KÖNYVHASZNÁLATI ESETTANULMÁNY AZ AK57-ES FOGLALTHÁZRÓL Wessely Anna Művészetszociológia órájára
Dunajcsik Péter 2005.05.25
1
KÖNYVHASZNÁLATI ESETTANULMÁNY AZ AK57-ES FOGLALTHÁZRÓL
0. Kérdésfeltevés A jelen dolgozat arra keresi a választ, hogy milyen viszony van az AK57-ben előforduló emberek és írott anyagok között. Módszertanilag résztvevő megfigyelésre - az író a közösség tagja -, interjúkra és a térhasználat elemzésére támaszkodom. Az AK57 kb. fél éve működik, és a Centrum Áruházat elfoglaló emberek erőfeszítése révén jött létre, amely élmény meghatározó volt az alapításkor. A hely autonóm közösségi térként határozza meg magát, ami egy aktivista-anarchista átpolitizáltságot feltételez. A puszta viszonyon túl tehát az lehet az érdekes, hogy az identitás hogyan fordul át az írással kapcsolatos kulturális gyakorlatokba, illetve hogyan képeződik le az íráshoz kapcsolódó térhasználatban. Először a lehető legrendszeresebb etnográfiai leírásra törekszem, ami az egyre magasabb absztrakciós szintű szempontok során folyamatosan csúszik át antropológiai leírásba és szociológiai értelmezésbe. Így a gondolatmenet organikusan, de mégis rendszeresen felépített, spirális szerkezetben kibontott lesz, amely egyaránt megalapozott és értelmező.
1. Mi az az AK57? Az AK57 egy majdnem foglaltház. Azért majdnem, mert nem foglalt ház, és nem is ház, hanem csak egy pince. Egy 120m(2)-es helyiség, amit egy egyesület bocsájtott a rendelkezésünkre. A név magyarázata: az AK lehet rövidítés, pl. Aktivista Klub, vagy Anarchista Központ, az 57 pedig a házszámot jelöli. A szorosan vett aktív tagok száma kb. 5-6 fő, a népszerűbb napokon 1520, esetleg 30 fő szokott egyszerre megjelenni, egy hónapban pedig becsléseim szerint kb. 200 ember fordul meg a házban. Rendszeresen 3 ember lakik az AK-ban, illetve átlag 2 átutazó külföldi. Az AK minimális reklámtevékenységet végez, az Indymedia.hu oldalon több hír jelent már meg róla, illetve az Indymedia statikus foglaltház oldalain is található róla néhány jól-rosszul frissített információ, valamint egy-két nemzetközi anarchista lapon, nyomtatva pedig az "Abolishing the Borders - Eastern European Anarchist Courrier" c. kéthavilapban.
2
2. Milyen írott anyagok vannak benne? Alapvetően négy kategóriára oszlik az írott jelenlét: 1. Táblázat Könyvek Szórólapok és fanzinok Hirdetőtáblák és hogyanok* Egyéb
* Ez utóbbi talán magyarázatra szorul: a hogyan (howto) fogalmát a számítógépes (u.n. geek) szubkultúrából vettem át. A foglaltház sajátos logikája miatt bárki betölthet bármilyen funkciót, vagy kiszolgálhatja magát bármilyen szolgáltatással, amit a hely adni képes. Így sokszor olyan emberek kerülnek bizonyos helyismeretet, rutint és know-howt igénylő helyzetekbe, akik nem rendelkeznek ezekkel. Ezért szinte minden funkcióhoz, a wc-n keresztül a hirdetőtáblán át a kocsmáig, tartozik egy falragasz, amin megtalálható a vonatkozó használati utasítás.
3. Könyvek
3.1. Hol vannak a könyvek? A könyvek többféle taxonómia szerint osztályozódnak a foglaltházban. A legfontosabb, hogy melyik szervhez tartoznak, ugyanis maga a foglaltház többféle egységből áll össze. A különböző felelősségek és (szokás)jogviszonyok tisztázása érdekében a szubkultúrában csak úgy búrjánzanak a különböző szervezeti formák, csoportok, polcok és fiókok melyek mind saját tulajdonnévvel is rendelkeznek. A szervezeti taxonómia tehát a következő:
3
2. Táblázat Foglaltház könyvei Infoshop/distrobistro könyvei A Könyvtár könyvei (AK, mint Anarchista/Autonóm/A Könyvtár)
Ezek közül a distrobistro és A Könyvtár rendelkezik számítógépes nyilvántartással, egy táblázat dokumentum formájában. Ezek részleges nyilvántartások, tehát nem tartalmazzák az adott szervezeti egység összes könyvét. Ezeken belül a következő taxonómiák vannak: 3. Táblázat Foglaltház könyvei ponyvák Infoshop/distrobistro könyvei ingyenes anyagok megvásárolható anyagok Könyvtár könyvei (AK, mint Anarchista/Autonóm/A Könyvtár) Társadalom/Politika/Környezet Humán tudomány Történelem Természettudomány Nyelvek - angol, német, eszperantó, cigány, magyar Szépirodalom Sci-fi, fantasy, utópia
Külön taxonómia még az eredet/tulajdon szerinti csoportosítás, ami a legkuszább az összes közül.
4
4. Táblázat Foglaltház könyvei Ponyvák - bárki elviheti őket Infoshop/distrobistro könyvei Itt az egyes tulajdoni információkat a számítógépes adatbázis tárolja. ingyenes anyagok - bárki elviheti őket megvásárolható anyagok - adott áruk van, aminek egy része visszakerül az anyag forrásához. Könyvtár könyvei (AK, mint Anarchista/Autonóm/A Könyvtár) A könyvek egy részébe már beragasztásra került egy ex libris, ami jogos tulajdonosukat hivatott megjelölni. Ez elvileg azt jelenti, hogy a tulajdonos bármikor képes visszavenni a könyveit. Jelenleg háromféle ex libris van a könyvtárban (a gyakoriság sorrendjében): Toxik Lajosbácsi Kaszás Tamás
Ezek a natív taxonómiák. Most megkísérlem leírni a térhasználatot. Az AK57 számos helyiségből áll, 4 különböző élettér található benne, melyeknek itt a meghonosodott nevét adom, rövid leírással: 5. Táblázat Könyvtárszoba Nagyon fontos, hogy itt nem csak könyvtár van, sőt egyáltalán nem ez a fő funkció! A distrobistro, mint funkció szintén nem meghatározó, bár a teret ezek uralják, és a két televízió, valamint a hozzájuk tartozó videó és DVD-lejátszó. A szobában fotelek, kerevet, és túlságosan sok szék található, ami megnehezíti a közlekedést. Néha ezt a nehézséget fokozza egy középen lefektetett dupla ágybetét. Leginkább
beszélgetések,
filmvetítések
történnek
itt,
és
általában
ez
a
legcsendesebb rész. Az, hogy mégis könyvtárszobának neveztetik, vagy azt jelenti, hogy nem találtunk megfelelő elnevezést, vagy azt, hogy a könyvtár nem a használat szempontjából fontos.
5
Aktívszoba Itt találhatóak a szerszámok és alapanyagok a műhely jellegű tevékenységek űzéséhez: festék, papír, karton, filctoll, kalapács, fűrész, ragasztószalag, és mindenki kedvence, a kitűzőgyártógép. A kabátoknak és felesleges ruháknak kialakított ruhásszekrény is itt kapott helyet, valamint egy franciaágynak kialakított raklapokból felépített magaslat, padlószőnyeggel borítva. Kocsma Itt egy pult és asztalok, székek vannak. Az egyetlen helyiség az AK57-ben, ahol lehet dohányozni. A szociális élet színtere. Ha csak kevesen vannak a helyen, akkor általában itt gyűlnek össze az emberek, és folyamatosan szorulnak ki az aktív-, majd a könyvtárszobába. Lakószoba Ezt a hivatalos felsorolásokban rendre kihagyjuk, mivel nem nyitott a közönség számára, bár ez csak egy elvi elkülönítés, mivel semmiféle biztonsági rendszer nincs - kivéve a szekrényeket, melyek lakattal zárhatóak. Aki huzamosabb ideig az AK57 lakója, az általában itt alszik, a négy ágy valamelyikén, melyek a szekrényekkel együtt szinte a teljes helyiséget elfoglalják.
Könyvek az Aktívszobában és a Könyvtárszobában vannak, illetve a Lakószobában néhány személyes könyv, könyvtári, vagy olvasás alatt. A bentlakók könyveiket a könyvtárban tartják, lehetőleg ex librissel ellátva. Nem mindegyik könyv tartalmazza a tulajdonosa ex librisét, mert ritkán szánnak rá időt, hogy beragasszák. Az Aktívszoba és a Könyvtárszoba tehát a fő könyvlelőhely: 6. Táblázat Könyvtárszoba A Könyvtárszoba egy négyzetalaprajzú helyiség, egy beugróval az egyik oldalán (ld. 1. Melléklet). distrobistro A beugróban rendeztük be az infoshop részt, ami két könyvespolcot jelent, három polc magasságban, illetve egy asztalt egy számítógéppel, ami az AK57 egyetlen rendszeresen működő számítógépe. Az distrobistro anyagain kívül még rengeteg minden van ezeken a polcokon, lényegében az irodafunckióhoz tartozó összes lim-
6
lom itt található: egy dobozban telefontöltők, tápegységek és hasonlók, egy tálcán cellux-olló-írószerhegyek, matricapapír és kész matricák, számítógépalkatrészek és így tovább. A megvásárolható könyvek és fanzinok, füzetek egy mappában kerültek összegyűjtésre, az asztal mögötti szekrényben - az egyetlenben ezen a részen, ami zárható volt egészen tegnap estig, amikor Lajosbácsi beletörte a kulcsot. Ez azt jelenti, hogy ezek a dolgok csak néhány ember számára hozzáférhetők, és nem láthatók a nagyközönség számára. Az distrobistro funkciót nem jelzi kiírás sem a falon, csak néhány szétdobált fanzin egy fal melletti asztalon. A Könyvtár A Könyvtár az egyik fal melletti könyvszekrényekben kapott helyet, a 3. Táblázatban említett kategóriákra bontva, amik általában 1-1 polcot foglalnak el (ld. 2. Melléklet). A könyvek egyszer abc sorrendbe lettek rendezve (szerző szerint), ami csak többékevésbé maradt meg. A legtöbb polcot zárható szekrényajtók védik. A zárhatóság fogalma itt az ajtókra csavarozott hevedereket takar, amikhez lakatok tartoznak, melyek az infoshop szekrényben nyugszanak. Így tehát végsősoron nyitható szekrények, viszont általában az előttük elhelyezett széksor miatt (említettem már, hogy túl sok szék van a szobában) mégsem hozzáférhetők. (Ld. 3. Melléklet.) Aktívszoba AK57 könyvei Ezek a fő hirdetőtábla alatt, egy derékig érő, tologatható bárszekrényre emlékeztető kovácsoltvas/üveg polcon helyezkednek el, és olyan 'ponyva' besorolású könyvek, amiket a kiírás szerint bárki elvihet.
3.2. Honnan származnak a könyvek? Hogyan kerülnek oda? A foglaltház egész logikája, William Gibson szavaival 'a talált tárgy esztétikája', vagyis a kollázs elvei szerint a könyvek is, mint minden más a házban, heterogén forrásokból állnak össze, a magántulajdon különböző módokon átfolyik köztulajdonba, aminek szintén több változata van. Összességében tehát a szubkultúrára jellemző a tulajdon tematizálása, ami a mindennapi tulajdonfogalom elkülönböződéséhez vezet, és mindenféle alternatív tulajdonformák jönnek létre. Ezek explicit vagy implicit szabályrendszerekben öltenek formát, illetve az emberek közötti diskurzusban
7
fejeződnek ki. A tulajdonnak ez az atipikus struktúrája, valamint az ezt alakító és fenntartó diskurzus is a tőke kapitalista tulajdonformája ellenében artikulálja magát, tehát a felhalmozás helyett a közössé tételre helyezi a hangsúlyt. Természetesen ezekben a formákban is ugyanúgy jelen van a felhalmozás és a magántulajdon, a köztulajdon inkább összefoglalja ezeket a formákat. A közös könyvtulajdon nagy részét senki sem használja, tehát csak elviekben lesznek közkincsé ezek a könyvek. Másrészt, ez nem zárja ki, hogy ez a nagy halom könyv más funkciókat is betöltsön. 7. Táblázat: Könyvek forrásai Könyvtár Toxik könyvtára (Toxik az AK57-ben lakik.) Lajosbácsi könyvei (Lajosbácsi hivatalosan a szüleinél lakik, de nagyrészt az AK57-ben.) Kaszás Tamás könyvei (Kaszás Tamás sokat jár az AK57-be.) Különböző egyéb magánadományok Lomtalanított könyvek Elhozott könyvek (Az egyik tag rokona örökölt egy lakást, amit bútorozatlanul akart eladni, így egy csomó bútort és könyvet elhozhattunk.) Distrobistro Megvásárolható anyagok A distrobistro alapkoncepciója, hogy 'metadistrokent' mukodjon. A distro az angol distribution (terjesztő) rövidítése, és a harcore punk szubkultúra egyik jellegzetes képződménye. A distrok sokszor zenekarokhoz kapcsolódnak, és a koncerteken árusítanak pólókat, fanzinokat, kitűzőket. A distrobistro ezeket az házaló terjesztőket látná el stabil helyszínnel, és megállapodás szerinti jutalékért árusítaná az anyagaikat. Ennek megfelelően a distrobistro megvásárolható anyagai ilyen distrokból származnak. Speciális származási hely még a Gondolkodó Antikvárium, amit magukat kommunista-anarchistának valló emberek csinálnak, és az antikváriumon kívül könyvesboltot is üzemeltetnek. Ingyenesen elvihető anyagok
8
Ezeket leginkább zöld civil szervezetek, vagy művészeti szervek képviselői adományozták. Soknak van ára, de mivel már nem aktuálisak, és több példány maradt az adott szervezetnél, ezért jobbnak látják, ha nem az ő pincéjükben porosodnak. AK57 - ponyva Túlnyomó részt lomtalanított és elhozott könyvek.
3.3. Hogyan használják az emberek ezeket a könyveket? Általánosságban nem használják. Az általános ökonómia szerint sokkal több könyvet hoznak az emberek, mint amennyit elvisznek. A könyvadományozás gazdasági értelemben altruisztikus aktus, így feltételezhetjük, hogy a könyvek csereértékének bevételi oldalát valamilyen szimbolikus elem egészíti ki. Ez lehet egy egyszerű 'adni jó' élmény is, de a hely legalábbis szimbolikus értelemben vett átpolitizáltsága miatt ezt inkább egy alternatív társadalom tudatos építésének gesztusaként értelmezném, ami magában ettől még gesztus marad, és nem átgondolt folyamat, ugyanakkor lehet egy átgondolt folyamat egyik mozzanata is. Ahogy a foglaltházban a talált tárgyak esztétikája érvényesül, úgy itt is a talált könyvek használatáról beszélhetünk. Nagyon valószínűtlen, hogy valaki azért jöjjön az AK57-be, mert meg akar találni egy bizonyos könyvet, vagy egyáltalán azért, mert könyveket keres. Az a jellemző, hogy az emberek, akik más okokból vannak a helyen, üres óráikban, vagy perceikben, találkoznak egyegy könyvvel. Mivel a könyvek használata igen sporadikus, viszont az abc sorrend bomlási sebességéből ítélve a könyveket valamennyire mégis használják, itt csak sporadikus példákat tudok megemlíteni: 8. Táblázat: Sporadikus könyvhasználati módok (az interjúk alapján) Könyvek elvitele érdeklődés alapján Több embertől hallottam, hogy talált egy-egy érdeklődési körébe tartozó könyvet, és ezt el is vitte a könyvtárból, a formális kölcsönzési procedúra nélkül. Kaszás Tamás képzőművész, Petri György: 'Az ellenállás hagyománya' c. könyvét vitte el. Herbal - egy másik interjú-alany, aki kb. hetente jár az AK-ba - egy mozgalomtörténeti könyvet vitt el. Lajosbácsi néhány barátjával többek közt velem - mostanában alakított Feminista Férfi Kört. Ezért elkezdett feminista irodalmat
9
olvasni, először egy képregényes formában megírt bevezető könyvet (az 'Introducing...' sorozatból), majd egy 'Marxizmus és feminizmus' címűt. Könyvek elvitele országismereti érdeklődés alapján Az AK57-ben mindig vannak nemzetközi átutazók, leginkább anarchisták, vagy más ingyenélő népség, illetve punk zenekarok, akik Budapesten turnéznak. Nekik általában nincsen saját útikönyvük, így a könyvtárban talált könyvekből, és persze a foglaltházban előforduló emberektől tájékozódnak, amikor városnézésre indulnak. Akik hosszabb ideig maradnak, ami nem ritka, sokszor a magyar nyelvkönyvek iránt is érdeklődnek. Ha nem találnak meg valamit, akkor beszerzik egy könyvesboltból, és gyakran itt hagyják, amikor továbbálnak. Így most már az alapvető világnyelvekből van Budapest vagy Magyarország útikönyv a könyvtár állományában, és angol nyelvű magyar nyelvkönyv is. Van még több Budapest térkép is, az egyik a kocsma falán, a másik az egyik ajtón, amin az üres házak vannak bejelölve. Van biciklis térkép is. Könyvek használata egyetemi tanulmányokhoz Elég sok egyetemista jár az AK57-be, és ezek néha találnak egyetemi tanulmányaikhoz kapcsolódó könyveket, akár azért, mert eleve a könyvtár állományába tartoznak, akár azért, mert egy másik egyetemista hozta magával őket. Én pl. jelen dolgozathoz itt találtam meg az 'Olvasás szociológiája' c. könyvet, amiből a Központi Szabó Ervin Könyvtárban csak egyetlen tanulmányt volt időm elvolvasni, és már nem volt kölcsönözhető példány sem. A kötet egyébként pont a Szabó Ervin Könyvtárból származott. Lajosbácsi, és Hajnal is tart az AK57-ben saját könyveket, egyetemi témáikban, mivel néha itt dolgoznak. Könyvek a beszélgetésekben Az AK57-ben minden délután összegyűlik kb. 10-15 ember, és folyamatosan beszélgetnek. Általában programok is beékelődnek a beszélgetésbe (vitakör, olvasókör, megbeszélés, filmklub, műhely-foglalkozások). Beszélgetés közben azonban vannak üresjáratok, amikor az emberek sokszor belelapoznak valamelyik könyvbe, amit elöl találnak. Ilyenkor tulajdonképpen a könyvvel folytatják a beszélgetést, ugyanolyan hektikusan forgatva a kötetet, ahogyan egy beszélgetés szokott alakulni - elidőzve a részeknél, ami megragadta a figyelmüket, ugrálva a fejezetek között, és így tovább. Másrészt, amikor újrakezdődik a beszélgetés - akár percek, órák, vagy napok múlva - olvasmányaik, vagy akár az adott könyv a maga fizikai mivoltában - tematizálódnak, vagyis a beszélgetés témájává válnak, akár ismertetés, akár megvitatás formájában.
10
3.4. Hogyan használják a könyvek szerveződéseit az emberek? Mivel az infoshop és A Könyvtár története lényegében nem különbözik, nem szükséges külön-külön kifejteni őket. A distrobistro metadistronak indult, tehát állandó hellyel nem rendelkező magánterjesztők anyagait lehetett volna megtalálni az AK57-ben valamivel drágábban, a befolyó összegből pedig saját anyagokat vettünk volna. A distro fogalmáról már a 7. táblázatban ('Könyvek forrásai') írtam. E mellett zöld szervezetek kiadványait (Zengő könyv, E-számok katalógusa, stb.) terjesztette volna, illetve a Barikád kiadó és a Gondolkodó Antikvárium (ez a kettő utóbbi egy hely/szervezet) hagyományosabb értelemben vett marxista-rendszerkritikus anyagának hozzánk közelebb álló részét is. A Könyvtár egyrészt adott volt, mivel Toxik, amikor beköltözött az AK57be, magával hozta az otthoni könyvtárát, illetve folyamatosan áramlottak a talált/adományozott könyvek, úgyhogy ki kellett találni valamiféle rendszert az elhelyezésre és a kölcsönzésre. Azért a feltételes mód, mert jelenleg mindkét szervezeti egység csak vegetál, lényegében már hónapok óta nem történt semmi, és még a kezdéshez szükséges lépések közül sem valósult meg minden. Az 5-6 fős szervezőbizottság egy része kilépett, egy része pedig egyszerűen alulmotivált, hogy a szintentartáson kívül bármit is tegyen. Ez sokszor tematizálódik is a beszélgetésekben, és az érintettek általában kétféle okot jelölnek meg magyarázatként. Először is, a hely fenntartása túl sok energiát emészt fel ahhoz, hogy a könyvekkel törődjenek, vagy saját szavaikkal, hogy megengedhessék maguknak azt a luxust, hogy 'munkásból értelmiségivé' változzanak. Másrészt, mivel a hely közönsége általában, a már összeállt infoshop és könyvtár szolgáltatásokat csak nagyritkán használja, ezért úgy tűnik, mintha felesleges munka lenne tovább dolgozni a nyilvántartáson, a beszerzésen, stb. Erre a szokásos ellenérv az, hogy ha egyszer 'kész' lenne valamelyik szolgáltatás, akkor el lehetne kezdeni komolyabban reklámozni (Indymedia, plakátok, matricák), és akkor a kereslet is nőne. Ha nem a szervezőbizottság motivációját vizsgáljuk, hanem az AK57-ben előforduló emberek viselkedését, akkor adódik egy újabb értelmezési lehetőség. Az AK47-ben megforduló emberek laza közösségként működnek, ami azt jelenti, hogy egy informális személyközi hálóban mozognak, ahol az emberek nem kölcsönözni szoktak egymástól, hanem kölcsönkérni. Így hát amennyi kölcsönzésre igény van, az gyakorlatilag baráti alapon intéződik, és nem szükséges hozzá a sok munkával kialakított infrastruktúra. Sem a közösség, sem a kereslet nem nőtte még ki annyira magát, hogy a könyvek áramlása túllépjen a baráti kapcsolatokon. Ez persze nem magyarázza meg, miért olyan alacsony a kereslet, de erről már fentebb esett szó: mert nem olvasni/kölcsönözni/ vásárolni járnak az emberek a foglaltházba. Ez azért érdekes, mert ezekre a funkciókra kialakított 11
tér és infrastruktúra van. A baráti kapcsolatok elmélete tehát nem teljes magyarázat, viszont az sem egyértelmű, hogy miért érdekelné egyáltalán a közönséget a könyv. Ehhez a célcsoport AK57-en kívüli olvasási szokásait kellene megvizsgálni, illetve gazdasági/intellektuális/életmódbeli hátterüket, amire jelen dolgozat keretében nem adódik alkalom.
3.5. Milyen más funkciót tölthetnek be ezek a könyvek, ha nem olvassák őket? A primér funkionalitáson túlmutató vizsgálat bármilyen kultúrális analízis esetében alapvetően kétféle lehet: vagy értelmesnek tartjuk őket, vagy értelmetlennek. Az első esetben általában valamiféle szimbolikus funkcióról beszélünk, a második esetben pedig a vizsgálódás körén kívül eső körülményről, vagyis puszta kontingenciáról. Ebben az esetben mindkét kiindulópont termékeny lehet az értelmezésnél, vagyis mindkettőre találunk bizonyítékokat az anyagban. Egyrészt a könyvek lehetnek annak a lim-lomnak a részei, ami a költözések és lomtalanítások alkalmával felgyülemlik a házban, vagy lehetnek egy kifulladt vállalkozás félbemaradt mementói, amik fölösleges tárgyakként, puszta környezetként megcsontosodva foglalják a helyet. Másrészt lehetnek különféle nem konkrétan olvasáshoz kapcsolódó reprezentációs minták megvalósulásai. Ezek a következő bekezdésekben kerülnek kifejtésre. Az első értelmezési lehetőség bizonyos fokig a kontingenciához tartozik. Mivel a viszgált szubkultúrában fontos szerepet játszik a tolerancia, a liberális, sőt libertáriánius beállítottság bizonyos tehetetlenséget kölcsönöz neki, vagyis nincsen olyan erős ideológiai alapú szelekció sem az emberek, sem a könyvek esetében, mint a bolsevik vagy náci szubkultúrák esetében. Részben szintén kontingenciának számít a külső társadalom felé irányuló legitimációs kényszer. A könyvtár és a könyvesbolt a többségi társadalomban - és egyébként a vázolt szubkultúrában is - a művelődéshez kapcsolódó pozitív előjelű szimbólum. A könyvtár a múlt alapján legitimálja a jelent, a hagyomány, a megalapozottság értékmegőrző erejével bír. A könyvesbolt az adott (szub)kultúra jelenlegi szellemi színvonalának, valamiféle nívós diskurzusnak, szellemi életnek a jele. Az illegális házfoglalásoknál döntő jelentőségű lehet, hogy sikerül-e az adott szubkultúrának - ami természetesen tettlegesen és retorikájában is a többségi társadalom értékei ellen lép fel - legitimálnia magát a többségi társadalom által értékesnek tartott elemek felmutatásával. A baloldali hagyomány tipikus stratégiája ilyen esetekben a kultúrára hivatkozás. A jobboldali hagyomány tipikus stratégiája olyan szimbólumok, vagy akár szimbólum erejű szövegek 12
felmutatása, amik a gyökereket, az eredetet hangsúlyozzák. Jelen esetben mindkét stratégia tetten érhető. Igaz, nem illegális foglaltházról van szó, ezért ez a legitimációs igyekezet némiképp felesleges, azonban az AK57 közvetlen elődje, a Centrum Áruház illegális foglaltház volt, és úgy tűnik a szervezők reflexei megmaradtak. Másrészt az AK57 kimondottan modellként jött létre egy jövőbeli illegális foglaltház számára. Nagyjából hasonló okokból egy olyan értelmezési lehetőség is elképzelhető, hogy a könyvek belső legitimációs igényeknek felelnek meg, vagyis a fiataloknak, akik nagyrészt a többségi társadalomban szocializálódtak, tehát internalizálták annak értékeit, maguknak is szükségük van arra, hogy olyan univerzális értékeket tartsanak fenn, melyek segítségével részben leküzdhetik azt az érzésüket, hogy marginalizálva vannak. Az az állandó képzet, miszerint egy elnyomó rendszer kizsákmányolt tagjai vagyunk, felerősíti az ilyen, és ehhez hasonló reflexeket. Ilyen értelemben az is megállja a helyét, ha amellett érvelünk, hogy a magát 'ellenállónak' kikiáltó szubkultúra tevékenysége tulajdonképpen kimerül abban, hogy olyan reprezentációs vehikulumokat állít elő, amikben egyaránt kiélheti és kikiálthatja politikai identitását, és legitimálhatja létezését. Ezzel külsőleg és belsőleg is újratermeli önmagát: a belső reprezentáció az identitás fenntartását; vagyis az intenzív művelést, vagy a fajfenntartást jelenti, a külső reprezentáció célja pedig a védelmen túl nyilvánvalóan az extenzív művelés, vagy szaporodás. Az olvasás pusztán az első funkciót töltheti be, a könyvek gyűjtése és rendbentartása viszont mindkettőt. Ez az értelmezés tehát megmagyarázza azt, hogy a beszerzések száma miért nagyobb a kölcsönzések számánál, ami egy könyvtár esetében deviáns adat, és mint ilyen értelmezésre szorul. A fentieket figyelembe véve a könyveket tekinthetjük akár a dekoráció részének is, ami szintén a kultúra/művészet és a politikai tematikájú jelképek egyvelege, a fent említett külső és belső funkciókkal. Ezt erősíti meg az a befogadási gyakorlat, amiről fentebb beszámoltam, miszerint a könyveket a beszélgetések szüneteiben beálló kommunikációs vákum üres tereinek kitöltésére használják, egy hektikusnak nevezhető befogadási modell keretében. A legeredetibb, szintézis jellegű értelmezési kísérlet szerint a könyvtár tulajdonképpen temető. A temető olyan hely, ahol az emberek elődeiket gyűjtik össze, nem azért, mint ha bármi hasznuk lenne belőle (ha pusztán higiéniai elvárásaik lennének velük szemben, akkor elégetnék őket), hanem csak hogy meglegyenek valahol. A könyvek Maurice Blanchot szerint szubjektumok, melyek halottak, amikor nem olvassák őket, és a borító sírkövének felemelésére Lázárként lépnek az olvasó elé. Az összegyűjtés és rendszerezés motívuma persze nem csak az archiválást szolgálja, hanem az elkülönítést is: a temető ráccsal van körülvéve, a halottak súlyos sírkövek alatt, koporsókban nyugszanak. A szekrényajtók, és az előttük makacsul sorakozó széksorok, amik megnehezítik a hozzáférést, így is értelmezhetők. Az AK57 könyvtára tehát a mozgalmi hagyomány 13
és az apák értékeinek (sokszor fizikailag az apák/nagyapák és anyák/nagyanyák hagyatékának) gyűjtőhelye, puszta archiválási funkcióval, aminek közelsége azonban igen fontos a közösség számára saját identitásának mégélésében. Egy ilyen kapcsolat nyilvánvaló ödipális feszültségeket rejt magában, amik az elkülönülés/azonosulás kettősségének kontextusában bomlanak ki, de ennek mélyebb kifejtésére a jelen dolgozat keretei nem alkalmasak. Itt csak annyit, hogy ez az értelmezési lehetőség megmagyarázza azt a kettősséget, ami a könyvtár puszta léte, valamint relatív kihasználatlansága között fennáll. A jelen pont (1.5) kérdésfeltevésében pont a jelenlétnek és a használatnak ezt a kettős struktúráját jelöltem meg, mint értelmezésre váró jelenséget. A nemhasználat, a felesleg nyitja meg azt a törést, ami jeltest és jelentés között feszül, vagyis a szimbolikus struktúra lehetőségét.
4. Összefoglalás A rendszeres leírástól így jutottunk el a hipotetikus értelmezésig, ahogyan azt a bevezetőben előrebocsátottam. Ahogyan a 2. pontban leírtam, az adott közösség íráshoz való viszonyának leírásához még legalább két jelenséget meg kellene vizsgálni, még akkor is, ha csak a helyben megvalósuló kulturális gyakorlatokat vesszük figyelembe. Mivel az AK57 saját fanzinnal rendelkezik, valamint több másik fanzin szerkesztőségeként működik, viszont a tágabb szubkultúra kiadványait is terjeszti, ezért ott kétoldalú kommunikációról, vagyis írott diskurzusról beszélhetünk. A falragaszok esetében viszont az egyoldalú termelés a jellemző, vagyis a törvényeket explicitté, írottá és láthatóvá tesszük, de a legritkább esetben olvassuk el, így a kulturális gyakorlatot leginkább mégis a szokásjog határozza meg. Ez persze nem különleges eset, hiszen a többségi társadalomban is ez a jellemző - az emberek nem ismerik a törvényeket, csak betartják őket. Ezzel kapcsolatban inkább az az érdekes, hogy míg a könyvek esetében kívülről jövő kommunikáció passzivizálódik, a falragaszok esetében belülről származó információk kövülnek meg, és igazi kommunikáció talán csak a fanzinok esetében jellemző. A 3. fejezetben azt vizsgáltam, hogyan osztályozzák fogalmilag, birtokjogilag és fizikailag a könyveket, majd arra kerestem a választ, hogyan élik meg könyvhasználatukban identitásukat az AK57-ben megjelenő emberek. A probléma az volt, hogy ha már egyszer annyi könyv van, mért nem foglalkoznak velük többet. Végezetül annyit tennék hozzá, hogy a foglaltházban megforduló külföldiek elmondása alapján, valamint a saját külföldi élmények fényében úgy tűnik, hogy a dolgozat legtöbb pontja más, nagyobb múltra visszatekintő helyekre is érvényes, mint például a bécsi EKH és a poznani Rozbrat.
14
---------- Mellékletek ---------1. Melléklet: Alaprajz.
15
2. Melléklet: A Könyvtár polcrendszerének leírása. 6 rekesz a fal mellett. Rekesznek egy-egy külön is mozdítható polc-elemet nevezek. Alul három rekesz van, rajta még három. A rekeszek számozási és leírási sorrendje a következő: a raktárhelyiség ajtajától a kiállítás folyosó ajtaja felé haladok, először a fenti, majd a lenti rekeszt írva le. 1. rekesz: Zárható szekrény. "Társadalom/Politika/Környezet", "Humán tudomány". Lakat és pánt védi, de nincs lelakatolva. 90% telítettség. Társadalom/Politika/Környezet: José Bové: A világ nem eladó, Chomsky: Powers and Prospers, Erich Fromm: The Anatomy of Human Destruction, Marx: Tőke (Bp-i városi tanács szakszervezeti bizottság vegyesiparcikk kereskedelmi irodája), Lewis Manford: A gép uralma, SchNews, Thoreau: Walden (kétszer angolul), Paul Virilio: Az informácios bomba; Háború és televízió. Kb. 10% angol. Humán tudomány: Foucault: Szexualitás története, Csányi Vilmos: Az emberi természet, Petri György: A szabadság hagyománya, EU-Csatlakozás 2004, Gilbert: Nürnbergi napló. Most tört bele a kulcs az infoshop szekrénybe, és a pajszert se találjuk. 2. rekesz: Zárható szekrény pánttal, nincs rajta lakat. "Történelem". Ez is székekkel van elbarikádozva. 75% telítettség. Churchill: Az angliai népek története, Francois Furet: Egy illúzió múltja - Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom, Bihari Péter: A huszadik század története fiataloknak. 3. rekesz: Két részből áll, az egyik nyitott. 50% telítettség. Témajelzés nincs. Ezekhez a könyvekhez könnyen hozza lehet férni. Törvénytelen avantgard - Galántai György Balatonboglári kápolnaműterme, Homoki-Nagy: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Látás és Ábrázolás: Gimnázium I.-III., A Biblia - a helyes taplalkozásról, Public vs. Private: Cultural Politics and the Art Market in Central and South-Eastern Europe, Studio 85 - katalógus. Sok katalógus. Alatta: lenyíló szekrény. 10% telítettség. A Fikikusok: Öt modern dráma, Német nyelvtan középiskolások számára, Térképek és szórólapok, Idegen szavak szótára, Anglicizmusok és Amerikanizmusok, Mobilközösség-mobilmegismerés. 4. rekesz: Alsó sor. Fehér lepellel elfüggönyözött. Felső polc: "Természettudomány" - 10% telítettség. Alsó sor. "Nyelvek - angol, német, eszperantó, cigány, magyar." 75% telítettseg. 16
5. rekesz: Felső sor. "Szépirodalom". 99% telítettseg. Fekete lepellel letakarva, leplen indymedia jel. Közepesen jól hozzáférhető. Günter Grass: Bádogdob, Thomas Mann: Elbeszélések, Gergely Ágnes: Királyok földje, Moliére: Drámák, Wass Albert: Átoksori kísértetek. 6. rekesz: Alsó sor. "Sci-fi, fantasy, utópia". Csatos szekrény, lakat nélkül. Orwell: 1984, William Gibson: Neurománc, William Peter Blatty: Az Ördögűző, Arthur C. Clarke: 2001 Űrodüsszeia, Fekete Gyula: A szerelmesek bolygója. 70% telítettség. Alsó polc: Lukács György: Lenin, Beládi László - Krausz Tamas: Sztálin, A világirodalom legszebb versei II., Szédítő táj - 11 svéd költő, Skandináv költök antologiája. 85% telítettség.
17
3. Melléklet: Fotók.
A könyvtár szekrényei
Az Aktívszoba
A kocsma
1. rekesz: Társadalom/Politika/Környezet Humán Tudomány
18
2. rekesz: Történelem
4. rekesz: részlet (Nyelvek)
5. rekesz: Szépirodalom
6. rekesz: Sci-fi, fantasy, utópia
19
