Kisállattenyésztő Szakmabemutató információs mappa

Kisállattenyésztő Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KOVÁCS ZSOLT, SZAKÚJSÁGÍRÓ, A VADON MAGAZIN FŐSZERKESZTŐJE

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)

Kisállattenyésztő

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

„Az emberek többsége beszél az állatokhoz, de csak kevesen értik, mit is mondanak.” Carol Bigley Az állatok háziasítása, étkezési, ruházkodási céllal történő tartása több tízezer évre nyúlik vissza, az emberiség fejlődéstörténetének fontos állomását jelenti. A haszonállatok tartása mellett a „társállatok” tartása is több ezer éves múltra tekint vissza. A továbbiakban, a korszerű szakmai elvárásoknak megfelelően, társállatoknak nevezzük

a kedvtelésből tartott, régen

„hobbiállatoknak” illetve „díszállatoknak” nevezett állatokat. Az ókori Egyiptomban a macskát istenként tisztelték, a páva és a papagáj – mint társállat – már az ókorban megérkezett Európába, Leonardo festményén pedig a „hermelines hölgy” ölebként kényeztet egy kisállatot.

A kisállatok (pl. baromfi, galamb,

nyúl, prémes állatok,

méhek)

haszonállatként történő tartása az egyik fontos ága a kisállattenyésztő szakmának. Ez önmagában is szerteágazó terület, hiszen rendszertanilag egymástól távol álló kategóriák (madarak, emlősök és rovarok) tartását, tenyésztését öleli föl, mint például: • szőrméjükért tenyésztett kisemlősök (csincsilla, nutria stb.) tartása és tenyésztése • postagalambtartás és tenyésztés • nyúltenyésztés • méhészet

A kisállatok tenyésztése azonban nem szorítkozik kizárólag a haszonállatok tenyésztésére. Nagy népszerűségnek örvend - különösen gyermekes családok körében - a gyakran családtagként dédelgetett társállatok tartása. Ezek a

A-1



jószágok a kisállat-kereskedésből kerülnek az otthonokba. Megkapó élmény,

ahogy

ezekben

a

boltokban

a

kisgyerekek

ujjonganak,

gyönyörködnek egy-egy apró rágcsáló vagy színes tollú madár láttán, és könyörögnek szüleiknek, hogy vigyék őket haza. Az állatkereskedésbe a kisállattenyésztőktől kerülnek az állatok, akik a vásárlói igényeknek megfelelően igyekeznek előállítani a kívánt fajtákat. Az általuk tenyésztett állatok fajtagazdagsága már nem áll meg a fent felsoroltaknál, hiszen rovarokra,

pókokra

és

egyéb

ízeltlábúakra,

puhatestűekre,

halakra,

kétéltűekre, hüllőkre, madarakra, emlősökre is kiterjed a tenyésztett állatok köre.

A haszonállatok tartása mellett az állatok (pl. egerek, hörcsögök, nyulak, patkányok) – különböző laboratóriumokban, kutatóintézetekben – kísérleti céllal történő tartása is évszázados múltra tekint vissza, s ez is egy speciális kisállattenyésztési

tevékenység.

Mindezek

mellett

kisállatokkal

találkozhatunk állatkertekben, cirkuszokban is. Ott állatgondozók látják el őket. Mint láthatjuk, a kisállattenyésztő foglalkozás egy több szakmacsoportot – állatgondozó, baromfi-, és kisállattartó és tenyésztő, laborállat-tenyésztő, hobbiállat-tenyésztő és forgalmazó (a társállatokat tenyésztők hivatalos elnevezése) – felölelő foglalkozás. Valamennyi

felsorolt szakma a

mezőgazdasági szakmacsoportba, ezen belül az állattenyésztő szakmák csoportjába tartozik. A kisállattenyésztő hobbiból, gazdasági, tudományos vagy oktatási célból kisállatot tart, szaporít, nemesít, értékesít. Munkájának egy része egyszerű, szakképzettséget nem igénylő feladat (pl. ketrectakarítás), a korszerű, állatbarát tartási és tenyésztési feltételek

