , hogy m e n n y i r e t e t s z e t t a "végharcz" meg oldása -, kéziratos l a p o k vannak a n y o m t a t o t t szöveghez fűzve, a régihez viszonyítva bizonyára t e l j e s e n eltérő u tasitásokkal. T e l j e s szinpadvázlat Molnár kezétől, s a j n o s , egyáltalán nem maradt, mindössze egy-két helyzetváltozta tás v a n az egész darabban, ami még tőle származik. A r e n dezőpéldányra szép, iskolás betűkkel - Tóth Imre Írása? f e l j e g y e z v e : "Paulay Ede rendezőpéldánya". 76,
A következő nagy f e l a d a t nem s o k k a l az októbervégi Richárd-előadás után következett. Molnárnak k e l l e t t S z i g l i g e t i u j , 100 arany j u t a l o m m a l díjazott tragédiáját, a Valériát színpadra a l k a l m a z n i . A f e l a d a t kényes v o l t , nem i s járt t e l j e s s i k e r r e l . A gyenge darab megbukott. Ennek köszönhetjük azonban, hogy a könyvtári porosodásra itélt rendezőpéldány a maga árulkodó eredetiségében maradt f e n n . A sajtó jól f o g a d t a a drámát, "általános sikert", "folyvást lebilincselő mesét" e m l e g e t e t t , mert bár " v a l a m i költői föllendülés n i n c s a darabban, n y e l v e z e t e sem v a l a m i erőteljes, de a cselekményben, gyorsaságában nagy drámai élet van." Az u d v a r i a s általánosságok között említésre került, hogy "a kiállítás,a jelmezek i g e n díszesek v o l t a k , s a c s o p o r t o k a t tetszetősen rendezte Molnár." Jóval maga sabb szintű k r i t i k a a F e s t i Naplóé; szakmai tájékozottság terén nem közelíti ugyan meg a I I I . Richárd birálatát, de jó szemű és müveit Írójának v o l t érzéke a szlnszerü iránt. Névtelensége mögött valószínűleg Ábrányi Kornél rejtőzött.
"A r o s s z idő. bérletszünet és fölemelt árak okozhat ták, hogy a szinház nem t e l t meg ugy, m i n t e r e d e t i u j da rabok első előadásakor szokás* A k i e l m a r a d t , egy minden t e k i n t e t b e n élvezetes estét m u l a s z t o t t : u j darabot, mely a nézőt mindvégig feszültségben t a r t j a , pompás kiállítást s o l y előadást, melyet a l e g j o b b a k közé s o r o l h a t u n k . ...a d i c t i o nem emelkedik a h e l y z e t e k magaslatára.•. Az előadás f o k o z t a a mü hatását. Molnár phantasiájának i g e n szép terméke a b y z a n c z i p a l o t a tekervényes folyosó kilátásával, mely jótékonyan üt e l a megszokott egyszerű függönyöktől. Hasonlóan jó gondolat a zárdának k a r z a t a , mely beláttatnunk enged az a l a n t i egyházba. Az első felvonás hajó rajára színpadunk k i c s i n y . A jelmezek ép o l y k o r h i v e k , m i n t fényesek. Az előadók közül ismételve meg k e l l dicsérnünk a fő szereplőket: Molnárt ( A r t e m i u s ) , Pelekynét ( V a l e r i a " ) , S z i e t i t (Tódor s z e r z e t e s ) , F e l e k y t (Bardanez) és Bercsényit J u s t i n i a n ) . Eelekyné - k i minden jelmezében a szemet i s gyönyörködteté - ép o l y magasztos hévvel,szép plasticával játszott, m i n t Molnár a fenség erőteljével. Az i l y e n szavalló szerep nagyon n e k i való."77«
f
A december 17-1 bemutató valójában felszínesen utánérzett Kegyencz másolat v o l t , természetesen s o k k a l átte kinthetőbb és szinszerübb, de s o k k a l kevesebb g o n d o l a t i t a r t a l o m m a l . A rendezésnél figyeljük meg először az első felvonás színpadképét: (lásd 65. o l d a l ) . A fenti szinpadvázlat a maga zsúfoltságában nemcsak a r r a v a l l , hogy Molnár gazdag fantáziájának a f i z i k a i tér kevéssé s z a b h a t o t t határt, hanem a r r a i s , hogy valóban sú l y o s színpadtechnikai problémákkal i g y e k e z e t t megküzdeni.A k i s s z i n p a d hátsó árkában v e z e t t e f e l a bizánci "flottát", mégpedig anyagszerű hajókkal, h i s z e n ha az illúzió kedvé ért a matrózok k i s balettnövendékek v o l t a k i s az apró ha jókon, a mozgás, a tengerész tevékenység mégis látszott. A viz ebben a korban sem nem valódi v i z , sem nem üveglap ezek későbbi kísérleteknél f o r d u l t a k csak elő, kevés s i k e r r e l -, hanem ugyanolyan, hengerekre s z e r e l t kékre-zöldre-csillogóra f e s t e t t vászon,mint a m i l y e t ma i s látunk p l . a Diótörő csónakázó jelenetében.Ekkor a hengerek forgatása még kézi erővel történt.
A távlat illúziójának felkeltését sajnálatosan megne hezítette a színháznak a rivaldával párhuzamos, egyenes háttere. Természetes, hogy gömbhorizontról nem v o l t még szó, azonban elődei, a homorú vagy meghajlított háttér i s i s m e r e t l e n e k v o l t a k , jóllehet ezekkel nemcsak a f r a n c i a r o m a n t i k u s rendezés élt már, hanem a X V I I . század végi né met barokk u d v a r i színjátszás i s . Arról a színpadképről, amely "tekervényes folyósokra" engedett kilátást, nem találunk azonosítható vázlatot.Ta-
Ián a megemelt és o s z l o p s o r r a l elkülönített hátsószinpad mögött csak a háttérre f e s t e t t és nem e f f e k t i v e elágazó folyosókról v o l t szó.
k zárda karzatának az illúzióját, ahonnan egy bizán c i templomba n y i l t belátás, nyilván az előszínpad megeme lésével t e r e m t e t t e meg Molnár, az e r e d e t i szinpadmagasságbán h a g y o t t és erősen bevilágított hátsószinpad, a megfe lelően f e s t e t t p e r s p e k t i v i k u s háttérrel v o l t maga a temp lom. Az emeléseket dobogókkal végezték, a s z i n p a d nem v o l t egész területében emelhető vagy süllyeszthető. A rendezőpéldányban még két, Molnár kezétől származó szinpadvázlat v a n . Az e g y i k a második felvonás első j e l e netét, a másik a tragédia k i f e j lésének színpadképét s k i c c e l ! f e l . (Lásd 67. o l d a l . ) Habent sua f a t a l i b e l I i . E z az átdolgozás nélkül f e n n maradt, m e r t h i s z e n soha többé használatba nem v e t t rende zőpéldány nem t e l j e s egészében Molnár munkája, A tökéletes precizitással k i d o l g o z o t t jelenetvázlatok, a mozgás-beje lölések zömben Paulay kezétől erednek, s ezeket dolgozza át, javítja k i utólag Molnár. Ennél a produkciónál tehát. Paulay m i n t e g y segédrendezőként állott Molnár m e l l e t t . A két rendező - nemcsak a k o r , az egész magyar színháztörté net legkiválóbb rendezői közé t a r t o z n a k - i t t még ugy k o l laborál, hogy Molnáré a döntő szó. Ennek megismétlődéséről
több i r o t t emlékünk nem maradt.talán nem i s f o r d u l t hason ló eset ezután elő. Nem l e h e t e t l e n azonban, hogy ez az e g y s z e r i együttműködés r o n t o t t a e l kettejük között a v i s z o n y t . Molnár r o s s z modorú ember v o l t . 1874-ben azonban kap még nagy f e l a d a t o k a t , legalább o l y a n megtisztelőket, m i n t a I I I . Richárd, vagy az u j i gazgató u j tragédiájának rendezői megoldása. 1874 márciusában újra r e n d e z t e a Téli regét. A ma gyarországi ősbemutató 1863-ben v o l t , S z i g l i g e t i rendezé sében. Előadását nem a szinház belső életszükségletei i n dokolták, s o k k a l inkább a Radnótfáy-Szigligetl kettős tö rekvése, hogy ne maradjunk e l a bécsi B u r g t h e a t e r mögött. S z i g l i g e t i nem v o l t nagy koncepciójú rendező, az előadás inkább sztárparádé, m i n t művészi produkció számba m e n t . * Annál jobban kapóra jött a shakespeare-i mesejáték Molnár nak. Jómaga, akárcsak D i n g e l s t e d t , szívesen kacérkodott ezéknek a mozgalmas rendezésre a l k a l m a t adó mesés szinmü— veknek a színre alkalmazásával. T e l j e s e n szabad keze ezút t a l nem v o l t . A darab egyszer már szinrekerült és az akko r i rendezőnek, most igazgatónak, S z i g l i g e t i n e k b a j o s v o l t a z t erősítgetnie, hogy ez vagy az a kellék, díszlet o k v e t lenül szükséges az előadáshoz. De mozgathatta a tömegeit és világithatott. 78
Az e l B Ő felvonás utasítását ("Banquet d i s z t e r e m a pa lotában. A terem canaphorákon n y u g s z i k } a férfi vendégek görög szokás s z e r i n t ágyakon hevernek* Hermione m i n t házi asszony Leontes ágya lábénál ül. Elől 56 ifjú P y r r h r e tán cot l e j t , h a r c i öltözetben p a j z s s a t . Jobbra zenészek.") radikális egyszerűséggel megoldotta: előterem o s z l o p o k k a l . A haditánc "ezúttal elmaradt". Elmaradt a I I * felvonás díszlete seré j e i s , sem a két p a l o t a b e l i t e r e m , sem a töm löc nem n y e r t r e a l i zálást. Az események vagy az előbbi "gö rög oszlopos teremé ben z a j l o t t a k le, vagy törlésre kerül tek, i l l . elbeszél ték őket, m i n t p l . Paulina Hermione balsorsát, szenvedé sét a börtönben. A harmadik, felvonásnál még m i n d i g megmaradt az I . f v . a l a p d i s z l e t e , csak egy dobogóval egészült k i . A mozgásokat, az érzelmek
kifejezését azonban Molnár gondosan bejelölte. A d e l p h o i jósdéhoz küldött követek f e l e m e l t és ökölbe zárt jobbkéz z e l esküsznek, a jósok fölállnak, amikor felolvassák a jósda s z a v a i t . A j e l e n e t c s o p o r t j a i kissé módosultak a r a b királynő és kísérete megjelenésével, s a szinmü első, t r a g i k u s része lezárult. Csak befejező aktus és átmutat a kö vetkező két felvonás cselekményére a I I I . f v . e g y e t l e n változása. A vázlat s z e r i n t az első három k u l i s s z a mélysé géig t e r v e z t e meg a képet Molnár, a hátsó színpadot p e d i g nyilván már a I V . f v . nagy látványosságára készítette elő. Shakespeare példáját követve, bizonyára s z i n tén boldogan felléptetett v o l n a egy szelídített med vét, de egyrészt i l y e n ép pen nem táborozott a Kere p e s i u t i színház szomszéd ságában, másrészt o s z t a t l a n felháborodást i s váltott v o l n a k i a megszentelt Muzsa-csaraok h i v e l között. így hát, i l lően a s z o l i d m o n a r c h i a b e l i erkölcsökhöz, az egész medve üldözés s t b . j e l e n e t a színfalak között játszódott l e , m i nimális hanghatással. Azt azonban semmiféle aufklär i s t a hagyomány nem aka dályozhatta meg, hogy az Idő a l l e g o r i k u s jelenetét tetszés s z e r i n t k i ne d o l g o z z a . Az e r e d e t i szöveg ( a B u r g t h e a t e r rendezése) s z e r i n t az Idő s z a v a i a l a t t két kép váltotta egymást. 1 . "Luna ezüst kocáin az őt környező c s i l l a g o k k a l . " 2. "Phoebus a nap kocsiját h a j t v a 4- l o v o n . Legelői j e l e n i k meg az Idő - Ghronos - a földgömbön áll, szárnyak k a l kaszával." n
Szt az egészet kihúzta a rendezőpéldányban és a * t e r v s z e r i n t a l l e g o r i c u s diazitaény"-hez előírja a "nro 2 zené**-t. B g y u t t a l j e l t t e s z a szöveghez, amelynél "kék v i l lanyvilágitás b a l o l d a l i s i n o r p a d r o l s a t u r n u s r a " .
M i a l a t t az Idő e l mondta a királyi családok történetét az elfutó t i zenhat év a l a t t , a színpa don változás történt."jobb o l d a l Phoebus s a l a* felhő emelkedni k e z d , és 2 vörös tüz g y u j t a t i k . B a l o l d a l o n a h o l d d a l felhő lemegy lassan."Egy második j e l r e "első fátyol függöny l a s s a n föl, tüzek k i o l t a t n a k , v i l l a n y i s . " "Az a l l e g o r i c u s d i s z l e t Sat u r n u s s a l s a t . - e l v o n u l - szét o s z o l , mely a l a t t a követ kező díszlet változás megtörténik." " r i v a l d a világitás ég,
és az első s o u f i t a , a* többi sötét, és c s a k akkor kezd l a s s a n világosodni, midőn az első fátyol függöny fölmegy, és az ez a l a t t i n y i l t változási díszlet látszik." Az egész n e g y e d i k felvonásban több b e j e g y z e t t mozgás vázlat, A u t o l y c u s j e l e n e t e i b e n p e d i g bobóctrükk i s v a n , Vizváry-Autolycus, Molnár embere még a Budai Népszínház i — dejéből, különösen alkalmas v o l t e r r e a s z e r e p r e . A táncokat, népünnepélyt egyébként a rendező a f e l v o nás végére tömöritette. E v v e l szenvedett ugyan a szinmü, és a teatralitás érvényesült a természetesség elvével szemben, de nem adódott más megoldási több személyt igény be vevő táncjelenetekhez a b a l e t t k a r t k e l l e t t felhasznál n i , mert a Nemzeti Szinház színészeinek mozgáskészsége ek kortájt nem v o l t valami, kiváló. Ha p e d i g egy idegen művé szet ág erőit vették igénybe, a drámai rendező keze nem v o l t elég hosszú ahhoz, hogy bármikor rendelkezhessék v e lük. Felléptüket rövid időre k e l l e t t korlátoznia, tehát a IV. felvonás végére, mert az 7. felvonásban i s szükség v o l t rájuk. Egyébként egy felvonásvég mozgalmas, tánccal, zenével, felvonulásokkal, tehát szinszerüen történő zárása Molnárnak m i n d i g ugyancsak Ínyére v o l t . Az utolsó felvonás természetesen nem m a r a d h a t o t t u jabb rendezői bravúr nélkül. Az első rész az I - I I I . f e l v o nás görög oszlopcsarnokában játszódott ugyan l e , a Válto zás azonban, a P a u l i n a házában történő nagy esemény, annál több lehetőséget nyújtott a képzelőerőnek. Az e r e d e t i szö veg "kápolna"-ját Molnár "sötét rövid t e r e m " - r e módosítot t a , "Lépcső állványon mennyezet a l a t t Hermione függönyözve." "Hátul az a p o t h e o s i s díszlet és c s o p o r t o z a t már föl állítva, b a l e t t j o b b és b a l 1° ntczából jön be a» végső j e l e n e t b e n Zene a l a t t " , mondja a b e j e g y z e t t utasítás. Molnár k b . két kulisszapár mélységűre v e t t e P a u l i n a "kápolnáját", a másodiknál v o n u l t a Hermionet takaró füg göny, a hátulsó kettő mélységében p e d i g a "végjelenet tün dérkertj e " ( m i n t egy k r i t i k u s i r t a ) készült. Amikor a füg-
gőny először húzódott félre Hermione alakjáról, l i l a v i l lanyfény világította meg, majd a felismerés, k i engesztelő dé s és apoteózis jeleneténél használt újra v i l l a n y t . (Ez az áram még nem városi vezetékből, hanem a színfalak mö götti battériákból jöttfegy-egy t e l e p két drótja két azén-
r u d a t (Ívfény) h o z o t t izzásba,a annak a fényét bocsátotta át Molnár I l l a - egyes nézők s z e r i n t kék - üvegen. Az egyen l e t e s , nyugodt fény m e l l e t t s z e r e p e l t a görögtűz I s . ) "erős zene a Zenekarban és mind a' két o l d a l o n tüzfények és v i l l a n y végig", olvassuk a befejező jelenetnél. A rendezőpéldány utolsó l a p j a i n * "(Hagy a p o t h e o z i s ) d i s z l e t c s o p o r t o z a t Budapest 1874. marc. 1 1 ~ " A rendezőpéldány találunk:
legutolsó, üres lapján számításokat
"400 aor marad k i , 195 o l d a l v a n , 14 s o r t véve egy o l d a l r a
Mol
-
195 t í
14 780
Moin
195
2750 400
Molnár
lejön
2350 s o r marad még
7 órától t a r t ,
ha gyorsan b a l a d u n k az előadással
Molnár
lejön 195 oldalból 28 o l d a l és 8 s o r marad 167 o l d a l .
Molnár még ebhez a' tánczok 79
Molnár" ' A hevenyészett feljegyzések a m e l l e t t tanúskodnak, hogy a főrendező valóban gondosan számolt minden lehető séggel és igénnyel. S i k e r e nem i s maradt e l . A sajtó e l i s meréssel f o g a d t a a produkciót. Kifogás csak a nyiróünnep szatlrtánca e l l e n merült f e l * , g r o t e s z k figuráival "nagyon i s modem"-nek minősítették. Az elutasító véleményben ön tudatlanul i s közrejátszhatott Az ördög pllulálnak tánc együttese: ez a profán visszaemlékezés m i n t e g y l e a l a c s o -
73
-
n y i t o t t a a nézők szemében Shakespeare géniuszát. Az a meg jegyzés e l l e n b e n , hogy a tánc j e l e n e t a felvonás közepére, nem p e d i g a végére kívánkozik, helytálló v o l t . A rendező intézkedésének indokát a f e n t i e k b e n már megmagyaráztuk. A színre alkalmazás többi része egyhangú dicséretben ré szesült. "Szebb felhőzetet, légiesebb, titokszerűbb azurkört ekkora szinpadon - m i n t a mienk - nem láttunk, m i n t midőn a földtekén h o l d és c s i l l a g o k közt az idő fölmerül, e l mondva prologját. S amint az egész felhővilág e l - e l v o n u l szemünk előtt s egyszerre a juhásznak k i s l a k a előtt, a viruló völgyben találjuk magunkat, m i n t e g y villámcsapás r a , anélkül, hogy a felhők, mint rendesen, f e l - f e l a k a d t a k v o l n a és a lelógó foszlányok k a c z a j r a indítanának, ép ugy meg vagyunk lépetve, m i n t az utolsó felvonásnak leírhatat l a n tündér palotájában. Egy o d a l e h e l t , csillogó, kék fény ben ragyogó világ e z , m e l y l y e l a szem a l i g t u d b e t e l n i . M o l nár még b u d a i igazgató korában s azóta egész sereg f a n t a s t i k u s palotával és c s o p o r t o z a t t a l lépett föl, ennél azon ban gyöngédebbet még az ő termékeny képzelme sem t e r e m t e t t , " - i r j a a P e s t i Napló. A P e s t e r L l o y d csaknem ugyanezeket a kifogásokat,ill. l e l k e s dicséreteket mondja e l , a Fővárosi Lapok azonban kissé fölöslegesnek t a r t j a a sok hűhót, éppen a Téli, rege körül, "...sok remekebb o l y müve van a nagy a n g o l költőnek melyet színpadunkon még nem láttunk, vagy csak I g e n ré gen." De e l i s m e r i , "hogy a nemzeti s z i n p a d még sohasem b i r t o l y rendezőt, k i a látványosságokra, a c s o p o r t o z a t ok életteljességére a n n y i érzékkel és képzelemmel b i r t v o l n a , m i n t Molnár György. ... a mi t o l d o t t - f o l d o t t színpadunkon a látványosságok szabatos folyását« kivált a változó j e l e n e t e k e t , minő i t t több v a n , nehéz elérni, s a k i eléri,an nak valódi izgalom közt k e l l működnie." A szinmü un. belső rendezéséről kevesebb szó esik,nem mindha o t t mindentől e l l e t t v o l n a a sajtó r a g a d t a t v a , ha nem mert még nem v o l t t e l j e s e n tisztában a színészi a l k o tás és a rendezői géniusz összefüggésével. E g y e t l e n észre vétel hangzik e l arról, hogy Molnár játéka i z g a t o t t v o l t , bizonyára azért, mert r e n d e z e t t i s . Hogy Vizváry f e l e d t e t n i t u d t a A u t o l y c u s szerepében elődjét,Szerdahelyi Kálmánt, hogy a f i a t a l Jászai M a r i - "Kassayné" - mértéktartóbb v o l t , m i n t egyébkor, Pintér jól s z a v a l t és S z i g e t i Imre
'legalább nem r o n t o t t " : mindez bizonyára szintén Molnár érdeme v o l t , erről azonban az egykorú k r i t i k a még nem v e t t 80 tudomást. * A Téli r e g e előadása minden t e k i n t e t b e n Molnár r e n d e zői rátermettsége m e l l e t t bizonyított. Egy, csak k i l e n c évvel korábban, e l i s m e r t e n kitűnő erőkkel előadott d a r a b o t a l k a l m a z o t t színre, túlnyomórészt f i a t a l kezdőkkel. Dicsé retére válik, hogy közülük k e t t e n a saját gárdájából, a Budai Népszínházból kerültek át a Nemzeti színpadára: Já s z a i M a r i és Vizváry Gyula. 1874 tavaszén bízták rá E r k e l Ferenc legújabb operá jának, a B r a n k o v i c s Györgynek a rendezését. - A dalmű f o gadtatása a M e s t e r iránt érzett minden köteles t i s z t e l e t m e l l e t t sem v o l t egyhangúan l e l k e s . A z e n e i momentumokról i t t m i t sem szólva - ez a zenetudósok f e l a d a t a -, a téma választás hálátlanságára szeretnénk rámutatni. E r k e l első operáiban, a Bátor! Máriában, a Hunyady Lászlóban és a Bánk bánban rendkívül népszerű történeteket d o l g o z o t t f e l zeneileg,A magyar közönség többé-kevésbé ugy f o g a d t a őket, m i n t az athéni polgár a k l a s s z i k u s görög tragédiát: nemze t i mitológiájához t a r t o z t a k . (A Bátori Máriának nem v o l t ugyan történeti a l a p j a , de közel fél évszázada a h a z a i mű sor legnépszerűbb tragédiája; a Dugonics - Moór Anna-féle szinmü bemutatója 1794-ben v o l t és azóta megszakítás nél kül a d t á k . ) A maga idejében hasonló népszerűségnek örvendett Obernyik B r a n k o v i c s György c. tragédiája i s . A mű b e f e j e zése előtt váratlanul e l h u n y t szerző h e l y e t t Egressy i r t a meg az utolsó j e l e n e t e k e t . A nemzetközi tragédiairodalom nak nem különösebb dísze, de szinszerü alkotás v o l t és az elnyomatás korában, amikor a szerbség ugyanúgy s z e n v e d e t t az osztrák terrortól, m i n t a magyarok, sok l e l k e s estén játszották. Egressynek e g y i k l e g j o b b szerepe v o l t ; 1866. j u l . 30-án ebben l e l t e h a l á l á t . 1874-re, hét évvel a kiegyezés után, a v i s z o n y a magyarok ós a dél-magyar or szá81,
2 ,
g i szerbek között t e l j e s e n e l r o m l o t t max. Egressy halála után a tragédia nem s z e r e p e l t műsoron.Az azóta felserdült, színházba járó közönség nem i s m e r t e . Az újságok a dalmű nemzetiétlenségét emlegették, a magyarok s z e r i n t nem v o l t elég h a z a f i a s , a szerbek s z e r i n t részrehajló v o l t a ma gyarság iránt. Az operaszöveggé való átirás, két énekes, Odry és Ormai müve, bár nem változtatta meg o l y a n értel metlenül az e r e d e t i t , m i n t n a p j a i n k felújítása, szintén gyenge v o l t . A közönség j a v a része nem v o l t kellőképpen zeneértő és a s t o r y , a történet, meg a látványosság kedvé ért nézte meg az u j operát. Nekik a szövegkönyv nem t e t szett. * 8 5
Maga a rendezés Molnár életének e g y i k büszkesége v o l t , gyakran p i l l a n t o t t rá v i s s z a később, amikor már egy általán nem v o l t s z i n p a d a t a l p a a l a t t . "...Brankovics opera nagyon igénybe v e s z i időmet... ugyancsak faragom, ragasztom össze a* p i c z i n y darabokon a' leendő nagy B r a n k o v i c s operát-spektákulumot! Tehát kézmű vese vagyok fejemnek..• én e ...közönség gyönyörködtetésé r e előre gondoskodom, töröm a f e j e m e t , megkeményítem l e l k i ösmeretemet, hogy hüségeset-korszerüt-jellemzeteset-tetszetőset és gyönyörködtetőt mutassak elő külsőben i s , l e l kesitőleg hatásosat, buzdítót, sőt h e l y e i közel l e l k e t emelőt az ensemblekben, az egész előadók kifejező játékában és c s o p o r t o z a t o k b a n , - h o l o t t elég v o l n a n e k i e g y e t l e n éji munkának a* szüleménye i s ! " "...mentem ...Brankovics egy pár d e k o r a t i o mintáját átadni Lehmann apácákának, megér t e t n i v e l e a' fenséges magyar phantasiát..." "Elhatároztuk és az Igazgatóság i s belé n y u g o d o t t , hogy B r a n k o v i c s 1 — és ik 3== felvonásbeli végjelenetéhez elmaraóhatatlanul szüksé g e l t e t i k , miként a» s z i n p a d drapériái (souffitái) fél öl l e l följebb emeltessenek, hogy a* magasra nyúló vártorony és bástyák ( l ^ f e l j v ) és a* f e j e d e l e m lovagcsaraoka ( 3 ^ f e l v ) a l a t t a' végső scénákban előforduló nagy c s o p o r t o z a t o k , győzelmi nép ünnep, Székely magyar vezér és a magyar
