KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ A 2007/2008. TANÉV NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁRÓL

1. 2. 3. 4. 5. 6.

TARTALOM: Gazdálkodás Tanügyigazgatás Neveltségi helyzetkép Versenyeredmények, nyelvvizsgák, sikerek Mérések eredmények Kapcsolatok

1. Gazdálkodás Feladatellátás általános értékelése: Statisztikai adatok ( 10.01 ) Megnev/év 2005 2006 2007

Gimnázium 229 234 243

Szakközép 114 98 103

Technikum 25 23 0

kollégium 55 58 51

A nappali rendszerű gimnáziumi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók létszámának éves átlagállomány 2007 évben 9 fővel növekedett, a csoportszám változatlanul 8. A szakközépiskolai tanulók éves átlaglétszáma viszont 18 fővel csökkent, 4 tanulócsoportban. Az 1 tanulócsoportra jutó tanulók száma a 2007/2008 statisztikai adatok alapján: 28,83 fő. A kollégiumi elhelyezés lakhatási körülményei javultak , de a tanulók egy része inkább a bejárást választja, így kollégiumban lakók létszáma évek óta 50 és 60 fő között mozog, igy a kihasználtsága a 2007/2008 statisztikai adat alapján : 56,67 %. A kollégium esetében a fiúk létszáma csökkent. A közétkeztetést vizsgálva a 37498 élelmezés napból 6894 élelmezési nap(23 fő/átlag) vendég és felnőttétkezés, 30604 élelmezési nap a diákellátás. Éves átlagban 170 diák étkezik, igy a konyha kihasználtsága összességében 96,5% –os. Foglalkoztatottak ellátása: 44 fő engedélyezett létszámmal láttuk el a feladatot, 40 fő főállású foglalkoztatottal, és 6 fő óraadóval, akiknek átszámított órájuk 3,34 fő álláshelyet érint. Felújítások, beruházások alakulása: Az elmúlt tanévben az alábbi gépek, berendezések, felszerelések fejlesztése történt: Érettségi terembe klíma szerelés : 96 e/Ft + ÁFA 20 db Notebook digitális naplóhoz: 2159 e/Ft+ÁFA Fénymásoló: 425 e/Ft+ÁFA Digitális tábla szereléssel: 915 e/Ft+ÁFA 2. Tanügyigazgatás

Tanuló létszámok 2007/2008 tanév

Osztályok 9/A 9/B 9/C 10/A 10/B 10/C 11/A 11/B 11/C 12/A 12/B 12/C

Kezdő létszám gimn. 28 42

szakk.

elment 1 5 5 1 2 1 5 -

33 32 32 30 32 35 25 30 20 17

Össz: 251 fő Össz: 105 fő Kezdett: 356 fő

Záró létszám gimn. 27 37

szakk.

28 31 30 29 32 30 25 30 20 17

Össz: 237 fő Össz: 99 fő Befejezte: 336 fő

3. Neveltségi helyzetkép magatartás, szorgalmi statisztika Osztály 9/A 10/A 11/A 12/A 9/B 10/B 11/B 12/B 9/C 10/C 11/C 12/C

Magatartás átlag 4,25 4,48 4,03 4,5 3,7 3,38 3,75 3,1 3,7 3,93 4,4 4,2

Szorgalom átlag 4,14 3,7 3,28 3,8 2,85 2,64 2,91 3,25 2,83 2,90 3 3,1

Hiányzási átlag/óra 65,5 80 99,6 76,5 89 80,29 92,63 82,8 90,38 74,93 80,52 70,25

A tanév során azokkal a tanulókkal szemben, akik a Házirendben elfogadott előírásokat, szabályokat megszegték, (dohányzás, emberi együttlét, hiányzás, stb.) a törvényekben előírt fokozatokban és módon jártunk el. A tanév során fegyelmi tárgyalásra nem került sor. A kívülállók (érettségi elnökök) iskolánkra, tanulóink külső megjelenésére, viselkedésére vonatkozó pozitív megállapításai az érettségi jegyzőkönyvekből nyomon követhetők. 4. Nyelvvizsga eredmények 2007/2008. tanév Név Medve Barbara 11/C

oszt. minősítés közép C angol Hüse Julianna

Kovács Endre Uhrin Éva Oltyán Lajos Baráth Beáta Botos Zsanett Kovács Csilla Paróczai Rebeka

11/A 11/A 11/A 11/A 11/A 11/A 10/A

közép A közép A közép A közép A közép A közép A közép A

Szakálos Mónika

12/A alap A

nyelv német német német német német német német francia

szaktanár Maráz Alíz Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Kohn Zita

Szakálos Zsuzsa Elek Krisztina Farkas Dóra

12/A alap A 12/A alap A 12/A közép C

francia francia angol

Vtáris Róbert

9/A

alap A

német

Zsombok Imre

9/A

alap A

német

Csordás Ádám

11/A Közép C

német

Kéri Katalin

9/A

alap C

angol

Uhrin Csenge

9/A

alap C

angol

Putnoki Viktória

9/A

alap C

angol

Knap Ilona

9/A

alap C

angol

Juhász Attila

9/A

alap C

angol

Fodor István

9/A

alap C

angol

Csőke Richárd

9/A

alap C

angol

Fülöp Gergő

9/A

alap C

angol

Liziczai Csaba

9/A

alap C

angol

Csicsely Dávid

9/A

alap C

angol

Beinschróth Ádám

9/A

alap A

német

Tarsoly Tamás

9/A

alap A

német

Lehóczky Norbert

9/A

alap A

német

Tóth Gellért Csapó Zsolt

12/A közép A 9/A alap B

német angol

Gábor Viktor

9/A

alap B

angol

Simon Balázs

9/A

alap B

angol

Zdusek Erika

9/A

alap B

angol

Tóth Katalin

12/A közép C

német

Imre Georgina

12/A közép C

német

Molnár Dániel Tóth Gellért Dinya Krisztián Kovács Csilla Gyuricza Gergő

11/B 12/A 11/A 11/A 11/C

német német német német német

közép C közép A közép A közép B közép A

Kohn Zita Kohn Zita Rovnyik Katalin Hüse Julianna Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna

Deliné Dobó Tünde

Versenyeredmények 2007/2008. tanév 2007. szept. 25. Diákolimpia megyei döntő: atlétika verseny leány: Távolugrás I. Bujdosó Éva Farkasinszki Zita Farkasinszki Mariann Tokai Gréta Kiss Kitti Cser Nikolett Gerelyhajítás I. Farkasinszki Mariann Kiss Kitti Farkasinszki Zita Cser Nikolett Botos Zsanett Tokai Gréta

súlylökés I. Farkasinszki Zita Farkasinszki Mariann Cser Nikolett Gonda Barbara svédváltó II. Bujdosó Éva Cser Nikolett Farkasinszki Zita

Diszkoszvetés: III. 4 x 800 m váltó IV. Botos Zsanett Feuerwerker Daniella Tokai Gréta Nagy Bianka Gonda Barbara Cserenyecz Dóra Bárkai Bianka Dávid Ivett Bujdosó Éva Iskolák közötti I. a megyében 2007. okt. 4. Országos Diákolimpia megyei döntő: atlétika egyéni + váltó II. Farkasinszki Marianna gerelyhajítás II. Farkasinszki Zita távolugrás Csorba Máté III. V. Bárkai Bianka súlylökés VI. Tokai Gréta diszkoszvetés I. Kiss Kitti 100 m II. Cser Nikolett 200 m Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 400 m V. Uhrin Csenge 800 m IV. Dávid Ivett 1500 m Czeglédi Dávid IV. I. Farkasinszki Zita 4 x 100 m Kovács Endre II. I. Farkasinszki Mariann Megyeri István II. I. Kiss Kitti Farkas Kristóf II. I. Cser Nikolett Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 4 x 400 m Cserenyecz Dóra Uhrin Csenge Tokai Gréta 2007. okt.11. Országos Diákolimpia Budapest országos döntő súlylökés II. távolugrás V. Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Farkasinszki Marianna Farkasinszki Zita Tokai Gréta Farkasinszki Marianna Fekécs Fruzsina Kiss Kitti Bárkai Bianka Cser Nikoletta Gerelyhajítás V. Farkasinszki Zita Farkasinszki Marianna Tokai Gréta Bárkai Bianka Cser Nikoletta Svédváltó XI. Kiss Kitti Cser Nikoletta Bujdosó Éva Farkasinszki Zita

Diszkoszvetés X. Bujdosó Éva Fekécs Fruzsina Bárkai Bianka Botos Zsanett Tokai Gréta

Iskolák közötti összetett országos V. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2007. november 20. Körzeti Diákolimpia úszóverseny 50 m gyors 1. Kovács Endre 2. Gyarmati Balázs 100 m mell 1. Kovács Endre 2. Kondor Balázs 3. Tóth Péter 50 m gyors 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Farkasinszki Zita 100 m mell 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Cser Nikoletta 2007. nov. 27. Polgár Lajos Emlékverseny – környezet és természetvédelmi szekció 9-10. év Szerető Zoltán 10/B 7. Helyezés Felkészítő tanár: 2007. október „Ki mondja szebben?” – német prózamondó verseny Gyula Uhrin Éva 11/A I. helyezett Baráth Beáta 11/A III. helyezett Felkészítő tanár: Pappné Nagy Katalin 2008. február 14. Megyei elődöntő kosárlabdában 2. helyezés és február 22-én megyei döntő Mezőberényben 3. helyezés Tímár Ádám Kovács Endre Lukács Béla Farkasinszki Attila Czikkely Csaba Csicsely Balázs Farkas Kristóf Werb József Kovács Gergő Csordás Ádám Forgács Ádám Megyeri István 2007. október a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyében Gele Viktóris dicséretben részesült a 10. évfolyamon B feladatok megold. 37. helyezett Csúvár Andrea „ „ 71. „ Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. márc. 4. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny II. forduló Szerető Zoltán 10/B megosztott 4. hely a 10. Évfolyamon Felkészítő tanár: 2008. márc. 11. „Szép Magyar Beszéd” megyei verseny Szurovecz Nóra 5. helyezett Benga Nikolett 8. helyezett Felkészítő tanár: Bernáthné Butsi Erika 2008. április 25. Nemzetközi Sportverseny (Békéscsaba-Kétegyháza) iskolák közötti összetett I. leány összetett I. fiú atlétika I. leány atlétika I. fiú Kézilabda I. leány Kispályás labdarúgás III. fiú 100 m 1. Kiss Kitti 1. Kovács Endre 2. Farkasinszzki Zita 2. Megyeri István 400 m 1. Pintér Ágnes 2. Farkas Kristóf 2. Tokai Gréta 1500 m 2. Kurucz Zsolt Súlylökés 1. Farkasinszki Marinna 4. Kovács Endre 2. Tokai Gréta Magasugrás 2. Mag Binka 2. Csorba Máté 5. Farkasinszki Zita 4. Czikkely Csaba 800 m 2. Dávid Ivett 1. Nagy Bianka Távolugrás 1. Farkasinszki Zita 1. Csorba Máté 2. Kiss Kitti 4. Kurilla László

4 x 100

1. Tokai Gréta 1. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Farkasinszki Zita Dávid Balázs Kézilabda I. Botos Zsanett Kispályás III. Polányi Zoltán Dávid Ivett Kurilla László 11/C Varga Emese Csicsely Dániel Pintér Ágnes Megyeri István Nagy Bianka Farkas Kristóf Bárkai Bianka Orsós Zoltán Andor Amelita Kurilla László 12/A Farkasinszki Marianna Dávid Balázs Gonda Barbara Szabó Márkó Földi Emese Csorba Máté Mag Bianka Csicsely Balázs Fekécs Fruzsina Rácz Gergő Dinya Anna Kurucz Zsolt Tokai Gréta Farkasinszki Zita Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2008. április 29-30. Megyei döntő atlétika 100 m Kiss Kitti 1. Megyeri István Farkasinszki Zita Kovács Endre 4. Pintér Ágnes 6. Farkas Kristóf Cser Nikolett 200 m Kiss Kitti Dávid Balázs 5. Pintér Ágnes 3. Kovács Endre 6. Tokai Gréta 4. Farkas Kristóf 8. Cser Nikolett 5. 400 m Pintér Ágnes 1. Kurilla László Kocsis Tünde 6. Földesi Csaba Tokai Gréta Békési Norbert Kovács Ágnes Földi László 800 m Nagy Bianka Csőke Zsolt Kocsis Tünde 5. Békési Norbert Uhrin Csenge 6. 1500 m Uhrin Csenge 5. Czeglédi Dávid 2. Nagy Bianka 8. Kurucz Zsolt 3. Orsós Zoltán 4. Folytán Tamás 6. 300 m Czeglédi Dávid 2. Orsós Zoltán Folytán Tamás Magasugrás Cser Nikolett 2. Czikkely Csaba 6. Tímár Adrienn Tóth Péter Mag Bianka 5. Csorba Máté Földesi Csaba Távolugrás Kiss Kitti 2. Csorba Máté 3. Cser Nikolett 5. Kurilla László Farkasinszki Marianna Csőke Zsolt Súlylökés Tímár Adrienn Farkas Kristóf Bárkai Bianka Kovács Endre Botos Zsanett Kurilla László Fekécs Fruzsina Diszkoszvetés: Botos Zsanett 3. Oltyán Lajos Tímár Adrienn 5 Kovács Endre Bárkai Bianka 7. Tokai Gréta Gerelyhajítás: Farkasinszki Marianna 2. Megyeri István

4 x 100 m: I.

4 x 400 m: III.

Tokai Gréta 3. Bárkai Bianka 4. Botos Zsanett 5. Cser Nikolett Kiss Kitti Farkasinszki Marianna Tokai Gréta Pintér Ágnes Nagy Bianka Tokai Gréta Kocsis Tünde

III.

V.

Kovács Endre Megyeri István Farkas Kristóf Dávid Balázs Békési Norbert Folytán Tamás Csőke Zsolt Czeglédi Dávid

Összetett leány II.

Összetett fiú IV. Összetett megyei III. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor Megyei csecsemőgondozási vetélkedőn IV. helyezett (május) Oláh Lilla Szurovecz Nóra Szakálos Mónika Hegedűs Margit 2008. május Gordiusz matematika tesztverseny megyei forduló Hornok József 12/c Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. május 19. ECL Országos Nyelvi Verseny 12. Helyezés (az országos döntőbe 20 versenyző jutott be). Békés megyéből: Békéscsaba 1 fő, Gyomaendrőd 1 fő. 2008. április Országos Tolkien Levelező Verseny országos döntő Hobbit kategóriában as gimnázium csapata 1. helyezést ért el Tagjai: 1. Imre Georgina 12/A 2. Uhrin Csenge 9/A 3. Csordás ádám 11/A 4. Valuska Sára (ő még ekkor ált. iskolás) 2008. április „Keresem ősöm udvarát …” megyei nyelvi –irodalmi kommunikációs verseny Szeghalom I. helyezett: Fülöp Cintia, Cserenyecz Dóra, Uhrin Éva 11/A oszt. 5. Mérési eredmények: A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium mérési-értékelési feladatai 2007-2008 Az éves munka értékelése A Kner Imre Gimnáziumban a méréssel-értékeléssel kapcsolatos munka a 2007-2008-es tanévben is az Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltaknak megfelelően, a Minőségirányítási Csoport éves ütemterve szerint zajlottak. A tanév első jelentős feladata a bejövő kilencedik osztályok felmérése volt. A 9.-es osztályfőnökök segítségével feltérképeztük az intézményünkbe érkező tanulók háttértényezőit. Az adatgyűjtéshez a már hagyományosan bevált Adatlapot használtunk a hagyományoknak megfelelően. Az eredmények értékelése a Mellékletben olvasható (1. sz. melléklet). Szintén a bejövő tanulók körében történt a teljes tanulólétszámon az olvasás-megértési és a matematikai kompetencia felmérése. A felméréshez standardizált, illetve belső fejlesztésű teszteket használtunk, melyeknek validitása és reliabilitása jónak mondható, így mindegyik alkalmas arra, hogy reális képet kapjunk a beérkező tanulók képességeiről. A kompetencia-felmérések eredményét összevetettük a tanulók nyolcadik év végi eredményeivel, illetve azzal a háttérváltozóval, hogy a tanuló melyik iskolából érkezett hozzánk. A részletes elemzést a 2. sz. mellékletben közöljük. Minden tantárgyból megtörtént a tanulók tudásszintjének felmérése is. A feladatlapokat a szaktanárok, szakmai közösségek dolgozták ki az általános iskolás törzsanyag figyelembe vételével. A feladatlapok végleges formába öntése mérés-értékelési szakértő irányításával történt. A feladatlapok jóságmutatói mindegyik tantárgy esetében megfelelőek, így – a tapasztalatok és a szükséges javítások után – továbbra is alkalmasak lesznek a tanulók tudásának feltérképezésére. A tantárgyi felmérések eredményét a 3. sz. mellékletben közöljük.

A szintfelmérők eredményének ismeretében kezdődött meg a szakmai munka a különböző tantárgyakból a szakmai közösségek értékelő munkájának eredményeként. A témazáró dolgozatok minden évfolyamon a tanmeneti ütemezésnek megfelelően, a középszintű érettségi követelményeket hangsúlyozva lettek íratva, a munkaközösségek és szaktanárok együttműködésének eredményeképpen. A dolgozatok fejlesztése és a követelmények egységesítése folyamatos. A 11. évfolyam esetében megtörtént az alapkompetenciák folyamatmérése olvasásértésből és matematikai kompetenciából. Mindkettőnél tapasztalat, hogy fejlődést mutatnak az eredmények. Ennek a mérésnek − szinkronban az Országos Kompetenciaméréssel – diagnosztikus szerepe van az oktató-nevelőmunka további alakításában. Az 4. számú mellékletben a folyamatmérés eredménye olvasható. 2007 májusában a 10. osztályos tanulók megírták a központi kompetenciamérést független mérőbiztos felügyeletével. Miután az összes feladatlapot tovább kellett küldeni, a mérés eredménye majd 2009 februárjában várható. A 10. évfolyam végén a fő érettségi tárgyakból (magyarból, matematikából, angol, német és francia nyelvből, illetve történelemből) megtörtént az úgynevezett szakaszmérés – ezt a diákok nemes egyszerűséggel csak kisérettséginek nevezik. Minden tantárgy az érettségi követelményeinek tükrében, az érettségi feladattípusait felhasználva alakította ki a két év anyagából a követelményt. A 5. sz. mellékletben az eredményeket tantárgyanként közöljük. 1. sz. melléklet A 2007 – 2008. tanév 9. osztályai Az Adatlap statisztikai feldolgozása A 2007 – 2008-as tanévben iskolánkban 97 diák kezdett tanulni, közülük 66-an gimnáziumi, 31-en szakközépiskolai képzésre járnak. A tanulók közül 43 fiú és 54 lány. A tanulók a környék 19 iskolájából érkeztek hozzánk, legtöbben − 37-en − a Kis Bálint Általános Iskolából, 13 tanuló a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolából, Szeghalomról 7 tanuló, a Szent Gellért Általános Iskolából 6, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából 5 tanuló. Talán figyelemre méltó a helyi iskolák részvétele a gimnázium beiskolázásában: a 2006-07-es tanévben a Kis Bálint Általános Iskolából 42 tanuló, a Rózsahegyiből 16, a Szent Gellértből 7 tanuló folytatta tanulmányait gimnáziumunkban, ez a tanulók 70 %-a volt. Az idén ez csupán 50 %. A tanulók 88 %-a lakik városban, 7,5 százalékuk érkezett községből. A szülők iskolai végzettségét tekintve azt mondhatjuk, hogy az apák között 16 % azok aránya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 58 %-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel, 18,5 %-nak van érettségije, és csupán hét olyan apa van, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik – ebből 2 egyetemi végzettségű. Az elmúlt tanévben ez a szám 14 volt. Az anyák esetében 22% csak általános iskolai, 38% szakmunkás, 24% érettségi végzettséggel rendelkezik, 13 anyának van főiskolai, és egynek egyetemi végzettsége. A elsőfokú végzettségűek aránya tavaly is hasonló volt, azonban az érettségivel nem rendelkezők aránya 47% volt az idei mintegy 60 %-kal szemben. Miután tudjuk a nemzetközi vizsgálatokból, hogy a tanuló teljesítményét nagy mértékben befolyásolja az anya iskolai végzettsége, a diákoktól alacsony teljesítményszintet prognosztizálhatunk a szülők végzettsége tükrében. Az apák 47 %-a dolgozik szakmunkásként, 11%-uk betanított munkás, 3% írta azt, hogy munkanélküli, és 20% jelölte be az egyéb foglalkozású kategóriát. Az anyák közül 21% szakmunkásként, 11 % betanított munkásként dolgozik. Nagyon sok, 13% a munkanélküli, és további 21 % jelölte az egyéb foglalkozású kategóriát. A diákok 68%-a él a két édesszülővel, 20 %-ukat egyedül nevelő anya, 3%-ukat egyedül nevelő apa neveli. Mintegy 7%-ban édesanya és nevelőapa a gondozó. A tanulók 10 %-ának nincs testvére, 50%-uk kétgyermekes, 25%-uk háromgyermekes családban él. A diákok 12 %-ának van három, vagy ennél több testvére. A diákok 91% él kétgenerációs családban. Arra a kérdésre, hogy milyen legmagasabb végzettséget szeretne elérni, a diákok 60%-a válaszolta, hogy felsőfokú végzettséget kíván elérni, 23 % csak érettségit akar, a maradék 17% technikusi képesítést szeretne. A tanulók 91 %-ának van saját szobája, 79 %-uk rendelkezik számítógéppel, viszont csak 16%-uk jár rendszeresen könyvtárba. A családok 25%-ánál 50-nél kevesebb könyv van otthon, 48%- uknál 50 és 200 között, 18 %-nál 200 és 1000 között, és hét diák jelölte, hogy 1000-nél több könyvük van. Tudjuk azonban a nemzetközi és hazai kutatásokból, hogy ezeket az adatokat nem lehet teljesen pontosnak tekinteni.

Annál is inkább, mert a diákok közül csak 7 % olvas rendszeresen, 5% egyáltalán nem, 32% csak újságot olvas. Csak a kötelezőket veszi kézbe 28%, és alkalmanként regényeket olvas további 28 %. A tanulók 45 %-a közepesen elégedett eddigi iskolai teljesítményével, 35%-uk elégedett, és 6,5%-uk nagyon elégedett. Csak 14%-uk gondolja úgy, hogy az eddigi teljesítményével nem lehet elégedett. Itt érdemes megnézni az általános iskolai átlagokat, hiszen számunkra a felvételi eljárásban elsősorban ez a mérvadó. Az alábbi táblázatban az átlagok az összes tanulóra nézve olvashatók. (A tavalyi átlag 3,66 volt.) Átlag Szórás Szórás

3,55 ,66 18,59%

Az alábbi hisztogramon láthatjuk, hogy a görbe balra tolódott, jó eredménnyel kevesen, 3,5 alattival viszont annál többen érkeztek. ISKÁTL 40

30

Frequency

20

10 Std. Dev = ,66 Mean = 3,55 N = 90,00

0 1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

ISKÁTL

A tantárgyankénti átlagok a következő táblázatban olvashatók: irodalom Átlag Szórás

3,84 ,75 19,53%

nyelvtan törté-nelem 3,52 ,85 24,14%

3,67 ,94 25,61%

matematika 3,41 ,91 26,68%

fizika

földrajz

biológia

kémia

ének

3,37 ,95 28,18%

3,55 ,92 25,91%

3,56 ,90 25,28%

3,26 ,87 26,68%

4,23 ,77 18,2%

idegen nyelv 3,82 ,99 25,91%

Láthatjuk, hogy – hasonlóan a tavalyi évhez − a matematika, a fizika és a kémia tantárgyak átlagai a legalacsonyabbak, míg azonban a szórás az elmúlt évben csak a matematikából volt túl a 25%-os határon (26,14%), most az irodalom , a nyelvtan és az ének kivételével mindenütt átlépi ezt a küszöböt, sokat elárulva az évfolyam homogenitásáról. Érdemes osztályokra levetíteni ezt az eredményt. 9. A osztály − nyelvi előkészítő irodalom nyelvtan törté-nelem matemafizika földrajz biológia kémia idegen tika nyelv 4,12 4,27 4,00 3,88 4,15 3,92 3,88 4,48 Átlag 3,81 ,65 ,69 ,67 ,85 ,82 ,78 ,80 ,86 ,65 Szórás 15,77% 18,11% 15,69% 21,25% 21,13% 18,79% 20,4% 14,5% 22,16% Láthatjuk, hogy egyetlen egy esetben sem haladja meg a szórás a 25%-ot, tehát a csoport teljesítménye – legalábbis a kapott osztályzatok tükrében – viszonylag homogénnak mondható. 9. B osztály – normál gimnázium irodalom nyelvtan törté-nelem matematika 3,74 3,43 3,60 Átlag 3,34 ,78 ,88 ,88 ,80 Szórás 20,85% 24,44% 25,6% 29,94%

fizika

földrajz

biológia

kémia

ének

3,23 ,88 27,24

3,51 ,85 24,21%

3,49 ,98 28,08%

3,20 ,76 23,75

4,16 ,86 20,67

idegen nyelv 3,60 ,98 27,22%

Itt már más a helyzet: A szórás szinte mindegyik tárgynál közelíti vagy meghaladja a 25% küszöbértéket, azaz sokkal szórtabb a csoport, mint az A osztályban. 9. C osztály – kereskedelmi irodalom nyelvtan

törtématemafizika földrajz biológia kémia ének nelem tika 3,70 3,37 3,07 3,33 4,33 Átlag 3,23 2,97 3,10 2,80 ,75 ,89 ,97 ,81 ,99 ,83 ,80 ,66 ,62 Szórás 20,27% 24,02% 23,57% 13,41% 26,4% 30,03% 27,27% 31,93% 27,03% A C osztály a kapott jegyek alapján a leggyengébb teljesítményű, ráadásul a szórás is náluk a legjelentősebb, tehát a legtöbb tárgyból a legkevésbé homogén összetételűek – legalábbis a hozott jegyek alapján… A három osztályra nézve homogenitás-vizsgálatot, úgynevezett variancia-analízist alkalmaztunk, amely megmutatja, hogy a három osztály teljesítménye alapján homogén csoportról beszélhetünk-e. Az analízis azt mutatja, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől. Az általános iskolai jegyek átlaga Subset for alpha = .05 milyen betűjelű osztályba 1 jár Tukey HSD a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25 Sig. ,292 Tukey B a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25

idegen nyelv 3,53 1,01 28,61%

2

4,0711 1,000

4,0711

Ezt a próbát elvégezve minden tantárgy esetében azt tapasztaljuk, hogy az irodalom és a nyelvtan tantárgy kivételével minden tárgyból szignifikánsan különbözik az A osztály teljesítménye a többiekétől. Az eredmény természetesen nem meglepő, hiszen a nyelvi előkészítő osztályba a jobb tanulókat vártunk. Az osztály átlaga 4,07, míg a másik kettőé 3,46 és 3,23. A tanulóknak a tantárgyakhoz fűződő attitűdjét is megvizsgáltuk. A következő táblázatban ezt láthatjuk. irodalom

nyelvtan

történelem

matemafizika földrajz biológia kémia idegen nyelv tika 3,53 3,18 3,51 3,21 3,41 3,78 Átlag 2,90 2,95 2,90 ,68 ,84 ,98 1,16 ,92 ,84 ,87 ,96 ,91 Szórás 19,26% 26,41% 27,92% 27,1% 25,51% 24,07% 40% 31,18% 33,1% Látható, hogy a tantárgyak kedveltsége és a rossz tantárgyi teljesítmény együtt jár: a matematika, a fizika és a kémia a legkevésbé kedvelt tárgy, és ezeknek a szórása a legnagyobb.

5

4,5

4

3,5

attitűd

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

Látható, hogy a teljesítmény és az attitűd együtt mozog, és ez így természetes is. A három osztályt külön nézve azonban már árnyaltabban láthatjuk az összefüggést. Az A osztály jegy-attitűd ábrája

5 4,5 4

3,5

attitűd

3 2,5 2 1,5

1 0,5 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5 iskolai átlag

3

3,5

4

4,5

5

A B osztály jegy-attítűd ábrája 5 4,5 4 3,5

attitűd

3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

A C osztály jegy-attitűd ábrája

5

4,5

4

3,5

attitűd

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

A látvány arra ösztönzi az elemzőt, hogy megvizsgálja az osztályok homogenitását az attitűd szempontjából is. N Subset for alpha = .05 milyen betűjelű 1 2 osztályba jár Tukey HSD a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342 Sig. ,830 1,000 Tukey B a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342

Azt látjuk, hogy itt is az A osztály „lóg ki” a sorból, az attitűd szempontjából is szignifikánsan különbözik a másik két csoporttól. Megvizsgáljuk, hogy mi befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét illetve attitűdjét. Correlations az anya iskolai az apa iskolai a tanuló állandó szokott-e olvasni ISKÁTL ATTÁTL végzettsége végzettsége lakhelye valamit a tankönyvön kívül az anya iskolai 1,000 végzettsége az apa iskolai 1,000 ,664 végzettsége a tanuló állandó -,110 -,067 1,000 lakhelye szokott-e olvasni ,091 ,067 -,175 1,000 valamit a tankönyvön kívül ISKÁTL -,008 1,000 ,304 ,208 ,300 ATTÁTL ,086 1,000 ,301 ,354 ,257 ,559 Látjuk, hogy az iskolai teljesítmény és az attitűd az anya iskolai végzettségével 0,3-as szinten korrelál, az iskolai teljesítmény összefüggése az apa végzettségével kisebb, de az attitűd összefüggése itt erősebb. Az olvasás gyakoriságával is 0,3-as kapcsolatot mutat a teljesítmény. Az pedig természetes, hogy az attitűd és a teljesítmény 0,56-os, erős korrelációt mutat. Az viszont elgondolkodtató, hogy a szülők iskolai végzettsége semmilyen kapcsolatban nincs a gyerek olvasási szokásaival. Az alábbi grafikon is ezt igazolja: jól látható, hogy a cask általános iskolát végzett anyák gyermekei nem teljesítettek sokkal rosszabbul, mint a felsőoktatásban végzetteké. 5

4,5

4

iskolai teljesítmény

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

1

2

3

4

5

Az anya v égzettsége

Ezek tehát azok a mutatók, amelyeket a diákok adatlapja alapján, az általuk beírt információk segítségével meg tudtunk állapítani. Ezekre az adatokra semmilyen befolyásunk nincs, viszont ezek alapján/segítségével került be a gyerek az intézményünkbe, az itteni teljesítményét is ezek tükrében tudjuk vizsgálni.

2. sz. melléklet A bemeneti mérések eredményei Az olvasási kompetencia mérése Az olvasásértést a kilencedikes évfolyamon nagymintán bemért, jól működő tesztlappal végezzük. A feladatlap négy szöveget tartalmaz: ismeretterjesztő, dokumentum, publicisztikai, leíró jellegű szöveget, követve ezzel a hazai (Monitor, Orsz. Kompetenciamérés) illetve a nemzetközi (PISA) mérési gyakorlatot. A feladatlap esetében fontos, hogy jó mutatókkal rendelkezzen. Ez elsősorban a reliabilitást jelenti, azaz azt, hogy a feladatlap azt méri, amit mérni szeretnénk vele, s ezt jó biztonsággal teszi. A másik, nehezebben megfogható mutató a validitás, amelynek jóságát úgy próbáltuk biztosítani, hogy a tanulók azonos feltételek mellett, egyazon időpontban,, megfelelő körülmények között írták a feladatlapot. A reliabilitás 0 és 1 közötti érték, a képességmérő tesztek esetében 0,75 –ös Cronbach-α értéktől már megbízhatónak számít a feladatlap. A mi mérőlapunk Cronbach-α-ja 0,8248, ami igen jónak mondható. Azt látjuk, hogy a teljesítmény viszonylag homogén, a szórások a küszöbértéken jóval belül vannak, viszont a teljesítmény rendkívül alacsony: 10 %ponttal maradnak el a tavalyi 9.-esek teljesítményétől, és így majdnem 30%-kal a standardtól, és ez már szignifikáns különbséget jelent. A menetrend dokumentum olvasása okozta a legnagyobb problémát a diákoknak: a 36 %-os átlag azt jelenti, hogy szinte semmit nem értettek belőle. (A PISA vizsgálaton a legalsó sáv határa 25%, s ez már gyakorlatilag funkcionális analfabetizmust jelent.) leíró ismeretterjesztő

menetrend dokumentum 36,8789 14,4138

48,6801 20,3944

Átlag Szórás

szépirodalmi

recept dokumentum

összesen

40,0725 20,2185

43,3333 14,7424

42,2226 12,1310

A következő hisztogramon látjuk, hogy a görbe erősen balra tolódott, jó illetve kiugró teljesítményt alig találhatunk. Az olvasásértés végeredménye 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 12,13 Mean = 42,2 N = 92,00

0 15,0

25,0 20,0

35,0 30,0

45,0 40,0

55,0 50,0

65,0 60,0

75,0 70,0

80,0

OLVÖSZÁZ

Érdemes megnézni, hogy a három osztály teljesítménye bármelyik szövegen, illetve összességében mutat-e különbséget. A Variancia-analízis elvégzése után elmondhatjuk, hogy a menetrend dokumentum szöveg esetében az osztályok között nincs szignifikáns különbség, a többi szöveg esetében viszont van. A teljesítményt megvizsgáltuk a nyolcadikos év végi átlag, illetve az irodalom és történelem jegyek tükrében. 100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0

0

1

2

3 irodalom jegy

4

5

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

történelem jegy

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Ha lebontjuk iskolákra a teljesítményt, a következőt tapasztaljuk:

Kis Bálint Általános Iskola

100 90

olvasásmegértés

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Rózsahegyi Általános Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Szent Gellért Általános Iskola

100 90

olvasásmegértés

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5 év végi átlag

3

3,5

4

4,5

5

Ványai Ambrus Általános Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Szeghalmi Műv észeti Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Meg kell természetesen jegyezni, hogy az alacsony elemszám miatt az iskolákra vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az egyes tanulók teljesítményére vonatkozóan azonban igen. Nézzük, hogy a különböző iskolákból jött gyerekek részteljesítménye milyen volt az olvasásértés teszten: Kis Bálint Általános Iskola ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen 52,97 42,96 44,44 44,49 Átlag 37,69 19,57 15,42 20,24 13,98 12,58 Szórás Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola ismeretterjesztő dokumentum 51,42 42,85 Átlag 27,84 13,36 Szórás

szépirodalmi 33,33 24,94

dokumentum 57,33 16,05

összesen 46,20 14,08

Szent Gellért Általános Iskola ismeretterjesztő Átlag 63,09 18,3 Szórás





Ványai Ambrus Általános Iskola ismeretterjesztő 43,95 Átlag 15,93 Szórás





Szeghalmi Művészeti Iskola ismeretterjesztő Átlag 32,14 21,06 Szórás





Ahhoz, hogy megtaláljuk az olvasásteljesítmény okait, készíthetünk egy dendrogramot. Elvégeztünk egy összefüggés-vizsgálatot, az úgynevezett Cluster-analízist, ami megmutatja, hogy a megadott változók közül mi mivel függ össze a legszorosabban. A beírt változókról feltételezzük leginkább, hogy hatnak az olvasásteljesítményre. Az ábráról leolvashatjuk, hogy az, hogy melyik iskolába járt a gyermek, hat a legjobban a teljesítményére CASE 0 5 10 15 20 25 Label Num +---------+---------+---------+---------+---------+ IRODJEGY 4 NYELVTAN 5 NYELVATT 8 TORTJEGY 6 TORTATT 9 IRODATT 7 OLVSZOK 10 APAISK 2 ANYAISK 3 VOLTISK 1 OLVÖSSZP 11

Az alábbi korrelációs táblázat adatai is igen tanulságosak: láthatjuk, hogy az olvasásértés eredménye nem elsősorban az irodalom és nyelvtan eredményétől, hanem sokkal inkább a történelem eredményétől függ. Az oka ennek nyilván az, hogy az irodalom és a nyelvtan (de főleg az irodalom) elsősorban szépirodalmi szövegekkel dolgozik, a szövegértési kompetencia fejlesztését azonban sokkal inkább szolgálja az új, forrásközpontú történelemoktatás, ahol a diákok változatos tartalmú és formájú szövegekkel találkoznak. Correlations Volt iskola Volt isk. az apa végzetts az anya végzetts Irod. jegy Nyelvjegy Tört. jegy Irod. att Nyelv att. Tört. att Olv. szok Olv értés

az apa végzetts

az anya végzetts

1,000 -,116

1,000

-,224

,664

1,000

-,063 -,021 -,098 ,099 ,040 -,133 ,214 -,307

-,040 -,052 ,140 -,078 -,124 ,307 ,067 ,071

,019 -,020 ,238 -,091 -,167 ,327 ,091 ,167

Irodalom jegy

1,000 ,678 ,457 ,149 ,313 ,165 ,064 ,353

Nyelvtan Történ. Irodalom Nyelvtan Tört. jegy jegy attitűd attitűd attitűd

1,000 ,423 ,170 ,532 ,083 ,143 ,383

1,000 -,149 ,036 ,634 ,303 ,423

1,000 ,317 -,137 ,006 -,185

1,000 -,035 -,031 -,112

1,000 ,142 ,261

Olv. szok

1,000 ,152

Így talán érdemes megnézni azt is, hogy a többi tantárgy teljesítménye mennyire befolyásolja az olvasásértést – vagy fordítva: az olvasásmegértés hogyan befolyásolja a tantárgyi teljesítményt. Láthatjuk, hogy az irodalom jegy minden tantárgy eredményével erősen korrelál, de az olvasási szokásokkal kevésbé. Az olvasásmegértés minden tárgy eredményével jó közepes korrelációt mutat. Nyilvánvaló, hiszen minden tantárgy tanulásához szükség van az olvasásmegértésre. Ha ez azonban így van, akkor sokkal erősebb korrelációt kellene mutatniuk. Így nyitva marad a kérdés: Mi befolyásolja a tantárgyi eredményeket?

Olv. értés

1,000

Correlations iroda-lom nyelv-tan irodalom nyelvtan történelem matem. fizika földrajz biológia kémia Idegen nyelv olv. szok olvasásértés

történelem

matematika

fizika

földrajz

biológia

kémia

idegen nyelv

1,000 ,693 ,466 ,456 ,460 ,461 ,419 ,411 ,404

1,000 ,428 ,538 ,430 ,399 ,335 ,470 ,381

1,000 ,441 ,671 ,413 ,660 ,581 ,494

1,000 ,652 ,549 ,448 ,601 ,478

1,000 ,449 ,564 ,672 ,440

1,000 ,420 ,545 ,210

1,000 ,549 ,418

1,000 ,445

1,000

,088 ,362

,149 ,379

,309 ,433

,244 ,320

,356 ,282

,100 ,278

,225 ,402

,323 ,387

,223 ,381

olv. szok

1,000 ,151

A matematikai kompetencia mérése A matematikai kompetencia felmérését a tavaly már bevált, jó eredményeket mutató feladfatsorral végeztük. A feladatsor reliabilitása 0,8317, ami igen jónak mondható, tekintve, hogy képességet mérünk. A tanulók egyidőben írták a feladatsort, azonos körülmények között, így biztosítottuk a megfelelő validitást. Statistics MKSZÁZ N

Valid Missing

97 0 32,6231 31,1111 15,4678 239,2537

Mean Median Std. Deviation Variance

A táblázatban látható, hogy az évfolyam átlaga nagyon alacsony, mindössze 32,62%. A szórás viszonylag kicsi, tehát az évfolyam nagyjából homogénnek tekinthető.

MKSZÁZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 15,47 Mean = 32,6 N = 97,00

0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

MKSZÁZ

A hisztogram görbéje nagyjából normál eloszlást mutat, de a görbe erősen balra tolódott Viszont a hozott teljesítmény azt mutatta, hogy az A osztály szignifikánsan jobb a másik kettőnél. Nézzük, igaze ez a matematikai kompetencia teljesítményükre is? Variancia-analízissel nézzük meg a csoportok teljesítményét.

olv. értés

1,000

A matematikai kompetencia eredményei

Tukey HSD

Tukey B

a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

Subset for alpha = .05 29,3889 29,6774 ,997 29,3889 29,6774

41,1111 1,000

41,1111

És íme, azt látjuk, hogy ezen a teszten is jobban teljesítettek az A osztályba járók. A különbség szignifikáns. Az osztályonkénti teljesítmény a következőképpen alakult: A osztály B osztály C osztály Összesen 41,11 29,38 29,67 32,6 Átlag 16,9 12,92 15,00 15,47 Szórás Látjuk az osztályok közötti különbséget, viszont minden osztály külön teljesítménye homogénnak mondható a kis szórás miatt. Vizsgáljuk meg a teljesítményt befolyásoló tényezőket osztályonként. matematika matematika matematika A osztály B osztály C osztály -,075 -,202 -,342 melyik iskolából érkezett ,235 ,139 ,179 az anya iskolai végzettsége ,503 ,412 ,177 olvasásértés ,533 ,367 -,110 matematika jegy ,390 ,139 ,184 matematika attitűd Azt látjuk, hogy a volt iskola egyáltalán nem befolyásolja a gyerek matematika kompetencia teszten nyújtott teljesítményét. Az anya iskolai végzettségével a korrelációt mindenütt alacsony, az A osztályosok esetében egy kicsit erősebb. Ennél érdekesebb az olvasásértés hatása: az A és B osztálynál erős a kapcsolat, míg C osztálynál gyenge. A matematika jeggyel való kapcsolat az A osztályosoknál erős, a B osztályosoknál közepes, a C osztálynál viszont negative korrelációt látunk. Így hát érdemes megnézni az osztályok jegy-kompetencia ábráját. Az A osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábráj a

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0

0

1

2

3 év végi jegy

4

5

A B osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábráj a

100 90 80 kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály matem atikai kom petencia - év végi jegy ábrája 100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A grafikonok is igazolják a táblázatban látottakat: Míg az A és B osztály trendvonala némi meredekséget mutat, a C osztálynál majdnem vízszintes, azaz valóban nem magyarázza a teljesítményt. Vizsgáljuk meg iskolánként a teljesítmény – jegy ábrát:

Kis Bálint Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

4

5

év végi j egy

Rózsahegyi Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

Szent Gellért Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

4

5

Dév av ánya

100 90 80 kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi j egy

4

5

Szeghalom

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Csárdaszállás - Köröstarcsa 100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A teljes évfolyam teljesítménye

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Miután a matematikai kompetencia és az olvasásértés korrelációja erős volt, érdemes megvizsgálnunk a kettő viszonyát. Azt feltételezhetjük, hogy ugyanazok a tanulók teljesítenek jól illetve rosszul mindkettőn.

100 90 80

olvasásmegértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

matematikai kompetencia

Feltételezésünk beigazolódott: valóban együtt mozog a két teljesítmény. 3. sz. melléklet A tantárgyi felmérések eredményeinek feldolgozása Matematika A matematika tudásszint mérést nem a kollégák által kidolgozott, hanem kívülről kapott feladatsorral oldotta meg a matematika munkaközösség. A teszt megbízhatóságát vizsgálva azt kell mondanunk, hogy a feladatsor mindenképpen javításra szorul, ugyanis a reliabilitás-mutatója alacsony, 0,6704, ez tudásszint méréseknél kevés, komoly esély van arra, hogy a teszt nem megbízható, vagyis nem azt méri, amit szeretnénk vele vizsgálni. Persze oka lehet az alacsony reliabilitásnak az is, ha a hozzánk bekerült diákok nem tanulták azokat a dolgokat, amelyekre a kérdések vonatkoztak. A jövőben mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni egy sajkát kidolgozású, megbízható tesztrendszer kidolgozásán. Annál is inkább, mivel a teszt reliabilitás vizsgálata kimutatta, hogy ha ki is hagyjuk a teszt leggyengébb feladatát, akkor sem lesz jobb a Cronbach α 0,704-nél, ez pedig még mindig alacsony érték. Nézzük tehát, hogyan teljesítettek a tanulók matematikából. Látjuk, hogy az átlag rendkívül alacsony, 17, 97%, a szórás is kicsi, tehát az évfolyam homogénnak mondható. A hisztogram nagyon erősen balra tolódott görbét mutat. Statistics MATSZÁZ N Mean Median Std. Deviation

Valid Missing

94 3 17,9787 15,0000 13,8700

MATSZÁZ 40

30

Frequency

20

10 Std. Dev = 13,87 Mean = 18,0 N = 94,00

0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

MATSZÁZ

Ha megnézzük az osztályok teljesítményét külön, a következőt látjuk: A osztály B osztály 29,32 14,34 Átlag 17,48 10,17 Szórás

C osztály 12,75 7,75

Összesen 17,97 13,87

Az eredményt látva variancia-analízist alkalmazunk: Subset for alpha = .05 1 12,7500 14,3421

milyen betűjelű osztályba jár a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár Sig. a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár

Tukey HSD

Tukey B

,864 12,7500 14,3421

2

29,3269 1,000

29,3269

Azt látjuk, hogy az A osztály teljesítménye bár rendkívül alacsony, mégis szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől. Vizsgáljuk meg osztályonként, hogy az általános iskolából hozott érdemjegy milyen összefüggésben van a teljesítménnyel. Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

4

5

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az általános iskolai év végi osztályzatok nem tükröződnek a felmérés eredményében – egy-két tanuló kivételével. Az összesített korrelációs tábla azt mutatja, Hogy közepesen erős összefüggés van a diákok teljesítménye és az év végi jegy között. Mutatja valamint az együttjárást az olvasásértéssel és a matematikai kompetenciával Árnyalhatjuk az eredményt, ha megnézzük osztályokra bontva az összefüggést. A C osztálynál látható, hogy a matematika felmérés eredménye kevésbé függ a matematika jegytől, az olvasásértéstől és a matematikai kompetenciától. Összesített korrelációs tábla VOLTISK VOLTISK az anya végzettség MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ

az anya végzettsége

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 -,224

1,000

-,119 -,307 -,287 -,317

,278 ,167 ,310 ,287

1,000 ,323 ,582 ,357

1,000 ,577 ,458

1,000 ,522

1,000

VOLTISK

az anya végzettsége

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

Az A osztály

VOLTISK az anya végzettség

1,000 -,363

1,000

MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ

-,122 ,230 -,117 -,075

,045 -,119 ,213 ,235

1,000 ,411 ,539 ,533

1,000 ,584 ,503

1,000 ,603

1,000

VOLTISK

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 -,014

az anya végzettsége -,014 1,000

-,034 ,098

-,115 -,061

-,017 ,049

-,202 ,139

-,034 -,115

,098 -,061

1,000 ,254

,254 1,000

,540 ,493

,367 ,412

-,017 -,202

,049 ,139

,540 ,367

,493 ,412

1,000 ,344

,344 1,000

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

,184 ,176

-,299 ,228

-,348 ,112

-,342 ,179

1,000 -,161 ,365 -,110

-,161 1,000 ,161 ,177

,365 ,161 1,000 ,285

-,110 ,177 ,285 1,000

A B osztály

VOLTISK az anya iskolai végzettsége MATJEGY OLVÖSZÁ Z MATSZÁZ MKSZÁZ A C osztály

VOLTISK az anya végzettség MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ

VOLTISK az anya iskolai végzettsége 1,000 -,262 -,262 1,000 ,184 -,299 -,348 -,342

,176 ,228 ,112 ,179

Irodalom Az irodalom szintfelmérő megíratásával – mint minden szintmérő esetében – arra keresünk választ, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető irodalmi alapfogalmakkal, értelmező és elemző készséggel rendelkeznek-e, illetve milyen szinten. Az elemzés során először a tesztátlagot tekintve vizsgálódunk, majd megnézzük, hogy az egyes feladatokon milyen teljesítményt nyújtottak a tanulók. A feladatsor reliabilitása 0,84, ami megfelelőnek mondható, vagyis a feladatlap nagy biztonsággal méri a diákok tudását. Az irodalom feladatsoron elérhető pontszám 44 volt, az egyszerűség és a jól követhetőség érdekében azonban az eredményeket %pontban számoljuk. Nézzük tehát az évfolyam, illetve az osztályok átlagát és szórását. A osztály B osztály C osztály Évfolyamátlag 24,90 20,42 23,27 22,58 Átlag 12,45 15,60 15,58 14,77 Szórás Az osztályok teljesítménye nem tér el egymástól túlságosan, így érdemes variancia-analízissel megvizsgálni, van-e különbség a csoportok között. Subset for alpha = .05 milyen betűjelű osztályba jár 1 Tukey HSD a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Sig. ,462 Tukey B a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Amint az ábra mutatja, nincs szignifikáns különbség az osztályok teljesítménye között.

Vizsgáljuk meg a teljesítményt a kapott év végi jegyek tükrében: Az évfolyam teljesítménye az irodalom jegyek tükrében

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegyek

Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi j egy

4

5

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Látható, hogy a trendvonal a C osztály esetében majdnem vízszintes, az ötösök és a kettesek ugyanúgy teljesítettek. A B osztályban van egy kiugró teljesítmény, ez az egy tanuló teljesített a tőle elvárható módon. Nyelvtan A nyelvtan szintfelmérő megíratásával arra keresünk választ, hogy a hozzánk kerülő diákok rendelkeznek-e a megfelelő helyesírási és leíró nyelvtani alapismeretekkel. Annál fontosabb ez, hogy a középiskolának már nem feladata a leíró nyelvtani ismeretek újratanítása, csupán az ismeretek bővítésével foglalkozik a tananyag, körülbelül az első év nyelvtanóraszámának felében – gimnazista osztályoknál ez 16-18 óra, szakközepeseknél a kétszerese. Így nagyon fontos feladat hárul az általános iskolai alapozó képzésre. A nyelvtan szintfelmérő Cronbach – α értéke 0,94, így a feladatlap reliabilitása igen jónak mondható. Nézzük meg tehát a teszten elért átlageredmény táblázatát. Statistics NYÖPSZÁZ N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

95 2 30,7895 30,4348 12,7091 161,5212

NYÖPSZÁZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 12,71 Mean = 30,8 N = 95,00

0 5,0

15,0 10,0

25,0 20,0

35,0 30,0

45,0 40,0

55,0 50,0

65,0 60,0

NYÖPSZÁZ

A görbe ez esetben is erősen balra tolódik, rendkívül alacsony teljesítményeket látunk. A osztály B osztály C osztály Összesen 38,50 30,32 24,89 30,78 Átlag 13,50 11,29 10,44 12,70 Szórás Az osztályok teljesítménye között nagy az eltérés, vizsgáljuk meg, van-e különbség a teljesítményük között. NYÖPSZÁZ

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b


N 31 38 26 31 38 26

Subset for alpha = .05 1 2 24,8948 30,3204 38,5033 ,167 1,000 24,8948 30,3204 38,5033

Means for groups in homogeneous subsets are displayed. a. Uses Harmonic Mean Sample Size = 30,917. b. The group sizes are unequal. The harmonic mean of the group sizes is used. Type I error levels are not guaranteed.

Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan eltér a másik két osztályétól. Magyarázzák-e a hozott jegyek az alacsony teljesítményt? az évfolyam nyelvtan teljesítménye

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év v égi j egy

4

5

Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi j egy

A C osztály

100 90 80 70

felmérés

60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Úgy tűnik, hogy a kapott osztályzatok itt sincsenek összhangban a nyújtott teljesítménnyel.

Történelem A történelem szintfelmérést a kollégák által kidolgozott teszttel végeztük. A teszt Cronbach-α- ja igen jó, 0,8387. Az item-analízisből kiderül, hogy a feladatsor jól javítható, a reliabilitása még emelhető. Azt mindenképpen kimondhatjuk, hogy a teszt megbízhatóan méri a diákok tudását. A diákok teljesítménye a következőképpen alakul: Statistics TÖRÖSZSZ N

Valid Missing


95 2 42,2868 39,6552 13,8157 190,8722

TÖRÖSZSZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 13,82 Mean = 42,3 N = 95,00

0 20,0

30,0

40,0 50,0

60,0

70,0 80,0

90,0 100,0

TÖRÖSZSZ

Itt is egy erősen balra tolódott görbét láthatunk, tehát nézzük meg a teljesítményt a hozott jegyek tükrében. Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

4

5

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80 70

felmérés

60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Az A osztály trendvonala mutat némi meredekséget, a másik két osztálynál a kapott osztályzatok alig magyarázzák a teljesítményt. Variancia-analízissel megnézzük az osztályok közötti homogenitást. TÖRÖSZSZ

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b

milyen betűjelű osztályba jár a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

N 38 31 26 38 31 26

Subset for alpha = .05 1 2 38,3848 38,4872 52,5199 ,999 1,000 38,3848 38,4872 52,5199


Az derült ki, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztályétól. Milyen háttérváltozók befolyásolják a teljesítményt? Végezzünk el egy korreláció-vizsgálatot: Correlations

voltisk voltisk az anya végzettség törtjegy törtatt olvszok olvértés törtteszt

az anya végzettség

1,000 -,224

1,000

-,098 -,133 ,214 -,307 -,232

,238 ,327 ,091 ,167 ,543

Tört. jegy

Tört. att

olvszok

olvértés

törtteszt

1,000 ,634 ,303 ,423 ,445

1,000 ,142 ,261 ,389

1,000 ,152 ,227

1,000 ,664

1,000

Látható, hogy ebben az esetben az anya végzettsége, a történelem osztályzat és az olvasásértés eredménye a közepesnél erősebb korrelációt mutat a történelem teszten nyújtott teljesítménnyel. Különösen figyelemre méltó az összefüggés az olvasásértéssel, hiszen a történelemoktatás új szemléletét igazolja az eredmény. Informatika Az informatika felmérést is belső kidolgozású feladatsorral végeztük, így mindenképpen fontos megvizsgálni a teszt jóságmutatóit. A teszt megbízhatóságát jelentő reliabilitás ebben az esetben 0,7726, azaz elfogadható, ám javításra szoruló tesztről van szó. Az itemkihagyásos vizsgálat azt mutatja, hogy néhány feladat itemeinek javításával a teszt Cronbach-α-ja lényegesen jobbá tehető. A tanulók teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics INFSZÁZ N

Valid Missing

92 5 45,2609 44,0000 16,2608 264,4147


INFSZÁZ 20

Frequency

10

Std. Dev = 16,26 Mean = 45,3 N = 92,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

85,0

80,0

90,0

INFSZÁZ

Látható, hogy a teljesítmény itt közepes, 45,26 az átlag , a szórás 16,26, vagyis a tanulók homogén módon teljesítettek. Érdemes ismét osztályonként vizsgálni az eredményeket: A osztály B osztály 59,23 45,52 Átlag 13,56 13,75 Szórás

C osztály 31,92 9,45

Összesen 45,26 16,26

Megfigyelhetjük, hogy az egyes osztályokon belül kisebb a szórás, mint a szórásátlag: ez a teljesítmény széles skálán elterülését fogja jelenteni. Az átlagok nagyon messze vannak egymástól, így homogenitás-vizsgálatot végzünk.

INFSZÁZ

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b


N 28 38 26 28 38 26

Subset for alpha = .05 1 2 3 31,9286 45,5263 59,2308 1,000 1,000 1,000 31,9286 45,5263 59,2308


Az átlagok és szórások alapján az eredmény nem meglepő: Mindhárom csoportnak a másiktól való különbözése szignifikáns, azaz olyan, mintha a gyerekek nem egy azonos, hanem három különböző populációból kerültek volna az iskolába. Az ok nyilván a háttérváltozók között keresendő: melyik lehet az a háttérváltozó, amelyik ilyen mértékben befolyásolja a gyerekek teljesítményét? Próbálkozzunk a korreláció-analízissel: Correlations az apa i végzett az apa 1,000 végzett az anya ,664 végzett MATJ ,225 FIZJEGY ,148 van-e gépe -,354 OLVÖSZ ,071 TÖRÖSZ ,350 INFSZÁZ ,394 MATSZÁ ,280 MKSZÁZ ,240

az anya végzett

MATJ

FIZJEGY

saját gép

OLVÖSZ

TÖRÖSZ

INFSZÁZ

MATSZ

MKSZÁZ

1,000 ,634 -,224 ,323 ,398 ,455 ,582 ,357

1,000 -,138 ,268 ,350 ,292 ,316 ,112

1,000 -,117 -,271 -,422 -,316 -,281

1,000 ,662 ,577 ,577 ,458

1,000 ,534 ,588 ,503

1,000 ,589 ,452

1,000 ,522

1,000

1,000 ,278 ,300 -,391 ,167 ,448 ,397 ,310 ,287

Az eredmény érdekes: A szülők iskolai végzettségének mérsékelt hatása van az informatika teljesítményre. Erős korrelációt mutat viszont a matematika jeggyel, a matematika felméréssel (0,589) , a matematika kompetencia mérésével és az olvasásértéssel. Semmilyen összefüggést nem találunk viszont azzal, hogy van-e otthon számítógépük. Miután az adatlapon láttuk, hogy a tanulók 79%-ánál van otthon számítógép, ez az adat meglepő. Az egész csoportra nézve az ábra szépen emelkedő trendvonalat mutat, ha azonban megvizsgáljuk osztályokra vetítve, az eredmény már árnyaltabb lesz. matematika - informatika

100 90 80

informatika

70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50 matematika

60

70

80

90

100

4. sz. melléklet Folyamatmérések Folyamatmérésen az iskolánkban tanuló gyerekek nyomon követését értjük. Kilencedik osztályba lépéskor megmérjük az alapkompetenciákat (olvasásértés és matematikai eszköztudás), majd két év elteltével, a középiskolai folyamat derekánál a kutatási gyakorlatnak megfelelően átdolgozott tesztekkel ismét felmérést készítünk ezekről a területekről. Az olvasásértésről tudjuk, hogy ebben az életszakaszban még jól fejleszthető, ráadásul minden tantárgy kisebb-nagyobb mértékben részt is vesz a fejlesztésben, viszont a matematikai kompetencia középiskolás korban már kevésbé vagy alig fejleszthető. Ennek a típusú készségnek a fejlesztésére legalkalmasabb a kisiskolás kor. Ahhoz, hogy a matematikai eszköztudás még ebben az életszakaszban is fejlődjön, speciális eszközökre, feladattípusokra lenne szükség, ez rendkívül komoly, időigényes fejlesztőmunkát kívánna. Az ilyen típusú fejlesztésre az iskolánkban a kollégák felkészültsége adott, viszont ez olyan rendkívüli megterhelést jelentene, amit nem várhatunk el ingyen és bérmentve senkitől. Annál is inkább, mert ez a típusú fejlesztőmunka nem elsősorban a matematika tantárgy keretein belül folyna, hanem minden más tantárgyat tanítónak kellene részt venni a fejlesztésben. Az olvasási kompetencia mérése A 11. osztályban a korábban már jól bevált képességmérő feladatlapot használtuk. A feladatlap reliabilitása 0,82, ez jónak mondható, a feladatlap alkalmas képességmérésre. Az évfolyam teljesítményét a következő táblázat mutatja: Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


82 5 74,1205 74,5550 9,9649 99,2985

Látjuk, hogy a feladatlap megoldottsági átlaga 74, 12 %-os, és a szórás mindössze 9, 96 %pont, ez azt jelenti, hogy homogén csoporttal van dolgunk. Az eloszlás görbéje a következő ábrán látható: TELJ11.O 20

Frequency

10

Std. Dev = 9,96 Mean = 74,1 N = 82,00

0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0 80,0 85,0 90,0

TELJ11.O

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyaltabb képet kapunk: Statistics TELJ11.O N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

29 2 81,2403 82,4500 6,6659 44,4348

A 11. A osztály teljesítménye Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


29 2 69,6041 71,9200 9,6771 93,6462

A 11. B osztály teljesítménye Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


24 1 70,9746 70,1700 9,0356 81,6428

A 11. C osztály teljesítménye Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye lényegesen magasabb, mint a másik két osztályé. Érdemes a csoportok közötti homogenitást megnézni a teljesítményük alapján. N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 29 69,6041 3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403 Sig. ,825 1,000 Tukey B 2,00 29 69,6041 3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403 A variancia-analízis alapján azt mondhatjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a B és C osztály teljesítményétől, amelyek viszont homogén csoportot alkotnak. A folyamatmérés lényege persze nem az eredmények önmagukban való vizsgálata, hanem összevetése a korábbi hasonló eredménnyel. Talán legcélszerűbb és leglátványosabb a grafikus megjelenítés: A 11. B osztály teljesítménye 100 90 80

teljesítmény

70 60 9. osztályos teljesítmény 11. osztályos teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 tanulók

A 11. C osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény

60 9. osztályos teljesítmény 11. osztályos teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 tanulók

Mindhárom grafikonon láthatjuk, hogy a 11. osztályos teljesítmény – kevés kivételtől eltekintve – jobb, mint a 9.-es. Azt is látjuk, hogy a 9.-ben gyengébben teljesítők fejlődése nagyobb, mint a már akkor jól teljesítőké. Néhány tanulónál figyelhetünk meg csökkenést, náluk azonban egyéb külső okok is közrejátszottak a teljesítményük hanyatlásában.

Az évfolyam teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény

60 9. o.

50

11. o.

40 30 20 10 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 tanulók

Látjuk, hogy a tanulók többsége a 70 és 90 %pont közé esik. Az országos kompetenciamérés eredménye szintén azt mutatja, hogy diákjaink olvasásértésben az országos standardhoz képest a tőlük a CSH-index alapján elvárható teljesítménytől jobb eredményt értek el. Miután a diákok háttere lényegesen nem változott az elmúlt évek alatt, a fejlődést mindenképpen az iskola munkájának lehet tulajdonítani. A két eredmény , illetve a fejlődés mértékének megállapítására a pedagógiai kutatásban használt, ugyanannál a csoportnál a fejlesztés előtti és utáni állapotot összehasonlító úgynevezett páros t-próbát (Paired Sample T-test) alkalmazzuk. Ez a módszer alkalmas, hogy megvizsgálja, két adatsor, ebben az esetben a 9.-es mérés és a 11.-es mérés átlaga szignifikánsan különbözik-e egymástól. A következő táblázat a próba eredményét mutatja: Paired Samples Test Paired Differences 95% Confidence Interval of the Difference Std. Error Mean Std. Deviation Mean Lower Upper Pair 1 TELJ9O - TELJ11.O -16,9963 11,3632 1,3121 -19,6107 -14,3818

t -12,953

df 74

Sig. (2-tailed) ,000

Látjuk, hogy a két mérés átlaga szignifikánsan különbözik egymástól. A szórás 11,36, ami azt jelenti, hogy acsoport teljesítményének növekedése is homogén mintát mutat.

Megerősítésképpen végezhetünk egymintás t-próbát is. Ez esetben a 11.-es átlagot elosztjuk a 9.-es átlaggal, azt feltételezve, hogy az eredmény 1 lesz, vagyis ugyanazok a diákok ugyanazt a tesztet ugyanúgy írják meg. Ha egynél nagyobb értéket kapunk, a második mérés jobb lett, ha egynél kisebbet, akkor rosszabb. A táblázatban látjuk, hogy a mérőszám 1,3305, azaz a 11.-es feladatmegoldás 33,05 %-kal jobb lett, mint a 9.-es. Ez szignifikáns különbséget jelent. One-Sample Test Test Value = 0

EGYT

t 45,214

df 74


Mean Difference 1,3305

95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper 1,2718 1,3891

Érdekes az is, hogy a három osztálytekintetében a növekedést nézve homogén csoportról beszélhetünk EGYT N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 Tukey HSD 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 Sig. ,493 Tukey B 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 matematikai kompetencia folyamatvizsgálata A 11. osztályban használt matematika kompetencia-feladatsor is jól bevált a korábbi mérések során, igazodik az országos kompetenciamérés feladatsorához, vagyis nem a megszerzett matematikatudást, hanem a gondolkodási képességet vizsgáló feladatokból épül fel. A feladatsor reliabilitása 0,83, ez képességmérő teszteknél jónak mondható. Látjuk, hogy a feladatok megoldottsága nem éri el az 50 %-os küszöböt, csupán 43,74 %pont. A szórás is viszonylag alacsony, határértéken belüli: 17,13% Statistics MATÚJ N

Valid Missing

Mean Median Std. Deviation

86 10 43,7442 39,0000 17,1328

Az osztályok egyenkénti vizsgálatával árnyalhatjuk a képet: Statistics MATÚJ N Mean Median Std. Deviation