A-2



megvalósításához azonban szükség van a képzett, modern technológiákat ismerő és alkalmazó munkaerőre. Melyek a jellemző tevékenységek, feladatok ebben a szakmában? A munka - a tenyésztett állatok fajtájától is függően – sokrétű és változatos. Természetesen magában foglalja a ketrecek, kifutók tisztán tartását, az etetőés itató berendezések feltöltését, de a szakképzett kisállattenyésztők ennél lényegesen szerteágazóbb feladatokat végeznek. A kisállattenyésztő: Biztosítja az állattartás és állattenyésztés megfelelő körülményeit: • beszerzi az állat gondozásához és tartásához szükséges eszközöket, anyagokat, a szükséges engedélyeket; • kialakítja az állattartás helyét, a fajtának megfelelő körülményeket teremt; • biztosítja az állat tartásának optimális környezeti és egészségügyi feltételeit; •

hozzászoktatja az állatot környezetéhez.

Állategészségügyi feladatokat lát el: • figyelemmel kíséri az állatok viselkedését, egészségi állapotát; • tájékoztatja az állatorvost az állat egészségügyi állapotáról; • elvégzi az állatok ápolási feladatait (pl. beteg állatot elkülönít, állatot olt vagy oltat, gyógyszert, tápanyag-kiegészítőt adagol); • mentesíti az élősködőktől az állatokat; • elvégzi a takarítási és fertőtlenítési feladatokat; • elvégzi az állategészségügyi adminisztrációt;

A-3



• összeszedi az elhullott állatokat, jelöli azokat, és a kijelölt gyűjtőhelyre viszi; • szükség esetén karanténozást végez; •

betartja az állatvédelmi és állatjólléti előírásokat.

Takarmányozási feladatokat végez: • beszerzi vagy beszerezteti a takarmányt; • tenyészti a húsevők takarmányául szolgáló állatokat; • raktározza a takarmányt; • előkészíti, feldolgozza a takarmányt; • kiadagolja és kiosztja a takarmányt; • gondoskodik az állatok ivóvízellátásáról; •

ellenőrzi a takarmány/táplálék minőségét.

Szaporítási- és utódgondozási feladatokat végez: • kiválasztja az egymáshoz illő tenyészállatokat; • biztosítja a tenyészállat speciális igényeinek megfelelő gondozást, elhelyezést; • szaporítja az állatokat; • közreműködik az ivarzó egyedek azonosításában, megfigyelésében, megjelölésében, elkülönítésében; • pároztatja az állatokat; • felkészül az ellésre/fiaztatásra; • segít az állat ellésében/fiaztatásában; • elválasztja az utódot; • gondozza az utódot; • nyomon követi az utódok fejlődését; • szelektálást végez;

A-4



• tojást szed, és megfelelő körülményeket biztosít a tenyésztojások számára; •

ellenőrzi a keltetőt/kelést;

•

a fajtának megfelelő életkor, fejlettségi szint elérésekor gondoskodik az állatok értékesítéséről, szállításáról.

Napi állatgondozási feladatokat lát el: • elvégzi a nyírást; • állatot jelöl; • mérlegeli az állatot; • foglalkozik az állattal (kiképzi, versenyre készíti) – bizonyos fajtáknál, pl. postagalamb; • szükség esetén korlátozza az állatot a szabad mozgásában az állatvédelmi törvény előírásainak figyelembe vételével; • felkészíti az állatot az elszállításra, kiválasztja a megfelelő szállítóeszközt, állatot szállít; • csoportosítja és szétválogatja az állatokat; • beállítja az istálló, ól, tenyésztőhely hőmérsékletét és páratartalmát; • takarít, fertőtlenít, cseréli az almot, tisztítja az etetőt, itatót, fészkelőt, kotlófészket, közlekedőket, férőhelyet, eszközöket; • távol tartja az élősködőket, rágcsálókat, ragadozókat; • csőrt, karmot, körmöt, fogat, szőrzetet, tollazatot ápol; • eltávolítja, tárolja és elszállítja a trágyát. Szőrmeértékesítés céljából tenyésztett állatfajoknál speciális feladatokat lát el: • az állatot fájdalommentesen, a jogszabályban ismertetett módon megöli

és megnyúzza; • késsel eltávolítja az irháról a húsmaradékokat; • szárítja, válogatja, minőség és színárnyalat szerint csoportosítja, és A-5