(segitő) sereg előrohanása a' legnagyobb hatású tökélyei és a r o p p a n t mély benyomásu drámai zenével mely ez u j ope rában nagy erővel és kitűnő compositióval c u l m i n a i , - k u l ik sőleg i s imponáljon; a 7 — égből l e n e rántsa a nézőséget." A P e s t i Naplóban Ábrányi Kornél kritikája z e n e i l e g magas színvonalon mozog ugyan, de a rendezéssel nem f o g l a l k o z i k . Legszínvonalasabb e z t illetőleg a P e s t e r L l o y d recenziója: "Az előadás minden t e k i n t e t b e n sikerült v o l t . A l e g több szereplőt lelkesítette a k a p o t t f e l a d a t és többet nyújtott, m i n t amit vártunk. Meg k e l l még emlékeznünk ( a zenei részekről már n y i l a t k o z o t t ! ) a s i k e r egy csendes, de hatalmas faktoráról: a rendezésről. Történetileg hü, rész ben az Árvay és Tsa cégtől készített i g e n fényes kosztü mökben láttunk magyar vitézeket, láttuk a szerb népet, és k e l e t i pompában, meseszerű megvilágításban a háremet,csil logó l e p l e k b e n táncoló o d a l i s z k j a i v a l . Ezeknek a nagyszerű ségeknek az elővarázsolásánál mindenütt meglátszott az av a t o t t kéz. Molnár, m i n t rendező, ismét nagy érdemeket s z e r z e t t . Lehmann d i s z l e t e i , az első felvonásban Szendrő vára, a másodikban a f e j e d e l m i palota,pompás lépcsőfeljá róival, Ízlésesek és tetszetősök v o l t a k . " A p a r e x c e l l e n c e maradibb Fővárosi Lapok s z e r i n t "a kiállítás ...pompás v o l t , egész a túlzásig", de a jól moz gó tömegek, a szép díszletek az ő tetszését i s megnyerték. "A világítással szintén bőven bántak, néha még fölöslege sen i s , mert p l . a r r a semmi szükség s i n c s , hogy a sátorban a szerelmes szultán és Mara alakját l i l a s z i n b e árasszák." "Máskülönben Molnár György, k i az operát r e n d e z t e , megér demlő e sok látványért a g y a k o r i kihívást." A Vasárnapi Újság annak az aggodalmának a d o t t kifejezést, hogy a dalmű a n n y i r a szerep- és kiállítás-lgényes, bogy vidéki s z i n p a d nem f o g j a t u d n i előadni. A társadalmi v i s s z h a n g r a , szokás s z e r i n t , a v i c c l a p o k m u t a t t a k rá l e g j o b b a n . Jókai a Kakas Mártonban a reformá t u s köznemes puritanizmusával botránkozott meg az "üvegből csinált fügefalevelekben" táncoló háremhölgyeken ( m i n t h a csak nem ő i r t v o l n a regényeiben fátylakban csóbtáncot lejtő bájos odaliszkokról rőfszámra!) és a Murád szultánt
megvilágító " l i l a s z i n nap"-on. Ágai a Borsszem Jankóban a szerb-magyar ellentéten óppugy tréfálkozik, mint a k e l l e ténél jobban levetkőztetett táncosnőkön vagy "a szép E l lingeren « A Murád szerepét éneklő kiváló t e n o r i s t a való ban nem v o l t már mai gyerek, felnőtt lánya i s résztvett az előadásban m i n t B r a n k o v i c s i f j a b b fiának megszemélyesítő j e , hanem azért hanggal győzte az áriákat, még ha "erősen 84 w a g n e r e d e t t " i s E r k e l u j müvében. * Mi türés-tagadás: a B r a n k o v i c s sikerében Molnárnak nagyobb része v o l t , m i n t a zenének. De hány nagy o p e r a s z e r zővel f o r d u l t már i l y e s m i elő évszázadok során! A kővetkező, 1874/75-ös évadban mutatták be Shakes peare Viharját először a Nemzeti Szinház színpadán .Ez v o l t egyúttal a K e r e p e s i u t i színházban Molnár utolsó nagy r e n dezői f e l a d a t a . - A V i h a r emlékét érintetlen rendezőpél dány, bő sajtóanyag őrzi. Molnár a nehézségeket most i s s i k e r r e l o l d o t t a meg. Szász Károly fordítását adták elő, s ez a B u r g t h e a t e r igazgatójának, D i n g e l s t e d t n e k a j e l e n e t e zése és rendezői utasításai figyelembevételével készült. Molnár m e g t a r t o t t a D i n g e l s t e d t színpadra alkalmazását, ami a felvonások és a színek beosztását illette,egyébként t e t szőlegesen eltért a bécsi előadástól. ízlésének megfelelő en, több fényhatást a l k a l m a z o t t , a g y o r s változásoknál gyakran használt süllyesztőt, v i s z o n t repülőszerkezetet egyáltalában nem. A szinmü felfogásában e l f o g a d t a D i n g e l s t e d t álláspontját* ^* A V I h a r gondosan m e g o l d o t t , szép rendezői munka v o l t , de Molnár kevés babért a r a t o t t v e l e . Viszonya p e d i g köz v e t l e n munkatársaival egyre r o m l o t t . Külső ember v o l t , nem a Nemzeti Szinház n e v e l t e , nem fűzték az évtizedes együtt működés emlékei senkihez. Természete s z e r t e l e n v o l t , a l kalmazkodásra képtelen, türelmetlen, követelődző. Érezte, hogy v a l a k i , és ennél a színháznál, a h o l pompásan f e l t u d ták használni, ha nehéz rendezői problémákat k e l l e t t meg o l d a n i , máskor semmibe sem vették. Molnár egyre sértődőt,,
8
tebbé, tebát egyre összeférbetetlenebbé vált. S z i g l i g e t i kezdetben nem v o l t ellensége, jóllehet rendezői e l v e i gyö keresen különböztek Molnáréitól, a fülébe jutó súrlódások azonban őt i s e l l e n e hangolták. Paulaynak, a szinház ré g e b b i , jó nevű rendezőjének, a k i ez idő tájt már a S z i n i Tanoda tanáraként működött, érdeke v o l t , hogy Molnár ne maradjon a színháznál. Még nem l e h e t e t t i s m e r t az a p e r c , amelyben ő,minden valószínűség s z e r i n t m i n t Szigligeti utóda visszatér, de semmi körülmények között sem kívánta 86 o t t találni vetélytársát. " A m i n d i g n y u g t a l a n , lobbané kony Molnár egyre keservesebben érezte magát a szinházban. A v i s z o n y elmérgesedéséhez valószínűleg még két kö rülmény járult. Szép és kedves f i a t a l felesége, K o c s i s o v szky Borcsa, kitűnően b e l e i l l e s z k e d e t t az együttesbe ós a korosodó Molnár némi j o g o s féltékenységgel nézte az aszszony sima érvényesülését. A másik érzelmi hatás egy fél reértett barátság nyomán k e l e t k e z e t t . Kezdő Íróként, Mol nár, a Budai Népszínház igazgatója, támogatta Rákosi Je nőt. Előadatta d a r a b j a i t , tanácsokat a d o t t n e k i a s z i n s z e — rüségre vonatkozólag, sőt mint a Nemzeti Szinház t a g j a t a lán olyasmiről i s informálta, ami nem t a r t o z o t t éppenség g e l Rákosira. A magasra Ívelő pályán meginduló ujságiró ugyanis már o t t t a r t o t t , hogy a főváros költségén felépí t e t t u j , nagy színházat,a Népszínházát, m i n t igazgató meg n y i s s a . '* Rákosi azonban még nem v o l t egészen g y a k o r l o t t szín házi ember. Szüksége v o l t művezetőre, és a rendezői dicső sége teljében álló Molnár e r r e i g e n alkalmasnak látszott. Szította hát a nemzeti színházi v i s z o n y o k k a l szemben táp lált elégedetlenségét és nem került nagy fáradságába annak elérése, hogy Molnár művezetőként hozzá szerződjék át. A Népszínház megnyitását nagy érdeklődés előzte meg. Alapításának története nem t a r t o z i k Molnár rendezői pályá jához, magának az épületnek, a színpadnak a konstruálásá hoz azonban valószínűleg a d o t t szempontokat, A színház, a M
n i csinosságát i l l e t i , versenytárs nélkül áll a monarchi ában; de külső formája és belső berendezése nem m e r i t i k k i jelességeit; a s z i n p a d konstrukciója és gépezetei elsőren dűvé t e s z i k Európában. Galó György müasztalos (Molnár b u d a i szinpadmestere - Mályuszné), a k i n e k t e r v e i s z e r i n t és felügyelete a l a t t a szinpad készül, mielőtt munkájához f o g o t t v o l n a , e l i n d u l t Bécsbe, Münchenbe és P a r i s b a , s végig nézte e városok összes s z i n p a d j a i t , visszajövet pedig Bayr e u t h b a vándorolt megnézni a Wagner-féle színházat." - Ír j a az előzetes h i r l a p i jelentés. V a l a m i v e l később értesü lünk, hogy "a színpadon, m e l y két nagy részre o s z l i k , a süllyesztők,színfalak s más külső gépezetek t e l j e s e n elké szül vék, s már a világításra szükséges készülékek i s b e r e n dez vék. A sülyesztők közt v a n többek közt egy nagy, mely 80 embert képes egyszerre magába f o g l a l n i s egy másik,mely — a maga nemében még eddig e g y e t l e n s z e r k e z e t t e l - két e— gyént képes közvetlenül egymás után eltüntetni." A közvet l e n megnyitás előtti napok izgalmáról, rendező és ügyelő, karmester és diszitőmunkások, zenekar és deklamáoió, tánc k a r és világositok ügyködésének bábeli zűrzavaráról élénk képet f e s t e t t Ágai A d o l f német nyelvű csevegése. Mindene s e t r e : nagy és modern színház n y i l t meg Pesten, nézőteré r e - m i n t mondták - a k i s N e m z e t i Színház szőröstől-bőrös től beleférhetett. Molnár j o g g a l remélhette, hogy hosszú oo
és dicsőséges rendezői pályát f o g színpadán m e g f u t n i . A valóságban, s a j n o s , nem ez következett be. Az u j színháznál Molnár egy esztendőt sem töltött. Rákosi t e r hesnek t a r t o t t a a modorát, költségesnek rendezői elgondo lásait; értelmes, tanulékony férfi lévén, hamar belejött a szinházvezetésbe és Galó György meg sógora, Osepreghy Fe r e n c segítségével könnyen nélkülözhette Molnárt. A műveze tő nagy rendezései közül, m i n t az Angot asszony lánya, a Dun an an. az Utazás a Föld körül v o l t a k , a l i g maradt r e n d e zőpéldány. A Népszínház műsorához illő, könnyű fajsúlyú,de nagy rendezői gondot igénylő produkciókkal csak saját mü-
vészi hitelét kisebbítette,a belső rendezés igényével f e l lépő és szintén nagy f i g y e l e m m e l r e n d e z e t t Képzelt b e t e g előadását p e d i g a k l a s s z i k u s o k h o z nem s z o k o t t szereplőgár da r o n t o t t a e l . * Látványos rendezései közül megmaradt a magyarul a d d i g még elő nem a d o t t Angot asszony lánya c, o p e r e t t rendező példánya. Ennek a szereposztása nemcsak kifogástalan v o l t , hanem kettős i s , hogy betegség f e l ne t a r t h a s s a az előadás s o r o z a t o t . Soldosnén (Blaháné Köles! L u j z a ) kivül Együd, Zádor, Vasvári Kovács József, Dancz N i n a s t b . i s h a j d a n Molnár b u d a i társulatának t a g j a i v o l t a k , 8 7
A rendezés ezúttal i s nagy szereplőgárda ügyes mozga tásával tűnt k i leginkább. Hiányzik azonban a fényeffektu sok bejelölése. Az u j színháznak nyilván v o l t megfelelő világit ó berendezése és Molnár egyenesen a f ővil ág ősit ónak a d t a meg az utasításait.
A darab a legpontosabban k i d o l g o z o t t Molnár-féle r e n dezőpéldányok közé t a r t o z i k . A nyitójelenet után bevázolta a 2. és a harmadik j e l e n e t e t i s .
A h a t o d i k j e l e n e t sok mozgással járt. Ezért e z t nem csak felvázolta, hanem bővebben l e i s i r t a a rendező: " P i t o u j o b b r a előre jön öregek emelvény lépcsőjére kétoldalt összes k a r hátra f o r d u l sugól y u k előtt párosával de hátul sók i n d u l n a k az emelvényen k e resztül jobb 1 utczába »s áz ik tán 2 utczán v i s s z a , 's hátul b a l r a e l távozva. Bab e t t e és 2 nyosz-lány, házba v i s s z a , (tör lés) Amar. utolsónak megy és Pitout fenyegeti." Az első felvonás "végső scéná"-jának több vázlata i s van. Az előírás s z e r i n t "Gránátosok föl az emelvényre. Amar. és kofák sugólyuk előtt háttal a közönségnek f r o n t o t csinálnak, fenyegetőzve énekelnek férfiak emelvény háta mögött f r o n t o t , végül fölrohannak a' kofák az emelvényről előre a' p u b l i k u m felé penderítik a gránátosokat, férfiak
f e g y v e r t elvéve. (Lusár Kiérettet (törlés) 2 gránátossal jobb előtér be h o z z a . ) " A II. felvonás látványos bál terménél különösen érvényesül az a lendület, a m i t a nagyobb s z i n p a d engedett Molnár képzeletének. T i zennyolc sorban állíthatta be sze replőit egymás mögé, a nélkül, hogy össze k e l l e t t v o l n a ő90 k e t zsúfolnia.^ * "ANGOT, I I . F e l v . 1 - j e l e n e t " I
' AN60T, B.FLLV. 1* JELENET
83.
A felvonás fináléját ismét gondosan felvázolta: (lásd oldal).
"A rendezés pontos v o l t , miért i s Molnárt kihívta a közönség két i z b e n . A d i s z l e t e k díszesek; a jelmezekben több a fény, m i n t az izlés. A második felvonásbeli pompás bálterem leginkább meglepte a közönséget..." - mondta a kissé f a n y a r magyar k r i t i k a . A Pester L l o y d , m i n t már a n n y i s z o r , ezúttal i s megér tőbben nézte Molnár iparkodását. Megemlékezett a t e l t ház ról, sok tapsról, majd i g y f o l y t a t t a .
"A ragyogó kiállítás.a gondosan begyakorolt együttes. Soldosnó ( t i . Blába L u j z a . - Mályuszné; ' C l a i r e t t e * - j a ol y a n vonzóerőt kölcsönöznek ennek a közismert operettnek, bogy bizonyára minden Angot-kedvelő még néhányszor meg f o g j a nézni. A második felvonás terme- pompás látvány, a harmadik felvonás k e r t j e szintén osinos, az együttes e l e ven és jól begyakorlott."°1. Az Angot rendezőpéldányának ismertetésével l e i s zár tuk Molnár nagy produkcióinak a z ismertetését. Az Utazás a
Föld körül évtizedekre szóló s i k e r v o l t ugyan, de nem ma r a d t róla se feljegyzés, se szlnpadvázlat. Néhány csípős megjegyzés azonban kisérte e z t a rendezőt komoly erőpróbá r a tévő előadást. M i k o r egy alkalommal a szélvihar ledön tött egy Muzsa-szobrot a Népszínház homlokzatáról, Jókai v i c c l a p j a , az Üstökös, s i e t e t t kommentálni: Molnár nem so k a t törődik az e s e t t e l , u g y határozott, hogy helyébe állít j a a fehér elefántot (Az Utazás a Föld körűl-ből). Attól f o g v a , hogy Molnár megvált a Nemzeti Színház tól, a sajtó egy része e l l e n e f o r d u l t . Elsősorban a Jókai vezetése vagy befolyása a l a t t álló l a p o k . Ö, felesége ré vén, a Nemzetihez tartozónak érezte magát és minden művé s z e t i vagy éppen üzleti rivalizálást azonnal támadott.Ami k o r pedig az 1876-os évad végén Rákositól i s meghasonláss a l szerződött e l Molnár, úgyszólván minden hírlapi támo gatást elveszített. Vidékre ment, de nem ugy, m i n t Egressy vagy S z i g e t i József egy-egy színházi pörpatvar után, egy két hónapra, hanem örökre. A Nemzeti Színháznál nem v o l t a k barátai, s e n k i sem szólt az érdekében. S z i g l i g e t i halála után a másik nagy rendezői tehetség, Paulay igazgatása al a t t , visszatérésének nem i s l e t t v o l n a értelme. Rákosiért azonban annak idején s o k a t t e t t Molnár és Rákosi s o k a t t e h e t e t t v o l n a érte öreg n a p j a i b a n , de egy kissé c i n i k u s hangú nekrológon kivül sohasem mozdította meg a tollát h a j d a n i barátjáért. Rendezői egyéniségét a mérlegre téve, e l k e l l marasz t a l n u n k kortársait, amiért o l y a n tehetséget engedtek negy venöt éves korában a vidéken elkallódni, a k i a k o r l e g f e j l e t t e b b színházi kultúrájától t a n u l v a , a legkorszerűbb s z i n p a d r a alkalmazások mestere v o l t . A XIX. század második felében az i l l u z i o n i s t a szinpad e l v e érvényesült minde nütt. A valószerűt k i v a n j a látni a polgár, Párizsban,Bécs b e n és Budapesten: az i l l u z i o n i z m u s a r a t d i a d a l t a m e i n i n genieknél. És van-e illuzionistább színpadkép annál, m i n t ami k o r a w a g n e r i mesejáték Siegmundja kihúzza a Nothungot
a nagy germán tölgyből ós kösben fellángol a likopódium? Van-e gyermekdedebben i l l u z i o n i s t a elképzelés, mint a fial na kincsének l u b i c k o l v a éneklő sellői és a lángok között összeomló W a l h a l l a az I s t e n e k alkonyának végső jeleneté ben? Egressy, Párizs n e v e l t j e , már 1860-ban panaszkodott azért, hogy a magyar s z i n p a d nem nyújt elég illúziót. M o l nár a r r a törekedett, hogy t e l j e s e n b e l e r i n g a s s a közönségét a szem csalódásaiba. Hem azért r e n d e z e t t látványosan, hogy babérokat a r a s s o n , vagy hogy i l y módon fércmüveket s e g i t sen s z i n p a d i s i k e r h e z . Meggyőződése v o l t , hogy a látványos rendezés a k o r követelménye. A színpadot, " e z t a varázsos i h l e t e t t oltárt, az ujabb k o r a maga előre h a l a d o t t mü ér zékével, Ízlésével d i s z i t i , s z e r e l i föl, s mintegy az i gazságot ebben i s kutató éles elmével, a k o r u n k a t jellemző találékonysággal, a természetest l e g j o b b a n megközelítő,mi nél tökélyesebb illúzióban törekszik elő állitani" - Írja egy h e l y e n . Megjövendölte a forgószinpadot és követelte a gömbhorizont megvalósítását, "...csak a k k o r f o g j a a termé szetesség utánzásában a s z i n p a d a tökéletes illúziót elér n i , ha e z t a merev, m o z d u l a t l a n podium alkotmányt, nemcsak részleteiben, nemcsak a ráépített, rá a g g a t o t t kellék és díszleteket, hanem egészében mozgóvá t e h e t i k és a h o r i z o n t o t a maga átlátszó gömbölyüaégében alkothatják 1 " ö i s Bayreuthban látta k o r a szinpadának a kiteljesülését: "Ugy látszik hogy a b e y r e u t h i u j színház és s z i n p a d építésénél már egy nagy lépést tesznek eme czél felé - vagy talán e l i s érik, k i v i s z i k az ideát." * 92
Molnár tehát nemcsak a v v a l v o l t t e l j e s e n tisztában, hogy hová szeretné f e j l e s z t e n i a magyar színpadtechnikát, hanem a v v a l i s , h o g y mindaz, amit ő k i v a n , korszerű, a f e j lődés ütemébe i l l e s z k e d i k , e l l e n f e l e i szinpadismeret t e kintetében elmaradnak a Nyugat mögött - és ő mögötte. A köznemesi közönséget annak idején kielégítette a "sok haza puffogatás", a színpadon k i v o n t kardok, a szépen
e l s z a v a l t szerepek, Á mozgásban és mimikában k i f e j e z e t t szenvedély, a sürün változó színpadképek, a látványoa r e n dezés iránti igény először Fáncsy és Egressy színpadra a l kalmazásaiban j e l e n t k e z i k , m i n t a f r a n c i a romantikus dráma szükséges velejárója. A f r a n c i a r o m a n t i k a azonban a polgá r i fejlődés e g y i k állomása, ahonnan az u t tovább a drámai rodalomban a k r i t i k a i r e a l i s t a dráma, színpadtechnikában az i l l u z i o n i s t a szinpad felé v e z e t e t t . Molnárnak az v o l t a szerencsétlensége, hogy akkor i n d u l t e l r a j t a , amikor a h a z a i közvéleményben még nem v o l t döntő súlya a polgári Ízlésnek - legalább i s művészeti téren nem. Legjobb bará t a i , a k i k megértették,és amennyire t e l t tőlük, támogatták, egy debreceni kereskedő, Csanak, két a r a d i ügyvéd, Salacz Gyula és N i k o l i t s Döme, egy vidéki plébános, H o r o v i t z L i pót, egy p e s t i ujságiró, Ágai A d o l f ; a P e s t e r L l o y d és né hány liberális vidéki l a p : t i p i k u s a n polgáriak.Amit ő t e r v e z e t t , a z t a nyolcvanas években Paulay a Nemzeti Színház ban és a k i l e n c v e n e s években Ditrói Mór a Vigben megvaló sította. Molnár korán jött. 1875 után komoly művészi tevékenységre nem nyílt mér a l k a l m a . A vidéki szinházak k i s s z i n p a d t e r e , gyenge a n y a g i ellátottsága, zömében konzervatív közönsége lehetetlenné tették számára nagy t e r v e i - Az ember tragédiája s z i n r e h o z a t a l a , a János vitéz dramatizálása ós színre alkalmazása s t b . - keresztül vitelét. Azonban nemcsak a szerencse f o r d u l t e l tőle és az em b e r e k hagyták cserben: s z e r v e z e t e i s f e l m o n d t a a szolgála t o t . Életében kétszer élt meg o l y a n csalódást, aminek az elviseléséhez nagyon erős lélek k e l l e t t v o l n a : az első a Budai Népszínház elvesztése, a második a p e s t i Népszínház ból való kényszerű szecessziója v o l t . Molnár idegrendszere nem v o l t a n n y i r a teherbíró, hogy mindez n y o m t a l a n u l v o n u l t v o l n a e l a f e j e fölött. Egyre többet i v o t t . ( K a s s a i V i d o r még bornemisszaként i s m e r t e . ) Józan periódusaiban sokat i r t ; főleg müködéstanl
és szerepelemző tanulmányai értékesek.De ha módjában állt, i s z o g a t o t t . Nyomorúságos k i s vidéki színpadokon, o l y a n 1 gazgatókkal, a k i k a l e g j o b b esetben nála t a n u l t a k , m i n t Krecsányi Ignác, rosszabban k i c s i n y e s , ostoba, a színház ban csak üzletet látó vállalkozók v o l t a k , m i n t Mosonyi, gyenge fizetés, l u s t a kollégák m e l l e t t , család nélkül, ide-oda hányódva, m i t t e h e t e t t ? Becsípve b o l d o g v o l t és derűs l e v e l e k e t i r t egy-egy barátjának. Életmódja azonban mind kevésbé t e t t e alkalmassá a rendezés felelősségteljes munkájára. Ugy látszott, hogy nem s z e r e t már b o n y o l u l t f e l a d a t o k a t megoldani; h a l e h e t , újból és újból a régi s i k e r e i t r e n d e z i újra. Kolozsvárott rákényszerült néhány látványos o p e r e t t színre alkalmazásá r a , de meglepő módon szép, komoly problémákat h a g y o t t k i s i k l a n i a kezéből,A Rómeó és Júliát, a Szentlvánéji álmot, a Vízkeresztet Szentgyörgyi István, a V e l e n c e i kalmárt Bokody A n t a l rendezte abban az évben,amikor a Shakespeare rajongó Molnár v o l t a főrendező. Ezekben a darabokban ö sohasem játszott ós már nem kívánt megismerkedni velük. Ugyanígy, m i n t színész sem bővítette repertoárját. Több évtizedes s z e r e p e i v e l lépett f e l előbb a nagyobb,majd a k i s e b b vidéki városokban, utolsó Pesten leélt éveiben p e d i g már nem j u t o t t számára s z i n p a d .
Molnár György azlnlapókkal igazolható rendezései 1856. ápr.8. ápr.13. ápr.15. ápr.17. ápr.20.
Esztergom
Desnoyer és Lábat - Egressy Bén i : Molière élete és halála S z i g l i g e t i E,: Szökött k a t o n a Czakó Zs.: Kalmár és tengerész Shakespeare: I I I . Richárd király Balogh István: Mátyás király és a c i n k o t a i kántor
1856, ápr. 24. ápr. 26. ápr. 27. 1858.
j u l . 3 1 . Debrecen
1859. ápr. 29. Kassa ápr. máj. máj. máj. máj. máj. máj.
30. 4. 7. 10. 11. 18. 20.
máj. 22. máj. 24. máj. 30» máj, 31» jun. 1, 1859. o k t . 27. M i s k o l c 1860. j u n . 3. jun. 11. Balatonfüred
1861. márc. 1 . Szeged
Diósy Márton: Földszint és l e b u j S z i g e t i J . : Â szép juhász Z r i n y i halála. Néma képlet három szakaszban Kotzebue - F e l e k i M.: Az arany lakodalom S z i g l i g e t i E.: Fenn az ernyő,nin csen k a s Katona József: Bánk bán Ld. 1856. ápr. 8., Esztergom S z i g l i g e t i E.: V i d S z i g l i g e t i E.: L i l i o m f i Görner - Komlóssy: Angolosan S z i g l i g e t i E.: G r i t t i B r i s e b a r r e - Bulyovszkyné : Fehér Othello Prémeray - Egressy B. : Robin o r vos B i r c h - P f e i f f e r , C. - Komlóssy: Szapáry M e l l e s v i l l e - Ország: S u l i i v a n Dumanoir és D'Ennery - Diósy: Don Caesar de Bazan Ar ago és Vermond - Egressy B. : Az ördög naplója Czakó Zs.: Végrendelet Kazinozy Emlékünnep. - K i s f a l u d y K,: Kemény Simon K i s f a l u d y K.: Kemény Simon H
" " " - A köl tő t u l a s i r o n Nagy képlet változatokkal Seribe - Nagy Ignác: Egy pohár viz
1861. márc.
5.
márc. 15.
1862. márc. 12. Buda máj. 1. 1863. dec. 10.
1867. J u l . 28. 1868. máj. 3. aug. 24. 1870. f a h r . 7. Sopron máj.
5.
1873. ápr. 28. Bpest jun. 4. jun.
30.
o k t . 29. dec. 17.
S z i g l i g e t i 1 . : I I . Rákóczi Ferenc fogsága Offenbach - Carré - B a t t u - F e l e k i : Eljegyzés lámpafénynél Jókai M. : A Petőfi-keresők. Sza v a l j a Molnár Kölcsey: Himnusz I I , Rákóczi Ferenc fogsága V. f v . Klapka-induló (Az e l h u n y t irodalmárok gyász em lékére) T a t a i és Spannraft: A nők l o v a g j a Toldy I . : U n i v e r s a l g e n i e Toldy I . : Házasság látatlanban Offenbach - L a l o u - A n i c e t Bour geois - L a u r i n t - Tarnay Pál: Az ördög pilulái Jósika M. - Greguss Á. - Horváth N. - A l l a g a G.: Zrínyi, a költő Zaytz, I . - N e s s l , E. - Bábos K.: A mekkai basa Rajkai - Friebeisz I . - Ellenbo gen - V i g : Bóm hadjárata S z i g l i g e t i E.: I I . Rákóczi Ferenc fogsága Éjszaki Károly: Egy j e z s u i t a pá ter Rákosi Jenő: A krakkói barátok S c h a u f f e r t - Dóczy L.: Sakk a k i rálynak Cal der on de l a Bare a - Győri V. N i k o l i c s S.: Az élet álom Shakespeare, W. - S z i g l i g e t i E. : I I I . Richárd király S z i g l i g e t i E.: V a l e r i a
1874. ápr. 17.
Shakespeare, W. - Szász Károly E r k e l Gyulai Téli r e g e máj. 23. E r k e l P. - Obernyik K. - Ódry L. — Ormai K,: B r a n k o v i c s György aug. 26. Shakespeare, W, — Szász Károly* A vihar 1875. márc. 1 . Shakespeare, W. - Petőfi S.t Coriolanus okt.22. Népszinház Tóth Kálmán - A l i a g a Géza: Az ördög párnája okt.29. Molière-Berczik Árpád: A képzelt beteg nov. 5. Offenbach, J . - Moinaux, J . S i r a u d i n , P. - Tarnay Pál: Dunanan apó és f i a utazása dec. 2. Lecocq, Ch. - C l a i r v i l l e , L. - P, - S i r a u d i n , P . - K o n i n g , V. - Tarnay Pál: Angot asszony lánya dec. 27. Verne, J . - Csepreghy P.: Utazás a Föld körül 80 nap a l a t t 1876. f e b r . 22. Offenbach, J . - M e i l h a c , H. - Halé v y , L. - Rákosi J . : A tallérős pékné 1878. dec. 1 1 . Szabadka Dumas p. - Egressy B. : Paul J o nes, a kalóz dec. 2 1 . Ld. az 1873. j u n . 4—1 rendezést 1879. j a n . 4. Hiador (Jámbor Pál): Hagy Sándor jnn. 3. Kolozsvár Molière - Bérezik Á. : Képzelt beteg (Kolozsvári Nyári Szinház) j u n . 10. Ld. az 1873. j u n . 4 - i rendezést j u l . 6. M e i l h a c és Hennequin - A j t a i K. A l b e r t , zene J a k o b i : A színésznő férje (Kolozsvári Nyári Szinház) szept. 1 1 . Sacher Masoch: Mária Terézia és a szabadkőművesek Uo.
1879« o z e p t . 13« s z e p t . 14. s z e p t , 16,
Dóczy L a j o s : Rabbi M e i r Uo. Nagy Gábor és Moldován: A szép I l l a n n a Uo. Hopp: M o r u l a Uo,
s z e p t . 18,
Halm,
okt,
1879,
2.
F r i e d r i c h - Fáncsy L a j o s :
G r i s e l d i s Uo, M e i l h a c és Haléwy - Rákosi Je nő: A k i s herceg (Kolozsvári Nemzeti Szinház)
o k t , 19. Kolozsvár P a l o t a i Andor: A p l e t y k a - p a d (Kolozsvári Nemzeti Szinház) o k t . 28. Suppé - Z e l l és Genóe: Boccaccio nov. 2. Ld. a s z e p t . 1 4 - i rendezést a Nyári Színháznál nov. 24. Molière - Szász K.s Mizantróp dec. 1 1 .
L d . az 1875. dec. 2 - 1 , népszínházi rendezést dec. 12. Kolozsvár Ld. a j u l . 6 - i rendezést a Nyár i Színházban, dec. 19. Ld. a j u n . 3 - i rendezést a Nyári
1880.
j a n . 2. j a n . 10.
Színházban M e u r i c e , P. - F e l e k y M.:Samyl S z i g l i g e t i £.: G r i t t i
j a n . 17.
H o r o v i t z L.: Sophonisbé
f e b r . 5.
Molière -
K a z i n c z y Gábor:
Tar-
márc. 6.
tuffe B r . Kemény Endre: Törvénytelen Shakespeare - S z i g l i g e t i E . : I I I . Richárd király Millöcker - Z e l l és Genée - Mart o n f f y Frigyes: Dubarry B i r c h - P f e i f f e r - S z i g l i g e t i E:
ápr.
A l o w o o d i árva M e i l h a c és Halévy
f e b r . 6. márc. 2. márc. 4.
1.
Frigyes:
Frou-Frou
- Mértonffy
1880. ápr. 12.
Lecocq - Van Loo - Le t e r r i e r : Camargó és a banditák 1881. máj. 17. Orosháza Shakespeare - ( V a j d a Péter?): Othello 1882. f e b r . 27. Szeged Shakespeare- ( V a j d a Péter?): O t h e l lo márc. 2 . Molière - Kazinczy G. : T a r t u f f e márc. 8. S c h a u f f e r t - Dóczy: Sakk a királyI nak márc. 1 1 . Shakespeare - Petőfi: C o r i o l a n u s márc. ÍJ. L d . az 1880. j a n . 1 0 - i rendezést 1884. f e b r . 19. Kassa S t r a u s s , J . - Z e l l és Gênée: A f u r csa háború f e b r . 20. L d . az 1882. márc. 1 1 - i rendezést ápr. 25. Temesvár L d . az 1881. máj. 1 7 - i rendezést ápr. 28. L d . az 1882. márc. 2 - i rendezést máj. 2. Sacher Masoch - K u l i s s z e k i Károly: Mária Terézia és a szabadkőmüvesek.93.
MOLNÁR ELMÉLETI MUNKÁSSÁGA Fővárosi,tehát a sajtó szeme előtt k i f e j t e t t rende zői munkásságában Molnár elsősorban a külső rendezés mes terekónt m u t a t k o z o t t meg. A jól m o z g a t o t t tömegek, ügyes h a r c i vagy táncjelenetek, hatásos - bár az idő tájt még s z o k a t l a n - "hangulat"-világitás,pontosan b e t a n i t o t t d i s z letezők: ezek tűntek f e l a f i g y e l m e s szemlélőnek.És mind ezt nem becsülték nagyon sokra. Molnár inkább r o s s z gazda, m i n t jó szinbázi szakember, inkább b o l o n d o s ötleteket buz gón megvalósító ügyelő,mint gondolkodó művészként v o l t i s meretes. Kassai V i d o r i r t a róla, hogy "mikor i s o l v a s o t t ait
vagy t a n u l t v o l n a , ha mindig c s e l e k e d e t t ? " - ^ * 1875-ig elmélyültebb i r o d a l m i munkája valóban nem j e l e n t meg, energiáját elsősorban a szinigazgatás és a r e n dezés kötötte l e . De már ebben az időben betéve t u d t a Eg r e s s y elméleti munkáit és párizsi útjában nemcsak Egressy huszonegy év előtti párizsi utazásának ténye és szinészi t a p a s z t a l a t a i , hanem azok a kifogások i s befolyásolták, amiket a h a z a i rendezéssel k a p c s o l a t b a n Egressy hangozta t o t t . A Budai Népszinház idejében, vagy mint nemzeti s z i n bázi főrendező, természetesen a pontos és s z i n e s rendezői munka ellátását t a r t o t t a legfőbb feladatának. M i n t láttuk, ezen a téren elsősorban az osztályhagyományként konzerva tív köznemesi szemlélettel került szembe. Ehhez c s a t l a k o z o t t , s a j n o s , S z i g l i g e t i i s . Az igazgatóval való szembeke rülés késztette Molnárt a r r a , hogy 1875 tavaszán megvál jon a Nemz étitől. Első nagyobb rendezéselméleti tanulmánya, A s z i n p a d és t i t k a i , saját álláspontjának kifejtése. ^*
Munkájának egyes réssel valótlanok és ma már s e n k i t sem érdekelnek. Hogy a Nemzeti Színházban bárki hűtlenül gaz dálkodhatott v o l n a a d d i g , amig S z i g l i g e t i és E r k e l a maguk társulatának élén állottak, a z t nem hisszük e l , a z t sem, hogy a közel negyven éve fennálló intézmény ügyrendjén egy o u t s i d e r érdemleges változtatásokat t e m e t e t t v o l n a . Abban azonban feltétlenül igaza v o l t , hogy a k o r az i l l u z i o n i s t a színpadot követeli és minél előbb f i g y e l f e l a szinház e r r e az igényre, annál j o b b . ( S z i g l i g e t i halála után, 1878ban, ez a változás azonnal bekövetkezett. Paulay magáévá t e t t e a m e i n i n g e n i e k Irányelveit, és amikor e z t c s e l e k e d t e , valószínűleg maga sem t u d t a pontosan, rendezői r e f o r m j a i b a n m i az, a m i t H e i n i n g en i Györgytől t a n u l t , és m l , amit Molnár Györgytől kölcsönzött. M i n t a n n y i s z o r , i t t megint a v v a l a jelenséggel állunk szemben, hogy s o k k a l b i z t o s a b ban tudunk tudományos vizsgálódásainkban egy külföldi nyo mot követni, aminek van i r o d a l m a , m i n t a h a z a i fejlődóst, amely vörös fonálként húzódik ugyan végig színháztörténe tünkön - a d o t t esetben a romantikusok működésén, Fáncsyn, Egressyn át -, csak éppen nem ismerjük.) A gazdasági és adminisztrációs vonatkozásokat mellőz ve tehát, csak annak az ideális színpadnak a képét i g y e k szünk visszatükrözni, a m i l y e n r e a magyar polgári szinház első idejében Molnár példát m u t a t o t t . A gömbhorizont szük ségességének hangsúlyozása m e l l e t t - Párizsban és London ban már ismerték - a forgó, i l l . mozgószinpad igényét f e j t i k i . Evvel megelőzte korát, a forgószínpadot csak Lau tenschläger h o z t a 1896-ban. A f e s t e t t , e g y s i k u d i s z l e t e k , kellékek m e l l e t t a p l a s z t i k u s d i s z l e t szükségességéről i g y ir: "Megszűnnék ...a szinpad ama kiáltó ellentétessége mely a p l a s z t i k u s előadó személyzet és a kifeszített l a pos,négyszögű rámára húzott sima festésű diszitmény... kö zött állj az utánzó s z i n p a d i festő művészet kezéről l e h u l l a n a a szoritó b i l i n c s , egyesülne a szobrászat művésze tével és a diszitmény alkotásokat tökéletesebb formában
állíthatnánk a p l a s z t i k u s előadó személyzet mellé. E nélkül n i n c s , nem l e h e t meg az e l e n g e d h e t l e n illúzió..." Az erdő fái, a bokrok, a sziklák legyenek p l a s z t i k u sak, hogy elrejtsék a z t , a k i t rejteniök k e l l , a tomboló v i h a r idejére cseréljék k i a kék ég szuffitáit, s legalább az elég magas színpadokon - tehát általában a kőszínházak nál — gondoskodjanak arról, hogy a "hős t o l l a s s i s a k k a l és a t o l l vagy k i v o n t k a r d , az oszlopok felső párkányzatát, koronáját" ne verdesse, hogy J u l i a erkélye valóban elérhe tetlenül magas l e g y e n . . . "... a díszleteket ós diszitménykellékeket, a p l a s z t i k u s előadó személyzethez több illúzi ót keltő formában készíttessék e l a színházak, részint át látszó, részint domború, részint f a r a g o t t - k i v a g d a l t a l a k b a n , m i n t például minálunk a Téli rege előadásában az *Idő» szárnyai, melyet csak lapos p a p o n t e k l i v e l a k a r t a k csinál t a t n i , de én m i n t rendező - k a s i r o z t a t t a m és az illető e l lenzők előadás a l a t t i g a z a t adtak nekem, hogy az illúzió végtelenül nagyobb v o l t , a kiadási különbség pedig 50 k r . " 7
Abban nem v o l t i g a z a , hogy a v i z legmegfelelőbb s z i n p a d i mása a tükör, abban azonban már i g e n , hogy a Faustban " p l a s z t i k u s a n k i r a k o t t várost" kívánt. Még inkább jogos az az igénye, hogy a környezetnek a közönség számára ismerős nek, és egyúttal jellemzőnek k e l l l e n n i e . "A k i a t h e a t r e * Française '-ban az 'Un C a p r i c e ' czimü egy felvonásos víg játék k e r e k boudoirját és 'Giboyer fiá'-ban P f e f f e r s báró nő jellemzően szigorú, komor színezetű de gazdagon ékített saloncsoportját látta, t u d n i f o g j a m i t t e s z az, ha a néző az előadó személyzetet o l y a n szobákban, o l y a n termekben látja, melyekben Ő i s él, vagy a minőket ismer, a melyek az előadók karakteréhez—hangulatához valók és a m i l y e n e k nek a darab s z e r i n t i s lenniök kell»" * 97
Párizsi mintára szeretné, ha a színházak hármas o s z t a t a o l y a n lenne,hogy a zsinórpadláson i s elférne egy t e l j e s szlnpadmagasságu díszlet, a süllyedőtérből p e d i g s z i n tén k i l e h e t n e egy t e l j e s e n b e d l s z l e t e z e t t színpadot emel-
n i . Felszólal a rögzített kulisszák e l l e n - a díszlet a szinpad egész területén felállítható, i l l . váltóztatható l e g y e n -, kívánja, hogy a s z i n p a d deszkáit megfelelő a l a pozás rugalmassá t e g y e , hogy a s z i n p a d i utcák négyzetekre o s z o l j a n a k s ezek a négyzetek bármikor szétszedhetők, k i vehetők, emelhetők, süllyeszthet ők legyenek. Bár ő saját gyakorlatában megvalósította, ugy látszik, egyáltalában nem v o l t rendszeres a diszitőmunkások begyakoroltatása, a mai "próba a műszak számára". A díszletek mozgatásában többre becsülte a kézi, m i n t a gépi erőt. Hazai v i s z o n y l a t b a n b i z o n n y a l i g a z a v o l t . Ez előtt k i l e n c v e n évvel a t e c h n i k a i felkészültség valószínű l e g nem állott magas f o k o n , kivált vidéken a "műszak" ne hezen t a n u l t b e l e gépek kezelésébe, de a természetes ész és t e s t i ügyesség könnyen képessé t e t t e a magyar diszitőmunkásokat f e l a d a t a i k megtanulására. Az egész ördög p i l u lái mechanika nélkül, kézi erővel bonyolódott l e . Tegyük hozzá* az egykorú ügyelő, rendező, valószínűleg maga Mol nár i s , keveset értett mechanizmusokhoz. A világítást illető kifogásait valójában csak a v i l lanyvilágítás bevezetésével, i l l . a v i l l a n n y a l bánni tudás idején - e kettő korántsem egyidejű - l e h e t e t t jóvátenni. Mert bárha a " q u i n q u e t " alkalmazása folytán a f r a n c i a v i lágítási rendszer tényleg más v o l t , m i n t a közép-európai, a fölösleges árnyékokat éppúgy nem küszöbölte k i . "A f r a n cziák... az úgynevezett soufita-világitást nem a soufiták közt végig húzott csövek apró lángjaival, hanem oldalról, magas o s z l o p o k r a helyezve egy-egy nagy lángrózsa által eszközük*igy ebben i s inkább megközelítik a természetest, m e r t o l y magasról és alantról, o l y oldalról és o l y mérték ben világítják meg a díszlet c s o p o r t o k a t , a m i n t e z t a díszleten f e s t e t t világítás kívánja." A q u i n q u e t magassága valóban szabályozható v o l t , m i g a mi "boronánké" nem, de nálunk i s szokás v o l t csillárszerü felső világítást a d n i , ha e r r e szűkség v o l t , ennek a magasságát pedig már meg tudták s z a b n i . * 9
Érdekes, hogy f e n t i megjegyzésével Molnár, « magyar színháztörténet "fővilágositója",be i s f e j e z i a fényeffek t u s o k r a vonatkozó mondanivalóját* Hogy 5 maga elektromos battériákat i s használt, hogy a görögtüzet és a likopódili met h o l , hogyan a l k a l m a z t a , i l l . m i t ajánl ezen a téren, arról mélyen h a l l g a t . M i n t h a v a l a m i monopóliumot őrizne aminthogy, ha talán nem i s t u d a t o s a n , bizonyára i g y i s t e t t . A magyar színjátszás élcsapata kizárta Őt magábólt nem f o g tehát n e k i k tanáccsal szolgálni, hogyan b o l d o g u l j a n a k még j o b b a n - nélküle. Sajnos azonban, hallgatása, akárcsak életmüve más vonatkozásaiban, i t t i s találgatá s o k r a u t a l j a a kutatót és végeredményben nagy rendezőnk történeti képét t e s z i homályosabbá. A j e l m e z e k k e l komolyan f o g l a l k o z o t t . Saját rendezése inél ügyelt rá, hogy megfelelően díszes és ( k o r a f o g a l m a i szerint) történetileg hü jelmezeket készítsenek. Szüksé gesnek t a r t o t t a , hogy r a j z o l n i jól tudó, ügyes színházi szabó álljon minden nagyobb együttes szolgálatára. Kíván sága az idő tájt nem v o l t magától értetődő: a fényesebb ruhákat szokás v o l t elsőrendű fővárosi szalonokban e l k e s z i t e t t n i , ami a szabás minőségére és a megfelelő kelmére garanciát nyújtott ugyan, de nem feltétlenül v o l t azonos a rendező elképzelésével vagy éppen a korhüséggel. F r a n c i a példára, Molnár ajánlatosnak t a r t o t t a v o l n a figurinók rajzolását. M i v e l a színmüvek tekintélyes része még nem j e l e n t meg nyomtatásban, még kevésbé várhatták e l egy szabótól, hogy minden - vagy akár csak minden neveze tesebb - színmüvet áttanulmányozzon, a kosztümszabót az olvasópróbára ültette v o l n a be,ahol a rendezővel és a sze replökkel mindjárt megbeszélhette v o l n a a mester a z t a qq j e l m e z t , a m i t a szöveg után elképzelt. * Amig a f e n t i kívánságokat elsősorban n y u g a t i t a p a s z t a l a t a i ,másodsorban az Egressy-féle panaszok ( i 8 6 0 . Magyar Színházi L a p ) diktálták Molnárnak, kezdő direktorsága óta 77
k a r d o s k o d o t t a nézőterek más, a társadalmi követelmények nek jobban megfelelő és i g y gazdaságosabb beosztása mel lett. "A jó szerkezetű szinpad után következik a jól épí t e t t p r a k t i k u s a n b e o s z t o t t néző-tér; e t e k i n t e t b e n i s a f r a n c z i a színházak nézőhelyei f e l e l n e k meg l e g j o b b a n a k o r kívánalmainak a közönség kényelmének és általános szük ségeinek. t
A f r a n c z i a színházak nézőterei ugy vannak b e o s z t v a , hogy még a legolcsóbb helyeken i s ülve nézheti az előadást a közönség, melynek minden rendű és rangú osztálya a maga igényéhez, szükségéhez és zsebéhez mért h e l y árakon talál magának páholy, erkély, zártszék, k a r z a t üléseket. Minálunk 30—40 páholyért és 100 zártszékért, az az a p u b l i c u m egy osztályának építenek színházakat. A német nagy és k i s herczegségi r e z i d e n z városok színházait leépítik M i s k o l c , Debreczen, Szeged, Szabadka közép és alsóbb osztályú lakosságának - nép tömegeinek! Nem i s m e r i k a lakosság igényeit, szokásait, - de tán nem i s akarnak e z z e l törődni, m e r t a k i k építenek, csak azt nézik, hogy drága, fényes l e g y e n és haszon m e l l e t t brillírozhassanak vele.Azok p e d i g a k i k épittetik, illető l e g a k i k e r r e a város u r a i közt legtöbb befolyással bír nak, talán csak a r r a t e k i n t e n e k , hogy ők és hozzá tartozó i k kényelmes páholyokból nézhessék az előadásokat, a város lakosságának nagyobb száma p e d i g menjen föl a kakasül őre és kapaszkodjak egymás hátán 300-ad magával; a jó módú c i v i 8 . a dúsgazdag bunyevácz.a csupa r e s z p e k t és akkuráteszhői" án<S "tömött bugyellárisos c s i z m a d i a - a t y a m e s t e r , a t a i l e r o s ^ z s e b u p a r a s z t mágnás - a szolga, béres, i n a s , cséklyás s a t . s a t . nála szolgáló cseléd népséggel össze keveredve a kakasülőn, a honnan a színésznek csak a nyak szirtjét vagy a f e j e búbját láthatja! Ezek b i z o n y nem men nek a k a k a s u l őre, mert derogál n e k i k , a páholyokba sem, mert ez meg drága d o l o g n e k i k ha komédiáért k e l l f i z e t n i , a zártszekékbe sem mennek, mert nem s z e r e t n e k a kabát vagy frákhoz dörgölődni, aztán o t t o l y a n kipéczézett módon ér z i k magukat, a h o l ágyús pápaszemmel nézik őket, hogy t a lán több porcziót rójanak r a j u k , a miért komédiára i s j u t pénzök. Egyszóval a lakosság módos és legnagyobb számú néposztályának n i n c s e n h e l y e a mi színházainkban. ezért mond ják aztán, hogy e z t a palotát az u r a k építettek maguknak a város pénzén, jobb v o l n a közös granáriumnak. Minden szinház építési tervezgetésénél a z z a l i s ér v e l n e k , hogy meg k e l l h o z n i e z t az áldozatot a városnak, mert az iskolák után néposztályunk a közművelődés eme há-
zában civilizálódik tovább, - de azért ezen néposzcály 1gényéhez mért helyekről nem gondoskodnak a színházakban ! Tisztességes külön ülő-hely k e l l ezeknek a színházban - 4 0 - 5 0 k r . bemeneti d i j j a l a 2 - i k emeleten, a páholysorok fölött, a k a r z a t a l a t t . A h e l y e t t hogy 3 sor páholyt építenek, czélszerübb l e n n e a 3 - i k soron a páholyok h e l y e t t - melyek legtöbbször ugy i s üresen állanak - egyszerű fapadokon ülő h e l y e k e t csinálni a módos néposztály számára. Például hozom föl R e s z l e r fabódé színházát a Péter— fiautczán Debreczenben, a melyben a páholysor fölött kö röskörül 3 egymás m e l l e t t i s o r b a n , fapadokon 370 ülőhely v o l t 40 k r . díjjal s i g e n látogatott h e l y e v o l t a módosabb e l v i s osztálynak, mely különösen a történeti drámákra m i n d i g e l f o g l a l t a ezen üléseket... H e l y e t tehát a nagyszámú nép osztálynak, színházaink ban! Ez l e g y e n első gondja a város atyáinak, k i k a l a k o s ság számára színházat építenek.•." A polgári k o r polgári rendezője azonban történeti felvilágosítással i s szolgál arról, hogyan b o l d o g u l t a k a vándortársulatok. "A mig az állandó fényes színházak nem v o l t a k , k e v e sebb költséggel t a r t h a t t a előadásait a színészet szálak ban, rögtönzött színpadokon, a társulatok k i s e b b száma i s elegendő v o l t a k i c s i n y s z i n p a d betöltésére, az ének ós zenekarok s i m p l a q u a r t e t t j e i i s elég erősek valának a szá lában, egy-egy teremben; a közönség azon egy k i s osztálya p e d i g mely úgyszólván már a bölcsőben kezdődő miveltségénél f o g v a szinház képességű, a zártszék helyiségeire nem fért be s Így naponként m i n d i g j u t o t t más-más közönség az előadásokra; a színművészetet igénylők eme s z e l l e m i élv és szórakozás szükségét érző kevés számú osztálya tehát nem a nézőtér h e l y e i n o s z l o t t meg, hanem az előadásokon ( t i . más d a r a b o t nézett meg a nemesség, mást az £parososztály. Mályuszné), melyeknek mindenikére j u t t a t o t t mindig a n n y i nézőt, a mennyinek látogatása elégséges v o l t a társulatok tisztességes existentiájára." Molnár m e g j e g y z i , hogy a l e g j o b b a n b e o s z t o t t színház a d e b r e c e n i , de még i t t i s l e h e t n e a legfelső páholysor rovására ujabb olcsó ülőhelyeket n y e r n i . * Jóllehet A szinpad és t i t k a i b a n nem beszél erről.Mol nár f o n t o s n a k t a r t o t t a ós nagy g y a k o r l a t t a l a l k a l m a z t a a 1 0
reklámot. E r r e bőven a k a d t példája a régi színigazgatók között. A nagyhangú színlapok, cifrán megfogalmazott Ígé r e t e i k k e l , már a h a z a i játékszin őskorában i s m e r e t e s e k v o l t a k , néhai való jó Eugen Busch, Kelemen László ék német principálisa i s bőven élt effélével. A XIX. század második felében máéképpen v o l t szokás reklámot csinálni. Korábbi f e j e z e t e k b e n már e s e t t szó róla, hogy a maga módján Molnár hírhedett v o l t s z o k a t l a n reklámfogásairól, a sajtó k i i s s z e r k e s z t e t t e m i a t t a . H o l o t t i t t i s csak nyugati. - hasz nosnak talált - példák után i n d u l t . T a p a s z t a l a t a i v a l nem f u k a r k o d o t t . Amikor E. Kovács Gyula 1885-ban művezető l e t t Kolozsvárott, baráti levélben magyarázta e l n e k i , hogyan k e l l egy-egy darab iránt fokozatosan felébreszteni az ér deklődést, "...tisztességes reklámot k e l l c s a p n i . . . f i gyelmet, kíváncsiságot fölkelteni, nem egyszerre ajtóstul r o h a n n i n e k i és mindent egy fogásra kitálalni, - c s a k vé kony adagokban, aztán m i n d i g vastagabban, hogy necsak a rendes színházi közönség, de még az utolsó szegény és há zából k i nem mozduló vén asszony i s beszéljen róla . . . e z t persze ... csak ritkán előforduló - nagyobb d a r a b o k k a l k e l l t e n n i . . . * * Elküldte f i a t a l kollégájának a Bém sugópéldányát és a német - nyilván ma i s meglévő - ügyelői példányt, megjegyezve: " E z t a Bemet k i l e h e t állítani k i sebb arányokban i s * az önök arénája éppen alkalmas rá, én a hátulsó részt feltöltettem, most jó szolgálatot t e e n d . Hanem a környéket i s föl k e l l lármázni, a mellékelt gömbö lyű l i t o g r a f i r o z o t t cédulákkal, azután, jöjjön a vörös, a hetivásárok
napján
és a vasúti
pályaházak c s a r n o k a i b a n , 101 mindenfelé, végre a nagy kép, színesen." * F o g l a l k o z t a t t a a színpadkép megörökítésének g o n d o l a t a . Hem o l y a n formában — bár ez i s ugyancsak hasznos l e t t v o l n a ! -, hogy a díszletterveket albumba gyűjt se, m i n t k o r társa,Witte, az utolsó nagy p e s t - b u d a i német igazgató t e t t e , hanem a fényképezés, a jelenetfotó álma v i l l a n t meg képzeletében. Rakodczaynak, a k i mint a legtöbb nyomorék,
Jaiu v o l t és derüre-borura fényképeztette magát kosztümö sen, m e g i r t a, hogy nem h i v e a műteremben f e l v e t t jelmezes 102 képeknek. Egész j e l e n e t e k e t k e l l e n e f e l v e n n i l * Eddig a rendező Molnárból csak a z t m u t a t t u k b e , ami külsőséges és feltűnő; a színháztörténetÍrás emlékezetében ma i s élő és elitélt - bár egy csöppet sem megvetendő vizuális és szervező készségre v a l l , a továbbiakban a b e l ső rendezéssel k a p c s o l a t o s megjegyzésekről l e s z szó. A m i n d e n k o r i együtteseket t a r t v a szem előtt, ugy gon d o l t a , hogy meghatározott szerepkörökben k e l l a tagoknak mozogniok. Nem v o l t h i v e a s z e r e p t i p u s o k összemosódásának: a n a i v a m i n d i g n a i v a , a hősnő m i n d i g hősnő, a bonviván m i n d i g csak bonviván l e g y e n , j e g y e z t e meg. Ma az i l y e n me r e v beskatulyázást a művészi fejlődés akadályának t a r t j u k . Ez i s a helytálló. Nagy együtteseknél, m i n t amilyen a Nem zetié v o l t , már ezelőtt n y o l c v a n - k i l e n c ven évvel sem k e l l e t t a több százéves szabályhoz ragaszkodni.Ne felejtsük azonban e l , hogy Molnár élete j a v a részét vidéki társula t o k k a l töltötte, a h o l elég nehézségbe került egy b i z o n y o s t i p u s alakításának fogásaira megtanítani a színészeket és ogy dó, g y a k o r l o t t O t h e l l o főnyeremény v o l t , a k i t valóban kár vígjátékok kedélyes apaszerepeire p a z a r o l n i . Abban, hogy a Nemzetinél uralkodó szabadabb s z e l l e m e t elitélte, nem v o l t i g a z a . Valójában sohasem t u d o t t a Nemzeti mérete i b e n g o n d o l k o d n i , m i n t ahogyan t u d o t t a nála, m i n t rende ző, s o k k a l kevésbé tehetséges S z i g l i g e t i , vagy később a 10-5 nagy rivális, Paulay. **• A színpadot csatatérhez hasonlította és a z t v a l l o t t a , hogy "a színpadon az előadásoknak - csaták - és ezekkel járó minden művészeti akcziónak csak egy generálissá l e h e t . . . Ez a generális a főrendező.. ."ő van h i v a t v a a műsor és a színre alkalmazások felől dönteni, noha mindez i g a z gatóval, t a g o k k a l természetesen megbeszélésre kerül. E.Ko vács Gyulának k i f e j t e t t e , hogy az a u g u s z t u s i és szeptembe r i előadásokra júliusban k e l l felkészülni, de ugyanekkor
már az októberi és novemberi műsorterv i s rendben l e g y e n ! Nyárra - vidéki színházakról van szó - vendégszereplések k e l és jutalomjátékokkal k e l l élénkíteni a szinház életét. Október-novemberben f e l k e l l készülni februárig, és f e b r u árban megint l e h e t fővárosi vendégeket hívni. Nyáron ne maradjon a színház anyavárosában, hanem t a r t s o n inkább k i sebb városokban vendégjátékokat. Szociális gondolkodásra v a l l , hogy egész éves szerződtetéseket ajánl, n y o l c hónapi 104 játékkal az anyavárosban. * A rendező az apróságokban i s l e g y e n szigorú és köve telő, ami a s z i n p a d i r e n d e t i l l e t i , mondja, de ne erősza k o l j a saját felfogását a szereplőkre. Csák a z t vesse e l egy-egy művész e r e d e t i felfogásából, ami az együttes hát rányára v o l n a . Az első olvasópróbán (ugyanúgy, m i n t Laübé— nál v o l t szokás), a rendező, e s e t l e g a dramaturg vagy a szerző o l v a s s a f e l a színmüvet. I t t történnek az első meg beszélések egy-egy szerep alaphangjáról. Negyed n a p r a o l vasó-rendelkező próba a színpadon, a h o l már m i n d e n k i , i s merve a szerepét, megfelelő hangsúllyal o l v a s és a s z i n p a d i mozgások, b e - és k i m e n e t e l e k helyét i s megjelölik. I t t l e h e t a darabon egy s más változtatást t e n n i , mert e k k o r r a már nagyjából kiderül, hogy az együttesnek m i , hogyan f e l e l meg. Ez a próba hosszura f o g nyúlni, de megadja magá nak a későbbi előadásnak a fő vonásait. Ez után Molnár öt n a p i g nem t a r t a t próbát, majd a két első felvonásból pró báltat házi színpadon. Naponta egy-egy felvonással h a l a d tovább. Ugyanezen idő a l a t t , de más órában, külön próbál a zenekar, a statisztéria, az énekkar, i l l . a műszak. Ez hosszabb darabnál öt nap. A h a t o d i k o n ismét n i n c s próba, a h e t e d i k e n csak a főszereplők első emlékpróbája, már a nagy színpadon,a következő napon második emlékpróba t e l j e s sze mélyzettel ós díszletekkel s t b . K i l e n c e d i k napon főpróba, majd az előadás. Egy ötf e l vonásos dráma i l y módon, Írja, 14-16 nap a l a t t betanítható.
E g r e s s y v e l szemben, a k i az első próba után mindjárt a nagy színpadra v i t t e k i az embereit,mondván, hogy l e g j o b b , ha rögtön memorizálják a h e l y s z i n t , Molnár próbaszinpadot e m l i t , mégpedig több, m i n t n y o l c négyzetméteres játéktér r e l . A g y a k o r l a t i a s a b b E g r e s s y v e l szemben tehát, a k i a v v a l számolt, a m i j e v o l t , Molnár ismét egy ideális, e l ér endő ál l a p o t o t vázolt f e l . Természetes, hogy a f e n t i próbarendet b a j o s a n t u d t a megvalósítani. Amikor az egyidejű nagy német színpadokon i s k i d o b t a k egyszerűbb darabokat három próbával, nyilván való, hogy a magyar vidék nem e n g e d h e t e t t meg e n n y i próbát magának. Nem i s a napok számában, inkább a próbára szánt órák rövidségében v o l t a legfőbb h i b a . Két óra n a p i pró ba, m i n t általában szokás v o l t , kevés egy jó előadáshoz. A n a p i négy óra próbaidő megkivánásában Molnárnak i g a z a van. A többiben már túlzott (7 ó r a ! ) . Molnár az ötvenes évek óta v o l t színigazgató, m i n t Kassai i r j a : "a nagy Molnár György, akinek ha megvoltak árnyoldalai, megvoltak fényes tulajdonságai i s és bár so k a t elégedetlenkedtünk ( a szinész e r r e i g e n hajlandó) e l e l t u d o t t bennünket csitítani, mert személyével i s nem csu pán a nőkre, de a férfiakra i s t u d o t t h a t n i , s mert i g e n i s éreztük, m i t bírunk az ő rugalmas vállalkozó erejében." Nemcsak vidéken, hanem a Budai Népszínháznál i s t e l j h a t a l mú u r v o l t . 1864 után, m i n t vidéki művezetőnek, majd ismét a Budai Népszínházban,a Nemzetinél, a p e s t i Népszínházban, tekintélye és széles jogköre v o l t . 1876-ban következett be szakítása Rákosival. Ez után - kolozsvári évét sem véve k i - mindenki b u k o t t embernek t e k i n t e t t e . Ekkor s z e r e z t e szomorú t a p a s z t a l a t a i t a vidéki rendezés nehézségei felöl. Rosszul f i z e t e t t ügyelő, a k i nem gondoskodik még a kellé kekről sem,nemhogy a világításra, hanghatásokra g o n d j a l e gyen; r e s t segédszemélyzet,akik elsősorban az o p e r e t t e k b e n vannak e l f o g l a l v a s ezek m e l l e t t a drámára már sem idejük, 1 0 5 .
sem szorgalmuk n i n c s ;
r o s s z u l összeállított drámai társu106 l a t o k és r o s s z u l f e l s z e r e l t színpadok várták. *
Utolsó nagy állomásáról, Kolozsvárról i r j a , hogy az "érzékitő művészet a nyomorúságos világitás m i a t t határo z o t t a n a sugólyuk körül lévő előtérre van u t a l v a " , tehát a játékot i g e n k i s térre l e h e t csak "betervezni} p a n a s z o l j a , hogy a sok darabváltozás, i l l . betegeskedés m i a t t a próbák r e n d j e i s állandóan f e l b o r u l s a szerep-nemtudás n a p i r e n den van. Meg k e l l h a g y n i , hogy i f j o n t i eréllyel f o g o t t a rendcsináláshoz. A próbáitatásban i g y e k e z e t t keresztül v i n n i f e n t i elgondolását, és azokban a darabokban, amiket ő r e n d e z e t t , meg i s t a r t o t t a valamennyit becsülettel, ha máskor nem j u t o t t rá idő és s z i n p a d - éjszaka. Ez termé szetesen nagy elégedetlenséget o k o z o t t és e g y i k oka l e t t Molnár eltávolításának. Nem sikerült elérnie, hogy a társulat nyárra e l h a g y j a Kolozsvárt. Lemondásában - k i l e n c hónappal a városba érke zése után - megírta; "egész éven át o l y csekély subventió és o l y nagy igények m e l l e t t egy csak k i s számú közönség terheltetésóvel f o l y t o n o s a n előadásokat k e l l t a r t a n i . . . Ez a személyzet példátlan szorgalma és kitartó verejtékes munkájával s a vezetés egyöntetűsége, önállósága m e l l e t t sikerülhetett c s a k . " Kolozsvári müvezetősége elvesztése után már csak k i sebb színpadokon működött Molnár, 1884-től általában csak néhány föllépésre szerződve. De még nem a d t a meg magát sorsának, s az öregségnek, ami hányatott élete után talán korábban ráköszöntött, mint szerencsésebb pályatársaira. Amikor nem kötötte szerződés egy-egy színházhoz, akkor i r t a munkáit. Színháztörténeti szempontból háromkötetes öné l e t r a j z a a l e g f o n t o s a b b , a szinházcímélet oldaláról t e k i n t ve azonban megy jelentősége van szarepelemző tanulmányai nak. Bőséges levelezésében i s nem egy találó megjegyzés akad, ami mind a r r a v a l l , hogy Molnár, amikor nem " c s e l e k e d e t t m i n d i g " , e l t u d o t t merülni egy-egy színészi problémá ba. 1 0 7 .
Csak o l y a n drámákról i r t , amelyekben s o k a t játszott és r e n d e z t e i s Őket. És ami még lényegesebb: amelyeknek k l a s s z i k u s voltáról, maradandó értékéről meg v o l t győződ v e . V o l t a k s z e r e p e i , amelyekben egy fél életen át tündö költ, m i n d i g szívesen játszott bennük, m i n t p l . a Lowoodi árva Rochestere vagy a Brachvogel-féle N a r c i s s . de ezekre sobasem p a z a r o l t egy tollvonást sem. Legelső tanulmányai e g y i k e a Lear király (Debrecen 1878). Megirására valószínűleg Ernesto Rossi L e a r j e a d t a az i m p u l z u s t , Rossi Learjét Pesten látta és nem t e t s z e t t n e k i . A kitűnően mozgó olasz szinész sok pantomimikus e l e met v i t t alakításába. Magyarországon, a h o l a Színi Tanoda a l i g tizenötéves múltra t e k i n t h e t e t t csak v i s s z a és a moz gások betanítása nem t a r t o z o t t erős o l d a l a i közé, magya rán: a h o l csak kivételes adottsággal felruházott színészek mozogtak szépen, a mozgástechnikának ez a hangsúlyozása önmagában i s s z o k a t l a n v o l t . Molnár erőteljes hőst köve t e l t , a k i n e k a sorsát nem szabad mesének f e l f o g n i : egy b a r bár k o r , barbár szenvedélyek tragédiája ez! Éppen ezért a ruhák legyenek egyszerűek... Rendezésében az első j e l e n e t nél trombitaharsogással ment f e l a függöny ós a s z i n p a d hátterében állt a trón, a királlyal, a k i b e n , m i n t helyesen j e g y z i meg, az uralkodó mindvégig elnyomja az apát. A kon f l i k t u s megindítását i s ügyesen v e z e t t e , megjegyezve, hogy G o n e r i l és Regan, amint a dráma kezdetén a trón m e l l e t t állnak,még önmaguk ; a színlelés, az édeskésség csak a p j u k f e l v e t e t t kérdése után rajzolódik vonásaikra és éppen ez a nyilvánvaló álnokság undorítja Cordéliát. Másik találó megjegyzése az, hogy C o r d e l i a a legkevésbé sem n a i v a , sze r e p e j e l l e m s z e r e p : ugyanolyan makacs, m i n t az a p j a . Lear alakításához bizonyos eszköztelenségét k i v a n . T e hát nem k e l l ténylegesen megvernie a B o l o n d o t ; csak Ígéri a korbácsot a király; a v i h a r b a b e l e r o h a n , nem "belebben, b e v o n u l , hanem b e r o n t " . Bár a G o n e r i l r e mondott átokhoz nagy f i z i k a i erő k e l l és i t t már e l v e s z t i önuralmát,a meg-
örülés csak a k k o r , az orkánban következik be,s ebből t e l j e s gyógyulás nem I s l e s z többé,.• Hogy a szenvedélyek lüktetése Izzóbb, a tragédia me n e t e egyre fokozódó l e g y e n , G l o s t e r t a színpad hátterében, nem a színfalak mögött v a k i t t a t j a meg: C o r n w a l l , Began és a segédszlnészek körülállják, a közönség elől t a k a r v a az aktust, de a j e l e n e t spontaneitása i l y módon i n d o k o l j a , hogy a felbőszült s z o l g a megöli C o r n w a l l t , Regan p e d i g a szolgát. Az "Olvasd ezen kihívást, nézd meg csak ezen v o násokat" szóknál Molnár nem tenyerét, még kevésbé egy da rab papírt, hanem barázdált arcát m u t a t t a Glostérnek, öt évvel Lear-tanulmánya után Rakodczayval beazélte meg a s z e r e p e t . Ha a z t tartják, mondja, hogy "Lear már ak k o r b o l o n d , a'mikor Goneriltől a z t kérdezi, hogy 'lányom vagy t e ? ' , majd maga magától, hogy ' k i vagyok', L e a r v a gyok-e s t b . Szóval, m i n t R o s s i egy b o l o n d o s , mókázó és kö zönséget mulattató,majd romantikusan megríkató és nem meg döbbentő, nem mély részvétet (nem p e d i g szánalmat. m i n t a t r a g i k u s hősökre ma napság szokták mondani) keltő s z e l l e met csinálnak, adnakI - 'Mennyi mélység az őrületben i s , mennyi ész!' - mondja Edgar ajkán Shakespeare! Ez az útle vél Lear alkotásához! Maradjunk e m e l l e t t , a bolondok pe d i g hadd komédiázzanak és hadd a k a r j a n a k okosabbak l e n n i Shakespeare—nél Î - Lear tébolya, v a l a m i n t magához jövése s e h o l sem t e l j e s ! Bp ez az i s t e n i erő Shake speare-t ől ! I l y e s m i t csak ő a l k o t h a t o t t i g y megt Ha t e l j e s e n és minde nütt tébolyba süllyeszti v a l a L e a r t , paródiát csinált v o l na, m i n t R o s s i L e a r j e a z t ép i g y , ha a mű vége felé t e l j e 108 sen ép emberré gyúrta v o l n a megint!" Színészi pályája végén Lear v o l t Molnár legkedvesebb szerepe. Sajátmagát i s gyakran hasonlította az elüldözött, kijátszott öreg királyhoz. A Lear-tanulmánynál azonban t a lán még érdekesebb számunkra a I I I . Richárdról i r t müve. Amig u g y a n i s a rendezőpéldány és a kitűnő, f e n t e b b közölt színikritika a rendezés külső vonatkozásairól v a l l a n a k , i t t
mondja e l rendező és színész, m i t látott feladatának - meg ha e s e t l e g nem sikerült i s mindenben megvalósítania. Learről i r t munkájában meglepi az olvasót, m i l y e n komplexen látta az öreg király jellemét.PJLchárdjában, a m i t a X I X , század hajlandó v o l t Jagóval egy színvonalra sülyl y e s z t v e látni és általában v a l a m i m e s e b e l i szörnynek áb rázolni, Molnár észrevette a kortársai, testvérei közül kiemelkedő tehetséget, az uralkodás zsenijét, a k i , hogy képességeit k i f e j t h e s s e , h o l t t e s t e k t u c a t j a i n gázol k e resztül. Pontosan megértette a különbséget Richárd és a Shakespeare-tragédiák másodrendű i n t r i k u s a i között: akár m i l y e n bűnös i s Richárd, hős, hősként i s e s i k e l a c s a t a téren. Ez annál i s inkább Molnár értelmessége m e l l e t t b i zonyít, mert sem történeti, sem irodalomtörténeti i s m e r e t e i nem erősítették meg feltevésében. Nem t u d h a t t a , hogy egy kései, bár kitűnően sikerült "krónikás-dráma" alakjá v a l áll szemközt, a k i t néphagyomány - és ügyes d i n a s z t i k u s propaganda - őrzött meg abban az a l a k b a n , amint a z Író színre h o z t a , történetileg p e d i g a polgárságra támaszkodó központosító királyi h a t a l o m e g y i k előfutárával, a k i egy k o r b a n és egy eszmekörben élt Hunyadi Mátyással, s csak a z t a k a r t a , a m i t a dicsőitett Richmond és f i a , V I I I . Hen r i k , s i k e r r e l meg i s valósítottak... Amikor Molnár a tragédia rendezéséről i r , első köve telményként e m l i t i , hogy az I . f v . 1 . jelenetében Richárd nak már a színpadon k e l l állnia. (így t u d j u k meg, hogy a r o m a n t i k u s Richárdok b e r o n t o t t a k a színre, megálltak a sú gó l y u k előtt és ugy szavalták e l az első monológot). Hogy i d e b e l e k e l l d o l g o z n i a V I . Henrikből Richárd két utolsó magánbeszédét, mintegy bővebb magyarázatául a történtek nek, a z t még XIX. századi v i s z o n y l a t b a n sem f o g a d h a t j u k e l h e l y e s n e k . Fölöslegesen nyújtotta v o l n a a darabot és a n a i v közönség számára mégsem a d o t t v o l n a elég felvilágosí tást. Annál ügyesebb megjegyzés, hogy Anna nem diszmenett e l , hanem családi familiárisai - Molnár persze nem hasz—
nál i l y e n történeti t e r m i n u s t e c h n i c u s t - kíséretében v i s z i apósa bolttestét. Ugyancsak a j e l l e m megértéséből f a kad i n t e l m e , bogy R i c h a r d , amikor megállítja a menetet, csak kardjához kap, de nem huzza k i : a g l o s t e r i herceg nem fog k i v o n t k a r d d a l állni néhány szegény kishübóressel szemben.•• Richárd j e l e n e t e Annával, i r j a , nagyon jól összeta n u l t k e l l , hogy legyen.Csendben, de izzó s z a v a k k a l , c i n i z musának l e p l e z e t l e n feltárásával r a g a d j a magával Annát: m e g i n g a t j a benne az erkölcsi erőt! Mindebben sok igazság van, de benne van a Molnárnál s z e r e l m i j e l e n e t e k esetén m i n d i g előforduló mellébeszélés i s . A XIX. századi polgár képtelen v o l t e l h i n n i , hogy Shakespeare o l y a s m i r e alludál egy fényes tragédiában, m i n t férfi ós nő nemi egymásra u taltsága, a f i a t a l özvegy, Anna, és a nyomorékságában i s nagyon férfias G l o s t e r h i r t e l e n fellobbanó vágya. ( A z t azoriban becsülettel megírta, hogy a koporsójelenet l e g j o b ban i d . Lendvaynak sikerült a magyar színészek közül, "mert... ugy t u d o t t s z e r e t n i a színpadon...") Molnár sze r i n t Anna megszánja a h e r c e g e t , megbocsát n e k i , de nem s z e r e t b e l e . Nyilván ez a felemás magyarázat v o l t az oka, hogy n e m z e t i színházi alakítása idején nem t u d o t t a j e l e netből megfelelő hatást k i h o z n i , sőt élt a v v a l az olcsó romantikus trükkel i s , a m i t Dessoirtól l e s e t t e l , a fátyol l a l való játékkal. A bírálat megrótta érte. Könyvében már maga i s e l v e t i e z t a fogást. Valószínű, hogy az egész da rabban ez a rész sikerűit Molnárnak a l e g r o s s z a b b u l : öróla éppen a fordítottja állt annak, a m i t Lendvayról i r t . Annál kitünŐbben m e g f i g y e l i Richárd pózalt: nagyhangú IV.Edward t e r m e i b e n , pajtáskodó C l a r e n c e g y i l k o s a i v a l . Le a l j a s o d i k hozzájuk. - Hangsúlyozza Molnár, hogy a c l a r e n c e i herceg megöletését nem szabad k i h a g y n i ( P a u l a y rende zése k i h a g y t a ) , mert f o n t o s mozzanata a darabnak, azonkí vül az elsősorban beszélő szerepre jó színész i s akad Nagy Imre személyében. Egy másik kihagyás kifogásolása a darab
történeti megértését b i z o n y l t j a : nagy h i b a e l e j t e n i a p o l gárokkal való j e l e n e t e t i R i c h a r d a polgárokra támaszkodik, h i s z e n a nemességet k i i r t o t t a , mondja Molnár, állítása első felében kétségtelen igazsággal. Richárd útja a trónig állandó alakoskodás. Evvel i g y , a v v a l amúgy beszól, a szerelemtől az orgyilkosságig minden eszköz számára. De amint király l e s z , kitör e r e d e t i , erő szakos, türelmetlen természete és evvel válik voltaképpen népszerűtlenné. Helyes megfigyelés, hogy ha Richárd nem változnék meg h i r t e l e n , a katasztrófa késnék, vagy e l i s maradna. - Buckingham szerepének Molnár nem t u l a j d o n i t o t t o l y a n nagy jelentőséget, m i n t általában szokás: eszköz Richárd kezében, i r j a , nem kezdeményező, csak végrehajtó. - A királyság megszerzésével egyidejűleg kezd e l Richárd, Richmond hercegtől félni. Ebben Molnárnak i g a z a van, de abban mér nem, hogy az a n y a i átok nem b o r z a s z t j a meg az egyre rosszabb idegállapotba kerülő királyt. Shakespeare hősei mind babonásak, I I I . Richárd i s az, s hogy m i s z t i k u s félelmeik m i n d i g b e t e l n e k , az a nép meggyőződésén a l a p u l , a k i n e k a Globe játszott. Egy p i l l a n a t n y i megrendülés azon ban, természetesen, nem formálja át, utána nyugodtan és c i n i k u s a n megtárgyalja az özvegy Erzsébet királynővel há zassági t e r v e i t . Paulay idejében a Hemzeti Szinház e z t a részt i s k i h a g y a t t a : "shocking" volt.Molnár ebben nagyobbv o n a l u , a nyárspolgári h e l y e t t a r o m a n t i k u s u t a t választ ja. Richárd seregét nagy pompával k e l l kiállítani, taná c s o l j a , Richárd saját seregén kivül főhübéresei i s f e l v o n u l n a k . Ha p e d i g nem l e h e t módot találni e r r e , a l k a l m a z zunk k a r t , s az mondja e l a h a r c o t , m i n t az V. Henrik P r o lógusa: "... óh bocsánat! béhomályositjuk Az A g i n c o u r t ne vét, négy-öt k o p o t t Hitvány pengével r o s s z u l sorakozva..." T u d j u k , hogy a c s a t a j e l e n e t Molnár Nemzeti szinbázi r e n d e zésében valóban a legsikerültebbek e g y i k e v o l t . Az v i s z o n t túlzás, hogy h a t szinészt öltöztetett be Richmond jelmezé-
be, mert a szövegben Richárd a z t mondja, hogy "ötöt már megölt". Az i l y e n , kissé n a i v u l szó s z e r i n t értelmezett s o r o k a XIX. században a l e g j o b b rendezőknél i s előfordul t a k . (Szigligetinél L o v e l és R a t c l i f f nevetve hurcolták e l H a s t i n g s o t , mert a szövegben ez állt: "Hamar k i v e s z n e k , k i k r a j t a m mulatnak!") Richárdban, Írja Molnár, irtóztató szenvedély és i r tóztató lelkierő lakik.Hősiesen, csatában h a l meg} a pará dés vivás szükségtelen,csak elnyújtja és fenségétől f o s z t j a meg a hálálj e l enet e t . Nem i s feltétlenül szükséges a színen meghalnia a királynak... Bár ez a magyarázat és megoldás s z o k a t l a n , a közel száz év előtti magyar rendező példamutató mértéktartásról t e t t v e l e tanúságot. Richár d o t , m i n t egy duvadat, látványosan k i i r t a n i még f i l m e n sem v o l t szerencsés vállalkozás. Richárd-tanulmányában Molnár röviden átsiklott azok nak az alakitásoknak a vázolásán i s , a k i k e t v a l a h a látott, vagy akikről bővebben h a l l o t t beszélni. Egressyről a z t ál lítja, hogy nem s z e r e t t e e z t a szerepét, "nem i s i g e n ját s z o t t a , tán nem i s g o n d o l k o z o t t fölötte." Ha e z t a véle ményt Petőfi Richárd-élményével vetjük össze,tévesnek k e l l t a r t a n u n k . Valószínűbb, hogy a korán megrokkant fizikumú E g r e s s y t fárasztotta ez a f e l a d a t ; Richárd szövege rendkí vül hosszú. Lendvayról csak a koporsó—jelenettel kapcso l a t b a n i r elismeréssel. Jómaga azonban nem látta soha. "Tóth Rikhárdja erő és t a r t a l o m nélküli T a r t u f f e v o l t . " M i v e l Tóth József i s a legrosszabb egészségű magyar színé szek közé t a r t o z o t t , Molnár Ítéletének meg l e h e t e t t a maga alapba. Lewinsky sem győzte erővel, m i n t i r j a , és egy má s o d i k Moor Ferencet csinált a szerepből. D e s s o i r sátáni v o l t , de uralkodói fenség nélkül, Dawison erőteljes, de ideges és elegendő irónia nélküli. A szerepet egyébként, mondja a jó fizikumú, t e l t hangú Molnár, a sok monológ ne hezíti valójában meg, mert a magánbeszéd, a "hangosan gon dolkodó lélek", e g y i k e a legsúlyosabb színészi f e l a d a t o k nak.
Magánlevelezésében i s alludált I I I , Richárd-alakítá sokra, I g y Tóth Józsefről i s megírta őszinte véleményét Rakodczaynak: ",,.borzasztó r o s z Macbeth volt,még rosszabb Richárd, I n t r i k u s t csinált mindkettőből..." Másik megjegy zése minden k o r o k Richárd-alakitói számára tanulságul szolgálhat: "Középszerű színész ne vállalkozzék Richárd 109 eljátszására, mert undok l e s z , és semmi más..." * M i n t a jó fizikumú színészek általában, Molnár i s szívesen játszotta Othellót, Jellemét m e g a l k o t t a saját ké pére és hasonlatosságára. A száműzött Lear keserűsége kö z e l állt szivéhez, I I I . Richárdot - nagy rendezői f e l a d a t , és számító színésznek jó próba - s z e r e t t e r e n d e z n i , ját s z a n i . Othellóhoz azonban nagyon k e v e s e t a d h a t o t t magából. Megformálta tehát a szilárd erkölcsi alapon álló, nem túl ságosan szenvedélyes, nem k e l e t i v i s e l e t b e n , hanem v e l e n c e i k a t o n a i egyenruhában (!) járó, nem nagyon sötét arcú, méltóságos magatartású hadvezért. Ha azonban a k o r k l a s z szikusokat magyarázó iskolakönyvei és saját, nem éppen lobbanékony természete s z e r i n t i mór sokban különbözött i s a reneszánsz és a mai k o r Othello-képétől, a z t megértette, hogy a mór tragédiájában öregedése, h a t a l m i pozíciójának megingása i s szerepet játszik - és hogy O t h e l l o nem okos, " O t h e l l o nem o l y a n r a b j a f a j i vérmérsékletének, hogy mindjárt . . . e z t mutogassa... derék, komoly j e l l e m e s férflu; becsületességében, jóságában, emberszeretetében az ál talános emberi, az őserény van és o l y nagy mértékben, hogy n a i v és o l y t i s z t a , mint az ősember gyermekkorában. - I g y állitja őt elő Shakespeare, tehát erkölcsi, l e l k i t u l a j d o n a i v a l , m i n t a hogy k e l l i s a tragédiákban és nem f i z i k a i sajátosságaiban,mint a hogy némely O t h e l l o k t e s z i k a hővérüsködés produkálásával, melynek e l l e n t , mond minden szó és a h e l y z e t i s . " "Ez Shakespeare O t h e l l o j a , az általános em b e r i b e n v i s s z a adva és nem egy f a j embere,a f a j i sajátos ság és véralkatot m i n d u n t a l a n , még okon és h e l y e n kivül i s tükröztetve, c s i l l o g t a t v a . Jago a szerelemben nem okos Ot7
h e l l o t , m i n t g y i l k o s pók a maga áldozatát, ugy keríti elöbb k i v e t e t t bálójába, majd a háló szálaival összekötözi, tehetetlenül dühöngővé t e s z i , s csak azután o l d j a föl, m i k o r már minden emberiből kivetkőztetve, v a d i n d u l a t o k ár jába s o d o r t a , melyből n i n c s e n menekülés. - A körülmények m i n t e g y összehalmozódnak Desdemona és Cassio e l l e n : Jago nagy esze ugy csoportosítja egybe e z e k e t , keze ugy gomol y i t j a össze a szálakat O t h e l l o körül, ugy szorítja m i n d i g összébb a h u r k o t , hogy O t h e l l o i s , Desdemona i s m e g f u l l a d bele." Jago a l a k j a nem f o g l a l k o z t a t t a Molnárt. Egressy annak idején tárgyalta jellemét és e z t nyilvánvalóan kielégítő nek f o g a d t a e l . A leghevesebben t i l t a k o z o t t azonban az e l l e n , hogy Desdemonában az alakító színésznő bizonyos fokú érzékiséget mutasson. A nyolcvanas évek nemzeti színházi előadásairól i r t a - nem egészen méltányosan, de ezen ne csodálkozzunk -, hogy "A' g e n i u s t nemcsak hogy lánczokba verték, de meg i s fertőztették... Ismerem.•• láttam öt egy bolondos, t a g b a szakadt ináju O t h e l l o m e l l e t t Desdemoná ban. N e k i nem v o l t elég Desdemona szűzies ártatlanságával a I I I . színen Shakspere eme s z a v a i v a l távozni Othellótól: - 'Legyen m i n t akarod, Szeszélyeidben i s szolgád v a gyok' - hanem az ajtónál megfordulva Shaksperet kikorigálva a* nyelwakarótól és álkörmöstŐl p i r o s r a vérezett nyelvével alsó ajkát n y a l o g a t v a , n y e l v e hegyét mutogatva, szemét kiöklelve, e csinált szókat mondogatta: 'jöj — jöj — hamar jöj.." (Nagy Imre-Helvey L a u r a ) . Desdemonát a közönség szeme láttára f o j t o t t a meg M o l nár rendezésében O t h e l l o és az ágy függönyét csak akkor húzta össze, amikor Emiliát bebocsátotta. Elgondolása a századvég finomkodó Ízlésének nem f e l e l t meg; általában összehúzott függöny mögött ölték meg Desdemonát az egykorú Othellók. - Saját magát Desdemona v e l e n c e i tőrével végzi k i , miután a kardját már elvették.
összefoglalva Molnárnak tanulmányában és levelezésé ben elmondott s z a v a i t Othello jelleméről és a tragédia rendezéséről, az az összképünk támad, hogy megértette a f e l a d a t o t , de keresztülvinni nem t u d t a . Ehhez hiányzott belőle a szenvedély lobogása.A többi főszereplővel v i s z o n t nem f o g l a l k o z o t t elég behatóan. Amig Cordeliánál észrevet t e , hogy nem sablon-naivával áll szemben, Desdemonára rá húzta Miranda fehér köntösét, Jágóban p e d i g , a sima gaz fickó mögött, nem t a r t o t t a érdemesnek megkeresni az emberi no indítékokat. * Molnár azonban nemcsak Shakespeare—t, hanem Molière—t i s szívesen r e n d e z t e és játszotta. A Népszínházban a Képz e l t b e t e g e t "nem v a l a m i nagy jellemábrázoló személyzettel", de "a közbeszúrt látványokkal s végül a doktorrá avató nagy scénával" "az általános hatás és tetszés c s a l h a t a t l a n bizonyságával", szép bevétellel r e n d e z t e . (Maga nem játszott.) Külön tanulmányt a Tartuffe-ről i r t . Kedves szerepe volt. Azonban nemcsak a főszereplő, hanem az Othellóval ellentétben, valamennyi személy alakját külön k i d o l g o z t a . PernélInét e r e j e teljében lévő idős asszonynak képzelte, szemben a Comédie Française hagyományával, a h o l b o t r a tá maszkodó, megtört vén banya. Dor inát középkorú gazdaaszszonynak játszatta, ami kevéssé f e l e l t meg a vígjátéki szobalány-hagyományoknak,de lényegében nem z a v a r t a a s z i n mü menetét. Orgon - s z e r i n t e - jóindulatú, nem i s ostoba, csak t e l j e s e n az eszes T a r t u f f e személyes befolyása alá került. T a r t u f f e tehát szuggesztív egyéniség, "egy kedé l y e s h u n c u t , k i csak mások társaságában képmutató, üzlet szerűen s z e n t e s k e d i k , mert ez minden jót h a j t a konyhára. Hogy T a r t u f f e i l y e n és csupa hus—vér s nem csupán c s o n t és bőr, száraz ember, látjuk Elmirával szemben, a m i k o r nem képmutató, nem szenteskedő, hanem a kedély húrjain enyelgő s z e r e l m e s , de a k i még ösztön! v a d hevében i s o l y a l j a s u
111.
gazember, bogy a női erényt épp olybá v e s z i , m i n t Orgon b o r r a l tölt kancsóit, melyeket fenékig ürítgetMolnár véleménye s z e r i n t T a r t u f f e külsőleg megnyerő, csak j e l l e mében sötét és megvetendő. Véleményét még bővebben i s k i f e j t i , amikor az Elmlrával lejátszódó csábítási j e l e n e t b e n T a r t u f f e k i n e v e t i Or g out, mert mindent lát ugyan, de sem m i t sem vesz észre. " T a r t u f f e e z t o l y csókolni való gazem berséggel, a n n y i s o l y bőkedélye s s e g g e l , már-már k i p u k k a d t telijóizüséggel a d j a , hogy bámulni l e b e t azon Tartuffe-ökön, a k i k Molière e remek alkotását o l y sekrestyés-féle száraz, elmosódott alaknak állítják elő..." E l m i r a megszemélyesítőiről ugy emlékezett meg, bogy P r i e l l e Kornélián és M l l e . Plessyn kivül senkitől sem lát t a jól játszani. "Nehéz szerep, melyhez nem elég csak a r o u t i n , - teremtő lélek, költői i h l e t és magasba emelkedő szárnyalás k e l l hozzá. - E l m i r a h e l y z e t e T a r t u f f e szemte l e n viselkedése m e l l e t t s e z z e l szemben fölötte kényes és az Ízlés, a f i n o m , a gyöngéd lelkület szempontjából veszé l y e s e n sikamlós i s . - Egy nálánál idősebb és b o t o r szeszé l y e k b e n vergődő férj m e l l e t t , két nagy gyermek mostohája ként o l y házban, a h o l egy szenteskedő gazember mindent fölforgatott s o l y nagyanyával szemben, m i n t P e m e l a s s z . , megállani és tisztén élni, nagy önmegtagadással, még több s z e l l e m i fensőbbséggel s o l y nemes t u l a j d o n o k k a l l e h e t csak, m i n t e z t Molière E l m i r áh an a női erények mintapéldá nyául eszményítette." (Természetesen Molnár vonzó külsejű T a r t u f f e - r e g o n d o l t , a k i v e l szemben l e h e t kísértésről szó...) "Nagy művésznők egész előszeretettel játszák e kü lönben szenvedőlegesnek tetsző k i s s z e r e p e t , mely azonban az i l y kezekben a költő eszményeként tényezővé kidomboro d i k . - Van do rutámon mennyi kellemetlenkedésnek v o l t a m és vagyok kitéve az E l mi ráktól IA h o l az igazgatók kötelesség szerűen ráosztják a szerepet és i g y e l k e l l játszani ok, rendesen neheztelő f i n t o r o k k a l és értelmetlen kihagyások k a l játszák a s z e r e p e t . . . "
A szinmü befejezéséről szintén találóan állapította meg, hogy a királyi beavatkozás és kegy voltaképpen lé n y e g t e l e n i r o d a l m i ciráda, "mert Molière műtárgya bensőleg már meg van o l d v a T a r t u f f e kudarcával és Orgon kiábrándu lásával." Molnár elméleti munkássága arról tanúskodik, hogy nem egy szerepét, i l l . rendezését komolyan átgondolta, megol dásait i n d o k o l n i t u d t a . E z e k e t helyenként saját k o r a - m i n t a I I I . Richárdnál láttuk -, máshol a mai s z i n p a d i gyakor l a t - p l . az Othellónál - nem f o g a d j a e l , g o n d o l a t a i n a k értékéből azonoan ez m i t sem von l e . Kétségtelenül f e l k e l l azonban vetnünk a kérdést,hogy e r e d e t i e k - e ezek a gondolatok? Annyiban föltétlenül, hogy külföldi szakirodalomból nem m e r i t e t t . Semmiféle idegen n y e l v e n nem t u d o t t ugy, hogy elméleti munkát o l v a s h a t o t t v o l n a r a j t a . Amennyiben átvett v a l a m i t , a z t a magyar mun kákból, még gyakrabban t a p a s z t a l t , látott előadásokból me rítette. Egressy hatása v o l t olvasmányai között a legerősebb, azonban Egressy s o k k a l e l v o n t a b b , m i n t Molnár. E g r e s s y ál talános igazságokat szegez l e , majd példával illusztrálja őket. Molnár m i n d i g konkrét példákat hoz f e l , amelyekből 11? azután levonhatunk általános igazságokat. Jóllehet a színpadtechnika legkorszerűbb megoldásai lelkesítették, szinházelméleti, d r a m a t u r g i a i tájékozottsá ga a század első felének esztétikusainál megállt. D e l i u s , G e r v i n u s , Rötscher... A f r a n c i a kritikát nem i s m e r t e , de nem i s érdeklődött iránta. A Comédie Moliere-produkcióival nem értett t e l j e s e n e g y e t , a párizsi Shakespeare-előadásokon p e d i g csak n e v e t e t t . * Valódi tehetsége a rendezés, a szinszerüség iránt volt. Pályafutásának szerencsétlen vége azonban s z i n t e e l e ve e l r e n d e l t . Magyarországon a nagy színházi k a r r i e r h e z n e m z e t i szinház! iskolázottság kellett.Molnár másként ját112.
szőtt és főként másképpen g o n d o l k o z o t t , m i n t fővárosi pá lyatársai. A kispolgárság legszegényebb rétegéből emelked ve k i , egy életen keresztül a létbizonytalanság érzésével küzdve, semmi sem v o l t benne abból a köznemesi magabiztos ságból, a m e l l y e l a legtöbb magyar szinész még a vándorlás éveiben i s mozgott hatóságok és közönség előtt. Molnár forradalmár v o l t , m i n t Kelemen Lászlóék, mert csaknem u gyanolyan szoritó szükségszerűségek között élt. Nemcsak színjátszói stílusa, társadalmi közérzete i s más v o l t , m i n t egy Egressynek, Szentpéterynek vagy S z e r d a h e l y i n e k . Számára 1848/49 polgári f o r r a d a l m a létfontosságú v o l t , b u kása soha e l nem muló fájdalom. Amikor a nép szélesebb ré tegének a k a r t színházat csinálni, o l y a n közönség után vá g y o t t , amely t e l j e s e n megérti őt. Jómaga polgár v o l t , de k o r a még csak e l i n d u l t az u t o n , hogy polgárivá l e g y e n , s i g y a szerencse sohasem k e d v e z e t t neki.Kassainak még s i n c s i g a z a , amikor i g y Ír: "Ez az a l a k feltűnt - ós letűnt; fénylett, de nem melegített. Lángja fényesen lobbanó, de parazsa nem v o l t . " A Budai Népszínház megalapítása és o t t a n i nagy rendezései, nemzeti szinbázi pályája, amelyet Paulay felfutó c s i l l a g a elhomályositott ugyan, de a törté netírás szeme elől e l nem r e j t h e t e t t , munkája a p e s t i Nép színházban és vidéken, o l y a n nevek, mint Jászai M a r i és Krecsányi Ignác, a k i k e t ő " r e n d e z e t t " először vagy ő taní t o t t meg r e n d e z n i , mind arról tanúskodnak, hogy ha nehéz i s a hamut elsöpörni emlékéről, de a l a t t a találunk p a r a z s a t , és a jövőben i s fogunk még találni. A magyar szín háztörténet forrásanyaga jószerével feltáratlan. Rendező példányok megfakult lapjai,színlapok, vidéki, városi j e g y zökönyvek, levelezések,színházi levéltárak fóliánsai, ame l y e k b e a s z t a l o s , szabó, szinpadmester számára bejegyezték a rendező utasításait, még nem szólaltak mind meg.Rendezői működésének ez a vázlatos ismertetése csak cáfolat egyet l e n sorárat "Nyom nélkül e l fogok enyészni, m i n t sok kö zönségesebb vidéki s z i n é s z . . . " 115.
JEGYZETEK 1. Jegyzékét k i a d t a a Színháztörténeti Múzeum az 1955-ban m e g j e l e n t Színháztőrténet1 Értesítő Adattárában, 65-74, o, 2
«
" Dugonics Etelkájának illusztrációját a mü 1805-1 3 . kiadásában.~~
L < i
3 , K i s f a l u d y Károly egykorú r a j z a egy táborról, az I r o d a l mi Múzeum birtokában, a maga teatralitásában jól tükröz egy k o r a b e l i , b e d i s z l e t e z e t t s z i n p a d o t . A kisertettáncr o l az Aurora 1822. évfolyamának második képes mellék l e t e nyújthat elképzelést. Az egykor népszerű s z i n p a d i fogásnak egyébként ma i s élő k l a s s z i k u s maradványa Adam G i s e l l e c. b a l e t t j e , 4, "A zöldfa nagytermében állt az Ízléssel épült d i s z e s s z i n p a d . . . " „Molnár György: Világostól Világosig. Arad 1881. 3 9 . 0 . (A következőkben Molnár Gy. : V. V.) ...eső elől védő féltetős,fél oldalán deszkázott a l a c s o n y kug lizó és borozó, úgynevezett s z a l l t l i bódéban állott a l i l i p u t i emberkéknek való s z i n p a d . . . " Molnár György: V i lágos előtt. Szabadka 1880. 59. 0 . U következőkben Molnár Gy.: V. e.) De a l i p p a i viszonyoknak még ugy-ahogy megfelelő színházi állapotok Debrecenben sem v o l t a k s o k k a l különbek: "Istállóból művészet templomává c s a p o t t , szűk, ronda, Vak ós nedves Nánási-féle s z i n ház..." Molnár Gy.: V. V. 113, o. w
5, Vö. Molnár Gy.: V. V. 231-232. o. - Nem érthetünk egyet S o l t A n d o r r a l , a k i a harmincas—negyvenes évek vidéki műsoráról i g y i r : "Mig a vándor színtársulatok az o s z t rák csapatoktól ( t i . színtársulatoktól) kölcsönöztek színészt, d a r a b o t , Ízlést és stílust, a d d i g az állandó magyar szinház játékrendjéből a k r i t i k u s o k egybehangzó an követelték a r o s s z nemet darabok és általában a né met s z e l l e m uralmának kiszorítását." A mondat második felében természetesen i g a z a v a n S o l t n a k , bár a " k r i t i k u s o k " hangsúlyozása kissé elméleti a i k r a t o l j a e l a szinház problémáját, a h o l a belső emberek - dramaturg, színészek - állásfoglalása legalább a n n y i t nyom a l a t ban, m i n t a külsőké; az első azonban nem v o l t i l y e n egyszerű f o l y a m a t . Amig Déryné, Kántorné nemzedéke a színpadon v o l t , tényleg sok a német darab, de ez inkább
személyes ügy. Az egykorú zsebkönyvek műsoraiból éppen az derül k i , hogy már a negyvenes évek legelején túl tengenék a f r a n c i a r o m a n t i k u s müvek, a pes«i műsor - és a s o k vendégjáték - batására. A nagy zsebkönyv-gyűjte mény azonban, a m i t ma az OSzK Színháztörténeti Osztá lyán bármikor átnézhetünk, a szerzőnek 1933-ban még nem állt rendelkezésére.(Drámairodalmunk német k a p c s o l a t a i . ITK 1933.) - Kantomé. Honművész 1833. 297. o.; Hódme zővásárhely, uo. 404. o . j Szeged, uo. 242. o. 6. Színműtár. I . k. Szerk.: Nagy Ignác. Buda é. n . Egyete mi Nyomda. 314-315« o. 7. Molnár Gy.; V. e. 4 9 - 5 0 . o. 8. Uo. 7 9 . 0 . 9. Uo. 8 3 . o. (Komáromyról). - Molnár játékáról Kassai V i dor Emlékezései. Sajtó alá r e n d . : Kozocsa Sándor. Bp.é. n . ( 1 9 4 2 ) 122. o. és Rakodczay Pál Válogatott írásai. Bp. 1 9 6 1 . 5 1 . o. - Molnár játékmodoráról tréfásan a Borsszem Jankó 1868. aug. 5 0 . 10. Molnár Gy.: V. e. 67-68. o. 1 1 . Magyar Színházi Lap 1860. Szerk.: Egressy Gábor. 398. s k k . - Winds. A.: Geschichte d e r Regie. S t u t t g a r t 1925. 89. o. - Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez.Bp. 1962. 12. Jelmezek. Molnár Gy. : V. V. 109-110., 133.» 198. skk. Magyar Színházi Lap 1860. 398. s k k , 13. Molnár Gy.; V. V. 4 1 . o. - J a n o v i o s Jenő: A Farkas u t c a i szinház. Bp. 1941. 55» 0. 14. Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez: 13-14. o. Winds i . m. 89. o. - N e i s t r e p k e , S i e g f r i e d : Das Theater im Wandel d e r Z e i t e n . B e r l i n T9^8. 3^7. s k k . 1
15. T h e a t e r Ordnung. Országos Levéltár. Ofner S t a t t h a i t e r e y , 1109/1851. ( 6 8 6 / 5 2 ) . - Molnár Gy.: V. V. 168-169., 245. o. 16. Uo. 4 1 . , 56-57., 88-89., 140-141., 55-, 57. o. 17. Vö.a Nemzeti Szinház egykorú színlapjait az OSzK Szín háztörténeti Osztályán. 18. A rendezők feltüntetve a Nemzeti Színházi Zsebkönyvek ben. ( L d . az OSzK Színháztörténeti Osztályán.) - Egres sy 1852-54 és 1856-ban drámai rendező. 1855-ben a drá mai rendező S z i g l i g e t i . Vígjáték és népszínmű rendező László i l l . Szentpétery. 1853-ban külön k i e m e l i k , hogy a társalgási színmüvek rendezője Szentpétery, csak a
népszínműé László. Ettől f o g v a Szentpétery utolsó b e tegségéig v i s e l i a t i s z t e t . (Megb. 1858) - Szentpéteryről: Molnár Gy. : V. V. I 7 2 - I 8 I . o. 19. Adatok a magyar 20. T r o i z k i j .
rendezés első évtizedeihez. 58-57» o.
S . : K a r l Seydelmann. B e r l i n 1949. 102. o.
2 1 . Magyar Színházi l a p 1860. 406. 0 . 2 2 . Uo.
23. L d . az egykorú Osztályán.
Zsebkönyveket az OSzK Szinháztörténeti
24.
Adatok
a magyar rendezés első évtizedeihez. 75-88. o.
25.
Winds i . m. 8 9 . o.
26. A l l e v y . M a r i e - A n t o i n e t t e : La Mise-en Scène en France dans l a première moitié du dix-neuvième siècle. P a r i s 1938.
27. Egressy m i n t Lázár, a pásztor: Bajza Józsefnek az A t henaeum 1 8 4 4 - i évfolyamába i r t kritikáját részben idéz i , részben magyarázza Bakodczay Pált Egressy Gábor és k o r a . I . k. 162-164. o. 28. Magyar Szinbázi Lap 1860. 9 7 - 9 8 . o. 29. Uo. 136-137. o. 30. Egressy Gábort A színészet iskolája. Bp. 1879. 150. o. 3 1 . Uo. 187., 1 7 2 . o. 3 2 . Hegedűs: A hazatértek. Bemutatták a Nemzeti Színházban I 8 5 I . máj. 24-ón. - Molnár későbbi működését feltünte tő színlapok Esztergom, Nagyvárad, Debrecen, M i s k o l c , Győr, Pécs s t b . városokból az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. 33« Egressy vendégjátékainak s z i n l a p j a i Pécsről az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. - Molnár második p e s t i vendégjátéka: Molnár Gy.: V. V. 183. s k k . 34. Molnár György l e v e l e Egressy Gáborhoz. Nagyvárad 1857. o k t . 14. OSzK I r o d a l m i Levelestára. 35. Molnár György önéletrajzi j e g y z e t e i . Póos 1858. dec. 18. OSzK Kézirattára. F o l . Hung. 1226.
36. Láng társulata valóban gyenge együttes v o l t , Latabáré azonban a l e g j o b b a k e g y i k e . Valószínűt l e n , hogy Győr ne l e t t v o l n a v e l e megelégedve. L d . alább. 37. Molnár 1 . l e v e l e Egressyhez. 38. Molnár György l e v e l e Egressyhez. Baja 1858. s z e p t . 23. OSzK i r o d a l m i L e v e l e s t a r a . 39. Molnár György.; V. V. 52. o. 40. A Molnár fellépéseit feltüntető színlapok az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. _ Shakespeare-szerepek. Molnár Gy.: V. V. 231-232. o. 4 1 . Vidéki próbák ugyanebből az időből, az ország második szinházaban,Kolozsvárott, "...A f e g y e l m e t l e n s e g a n n y i r a ment a színháznál, hogy a főpróbán sem j e l e n n e k meg a szereplők. En i t t vendég vagyok. Nem akarom mondani, hogy e szó igényt ad nekem némi f i g y e l e m r e környeze temtől, mert a formák embere nem vagyok. De a közönség irányában otromba mulasztás, próba nélkül lépni f e l , színésznek, k i n e k i l l y g y a k o r l a t r a szüksége v a n ; s én nem tájékozhatom játékomat idegen h e l y e n r e n d e s próba nélkül." Egressy Gábor l e v e l e g r . B e t h l e n Jánoshoz.Ko lozsvár 1855• dec. 2, OSzK I r o d a l m i Levelestára. Husz évvel rendezői pályájának első lépései után, Mol nár i g y vélekedett a próbákról: "A legszűkebben kimér v e i s , legkevesebb 4 próbára van szükség, hogy a mü előadása a középszerűségen fölül álljon; de ezeknek o l y hasznos próbáknak k e l l l e n n i , melyhez a magyar szinész a l i g b i r türelemmel és k e d v v e l . . . l e k e l l vetkőznie amaz átkos r o s z szokását, hogy a próbákon lustálkodás ból és szereptudatlanságból csak e l m o r o g j a szerepét, élesen dobva oda, hogy estére majd megcsinálja. Az 1 l y e n hasznos 4 próba legkevesebb 6 napot v e s z igénybe, énekes müveknél két h e t e t , h a nagyobb a mü egy hónapot, h a t h e t e t . " Molnár György: A kolozsvári és a nagy-vá r a d ! szinügy. Kolozsvár 1879. 17-18. o. Láng győri szinlapját a Z r i n y i halála c. tablóval 1855-ből l d . az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. - A tablókról: Molnár G^.: V. V. 248, 278. s t b . 42. Molnár Gy.: V. V. 227-228. o. 43. Uo. 228-229. o. 44. Molnár György Önéletrajzi j e g y z e t e i E g r e s s y Gáborhoz. Pécs 1858. - L d . a 35» j e g y z e t e t . 45. 1854-ben. A s z i n l a p o k a t Osztályán.
l d . az OSzK Szinháztörténeti
46. "... gagén felül" - t l . azon az összegen felül, amiből a színtársulat t a g j a i n a k a "gágé"-ját, fizetését k e l l e t t k i a d n i . Ez havonta 1000 F t v o l t . 47. önéletrajzi j e g y z e t e k . 48. önéletrajzi j e g y z e t e k . - G y u l a i Fáit D r a m a t u r g i a i d o l gozatok. Bp. I 9 O 8 . I . k. 178., 189., 2 5 9 . » 4 9 9 . » 162., 163«, 1 8 1 . o. - Salamon Ferenc; D r a m a t u r g i a i dolgoza t o k . Bp. é. n. I . k. 1 3 0 - 1 3 3 .
o.
49. önéletrajzi j e g y z e t e k . 50. Tanulmányok Budapest múltjából. X I I I , A B u d a i Népszín ház és közönsége. B p . 1 9 5 9 . - Molnár n y i l a t k o z a t a . Pes t i Napló 1861. aug. 7. 51. Molnár Gy.; V. V. 3 2 1 . s k k . - Kassai V i d o r . Bp. é, n . U 9 4 2 ) 100. s k k . 52. A Budai Népszínház műsora. Intézet.
Bp. 1 9 5 8 . Szinhástudományi
53. Molnár Gy.: V. V. 299-303. s k k . 54.
Uo. 3 3 O - 3 3 I . o. - A Budai Népszínház műsora. Bp. Színháztudományi Intézet.
55. P e s t i Napló 1861. dec. 14. 1861. dec. 17.
1958.
- B o l n a i c i k k e . Hölgyfutár
5 6 . Hölgyfutár l d . f e n t . - Magyar Sajtó 1861. dec. 1 7 . Vasárnapi Újság 1861.dec. 2 2 . - D i v a t c s a r n o k 1861. 5 2 . sz. - P e s t i Hírnök 1861. dec. 1 7 » - Erősen meghúzott példánya van a Debreceni Egyetemi Könyvtárban i s . Kéz irattár A 4003. 5 7 . A darab előadásával Molnár Gy. : V.V. 335-338 és Kassai i.
m.
1 1 0 - 1 1 1 o. f o g l a l k o z i k .
5 8 . Vö. Tanulmányok Budapest múltjából. X I I I . A Budai Nép színház és közönsége. Bp,, 1 9 5 9 . 59.
Molnár Gy.t V. V. 3 4 9 - 3 5 2 . o. - Kassai i . m. 1 5 2 . o. Egykorú v i c c l a p v e r s e a B u d a i Népszínházról : "Ez hát azon ház, mely az erkölcsöket n e m e s i t i ? (S h o l opera paródiákat énekel T i t i . ) Azért van o d a f e s t v e Kazinczy Ferenc? (Lehetne f e s t v e inkább L u c i f e r s Renz.) Azért mosolyog a függönyön S z i g l i g e t i ? (Pedig a művészetet más e m e l g e t i . ) Hogy o t t táncoljanak a debardőrök?(Mint meg a n n y i s z i l a j egy pár ördög.)S t e l e házat csináljon a kánkán? (S üresen h a g y j a a pártért Bakikban?)" s t b .
(Renz h i r e s cirkuszigazgató v o l t . a débardeur rakodó munkás, dokkmunkás, átvitt értelemben, ezen a h e l y e n , forradalmár.) - Üstökös 1863. j u n . 6. Kakas Márton Jókai Mór v e r s e . Jókai Mór nem nézte jó szemmel a Bu d a i Népszínházát, mert a Nemzeti vetélytársának t a r t o t t a . - A Dunananról: G y u l a i Pál : D r a m a t u r g i a i dolgo z a t o k . I . k. Bp, 1 9 O 8 . 124. o. ós Vadnay Károly az Or* szag Tükrében 1863. f e b r . 1-én. 60. G y u l a i n a k mindabban,amit egy fővárosi Népszínház cél járól és hivatásáról elmondott - Dramaturgiai dolgo z a t o k I I . 122. - t e l j e s e n i g a z a v o l t . Valóban a p e s t i élet színeiből k e l l e t t v o l n a műsort szőnie Molnárnak. A kérdésre azonban - "Hol vannak a vidéki és fővárosi élet r a j z a i ? H o l e g y e t l e n k o m i k a i a l a k , mely a nép kedvenczévé válhatnék, m i n t a nép s z e l l e m hü kifejezé se?" - az igazgató ugyancsak kérdéssel válaszolhatott v o l n a : Hol? A műsor megírása a legtehetségesebb szín házi szakembereknek sem l e h e t kötelessége. És abban a megállapításban,hogy most ugyan, elég helytelenül,csu pa f r a n c i a o p e r e t t e t adnak, dehát "elvégre a b u d a i népszínház még f i a t a l intézet" - a k a r a t l a n u l sok m a l i c i a rejtőzik. Ha a f r a n c i a o p e r e t t e k nem segítenek megmenteni a f i a t a l színházat, b i z o n y e g y e t l e n h i v a t a l o s s z e r v , e g y e t l e n i r o d a l m i társaság, e g y e t l e n b e f o lyásos i r o sem t e s z i meg helyettük. És G y u l a i e z t nem csak t u d t a , hanem más h e l y e n meg i s mondta (uo. 118. o . ) . A k a p i t a l i z m u s megteremtette az üzlet színházat. A Népszínház i s kénytelen v o l t az üzletszinház fogásai v a l élni, megítélésénél v i s z o n t nem l e t t v o l n a szabad egy századelőjel színházpártoló megyei alispán szem szögéből n y i l a t k o z n i . 6 1 . Revue des Deux Mondes.1863. I« J a n v i e r . 228-234. pp. és a következő három számában folytatólagosan. 62. Molnár Gy.: V. V, 357. s k k . 63. Revue des Deux Mondes. 1863. I . - Théâtre Contempo r a i n . Prévost-Paradol: Le F i l s de Giboyer, p a r H, Emile A u g i e r . 182-193. PP. - Bemutatója 1862. dac. 12-ón v o l t , Mmlle Pleasy, Got, B r e s s a n t , C o q u e l i n ainé, De— l a u n a i s alakításával a főszerepedben. - Molnár Gy. : V.V. 382. o. 64. Revue des Deux Mondes. 1863. I I I . - Le Salon de 1863. Maxime Du Camp tanulmánya. 65. G y u l a i Pál: o.
D r a m a t u r g i a i d o l g o z a t o k . I . k. 259.» 433.
66. Moynet. M. J. ; L'Envers du Théâtre. P a r i s 1875. 1 5 1 -152. - Molnár Gy. * V. V. 566-571. o. - Adatok a ma g y a r rendezés törtenetéhez a X I X . sz. második feléhen. B p e s t , Színháztudományi Intézet, 1963« 1 4 - 2 0 . o. 67. Molnár Gy.: V. V. 372. o. 68. S o u v e n i r s de F r e d e r i c k Lemaítre, publiés p a r son f i l s . P a r i s 1880. - Molnár Gy.: V. V. 372-380. 69. Uo. 3 8 1 . skk. - Moynet i . m. 9 1 . o. 70. A l l e v y i . m.
V I I I . f e j e z e t e - Moynet i . m. 84-O.02. o.
7 1 . Molnár Gy.: V. V. 390. skk. 72. 1863. dec. 2 1 . ( I I .
évf. 36. s z . )
73. K a s s a i i . m. 154. s k k . - Bőven i r t a b u d a i előadásról a P e s t e r L l o y d (1863. dec. 1 2 . X. évf. 284. s z . ) és Jókai Üstököse (1863.dec. 1 9 . X I V . évf. 2 5 . s z . ) , k i s sé rövidebben a P e s t i Napló (1863. dec. 1 2 . X I V . évf. 284. s z . ) s t b . 74. Molnár Gy.: V. V. 436. skk. - K a s s a l 1. m. 2 5 1 - 2 5 2 . o. Adatok a magyar rendezés történetéhez a X I X . s z . máso d i k felében. 1 3 - 2 0 . o. 75. P e s t i Napló 1873. o k t . 30. e s t i kiadás. - További k r i tikák: P e s t i Napló 1873. nov. 1 . - Vasárnapi Újság 1873. nov. 2 . 4 4 . s z . s t b . 76. Rendezőpéldány az OSzK Színháztörténeti Osztályán,SztS 151/a. s z . a.
77. Valéria: P e s t i Napló 1873. dec. 18. e s t i kiadás. - Va sárnapi Újság 1873. dec. 18." 5 1 . sz. s t b . - Rendező példány: OSzK Szinháztörténeti Osztályén, NSz V 123. sz. a. 78. Színlap j a az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. 79. Rendezőpéldánya az OSzK Szinháztörténeti 0sztályén,N8z T 131. sz. a. 80. P e s t i Napló 1874. ápr. 18., ápr. 1 9 . - Fővárosi Lapok 1874. ápr. 18. - P e s t e r L l o y d 1874. ápr. 1 9 . - A P e s t i Naplóban Bérezik Árpád - Árgus, a Fővárosi Lapokban Kun Sándor - K, a P e s t e r L l o y d b a n Ágai A d o l f Írták a kritikát.
81» Pukánszkyné Kádár Jolánt A Nemzeti Szinház százéves története. I . k. Bp. 1940. 60., 7 0 . , 98., I O 3 . , I I 3 . , 114. s t b . o. - Adatok a magyar rendezés történetének első évtizedeihez. Bp. 1962. 82. Pnkánszkyné i . m. 191., 235. » ós 265.o. - Kassai i . m. 206. skk., 2 1 4 . o. 83. Fővárosi Lapok 1874. máj. 2 2 . 84. A f e n t l n kivül kritikák: P e s t i Napló 1874. máj. 22. I d . Ábrányi Kornél. P e s t e r L l o y d 1874. máj. 22. - Üstökös 1874. m á j . 2 3 . - Borsszem Jankó 1874. máj. 3 1 . Az idézett Molnár l e v e l e Rákosi Jenőhöz 1874. f e b r . 28-áról. 85*
Adatok a magyar szinészet s o d i k felében. 21-85. o.
történetéhez a XIX. sz. má
86. Molnár György Rákosi Jenőhöz 1874. f e b r . 28-án. - M o l nár Gy.; Y, Y. 455- 475. o. 87« Verő Györgyi A Népszínház Budapest s z i n i életében. Bp, 1925. - Molnár Gy.t V. V. 477. s k k . - Molnár György Rákosi Jenőhöz 1874, f e b r . 28-án. - Molnár György Rakodczay Pálhoz 1882. n o v . 25-án, A r a d . .^Mindkettő az OSzK I r o d a l m i Levelestárában.) - Paul Sándort C sepr egby Ferenc. Bp. 1934. 15. skk. - Bérc e l l Karolynó: A Népszínház műsora. Bp. 1957. Előszó. 88. Vasárnapi Újság 1875. j u l . 25.» s z e p t . 26. - P e s t e r L l o y d 1875. o k t . 16., o k t . I 7 . - Fővárosi Lapok 1875. o k t . 16., o k t . 17. 89. Üstökös 1875. o k t . 2 3 . - Fővárosi Lapok I 8 7 5 . o k t . 3 1 . - Pester L l o y d 1875. o k t . 28. 90. Az Angot rendezőpéldánya az OSzK Szinháztörténeti Osz tályán, MM. 8069/1. s z . a. 9 1 . Fővárosi Lapok 1875. dec. 4. - P e s t e r L l o y d 1875. dec. 5. (Előzetest dec. 1.) 92. Az Üstökös Molnár e l l e n : 1875. dec. 1 1 . , dec. 18. Molnár György l e v e l e i Rakodczay Pálhoz 1881. j u l . 20, 1 8 8 2 . máj. 5 7 , j u l . 3 1 . és nov. 25-én (valamennyi: Ar a d ) . - N i k o l i t s Döméhez Szegedről 1885. ápr. 4., ápr* 7., ápr. 1 0 . és ápr. 14-én. - Rákosi nekrológja M o l nárról a B u d a p e s t i Hírlapban, 1 8 9 1 . o k t , 2 . - Molnár Gy.: A s z i n p a d és t i t k a i . Bp. 1875. 4 2 . o.
93« Vö. baráti levelezését elsősorban Bakodczay Pállal. Gyárfás Imrével, N i k o l i t s Dömével az OSzK I r o d a l m i Levelestárában. Krecsányit - egyébként tévesen - nem t a r t o t t a nagyrahivatott igazgatónak (Nikolitshoz Nyíregyházáról 1883. dun. és Szegedről 1885. j u n . I I . ) . Az őt ért bírálatok méltatlanságát f e l i s m e r t e , I I I . Richárd-tanulmányában i g y i r t : "...pompával k e l l kiállítani, és r e n d e z n i , mindegy ha a kákán csomót k e resők d e c o r a t i v (!) iránynak keresztelnék i s e l , m i n t 1873-ban történt Rikhárd újra szinrehozatalával, s am i t akkor a nemzeti színháznak szemére v e t e t t e k , egy évre rá a meiningenieknél•. • dicsérettel kiemelték. (62.o.) - Valamennyi színlap az OSzK Szinháztörténeti Osztályán. 94. K a s s a i i . m. 123-125. o. 95. Molnár Gy.: V. V. 473-475. - A s z i n p a d és t i t k a i . Bp. 18757 96. A s z i n p a d és t i t k a i . 42-44. o. 97. Uo. 45-48. és 4 9 - 5 0 . o.
98. Uo. 58-59. o. 99. A v i l l a n y használatára utalás v a n mind a Téli r e g e , mind a V i h a r rendezőpéldányában. - D i v a t s z a l o n b a n csináltatott jelmezek v o l t a k a B r a n k o v i c s c, operá ban. - A s z i n p a d és t i t k a i : 2 0 - 2 5 . és 105-107. o. 100.Uo. 63-68.
és
72-73. o.
- Világos után. A r a d 1882.
2 3 0 - 2 3 I . o.
101. Molnár György E. Kovács Gyulához Szegedről 1886. j u l . 5-én. OSzK I r o d a l m i Levelestára. 102. W i t t e : A főváros színházi életének megmagyarosodása U 8 4 4 - 1 8 7 8 ) . Tanulmányok Budapest mult3áj3&,_.XV. k. Bp.1963. - Molnár l e v e l e Rakodozay Pálhoz Jászberény ből. 1885. ápr. 1-én. OSzK I r o d a l m i Levelestára. Ra kodozay Pál Levelesládája, F o l . Hung. 1484. 5. 103. A s z i n p a d és t i t k a i IO3. o. - S z i g l i g e t i , Paulay sza badabb körben engedték mozogni színészeiket: Halmi Ferenc eljátszhatta A r e v i z o r Hlesztakovját, a Fourchambault-osalad Léopoldját, de C a s s i u s t i s . Ujházy Trinculót (Hörpencs) a V i h a r b a n és M i l t o n t Jókai drá májában s t b . 104. A s z i n p a d és t i t k a i . 87-88. o. - Molnár György l e v e l e Szegedről E. Kovács Gyulához. 1886. j u l . 5-én.
105«
I . m. 9 0 - 1 0 4 . o . - Vö. Egreasyt Magyar Színházi Lap 1860. 490. o. - Laube próbarendszerérőlÏ Laube. H.: Das B u r g t h e a t e r . L e i p z i g 1 8 9 1 . 1 4 0 . skk, ; MoormäHn. Anna: Laube*s Bühnentechnik. L e i p z i g 1 9 1 7 » 55» skk. D i n g e i s t e d t rendezési e l v e i : Glossy. K a r l ; Aus d e r Briefmappe e i n e s B u r g t h e a t e r d i r e k t o r s . Wien 1925» 50. és 1 1 0 . s k k .
106.
K a s s a i i . m. 1 2 6 . o. - Molnár Gy. : Ifjúkori foél^tl-^ rása. - Molnár Gy. : V. V. - A hetvenes - ryolcvânàa évek kisvárosi színészete : Molnár Gy. : Világos után 1 4 2 . skk.
107.
Kolozsvár: Molnár Gy. : V. V. 539. skk. - Molnár Gy. : A kolozsvári" e~s~ nagyváradi szinügy. Kolozsvár 1 8 7 9 -
108.
L e a r tanulmányának 2 . kiadásáról: L e v e l e Rakodczay Pálhoz Aradról 1 8 8 3 . márc. 21-ón. OSzK I r o d a l m i Levelestára, P o l . Hung. 1 4 8 4 . I I I . k.
109. Molnár György: Shakspere . I I I . Bikhérd király. Szabadka 1 8 7 8 . - Tóth József alakításáról l e v e l e Rakodczay Pálhoz Aradról 1 8 8 3 . ápr. 28-án és Debrecenből I 8 9 O márciusában. Mindkét levél az OSzK 1 . h . 110.
Molnár György: Gyöngyök és homokszemek. Shakespere O t h e l l o tragédiája és előadásáról. Szeged 1 8 8 5 . - L e v e l e Rakodczay Pálhoz Aradról 1 8 8 6 . máj. 6-án. OSzK 1 . h.
111.
A Népszinház Képzelt V. V. 4 8 3 . o.
112.
Molnár György: Gyöngyök és homokszemek. Molière T a r t u f f e vígjátéka és előadása. Szeged 1 8 8 5 .
b e t e g előadásáról
Molnár Gy.:
1 1 3 . Egressy: "A sejtő lélek a k k o r emelkedik legmagasabb f o k r a , midőn bensejóből az érzettek o l y erőhatalommal nyomulnak kifelé, hogy a z o k a t maga előtt véli látni. Ez az állapot a visió állapot j a . - Ez állapotban a lélek magát megkettőzteti, az az: önmagának tárgyává l e s z , nem t u d v a , hogy az általa látott tárgyak nem e— gyebek, m i n t az ö bensőjének képmásai. - I t t az öntu dat eltűnik, s a képzeletnek ad h e l y e t , mely külsővé t e s z i a z t , ami belől v a n . ...A visió állapot j a külön böző l e h e t . . . l e h e t egy borzasztó l e l k i v i h a r n a k utórezgése i s . I l y e n a I I I . R i c h a r d j e l e n e t e . . . " A szí nészet könyve. Pest 1 8 6 6 . 1 3 5 - 1 3 6 . o . - Molnár: "Az árnyak jelenése a l a t t R i c h a r d vergődik az ágyán, m e r t mintegy küzd velük." I . m. 6 9 . o. - Egressy: "A mü v e i t léleknek van érzéke hozzá,hogy midőn a színeket a l k a l m a z z a , b i z t o s t a p i n t a t t a l választja meg a z o k a t .
Hogy az egyes színek a kedélyre sajátszerű hatást g y a k o r o l n a k , az kétségtelen. A s z i n e k hatása közötti különbség érezhetőbb, ha ezek különböző fényben j e l e n n e k meg a szem előtt." Magyar Szinbázi Eap Ï860. 398. o. - Molnár, a Marengóról: "Mind ez leírhatatlan hatású v o l t . a még f o l y t o n égő várerősség lángba b o r u l t hátterének panorámájában." Molnár Gy.: V. V. 370-371. o. 114. Molnár Gy. t Világos után. 27. o. - Molnár Gy.: V. V. ?80. o. - T a r t u f f e 8 - 9 . és 34. o. 115. "Nagy események történetét r e j t i l e l k e m a nemzetek p o l i t i k a i életében i s ! Megdőlnek a trónok s a köztár saság genlusa üli nemsokára diadalát!" Molnár Gy. N i k o l l t s Döméhez Szegedről 1887. j u l , 13-ân, - A szabadságharccal k a p c s o l a t o s érzelmei közismertek, Vö, Molnár Gy.: V.V. 4 9 . skk. és levelét Szegedről E.Kovacs Gyulához 1886. j u n . 29.-én (OSzK 1 . h . ) s t b . K a s s a i 1 . m. - E l f éledtet éséről: Molnár Gy. l e v e l e Rakodczay Pálhoz Aradról 1884.jun. 22. QOSzK. i . h . ) .
r
FÜGGELÉK Molnár György önéletrajzi j e g y z e t e i Egressy Gábor kérdésére beszámol igazgatósága első éveiről
(OSZK kézirattára, F o l . Hung. 1226.)
Fol.
1226 Hong.
Egressy Gábor urnák - Molnár György színtársulat! i gazgatótol, a' való Igazság őszinte s z a v a i v a l és alapján, melyért becsületemmel jót állok. Molnár György 1.
" H o l és mikor k e z d e t t e a' s z i n igazgatást?" ik 1855 évben m i n t bős-szerelmes színész Lángb B o l d i zsár igazgatása a l a t t i társulattal a' Győriek lelkesült - nagy mérvű pártfogása - kitüntetésében részesülve - t a pasztalam mindinkább a z t a' melyet a' Szabadkai szinház megnyitásának évében a* La tab ár igazgatása a l a t t keblembe szedtem, hogy az Igazgatók nem fogván föl - vagy nem gon d o l v a a' hivatás nagy eszméjével - mely őket a* Magyar színészet ügyében elsőbb h e l y r e - mondhatni vezérül óllitá - Q é s 3 csupán kereskedési szempontból igazgatók! s e s z e r i n t veszik-értelmezik állásukat, tartván a' mesterség hez elkerülhetlen szükséges L tárgyakat ~j c z i k e k e t ruhatár-könyvtár-szinészeket s. a. t . de hogy miként és miért-ho gyan alkalmazzuk a z t , e z z e l l e g kevesebbet sem törődnek... Ezen t a p a s z t a l a t mind inkább erősödött bennem, - s' midőn az 1855^ ^ és 1 8 5 6 ^ C ^ é l i 3 s z i n szak nagyszerű jövedelmezése után i s Lángb Bódi az ügyet föl áldozta részegeskedés-kártyázás- és könnyelmű Tszenj csapongó szenvedélyének ik midőn 1856 év böjt vége felé a» s z i n s z a k bevégzését be nem várva előre Debreczenbe ment - társulatát f e j - r e n d nélkül hagyván - e l k e s e r e d t e m a* vidéki színigazgatók e l járásain l e l k i ösmeretlensógén. - A* társulat húsvétkor C
szét ment, és a* nagy jövedelmek daczára — a l i g a l i g kap hatván meg igénytelen fizetését - mert fölötte olcsó szí nészei valónk. A' Győriek több i z b e n csalatkozván az igazgatók vá lasztásában, többen fölszólítanak, hogy a* következő 1856 és 1 8 5 7 ^ C e s ] ] téli s z i n i s z a k r a jönnék ón ismét v i s s z a m i n t rendező egy o l y igazgatóval, k i nékem szerződésben 1 gérnéjhogy Győr közönsége igényelnek - a' vidéki színészet emelkedése- és haladását szivén hordozó — [előj e z t elő mozdító - megfelelő dráma népszínmű társulatot szervezend Győrbe., én Latábárt tevém kilátásba, de ez e l l e n többek nek k i fogásuk lévén, Horvát nevű szinésztársamnak ajánla tára Hetényit ( k i t ón nem ismertem) szólitám föl a» Győri szinház k i vevésére, a' f e n n i r t programm-elv s z e r i n t . Hetényi készséggel f o g a d t a fölszolitásomat,és m i n d e n t meg igért - szavát adta mindenre ; - én a»tisztes kinézésű ősz színigazgató szavainak h i t t e m , h a l i a m hogy pénzes em b e r - tehát gondolám hogy abban a* m i fő dolog nem l e s z gátolva - mondták hogy jó-jeles-tehetségdus népszínmű éne kesnő leánya v a n , és még két szép serdülő lánya kiből egy nagyobb - m i v e l t közönség előtt rövid időre k i f e j l e t t - h a szonvehető - talán még kitűnő színésznők i s [[lesznek J válandnak... Hetényi nekem m i n t rendező és színésznek 100 p f t o t igért havankónt. Minden rendben v o l t - ón örvendtem előre, ós a' kö zönséget biztatóm a* jövő s z i n i szak érdekességéről, mely máris a l i g várta a* j e l e s dráma népszínmű társulat bekö szöntését. Győr m e l l e t t , Komáromban üté föl tanyáját Hetényi itt könnyen szervezhetvén egy hosszú nyár a l a t t társu latát { - azonban mér a* J u l i u s hóban valánk, 's még p r i m a donna sem v o l t , én m e l l e t t e lévén szüntelen nógattam-bizt a t t a m , bátorítottam, lelkesítettem s. a. t . Augustus hó i s elmúlt - p e d i g September 2 4 ^ CvalánkJ k e l l e t t Győröt megkezdenünk előadásainkat; - ekkor a* vég perczen midőn n
már segíteni másképpen nem l e h e t e t t , a z z a l áll elő a t i s z t e s kópü ősz, de kislelkü ravasz vén színigazgató, hogy már ő Győrben a* f o r r a d a l o m előtt megbukott, Lhanem] és fél most i s a» közel jövőtől, hanem "önt s z e r e t i k a Győri ek monda ő, tehát legyen ön társam, osszuk meg a jövede lem f e l e s részét, [vágyj és a' jövedelmetlenséget i s - ön ért nem engedik a' Győriek igazgatásunkat meg b u k t a t n i " ; ez ajánlat o l y váratlan - o l y meglepő v o l t , a* felelősség p e d i g közelgett, v i s s z a nem léphettem, h a csak a' győriek és a* s z i n i világ előtt nem compromittállom magamat, és a* magyar színészet ügyét Győrben e l e j t e n i nem akarom, a közönség német ajkú része várván ugy i s az a l k a l m a t , hogy egy téli időszakra német társulatot v i g y e n Győrbe; - e l f o gadtam tehát m i n d e n t , »s i g y gondolám egyszersmind az i gazgatói téren majd más irányt adok a vezetésben - és t e s t t e l lélekkel hozzá fogtam a* szervezéshez. Az idő már kevés v o l t , a l i g kaptam vagy nyerhettem meg Folinusnét primadonnának, Fehérvárinét hero inának, s e gédszinészek-chorus éppen nem v o l t , 's nem i s kaphattam sehonnan. Egy meglehetős dráma népszínmű társulattal - de nem a* várt, a' reméltetett igényeknek megfelelővel végre 1856 év September 2 4 meg kezdők előadásainkat e r e d e t i d a r a b b a l - m e r t én e r r e nagy súlyt f e k t e t e k - B i b o r és gyász-al a» közönség a* k i állításért, c s i n o s magyar u j j e l mezekért t a p s o l t , és m i n t [ s z i n j igazgatókat három szor elő h i v o t t . Hetényi a z t h i t t e , hogy most már minden meg van - elég v a n téve a* közönségnek, a* vidéki ez Íné sz étnek s. a. t . én a' közönség követelőbb része által szemrehányásokkal i l l e t t e t t e m , ez komorrá tőn, és a' t u l leg első l a p o n Írott szomorú t a p a s z t a l a t o k mind inkább t e r h e l e k l e l k e m e t - mert színészetem életében eddig a' kö vetkező igazgatókat t a n u l t a m I s m e r n i , [ésjrosz, gyönge o l d a l a i k [ a t ] r o l . Kiiényi-Csabai-Kaczvln szky Cez borzasztó v o l t Erdélyben a' miket t e t t ) Posonyi, Posa (ez derék em1
i k
é n
b a r v o l t sok t e k i n t e t b e n - meg b a l t ) L a t ab ár ( e z még némi l e g kivétel, mert l e g alább jó társul a t o t t t a r t , dráma népszínműnek él, ámde szerencséjéhez, jövedelmeihez képest és aránylag semmit nem áldoz - nem t e s z meg külön i s szí nészetünkért) Leng Bódl - Hetényi. Â győri közönség a' f a r s a n g be éltéig i g e n szépen méltányolt és pártolt bennünket — megjegyzendő hogy Győr csak i s f a r s a n g i g jó,azután Húsvétig gyöngébb-roszabb, ha csak l e g alább egy évig azelőtt nem p i h e n t - az az ha csak magyar színészet nélkül nem v o l t . H a v i gégó 1000 p f t és mintegy 2 8 valánk, k i k e r e s tük magunkat - kivéve 500 p f t o t - e n n y i v o l t a* d e f i c i t Húsvétkor 6 hó a l a t t , de e r r e csináltattunk m i n t e g y 600 p f t r a menő ruhatárt,és 200 p f t r a menő ujabb darabokat sze repe zéseket. a n
A körülmények u g y bonyolódtak, hogy Hetényi, Laura leányát az a p a i zsarnokságtol k i mentve, a' vidéki színé szetnek m i n t j e l e s népszínmű énekesnőt meg t a r t v a - és nyerve - nőül vevém, de az apa reám nézve, sok-minden t e k i n t e t b e n idegen m a r a d t , nem tudtam hozzá közeledni, azon ban nem érkezvén e l az idő, és még mindig b i z v a Hetényi megváltozásában a színészet Iránt, ismét v e l e maradni ha tároztam e l magamat, és egy jobb társulat élén Hváradra szülő városomba menni, ik Debreczent 6 hétre meg érintve 1856 év Május havá ban Hváradra menénk, egy jobb szervezetű dráma ónekes nép színmű társulattal. A Hváradl közönséget * éppen azon a' fokán találtuk a' lelkesedésnek a* m e l y e i egy állandó színházat a k a r t ó— p i t e t n i . [én] Egy és 1/2 évi színészetet nélkülözés után, tömegesen tódult előadásainkra, m e l y i g e n jó-összevágó-kerekded v o l t , 's csak egy P r i e l l e C o r n e l i a vagy Felekiné l e t t v o l n a még szűkség hogy a z t mondjam nagyszerű—jeles 50 tagból állott társulatunk és a' h a v i gágé 1100 p f t volt.
A közöncég nagy mérvű pártfogása Böch építészt fölbá torít á egy állandó-kényelmes-ós pompás színkör építésére a» Casino k e r t b e n - központján a* városnak - c s i n o s - i g e n t
alkalmas b e l y e n án J u n i u s 13 1857* n y i t o t t u k meg ezen színkört Szapár j L - v a l j r o p p a n t nézd közönség előtt, mely azért i s neveze t e s v o l t , hogy ugyan azon időben, órában a* nagy p l a c z o n Carré lovastársulata a d t a csábító comoediált s z i n t e zsú f o l t c i r c u s b a n mely 2500 nézőt f o g a d o t t b e , a' mi színkö rünk 160C—at, - az idő egész őszig k e d v e z e t t , és egy előa dásunkat sem v e r t e e l , szombat-vasárnapokon, és a* s z e r d a i napon jutalomját okok alkalmával m i n d i g szűk v a l a a' szín kör; - gagén felül kerestünk havanként 1000-1200 p f t o t i s , és bár ruhatárunk még i g e n silány v o l t , könyvtárunkban sok u j j e l e s művek hiányoztak, de Hetényivel semmit sem c s i nál t a t h a t tam-sz éreztethettem - ez idő a l a t t Kolozsvár—Mis— k o l c z - i színházak kezeinkbe valónak, - de Hetényi szemé l y e s oda menetét h u z t a - h a l a s z t o t t a , a' jövővel nem g o n d o l ván, - i g y őszkor már mind két színház k i a d a t o t t , és m i téli állomás nélkül maradtunk, jobb színészeinket K o l o z s Várra—Szabadkára vitték, és m i Nváradrol nem mozdulna-
tank. Eljött ön vendégszereplése után a* Nváradi szüret be állott e g y s z e r r e a' nagy jövedelmet lenség, melyet mind inkább növelt a z , hogy gyöngébb társulattal maradónk o t t , h o l előbb j o [ v a l 3 társulattal bámulatos jövedelmeket a r a t t u n k - m i n t a z t ön vendégszereplése i s b i z o n y l t j a . A nyári p l u s £, J fölment az őszi september-October-November h a v i borzasztó deficitekre,Hetényi Szatmárt v e t t e k i , ós én ez a l a t t dicsőséggel akarván távozni szülő városomból - Munkácsi Flórát szerződtettem 8 vendégjátékra 400 pft f i z u m r a , Ssatmárrol Hetényi haza jővén vérmes remé n y e k k e l r o s z a l t a ez önn a l i o lépésemet, ós e l a k a r t h a g y n i , én bérletet Chett3 h i r d e t t e m ezen 8 játékra - a' rendes ár m e l l e t t , mely a n n y i r a sikerült, hogy a vendég d i j a 500
p f t i g a* bérlet által biztosíttatott - Hetényi e z t meg tudván maradt, 's M. Flóra meg kezdé vendégjátékait, mely bámulatig sikerült, 11 nap a l a t t 9 vendégjátékból a' ven dégdija 400 p f t , ezenfölül a' d i r e c t i o n a k maradván 1300 pengő f o r i n t , - a' d e f i c i t k i k e r e s t e t e t t éami dicsőséggel végezvén még i s Nvaradi, szinszakunkat jó emléket hagyván v i s s z a - tisztán-adósság nélkül Szatmárra menénk. Szatmár k i s közönség,mely 30 tagból állo f i x u m társu l a t o t csak i s 2-3 hóig - és nagy nehezen t a r t h a t f e n n - mi iki megbuktunk, és 18^8 Húsvétkor egy és 1/2 évi együtt lét után külön váltunk reám 463 p f t d e f i c i t esvén e n tovább nem tűrhettem - zászlót ragadtam - melyre e z t i r a m föl "a' vidéki színészet emelkedése-haladásáért" "a drámai színészet d i a d a l a " Győrben a* városi színházért játékonként 2 p f t o t k e l l e v a l a fizetnünk, de az e l e n g e d t e t e t t . Debreczenben játékonként Nánásy Ferenc szinház b i r t o kosnak - 5 p f t o t . Hváradon a' Fekete Sas teremért, Komornyik bérlőnek játékonként 10 p f t o t és 3 zártszéket, a színpadért Hagy Mihály ácsmesternek 2 p f t o t és 3 zártszéket. A színkörért Böch t u l a j d o n o a n a k játékonként 10 p f t o t , és 2 zártszéket. Szatmáron a' városi színházért k e l l e t t v o l n a 2 p f t o t játékonként, de e l e n g e d t e t e t t p e d i g i g e n furcsán... Folyamodványunk egy község tanácsi ülésben tárgyal tatván egyhangúlag az elengedés m e l l e t t v o l t mindenki egyet k i véve, k i a z t hozá föl o k u l , hogy a' városnak nagy költségében lévén az épület, illő hogy az v a l a m i t be i s hozzon; - m i r e egy derék tanácsos a z t válaszolá, hogy ám l e g y e n , f i z e s s e n e k a* szinészek, de akkor a' püspök - a' káptalan i s f i z e s s e n a' templomért v a l a m i t , m e l y s z i n t e sok pénzébe jött a' városnak - e r r e az o p p o s i t i o e l h a l l g a t o t t - de már ugy hát ne f i z e s s e n e k a' szinészek sem hát no... és i g y ingyen színházunk v o l t Szatmáron. Ez i d e i g semmi segélyben sem részesülénk.
1
A 2 * 3 p o n t o k r a eddig f e l e l t e m - a» többiekjjről]re következik együttvéve és Öszvesen rendében-sorban. 1858óv Húsvét 2 napján Débreczenben ütem f ö l tanyámat — tüzem k i lobogómat, és léptem m i n t önn állo igazgató - az igazgatói térre, és kezdem meg igazgatásomat - mely minden t e k i n t e t b e n nevezetes szerepet k e l l bogy v i gyen a' vidéki színészet eredményeiben - és ennek történe tében, - mert i s t e n segélyé v e i , egypár jó állomás, jó s z i n szak és év múlva reformálni igyekezendem a* vidéki színé s z e t e t - erről bővebben idővel... ifci
o d
Tehát hogy végre a' valósítás munkájához k e z d j e k - először i s o l y a n társulatot óhajtottam s z e r v e z n i , a' mely az 1 ^ lépésnek meg a d j a szentesítését - és a* t e t t n e k - a k a ratnak-czélnak hirét-tekintélyét, és irigységet költsön a' többi igazgatókban. A vidék j e l e s b és nevesb szinésznői-szinészeihez meg küldém külön meghívásomat - és át a i l âb an a* lapokban szó lítom föl a vidék minden rendű színészeit és színésznőit. Első szerződóst egy évre határoztam - és első a ' k i szerződött
P r i e l l e Cornelia v o l t
-
nyáron havanként 200
p f t fizetésre, semmi jutalomjáték — ezután következtek rendben Mátray L a u r a és Mátray M a r i az 1 ^ m i n t szende 1 ^ ik rangú színésznő - a 2 m i n t másodrendű népszínmű énekes nő-segéd szende színésznő havanként k e t t e n 160 p f t o t kap nak, nyáron £3 ós " l / 2 j három 1/2 j u t a l o m játékot - télen három f é l és még l / 3 a d részt, meg aztán mindennap kivétel nélkül 1 szabad S U s z é k e t , 1 szabad földszinti j e g y e t - a* melyet ők maguk nem használnak, hanem [apró] s z a l a g - és más apró n ő i piperékért a' C ^ ő J d i v a t árusnőnek pénz he l y e t t f i z e t n e k , keresvén a» városban olyatén divatárusnőt a k i jegyekért dolgozik, add. s . a. t . Fehérvári é s n ő j e . Fehérváriné mint hero i n a , Fehérvá r i mint segéd színész, ügyes diszrendezó-ezermester - e nemben a' vidéken egyetlen - a ' k i minden darabot egy k i s díszítéssel f ö l c z i f r á z ketten kapnak 95 p f t o t havan-
ként, és két fél j u t alom játékot 5 Fehérvári minden előadás tól 40 x r p f külön d i j t . Takács és nője - Takács m i n t cselszövő színész, nője m i n t c s i n o s alakú segéd színésznő - k e t t e n kapnak havan ként 95 p f t o t , Takács mint segéd rendező még 10 p f t o t ha vanként tehát 105 p f t o t - és két 1/2 jutalomjátékot. Horvát és nője Horvátné m i n t anya színésznő, Horvát m i n t apa színész havanként 100 p f t o t és két 1/2 jutalomjá tékot. Szép m i n t népszínmű énekes havanként 36 p f t o t , és 1/2 j u t a l o m játékot - ifjú j e l e s i n d i v i d u u m - c h o r i s t a i s . Timer m i n t p a r o d i s t a s z e l e s i f j a k személyesitője ha vanként 36 p f t o t és 1/2 j u t alomjátékot - ifjú j e l e s i n d i viduum c h o r i s t a i s . P r i e l l e m i n t másodrendű f i a t a l szerelmes színész 36 p f t o t havanként, és 1/2 jutalomjátékot - ifjú j e l e s i n d i viduum c h o r i s t a i s . Partényi
a* Hétyféle szerepek másformáju - külön önn
a l i o e r e d e t i jellemzője havanként 40 pftot,és 1/2
jutalom
játékot - m i n t festő 5 p f t h a v i d i j t kap. Jó chorista-és p o n t o s szinész - f i a t a l 21 éves gyerek - s o k r a v i en d l . chorista i s . Kovács m i n t segéd hős apa szinész, f i a t a l tehetség gyönyörű hang orgánum, B a r t a féle szinész l a e n d , de B a r t át még sem éri e l soha - havanként kap 28 p f t o t és 1/2 juta lom játékot, c h o r i s t a i s . Gyöngyösi és nője Gyöngyösiné m i n t £ c h o j Oomica és c h o r i s t éné, Gyöngyösi mint pedáns nagyhátya-chorista k a p nak havanként 60 p f t o t és 1/2 j u t a l o m játékot. Török István mint istentől Comlcumra ter£met^ernte— t e t t borzasztó muzeumbeli C a l a 3 csoda a l a k - r e s t , l u s t a szorgalomnélküli vétkes ember m i n t Comious, ós c h o r i s t a 40 p f t o t havanként, - és 1/2 j u t a l o m játékot. V a r a d i és nője Táradiné m i n t aegéd anya színésznő ós choristéné, Váradi m i n t segéd szinész - kántor- és r e c t o r o k személyesitője havanként 56 p f t o t . - 140 -
Hetényiné özvegy f i a t a l csinosalak: - semmi egyóbb férje meg b a l t , a' nőmnek testvére v o l t a' férje, az öreg Hetényi nem f o g a d t a e l , a* rokonságért f i z e t e k n e k i báván ként 32 p f t o t , és árván maradt gyermekeinek növeltetésére 1 / 2 j u t a l o m játékot. Fehér K a r o l i n a másodrendű Comica, jó cboristánó, h a vanként kap 30 p f t o t . Hagy Hóza , jó choristáné, jobb másod énekesnő, m i n t Mátrai M a r i . de nem szép, nem i s nagy - k i c s i n y p i c z i n y leány - havanként 32 p f t o t kap. Fekete és nője Feketéné szép menyecske, choristáné segéd szinésznő,Fekete c h o r i s t a és ügyelő - havanként k a p nak 45 p f t o t , Fekete mint ügyelő minden jutalomjátékbol 40 x r p f t d i j t kap még. Dobozi L i n a élénk f i a t a l leány 17 éves tehetségdus harmadrendű szende szinésznő, kiből egykor j e l e s drámai szende szinésznő l e e n d , jó choristáné - havanként kap 26 pftot. Szaplonczai I d a szép kisleány - choristáné havanként 18 p f t j a van. Kovácsics c h o r i s t a - segéd szinész - de r o s z , c s i n o s a l a k , egyéb semmi - a' népszínművekben jól tánczol, és a* színházi álarczos tánczvigalmakban a* szün óra a l a t t - az álarczos menet£berQet m i n t Gólya madár v e z e t e n d i , e z t ügyesen t u d j a utánozni, és az idén - minthogy a Színházban bálákat k e l l adnom, e r r e i s v a n szükségem havanként 30 p f t o t kap, de csak m i n t golya-álarczos m e n e t vezető érde mel v a l a m i t . Demjén régi [ k i ] e l k o p o t t színigazgató - öreg fürész n y u g d i j a havanként 20 p f t - egyéhbiránt [ e x ] e x c e l l o n s m i n t násznagy, vagy kérő - ha p a r a s z t dictiókat k e l l mondani. Laczko szorgalmas k a r m e s t e r , havanként 45 p f t o t és 1/2 jutalomjátékot kap. Benyel f i a t a l c h o r i s t a - kap 18 p f t o t . 2<ádor f i a t a l c h o r i s t a kap 18 p f t o t . Odry f i a t a l c h o r i s t a - kap 18 p f t o t .
Kérolyfi f i a t a l c h o r i s t a - kap 18 p f t o t Kendy f i a t a l k o r i s t a - kap 18 p f t o t K o l u r c s i c s d i s z m e s t e r i segéd kap 20 p f t o t Tót - ruhatárnok - kap 26 p f t o t . Markovics - pénztárnok - kap 20 p f t o t . Pa,jel János - s z o l g a - kap 18 p f t o t . Molnárné m i n t népszinmü énekesnő 80 p f t o t . Molnár mint hős szerelmes 60 p f t o t . Sánta A n t a l és Katona Zsigmond az 1 ^ m i n t segéd s z i nész és c h o r i s t a , a* második m i n t d i s z m e s t e r i segéd havanő ik ként k a p t a k - az 1 35 p f t o t , a' 2 24 p f t o t - r o s z maguk v i s e l e t e m i a t t idő közben - [ a ] e télen elküldettek. P r i e l l e C o r n e l i a a téli £ - 3 időszak a l a t t havanként kap 140 p f t o t és [ l ] két 1/2 j u t alom játékot, mindkettő 100-100 p f t i g biztosítva. I g y állott társulatom 1 8 5 8 Husvát 2 napján, és i g y áll az ma i s , a* 1/2 j u t alom játékok nem havanként, ha nem időszakonként értendők - nyári 6 hó, téli 6 hó... Társulatom öszves személyzetének és podgyászainak u t i költségét én v i s e l e m - még a» cselédekét i s . E testület Débreczenben jővén össze a* Debreczeni kö és a' mennyire a* k i s szinház zönség szeretetét k i v i v t a , engedé nagy pártfogásban részesültem - de az nem v o l t e l e gendő, ruhatárt, könyvtárt nagy sietséggel szereztem költségem nagy v o l t , de még mind ez i d e i g sem ruha sem könyvtár nem tökélletes... Hogy magamat egész nyáron Déb reczenben föl t a r t h a s s a m - igyekeztem a közönséget rá ven n i , egy a* NVaradihoz hasonló színkör építtetésére, da e r r e sem vállalkozót, sem adakozót nem kapók, - a színházat egy egész évre k i vettem,részint azért, hogy magamnak b i z tosítsam a várost, részint azért, hogy a* Csabai gyönge 1 gazgatás—rosz társulattol meg mentsem Debreczent, és egy jó társulattal a ' c i v i s népet i s be édesgessem a* színházba - és mind inkább nagyobb közönséget t e r e m t s e k Débreczen ben, az épülő színház meg nyitásáig... ezen h i d e g tömegre, mely csak a város háza előtt pipázgatni - és színészet k i
o d
iránt semmi fogalommal b i m i nem tudó Debreczeni hentesek r e előadásaim jóségával-sikerüléseivel láttam hogy nem i gen h a t h a t o k - mind inkább t a p a s z t a l a m tehát, hogy i t t v a l a m i építkezéssel - zaj jal-lármával - spectaculummal l e h e t n e csupán czélt érni, - elhatározám tehát, hogy r o p p a n t k i adásaim m e l l e t t a' szinház udvarát, az e d d i g i színkört tehetségem s z e r i n t ujjá alakítom, v a g y i s ujbol-csinálta tom,. • a» költség vetés 600 p f t r a ment, nekem nagy öszveg, de másképpen czél nem érethetett e l , b e l e f o g a t t a m , és a d d i g társulatomat Nyíregyházára v i t t e m k i játókra, Nyíregy háza k i t e t t magáért és a* mindennapi játékot számos néző látogatta. Ez a l a t t a' színház udvara ásatott, a'régi s z i n p a d b o n t a t o t t , ácsok, munkásemberek nagy számmal d o l g o z t a k a' k i s udvaron, mindenütt kéz láb-sürgés-forgás. 3 hét a l a t t egy pompás színkör, nagy s z i n p a d egészen födélre, o l d a l £t ő r l é s J e m e l e t i zárt szék 60, földszinti z T s z ó k 180, állo h e l y 400, k a r z a t 300 - i l y e n nagyságú pompásan k i f e s t e t t ( o l a j festékre) színkör készen v o l t , a* s z i n p a d elején nagyszerű d i a d a l i v e t emeltettem fenn l a n t , a l a n t a b b a* magyar ország czimerével, j o b b r a b a l r a f a l a z a t o t , a'közönség közt j o b b - b a l - és hátsó f a l a k a t elzárattam, fákat f e s t e t t e m az egész n e m z e t i színre, i g y pompás k e r t e t képe z e t t , és a* közönség f i g y e l m e a* színpadra szoríttatott, nem p e d i g m i n t az előtt a* folyosón történtek, és látha tókra; - a s z i n p a d rámájának szélében két két o s z l o p z a t közt magyar [jLrók] költők és színészeknek s z o b r a i valának f e s t v e - mely ünneplés komolyságot a d o t t az egésznek...ós a» közönség közt - m i n t szinpadon lámpa világitás-fényes t i s z t a - mert a m e l l e t t történtek az előadások. Az egész Fehérvári t e r v e , és föl ügyelete-vezetése m e l l e t t építtetett - 800 p f t b a kerülvén - tehát 200 p f t t a l több.- a* közönség u r i része mely érdekelve v o l t - mindun t a l a n megszemlélte az építkezést az utolsó napokban p e d i g h i r e ment a* városban, hogy a* szinház udvarában mennyire jól sikerült egy színkör, »s hogy csaknem varázslat az e-
géaz; ez B i n d több-több bámulót-nézőt csábított, régre a' hentes-osztály - ' s a * nép tömegesen eljött bómulni-nézni—kérdezni - mi o t t valánk aztán Fehérvári - Fartónyi m i n t festő: és én capacitálnl a' p u b l i c u m o t ; és előkészí t e n i , az érdeket föl csigázni a' kíváncsisággal... i t t már meg nyertük az alsóbb—osztályt i s magunknak - m e r t 1^37^ év Május hó 13án Bánk bán tragoediával a' Debreczeni első r e n d e z e t t , és állandó színkört meg n y i t o t t u k fölemelt ár Ç m ] a k k a l , roppant nagyszámú közönség előtt - a' közönség nem győzte eléggé dicsérni áldozat készségemet, ós a' sz i n k o r kényelmes csinosságát- de kárpótlást a d n i senkinek eszébe nem j u t o t t ; én p e d i g szerény valók kérni.•• A' színkör meg nyitását ünnepélyessé akarván t e n n i , a' megjelenésre személyesen fölkértem a* megye főnököt, a prépostot, a'polgármestert, k i k meg i s j e l e n t e k , és a* Cí v i s népre nem kevéssé h a t o t t a k - kivált miután több^szörj [lá^tták eljönni az előadásra városuk elsőbbjeit. Eéler Béla - karmester a' M a z u c h e l l i ezrednél - k i akkor ezredével Debreczenben v o l t - egy nyitányt s z e r z e t t Csokonai dalaiból, m e l y Csokonai nyitány czlmet k a p o t t , és a z z a l s z e n t e l t e t e t t föl a' színkör Bánkbán, az előadás előtt. A C o l l e g i u m ! fiatalság 10 pxrórt jöhetett a' föld s z i n t r e - tehát fél árért - ós nagyban elősegítette a* lelkesedést - egész szinszak a l a t t f e l e árért bocsáttat ám a* színházba őket, sokszor veszteségemre, m e r t a* ssük földszintre a rendes árért jövők aztán nem i g e n férhettek, de mindegy megnyertem őket a színészetnek jövő élet k o r u k ban, a' midőn az egészet f i z e t h e t i k , és most ifjú l e l k e i k be be csepegtetem az alkalom adással a' színészet s z e r e l mét, bár merre - bár h o l legyenek i s ők férfi későbbi k o r u k b a n , fölkeresendik a' színházat, a'mely meglehet én, meglehet más társulattal körükbe a' h o l l e s z n e k vetődik. A közönség n a p o n t a s z a p o r o d o t t , és én kivéve a' szín kör költségét k i keresem magamat. ••
öt h a v i nyári szinszak a l a t t a ' Debreczeni leégettek számára egész [jövedelmet rendeztem]] előadás jövedelmét adtam, Udvarhelyi aranylakodalmát fenn tartottam, a* vidé ken roppant lelkesedés között, társaimmal egy arany gyű rűt adtam emlékbe az öregnek. 4. Rendeztem egy előadást a* vidéki színészet tervben lévő nyugdijára, melyre 100 p f t o t Csanak fűszer kereskedő től kaptam..• ez a* második jutalomjáték v o l t a ' vidéki nyugdíjra, melyet egyedül én kezdek meg, de senki sem s e gít benne, nem f o l y t a t j a más [ h o l ] városban. •• mindegy - ha egy kissé sikerül - én nyugdíjazni fogom társulatomat. öt hó £mulva j után Bajára mentem, hogy téli állomásomhoz közel legyek.•• B a j a rosz v o l t , olyan város h o l a ' közönség nem t u d n i magyar—német-sláv szellemű é... a ' szí nészet neki mulatság tárgya - azon felül nem törődik v e l e , egy hó után o t t hagytam, és eljövék Pécsre, téli állomásom helyére. Az u t i költség Pécsig öszvesen (törlés) 900 p f t b a ke rült, - a* duna gőzhajózási társulat Pesttől f e l e árért szállította testületemet, a z állam vasút társulat Czeglódtői P e s t i g s z i n t e felét, a* Magyar Tiszavidéki társulat Debreczentől Ozeglédig meg t a g a d t a - v i s s z a utasította ké relmemet. A nyáron tehát ismét semmi segélyezésben nem része sültem, és a* Debreczeni színházéra f i z e t e k egy évre 900 p f t o t , a melyet most 1^ márciusig Láng Bódi igazgatónak adtam át - kéntelenségbŐl ,minthogy oda ment társulatával pedig és p i h e n t e t n i szerettem volna a* közönséget Húsvé tig. Pécsi téli s z i n szakomat 1 8 5 8 év October hó 9 kezdem meg Bankbán - Hnazárcsiny - Pora a z ernyő n i n c s e n kam - Dosa György e r e d e t i darabokkal ' '. Mindhárom előadásban nagy számú közönség előtt működ tünk- de Bankban Dosa György kevés élénkséggel fogadta t o t t , mig Penn a z ernyő - Huszároalny kitörő taps - élénk t3cl
ó n
érdekeltséggel - tetszéssel fogadtattak; az 1 p i l l a n a t b a n föl ismertem közönségemet, a* dráma, a ' tragoediának még igen k i c s i n y publicuma v a n e városban, a ' vígjátékok - énekes színművek nagyobb közönséget c s a l n a k színházba, mig a* tragoediák kevés néző előtt adatva, igen csekély érdek és mondhatnám egyhangúság-értetlenséggel a l i g a l i g hogy végig nézetnek} - okát a német színészet ostoba pasáéiban keresem, mely az Ízlést i t t egészen - l e g alább hosszú i dóre e l r o n t o t t a , és a* melyet Lat ab ár nem igen i g y e k e z e t t az e r e d e t i darabok fényes szemkápráztató - adatásával h e l y r e hozni, hozzá véve még a z t , hogy dráma-tragoediáinak hőse Jánosi v o l t £ 3 J csaknem 3 évig - k i jó mint l r i e z l . d e nem a z a* szinész, a* k i érdeket költsön szerepléseivel a* tragoediák iránt, vagy Benedek - k i igen j e l e a és finom társalgóbaJ szinész a' maga szerep köróben, de k i nem lé— "•ékhez szóló, magható, fölemelő erővel biró, a' drámák tragoediák megkedvelt et ésére. i n azonban e r e d e t i darabjaimat - a ' h o l c s a k l e h e t diszitéseJD-magy mesétek-pempázó kiállitásókkal a d t a m nagy és különös figyelemmel, még az utolsó apród, csatlós, őr szerepére i s - külön külön színészt t a r t o k azért v a gyunk 45°° - hogy i g y a z t á n az öszhangzást valami ügyetlen s t a t i s t s , vagy szabó segéd által ne zavarjam, - ez pénzbe jön az i g a z , m a r t . a'mAg L a t aber 25-od aagáveJLaaedt e zseb r e az i t t e n i szép jövsdelmeket, addig éa még 25-őt t a r t v a - f i z e t v e nem igen számithatok haszonra - nem tudom melyik vesz jobban - talán a z 145 meg matatandja... Mae* egyszer taastaawiijták már némelyed i t t a m hagy e r e s s s * * e l felét tárniil • t t o m u l , mert féltok h e g y k i nam Ravoir s n s y e m , és ugy m i n t L a t ab á r u r t a r t s a k néhány gara s é v á a» m&feer s z ü k s é g e s fiatalokat-figuránsekat, k i k a s á l j e n a k s t . uarrraa-okat asjtán majd elkiáltják, hagy a* k ö « sftueég m m . b a l é . . . tokat
a kleftmmég • t e t — . e l e m mat k i a b á l j a , h o g y több v l g j á u r a m , h a v a s a b b i l tot», - da me» h a l g a t a * r a é - ma»
gyek a* meg kedvelt ut on, 's van némi alkaréi legalább most már nemzeti darabjainkat nagyobb és nagyobb számú kö zönség látogatja. 1 pécsi közönségnél lelkesebb-hazafiabb érzelmű n i n c s a* provinczlán, van I t t egy Casino testület, mely minden alkalmat meg ragad és fölhasznál a ' magyar színészet érde ke sitésére - tekintélyére Első szép t e t t e v a l a az, hogy pár héti működésünk után - méltányolva társulatom jelességét-lrányemat, az egé szet ünnepélyesen meg vendégelte — ez a ' vidéki színészet történetében nevezetes - és első, mert egyeseket meg t i s z t e l t e k egyesek, vagy társulatok-testűletek - de i t t az egész egy t e s t b e n t i s z t e l t e t e t t meg, nem kevés bámulatára mindenkinek - a' Casino pompás nagy és k i s termei fényesen k i világíttattak - a* g a l l er ián magyar zenészek - a* C a s i no választmány t a g j a i pohár köszöntéseket s. a . t . a guart e t t -szóhang—négyesekkel - f i a t a l a b b színésznőim szava l a t t a l tölték be az e s t érdekességét, a ' melyet Udvarhelyi ur i s emelt jelenlétével... a' pécsi Casino egyletnek ez v o l t l e g első - és l e g szebb elismerése a* vidéki színé s z e t érdemei hivatásának s . a. t . Második szép t e t t e a ' Casino és püblicumnak a z , hogy mindenki 1^ rendű igyekvő színésznő, és színésznek egy pompás koszorút és értékes ajándékot nyújt jutalomjáték alkalmával. A mi a' pártfogást i l l e t i - az általában jó, én meg vagyok elégedve i l y nagy kiadás m e l l e t t i s , de részben, a ' hétköznapok igen gyöngék, napi költség 52 p f t , a* színhá z i bér emésztvén Q nyel vénJ föl l e g többet, (:6 hóra 1000 p f t : ) . A szambát és vasárnapi napok i g e n jók, vasárnap plane k i c s i n y a ' szinház, mikor i s falukról - a* vidékről számosan jönnek színházba* A f a r s a n g i időszakot mondják legjobbnak, a' midőn a' színházban álarczos tánezvigalmak adatnak, melyekre messze vidékről jönnek támezolók, ezért drága a* szinház, én még
nem tudom milyen és mennyire jó-jövedelmező a* f a r s a n g i időszak, de mindenesetre igen czélszerü a ' színházi bél, mert más városokban rendesen ezen időszak b u k t a t j a meg a ' színészetet, i t t csak a ' színházban t a r t a t n a k u r i bálok keddi napokon, és i g y a z t hiszem, hogy a' szombati vasár n a p i napok meg tartják jóságukat... A vidéki színészet n y u g d i j a alapítására i s rendezek egy bált, K a z i n c z y születésének évszázados meg ünneplése költségeire s z i n t e . • • hiszem hogy mind kettő jól f o g k i ütni. A vidéki színészet jövőjéről nézetem véleményem a z , hogy vagy nehezen és sok időre, vagy nem i s fog emelked n i . . • s z e l l e m i l e g értem.Anyagilag - ha még Debreczen-NVárad színházat épit e n d — emelkedni fog, és lassanként - vagy rövid Időn nem fogunk látni rongyos vidéki színészeket, - de azért a ' c z i f r a kabát a l a t t i s - ügyetlen r o s s z színészek l e s z n e k sok óvekig.Első teendő volna, egyet értve l e g alább az l rendű igazgatóknak ugy reformálni a* színészetet, hogy henyélő, urfiskodó, kötelességet kerülő színészeket e l ne fogadja nak, sem olyanokat, k i k egypár szerep sikerülése után - a* többiből magokat k i húzzák, ós segédeskedni o t t , a'hol l e g alább fölötte szükségesnek látszik - nem akarnak, közösen meg egyezni a* színésznők,és színészek fizetéseire nézve és semmi esetben többet nem adni még jutalomképpen sem egy vagy másnak. • • egyébbiránt illendő—érdemlett jó h a v i f i z e tést határozni kölcsönösen meg egyezni abban, hogy k i ho vá, és merre megy - melyik városba egy vagy más évben; ós a ' nagyobb városokból a* k i s truppokat k i zárni, színészet nélkül hagyni inkább, ós akkor föl váltva mindig, ml ndon időben - nyáron i s pihent közönségre találnának a* b i z t o sító igazgatók, jó szervezetű társulattal, jó előadásokkal mindenütt roppant lelkesedést eszközölnének - t i s z t e l e t e t a ' nagy mérvű pártfogás által mind maguknak - mind a* maő
gyár irodalomnak - l e g inkább ennek jó termékeit adatván elő... Most ha egy jobb társulat k i t e s z i lábát egy jobb városból, utánna megy egy k i s t r u p p , r o n t j a a* levegőt, nyúzza a' közönséget a hazafiság rovására - meg utáltatja a* darabokat, hogy aztán ismét 1/2, vagy egy év k e l l a* becsület v i s s z a szerzésére, aztán jövedelme egyiknek sincs... Az igazgatók számát kevesbíteni, vagy egy hatóságnak szigorúan őrködni mindenik t e t t e fölött.•• most, ha egy r e n d e z e t t - törvényeket életben tartó társulatnál egy jobb tehetségű t a g , v a l a m i csekélységen föl boszankodik elhagy j a a* jó-moralisQtársulatoJ társulat- ós igazgatást, megy falűzni, ós elenyészik, tehetségéből m i t sem n y e r t sziné— szetünk, p e d i g ez mind inkább szűk körre szorítkozik, 's ma holnap csak o l y a n f a l u s i félre i s m e r t , v e z e t e t t , rom l o t t tehetségek l e s z n e k , k i k n e k meg rögzött hibáit tűrni k e l l , csakhogy megmaradjon, mert o l y a n sem l e n n e . Szükséges lenne minden igazgatónak behozni a z t , hogy a* színész éppen ugy, m i n t az iskolás gyermek be legyen f o g v a szüntelen, a ' k i bírni f o g j a , és tűrni, e l f o g a d n i ezen [ a z j iskoláztatást, az előbb utóbb haszonvehetővé növi k i magát, és meg van n y e r v e , a ' k i nagy tehetséggel b i r , de e z t éppen ezért büszke e l f o g a d n i az menyjen-üzettessék e l , mert végre i s - habár talán csak idővel l e s z e l v e s z e t t [ n e k j [ l e s j [ l e s z j a'szlnészetre nézve, i d e i g óráig p e d i g , i t t e pályán s e n k i sem hivatlankodjók, hanem eleitől vég órájáig f e l e l j e n meg hivatásának, *s l e g inkább a' végső [ e l v j napok felé használjon pályájának, a' mikor keresztül küzdve mindent, tehetsége a' tanulmány haladás által - meg közelitó a' teremtést, és i g y nagy-művészi lelkével minden j e l e s szinész egy egy nagy lökést a d j o n a' magyar színé szetnek minden más színészet fölé l e t t leendő emelkedésé ben. A közönség önkéntelenül ragadtatnék aztán a* pártfo gásra, szükségtelen mi nálunk vidéken a' biztosítás - k i -
véve ha egy egy Tárosban állandósítani akarjuk magunkat, a*mely k o r a i még,nagyon, miután kevés van a* jóból, kiknek szükséges, hogy [ v a ] mint apostolok járjanak be vidékről vidéket, városokról városokat s . a. t . A ml színészetünk egy évtized a l a t t hatalmas bámula t o s p o l c z r a emelkedhetnék a fenn i r t , és még sok más szük séges teendők m e l l e t t , de plum desiderium az egész, az nem l e h e t Mennyi k i s apró hibáinkat l e küzdhetnők - melyek mi a t t nem vagyunk mórtéket meg ütő szinészek - ha testvéril e g szeretnők egymást, ha őszinteséggel közelednénk egy máshoz, hibáinkat magunk, és egymástol tudva meg, nem pe d i g idegenektől,kiket nem tudunk meg érteni,•« ha mindnyá j a n tudnók, föl fogni képeeek QvolJ lennénk hivatásunkat, vagy csak a r r a i s gondolnánk, hogy ur i s t e n miért i s v a gyunk mi tulajdonképpen szinészek, ós pedig magyar színé s z e k ? ! ... Ott k e l l a bajon segíteni, hogy az igazgatók legyenek mind erélyes emberek - egy czél (de nem a jövedelem csinálás) által lelkesítve, a' színészetet rendszeresítve, a' színészeket szigorúan rendbe szedve, részre bajmtlanul vezórelni-kormányozni, őrködni minden f ö l ö t t . i s k o l á t nem l e h e t alapítani, mert a' színészetnek iskolában k e l l e n e gyermekekből n e v e l n i színészeket, éppen ugy mint embereket a ' társadalomnak, - ezt nem l e h e t , i t t tehát egyedül az igazgatók tehetnek mindent - k i k ismét egyesülés-egyetér tés nélkül nem sokra menendnek. •. ez pedig meg nem történ hető dolog ezer oknál fogva - igy mi marad a reménységből, a' vidéki színészet jövőjére nézve... talán semmi - hány kódás föl s alá, egy k i s emelkedés, v i s s z a esés - és ismét te - mint a' nemzeteké; - azért egyes emberek tehetnek, gyenek mindent, a' mennyit csak lehat, 's a' mértékben t a lán tőbb-hosszabb idáig súlyosabban l e s z képviselve az emelkedés, mint a' v i s s z a esés... I t t van s z i n igazgat ásom vázlata pongyolában - és sok foglalatosságom közepette sebesen Írva - a' melyért bocsá natot, elnézést kérek, és meg nem itéltetést.. •
Nem küldöm a* világ elé söreimet, hanem egy o l y em bernek - egy szellemnek, k i t hogy meg értsünk hő óhajtá som. .• használja föl ön tetszése s z e r i n t t a p a s s t a l a t a i m a t -nézeteimet, és előre i s üdvözlöm e téren Uraságodat m e l y e i egy nagy hézagot töltend h e , ée egy kívánatos~ohajt o t t dicső t e t t e t eszközlend. Én szerény tehetségemmel - az előfizetők gyűjtésében - egészen öné vagyok - t i s z t e l e t t e l 21
Pécs December 18* 1858. Halmar György a' péesi eeiatársalat igazgatója
Tartalom Oldal: I. Â mesterek és a mester ••• II. Rendező - Győrtől Párizsig (1856-1862) . . . . I I I . Párizs . . . . . I V . A nagy rendező (1863-1875) Molnár György sziniapókkal igazolható rendezései . . . . . . • V. Molnár elméleti munkássága . . . . . . . . . . Jegyzetek Függelék
3 20 39 52 88 94 119 131
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR Megjelenti 1« 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Staud Gesas Kelemen László naplója és feljegyzései PfÜtzner-Wolf: A német munkásszinjátszás Kubr, F r a n t i s e k : A cseh munkásszin játszás Genner Mihályt Márkus E m i l i a Lewanski, Júliust A l e n g y e l szinház Báthory István k i rálysága idejón Staud Gésa: A magyar színháztörténet forrásai I . M.Császár E d i t : Adatok a magyar rendezés első évtize deihez Staud Gézát A magyar színháztörténet forrásai I I . Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I I I . M.Császár E d i t : Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében Staud Géza: Magyar kastély színházak I . Genner Mihály: Magyar szinészportrók I . Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Ke1et-Európáb an Staud Géza: Magyar kastélyszinházak I I . Staud Gézát Magyar kastólyszinházak I I I . M.Császár E d i t : Molnár György, a rendező