Valid Missing

31 1 51,2258 52,0000 17,9234

Az A osztály teljesítménye Statistics MATÚJ N

Valid Missing

31 8 38,9032 36,0000 16,0818


A B osztály teljesítménye Statistics MATÚJ N

Valid Missing

24 1 40,3333 39,0000 14,4664


A C osztály teljesítménye Látjuk, hogy a három osztály mindegyike viszonylag kicsi, 20% alatti szórással, de egymástól gencsak eltérő eredménnyel oldották meg a feladatokat. Variancia-analízissel megnézhetjük, az évfolyam homogenitását. N

Tukey HSD

Tukey B


31 24 31

31 24 31

Subset for alpha = .05 1

2

38,9032 40,3333 51,2258 ,942 38,9032 40,3333

1,000

51,2258

A táblázatból láthatjuk, hogy a B és C osztály együtt homogén csoportot alkot, tőlük viszont szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtott az A osztály. Most is a növekedés kimutatása az érdekes. Nézzük meg grafikusan a 9.-es és 11.-es teljesítményt: 100 90 80 70

teljesítmény

60 9.-es teljesítmény 11.-es teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 tanulók

A 11. A osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény


50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 tanulók

A 11. B osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény


50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

tanulók

A 11. C osztály teljesítménye

Ha egy ábrában ábrázoljuk, a különbség szembetűnő. 100

90

80

70

teljesítmény

60 9.-es átlag

50

11.-es átlag

40

30

20

10

0 1

3 5 7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 tanulók

100

90

80

70

teljesítmény

60 9.-es átlag 11.-es átlag

50

40

30

20

10

0 1

3

5 7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 tanulók

Az évfolyam teljesítményének összehasonlító ábrája Az ábrán látható, hogy a tanulók többségének javult a teljesítménye, de jónéhányan a 9.-es szint alatt teljesítettek. A növekedés mértékét itt is egymintás, illetve páros t-próbával vizsgálhatjuk. Az osztályokra nézve ez a következőt jelenti: One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 18,046

df 25




11. A One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 17,176

df 26



95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper ,9639 1,2259

11. B One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 13,909

df 19



95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper ,9880 1,3381

11. C Vagyis az A osztály növekedése 20,28%-os, a B osztályé 9,49 %-os, a C osztályé pedig 16,3 %-os. Nagyon érdekes, hogy a fejlődés tekintetében az évfolyam homogén csoportnak mutatkozik: EGYMINTT

Tukey HSD

Tukey B


N

Subset for alpha = .05 1

27 20 26

1,0949 1,1630 1,2028

27 20 26

,531 1,0949 1,1630 1,2028

A páros t-próba a következő eredményt mutatja: Paired Samples Test Paired Differences

Mean Std. Deviation Pair 1 MATÚJ - MATRÉGI5,1050 12,1027

Std. Error Mean 1,4165


t 3,604

df 72


Látható, hogy a különbség ez esetben is szignifikáns, azaz kimutatható növekedés történt. Az egymintás tpróbával a növekedés mértékét is megnézhetjük: One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 28,555

df 72




A táblázat alapján 15,2%-os növekedést látunk. Itt meg kell jegyezni, hogy a 9.-es mérés alapján prognosztizálható volt, hogy a tanulók matematikai gondolkodásának fejlődése lassabb ütemű lesz, mint az olvasásértésé. Mint említettem, a matematikai gondolkodás alapjait a korai kisiskolás korban kell lerakni, és főleg az általános iskolában fejleszteni, hiszen 1617 éves korban ez a képesség már nem, vagy csak alig fejleszthető. Miután tanulóink a környék tizenhét általános iskolájából kerültek intézményünkbe, már belépéskor nagy különbségeket regisztrálhattunk. Ez persze nem csupán az általános iskolák hibája, hanem a képzési rendszernek arra a hiányosságára utal, amelyben a kompetencia-fejlesztés nem kapott kiemelt szerepet. Napjainkban azonban kitűnő programok segítik az általános iskolákat abban, hogy képesek legyenek tanulóik fejlesztésére. 5. sz. melléklet 10. évfolyamos szakaszmérések A 10. évfolyamos szakaszmérésben a nyelvi előkészítős 11. A osztály, a 10. B osztály és a 10. C osztály tanulói vettek részt. A mérés célja, hogy a tanulóknak és a tanároknak egyaránt jelzést adjon a diákok felkészültségének állapotáról. Miután a felmérés eredménye hangsúlyos jegyként számított az év végi osztályzatban, arra lehetett számítani, hogy a diákok komolyan veszik a felkészülést. A tanuláshoz szükséges tételeket időben megkapták, irodalomból, nyelvtanból és történelemből az iskola honlapjáról is letölthették. Az idegen nyelvekből az aktuális tudást mérték az írásbeli érettségi feladatsornak megfelelően.

Irodalom A feladatlap célja nem a tárgyi tudás mérése volt, hanem annak vizsgálata, hogy a tanulók tudnak-e térben és időben tájékozódni, ismerik-e a tanult irodalomtörténeti korszakok jellemzőit, rendelkeznek-e alapfokú stilisztikai ismeretekkel, illetve képesek-e motívumokat összehasonlítani az első két évben olvasott kötelező olvasmányokból. A feladatlap jól mér, a Cronbach  értéke 0, 9219, ez nagyon jó érték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics ÖSSZP N

Valid Missing

90 2 44,9556 42,5000 15,4672 239,2340


Látjuk, hogy az évfolyam átlaga 44, 95 %pont volt, a szórásérték is megfelelő, mindössze 15, 46 %, ezzel a 25 %-os határértéken bőven belül található. A következő hisztogramon azt látjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlású, de kissé balra tolódott: ÖSSZP 16 14 12 10 8

Frequency

6 4 Std. Dev = 15,47 2

Mean = 45,0 N = 90,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

85,0

80,0

ÖSSZP

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyalhatjuk a képet: Statistics ÖSSZP N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

32 0 54,5625 52,0000 16,2400 263,7379

11. A Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 2 34,3103 32,0000 9,8238 96,5074

10. B Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 0 45,0000 42,0000 12,2095 149,0714

10. C Az osztályátlagokból látható, hogy nagyon különbözik a teljesítményük. Variancia-analízist használva megnézzük az évfolyam homogenitását: ÖSSZP N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 34,3103 3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625 Sig. 1,000 1,000 1,000 Tukey B 2,00 29 34,3103 3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625 Az évfolyam a teljesítmény alapján egyáltalán nem homogén: mindhárom osztályról azt mondhatjuk, hogy úgy teljesítenek, mintha három különböző populációból származnának, azaz mindhárom osztály teljesítménye között szignifikáns különbséget tapasztalunk. Látjuk, hogy a B osztály teljesítménye a legalacsonyabb: egy tanuló sincs, aki 50 %-nál jobb teljesítményt ért volna el, és csak náluk van olyan (két tanuló), aki a ketteshez szükséges 20 %-ot sem érte el. Jobb teljesítményt vártunk az A osztálytól, de ők sem a megfelelő komolysággal készültek a megmérettetésre. Elégedettek lehetünk viszont a C osztállyal, mert ők valóban a képességeiknek megfelelően teljesítettek, talán a három osztály közül a legkomolyabban vették a munkát. Magyar nyelvtan A nyelvtan feladatlapban a középszinten az érettségi anyagban szereplő leíró nyelvtani ismereteket, szövegtani ismereteket, jelentéstani alapismereteket, kommunikációs alapismereteket, szövegszerkesztési és érvelő képességet mértünk. A feladatlap reliabilitása 0,8998, ez jónak mondható, illetve néhány item javításával 0,9 fölé emelhető. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing

91 1 44,7940 44,7059 14,3966 207,2610


Az eredmény hasonló az irodaloméhoz: az átlag 44,79%pont, a szórás 14,39 %, ez határértéken belüli szórás. A következő hisztogramon azt láthatjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlást mutat, de némiképpen balra tolódik. ÖSSZSZÁZ 16 14 12 10 8

Frequency

6 4 Std. Dev = 14,40 2

Mean = 44,8 N = 91,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

80,0

ÖSSZSZÁZ

Vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét: Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


31 1 53,7761 54,1176 12,5436 157,3420

11. A Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


10. B

31 0 36,0461 37,0000 12,2847 150,9127

Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


29 0 44,5436 42,3529 12,7205 161,8116

10. C A helyzet ugyanaz, mint az irodalom esetében: A legjobb teljesítményt az A osztály nyújtotta, pedig a B osztály. A C osztályosok a tőlük elvárható módon teljesítettek. Ez esetben is elvégezhetjük a homogenitás-vizsgálatot: N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 31 36,0461 3,00 29 44,5436 1,00 31 Sig. 1,000 1,000 Tukey B 2,00 31 36,0461 3,00 29 44,5436 1,00 31

a leggyengébbet

3

53,7761 1,000

53,7761

Látjuk, hogy most is mindhárom osztály teljesítménye szignifikánsan különböző, három csoportot alkotnak: ez az A és C-B osztály esetében jól prognosztizálható volt, azonban további gondolkodást kíván a B osztály rendkívül alacsony teljesítménye: három tanuló nem ért el 20 %-ot, és csak négyen kerültek 50 % fölé (a legjobb 62,5% - egy tanuló érte el). Történelem A történelem feladatlap az érettségi feladatlap mintájára készült, ugyanolyan feladattípusokat tartalmaz, természetesen csak a 10. osztályos anyaggal bezárólag. A feladatlap reliabilitása 0, 8729, ez jónak mondható. A teszt tehát alkalmas a mérésre. A tanulók − az érettségihez hasonlóan − használhatták a történelem atlaszukat is, ezzel tulajdonképpen a térképolvasási kompetenciájukat is bizonyíthatták. Az évfolyam eredménye a következő volt: Statistics ÖSSZPSZZ N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

89 3 51,3120 50,8333 14,5989 213,1267

Látjuk, hogy az évfolyamátlag és a szórás itt is az irodalom és nyelvtan átlaghoz hasonló: 51,31 az átlag, a szórás pedig 14,59 %-os. Ismét vizsgáljuk az osztályok teljesítményét:

Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


31 1 63,1989 62,5000 9,9119 98,2452

11. A Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


29 2 40,9483 43,3333 12,4716 155,5419

10. B Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


29 0 48,9690 50,0000 11,6471 135,6553

10. C A három osztály közötti különbség itt is szembetűnő: Az A osztályosok 63,19%pontot értek el, a B-sek 40,94-et, a C osztályosok pedig 48,96%pontot. Ha a szórás számokat megnézzük, azt látjuk, hogy nagyon alacsonyak, vagyis minden osztály külön-külön homogén csoportot alkot, az egyes osztályok tanulói kis szórással, szűk határok között teljesítenek. Az osztályok sorrendje tehát ugyanaz, mint az előző két feladatlap esetében. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következőt látjuk: ÖSSZPSZZ N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Sig. 1,000 1,000 1,000 Tukey B 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Ismét azt tapasztaljuk, hogy az évfolyam nem homogén, az osztályok teljesítménye szignifikánsan különbözik.

Matematika Matematikából is az első két évben tanultakat mérte a feladatlap. Változatosan érintette a matematika különböző területeit, az érettségi feladatlapnak megfelelően két szubtesztből állt, és bizonyos esetekben választást engedett a tanulóknak. Így a diákok megismerkedhettek az érettségi feladatlap feladattípusaival. Mindenképpen hasznos volt a teszt megírása. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult. Statistics ÖSSZP N

Valid Missing

89 3 23,1910 20,0000 16,3045 265,8381


A teljesítmény rendkívül alacsony, alig haladja meg a továbblépéshez szükséges minimumot, és a szórás is homogén évfolyam-teljesítményt mutat: mindössze 16,3%-os. A teljesítmény görbéje erősen balra tolódott. ÖSSZP 14 12 10 8 6

Frequency

4 Std. Dev = 16,30

2

Mean = 23,2 N = 89,00

0 0,0

10,0 5,0

20,0

15,0

30,0

25,0

40,0

35,0

50,0

45,0

60,0

55,0

70,0

65,0

80,0

75,0

ÖSSZP

Az osztályokat külön vizsgálva a következőt látjuk: Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


11. A

30 2 37,2000 37,5000 16,2977 265,6138

Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


30 1 15,2000 14,0000 8,6159 74,2345

10. B Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 0 16,9655 16,0000 12,8327 164,6773

10. C Láthatjuk, hogy külön-külön sem jobb a kép: az A osztály átlagteljesítménye sem érte el a 40%-os értéket, a másik két osztály pedig még a 20 %-ot sem éri el. A szórás az A osztályban a legnagyobb, 16,29%, a B osztályban alig lépi túl a 8 %-ot. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következő eredményt kapjuk: Descriptives ÖSSZP

N 1,00 2,00 3,00 Total

30 30 29 89

Mean Std. Deviation 37,2000 16,2977 15,2000 8,6159 16,9655 12,8327 23,1910 16,3045

95% Confidence Interval for Mean Std. Error Lower Bound Upper Bound Minimum Maximum 2,9755 31,1144 43,2856 1,00 80,00 1,5730 11,9828 18,4172 2,00 40,00 2,3830 12,0842 21,8468 1,00 56,00 1,7283 19,7564 26,6256 1,00 80,00

A variancia-analízis leíró táblázatában megfigyelhetjük az egyes osztályon belüli szélső értékeket: Az A osztály nagy szórását az eredményezte, hogy 1 ponttól 80 pontig terjedt a skála. A C-ben 1-56 között mozogtak a pontok, a B-ben pedig 2 és 40 pont közé esett mindenki, ami azt jelenti, hogy a legjobban teljesítő tanuló éppen a hármas alsó határát súrolta. ÖSSZP N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Sig. ,860 1,000 Tukey B 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Látjuk, hogy az A osztály ismét elszakad a másik két csoporttól, teljesítményük szignifikánsan különbözik, a B és a C osztály homogén csoportot alkot.

Idegen nyelvek Angol Az angol tesztek is az érettségi követelményeknek megfelelően készültek, négy részterületet: az olvasott szövegértést, a nyelvhelyességet, a hallott szöveg értését és az íráskészséget mérték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


55 1 46,9415 46,1500 15,3716 236,2852

Az átlag 46, 9 %pont, a szórás 15,37%-os. Ez évfolyamviszonylatban elfogadható. Nézzük meg az osztályok teljesítményét. Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 0 55,8069 51,2821 17,7280 314,2820

11. A Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 1 42,1820 38,4615 15,5380 241,4294

10.B Statistics SZÁZALÉK N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

21 0 43,6176 41,9500 9,7846 95,7388

10. C Az A osztály teljesítménye itt is lényegesen jobb. A másik két osztály egyformán teljesített. Ezt támasztja alá a homogenitás-vizsgálat is: SZÁZALÉK N

Tukey HSD

Tukey B

OSZTÁLY 2,00 3,00 1,00 Sig. 2,00 3,00 1,00

Subset for alpha = .05 1 42,1820 43,6176

17 21 17

,952 42,1820 43,6176

17 21 17

2

55,8069 1,000

55,8069

A B és C osztály egy homogén csoportot alkot, tőlük szignifikánsan különbözik az A osztály átlagteljesítménye. Descriptives SZÁZALÉK

N 1,00 2,00 3,00 Total

17 17 21 55

Mean Std. Deviation Std. Error 55,8069 17,7280 4,2997 42,1820 15,5380 3,7685 43,6176 9,7846 2,1352 46,9415 15,3716 2,0727

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound Minimum Maximum 46,6920 64,9218 26,50 86,32 34,1931 50,1709 22,22 76,07 39,1637 48,0715 30,76 62,93 42,7860 51,0970 22,22 86,32

Érdemes megvizsgálni az osztályokon belüli szélső értékeket: az A osztálynál 26,5 és 86,32 % között mozgott a teljesítmény, a B osztályban 22,22 és 76,07% között, a C osztályban pedig 30,76 és 62,93 között, így a C osztálynál figyelhető meg a legkisebb szórás. Angol mint második nyelv Az angol második idegen nyelvként a 11. A és a 10. B osztályokban szerepel. A szakközépiskolás osztályok (mint a 10. C) egy idegen nyelvet tanulnak. A második idegen nyelv óraszáma alacsonyabb (heti 3 óra), mint az első nyelvé. A két osztály teljesítménye a következő módon alakul: Statistics ÖSZSZÁZ N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

30 2 46,1390 40,1128 20,1381 405,5448

Látjuk, hogy az átlag 46,13, ami majdnem pontosan ugyanannyi, mint az angol első nyelv átlaga (46,94), a szórás viszont nagyobb, 20,13%, ami még benne van az elfogadható értékben, de nyilvánvalóan kisebb homogenitásra utal. A teljesítmény görbéje nem mutat jó eloszlást: a Gauss-görbe lapos, normál eloszlásról nem beszélhetünk.

ÖSZSZÁZ 7 6 5 4 3

Frequency

2 Std. Dev = 20,14

1

Mean = 46,1 N = 30,00

0 20,0

30,0 25,0

40,0 35,0

50,0

45,0

60,0

55,0

70,0

65,0

80,0 75,0

85,0

ÖSZSZÁZ

Itt a teljesítmény inkább kétmóduszúnak tűnik. Ezért vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét külön: Statistics ÖSZSZÁZ N

Valid Missing

13 1 64,9231 64,0000 39,20a 13,9402 194,3303

Mean Median Mode Std. Deviation Variance

a. Multiple modes exist. The smallest value is shown

11. A ÖSZSZÁZ 3,5 3,0

2,5

2,0

1,5

Frequency

1,0 Std. Dev = 13,94

,5

Mean = 64,9 N = 13,00

0,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0 80,0 85,0

ÖSZSZÁZ

11. A Statistics ÖSZSZÁZ N Mean Median Mode Std. Deviation Variance

Valid Missing

17 1 31,7748 29,0598 23,93a 9,1319 83,3913

a. Multiple modes exist. The smallest value is shown

11. B ÖSZSZÁZ 7

6

5

4 3

Frequency

2 Std. Dev = 9,13

1

Mean = 31,8 N = 17,00

0 20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

ÖSZSZÁZ

11. B A táblázatokból és a hisztogramokon is jól látható, hogy a 11. A teljesítménye több, mint kétszerese a 10. B-sek teljesítményének. Az A osztályból egy tanuló kerül 45% alá, a B-ből csupán kettő kerül 45% fölé. Homogenitás-vizsgálatot (kétmintás t-próbát) végezve beigazolódik a feltételezés: a két osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik egymástól: Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances

F ÖSZSZÁZ Equal variances 3,014 assumed Equal variances not assumed

t-test for Equality of Means

Sig. ,094

t

95% Confidence Interval of the Difference Mean Std. Error Sig. (2-tailed)DifferenceDifference Lower Upper

df

7,863

28

,000 33,1483

4,2159 24,5123 41,7843

7,439

19,586

,000 33,1483

4,4558 23,8411 42,4555

Német nyelv A német nyelv, az angolhoz hasonlóan, az érettségi mintájára készült feladatlapot használt a 10. évfolyamosok felméréséhez. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics SZÁZALÉK N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

38 0 47,5034 47,0085 8,6700 75,1691

SZÁZALÉK 14

12

10

8

6

Frequency

4 Std. Dev = 8,67

2

Mean = 47,5 N = 38,00

0 30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

SZÁZALÉK

Az átlagteljesítmény 47,5%pont, a szórás 8,67 %, így az évfolyam teljesítménye homogénnek látszik. Az osztályok teljesítményét külön vizsgálva a következő képet kapjuk: Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 0 50,1257 48,7179 5,4051 29,2152

11. A Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


13 0 46,6141 46,1538 12,7806 163,3447

10. B Statistics SZÁZALÉK N Mean Median Std. Deviation Variance

Valid Missing

8 0 43,3761 43,5897 3,5900 12,8883

11. C Látjuk, hogy az osztályok teljesítménye közel jár egymáshoz, 43 és 50 % közé esik mindhárom csoport. A homogenitás-vizsgálat eredménye alátámasztja feltevésünket: az évfolyam átlagteljesítménye homogénnek mondható.

N

Tukey HSD

Tukey B

OSZTÁLY 3,00 2,00 1,00 Sig. 3,00 2,00 1,00

8 13 17 8 13 17

Subset for alpha = .05 1 43,3761 46,6141 50,1257 ,151 43,3761 46,6141 50,1257

6. Kapcsolatok Iskolánk számos intézménnyel munkakapcsolatban áll. A Kis Bálint Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola minden évben lehetővé teszi, hogy a két helyi Középiskola képviselői összevont szülői értekezlet keretében találkozhassanak a végzős tanulók szüleivel. Itt bőven van lehetőség a helyi képzési programok, az iskola arculatának bemutatására. Rendszeresen eljárunk a környező települések általános iskoláiba is beiskolázni. Ott már a megjelenő 25-30 középiskolai igazgatóval együtt csak 2-3 perc lehetőség adódik iskolánk bemutatására. A Kner Nyomda támogatásával szórólapokat készítünk a beiskolázáshoz, ami jól szolgálja a tájékozódást. Változatlanul kapcsolatban állunk a szlovákiai Vrutky gimnáziumával. Idén tavasszal egy 30 fős diákcsoport volt nálunk, több sportágból vettünk részt a békéscsabai és kétegyházi helyszínen megrendezett nemzetközi sportversenyen, majd a Sajt és Túró fesztiválon. A helyi családsegítővel is együttműködünk egy-egy speciális ügyben ami tanulóinkat érinti. Az idei tanév jelentős előrelépést hozott az úszásoktatás terén. Az önkormányzat kezdeményezésére pedagógiai programunkba betettük a rendszeres úszásoktatást. Mára tanulóink igen nagy számban, rendszeresen vesznek részt a helyi Liget Fürdőben ezen a foglalkozásokon. Még kollégista csoportjaink is egy-két hetente szervezetten élnek ezzel a lehetőséggel.

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD

Recommend Documents