értékesítésre előkészíti az irhákat. Laboratóriumi

–

kísérleti

–

állattenyésztés

esetén

állatkísérletekkel

kapcsolatos feladatokat lát el: • előkészíti az állatot kísérleti/műtéti beavatkozásra; • előkészíti a kezeléshez szükséges eszközöket, gyógyszereket; • elősegíti az állat könnyebb kezelhetőségét; • segíti az állatorvos kísérleti tevékenységét; • elvégzi a felmerülő konkrét gyógyszereléseket, kezeléseket az állatorvos utasításai alapján; • a műtétek során segíti az állatorvos munkáját: előkészítés, asszisztensi feladatok; • megfigyelési feladatokat hajt végre, folyamatosan vezeti a kísérleti naplót; • beavatkozás után elvégzi a felhasznált eszközök tisztítását, fertőtlenítését; • végrehajtja a mintavételt; • összeszedi az elhullott állatokat, jelöli azokat, és a kijelölt gyűjtőhelyre viszi; • előkészíti az elhullott állat boncolását, közreműködik a boncolás végrehajtásában, elvégzi a boncolás utáni teendőket; • információt nyújt a tudományos munkákhoz; • közreműködik a tudományos munkákban. Oktatási célú, gyűjteményes (pl. állatkerti) és egyéb (pl. cirkuszi) állattartás esetében speciális feladatokat lát el: • kialakítja az állat élő- és bemutatóhelyét; • készenlétben tartja a karantén; • rendben tartja a látogatóteret; • megnyitja az állatházat; A-6



• elvégzi a zárás körüli teendőket; • kitakarítja a kiszolgálóhelyiségeket és a látogatóteret; • tájékoztatja az érdeklődőket; • tanácsadást végez. Karbantartási feladatokat lát el: • elvégzi a kisebb karbantartási feladatokat; • folyamatosan javítja, pótolja az elhasználódott berendezési tárgyakat. Társállattenyésztés

esetén,

amennyiben

saját

állatkereskedése

vállalkozási, kereskedelmi tevékenységet végez: • elvégzi a szükséges gazdasági számításokat; • üzleti tervet készít; • beszerzi a bolt működéséhez szükséges szakhatósági engedélyeket; • kiválasztja az üzlet finanszírozásához szükséges pénzintézetet; • elkészíti az ügymenethez szükséges szerződéseket; • munkáltatói feladatokat lát el; • megköti az üzlet biztosítását; • beindítja a vállalkozást; • piacbefolyásolási tevékenységet folytat; • kapcsolatot tart, megismeri a vevők igényeit, reklámozza tevékenységét; • kialakítja az üzletét; • beszerzéseket végez; • készletgazdálkodást folytat; • kialakítja az árait; • értékesít, kiállítja a bizonylatokat; • elvégzi a leltározást.

A-7

van,



Mindezek mellett a szakmailag felkészült, szakképzett kisállattenyésztő különböző gazdasági és adminisztrációs feladatokat is ellát, többek között: • nyilvántartást (pl. egészségügyi nyilvántartás, tenyészkönyv, ólnapló) vezet, bizonylatokat állít ki (pl. szállítólevél); • üzleti

levelezést

folytat,

jelentéseket,

kimutatásokat

készít,

adatszolgáltatást végez; • beszerzi a szükséges (pl. állategészségügyi) engedélyeket; • tervet, pályázatot készít, támogatást igényel; • gyűjti

a

gazdálkodással

kapcsolatos

információkat,

gazdasági

számításokat végez; • állatot, takarmányt, anyagokat, gyógyszert rendel. A munka során használatos gépek, berendezések, eszközök: A kisállattenyésztő a következő eszközöket, berendezéseket használja: • Tárolóeszközök - ketrecek, terráriumok, volierek (kifutók), speciális tartóládák, állványok, tartószerkezetek, ülőrudak, ülőkék, karanténberendezések stb. • Etető és itató berendezések - önitatók, önetetők, automata etetők / itatók, zárt és nyílt rendszerű etetők /itatók, víztárolók, takarmánytároló edények, adagoló berendezések (vitamin, savanyító, gyógyszer), takarmánysilók, vízkezelő berendezés stb. • A tenyésztés, szaporítás eszközei – fialó rekeszek, boxok, ládák, speciális nyitott és zárt fészekodúk, tojófészek, tojáslámpázó, fészektányérok, keltető berendezés stb. • Szállítóberendezések - kiskocsi, béka (kézi hidraulikus emelő), szállítóládák, szállítóketrecek, szállító árnyékolók, trágyaszállító berendezések és eszközök stb.

A-8



• Tartástechnológiai berendezések, eszközök - hűtők, fűtők, világító berendezések, szellőztető, vezérlés, páratartalom-mérő, háti permetező, magasnyomású mosó, porszívó, porszóró, hőmérő, mérlegek stb. • Az egyes szakmacsoportok speciális eszközei, berendezései – pl. boncasztal, eszköz-sterilizáló (laboratóriumban) nyúzókés, perzselő (szőrmeértékesítés céljából tenyésztett állatoknál) stb. • Védőfelszerelés - munkaruha, egyéni védőfelszerelés, balesetvédelmi

felszerelés, tűzvédelmi felszerelés. • Adminisztrációhoz szükséges eszközök – irodatechnikai eszközök és papíráruk, nyomtatványok. A felkészült szakmunkás munkája során számítógépet és irodai programokat is használ. • Egyéb eszközök – pl. gyógyszerszekrény, vegyszerszekrény, méregszekrény, hűtőszekrény, fagyasztó, tálcás mosogató, zárható edények stb. A munka során használatos anyagok A kisállattenyésztő a következő anyagokat használja: • fémek, műanyagok - rácsok, padozatok, etető-, itató rendszerek • burkolóanyagok - beton, csempe, járólap • festékek - pl. vízzáró festék, jelölőfesték, jelölőspray • alapanyagok – pl. forgács, fűrészpor, szalma, széna, homok, sóder, fahamu, alompor • segédanyagok - savanyítók, fertőtlenítők, tisztítószerek, rovarirtók, rágcsálóirtók, hormonok, gyógyszerek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, gombairtók • takarmány - szemes-, szálas-, granulátumok, dercés-, zöldségfélék, gyümölcsök, állati fehérjék, speciális takarmányok

A-9



Munkahely, munkakörnyezet A munkahely rendkívül változatos lehet, a legkorszerűbb, zárt, szabályozott levegőjű csarnoktól, szobáktól a teljesen szabad területű munkavégzésig minden előfordulhat. A helyiségek a páratartalom biztosítása érdekében általában klimatizáltak. A munka a munkakörnek megfelelően a meghatározott épülethez vagy szabad területhez kötött, de ezen belül szabad mozgást tesz lehetővé. A különböző értékesítési, szállítási, beszerzési feladatok egy részét a kisállattenyésztő telepen

kívül

kereskedőnél

(pl. stb.)

takarmányszállítónál, végzi.

Adminisztratív

feldolgozóüzemben, feladatai

egy

átvevő

részét

a

kisállattenyésztő végezheti irodában is. A kisállattenyésztő dolgozhat: • • • • • •

tenyész- és szaporító-telepen, állatgondozó telepen, árutermelő telepen, állatkereskedésben, kísérleti állat tenyésztőtelepen, kísérleti laboratóriumban, oktatási, gyűjteményes és szórakoztatási céllal létrehozott állattartó telepeken (pl. állatkert, cirkusz).

Kapcsolatok A munka egyéni vagy kiscsoportos jellegű. A kisállattenyésztő munkája során leginkább a következő személyekkel kerülhet kapcsolatba: • • • • • • •

kisegítők, tanulók munkatársak üzem-, egység- vagy telepvezető tulajdonos szállítók, felvásárlók, vevők állatorvos, állategészségügyi hatóságok nagyközönség (pl. állatkertben)

A-10

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?


KÖVETELMÉNYEK

Fizikai igénybevétel

A

munkavégzés

könnyű,

esetenként

közepesen

nehéz

fizikai

igénybevétellel jár, melyhez jó állóképesség szükséges. Jellemző a műszakon belül változó, naponta ismétlődő, ciklikus munkavégzés. A kisállattenyésztő többnyire állómunkát végez, jellemzően a karját, kezeit használja. Gyakran emel, cipekedik, időnként görnyedt testtartásban dolgozik. Az állattartási helységek változó hőmérsékletűek, időnként kellemetlen szagúak. Környezeti ártalmak Egészségre ártalmas tényező lehet az állatoktól eredő fertőzésveszély. A bőrt és a légutakat irritáló fertőtlenítőszerek, takarmányadalékok és tollak allergikus megbetegedéseket okozhatnak. A takarmányok természete és az eltérő tartástechnológiák miatt büdös és poros lehet a légtér, melyet a higiéniai

előírások

betartása

nagymértékben

csökkenthet.

Közvetlen

balesetveszély a gépek, berendezések kezelésekor, az állatokkal való érintkezéskor, illetve a különböző vegyi anyagok használatakor állhat fenn, melyet a munkavédelmi előírások betartásával, illetve a megfelelő védőruházattal, egyéni védőfelszereléssel (pl. kesztyű, csökkenteni, elkerülni. Egészségügyi követelmények Egészségi kizáró okok: • gyenge fejlettség és izomerő

B-1

maszk) lehet


KÖVETELMÉNYEK

• a végtagoknak azok a helyre nem hozható rendellenességei, amelyek a munkavégzést akadályozzák • a szív vele született pitvar-kamrai ingerképzési és ingervezetési zavara • súlyos főütőér- vagy billentyűszűkület • enyhébb esetekben (egyéb szívbetegségekben, a szív szerzett pitvarkamrai ingervezetési zavaránál, reumás szívizomgyulladás után a teljes felépülésig, szívműtét után fél évig) gyógyulás után a szívbeteggondozó javaslata szerint • allergia (pl. toll vagy szőrallergia) • lezajlott TBC-s tüdő- és mellhártyafolyamatok • idült hörghurut • tüdőasztma • hörgőtágulat • a kéz idült bőrbántalmai • epilepszia • látásélesség (0.5-0, 0.4-0.1, 0.3-0.2-nél rosszabb.) • színtévesztés

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: •

kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas

•

nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat

•

karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet

B-2


KÖVETELMÉNYEK

A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők •

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

tartós állómunkát nem végezhet

•

fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

•

allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet

•

egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

•

több műszakos munkarendben munkát nem végezhet

•

szabadban munkát nem végezhet

Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők

Kedvező tulajdonságok, kompetenciák Ez a foglalkozás, szakma olyan személyiségvonásokat igényel, amelyekben benne foglaltatik a természet, az állatok szeretete, a gondoskodásra való hajlandóság. Biztos kézzel, nyugodtan, fegyelmezetten, felelősségteljesen és lelkiismeretesen kell dolgozni - ez a gondoskodás, tartás fő alapszabálya. Egy másik alapszabály a pontosság és rendszeretet, hiszen a hanyagság

B-3


KÖVETELMÉNYEK

betegséget, az állatok elhullását is okozhatja, illetve az emberekre is veszélyes helyzetet idézhet elő. Fontos a jó megfigyelő- és a gyors helyzetfelismerő képesség a beteg állatok mielőbbi kiszűréséhez, valamint a hatékony, balesetmentes munkavégzéshez. A kisállattenyésztőnek koncentrált figyelemre van szüksége (pl. a szaporítási, nemesítési feladatok elvégzéséhez, vagy az állatkísérleteknél). A

szentimentális

munkakörökben

állatszeretet (pl.

az

állatok

szőrmeállat-tenyésztés)

leölését nem

igénylő előnyös.

egyes A

kereskedelemben dolgozó kisállattenyésztőknek az állatszeretet mellett az emberi kapcsolatteremtő képesség is fontos tulajdonsága. „Az üzletbe éppen egy vadászgörény gazdája tér be, kabátja ujjából bújik ki a kis ragadozó. Rögtön összeismerkedik ember és állat egyaránt: Tequila és a tulajdonos Árven nevű, fehér, albínó kis görénye. Neve árvaságából fakad, a Kis-Duna partján dobták ki egy autóból.” (Életkép egy vidéki kisállatkereskedésből.) A szakma sikeres gyakorlását a következő szakmai és személyes kompetenciák megléte biztosíthatja.

Szakmai készségek: • elemi szintű számítógép-használat • köznyelvi beszédkészség • olvasott szakmai szöveg megértése • szakmai szöveg megértése hallás után • beszédkészség szakmai nyelven • elemi számolási készség

B-4


KÖVETELMÉNYEK

• mennyiségérzék • kereskedelmi ismeretek (kisállat-értékesítés esetén) Személyes kompetenciák: • • • • • • • • • • •

megbízhatóság felelősségtudat elhivatottság, elkötelezettség döntésképesség erős fizikum állóképesség tűrőképesség kézügyesség kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó készség áttekintőképesség tisztaság, rend iránti igény

A szakma tanulása, megfelelő végzése szempontjából fontos tantárgyak: •

biológia

•

kémia

•

matematika

•

technika

Érdeklődési kör: A szakemberek szerint a kisállattenyésztő foglalkozásához az alábbi három érdeklődési kör a legfontosabb: •

szabadban végzett munka szeretete,

•

növényekkel, állatokkal foglalkozni,

•

megfelelő testi erő.

B-5

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?


SZAKKÉPZÉS

A kisállattenyésztő foglalkozáshoz szükséges szakmai képesítés többféle képzéssel is megszerezhető: • baromfi- és kisállattartó és tenyésztő • állatgondozó • laborállat-tenyésztő • hobbiállat-tenyésztő és forgalmazó

Valamennyi felsorolt szakma a mezőgazdasági szakmacsoportba tartozik.

Baromfi-, és kisállattartó és tenyésztő képzés

A baromfi-, és kisállattartó és tenyésztő szakma állattenyésztési szakma, tehát a végzettség megszerzéséhez állattenyésztőnek kell tanulni, és a képzés során – mint szakot, elágazást – kell ezt a területet választani.

Milyen előképzettség szükséges a szakmához, hol történik a szakképzés, mennyi ideig tart, milyen költségekkel jár?

A

szakképzettség

felnőttképzésben

megszerezhető is.

Az

iskolai

iskolai

rendszerű

rendszerű

képzésben

képzés

és

különböző

szakközépiskolákban zajlik országszerte, és a felnőttképzési tanfolyamokat is országosan indítják, általában szintén szakközépiskolákban.

A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség megszerzésén kívül semmilyen más előképzettség nem szükséges. Az iskolai rendszerű

C-1


SZAKKÉPZÉS

képzésben a szakmai képzés az alaptantárgyak egyidejű oktatása mellett történik, ezért sok helyen (négy év alatt) a végzettség megszerzésével együtt érettségi bizonyítványt is lehet szerezni.

A képzési idő : 2 év (felnőttképzésben 2000 óra), melyből 1 év zajlik a szakosított (pl. baromfi- és kisállattenyésztő) képzéssel.

A felnőttképzésben a képesítés általában költségtérítéses formában szerezhető meg.

Tananyag A képzés során oktatott fő tantárgycsoportok (modulok): • az állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai • a munka-, tűzvédelem, adminisztráció feladatai • a tartástechnológia, fejlesztés feladatai • az állattenyésztés napi és időszakos feladata • a baromfi- és kisállattenyésztés feladatai A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 30 %, a gyakorlat aránya: 70 %. A szakképesítés megszerzéséhez az iskolai rendszerű képzésben kötelező szakmai gyakorlat elvégzése is szükséges.

C-2


SZAKKÉPZÉS

Állatgondozó-képzés


A

szakképzettség

felnőttképzési

kizárólag

tanfolyamokat

felnőttképzésben általában

szerezhető

költségtérítéses

meg.

A

formában,

országszerte indítják.

A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség megszerzésén kívül semmilyen más előképzettség nem szükséges.

A képzési idő: 1000 óra.

Szakirányok (elágazások): • állatkerti állatgondozó • cirkuszi állatgondozó • haszonállat-gondozó

Tananyag A képzés során oktatott fő tantárgycsoportok (modulok): • a szaporítás és utódgondozás feladatai • a karbantartás feladatai • az állatgondozás feladatai

C-3


SZAKKÉPZÉS

• az állat és környezete, állathigiéniai feladatok • takarmányozás • munka-, tűz- és környezetvédelem • kapcsolattartás (kizárólag állatkerti állatgondozóknak)

A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 40 %, a gyakorlat aránya: 60 %. Laborállat-tenyésztő és –gondozó képzés


A

szakképzettség

felnőttképzésben

megszerezhető is.

Az

iskolai

iskolai

rendszerű

rendszerű

képzésben

képzés

és

különböző

szakközépiskolákban zajlik országszerte, és a felnőttképzési tanfolyamokat is országosan indítják.

A szakma

megszerzéséhez

előképzettségként

érettségi

bizonyítvány

szükséges.

A képzési idő: 2 év (felnőttképzésben 2000 óra).

A felnőttképzésben a képesítés általában költségtérítéses formában szerezhető meg.

C-4


SZAKKÉPZÉS

Tananyag A képzés során oktatott fő tantárgycsoportok (modulok): • az állat és környezete, állategészségügyi ismeretek • takarmányozás • munka-, tűz- és környezetvédelem • műszaki és karbantartási feladatok • tenyésztés és gondozás • kísérleti tevékenység • gazdálkodás és nyilvántartás

A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 40 %, a gyakorlat aránya: 60 %. A szakképesítés megszerzéséhez iskolai rendszerű képzésben kötelező szakmai gyakorlat elvégzése is szükséges. Hobbiállat-tenyésztő és –forgalmazó képzés


A

szakképzettség

kizárólag

felnőttképzésben

szerezhető

meg.

A

felnőttképzési tanfolyamokat országszerte indítják, általában költségtérítéses formában.

A szakma megszerzéséhez előképzettségként középiskolai végzettség szükséges.

C-5


SZAKKÉPZÉS

A képzési idő: 1000 óra.

Tananyag A képzés során oktatott fő tantárgycsoportok (modulok): • az állat és környezete, állategészségügyi ismeretek • takarmányozás • munka-, tűz- és környezetvédelem • vállalkozás • tenyésztés és szaporítás • kereskedelem

A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 40 %, a gyakorlat aránya: 60 %.

A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) „Szakképzési dokumentumok” és „Adatbázisok” menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

C-6

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Kereseti lehetőségek, munkanélküliség: A

foglalkozásra

megtalálhatók

az

jellemző Állami

átlagkeresettel foglalkoztatási

kapcsolatos Szolgálat

információk

honlapján

http://

foglalkozasok.afsz.hu. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok – kisállattenyésztő (bruttó Ft/hónap) Év

Személyi alapbér

Teljes kereset

2007

75.436

85.667

2008

94.279

117.009

2009

117.084

144.409

Ebben a szakmában az átlagjövedelem folyamatosan nő, ugyanakkor még nem éri el az országos átlagkereset szintjét. A szakképzett kisállattenyésztők viszont jövedelmüket saját vállalkozás indításával is kiegészíthetik. A munkanélküliség ebben a szakmában nem nőtt a nemzetgazdasági átlaghoz képest kimagaslóan az elmúlt években. A szakképzett munkavállalóknak jobb lehetőségük van arra, hogy állást találjanak, vagy akár saját vállalkozást indítsanak.

D-1

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Átképzés, szakmaváltás A szakma iránt mélyebben érdeklődők – érettségi bizonyítvány megszerzését követően – állattenyésztő és állategészségügyi technikus képesítést is szerezhetnek, vagy akár a felsőfokú oktatási intézményekben indított agrárszakok

valamelyikére,

pl.

állattenyésztő

mérnök szakra

is

jelentkezhetnek. A kisállattenyésztők bármilyen más állattartási szakmára könnyebben szerezhetnek képesítést felnőttképzés keretében. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok elérhetők a www.afsz.hu weboldal „Statisztika” menüpontja alatt.

D-2

Egyéb információs források

- Nyomtatott

információk

- Elektronikusan elérhető információk


EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

Szakkönyvek, folyóiratok Galamb és Kisállat Magazin – a magyar galamb és kisállattenyésztők lapja, megjelenik havonta Vadon Magazin - folyóirat az állatokról és a természetről, megjelenik kéthavonta Elektronikusan elérhető források www.mgksz.hu – a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők szövetsége www.haziallat.hu – Internetes magazin a háziállatokról www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál

E-1

Kisállattenyésztő Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents