Könnyűipari mérnök (papíripari, csomagolástechnikai) Szakmabemutató információs mappa

Könnyűipari mérnök (papíripari, csomagolástechnikai) Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: KENYERES ANDRÁS SZAKMAI LEKTORÁLÁS: SZÉPE CLAUDIA

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Könnyűipari mérnök (papíripari, csomagolástechnikai)

„(…) ahogy egy gyárszennyezte piszkos folyóban is meg-megvillan egy szép hal teste, úgy a hulladékpapír áramában is fel-felcsillan egy értékes könyv gerince…” /Bohumil Hrabal/ A könnyűipari mérnökök jellemzően a fogyasztási cikkek termelésének irányításában vesznek részt, például a papír-, ruha- cipő-, bőr-, szőrme- és nyomdaiparban. Túl azon, hogy megszervezik és irányítják a gyártási folyamatokat, kutatásokat is végeznek az adott területen, amelyek eredményét későbbiekben a gyártás tökéletesítésére használják fel. Az ipar, ezen belül pedig a könnyűipar rohamos fejlődésével a mérnököknek is tartaniuk kell a lépést. Vagyis ahhoz, hogy sikeresen tudják hivatásukat gyakorolni, mindig naprakésznek kell lenniük az új technológiákról is. A magas szintű tárgyi tudás mellett felelősségtudat is kell szakmájukhoz, hiszen egész üzemek termelése múlik szakértelmükön és munkabírásukon. A könnyűipari mérnök munkájának mindennapjaival Kenyeres András segít megismerkedni. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ezeken a szakterületeken? 1. A könnyűipari mérnök előkészíti a termék gyártását, kiválasztja a szükséges alap- és segédanyagokat.

„Egy papírgyárban például meghatározza az adott papír, illetve kartonfajta előállításához

szükséges

rost-,

segéd-

és

adalékanyagok

fajtáinak

minőségválasztékát, illetve előírja a gyártáshoz szükséges anyagsűrűséget. Mindezek előtt azonban értelmeznie kell a gyártási előírásokat és utasításokat”

A-1



– mondja Kenyeres András.

A papírgyártás lényegében abból áll, hogy a cellulózt szétaprózzák rostjaira, ezekből vízzel pépet készítenek, szitákkal egy réteget emelnek ki belőle. Miután megszárad, ebből lesz a papírlap. Tehát csak fizikai eljárásról van szó: a rostok eredeti összefüggését megszüntetjük, és új alakba rendezzük át azokat. Kémiai eljárás csupán a cellulózrostok szennyezéseinek eltávolításához szükséges. A papír előállításához legtöbbször hozzátartozik az enyvezés, mert enélkül a papiros nedvszívó marad, és alkalmatlan az írásra. (Forrás: www.kfki.hu)

A mérnök elsődleges feladata, hogy miután kézbe vette a gyártást előkészítő dokumentációt, eldöntse, melyek a leginkább megfelelő alap- és segédanyagok az adott termék előállításához. Mindezt a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok együttes figyelembevételével teszi. Kenyeres András szerint „ezt követően a mérnök kialakítja az ún. behordási programot. Ez a gyártásban részt vevő anyagok felhasználási ütemét és módját hivatott pontosan előírni.” A papírgyártásban alapanyag-előkészítésen a papírgépre kerülő rostanyagok előkészítéséhez szükséges munkaműveleteket értjük. Ezek a következők: előfoszlatás, csomótlanítás, őrlés, keverés, segédanyagok adagolása, hígítás, tisztítás, osztályozás. Az egyes műveletek között az anyagot hosszabb-rövidebb ideig tárolókádakban tartják. Ez egyrészt a jobb duzzadást szolgálja, másrészt biztosítja a gyártás folyamatosságát.

2. A gyártás megkezdésével a mérnök felel a gyártási folyamatok és az egyes munkafázisok lebonyolításáért. A mérnöki munka fontos részei a különböző mérési és ellenőrzési tevékenységek a gyártás során. A mérnök legjellemzőbb feladatköre a gyártás

A-2



irányítása a faipar és könnyűipar különböző területein. „Ismernünk kell a technológiai folyamatokat, hogy melyik gép pontosan mit és hogyan csinál. A gyártás bármely pontján közbeavatkozunk, ha úgy látjuk, valami nem az előzetes terveknek megfelelően történik. Ehhez persze szinte folyamatosan jelen kell lenni, és észrevenni a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy egy bizonyos munkafázis félresiklott. A mi szakmánkban nagyon szigorú minőségbiztosítási szabályoknak kell megfelelni. A hatékonyság szempontjából pedig az is nagyon lényeges, hogy már azelőtt helyrehozzuk az észlelt problémát, mielőtt tényleges kárt okoz, vagyis mielőtt selejtes termék keletkezik” – magyarázza Kenyeres András. A mérnök ellenőrzi a különféle előkészítő és gyártó berendezések működését. Gyártás közben is folyamatosan értékeli az eredményeket, és elvégzi a szükséges kiigazításokat. A végtermék minőségét szintén ellenőrzi, és gondoskodik annak megóvásáról. A papírgyártásban például a következő folyamatokat irányítja: • az elsődleges és a másodlagos rostanyagok előkészítése • a papírpép tárolása és a másodlagos rostanyagok kezelése • az anyagsűrűség beállítása • a papírpép tisztításának és osztályozásának folyamata • a segédanyagok előkészítését és adagolása • a lapképzés, a préselés és a szárítás • a papírgépen belüli felületkezelés • a papír kiszerelése • a készáru kezelése, a tárolás, a raktározás és a kiszállítás 3. A könnyűipari mérnök feladata továbbá, hogy a termeléshez szükséges eszközöket

és

gépeket

rendszerbe

A-3

szervezze,

karbantartásukról



gondoskodjon. A könnyűipari mérnökök specializációjuknak megfelelően megtanulják a szakterületükön alkalmazott gépek működési elvét, illetve alkalmazását. Ha olyan munkaterületen vagy beosztásban dolgoznak, ők tervezik meg a gyártási folyamatot. Ha pedig a termelésirányításban vesznek részt, az ő dolguk, hogy meghatározzák a munkafolyamatok egymásra épülését. (A papírgyártásban például a szárítási idő, vagy a felületkezelések fajtája és sorrendje, illetve az ehhez használt gépek megfelelő beállítása tartozik ide.) A termelésben részt vevő gépek magas szintű ismerete azért elengedhetetlen, mert enélkül a mérnök nem tudná ellátni hibaészlelési és karbantartási feladatait. A tényleges karbantartást, javítást persze nem ő végzi, de a probléma keletkezését és okát neki kell észrevennie. 4. Azok a könnyűipari mérnökök, akik nem a termelésirányításban vesznek részt, megtervezhetik az üzemeket, és elkészíthetik a működtetésére vonatkozó terveket. A mérnöki végzettség olyan magas szintű rendszerismeretet feltételez, melynek birtokában a mérnök meg tudja tervezni a szakterületéhez tartozó üzem teljes felépítményét és működését. (Ehhez meg kell válaszolnia a következőket: hol, milyen körülmények között folyjon a termelés, mekkora területen, milyen gépek szükségesek a gyártáshoz. Milyen sorrendben, milyen alapanyagokra lesz szükség, és ezeket milyen körülmények között tárolják. Hogyan és hol történjen a kiszerelés, szállítás, mekkora a tervezett termelési folyamat emberierőforrásigénye stb.) 5. Gazdálkodik a termelésben részt vevő egyéb erőforrásokkal. Az adott feladathoz hozzárendeli a beosztottak létszámát, illetve rendkívüli feladat vagy létszámhiány esetén segítséget vesz igénybe. Gondoskodik a

A-4



termelő berendezések kapacitásának kihasználásáról. A technológiai utasításban szereplő anyag- és energianormákat betartja és betartatja. Használja a folyamatirányítási rendszert. Ellenőrzi a berendezések műszaki állapotát, eldönti, hogy lehet-e ezeket üzemeltetni. Ha szükséges, hibalistát készít, és rangsorolja a javításokat a sürgősség szempontjából. A termeléskiesést okozó váratlan meghibásodások elhárításával kapcsolatban intézkedik, valamint ellenőrzi és átveszi a javított berendezéseket. 6. Jelentéseket, költségbecsléseket állít össze, folyamatokat dokumentál.

A mérnöki munka minden területen magas fokú precizitást igényel. Nincs ez másként

a

dokumentáció

esetében

sem.

Mivel

a

termelés

szigorú

minőségbiztosítási előírások szerint történik, a termelést megtervező és irányító mérnökök feladata az is, hogy a gyártást lépésről lépésre dokumentálják. Különös tekintettel kell lenniük a hibás folyamatokra, a felmerülő problémákra, valamint kezelésük módjára. Mindezek mellett a könnyűipari mérnök terveket is készít

a

gyártás

menetére,

illetve

kísérleteket

végez,

hogy

egyes

munkafolyamatokat tökéletesítsen. Ezeket szintén dokumentálja, hiszen az általa megtervezett

és

kidolgozott

újítások

sokszor

gazdaságosabbá

és

versenyképesebbé tehetik a termelést. 7. Betartja és betartatja a környezetvédelmi előírásokat, módszereket dolgoz ki a hulladék kezelésére.

Az anyagkiválasztásnál figyelembe veszi a környezetvédelmi követelményeket, a technológiai folyamatokat pedig a lehetőségekhez mérten környezetbarát módon viteti végbe. Rendkívüli környezetszennyezés esetén azonnal intézkedik, illetve gondoskodik arról, hogy az üzem területén keletkezett veszélyes hulladékokat előírás szerint kezeljék. A-5



8. A kutatás és fejlesztés, a termékfejlesztés és -kialakítás területén dolgozó fa- és könnyűipari mérnökök feladata a műszaki fejlesztések, új technológiák kidolgozása saját szakterületükön. Tevékenységük célja, hogy az addigi és az új termékek funkciójából kiindulva optimális technológiai eljárásokat fejlesszenek ki, azokat kipróbálják, tökéletesítsék. A korszerű gyártásban szerzett – különösen a gépesítési és az automatizálási – tapasztalatokat nagyon jól tudják hasznosítani.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Az adminisztrációs, dokumentációs tevékenységekhez használt irodai eszközök és a számítógép mellett a gyártási területen dolgozó mérnökök főképpen előkészítő- és gyártó berendezésekkel találkoznak. Működési területétől függően a legkülönfélébb alap- és adalékanyagokkal, rostanyagokkal, vegyszerekkel dolgozik, bár közvetlen kapcsolatba ritkán kerül velük. A textilgyártásban például gyapjúval, pamutszövetekkel, gobelin alapanyagokkal, szintetikus szálakkal, műszaki textíliákkal. A papírgyártásban rostokkal, cellulózzal, enyvvel, valamint szita- prés- és szárítógépekkel, illetve az ún. tamburral (erre tekercselik fel a kész papírlapokat). A csomagolóiparban a mérnök leginkább újrahasznosítható alapanyagokkal találkozik, illetve növényi anyagokkal (pl. kukorica).

Hol végzi a munkáját? Termelésre szakosodott üzemekben. A gyártás irányítójaként saját irodával rendelkezik. Közel azonos mennyiségű időt tölt azonban közvetlenül a gyártó csarnokban, a gépek mellett.

A-6



Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Napi kapcsolatban áll: •

részlegvezetőkkel,

•

műszakvezetőkkel,

•

minőségügyi mérnökökkel és ellenőrökkel,

•

anyagbeszerzőkkel,

•

a kereskedelmi osztállyal,

•

szállítókkal,

•

csomagoló- és rakodómunkásokkal,

•

gép-karbantartókkal.

A-7

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK


Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A mérnök jellemzően szellemi munkát végez, ezért nem követelmény a különlegesen erős fizikum, vagy a mozgásügyesség. Szakmai és anyagi felelőssége azonban igen nagy. Feladatai sokrétűek és összetettek, munkaideje alatt folyamatos összpontosítást kívánnak meg tőle. Az üzemi termelés sokszor egyáltalán nem áll le, ezért a mérnökök is gyakran dolgoznak váltott műszakban. Így a termelést irányító mérnöknek alkalmazkodnia kell a váltakozó műszakokhoz, és ennek megfelelően berendeznie életét. A reggeli, délutáni és éjjeli műszakok váltakozása zavart okozhat az ember bioritmusában. Ez fáradékonyságot, alvászavarokat is okozhat. A munka jellege és követelményei: ülő és álló testhelyzetben, épületben végzett szellemi munka, könnyű fizikai munkával párosulva.

Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Az üzemi munka mindig veszélyes. A könnyűipari gépek szinte mind hangosak, ezért a termelés irányítása zajártalommal járhat. (A megfelelő védőeszköz használatával azonban ez kiküszöbölhető.) Mind a textil-, mind a bőr-, ruha-, cipő-, és papíriparban használnak vegyszereket, illetve egészségre ártalmas kémiai anyagokat. Számos ezek közül bőrirritációt okozhat, és soknak a belélegzése károsan befolyásolhatja az élettani folyamatokat, vagy károsíthatja a tüdőt és/vagy a májat. Ezen felül a gyártásban részt vevő gépek különböző forgó, mozgó alkatrészei fizikálisan is balesetveszélyesek. A gép elkaphatja például a közelébe lépő ingujját, és magához ránthatja. Emiatt roncsolásos és zúzódásos balesetek is előfordulhatnak az üzemekben. Éppen ezért fokozottan be kell tartani a biztonsági előírásokat.

B-1

KÖVETELMÉNYEK


Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Kizáró ok, ha a munkavállaló: •

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet

•

fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozó tényező, ha a munkavállaló: •

ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

együttműködést kívánó munkát nem végezhet

•

többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Csak bizonyos munkakörökben kizáró ok, ha a munkavállaló: •

jó tapintást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

zajos munkahelyen munkát nem végezhet

•

poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

•

allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet

•

vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

A termelésben pontosan szabályozzák a folyamatokat, melyek során nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniás előírásokra is. A legtöbb üzemben bizonyos mértékű védőruházat viselete szükséges. Egyes helyeken pedig védőmaszkot is használnak az egészségre ártalmas részecskék belélegzése ellen. A könnyűipari mérnököknek szükségük van bizonyos fokú kézügyességre a munkafogások elvégzéséhez és betanításához. Szemüveg, hallókészülék viselése nem akadály, ugyanakkor a nyomda- és a papíriparban kizáró ok lehet a színtévesztés, vagy a

B-2


KÖVETELMÉNYEK

rossz térérzékelés. A faiparban és a bőriparban nagy szerep jut a tapintásnak is. A

mozgásszervi

problémák,

mozgászavarok

általában

a

gyakori

helyváltoztatással járó üzemi munkában okozhatnak nehézséget. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Ha valaki könnyűipari mérnök szeretne lenni, előnyös, ha az átlagosnál fejlettebb műszaki érzékkel rendelkezik. Szintén hasznos, ha gondolkodása racionális, valamint szeret problémákat felvetni, és megpróbál megoldásokat keresni rájuk. Fontos a rendszerszemlélet és a precizitás, és legalább ennyire a felelősségvállalás képessége. A munkavégzéshez szükséges kompetenciák: Szakmai tudás: •

elméleti ismeretek

•

anyagok előkészítése és adagolása

•

anyagismeret

•

anyagszerkezettan

•

gépismeret

•

gyártástechnológiák

•

szakmai számítások

•

műszaki leírások és rajzok

•

szerszámhasználat és gépbeállítás

•

környezetvédelmi szempontok

•

munkavédelem

Egyéb kompetenciák: •

nagy munkabírás

•

precizitás

B-3

KÖVETELMÉNYEK

•

felelősségérzet

•

kreativitás

•

műszaki szemlélet

•

határozottság


Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni, és milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ehhez a szakmához? Jónak kell lenni a reáltárgyakban. Mind a matematika, mind a fizika, mind pedig a kémia fontos, mert összefüggéseik ismerete nélkül a mérnöki feladatokat nem lehet ellátni. Hasznos, ha valakit érdekelnek a gépek és működési mechanizmusuk, illetve ha alapvetően műszaki érdeklődésű.

B-4

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?


SZAKKÉPZÉS

Alapadatok: A szakképesítés pontos megnevezése: könnyűipari mérnök (papíripari, csomagolástechnikai)

Mit kell tanulni a szakképzés során? A bolognai rendszerű, többszintű képzés bevezetésével párhuzamosan a magyarországi oktatás is átállt a többciklusú, alap- és mesterképzésből álló képzésre.

A

tanulmányokat

könnyűipari jelenleg

a

mérnök

munkakör

felsőoktatásban,

betöltéséhez

alapfokozaton

szükséges

(Bsc)

lehet

megszerezni. (Az alapfokozat egy úgynevezett képzési szint a felsőoktatásban. Ez már a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad. Egyben lehetővé teszi, hogy a hallgató a végzés után elhelyezkedjen, vagy mesterképzésen folytassa tanulmányait). A felvétel pontos követelményeit az adott intézmények határozhatják meg. A részletek a tájékoztató adott szakra vonatkozó részében találhatóak meg. Az alapfokozat mind államilag támogatott, mind költségtérítéses hallgatói jogviszony keretében megszerezhető. A műszaki és mérnöki ismereteket megalapozó első 4 félév jellegzetes tantárgyai: • matematika, • informatika, • műszaki kémia, • mechanika, • integrált irányítási rendszerek, • méréstechnika, • tervezéselmélet, • folyamatszervezés,

C-1

SZAKKÉPZÉS


• technológiaelmélet, • szabályozás és vezérlés, • közgazdaságtan, • vállalat-gazdaságtan, • jogi ismeretek, • logisztika, • mérnöki kommunikáció, • project menedzsment, • műszaki rajz, • környezettan stb. A negyedik félévben a hallgató több szakirány közül választhatja ki a neki legjobban tetszőt. A könnyűipari mérnök BSc szak szakirányai: • csomagoló és papírgyártó • divattermék technológia (választható iparági specializációval) • ipari rendszerfejlesztő (választható iparági specializációval) • kompozit és konstrukció (választható iparági specializációval) • nyomda és média • terméktervező (választható iparági specializációval) Az iparági specializációkra a képzés végén kerül sor. A képzés tematikája az alábbi területeket öleli fel: • a könnyűipari feldolgozás-technológia piaci igényeinek felmérése, illetve a szakmai termékparaméterekre történő lefordítása, azok tervezése • a könnyűipari termelési folyamatok és a szolgáltatások logisztikai és folyamatproblémái • termék és technológiamérési és -fejlesztési módszerek • a területre jellemző vállalkozások műszaki és szervezési kérdései C-2

SZAKKÉPZÉS


• új termékek, folyamatok, elemzési és szervezési módszerek azonosítása, belső logikai rendszerének megértése • a „divat és média” által érintett termékek megjelenési (design) és kommunikációs szempontú tervezése, a használati és gyártási szempontok szisztematikus érvényesítése, termékterv kialakítása • a kompozitok és konstrukciók tervezésénél jelenleg alkalmazott korszerű eljárások, tervezési szoftverek • a könnyűipari anyagfeldolgozás jellegzetes eseteinek tervezése, szervezése és irányítása • a könnyűipari termelési és szolgáltatási folyamatok rendszerszemléletű megvalósítása, a folyamatok átfogó szabályozása és fejlesztése • a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatok. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres záróvizsga, valamint az utolsó szemeszterben heti megadott óraszámban kötelező szakmai gyakorlatok teljesítése. A legalább 6 hetes szakmai gyakorlatot külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen kell teljesíteni. Lehetséges a tanulmányok folytatása a könnyűipari mérnök mesterképzési szakon szakirányon belül, de a többi szakirányban is. Doktori képzés keretében e foglalkozás képviselője a műszaki tudományok tudományterületén, a faanyagtudomány és technológiák programban képezheti tovább magát. Az ehhez javasolt alapprogram: rosttechnikai tudományok. Hol történik a szakképzés? Jelenleg az ország több felsőoktatást nyújtó intézményében kínálnak ilyen képzést.

C-3

SZAKKÉPZÉS


Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A érettségi vizsgák sikeres teljesítése a felsőoktatási felvételi alapfeltétele. A felvételi pontok számításához 2 érettségi vizsgatárgy eredménye szükséges. A felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül bármelyik kettő választható: matematika és biológia, vagy fizika, vagy informatika, vagy kémia, vagy szakmai előkészítő tárgyak. Szakmai előképzettség: A képzés megkezdéséhez szakmai előképzettség nem szükséges. Mennyi ideig tart a szakképzés? A szakképzés ideje 7 félév.

Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A szakma államilag támogatott és költségtérítéses formában is tanulható. A költségtérítés nappali képzésen átlagosan 185.000, levelező munkarendű képzésben 160.000Ft/félév. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? A képzésben résztvevők tervezett létszáma általában legalább 20 – legfeljebb180 fő között mozog.

C-4

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?

A könnyűipari mérnökként alkalmazottak havi átlagbére 226 769 Ft körül alakult 2008-ban. Ebben a szakmában az átlagjövedelem folyamatosan nő (a grafikonon látható, 2007-es visszaesést a világpiaci regresszió okozta). A szakmai gyakorlat és a tevékenységi kör szerint ez az átlagbér 226 769 és 271 960 Ft között változhat. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozás meghaladja az országos átlagkereset szintjét. A könnyűipari mérnökök jövedelmüket akár saját vállalkozás indításával egészíthetik ki.

Fa- és könnyűipari mérnök átlagkeresete 300 000 250 000 Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér

200 000 150 000

Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset

100 000 50 000 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008.

Forrás: http://www.epalya.hu/munka/foglalkozas.php

D-1



A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu.

Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? 2008-ban 49 fő szerzett könnyűipari mérnöki képesítést. E végzettséget több szakterületen lehet kamatoztatni. Jellemző munkakörök: bőripari üzemmérnök, könnyűipari kutató,

nyomdaipari üzemmérnök,

papíripari üzemmérnök,

ruhaipari üzemmérnök, textilipari üzemmérnök.

Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 27 fő dolgozott fa- és könnyűipari mérnökként bejelentve. E hivatás több területen hasznosítható, és egyéb vállalkozási jogviszonyban is lehet folytatni.

Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: növekedés A bejelentett fa- és könnyűipari mérnök munkahelyek száma 2007-et kivéve folyamatosan emelkedik. Ez annak tudható be, hogy a felsőfokú végzettségű mérnökök egyéb jogviszony keretében is tudnak munkát vállalni. Bejelentett Fa- és könnyűipari mérnöki álláshelyek száma országosan (db/év)

2008. 2007. 2006. 2005.

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma

2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 0

5

10

15

20

25

30

D-2




Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: www.europa.eu.int/eures/index.jsp

Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: növekedés 2006 óta emelkedett a munkahelyet kereső könnyűipari mérnökök száma. A pályakezdő munkanélküliek száma negyede a korábban alkalmazásban álló munkanélküli mérnököknek. Munkanélküli Fa- és könnyűipari mérnökök száma 180 160 140

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső

120 100

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők

80 60 40 20 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008.


D-3



További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? •

Mérnöktanár

•

Ipari termék- és formatervező

mérnök

D-4

Egyéb információs források

- Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK


Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: •

az adott képzésbe való belépés követelményei,

•

megszerzett készségek és kompetenciák,

•

az adott ország osztályzási skálája,

•

továbbtanulás lehetséges következő szintje.

Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: •

a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása,

•

készségek és kompetenciák leírása,

•

a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre,

•

az

eredeti

bizonyítvány

sorozatjele,

sorszáma,

a

bizonyítvány

kiállításának dátuma, •

a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően,

•

a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai.

A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1



A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató,

melynek segítségével választhatnak

intézményt, szakot az

egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait.

További ajánlott kiadványok: •

200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010)

•

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (KSH, 2011. január 1-jén lép hatályba)

•

Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány)

•

Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009)

•

Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009)

Ajánlott honlapcímek: www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.budapestedu.hu/palyavalasztas

–

rendezvények, dokumentumok E-2

Fővárosi

Oktatási

Portál:

hírek,



http://ec.europa.eu/eures – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál http://ec.europa.eu/ploteus – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa www.fisz.hu – a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja www.fovpi.hu – a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban http://portal.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.nyak.hu – a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja www.npk.hu – a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja www.ofi.hu az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja www.oh.gov.hu – az Oktatási Hivatal honlapja www.okm.gov.hu– az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról www.sulinet.hu – Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak www.szmm.gov.hu – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja www.tka.hu – a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakiskolai-osztondij.

E-3

Könnyűipari mérnök (papíripari, csomagolástechnikai) Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents